A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.555/9/2012. A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntıbizottság a HBF Építıipari Kft. (1144 Budapest, Füredi út , képviseli: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, Dr. Kovács Loránd ügyvéd 1036 Budapest, Kolosy tér 5-6., a továbbiakban: kérelmezı) jogorvoslati kérelmének, amelyet Budapest Fıváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2., képviseli: Dr. Kardos Norbert ügyvéd 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 10. fsz.1., a továbbiakban: ajánlatkérı) Budapest Fıváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Okmányirodájának komplex akadálymentesítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérı megsértette a közbeszerzésekrıl szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó 74. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 69. (3) bekezdését, ezért a Döntıbizottság ajánlatkérı eljárást lezáró döntését megsemmisíti. Kötelezi a Döntıbizottság ajánlatkérıt, hogy a határozat kézbesítésétıl számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmezı részére Ft, azaz kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétıl számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fıvárosi Törvényszéktıl lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntıbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntıbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján a következı tényállást állapította meg: Ajánlatkérı a Kbt. harmadik része szerinti nemzeti eljárásrendbe tartozó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított én a rendelkezı részben meghatározott közbeszerzés tárgyában. Ajánlatkérı az ajánlati felhívását a Kbt (7) bekezdés a) pontja szerinti eljárás során három ajánlattevı részére küldte meg. A közbeszerzés becsült értéke áfa nélkül: HUF volt. A felhívás 3. pontjában ajánlatkérı meghatározta a szerzıdés tárgyát, illetıleg mennyiségét: Budapest Fıváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Okmányirodájának komplex akadálymentesítése Mennyiség: Mennyiség az ajánlattételi dokumentációban részletezettek szerint: Az akadálymentesítés az épület földszintjét érinti. A cél az, hogy az intézmény közönségforgalmi területei akadálymentesen megközelíthetıek legyenek. Külsı átalakítások: Szükséges az épület bejárata közelében két darab új szilárd, egyenletes burkolatú akadálymentes parkolóhely, a járdára a lépcsıhöz vezetı szakaszon vezetısáv. Épületbe való bejutás biztosítása: A bejáratnál a meglévı rámpa bıvítése további két rámpakarral. Az elılépcsı induló és érkezı fokának ellátása kontrasztos sávval, a lépcsı mellé új korlát készítése. Belsı vízszintes közlekedés: A közlekedık átjárhatósága és a helyiségekbe való bejutás biztosítására egyes nyílászárók átalakítására van szükség. A fı közlekedési irányokban vezetısávok készítése. Helyiségek használata: A földszinten új akadálymentes WC kialakítása. Info-kommunikációs akadálymentesítés: Az akadálymentesítendı helyiségek bejárata elıtt funkciójelölı táblák felszerelése, a bejáratnál egy tájékoztató információs tábla készítése tapintható térképpel, az információs pult kialakítása akadálymentes módon. Egy-egy mobil indukciós készülék beszerzése az irodákhoz és a portához és hangos térkép készítése az intézményhez. Az akadálymentesítés során a beépítési mutatók (beépítési százalék, szintterület, zöldfelület, építménymagasság) nem változnak. A felhívás 5. pontjában a szerzıdés meghatározása: vállalkozási szerzıdés. A felhívás 6. pontjában az ajánlatkérı 45 napban határozta meg a teljesítés határidejét.

3 3 A felhívás 10. pontjában bírálati szempontként ajánlatkérı az összességében legelınyösebb ajánlat szempontját adta meg a Kbt. 71. (2) bekezdés b) pontja szerint. Szempont Súlyszám Ajánlati ár (költségvetés nettó Ft) 70 Jótállás (hónap) 10 A felhívás 11. pontjában ajánlatkérı meghatározta a kizáró okokat és az igazolásának módját, a 12. pontjában az alkalmassági követelményeket és az igazolási módokat. A felhívásban ajánlatkérı megadta az ajánlattételi határidı augusztus 21-i idıpontját. Ajánlatkérı a felhívás 20. pontjában tájékoztatást adott a tárgyalás lefolytatásának menetérıl és az ajánlatkérı által elıírt alapvetı szabályairól: A tárgyalások célja az ajánlat szakmai tartalmának esetleges pontosítása, az ajánlat nem egyértelmő részleteinek tisztázása és az ajánlatkérı számára legkedvezıbb szerzıdéses feltételek létrehozása. A tárgyalás az ajánlattevıvel egy vagy szükség szerint több fordulóban kerül lebonyolításra. A tárgyalások lezárásáig az ajánlat módosítható. A tárgyalás befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Ajánlatkérı a tárgyalásokról jegyzıkönyvet készít. Az ajánlatkérı a felhívás 21. pontjában rögzítette az elsı tárgyalás augusztus :00 órai idıpontját. A felhívás 22. pontja tartalmazta a További információkat: 19. alpont: Ajánlatkérı szerkeszthetı elektronikus árazatlan ártáblázatot is az ajánlattevı rendelkezésére bocsát, és ezt kéri az ajánlat részeként beárazni, megtartva a szerkeszthetı elektronikus ártáblázat tételeinek sorrendjét. Amennyiben az ajánlattevı a szerkeszthetı elektronikus ártáblázatban átírást, javítást, bármi egyéb módosítást eszközöl, ajánlatkérı az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja. A dokumentáció mellékletét képezı elektronikus formában átadott ártáblázatot kitöltve, elektronikus formátumban (CD/DVD) és nyomtatva is az ajánlathoz csatolni kell. Eltérés esetén a nyomtatott verzió az irányadó. Ajánlatkérı a felhívás 24. pontjában közölte, hogy a szerzıdés európai uniós alapokból finanszírozott. A projekt a KMOP támogatás alapján valósul meg. Ajánlatkérı ajánlati dokumentációt is készített, mely az ajánlat kidolgozásának feltételeit, az igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, felolvasólap-mintát,

