A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.650/16/2012. A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntıbizottság a Top Cop Security Zrt. (1119 Budapest, Zsombor u. 15., képviseli: Dr. Benkó Ádám ügyvéd, Dr. Benkó Ádám Ügyvédi Iroda, 1061 Budapest, Andrássy út 10. III/303., a továbbiakban: kérelmezı) jogorvoslati kérelmére, melyet a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat (2800 Budapest, Fı tér 6., képviseli: Dr. Szücs Tamás ügyvéd, Hidas és Szücs Ügyvédi Iroda, 2800 Tatabánya, Gyıri út 14. 1/6., a továbbiakban: ajánlatkérı) Óvodák élıerıs ırzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a jogorvoslati kérelem 1. kérelmi eleme körében megállapítja, hogy az ajánlatkérı megsértette a közbeszerzésekrıl szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 98. (2) bekezdését. A Döntıbizottság megsemmisíti az ajánlatkérı november 12-én a kérelmezı ajánlatának érvénytelenségérıl szóló döntését, és a közbeszerzési eljárásában ezt követıen meghozott eljárási cselekményeit, döntéseit. A Döntıbizottság a jogorvoslati kérelem 2. és 3. eleme tekintetében a jogorvoslati eljárást megszünteti. Kötelezi a Döntıbizottság az ajánlatkérıt, hogy a határozat kézbesítésétıl számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmezı részére Ft, azaz hatvanhatezer-hatszázhatvanhét forint igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült ,- Ft + ÁFA, azaz ötvenezer forint + ÁFA ügyvédi munkadíj költséget. Ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntetı rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétıl számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthetı

2 2 elı, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fıvárosi Törvényszékhez címezve, de a Döntıbizottsághoz kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétıl számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fıvárosi Törvényszéktıl lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntıbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntıbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján, a következı tényállást állapította meg. Ajánlatkérı a Kbt. Harmadik rész Nemzeti eljárásrend alapján, a Kbt (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított, a rendelkezı részben meghatározott szolgáltatás tárgyában. Az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt október 17-én küldte meg 3 ajánlattevınek: a Megvéd-M İrzı Védı Kft.-nek, a Derik Hungária Kft.-nek, és a kérelmezınek. Az ajánlattételi felhívás II.1.5) pontja alapján a szerzıdés tárgya: Óvodák élıerıs ırzése 1 fıvel, munkanapokon órától óráig, valamint ünnep- és munkaszüneti napokon 24 órában. 1. rész: Rét utcai Óvoda élıerıs ırzése 1 fıvel, munkanapokon órától óráig, valamint ünnep- és munkaszüneti napokon 24 órában. 2. rész: Mésztelepi Óvoda élıerıs ırzése 1 fıvel, munkanapokon órától óráig, valamint ünnep- és munkaszüneti napokon 24 órában. A felhívás II.1.7) pontjában az ajánlatkérı a részekre történı ajánlattételt lehetıvé tette, a II.1.8) pontban az alternatív ajánlattétel lehetıségét nem biztosította. A felhívás II.3) pontja alapján a szerzıdés idıtartama: kezdés január 1., befejezés december 31. A felhívás III) pontjában ajánlatkérı meghatározta a szerzıdéses feltételeket, a kizáró okokat, valamint az alkalmassági követelményeket. A felhívás IV.2.1) pontjában az értékelés szempontjaként ajánlatkérı a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatást határozta meg.

3 3 Az ajánlattételi felhívás V.3.1) pontja alapján a tárgyalás lefolytatásának menete, és alapvetı szabályai: Ajánlatkérı az ajánlattevıkkel egymást követıen tárgyal, a tárgyalási sorrendet sorsolással döntik el. Az ajánlatkérı a tárgyaláson elhangzottak lényegét jegyzıkönyvben rögzíti, amelyet minden jelenlevı aláír. Az elsı tárgyalás pontos idıpontjáról és helyszínérıl amennyiben a lent megnevezett idıpont illetve helyszín meghatározásában változás történne az érvényes ajánlatokat benyújtó ajánlattevıket Ajánlatkérı telefax útján értesíti. A tárgyalás(ok) célja az ajánlat szakmai tartalmának egységesítése és a szerzıdés feltételeinek egyeztetése, pontosítása. Az ajánlattevı a tárgyalások során felmerült ajánlatkérıi igényeknek megfelelıen ajánlatát módosíthatja. Ajánlati módosítás az utolsó tárgyalásig tehetı. Amennyiben további tárgyalások lefolytatása válna szükségessé, úgy annak idıpontjai a tárgyalások során kerülnek meghatározásra. Az elsı tárgyalás idıpontja , óra, helye: 2800 Tatabánya, Fı tér 6. II. emeleti tanácsterem. Az ajánlattételi felhívás V.4) pontjában ajánlatkérı az alábbi információkat közölte: Ajánlati árat (nettó és bruttó összegben, forintban), kérjük a felolvasólapon megadni. Az ajánlati árnak a nyertes ajánlattevı által jelen szerzıdés alapján teljesítendı valamennyi feladat ellenértékét, és járulékos költségét tartalmaznia kell, így ezeken túlmenıen semmilyen jogcímen nem jogosult Ajánlatkérıtıl további díjvagy költségtérítés igénylésére. Ajánlattevı ezen felül a szerzıdés idıtartama alatt semmilyen költség elszámolására nem jogosult. Ajánlatkérı tájékoztatja ajánlattevıket, hogy amennyiben a felolvasólapon a szám, illetve betőformátumban megjelölt ár között eltérés van, a számmal írt ajánlati árat tekinti irányadónak. Ajánlatkérı az ajánlat értékelése során a nettó árat veszi figyelembe. Az V.4) 10.) pont alapján a hiánypótlás a Kbt. 67. szerint biztosított. Ajánlatkérı ajánlattételi dokumentációt is készített, amely iratmintákat és szerzıdéstervezetet tartalmazott. Az ajánlattételi határidıre november 5-ére 2 ajánlattevı nyújtotta be az ajánlatát, a felolvasólapok alapján a következık szerint: Derik Hungária Kft. 1. rész: nettó Ft/óra bruttó Ft/óra nettó Ft/hó bruttó Ft/hó

