Az alábbi kutatási tervben hivatkozott cikkek részletes adatai a D12 mellékletben találhatók.
|
|
- Zalán Katona
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 D3 A pályázó neve: Dr. Tóth Bálint A pályázat azonosítója: 2011TKI508 RÉSZLETES KUTATÁSI TERV Tervezett kutatásaink három fı területre oszthatók: 1. sztochasztikus folyamatok, 2. dinamikai rendszerek, 3. statisztika és információelmélet. Alább ezek számos kapcsolódási pontjára kitérünk. Mindhárom területen kulcsszerepe van a tervezett hazai és nemzetközi együttmőködéseknek, szoros szakmai és együttmőködési kapcsolataink vannak (többek között) az következı egyetemek matematika intézeteivel/tanszékeivel: École Normale Supérieure (Paris), Université Paris Sud Orsay, ETH Zürich, University of Maryland, Courant Institute New York University, Università degli Studi di Roma "Tor Vergata", Hebrew University of Jerusalem. Eredményeink rendszeresen a matematikai statisztikus fizika, a valószínőségelmélet és az információelmélet vezetı folyóirataiban jelennek meg. Az alábbi kutatási tervben hivatkozott cikkek részletes adatai a D12 mellékletben találhatók. I. SZTOCHASZTIKUS FOLYAMATOK I.1 Mean field erdıtőz-modell A [RT09] cikkben szereplı modell egy dinamikusan növekvı Erdıs-Rényi gráf, melyben az óriáskomponenseket egy "erdıtőz" mechanizmus rendszeresen kitörli. Az összefüggı komponensek struktúráját elágazó folyamatok segítségével karakterizáljuk, a megjelenı struktúrák várhatóan gazdagabbak lesznek, mint az erdıtőz nélküli Erdıs-Rényi gráfban. A nagy komponensek összeolvadási dinamikáját és az óriáskomponens születését az Erdıs-Rényi modell kritikus ablakában az ún. multiplicative coalescent folyamat segítségével írták le [A97]. Az erdıtőz-modell és a fagyott perkolációs modell nagy komponensei is várhatóan hasonló folyamatok segítségével karakterizálhatóak, ezt is vizsgáljuk. I.2 Random interlacements Ezt a perkolációs modellt 2007-ben vezették be [Sz10]. A d-dimenzios rácsból (d>2) megszámlálható sok duplán végtelen bolyongási trajektóriát távolítunk el úgy, hogy a visszamaradó véletlen gráf eloszlása eltolás-invariáns és pozitív sőrőségő. A keletkezı szivacsos halmazon a sőrőség változtatásával nem-triviális perkolációs fázisátmenet figyelhetı meg. Még sok a nyitott kérdés a modellel kapcsolatban: Mennyire éles a fázisátmenet? A kritikus pont közelében mekkora az óriáskomponens sőrősége? Más univerzalitási osztályba esik ez a modell, mint a klasszikus Bernoulli-perkoláció? I.3 Diffusion limited aggregation (DLA) Az 1-dimenziós DLA folyamatban [KS08] a kezdeti idıpontban N minden csúcsán Poisson(u) darab részecske található, ezek a részecskék független egyszerő bolyongást végeznek, de az origót tartalmazó komponens ragadós: ha egy részecske hozzáér, akkor abbahagyja a bolyongást és maga is a komponens részévé válik. E komponens növekedésének sebességét vizsgáljuk: az a sejtés, hogy ez u<1 esetén az idıvel gyökösen, u>1 esetén az idıvel egyenesen, míg u=1 esetén az idı 2/3-adik hatványával arányos. A modellel kapcsolatos új heurisztikák matematikai kidolgozása is érdekes feladat. I.4 Határeloszlás-tételek ön-kölcsönható folyamatokra
2 A kutatás célja az ön-kölcsönható rendszerek minél szélesebb családjában a skálázási és aszimptotikus tulajdonságok leírása. Horváth, Tóth és Vetı illetve Tóth és társszerzıinek a rövidlátó öntaszító bolyongásra ( myopic or true self-avoiding walk) és az öntaszító Brown-polimerre vonatkozó eredményei jelentik a kiindulópontot. Tervezzük az eddigi kutatás folytatását elsısorban a magas dimenziós modellekben várt centrális határeloszlás-tétel (CHT) irányában. Ez a fenti modellek egy bizonyos családjában ismert [HTV11], de az alkalmazott funkcionálanalitikus eszközök várhatóan túlmutatnak az eddig leírt modelleken. A Kipnis-Varadhan módszerek egy új eleme a gyengített szektorfeltétel, amely általánosabb érvényő a CHT eddigi elégséges feltételeinél. A kutatás egyik iránya a fenti feltétel érvényességi körének vizsgálata. Erre a fentieken kívül véletlen közegő bolyongás modellekre is várhatunk új eredményeket. A statisztikus fizikából származó ún. six vertex modellt illetve ezek változatait is vizsgáljuk; itt a várt CHT más elégséges feltételének bizonyításához szükséges ún. grading nem teljesül. A gyengített szektorfeltétel azonban a fellépı operátorok természetes módon felmerülı funkcionálanalitikus tulajdonságain múlik. Szeretnénk még más magas dimenziós bolyongásmodellekre is a CHT