4 4 nyilatkozat mintákat és szerzıdéstervezetet tartalmazott, valamint mellékletként csatolásra került az árazatlan költségvetés (elektronikus formában) és mőszaki dokumentáció (elektronikus formában). A szerzıdéstervezet 2. pontja az alábbiakat rögzítette: 2.) A vállalkozói díj 2.1.Felek az 1) pontban megjelölt munkák vállalkozói díját. Ft +ÁFA, azaz bruttó Ft. ( forint) összegben állapítják meg. A vállalkozói díj a Vállalkozó jelen szerzıdésben foglalt kötelezettségei teljesítésének teljes költségét fedezi. Az eljárás során az ajánlattevık által feltett kérdéseket ajánlatkérı én kiegészítı tájékoztatás során megválaszolta. A ei részvételi határidıre 2 ajánlattevı nyújtotta be ajánlatát: 1. ajánlat: Ligetsor-Bau Kft. Ajánlati szempontok Megajánlott érték 1. Ajánlati ár (költségvetés nettó Ft) Ft 2. Jótállás (hónap) 36 hónap 2. ajánlat: HBF Építıipari Kft Ajánlati szempontok Megajánlott érték 1. Ajánlati ár (költségvetés nettó Ft) Ft 2. Jótállás (hónap) 12 hónap Ajánlatkérı án hiánypótlási felhívással élt az ajánlattevık felé, megjelölve i határidıt. A tárgyaláson ( ) ajánlatkérı közölte, hogy a rendelkezésre álló fedezet nettó ,-Ft. Az alábbi módosított ajánlatok kerültek benyújtásra: 1. ajánlat: Ligetsor-Bau Kft. Ajánlati szempontok Megajánlott érték 1. Ajánlati ár (költségvetés nettó Ft) Ft 2. Jótállás (hónap) 36 hónap 2. ajánlat: HBF Építıipari Kft Ajánlati szempontok Megajánlott érték 1. Ajánlati ár (költségvetés nettó Ft) Ft 2. Jótállás (hónap) 37 hónap

5 5 A tárgyalási jegyzıkönyvben az ajánlatkérı a következırıl tájékoztatta ajánlattevıket: Ajánlattevı részletes ajánlata (költségvetés) az ajánlati ár módosítására tekintettel a módosított és eredeti ár arányában módosul. Ajánlatkérı én Kbt. 67. alapján felvilágosítást kért a kérelmezıtıl. Ajánlatkérı én a Kbt ában foglaltak alapján vonatkozóan indokolást kért az alábbiak szerint: Mivel ajánlattevı ajánlata a megkötni tervezett szerzıdés tárgyára figyelemmel a becsült értéktıl jelentısen eltérı árat tartalmaz, kérjük, adjon az ajánlati ár tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást a Kbt ában foglaltak alapján az alábbiak vonatkozásában: anyagköltség, munkadíj. Felhívjuk ajánlattevı figyelmét, hogy ajánlattevı kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérı rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelı mérlegelés eredményeként az ajánlatkérı döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Kérelmezı az indokolásában kifejtette, hogy nem ért egyet az indokláskéréssel, mivel az általány díjas szerzıdés a Kbt. rendelkezései és a szakmai szabályai szerint azt jelenti, hogy a túlzottan magas vagy kirívóan alacsony kötelezettség vállalásokat az ajánlati végösszegre vonatkozóan kell vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy ajánlatkérı az egyösszegő ajánlati árat kívánta vizsgálni, illetve az egyösszegő ajánlati árak összehasonlításával kívánta vizsgálni, hogy az ténylegesen elegendı-e valamennyi kivitelezési tevékenységre, illetve az alapján reálisan teljesíthetı-e. Hivatkozott a Döntıbizottság gyakorlatára is (D.69/20/2010), valamint a Kbt. 69. (2) bekezdésére. Elıadta, hogy a szerzıdés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet nettó Ft és a tárgyaláson tett nettó Ft-os ajánlati ár eltérése 11,447 %, ami a Kbt. szerint nem tartozik az aránytalanul alacsony ár kategóriájába. Hivatkozott arra, hogy a tételek normaidejét az ÉMIR, FÉMIR és ÉNK normakönyvekben szereplı normaidık, valamint a több éves kialakult szakmai tapasztalat alapján határozta meg. A jelen projektre alkalmazott rezsióradíjat az ÉVOSZ ajánlását figyelembe véve alakította ki. A HBF Építıipari Kft. évek óta szoros együttmőködésben van több nagy építıanyag kereskedéssel, ezáltal a versenytársaknál kedvezıbb áron és feltételekkel tudja beszerezni a kivitelezéshez szükséges építıanyagokat.