4 4 2. rész: nettó Ft/óra bruttó Ft/óra nettó Ft/hó bruttó Ft/hó Kérelmezı és Seraphine Security Kft. közös ajánlattevık 1. rész: nettó Ft+ÁFA/óra bruttó Ft/óra nettó Ft/hó bruttó Ft/hó 2. rész: nettó Ft+ÁFA/óra bruttó Ft/óra nettó Ft/hó bruttó Ft/hó Ajánlatkérı november 5.-én hiánypótlási felhívással, felvilágosítás kéréssel, valamint indokoláskéréssel fordult az ajánlattevıkhöz. Kérelmezı és Seraphine Security Kft. közös ajánlattevık esetében az indokoláskérés a következıkre vonatkozott: Ajánlatkérı az ajánlati árát aránytalanul alacsonynak ítélte meg, ezért a Kbt. 69. (1) és (3) bekezdése alapján kérem, indokolja meg, és az ajánlati árára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt bocsásson rendelkezésre, hogy ajánlatkérı megfelelı mérlegelés eredményeként döntést hozhasson az ajánlati ára megalapozottsága vonatkozásában. Kérelmezı és a Seraphine Security Kft. közös ajánlattevık a november 6- án kelt árindokolásukban a következıket közölték: Az ajánlatban meghatározott nettó 700 Ft/óra/fı árajánlat megtétele során figyelembe vették a 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltakat, mely a évi garantált minimálbérrıl rendelkezik. ( közterhek-jarulekok.html) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér Korm. rend. 2. (1) bek

5 5 Garantált bérminimum * Korm. rend. 2. (2) bek Az indokolás szerint: Figyelemmel arra, hogy a pályáztatott szolgáltatási lehetıség elnyerése csak és kizárólag referencia céljából szükséges, ezért úgy határoztunk, hogy az említett árat adjuk meg. Nyertesség esetén a hivatkozott rendeletben meghatározott összeget a munkaviszonyban foglalkoztatott szakember teljes egészében megkapja. A fenti összeget terhelı egyéb, a jogszabályokban aktuálisan meghatározott járulékokat cégeink megfinanszírozzák, illetve nem kívánunk nyereséget realizálni. A szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feltételek már rendelkezésre állnak, hiszen a pályázatban meghirdetett munkától függetlenül az ügyviteli tevékenységet már biztosítottuk, akárcsak a munkaruhákat és munkaeszközöket, melyeket korábbi munkavégzéseinkhez nagy tételben megvásároltunk. Ajánlatkérı a november 12. napján kelt levelében tájékoztatást adott a Derik Hungária Kft. ajánlatának érvényességérıl, valamint a kérelmezı és Seraphine Security Kft. közös ajánlattevık ajánlatának az érvénytelenségérıl: A közbeszerzésekrıl szóló évi CVIII. törvény 98. (1) bekezdése alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban ajánlatkérınek az ajánlatok bírálatát két szakaszban kell elvégeznie. Ajánlatkérı vizsgálta a 98. (2) bekezdése alapján, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérı megállapította, hogy a Derik Hungária Kft. ajánlata az ajánlattételi felhívásban foglaltaknak megfelel és ezért tárgyalásra alkalmas. Ajánlatkérı megállapította, hogy a Top Cop Security Zrt. és a Seraphine Security Kft. közös ajánlattevık ajánlata nem felel meg az ajánlattételi felhívásban foglaltaknak, tekintettel arra, ajánlatkérı a megadott ajánlati árát aránytalanul alacsonynak ítéli meg. Ajánlatkérı a Kbt. 69. (1) és (3) bekezdése alapján indokolást kért az ajánlati árra vonatkozó minden tény, adat, kalkuláció, rendelkezésre bocsátása vonatkozásában. Ajánlatkérı megállapította, hogy az ármagyarázatban rögzített ár nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, egyéb az ágazatra vonatkozó és az eljárás eredményérıl szóló értesítés ajánlattevıknek történı megküldését megelızı egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ezért az a gazdasági ésszerőséggel össze nem egyeztethetı a Kbt. 69. (6) bekezdése alapján. Ezért az ajánlatkérı megállapította, hogy az ajánlat érvénytelen a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja alapján, tekintettel arra, hogy az ajánlati ár aránytalanul alacsony, figyelemmel a Kbt. 62. (5) és (6) bekezdésében foglaltakra.