érvényét kiterjeszteni. I.5 Általános Ray-Knight elmélet egydimenziós ön-kölcsönható folyamatokra A kutatás célja egydimenziós ön-kölcsönható folyamatok minél szélesebb osztályaiban a skálázási és aszimptotikus tulajdonságok vizsgálata a lokális idı elemzésén alapuló Ray-Knight-elmélet segítségével. E modellekben az önkölcsönhatás a bolyongás saját lokális idejének függvénye. Célunk az ismertekhez képest (pl. [T96, TV08]) újabb típusú függések esetén aszimptotika és határeloszlás-tétel vizsgálata. Az eredmények várhatóan eltérnek mind a kölcsönhatás nélküli, mind a magas dimenziós esettıl. I.6 Stacionárius fluktuációk aszimmetrikus kölcsönható részecskerendszerekben Az áram vagy felületnövekedés t 1/3 nagyságrendő fluktuációi központi probléma a kölcsönható részecskerendszerek elméletében. Aszimmetrikus esetben a vonatkozó határeloszlások a véletlen mátrixok elméletébıl ismert Tracy-Widom eloszlásokkal vannak kapcsolatban. Három fı irányban folynak vizsgálatok: - Funkcionálanalitikus eszközökkel kezelhetı a fluktuációk nagyságrendje Tauberi értelemben, [QV07]. - Egyes modellek és determinánsfolyamatok közti egzakt kapcsolatok mentén határeloszlás-tételek bizonyíthatók. - Tisztán valószínőségszámítási és csatolásos módszerekkel is lehet a fluktuációk nagyságrendjét bizonyítani. A módszer alkalmazható a Hammersley folyamatra [CG06], a last passage perkolációra [BCS06], a kizárásos folyamatra (ASEP) [BS10], egyes zero range folyamatokra [BK08, BKS11], és irányított polimerekre [S10]. A terület fontosságát mutatja, hogy az eredmények lehetıvé tették a híres Kardar-Parisi-Zhang egyenlet bizonyos megoldásainak vizsgálatát is. Jelentıs hozzájárulásunk van a harmadik csoportban felsorolt módszerekhez. [BKS11] cikkünkben a módszer egy robusztus megfogalmazását adtuk, mely a modell részleteitıl csak egy jól meghatározott ponton függ. E pont abból áll, hogy az ún. másodosztályú részecskére kell csatolási tulajdonságokat ellenıriznünk. E részecskék önmagukban nem markovi tulajdonságúak, ami meglehetısen bonyolítja a helyzetet, és bizonyos mértékig kapcsolatot is teremt a fenti rövidlátó öntaszító bolyongásokkal. Tervezzük a fenti csatolási tulajdonságok vizsgálatát, megpróbálunk minél robusztusabb eszközöket találni, így módszerünket egyre több modellre kiterjeszteni. Vizsgáljuk továbbá az öntaszító bolyongásoknál látott hasonló skálázás mögött rejlı mélyebb analógiákat is.
3 I.7 Nem attraktív modellek csatolása A másodosztályú részecskék attraktív modellek vizsgálati módszereiben tettek nagy szolgálatot, mivel számuk megmarad a rendszer idıfejlıdése során. Nem attraktív esetben viszont a módszerek nem alkalmazhatóak, hiszen itt másodosztályú részecskék keletkezhetnek és eltőnhetnek. Szimulációk azt mutatják, hogy bár a másodosztályú részecskék száma nem konstans, mégis sztochasztikus korlátok között marad. Tervezzük ennek a viselkedésnek a precíz vizsgálatát. I.8 Kölcsönható rendszerek stacionárius eloszlásai Az ismert eredmények nagy része olyan modellekre vonatkozik, melyek extremális eltolás-invariáns stacionárius eloszlásai szorzat alakúak. Kevesebbet tudunk olyan modellekrıl, melyeknek nincs szorzat alakú ilyen eloszlásuk. Szintén keveset tudunk a stacionárius eloszlásról akkor, ha a modellt egy dinamikusan mozgó pontból (pl. egy másodosztályú részecske pozíciójából) figyeljük. Végül nem eltolás-invariáns stacionárius eloszlásokról (pl. ún. blokkoló mértékekrıl) is kevés ismert, ezek nagy része az ASEP-re vonatkozik. A közelmúltban új technikák születtek mátrixszorzatok [BE07], sorbanállási rendszerek [FM07] segítségével. Tervezzük nem szorzat alakú stacionárius és/vagy blokkoló mértékek vizsgálatát kölcsönható rendszerekben. I.9. Determinisztikus modellek által motivált bolyongások aszimptotikus viselkedése. A II.3 pontban leírt dinamikai problémák tárgyalásának elsı lépése egy-egy analóg sztochasztikus modell vizsgálata. Példa ilyen modellpárra a determinisztikus periodikus Lorentz folyamat és a sztochasztikus belsı állapotú bolyongás [N10, P09]. Ilyen sztochasztikus folyamatokra (elsısorban bolyongásokra) vonatkozóan tervezzük Dvoretzky-Erdıs vagy Erdıs-Taylor típusú tételek adaptációját. I.10. Dinamikai rendszerek által motivált kölcsönható részecskerendszerek A II.2 pont kölcsönható részecskerendszerek származtatásáról szól dinamikai hıvezetés-modellekbıl. Tervezzük az így kapott rendszerek hidrodinamikai határesetének vizsgálatát diffúzív skálázás mellett, a Fourier-féle