A SZÁRAZONÁLLÁSI IDŐ ÉS TERMELÉSI SZÍNVONAL HATÁSA A TEJTERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZÁRAZONÁLLÁSI IDŐ ÉS TERMELÉSI SZÍNVONAL HATÁSA A TEJTERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA"

Átírás

1 A SZÁRAZONÁLLÁSI IDŐ ÉS TERMELÉSI SZÍNVONAL HATÁSA A TEJTERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA Leonhardt Beatrix V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem, Kaposvár Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék Konzulens: Szabari Miklós, tanszéki mérnök Dr. Kalmár Sándor, egyetemi tanár ÖSSZEFOGLALÓ Munkám során a szarvasmarha-tenyésztés gyakorlati oldaláról vizsgáltam a gazdaságosság növelésének a lehetőségét, a versenyképesség megőrzése céljából. Napjaink kvótákkal behatárolt termelése, az ingadozó tejárak mellett elengedhetetlen, hogy a tenyésztői munkában rejlő tartalékaikat kihasználják a gazdálkodók. A kutatás során arra kerestem választ, hogy azonos két ellés közötti időn belül a termelésben eltöltött idő növelhető-e a szárazonállási idő csökkentése ellenében. Így megnyújtható a laktációs idő, ezáltal több tej, árbevétel és jövedelem képződik. Továbbá azt is vizsgáltam, hogy eltérő termelési színvonal és tejár milyen szerepet játszik a gazdaságosság változásában. BEVEZETÉS A szarvasmarha-tenyésztésen belül a tejtermelő ágazat egykor sikerágazat volt. Látványos fejlődés ment végbe a biológiai alapok megújításában (fajtaváltás), a műszakitechnikai korszerűsítésben (korszerű telepek építése), ezekhez megfelelő tőkepótlás és ösztönzés is párosult, melynek eredményeként az európai termelési színvonal élmezőnyéhez zárkóztunk fel (1. ábra). Mindez egy viszonylag jól működő piacszabályozással és elfogadható jövedelem színvonallal járt együtt (STEFLER, 2004). 1

2 Forrás: ábra: Az EU-országainak átlagos tejtermelése (2008) Hazánk szarvasmarha- és tehénállománya 1938 óta folyamatosan csökken. Ez a folyamat az 1990-es években a hazai tejfogyasztás visszaesésével, illetve a marhahús exportpiacainak átmeneti beszűkülésével felgyorsult. A tehénlétszám között 40%-kal csökkent. A tehénszám csökkenése világjelenség, az EU-ban évi 1-1,5%-os, tehát nem a létszámcsökkenés ténye, hanem annak mértéke a példátlan (2. ábra). Ma mintegy tehén és alig több mint szarvasmarha van hazánkban (AKII KSH, 2007). Forrás: AKII KSH, ábra: A szarvasmarha- és tehénállomány, valamint a termelés alakulása. A drasztikus létszámcsökkenés ellenére a tejtermelés csökkenése csak mérsékelt. Ennek az a magyarázata, hogy a tehénállomány fogyását a fajlagos hozamok emelkedése képes volt ellensúlyozni. A fajlagos hozamok átmeneti stagnálás után újabban ismét növekednek, így az összes tejtermelés évek óta közel azonos szinten mozog (2. ábra) 2

3 (STEFLER, 2004). Ez a tartalék mára már kimerülőben van, az utóbbi időben a létszámcsökkenést már a növekvő hozamok se képesek ellensúlyozni (ATK, 2008). Napjainkban fokozottan érvényesül az a gazdasági szempont, hogy hány állat termeli meg az adott tejmennyiséget. Az sem közömbös, hogy ezeknek az állatoknak milyen a hasznos élettartamuk, ezzel életteljesítményük, milyen összetételű tejet termelnek, és egy-egy nagy genetikai értékű állattól hány utódot tudunk nyerni. Mindezen képességek egyértelmű összefüggést mutatnak a költségekkel, hozamokkal, jövedelemmel. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Tejelő állományunk mintegy 210 ezer tehén - adja az ország összes tejtermelését, amely fajtaösszetételét tekintve 85%-ban holstein-fríz vérségű tehén. A holstein-fríz kétségtelenül a leghatékonyabb tejtermelő fajta. A fajta genetikai potenciálja magában hordozza azt az elméleti lehetőséget, hogy kg/laktációs termelést elérjünk, így napjainkban a tejhozam növelésének elsősorban a környezeti feltételek, mint például a tartás és takarmányozás és a kvóták szabnak határt. A versenyképes tejtermelésű állomány fenntartásához elengedhetetlen teheneink korszerű és szakszerű menedzselése. A fajta legnagyobb problémáját jelenleg a megfelelő tenyészutánpótlás előállítása jelenti. Az egyre fokozódó tejtermelés jelentős terhet jelent a tehén szervezete számára, melynek hatására többek között az állatok hasznos élettartalma jelentősen lecsökkent (2,3 laktáció) (3. ábra) átlagos laktáció szám (db) b 2,9 2,7 2,5 2,3 2,1 1,9 1,7 1, év Forrás: OSZA, ábra: Az átlagos laktáció alakulása Magyarországon ( ) 3

4 Az ábra szerint a termelésben eltöltött idő alatt kevesebb, mint 1,5 üszőborjú nyerhető, melyből elhullás és selejtezés után, jó ha egy tenyész üszőt nyerünk a teljes termelés alatt, ami valójában csak az állomány utánpótlását fedezi. Mennyiségi és minőségi fejlesztésre alig van lehetőség. Sajnos a látványosan javuló termelés egy romló termékenységet von maga után (PRYCE és MTSAI., 2004). Egy populáció szaporodásbiológiai állapota jól jellemezhető a két ellés közötti idő alakulásával (KEKI) (ÓZSVÁRY és KERÉNYI, 2004). Ennek a mutatónak az értéke a hazai tehénpopulációban a következőképpen változott az utóbbi 15 évben (4. ábra). két ellés közti idő (nap) év Forrás: OSZA, ábra: A két ellés közötti idő alakulása Magyarországon ( ) Az ábra szerint a két ellés közötti idő állandóan nő, jelenleg 440 nap körüli. Egyes vélemények szerint az ideális megközelítőleg nap lenne (HARASZTI és ZÖLDÁG, 1993), azonban talán úgy a helyesebb, hogy az a megfelelő két ellés közti idő ahol a legjövedelmezőbben tud az adott gazdaság működni. A vállalati, vállalkozói szféra egyértelműen a jövedelmező gazdálkodásban érdekelt erről nem mondhat le. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a tejtermelés növelése mellett nagy figyelmet kell szentelni azon menedzselési technikák számára, melyek javítják a tehenek reprodukciós képességeit, ezzel a gazdaságosságot is. A tejelő tehenészeteknek a bevétele alapjaiban a következőkből tevődik össze: tejértékesítés, selejttehén, bikaborjú és szervestrágya eladás. Az első három a faj biológiai sajátosságokból adódóan szorosan összefügg, elválasztani nagyon nehezen lehet, hiszen ellés nélkül tejtermelés nem képzelhető el, illetve az éves ellések száma döntően meghatározza az 4

