VASTAGLEMEZEK HEGESZTÉSE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VASTAGLEMEZEK HEGESZTÉSE"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ANYAGSZERKEZETTANI ÉS ANYAGTECHNOLÓGIAI INTÉZET MECHANIKAI TECHNOLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK VASTAGLEMEZEK HEGESZTÉSE Biszku Gábor KYXMFZ 4800 VÁSÁROSNAMÉNY SZATMÁR ÚT 16

2 3 Tartalom BEVEZETÉS VASTAGLEMEZES GYÁRTMÁNYOK HEGESZTÉSÉRE ALKALMAS ELJÁRÁSOK ÉS NEHÉZSÉGEK HEGESZTŐ ELJÁRÁSOK FEDETTÍVŰ HEGESZTÉS VÉDŐGÁZAS FOGYÓELEKTRÓDÁS ÍVHEGESZTÉS FOGYÓELEKTRÓDÁS VÉDŐGÁZAS KESKENYRÉS HEGESZTÉS ELEKTORGÁZ-HEGESZTÉS VILLAMOS SALAKHEGESZTÉS A LEGALKALMASABB ELJÁRÁS KIVÁLASZTÁSA HEGESZTÉS SORÁN FELMERÜLŐ NEHÉZSÉGEK HŰLÉS KÖZBEN KIALAKULÓ KEDVEZŐTLEN SZÖVETSZERKEZET HIDEGREPEDÉS MELEG REPEDÉS RIDEGTÖRÉS RÉTEGES TÉPŐDÉS HEGESZTÉS OKOZTA FESZÜLTSÉGEK ÉS ALAKVÁLTOZÁSOK HOSSZIRÁNYÚ ZSUGORODÁS KERESZTIRÁNYÚ ZSUGORODÁS SZÖGTORZULÁS HOSSZIRÁNYÚ GÖRBÜLÉS ALAKVÁLTOZÁST CSÖKKENTŐ SZERKEZETI KIALAKÍTÁSOK ALAKVÁLTOZÁST CSÖKKENTŐ TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREK A BELSŐ FESZÜLTSÉGEK UTÓLAGOS CSÖKKENTÉSE A GÉPALAP BEMUTATÁSA A GÉPALAPOK FUNKCIÓJA, RENDELTETÉSE A GÉPALAPOK TULAJDONSÁGAI A HEGESZTETT KÖTÉSEK JELLEMZŐI A HEGESZTETT KÖTÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK 40

3 4 4. HEGESZTÉSTECHNOLÓGIA A HEGESZTETT KIVITELŰ GÉPALAPRA AZ ALAPANYAG VIZSGÁLATA A GÉPALAP GYÁRTÁSÁNÁL FELHASZNÁLT HEGESZTŐANYAGOK A HUZALELEKTRÓDA VÉDŐGÁZ ELŐMELEGÍTÉSI HŐMÉRSÉKLET MEGHATÁROZÁSA A GÉPALAP VÉDŐGÁZAS FOGYÓELEKTRÓDÁS ÍVHEGESZTÉSE HEGESZTÉS UTÁNI FESZÜLTSÉGCSÖKKENÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSBAN FELHASZNÁLT SZABVÁNYOK JEGYZÉKE RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATOK ÉS A VIZSGÁLATTAL FELTÁRT HIBÁK CSÖKKENTÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK SZEMREVÉTELEZÉSES VIZSGÁLAT FOLYADÉKBEHATOLÁSOS, PENETRÁCIÓS VIZSGÁLAT RONCSOLÁSOS VIZSGÁLATOK ÉS A VIZSGÁLATTAL FELTÁRT HIBÁK CSÖKKENTÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK MAKRO VIZSGÁLAT KEMÉNYSÉGMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK... 71

4 5 BEVEZETÉS Szakdolgozatomban a vastagfalú acélszerkezetek hegesztéséről és az azokhoz alkalmazható hegesztőeljárások ismertetéséről, a hegesztés során fellépő hegesztési nehézségekről, deformációkról, és azok csökkentésére szolgáló eljárásokról írok. Az első fejezet tartalmazza az ötvözetlen szerkezeti acélokból készült vastaglemezes gyártmányok hegesztésére szolgáló hegesztőeljárások irodalmi áttekintését. Az eljárások, amelyekről szó lesz a fedettívű hegesztés, a védőgázas fogyóelektródás hegesztés, és a villamos salakhegesztés. E fejezet kiterjed még a hegesztéstechnológiai tervezés rövid leírásával, majd ezt követően a hegesztés során fellépő hibákat, problémákat, mint a hidegrepedés, a melegrepedés,a ridegtörés és a réteges tépődés jelenségét ismertetem.. A második fejezet tartalmazza a vastaglemezekből készült hegesztett szerkezetek hegesztési alakváltozásait, mint a zsugorodás, és a vetemedés, valamint a hegesztett szerkezet belső feszültségeit és mindezek csökkentésére szolgáló módszereket és eszközöket. A harmadik fejezetben ismertetem a MEVISZ Kft.-nél készített gépalapot, és funkcióját. Általános bemutatást adok a gépalapokról és gépalapok tulajdonságairól, továbbá a gyártás során készített hegesztett varratok jellemzőiről és a hegesztett kötéssel szemben támasztott követelményeketről. A negyedik fejezetben bemutatom a hegesztett kivitelű gépalapra vonatkozó hegesztéstechnológiát. A fejezetben kitérek az alapanyagok és a hegesztőanyagok vizsgálatára. Meghatározom az előmelegítési hőmérsékletet és részletesen ismertetem a gépalap védőgázas fogyóelektródás ívhegesztésének a folyamatát. A fejezet végén pedig

5 BEVEZETÉS 6 ismertetem a gépalapon végzett, a hegesztés utáni maradó feszültségek mérséklésére szolgáló vibrációs feszültségcsökkentő eljárás alkalmazását. Az ötödik fejezet tartalmazza a gyártmányra vonatkozó minőségbiztosítási eljárásokat és a felhasznált szabványok jegyzékét. Bemutatom a gépalapon elvégzett roncsolásmentes (szemrevételezés és folyadékbehatolásos) vizsgálatokkal kimutatott hibákat, valamint a két próbatest összehasonlításával, egy előmelegítéssel készült és egy technológiailag helytelen, előmelegítetlen varraton végzett roncsolásos (makrocsiszolat és Vickers keménységmérés) vizsgálattal kimutatott hibákat. Az utolsó fejezetben a szakdolgozatom összefoglalásáról, a gyártmány elkészítés közben észlelt tanulságokról, vitatható eljárásokról és azok alternatíváiról írok.

6 7 1. VASTAGLEMEZES GYÁRTMÁNYOK HEGESZTÉSÉRE ALKALMAS ELJÁRÁSOK ÉS NEHÉZSÉGEK A hegesztett szerkezeteket általában úgy tervezik, hogy a megkövetelt élettartamuk alatt feladatukat pontosan teljesítsék, ugyanakkor pedig a legkisebb gyártási költségráfordítással lehessen azokat elkészíteni. A szerkezet tervezésekor tehát elsősorban a működőképességüket, azután pedig a gyártásukkor és üzemeltetésükkor felmerült költségeket kell figyelembe venni mindenkor a lehető legnagyobb gazdaságosságra törekedve. Mindezekhez ismernünk kell a különféle gyártástechnológiákat, hegesztett alkatrészek tervezésekor pedig természetesen a hegesztés különféle eljárásait, hogy már a tervezés kezdeti szakaszában kiválaszthassuk a legmegfelelőbb hegesztési módszert, amely nemcsak az elkészíthetőséget, hanem a legolcsóbb gyártási eljárást is biztosítja. A hegesztési eljárás megválasztásakor főleg a következőkre kell figyelmet fordítani: milyen üzemi viszonyok között fog dolgozni a szerkezet; a szerkezet fontossága az üzemben; a szerkezet anyaga; a gyártandó szerkezetek száma; a rendelkezésre álló gyártóberendezések és eszközök; a szerkezet gyártásával összefüggő gazdaságossági kérdések. Külön ki kell itt térnünk a hegesztett szerkezet anyagára, amely acél vagy nemvasfém lehet. A leggyakrabban használatos anyag az acél. A különféle acélok nemcsak a hegesztéstechnológiát befolyásolják, hanem a szerkezet hőkezelésének, előmelegítésének szükségességét és módját is. Az anyag helyes megválasztása szorosan összefügg a hegesztés egyéb kérdéseivel és nem szabad azoktól függetlenül bármilyen anyagot alkalmazni. A gyártandó szerkezetek száma is nagymértékben befolyásolja a hegesztési eljárás megválasztását, főleg a hozzá szükséges egyedi célgépek és szerszámok gazdaságossága tekintetében. A gyártandó darabszám gyakran eldöntheti, hogy ívhegesztéssel vagy ellenálláshegesztést válasszunk-e. A szerkezet anyagául szavatolt hegeszthetőségű anyagot válasszunk. A gépiparban a szerkezetek általában statikus és dinamikus igénybevételeknek vannak alávetve.

7 8 Dinamikus igénybevételre a nagyobb szilárdságú anyag nem a legmegfelelőbb, mivel a nagyobb szakítószilárdságú acél fáradási határának aránya a szakítószilárdsághoz kisebb, mint a lágyabb acéloké. A bemetszési hatás is annyival kedvezőtlenebb, amennyivel az acél keményebbek, a nagyobb szilárdságú acélok tehát e hatásra érzékenyebbek. A nagyobb szilárdságú acélokból készített egyes szerkezetek nagyobb fáradási határát, csak megfelelő minőségű elektródákkal hegesztett tökéletes tompavarratokkal biztosíthatjuk. Ha nagy bemetszési hatásoknak kitett kapcsolatokról van szó, pl. sarokvarratok esetén, akkor a legnagyobb szilárdságú anyaggal is ugyanolyan vagy kisebb eredő fáradási határ érhető el, mint a 370 MPa szakítószilárdságú acélokkal. Csak nagy állandó terheléskor mutatkozik az alapanyag nagyobb szilárdsága a szerkezetek váltakozó igénybevételére is előnyösnek [6] HEGESZTŐ ELJÁRÁSOK A fejezet első részében a vastaglemezes gyártmányok hegesztésére alkalmas hegesztőeljárásokról adok vázlatot, melynek célja az adott eljárás alapvető működésének leírása. Az eljárások, amelyekről a továbbiakban szó esik: fedettívű hegesztés (számkód: 12*); védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés (számkód: 13*); villamos salakhegesztés (számkód: 72*); elektrogáz-hegesztés (számkód: 73*); A helyes szemlélet szerint a kohászat különböző célokra alkalmas anyagokat állít elő. Ezek egy része olyan, hogy hegesztése iparilag nem, vagy csak nehezen oldható meg, vagy drága technológiát igényel. Az ilyen anyagokat hegesztett szerkezetekbe beépíteni nem szabad. Ebbe a csoportba tartoznak azok az anyagok, amelyek vegyi összetételük miatt meleg- vagy hidegrepedésre hajlamosak. A fejezet második felében ezekről a jelenségekről bővebben írok FEDETTÍVŰ HEGESZTÉS A fedőpor alatti hegesztés gondolata már viszonylag régi, de gyakorlati alkalmazása a nagyfokú automatizálási igény miatt, csak a második világháború idején terjedt el. Lényege, hogy az automatikus előtolású huzalelektróda előtt egy tölcsér kb. 30 mm