6 6 A november 13. napján készült tárgyalási jegyzıkönyv tanúsága szerint ajánlatkérı a Derik Hungária Kft.-vel lefolytatta a tárgyalást, az ajánlati ár és az ajánlat tartalmi elemei vonatkozásában. Ajánlatkérı a tárgyaláson kitért arra, hogy az ajánlati kötöttség nem állt be, ezért az ajánlat módosítható a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelıen. A végleges ajánlati árat a felolvasólap kitöltésével kérte megadni. Ajánlatkérı kérte, hogy az ajánlati árat úgy adják meg, hogy amennyiben ajánlatkérınek fedezete nem lesz rá, akkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. A Derik Hungária Kft. végsı ajánlati ára megegyezett az eredeti ajánlatával. Ajánlatkérı a bontás során tájékoztatást adott arról, hogy a szerzıdés vonatkozásában a rendelkezésére álló összeg: Ft. A november 22. napján elkészített és az ajánlattevıknek megküldött írásbeli összegezés tanúsága szerint ajánlatkérı a közbeszerzési eljárást eredményessé nyilvánította. A nyertes a Derik Hungária Kft. lett mindkét részben, nettó 954.-Ft/óra ajánlati áron. Kérelmezı november 27-én terjesztette elı a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és a költségei megtérítését. Kérelmezı a következı 3 kérelmi elemmel vitatta az ajánlatkérı közbeszerzési eljárásának a jogszerőségét: 1.) Ajánlatkérı megsértette a Kbt (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel alkalmazandó 98. (2) bekezdését, tekintettel arra, hogy a tárgyalás befejezését, és az ajánlati kötöttség beálltát megelızıen hozott döntést az aránytalanul alacsony ár kérdésében, és a kérelmezı ajánlatát ezen okból érvénytelenné nyilvánította. A Kbt (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó 96. (4) bekezdése értelmében az ajánlattevı az ajánlatához a tárgyalások befejezésének idıpontjától van kötve. A Kbt. 98. (2) bekezdése szerint a tárgyalások megkezdését megelızıen abban az esetben lehet megállapítani az ajánlat érvénytelenségét, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetıség az ajánlat megfelelıvé tételére. A Kbt. 98. (2) bekezdése e körben példálózó jelleggel említi meg a szerzıdés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek való meg nem felelést vagy a kizáró ok fennállását. A Kbt. szerint ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a tárgyalás során az ajánlattevı bármely irányban (akár felfelé is) módosítson az általa megajánlott ajánlati áron, hiszen az

7 7 ajánlattételi határidıig megtett (elsı) ajánlatot nem terheli ajánlati kötöttség egészen a tárgyalások befejezéséig. Az ajánlattételi felhívás V.3.1) pontjában az ajánlatkérı közölte, hogy a tárgyalás(ok) célja az ajánlat szakmai tartalmának egységesítése és a szerzıdés feltételeinek egyeztetése, pontosítása. Az ajánlatkérı tehát nem zárta ki a tárgyalás lehetıségét az ajánlati ár, mint szerzıdéses feltétel tekintetében. A tárgyalási jegyzıkönyv is megerısíti, hogy az ajánlatkérı az ajánlati árról is tárgyalni kívánt, hiszen a tárgyalás során az ajánlatkérı kifejezetten kérte az ajánlattevıt, hogy az ajánlati árat úgy adja meg, hogy amennyiben ajánlatkérınek fedezete nem lesz rá, akkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. Az ajánlati ár tekintetében tehát amennyiben az ajánlatkérı azt kirívóan alacsonynak értékelte lehetıség lett volna a tárgyalás során az ajánlat megfelelıvé tételére magasabb ajánlati ár megajánlásával. A Kbt.-ben nincs olyan rendelkezés, amely a Kbt. 96. (4) bekezdés szabályát szőkítené, és kimondaná, hogy az ajánlati ár tekintetében részleges kötöttség áll be. Amennyiben a jogalkotónak ezen szőkítés lett volna a szándéka, a Kbt. vagy a felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályok kifejezetten tartalmaznának egy erre vonatkozó rendelkezést, mint például az elektronikus árlejtések esetében megteszi ezt a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 22. (4) bekezdése. A jogalkotó tehát kimerítıen szabályozta az ajánlati kötöttség kérdését, és a tárgyalásos eljárások esetében nem kívánta azt a megkötést tenni, hogy az ajánlati ár tekintetében kizárólag kedvezıbb ajánlat tehetı a tárgyalás során. A Kbt. 92. (1) bekezdése pusztán általános jelleggel határozza meg a tárgyalás célját, és az ajánlatkérıre nézve írja elı, hogy a legkedvezıbb érvényes ajánlatot tevıvel, és a legkedvezıbb feltételekkel kell szerzıdést kötnie. Ennek nem mond ellent, hogy egy ajánlattevı az ajánlati árat felfelé is módosíthatja a tárgyalás során. Nem helytálló az ajánlatkérı azon hivatkozása sem, miszerint a kérelmezı versenyelınybe kerülne a többi ajánlattevıvel szemben. Nincs jogi akadálya annak, hogy az összes többi ajánlattevı is felfelé módosítson ajánlati árán, illetve közös minden ajánlattevı esetében az is, hogy az ajánlati ár növelését mindannyian csak a nyertességük kockáztatásával tehetik meg. Ennek megfelelıen az sem gazdaságilag életszerőtlen, hogy egy ajánlattevı a többi ajánlattevı árszintjéhez pórbálja meg emelni az ajánlati árát, ha azt tapasztalja, hogy lényegesen alacsonyabb ajánlatot adott, mint a versenytársai. Az ajánlatkérı érdekét is az szolgálja, hogy minél több ajánlattevı vegyen részt a tárgyaláson az árversenyben, még akkor is, ha van közöttük olyan, amelynek ajánlati árát a tárgyalások lezárását követıen aránytalanul alacsony ár miatt az ajánlatkérınek vizsgálnia kell, és indokolást kell kérnie. Az ilyen ajánlattevık részvétele a tárgyaláson jótékonyan hat a többi ajánlat árszintjére, és segít az ajánlatkérı számára kedvezıbb árszint kialakulásában. A legrosszabb, ami az ajánlattevıvel történhet, hogy valamely ajánlat utóbb érvénytelen lesz aránytalanul alacsony ár miatt, ugyanakkor a soron következı