hıvezetési törvény bizonyítását. Nehézség, hogy a "részecskeszám" szerepét játszó energia folytonos, és hogy a rendszer nem gradiens típusú. Másfelıl több esetben, pl [PGySzT10] a folyamat formailag hasonló egy Varadhan által tárgyalt nem-gradiens rendszerhez [V93]. II. ERGODELMÉLET ÉS DINAMIKAI RENDSZEREK II.1. Hiperbolikus biliárd típusú dinamikák statisztikus tulajdonságai Ezen a területen évtizedes múltú kutatásainkat szeretnénk folytatni, újabb irányokba kiterjeszteni. Magas dimenziós szóró biliárdokra vonatkozó jelentıs eredményeinkbıl (különösen [BT08]) kiindulva tervezzük ezeknek a rendszereknek a még pontosabb megértését, konkrétan az ún. komplexitási feltétel tisztázását. Szintén korábbi kutatások [BG06] szerves folytatásaként vizsgálnánk a gyengén hiperbolikus biliárdokban (pl. stadion, végtelen horizontú Lorentz gáz, szóró biliárd cusp-pal) fellépı anomális diffuzív jelenségeket (nem-standard határeloszlás-tételek). Az utóbbi témához szorosan kapcsolódik a transzportegyütthatók paraméterfüggésének kérdése,
4 mely egyúttal fontos eszköz az alábbi II.2. témához. Tervezzük hasonló kérdések vizsgálatát a hagyományos biliárdokon túl további, fizikailag releváns rendszerekre (pl. biliárdokra külsı térben, vagy a keménygolyó kölcsönhatás általánosításaként potenciállal leírt kölcsönhatások tágabb osztályára). Szóró biliárdok exponenciális korrelációlecsengésére 1998-ban született az elsı eredmény [Y98], diszkrét idıben. A folytonos idejő változat azóta is nyitott. Célunk a legegyszerőbb estekre (2 dimenzió, véges horizont) az exponenciális korrelációlecsengés bizonyítása (esetleg cáfolata). A [DSz03] eredmény továbbfejlesztésével szeretnénk elméleti alapot teremteni hiperbolikus dinamikák statisztikus tulajdonságainak numerikus vizsgálatához. A probléma technikailag rokon a II.2 és II.3 ponttal. II.2. Térben kiterjedt nem-egyensúlyi jelenségek modellezése kölcsönható elemi dinamikai rendszerekkel A statisztikus fizika fontos kérdése, hogyan lehet egy nagy rendszer elemi mozgástörvényei alapján megérteni - megfelelı skálázás után - a makroszkopikus viselkedésre jellemzı termodinamikai mennyiségeket, az ıket leíró parciális differenciálegyenleteket. Hogyan lehet pl. hıvezetési egyenletet levezetni Newton-törvényekbıl. Ezt a Gaspard és Gilbert [GG06] által használt kétlépéses megközelítésben kívánjuk vizsgálni. Ehhez egyaránt szükségesek a sztochasztikus folyamatok elméletének és az ergodelméletnek az eszközei. Utóbbi vonatkozásában a közelmúltban rendkívüli lehetıségek nyíltak meg a matematikailag szigorú tárgyalás elıtt [DL10]. Konkrét rendszerekre mi is megtettük az elsı lépéseket [BLY06, PGySzT10]. Tervezzük csatolt hiperbolikus rendszerekbıl álló, fizikailag realisztikus hıvezetés-modellekben annak bizonyítását, hogy a gyenge csatolás határesetben a rácspontokon tárolt energiák folyamata egy Markov folyamathoz (kölcsönható részecskerendszerhez) tart. Cél a Markov folyamat pontos karakterizálása is. Ezeknek az igen nehéz problémáknak a kezeléséhez szükségesek az II.1 pont kutatásaihoz kapcsolódó tapasztalatok. A feladat technikailag rokon a II.3 tervekkel is. Ez a terv közvetlenül kapcsolódik a sztochasztikus I.10 témához: e két probléma megoldása jelenti bizonyos értelemben a hıvezetés kérdésének megválaszolását. II.3. Térben vagy idıben nem homogén dinamikák statisztikus tulajdonságai Az utóbbi évek eredményei alapján ma már reális esély mutatkozik a térben nem homogén dinamikák különbözı statisztikus tulajdonságainak szigorú matematikai tárgyalására (pl [DSzV09]). Ilyenkor sokszor a sztochasztikus modell viselkedése sem nyilvánvaló, például [N11] esetén. Jó példa a lokálisan perturbált periodikus Lorentz folyamatot, vagy biliárdok kvázi-periodikus környezetben. Tervezzük ilyen rendszerek további vizsgálatát mind sztochasztikus, mind ergodelméleti szempontból. Elsı lépésként analóg sztochasztikus modelleket vizsgálunk, lásd az I.9 témát. Az idıben nem homogén hiperbolikus rendszerek a [ChD09] dolgozat hatására kerültek az érdeklıdés homlokterébe. Ebben a témában határeloszlás-tétel bizonyítása a célunk, egymáshoz valamilyen értelemben közel levı (egy- vagy többdimenziós) dinamikák alkalmazása esetén. III. MATEMATIKAI STATISZTIKA ÉS INFORMÁCIÓELMÉLET E kutatás célja alapvetı kérdések megválaszolása a nem-paraméteres statisztika, becsléselmélet és sztochasztikus folyamatok tesztelése témakörébıl. Becslés esetén a folyamat megfigyelt mintái alapján kell megbecsülnünk a feltételes mediánt, feltételes várhatóértéket, feltételes eloszlást. Cél lehet emellett becsülni a még ismeretlen jövıbeni értékeknek valamilyen függvényét is, pl. valamely megállási idıig hátralévı idıt. A feladat nehézségét az okozza, hogy a megfigyelt minták számának növekedésével e mennyiségek is változnak, azaz a megfigyelésekkel módosul a becsülendı függvény. Vizsgálni fogunk mind diszkrét, mind folytonos idejő ergodikus
