A közös szovjet magyar űrrepülés alkalmából készült kiállítás dokumentumai és tárgyai

Átírás

1 A közös szovjet magyar űrrepülés alkalmából készült kiállítás dokumentumai és tárgyai I. Az első szovjet magyar közös űrrepülés előzményei 1. A moszkvai Magyar Nagykövetség értesítése a magyar szovjet közös űrrepülés előkészületeiről (1978. december 12.) A forrás azt példázza, hogy a szovjet magyar kapcsolatokban akadtak gondok az űrrepülés előkészítése körül december 4-én V. Sz. Veressetyin, a Szovjetunió Interkozmosz tanácsának elnökhelyettese tájékoztatást adott az előkészületekkel kapcsolatos feladatokról. A követség jelentése szerint úgy vélte, mintha Magyarországon nem tulajdonítanának kellő jelentőséget az űrkutatási együttműködésnek, a közös űrrepülésnek. Erre a fenti lemaradásokból és az eddigi részvételünk arányából következtet. Összességében a szovjet fél nagyobb szellemi és anyagi hozzájárulást várt a közös programhoz. Az irat jelzete: MOL XIX J 1 j Szoc. országok /2. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága határozata az első szovjet magyar űrrepülés előkészítésével foglalkozó koordinációs bizottság létrehozására (1979. január 9.) A PB elfogadta a bizottság tagjait és vezetőjének Korom Mihályt. A határozati javaslat szerint a szovjet kormány július 14-én felajánlotta, hogy a szocialista országok közös űrkutatási programjában, az Interkozmoszban részt vevő államok űrhajósokkal is részt vegyenek a világűr békés célú kutatásában. A határozathoz csatolt tájékoztató jelentés szerint kiválasztották az űrhajósokat, és folyik a közös űrrepülés tudományos programjának előkészítése. Farkas Bertalan és Magyari Béla március 20-ától Csillagvárosban tartózkodott. Már ekkor megállapították, hogy az 1. számú páros Valerij Kubászov űrhajós ezredes és Farkas Bertalan százados, a 2. számú páros Vlagyimir Dzsanibekov űrhajós ezredes és Magyari Béla százados. Az űrrepülés várható ideje június. A tájékoztató jelentés szerint a tömegpolitikai munka két csúcspontja az űrrepülés és a hazaérkezés időszaka legyen. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 5. cs ő. e. 3. Az első szovjet magyar űrrepülés előkészítésével foglalkozó bizottság alakuló ülése (1979. január 22.) A Bizottság amelynek ülésén Kádár János is részt vett az űrrepüléssel kapcsolatos napi teendőket vitatta meg, ami a külügyi, a napi szervezési és a tudományos koordinációs kapcsolatokra is kiterjedt. Kádár János megjegyezte összefüggésben a szovjet bírálatokkal meg kell nézni, hogy az Interkozmosz programmal összefüggésben miként tudnánk esetleg többet tenni. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. 4. Az MSZMP KB Titkárság ülésének előterjesztése és határozata az első szovjet magyar űrrepülés előkészítésével kapcsolatos kérdésekről (1979. február 12.) A Titkárság megbízza a Koordinációs Bizottságot: készítsen előterjesztést új elnöki tanácsi és minisztertanácsi kitüntetések alapítására. Az előterjesztésben tájékoztatták a Titkárságot, hogy milyen szinten állnak a szovjet kormány által 1965-ben javasolt közös űrkutatások, s a felkészítés az űrrepülésre. Az 5

2 előterjesztők tételesen kifejtették, hogy milyen űrkísérleti feladatokat végeznek az űrben az űrhajósok. A vizsgálatok alapján az 1977-ben két kijelölt magyar űrhajós Farkas Bertalan és Magyari Béla űrrepülésre korlátozás nélkül alkalmas minősítést kapott. Az Agitációs és Propaganda Bizottság december 5-ei határozatának megfelelően a tömegpropaganda középpontjába állították, hogy: Az első magyar űrhajóst és dublőrét úgy fogják bemutatni, hogy kitűnjön: gyermekkoruktól kezdve élenjárók voltak a tanulásban és a munkában; szellemileg és fizikailag is mindig jól felkészültek feladataik végrehajtására. Szívós akaratuk, kitartó munkájuk és a tanulásban mutatott szorgalmuk eredményeként képesekké váltak rendkívül bonyolult, sokoldalú feladatok végrehajtására. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 7. cs ő. e. 5. A Politikai Bizottság ülésének határozata: a Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy a szovjet magyar űrrepülés technikai okok miatt elmarad (1979. május 29.) Korom Mihály, a koordinációs bizottság vezetője bejelentette, hogy az űrrepülésre előreláthatóan első negyedévében kerül sor. A technikai ok az volt, hogy a főhajtómű meghibásodott, a szovjet bolgár űrpáros pedig nem tudott összekapcsolódni a Szaljut 6 űrállomással, s emiatt kénytelen volt idő előtt visszatérni. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 5. cs ő. e. 6. A Külügyminisztérium értesítése az 1979 júniusára tervezett űrrepülés elhalasztásának okairól (1980. május 26.) A moszkvai nagykövetség érdeklődésére az űrrepülés elhalasztásának okait a szovjet elvtársak azzal magyarázták, hogy az áprilisi Szojuz 33 űrhajó repülése alkalmával hajtómű rendellenességek léptek fel, ezért nem kapcsolták össze a Szaljut 6 űrállomással. Emiatt a Szojuz űrhajó hajtóművét módosítani kellett. II. Az első szovjet magyar közös űrrepülés előkészületei 1. Jegyzőkönyv az első szovjet magyar közös űrrepülést irányító és koordináló bizottság üléséről (1980. április 25.) A bizottság a Politikai Bizottság április 29-ei ülésére ( készített előterjesztéseket vitatott meg. Megtárgyaltak, hogy készüljön rövid előterjesztés az űrrepülés tervezett időpontjairól, a Szovjetunióba utazó párt- és állami delegáció összetételéről. Emellett határoztak arról, milyen szimbolikus tárgyakat kell készíteni és kivinni az űrbe. Pl. a Felszabadulási Emlékmű kicsinyített mása; Csepel jelképeként az 1919-es szikratávíró makettje és Lenin évi üdvözletének hanganyaga. A jegyzőkönyv szerint a Belkereskedelmi Minisztérium minden segítséget megad a bizottság számára. A pénzérmék és a bélyegek újranyomását a Honvédelmi Minisztériumra bízták. (1979-ben ugyanis az összes propagandaanyagot egyszer már elkészítették annak az évnek a dátumával.) 6