6 6 Nyilatkozott, hogy a beépítésre kerülı anyagok, gépek, berendezések a mőszakilag elıírt minıséget garantálják, valamint arról is, hogy ajánlati ára fedezetet nyújt minden a 191/2009 (IX. 15.) Kormányrendelet 3. (5) bekezdésében felsorolt költségekre, a több éves a közbeszerzési tapasztalata alapján reális és megalapozott. Kijelentette, hogy képes és kész elvégezni az eljárás tárgya szerinti munkát a megajánlott nettó Ft ellenértékért. Indokolásához a következı táblázatot mellékelte: Költség nemek és értékek a rezsióradíj számításához A vállalkozások évi tényadataiból egy munkaórára számított érték, Megnevezés Ft/óra 1. Személyi alapbér Pótlékok, kiegészítı fizetés Foglalkoztatói járulékok: Egészségbiztosítási járulék:2 % 13 Nyugdíjbiztosítási járulék: 24 % 158 Szakképzési hozzájárulás: 1,5 % 10 Munkaerı piaci járulék: 1 % Összesen: Szállásköltség 6 5. Csoportos személyszállítás Védıruha, védıfelszerelés Összesen: Munkahelyi szociális szolgáltatás Munkaegészségügyi szolgáltatás Munkavédelmi költség Ügyvitel, munkahelyi irányítás költsége 249,0 11. Rezsianyag, munkahelyi energia költség 25 Felvonulás, munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége Gép- és szerszámhasználat Összesen: Értékcsökkenési leírás Nyomtatvány, írószer Postaköltség Telefonköltség Bankköltség 2

7 19. Egyéb szolgáltatás: 1 - minıségbiztosítás, környezetvédelem 20. Kötelezı adók, járulékok: - iparőzési adó: 2 % Biztosítások Összesen: Összesen Produktivitási érték (ledolgozott órák 23. száma/fizetett órák száma) 0,86% sor összesen x 1,00-0,86=0,14 %- kal (improduktív órák költsége) Elvárt eredmény sor 2 %a Mindösszesen: * Havi Ft személyi alapbérrel és 175 munkaórával számolva (2009. évi Építıipari Ágazati Kollektív Szerzıdésben foglalt bértarifa és 2010-es év munkaidıkeret alapján). Ajánlatkérı án elkészített és megküldött összegezésében a Ligetsor- Bau Kft.-t hirdette ki nyertes ajánlattevınek, kérelmezı ajánlatának érvénytelenségérıl döntött. Az összegezés 10. pontjában az érvénytelenség indokait az alábbiak szerint adta meg: Ajánlattevı ajánlata aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, tekintettel arra, hogy az Ajánlattevı az Ajánlatkérı Kbt a szerinti indokoláskérésre tett válaszában az anyagköltség vonatkozásában nem adott számszerő adatokkal alátámasztott indokolást. Kérelmezı án jogorvoslati kérelmet terjesztett elı, melyben kérte, hogy a Döntıbizottság a Kbt (2) bekezdésének d) pontja és a Kbt (3) bekezdésének b) pontja szerint állapítsa meg a jogsértést, és semmisítse meg az ajánlatkérı eljárást lezáró döntését, rendelkezzen az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésérıl. Kérelmének indokolásában elıadta, hogy az ajánlatkérı jogsértıen nyilvánította érvénytelennek ajánlatát. Álláspontja szerint az ajánlatkérı árindokolás kérése önmagában nem volt arra alkalmas, hogy kérelmezı számára egyértelmő eligazítást adjon abban a tekintetben, hogy az ajánlati árat pontosan milyen adatok megbontásával kell megadni. Ajánlatkérı azt sem határozta meg, hogy a költségvetés mely tételsorát kéri megbontva megadni.

