Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem X. évf. 1. szám február 6. Visszamenőleg is fizetnek a kollégiumi károkozók

Átírás

1 MŰHELY A tavaly december végén elfogadott Felsőoktatási törvényről (FTV), és a nemrég nyilvánosságra hozott felvételi keretszámokról Dr. Péceli Gábor, a BME rektora Egyetemi Hallgatói beszélt lapunknak. 5. oldal Képviselet Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem X. évf. 1. szám február 6. Egyetemi Hallgatói Képviselet lapja BME Körkép Elképzelések... Változások az Erasmus pályázatoknál A középső kampusz felújítása után is akad még csinosítanivaló az egyetemudvaron. A közelebbi jövőről és a távlati tervekről Andor György adott lapunknak ízelítőt. 4. oldal A hét témája Újév, új törvény Mondhatni a karácsonyfa alá érkezett az új felsőoktatási törvény, melyet tavaly december 23-án, 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyott jóvá az Országgyűlés. Az átdolgozott jogszabály idén január 1-jén lépett hatályba. Cikkünkben a főbb változásokat és kritikákat foglaltuk össze oldal Sport Dakar és ami mögötte van Szalay Balázs a magyar autósport egyik legnagyobb, legismertebb alakja. Sokat hallhattunk már pályafutásáról és a Dakar rally - n elért eredményeiről. Most arra voltunk kíváncsiak, hogyan éli meg az egyes versenyeket, hogyan jutott el idáig, és háromgyermekes apaként érez-e félelmet, mikor útnak indul. 12. oldal Magazin Házak közt... Budapest rágógumival pöttyözött járdái helyett sokkal érdekesebbek az épületei. 15. oldal Diákkedvezmény a nőgyógyásznál 50% kedvezmény a nőgyógyászati vizsgálat és a gyógyszerfelírás díjából Rextra Magánorvosi Központ és Nemzetközi Oltóközpont Budapest, Budafoki út Bejelentkezés: 06/ Megjelent a 2012/13-as tanév Erasmus pályázatairól szóló 27/2011. rektori utasítás. Hoffer Dávid EHK képviselővel a szabályozás legfontosabb változásairól beszélgettünk. A Műegyetemen már évek óta lehet Erasmus ösztöndíjra pályázni. Tavaly az EHK segítségével és az Erasmus Iroda közreműködésével elkészült az a rektori utasítás, amely a pályázatnak az egész egyetemen egységes keretet ad. Ez az elejétől a végéig szabályozza a pályázat menetét, előírja többek közt annak tartalmát, eljárási rendjét, és hogy kik lehetnek a kari bíráló bizottságok tagjai. Az idei pályázathoz kapcsolódó rektori utasítás néhány lényeges ponton eltér az előzőtől, és ez az EHK szerint kedvez a hallgatóknak. Folytatás a 2. oldalon Visszamenőleg is fizetnek a kollégiumi károkozók Február 15-ei határidővel kapják meg a fizetési felszólítást azok a diákok, akik kárt okoztak a kollégiumokban, de eddig még nem rendezték annak költségét. A témáról Fekete Dórával, az EHK kollégiumi referensével beszélgettünk. A képviselő elmondta lapunknak, hogy a kiírt tételek két évre visszamenőleg, elsősorban a PPP üzemeltetésű létesítmények (Schönherz Zoltán és Kármán Tódor Fotó: Kiss Imre Kollégium) lakóit érintik. A probléma hátterében az egyetemi gazdálkodási rendszer áll, amely az elmúlt időszakban nagyszabású változáson ment át, és áttért az új ún. MGR-re (Műegyetemi Gazdálkodási Rendszer). A váltás nem ment zökkenőmentesen: több kifizetés bérek, ösztöndíjak utalása csúszott, így az MGR kezdetben sok korrekcióra szorult. Ennek következtében az idő közben felhalmozódott kollégiumi kártérítési díjak beszedése is későbbre tolódott. Ez az oka annak, hogy idén februárban két évre visszamenőleg írják ki az érintett hallgatóknak a Kollégiumok Osztálya (KO) számára befizetendő tételeket. Fekete Dóra elmondta lapunknak, hogy a kártérítések kapcsán semmilyen váratlan dolog nem érte a diákokat. Már a beköltözésnél, a bentlakási szerződésben foglaltak szerint tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy kollégistaként felelősséggel tartozik az épületért és annak minden értékéért, sőt még a rendért, tisztaságért is. Hozzáfűzte, hogy a kártérítési tételek főként a két PPP-s kollégiumot érintik. A szóbeszéddel ellentétben fejenként nem sokszázezres tételről van szó; és az sem igaz, hogy azonos kártípus többszörösébe kerül egy PPP kollégiumban az egyetemi üzemeltetésű intézményhez képest. Azt azonban megerősítette, hogy a külső üzemeltetésű diáklakokban valóban körültekintőbb az ellenőrzés, és a piaci üzemeltető sokkal szigorúbb szabályokat határoz meg a bentlakók számára. Be-, ill. kiköltözésnél az üzemeltető és a KO részéről is ellenőrzik a lakóegységeket, és felírnak minden eltérést. Ez az ellenőrzési folyamat a külső üzemeltető felelőssége, és az év közben nyújtotta magasabb szolgáltatások miatt sokkal alaposabb, részletesebb, mint az egyetemi fenntartású kollégiumokban. A képviselő hozzáfűzte azonban azt is, hogy az okozott károk nem mindegyike szándékos rongálás eredménye. A hallgató hibáján kívül bekövetkezettekért természetesen nem kell fizetni. Folytatás a 2. oldalon A gondnok új bemutatóra készül a Szkéné Színház A BME teátruma februárban mutatja be Harold Pinter A gondnok c. darabját. Az előadás díszletét és jelmezeit Khell Csörsz Jászai-díjas tervező készítette, aki építészként végzett a Műegyetem. Tervezői szemmel hogyan mutatná be a darabot? A gondnok c. dráma a 60-as években született és a mértékadó vélemények szerint ma is meglehetősen érvényes. Kevés szereplővel operál és nagyon közeli személyek közötti kapcsolatra épít. Adott egy testvérpár, akiknek a viszonyába hirtelen belép egy idegen, majd eltűnik. Érdemes elolvasni az írói utasítást, amit a dráma elején találhatunk. A darab egy helyszínen, egy leromlott állapotú ház egyetlen szobájában játszódik, amelyben sok kacat van felhalmozva. A gáztűzhelytől kezdve a benzinlámpáig itt minden megtalálható. Az este alatt a nézők két oldalról fogják közre a szobát, nem pedig a szoba egy hiányzó falán keresztül kukucskálnak be. Ezért darabról darabra átnéztük a kacatlistát, és a kizárólag atmoszféra teremtő, de nem játszó elemeket kihúztuk, hogy a láthatóság ne sérüljön, a zsúfoltság érzete mégis megmaradjon. Egy ilyen fal nélküli szobában csak a padló, egy ajtó és egy ablak jelöli ki a tér határait, vagyis reális tárgyakkal, nem reális díszletet alakítunk ki. Fotó: Tóth Máté Fotó: Hámori Zsófia Folytatás a 14. oldalon

