A SZÁRAZONÁLLÁSI IDŐ ÉS TERMELÉSI SZÍNVONAL HATÁSA A TEJTERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZÁRAZONÁLLÁSI IDŐ ÉS TERMELÉSI SZÍNVONAL HATÁSA A TEJTERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA"

Átírás

1 A SZÁRAZONÁLLÁSI IDŐ ÉS TERMELÉSI SZÍNVONAL HATÁSA A TEJTERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA Leonhardt Beatrix V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem, Kaposvár Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék Konzulens: Szabari Miklós, tanszéki mérnök Dr. Kalmár Sándor, egyetemi tanár ÖSSZEFOGLALÓ Munkám során a szarvasmarha-tenyésztés gyakorlati oldaláról vizsgáltam a gazdaságosság növelésének a lehetőségét, a versenyképesség megőrzése céljából. Napjaink kvótákkal behatárolt termelése, az ingadozó tejárak mellett elengedhetetlen, hogy a tenyésztői munkában rejlő tartalékaikat kihasználják a gazdálkodók. A kutatás során arra kerestem választ, hogy azonos két ellés közötti időn belül a termelésben eltöltött idő növelhető-e a szárazonállási idő csökkentése ellenében. Így megnyújtható a laktációs idő, ezáltal több tej, árbevétel és jövedelem képződik. Továbbá azt is vizsgáltam, hogy eltérő termelési színvonal és tejár milyen szerepet játszik a gazdaságosság változásában. BEVEZETÉS A szarvasmarha-tenyésztésen belül a tejtermelő ágazat egykor sikerágazat volt. Látványos fejlődés ment végbe a biológiai alapok megújításában (fajtaváltás), a műszakitechnikai korszerűsítésben (korszerű telepek építése), ezekhez megfelelő tőkepótlás és ösztönzés is párosult, melynek eredményeként az európai termelési színvonal élmezőnyéhez zárkóztunk fel (1. ábra). Mindez egy viszonylag jól működő piacszabályozással és elfogadható jövedelem színvonallal járt együtt (STEFLER, 2004). 1

2 Forrás: ábra: Az EU-országainak átlagos tejtermelése (2008) Hazánk szarvasmarha- és tehénállománya 1938 óta folyamatosan csökken. Ez a folyamat az 1990-es években a hazai tejfogyasztás visszaesésével, illetve a marhahús exportpiacainak átmeneti beszűkülésével felgyorsult. A tehénlétszám között 40%-kal csökkent. A tehénszám csökkenése világjelenség, az EU-ban évi 1-1,5%-os, tehát nem a létszámcsökkenés ténye, hanem annak mértéke a példátlan (2. ábra). Ma mintegy tehén és alig több mint szarvasmarha van hazánkban (AKII KSH, 2007). Forrás: AKII KSH, ábra: A szarvasmarha- és tehénállomány, valamint a termelés alakulása. A drasztikus létszámcsökkenés ellenére a tejtermelés csökkenése csak mérsékelt. Ennek az a magyarázata, hogy a tehénállomány fogyását a fajlagos hozamok emelkedése képes volt ellensúlyozni. A fajlagos hozamok átmeneti stagnálás után újabban ismét növekednek, így az összes tejtermelés évek óta közel azonos szinten mozog (2. ábra) 2

3 (STEFLER, 2004). Ez a tartalék mára már kimerülőben van, az utóbbi időben a létszámcsökkenést már a növekvő hozamok se képesek ellensúlyozni (ATK, 2008). Napjainkban fokozottan érvényesül az a gazdasági szempont, hogy hány állat termeli meg az adott tejmennyiséget. Az sem közömbös, hogy ezeknek az állatoknak milyen a hasznos élettartamuk, ezzel életteljesítményük, milyen összetételű tejet termelnek, és egy-egy nagy genetikai értékű állattól hány utódot tudunk nyerni. Mindezen képességek egyértelmű összefüggést mutatnak a költségekkel, hozamokkal, jövedelemmel. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Tejelő állományunk mintegy 210 ezer tehén - adja az ország összes tejtermelését, amely fajtaösszetételét tekintve 85%-ban holstein-fríz vérségű tehén. A holstein-fríz kétségtelenül a leghatékonyabb tejtermelő fajta. A fajta genetikai potenciálja magában hordozza azt az elméleti lehetőséget, hogy kg/laktációs termelést elérjünk, így napjainkban a tejhozam növelésének elsősorban a környezeti feltételek, mint például a tartás és takarmányozás és a kvóták szabnak határt. A versenyképes tejtermelésű állomány fenntartásához elengedhetetlen teheneink korszerű és szakszerű menedzselése. A fajta legnagyobb problémáját jelenleg a megfelelő tenyészutánpótlás előállítása jelenti. Az egyre fokozódó tejtermelés jelentős terhet jelent a tehén szervezete számára, melynek hatására többek között az állatok hasznos élettartalma jelentősen lecsökkent (2,3 laktáció) (3. ábra) átlagos laktáció szám (db) b 2,9 2,7 2,5 2,3 2,1 1,9 1,7 1, év Forrás: OSZA, ábra: Az átlagos laktáció alakulása Magyarországon ( ) 3