8 9 vastagságban egy megfelelő összetételű fedőport szór le, s a villamos ív, valamint a varrat a fedőpor alatt, a fedőporból képződő salak alatt jön létre. A védelmet biztosító fedőpor réteg kémhatását tekintve lehet, savas, bázikus vagy semleges a felhasználási területtől függően. A hegesztés után visszamaradó varraton a hegesztőpor gőzéből és cseppfolyóssá vált anyagából egy salakréteg képződik, míg a salak fölött szemcsésen maradt porréteget egy elszívóberendezés eltávolítja (1. ábra). 1. ábra: Fedettívű hegesztés elve [2] 1. Huzalelektróda, 2. Egyengető görgősor, 3. Előtoló görgők, 4. Hegesztőkábel, 5. Áram átadó, 7. Áramátadó csúszó érintkező, 8. Huzalelektróda, 9. Fedőpor, 10. Áram visszavezető kábel, 11. Szűrőbetét, 12. Fedőpor tartály, 13. Fedőpor elszívó cső, 14. Fedőpor adagoló cső, 15. Megdermedt salak, 16. Megdermedt varrat, 17. Munkadarab A fedőpor és salakja ugyanazokat a feladatokat látják el, mint az elektródabevonat, de összetétele olyan, hogy hőhatásra főleg csak gőz termelődik, mert a gázképződés az adott esetben a varrat szennyeződéséhez vezethet. A hegesztőhuzal általában 2-8 mm átmérőjű erősen mangántartalmú, vékony rézfüsttel bevont acélhuzal, ami egy dobra van felcsévélve és egy motor folyamatosan tolja előre. A

9 10 rézbevonat a vékony csúszóérintkezők miatt szükséges, nehogy az esetleges felületi korrózió elektromosan szigetelje. A csekély rézmennyiség hegesztés közben elpárolog, és nem szennyezi a varratot. A fedőpor alatti hegesztéshez alkalmazott hegesztőáram nagysága A tartományban található, ahol is a gyakorlatban egyenáramot alkalmaznak a 600A-es tartományig, egyenes és váltakozó áramot a A-es tartományban, és jellemzően váltakozó áramot az 1000A feletti tartományokban. A nagy áramerősség miatt a fedőpor alatti hegesztés mélybeolvadású varratokat eredményez és igen termelékeny. A mély beolvadás következményeként csökken a leélezésre fordítandó munka, valamint a vastag lemezek kötéséhez szükséges varratrétegek száma. Fedőpor alatti hegesztéssel csak vízszintes (PA) vagy közel vízszintes (PB) varratok készíthetőek. Az automaták beállítása csak hosszú varratok esetén kifizetendő. A hegfürdő nagy térfogata elősegíti a ridegebb szövetelemek kialakulását és a szennyezők kiválását, ami miatt csak kis szennyeződésű és kis karbontartalmú acéloknál alkalmazható az eljárás. Gazdaságosan csak nagy sorozatban gyártott alkatrészeknél alkalmazható, ahol jellemző, hogy a munkadarabok geometriai kialakítása hasonló vagy azonos, így kedvező hegesztési eredmények érhetőek el, sorozatgyártás spirálvarratos csöveknél, tartályok kör és hosszvarratainál, de abban az esetben is gazdaságosan alkalmazható, ha nagyszámú és nagytömegű varratokat kell készítenünk. Munka közben a hegesztőhuzal előretolását egy elektromotor végzi, amit az ív hossza automatikusan vezérel. Ha ugyanis az ív hossza megváltozik, megváltozik az ellenállás és a feszültség is, s a feszültségváltozásnak megfelelően a motor vagy gyorsabban, vagy lassabban forog. Ez a külső szabályozás, ez kisebb áramsűrűségeknél, nagyobb huzalátmérőknél van, A/mm 2 között, de nagyobb áramerősségeknél, kisebb huzalátmérőknél A/mm 2 már belső szabályozás van. Por alatti hegesztés berendezései általában teljesen automatizáltak. Az automatizált gépek lehetnek álló vagy mozgó szerkezetűek. Az álló szerkezetűnél hegesztés közben a munkadarab mozog, mint pl. a legtöbb spirálvarratos csövet gyártó gépsor. A mozgó automaták egy kocsira vannak szerelve, ami vagy közvetlenül a munkadarabon, vagy egy kényszerpályán halad a varratkészítés során. Ebből adódik, hogy ennek az eljárásnak a helyigénye lényegesen nagyobb, mint más kézi eljárásoké. Ezek a gépek alkalmasak arra, hogy egyszerre 2 vagy több huzallal is dolgozzanak. A leolvasztási teljesítmény nemcsak a több huzallal, hanem azok előmelegítésével is növelhetőek.

10 11 Az eljárás előnyeinél nemcsak a leolvasztási teljesítményt kell megemlítenünk, hanem azt is, hogy a többe hegesztő eljáráshoz képest akár kétszer nagyobb hegesztési sebesség is elérhető, valamint egyenletes és jó minőségű hegesztett kötést biztosít [3]. Általában elmondható, hogy a következőekben felsorolt anyagok mindenféle nehézség nélkül hegeszthetők a fedettívű eljárással: ötvözetlen szerkezeti és gyengén ötvözött acélok, közepes karbontartalmú acélok, ausztenites korrózióálló acélok. Kielégítően hegeszthetők a következő anyagok: ferrites és martenzites korrózióálló acélok, nagyszilárdságú acélok, hőálló és melegszilárd acélok, nikkel- és nagy nikkeltartalmú ötvözetek. Nehezen hegeszthetőek az alábbi anyagok: magnézium és ötvözetei titán és ötvözetei. Ezen eljárás jellemzőik miatt a felhasználási területeik: hajóépítés csőgyártás darugyártás hídelem gyártás tartóelemek gyártása VÉDŐGÁZAS FOGYÓELEKTRÓDÁS ÍVHEGESZTÉS A védőgázas fogyóelektródás ívhegesztésre jellemző, hogy a hegesztő ív a fedettívű hegesztéssel szemben szabad szemmel is látható, az ív védelmét ezen eljárásban semleges vagy aktív gázatmoszféra biztosítja, ahol az ív egyik pólusa maga a munkadarab, míg a másik a leolvadó hozaganyag (2. ábra). A hozaganyag munkadarabba jutását ebben az esetben is egy előtoló motor végzi. A hegesztő eljárások körében ez a legelterjedtebb, felhasználási aránya eléri a 60%-ot. Széleskörű elterjedésének oka, hogy magas leolvasztási teljesítménnyel rendelkezik, jól automatizálható, gépesíthető, széleskörű védőgáz és hozaganyag választékkal rendelkezik, bármilyen hegesztési pozícióban

11 12 alkalmazható, valamint gyengén, közepesen és erősen ötvözött acélok mellett, több nemvas fém is hegeszthető ezzel az eljárással. A hegesztett kötés létrehozásához az U, v huzal, L, l ki, v heg paraméterek együttes beállításával hozható létre. A hegesztéshez szükséges áramerőség (I) értékét a huzalelőtolási sebesség (v huzal ) változtatásával lehet állítani, míg a folyamat alatt az állandó ívhosszt lapos áramforrás jelleggörbe alkalmazásával belső szabályozás segítségével érhetjük el. 2. ábra: Védőgázas ívhegesztés elve [2] 1. Munkadarab, 2. Gázfúvóka, 3. Védőgáz, 4. Árambevezető hüvely, 5. Huzalelektróda, 6. Hegesztőív, 7. Varrat Hegesztés során egy vagy több, az elektróda és a munkadarab között égőív hatására alakul ki a hegfürdő. A hegesztés során az alapanyag 500 C fölé hevülő anyagtérfogatát, valamint a hegesztőívet, és az huzalelektródát is védeni kell a levegő káros hatásától, mely feladatot a pisztolyból áramló védőgáz valósítja meg. Ha semleges védőgázas változatról beszélünk (MIG), létezik tömör huzalos változat (131), és porbeles változat (137). Aktív védőgázas változat esetében (MAG) pedig lehet tömör elektródás (135), és porbeles huzal (136) (3. ábra). A portöltetű huzal belsejében rutilos, bázikus vagy fémpor (138) töltet található [2]. 3. ábra: Porbeles huzal keresztmetszeti kialakításai [4]

12 13 Az eljárás előnyei: termelékenység növelhető, széles körű vegyi összetétel, illesztési hézag eltérésére kevésbé érzékeny kis energiafelhasználással hegeszthető kisebb fröcskölés a képződött salakréteg leköti az oxigént és a nitrogént, stabil hegesztőívet biztosít. A hegesztőív lehet vezéreletlen, valamint vezérelt impulzus ív. Az eljárás hozaganyag átvitele lehet rövidzárás esetén- cseppmentes, valamint lehet cseppes, ennek a hozaganyag átviteli módnak több változata is létezik: nagycseppes rövidzárlatos hagyományos finomcseppes tervezhető finomcseppes folyadékhidas forgóíves A hegesztéshez alkalmazott védőgáz összetétele befolyásolja a cseppátmenetet. Nagycseppes átmenet CO 2 -t vagy döntően széndioxidot tartalmazó védőgáz alkalmazásával lehetséges, finomcseppes átmenethez Ar-t, He-t, illetve nagyrészt ezeket az elemeket keverve tartalmazó védőgázokkal lehet elérni. A hagyományos finomcseppes átmenethez a kritikus áramsűrűség (150 A/mm 2 ) elérése mellett Ar tartalmú, vagy nagyrészt Ar-t tartalmazó védőgáz szükséges. A forgóíves cseppátmenethez legalább 30 % He tartalmú védőgázt alkalmaznak, a kritikus áramsűrűség elérése mellett. Jellemző az eljárásra, hogy az erősen oxidáló védőgáz keverék alkalmazása esetén számolni kell azzal, hogy jelentős lehet az ötvöző kiégés. Ez a jelenség nemcsak az oxidáló védőgáz alkalmazása mellett jelenhet meg, hanem cseppes fémátvitel esetén is, ahol az ívfeszültség növelésével nő az ívhossz, és ezzel együtt a kiégési veszteség. Ezen veszteségek pótlása miatt a huzalelektródához mangánt és szilíciumot adagolunk. További jellemzője az eljárásnak, hogy aktív védőgázban (CO 2 -t és O 2 -t tartalmaz) a munkadarab és a védőgáz karbon tartalma a bekövetkező reakció során a 0,1 0,15%-ra áll be. Ez azt jelenti, hogy ha a huzalelektróda karbontartalma nem éri el a 0,1%-ot akkor a karbon egy része az ívben kiég.