2 BME körkép Visszamenőleg is fizetnek a károkozók Folytatás a 1. oldalról Fekete Dórától megtudtuk, hogy az érintett két kollégium esetében a ki nem fizetett károk mértéke akár több millió forint is lehet. A Fotó: Kiss Imre leggyakoribb rongálás a hűtők leolvasztásánál fordul elő, elsősorban a fagyasztók kilyukasztásával, amelyért forintot rónak fel az okozó diáknak. Ezenkívül sok a rendetlen hallgató is, akikre év közben kényszertakarítási díjat róhatnak ki. Tipikus kár a csapok vagy az ágy megrongálása, de gyakori a mindössze pár száz forintos károk száma is. Jellemző eset, amikor a hallgató az egyetemi üzemeltetésű kollégiumban már megszokott módon rendezi be szobáját az új PPP helyen, és engedély nélkül plakátolja ki a falat, felfúr egy polcot, vagy éppen egy akasztót az ajtóra. A képviselő szerint ez azért is problémás, mert a kollégiumok eszközei tipikusan a bejárati ajtók új, garanciával rendelkező berendezései az épületnek, amelyek így elveszítik garanciájukat, és komolyabb meghibásodás esetén az üzemeltetőnek saját költségén kell állnia a javítást. A képviselőtől megtudtuk, hogy azokra a volt műegyetemistákra, akik az elmúlt két év során végeztek, és kártérítési kötelezettségüket nem rendezték, már nem róható ki a tartozás, de a becsületes hallgatóknak lehetőségük a van a KO-n személyesen rendezni tartozásukat. A befizetések a Neptun rendszeren keresztül zajlanak. Megkérdeztük, hogy milyen következménnyel jár, ha egy aktív hallgató nem tesz eleget a kártérítési felszólításnak. Az EHK képviselő elmondása szerint a tanulmányaikban nem akadályozhatók, azonban a jelenlegi szabályozás szerint nem költözhet be a férőhelyére az, akinek lejárt kollégiumi díjtartozása van. Fekete Dóra hozzáfűzte, hogy bár a helyzet komoly, és a tartozások összege magas, az EHK, valamint a KO mindent megtesz azért, hogy segítse a diákokat. A kérelmezőknek lehetőséget biztosítanak a részletfizetésre, esetleg a befizetési határidő kitolására. Sneider Zita Kényszertakarítás A kollégiumi bentlakási szerződés értelmében a mentorok mind az egyetemi, mind pedig a PPP üzemeltetésű kollégiumokban szobaellenőrzést tartanak, nem csak a kiköltözéskor, hanem év közben is. A rendetlen, koszos, az alapvető higiéniai követelményeket be nem tartó hallgatókat felszólítják a rendrakásra, vagy akár kényszertakarítási díjat is róhatnak ki rájuk a bentlakási szerződés, valamint a Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatban foglaltak szerint. Előfordult olyan is, hogy élősködők lepték el a kollégiumot, egyértelműen a hanyag diákok miatt. Ebben az esetben a rovarirtás pluszköltségeit áthárították a hallgatókra. A kényszertakarítás összege extrém esetben szobánként mintegy forint is lehet. Változások az Erasmus pályázatoknál Folytatás a 1. oldalról A változások a tanulmányi Erasmus pályázatot érintik. Ennek során a hallgatók ösztöndíjra pályáznak, és megjelölik azokat az intézményeket, ahova szeretnének kiutazni. Eddig három helyet lehetett választani. Azok az ösztöndíjat elnyert diákok, akik nem jutottak be a megjelölt intézményekbe, tavaly a várólista elejére kerültek. A legtöbben ez esetben gyakorlatilag elestek az ösztöndíjtól, és nem utazhattak ki sehova. Idén egyrészt három helyett öt célt lehet megjelölni. Másrészt, ha valaki így sem kerül be egyik megpályázott intézménybe sem, az ösztöndíját megtartva választhat a még szabad helyek közül, az Erasmus Irodával egyeztetve. A pályázat így lényegében kétkörös lett, mivel a végleges rangsor és intézményhez sorolás csak az egyeztetési időszak után alakul ki. Fontos változás még, hogy a szakmai gyakorlatra szóló Erasmus pályázatnak, amely egész évben beadható, mostantól nincs kötelező nyelvvizsga követelménye (a tanulmányi pályázatnál minimum B2 szintű, államilag elismert nyelvvizsga szükséges a fogadó intézmény oktatási nyelvéből). Az EHK szerint, ha egy diák a fogadó céggel már megegyezett, akkor felesleges a nyelvvizsgát számon kérni rajta. Idén két héttel hamarabb van a tanulmányi pályázat Fotó: Tóth Máté határideje, február 15-én. A rektori utasítás is előbb került nyilvánosságra, mint tavaly. Így két hét jut a bíráltra, és van elég idő az egyeztetésre és a jogorvoslatra is. Ennek megfelelően a kari pontozási rendszerek már elérhetők a KTH Erasmus Iroda honlapján, a keretszabályozással együtt. Hoffer Dávid tanácsa, hogy mindenki olvassa végig figyelmesen a rektori utasítást, aki pályázni szeretne. Az EHK nem titkolt célja, hogy minél többen jelentkezzenek, ugyanis a Tempus Közalapítványtól kapott, ösztöndíjakra fordítható összeg attól is függ, hogy mennyire népszerű az adott felsőoktatási intézményben az Erasmus. Minél több hallgató jelentkezik most, annál több pénz áll rendelkezésre később. Így több tanulót lehet támogatni, és magasabb ösztöndíj ítélhető meg. (Ez tavaly havi 300 euró volt. Az idei összeg még nem ismert, de valószínűleg ennél nem lesz kevesebb.) Az EHK tavalyi kampánya sikeresnek bizonyult, a BME által kapott összeg 10%-kal nőtt. Ezért idén is készülnek nyereménnyel: három szerencsés ösztöndíjas támogatását havi 100 euróval megtoldják. Az Erasmus ösztöndíj egy páratlan lehetőség arra, hogy valaki külföldön tanuljon egy félévet, ráadásul nagy létszámú hallgató vehet részt benne (a BME-n fő évente). Megismerhetsz egy másik kultúrát, fejlesztheted a nyelvtudásod, betekinthetsz egy idegen ország oktatási rendszerébe sorolja Hoffer Dávid a külföldön töltött félév pozitív hozadékait. Kupcsik Réka Az életbelépősök Az őszi Műegyetemi Állásbörze játékának nyertesei részt vettek a nekik szervezett Életbelépő tréningen. Azoknak sem kell azonban bánkódni, akik erről a nyereményről lemaradtak, ugyanis a nagy népszerűségre való tekintettel dr. Sinkó Erika a tavaszi Felkészítő Napok keretén belül több alkalommal is ellátogat a BME-re, hogy minél több hallgató számára elérhetővé tegye a nevéhez fűződő Életbelépő tréning egyes moduljait (Kommunikáció- és tárgyalástechnika, Munkajog, Önéletrajz, Személyiség és önismeret tréning). Jelentkezés: /fn (x) Fotó: Tóth Máté Műhely Felelős kiadó: Kovács András, Rácz Tamás Főszerkesztő: Szabó Zsolt Lapmenedzser: Boros Miklós Szerkesztő: Nátz Kata Rovatvezetők: Sneider Zita (BME körkép, bmekorkep@muhely.com) Takáts Ildikó (Kapun kívül, kapunkivul@muhely.com) Kocsis Brigitta (Közélet, kozelet@muhely.com) Szabó Orsolya (Magazin, magazin@muhely.com) Lengyel Rita (Sport, sport@muhely.com), Rajnai Tamás (Technika, technika@muhely.com) Képszerkesz tő: Kiss Imre Tördelőszerkesztő: Kovács János Szerkesztőség: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.I.51, Tel./Fax: , info@muhely.com, Honlap: Hirdetésszervező: Szabó Zsolt info@muhely.com Tel.: , Fax: Vidéki tudósítók: Horváth Judit (Pécs), Bíró Viktória (Veszprém), Kujan István (Miskolc), Kocsis Bence (Győr) Varga Tamás Ottó (Szeged), Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Az újság megjelenik kéthetente 7000 példányban. Ingyenes. HU ISSN Egyetemi Hallgatói Képviselet 2 Műhely X. évfolyam 1. szám