4 Az ábra szerint a termelésben eltöltött idő alatt kevesebb, mint 1,5 üszőborjú nyerhető, melyből elhullás és selejtezés után, jó ha egy tenyész üszőt nyerünk a teljes termelés alatt, ami valójában csak az állomány utánpótlását fedezi. Mennyiségi és minőségi fejlesztésre alig van lehetőség. Sajnos a látványosan javuló termelés egy romló termékenységet von maga után (PRYCE és MTSAI., 2004). Egy populáció szaporodásbiológiai állapota jól jellemezhető a két ellés közötti idő alakulásával (KEKI) (ÓZSVÁRY és KERÉNYI, 2004). Ennek a mutatónak az értéke a hazai tehénpopulációban a következőképpen változott az utóbbi 15 évben (4. ábra). két ellés közti idő (nap) év Forrás: OSZA, ábra: A két ellés közötti idő alakulása Magyarországon ( ) Az ábra szerint a két ellés közötti idő állandóan nő, jelenleg 440 nap körüli. Egyes vélemények szerint az ideális megközelítőleg nap lenne (HARASZTI és ZÖLDÁG, 1993), azonban talán úgy a helyesebb, hogy az a megfelelő két ellés közti idő ahol a legjövedelmezőbben tud az adott gazdaság működni. A vállalati, vállalkozói szféra egyértelműen a jövedelmező gazdálkodásban érdekelt erről nem mondhat le. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a tejtermelés növelése mellett nagy figyelmet kell szentelni azon menedzselési technikák számára, melyek javítják a tehenek reprodukciós képességeit, ezzel a gazdaságosságot is. A tejelő tehenészeteknek a bevétele alapjaiban a következőkből tevődik össze: tejértékesítés, selejttehén, bikaborjú és szervestrágya eladás. Az első három a faj biológiai sajátosságokból adódóan szorosan összefügg, elválasztani nagyon nehezen lehet, hiszen ellés nélkül tejtermelés nem képzelhető el, illetve az éves ellések száma döntően meghatározza az 4

5 éves selejtezés mértékét. A szervestrágya mennyisége ezektől függetlenül jelentkezik, hisz ez a tartástechnológiával van szoros összefüggésben. Mindezekből látható, hogy a gazdaságok bevétele döntően az eladott tej mennyiségével, illetve ennek az átvételi árával van összefüggésben. A tejelő tehenészetek legfontosabb termékének a tejnek a felvásárlási ára Magyarországon 2004 januártól-2007 augusztusig nem mutat jelentős változást. Ez a tartósan alacsony szint nagyon csekély mértékű jövedelmezőséget jelentett. Mindezek ellenére tavaly augusztusban hirtelen növekedésnek indult a tej átvételi ára. Ez év januárjában elérte a csúcsot 96,5 Ft-tal. Ez azonban nem tartott huzamos ideig, hiszen alig pár hónap múlva folyamatos csökkenésnek indult és augusztusban már 76,9 Ft volt (5. ábra). Forrás: KSH, ábra: A tej felvásárlási árának alakulása Az EU tagállamokban más tendenciák érvényesültek (6. ábra). A 2006-ban tapasztalt viszonylag alacsony és kiegyenlített tejár (19-21 EUR cent), 2007 második felében közel 50 %-al emelkedett (28-29 EUR cent), mely szintet 2008-ban is tartotta. 5

6 Forrás: DairyCo, ábra: Tejárak alakulása az EU 25-ben ( ) Forrás: DairyCo, ábra: Tejárak alakulása 2008-ban Amint azt a fenti ábra is mutatja az év elején az 5 ország ár alakulásai eltérően alakultak. Legmagasabb áron Franciaországban (31 EUR cent), míg legalacsonyabb áron Nagy-Britannia (25,5 EUR cent) értékesítettek. Májusban mind az 5 ország árai csökkentek és majdnem azonos szintet értek el (24-28 EUR cent) majd Lengyelország kivételével ismét emelkedésnek indultak. Megfigyelhetjük, hogy a vizsgált országok között Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Következtetésként levonhatjuk, hogy a hazai tejárak mértéke nem rendkívüliek. A 2004-es Európai Uniós csatlakozás óta a tejtermelésünket kvótarendszer maximalizálja. Ez kg/év termelést engedélyez, azonban sajnálatos módon ezt a keretet megközelítőleg 80%-ban tudjuk csak kihasználni. Mindenképpen törekednünk kell tehát a tehénlétszám további csökkenésének megakadályozására, illetve a tejtermelés színvonalának további növelésére. A kvótarendszerrel függ össze, hogy a tej árbevétele 6

7 mellett a termelőt az értékesített tej és a rendelkezésre álló kvóta függvényében, a kvóta alapú támogatás illeti meg, melynek mértéke az idei évtől hazánkban a 8,1 Ft/l. Mindezekből jól látható, hogy a csökkenő, illetve stagnáló tejárak a költségek növekedése (energia, munkabér, stb.) és a romló funkcionális tulajdonságok (szaporodásbiológia, hasznos élettartam) együttesen lehetséges tartalékok feltárására ösztönöznek. A minél eredményesebb termelés érdekében több eszköz is a tenyésztő rendelkezésére áll: Ilyen a költségek állandó elemzése, illetve mérséklése és a különböző technológiai elemek újbóli átértékelése, vizsgálata. Újabban ilyen a holstein-fríz fajta esetében a tenyésztésbe vételi idejének előbbre hozása intenzívebb takarmányozáson keresztül (16-18 vs. 14 hónap), mely által az üszőnevelés improduktív időszaka jelentősen csökkenthető (BAKOS, 2008). Mindezek mellett folyamatos igény van a szaporodásbiológiai mutatók javítására, illetve a hosszú hasznos élettartam növelésére is. Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a szárazonállás idejének a rövidítésével, ugyanis a szárazonállás ökonómiai értelemben az üszőneveléshez hasonlóan improduktív időszak, és amennyiben a laktáció ennek rovására megnyújtható, úgy az ökonómiai hatékonyság javítható. Az ellésre való előkészítés az apasztással kezdődik meg. Az ezt követő szárazonállási időszak a következő laktációs tejtermelésének, a könnyű ellésnek, de mindenekelőtt a sikeres újravemhesülésnek a megalapozására szolgál. A szárazonállás általánosan elfogadott ideje 60 nap. A tejelő tehenek életteljesítményét nagyszámú tényező határozza meg. A takarmányozás és tartás mellett, az első borjazás ideje, a szárazonállás hossza, és a nyitott napok száma mindmind olyan fontos tényező, melyek befolyásolják a tehén életteljesítményét. A fő kérdés az, hogy változtassunk-e a 60 napos szárazonállás általánosan alkalmazott gyakorlatán. Újabban a nagyteljesítményű holstein-fríz állományokban a mai korszerű takarmányozási technológiák mellett felmerült a lehetősége annak, hogy ezt az időt a tejtermelés növelése érdekében csökkentsék, illetve feltételezhető, hogy más az ideális szárazonállás időtartalma, mint korábban. A 60 napos szárazonállás rövidítése előnyös, ha az így meghosszabbított laktációból nyert plusz tej kiegyenlíti, vagy felülmúlja a következő laktációban esetlegesen felmerülő tejveszteséget. 7