13 14 Ezen eljárásnak a hegesztési technológiájának a megtervezésének első lépése, hogy a hegesztendő alapanyaghoz a legmegfelelőbb hozaganyagot és védőgázt ki kell választani. Második lépésként a termelékenység növelése érdekében kiválasztjuk a huzalelektróda átmérőjét, valamint a hozzá használandó feszültséget és hegesztőáramot, majd amikor ezeket a paramétereket megismertük, meghatározhatjuk a védőgáz fogyasztási értékét és a hegesztési sebességet. Mindezekből eldönthetjük, hogy az adott eljárás megfelel-e a termelékenységi szintnek [3] FOGYÓELEKTRÓDÁS VÉDŐGÁZAS KESKENYRÉS HEGESZTÉS A védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés egyik speciális eljárása a keskenyrés hegesztés, amelyet a vastag lemezek gazdaságos hegesztése érdekében fejlesztettek ki. A gazdaságosságát a kis réssel és kis leélezési szöggel készült varrat adja, amivel kevesebb hozaganyag szükséges és a varratok száma is csökkenthető, tehát a hegesztési idő és az energia felhasználása is kevesebb. A felhasznált huzalelektróda szerint megkülönböztetünk vastag-, illetve vékony huzalt. A vékonyhuzalos hegesztéskor a huzalelektróda ferde irányban hagyja el a hegesztőfejet, ezzel lehetővé teszi az alapanyag kedvező beolvadását és csökkenti is az összeolvadási hiány lehetőségét. Egyfejes eljárással vályúhelyzetben az első varratsor felrakását követően a hegesztőfej nem tér vissza a varratsor kiindulási pontjához, hanem a fej 180 -os fordításával, a lemez másik oldalán, az első varratsor végénél visszafelé kezdi a varrat lerakását (4. ábra). Létezik kettős hegesztőfejjel ellátott hegesztő berendezés, amellyel a hegesztési idő lényegesen csökkenthető. Ezzel az eljárással viszont a varratok készítése egy irányban történik, ellentétben az egyfejessel, csak itt a két fej egymás mögött helyezkedik el.

14 15 4. ábra: Vékonyhuzalos keskenyréshegesztés [2] A vékonyhuzalos keskenyrés hegesztéssel szinte minden helyzetben lehet hegeszteni, addig a vastaghuzalos eljárással megközelítőleg csak függőleges helyzetben. Előnyt jelent viszont, hogy amíg a vékony huzallal egymás mellé két réteget helyeztünk fel, addig a vastag huzallal ez egy rétegben is megoldható 8 10 mm- es résben, ennek köszönhetően viszont a hegesztés egyszerűbb és a sebesség is növelhető (5. ábra). Nehezíti a varrat elfogadható minőségű elkészítését a hozaganyag kedvezőtlen helyzete, amely növeli a porozitás veszélyét. További gondot okoz a hegesztés elkészítésében, hogy a lemezek pontos illesztést igényelnek, hogy ebben az illesztési résben a hegesztőfej ne akadjon meg, mivel a hegesztőfej elmozdulásai összeolvadási hibát eredményezhetnek, ebből adódóan gondos pozícionálást kell végezni a hegesztés megkezdése előtt. 5. ábra: Vastaghuzalos keskenyréshegesztés [2]

15 16 Az eljárás hegesztőárama az idő függvényében lehet pulzáló, vagy állandó. Az állandó áramú eljárás teljesítménye viszonylag nagy, nagyobb hegfürdővel és létidővel. A pulzáló áramú változat teljesítménye kisebb, a hegfürdő és a létidő is kisebb, ennek köszönheti, hogy bármilyen hegesztési helyzetben alkalmazható [2]. A hegesztett varratban előforduló gyakran jelentkező hibák és okai: Hosszirányú repedés: A mély beolvadású varratok hegesztésénél az alapanyag nagy karbon-tartalma, a melegrepedési hajlama, továbbá a kedvezőtlen varratalak okozza. A megszűntetésének módja: Kisebb áramerősséggel készített, többrétegű varrat alkalmazása, viszont ezzel a hegesztési idő lényegesen megnövekszik. Gázporozitás: A nem megfelelően kiválasztott munkakörnyezet. amelyek kihatással lehetnek a védőgáz áramlására, továbbá a nem megfelelően megválasztott fúvóka távolsága és helyzete, továbbá az elszennyeződött fúvóka. A megszűntetésének módja: A fúvóka távolságának helyes megválasztása és tisztítása, a gázellátó rendszert folyamatos karbantartása és a munkakörnyezet huzatának csökkentése. Összeolvadási hiányok: A túl nagy tömegű, nagy térfogatú, a hegesztési iránnyal megegyező irányba folyó hegfürdőnél, a rossz technológiai beállításoknál, a helytelen hegesztőpisztoly tartásával és a hideg varratkezdésnél fordulhat elő. A megszűntetésének módja: A technológiai paraméterek helyes megválasztása, és a hegesztőpisztoly megfelelő tartásával. Nem megfelelő gyökbeolvadás: Okozója lehet a gyenge fűzővarrat, mely az illesztési hézag összehúzódását okozhatja, a kis nyúlású leélezési szög, a nagy gyökszalag magasság. Ez a probléma főleg csövek összehegesztésénél jelentkezik. A megszűntetésének módja: Megfelelő élelőkészítéssel, és fűzővarrat megválasztással.

16 17 Salakcsík: A kis hegesztési feszültséggel való gyökhegesztés a forrása, mely domború gyökvarratot eredményez, ezért rendszerint a gyökvarrat feletti rétegben találjuk meg. A megszűntetésének módja: A domború varrat síkba köszörülésével [4] ELEKTORGÁZ-HEGESZTÉS Elektrogáz-hegesztéskor az összehegeszetndő felületek élei között lévő folyékony nagyméretű és tömegű hegfürdőt és a huzalelekrtódát rézgyámok tartják, amelyen keresztül jut a varrathoz a védőgáz. A varratot a folyamatosan előretolt huzalelektróda és a folyékony hegfürdő között égő ív hőjével hozzák létre. Ebből következik, hogy az eljárás pozíciója kötött. A leolvasztott hozaganyag mennyiségével, nő a hegfürdő magassága és a varrat kialakítása folyamatos. A rézgyámnak olyan sebességgel kell emelkednie, hogy az követni tudja a hegfürdő emelkedését, ebben az eljárásban ezt a sebességet nevezzük hegesztési sebességnek (6. ábra). Védőgázként CO 2 vagy Ar-CO 2 gázkeverék használható, a hozaganyag átmérője 1,6 3,2 mm átmérőjű tömör vagy porbeles huzalelektróda. A védőgázas fogyóelektródás ívhegesztéshez használt tömör huzalelektródákat ennél az eljárásnál is lehet alkalmazni, amelyeket könnyen be lehet szerezni, hátrányuk viszont, hogy erősen fröcskölnek. Ennek elkerülése érdekében gyakran alkalmaznak porbeles huzalt, amely nem fröcsköl annyira és a varrat kötési tulajdonsága is és a varrat szívóssága is kedvezőbb. A hegesztési hézagot itt a lehető legkisebbre kell választani. Az ívfeszültséget pedig úgy kell beállítani, hogy a beolvadás mélysége elérje a 3 4 mm-t. Az eljárással hegeszthető anyagok jellemzően a gyengén ötvözött szerkezeti acélok és az erősen ötvözött szerkezeti acélok, valamint a megfelelő védőgáz kombináció és hozaganyag esetén a Cr és a CrNi ötvözésű acélok és Al ötvözetek. Az eljárással leggyakrabban tompa kötés készíthető., de sarokkötéseket is előállíthatnak vele. A gazdaságos falvastagság tartomány mm, melyet több huzal egyidejű alkalmazásával lehet elérni [2].

17 18 6. ábra: Elektrogáz-hegesztés elve [2] 1. Kezdő lemez, 2. Varrat oldaltartók, 3. Varrat, 4. Vízhűtés bevezető csatlakozó, 5. Vízhűtés kivezető csatlakozó, 6. Védőgáz csatlakozó, 7. Rézzsámoly, 8. Hegfürdő, 9. Munkadarab, 10. Kifutó lemezek, 11. Áramátadó hüvely 12. Huzalelektróda A hegesztési sebességet növelni lehet a hegesztő áram növelésével, mellyel ugyan a varrat hamarabb fog elkészülni, viszont a beolvadási mélysége lényegesen lecsökken. A feszültség növelésével viszont a beolvadási mélységet tudjuk növelni, mely mellet a hegesztési sebesség változatlan marad. A legkedvezőbb hegesztés eléréséhez a hegesztési hézagot a lehető legkisebbre kell korlátozni, ennek a hegesztőgép huzalvezető szerkezete szab határt, az áramerősséget viszont a legnagyobb értékre kell beállítani, ami a huzalelektródára jellemző legnagyobb érték [3]. Az eljárás előnyei: nagy termelékenység; a varrat elkészítése olcsó a gyorsasága és egyszerűsége révén a varrathibák általában szemrevételezéssel is megállapíthatóak a kötések egyetlen műveletben elkészíthetőek. élelőkészítés nem szükséges. Az eljárás korlátai: csak függőleges helyzet; drága berendezés; alkalmazása 20 mm anyagvastagság felett gazdaságos; acélszerkezetek gyártásakor gazdaságos.

18 VILLAMOS SALAKHEGESZTÉS A villamos salakhegesztés, az előző elektrogáz hegesztéshez hasonlóan alulról felfelé történi, csak itt a hegfürdő védelmét nem gáz, hanem salak látja el (7. ábra). A varrat elkészítéséhez szükséges hőt az olvadt salakfürdőn átfolyó áram Joule-hője állítja elő. A folyamat a huzalelektróda előretolásával kezdődik, amely a munkadarabon ívet gyújt. A ív hatására az előre a résbe adagolt por megolvad, és villamosan vezetővé válik. A munkadarabokat nagy mm illesztési hézaggal állítják össze, a lemezélek közé egy vagy több huzal vagy szalag nyúlik be. Az ív kioltásakor az áram a salakon keresztül záródik, ezzel tovább fenntartva az ömlesztés folyamatát. A hegesztőáram a huzalelektródán és az olvadt salakon át a munkadarabon keresztül záródik. A hozaganyag és alapanyag megolvasztásán kívül a salak feladata, hogy megvédje a hegfürdőt a levegőtől. Az olvadt hegfürdő a huzalelektróda előtolási sebességével arányosan emelkedik. Az elektrogáz hegesztéshez hasonlóan hűtött részgyámok tartják a hegfürdőt az oldalirányú kifolyás ellen védve, csak itt a hegfürdő védelmét nem a védőgáz biztosítja, hanem a salak. A két eljárás viszont megegyezik abban, hogy csak függőleges, vagy megközelítően függőleges (PF) helyzetben alkalmazható [2]. 7. ábra: Villamos salakhegesztés elve [2] 1. Kezdő lemez, 2. Varrat oldaltartók, 3. Varrat, 4. Vízhűtéssel ellátott rézzsámoly, 5. Salak és hegfürdő, 6. Munkadarab, 7. Kifutó lemezek, 8. Áramátadó hüvely, 9. Huzalelektróda