3 2. Az első szovjet magyar űrrepüléssel kapcsolatos intézkedési terv táblázata (1980. április 15.) A több mint tíz oldalas, táblázati formában elkészített tervezet gyakorlatilag a teljes forgatókönyvét felöleli az űrrepülés körüli munkálatoknak. Első pontjában az agitációs és propagandamunkát határozza meg, amely magában foglalja az összes emlék- és ajándéktárgyat, sajtót, plakátot, kiadványt, fotót. Ezen kívül a tudományos program előkészítésével kapcsolatos feladatokat is tételesen felsorolják. Egyrészt tájékoztató anyagok a tudományos programról, illetőleg az Interkozmosz program tevékenységéről, a különböző delegációk, sajtótudósítók kijelöléséről, feladatáról, másrészt az űrhajósok magyarországi fogadásáról. Emellett a párt vezetőszervi anyagainak programjait is felsorolja az intézkedési terv. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. 3. A Magyar Nemzeti Bank igazgatójának tájékoztatója a közös űrrepülés alkalmából kibocsátott száz forintos emlékéremről (1980. május 29.) A pártközpont számára készült levél értelmében már 1979-ben kétszázezer darab, zömmel nikkel alapanyagú száz forintos emlékérmét vertek. Ezeket azonban kevés kivétellel megsemmisítették, mivel az űrrepülés egy évvel eltolódott folyamán ismét 200 ezer darab készült, azonban az űrrepülés idején ez még nem állt teljes mennyiségben rendelkezésre. 4. Feljegyzés az évi száz forintos űrhajós pénzérme megmaradó darabjainak szétosztásáról (1980. július 18.) A tájékoztató szerint a meghagyott érmékből az MSZMP Központi Bizottságának tagjai és más vezető funkcionáriusok számára 196 darab 100 Ft-os érmét osztanak szét. Ez a belső irat egyúttal arra is utal, hogy az ilyesfajta szuvenír csak megfelelő beosztással, tisztséggel volt megszerezhető. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. 5. A Magyar Nemzeti Bank 412/1980. MNB számú közleménye a szovjet magyar közös űrrepülés alkalmával száz forintos pénzérme kibocsátásáról (1980) A Magyar Nemzeti Bank közleményében meghatározza az érme szövegét és méretét: súlya 12 gramm, átmérője 32 mm. Az érme előlapján a Magyar Népköztársaság felirat, hátlapján a Szovjet Magyar Közös Űrrepülés körfelirat olvasható. Az irat jelzete: MOL XIX A 83 b forintos címletű emlékérem az első szovjet magyar űrrepülés emlékére (MNB 1980) A három darab kiállított emlékérem nikkelből készült. Őrzési hely: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 7. Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes által kiadott kereskedelmi feladatterv az első szovjet magyar űrrepülés alkalmából (1980. április 29.) A feladatterv tételesen felsorolja, hogy mely vállalatoknak milyen árucikk-csoportokat kell forgalmazniuk. A magyar űrhajós világűrben való tartózkodásának ideje alatt a 7

4 főváros, valamint a megyeszékhelyek főútvonalain lévő áruházak, nagy boltok kirakatai tükrözzék a szovjet magyar közös űrrepülést, szimbolizálják az Interkozmoszt. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. 8. Lauthán Ferenc miniszterhelyettes feljegyzése Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter részére a szovjet magyar űrrepüléssel kapcsolatos termékkínálatról és propagandáról (1980. április 30.) Az irat mellékletében tételes felsorolás található arról, hogy mennyi pamuttrikó, női műselyem kendő, len szatyor, sildes sapka, levélpapír, öntapadós rakéta, kifestőkönyv, gyerekjáték, golyóstoll stb. szállítható a boltokba. E termékeket űrhajózással kapcsolatos emblémával látták el. 9. Feljegyzés Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter részére az űrhajózással kapcsolatos termékek forgalmazásának helyzetéről (1980. június 3.) A beszámoló szerint Budapesten és a megyeszékhelyeken megkezdődött az űrhajózással kapcsolatos termékek értékesítése. Az ezt követő napokban, a kirakatokban mintegy 15 ezer darab plakátot jelentettek meg. Az eseményig kb. 1,3 millió különféle termék került forgalomba, ennek tételes felsorolását a dokumentum melléklete felsorolja. Érdekes, hogy a lakosság főként az olcsó, apró cikkeket kereste: képeslap, golyóstoll, jelvény, sapka, csokoládé, matrica, űrkonzerv stb. A jelentés mellékletében felsorolják, hogy milyen termékből mennyit rendeltek, ill., hogy május 26-ig mi érkezett be a gyártóktól. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. III. Az űrrepülés közvetlen előzményei 1. A Külügyminisztérium értesítése a magyar szovjet közös űrrepülés időpontjának megváltoztatásáról (1980. május 4.) A moszkvai nagykövet, Szűrös Mátyás nem hivatalos értesülése szerint a közös űrrepülés időpontját néhány nappal előbbre hozzák, és a május közepére tervezett szovjet páros űrutazására valószínűleg nem kerül sor. A végleges döntést május 5-én hozzák meg, de a jelenlegi tervek szerint a magyar szovjet páros indulásának időpontja május A Külügyminisztérium jelentése a magyar szovjet űrhajós páros besorolásáról (1980. május 14.) Szűrös Mátyás moszkvai nagykövet jelenti, hogy nem hivatalos tájékoztatás szerint a szovjet állami bizottság véglegesítette a magyar szovjet űrpárost. Az első számú jelölt a Kubászov Farkas páros. Ezt a jelöltekkel is közölték. (A tájékoztatást kérik bizalmasan kezelni.) Ez a forrás is bizonyítja, hogy nem igaz az a legenda, hogy az utolsó pillanatban dőlt el az űrrepülők személye. 8