8 A szárazonállás rövidítésének félelmei a tenyésztők részéről a következő laktációs termelésre, a következő laktációban történő újra vemhesülésre, a tőgybetegségek előfordulásának a gyakoriságára és ez elhullások mértékére irányulnak. Kizárólagosan a tejalkotóknak, a zsír- és a fehérje-mennyiségének a maximumának a vizsgálatakor az derült ki, hogy a szárazonállási idő rövidítése révén nyerhető többlet tej a tejalkotó részek bizonyos csökkenésével jár együtt, mert amikor a tej hasznosanyag-tartalmát elemezték gyakorlatilag a 60 nap bizonyult a legoptimálisabbnak (KUHN és MTSAI., 2006). 10 napos csökkenését javasolja a szárazonállási idő hosszának (SWANSON, 1965; DIAS és ALLAIRE, 1982; KEOWN és EVERET, 1986; FUNK és MTSAI., 1992; MAKUZA és MCDANIEL, 1996; REMOND és MTSAI, 1997) is. A tanulmányok közül sok, a tenyészetek adatainak utólagos, visszatekintő elemzésén alapult. Erre alapozva ezen álláspontot kritizálja BACHMAN és SCHAIRER (2003), mert szerintük a rövidebb szárazonállás ebben az esetben nem a céltudatos szárazra állítás, hanem a vártnál korábbi ellés eredménye volt és az állatok így nem részesültek megfelelő előkészítő takarmányozásban, mely okozhatott veszteségeket a következő laktációs termelés során. A szárazonállás hosszának megbecsülése érdekében tervszerűen beállított kísérletek (LOTAN és ALDER, 1976; REMOND és MTSAI., 1992; REMOND és MTSAI.,1997; BACHMAN, 2002; RASTANI és MTSAI., 2003) viszont nem találtak szignifikáns eltérést a tejmennyiségben. Ezek közül néhány munka szerint 30 napos szárazonállási időt javasol (LOTAN és ALDER, 1976; BACHMAN, 2002; GULAY és MTSAI., 2003a). SZABARI és MTSAI (2007) munkája szerint az 50 napos szárazonállási időt követően szignifikánsan csökken a kifejt tej mennyisége a következő laktációban. Munkájuk során a szárazra állítás idejét a tejtermelés alapján határozták meg. Néhány tanulmány szerint a szárazonállás 60 nap alá redukálása jobban befolyásolja termelést az első és második laktáció között, mint a többi laktáció esetén (DIAS és ALLAIRE, 1982). Az átfejést (0. nap szárazonállás) egy szerző sem javasolja. Szaporodásbiológiai értékelések során bizonyosságot nyert az is, hogy a rövidebb szárazonállás gyengébb fogamzást eredményez (KUHN és MTSAI., 2006). Ezzel ellentétben LOTAN és ADLER (1976) hasonló eredményeket regisztrált a nyitott napok száma és a termékenyítési index esetében napig szárazonálló hasonló teljesítményű teheneknél. SZABARI és MTSAI (2008) statisztikailag igazolták, hogy a következő laktációban történő újravemhesülésre még 40 napos szárazonállási idő sem fejt ki káros hatást. Mások nem találtak kapcsolatot a reprodukció szintje és a szárazonállás hossza között (SORENSEN és ENEVOLDSEN, 1991). Mivel az újravemhesülés ideje szoros összefüggésben van az ellés 8

9 körül fellépő problémákkal, ezért a szárazonállási idő hosszában bekövetkezett változásokat nyugodtan kezelhetjük a szaporodásbiológiai mutatókkal együtt. Az is köztudott, hogy a megfelelő hosszú szárazonállási idő szükséges többek között a tőgy megfelelő regenerálódáshoz, a maximális következő laktációs tejtermelés érdekében (CAPUCO és MTSAI., 1997). A 40 napnál rövidebb idő nem elégséges a tőgy mirigyállományának a regenerálódáshoz (HURLEY, 1989). Az is intő jel, hogy a szomatikus sejtszám az 50 napnál rövidebb szárazonálláskor kedvezőtlenül alakul (KUHN és MTSAI., 2006). SZABARI és MTSAI. (2008) munkája szerint akár 30 napra is mérsékelhető a hagyományosnak mondható 60 napos szárazonállási idő anélkül, hogy a következő laktációban sűrűbben fordulnának elő tőgygyulladt egyedek. Az ellést követő pár hetes időszakban a tehenek hajlamosak az anyagcsere- és fertőző betegségekre. Ez alatt az időszak alatt jellemzően negatív energiai egyensúlyba kerülnek, mert a takarmány szárazanyag felvételének maximáltsága miatt nem képesek elegendő energiát magukhoz venni, ami a nagy tejtermeléshez és a létfenntartáshoz szükséges. A negatív energetikai állapot kialakulását már a laktáció alatti, és a szárazonállási takarmányozással is nagyban befolyásolhatja a tenyésztő. SZABARI és MTSAI. (2008) szerint a szárazonállás idejének akár 20 nappal történő csökkenése sem okoz nagyobb elhullást a következő laktációban. Mindezt statisztikailag is igazolták. Az idézett vizsgálatok a tejtermelés növelésének inkább biológiai a lehetőségét vizsgálták. Az ökonómiai értékelések hiánya illetve a bemutatott biológiai lehetőségek utalnak arra, hogy a tejtermelés, ezzel együtt a gazdaságosság növelése érdekében vannak lehetőségek a laktációs időszak nyújtására szárazonállási idő ellenében. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálat során primer és szekunder adatgyűjtést végeztem. A szekunder adatgyűjtés az irodalmi források (tenyésztői, termelői, élettani, szaporodásbiológiai megfontolások) összegyűjtését, tanulmányozását, célirányos csoportosítását jelentette. Primer adatgyűjtésem az Egyetem Tanüzemi Tehenészetének tényleges adataira (termelési szintek, a fejés költségei, az alap és póttakarmány mennyisége és költsége), terjed ki. A primer és szekunder adatok alapján modellszámítással elemeztem (többlet hozam, árbevétel, költség, relatív jövedelem, eltérő tejárak) a változó laktációs idő és tejárak gazdaságosságot befolyásoló szerepét. 9