19 20 A folyékony salak hőforrás energiájának mintegy 50 %-a az alapanyagot, 20 %-a a hozaganyagot hevíti, a fennmaradó 25 % pedig a rézzsaluk hevítésére és a környezet melegítésére fordítódó energiaveszteség. A salakfürdővel szomszédos lemezélek maximális hőmérséklete C, vagyis a lemezélek beolvadnak a hegfürdőbe. A lemezélekhez hasonlóan a hozaganyag is megolvad és a fajsúlykülönbség miatt a salakfürdő alján fémfürdő alakul ki. A hegfürdő így a két alapanyag megolvadt részéből és a leolvadó hozaganyagból áll össze. Hegesztés során a megolvadt salakfürdő kis mértékben csökken, ez pótolni szükséges. A nagy tömegű hegfürdő miatt a varrat létideje igen nagy. Az eljárásnak különböző változatai is léteznek, amelyeket a felhasznált huzalelektróda típusa szerint különböztetünk meg, miszerint lehet egy, vagy több huzalelektródás ill. lemezelektródás változat. A salakhegesztéssel készített kötések legfontosabb tulajdonsága a beolvadási mélység, a varrat formatényezője, valamint a hőhatásövezet szélessége. A feszültség értékével lehet szabályozni a fémfürdő szélességét, míg az áramerősséggel a beolvadási mélységet. E két tényező adja meg a varrat formatényezőjét, mely a kötés repedékenysége miatt igen jelentős. A hegesztőáram erősségét a az elektróda mérete, az előtolási sebesség, és a száraz kinyúlás határozza meg. A száraz huzalelektróda kinyúlás növelésével a hegesztőáram, beolvadási mélység, a salakfürdő hőmérséklete és a fémfürdő hőmérséklete is csökken. Vigyázni kell arra, hogy a huzal ne érintkezzen a részgyámmal, mert ív kisülés létesül, ami robbanásszerű fröcsköléshez vezet. Az illesztési hézag csökkentésével növekszik a hegesztés sebessége, azonban a jelentős csökkenés esetén speciális fedőport kell alkalmaznunk a megfelelő paraméterek beállítása mellett. Az eljáráshoz alkalmazott huzalelektróda jellemzően 2 4 mm-es átmérő tartományban mozog, amelyet fedett ívű hegesztéshez gyártottak, tömör vagy porbeles huzal. Az egyszerre alkalmazott huzalok számát a hegesztési hézag határozza meg [3]. Az eljárás előnyei: nagy termelékenység, minimális élelőkészítés, automatizálható, a varrat jó tulajdonságokkal rendelkezik, a fedettívű hegesztéshez képest lényegesen kevesebb fedőpor felhasználás. Az eljárás korlátai: korlátozott hegesztési pozíció, nagy helyigényű berendezés,

20 21 a hegömledék durva szerkezete miatt utóhőkezelést igényel, széles hőhatásövezet A LEGALKALMASABB ELJÁRÁS KIVÁLASZTÁSA A legmegfelelőbb eljárás kiválasztásához több szempont figyelembevétele fontos ahhoz, hogy helyesen válasszunk. Ismernünk kell a hegesztendő anyag minőségét, a felhasználandó anyagok vastagságát, a termék alakját, darabszámát, a rendelkezésre álló technológiát, a helyszínt és minden olyan paramétert, amely a termék gyártása során gondot okozna. A következő táblázatban láthatóak az előzőekben említett eljárások varrathossz és falvastagság szerint csoportosítva. Varrathossz / Falvastagság <1m 1-2 m 2-10 m >10 m 0,5-5 mm VFI VFI VFI VFI 5-10 mm VFI, FH VFI, FH VFI, FH VFI, FH mm VFI, FH, EGH VFI, FH, EGH VFI, FH, EGH VFI, FH mm VFI, FH VFI, FH, EGH, VSH VFI, FH, EGH, VSH VFI, FH >40 mm FH, EGH, VSH FH, EGH, VSH FH, EGH, VSH 1. táblázat: Az eljárások csoportosítása varrathossz és falvastagság szerint [8] FH A hegesztőeljárás kiválasztásakor egy termékre nem feltétlenül egy eljárást kell választanunk, alkalmaznunk. Előfordulhat, hogy a hegesztési helyzet, hozzáférhetőség vagy az automatizálhatóság miatt, az eljárások kombinációja bizonyul a legjobbnak. Törekedni kell a kiváló minőségű varrat elérésére, a leggazdaságosabb eljárás elkészítésével. A táblázatban szereplő betűjelek az egyes eljárások rövidítéséből keletkeznek, ennek megfelelően:

21 22 EGH: Elektrogáz hegesztés, FH: Fedettívű hegesztés, VFI: Védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés, VSH: Villamos salakhegesztés. A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a nagyvastagságú anyagokból készült termékekhez leggyakrabban a védőgázas fogyóelektródás ívhegesztést és a fedettívű hegesztést alkalmazzák. A következő táblázatban az adott hegesztőeljárások csoportosítása látható a hegesztési vastagság, a védelem típusai, a hegesztési pozíció, a hegeszthető anyagminőség és a gépesíthetőségi szempontok szerint. Hegesztő eljárás VFI Vastagság Védelem Pozíció 0,5-40 mm Gáz Bármely (PA-tól PG-ig) FH 5-50 mm Salak PA - PB EGH mm Gáz PF VSH mm (1 huzal) mm (több huzal) Salak PF Hegeszthető anyagminőség Legtöbb acéltípus, Öv, Al, Cu, Ni Legtöbb acéltípus (mikro/gyengén ötvözött, korrózióálló), Ni Ötvözetlen szerkezeti acél, Cr-, CrNi ötvözésű korrózióálló szerkezeti acél, Al ötvözet Kis C tartalmú szerkezeti acélok, nagy szilárdságú gyengén ötvözött acélok, közepes C tartalmú nemesíthető acélok, egyes korrózióálló acélok Gépesíthetőség szerint Automatizálható, Robotizálható, Gépiesíthető, Kézi Automatizálható, Gépiesíthető, Kézi Automatizálható Automatizálható 2. táblázat: Az eljárások csoportosítása anyagvastagság, védelem, hegesztési helyzet, anyagminőség és gépesíthetőség szerint [8]

22 HEGESZTÉS SORÁN FELMERÜLŐ NEHÉZSÉGEK Szerkezeti acélok hegesztésénél az első lépés az alapanyag vizsgálata, kémiai és mechanikai tulajdonságainak megismerése. Ezen ismeretek birtokában kiválaszthatjuk a már az előző fejezetben említett hegesztőeljárások valamelyikét. A varrat mechanikai tulajdonságainak tervezésénél, annak folyáshatárának vagy szakítószilárdságának várható értéke meghaladhatja (overmatching), azonos lehet (matching), vagy alacsonyabb lehet, mint az alapanyagé, ezt a szilárdsági követelmények határozzák meg. Az alapanyag összetétele és anyagvastagság alapján, ha szükséges előmelegítési hőmérséklet meghatározása, az edződés és repedésképződés elkerülése végett. A szerkezeti acélok karbon tartalma nem haladhatja meg a 0,2 %-ot, a kisebb szilárdságú acélok szilíciumot csak kis mértékben, míg a nagyobb szilárdságú acélokban maximum 0,55 %-ot tartalmaznak [1] HŰLÉS KÖZBEN KIALAKULÓ KEDVEZŐTLEN SZÖVETSZERKEZET A hegesztő eljárásokban szinte kivétel nélkül az alapanyagot hőforrással hevítik. A hevítés folyamatában kulcsszerepet tölt be a hőforrás, amelynek hőárama, de főleg hőáramsűrűsége meghatározza a hegesztés teljesítményét és a hegesztendő anyag befolyásolásán keresztül a készítendő varrat minőségét. Mivel a hegesztést meghatározó fő körülmények rendkívül sokfélék lehetnek, a hőterjedési esetek leírására a hőforrások és a hegesztendő tárgy jellegzetességei alapján különböző modelleket lehet képezni, a hőforrások kiterjedése alapján, amelyek lehetnek; 0 D (pontszerű), 1 D (rúd alakú), 2 D (foltszerű), 3 D (vastag lemez) hőforrásokat. Látható, hogy a vastag lemezeknél mind a három irányba terjedő hővezetés közül egyik sem elhanyagolható (8. ábra).

23 24 8. ábra: Lemezvastagság és hővezetési függvény Az alábbi diagramban látható, hogy a 3 D-s hővezetésű vastag lemezek hűlési ideje jelentősen kisebb, mint a vékony, ill. a középvastag lemezeké. A C hőmérséklet tartományban való gyors lehűlés rideg, kemény, kis alakváltozó képességű szövetet eredményez, mely a varrat dermedése során a zsugorodást nem képes elviselni és repedés kialakulását eredményezheti [2] HIDEGREPEDÉS Az alacsony karbon tartalmú acélokban a hidrogén nagyobb kárt okozhat, mint az ausztenites szövetszerkezetűben. A hidrogén környezeti hőmérsékleten diffúzióképes, és ha a megömlött varrat gyorsan hűl le, akkor a hidrogén az oldatban marad, nem tud kiválni. Túltelített szilárd oldat jön létre. A koncentrációkülönbség miatt a szilárd oldatban maradt hidrogén atom a kisebb koncentrációjú hely felé diffundál. Ezek a hidrogén atomok a rácshézagokban foglalnak helyet és akár a molekulává is egyesülhetnek ezzel meggátolva a további hidrogén atomok diffúzióját. A diszlokációk mozgását gátolja a hidrogén és ezért az anyagot elridegíti. A hőmérséklet nagyban befolyásolja a hidrogén diffúziójának sebességét, ezért abban az esetben, ha a hegesztett anyag magas hőmérsékletre hevül, és erről a hőmérsékletről lassan hűl le, a hidrogén atomok jelentős része eltávozik az anyagból, ezáltal nem fenyeget repedésveszéllyel, illetve elridegedéssel. Vastagfalú acélszerkezetek hegesztéséhez alkalmazott villamos salakhegesztés során jellemző a nagy tömegű, magas hőmérsékletű, lassan hűlő hegömledék, mely a hegesztett tárgyban oldott hidrogén diffúziójának sebességére kedvező hatással van, elegendő idő áll rendelkezésre a

24 25 hidrogén kiváláshoz. Ezzel szemben az elektronsugaras-hegesztésnél -melyet szintén alkalmaznak vastagfalú gyártmányok hegesztéséhez- létrejövő keskeny, mély hegömledék gyors lehűlésének következtében jelentős mennyiségű hidrogén az oldatban marad, nem tud diffúzióval kiválni, és ridegíti az anyagot, amely legrosszabb esetben töréshez vezethet [3] MELEG REPEDÉS Meleg repedés akkor keletkezik, amikor a vastag lemezek hegesztésekor a hegfürdő dermedése eléri az utolsó fázist. A szerkezeti acélok kristályosodási repedékenységét a C, S, és P elemek segítik elő, ezek a vasnál alacsonyabb olvadáspontú vegyületeket hoznak létre (pl.: FeS, (FeMn)S olvadásponja 1195 ºC), rosszabb esetben a vassal kettős, hármas eutektikumot alkothatnak, melyek olvadáspontja még alacsonyabb [2]. Dermedés során ezek a vegyületek a szemcsék határán még folyékony állapotban vannak, míg a varratfém többi része már megszilárdult, és a zsugorodásból származó húzófeszültség hatására a szemcsehatáron lévő eutektikum rétegben repedés keletkezhet, és a további dermedés során visszafordíthatatlanul megmarad. Az alacsony olvadáspontú szennyezők mellett fontos szerepet játszik a kristályosodási repedés kialakulásában a terhelésre merőleges síkban lévő összefüggő szemcsehatár megléte, mely szoros kapcsolatban áll a varrat kedvezőtlen Ψ belső formatényezőjével. Ilyen kedvezőtlen formatényező keskeny és mély varratok kialakulásánál jellemző (pl.: fedettívű hegesztésnél). 9. ábra: Dendriták növekedése, és a belső formatényező összefüggése