8 8 Ajánlatkérı annak ellenére nem közölte, hogy milyen okból minısítette az ajánlatot aránytalanul alacsonynak, hogy az 11,5 % mértékben tért csak el a közölt fedezeti mértéktıl. Már ezen körülménybıl fakadóan ajánlatkérınek meg kellett volna adnia azt az indokot, melyre tekintettel ezt a döntést meghozta, meg kellett volna határoznia az általa lényegesnek vélt adatokat. Az indokolás objektivitásának vizsgálata és ennek alapján az ajánlati ár realitásáról való meggyızıdés kötelezettsége az ajánlatkérıt terheli, akként, hogy ezen meggyızıdést ajánlatkérınek az indokolásra és a rendelkezésére álló iratokra kell alapítania. Ajánlatkérı ezen vizsgálatának teljes körőnek kell lennie, így ha nem áll rendelkezésére megfelelı adat, tény, dokumentum döntése meghozatalához, úgy további tájékoztatást kell kérnie. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérı a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenséget kimondó döntést csak abban az esetben hozhat, ha az ajánlattevı által benyújtott indokolás alapján azt állapította meg, hogy az ár aránytalanul alacsony. Ezt a döntést ajánlatkérı jogszerően nem hozhatta meg, mivel kérelmezı ajánlati ára eleve nem minısülhetett aránytalanul alacsonynak, valamint a Kbt. 69. (3) bekezdés szerinti meggyızıdés hiányában nem lehetett abban a helyzetben, hogy jogszerő döntést hozzon. Mivel az ajánlatkérı aránytalanul alacsony árat nem tartalmazó ajánlat tekintetében kért indokolást, illetıleg a 69. (3) bekezdés szerinti, további indokolást nem kérte meg, döntése a Kbt ának (2), (3) bekezdéseire és 74. -ának (2) bekezdés a) pontjára tekintettel sérti a Kbt. 63. (1), (3) bekezdéseit. A Döntıbizottság a jogorvoslati eljárást én indította meg. Ajánlatkérı észrevételében kérte a Döntıbizottságot, hogy a jogorvoslati kérelmet, mint alaptalan kérelmet utasítsa el. Álláspontja szerint a Kbt a szerinti indokoláskérését a Kbt. rendelkezéseinek megfelelı tartalommal és részletességgel küldte meg, tekintettel arra, hogy a Kbt. nem tartalmaz rendelkezést a kérdés adattartalma és annak részletessége tekintetében, csupán azt a feltételt írja elı, hogy az indokolás kérés az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elem tartalmára vonatkozzon. Ajánlatkérı a fenti feltételnek megfelelıen küldte meg indokolás kérését, hiszen tárgyi eljárásban a nettó ajánlati ár értékelésre kerülı ajánlati elem volt, melynek lényeges tartalmi eleme az anyagköltség és a munkadíj. Az említett tartalmi elemek további részletezését a törvényi kötelezettség hiánya mellett - az sem indokolta, hogy ajánlatkérınek a Kbt. 69. (1) bekezdése szerint az ajánlati ár egészét, és nem annak egyes tételeit kell és lehet vizsgálnia az aránytalanul alacsony mérték vonatkozásában. Mivel az ár anyagköltségbıl és munkadíjból tevıdik össze, így ajánlatkérı kizárólag az ajánlati ár egészének tekintetében kérhetett indokolást, és nem annak egyes tételeire, ebbıl

9 9 következıen sem kellett részleteznie, hogy az indokolás milyen elemekre terjedjen ki. E két tartalmi elemet egyértelmően megjelölte indokolás kérésében, a Kbt. 69. (3) bekezdése alapján a kérelmezı kötelessége, hogy az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérı rendelkezésére bocsásson ahhoz, hogy megfelelı mérlegelés eredményeként az ajánlatkérı döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlattevıt az indokolási kötelezettség az ajánlati ára egészére vonatkozóan terheli, azt kell alátámasztania, hogy végösszeg megalapozott, nem pedig az egyes költségvetési sorok reális voltát. Ezért nem kötelezettsége az indokolás kérés további részletezése. Hivatkozott arra, hogy a kérelmezı által megajánlott ár, mértékére tekintettel nem tartozik a Kbt. 69. (2) bekezdésében foglalt kötelezı indokoláskérési körbe, tekintettel tárgyi eljárás európai uniós támogatásból történı finanszírozására, kérelmezı ajánlati árának alacsony voltát a pályázat meghiúsulását megalapozó körülménynek tekintette. Mivel a Kbt. a rendelkezésre álló fedezethez viszonyított húsz százalékos eltérés esetében kötelezı indokoláskérést ír elı, de az ennél kisebb mértékő eltérés esetében történı indokoláskérés lehetıségét is biztosítja, indokoltnak látta, hogy a Kbt. hivatkozott rendelkezése által biztosított jogával éljen. Az ajánlattevı terhére esik a Kbt. szabályai szerint, ha nem osztja meg az ajánlatkérıvel azon konkrét, számszerősíthetı adatokat, tényeket, körülményeket, amelyek az ár megalapozottságát igazolják. Kérelmezı a munkadíjat alá tudta támasztani konkrét számszerő adatokkal, ugyanakkor erre az anyagköltség tekintetében egyáltalán nem került sor, csak általános jelleggel. Álláspontja szerint további felvilágosítás kérésére nem volt köteles, mivel a hivatkozott jogszabályhely szerint erre akkor kerülhet sor, ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez. A további felvilágosítás kérésének feltétele tehát, hogy az ajánlattevı az ajánlatkérı felhívása szerint adjon indokolást az árra vonatkozóan. A további felvilágosítás kérésnek a célja ugyanis az, hogy az indokolásban szereplı, konkrét tartalmi elemeit esetleges nem egyértelmőségét tisztázza, nem pedig az, hogy az indokolásból hiányzó konkrét tartalmi elemek utólagos pótlását (jelen esetben az anyagköltség) tegye lehetıvé, amely ellentétes lenne a Kbt. alapelveivel is. A kérelmezı indokolásában az anyagköltséget kizárólag az építıanyag-kereskedésekkel fennálló üzleti kapcsolatával és az azon alapuló kedvezményekkel magyarázta, de nem csatolt egyetlen olyan iratot sem (pl.: árajánlat, szerzıdés, szándéknyilatkozat stb.) amelyekbıl a kedvezı áru beszerzés ténye és mértéke megállapítható lett volna. Az anyagköltség, mint az ár egyik eleme vonatkozásában tehát nem adott indokolást, így további tájékoztatás kérésére az nem volt köteles. Mindez pedig összességében azt eredményezte, hogy a értelmezı indokolása nem volt a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetı.