10 Az adatok feldolgozására és elemzésére és a grafikonok elkészítéséhez az EXCEL 7.0 for Windows XP táblázatkezelő programot használtam. EREDMÉNYEK Az irodalom feldolgozása folyamán arra a megállapításra jutottam, hogy a tejelő napok számának növelésére reális lehetőség kínálkozik, azonban a várható kedvezőtlen élettani és szaporodásbiológiai következmények miatt a gyakorlatban a napos intervallum eltéréseket érdemes vizsgálni gazdasági szempontból. A hazai tejtermelési színvonal alapján a vemhesség 7 hónapjában 10 feltételezett termelési csoportot vizsgáltam (1. táblázat) anélkül, hogy a szaporodásbiológiai mutatókat rontottuk volna (KEKI állandó). A laktációs idő növelésének hatása eltérő termelési színvonal esetén 1. táblázat Termelési színvonal (liter/nap) Laktációs idő növelése (nap) Termelés csökkenése liter/nap M a g a s Apasztáskori tej liter/nap Az időszak termelése (liter) a 10 15,00 205,00 b 15 10,00 270,00 a 10 12,00 175,00-1 b 15 7,00 225,00 a 10 10,00 155,00 b 15 K ö z e p e s 5,00 195,00 a 10 7,50 116,25 b 15 3,75 146,25 a 10 6,50 106,25 b 15 2,75 131,25-0,75 a 10 5,50 96,25 b 15 1,75 116,25 a 10 4,50 86,25 b 15 A l a c s o n y 0,75 101,25 a 10 6,00 87,50 b 15 3,50 112,50 a 10 5,00 77,50-0,5 b 15 2,50 97,50 a 10 4,00 67,50 9 b 15 1,50 82,50 Forrás: Saját kalkuláció 10

11 A táblázatban az adott termelési színvonalon a 7. hónapos vemhesség idejében fejhető tej mennyiséget, az apasztáskorin pedig egy feltételezett napi termelés csökkenés által elért apasztáskori tejmennyiséget értem, hiszen a laktáció előrehaladtával figyelembe kellett venni, hogy a tejtermelés csökken. Ez az összes extraként kifejhető tej mennyisége kiszámolásához volt szükséges. Mivel a szakirodalom alapján 10 és 15 nappal rövidebb szárazonállás nem okoz a következő laktációban termelés kiesést, ezért az itt kinyert tej nettó többletként jelentkezik. A termelésben eltöltött napok következtében jelentős tejmennyiséget nyerhetünk állatonként (magas termelési szintnél átlagosan: 204,17 liter; közepes termelési szintnél átlagosan: 112,5 liter; alacsony termelési szintnél átlagosan: 87,5 liter), főleg annak az ismeretében, hogy ezek az állatok a hagyományos technológia szerint már elapasztásra kerültek volna. Az ilyen mértékben - a szárazonállási idő kárára - megnyújtott laktáció nem csak a többlet tej miatt jelentős, hanem azért is, mert az esetlegesen a vemhességük 7. hónapjára is kimagaslóan termelő egyedeknek az elapasztása (lásd a magas termelési szint 1. táblázat) alacsonyabb termelési szinten történik, csökkentve ezáltal a tőgyegészségügyi problémáknak az előfordulási valószínűségét is. Azonban ezzel a többlettermeléssel egy időben az adott gazdaságban többlet költségek is felmerülnek. Az állatok számára rendelkezésre álló takarmányadag (üzemtől, termelési szinttől függően) liter tej termelését fedezi. A kiindulási alapot szolgáló Egyetemi Tanüzem tehenészetében az alaptakarmány 15 literes termelési szintet fedez, melynek napi költsége (0,4 kg/liter x 50 Ft/kg) azaz 20 Ft/liter volt. Ehhez kapcsolódik még a fejési költség, amely (munkabérből, közteherből, energia árából áll) 10 Ft többlet költséget jelent literenként. A felsoroltak változó költségként jelentkeznek, ezek állnak szemben a többlet tej értékével, vagyis segítségükkel a fedezeti hozzájárulás elvén számolható a jövedelem, mely jelen esetben relatív jövedelem (2. táblázat). 11