25 26 Hegesztés során a kristályosodás a folyékony hegfürdő és szilárd alapanyag határfelületénél kezdődik, és az intenzív hőelvonás irányába halad, azaz a felületre merőlegesen. Kristályosodás során a dermedő ömledék szennyezőkben dúsul, melyet a kristályosodási front maga előtt tol, és ez a szennyezőkben feldúsult szakasz dermed utoljára. Ez a terület a varrat többi részéhez képest fokozottabb hajlandóságot mutat a kristályosodási repedékenység kialakulására. A nagy, összefüggő szemcsehatár mentén szennyezőkben dúsult anyagtérfogatban, az arra merőleges terhelés fellépése során repedés keletkezik, és terjed tovább a varratban. Ilyen terhelés lehet a hegesztést követően a varrat dermedése során fellépő zsugorodásból származó húzófeszültség [8] RIDEGTÖRÉS A ridegtörés elsősorban a hegesztett acélszerkezeteket, azon belül is a vastaglemezekből készülő, alacsony hőmérsékleten is üzemelő szerkezeteket veszélyezteti, mint például a hidak, daruk, tartályok stb. A ridegtörés igen veszélyes, sok esetben katasztrofális következményekkel járó jelenség, folyamata hasonló az üvegtáblák ütés hatására bekövetkező töréséhez. A repedést, illetve a törést nem előzi meg sem maradó nyúlás, sem pedig kontrakciós jelenség. A törés felülete durva szemcsézetű és fémes csillogású. Ridegtörést befolyásoló tényezők a hőmérséklet, az igénybevétel sebessége, és a feszültségállapot. Az anyagvastagság, amely a többtengelyű feszültség állapot kialakulásának okozója lehet a varratok közelében, befolyásolja az anyag ridegtörési érzékenységét, olyan irányban, hogy az anyagvastagság növekedésével a ridegtörési veszély is növekszik, illetve a nagy szerkezeteknél jellemző a jelentős mennyiségű tárolt rugalmas energia, mely alacsony hőmérséklettel párosulva szintén segíti a ridegtörés képződés lehetőségét. A nagyvastagságú lemezek hegesztése során jellemző a nagy térfogatú hegömledék lassú dermedése, és a széles, szemcsedurvult hőhatásövezet, mely az acél szívóssági tulajdonságait (pl.: átmeneti hőmérséklet növekszik, ennek hatására már magasabb hőmérsékleten is bekövetkezik a ridegtörés) rontja, ezzel tovább növelve a ridegtörés kialakulásának veszélyét. A ridegtörés bekövetkezése az anyag mérhető folyáshatáránál kisebb feszültségszinten is végbemehet, a képlékeny töréssel ellentétben, minden előzetes figyelmeztető jelenség (képlékeny alakváltozás) nélkül, és ebben rejlik a legnagyobb veszélye [8].

26 RÉTEGES TÉPŐDÉS A réteges tépődés csak melegen hengerelt lemezeknél fordul elő. Nincs olyan acéltípus, amely érzékeny a réteges tépődésre, de olyan kis keresztirányú kontrakcióra képes acélok, amelyekben nagy mennyiségben van jelen hengerelt, elnyúlt szulfid, vagy oxidzárvány, érzékenyebbek rá. A réteges tépődés jellegzetessége, hogy T-kötéseknél és sarokvarratoknál fordul elő ez alapanyagban, általában a beolvadási határral és az alapanyag felületével párhuzamosan. 10. ábra: Réteges tépődés T-kötéseknél Ez a fajta törés a hegesztett kötésekben, azon belül a hőhatásövezetben megjelenő apró repedéseknek az összeszakadásával jön létre. A repedés érzékenysége csökkenthető kis kéntartalmú anyagok felhasználásával, továbbá az alapanyagra jutó húzó igénybevétel csökkentésével, a helyes konstrukciós kialakításával. A konstrukciós kialakítást tekintve lehetőleg úgy kell tervezni, a szerkezetet, hogy azoknak kötései két oldalról hozzáférhetőek legyenek, ezáltal kétoldali varrat alkalmazásával csökkentve a varratra jutó húzó igénybevételt. A repedékenység csökkentésének további eszközei: A hegesztett kötésre jutó hő okozta alakváltozások csökkentéséve, a hegesztéstechnológia helyes megválasztásával: a teljes beolvadású T-kötésekben gyakran előfordul ez a hiba, ezért ha lehetséges használjunk helyette kétoldali sarokvarratot (11. ábra)

27 ábra nagy, egy oldalról hegesztett varrat helyett, célszerű kisebb, két oldalról hegesztett sarokvarratot használni (12. ábra) 12. ábra tépődésre érzékeny lemez felhegesztése egy alacsonyabb szilárdságú varratfémmel (13. ábra) 13. ábra Különösen repedésveszélyes helynek számítanak azok az esetek, amikor a lemez síkjára merőleges helyzetű hegesztett kötések kiváltotta húzófeszültség lép fel. Ha a hegesztés hatására keletkező igénybevétel meghaladja a termék alakváltozó képességét, akkor a hegesztéskor repedés, a külső terhelés vagy üzemszerű használat esetén pedig törés következik be (14. ábra). Az ilyen repedés javítására nincs lehetőség [9].

28 ábra 2. HEGESZTÉS OKOZTA FESZÜLTSÉGEK ÉS ALAKVÁLTOZÁSOK A hőenergia felhasználásával készített hegesztett kötésekben és környezetükben a hőfolyamat következményeként alakváltozás lép fel, és az anyagban ún. belső maradó feszültségek keletkeznek, ha a munkadarab hőtágulása akadályba ütközik. A belső feszültségek keletkezésének okai lehetnek: hegesztési hőhatás; hegesztési erőhatás, vagy a készülék reaktív ereje; szövetszerkezeti változások. Hegesztéskor az anyagot általában ömlesztik. Az ömlesztéshez használt hő egy része a munkadarabban szétterjed és felhevíti az anyagot. Hegesztéskor a kötés és a környezete a kiindulási hőmérséklettől az olvadási hőmérsékletig a teljes hőmérsékleti skálát átfogja, ez az ún. hőhatásövezet. A hőhatásövezetben szövetszerkezeti változások és hőtágulási jelenségek együttesen következnek be. Az ömlesztőhegesztés tehát mind a munkadarab, méretében és anyagának szerkezetében változást okoz. A hő hatására az anyag tágul, sőt megömlik, de a táguló anyagrészt körbeveszi az anyag fel nem hevített nagyobbik része, megakadályozva az alakváltozást. A hegesztéskor bevitt hőenergia a felhevült összefüggő anyag méretét csak egy határig tudja növelni, mert hideg, merev anyagrészbe ütközve a folyamat megáll és a felhevített anyag zömül. Minél kisebb a fajlagos hőenergia, annál több idő szükséges ahhoz, hogy az alapanyag megömöljék. A hőenergia jelentős része ezért főleg a hővezetés következtében az anyag

29 30 belső részébe jut, mielőtt a kötés helyén a hegfürdő kialakulhatna, és ott hő okozta elmozdulást idéz elő. A hőforrás tovahaladtával azonban a hőátadás következtében rögtön megkezdődik a lehűlés. A kitágult anyag kezd összehúzódni, de a részben zömült anyag az eredeti méretét már nem tudja felvenni. A hűlés folytatódik, de a két anyagrészt már a hegesztési varrat kapcsolja össze, gátolva a szabad alakváltozást. Így a zsugorodási, hűlési folyamatot mindig belső feszültségek kialakulása kíséri. Minél kisebb intenzítású a hőközlés, annál nagyobb zsugorodással és belső feszültség keletkezésével kell számolni. Így a nagy energiasűrűséget használó hegesztési eljárásokat kisebb zsugorodás és vetemedés kíséri, de a hegesztési feszültségek itt is kialakulhatnak. A hőközlésen kívül az anyag minőségétől, hőfizikai jellemzőitől is függ a zsugorodás és a belső feszültségek kialakulása. A hegesztett szerkezetek alakváltozását és belső feszültségét meghatározott értéken belül kell tartani. A belső feszültségek értéke ugyanis elérheti az anyag folyáshatárát. A hegesztett szerkezetekben gyártási okokból is származhatnak feszültségek, amelyek külső terhelés nélküli esetekben is a varratokat terhelik. Nehezen észlelhetők, körülményesen mérhetők és a külső feszültségekhez hozzáadódva váratlan töréseket és egyéb tönkremeneteli jelenségeket okozhatnak. A hegesztési belső feszültségek további megmunkálás során felszabadulnak, és a munkadarabot deformálhatják. A hegesztett kötés irányát tekintve megkülönböztetünk hossz-, kereszt- és vastagságirányú visszamaradó hegesztési alakváltozásokat. Az excentikusan elhelyezkedő kötések az egyszerű alakváltozáson kívül, (pl. hosszváltozás) görbületet kihajlást, szögalakváltozást is okoznak. A hegesztési vetemedés és feszültség egymással szoros kapcsolatban van. A hegesztéssel járó hőhatás okozta fajlagos alakváltozások mind a varratfémben, mind a varrat környezetében az alapanyagban keletkeznek. A hevítés során az alakváltozást képlékeny zömítődés kíséri. Ezek az alakváltozások feszültségeket ébresztenek, a reakciójukként keletkező belső erők pedig kihajlást, görbülést, elcsavarodást, zsugorodást okoznak. Ezeket az alakváltozásokat nevezzük vetemedésnek. A vetemedés mértékét elsősorban a hegesztési eljárás és a varrat méretei határozzák meg. [7]:

30 HOSSZIRÁNYÚ ZSUGORODÁS A tompavarratok hosszirányú zsugorodásának mértéke a varrat hosszának kb. ezredrésze, ami sokkal kisebb, mint a keresztirányú zsugorodás.a sarokvarratok hosszirányú zsugorodásának mértéke a gátló keresztmetszettő függ. A zsugorodás mértéke annál kisebb, minél szélesebb, ill. minél vastagabb lemezből készült a munkadarab. A zsugorodás empirikus eljárással számítható, méretenkénti értéke, a varratkeresztmetszet és a gátló keresztmetszet hányadosának kb. 25-szöröse (15. ábra). Csökkentési lehetőség: A hosszirányú alakváltozás jellemzőinek kiszámítására megadott képletek alkalmasak annak eldöntésére, hogy a hosszirányú alakváltozást milyen tervezői és gyártói kivitelezési módszerrel lehet mérsékelni, mint például a varratszélesség és a hőbevitel csökkentésével, valamint a szelvényterület növelésével [4]. 15. ábra: Hosszirányú zsugorodás 2.2. KERESZTIRÁNYÚ ZSUGORODÁS A hosszirányú alakváltozáshoz hasonlóan a hegesztési hőbevitel hatására az anyag keresztirányban is változtatja alakját és méretét. Az alakváltozások ezen fajtáját sok körülmény befolyásolja, ezért közvetlen elméleti kiszámításuk nem lehetséges (16. ábra). A tompavarratok keresztirányú zsugorodása nem egyenletes. Ennek két oka van: 1) hegesztés közben elfordulás következik be, amelynek értéke a hőbevitel és a fűzővarratok elhelyezése és száma befolyásolja. 2) a mindig jelen lévő, meghatározott mértékű gátolás.