3 BME körkép Közlekedjünk körültekintően! az egyetemen is Baleset történt az egyetem kertjében tavaly decemberben. Az áldozat nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az egyetem területén belül is a KRESZ szabályai érvényesek, jelentős sebességkorlátozással. A Rendészeti Csoport hatástanulmányok alapján vezette be az 5 és a 10 km-es korlátokat. A rendszer jól működik, az autósok többnyire betartják a szabályokat. Ki mehet be az egyetem területére, és milyen céllal? Hajós Róberttől, az Üzemeltetési Osztály igazgatójától megtudtuk, hogy az egyetemet három egységre osztották. Az északi terület a Bertalan Lajos utcától északra lévő kampuszt foglalja magában. Ezen a részen nincsenek parkolók, csak a mozgássérültek számára alakítottak ki néhány helyet a CH épület Fotó: Danyi Balázs mellett, a Sóhajok Hídjánál és a K épület déli bejáratánál. A területen parkolás céljából csak a mozgáskorlátozottak, míg az árurakodás időtartamára a különböző szállítók járművei (pl. büfé, laborok), és az egyetemen dolgozó kivitelező cégek mehetnek be. A terület kialakításából adódóan a jármű- és a gyalogosforgalom szétválasztása nem lehetséges. A középső kampusz területének megújulását követően szétválasztották az autós és a gyalogos forgalmat, ezzel is csökkentve a baleseti veszélyeket. Az egyetemi parkolási lehetőségek körülbelül fele itt található: a Stoczek utcai bejárat felőli területeken, a H-T és az R épület között, valamint a V1-V2 épület udvarán. A déli kampuszrészt az I és a Q épület alkotja, itt mélygarázsokban biztosítják a parkolóhelyeket. Az egyetem területén lévő parkolókat iskolánk dolgozói vehetik igénybe, körülbelül 420 felszíni és 450 mélygarázs parkolóhely áll rendelkezésükre. Ezek száma nem változott az átalakítások során, csak az elosztásuk módosult. A szigorú szabályozás ellenére december 1-jén, dél körül mégis történt egy baleset a Sóhajok hídjánál. Egy zenét hallgató diáktársunk mögé egy autó ért, amely vízmintát hozott az egyik tanszékre. A hallgató elkezdett kitérni az autó útja elől, ám az utolsó pillanatban hirtelen visszalépett. Sajnos pont a kerék elé került, és 8 napon túl gyógyuló sérüléseket, bokatörést szenvedett. A gépjármű betartotta a KRESZ szabályait és a sebességkorlátozást, ezt több tanú is megerősítette. Markovits Zita Nézőpont Ploszkina Krisztina Diploma: se vele, se nélküle? Az idei év elején közel százezer fiatal került zsákutcába az új felsőoktatási törvényben megszabott keretszámok miatt. A legmeglepőbb csökkentés a jogászok és közgazdászok esetében ment végbe, az előbbieknél 800 helyett 100-an, az utóbbiaknál pedig 4900 helyett csak 250-en tanulhatnak államilag finanszírozott formában. Ezek után a felvételizőkben felmerül, hogy megéri-e továbbtanulni és vajon mennyit érhet a diploma. A legfrissebb adatok szerint (felvi.hu) az ösztöndíjas jogászok száma fele-fele arányban oszlik meg az ELTE és a PPKE között, a Corvinus gazdaságtudományi szakjaira 75-en juthatnak be, a Szegedi Tudományegyetemen pedig kizárólag költségtérítéses formában lehet majd továbbtanulni e két területen. A BME gazdasági alapképzése 30 helyet fog biztosítani, a műszaki alapszakra 2200-an kerülhetnek be, a társadalomtudományira 10-en, valamint 400 informatikus pályázhat a térítésmentes képzésre. Azonban a többi területen is igen jelentős csökkentést lehet tapasztalni. Először is, érdemes lenne végiggondolni, hogy mi, fiatalok miért szállunk versenybe a diplomáért. Annak ellenére, hogy hazánkban csak a lakosság ötöde rendelkezik felsőfokú végzettséggel, az egyik legfőbb érv az, hogy a diplomások bérelőnnyel bírnak a munkaerő-piacon. Sokan hiszik, hogy az áhított papírral a kezükben nem lesznek munkanélküliek, illetve többet fognak keresni. A diplomás munkanélküliek aránya itthon 4%, amiből arra lehet következtetni, hogy valóban jobbak a kilátásaik. Másrészt a nagyobb fogyasztás, külföldi utazások, magasabb presztízs és vezetői pozíciók megszerzése is a szemünk előtt lebeg. Aki felsőfokú intézményt végzett, megbízhatóbb adófizető lehet, és rugalmasabban tud majd alkalmazkodni a változó körülményekhez. Tény, hogy a hazai diplomások száma jóval az uniós értékek alatt van, a nyelvvizsgával rendelkezőkről nem is beszélve (29%). A felvételizők pedig idén abba a helyzetbe kerültek, hogy dönteniük kell, mennyit ér számukra a diploma. Lehetőséget és fejlődést vagy költséget és alulmaradást? Vajon az átmeneti hiány ily módon történő kipótlása hosszú távon milyen hatásokkal járhat? Úgy tűnik, az oktatásba való beruházás jelenleg már nem elsődleges. Továbbtanulni vagy sem? Halomban tornyosuló kidobott felvételi tájékoztatók és remények Százezren kényszerülnek jövőjük alapos átértékelésére. Tájékoztatás év januárjában két új folyóiratcsomaggal bővítette kínálatát az OMIKK. A Wiley kiadó tudományos folyóiratai, az archív állománnyal együtt a napokban váltak elérhetővé az egyetem IP tartományából. Akik a keresést az EBSCOhost felületén keresztül végzik, a találatok között a teljes szövegű cikkeket is megtalálják. A Youtube oldalán, a linkre kattintva hasznos információkhoz juthatnak a használatot illetően, de akik a nyomtatott verziót jobban kedvelik, látogassanak el az alábbi oldalakra: BME OMIKK, Tájékoztatószolgálat február 6. Műhely 3

4 BME körkép Elképzelések az északi kampuszrész jövőjéről Fotók: Hámori Zsófia A középső kampusz felújítása után is akad még csinosítanivaló az egyetemudvaron. A közelebbi jövőről és a távlati tervekről Andor György adott lapunknak ízelítőt. A es egyetemi létesítményprogram végső fázisa következik: a K épület Könyvtár felőli tornatermi részétől északra eső alagsor átalakításával. E felújított szakaszra, aminek az átadása nyár elején várható, a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék (ÉMK) költözik, ugyanis jelenlegi otthonukat, az U épületet hamarosan lebontják. Az eredetileg is ideiglenesnek szánt létesítmény felszámolásának legfontosabb oka, hogy elüt a műemléki környezettől. Bár az épület alapjában véve nincs rossz állapotban, mára feleslegessé vált, energetikailag pedig mindenképpen alacsony műszaki színvonalúnak számít. A tervek szerint az épület kulcsait az átköltözés befejeztével, vagyis nagyjából a nyár végéig leadja a tanszék. A bontás pontos ideje még nem kristályosodott ki, mivel ez nem csak pénzzel jár, de a