8 8 érvényes ajánlat ajánlati árának mértékére jótékony hatással lehet a szélesebb körben lefolytatott tárgyalás. Jelen esetben a kérelmezı ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása ahhoz vezetett, hogy egy ajánlattevı monopolhelyzetben, az ár csökkentésének kényszere nélkül vehetett részt a tárgyaláson, és végül olyan ajánlati ár tekintetében állt be az ajánlati kötöttsége, amely meghaladja az ajánlatkérı rendelkezésére álló fedezet összegét. Az ajánlatkérı számára tehát hátrányos eredményt szült a kérelmezı ajánlatával kapcsolatban jogszerőtlenül meghozott döntés. A Kbt. 2. (4) bekezdése szerint az ajánlatkérınek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelıs gazdálkodás elvét szem elıtt tartva kell eljárnia. Ennek eleget téve, az ajánlatkérı akkor járt volna el megfelelıen, ha a kérelmezıt is meghívja a tárgyalásra, és csak a tárgyalás befejezését követıen vizsgálja az aránytalanul alacsony ár kérdését. 2.) Ajánlatkérı megsértette a Kbt (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel alkalmazandó 63. (1) bekezdését, jogsértıen nyilvánította érvénytelenné a kérelmezı ajánlatát, mivel a kérelmezı indokolása összeegyeztethetı volt a gazdasági ésszerőséggel. Kérelmezı álláspontja szerint, amennyiben az ajánlatkérınek kétsége merült fel az indokolás gazdasági ésszerőségével kapcsolatban, a megalapozott döntéshez köteles lett volna a Kbt. 69. (3) bekezdése alapján további tájékoztatást kérni a kérelmezıtıl. Ennek hiányában nem dönthetett volna megalapozottan az érvénytelenségrıl. Hivatkozott a Fıvárosi Bíróság 19.K /2010/8. számú ítéletére. Az irányadó joggyakorlat szerint önmagában az a körülmény, hogy valamely ajánlattevı akár veszteség mellett is vállal egy megrendelést, nem feltétlenül ellentétes a gazdasági ésszerőséggel. Az ajánlatkérı hivatkozása helytelen arra vonatkozóan, hogy az ajánlati ár ÁFA tartalma nem vehetı figyelembe amiatt, mert az ÁFA a központi költségvetésbe befizetendı tétel. A kérelmezı az általa igénybevett szolgáltatások esetében a reá áthárított ÁFA levonására jogosult, ezért nem igaz azon állítás, miszerint a kérelmezı által a számlájában érvényesített ÁFA összege automatikusan 100 %- ban befizetésre kerül a központi költségvetésbe. A költségvetésbe (havi ÁFA bevallási kötelezettség esetén) havonta befizetett ÁFA összege függ a kérelmezıre az adott hónapban áthárított és az általa fizetendı ÁFÁ-ból levonható ÁFA összegétıl, elképzelhetı, hogy bizonyos adófizetési idıszakokban egyáltalán nem kell ÁFÁ-t befizetnie a kérelmezınek, így a szolgáltatás bruttó összegét fordíthatja munkabérek kifizetésére. A Kbt. 69. (6) bekezdése szerint az ajánlati árnak kell fedezetet nyújtani a minimális munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. A Kbt. nem azt mondja ki, hogy a nettó ajánlati árnak, hanem azt, hogy az ajánlati árnak kell fedezetet nyújtania. Az ajánlati ár bruttó összegben teljes, hiszen az ajánlatkérınek a

9 9 bruttó összeget kell kifizetnie az ajánlattevı részére. A kérelmezı bruttó ajánlati ára (889.-Ft/óra) pedig már meghaladja az ajánlatkérı által kalkulált minimálisan elvárt összeget (798.- Ft/óra). Álláspontja szerint az aránytalanul alacsony árat, illetve a gazdasági ésszerőséget az eset összes körülményére figyelemmel kell vizsgálni, és ezen kérdés nem szőkíthetı arra a matematikai mőveletre, hogy a nettó óradíj fedezetet nyújt-e a munkaadót terhelı adókra, vagy sem. E körben hivatkozott az ajánlatkérı által fenntartott intézmény (Gyermekkert Óvoda) és a kérelmezı között a közbeszerzés tárgyával azonos tárgyban a közötti idıszak vonatkozásában január 3-án létrejött szerzıdésre, amely alapján a kérelmezı jelenleg nettó Ft/óra vállalkozási díj ellenében látja el ugyanazt a szolgáltatást, mint amelyet az ajánlatkérı a tárgyi közbeszerzési eljárás keretében is meg kíván rendelni. Ez a körülmény alátámasztja, hogy a szolgáltatás ellátása nettó Ft/óra díj ellenében nem ellentétes a gazdasági ésszerőséggel. Csatolta a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara honlapján fellelhetı ajánlást a minimális vállalási ár kialakítására vonatkozóan. A számítási segédlet a bér és közterhekre fedezetet nyújtó, szükséges költségelemek meghatározásához munkaviszonyban foglalkoztatott középfokú végzettség esetén, a közterhekkel növelt egy órára jutó költséget július 1- tıl Ft/órában határozza meg. Kérelmezı hivatkozott arra, hogy a Kbt. irányadó szabályozása alapján a kamarai ajánlás kötelezı erıvel nem bír. 3.) Ajánlatkérı megsértette a Kbt (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel alkalmazandó 76. (1) bekezdés c) pontját, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlatban szereplı ajánlati ár meghaladja az ajánlatkérı rendelkezésére álló fedezet összegét, mely miatt a közbeszerzési eljárást nem nyilvánította eredménytelennek. Ajánlatkérı a tárgyalás alkalmával közölte, hogy a szerzıdés vonatkozásában rendelkezésére álló összeg Ft. A nyertes ajánlattevı mind az 1. rész, mind a 2. rész tekintetében Ft/hó árat ajánlott meg. Az ajánlattételi felhívás II.3) pontja szerint az ajánlatkérı mindkét rész esetében 24 hónapon keresztül követeli meg a feladatellátást. A nyertes ajánlattevı ajánlatában szereplı havidíjakat felszorozva a feladatellátás hónapjainak számával, az ajánlatkérı rendelkezésére álló fedezetet lényegesen meghaladó összegeket kapunk: 1. rész: Ft/hó 24 hónap = Ft 2. rész: Ft/hó 24 hónap = Ft

