Reklám fogyasztás hulladék

Átírás

1 Reklám fogyasztás hulladék

2 Mi a marketing? fogyasztói igényt képes teremteni; versenyelőny megszerzésének és megtartásának eszköze; vevő- és fogyasztóorientált. Forrás: Veres Z. Szilágyi Z.: A marketing alapjai (BGF tankönyve)

3 Marketing fő kérdései Mi a szóban forgó termék, amit vásárolnak? Kik a vevőink? Mi motíválja őket a vásárlásban, mik a fontosak számukra a termékben? Kik a vásárlás résztvevői? Hogyan zajlik le a vásárlás? Mikor történik a vásárlás? Hol vásárolnak?

4 A reklám funkciói Tájékoztatás - figyelemfelkeltés befolyásolás; Reklámérték: az áru valódi + képzelt tulajdonságainak összessége.

5 A világ legnagyobb tőkés társaságai által ellenőrzött propagandagépezet állandóan arról biztosít bennünket, hogy a konzumerizmus a boldogság útja, a piaci túlzások állami, kormányzati korlátozása a bajok oka és a gazdasági globalizáció történelmileg elkerülhetetlen, s egyúttal jótétemény az emberiség számára Hogy az intézményi rendszerek kudarcát illetően képtelenek vagyunk megállapodásra jutni, részben abból a tényből ered, hogy az egyetemek a szellemi vizsgálódást szűken specializált diszciplinák keretei között tartják ugyanakkor olyan összetett világban élünk, melyben életünknek csaknem minden vetülete valamilyen módon kapcsolatban van az összes többivel.

6 A reklámozás korszakai Az első korszakban a termék ismertetésére épült a reklám. Kezdetben ez igen száraz információközlés, aztán a XX. század elejére rámenőssé vált. A második korszakban a társított értékek jutottak döntő szerephez. Arról szólt, hogy, aki ezt a terméket használja, ugyanolyan szép, fiatal, elragadó és magabiztos lesz, mint a hirdető. A reklámetika nem engedte a valótlan állításokat, a versenytárs elleni negatív kampányt. A harmadik korszakban nem az elkábítás, hanem a szórakoztatás a cél.

7 Megtévesztő és etikátlan reklám Kinder tejszelet A legtöbb, amit egy anya adhat a gyermekének Legjobb gabonából; Friss tejkrémből készült; Naponta többször kevesebbet kell enni, ezért a legideálisabb táplálék tízóraira és uzsonnára A reklámok szerint a Kinder Tejszelet könnyű és ideális a főétkezések között. A valóságban viszont a 60%-ban zsírból és cukorból áll

8 A márkanév jelentősége Társadalmi elvárás lehet közösséghez tartozás Eladhatóságot segíti ugyanakkor Árnövelő tényező

9 a SONY DVX-800 Camcorder esete

10 Sony V6000 Kamera (webkamera és rádió funkcióval) - valójában fényképezőgép és rádió SONY DCR-PC1000 Kamera MP3 lejátszóval

11 A reklámok és a reklámipar bűnei Forrás: Oliviero Toscani "Reklám, Te mosolygó hulla - Benetton

12 Mérhetetlen összegek elherdálása 1992-ben az európai vállalatok 56 milliárd dollárt fizettek a médiának. Ezeket a költségeket beépítik a termékek árába, így a reklám a legjelentősebb közvetett adó. A marketing költség egyes áruknál 50%, parfümnél 95%.

13 A társadalmi hasznosság hiánya A reklám ma már nem teljesíti feladatát: nem tájékoztat. Ez a hirdetési rendszer csak a mind nagyobb fogyasztásra buzdít, ami nem a társadalomnak, hanem a cégeknek hajt hasznot.

14 Hazudozás A reklámipar nem termékeket vagy ötleteket árusít, hanem a boldogság lenyűgöző, ám hamis illúzióját. Felújítjuk a ruhatárunkat, a bútorainkat, tévét, kocsit vásárolunk - még akkor is, ha ez teljesen fölösleges. Célja, hogy elhitesse: a fiatalság, az egészség, a férfiasságnőiesség mind attól függ, amit megvásárolunk.

15

16 Merénylet a társadalom békéje ellen A reklámipar csalódott, kielégítetlen embereket generál, rosszkedvet és hiányérzetet gerjeszt.

17

18 Merénylet a nyelv ellen Együgyű, szegényes, önmagukat ismételgető, lélekölő jelszavak.

19

20 Közel 4 órás eredménnyel Magyarországon a leghosszabb az átlagos napi tévénézési idő, és nálunk a leghosszabb a fő műsoridőben sugárzott reklámok ideje is az EU-ban; a magyar közszolgálati tévékben 160 reklámot sugároznak egy nap; a kereskedelmi csatornákon 762 reklámot sugároznak egy nap; éves gyerekek hétköznap 2,2 órát, hétvégén 3,5 órát töltenek a tévé előtt, 27% napi 8 óránál többet tévézik; A magyar reklámpiac kb. évi 170 milliárd Ft-os forgalmat bonyolít; Magyarországon 23-28% tekinthető aktív reklámkerülőnek, befogadónak csak 14% számít; A reklámokat Németországban 46%, Spanyolországban 42% utasítja el; Magyarországon egy háztartásra átlag évi 11 kg reklámküldemény jut.