31 32 A keresztirányú zsugorodás mértéke függ a merevség mértékétől, ha ez nagy, akkor a vetemedés kicsi. Ha a hőhatásövezet egyenletes szélességű, akkor a hegesztési sebességnek a keresztirányú zsugorodásra nincs döntő hatása. A keresztirányú zsugorodás kialakulása függ: az alapanyag hőtágulásától, az alapanyag járulékos hődeformációjától, a varratfém hő okozta kontrakciójától. A keresztirányú zsugorodásban alapvető szerepe az alapanyag zsugorodásának van ennek mértéke kb. 90 %, mivel hegesztéskor ez kitágul és a varratfém dermedésekor zsugorodni kényszerül ezért a varratfémre kb. 10% jut. Zsugorodás tehát csak akkor következik be, amikor a hegesztett kötés viszonylag már kis hőmérsékletre hűl le. Minél vastagabb az alapanyag, annál kisebb a keresztirányú zsugorodás. A keresztirányú zsugorodás nő a varratkeresztmetszet, ill. a varrat egységnyi hosszára jutó varrattömeg függvényében, több varratsor esetében azonban a zsugorodás kisebb lehet. Csökkentési lehetőség: Ha a munkadarabot a hegesztéshez befogjuk, akkor a vetemedés mértéke 30 %-kal csökken a szabad zsugorodáshoz képest. A hegesztés okozta fezültség azonban növekszik [4]. 16. ábra: Keresztirányú zsugorodás 2.3. SZÖGTORZULÁS A tompavarratok szögtorzulása akkor következik be, ha a varratkeresztmetszet aszimmetrikus. A vetemedés az első és az utolsó varrat hegesztése során kicsi, a többi varratsor esetében nagy (17. ábra). Ellenkező értékű a változás a gyökoldalon készített varrat esetén. A maradó alakváltozások a két oldalon készített varratok tömegével arányos. A sarokvarratok szögtorzulása különösen bordázott lemezek gyártásakor okoz gondot, mert a síkjából kihajlítja a lemezt. A kétirányú kihajlást számítással igen nehéz

32 33 meghatározni, ezért analitikus módon általában csak az x irányú kihajlást szokták vizsgálni. A kihajlás mértéke függ a lemezvastagságtól, a merevítők egymástól mért távolságától és a varratmérettől. A síkból való kihajlás csökkenti a bordázott lemez kihajlási szilárdságát. A kezdeti alakváltozás és a hegesztési feszültségek együttesen okozzák a bordázott lemezek hullámosodását. Csökkentési lehetőség: Az üzemi gyakorlatban közismert módszernek számít az adott hegesztési munkarendhez tartozó keresztirányú szögelfordulás megmérése és kompenzálása a korona oldallal ellentétes irányú előhajlítással, valamint keretben, a munkadarab befogásával történő hegesztéssel. Ezekkel a módszerekkel a vetemedés értéke 30 %-kal csökkenthető a szabadzsugorodáshoz képest, viszont a hegesztés okozta feszültség növekszik [4]. 17. ábra: Szögtorzulás 2.4. HOSSZIRÁNYÚ GÖRBÜLÉS Azokban az esetekben, amikor a zsugorodás iránya nem esik a hegesztett szerkezet vagy szerkezeti elem semleges tengelyébe, akkor ívelt vetemedés keletkezik. Az ilyen alakváltozást különösen T és I tartók gyártásakor jelentkezik (18. ábra). A hegesztést követő zsugorítóerő az anyagvastagság négyzetével, a görbülettel szembeni állás pedig a vastagság harmadik hatványával arányos. Ezért a görbület egyenes arányban nő az anyagvastagság csökkenésével. Ez azt jelenti, hogy számos esetben ez az alakhiba az anyag vastagságának növelésével csökkenthető, ill. megszűntethető. Többsoros varratok esetében nagyobb mértékű deformációra lehet számítani.

33 34 Csökkentési lehetőség: a hegesztést megszakításokkal végzik, az alakváltozás csökken, mivel a rövid szakaszon kialakuló hegesztési feszültségek nem érnek el nagy értéket [4]. 18. ábra: Görbület 2.5. ALAKVÁLTOZÁST CSÖKKENTŐ SZERKEZETI KIALAKÍTÁSOK A vetemedés esélyét még a tervezés és a gyártás megkezdése előtt a minimálisra lehet csökkenteni, a követező eljárásokkal: minél kevesebb hegesztési varrat, megfelelő lemezvastagság, lemezeken merevítések alkalmazása, a varratokat célszerű a szelvény semleges szálában vagy annak környezetében elhelyezni. [4] 2.6. ALAKVÁLTOZÁST CSÖKKENTŐ TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREK a varrat tömege minél kisebb legyen, ha lehet, X varratot készítsünk V varrat helyett, mereven rögzítsük a munkadarabot készülékben, az esetleges megelőző gyártás során kialakult belső feszültségeket hegesztés előtt szüntessük meg,

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása Dabi Ágnes A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása A követelménymodul megnevezése: Gépészeti kötési feladatok A követelménymodul száma: 0220-06 A

Részletesebben

Kötő- és rögzítőtechnológiák

Kötő- és rögzítőtechnológiák Kötő- és rögzítőtechnológiák Szilárd anyagok illeszkedő felületük mentén külső (fizikai eredetű) vagy belső (kémiai eredetű) erővel köthetők össze. Külső erőnek az anyagok darabjait összefogó, összeszorító

Részletesebben

FEDETT ÍVŰ HEGESZTÉS ÉS SALAKHEGESZTÉS

FEDETT ÍVŰ HEGESZTÉS ÉS SALAKHEGESZTÉS Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem FEDETT ÍVŰ HEGESZTÉS ÉS SALAKHEGESZTÉS Dr. Palotás Béla Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Fedett ívű hegesztés Leolvadó huzalelektróda(k)

Részletesebben

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0246-11 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MAG) feladatok

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0246-11 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MAG) feladatok Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0246-11 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MAG) feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 0246-11/2 Fogyóelektródás

Részletesebben

Dobránczky János. Hegesztés. 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika.

Dobránczky János. Hegesztés. 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika. Dobránczky János Hegesztés 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika. Alakadási lehetőségek: öntés, porkohászat, képlékeny alakítás, forgácsolás,

Részletesebben

31 521 11 0100 31 03 Fogyóelektródás hegesztő Hegesztő

31 521 11 0100 31 03 Fogyóelektródás hegesztő Hegesztő z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő

31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás,

Részletesebben

Fémek hegeszthetősége bevontelektródás kézi ívhegesztéssel

Fémek hegeszthetősége bevontelektródás kézi ívhegesztéssel Várnagy Csaba Fémek hegeszthetősége bevontelektródás kézi ívhegesztéssel A követelménymodul megnevezése: Hegesztő feladatok A követelménymodul száma: 0240-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0243-11 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0243-11 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0243-11 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 0243-11/2 Bevont elektródás kézi ívhegesztő

Részletesebben

Hegesztőeljárások. Dr. Németh György főiskolai docens. Hegesztőeljárások energiaforrás szerint. A hegesztőeljárás. aluminotermikus.

Hegesztőeljárások. Dr. Németh György főiskolai docens. Hegesztőeljárások energiaforrás szerint. A hegesztőeljárás. aluminotermikus. Dr. Németh György főiskolai docens Hegesztőeljárások Hegesztőeljárások energiaforrás szerint energiaforrása mechanikai termokémiai villamos ív villamos ellenállás A hegesztőeljárás megnevezése hidegsajtoló

Részletesebben

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0245-11 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0245-11 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0245-11 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 0245-11/2 Volfrámelektródás semleges

Részletesebben

MUNKAANYAG. Ujszászi Antal. Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Ujszászi Antal. Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok. A követelménymodul megnevezése: Ujszászi Antal Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok A követelménymodul megnevezése: Hegesztő feladatok A követelménymodul száma: 0240-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

31 521 11 0100 31 01 Bevontelektródás hegesztő Hegesztő

31 521 11 0100 31 01 Bevontelektródás hegesztő Hegesztő 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hegesztés 1. Bevezetés. Hegesztés elméleti alapjai

Hegesztés 1. Bevezetés. Hegesztés elméleti alapjai Hegesztés 1. Bevezetés Statisztikai adatok szerint az ipari termékek kétharmadában szerepet kap valamilyen hegesztési eljárás. Bizonyos területeken a hegesztés alapvető technológia. Hegesztéssel készülnek

Részletesebben

A hegesztési eljárások áttekintése. A hegesztési eljárások osztályozása

A hegesztési eljárások áttekintése. A hegesztési eljárások osztályozása A hegesztési eljárások áttekintése A hegesztés célja két vagy több, fémes vagy nemfémes alkatrész között mechanikai igénybevételre alkalmas nem oldható kötés létrehozása. A nem oldható kötés fémek esetében

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%. A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettl a munkabiztonság és környezetvédelmi ismeretekre

A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettl a munkabiztonság és környezetvédelmi ismeretekre A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettl a munkabiztonság és környezetvédelmi ismeretekre Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz szükséges, annak

Részletesebben

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0244-11 Gázhegesztő feladatok

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0244-11 Gázhegesztő feladatok Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0244-11 Gázhegesztő feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 0244-11/2 Gázhegesztő és vágó szakmai ismeretek Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GÉPÉSZETI INTÉZET. Gyártástechnológia. Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu.

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GÉPÉSZETI INTÉZET. Gyártástechnológia. Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu. DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GÉPÉSZETI INTÉZET Gyártástechnológia Hegesztési eljárások 1. Ömlesztő hegesztési eljárások Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu Lánghegesztés Disszu-gáz: az acetilént

Részletesebben

31 521 11 0100 31 03 Fogyóelektródás hegesztő Fogyóelektródás hegesztő

31 521 11 0100 31 03 Fogyóelektródás hegesztő Fogyóelektródás hegesztő 02-0 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MG) feladatok Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MG) szakmai ismeretek 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/200 (II. 17.) OM rendelet Országos

Részletesebben

Mesterkurzusok hegeszt szakembereknek

Mesterkurzusok hegeszt szakembereknek Mesterkurzusok hegeszt szakembereknek Hegeszt anyagok PORTÖLTÉSES HUZALELEKTRÓDÁK Dr. Tóth Károly Budapest, 2013.05.17 Az alábbiakban a fogyóelektródás ívhegesztésnél felhasználásra kerül portöltéses huzalelektródákkal

Részletesebben

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS I. Termikus szórások Termikus szórás A termikus szórásokról

Részletesebben

Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére!

Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! 1 6 ) M u t a s s a b e a s á r g a r é z c s ő v e z e t é k k é s z í t é s é t a z a l á b b i v á z l a t f e lh a s z n á l á s á v a l Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos

Részletesebben

Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt.

Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt. Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt. Szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás/ráépülés azonosító száma, és megnevezése: 31 521 03 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő Modul: 11455-12 Fogyóelektródás védőgázas

Részletesebben

Korszerű alumínium ötvözetek és hegesztésük

Korszerű alumínium ötvözetek és hegesztésük MISKOLCI EGYETEM MECHANIKAI TECHNOLÓGIAI TANSZÉK Korszerű alumínium ötvözetek és hegesztésük Tanulmány Kidolgozta: Dr. Török Imre 1 - Meilinger Ákos 2 1 egyetemi docens, 2 mérnöktanár Készült: a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0029

Részletesebben

Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés elve, eszközei, berendezései

Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés elve, eszközei, berendezései Vincze István Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés elve, eszközei, berendezései A követelménymodul megnevezése: Hegesztő feladatok A követelménymodul száma: 0240-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

Gyakorlati tapasztalatok hegesztett kötések eljárásvizsgálatában

Gyakorlati tapasztalatok hegesztett kötések eljárásvizsgálatában Fodor Olivér- Lehoczky Judit Gyakorlati tapasztalatok hegesztett kötések eljárásvizsgálatában A hegesztési varratok megfelelősége, különböző szabvány előírások szerinti eljárásvizsgálatok, vagy technológiavizsgálatok

Részletesebben

HEGGESZTŐBERENDEZÉS. Bevezetés. Használati utasítás MIG 155/4/a, MIG 170 típusokhoz

HEGGESZTŐBERENDEZÉS. Bevezetés. Használati utasítás MIG 155/4/a, MIG 170 típusokhoz HEGGESZTŐBERENDEZÉS Használati utasítás MIG 155/4/a, MIG 170 típusokhoz Forgalmazó és szerviz: GÜDE HUNGARY KFT 8420 Zirc Kossuth u. 72 Tel: 06-88-575-348 Fax: 06-88-575-349 Bevezetés A MÍG széria védőgázas

Részletesebben

Csőtávvezetékek gépesített és félig-gépesített hegesztése különös tekintettel az irányított rövidzárlatos gyökhegesztésre

Csőtávvezetékek gépesített és félig-gépesített hegesztése különös tekintettel az irányított rövidzárlatos gyökhegesztésre Csőtávvezetékek gépesített és félig-gépesített hegesztése különös tekintettel az irányított rövidzárlatos gyökhegesztésre Scsaurszki Tamás Hegesztő mérnök, EWE, IWE KVV Zrt. scstamas@hotmail.com Absztrakt:

Részletesebben

31 521 11 0100 31 01 Bevontelektródás hegesztő Bevontelektródás hegesztő

31 521 11 0100 31 01 Bevontelektródás hegesztő Bevontelektródás hegesztő 023-0 evontelektródás kézi ívhegesztő feladatok 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/200 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és

Részletesebben

A szerkezeti anyagok tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei. Szilárdság növelésének lehetőségei

A szerkezeti anyagok tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei. Szilárdság növelésének lehetőségei A szerkezeti anyagok tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei Szilárdság növelésének lehetőségei A fémek tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei A fémek tulajdonságait meghatározza: az összetételük,

Részletesebben

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás ) 7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás

Részletesebben

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1. 1. Ötvözők hatása 2. Szerkezeti acélok

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1. 1. Ötvözők hatása 2. Szerkezeti acélok Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 1. Ötvözők hatása 2. Szerkezeti acélok Az ötvöző elemek kapcsolata az alapfémmel Szilárd oldatot képeznek szubsztitúciós szilárd oldatot alkotnak (Mn, Ni, Cr, Co, V) interstíciós

Részletesebben

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II.

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II. HŐKEZELÉS Hőkezelés az anyagok ill. a belőlük készült fél- és készgyártmányok meghatározott program szerinti felhevítése hőntartása lehűtése a mikroszerkezet ill. a feszültségállapot megváltoztatása és

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

31 521 11 0100 31 04 Gázhegesztő Hegesztő 31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő

31 521 11 0100 31 04 Gázhegesztő Hegesztő 31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/. (IV. 22.) Korm. rendelet. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettel a munkabiztonsági és környezetvédelmi ismeretekre.

A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettel a munkabiztonsági és környezetvédelmi ismeretekre. A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettel a munkabiztonsági és környezetvédelmi ismeretekre. Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz szükséges,

Részletesebben

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. TIGVERT 160/50 ADV Típusú Hegesztő inverter

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. TIGVERT 160/50 ADV Típusú Hegesztő inverter HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ TIGVERT 160/50 ADV Típusú Hegesztő inverter 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK------ --------------------------- Mielıtt hegeszteni kezdene, kérjük, olvassa el figyelmesen a használati útmutatót,

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

TÜV HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ KÉPZÉS

TÜV HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ KÉPZÉS TÜV HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ KÉPZÉS KÉZI ÍVHEGESZTÉS BEVONT ELEKTRÓDÁVAL A szolgáltatás helyszíne: A szolgáltatás időpontja: Ez a jegyzet tulajdona Eszkimó Magyarország Zrt. WPS: Rev. : Oldal: Gyártói Hegesztési

Részletesebben

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok Magyarkúti József Anyagvizsgálatok A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok A követelménymodul száma: 0275-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 ANYAGVIZSGÁLATOK ANYAGVIZSGÁLATOK

Részletesebben

Nem vas fémek és ötvözetek

Nem vas fémek és ötvözetek Nem vas fémek és ötvözetek Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Nem vas fémek és ötvözetek Áruk jóval magasabb, mint a vasötvözeteké, nagyon sok ipari területen alkalmazzák. Tulajdonságaik alacsony fajsúly,

Részletesebben

TÜV HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ KÉPZÉS

TÜV HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ KÉPZÉS TÜV HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ KÉPZÉS VOLFRÁMELEKTRÓDÁS, SEMLEGES VÉDŐGÁZAS ÍVHEGESZTÉS A szolgáltatás helyszíne: A szolgáltatás időpontja: Ez a jegyzet tulajdona Eszkimó Magyarország Zrt. WPS: Rev. : Oldal:

Részletesebben

MUNKAANYAG. Vincze István. Hegesztett kötés készítése gázhegesztéssel. A követelménymodul megnevezése: Hegesztő feladatok

MUNKAANYAG. Vincze István. Hegesztett kötés készítése gázhegesztéssel. A követelménymodul megnevezése: Hegesztő feladatok Vincze István Hegesztett kötés készítése gázhegesztéssel A követelménymodul megnevezése: Hegesztő feladatok A követelménymodul száma: 0240-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-007-30

Részletesebben

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: KAROSSZÉRIA_LAKATOS

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: KAROSSZÉRIA_LAKATOS KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: KAROSSZÉRIA_LAKATOS 1. Egy vagy több nagyság összehasonlítását egy másik azonos nagysággal, a következő képen nevezzük: 2 a)

Részletesebben

Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői. (C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II.

Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői. (C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II. Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői 1 Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői Míg a mechanikus kötések fő jellemzője az, hogy kötőelemmel vagy anélkül valósulnak meg, addig a ragasztás, a forrasztás

Részletesebben

joke Fill Hegesztési hozaganyagok joke Fill hegesztési hozaganyagok

joke Fill Hegesztési hozaganyagok joke Fill hegesztési hozaganyagok joke Fill hegesztési hozaganyagok Kifejezetten a szerszám- és formakészítésnél szükséges javításoknak és változtatásoknak megfelelő ötvözetek Hasonlóképpen illeszkedő ötvözetek sorozatgyártáshoz AWI pálcák

Részletesebben

TDK Dolgozat. DP acélok ellenállás ponthegesztése

TDK Dolgozat. DP acélok ellenállás ponthegesztése TDK Dolgozat DP acélok ellenállás ponthegesztése Készítette: Fürész Balázs IV. éves anyagmérnök hallgató Rózsahegyi Richárd III. éves gépészmérnök hallgató Konzulens: Dr. Palotás Béla főiskolai tanár 1

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

Hegesztési védôgázok. A szakértelem összeköt

Hegesztési védôgázok. A szakértelem összeköt Hegesztési védôgázok A szakértelem összeköt Tartalom Védôgázok kiválasztása 3 Hegesztési védôgáz komponenseinek tulajdonságai 3 Hegesztési védôgázok felhasználási eljárásai 4 Hegesztési védôgázok csoportosítása

Részletesebben

Fémes szerkezeti anyagok

Fémes szerkezeti anyagok Fémek felosztása: Fémes szerkezeti anyagok periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján, sűrűségük alapján: - könnyű fémek, ha ρ 4,5 kg/ dm 3. olvadáspont alapján:

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

KORRÓZIÓÁLLÓ ACÉLOK HEGESZTÉSE

KORRÓZIÓÁLLÓ ACÉLOK HEGESZTÉSE KORRÓZIÓÁLLÓ ACÉLOK HEGESZTÉSE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Dr. Palotás Béla Szerző: dr. Palotás Béla 1 TARTALOM Korrózi zióálló acélok

Részletesebben

TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat)

TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat) TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat) Tengelyek fogalma, csoportosítása Azokat a gépelemeket, amelyek forgó alkatrészeket hordoznak vagy csapágyakon támaszkodva forognak, tengelyeknek nevezzük. A tengelyeket

Részletesebben

A korrózió elleni védekezés módszerei. Megfelelő szerkezeti anyag alkalmazása

A korrózió elleni védekezés módszerei. Megfelelő szerkezeti anyag alkalmazása A korrózió elleni védekezés módszerei Megfelelő szerkezeti anyag kiválasztása és alkalmazása Elektrokémiai védelem A korróziós közeg agresszivitásának csökkentése (inhibitorok alkalmazása) Korrózió-elleni

Részletesebben

31 521 11 0100 31 06 Volfrámelektródás hegesztő Volfrámelektródás hegesztő

31 521 11 0100 31 06 Volfrámelektródás hegesztő Volfrámelektródás hegesztő 02-0 Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztő (TIG) feladatok /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/200 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe

Részletesebben

4. Sajtolás és fröccs-sajtolás

4. Sajtolás és fröccs-sajtolás 4. Sajtolás és fröccs-sajtolás Sajtolás A sajtolás a legrégibb feldolgozási módszer formadarabok készítésére. Elsősorban a termoreaktiv (térhálósodó) anyagok feldolgozására használják. A sajtolás folyamata:

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről KIVONAT Lezárva 2014. június 29. Fontos:

Részletesebben

A lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása

A lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása A lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása MEILINGER Ákos Mérnöktanár, Miskolci Egyetem, Mechanikai Technológiai Tanszék, H-3515 Miskolc, Egyetemváros, 36-46- 565-111/1790, metakos@uni-miskolc.hu

Részletesebben

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS 1. Egy vagy több nagyság összehasonlítását egy másik azonos nagysággal, a következő képen nevezzük: 2 a) mérés b) ellenőrzés