10 10 A fentiekre figyelemmel megállapítható, hogy a nyertes ajánlatban szereplı ajánlati ár meghaladja az ajánlatkérı rendelkezésére álló fedezet összegét, ezért az ajánlatkérı megsértette a Kbt. 76. (1) bekezdés c) pontját, amennyiben a közbeszerzési eljárást nem nyilvánította eredménytelennek. Ajánlatkérı azon nyilatkozatával, mely szerint a közbeszerzés becsült értékét és a fedezet mértékét hibásan határozta meg, elismerte a jogsértést. A tárgyalás során még utalt rá, hogy nincs kellı fedezete a nyertes ár finanszírozására, az eljárást lezáró döntés meghozataláig terjedı idıszakból származó dokumentumot nem tudott felmutatni, amelyben az arra illetékes szervezete döntést hozott volna a fedezet kiegészítésérıl. Kérdéses, hogy a gazdasági irodavezetı jogosult-e ebben a kérdésben nyilatkozni. Kérelmezı a jogorvoslati kérelmében Ft+ÁFA jogorvoslati eljárással kapcsolatos költség megtérítését kérte, ügyvédi munkadíj címén. Ajánlatkérı észrevételében alaptalanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Ajánlatkérı rámutatott, hogy eljárását az ajánlattételi felhívásból is megállapíthatóan, a Kbt (7) bekezdés a) pontja szerint folytatta le, a Kbt a szerinti egyedi eljárásrend alkalmazására nem került sor. Ajánlatkérı észrevételében az egyes kérelmi elemekre a következıket adta elı: Ad. 1) Tárgyalásos eljárás esetén az ajánlati kötöttség csupán a tárgyalási szakasz lezárását követıen áll be, így a tárgyi eljárásban az ajánlatok november 05. napján tartott bontásán megismert és közölt ajánlati árhoz (kérelmezı esetében nettó 700.-Ft/óra) sem voltak az ajánlattevık kötve. A Kbt. ugyanakkor az ajánlatkérı kötelezettségévé teszi az ilyen eljárásban a benyújtott ajánlatok elızetes vizsgálatát (Kbt. 98. (1) bekezdés), amelyre figyelemmel ajánlatkérı köteles érvénytelenné nyilvánítani azt az ajánlatot, amelynek vonatkozásában a tárgyalások során az ajánlat megfelelıvé tételére nincs lehetıség. (Kbt. 98. (2) bekezdés) A Kbt. 92. (1) bekezdéséhez kapcsolódó kérelmezıi hivatkozás téves, a tárgyalások során az ajánlati ár emelése ugyanis az ajánlatkérıre kedvezıtlenebb ajánlatot eredményezne, amelyre tekintettel az a Kbt. 92. (1) bekezdésébe ütközik, továbbá ellentétes a Kbt. 2. (3) bekezdésében foglalt jóhiszemőség és tisztesség, illetve a rendeltetésszerő joggyakorlás alapelvi jelentıségő követelményével.

11 11 Ajánlatkérı szerint ugyanis az az állapot állhat elı, hogy az ajánlattevık olyan árajánlati kötöttséget nem eredményezı megajánlása mellett is tárgyalhatnának az ajánlatkérıvel, amely ár ajánlati kötöttség esetén aránytalanul alacsony lenne. Ez pedig azt eredményezhetné, hogy az ilyen ajánlattevı versenyelınybe kerülne a többi ajánlattevıvel szemben, figyelemmel arra, hogy az ajánlati árát szabadabban alakíthatná (felemelhetné a többi ajánlattevı árának színvonalához), míg a további ajánlattevık csupán gyakorlatilag egy irányba változtathatnának ajánlati árat (csökkenthetnék azt) nyertességük érdekében. A jogalkotónak az volt a szándéka, hogy az ilyen rendeltetésellenes joggyakorlást eredményezı ajánlattevıi magatartást megakadályozza. Ajánlatkérı álláspontja szerint jelen ügyben a kérelmezı lehetıségei nem terjedtek ki arra, hogy a jogszabályi elıírásoknak nem megfelelı mértékő ajánlati árát emelje, amelyre tekintettel pedig ajánlata már a tárgyalásokat megelızıen olyan hibában szenvedett, amelynek orvoslására lehetıség nincs, így azt ajánlatkérınek az összegezésben foglaltak szerint érvénytelenné kellett azt nyilvánítania. A kérelmezı az ajánlati ár kapcsán tett indokolásában még csak nem is utalt arra a lehetıségre, hogy a végleges ajánlati ár az alapajánlatnál magasabb lehet, az indokolás kifejezetten azt tartalmazta, hogy a nettó 700.-Ft/óra miért teljesíti az elıírásokat. A kérelmezı is hivatkozott azon körülményre, mely szerint az ajánlatkérı a tárgyalás során kifejezetten felhívta a tárgyalópartner figyelmét arra, hogy fedezethiány esetén az eljárást eredménytelenné nyilvánítja, amely közlés egyértelmően az ár - értelemszerően a kötelezı jogszabályi elıírások között lehetséges - csökkentésére (de semmi esetre sem az emelésére), mint az ajánlati ár módosításának egyetlen irányára utalt. Ad. 2) A Kbt. 69. (6) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlati árnak kell elegendı fedezetet nyújtania a munkabérre, és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Ajánlattevı ehhez képest már az ajánlati kötöttséggel nem terhelt ár tekintetében adott indokolásban arra hivatkozott, hogy az általa foglalkoztatottak vonatkozásában fizetendı munkáltatói terheket a cégeik finanszírozzák majd, illetıleg nem kívánnak nyereséget realizálni. A 298/2011. (XII. 22.) Kormányrendelet szerinti garantált bérminimum esetén a garantált órabér összege 621.-Ft/óra, amint az a kérelmezı indokolásában is szerepel. Ezen - a kérelmezı, mint munkáltató által a munkavállaló részére kifizetendı - összeget azonban terheli összesen 28,5% járulék (27% szociális hozzájárulási adó, és 1,5% szakképzési hozzájárulás), így az ajánlati árnak mindösszesen 798.-Ft/óra kiadásra kell a fentiek szerint fedezetet nyújtani. Kérelmezınek nyereségadó,