munkálatok kapcsán számolni kell a zajjal és porral, valamint a törmelék elszállításának problémájával is, főleg, mivel az objektum az egyik legfrekventáltabb helyen található. A felszabaduló terület lehetőséget rejt, akár egy új szabadtéri közösségi hely kialakítására is, hogy az egyetemi polgárok kényelmesen tölthessék a friss levegőn az előadások közti időt, ne kelljen a Sóhajok hídja alatt álldogálniuk. Nem az UV a létesítményprogram egyetlen bontási eleme, az újonnan átépített középső kampuszrészben is történt hasonló. Az AE épület EL felöli sarkát már felszámolták, ami szintén nem büszkélkedhetett a legszebb építmény címmel. Megtudtuk azt is, hogy az UV épület lebontása után már csak egy hasonló nagyobb objektum rontja az összképet: az FA, ami az F épület kertjében van. Ez azonban még bizonyára hosszú évekig megmarad, mivel kiürítése jelenleg nem megoldható. A történelmi kampusz átfogó rendezéséhez több ötlet, számos koncepció is született az elmúlt években. Ehhez kapcsolódik, hogy a K épület rekonstrukciója folyamatosan zajlik, a CH épület átfogó felújítása pedig hamarosan megkezdődik. Az épületek külső kinézetüket és környezetüket tekintve viszonylag jó állapotban vannak, hasonlóan az MG és az MT épület körüli részhez. Tehát lassan elérjük, hogy az északi területen már vállalható létesítményviszonyok uralkodnak, így maga a kertkörnyezet is megérett a rendezésre. mondta Andor György. Ez leghamarabb 2013-ban, azaz már csak az új rektori ciklusban kerülhet napirendre. Ugyanis az átalakítások közműveket is érinthetnek, illetve alapvetően kell újragondolni a belső gyalogos és autós közlekedést, a parkolást, a kapuk nyitását-zárást, szobrok, emlékművek sorsát, és természetesen a növényzetet, a park jellegű elemeket is. A távlati tervek között az is felmerült, hogy a Bertalan Lajos utca Z épület, és a Stoczek menza közti szakaszát el kellene zárni az autóforgalom elől, és a kampuszhoz csatolni, így még nagyobb belső parkot lehetne kialakítani. Ez akkor lehetséges, ha a metróállomás átadásával módosulnak a forgalmi viszonyok az egyetem környezetében, amivel együtt viszont a parkolási problémák súlyosbodhatnak tovább. Andor szerint: az északi kampusz lehetne nyitottabb akár a turisták felé is, ez még egy kiaknázatlan lehetőség. Mivel a lassan 230 éves Műegyetem e százéves épületegyüttessel, számos történelmi és tudománytörténeti kuriózumával bizonyára tudna mit mutatni, a turisták ilyen értékekre fogékony részének. A rektorhelyettes szerint ennek az elgondolásnak az is lehet az előnye, hogy esetleg ilyen irányú turisztikai vagy műemlékvédelmi állami, illetve pályázati pénzeket is be lehetne vonni ezekhez az egyetemi fejlesztésekhez, mert ezekre az oktatási-kutatási támogatásokból aligha gazdálkodható ki elegendő. László Zsófia 4 Műhely X. évfolyam 1. szám

5 BME körkép A tavaly december végén elfogadott Felsőoktatási törvényről (FTV), és a nemrég nyilvánosságra hozott felvételi keretszámokról Dr. Péceli Gábor, a BME rektora beszélt lapunknak. Kudarc az új FTV a BME szemszögéből bölcsész, a tanári helyekre ideológiai szempontból sokkal inkább az volt. De ez egy történelmi korszak. Most furcsa lenne, hogy azért, mert olyan aránytalanul kicsi az állami finanszírozás, kényszerűségből informatikusokat és gépészmérnököket faragjunk azokból, akik az üzleti ügyek iránt érdeklődnek. Ön korábban azt mondta, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői szerették volna megnézni a felsőoktatási törvény tervezetét. Ezt jelezték is az illetékesek felé. A végleges törvénymódosítás elfogadása előtt, decemberben történt végül bármiféle egyeztetés? Erre nagyon nehéz válaszolni, mert úgy vagyunk legközelebb az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy igen is meg nem is. A törvényjavaslat, ami december 23-án törvénnyé változott, az utolsó napok parlamenti vitájában véglegesült, és ezzel kapcsolatosan már semmiféle egyeztetés nem volt. Korábban különféle formában volt konzultáció a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tagjaival, a szervezet elnökségével, valamint az öt kutatóegyetemi és a Pécsi Egyetem rektorával. Ezekben az esetekben valamiféle véleményt tudtunk mondani. Összességében azonban egy elvárt, szabályos egyeztetés nem volt. Az új törvényre nem lehet azt mondani, hogy ezzel kész van a magyar felsőoktatási szabályozás. Megszületett egy kerettörvény, amely nagyon sok részletkérdést rendeleti úton tervez szabályozni. Sok olyan nyitott kérdést vet fel, melyekről a jövőben bőven van mit egyeztetni, ha az oktatási kormány ezekről egyeztetni gondol. Ön mennyire elégedett ezzel az eljárási móddal? Érdekes kérdés, hogy az ember lehet-e ezzel elégedett. Az újévi fogadáson azt mondtam, hogy én az egész folyamatot a felsőoktatás kudarcaként élem meg, mert önmagában véve, ami született, az a BME perspektívájából nem szerencsés. Egy olyan, a gazdasági autonómiát korlátozó törekvés látszik benne, amelyik az egyetemi világtól az én felfogásom szerint idegen. Az egyetem gazdálkodási autonómiájának a lényege, hogy az oktatás és a kutatás folyamatai elválaszthatatlanok attól a gazdálkodási szabadságtól, ami egyébként egészen jól megadatott az elmúlt időszakban, bár a szabályozásnak sok hibája és kuszasága volt az előző törvény esetén is. Az MRK-n keresztül sokszor jeleztük, hogy amikor az ország nehéz gazdasági helyzetben van és forráskivonásra kényszerül, akkor lenne igazán értelme annak a rugalmas gazdálkodási keretnek, amit mi ezzel a gazdálkodási autonómiával elképzelünk. Hiszen így oly módon tudnánk irányítani az elvonásokat, hogy azok a lehető legkevesebb kárt okozzák az intézményekben. Ennek a gondolatnak a közvetítésével abszolút kudarcot vallottunk, a felvetésünk süket fülekre talált. Pedig nem arról van szó, hogy valami olyasmiért harcolunk, amiről úgy gondoljuk, hogy azzal kényelmesebb az életünk. Hanem magának a felsőoktatásnak a funkciója, a logikája, működőképessége igényli ezt. De az egyetemek gazdálkodásának kérdése még nem lefutott ügy. Egy kormányrendeletet várunk, és lehet, hogy ezek hiú remények, de azért bízunk benne, hogy ebben biztosítva lesz valamilyen mértékű rugalmasság. Az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámok szerint közel 20 ezerrel kevesebb állami ösztöndíjas hely lesz idén. Ön mennyire ért egyet a keretszámok drasztikus csökkentésével? Nem tudom, mi indokolja a drasztikus támogatáscsökkenést a jog- és a gazdaságtudományi területeken. Ezt nem lehet észérvekkel megindokolni, emögött