5 3. A Külügyminisztérium tájékoztatója az űrhajósok elutazásáról (1980. május 16.) A moszkvai nagykövet, Szűrös Mátyás jelenti, hogy a közös űrrepülés jelöltjei május 15- én Csillagvárosból elutaztak Bajkonurba, a fellövés helyszínére. 4. Az első szovjet magyar közös űrrepülés programja (táblázat) (1980. május) A dokumentum az május 26-án, hétfőn, 20 óra 20 perckor elstartolt Szojuz 36 űrhajó legénységének útját, a Szaljut 6 űrállomáson elvégzett munkaprogramját mutatja be az június 3-án, kedden, 18 óra 07 perckor végrehajtott földet éréséig. A táblázatban megadják az űrhajó és az űrállomás összekapcsolásának idejét, továbbá az egyes tudományos kísérletek nevét is. 5. Étlap az űrben Az étlap az űrhajósok egy napjának étrendjét mutatja be, amelyeket a súlytalanság körülményei közepette kellett elfogyasztani, ezért az egyes leveseket is tubusból szervírozták, illetőleg a szilárd állagú ételeket falatonként ették meg a konzervdobozból. Az étlapot Magyarországon a Konzervipari Kutató Intézet és a Magyar Néphadsereg Élelmezési Szolgálatának főnöksége készítette. (Összesen 14-féle magyaros ételkülönlegesség készült, amiből végül tízet vittek fel az űrbe.) IV. Agitációs és propaganda tervek 1. Feljegyzés az 1979-ben elmaradt űrrepülés előkészítő munkájának tapasztalatairól (1979. június 11.) A pártközpont munkatársnője, Kovács Nándorné által készített feljegyzés kitér az űresemény agitációs és propagandamunkájának szinte minden részletére. Az addigi tapasztalatok alapján felsorolja, hogy milyen kiadványok, ajándékok készüljenek, hogyan tartsák a kapcsolatot a külföldi partnerekkel és a moszkvai magyar követséggel, továbbá javaslatot tett a sajtó jövőbeni feladataira. Ezen belül elemezte az egész eseménysorozat várható magyarországi programját. Jellemző a korra, hogy illett idézni egy-egy megnyilatkozást valamelyik szovjet elvtárstól : A propaganda szerénységi fokát célszerű összhangba hozni az eddigi gyakorlattal, valamint a szovjet elvtársak részéről többször kinyilvánított várakozással. (Pl. Szerbin elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy egy végrehajtott űrrepülés politikailag felemel egy országot a világ közvéleménye előtt.) Az anyag egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a pártközpont nélkül ne tárgyaljanak az egyes vélhetően elszabadult, túlságosan önállóan cselekvő szervek (Honvédelmi Minisztérium, Interkozmosz Tanács) sajtó, propaganda, ajándékozási stb. kérdésekről. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1979/45. ő. e. 2. Munkaterv az első szovjet magyar űrrepüléssel kapcsolatos agitációs és propagandamunkára (1980. április 30.) Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztálya által készített 21 oldalas anyag lényegében az 1979 tavaszi tervezetet felhasználva hat részre tagolva sorolja fel a feladatokat. Ezek: 1. az agitációs és propagandamunka irányelvei 9

6 2. a tömegtájékoztatás feladatai 3. a párt- és tömegszervezetek feladatai 4. a rendezvények terve 5. a külföldi propaganda 6. szervezési feladatok. Az ötven példányban készült Munkatervet a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, ill. Bajnok Zsolt elnöknek küldte Korom Mihály, a KB titkára. Az irat jelzete: MOL XIX A 24 b Az MSZMP KB Titkárság május 12-ei döntése a KISZ-nek az első szovjet magyar űrrepüléssel kapcsolatos tömegpolitikai munkájáról (1980. május 21.) Az űrrepüléshez készített agitációs és propaganda munkaterv feladatként határozta meg a tömegszervezetek (szakszervezetek, Magyar Szovjet Baráti Társaság stb.) feladatait. A Kommunista Ifjúsági szövetség (KISZ) tennivalói e téren különösen fontosnak bizonyultak a pártvezetés számára, mert az ifjúság elforduló csoportjainak részleges visszaszerzését is remélték az űrrepüléstől. Mint a KISZ KB által kiadott dokumentumban olvasható: Az űrhajósok programját úgy kell kialakítani, hogy az a tömegpolitikai munkában minél jobban hasznosítható legyen. A szerény, mértéktartó rendezvények erősítsék a szocialista hazafiságot, a haza és a nép iránti szeretetet, a szocializmus melletti elkötelezettségét. [ ] Az űrhajósok a lehetőségek szerint látogassanak el ifjúsági közösségekbe, tartsanak élménybeszámolókat. 4. Értesítés szemléltető anyagok eljuttatásáról különböző pártbizottságokhoz (1980. május 10.) A körlevél arról értesíti az érintett pártbizottságokat, hogy milyen plakátokat küldenek számukra. Külön érdekessége a levélnek, hogy a Farkas Bertalanról és a Magyari Béláról készült utcai plakátokat egyaránt elküldik, mivel ekkor még nem volt ismert, hogy melyikük repül. A Képes Híradónak is kétféle változatát küldték el a különböző szintű pártbizottságokhoz. Jellemző a levél utasítása: a fel nem használható Képes Híradót 48 órán belül kérjük visszajuttatni a Kossuth Kiadó megyei, budapesti kirendeltségeire. A levél az Emberek a világűrben fotósorozat és a Néphadsereg c. lap különszámának elküldéséről is tudósít. 5. Emberek a világűrben! Fekete fehér képsorozatot a Kossuth Kiadó készítette a szovjet űrhajózás történetéről és Farkas Bertalan, valamint Valerij Kubászov felkészüléséről. 6. A Néphadsereg című lap különkiadása az első magyar szovjet közös űrrepülés alkalmából (1980. május) A címlapon Valerij Kubászov és Farkas Bertalan látható a Szojuz űrhajó kabinajtajában. A lap lehetőség szerint teljes körképet kívánt adni mindkét magyar űrhajósjelölt életéről, a szovjet űrhajóstársaikról, a kiképzésről, a különböző, az űresemény alkalmából készített tárgyakról, jelvényekről. 10