12 A többlet termelés költségei 2. táblázat Termelési színvonal (liter/nap) Fejési költség (munkabér, közteher, energia) 10 Ft/liter M a g a s Póttakarmány költség (0,4 kg/liter*50 Ft/kg) 20 Ft/liter Többlet költség összesen (liter/tehén) a 2050, ,0 b 2700, ,0 a 1750, ,0 b 2250, ,0 a 1550, ,0 b 1950, ,0 K ö z e p e s a 1162, ,5 b 1462, ,5 a 1062,5-1062,5 b 1312,5-1312,5 a 962,5-962,5 b 1162,5-1162,5 a 862,5-862,5 b 1012,5-1012,5 A l a c s o n y a 875,0-875,0 b 1125,0-1125,0 a 775,0-775,0 b 975,0-975,0 a 675,0-675,0 9 b 825,0-825,0 Forrás: Saját kalkuláció A táblázat szerint a nyújtott laktáció többlet termelése, többlet költséggel jár, annak összetétele és nagysága viszont változó. A fejési költség mindig fennáll, a póttakarmány költség viszont csak a 15 literes termelés felett, alatta ez már nem jelentkezik, az állandó költségek között szerepel. A nyújtott laktációs időszak többlettermelése és pótlólagos költségei ismeretében számolható az időszak gazdaságossága (3. táblázat). 12

13 A többlettermelés gazdaságossága 3. táblázat Termelési színvonal (liter/nap) Az időszak termelése (liter) Tejár Ft/liter Jelenlegi Kvóta Ft/liter M a g a s Relatív jövedelem Többletbevétel Ft/tehén Ft/tehén Ft/nap a 205, , , , ,5500 b 270, , , , ,8000 a 175, , , , ,2500 b 225, , , , ,5000 a 155, , , , ,0500 b 195, , , , ,3000 K ö z e p e s a 116, ,1 9427, , ,0375 b 146, , , , ,2250 a 106, ,1 8616, , ,4375 b 131, , , , ,1250 a 96, ,1 7805, , ,3375 b 116, ,1 9427, , ,0250 a 86, ,1 6994, , ,2375 b 101, ,1 8211, , ,9250 A l a c s o n y a 87, ,1 7096, , ,1250 b 112, ,1 9123, , ,2500 a 77, ,1 6285, , ,0250 b 97, ,1 7907, , ,1500 a 67, ,1 5474, , , b 82, ,1 6690, , ,0500 Forrás: Saját kalkuláció A 3. táblázat szerint a napi tejárral és kvóta támogatással számolt bevétel mellett jelentős különbségek születnek mind az árbevételben, mind a jövedelemben. Egyértelműen kimutatható a magas termelésű állományok tovább fejése nagyobb bevételt és költséget eredményez, ezeknek hagyományosan a vemhesség 7. hónapjában történő elapasztása gazdaságilag indokolatlan. A többletbevétel 5474, Ft között alakult, ez az eltérés igen jelentős napjaink üzemgazdasági viszonyai mellett. A relatív jövedelem viszont már nem mutat ekkora különbséget, mivel csak 4799, Ft között változik. A napi relatív jövedelem figyelembe vételénél megmutatkozik, hogy 391, ,55 Ft a különbség, amely alapján lehetőségünk van kiszámolni a relatív jövedelmet, abban az esetben ha nem 13

14 csak kereken 10 illetve 15 nappal nyújtjuk meg a laktációs termelés hosszát. Ez azért fontos, hogy érzékeltessük azt, hogy minden állat esetében annak termelésének függvényében más és más elapasztási idő szükséges. Ennek a meghatározása nem nélkülözheti a naprakész telepi menedzsmenti ismeretek és ökonómiai háttérszámításokat. A nagy különbségek ellenére megállapíthatjuk, hogy a kalkuláció alapján az összes termelési színvonalon pozitív előjelű jövedelmet értünk el, amely alapján kijelenthető, hogy vállalati szinten a termelés nyereséges. Számolások során az is kiderült, hogy a póttakarmány költsége 15 literes termelésig változó költség és eddig a szintig a jövedelmezőség 63,01%-os. 15 literes termelés alatt a takarmány költség már átalakul állandó költséggé és így a jövedelmezőséget tovább növeli 88,67%-ra. Mivel ennek nem a maximuma, hanem a biztonsága a fontos, jelen esetben elértük a maximum felé haladást és a biztonságot egyaránt, ezért kijelenthetjük, hogy a termelésünk nem csak biztonságos, de jövedelmező is. A bemutatott többletbevétel, relatív jövedelem, jövedelmezőség és nyereségesség alapján a termelő eldöntheti, hogy melyik termelési színvonalat alkalmazza, az adott termelésű állomány mellet. További vizsgálataim során különböző tejáralakulásokat (60, 65, 70, 73, 75, 80, 85, 90 Ft/l) vettem figyelembe, feltételezve (a tejárak hektikus alakulását és ennek közeljövőben lehetőségeit az irodalmi áttekintésemben már bemutattam), hogy a jelenlegi tejár bizonyosan változni fog, melynek irányát megjósolni napjaink gazdasági helyzetében lehetetlen. A ábrán mutatom be a lehetséges tejáralakulásokat különböző termelési színvonalon a szárazonállási idő rövidítésének a függvényében. 8. ábra: A relatív jövedelem alakulása a laktációs idő függvényében (10 nap) Forrás: Saját kalkuláció 14