10 10 Egyéb érdekelt nem tett észrevételt. A Döntıbizottság rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás megkezdésének idıpontjára tekintettel a jelen ügyben a napján hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak. Kérelmezı a Kbt. harmadik rész nemzeti eljárásrend szabályainak alkalmazásával a Kbt (7) bekezdés a) pontja szerint közbeszerzési eljárást folytatott. A Kbt (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérı az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a ban foglalt eltérésekkel. A Kbt (7) bekezdés szerint az ajánlatkérı hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. A Kbt. kiemelt rendelkezései értelmében a rendelkezı részben megjelölt közbeszerzési eljárása során kérelmezıt a Kbt ban biztosított eltérésekkel az uniós eljárásrendben alkalmazandó szabályok kötik. A kérelmezı azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérı érvénytelenné nyilvánította ajánlatát. A Kbt. 63. (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérınek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérı köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevı, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 69. (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérı az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és errıl a kérésrıl a többi ajánlattevıt egyidejőleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerzıdés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. szerint önállóan értékelésre kerül.

11 11 A (2) bekezdés szerint az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérı korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelızıen végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelızıen a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérı az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérı rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülı valamely eleme esetén az adott elemre esı - anyagi fedezet összegétıl. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérı az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyızıdni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérı írásban tájékoztatást kér az ajánlattevıtıl a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevı kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérı rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelı mérlegelés eredményeként az ajánlatkérı döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. A (4) bekezdés szerint az ajánlatkérı figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott mőszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevı számára kivételesen elınyös körülményeire, d) az ajánlattevı által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevınek állami támogatások megszerzésére való lehetıségére vonatkozik. Az (5) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérı köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetınek az indokolást. A (6) bekezdés kimondja, hogy a gazdasági ésszerőséggel össze nem egyeztethetınek minısül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerzıdés teljesítéséhez szükséges élımunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerzıdésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerzıdésben az eljárás eredményérıl szóló értesítés ajánlattevıknek történı megküldését megelızı egy

12 12 éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérı az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekrıl is tájékoztatást kérhet az ajánlattevıtıl. A (7) bekezdés szerint amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérı összehasonlítás céljából a többi ajánlattevıtıl is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat. A Kbt. 74. (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha: a) aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. ]. A Kbt ának (1) bekezdése alapján rögzíthetı, hogy a törvény nem határozza meg, hogy az aránytalanul alacsony ár megvalósulását milyen fogalmi elemek mentén kell megvizsgálni. Ennek az az indoka, hogy az ajánlattevı az árképzése során melyet nyilvánvalóan az adott beszerzési igény befolyásol sok, adott esetben sajátos tényezıt vesz figyelembe. Ezért a jogalkotó az ajánlatkérıre bízta, hogy a konkrét közbeszerzési eljárás során döntsön arról, hogy egy ajánlatban szereplı ármegajánlást aránytalanul alacsonynak tekint-e vagy pedig sem. A Kbt. indokolása szerint a törvény a kirívóan alacsony ár helyett az aránytalanul alacsony árról szól annak érdekében, hogy kifejezze, az ajánlatoknak a túl alacsony összegét nem elsı sorban egymáshoz, hanem a szerzıdés tárgyának értékéhez viszonyítva lehet megítélni. A Kbt ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérı az ajánlat érvényességének vizsgálata körében nem tekinthet el az indokoláskéréstıl abban az esetben, ha az ellenszolgáltatás összege a Kbt a alapján önállóan, tehát a Kbt a (2) bekezdésének a) pontja alapján megadott ellenszolgáltatás értékelési szempontként, illetve a Kbt a (4) bekezdésének b) pontja és e) pontja alapján megadott ellenszolgáltatás részszempontként, vagy azon belül megadott alszempontként értékelésre kerül. Ez azt jelenti, hogy az értékelési részszempontra, alszempontra megadott összeget kitevı egyes ártételek vonatkozásában az aránytalan alacsonyságra az ajánlatkérınek továbbra sem kell és nem is lehet megállapítást tennie. Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos ajánlatkérıi eljárás második lépcsıje az ajánlattevı által árának megalapozottságáról benyújtott indokolás értékelése. Ahhoz, hogy az ajánlatkérı indokolást kérhessen, azt kell megállapítania, hogy melyek, azok az ajánlati elemek, amelyek az ár aránytalan alacsonyságát eredményezik. Ezek a Kbt a (1) bekezdésében szereplı értékelés