7 V. Az űrrepülés sajtója 1. Tájékoztató a Magyar Rádió és Televízió feladatairól a magyar szovjet űrrepülés során (1978) A tájékoztatót a Szovjet Televízió és Rádió Állami Bizottságának Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya adta ki, amelyben lényegében meghatározták, hogy a magyar fél milyen feltételek mellett dolgozhat. Elvárták, hogy előzetesen egyeztessék a munkálatokat, s hogy öt TV és öt rádióbemondó menjen ki a Szovjetunióba, sőt még azt is meghatározták, hogy a pultnál dolgozó bemondó egészséges, nagy teherbírású, oroszul jól beszélő, a moszkvai viszonyokat jól ismerő, a szovjet televíziósok bizalmát élvező személy legyen. Konkrétan Farkas József korábbi moszkvai tudósító neve merült fel. Kifejtették, hogy kerülni kell a rögtönzést, csak előkészítve lehet egy-egy vezetővel az interjút felvenni. A szovjet fél arra is kitért, hogy milyen ajándékok készüljenek, s kérték, hogy célszerű lenne bizonyos italmennyiséget is eljuttatni. Ebben a vonatkozásban sokat beszélnek a lengyelek túlzásairól, akik bárt rendeztek be a televíziónál és korlátlanul szolgáltak fel lengyel tömény italokat. Esetleg egy magyar kávéfőző presszógép felállítása jó szolgálatot tenne. Egyúttal kiemelték az NDK televízió munkatársainak fegyelmét és precíz munkateljesítményét. Az irat jelzete: MOL XIX J 1 j Szoc. országok /2. 2. A Magyar Televízió és a MAFILM Katonai Filmstúdió egyeztetett forgatási terve Moszkvában (1980. április 9.) A forgatási csoport Farkas Bertalan és Valerij Kubászov repülését megelőző időszakban készített interjúkat a Szaljut 6 űrállomás korábbi három legénységével (Romanyenko, Grecsko; Kovaljonok, Ivancsenkov; Ljahov, Rjumin), továbbá az új alaplegénységgel (Popov, Rjumin) is. A Hét (vasárnap esti politikai műsor az MTV-ben) számára anyagot kívántak készíteni az Interkozmosz újabb terveiről. A stábbal összesen 15 [!] fő utazott ki a Szovjetunióba április 13. és április 20. között. 3. A Magyar Rádió műsorterve az Interkozmosz békeprogram keretein belül (1980. május) A tíz oldalas program gyakorlatilag felöleli a Magyar Rádió teljes közvetítési tervét május közepétől, a magyar űrhajósok hazatérése utáni látogatást is beleértve. A terv egyúttal a napi közvetítési sémát is vázolja. 4. A Magyar Hírlap olvasószerkesztőjének levele a pártközpontba (1980. május 7.) N. Sándor László levelében közli, hogy az Izvesztyija és a Magyar Hírlap közös űrszámot tervez, amelynek példányát a két űrhajós, Farkas Bertalan és Valerij Kubászov felviszi a Szaljut 6 űrállomásra. Az irat érdekessége, hogy a kézírásos megjegyzésekből egyértelműen kiderül, hogy a pártközpont nem tudott a közös számról, és ezért kérik annak tisztázását, hogy ki kezdeményezte a közös űrszámot. 11

8 5. Az Izvesztyija és a Magyar Hírlap különkiadása a Szaljut 6 űrállomás nemzetközi legénységének (1980) A szám érdekessége, hogy csupán a Szaljut 6 korábban fent lévő kéttagú legénységének, Leonyid Popovnak és Valerij Rjuminnak a képét és köszöntését találjuk benne, míg a lapot felvivő Farkas Bertalan és Valerij Kubászov nevét csupán a lap belső oldalán említik meg. Az orosz nyelvű lapszám tartalma bizonyítja, hogy a Magyar Hírlap munkatársainak az alárendelt, beszállító szerepe jutott, a koncepciót az orosz szerkesztőség dolgozta ki. 6. A Magyar Televízió sugárzási terve Farkas Bertalan és Valerij Kubászov június 3-ai földet éréséről A tervezet szerint a TV Híradó adásai közben minden más adást megszakítva közlik majd a gyors hírt. A képes tudósítást felvételről tervezték leadni, ami a szovjet hírközlésben bevett gyakorlat volt, mert ezáltal el lehetett kerülni, hogy az esetleges műszaki hibákról hírt kelljen adni. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. 7. Feljegyzés a szovjet magyar közös űrrepülés megkezdésével kapcsolatos sajtómunkáról (1980. május 27.) A pártközpontban készült összefoglaló a magyar sajtószervek munkáját kiemelkedőnek minősítette, a Magyar Távirati Iroda, továbbá a Rádió munkáját is kimagaslónak vélte, Csák Elemér riporternek a startról készített helyszíni közvetítését kitűnőnek tartotta. A Magyar Televíziónak a vártnál kiegyensúlyozatlanabb teljesítményét több körülménnyel magyarázták, amit elsősorban a szovjetek hozzáállásának tulajdonítottak. Először a Magyar Televízió alárendelt szerepet játszott, másodszor a szovjet televízió felcserélte az előzetesen egyeztetett műsorrendet, a hanghibákat (néma kép) kifejezetten technikai hibák okozták, a magas ajánlásra felkért szinkrontolmács színvonal alatt látta el feladatát, menet közben le kellett cserélni. Másrészt a Magyar Televízió munkatársai nem ismerték a szovjet technikát megfelelően. (A felelőtlen elemek illetéktelen használata miatt, csak ún. mikrofonkulccsal lehetett a mikrofont üzembe helyezni.) 8. Összefoglaló az űrutazás sajtójáról (1980. május 29.) Az május ei sajtóanyagokról készített rövid összefoglalóban elsősorban a napisajtót elemzik és dicsérik, mindenekelőtt a Népszabadságot, ugyanakkor május 27-ét illetően külön kitérnek arra, hogy a rádió kifogástalanul oldotta meg feladatát. A televízió esti űrprogramja azonban nem volt sikeresnek mondható: Olykor azt sem lehetett tudni, hogy a kép mikori, honnan való. Igen kellemetlen volt a közvetítés elején a némán és elég hosszan tátogó férfi (vajon ki volt és honnan beszélt?), továbbá egy magyarul rosszul beszélő tolmács, akinek így a szövege nemcsak zavaró, hanem primitív is volt. 12