5 folyamokat. A becslés jóságának mérésére diszkrét idı esetén vagy közvetlenül a hiba nagyságát, vagy a Cesaro-átlagot használjuk, folytonos idı esetén pedig a Cesaro-átlag integrál verzióját. Célunk konzisztens becsléseket megadása, a momentum feltételek tisztázása. Új típusú eljárás az úgynevezett idıszakos becslés, amikor folyamatok egy osztályára már nem lehet minden idıpontban becsülni, mert elvileg sincs ilyen konzisztens eljárás. Ekkor csak idıszakosan fogunk becsülni, amikor jó becslést tudunk adni. Itt azon idıpontok sőrősége az érdekes, amikor becsülni tudunk, az összes idıponthoz képest. Egyik célunk megvizsgálni a konvergencia sebességét a stacionárius folyamatok speciális osztályaira, pl. felújítási folyamatokra, végesen Markov-jellegő folyamatokra. További céljaink: egyrészt bebizonyítani különbözı algoritmusokra és bizonyos folyamatokra a centrális határeloszlás tételt, azaz, hogy a becslés megfelelıen normálva aszimptotikusan normális, másrészt: véletlen Markov mezık esetén megbecsülni a véges környezet nagyságát. Folyamat-tesztelés témában célunk a Poisson-folyamatot megkülönböztetni a többi stacionárius növekményő pontfolyamattól. Ennek 2-dimenziós változatát is vizsgálni fogjuk. Ergodikus rendszerek numerikus vizsgálata során gyakran egyetlen hosszú trajektória megfigyelésébıl vonnak le statisztikus következtetéseket. Kutatásaink ennek elméleti megalapozásában is szerepet játszanak, kapcsolódva a II.1 ponthoz. Ütemezés: : I.1 (részben), I.3, I.4, I.8, I.9, I.10, II.1, III (részben) : I.1 (részben), I.2, I.5, I.6, I.7, II.2, II.3, III (részben)
Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza
Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza odor@mfa.kfki.hu 1. Bevezetõ, dinamikus skálázás, kritikus exponensek, térelmélet formalizmus, renormalizáció, topológius fázis diagrammok,
Molekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,
Molekuláris dinamika. 10. előadás
Molekuláris dinamika 10. előadás Mirőlis szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok, gázok, szilárdtestek makroszkópikus
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,
Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,
Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 3 III. VÉLETLEN VEKTOROK 1. A KÉTDIMENZIÓs VÉLETLEN VEKTOR Definíció: Az leképezést (kétdimenziós) véletlen vektornak nevezzük, ha Definíció:
TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok 2. útmutató
BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok 2. útmutató 2015/2016. tanév I. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa:
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
12. előadás - Markov-láncok I.
12. előadás - Markov-láncok I. 2016. november 21. 12. előadás 1 / 15 Markov-lánc - definíció Az X n, n N valószínűségi változók sorozatát diszkrét idejű sztochasztikus folyamatnak nevezzük. Legyen S R
Normák, kondíciószám
Normák, kondíciószám A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris egyenletrendszerek Nagyon sok probléma közvetlenül lineáris egyenletrendszer megoldásával kezelhetı Sok numerikus
TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató
BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató 2013/2014. tanév II. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa:
Egydimenzios rugalmas közeg nemlineris rezgeseit tárgyalja [55], a rácsmodell ergodikus viselkedését Ginzburg-Landau tipusu konzervat
A pályázat témái szerinti bontásban ismertetjük a fõbb eredményeket. Ezek nagy száma miatt (92 dolgozat), minden részletre kitérni nem áll módunkban. A forrásmunkákra a szokásos módon, a publikációs lista
Véletlen bolyongás. Márkus László március 17. Márkus László Véletlen bolyongás március / 31
Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17. 1 / 31 Véletlen bolyongás Márkus László 2015. március 17. Modell Deníció Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17. 2 / 31 Modell: Egy egyenesen
Véletlen bolyongás. 2. rész. Márkus László jegyzete alapján Tóth Tamás december 10.