valamilyen más megfontolás is meghúzódhat. Az MRK ezzel kapcsolatos állásfoglalásában leírja, hogy a 25%-nál nagyobb értékű létszámváltoztatásnak a kezelése nagyon nehéz. Az évről évre történő változtatásában max. 10%-os az a mérték, amit még kezelni lehet, többek közt humánpolitikai okokból is. Ezzel párhuzamosan általánosan jelen van az az igény, hogy műszaki és természettudományos végzettségű diplomásból legyen több. Ennek fényében egészen furcsa képződmény a mostani keretszám meghirdetés. A BME-n az állami ösztöndíjas helyek száma minden szakon kevesebb lett a tavalyinál. Ez a műszaki és a természettudományos területeken is így van. Az állami részösztöndíjas helyek száma jóval több, mint amilyen jelentkezési számra számítunk. Ezeket a hozzánk allokált ösztöndíjakat nem fogjuk tudni felhasználni. Mi lesz a fel nem használt ösztöndíjak sorsa? Nem ismerjük a fenntartó majdani reakcióját. Lehet, hogy a fel nem használt ösztöndíjakat átcsoportosítják, de az is lehet, hogy egyszerűen felhasználatlanok maradnak. A magunk részéről jó esetben el tudjuk érni, hogy annyi hallgatót vegyünk fel az általunk elképzelt minőségi szinten (ezt a felvételi pontszám minimuma fejezi ki), hogy a felvettek 80%-a állami ösztöndíjas, 20%-a pedig részösztöndíjas legyen. Ez azt jelentené, hogy a tavalyi szintet alig meghaladó létszámmal indulna szeptemberben a képzés. Nyilvánvalóan minket az üzleti terület létszámadatai érdekelnek leginkább. Látni kell, hogy nem velünk bántak el a legjobban, hiszen nem kerültünk be azon intézmények közé, ahol a gazdaságtudományi területen nulla az államilag támogatott helyek száma. Az országosan kiosztott 250 helyből mi 30-at kaptunk, ami elismerése a nálunk folyó gazdaságtudományi képzésnek. Ugyanakkor ez a szám messze alatta van annak, amit normálisnak lehet mondani. Ha országos szinten nem 100, hanem 400 jogász és 250 helyett 1000 gazdaságtudományi helyet osztottak volna szét, az is jelentős redukció lenne. Mennyire lehetetleníti el a keretszámok csökkentése az intézményeket? Önmagában véve nem lehetetleníti el, hiszen egyrészt a 2012-es költségvetési számokat az intézmények a hallgatói létszámtól függetlenül megkapták, másrészt a határozat most csak egy évfolyamot, a belépőket érinti. Kérdés, hogy a keretszámok hogyan alakulnak a következő években, és hogy van-e olyan reakció a jelenlegi középiskolások részéről, hogy átjelentkeznek más szakokra. Bár ez egyáltalán nem lenne triviális, azért volt már rá példa a történelemben. Az 56-os megemlékezési ünnepségre készülve olyan történelmi visszatekintésre bukkantam, amiben az szerepel, hogy abban az időben sokan jártak a Műegyetemre olyanok, akik elsődlegesen nem műszaki, természettudományos érdeklődésűek voltak, hanem inkább a humán terület vonzotta őket. A jelenség oka politikai eredetű, mert akiknek a családi háttere nem volt olyan preferált, azok számára a Műegyetemre bekerülni nem volt irreális, míg a Mi a véleménye a költségtérítések öszszegéről? Hogyan jelennek meg ezek a BME-n? Ez egy országos licit volt. Egy közbenső fázis során egy -tól/-ig határt adott meg a minisztérium, hogy az egyes szakokon milyen minimum és maximum értékeket lehet alkalmazni. A BME úgy döntött, hogy a Corvinus Egyetemmel történt egyeztetéstől eltekintve a -tól/-ig határban az összes szakot a tartomány felső határára állítja. Így egyik társintézmény sem mondhatja azt, hogy alálicitáltunk, hogy többen jöjjenek ide. Várhatóan hogyan fogadják majd a hallgatók a költségtérítést annak fényében, hogy a mostani részösztöndíjas képzés költségei nagyjából megegyező mértékűek a korábbi költségtérítéses képzés összegével? A félpénzes megoldás a műszaki, a természettudományos és az informatikai területen jelent meg. Mi is kíváncsiak vagyunk ennek a hallgatói oldalról történő fogadtatására. Valószínűleg a részösztöndíjas megoldás a Diákhitel 2-vel kombinálva vállalható. És ha valaki jól teljesít, akkor államira is átkerülhet. Arra számítunk, hogy a most érettségiző, üzleti szakjainkra jelentkezők be tudnak vállalni költségtérítéses képzéseket is, hiszen sok szülő az alapképzés szintjéig tudja segíteni a gyermekét. Ahol ez a támogatói háttér reálisan fel sem merül, az a mesterképzés, amelynek saját finanszírozása elég nehéz dió. Ott a szülők és a hallgatók esetleg elgondolkodhatnak azon, hogy inkább olyan szakon tanuljon (tovább) a diák, amelyre jobb eséllyel juthat be államilag támogatott helyre. Nem új keletű jelenség, hogy külföldre mennek tanulni a diákok. Nem nehéz olyan intézményt találni, ahol ingyenes az oktatás, bár a lakhatási és egyéb költségek az itthoni költségtérítéses félév árai körül mozognak. Lehet attól tartani, hogy tömegesen tanulnak majd külföldön ezután a hallgatók, mert ha fizetniük kell az oktatásért, akkor legalább azt tanulják, ami ténylegesen érdekli őket, és ezen felül egy idegen nyelvet is megtanulnak? Bécsben, Grazban egyre több a magyar hallgató. Azt hiszem, hogy egy adott mértékig nincs baj azzal, hogy külföldi egyetemen szereznek diplomát. Ennek az arányaival lehet gond, ha túlságosan sokan választják ezt az utat, majd ezt követően külföldön vállalnak munkát. Hiszen ennek az országnak is szüksége van szakemberekre, és itthon kellene hasznosítani a tudást. De a magyar átlag egyetemi hallgató részéről annak a felvállalása, hogy többségük sikeresen beilleszkedjen külföldi környezetbe, szerintem nem reális. Itthon is meg lehet találni azokat a lehetőségeket, hogy ha valaki nagyon akar, akkor a diplomát megszerezhesse. Szabó Orsolya február 6. Műhely 5 Fotók: Hámori Zsófia