9 9. Farkas Bertalan nyilatkozatai. A Magyar Távirati Iroda válogatása a közös magyar szovjet űrrepülés kapcsán (1980. június) A híradások elsősorban Farkas Bertalan tevékenységével, válaszaival, nyilatkozataival foglalkoznak. Az anyag kitér a visszatérése utáni kitüntetésre is, illetőleg külön látható az a párbeszéd, amely az űrrepülés hatodik napján jött létre Farkas Bertalan és hajdani hajózó társai között. A tévé kapcsolatot Sugár András, a Kádár-rendszer megbízható újságírója moderálta. Az irat jelzete: MOL XIX A 24 b A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának feljegyzése a megyei napilapok, hetilapok, folyóiratok űrrepüléssel kapcsolatos cikkeiről (1980. június 13.) Az összefoglaló szerint a magyar sajtó igyekezett tárgyszerűen tudósítani, törekedett az eseményszerűségre. Ezek a riportok többnyire mértéktartóak voltak, kerülték a pátoszt, a pletykaszintű fecsegést, az intim részletek színesítő teregetését. A megyei sajtóban azonban indokolatlanul nagy terjedelmet kapott a magyar űrhajósok családi élete, más lényeges mondandók rovására. Tizenegy megyei lapban 15 helyszíni riport jelent meg Farkas Bertalan és Magyari Béla szülőföldjéről. Érdekes az összefoglaló azon megjegyzése, hogy nem tekinthetjük kielégítőnek a közös űrrepülés kapcsán a szovjet magyar barátság elmélyítésére irányuló sajtópublikációk számát és minőségét. A témára a hetilapokban direkt utalást alig találtunk, kivéve a fegyveres testületek újságjait. Az irat jelzete: MOL XIX A 24 b Az MTI alkalmi színes kiadványa Magyar űrhajós a világűrben címmel (1980. május 26.) A 240 ezer példányban, a fellövés utáni hírzárlat-oldásakor kiadott rendkívüli kiadvány teljes egészében az űrutazással, Farkas Bertalan gyermek- és ifjúkorával, a kiképzéssel, Csillagvárossal, a Farkas család csillagvárosi életével foglalkozik. A tárlóban egy színes makett (metszet) rajzát mutatjuk be az újságból, amely a Szojuz 36 és a Szaljut 6 összekapcsolása előtti pillanatot mutatja be. 12. A rádió és televízió újság 22. heti számának címlapja (1980. június 2 8.) A címlapon Valerij Kubászov és Farkas Bertalan látszik, amint kitekintenek az űrkapszulából. A propagandacélú felvétel a repülést megelőzően egy Szojuz makett felhasználásával készült. 13. Igaz Szó (1980. június) A Magyar Néphadsereg politikai magazinjának címlapján: Első űrhajósunk: Farkas Bertalan címmel a magyar űrhajós fényképe látható szkafanderben. 13

10 14. Népszabadság (1980. május 27., kedd) A címlapon tudósítás látható a magyar szovjet űrpáros fellövéséről és a két űrhajós életrajzáról. 15. Fejér Megyei Hírlap (1980. május 27.) Magyar Űrhajós a világűrben Az újság Szűcs György tulajdona. 16. Esti Hírlap (1980. május 27., kedd délután) Előkészületek az összekapcsolásra főcímmel látunk a címoldalon hosszú tudósítást az űrhajósok első óráiról a kozmoszban. 17. Népszabadság (1980. május 29.) Együtt dolgozik a négy űrhajós Az újság Szűcs György tulajdona. 18. Fejér Megyei Hírlap (1980. június 4.) A Sikeres Földet érés! Az újság Szűcs György tulajdona. 19. Népszabadság (1980. június 4., szerda) A címlapon Épségben, egészségben Visszatértek! főcímmel jelent meg az újság aznapi száma. Az első oldalon a TASZSZ és az MTI közleménye mellett a magyar vezetők üdvözlő távirata, valamint híradás Farkas Bertalan kitüntetéséről látható. 20. Népszabadság. (1980. június 5.) Farkas és Kubászov nemzetközi sajtóértekezlete Az újság Szűcs György tulajdona. 21. Népszabadság. (1980. június 11.) Leonyid Brezsnyev átadta a kitüntetést Farkas Bertalannak és Valerij Kubászovnak Az újság Szűcs György tulajdona. 22. Népszabadság. (1980. június 17.) Budapestre érkezett a szovjet magyar űrpáros Az újság Szűcs György tulajdona. 14

11 23. Zánkai képek. A táborozó pajtások lapja. Különkiadás. (1980. június) A lap Farkas Bertalan és űrhajóstársai június 22-ei zánkai úttörővárosban tett látogatásáról közöl beszámolót. Az újság Szűcs György tulajdona. 24. Fejér Megyei Hírlap (1980. június 24.) Befejeződött az űrhajósok országjáró körútja látogatás Pápán Az újság Szűcs György tulajdona. 25. Napló (1980. június 24.) Veszprém megyébe látogatott a szovjet magyar űrpáros Az újság Szűcs György tulajdona. 26. Fényképek a Szovjet Magyar Közös Űrrepülésről A fényképalbum 22 darab színes, orosz nyelvű, dedikált fényképet tartalmaz. Őrzési hely: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum VI. Kísérletek és tárgyak az űrben 1. A Pille műszer A magyar űrhajós egyperces nyilatkozata a PILLE kísérletről Az űrállomáson a kozmikus sugárzás dózisa általában akkora, mint a megengedhető dózis a földi izotóp-laboratóriumokban, tehát nem veszélyes. Fokozott naptevékenységnél azonban előfordulhat, hogy a sugárzás intenzitása veszélyes mértékig is megnövekszik. Eddig az űrruhára erősített dózismérővel csak a Földre érés után lehetett meghatározni az űrhajóst érő sugárdózist. A budapesti Központi Fizikai Kutató Intézetben kidolgozták az űrállomáson is használható PILLE termolumineszcens dózismérőt és értékelő készüléket, amely segítségével most repülés közben magam is megmérhetem a kozmikus sugárzás dózisát. A kezemben látható PILLE kétszeresen rászolgál a nevére: kicsi, könnyű és mérni is könnyen lehet vele. A készülékbe helyezett dózismérőt elfordítva fél perc múlva jelzi a sugárdózis számértékét (ami eddig minden alkalommal a megengedhető érték alatt volt). Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. A műszer őrzési helye: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 2. Az INTERFERON készülék Az űrhajós [Farkas Bertalan] beszámolója az INTERFERON kísérletekről INTERFERON elnevezéssel orvos-biológiai kísérleteket is végeztünk. A kísérletet a Magyar Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Kutató Csoportja tervezte. A kísérlethez szükséges készüléket a MEDICOR Művek készítette. Az interferon egyfajta fehérje, amely vírus okozta fertőzéses megbetegedések alatt képződik. A vírusok ellenanyaga gátolja a vírus szaporodását, fokozza a szervezet ellenálló képességét. Az interferon képződését a vírusfertőzésen kívül az emberi 15