5 éves selejtezés mértékét. A szervestrágya mennyisége ezektől függetlenül jelentkezik, hisz ez a tartástechnológiával van szoros összefüggésben. Mindezekből látható, hogy a gazdaságok bevétele döntően az eladott tej mennyiségével, illetve ennek az átvételi árával van összefüggésben. A tejelő tehenészetek legfontosabb termékének a tejnek a felvásárlási ára Magyarországon 2004 januártól-2007 augusztusig nem mutat jelentős változást. Ez a tartósan alacsony szint nagyon csekély mértékű jövedelmezőséget jelentett. Mindezek ellenére tavaly augusztusban hirtelen növekedésnek indult a tej átvételi ára. Ez év januárjában elérte a csúcsot 96,5 Ft-tal. Ez azonban nem tartott huzamos ideig, hiszen alig pár hónap múlva folyamatos csökkenésnek indult és augusztusban már 76,9 Ft volt (5. ábra). Forrás: KSH, ábra: A tej felvásárlási árának alakulása Az EU tagállamokban más tendenciák érvényesültek (6. ábra). A 2006-ban tapasztalt viszonylag alacsony és kiegyenlített tejár (19-21 EUR cent), 2007 második felében közel 50 %-al emelkedett (28-29 EUR cent), mely szintet 2008-ban is tartotta. 5

6 Forrás: DairyCo, ábra: Tejárak alakulása az EU 25-ben ( ) Forrás: DairyCo, ábra: Tejárak alakulása 2008-ban Amint azt a fenti ábra is mutatja az év elején az 5 ország ár alakulásai eltérően alakultak. Legmagasabb áron Franciaországban (31 EUR cent), míg legalacsonyabb áron Nagy-Britannia (25,5 EUR cent) értékesítettek. Májusban mind az 5 ország árai csökkentek és majdnem azonos szintet értek el (24-28 EUR cent) majd Lengyelország kivételével ismét emelkedésnek indultak. Megfigyelhetjük, hogy a vizsgált országok között Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Következtetésként levonhatjuk, hogy a hazai tejárak mértéke nem rendkívüliek. A 2004-es Európai Uniós csatlakozás óta a tejtermelésünket kvótarendszer maximalizálja. Ez kg/év termelést engedélyez, azonban sajnálatos módon ezt a keretet megközelítőleg 80%-ban tudjuk csak kihasználni. Mindenképpen törekednünk kell tehát a tehénlétszám további csökkenésének megakadályozására, illetve a tejtermelés színvonalának további növelésére. A kvótarendszerrel függ össze, hogy a tej árbevétele 6

7 mellett a termelőt az értékesített tej és a rendelkezésre álló kvóta függvényében, a kvóta alapú támogatás illeti meg, melynek mértéke az idei évtől hazánkban a 8,1 Ft/l. Mindezekből jól látható, hogy a csökkenő, illetve stagnáló tejárak a költségek növekedése (energia, munkabér, stb.) és a romló funkcionális tulajdonságok (szaporodásbiológia, hasznos élettartam) együttesen lehetséges tartalékok feltárására ösztönöznek. A minél eredményesebb termelés érdekében több eszköz is a tenyésztő rendelkezésére áll: Ilyen a költségek állandó elemzése, illetve mérséklése és a különböző technológiai elemek újbóli átértékelése, vizsgálata. Újabban ilyen a holstein-fríz fajta esetében a tenyésztésbe vételi idejének előbbre hozása intenzívebb takarmányozáson keresztül (16-18 vs. 14 hónap), mely által az üszőnevelés improduktív időszaka jelentősen csökkenthető (BAKOS, 2008). Mindezek mellett folyamatos igény van a szaporodásbiológiai mutatók javítására, illetve a hosszú hasznos élettartam növelésére is. Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a szárazonállás idejének a rövidítésével, ugyanis a szárazonállás ökonómiai értelemben az üszőneveléshez hasonlóan improduktív időszak, és amennyiben a laktáció ennek rovására megnyújtható, úgy az ökonómiai hatékonyság javítható. Az ellésre való előkészítés az apasztással kezdődik meg. Az ezt követő szárazonállási időszak a következő laktációs tejtermelésének, a könnyű ellésnek, de mindenekelőtt a sikeres újravemhesülésnek a megalapozására szolgál. A szárazonállás általánosan elfogadott ideje 60 nap. A tejelő tehenek életteljesítményét nagyszámú tényező határozza meg. A takarmányozás és tartás mellett, az első borjazás ideje, a szárazonállás hossza, és a nyitott napok száma mindmind olyan fontos tényező, melyek befolyásolják a tehén életteljesítményét. A fő kérdés az, hogy változtassunk-e a 60 napos szárazonállás általánosan alkalmazott gyakorlatán. Újabban a nagyteljesítményű holstein-fríz állományokban a mai korszerű takarmányozási technológiák mellett felmerült a lehetősége annak, hogy ezt az időt a tejtermelés növelése érdekében csökkentsék, illetve feltételezhető, hogy más az ideális szárazonállás időtartalma, mint korábban. A 60 napos szárazonállás rövidítése előnyös, ha az így meghosszabbított laktációból nyert plusz tej kiegyenlíti, vagy felülmúlja a következő laktációban esetlegesen felmerülő tejveszteséget. 7