2. rész 2012. december 10. Határeloszlás tételek a bolyongás funkcionáljaira 1 A bolygó pont helyzete: EX i = 0, D 2 X i = EX 2 = 1 miatt i ES n = 0, D 2 S n = n, és a centrális határeloszlás tétel (CHT)
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen
Centrális határeloszlás-tétel
13. fejezet Centrális határeloszlás-tétel A valószínűségszámítás legfontosabb állításai azok, amelyek független valószínűségi változók normalizált összegeire vonatkoznak. A legfontosabb ilyen tételek a
Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.
Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném
Sztochasztikus folyamatok alapfogalmak
Matematikai Modellalkotás Szeminárium 2012. szeptember 4. 1 Folytonos idejű Markov láncok 2 3 4 1 Folytonos idejű Markov láncok 2 3 4 Folytonos idejű Markov láncok I Adott egy G = (V, E) gráf Folytonos
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus
0,424 0,576. f) P (X 2 = 3) g) P (X 3 = 1) h) P (X 4 = 1 vagy 2 X 2 = 2) i) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2 X 0 = 2) j) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2)
Legyen adott a P átmenetvalószín ség mátrix és a ϕ 0 kezdeti eloszlás Kérdés, hogy miként lehetne meghatározni az egyes állapotokban való tartózkodás valószín ségét az n-edik lépés múlva Deniáljuk az n-lépéses
Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1
Statisztika - bevezetés 00.04.05. Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc Bevezetés Véletlen jelenség fogalma jelenséget okok bizonyos rendszere hozza létre ha mindegyik figyelembe vehető egyértelmű leírás általában
I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3
Tartalomjegyzék Előszó 1 I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3 1. Topológia R n -ben 5 2. Lebesgue-integrál, L p - terek, paraméteres integrál 9 2.1. Lebesgue-integrál, L p terek................... 9
Azonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.
Kvantum statisztika A kvantummechanika előadások során már megtanultuk, hogy az anyagot felépítő részecskék nemklasszikus, hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek aminek következtében viselkedésük sok szempontból
Valószínűségszámítás összefoglaló
Statisztikai módszerek BMEGEVGAT Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
Nagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem
agy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem A mérés mint statisztikai mintavétel A méréssel az eloszlásfüggvénnyel
Markov-láncok stacionárius eloszlása
Markov-láncok stacionárius eloszlása Adatbányászat és Keresés Csoport, MTA SZTAKI dms.sztaki.hu Kiss Tamás 2013. április 11. Tartalom Markov láncok definíciója, jellemzése Visszatérési idők Stacionárius
Nagy Péter: Fortuna szekerén...
Nagy Péter: Fortuna szekerén... tudni: az ész rövid, az akarat gyenge, hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre. És makacs reménnyel mégis, mégis hinni, hogy amit csinálok, az nem lehet semmi. (Teller Ede)
előadás Diszkrét idejű tömegkiszolgálási modellek Poisson-folyamat Folytonos idejű Markov-láncok Folytonos idejű sorbanállás
13-14. előadás Diszkrét idejű tömegkiszolgálási modellek Poisson-folyamat Folytonos idejű Markov-láncok Folytonos idejű sorbanállás 2016. november 28. és december 5. 13-14. előadás 1 / 35 Bevezetés A diszkrét
MATEMATIKAI PROBLÉMAMEGOLDÓ GYAKORLAT
MATEMATIKAI PROBLÉMAMEGOLDÓ GYAKORLAT Ergodelmélet Dávid Szabolcs Papp Dániel Stippinger Marcell 2009.12.11 2 Definíció: A T endomorfizmust ergodikusnak nevezzük, ha bármely f L 2 függvényre f const. (Miután
Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1
Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =
A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Függvények. Függvények A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a szabadon eső test sebessége az idő függvénye. Konstans hőmérsékleten
Elhangzott tananyag óránkénti bontásban
TTK, Matematikus alapszak Differenciálegyenletek (Előadás BMETE93AM03; Gyakorlat BME TE93AM04) Elhangzott tananyag óránkénti bontásban 2016. február 15. 1. előadás. Közönséges differenciálegyenlet fogalma.
A ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI
A 2010. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI Balázsi Ildikó ÚJDONSÁGOK A FIT-JELENTÉSEKBEN Új, évfolyamfüggetlen skálák matematikából és szövegértésbıl egyaránt Új ábrák: a két év alatti fejlıdés
Modern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. április 20. A mérés száma és címe: 20. Folyadékáramlások 2D-ban Értékelés: A beadás dátuma: 2009. április 28. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM MATEMATIKAI INTÉZET MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉS SZAKLEÍRÁS
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM MATEMATIKAI INTÉZET MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉS SZAKLEÍRÁS BUDAPEST 2013 Matematikus mesterszak 2013 Szakleírás Képzési idı: 4 félév A szak indításának tervezett idıpontja: 2013.