12 szervezetben számos külső és belső inger is okozhatja, a változó külső körülmények befolyásolhatják az emberi szervezet interferon produkáló képességét. Az űrrepülés során végzett kísérleteknek kettős célja volt: Hogyan befolyásolják az űrhajózás különleges körülményei az interferon képződését az emberi szervezetben és az emberi sejtkultúrában? Milyen hatása van a kozmikus térségnek az interferon gyógyszerkészítményekre? Két különböző típusú készüléket hoztunk magunkkal: Az 1. számú készülék kémcsöveiben emberi fehérvérsejt kultúrák interferon képződést elősegítő vegyi anyagok voltak elhelyezve. A sejtkultúrát és a vegyi anyagokat az űrállomáson összeengedtem. Ezzel megindult az interferon képződés. A 2. számú készülékben interferon gyógyszerkészítmények voltak becsomagolva, amelyet elhelyeztem az űrállomáson, és az utazás befejezése után visszahoztam. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. A készülék őrzési helye: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 3. A Balaton műszer A Rabotoszposzobnoszty kísérlet A Rabotoszposzobnoszty -t magyarul munkavégző képességet jelent. Ez a kísérlet a Balaton műszer segítségével az űrrepülés rendkívüli körülményei között megváltozó szellemi munkavégző képesség, az idegrendszer állapota, valamint a belső feszültség objektív megítélését teszi lehetővé. Az űrhajós információ-feldolgozó képességének, pulzusszámának és bőre elektromos vezetőképességének egyidejű és bonyolult mérésével a pillanatnyi emberi teljesítőképesség jellemezhető. A kísérlet részét képező műszeres önszabályozással az optimális munkaképesség tudatosan előállítható, de ha szükséges, a kifáradás foka is megítélhető. A kísérlet során nagyon érdekes volt számomra, hogy a szellemi munkavégző képességemet meg tudtam mérni. [Farkas Bertalan] Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. A műszer őrzési helye: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 4. Űrkonzervek A Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet által kifejlesztett négy kisméretű készételkonzervvel megegyezőt fogyasztottak az űrhajósok is. A kutatóintézet politikai megbízásra 1978-ban kezdett űrhajósételek fejlesztésébe, a Szaljut 6 fedélzetére pörköltet, rakott káposztát, libamájpástétomot, babsalátát, füstölt marhanyelvet, sült vagdaltat, sült csirkét aszpikban és disznósajtot vittek fel készítményeikből. Az ételek az utolsó morzsáig elfogytak. A konzervek őrzési helye: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Textilterítő, magyaros motívummal A terítőt Farkas Bertalan magával vitte az űrbe. Őrzési hely: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 16

13 VII. Tervek a földet érés után 1. A Külügyminisztérium értesítése a Szovjetunióba utazó magyar delegáció programjáról (1980. június 2.) A közös űrrepülés időtartama alatt Magyarországról politikai társadalmi küldöttség utazott Csillagvárosba. Szűrös Mátyás a küldöttség szovjetunióbeli programjáról értesíti a magyar Külügyminisztériumot. A nagykövet tudósít arról is, hogy a szovjetek nem javasolják Kubászov űrhajós részére a Magyar Népköztársaság Űrhajósa cím adományozását. Ezt eddig ugyanis minden résztvevő csak saját állampolgárának adományozta. Egyúttal a szovjet fél azt is kérdezte, hogy a Popov Rjumin alaplegénységnek szándékozunk-e valamilyen kitüntetést adni? Szűrös Mátyás azt is közölte, hogy Farkas Bertalan és Valerij Kubászov Jeliszejev küldöttségvezetővel (a repülésirányító központ repülésirányító parancsnokával) június 13-án utaznának Budapestre. 2. Emlékeztető ajándéktárgyak szállításáról és szétosztásáról a Szovjetunióba (1980. május 20.) Az űrrepülés alkalmából a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a pártszervek is ajándékokat, ill. összeállított ajándékcsomagokat osztogattak főleg a Szovjetunióban, de más külföldi főként szocialista országbeli követségek is kaptak ilyen feladatokat. Az emlékeztető pontosan meghatározta, hogy milyen körben és milyen összetételű csomagokat kellett kiküldeni a Szovjetunióba (összesen 2000 darab, különböző értékű tasakot: 500 A, 500 B és 1000 C típusút). Más országok követségeire és hazai rendezvényekre összesen 4300 darabot juttattak el. 3. Javaslat belföldi ajándékozásokra (1980. június 5.) Az előterjesztés szerint felső szintű párt- és állami vezetőknek személyes ajándékcsomagot is adtak (összesen 55 darab készült). A megajándékozottak: az MSZMP Politikai Bizottság tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Minisztertanács tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a miniszteri rangúak (a budapesti pártbizottság első titkára, a fővárosi tanács elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke), öt megyei első titkár, az Országgyűlés elnöke, a Munkásőrség parancsnoka, a Hazafias Népfront elnöke. A névsor egyúttal tükrözi, hogy ki számított akkor a legfelsőbb vezetés tagjának. Érdekes, hogy mi volt ezek tartalma: ezüst cigarettakínáló űrhajós jelvénnyel, bronz plakett, jelvénygyűjtemény pénzérmékkel (100 forintos emlékérem). Az egészet műanyag táskában adják át. Emellett hazai célra 400 némileg szerényebb tartalmú ajándékcsomagot szántak. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. 4. Emlékeztető az MSZMP KB első titkáránál, Kádár Jánosnál tartott megbeszélésről (1980. május 29.) A megbeszélésen Farkas Bertalannak és Valerij Kubászovnak, valamint tartalékaiknak a kitüntetéséről esett szó, illetőleg arról, hogy milyen értékes emléktárgyat kapjanak sikeres űrrepülésük után. Négy darab nemesfémből készített serleget kívántak ajándékozni Farkas, Kubászov, Ljumin és Popov űrhajósoknak, továbbá kisebb értékű serlegeket Magyari Bélának és kijelölt párjának, Dzsanibekov űrhajósnak. A 17