6 Kapun kívül Budapest mint egyetemváros aktuális munkák Java programozás 1000 Ft/óra Középhaladó szintű java programozót keresünk! Munkaidő: kötetlen, heti 20 óra, ebből 10 óra napközben 9-18 óra között Munkavégzés helye: XIII. kerület, Klapka irodaház Feltételek: - Java, velocity, javascript, html, sql ismerete - Precíz, kiszámítható munkavégzés Előny: - xpath, xquery ismerete Bolti eladó 539 Ft/óra Divatáru üzletbe és jelmezboltba keresünk eladókat. Munkakezdés: folyamatos Munkaidő: H-SZ óráig két műszakban, V óráig Feltételek: - Jó kommunikációs készség - Kitartó munkavégzés, szorgalom - Elegáns megjelenés Telefonos piackutatás és telemarketing 550 Ft/óra telefonos munkára keresünk diákokat Munkaidő: beosztás szerint Munkavégzés helye: I. kerület Feltételek: - Jó kommunikációs készség, magabiztos fellépés, kitartó, lelkes munkavégzés Hostess munka lányoknak Ft/óra Szórólap osztásra, rendezvényeken kóstoltatásra, keresünk csinos lányokat. Munkaidő: rendezvénytől függő Munkakezdés: folyamatosan Feltételek: - Betöltött 18. életév - Jó kommunikációs készség - Ápolt külső, vidám megjelenés - Egészalakos és portré fénykép küldése Rakodási munka fiúknak 715 Ft/óra Könnyű fizikai munkára keresünk fiúkat. Munkakezdés: folyamatos, várólistás Munkaidő: megrendeléstől függően Feltételek: - Jó kondíció, kitartó munkavégzés Részletek: - Irodák költöztetéséhez, rakodásához keresünk fiúkat. Adminisztratív munka 714 Ft/óra Klasszikus asszisztensi feladatok ellátására keresünk hosszútávra diákot! Munkaidő: napi 4-6 óra Feltételek: - Legalább 1 éves további nappali tagozatos hallgatói jogviszony - Jó kommunikációs készség - Irodai tapasztalat, passzív félév előny - Legalább középfokú angol nyelvvizsga Részletek: - Asszisztensi feladatok ellátása, szerződések előkészítése, postára járás. Munkáinkra minden esetben az alábbi feltételekkel jelentkezhetsz: - nappali tagozatos hallgatói jogviszony - fényképes önéletrajz MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K épület I. em. 51. Telefon.: (1) Mobil: (20) Fax: (1) Web: melo@miszisz.hu Nagy egyetemi kampuszok, melyek hallgatók ezreinek biztosítanak továbbtanulási, lakhatási és szórakozási lehetőségeket, számos európai és amerikai nagyvárosban működnek. Ezek az egyetemi szigetek várost alkotnak a városban. Az egyetemváros mint kezdeményezés Magyarországtól sem idegen, hiszen Miskolcon és Veszprémben is létezik már ilyen városrész. Vajon Budapesttel mi a helyzet, egyetemvárossá válhat az ország fővárosa? Erről kérdeztem Kovács András EHK elnököt. Mióta dolgoztok azon, hogy Budapest egyetemvárossá váljon? Az elképzelés már több éve megszületett, de aktívan 2011 őszén kezdődtek el az egyeztetések a Fővárosi Önkormányzattal. Az ötletgazda az ELTE BTK volt HÖK elnöke, Nemes László volt. Úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne a felsőoktatási intézmények és a főváros között született együttműködési megállapodásokat a hallgatók számára is fontos tartalommal feltölteni. Az elmúlt hónapok megbeszélésein melyeken a BME mellett az ELTE és a Semmelweis Egyetem hallgatói önkormányzatainak képviselői is részt vettek olyan célok körvonalazódtak, amely mögé egységesen fel tudtak sorakozni az intézmények. Bemutatnád ezeket részletesebben? Az egyetemváros területén a hallgatók tanulmányaik mellett felszabaduló szabadidejét szeretnénk tartalmas tevékenységekkel Szombaton délelőtt hosszú sorok kígyóztak a Papp László Sportaréna bejáratától egészen a metrómegállóig. Nem a Beatles állt össze újra, hanem az idei Educatio kiállítást rendezték meg január 20. és 21. között, ahol a felsőoktatási és felnőttképzéssel foglalkozó intézmények vonultatták fel a kínálatukat. A bejutás azért volt nehéz, mert hamar elérte az épület a tűzvédelmi előírások szerinti befogadóképesség határát. feltölteni, mint verseny- és tömegsport, kulturális tevékenységek, tánc, színház, zenei programok. Kölcsönös előnyökkel járó együttműködések keretében szeretnénk elérni, hogy a hallgatók kedvezményesen juthassanak el ilyen jellegű rendezvényekre. Educatio nehéz volt bejutni Nem gondolod, hogy Budapesten az intézmények elhelyezkedése nehézzé teszi ennek megvalósítását? Valóban, Budapest mind szerkezetét, mind működését tekintve más, mint egy vidéki város. A felsőoktatási intézmények többsége azonban a VIII., IX. és XI. kerületben található. Az egyetemváros projektelképzelés így erre a területre koncentrálódik. Az érintett intézmények részéről az összefogás már megtörtént, és úgy tűnik, a fővárostól is megkapjuk a szükséges segítséget. A főváros részéről tehát támogatókat találtatok. Igen pozitív kilátásaink vannak a közös munkát illetően. Támogatják, hogy a hallgatók olcsóbban sportolhassanak és járhassanak színházba, sőt ötletként felmerül egy új bérletstruktúra kialakítása is. Nem féltek attól, hogy az érintett kerületek lakói negatívan fogadják az elképzelést? A kollégiumok közvetlen környezetében élők valóban nem mindig nézik jó szemmel a fiatalok esti szórakozását, ugyanakkor úgy gondolom, hogy az egyetemváros területén a jövő értelmisége éli majd mindennapjait. A tanulás és kutatás után a szórakozás is a Fotó: Hámori Zsófia Fotó: Tóth Máté természetes része egy fiatal életének. Bízom benne, hogy sikerül a lakosok és a hallgatók érdekeit is szem előtt tartó megállapodásra jutnunk. Ezen a téren a kerületi önkormányzatok támogatása nyújthat majd segítséget. Mit gondoltok a kezdeményezés nemzetközi visszhangjáról? Biztosak vagyunk benne, hogy a budapesti egyetemváros sikeres megvalósításával Magyarország még integráltabb módon vállalhat szerepet az európai értelmiség képzésében. Személy szerint úgy gondolom, hogy ennek sikerével több külföldi diák gondolja majd úgy, hogy érdemes Magyarországon tanulni. Takáts Ildikó Óriási volt az érdeklődés: a közvetlenül érettségi előtt állók főleg a képzés jellegére, és az elhelyezkedési lehetőségekre voltak kíváncsiak, hiszen nemsokára rangsorolniuk kell a jelentkezési lapon az egyetemeket, amelyek között néha nehéz a választás. A végzős évfolyamtól fiatalabbak is hasznos tanácsokat kaptak, hogy milyen fakultációt érdemes választani például, ha az adott szakra szeretnének felvételizni. A jogi és gazdasági karokon drasztikus a keretszámok csökkenése az államilag finanszírozott képzésben. Sok vidéki egyetemen várhatóan csak fizetős szakok indulnak majd, egy-két intézmény még a hivatalos állásfoglalásra vár. Eközben nálunk már tudható, hogy a GTK Műszaki menedzser szakán maradnak a finanszírozott helyek, Kommunikáció és médiatudomány szakon 10, a maradék három szakon (Gazdálkodás és menedzsment, Alkalmazott közgazdaságtan, Nemzetközi gazdálkodás) összesen 30 államilag támogatott hely marad. A gazdasági képzésekre kiosztandó összesen 250 támogatott helyből ezenkívül 75-öt a Corvinus Egyetem, és ugyanennyit a Budapesti Gazdasági Főiskola kap meg. Az új felsőoktatási törvényről kevesebbet lehetett hallani a mérnöki karok standjainál. Itt nem azért aggódtak a nebulók, hogy sikerül-e államilag támogatott képzéshez jutniuk, inkább az merült fel, hogy a képzési idő kétszeresét magyarországi munkavállalóként kell tölteniük. Akad olyan, aki emiatt külföldi egyetemet fontolgat, mások számolgatják, hogy mennyibe kerülne hét félév, ha úgy hozná a sors, hogy más országban akad nagyon jó munkalehetőség. A kiállítás hangulatától azonban messze állt a gondterheltség. A nézelődő, kérdezősködő fiatalok mérlegelnek mindent a nagy hajrá előtt, és tavasszal nekifutnak ez első akadálynak, ami a diplomához vezet: a felvételinek. Fekete Fanni 6 Műhely X. évfolyam 1. szám