12 12 utazási, szállítási, munkaruha költsége is jelentkezik. A kérelmezı ajánlati ára ehhez képest nettó 700.-Ft volt. Kérelmezınek arra valóban van lehetısége, hogy a feladat ellátásával felmerülı egyéb költségeket (pl. adminisztráció, munkaruházat, utazási költségek) más forrásból (pl. más cégbıl ) fedezze, vagy adott esetben e tételek tekintetében veszteséget szenvedjen el, azonban a munkabér és járulékai esetében az ajánlattevı így nem járhat el. Jelen esetben a munkabérrel és közterhekkel kapcsolatos elıírások miatt a kérelmezı ajánlatának elfogadása esetén nem csak egy részfeladat, hanem az eljárással beszerezni kívánt szolgáltatás lett volna teljes egészében veszteséges. Ad. 3) 2013-as évben 251 munkanap (beleértve az áthelyezett munkanapokat is), és 114 munkaszüneti nap lesz. Csatolta ennek igazolására a munkanapok eloszlását tartalmazó naptárat. Az élıerıs ırzést munkanapokon 13 órában kell biztosítani. A nyertes ajánlatban megadott nettó 954.-Ft óra díjjal és 1 fıvel számolva (azaz részenként) a 251 munkanapra nettó Ft (954.- Ft x 13 óra x 251 nap) költséget jelent. Munkaszüneti napon 24 órás ırzést kell biztosítani, így ennek éves költsége ugyancsak 954.-Ft/óra díjjal és egy fıvel számolva (azaz részenként) a 114 munkaszüneti napra nettó Ft (954.-Ft x 24 óra x 114 nap) költség keletkezik. Összesen: Egy részre: nettó Ft/év ( Ft Ft) Két részre: nettó Ft/év (2 x Ft). Tekintve, hogy a évre a munkanapok-munkaszüneti napok pontos száma nem ismert, így a két évre (24 hónapra) a fenti összegek kétszeresével számolt ajánlatkérı, azaz a teljes díj Ft részenként, és Ft összesen. Elıadta, hogy az Óvodáktól származó téves adatszolgáltatás miatt mind a tárgyalásról készült jegyzıkönyvben, mind pedig a Döntıbizottságnak megküldött beadványban a becsült érték és az ajánlatkérı rendelkezésére álló összeg hibásan, a ténylegesen rendelkezésre álló összeget jelentısen alulmúló mértékben került megjelölésre. A 8,4 millió forintos összeg a korábbi év adatai alapján és egy évre vonatkoztatva került meghatározásra. Csatolta a Gyermekkert Óvoda (a beszerzéssel érintett Rét utcai Óvoda és a Mésztelepi Óvoda, mint nem önálló költségvetési szervek ezen óvoda költségvetésében szerepelnek) évre vonatkozó költségvetését, amelybıl megállapítható, hogy abban éves díjként Ft szerepelt.

13 13 Csatolta a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodavezetı által december 13-án kiadott nyilatkozatot arról, hogy a végleges ajánlat alapján számított fedezet jelenlegi számítás szerint nettó 11.5 millió Ft/év rendelkezésre áll. Megjegyezte továbbá, hogy a becsült érték, illetve a rendelkezésre álló összeg meghatározása nem hatott ki a lefolytatandó eljárás fajtájának megállapítására, tekintettel arra, hogy a korrigált összeg sem éri el a Kbt (7) bekezdés a) pontjában meghatározott maximális értéket. Csatolta továbbá a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara honlapjáról letöltött számítási segédleteket. A Döntıbizottság az érdemi vizsgálatot lefolytatta, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmezı jogorvoslati kérelme részben alapos. Ajánlatkérı a Kbt. Harmadik rész Nemzeti eljárásrend szabályainak alkalmazásával a Kbt (7) bekezdés a) pontja szerinti eljárást folytatott le. A Kbt (7) bekezdése alapján az ajánlatkérı hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. Kérelmezı jogorvoslati kérelmének 1. eleme szerint, az ajánlatkérı megsértette a Kbt (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel alkalmazandó 98. (2) bekezdését, tekintettel arra, hogy a tárgyalás befejezését, és az ajánlati kötöttség beálltát megelızıen hozott döntést az aránytalanul alacsony ár kérdésében, és a kérelmezı ajánlatát ezen okból jogsértıen érvénytelenné nyilvánította. A Kbt. jogorvoslati kérelem 1. elemére irányadó rendelkezései a következıket mondják ki: A Kbt (1) bekezdése szerint az ajánlatkérı az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. 60. (7) bekezdése szerint az ajánlattevı és a részvételre jelentkezı az ajánlattételi, illetve részvételi határidı lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja az ajánlatát, illetve részvételi jelentkezését. (8) Az ajánlattevı ajánlati kötöttségére a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira vonatkozóan meghatározott szabályok irányadóak.