14 megbeszélésen arról is döntöttek, hogy a magyar kitüntetéssel járó pénzösszeget nem adják át a szovjet űrhajósoknak, hanem magyarországi látogatásukkor magasabb költőpénzt adnak számukra. Az emlékeztető mellé helyezett feljegyzés szerint foglalkoztak a Magyar Népköztársaság Hőse, illetőleg a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetés pénzügyi vonatkozásaival is. Az előző esetében kétezer forint nyugdíjkiegészítés járt, és a nyugdíj nem lehetett kevesebb ötezer forintnál. Az utóbbinál az állami nagydíj összegét adták, ami 150 ezer forint volt. Az elfogadott összegek egyúttal jelzik a forint korabeli hazai vásárlóértékét is. 5. A Politikai Bizottság határozata a szovjet magyar űrrepülésben részt vett űrhajósok magyarországi programjára (1980. május 27.) A PB elfogadta a június 16. és 24. között lezajló pontos programot. Farkas Bertalannak és Valerij Kubászovnak a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetéseket adományozzák. Magyari Bélát a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntetik ki. A PB egyúttal elfogadta a hazatérő Farkas Bertalan és a szovjet űrhajós küldöttség programját. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 5. cs ő. e. 6. Előterjesztés a Minisztertanácshoz a Magyar Népköztársaság Hőse és kitüntető cím, valamint a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntető jelvény alapításáról (1979. április 11.) A kitüntetés előterjesztésében a Szocialista Munka Hőse kitüntetést vették alapul, ami viszonylag hosszú időszak alatt végzett kiemelkedő munkáért járt, a javasolt új kitüntetés és kitüntető cím jobban kifejezné az űrrepülés által támasztott, viszonylag rövidebb ideig tartó, de jelentőségét tekintve szintén hősi tett és bátorság elismerését. Az irat jelzete: MOL XIX A 83 a 686/ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának VII. számú törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés és kitüntető cím alapításáról (1979. április 27.) A kitüntetés alapításáról a Kádár rendszer döntési mechanizmusának megfelelően az MSZMP KB Titkársága határozott február 12-ei ülésén (lásd a 4. számú dokumentumot), az állami vonalon ezután kezdődött meg a végrehajtás ban már nem volt szükség újabb rendelet kiadására. Az irat jelzete: MOL XIX A 83 a 686/ A Minisztertanács 1013/1980. (VI. 4.) sz. határozata a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntető cím és jelvény alapításáról A minisztertanácsi határozat melléklete a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntető jelvény leírása: a jelvény ellipszis alakú, 60 mm hosszú, 26 mm széles. Közepén 22 mm átmérőjű stilizált földgömb van, alsó részén 9 mm átmérőjű eredeti színekre zománcozott állami címer. Az irat jelzete: MOL XIX A 83 a 686/

15 9. A Minisztertanács határozata Farkas Bertalan és Magyari Béla részére a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntető cím és jelvény adományozásáról (1980. június 13.) A két kitüntetett 150, ill. 100 ezer forint pénzjutalmat kapott. Farkas Bertalan esetében inkább a szolgálati kocsi, budapesti lakás, gyakori üdülési lehetőség, tehát a rendszer által adott luxus volt a nagyobb adomány. Magyari Béla ennél természetesen kevesebbet kapott. Az irat jelzete: MOL XIX A 83 a 686/ Farkas Bertalan kitüntetési kartonja Az irat jelzete: MOL XVIII VIII. Üdvözlések, gratulációk 1. Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György üdvözlő távirata Leonyid Iljics Brezsnyev és Alekszej Nyikolajevics Koszigin részére a szovjet magyar közös űrrepülés alkalmából, valamint Leonyid Iljics Brezsnyev és Kádár János távirata a Szojuz 36 nemzetközi legénységének (1980. május 28.) A levelek eredeti változata még 1979-ben készült, amit a megszólítás is bizonyít: A Szojuz 34 nemzetközi legénységének. Az iratok jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/44. ő. e. 2. A Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának üdvözlő távirata Kádár Jánosnak Farkas Bertalan sikeres űrutazása alkalmából (1980. május 27.) Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 47. cs ő. e. 3. Követségek üdvözlő táviratai a magyar külügyminiszter részére a szovjet magyar űrrepülés alkalmából (1980. május június) A csehszlovák, a bolgár és a vietnámi nagykövet üdvözlő levele és Puja Frigyes magyar külügyminiszter válaszlevele Josef Mésáros csehszlovák ideiglenes ügyvivőnek. Az iratok jelzete: MOL XIX J 1 k Szoc. országok Külföldi magyar követségek jelentései a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának (1980. május 28. június 5.) Az NSZK (Köln), a pakisztáni (Iszlamabad), a görögországi (Athén) és a kínai (Peking) nagykövetségek rejtjeltávirataikban a közös szovjet magyar űrrepüléssel kapcsolatos propagandatevékenységükről számolnak be. (A válogatás nem reprezentatív.) Az iratok jelzete: MOL XIX J 1 j SZU /1., 3., A kuvaiti magyar követség jelentése az űrrepülés alkalmából végzett sajtómunkáról (1980. július 13.) A jelentéshez mellékeltek jó néhány sajtó-kivágatot, amelyek közül a legérdekesebbeket mutatjuk be. Az irat jelzete: MOL XIX J 1 j SZU /

16 6. A Magyar Népköztársaság finnországi nagykövetségének jelentése a Finnországban, a közös szovjet magyar űrrepülésről megjelent sajtóanyagokról (1980. június 23.) A követség a jelentés mellett több finnországi sajtó-kivágatot is küldött. A legtöbb követség beszámolt propaganda tevékenységéről, de csupán néhány mellékelt a helyi sajtóból válogatást. Az irat jelzete: MOL XIX J 1 j SZU / IX. Űrhajósok magyarországi látogatása 1. Szűrös Mátyásnak, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetének jelentése Puja Frigyes külügyminiszternek (1980. június 12.) Az Egyesült Államok ma című budapesti kiállításról a szovjet vezetés két tagja meglehetősen elítélően nyilatkozott a nagykövetnek. Jó lesz, ha már rövidesen Magyarországra érkezik a szovjet magyar űrpáros, mert feltehetően elterelik majd a figyelmet az amerikai kiállításról. Szűrös Mátyás arra is utalt, hogy a szovjetek szerint az amerikaiak hol egyik, hol másik szocialista országot próbálják dédelgetni. A jelentés második felében a nagykövet arról tudósított, hogy bajkonuri tartózkodása alatt J. N. Glazkov űrhajós volt a kísérője, aki elmondta, hogy az első szovjet magyar közös űrrepülés műszakilag is igen jó sikerült, bár nem volt teljesen problémamentes, mert a fékező-rendszerben bizonyos fokú hiányosság mutatkozott [a fékezőrakéták nem működtek], ami miatt a landolás keményebb volt. Ezt az űrhajósok némileg [a valóságban nagyon] megérezték. Az irat jelzete: MOL XIX J 1 j SZU Az MSZMP Politikai Bizottság határozata a szovjet űrhajósküldöttség, ill. a hazatérő Farkas Bertalan és Magyari Béla magyarországi programjáról (1980. június 10.) Valerij Kubászov űrhajós Magyar Népköztársaság Űrhajósa című kitüntetéséhez a szovjet hatóságok nem járultak hozzá. (A tartalék Dzsanibekov magyarországi kitüntetésére pedig későbbi időpontban kerül sor.) A PB határozata szerint konzultálni kell a szovjet szervekkel, hogy az űrben tartózkodó Popov és Rjumin űrhajósok mikor kapják meg kitüntetésüket. A Politikai Bizottság tudomásul vette, hogy a magyar űrhajósok és a szovjet űrhajós küldöttség június 16-án érkeznek Magyarországra. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 5. cs ő. e. 3. Az első szovjet magyar közös űrrepülésen részt vett űrhajósok végleges programja (1980. június 12.) A Külügyminisztérium protokoll osztályán készített 60 oldalas részletes program óráról órára kíséri végig a Magyarországra érkező (1980. június ) magyar űrhajósokat, Farkas Bertalant és Magyari Bélát, valamint Kubászovot és A. Sz. Jeliszejevet, a szovjet delegáció vezetőjét. A program meghatározza a különböző rendezvényeken protokoll szerint résztvevők névsorát. A dokumentum mellékleteként tervrajzon mutatják be a különböző rendezvények (Parlament, Hősök tere, Szabadság tér, MSZBT székház, Lenin szobor, repülőtéri búcsúztatás) ceremóniájának ülésrendjét. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. 20