8 A szárazonállás rövidítésének félelmei a tenyésztők részéről a következő laktációs termelésre, a következő laktációban történő újra vemhesülésre, a tőgybetegségek előfordulásának a gyakoriságára és ez elhullások mértékére irányulnak. Kizárólagosan a tejalkotóknak, a zsír- és a fehérje-mennyiségének a maximumának a vizsgálatakor az derült ki, hogy a szárazonállási idő rövidítése révén nyerhető többlet tej a tejalkotó részek bizonyos csökkenésével jár együtt, mert amikor a tej hasznosanyag-tartalmát elemezték gyakorlatilag a 60 nap bizonyult a legoptimálisabbnak (KUHN és MTSAI., 2006). 10 napos csökkenését javasolja a szárazonállási idő hosszának (SWANSON, 1965; DIAS és ALLAIRE, 1982; KEOWN és EVERET, 1986; FUNK és MTSAI., 1992; MAKUZA és MCDANIEL, 1996; REMOND és MTSAI, 1997) is. A tanulmányok közül sok, a tenyészetek adatainak utólagos, visszatekintő elemzésén alapult. Erre alapozva ezen álláspontot kritizálja BACHMAN és SCHAIRER (2003), mert szerintük a rövidebb szárazonállás ebben az esetben nem a céltudatos szárazra állítás, hanem a vártnál korábbi ellés eredménye volt és az állatok így nem részesültek megfelelő előkészítő takarmányozásban, mely okozhatott veszteségeket a következő laktációs termelés során. A szárazonállás hosszának megbecsülése érdekében tervszerűen beállított kísérletek (LOTAN és ALDER, 1976; REMOND és MTSAI., 1992; REMOND és MTSAI.,1997; BACHMAN, 2002; RASTANI és MTSAI., 2003) viszont nem találtak szignifikáns eltérést a tejmennyiségben. Ezek közül néhány munka szerint 30 napos szárazonállási időt javasol (LOTAN és ALDER, 1976; BACHMAN, 2002; GULAY és MTSAI., 2003a). SZABARI és MTSAI (2007) munkája szerint az 50 napos szárazonállási időt követően szignifikánsan csökken a kifejt tej mennyisége a következő laktációban. Munkájuk során a szárazra állítás idejét a tejtermelés alapján határozták meg. Néhány tanulmány szerint a szárazonállás 60 nap alá redukálása jobban befolyásolja termelést az első és második laktáció között, mint a többi laktáció esetén (DIAS és ALLAIRE, 1982). Az átfejést (0. nap szárazonállás) egy szerző sem javasolja. Szaporodásbiológiai értékelések során bizonyosságot nyert az is, hogy a rövidebb szárazonállás gyengébb fogamzást eredményez (KUHN és MTSAI., 2006). Ezzel ellentétben LOTAN és ADLER (1976) hasonló eredményeket regisztrált a nyitott napok száma és a termékenyítési index esetében napig szárazonálló hasonló teljesítményű teheneknél. SZABARI és MTSAI (2008) statisztikailag igazolták, hogy a következő laktációban történő újravemhesülésre még 40 napos szárazonállási idő sem fejt ki káros hatást. Mások nem találtak kapcsolatot a reprodukció szintje és a szárazonállás hossza között (SORENSEN és ENEVOLDSEN, 1991). Mivel az újravemhesülés ideje szoros összefüggésben van az ellés 8

9 körül fellépő problémákkal, ezért a szárazonállási idő hosszában bekövetkezett változásokat nyugodtan kezelhetjük a szaporodásbiológiai mutatókkal együtt. Az is köztudott, hogy a megfelelő hosszú szárazonállási idő szükséges többek között a tőgy megfelelő regenerálódáshoz, a maximális következő laktációs tejtermelés érdekében (CAPUCO és MTSAI., 1997). A 40 napnál rövidebb idő nem elégséges a tőgy mirigyállományának a regenerálódáshoz (HURLEY, 1989). Az is intő jel, hogy a szomatikus sejtszám az 50 napnál rövidebb szárazonálláskor kedvezőtlenül alakul (KUHN és MTSAI., 2006). SZABARI és MTSAI. (2008) munkája szerint akár 30 napra is mérsékelhető a hagyományosnak mondható 60 napos szárazonállási idő anélkül, hogy a következő laktációban sűrűbben fordulnának elő tőgygyulladt egyedek. Az ellést követő pár hetes időszakban a tehenek hajlamosak az anyagcsere- és fertőző betegségekre. Ez alatt az időszak alatt jellemzően negatív energiai egyensúlyba kerülnek, mert a takarmány szárazanyag felvételének maximáltsága miatt nem képesek elegendő energiát magukhoz venni, ami a nagy tejtermeléshez és a létfenntartáshoz szükséges. A negatív energetikai állapot kialakulását már a laktáció alatti, és a szárazonállási takarmányozással is nagyban befolyásolhatja a tenyésztő. SZABARI és MTSAI. (2008) szerint a szárazonállás idejének akár 20 nappal történő csökkenése sem okoz nagyobb elhullást a következő laktációban. Mindezt statisztikailag is igazolták. Az idézett vizsgálatok a tejtermelés növelésének inkább biológiai a lehetőségét vizsgálták. Az ökonómiai értékelések hiánya illetve a bemutatott biológiai lehetőségek utalnak arra, hogy a tejtermelés, ezzel együtt a gazdaságosság növelése érdekében vannak lehetőségek a laktációs időszak nyújtására szárazonállási idő ellenében. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálat során primer és szekunder adatgyűjtést végeztem. A szekunder adatgyűjtés az irodalmi források (tenyésztői, termelői, élettani, szaporodásbiológiai megfontolások) összegyűjtését, tanulmányozását, célirányos csoportosítását jelentette. Primer adatgyűjtésem az Egyetem Tanüzemi Tehenészetének tényleges adataira (termelési szintek, a fejés költségei, az alap és póttakarmány mennyisége és költsége), terjed ki. A primer és szekunder adatok alapján modellszámítással elemeztem (többlet hozam, árbevétel, költség, relatív jövedelem, eltérő tejárak) a változó laktációs idő és tejárak gazdaságosságot befolyásoló szerepét. 9

10 Az adatok feldolgozására és elemzésére és a grafikonok elkészítéséhez az EXCEL 7.0 for Windows XP táblázatkezelő programot használtam. EREDMÉNYEK Az irodalom feldolgozása folyamán arra a megállapításra jutottam, hogy a tejelő napok számának növelésére reális lehetőség kínálkozik, azonban a várható kedvezőtlen élettani és szaporodásbiológiai következmények miatt a gyakorlatban a napos intervallum eltéréseket érdemes vizsgálni gazdasági szempontból. A hazai tejtermelési színvonal alapján a vemhesség 7 hónapjában 10 feltételezett termelési csoportot vizsgáltam (1. táblázat) anélkül, hogy a szaporodásbiológiai mutatókat rontottuk volna (KEKI állandó). A laktációs idő növelésének hatása eltérő termelési színvonal esetén 1. táblázat Termelési színvonal (liter/nap) Laktációs idő növelése (nap) Termelés csökkenése liter/nap M a g a s Apasztáskori tej liter/nap Az időszak termelése (liter) a 10 15,00 205,00 b 15 10,00 270,00 a 10 12,00 175,00-1 b 15 7,00 225,00 a 10 10,00 155,00 b 15 K ö z e p e s 5,00 195,00 a 10 7,50 116,25 b 15 3,75 146,25 a 10 6,50 106,25 b 15 2,75 131,25-0,75 a 10 5,50 96,25 b 15 1,75 116,25 a 10 4,50 86,25 b 15 A l a c s o n y 0,75 101,25 a 10 6,00 87,50 b 15 3,50 112,50 a 10 5,00 77,50-0,5 b 15 2,50 97,50 a 10 4,00 67,50 9 b 15 1,50 82,50 Forrás: Saját kalkuláció 10