7 Nézőpont Erasmus, a súlytalanság mámora Fotó: Szabó Orsolya Csöndben ültünk az innsbrucki vonatállomás egyik kávézójában. A lengyel és az olasz fiú az aznapi tesztvezetésről beszélgettek, ahova engem is magukkal cipeltek, hogy megmutassák, hogyan gyorsul egy igazi autó. A mellettem ülő lány, aki üveges szemmel bámult maga elé, Ágnieszka. Majdnem fél évig laktunk együtt, egy tizenkét négyzetméteres, lányosan berendezett szobában. A fiúk elmondása szerint elég zsúfolt volt a közös kis életterünk, ahová túl sok kacatot halmoztunk fel. Ennek ellenére valahogy mégis mindig nálunk ücsörögtek és kedélyesen pusztították az itthonról származó kekszeket, csokoládékat és az apától kapott, diplomáciai felhasználásra szánt házi pálinkát. Már vagy egy órája ücsörögtünk a kávézóban, és bár a vonat már több mint negyven percet késett, még mindig úgy éreztem, hogy az eddig együtt eltöltött idő nem volt hosszabb egy percnél. Az érzést azért is furcsálltam, mert a hazaindulás előtti napok szinte minden percét együtt töltöttük. Már rögtön ébredés után találkoztunk a konyhában, ahol közös reggelivel kezdtük a napot. Gyakran csatlakoztak hozzánk a kóreaiak is, akik még reggel is rizst adtak be a közösbe. Aztán gokartozni voltunk, síelni mentünk, sétáltunk a szakadó hóban, hoki meccset néztünk, társasoztunk, majd ebédre és vacsorára is együtt főztünk. Mindegy volt, mit csinálunk, csak az számított, hogy együtt csináljuk, mert egyre inkább éreztük annak az időnek a közeledtét, amikor is el kell indulni haza és véget ér ez az idilli állapot. A paradicsomi lét, amikor a nap bármely szakában történhet valami szokatlan, valami, aminek semmi köze a megszokáshoz, a rutinhoz: hajnalban termálfürdőzni a hegyek között; közös házi feladatot készíteni két kínai lánnyal; jelmezben táncolni a város legmagasabb pontján felépített igloban; reggelente egy törökkel kávézni. Ugyancsak kuriózumnak számított, amikor a Hawai-ról érkezett oktató az egyetem épületének a legfelső, zárt üvegfalú teraszán tartotta az elméleti órát, így a hegyek elképesztő közelségét, a havas csúcsok és a szikrázó napsütés látványát egész nap élvezhettük. A délutánt megkoronázta, amikor a házi feladatnak a karácsonyi vásárban, egy bögre forralt bor mellett láttunk hozzá. De ott voltak még az átbeszélgetett éjszakák, a délutáni reggelizések, az egyetemi bál és a kirándulások is. Ágnieszka egy kis barna dobozt vett elő. Szó nélkül átnyújtotta. Kinyitottam, elkezdtek potyogni a könnyeim. Mikor először találkoztunk a kollégium liftjében, egy gyönyörű kék medált viselt, amit lehetetlen volt nem megdicsérni. Ez az ajándék volt a dobozban. Olyan hat hónap volt ez, amikor a minimális kötelezettség súlytalansággal, gondnélküliséggel és valószerűtlenül nagy szabadsággal párosult. Nehéz volt felszállni a vonatra, de ugyanakkor már vártam, hogy visszatérhessek a megszokott, dolgos és lelkiismeret-furdalás nélküli mindennapok világába. Szabó Orsolya Nézőpont Harmati Judit Valentin nap előtt Ötévesen még olyan könnyedén megy az egész. Minden nap másba lehetsz szerelmes, sőt az sem okoz gondot, ha egyszerre több csoporttársért rajong az ember fia vagy lánya. Ekkor még nagy a szívünk, mindenki belefér. Aztán ahogy felnövünk, úgy zsugorodik egyre kisebbé ez a szervünk, és rájövünk, hogy a szerelem nem más, mint egy átkozott szerencsejáték, ami leginkább a ruletthez hasonlítható. Választasz egy számot a több tucat közül, felteszed rá az összes zsetonodat, vársz, és közben bízol a szerencsédben. Csakhogy itt a tét jóval nagyobb, hisz ez esetben a szívét kockáztatja az ember. Talán ezért nem hisznek sokan felnőtt korukra a szerelemben, vagy hisznek benne, csak sosem találják meg, mert túlzottan a szerencsén múlik benne minden. Ők azok, akik bosszankodnak, ha nem tudnak továbbhaladni a lépcsőházban, mert egy csókolózó pár éppen eltorlaszolja az utat, akik szkeptikusan legyintenek a szerelmes filmek hepiendjein, és akik váltig állítják: a szerelem nem létezik. Ők azok, akiknek a Valentin nap az érzelmek és a kereskedők pirosbetűs napja, maga a rózsaszín cukormázba csomagolt szenvedés. Hogy honnan tudom mindezt? Onnan, hogy sokáig tartoztam a szkeptikusok közé. Gyűlöltem február 14-ét, részben mert valamiért mindig egyedül voltam, részben pedig azért, mert erre ez a nap léptennyomon emlékeztetett. Így aztán szép lassan elkezdtem magam a kapott rózsák és plüssmackók számával egyenlőnek érezni, és szinte észrevétlenül a Valentin nap, sőt az egész szerelem-dolog Grincsévé váltam. Fintorogva néztem az andalgó párokat, sőt sajnáltam őket, amiért nem veszik észre, hogy a szerelem veszélyes, vak, nyomorba dönt, és legfőképpen nem létezik Alig vártam, hogy hazaérve óriási adag szénhidráttal felszerelkezve horrorfilmeket nézhessek, ezzel kompenzálva az utcán rám zúduló giccs- és romantika áradatot. Aztán valahogy mégis megtörtént. Amíg ez idáig ügyesen sasszéztam el Cupidó nyilai elől, egyszer csak mégis eltalált egy. Most már elviselhetőbbnek találom a Valentin napot. Persze ugyanúgy horrorfilmet fogok nézni, óriáshamburgert és csokihegyeket fogok elpusztítani, és cikizni fogom az összes nyálasan enyelgő szerelmespárt február 14-én, egy valami azonban más lesz, hogy mindezeket már VELE fogom megtenni. Mert, ha hiszitek, ha nem, a szerelem létezik! Na, nem a lufikba és mutáns plüssállatokba bújtatott változata, hanem az az egyszerű szerelem, aminek nincs szüksége szívecskés medálra és vörös rózsára ahhoz, hogy létezzen. Mert ez ott bujkál minden összenevetésben, a közös élményekben, a tettekben. Segít elviselni, ha fájdalmat okoz a másik, segít csak a jóra emlékezni és segít megbocsájtani. Színesebbé teszi a világot, és Valentin nappá varázsolja a hétköznapokat. Ez az, amiért érdemes leülni újra és újra a rulettasztalhoz, mert bár a tét óriási, és gyakran mindenünket elbukjuk, titkon reménykedünk, hogy egyszer talán miénk lesz a jackpot február 6. Műhely 7