Monte Carlo módszerek a statisztikus fizikában. Az Ising modell. 8. előadás
Monte Carlo módszerek a statisztikus fizikában. Az Ising modell. 8. előadás Démon algoritmus az ideális gázra időátlag fizikai mennyiségek átlagértéke sokaságátlag E, V, N pl. molekuláris dinamika Monte
Gazdasági matematika II. tanmenet
Gazdasági matematika II. tanmenet Mádi-Nagy Gergely A hivatkozásokban az alábbi tankönyvekre utalunk: T: Tóth Irén (szerk.): Operációkutatás I., Nemzeti Tankönyvkiadó 1987. Cs: Csernyák László (szerk.):
Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Normál eloszlás
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Normál eloszlás A normál eloszlás Folytonos változók esetén az eloszlás meghatározása nehezebb, mint diszkrét változók esetén. A változó értékei nem sorolhatóak
A következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat.
Poisson folyamatok, exponenciális eloszlások Azt mondjuk, hogy a ξ valószínűségi változó Poisson eloszlású λ, 0 < λ
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZOK. DSc: okleveles fizikus
D5 A pályázó neve: Dr. Tóth Bálint A pályázat azonosítója: 2011TKI508 DR. TÓTH BÁLINT ÖNÉLETRAJZA: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZOK Születési idı 1955 Dr. Tóth Bálint pályázó (kutatócsoport-vezető) PhD (vagy kandidátus)
Rendezetlenség által dominált szinguláris viselkedés klasszikus- és kvantum rendszerekben
Rendezetlenség által dominált szinguláris viselkedés klasszikus- és kvantum rendszerekben PhD tézisek Juhász Róbert Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszék 2002. Publikációk 1. F. Iglói, R. Juhász,
Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája
Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája 2015 Tematika Matematikai statisztika 1. Időkeret: 12 héten keresztül heti 3x50 perc (előadás és szeminárium) 2. Szükséges előismeretek:
Gazdasági matematika II. Tantárgyi útmutató
Módszertani Intézeti Tanszék Gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel szakok távoktatás tagozat Gazdasági matematika II. Tantárgyi útmutató 2016/17 tanév II. félév 1/6 A KURZUS ALAPADATAI Tárgy
A Jövő Internet elméleti alapjai. Vaszil György Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
A Jövő Internet elméleti alapjai Vaszil György Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Kutatási témák Bizalmas adatok védelme, kriptográfiai protokollok DE IK Számítógéptudományi Tsz., MTA Atomki Informatikai
ANALÍZIS TANSZÉK Szakdolgozati téma. Piezoelektromos mechanikai redszer rezgését leíró parciális
Piezoelektromos mechanikai redszer rezgését leíró parciális di erenciálegyenlet el½oállítása és megoldása Témavezet½o: Dr. Kovács Béla Rugalmas és pizoelektromos rétegekb½ol álló összetett mechanikai rendszer
Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
Hegedüs Árpád, MTA Wigner FK, RMI Elméleti osztály, Holografikus Kvantumtérelméleti csoport. Fizikus Vándorgyűlés Szeged,
Hegedüs Árpád, MTA Wigner FK, RMI Elméleti osztály, Holografikus Kvantumtérelméleti csoport Fizikus Vándorgyűlés Szeged, 2016.08.25 Vázlat Mértékelméletek Tulajdonságaik Milyen fizikát írnak le? Perturbációszámítás
OKLEVÉLKÖVETELMÉNYEK MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT Alkalmazott matematikus szak (régi képzés)
OKLEVÉLKÖVETELMÉNYEK MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT Alkalmazott matematikus szak (régi képzés) A három A modul és a két B modul közül egyet-egyet kell választani. Kötelezı tárgyak, diplomamunka, szakmai gyakorlat
Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása Mintavétel A statisztikában a cél, hogy az érdeklõdés tárgyát képezõ populáció bizonyos paramétereit a populációból
YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II.
YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II. Tantárgyfelelős: Dr. Joós Antal Tárgyelőadó: Dr. Joós Antal Tantárgyi leírás Oktatási cél: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához
MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005
2005 1. * Halmazok, halmazműveletek, nevezetes ponthalmazok 2. Számhalmazok, halmazok számossága 3. Hatványozás, hatványfüggvény 4. Gyökvonás, gyökfüggvény 5. A logaritmus. Az exponenciális és a logaritmus
Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás
STATISZTIKA, BIOMETRIA. Előadás Mintavétel, mintavételi technikák, adatbázis Mintavétel fogalmai A mintavételt meg kell tervezni A sokaság elemei: X, X X N, lehet véges és végtelen Mintaelemek: x, x x
TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató
BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató 2014/2015. tanév I. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa:
SCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET
SCHRÖDINGER-EGYENLET A Scrödinger-egyenlet a kvantummecanika mozgásegyenlet, Newton II. törvényével analóg. Nem vezetető le korábbi elvekből, de intuitívan bevezetető. Egy atározott energiával és impulzussal
Dekoherencia Markovi Dinamika Diósi Lajos. Elméleti Fizikai Iskola Tihany, augusztus szeptember 3.