11 A táblázatban az adott termelési színvonalon a 7. hónapos vemhesség idejében fejhető tej mennyiséget, az apasztáskorin pedig egy feltételezett napi termelés csökkenés által elért apasztáskori tejmennyiséget értem, hiszen a laktáció előrehaladtával figyelembe kellett venni, hogy a tejtermelés csökken. Ez az összes extraként kifejhető tej mennyisége kiszámolásához volt szükséges. Mivel a szakirodalom alapján 10 és 15 nappal rövidebb szárazonállás nem okoz a következő laktációban termelés kiesést, ezért az itt kinyert tej nettó többletként jelentkezik. A termelésben eltöltött napok következtében jelentős tejmennyiséget nyerhetünk állatonként (magas termelési szintnél átlagosan: 204,17 liter; közepes termelési szintnél átlagosan: 112,5 liter; alacsony termelési szintnél átlagosan: 87,5 liter), főleg annak az ismeretében, hogy ezek az állatok a hagyományos technológia szerint már elapasztásra kerültek volna. Az ilyen mértékben - a szárazonállási idő kárára - megnyújtott laktáció nem csak a többlet tej miatt jelentős, hanem azért is, mert az esetlegesen a vemhességük 7. hónapjára is kimagaslóan termelő egyedeknek az elapasztása (lásd a magas termelési szint 1. táblázat) alacsonyabb termelési szinten történik, csökkentve ezáltal a tőgyegészségügyi problémáknak az előfordulási valószínűségét is. Azonban ezzel a többlettermeléssel egy időben az adott gazdaságban többlet költségek is felmerülnek. Az állatok számára rendelkezésre álló takarmányadag (üzemtől, termelési szinttől függően) liter tej termelését fedezi. A kiindulási alapot szolgáló Egyetemi Tanüzem tehenészetében az alaptakarmány 15 literes termelési szintet fedez, melynek napi költsége (0,4 kg/liter x 50 Ft/kg) azaz 20 Ft/liter volt. Ehhez kapcsolódik még a fejési költség, amely (munkabérből, közteherből, energia árából áll) 10 Ft többlet költséget jelent literenként. A felsoroltak változó költségként jelentkeznek, ezek állnak szemben a többlet tej értékével, vagyis segítségükkel a fedezeti hozzájárulás elvén számolható a jövedelem, mely jelen esetben relatív jövedelem (2. táblázat). 11

12 A többlet termelés költségei 2. táblázat Termelési színvonal (liter/nap) Fejési költség (munkabér, közteher, energia) 10 Ft/liter M a g a s Póttakarmány költség (0,4 kg/liter*50 Ft/kg) 20 Ft/liter Többlet költség összesen (liter/tehén) a 2050, ,0 b 2700, ,0 a 1750, ,0 b 2250, ,0 a 1550, ,0 b 1950, ,0 K ö z e p e s a 1162, ,5 b 1462, ,5 a 1062,5-1062,5 b 1312,5-1312,5 a 962,5-962,5 b 1162,5-1162,5 a 862,5-862,5 b 1012,5-1012,5 A l a c s o n y a 875,0-875,0 b 1125,0-1125,0 a 775,0-775,0 b 975,0-975,0 a 675,0-675,0 9 b 825,0-825,0 Forrás: Saját kalkuláció A táblázat szerint a nyújtott laktáció többlet termelése, többlet költséggel jár, annak összetétele és nagysága viszont változó. A fejési költség mindig fennáll, a póttakarmány költség viszont csak a 15 literes termelés felett, alatta ez már nem jelentkezik, az állandó költségek között szerepel. A nyújtott laktációs időszak többlettermelése és pótlólagos költségei ismeretében számolható az időszak gazdaságossága (3. táblázat). 12

13 A többlettermelés gazdaságossága 3. táblázat Termelési színvonal (liter/nap) Az időszak termelése (liter) Tejár Ft/liter Jelenlegi Kvóta Ft/liter M a g a s Relatív jövedelem Többletbevétel Ft/tehén Ft/tehén Ft/nap a 205, , , , ,5500 b 270, , , , ,8000 a 175, , , , ,2500 b 225, , , , ,5000 a 155, , , , ,0500 b 195, , , , ,3000 K ö z e p e s a 116, ,1 9427, , ,0375 b 146, , , , ,2250 a 106, ,1 8616, , ,4375 b 131, , , , ,1250 a 96, ,1 7805, , ,3375 b 116, ,1 9427, , ,0250 a 86, ,1 6994, , ,2375 b 101, ,1 8211, , ,9250 A l a c s o n y a 87, ,1 7096, , ,1250 b 112, ,1 9123, , ,2500 a 77, ,1 6285, , ,0250 b 97, ,1 7907, , ,1500 a 67, ,1 5474, , , b 82, ,1 6690, , ,0500 Forrás: Saját kalkuláció A 3. táblázat szerint a napi tejárral és kvóta támogatással számolt bevétel mellett jelentős különbségek születnek mind az árbevételben, mind a jövedelemben. Egyértelműen kimutatható a magas termelésű állományok tovább fejése nagyobb bevételt és költséget eredményez, ezeknek hagyományosan a vemhesség 7. hónapjában történő elapasztása gazdaságilag indokolatlan. A többletbevétel 5474, Ft között alakult, ez az eltérés igen jelentős napjaink üzemgazdasági viszonyai mellett. A relatív jövedelem viszont már nem mutat ekkora különbséget, mivel csak 4799, Ft között változik. A napi relatív jövedelem figyelembe vételénél megmutatkozik, hogy 391, ,55 Ft a különbség, amely alapján lehetőségünk van kiszámolni a relatív jövedelmet, abban az esetben ha nem 13

14 csak kereken 10 illetve 15 nappal nyújtjuk meg a laktációs termelés hosszát. Ez azért fontos, hogy érzékeltessük azt, hogy minden állat esetében annak termelésének függvényében más és más elapasztási idő szükséges. Ennek a meghatározása nem nélkülözheti a naprakész telepi menedzsmenti ismeretek és ökonómiai háttérszámításokat. A nagy különbségek ellenére megállapíthatjuk, hogy a kalkuláció alapján az összes termelési színvonalon pozitív előjelű jövedelmet értünk el, amely alapján kijelenthető, hogy vállalati szinten a termelés nyereséges. Számolások során az is kiderült, hogy a póttakarmány költsége 15 literes termelésig változó költség és eddig a szintig a jövedelmezőség 63,01%-os. 15 literes termelés alatt a takarmány költség már átalakul állandó költséggé és így a jövedelmezőséget tovább növeli 88,67%-ra. Mivel ennek nem a maximuma, hanem a biztonsága a fontos, jelen esetben elértük a maximum felé haladást és a biztonságot egyaránt, ezért kijelenthetjük, hogy a termelésünk nem csak biztonságos, de jövedelmező is. A bemutatott többletbevétel, relatív jövedelem, jövedelmezőség és nyereségesség alapján a termelő eldöntheti, hogy melyik termelési színvonalat alkalmazza, az adott termelésű állomány mellet. További vizsgálataim során különböző tejáralakulásokat (60, 65, 70, 73, 75, 80, 85, 90 Ft/l) vettem figyelembe, feltételezve (a tejárak hektikus alakulását és ennek közeljövőben lehetőségeit az irodalmi áttekintésemben már bemutattam), hogy a jelenlegi tejár bizonyosan változni fog, melynek irányát megjósolni napjaink gazdasági helyzetében lehetetlen. A ábrán mutatom be a lehetséges tejáralakulásokat különböző termelési színvonalon a szárazonállási idő rövidítésének a függvényében. 8. ábra: A relatív jövedelem alakulása a laktációs idő függvényében (10 nap) Forrás: Saját kalkuláció 14