14 14 A Kbt. 69. (1) bekezdése alapján, az ajánlatkérı az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és errıl a kérésrıl a többi ajánlattevıt egyidejőleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerzıdés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. szerint önállóan értékelésre kerül. A Kbt. 96. (4) bekezdése szerint, az ajánlatkérı az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevı pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének idıpontjától van kötve. Az ajánlattételi felhívásban az ajánlati kötöttség idıtartamát az ajánlatkérı nem határozhatja meg annak kezdetétıl (a tárgyalások befejezésétıl) számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban elıírt folyamatba épített ellenırzés mellett folytatják le hatvan - napnál hosszabb idıtartamban. A Kbt. 98. (1) bekezdése alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérı két szakaszban végzi. (2) Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidıre benyújtott, ajánlati kötöttséggel nem terhelt (elsı) ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérı megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Már a tárgyalások megkezdését megelızıen köteles az ajánlatkérı megállapítani az ajánlattevı szerzıdés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, valamint ha az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen. Az ajánlatkérı az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy - a 97. (2) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel - a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekrıl nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekrıl tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelızıen csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelı volta miatt megállapítani, ha az olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, amelyrıl az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. Az ajánlatot akkor is a tárgyalások megkezdését megelızıen érvénytelenné kell nyilvánítani, ha az ajánlattevı nem felel meg - vagy nem állapítható meg, hogy megfelel-e - a szerzıdés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek vagy az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen, vagy ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetıség az ajánlat megfelelıvé tételére. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. (3) A tárgyalások befejezését követıen az ajánlatkérı megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás

15 15 befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az elsı ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követıen már nem pótolhatóak. Az érvényes végleges ajánlatokat az ajánlatkérı az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli. Az Európai Bíróság C-285/99 és 286/99. számú egyesített ügyekben meghozott ítélete a következıket rögzíti: Lényeges ugyanis, hogy minden kirívóan alacsony értékőnek tartott ajánlat benyújtójának lehetısége legyen arra, hogy e tekintetben megfelelıen érvényesíthesse álláspontját, oly módon, hogy ajánlata különbözı elemeit olyan idıpontban szükségszerően valamennyi boríték felbontása után indokolhassa, amikor már megtudta nemcsak azt, hogy mekkora a szóban forgó szerzıdésre alkalmazandó rendellenességi küszöb, valamint hogy ajánlata kirívóan alacsony értékőnek minısült, hanem azt is, hogy pontosan melyek azok a pontok, amelyek ajánlatkérıben kétségeket ébresztettek. A Kbt. 60. (7) bekezdésében meghatározott fıszabály szerint az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidı lejártával kezdıdik, mely idıponttól az ajánlati kötöttség idıtartama alatt az ajánlat nem módosítható, nem vonható vissza. A Kbt. 60. (8) bekezdése szerint az ajánlattevı ajánlati kötöttségére a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira vonatkozóan meghatározott szabályok az irányadóak. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásfajta vonatkozásában az ajánlati kötöttség tekintetében a Kbt. 96. (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlattevı az ajánlatához a tárgyalások befejezésének idıpontjától van kötve. A Kbt. 98. (1) bekezdése meghatározza, hogy az egy szakaszból álló - hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérı az ajánlatok bírálatát két szakaszban végzi el. A Kbt. 98. (1), (2) bekezdése alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban már a tárgyalások megkezdését megelızıen köteles az ajánlatkérı a bírálatot a szerzıdés teljesítésére való alkalmasság, a kizáró okok hatálya alá tartozás, valamint olyan kérdésben elvégezni, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetıség az ajánlat megfelelıvé tételére, mely ajánlati hiba miatt az ajánlat már a tárgyalások megkezdését megelızıen az ajánlati kötöttség hiányától függetlenül érvénytelennek minısül. Ezt meghaladó kérdésekben, miután az ajánlati kötöttség nem áll fenn, az ajánlattevı számára biztosítani kell a tárgyalások befejezéséig az ajánlat módosítását, a hiányok pótlását.

16 16 A konkrét esetben az ajánlatkérı az ajánlattételi felhívás V.3.1) pontjában meghatározta a tárgyalás lefolytatásának menetét, és alapvetı szabályait. Az ajánlatkérı által a tárgyalásra meghatározott szabályokból, a lefolytatott tárgyalásból megállapítható, hogy a tárgyalások célját az ajánlat szakmai tartalmának egységesítése és a szerzıdés feltételeinek egyeztetése képezte, a végleges ajánlatot a felolvasólapon az ajánlati árra kellett az ajánlattevınek megtenni. Az ajánlati árra tehát a tárgyalás(ok) befejezésének idıpontjától állt be az ajánlati kötöttség, a tárgyalások befejezéséig az ajánlati ár módosítható volt. Az ajánlatkérı a kérelmezı ajánlatának érvénytelenségérıl a Kbt ában szabályozott indokoláskérési eljárás keretében, a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja szerinti aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás miatt döntött, mely döntést az ajánlatkérı a kérelmezınek az ajánlati kötöttséget nem eredményezı elsı ajánlati ára vonatkozásában hozta meg. A Kbt. szabályozása, továbbá a közbeszerzési eljárás feltételrendszere alapján az ajánlati árra a tárgyalások befejezésének idıpontjában áll be az ajánlati kötöttség, melynek alapján a végsı ajánlati árra kell lefolytatni az indokoláskérési eljárást. Fentiekbıl következıen az ajánlatkérınek a végsı ajánlati árra kellett volna az indokoláskérési eljárást lefolytatnia, a végsı ajánlati ár vonatkozásában kellett volna biztosítania, hogy az ajánlattevı az ajánlati árának teljesíthetıségét bizonyítsa. A Döntıbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérı megsértette a Kbt (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 98. (2) bekezdését, a kérelmezı ajánlati kötöttséget nem eredményezı elsı ajánlati ára alapján az ajánlat érvénytelenségérıl jogsértıen döntött. A Döntıbizottság a 2. és 3. kérelmi elemek tekintetében a következı indokok alapján az eljárás megszüntetésérıl döntött. A kérelmezı jogorvoslati kérelmében további 2 kérelmi elemet terjesztett elı, amelyek mindegyikében az ajánlatkérı eljárást lezáró döntését kifogásolta. A Döntıbizottság az 1. kérelmi elemre lefolytatott vizsgálata folytán - az ajánlatkérı november 12. napi, a kérelmezı ajánlatának érvénytelenségérıl meghozott döntésének jogszabálysértését megállapította, ezen döntést, továbbá a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérı ezt követıen meghozott eljárási cselekményeit, döntéseit megsemmisítette. Ezen megsemmisített döntésre tekintettel, az ajánlatkérınek az indokoláskérési eljárást a kérelmezı végsı, ajánlati kötöttséget eredményezı ajánlati árára kell