Dekoherencia Markovi Dinamika Diósi Lajos Elméleti Fizikai Iskola Tihany, 2010. augusztus 30. - szeptember 3. Tartalomjegyzék 1 Projektív dekoherencia 2 Nyitott rendszer - Lindblad egy. 3 Dekoherencia
Georg Cantor (1883) vezette be Henry John Stephen Smith fedezte fel 1875-ben. van struktúrája elemi kis skálákon is önhasonló
láttuk, hogy a Lorenz egyenletek megoldásai egy nagyon bonyolult halmazt alkottak a fázistérben végtelenül komplex felület fraktál: komplex geometriai alakzatok, melyeknek elemi kis skálán is van finomszerkezete
STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése
4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól
Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége
[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika 10. előadás: 9. Regressziószámítás II. Kóczy Á. László koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A standard lineáris modell
STATISZTIKAI PROBLÉMÁK A
STATISZTIKAI PROBLÉMÁK A HULLÁMTÉR REPRODUKCIÓ TERÜLETÉN 2012. május 3., Budapest Firtha Gergely PhD hallgató, Akusztikai Laboratórium BME Híradástechnikai Tanszék firtha@hit.bme.hu Tartalom A hangtér
DIFFERENCIAEGYENLETEK
DIFFERENCIAEGYENLETEK Példa: elsőrendű állandó e.h. lineáris differenciaegyenlet Ennek megoldása: Kezdeti feltétellel: Kezdeti feltétel nélkül ha 1 és a végtelen összeg (abszolút) konvergens: / 1 Minden
Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben
Feladat: A háromtest probléma speciális megoldásai Arra vagyunk kiváncsiak, hogy a bolygó mozgásnak milyen egyszerű egyensúlyi megoldásai vannak három bolygó esetén. Az így felmerülő három-test probléma
Lorentz folyamatok és néhány kapcsolódó modell aszimptotikus tulajdonságai
Lorentz folyamatok és néhány kapcsolódó modell aszimptotikus tulajdonságai TÉZISFÜZET Nándori Péter Matematika Intézet, Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Témavezet : Szász Domokos professzor
A matematika alkalmazásai
Matematika tagozatok. Hétfő 13:30 Ortvay-terem 1. Antal Ágnes (BME TTK) 2. Dénes Attila (SZTE TTK) 3. Mincsovics Gergely (ELTE TTK) 4. Nagy Marianna (ELTE TTK) 5. Papp Dávid (BME TTK) 6. Szabó Levente
Statisztika Elıadások letölthetık a címrıl
Statisztika Elıadások letölthetık a http://www.cs.elte.hu/~arato/stat*.pdf címrıl Konfidencia intervallum Def.: 1-α megbízhatóságú konfidencia intervallum: Olyan intervallum, mely legalább 1-α valószínőséggel
Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei
Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
Logisztikai szimulációs módszerek
Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok
Matematika MSc záróvizsgák (2015. június )
Június 23. (kedd) H45a 12.00 13.00 Bizottság: Simonovits András (elnök), Simon András, Katona Gyula Y., Pap Gyula (külső tag) 12.00 Bácsi Marcell Közelítő algoritmusok és bonyolultságuk tv.: Friedl Katalin
Lehetséges vizsgálatok III: Szimmetrikus bolyongás Jobbra => +1; Balra => -1 P(jobbra) = P(balra) = ½
Véletlen bolyongások (1D 2D 3D) 1 / 35 oldal Definíció: Egy egyenesen (1 dimenziós tér) Jobbra, vagy balra lépünk Minden lépés független a korábbiaktól P(jobbra)=p; P(balra)=q Nincs helyben maradási" lépés,
A mérési eredmény megadása
A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű
Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás)
Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás) Deníció (Abszolút folytonosság és s r ségfüggvény) Az X valószín ségi változó abszolút folytonos, ha van olyan f : R R függvény, melyre P(X t) = t
Részletes szakmai beszámoló
Részletes szakmai beszámoló 1. Diszlokációk kollektív tulajdonságainak elméleti vizsgálata 1. 1 Belső feszültség eloszlásfüggvénye A diszlokációk kollektív tulajdonságainak megértéséhez igen fontos az
Továbblépés. Általános, lineáris modell. Példák. Jellemzık. Matematikai statisztika 12. elıadás,
Matematikai statisztika. elıadás, 9.5.. Továbblépés Ha nem fogadható el a reziduálisok korrelálatlansága: Lehetnek fel nem tárt periódusok De más kapcsolat is fennmaradhat az egymáshoz közeli megfigyelések
SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK
Társadalmi és gazdasági hálózatok modellezése
Társadalmi és gazdasági hálózatok modellezése 9. el adás Bevezetés az ökonozikába El adó: London András 2015. november 2. Motiváció Komplex rendszerek modellezése statisztikus mechanika és elméleti zika
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 3. MÉRÉSFELDOLGOZÁS
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 3. MÉRÉSFELDOLGOZÁS Dr. Soumelidis Alexandros 2018.10.04. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG Mérés-feldolgozás
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány
Matematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév
Matematika gyógyszerészhallgatók számára A kollokvium főtételei 2015-2016 tanév A1. Függvénytani alapfogalmak. Kölcsönösen egyértelmű függvények és inverzei. Alkalmazások. Alapfogalmak: függvény, kölcsönösen
Mérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
Ingatlanfinanszírozás és befektetés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 6. Befektetési portfóliók Szerzı:
January 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,
Közelítő módszerek January 16, 27 1 A variációs módszer A variációs módszer szintén egy analitikus közelítő módszer. Olyan esetekben alkalmazzuk mikor ismert az analitikus alak amelyben keressük a sajátfüggvényt,
Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék. Johanyák Zsolt Csaba
Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék Johanyák Zsolt Csaba 003 Tartalomjegyzék. Bevezetés.... A megbízhatóság fogalmai..... A termék idıtıl függı képességei...... Használhatóság /Üzemkészség/
Elhangzott gyakorlati tananyag óránkénti bontásban. Mindkét csoport. Rövidítve.