Részletesebben

Műanyagok galvanizálása

Műanyagok galvanizálása BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre

Részletesebben

Gépészet szakmacsoport. Porkohászat

Gépészet szakmacsoport. Porkohászat 1 Porkohászat Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében A porkohászat folyamatai

Részletesebben

Hőkezelhetőség, hőkezelt alkatrészek vizsgálata

Hőkezelhetőség, hőkezelt alkatrészek vizsgálata Hőkezelhetőség, hőkezelt alkatrészek vizsgálata Hőkezelés A hőkezelés egy tervszerűen megválasztott hőmérsékletváltoztatási folyamat, mely felhevítésből, hőntartásból és lehűtésből áll, és célja a munkadarab

Részletesebben

Gépipari műhely- gyakorlatok

Gépipari műhely- gyakorlatok TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Mérnöki Kar Műszaki Intézet, Duális és moduláris képzésfejlesztés alprogram (1a) Gépipari műhely- gyakorlatok Dr. Mészáros György PhD Varnyú Ferenc TARTALOM I. Az anyagvizsgálat

Részletesebben

A biztonságos, egészségre nem ártalmas hegesztés HELYES GYAKORLATA Az expozíció csökkentése

A biztonságos, egészségre nem ártalmas hegesztés HELYES GYAKORLATA Az expozíció csökkentése A biztonságos, egészségre nem ártalmas hegesztés HELYES GYAKORLATA Az expozíció csökkentése A helyes gyakorlat útmutató célja a hegesztés és rokon eljárásai veszélyeinek és ártalmainak megelőzését szolgáló,

Részletesebben

Tartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid

Tartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid Tartalom: Bevezetés Az oxidkerámiákhoz hasonlóan a nem-oxid kerámiák is kizárólag szintetikus előállítás útján fordulnak elő. A nem-oxid elnevezés általában karbid, nitrid, vagy oxinitrid tartalomra utal.

Részletesebben

beolvadási hibájának ultrahang-frekvenciás kimutatása

beolvadási hibájának ultrahang-frekvenciás kimutatása A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.5 2.3 Ponthegesztett kötések beolvadási hibájának ultrahang-frekvenciás kimutatása Tárgyszavak: ponthegesztett kötések; ultrahang-frekvenciás hibakimutatás;

Részletesebben

Oktatási segédlet. Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra. Dr. Jármai Károly.

Oktatási segédlet. Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra. Dr. Jármai Károly. Oktatási segédlet Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra a Létesítmények acélszerkezetei tárgy hallgatóinak Dr. Jármai Károly Miskolci Egyetem 013 1 Acél- és alumínium-szerkezetek

Részletesebben

Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt.

Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt. Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt. Szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás/ráépülés azonosító száma, és megnevezése: 31 521 09 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő Modul: 11457-12 Volfrámelektródás

Részletesebben

Elektromos áramellátás. Elektród hegesztés (MMA mód)

Elektromos áramellátás. Elektród hegesztés (MMA mód) Használati útmutató Köszönjük, hogy termékünket választotta. A készülék megfelelő használatának érdekében olvassa át az útmutatót. Ezek az inverteres készülékek hordozhatók, léghűtésesek, egyenárammal

Részletesebben

1. Szakmai ismeretek 2. Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, mérés-ellenőrzés (minőségbiztosítás)

1. Szakmai ismeretek 2. Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, mérés-ellenőrzés (minőségbiztosítás) Szóbeli vizsgatantárgyak 1. Szakmai ismeretek 2. Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, mérés-ellenőrzés (minőségbiztosítás) 3. Vállalkozási alapismeretek, az Üzleti terv megvédése. A jelölt a bizottság által

Részletesebben

Készítette: Jáger Imre 2012. január 10.

Készítette: Jáger Imre 2012. január 10. Készítette: Jáger Imre 2012. január 10. Tartalomjegyzék Bevezetés...4 A hegesztés története, vonatkozó rendelet és ennek hatálya... 4 Hegesztés alapismeretei hegesztési eljárások... 5 A hegesztés... 5

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek 1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek A lecke célja: a nikkel alapú szuperötvözetek példáján keresztül megismerjük általában a szuperötvözetek viselkedését és alkalmazásait. A kristályszerkezet

Részletesebben

Javító és felrakó hegesztés

Javító és felrakó hegesztés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Javító és felrakó hegesztés Dr. Palotás Béla Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Szerző: dr. Palotás Béla 1 Felületi rétegek tulajdonságainak

Részletesebben

31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő

31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

COLD METAL TRANSFER. / A technológia.

COLD METAL TRANSFER. / A technológia. COLD METAL TRANSFER. / A technológia. 2 / A CMT hegesztési eljárás CMT: E MÖGÖTT A HÁROM BETŰ MÖGÖTT A VILÁG LEGSTABILABB HEGESZTÉSI ELJÁRÁSA REJTŐZIK. / A»hideg«CMT hegesztési eljárás minden anyagnál

Részletesebben

Hegesztőanyagok tárolása és kezelése. Kézikönyv

Hegesztőanyagok tárolása és kezelése. Kézikönyv Kézikönyv Hegesztőanyagok tárolása és kezelése Bevont elektródák, tömör MIG/MAG huzalok, portöltéses huzalok, TIG pálcák és SAW/ESW huzalok, szalagok és fedőporok Tartalom Környezettudatosság helytálló

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium 7200 Dombóvár, Népköztársaság u.21.

516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium 7200 Dombóvár, Népköztársaság u.21. 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium 7200 Dombóvár, Népköztársaság u.21. 31 521 11 0000 00 00 Hegesztő szakképesítés 2 éves Helyi tanterve 2010 Készítette: Kovács Károly műszaki tanár 1 I. Általános

Részletesebben

A DR-PAck fejlesztései PE fólia gyártástechnológiában

A DR-PAck fejlesztései PE fólia gyártástechnológiában A DR-PAck fejlesztései PE fólia gyártástechnológiában Transpack fõoldal vissza, home A DR-PAck fejlesztései PE fólia gyártástechnológiában Hazánkban számos vállalkozás tevékenykedik a fóliagyártás területén.

Részletesebben

Csövek, Tartályok, Szelepek. Készítette: Wieser Melinda, Smudla Katalin 2016. 05. 17

Csövek, Tartályok, Szelepek. Készítette: Wieser Melinda, Smudla Katalin 2016. 05. 17 Csövek, Tartályok, Szelepek Készítette: Wieser Melinda, Smudla Katalin 2016. 05. 17 Tartályok a biotechnológiában Gyártás Tárolás Szállítás Tartályok kialakítása Hengeres alakú Domború fenekű Kúp fenekű

Részletesebben

(Fordította: Dr Való Magdolna)

(Fordította: Dr Való Magdolna) Nemesíthetı acélok alkalmazása és önkeményedésének kihasználása zománcozásra. Dr. Joachim Schöttler, Salzgitter Mannesmann Forschung GmbH (Email Mitteilungen, 2009/6) (Fordította: Dr Való Magdolna) Bevezetés

Részletesebben

31 521 11 0100 31 04 Gázhegesztő Hegesztő 4 2/61

31 521 11 0100 31 04 Gázhegesztő Hegesztő 4 2/61 0/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított /200 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Öntözőszivattyúk Öntöző berendezések, szórófejek Öntözési módok árasztó öntözés barázdás

Részletesebben

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat 4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,

Részletesebben

Bevontelektródás kézi ívhegesztés

Bevontelektródás kézi ívhegesztés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bevontelektródás kézi ívhegesztés Dr. Palotás Béla Anyagtudomány és Technológia Tanszék Bevontelektródás kézi ívhegesztés Consumable electrode: hozaganyag

Részletesebben

TÜV HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ KÉPZÉS

TÜV HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ KÉPZÉS TÜV HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ KÉPZÉS FOGYÓELEKTRÓDÁS, VÉDŐGÁZAS ÍVHEGESZTÉS A szolgáltatás helyszíne: A szolgáltatás időpontja: Ez a jegyzet tulajdona Eszkimó Magyarország Zrt. WPS: Rev. : Oldal: Gyártói Hegesztési

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szám János. Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása

MUNKAANYAG. Szám János. Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása Szám János Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló)

Részletesebben

31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő

31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A hőkezeléseket három lépésben végzik el:

A hőkezeléseket három lépésben végzik el: A hőkezelés célja Az előírt szövetszerkezet előállítása, amely révén tervszerűen megváltoztatjuk egy fémes anyag tulajdonságait tisztán melegítés, hőntartás és hűtés segítségével. A szövetszerkezet alakításával

Részletesebben

2. tétel. 1. Nemfémes szerkezeti anyagok: szerves ( polimer ) szervetlen ( kerámiák ) természetes, mesterséges ( műanyag )

2. tétel. 1. Nemfémes szerkezeti anyagok: szerves ( polimer ) szervetlen ( kerámiák ) természetes, mesterséges ( műanyag ) 2. tétel - A nemfémes szerkezeti anyagok tulajdonságai, felhasználásuk. - Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik, alkalmazásuk. - A könnyűfémek fajtái és jellemzői, ötvözése, alkalmazása. - A színesfémek

Részletesebben

2. Körvonalazza a gázhegesztésnél alkalmazott gázok tulajdonságait és tárolásukat!

2. Körvonalazza a gázhegesztésnél alkalmazott gázok tulajdonságait és tárolásukat! 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a gázhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőségét! Az ömlesztő hegesztési

Részletesebben

Vasúti kerekek esztergálása

Vasúti kerekek esztergálása ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ Vasúti kerekek esztergálása Újraesztergálás és új kerekek esztergálása TARTALOM BEVEZETÉS 4 Különböző vonattípusok 5 Kerékanyagok 6 Kerékméretek 7 Kerékalakok 7 A kerekek gyártási

Részletesebben

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői 5.3.1. Termikus szórási eljárások általános jellemzése Termikus szóráskor a por, granulátum, pálca vagy huzal formájában adagolt hozag (1 és 2. táblázatok) részleges vagy teljes megolvasztásával és így

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2 BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Hőkezelés. (PhD) féléves házi feladat Acélok cementálása Thiele Ádám WTOSJ Budaest, 11 Tartalomjegyzék 1. A termokémiai kezeléseknél lejátszódó

Részletesebben

MECHANIKAI TECHNOLÓGIA

MECHANIKAI TECHNOLÓGIA SZENT ISTVÁN EGYETEM Gépészmérnöki Kar LEVELEZŐ TAGOZAT Tanulási útmutató a MECHANIKAI TECHNOLÓGIA tantárgyhoz Összeállította: Dr. PÁLINKÁS ISTVÁN, Dr. PELLÉNYI LAJOS Gödöllő. 2010 1. ELŐSZÓ A Mechanikai

Részletesebben

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 6. MENETMEGMUNKÁLÁSOK A csavarfelületek egyrészt gépelemek összekapcsolására (kötő menetek), másrészt mechanizmusokban mozgás átadásra (kinematikai menetek) szolgálnak. 6.1. Gyártási eljárások a) Öntés

Részletesebben

A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál

A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál 1 A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál A keményesztergálás, amelynél a forgácsolás 55 HRC-nél keményebb acélon, néhány ezred vagy

Részletesebben