13 13 szempontjából lényeges ajánlati elemek, amelyek nagyságrendjüknél fogva leginkább befolyással bírnak az ár kialakítására. Ezen belül az ajánlatkérıt szabad mérlegelési jog illeti meg abban a tekintetben, hogy mely ajánlati elemek vonatkozásában kér indokolást. A Döntıbizottság rámutat, hogy kizárólag olyan tartalmú indokoláskérés felel meg a Kbt. elıírásának, melyben az ajánlatkérı pontosan megfogalmazza, milyen szempontból tartja a vizsgált árat aránytalanul alacsonynak, mely elemeivel kapcsolatosan vannak kifogásai és milyen tekintetben kéri az ajánlattevı indokolását. Kizárólag ilyen módon kerülhetnek a felek abba a helyzetbe, hogy az álláspontjukat érdemben kifejtsék, ütköztessék, az ajánlattevı ajánlata komolyságát bizonyíthassa. A Döntıbizottság álláspontja szerint nem tekinthetı jogszerőnek olyan indokoláskérés, amely általános jellegő, kizárólag jogszabályhelyre történı hivatkozást tartalmaz. Amennyiben az ajánlatkérı indokoláskérése e kívánalmaknak nem felel meg és az ajánlattevı válasza ezen okból kifolyólag nem alkalmas arra, hogy a megajánlásának elfogadhatóságát és gazdasági ésszerőségét alátámassza. Az ajánlatkérınek az indokoláskérésében lehetısége van arra is, hogy példálódzó jelleggel az ajánlattevı figyelmébe ajánlja, hogy milyen dokumentumok becsatolását látná szükségesnek ahhoz, hogy a vizsgált ár alacsony voltának ellenére az ajánlatot mégis elfogadja, érvényesnek minısítse, azonban nem korlátozhatja az ajánlattevıt abban, hogy általa alkalmasabbnak vélt iratokat csatoljon az indokoláskérésben megjelöltek helyett vagy azokon túlmenıen. A törvény egyértelmővé teszi, hogy az indokolásra felhívott ajánlattevıt terheli az ajánlati ár megalapozottságát alátámasztó minden információ megosztása az ajánlatkérıvel, az ı terhére esik, ha indokolásában nem bocsát megfelelı adatokat rendelkezésre. Az ajánlatkérı rendelkezésére álló anyagi fedezet összege Ft volt, melyet az ajánlatkérı az ártárgyalást megelızıen közölt az ajánlattevıkkel. Kérelmezı a tárgyaláson benyújtott végleges ajánlatában Ft ellenszolgáltatást ajánlott meg, amely vonatkozásában tehát nem állt fenn az ajánlatkérınek kötelezettsége az indokoláskérésre, mivel a rendelkezésre álló fedezet és az ajánlati ár közötti eltérés nem érte el a húsz százalékot. Ugyanakkor a Kbt. fent idézett rendelkezései alapján az ajánlatkérınek abban az esetben is jogszerő lehetısége van az ár vizsgálatára, ha az eltérés húsz százaléknál kisebb, de az ajánlatkérı megítélése szerint az ajánlat a megkötni tervezett szerzıdés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz. A felhívott ajánlattevı vitathatja az indokoláskérés jogszerőségét, és ez esetben az ajánlatkérınek kell azt igazolnia, hogy megalapozottan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a megajánlott ellenszolgáltatás a szerzıdés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony. Jelen esetben azonban az indokoláskérés