17 4. Tolmácsjelentés az első szovjet magyar közös űrrepülés űrhajós pilótái tiszteletére adott díszvacsoráról (1980. június 24.) A jelentés röviden beszámol Kádár Jánosnak a vacsorán elmondott beszédéről, melyben hivatalosan meghívja a delegáció szovjet tagjait, hogy családjukkal együtt pihenés céljából mielőbb látogassanak el ismét Magyarországra. A jelentés röviden kitér a szovjet küldöttségvezető, Jeliszejev köszöntésére is. 5. Az MHSZ élet című újság címlapja (1980. július 1.) A Magyar Honvédelmi Szövetség lapja zömmel a közös szovjet magyar űrrepüléssel foglalkozik. A címlapon Budapesten felirattal Farkas Bertalan és Valerij Kubászov látható, amint egy nyitott Csajka személygépkocsiban állva integetnek az ünneplő tömegnek. 6. A Fáklya 14. száma (1980. július 20.) A Fáklya, a Novoszty sajtóügynökség (APN) magyar nyelvű lapja volt. A színes, a Szovjetunió napi életét propagandisztikus módon bemutató újságban négy kétoldalas képriport látható Farkas Bertalan és Valerij Kubászov magyarországi látogatásáról, és egy képriport a Hadtörténeti Múzeum űrhajós kiállításáról. 7. Üdvözlet a Kozmoszból! A Zrínyi Katonai Kiadó alkalmi kiadványa (propaganda-füzete, amely az űrhajósok visszatérése után készült, számos fekete fehér képpel mutatja be az utazás előkészületeit, a repülést, a visszaérkezést a Földre és a hazatérést Magyarországra. 8.. La Hongrie et la recherche spatiale Az orosz nyelvű kiadvány ( Vengrija v iszledovanyii koszmoszá ) rövidített francia nyelvű változata. A kiadvány Szűcs György tulajdona 9. Vengrija v iszledovanyii koszmoszá A Lapkiadó Vállalat által orosz nyelven kiadott színes propaganda-kiadvány Farkas Bertalan addigi életútját, űrhajós felkészülését és hazatérését mutatja be. 10. Kiadványsorozat a szovjet magyar közös űrrepülésről A négykötetes sorozat első részében műszaki leírás található a Szaljut 6 űrállomásról és kiszolgáló hajóiról, a második kötetben Magyarország részvételéről az Interkozmosz programban, a harmadikban összeállítás a világűr kutatásáról, a negyedikben pedig egy magyar orosz, ill. orosz magyar űrszótárról. A kiadványok nem kerültek utcai forgalomba. 21

18 11. Irányelvek az űrhajózással, a magyar űrhajósokkal kapcsolatos tömegpolitikai munkára (1980. augusztus 7.) Az irat Farkas Bertalan és Magyari Béla programját mutatja be a közös űrrepülés első évfordulójáig. (1981. május 26.) Eszerint tájékoztatni kell a közvéleményt életükről, meg kell őket hívni különböző fórumrendezvényekre, február végéig minden megyébe jussanak el. Ezen kívül kapjanak meghívást a nagy ünnepek rendezvényeire. A tömegkommunikációs eszközök pedig tudósítsanak a programokról, elégítsék ki a közvélemény érdeklődését. Az irat jelzete: MOL M KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. X. Egyéb iratok, tárgyak 1. Levélváltás a Farkas Bertalan szülőfalujából származó föld elvesztéséről (1980. június ) A nylon zacskóban elhelyezett talajt az űrhajósok magukkal vitték az űrállomásra, ami visszaérkezésükkor elkeveredett. A keresés eredményeképpen a Külügyminisztérium június 30-án a megtalált zacskó földet visszajuttatta a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsához. Az iratok jelzete: MOL XIX J 1 k A Magyar Népköztársaság Kijevi Főkonzulátusának beszámolója a Farkas Bertalan által használt szkafander kiállításáról a Nagy Honvédő Háború ukrán múzeumában (1982. november 17.) Az irat szerint a szkafandert Farkas Bertalan a felkészülés idején és az űrutazás alkalmával viselte. A szkafander Budapestre, a Közlekedési Múzeumba került, ezért az állítás valóságtartalma kétséges. Az irat jelzete: MOL XIX J 1 j SZU Egy manilai postatisztviselő kérése (1982. március 23.) A levélíró űrhajózással kapcsolatos magyar bélyegeket és Farkas Bertalan aláírását kéri. A levél mellett található Kós Péter tokiói nagykövet kísérő levele, illetőleg az ügyben eljáró külügyminisztériumi tisztviselő levele is. Az irat jelzete: MOL XIX J 1 k Fülöp-sz Orosz tablók 5. Jelvények Őrzési hely: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 22

19 6. Kereskedelemben forgalmazott tárgyak Űrhajós ruhába öltöztetett játék mackó Őrzési hely: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Holdrakéta, Interkozmosz játék Őrzési hely: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Rakéta, kakaós tábla, csokoládépapír Őrzési hely: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Űrhajós csokoládés papír Őrzési hely: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 7. Fényképek, fotóalbumok 8. Kisméretű szovjet és magyar zászló Mindkét zászlót aláírta a Szaljut-6 legénysége: Leonyid Popov, Valerij Rjumin, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan Őrzési hely: Magyar Nemzeti Múzeum 9. Naptárak, bélyegek, matricák Kártyanaptárak a szovjet magyar közös űrrepülés emlékére Farkas Bertalant és Magyari Bélát, ill. kijelölt partnerüket ábrázoló kártyanaptárak egyaránt találhatók közöttük. Őrzési hely: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum Borítékok a szovjet magyar közös űrrepülés alkalmából kiadott emlékbélyeggel és az űrhajósok aláírásával Őrzési hely: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 23