15 9. ábra: A relatív jövedelem alakulása a laktációs idő függvényében (15 nap) Forrás: Saját kalkuláció A görbék alakulása, lefutása között nincs nagy különbség. Azonban a hozzájuk tartozó relatív jövedelem már nagyságrendileg eltér, mivel ha 10 nappal növeljük a laktációs időt, akkor a relatív jövedelmek Ft-tal változnak, míg 15 napos növelés mellet ez a különbség már a Ft-ot is elérheti. A magasabb tejárak egyértelműen a laktációs időszak nyújtására ösztönöznek, hasonlóan a magasabb hozamszintekhez. KÖVETKEZTETÉSEK A bevezetésben részletesen ismertetett ágazati problémák alapján sikerült néhány megoldást találni arra, hogy a tejelő tehenészetek tovább fokozzák a gazdasági versenyképességüket. A bevétel növelésére több lehetőség van, ilyen többek között a többlet tej előállítása. Ennek az egyik legjobb módja, ha a folyó laktációt a szárazonállási idő csökkentésével egyenes arányosan meghosszabbítjuk. Azonban a tejtermelő telepek menedzsmentjeinek nem szabad csak a bevétel-kiadás hányadost figyelembe venni, mivel a csökkentés csak addig a mértékig történhet meg, amíg a következő laktáció fontosabb termelési, illetve egyéb paraméterei nem romlanak, többek között a tejtermelés, a szaporodásbiológiai, a tőgyegészségügy illetve az elhullások száma. Munkánk során modellszámítással kerestük azt a tejtermelési szintet, amely folyamán még érdemes a tehenet a szárazonállási idő rövidítésével tovább fejni. Több időt és több termelési szintet vizsgáltam. Ezek során kiderült, hogy mindegyik variáns jövedelmező, ezáltal mind a 10, mind a 15 napos laktáció növelést alkalmazni lehet. Meg kell állapítanunk, hogy a 15 liter alatt termelő egyedek a kiegészítő takarmány adagjukat már nem csak a tejtermelésre hasznosítják, hanem a testtömegük növelésére, ami elhízáshoz vezethet, mely a 15

16 következő laktációban termelési és egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezzel szemben az a megállapítás is helytálló, hogy a nagyobb termelésű, jól perzisztáló egyedeknek fontos a tovább fejése, mert a gyakorlatban jóval nehezebb az apasztás, ezáltal nő a tőgy betegségek kialakulásának veszélye. Mindezek mellett az is elmondható, hogy az alacsony termelési szinteken az állatok már saját maguktól elapadhatnak. A pontos eredmények ismeretéhez még további számításokra, gyakorlati elemzésekre van szükség, de az általam elvégzett munka alapot adhat a szárazonállási technológia átgondolására. Ezek a feltételezések természetesen nem helyettesíthetik az egyedi elbírálást és a szakértő tenyésztők személyes tapasztalatát. Mindezek mellett persze figyelembe kell vennünk, hogy a tejelő szarvasmarha-tenyésztésben a gazdaságosságot rengeteg dolog befolyásolja, ráadásul mindezt egy időben. Nem lehet elhanyagolni azt a tényt sem, hogy minden telepre más-más biológiai, termelési és ökonómiai környezet jellemző, de a telepek törekvése a többlet extrabevételért, illetve minden forint költségcsökkentésért, talán jogosultságot ad a téma aktualitásáért. IRODALOMJEGYZÉK 1. BACHMAN, K. C Milk production of dairy cows treated with estrogen at the onset of a short dry period. J. Dairy Sci. 85: BACHMAN, K. C., AND M. L. SCHAIRER Bovine dry period length studies: A review. J. Dairy Sci. 86: BAKOS G.: A korai TMR etetésének tapasztalatai a borjúnevelésben. Holstein Magazin p. 4. CAPUCO A. V. AKERS R. M. SMITH J. J. (1997): Mammary growth in Holstein cows during the dry period: Quantification of nucleic acids and histology. J. Dairy Sci DANN, H. M., N. B. LIHERLAND, J.P. UNDERWOOD, M. BIONAZ, AND J. K. DRACKLEY Prepartum nutrient intake has minimal efffects on postpartum dry matter intake, serum nonesterified fatty acids, liver lipid and glycogen contents, and milk yield. J Dairy Sci. 86(Suppl. 1):106.(Abstr.) 6. FUNK D. A. FREEMAN A. E. BERGER P. J.(1978): Effects of previous days open, previous days dry, and present days open on lactation yield. J. Dairy Sci GULAY, M. S., M. J. HAYEN, K. C. BACHMAN, T. BELLOSO, M. LIBONI, AND H. H. HEAD. 2003a. Milk production and feed intake of Holstein cows given short (30-d) or normal (60-d) dry periods. J. Dairy Sci. 86: Haraszti J. és Zöldág L. (1993)A háziállatok szülészete és szaporodásbiológiája Budapest Mezőgazda Kiadó. 9. HURLEY W. L.(1989): Mammary function during involution. J. Dairy Sci KEOWN, J. F., AND R. W. ETERETT Effects of days carried calf, days dry, and weight of firstt calf heifers on yield. J. Daily Sci. 69: KUHN M. T. HUTCHISON J. L. NORMAN H. D.(2006): Dry Period Length to Maximize Production Across Adjacent Lactations and Lifetime Production. J. Dairy Sci

17 12. KUHN M. T. HUTCHISON J. L. NORMAN H. D.(2006): Effects of length of dry period on yields of milk fat and protein, fertility and milk somatic cell score in the subsequent lactation of dairy cows. J. Dairy Res LOTAN, E., AND J. H. ADLER Observations on the effect of shortening the dry period on milk yield, body weight, and circulating glucose and FFA levels in dairy cows. Tijdschr. Diergeneesk. 101: MAKUZA, S. M., AND B. T. MCDANIEL Effects of days dry, previous days open, and current days open on milk yields of cows in Zimbabwe and North Carolina. J. Dairy Sci. 79: ÓZSVÁRY L., KERÉNYI J.: A szaporodásbiológiai zavarok által okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi Holstein-Fríz tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja p. 16. PRYCE, J. E., ROYAL, M. D., GARNSWORTHY, P. C. and MAO, I. L Fertility in the high-producing dairy cow. Livestock Product. Sci p. 17. RASTANI R.R., R. R. GRUMMER, S. J. BERTICS.A. GUMEN, M.C. WILTBANK, D. G. MASHEK, AND M. C. RICH Effects of varying dry period length and prepartum diet on metabolic profiles and lactation of periparturient dairy cattle. J. Dairy Sci. 86(Suppl. 1):154. (Abstr.) 18. REMOND, B., A. OLLIER, AND G. MIRANDA Milking of cows in late pregnancy: Milk production during this period and during the succeeding lactation. J. Dairy Res. 59: REMOND, B., AND J. C. BONNEFOY Performance of a herd of Holstein cows managed without the dry period. Ann. Zootech. 46: REMOND, B., J. ROUEL, N. PINSON, AND S. JABET An attempt to omit the dry period over three consecutive lactations in dairy cows. Ann. Zootech. 46: STEFLER, J. (2004): A szarvasmarha ágazat helye, szerepe a magyar mezőgazdaságban, esélyei az Európai Unióban. In: EU Tanulmányok V. Budapest: Nemzeti Fejlesztési Hivatal, p. 22. SWANSON, E. W Comparing continuous milking with sixty-day dry periods in successive lactations. J. Dairy Sci. 48: SZABARI M., G. PETHŐ., Á. BOKOR., J. SEBESTYÉN., N. BOROS., G. BAKOS., J. STEFLER: Effects of dry period lenght on productive and reproductive indices of subsequent lactations USAMV-CN Bulletin, p. 17