15 9. ábra: A relatív jövedelem alakulása a laktációs idő függvényében (15 nap) Forrás: Saját kalkuláció A görbék alakulása, lefutása között nincs nagy különbség. Azonban a hozzájuk tartozó relatív jövedelem már nagyságrendileg eltér, mivel ha 10 nappal növeljük a laktációs időt, akkor a relatív jövedelmek Ft-tal változnak, míg 15 napos növelés mellet ez a különbség már a Ft-ot is elérheti. A magasabb tejárak egyértelműen a laktációs időszak nyújtására ösztönöznek, hasonlóan a magasabb hozamszintekhez. KÖVETKEZTETÉSEK A bevezetésben részletesen ismertetett ágazati problémák alapján sikerült néhány megoldást találni arra, hogy a tejelő tehenészetek tovább fokozzák a gazdasági versenyképességüket. A bevétel növelésére több lehetőség van, ilyen többek között a többlet tej előállítása. Ennek az egyik legjobb módja, ha a folyó laktációt a szárazonállási idő csökkentésével egyenes arányosan meghosszabbítjuk. Azonban a tejtermelő telepek menedzsmentjeinek nem szabad csak a bevétel-kiadás hányadost figyelembe venni, mivel a csökkentés csak addig a mértékig történhet meg, amíg a következő laktáció fontosabb termelési, illetve egyéb paraméterei nem romlanak, többek között a tejtermelés, a szaporodásbiológiai, a tőgyegészségügy illetve az elhullások száma. Munkánk során modellszámítással kerestük azt a tejtermelési szintet, amely folyamán még érdemes a tehenet a szárazonállási idő rövidítésével tovább fejni. Több időt és több termelési szintet vizsgáltam. Ezek során kiderült, hogy mindegyik variáns jövedelmező, ezáltal mind a 10, mind a 15 napos laktáció növelést alkalmazni lehet. Meg kell állapítanunk, hogy a 15 liter alatt termelő egyedek a kiegészítő takarmány adagjukat már nem csak a tejtermelésre hasznosítják, hanem a testtömegük növelésére, ami elhízáshoz vezethet, mely a 15

16 következő laktációban termelési és egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezzel szemben az a megállapítás is helytálló, hogy a nagyobb termelésű, jól perzisztáló egyedeknek fontos a tovább fejése, mert a gyakorlatban jóval nehezebb az apasztás, ezáltal nő a tőgy betegségek kialakulásának veszélye. Mindezek mellett az is elmondható, hogy az alacsony termelési szinteken az állatok már saját maguktól elapadhatnak. A pontos eredmények ismeretéhez még további számításokra, gyakorlati elemzésekre van szükség, de az általam elvégzett munka alapot adhat a szárazonállási technológia átgondolására. Ezek a feltételezések természetesen nem helyettesíthetik az egyedi elbírálást és a szakértő tenyésztők személyes tapasztalatát. Mindezek mellett persze figyelembe kell vennünk, hogy a tejelő szarvasmarha-tenyésztésben a gazdaságosságot rengeteg dolog befolyásolja, ráadásul mindezt egy időben. Nem lehet elhanyagolni azt a tényt sem, hogy minden telepre más-más biológiai, termelési és ökonómiai környezet jellemző, de a telepek törekvése a többlet extrabevételért, illetve minden forint költségcsökkentésért, talán jogosultságot ad a téma aktualitásáért. IRODALOMJEGYZÉK 1. BACHMAN, K. C Milk production of dairy cows treated with estrogen at the onset of a short dry period. J. Dairy Sci. 85: BACHMAN, K. C., AND M. L. SCHAIRER Bovine dry period length studies: A review. J. Dairy Sci. 86: BAKOS G.: A korai TMR etetésének tapasztalatai a borjúnevelésben. Holstein Magazin p. 4. CAPUCO A. V. AKERS R. M. SMITH J. J. (1997): Mammary growth in Holstein cows during the dry period: Quantification of nucleic acids and histology. J. Dairy Sci DANN, H. M., N. B. LIHERLAND, J.P. UNDERWOOD, M. BIONAZ, AND J. K. DRACKLEY Prepartum nutrient intake has minimal efffects on postpartum dry matter intake, serum nonesterified fatty acids, liver lipid and glycogen contents, and milk yield. J Dairy Sci. 86(Suppl. 1):106.(Abstr.) 6. FUNK D. A. FREEMAN A. E. BERGER P. J.(1978): Effects of previous days open, previous days dry, and present days open on lactation yield. J. Dairy Sci GULAY, M. S., M. J. HAYEN, K. C. BACHMAN, T. BELLOSO, M. LIBONI, AND H. H. HEAD. 2003a. Milk production and feed intake of Holstein cows given short (30-d) or normal (60-d) dry periods. J. Dairy Sci. 86: Haraszti J. és Zöldág L. (1993)A háziállatok szülészete és szaporodásbiológiája Budapest Mezőgazda Kiadó. 9. HURLEY W. L.(1989): Mammary function during involution. J. Dairy Sci KEOWN, J. F., AND R. W. ETERETT Effects of days carried calf, days dry, and weight of firstt calf heifers on yield. J. Daily Sci. 69: KUHN M. T. HUTCHISON J. L. NORMAN H. D.(2006): Dry Period Length to Maximize Production Across Adjacent Lactations and Lifetime Production. J. Dairy Sci