TTK, Matematikus alapszak Differenciálegyenletek 1 (BMETE93AM15) Elhangzott gyakorlati tananyag óránkénti bontásban Mindkét csoport Rövidítve 1 gyakorlat 017 szeptember 7 T01 csoport Elsőrendű közönséges
Doktori disszertáció. szerkezete
Doktori disszertáció tézisfüzet Komplex hálózatok szerkezete Szabó Gábor Témavezető Dr. Kertész János Elméleti Fizika Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2005 Bevezetés A tudományos
Funkcionális konnektivitás vizsgálata fmri adatok alapján
Funkcionális konnektivitás vizsgálata fmri adatok alapján Képalkotási technikák 4 Log Resolution (mm) 3 Brain EEG & MEG fmri TMS PET Lesions 2 Column 1 0 Lamina -1 Neuron -2 Dendrite -3 Synapse -4 Mikrolesions
Példa a report dokumentumosztály használatára
Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............
Stern Gerlach kísérlet. Készítette: Kiss Éva
Stern Gerlach kísérlet Készítette: Kiss Éva Történelmi áttekintés 1890. Thomson-féle atommodell ( mazsolás puding ) 1909-1911. Rutherford modell (bolygó hasonlat) Bohr-féle atommodell Frank-Hertz kísérlet
Populációdinamika kurzus, projektfeladat. Aszimptotikus viselkedés egy determinisztikus járványterjedési modellben. El adó:
Populációdinamika kurzus, projektfeladat Aszimptotikus viselkedés egy determinisztikus járványterjedési modellben El adó: Unger Tamás István okleveles villamosmérnök matematika B.Sc. szakos hallgató Szeged
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
Jelek és rendszerek MEMO_03. Pletl. Belépő jelek. Jelek deriváltja MEMO_03
Jelek és rendszerek MEMO_03 Belépő jelek Jelek deriváltja MEMO_03 1 Jelek és rendszerek MEMO_03 8.ábra. MEMO_03 2 Jelek és rendszerek MEMO_03 9.ábra. MEMO_03 3 Ha a jelet méréssel kapjuk, akkor a jel következő
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi A párosítatlan elektron d-pályán van. Kevéssé delokalizálódik a fémionról, a fém-donoratom kötések meglehetısen ionos jellegőek. A spin-pálya csatolás viszonylag
Numerikus módszerek: Nemlineáris egyenlet megoldása (Newton módszer, húrmódszer). Lagrange interpoláció. Lineáris regresszió.
YBL - SGYMMAT202XXX Matematika II. Tantárgyfelelős: Dr. Joós Antal Tárgyelőadó: Dr. Joós Antal Tantárgyi leírás Oktatási cél: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához
Algoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Mi az algoritmus? Lépések sorozata egy feladat elvégzéséhez (legáltalánosabban) Informálisan algoritmusnak nevezünk bármilyen jól definiált
A hőterjedés dinamikája vékony szilikon rétegekben. Gambár Katalin, Márkus Ferenc. Tudomány Napja 2012 Gábor Dénes Főiskola
A hőterjedés dinamikája vékony szilikon rétegekben Gambár Katalin, Márkus Ferenc Tudomány Napja 2012 Gábor Dénes Főiskola Miről szeretnék beszélni: A kutatás motivációi A fizikai egyenletek (elméleti modellek)
x, x R, x rögzített esetén esemény. : ( ) x Valószínűségi Változó: Feltételes valószínűség: Teljes valószínűség Tétele: Bayes Tétel:
Feltételes valószínűség: Teljes valószínűség Tétele: Bayes Tétel: Valószínűségi változó általános fogalma: A : R leképezést valószínűségi változónak nevezzük, ha : ( ) x, x R, x rögzített esetén esemény.
MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2012
2012 2. Számhalmazok (a valós számok halmaza és részhalmazai), oszthatósággal kapcsolatos problémák, számrendszerek. 4. Hatványozás, hatványfogalom kiterjesztése, azonosságok. Gyökvonás és azonosságai,
Rend, rendezetlenség, szimmetriák (rövidített változat)
Rend, rendezetlenség, szimmetriák (rövidített változat) dr. Tasnádi Tamás 1 2018. február 16. 1 BME, Matematikai Intézet Tartalom Mi a rend? Érdekes grafikáktól a periodikus rácsokig Nem periodikus parkettázások