14 14 vitatása a jogvesztı határidın belül nem történt meg, így - bár a kérelmezı az indokolásában is hivatkozott a jogintézmény alkalmazásának jogsértı voltára - ez a jogvita már nem folytatható le. A jogorvoslati eljárásban a Döntıbizottságnak azt azonban meg kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérı indokoláskérésére adott válasz alapján az ajánlat érvénytelensége megállapítható volt-e. Ennek körében pedig azt is meg kellett ítélni, hogy az ajánlatkérı a Kbt kógens rendelkezéseinek megfelelıen járt el, vagy sem az indokoláskérés tartalmi követelményei tekintetében. Az ajánlatot az ajánlatkérıi elıírás szerint akként kellett megtenni, hogy a felolvasó lapon a nettó ajánlati összárat kellett megadni, és az ajánlathoz csatolni kellett a részletes költségvetést. A bírálati részszempont az egyösszegő nettó ajánlati ár volt. Ajánlatkérı indokolás kérésében az ajánlati ár tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást az anyagköltség és a munkadíj vonatkozásában kérte megadni. Felhívta kérelmezı figyelmét arra, hogy kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérı rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelı mérlegelés eredményeként az ajánlatkérı döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerzıdések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló Uniós irányelv 30. cikk (4) bekezdése kimondja, ha egy adott szerzıdés esetében az ajánlat az építési beruházási munkához viszonyítva kirívóan alacsony értékő ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérı, mielıtt az ilyen ajánlatot elutasítaná, írásban az ajánlat alkotóelemei általa lényegesnek tekintett részleteire vonatkozó adatokat kér, és az így kapott indokolást figyelembe véve meggyızıdik az ilyen alkotóelemek valós helyzetérıl. Jelen esetben az ajánlatkérı az összesített ellenszolgáltatást tette a bírálat szempontjává, így az aránytalanul alacsony ár is csak az összesített ellenszolgáltatás vonatkozásában volt vizsgálható. A törvény is egyértelmővé teszi, hogy az indokolásra felhívott ajánlattevıt terheli az ajánlati ár megalapozottságát alátámasztó minden információ megosztása az ajánlatkérıvel, az ı terhére esik, ha indokolásában nem bocsát megfelelı adatokat rendelkezésre. A Döntıbizottság fent kifejtett álláspontja szerint a törvény az indokoláskérés tartalmára is tartalmaz kötelezettséget. A Döntıbizottság a konkrét esetben megállapította, hogy ajánlatkérı az indokoláskérésben mindössze a jogszabályi rendelkezéseket, a Kbt át jelölte meg az indokolás alapjaként, valamint azt, hogy az ajánlattevı az indokolás megadásánál térjen ki a munkadíjra és az anyagköltségekre. Ezen belül nem határozta meg, hogy konkrétan mely ajánlati elemekre, azaz a

15 15 benyújtott részletes költségvetés mely adataira tekintettel értékeli a kérelmezı ajánlati árát aránytalanul alacsonynak, illetıleg az indokolás tartalmi követelményeit, szempontjait sem rögzítette. A Döntıbizottság álláspontja szerint az anyagköltség és díjköltség meghatározás túl általános meghatározás volt, különösen az anyagköltség, melyre a kérelmezı megadta azt az ugyancsak általános választ, hogy évek óta szoros együttmőködésben van több nagy építıanyag kereskedéssel, ezáltal a versenytársaknál kedvezıbb áron és feltételekkel tudja beszerezni a kivitelezéshez szükséges építıanyagokat. A nagy terjedelmő költségvetésben szereplı valamennyi anyagköltség tekintetében nem volt elvárható az ajánlattevıtıl, hogy valamennyi esetében egyenként indokolást adjon és csatolja annak igazolására szolgáló szerzıdéseket. Mivel tehát az ajánlatkérı nem határozta meg, hogy az ajánlat mely adatai alapján állapította meg, hogy a megajánlott ellenszolgáltatás aránytalanul alacsony, mely elemekre vonatkozzon, és milyen adatokat tartalmazzon az indokolás, az ajánlattevı nem került abba a helyzetbe, hogy megfelelı indokolást tudjon adni, ezért az ajánlatkérı által az érvénytelenség vonatkozásában levont következtetés megalapozottsága sem állapítható meg. A fentiek szerint a Döntıbizottság nem fogadta el az ajánlatkérı álláspontját, mely szerint nem volt jogosult egyes ajánlati elemekre vonatkozóan feltenni a kérdést. Az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozó megállapítás csak a teljes ellenszolgáltatás tekintetében tehetı meg, az ár egyes elemei tekintetében nem. Az indokoláskérésnek azonban az ár egyes elemeire kell vonatkoznia ahhoz, hogy az ajánlattevık abba a helyzetbe, kerüljenek, hogy megfelelı tartalommal el tudják készíteni indokolásukat az ajánlati áraik alátámasztására. A megfelelı kérdésfeltevés alapján tud az ajánlattevı eleget tenni annak a kötelezettségének, hogy az indokolásában az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérı rendelkezésére bocsásson ahhoz, hogy megfelelı mérlegelés eredményeként az ajánlatkérı döntést hozhasson. A Kbt ának (3) bekezdésének második mondata szerint az ajánlattevı nem tekinthet el az ismételt indokoláskéréstıl a vitatott ajánlati elemeket illetıen abban az esetben, ha az ajánlattevı indokolása nem elégséges a döntéshozatalhoz. A Döntıbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérı addig köteles ismételten indokolást kérni, amíg az érvényesség kérdésében állást nem tud foglalni. A körültekintı indokoláskérés követelményébıl az következik, hogy az ajánlattevı nem köteles az ajánlatkérı által kért, esetlegesen adatokkal alátámasztott tájékoztatáson, iratokon felül további információkat nyújtani, így