17 12. KUHN M. T. HUTCHISON J. L. NORMAN H. D.(2006): Effects of length of dry period on yields of milk fat and protein, fertility and milk somatic cell score in the subsequent lactation of dairy cows. J. Dairy Res LOTAN, E., AND J. H. ADLER Observations on the effect of shortening the dry period on milk yield, body weight, and circulating glucose and FFA levels in dairy cows. Tijdschr. Diergeneesk. 101: MAKUZA, S. M., AND B. T. MCDANIEL Effects of days dry, previous days open, and current days open on milk yields of cows in Zimbabwe and North Carolina. J. Dairy Sci. 79: ÓZSVÁRY L., KERÉNYI J.: A szaporodásbiológiai zavarok által okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi Holstein-Fríz tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja p. 16. PRYCE, J. E., ROYAL, M. D., GARNSWORTHY, P. C. and MAO, I. L Fertility in the high-producing dairy cow. Livestock Product. Sci p. 17. RASTANI R.R., R. R. GRUMMER, S. J. BERTICS.A. GUMEN, M.C. WILTBANK, D. G. MASHEK, AND M. C. RICH Effects of varying dry period length and prepartum diet on metabolic profiles and lactation of periparturient dairy cattle. J. Dairy Sci. 86(Suppl. 1):154. (Abstr.) 18. REMOND, B., A. OLLIER, AND G. MIRANDA Milking of cows in late pregnancy: Milk production during this period and during the succeeding lactation. J. Dairy Res. 59: REMOND, B., AND J. C. BONNEFOY Performance of a herd of Holstein cows managed without the dry period. Ann. Zootech. 46: REMOND, B., J. ROUEL, N. PINSON, AND S. JABET An attempt to omit the dry period over three consecutive lactations in dairy cows. Ann. Zootech. 46: STEFLER, J. (2004): A szarvasmarha ágazat helye, szerepe a magyar mezőgazdaságban, esélyei az Európai Unióban. In: EU Tanulmányok V. Budapest: Nemzeti Fejlesztési Hivatal, p. 22. SWANSON, E. W Comparing continuous milking with sixty-day dry periods in successive lactations. J. Dairy Sci. 48: SZABARI M., G. PETHŐ., Á. BOKOR., J. SEBESTYÉN., N. BOROS., G. BAKOS., J. STEFLER: Effects of dry period lenght on productive and reproductive indices of subsequent lactations USAMV-CN Bulletin, p. 17

SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE

SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE NEMZETKÖZI SZARVASMARHA AKADÉMIA BUDAPEST, 2012. november 30. Dr. Ózsvári László PhD, MBA egyetemi docens, tanszékvezető SZIE-ÁOTK

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET -

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - Tehenészet: MILKMEN Kft., Magyarország Összehasonlítás: deukalac UDP 41 és AminoPlus MILKMEN Kft. 800 nagy tejtermelésű

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában Dr. Gergácz Zoltán Ügyvezető igazgató Agárdi Farm Kft. Seregélyes-Elzamajor Agárdi Farm Kft. Tehenészete Seregélyes-Elzamajor

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek 1. előadás 1. Tejtermelő fajták Holstein-fríz szín: fekete/vörös szabálytalan tarka, tehén: 650-750 kg, bika: 1100 kg, teny. vétel: 16-18

Részletesebben

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT SZTÉS, S, ERŐSS SSÉGEK, FEJLESZTÉSI SI IRÁNYOK ÉS PERSPEKTÍVÁK Dr. HÚTH H Balázs tenyészt sztés- és s marketingvezető Magyartarka Tenyészt sztők k Egyesülete Regionális

Részletesebben

ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN

ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN A Limagrain Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe hagyomány teremtő célzattal, másodszor rendezte meg silókonferenciáját október 16.- án Herceghalomban

Részletesebben

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában - új tulajdonságokkal bővült a Kettőshasznú Termelési Index (KTI) - A kettőshasznosítású fajták tenyésztésének koncepciója A kettőshasznosítású fajták tenyésztésében

Részletesebben

A COMPARATIVE ANALYSIS OF TWO MILK PRODUCING CATTLE FARMS. By: VARGA, NOÉMI BERTALANNÉ VÁRALLYAY, ERIKA SALAMON, LAJOS

A COMPARATIVE ANALYSIS OF TWO MILK PRODUCING CATTLE FARMS. By: VARGA, NOÉMI BERTALANNÉ VÁRALLYAY, ERIKA SALAMON, LAJOS A COMPARATIVE ANALYSIS OF TWO MILK PRODUCING CATTLE FARMS By: VARGA, NOÉMI BERTALANNÉ VÁRALLYAY, ERIKA SALAMON, LAJOS The authors studied the production indicators and the veterinary bills of two holstein-frisian

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 137 HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS; ERİSSÉGEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

Részletesebben

KÜLÖNBÖZÔ ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYOZÁSA A TEJTERMELÔ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN

KÜLÖNBÖZÔ ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYOZÁSA A TEJTERMELÔ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 526 537. 527 KÜLÖNBÖZÔ ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYOZÁSA A TEJTERMELÔ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN 1. Közlemény: A TEJHOZAM HATÁSA A JÖVEDELMEZÔSÉGRE

Részletesebben

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai Sárközi Tamás UBM Feed kft Az előadás tárgya 1, Malac takarmányozás 2, Koca takarmányozás 3, Hízó takarmányozás 4, Malacszám növelésének lehetősége A SERTÉSTAKARMÁNYOZÁSI

Részletesebben

Legyen Ön is KÉP-ben! (Korrigált Életteljesítmény Program)

Legyen Ön is KÉP-ben! (Korrigált Életteljesítmény Program) Legyen Ön is KÉP-ben! (Korrigált Életteljesítmény Program) A szerző korábban e lap hasábjain (Holstein Magazin XIX. évfolyam 4. szám) már beszámolt a Bonafarm- Bábolna Takarmány Kft. által meghirdetett,

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

2015. évi ÜZLETI TERVE

2015. évi ÜZLETI TERVE Dombóvári Környezet és Hulladékgazdálkodási Kft. 2015. évi ÜZLETI TERVE Készítette: Somfalvi József Ügyvezető igazgató A tervezést befolyásoló tényezők A gazdasági terv elkészítésénél elsődleges szempont

Részletesebben

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05.

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05. Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés Kecskemét, 2015.02.05. Az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér közvetlen támogatások (uniós

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

MICHEL LEPERTEL Takarmányozási szaktanácsadó

MICHEL LEPERTEL Takarmányozási szaktanácsadó MICHEL LEPERTEL Takarmányozási szaktanácsadó Téléphone : 02.33.59.22.56 Télécopie: 02.33.90.11.44 50 800 VILLEDIEU LES POELES Email : dietalim@orange.fr A szarvasmarha takarmányozása Ne felejtsük el, hogy

Részletesebben

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében.

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. Plain Consult Kkt. Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu A vezetői költség- és teljesítményszámítási

Részletesebben

TEJTERMELŐ TEHENÉSZETI TELEPEK MŰSZAKI-TECHNOLÓGIAI FELTÉTELEI HORVÁTH JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÁS

TEJTERMELŐ TEHENÉSZETI TELEPEK MŰSZAKI-TECHNOLÓGIAI FELTÉTELEI HORVÁTH JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÁS TEJTERMELŐ TEHENÉSZETI TELEPEK MŰSZAKI-TECHNOLÓGIAI FELTÉTELEI HORVÁTH JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÁS A tejtermelés versenyképességét számos tényező befolyásolja. Ezek között meghatározó a tehenészeti telepek berendezkedése.