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tejtermelő tehenek szaporításának nehézségei tenyésztői szemmel A tejtermelés világszerte szinte kizárólag holstein

Részletesebben

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET -

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - Tehenészet: MILKMEN Kft., Magyarország Összehasonlítás: deukalac UDP 41 és AminoPlus MILKMEN Kft. 800 nagy tejtermelésű

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában Dr. Gergácz Zoltán Ügyvezető igazgató Agárdi Farm Kft. Seregélyes-Elzamajor Agárdi Farm Kft. Tehenészete Seregélyes-Elzamajor

Részletesebben

SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE

SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE NEMZETKÖZI SZARVASMARHA AKADÉMIA BUDAPEST, 2012. november 30. Dr. Ózsvári László PhD, MBA egyetemi docens, tanszékvezető SZIE-ÁOTK

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok) Szárazonállás és tejtermelés összefüggései (gyakorlati tapasztalatok) 2011. december 3. Dr. Bartyik János Az Enyingi Agrár ZRT. tevékenysége növénytermesztésen és állattenyésztésen alapul, a szarvasmarha

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET

BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET D E B R E C E N I E G Y E T E M Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Állattenyésztéstani Tanszék OPPONENSI VÉLEMÉNY

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS

TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS Bonafarm Csoport mezőgazdasági cégei növény- és vetőmagtermeléssel feldolgozással, sertés-, baromfi tenyésztéssel, tejtermeléssel, haltenyésztéssel, takarmányt gyártással, logisztikai

Részletesebben

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel ERP projektek gazdasági gi értékelése: rtékelése: esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel Rózsa TündeT egyetemi tanárseg rsegéd Debreceni Egyetem AMTC AVK GAIT Kutatásom Gazdaságossági

Részletesebben

dr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése

dr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése dr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése USA Holstein, országos átlag 2006. 1. Term. (nap) 86 1. Term.fertilitása

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola jelenlegi vezetője: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Korábbi doktori iskolavezető

Részletesebben

Michiel Vandaele Technical specialist Swine Trouw Nutrition. Life start sets life performance

Michiel Vandaele Technical specialist Swine Trouw Nutrition. Life start sets life performance Michiel Vandaele Technical specialist Swine Trouw Nutrition Life start sets life performance Kis súlyú malacok = gyenge eredmény?? Valóban a kis súlyú malacok felelősek a gyenge eredményekért? Vagy mi

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER

Részletesebben

Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére

Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére Dr. Czeglédi Levente Dr. Béri Béla Kutatás-fejlesztés támogatása a megújuló energiaforrások és agrár

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Milprop4c. Fejj úgy, ahogy még nem fejtél!

Milprop4c. Fejj úgy, ahogy még nem fejtél! Milprop4c Fejj úgy, ahogy még nem fejtél! A technológia és a tejtermék piacon szerzett tapasztalatnak köszönhetően a Milkline olyan mélyreható tudást szerzett és fejlesztett ki mellyel bármilyen kérdésre

Részletesebben

BOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS ISTVÁN VÖLGYI CSÍK JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÁS

BOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS ISTVÁN VÖLGYI CSÍK JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÁS HOLSTEIN-FRÍZ BIKÁK TERMELÉSI ÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TULAJDONSÁGOKBAN, VALAMINT A SELEJTEZÉSI OKOKBAN KIMUTATOTT ÖRÖKÍTŐ ÉRTÉKEI KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK * BOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS

Részletesebben

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek Bodrog, Szerencsi MGZRT. A petefészek ellés utáni ciklusba lendülése Tejtermelés,

Részletesebben

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT SZTÉS, S, ERŐSS SSÉGEK, FEJLESZTÉSI SI IRÁNYOK ÉS PERSPEKTÍVÁK Dr. HÚTH H Balázs tenyészt sztés- és s marketingvezető Magyartarka Tenyészt sztők k Egyesülete Regionális

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek 1. előadás 1. Tejtermelő fajták Holstein-fríz szín: fekete/vörös szabálytalan tarka, tehén: 650-750 kg, bika: 1100 kg, teny. vétel: 16-18

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben

PhD értekezés. Prosztaglandin kezelés hatása a sárgatestre, a plazma progeszteron koncentrációjára és a legnagyobb tüszıre

PhD értekezés. Prosztaglandin kezelés hatása a sárgatestre, a plazma progeszteron koncentrációjára és a legnagyobb tüszıre PhD értekezés Prosztaglandin kezelés hatása a sárgatestre, a plazma progeszteron koncentrációjára és a legnagyobb tüszıre Dr Répási Attila Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi kar, Nagyállat klinika

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében.