8 A hét témája Újév, új törvénnyel változások a felsőoktatásban Mondhatni a karácsonyfa alá érkezett az új felsőoktatási törvény, melyet tavaly december 23-án, 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyott jóvá az Országgyűlés. Az átdolgozott jogszabály idén január 1-jén lépett hatályba. Cikkünkben a főbb változásokat és kritikákat foglaltuk össze. A felsőoktatás alapjai lényegében nem változtak, mivel a végleges dokumentum továbbra is alap-, mester-, és osztatlan képzésekkel számol. A gyakorlatigényes BA és BSc szakokon legalább egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell teljesíteni, ami a záróvizsgára bocsájtás feltétele. A legalább 6, legfeljebb 8 szemeszteres képzési idő alatt minimum 180 (szakmai gyakorlat esetén 210), maximum 240 kreditet kell szerezni. Az MA, illetve MSc képzéseken kreditet kell összegyűjteni, melyre legkevesebb 2, de a gyakorlatban inkább 4 szemeszter áll a hallgatók rendelkezésére. Végül az osztatlan képzésben résztvevőknek félév alatt kreditre van szükségük a diplomához. Újdonság viszont, hogy a főiskolák is indíthatnak mesterképzéseket, melyeket azonban rendeletben a kormány szabályoz. Továbbá mint Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár egy parlamenti beszélgetésen elmondta az eddigi évek tapasztalatai alapján megkezdik a bolognai rendszer felülvizsgálatát, és ahol a szakma szerint arra szükség van, visszatérnek az osztatlan képzési rendszerre, ám ennek pontos ideje még nem ismert. Szintén a diplomaszerzés feltételeihez kapcsolódik, hogy záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd annak megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint tehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év után viszont záróvizsga nem tehető. Módosították a nyelvvizsgára vonatkozó rendelkezéseket, így lehetőség lesz ún. nyelvvizsga-amnesztiára. Azok a hallgatók, akik 2013-ig államvizsgáznak, de az abszolválást követő három évben nem tudják bemutatni a nyelvvizsga-bizonyítványukat amennyiben erre az adott egyetem vagy főiskola lehetőséget ad, mentesülnek e kötelezettség alól. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármiféle nyelvtudás nélkül diplomához juthatnak, ugyanis ehhez át kell majd esniük az adott oktatási intézmény belső szervezésű nyelvi tesztjén. A vezető egyetemeken köztük a BME-n nagy valószínűséggel nem fogják az eljárást engedélyezni. (Lsd. Nem lesz nyelvvizsga amnesztia cikkünket. A szerk.) Nagy port kavart a hallgatók részvételi arányának változása a döntéshozó testületekben. Míg eddig a szenátus tagjainak legalább negyedét és legfeljebb harmadát a diákok adták, addig az új törvény értelmében a HÖK a szenátusba legalább 20%, legfeljebb 25% képviselőt delegálhat amennyiben a hallgatói önkormányzati választásokon a nappali képzésben részt vevő tanulóknak legalább 25%-a igazoltan részt vesz. A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot a terhelési és juttatási szabályzat, az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásában gyakorolhat. Ezzel azonban a Professzorok Batthyány Köre nem ért egyet. Mint közleményükben írták: súlyos hiba, hogy a hallgatói önkormányzatok egyetértési jogot kapnak a tanulmányi és vizsgaszabályzat ügyében, és személyi kérdésekben is szavazhatnak. Változik még a felvételi eljárás, az ahhoz kapcsolódó keretszámok, a költségek, és új elemként jelenik meg a hallgatói szerződés. Ezentúl legfeljebb öt jelentkezés nyújtható be. Mesterképzésre pedig csak az vehető fel, aki a diplomája mellett legalább egy középfokú, C típusú nyelvvizsgával is rendelkezik. Továbbá az alapképzéseken 500 lesz a maximális felvételi pontszám, melybe egy természettudományi tantárgy eredményei is beleszámítanak. Ugyanakkor már nem költségtérítéses, valamint államilag támogatott férőhelyek közül választhatnak a most felvételizők. Szeptembertől önköltséges, állami részösztöndíjas (ekkor az oktatás költségeinek 50%-át állja az állam), illetve teljes mértékben államilag támogatott helyeken tanulhatnak a hallgatók. Az utóbbi két kategóriába bekerülni azonban az eddigieknél sokkal nehezebb lesz, mivel az állam szeptembertől az alapképzéseken állami - és részösztöndíjas, az osztatlan képzéseken pedig 2420 állami ösztöndíjas helyet biztosít. Mindezek ellen a Magyar Rektori Konferencia is élénken tiltakozott. Véleményük szerint a felsőoktatásból nagymértékű, legalább 20%-os forráskivonást jelentő döntést nem indokolhatja az ország gazdasági helyzete. Hangsúlyozták: inkább az oktatásra fordított támogatások növelésére lenne szükség. Nem ért egyet a döntéssel a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sem. Mint írják, nem látszik, hogy a keretszámokat átgondolt módon, a különböző kutatások eredményeit figyelembe véve, szakmai alapon határozták meg, és kérik, hogy amennyiben készültek olyan háttéranyagok, elemzések, demográfiai kimutatások, melyek alátámasztják a keretszámokat, azokat az Oktatási Államtitkárság mielőbb hozza nyilvánosságra. Egyetemünk alapképzésen 2730 ösztöndíjas és 2725 részösztöndíjas, osztatlan képzésen 180 ösztöndíjas, valamint mesterszakon 2200 ösztöndíjas helyet kapott. Akik önköltséges alapon kénytelenek folytatni tanulmányaikat a középiskola után, a Műegyetemen Ft és Ft közötti árakkal kalkulálhatnak. Nincsenek könnyebb helyzetben a mesterképzésre felvételizők sem. A kevés támogatott hely mellett egyete- Nem lesz nyelvvizsgaamnesztia Fotó: Hámori Zsófia december 23-án az Országgyűlés elfogadta a évi CCIV. törvényt a nemzeti felsőoktatásról. Ennek 107. (2) pontja segítséget kínál azon volt hallgatóknak, akik a diploma megszerzéséhez szükséges középfokú nyelvvizsga bizonyítványukat a záróvizsgától számított három éven belül nem mutatták be, és ezért oklevelüket nem vehették át. Részükre a diploma a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsga teljesítése esetén is kiadható. Mindezt azoknál lehet alkalmazni utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát. A törvény értelmében minden felsőoktatási intézmény esetében a Szenátus hivatott eldönteni, hogy bevezeti-e ezeket az intézkedéseket. Péceli Gábor rektortól megtudtuk, hogy a BME nem kíván élni ezzel a törvény adta lehetőséggel. A Műegyetemen továbbra is megkövetelik a középfokú nyelvvizsgát. A nyelvi kurzusok és a saját nyelvvizsga központ megadják azokat a lehetőségeket, amelyekkel a hallgatók teljesíteni tudják ezt a követelményt. Péceli Gábor tájékoztatása szerint a legfőbb érv amellett, hogy a Műegyetemen megmaradjon a korábbi menetrend az az, hogy az itt oktatott szakmák gyakorlásához mindenképpen szükség van idegen nyelv ismeretére. A társ felsőoktatási intézmények egy részében olyan szakokon is folyik képzés, ahol a nyelvismeret és nyelvhasználat megítélésük szerint nem annyira kritikus, mint nálunk. Mindezek értelmében a BME-s diákok nem mentesülnek a középfokú nyelvvizsga kötelezettsége alól. Sneider Zita 8 MŰHELY