Részletesebben

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek Bodrog, Szerencsi MGZRT. A petefészek ellés utáni ciklusba lendülése Tejtermelés,

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI Ő ALAPISMERETEK NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA DEBRECENI EGYETEM AGTC AMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A mezőgazdaság ő az élőhelyeket éő és környezetét megváltoztatja, hogy szerves anyagot termeljen

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZABARI MIKLÓS KAPOSVÁRI EGYETEM, ÁLLATTUDOMÁNYI KAR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZABARI MIKLÓS KAPOSVÁRI EGYETEM, ÁLLATTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZABARI MIKLÓS KAPOSVÁRI EGYETEM, ÁLLATTUDOMÁNYI KAR 2009 1 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR NAGYÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS TERMELÉSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK A doktori iskola vezetője:

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

MaXx Dry Cow. MaXx Dry Cow. MaXx Dry Cow nyalótömböt? Megoldás: Mikor alkalmazzuk a

MaXx Dry Cow. MaXx Dry Cow. MaXx Dry Cow nyalótömböt? Megoldás: Mikor alkalmazzuk a Megoldás: A elősegíti és javítja a bendő stabilitását a bendő mikroorganizmusok egyenletes táplálásán keresztül, ami jobb étvágyat, magasabb takarmánybevitelt, jobb emésztést, javult energia és vitaminellátást,

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Hogyan találja meg mindenki a számítását? Telepi árképzés Dr. Kovács László Dr. Ózsvári László PhD, MBA Budapest, 2008. november 29.

Hogyan találja meg mindenki a számítását? Telepi árképzés Dr. Kovács László Dr. Ózsvári László PhD, MBA Budapest, 2008. november 29. Hogyan találja meg mindenki a számítását? Telepi árképzés Dr. Kovács László Dr. Ózsvári László PhD, MBA Budapest, 2008. november 29. Bevezetés Panaszok a haszonállatpraxisból: Állatorvosi munka, szaktudás

Részletesebben

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék Név: Beosztás: Dr. Kovács Attila Zoltán egyetemi docens Publikációs jegyzék ( 1.) Bíró, P. - Kovács, A. - Perényi, M.: A garda (Pelecus cultratus L.) populációdinamikája és tápláléka a Balatonban. 217-231.

Részletesebben

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

Milprop4c. Fejj úgy, ahogy még nem fejtél!

Milprop4c. Fejj úgy, ahogy még nem fejtél! Milprop4c Fejj úgy, ahogy még nem fejtél! A technológia és a tejtermék piacon szerzett tapasztalatnak köszönhetően a Milkline olyan mélyreható tudást szerzett és fejlesztett ki mellyel bármilyen kérdésre

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése AZ AUTOMATIZÁLÁS ÉS AZ ISTÁLLÓ KORSZERŰSÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE - Az állattartásban alkalmazott

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 0. Tej, tejtermékfogyasztás, tejmarketing 1. Az ágazat gazdasági jelentősége

Részletesebben

A tejtermelés költségei ésbevételei a nyugat-dunántúli társas vállalkozásokban

A tejtermelés költségei ésbevételei a nyugat-dunántúli társas vállalkozásokban gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 4. SZÁM, 2011 378 A tejtermelés költségei ésbevételei a nyugat-dunántúli társas vállalkozásokban POGÁNY ÉVA SEBESY ZSANETT TESCHNER GERGELY TROJÁN SZABOLCS Kulcsszavak: tejtermelés-változás,

Részletesebben

2015. évi ÜZLETI TERVE

2015. évi ÜZLETI TERVE Dombóvári Környezet és Hulladékgazdálkodási Kft. 2015. évi ÜZLETI TERVE Készítette: Somfalvi József Ügyvezető igazgató A tervezést befolyásoló tényezők A gazdasági terv elkészítésénél elsődleges szempont

Részletesebben

2013/2. S z a r v a s m a r h a - á g a z a t i h í r l e v é l. Vet-Produkt Kft.

2013/2. S z a r v a s m a r h a - á g a z a t i h í r l e v é l. Vet-Produkt Kft. 2013/2 S z a r v a s m a r h a - á g a z a t i h í r l e v é l Vet-Produkt Kft. 2 T E J Ú T f V I R B A C A mastitis elleni védekezés szakmai és gazdasági vonatkozásai A rengetegféle kezelési mód és az

Részletesebben

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében 1 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében Doktori Iskolavezeto:

Részletesebben

Szarvasmarhafajták tejtermelésének gazdasági értékelése

Szarvasmarhafajták tejtermelésének gazdasági értékelése 166 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2011 Szarvasmarhafajták tejtermelésének gazdasági értékelése BUZÁS GYULA SZABÓ FERENC Kulcsszavak: tejhozam, tejzsír, tejfehérje, tejfeldolgozás, felárak. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonellák bemutatása Enterobacteriaceae családba tartozó Gramnegatív pálcák, körülcsillósak, aktívan mozognak (kivéve

Részletesebben

Tejtermelő tehenészeti telepek számítógépes irányítása és ökonómiai vonatkozásai

Tejtermelő tehenészeti telepek számítógépes irányítása és ökonómiai vonatkozásai Debrecen Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék Tejtermelő tehenészeti telepek számítógépes irányítása és ökonómiai vonatkozásai Készítette:

Részletesebben

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

EURÓPA. ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand

EURÓPA. ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand EURÓPA ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 szülőpár állományok teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross 308 Szülőpár tartástechnológia kézikönyvvel

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

AZ ELLÉS KÖRÜLI IDÔSZAKBAN ETETETT KÉT FÉLE ZSÍRKIEGÉSZÍTÉS HATÁSA HOLSTEIN FRÍZ TEHENEKBEN

AZ ELLÉS KÖRÜLI IDÔSZAKBAN ETETETT KÉT FÉLE ZSÍRKIEGÉSZÍTÉS HATÁSA HOLSTEIN FRÍZ TEHENEKBEN ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2008. 57. 6. 565 580. 565 AZ ELLÉS KÖRÜLI IDÔSZAKBAN ETETETT KÉT FÉLE ZSÍRKIEGÉSZÍTÉS HATÁSA HOLSTEIN FRÍZ TEHENEKBEN KARCAGI ROLAND G. GAÁL TIBOR POLGÁR J. PÉTER HUSVÉTH

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

D E B R E C E N I E G Y E T E M

D E B R E C E N I E G Y E T E M D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Állattenyésztéstani

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora

Részletesebben

FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei

FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei Palotay Szilveszter informatikai osztályvezető MAGISZ Agrárgazdasági Kutató

Részletesebben

KAPOSVÁRI EGYETEM. ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Intézet. A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja

KAPOSVÁRI EGYETEM. ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Intézet. A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Intézet A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja Témavezető: DR. HOLLÓ ISTVÁN a mezőgazdaság tudományok kandidátusa

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol

Részletesebben

www.pwc.com IFRS-ek változásai 2013. november 6. Könczöl Enikő

www.pwc.com IFRS-ek változásai 2013. november 6. Könczöl Enikő www.pwc.com IFRS-ek változásai 2013. november 6. Könczöl Enikő Napirend Áttekintés Jelent/közeljövőt érintő változások: IFRS 13 Valós értékelés IAS 19R Munkavállalói juttatások Egyéb változások Konszolidációs

Részletesebben

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2013. JÚNIUS 26.

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2013. JÚNIUS 26. 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:. /2013. 7. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a 2009-2014

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Vállalkozások tevékenysége gazdasági elemzése tárgyhoz Témakör: Mezõgazdaság

Gyakorló feladatok a Vállalkozások tevékenysége gazdasági elemzése tárgyhoz Témakör: Mezõgazdaság 1. példa A Bambamedve Kft. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A növényi és állati fõtermékek önköltségének meghatározásához az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Fenntartóüzem költségei:

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Fejlesztés

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Fejlesztés 1. példa Egy vállalkozás termékválasztékának bõvítése érdekében új termék kifejlesztését tervezi. A fejlesztés elsõ szakasza lezárult, az összegyûjtött és értékelt információk alapján két termék fejlesztését

Részletesebben

Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben.

Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Írta: Molnár Dániel Jele leg az ágazatot legi ká fe egető veszél a - nedves-párás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai 30. lecke A mezőgazdasági

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

DALMAND ZRT. SZILFÁSI NUKLEUSZ ÉS A VÖRÖSEGYHÁZI NEVELŐ TELEP BEMUTATÁSA

DALMAND ZRT. SZILFÁSI NUKLEUSZ ÉS A VÖRÖSEGYHÁZI NEVELŐ TELEP BEMUTATÁSA DALMAND ZRT. SZILFÁSI NUKLEUSZ ÉS A VÖRÖSEGYHÁZI NEVELŐ TELEP BEMUTATÁSA CÉGISMERTETŐ A Dalmand Zrt. elődje 1949-ben alakult meg a volt Eszterházy és Magyar Királyi Ménesbirtok helyén 2000 hold területtel.

Részletesebben

JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről

JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KAR Agrártudományi Tanszék JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről Név: Beosztás: DR. GYÖRKÖS ISTVÁN C.Sc főiskolai tanár 1. Könyvek, könyvrészletek, jegyzetek

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek. Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató

Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek. Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató Dilaco Lighting Kft. Cégünk fő tevékenysége: fénytechnikai világítástechnikai műszerek, vezérlőberendezések fejlesztése

Részletesebben

Beszámoló a BME 2010. évi befektetési tevékenységéről

Beszámoló a BME 2010. évi befektetési tevékenységéről BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Átfogó szervezeti egység: Kaszásné Mészáros Éva főigazgató Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság E LŐTERJESZTÉS A Szenátus 2011.

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Solar-Pécs. Napelem típusok ismertetése. Monokristályos Polikristályos Vékonyréteg Hibrid

Solar-Pécs. Napelem típusok ismertetése. Monokristályos Polikristályos Vékonyréteg Hibrid Napelem típusok ismertetése Monokristályos Polikristályos Vékonyréteg Hibrid előnyök Monokristályos legjobb hatásfok: 15-18% 20-25 év teljesítmény garancia 30 év élettartam hátrányok árnyékra érzékeny

Részletesebben

Doktori iskola vezet : Dr. Kovács András egyetemi tanár, az MTA doktora

Doktori iskola vezet : Dr. Kovács András egyetemi tanár, az MTA doktora ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola vezet : Dr. Kovács András egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezet : Dr. Béri Béla egyetemi docens, a mez gazdaság-tudományok kandidátusa A HASZNOS

Részletesebben

és gyakorlat a Dr. Kujáni Katalin Mezőgazdasági Főosztály Földművelésügyi Minisztérium 2015. Május 5.

és gyakorlat a Dr. Kujáni Katalin Mezőgazdasági Főosztály Földművelésügyi Minisztérium 2015. Május 5. EU-s s környezetvk rnyezetvédelmi törekvt rekvések és néhány ny nemzetközi zi jój gyakorlat a sertéságazatban Dr. Kujáni Katalin Mezőgazdasági Főosztály Földművelésügyi Minisztérium 2015. Május 5. Jogszabályi

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. szeptember 21-i ülésére. Javaslat a 2011. évi költségvetési rendelet módosítására

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. szeptember 21-i ülésére. Javaslat a 2011. évi költségvetési rendelet módosítására Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 182/11/2011. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. szeptember 21-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat a 2011. évi költségvetési

Részletesebben

Új szempontok a tőgygyulladás gazdaságos és szakszerű gyógykezeléséhez. Dr. Jánosi Szilárd NÉBIH-ÁDI

Új szempontok a tőgygyulladás gazdaságos és szakszerű gyógykezeléséhez. Dr. Jánosi Szilárd NÉBIH-ÁDI Új szempontok a tőgygyulladás gazdaságos és szakszerű gyógykezeléséhez Dr. Jánosi Szilárd NÉBIH-ÁDI Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig H I R D E T M É N Y a Santander Consumer Finance Zrt. által, 2010. március 01. napját megelőzően megkötött, magánszemélyek részére nyújtott ingatlanfedezettel biztosított személyi kölcsönök költségeiről

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Pallas 70. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása: lásd 15. tétel

Pallas 70. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása: lásd 15. tétel 16.) Ismertesse a tárgyi eszközök fogalmát, csoportosítsa a tárgyi eszközöket! Mutassa be a tárgyi eszközök főkönyvi és analitikus nyilvántartását, és az értékelésük szabályait! Sorolja fel az állományváltozások

Részletesebben

SCR Heatime HR System*

SCR Heatime HR System* SCR Heatime HR System* Megoldás a valós idejű célzott termékenységi és egészségvédelmi menedzsment megvalósítására *Korábban Ruminact néven forgalmazva Mi a SCR Heatime HR rendszer? A SCR Heatime HR HR

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel

Részletesebben

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos

Részletesebben

MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18.

MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18. MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18. Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására 1. Pályázat célja Új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása elsősorban

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Pénz-és kockázatkezelés

Pénz-és kockázatkezelés Pénz-és kockázatkezelés X-Trade Brokers Magyarországi Fióktelepe Soós Róbert Egy befektetési stratégia elemei 1. Meg kell határozni a belépési és zárási pozíciókat. 2. Pénz-és kockázatkezelés 3. Pszichológia

Részletesebben