17 17 lefolytatnia, továbbá az ajánlatkérınek a nyertes személyére, a közbeszerzési eljárás eredményére vonatkozó döntése is megsemmisítésre került. A megsemmisítés következtében az ajánlatkérı közbeszerzési eljárása egy korábbi szakaszba helyezıdik vissza, ajánlatkérı eljárást lezáró döntése már nem létezik, ezért a Döntıbizottságnak nincs módja az eljárást lezáró döntés további jogszerőségi vizsgálatát elvégezni. A Kbt (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérı rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 31. (1) bekezdés e) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. A fentiekre tekintettel a jogorvoslati kérelemben foglalt 2. és 3. kérelmi elem vonatkozásában az érdemi vizsgálatot a Döntıbizottság nem végezte el, hiszen az alapjául okot adó körülmény már nem áll fenn. A Döntıbizottság a fenti indokok alapján a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján az 1. kérelmi elem körében a jogsértés megtörténtét megállapította, és alkalmazta a Kbt (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, megsemmisítette az ajánlatkérı november 12-i, a kérelmezı ajánlatának érvénytelenségérıl szóló döntését, és a közbeszerzési eljárásban ezt követıen meghozott eljárási cselekményeit, döntéseit. A Döntıbizottság a jogorvoslati kérelem 2. és 3. eleme tekintetében a Ket. 31. (1) bekezdés e) pontja szerint az eljárást megszüntette. A Kbt (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntıbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki a jogsértı szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelıs személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelıs személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplınek a közbeszerzési eljárásban történı részvételtıl eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás idıtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt

18 18 befolyását, az e törvénybe ütközı magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértınek az eljárást segítı együttmőködı magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás idıtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A (6) bekezdés kimondja, hogy a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Közbeszerzési Döntıbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. (2) szerint, ha Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege a Kbt (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a közbeszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb tíz százaléka. A Döntıbizottság jelen esetben bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, melynek során figyelemmel volt a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, valamint a jogsértés reparálhatóságára. A Döntıbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó Korm. rendelet 3. -a alapján rendelkezett az eljárási költségek viselésérıl. A Korm. rendelet 3. (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 154. (1) bekezdésétıl eltérıen az eljárási költségekrıl való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A Korm. rendelet 3. (2) bekezdés szerint amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt.152. (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj forintot meghaladó része a kérelmezınek a Közbeszerzési Döntıbizottság érdemi határozatának megküldését követıen visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegébıl forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viselésérıl a Közbeszerzési Döntıbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmezı viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.

19 19 A Korm. rendelet 3. (3) bekezdése alapján, amennyiben a kérelmezı jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (3) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezınek. A Ket és 2. pontjai szerinti eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket (2) bekezdés b) pontja szerint az ellenérdekő ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a kérelemnek megfelelı döntés esetén az ellenérdekő ügyfelet. A fenti rendelkezések figyelembevételével a Döntıbizottság a kérelmezı által megfizetett Ft igazgatási szolgáltatási díjról a következıképpen rendelkezett. A Döntıbizottság a határozatában a kérelmezı által elıterjesztett 3 kérelmi elembıl az 1. kérelmi elem tekintetében a jogsértést megállapította az ajánlatkérıvel szemben, 2 kérelmi elem tekintetében az eljárást megszüntette. Erre tekintettel a Korm. rendelet 3. (2), (3) bekezdése szerint Ft igazgatási szolgáltatási díjat az ajánlatkérı tartozik a kérelmezınek megfizetni. Ezt meghaladóan a Korm. rendelet 3. (2), (3) bekezdése alapján a felek viselik az eljárással kapcsolatban felmerült igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntıbizottság a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontja szerint a Ket (2) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett a költségek viselésérıl. A Ket (2) bekezdés b) pontja szerint az ellenérdekő ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik a ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a kérelemnek megfelelı döntés esetén az ellenérdekő ügyfelet. A Döntıbizottság a kérelmezı által megjelölt ügyvédi munkadíj költséget mérsékelte, melynek során figyelembe vette, hogy a kérelmezı által elıterjesztett 3 kérelmi elembıl 2 kérelmi elem vonatkozásában az eljárást megszüntette, értékelte továbbá az ügy bonyolultságát, a kérelmezı jogi

20 20 képviselıje által elkészített beadványok terjedelmét, melyek alapján Ft + ÁFA ügyvédi munkadíj költség megtérítésére kötelezte az ajánlatkérıt. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt (1) bekezdése és a Kbt a bekezdése biztosítja. A Döntıbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérı nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fıvárosi Törvényszék illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fıvárosi székhelyő, azonban mőködését kizárólag Pest megye területén végzı felperesi/kérelmezıi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmezı belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése szerint a Fıvárosi Törvényszék illetékes. A Pp (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntıbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, december 19. Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos Dóra Simon sk közbeszerzési biztos Dr. Szathmári Réka sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapja: 1. Dr. Benkó Ádám ügyvéd (Dr. Benkó Ádám Ügyvédi Iroda, 1061 Budapest, Andrássy út 10. III/303.) 2. Dr. Szücs Tamás ügyvéd (Hidas és Szücs Ügyvédi Iroda, 2800 Tatabánya, Gyıri út 14. 1/6.) 3. Seraphine Security Kft. (1222 Budapest, Máramarosi út 14.) 4. Derik Hungária Biztonságvédelmi és Magánnyomozó Kft. (2890 Tata, Kosztolányi u. 2.) 5. Irattár