16 16 az ajánlatkérıi kérdésfeltevés hiányából vagy nem megfelelıségébıl fakadó információhiányra hivatkozással az érvénytelenség kérdésében nem lehet az ajánlattevı számára hátrányosan dönteni. A fentiekre tekintettel a Döntıbizottság nem fogadta el az ajánlatkérınek a Kbt. 69. (3) bekezdés harmadik fordulatára való hivatkozását sem. Ezen törvényhely alapján az ajánlattevı köteles arra, hogy az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérı rendelkezésére bocsásson, azonban az ajánlattevınek ez a kötelezettsége nem mentesíti az ajánlatkérıt a Kbt-ben megfogalmazott, az ajánlati ár további vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége, a további tájékoztatás kérése alól. A Döntıbizottság álláspontja szerint a jogszerő döntés meghozatalához az ajánlatkérınek a kérelmezıtıl további tájékoztatást kellett volna kérnie, különös tekintettel a nem megfelelı tartalmú indokoláskérésre. Önmagában az, hogy az anyagköltség vonatkozásában az ajánlattevı nem adott számszerő adatokkal alátámasztott indokolást - a fentiekben kifejtetekre figyelemmel - még nem volt elégséges a megalapozott döntéshez az ajánlati ár elfogadhatósága, a gazdasági ésszerőséggel való összeegyeztethetısége tekintetében. A fentiek szerint a Döntıbizottság nem fogadta el az ajánlatkérınek azt az érvelését, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a döntést meg tudta hozni, így nem volt szüksége további tájékoztatás kérésére. Az ajánlatkérı az összegezésben a döntése indokaként sem azt közölte, hogy az ajánlati ár indokolása nem elfogadható, a gazdasági ésszerőséggel nem összeegyeztethetı, hanem az érvénytelenség indokaként azt rögzítette, hogy a kérelmezı az anyagköltség vonatkozásában nem adott számszerő adatokkal alátámasztott indokolást. Jelen esetben ajánlatkérı részérıl a megalapozott döntés nem volt meghozható, ezért a Döntıbizottság a kérelmi elemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérı megsértette a Kbt. 74. (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. (3) bekezdését. A fentiekre tekintettel a Döntıbizottság megsemmisítette az ajánlatkérı eljárást lezáró döntését. A Döntıbizottság a fentiek alapján a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérı megsértette a Kbt. rendelkezı részben megjelölt rendelkezéseit és alkalmazta a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket.

17 17 A Döntıbizottság a Kbt (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérı eljárást lezáró döntését. A Kbt (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplınek a közbeszerzési eljárásban történı részvételtıl eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás idıtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütközı magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértınek az eljárást segítı együttmőködı magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás idıtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A (6) bekezdés kimondja, hogy a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Döntıbizottság a beszerzés alacsony, 20 millió forint alatti értékére, valamint a jogsértés reparálhatóságára tekintettel a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérı rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Döntıbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Közbeszerzési Döntıbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 3. alapján rendelkezett az eljárási költségek viselésérıl. A Korm. rendelet 3. (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 154. (1) bekezdésétıl eltérıen az eljárási költségekrıl való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik.

18 18 A (2) bekezdés kimondja, hogy amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj forintot meghaladó része a kérelmezınek a Közbeszerzési Döntıbizottság érdemi határozatának megküldését követı 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegébıl forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viselésérıl a Közbeszerzési Döntıbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmezı viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. A kérelmezı kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg, ezért a Közbeszerzési Hatóságnak nincs visszatérítési kötelezettsége. A Ket szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket (2) bekezdés b) pontja szerint az ellenérdekő ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a kérelemnek megfelelı döntés esetén az ellenérdekő ügyfelet. (3) Ha a határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség általa megállapított arányban való viselésére kötelezi a kérelmezı ügyfelet, illetve az ellenérdekő ügyfelet. A fentiek alapján a Döntıbizottság a kérelem alapján a jogsértés megállapítására tekintettel az ajánlatkérıt a Ft, azaz kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díj kérelmezı részére történı megfizetésére kötelezte. A Döntıbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérı nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fıvárosi Törvényszék illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fıvárosi székhelyő, azonban mőködését kizárólag Pest megye területén végzı felperesi/kérelmezıi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmezı belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése szerint a Fıvárosi Törvényszék illetékes.

19 19 A Pp (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntıbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, október 25. Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos Dóra Simon sk közbeszerzési biztos Dr. Kádár Attila sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapja: 1. Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, Dr. Kovács Loránd ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6.) 2. Budapest Fıváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2.) 3. Ligetsor-Bau Kft. (1172 Budapest, Ligetsor 21.) 4. Irattár