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. Plain Consult Kkt. Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu A vezetői költség- és teljesítményszámítási

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével. 2013. november 6.

A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével. 2013. november 6. A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével 2013. november 6. Vázlat Kisalföldi Zrt. bemutatkozás A magyar tejágazat teljesítménye Termelő feldolgozó kapcsolat Termelési technológia a Kisalföldi

Részletesebben

ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN

ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN A Limagrain Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe hagyomány teremtő célzattal, másodszor rendezte meg silókonferenciáját október 16.- án Herceghalomban

Részletesebben

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola keretében

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola keretében PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola keretében Doktori Iskola jelenlegi

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

A tőgybimbó állapotának zavarai. Miért figyeljünk rá? És megéri?

A tőgybimbó állapotának zavarai. Miért figyeljünk rá? És megéri? A tőgybimbó állapotának zavarai Miért figyeljünk rá? És megéri? Kontrollterv masztitisz esetére 1.- A környezet ellenőrzése 2.- A fejőgép karbantartása 3.- Fejési rutin/ Tőgyápolás 4.- A klinikai esetek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában - új tulajdonságokkal bővült a Kettőshasznú Termelési Index (KTI) - A kettőshasznosítású fajták tenyésztésének koncepciója A kettőshasznosítású fajták tenyésztésében

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

KÜLÖNBÖZÔ ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYOZÁSA A TEJTERMELÔ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN

KÜLÖNBÖZÔ ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYOZÁSA A TEJTERMELÔ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 526 537. 527 KÜLÖNBÖZÔ ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYOZÁSA A TEJTERMELÔ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN 1. Közlemény: A TEJHOZAM HATÁSA A JÖVEDELMEZÔSÉGRE

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 % PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

7. A vállalat költségei

7. A vállalat költségei 7. A vállalat költségei Igaz-hamis állítások 1. Azokat a költségeket soroljuk be a stock típusú költségek csoportjába, melyek adott időpontban felmerülnek és megtérülnek, például az energia ára, rezsi

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés

Gyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés 1. feladat Egy világító kertitörpéket gyártó vállalkozás 12 000 darab kertitörpe gyártását és értékesítését tervezi. Költségei és árbevétele várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: Megnevezés eft Változó

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM

Részletesebben

Jubíleumi Szakmai Nap

Jubíleumi Szakmai Nap Jubíleumi Szakmai Nap Bonyhád, 2014. június 19. Fél évszázad a magyartarka tenyésztés szolgálatában Friebert Anikó Pannóna-Állattenyésztő Kft. ügyvezető A fajta meghonosodása Tolna vármegyében A magyartarka

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora

Részletesebben

EURÓPA. ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand

EURÓPA. ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand EURÓPA ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 szülőpár állományok teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross 308 Szülőpár tartástechnológia kézikönyvvel

Részletesebben

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai Sárközi Tamás UBM Feed kft Az előadás tárgya 1, Malac takarmányozás 2, Koca takarmányozás 3, Hízó takarmányozás 4, Malacszám növelésének lehetősége A SERTÉSTAKARMÁNYOZÁSI

Részletesebben

Magas hőállóságú szigetelőpapírok használata nagyfeszültségű transzformátorokban. MEE Vándorgyűlés 2015

Magas hőállóságú szigetelőpapírok használata nagyfeszültségű transzformátorokban. MEE Vándorgyűlés 2015 dr. Gaál-Szabó Zsuzsanna dr. Nádor Gábor Magas hőállóságú szigetelőpapírok használata nagyfeszültségű transzformátorokban MEE Vándorgyűlés 2015 zsuzsagsz@gmail.com gabor.nador@cgglobal.com A transzformátor

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig H I R D E T M É N Y a Santander Consumer Finance Zrt. által, 2010. március 01. napját megelőzően megkötött, magánszemélyek részére nyújtott ingatlanfedezettel biztosított személyi kölcsönök költségeiről

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Beszámoló a BME 2010. évi befektetési tevékenységéről

Beszámoló a BME 2010. évi befektetési tevékenységéről BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Átfogó szervezeti egység: Kaszásné Mészáros Éva főigazgató Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság E LŐTERJESZTÉS A Szenátus 2011.

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 137 HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS; ERİSSÉGEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

A COMPARATIVE ANALYSIS OF TWO MILK PRODUCING CATTLE FARMS. By: VARGA, NOÉMI BERTALANNÉ VÁRALLYAY, ERIKA SALAMON, LAJOS

A COMPARATIVE ANALYSIS OF TWO MILK PRODUCING CATTLE FARMS. By: VARGA, NOÉMI BERTALANNÉ VÁRALLYAY, ERIKA SALAMON, LAJOS A COMPARATIVE ANALYSIS OF TWO MILK PRODUCING CATTLE FARMS By: VARGA, NOÉMI BERTALANNÉ VÁRALLYAY, ERIKA SALAMON, LAJOS The authors studied the production indicators and the veterinary bills of two holstein-frisian

Részletesebben

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 074406/4/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 151 PROPILÉNGLIKOL-KIEGÉSZÍTÉS EGYES METABOLIKUS ÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIAI

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. Költséghatékonyság javító eszközök - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköztára

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Tárgyi eszköz-gazdálkodás

Tárgyi eszköz-gazdálkodás Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Helyettesítő termékek a tej esetében

Helyettesítő termékek a tej esetében Helyettesítő termékek a tej esetében Pavelka Vivien III. évfolyam, Pénzügy számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konzulens: Dr. Borbély Csaba egyetemi docens Böröndi-Fülöp Nikoletta egyetemi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai 30. lecke A mezőgazdasági

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek. Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató

Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek. Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató Dilaco Lighting Kft. Cégünk fő tevékenysége: fénytechnikai világítástechnikai műszerek, vezérlőberendezések fejlesztése

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben