Gépipari műhely- gyakorlatok

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gépipari műhely- gyakorlatok"

Átírás

1 TÁMOP F-14/1/KONV Mérnöki Kar Műszaki Intézet, Duális és moduláris képzésfejlesztés alprogram (1a) Gépipari műhely- gyakorlatok Dr. Mészáros György PhD Varnyú Ferenc

2 TARTALOM I. Az anyagvizsgálat elmélete II. Anyagvizsgálati berendezéseink III. Hegesztés elmélete IV. Hegesztés gyakorlata V. Gépipari mérések alapjai és eszközei VI. Gépipari hosszmérések VII. Forgácsolás alapjai VIII. Forgácsolás szerszámai IX. Esztergák X. Marógépek 2

3 I. AZ ANYAGVIZSGÁLAT ELMÉLETE Az anyagvizsgálat célja és rendszere Az anyagvizsgálat az anyagok mechanikai, kémiai, fizikai jellemzőinek meghatározásával, az anyag szerkezetének vizsgálatával és szerkezeti anyagok helyi hibáinak kimutatásával foglalkozik. Az anyagvizsgálatok célja: Tervezési adatok szolgáltatása az anyagok terhelhetőségét jellemző mérőszámok megadásával. A gyártás technológiájának ellenőrzése. A műszaki gyakorlatban előforduló káresetek vizsgálata. 3

4 RONCSOLÁSOS ANYAGVIZSGÁLAT: A vizsgálat során a vizsgálandó alkatrészből, félkész termékből vagy alapanyagból mintát kell venni, illetve próbatesteket kell kimunkálni. Emiatt a vizsgált darab többnyire tönkremegy. A vizsgálatok eredményei statisztikusan jellemzik a tétel nem vizsgált darabjait. A mechanikai vizsgálatokkal az anyagok szilárdsági, törésmechanikai, reológiai és kifáradási tulajdonságait határozzuk meg. A vizsgálatok közvetlenül felhasználható mérőszámokat szolgáltatnak a méretezés számára. A technológiai próbák segítségével az anyagok bizonyos célra való alkalmasságát állapítjuk meg. A próbák az egyes fémfeldolgozási technológiákat modellezik. Ezek szerint alakítási, edzhetőségi, hegeszthetőségi stb. technológiai próbákat ismerünk. 4

5 A kémiai vizsgálatok legfontosabb feladata a gyártmányok és alkatrészek kémiai összetételének meghatározása. Ide tartoznak a félkész áruk korrózióállóságát és a kész gyártmányok korrózió védelmét ellenőrző vizsgálatok. A fizikai vizsgálatok a fémes anyagok elektromos, mágneses, hőtani, akusztikai, optikai stb. jellemzőinek meghatározásával foglalkozik. A fémtani vizsgálatok célja a fémes anyagok szerkezetének és átalakulási tulajdonságainak meghatározása. 5

6 RONCSOLÁSMENTES ANYAGVIZSGÁLAT: Ezen eljárások az alkatrészek épségének veszélyeztetése nélkül végezhetők el. A módszerből következően az alkatrészek, félkész termékek és alapanyagok darabonkénti hibátlanságáról csak roncsolás mentes anyagvizsgálattal győződhetünk meg. Fő területei a radiológiai (röntgen és izotóp), az ultrahangos, az elektromos, mágneses, és a penetrációs elven működő, vizsgálati módszerek. Az anyagvizsgálati rendszer felosztását vizsgálat célja és jellege szerint az 1.ábra szemlélteti. 6

7 RONCSOLÁSOS ANYAGVIZSGÁLATI MÓDSZEREK 1. Mechanikai vizsgálatok statikus -szakítóvizsgálat dinamikus -ütve-hajlító fárasztó -húzó-nyomó -nyomóvizsgálat -ütve-szakító -forgó-hajtogató -nyíróvizsgálat -dinamikus keménységmérés -ütve-fárasztó stb. -csavaróvizsgálat -keménységmérés 2. Technológiai próbák -alakíthatósági 3. Kémiai vizsgálatok -edzhetőségi -hegeszthetőségi 4. Fizikai vizsgálatok 5. Fémtani vizsgálatok RONCSOLÁSMENTES ANYAGVIZSGÁLATI MÓDSZEREK Jelzőfolyadékos Mágneses Radiológiai Ultrahangos Nagyfrekvenciás Mágneses hiszterézisen alapuló 1. ábra. Az anyagvizsgálatok rendszere a vizsgálat célja és jellege szerint 7

8 1.Statikus mechanikai vizsgálatok Szakítóvizsgálat A szakítóvizsgálat célja a szerkezeti anyagok húzó igénybevétellel szembeni viselkedésének vizsgálata, a szilárdsági és képlékenységi jellemzők meghatározása. A vizsgálat során a mérendő anyagból készített próbatestet (2.ábra) állandó sebességgel húzva elszakítjuk. Mérjük a próbatest megnyúlását és a próbatest alakváltozásához szükséges erőt. 2.ábra Szabványos kör keresztmetszetű próbatestek 8

9 Keménységvizsgálatok Fémek és ötvözetek keménységének vizsgálatakor egy keményebb test behatolásával szemben tanúsított ellenállást határozunk meg. Ebből a célból nagyon kemény anyagból készített golyót, kúpot vagy gúlát bizonyos ideig ható statikus erővel sajtolunk a vizsgálandó fém sima és sík felületébe. A keménységet vagy a terhelőerő és a benyomódásra jellemző felület hányadosaként, vagy a benyomódás mértékével adjuk meg. A keménységi érték mellett fel kell tüntetni a mérés módját is 9

10 A keménységmérési eljárásoknak a műszaki gyakorlatban két rendszere alakult ki: 1) Szúrókeménység Brinell-, Vickers- Rockwell- 2) Rugalmas ütőkeménység Poldi-féle vizsgálat tulajdonképpen dinamikus vizsgálati mód, mivel egy statikus anyagjellemzőnek, a keménységnek a mérésére használatos, itt célszerű megemlíteni. 10

11 II. ANYAGVIZSGÁLATI BERENDEZÉSEINK 11

12 Univerzális keménységmérő Az Innovatest Nemesis 9001 (3. ábra) univerzális keménységmérő képes Brinell, Vickers, Rockwell eljárások szerint különböző terhelések mellett a fémes anyagok keménységnek (egyik alapvető jellemzőjének) meghatározására. 3. ábra 12

13 Proceq Equotip 3 mobil keménységmérő D típusú ütőfej 68 HRC keménységig használható. Alap-ütőfej, mely általános ipari gyakorlatban előforduló mérésekre zömére alkalmas a széles méréstartománya miatt (4. ábra). 4. ábra 13

14 Univerzális anyagvizsgáló berendezés (szakítógép) A Galdabini Quasar 100 típusú berendezés (5. ábra) egy univerzális szakítógép, mely felszereltségtől függően alkalmas húzó és nyomó vizsgálatok elvégzésére. Jelen kiépítésben Quasar 100 típusú berendezés 100 kn maximális terheléssel különböző anyagok (fémek, műanyagok, stb.) húzó vizsgálatára alkalmas, ezáltal képes a vizsgálandó anyag szakadási adatainak (fémes anyagok egyik alapvető mérőszámának, a szakító szilárdságának) meghatározására. A berendezés 0-10 mm vastagságú lapos, vagy 6-16 mm kör átmérőjű minták vizsgálatára alkalmas. 14

15 5. ábra 15

16 Ingás ütőmű A Galdabini Impact 25 típusú berendezés (6. ábra) egy ingás ütőmű, mely a minták ütőmunkájának, ridegségének illetve szívósságának meghatározására szolgál. Jelen kiépítésben a berendezés 1 és 5 J energiájú kalapáccsal rendelkezik. Ez a tartomány az 5 J-tól kisebb energiát igénylő műanyagok vizsgálatára alkalmas. 6. ábra 16

17 Ultrahangos falvastagság mérő A Defelsko gyártmányú UTG ultrahangos készülék (7. ábra) segítségével megmérhető a falvastagság egy már beépített vagy nehezen hozzáférhető szerkezeti anyagnál. Fémek, műanyagok, egyéb anyagok falvastagság mérésére alkalmas. Segítségével a már beépített anyagok, (csövek, tartályok, stb.) roncsolásmentes falvastagság-mérése végezhető el. 7. ábra 17

18 Alpha áteső és ráesőfényű anyagvizsgáló mikroszkóp Teljes nagyítás WF10x okulárokkal: 50x,100x, 400x, 600x, (1000x) Szűrők: beépített polarizációs szűrő, vörös, zöld, kék, matt szűrők. Nagyfelbontású digitális CMOS kamera, fire-wire csatlakozóval; képmegjelenítés számítógépen (8.ábra). 8. ábra 18

19 Oxford X-Met 5000 A Oxford Instruments X-MET 5000 típusú berendezés egy röntgenfluoreszcencia (XRF) elvén működő hordozható mérőműszer. (9-11. ábra) Elsősorban fémötvözetek elemösszetételének meghatározására használható. Főbb alkalmazási területei: karbantartás, technológiai szerelés egyes, jellemzően acélötvözetek beazonosítása; gyártás alapanyagok, késztermékek összetételének ellenőrzése; fémhulladék feldolgozás az értékes és értéktelen ötvözetek megkülönböztetése. 19

20 9.ábra 20

21 10. Ábra 21

22 11. ábra 22

23 Érdességmérő Az Innovatest TR-200 érdességmérő készülék (12. ábra) alkalmas a különböző anyagú, sík felületek érdességének meghatározására, mely mérőszámmal a megmunkálás milyenségét, minőségét lehet mérőszámmal jellemezni. Az érdességet 13 különböző paraméterben lehetséges a műszerrel kijelezni. 12. ábra 23

24 Elcometer 2300 RV1-R rotációs viszkoziméter (13. ábra) Műszaki adatok: Kijelzés: cp és mpas ban, forgási sebesség, % nyomaték Kijelző: 4 soros LCD Méréstartomány: mpas Pontosság.: +/- 1 % a teljes skálára 13.ábra 24

25 25

26 III. HEGESZTÉS ELMÉLETE 1. Gázlánghegesztés Gázlánghegesztésnek nevezzük mindazokat a hegesztési eljárásokat, amelyeknél az egyesítendő tárgyak hevítésére a hegesztőpisztolyban képzett gázkeverék magas hőmérsékletű lángját használják. Elterjedt elnevezés még a lánghegesztés, régebben az autogénhegesztés. Az éghető gázok többsége oxigénáramban elégetve lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű lángot adnak, erős a varrat szennyeződése. A lánghegesztés ma már nem tekinthető korszerű eljárásnak. Napjainkban a modern technika vívmányait felhasználó eljárások mellett mégis alkalmazzák: javítóhegesztés esetén alkalmazása általános; berendezése olcsó és hegesztés mellett lángvágásra is használható; nem igényel elektromos hálózatot (pl. szabadtéri hegesztések); különféle acélok és öntöttvasak, valamint a könnyű- és színesfémek hegesztésére egyaránt alkalmas. 26

27 A gázhegesztés olyan ömlesztő hegesztőeljárás, amelynek során az összeolvadás gázlánghevítéssel, nyomás alkalmazásával vagy a nélkül, hozaganyag felhasználásával vagy anélkül következik be. A gázhegesztéskor az alapfém és a hegesztőpálca anyaga egybeolvad az égőfej szájnyílásánál kialakított szúróláng hatására. A megömlött lemezszél és a hegesztőpálca anyaga egy közös hegfürdőben összekeveredik, amely megdermedés után folyamatos varratot képez. A gázhegesztő-berendezések fő részei a gázpalackok, nyomáscsökkentők, markolat a ömlők és a hegesztőpisztoly. A 14. ábra gázhegesztő berendezést ábrázol. 27

28 14.ábra 28

29 2. Kézi ívhegesztés Ívhegesztésnél a fém villamos ív hatására olvad meg és tartja olvadt állapotban a hegfürdőt is. Az ív elektromos áram hatására a munkadarab és az elektróda között keletkezik. A hegesztés hozaganyagát az elektróda adja, amely szintén az ív hatására olvad meg. A hegfürdőt a levegőtől az elektróda bevonatából képződött salak vagy védőgáz választja el. Az ívhegesztés alapvető feltétele a hegesztőív, amely lényegét tekintve szilárd vagy folyékony halmazállapotú fémek közötti gázhalmazállapotú közegben végbemenő hosszantartó elektromos kisülés. A villamos ív rendkívül rövid idő alatt képes a fémek olvadáspontjánál nagyobb hőmérséklet előállítására. A koncentrált hőhatású ív létrehozásában az elektronemisszió és az ionizáció játszik szerepet. 29

30 Az ívgyújtás és a leolvadás folyamata a 15. ábrán szemlélhető. 15. ábra. Az ívgyújtás és a leolvadás folyamata 30

31 1) A kézi ívhegesztés áramforrásai Az ívhegesztő áramforrások olyan berendezések, amelyek a hegesztési feladattól függően egyen- vagy váltakozó áramú ív létrehozására és folyamatos fenntartására alkalmasak. Az ívhegesztés folyamán a feszültségforrás, az elektróda, az ív és a munkadarab zárt áramkört alkotnak. Az ívet egyen- és váltóárammal is elő lehet állítani. Az ív keltéséhez és fenntartásához szükséges áramot, amelynek feszültsége V és áramerőssége az 1000 A-t is elérheti nem szabad közvetlenül a hálózatból venni. Emiatt olyan áramátalakítókat kell alkalmazni, amelyek a hálózati áramot hegesztőárammá alakítják át és egyben védik a hálózatot a hegesztés közben létrejövő rövidzárlattól. A kézi ívhegesztés folyamata a 16. ábrán látható. 31

32 16. ábra A kézi ívhegesztés folyamata 32

33 2) Hegesztő inverter A hegesztő inverter a dinamikus tulajdonságát rugalmasa változtatni képes, ún. szabályozott áramforrás, Az inverteres áramforrás reakcióideje megfelel a legtöbb fontos hegesztési folyamat frekvenciájának és időtartamának. Az inverteres, más néven frekvenciaváltós áramforrás működési elve: A háromfázisú váltakozó áramot egyen irányítja és kellően simítja a hálózati egyenirányító modul. Az inverter az egyenáramot a hálózatinál lényegesen nagyobb frekvenciájú (több 10kHz) váltakozó árammá alakítja, amelyet a ferritmagos transzformátor alakít át a hegesztéshez megfelelő szintre. Az inverteres áramforrást az egyenirányító híd és a simító fojtó egészít ki. Az áramforrás lényeges eleme a szabályozóegység. Frekvencia átalakítós (inverteres) egyenirányító a 17. ábrán látható 33

34 17. ábra Frekvencia átalakítós (invertes) egyenirányító 34

35 3) Védőgázos ívhegesztés A védőgázos ívhegesztésnél az elektródát, az ívet és a hegfürdőt az ív közvetlen közelében bevezetett védőgáz védi a szabad levegőtől. A védőgázos hegesztési eljárások felosztása: az alkalmazott elektróda - fémelektródás (leolvadó- vagy fogyó), - wolframelektródás (nem vagy csak kismértékben leolvadó, vagy közvetett ívhatású elektródás) és a védőgáz fajtája szerint: - inert (semleges) védőgázos (argon, hélium); - aktív (reagáló) védőgázos (széndioxid). Védőgázos ívhegesztő eljárások a következő elnevezést kapták: o Wolframelektródás, inert (semleges) gázos ívhegesztés, jele: WIG. o Fémelektródás, inert gázos ívhegesztés, jele: MIG. o Fémelektródás, aktív (reagáló) gázos ívhegesztés, jele: MAG. o Plazmahegesztés, jele: WP. 35

36 a) Wolframelektródás semleges védőgázos ívhegesztés WIG A hagyományos ívhegesztés során a lecsöpögő hozaganyag a levegőből oxigént és nitrogént vesz fel. Mivel ezek az anyagok a hegvarrat minőségét erősen rontják, ezért a bejutásuk megakadályozására a lecsöpögő hozaganyagot és a hegfürdőt védőgáz köpennyel szigetelik el a szabad levegőtől. A védőgáz köpeny kialakításához kémiailag semleges (inert) nemesgázokat, pl.: argont vagy héliumot használnak, amelyek más elemekkel nem lépnek kötésbe. A hozaganyagot adó hegesztőpálcát megolvasztó ív a csekély mértékben leolvadó wolframelektróda és a munkadarab között képződik. A hegesztés elvi rajza a 18. ábrán látható. 18. ábra 36

37 b) Argon védőgázos wolframelektródás ívhegesztés (AWI): A wolframelektróda és a munkadarab között létesített ívvel amelyet semleges argonból képzett gázburok véd a levegő káros hatásától számos hegesztési feladat megoldható. Az ív táplálására egyen-, illetve váltakozó áramú, meredeken eső jelleggörbéjű áramforrás alkalmas. Mivel az argonnal egyetlen fém ömledék nem lép reakcióba, ezzel az eljárással különféle anyagok hegeszthetők (a különböző acélok, az öntöttvasak, illetve az összes nemvas fémek). A magas olvadáspontú oxidokat alkotó anyagokat (alumínium, magnézium, alumíniumbronz stb.) váltakozó árammal, minden egyéb más anyagot (acél, réz, titán, nikkel, stb.) egyenes polaritású egyenárammal kell hegeszteni. A 19. ábra az AWI hegesztés leolvadási folyamatát szemlélteti egyen- és váltóáram esetén. 37

38 19.ábra A leolvadási folyamat az AWI hegesztés során 38

39 c) Fémelektródás semleges védőgázos ívhegesztés MIG A MIG hegesztés a WIG eljárás továbbfejlesztésének tekinthető. A különbség abban áll, hogy a wolframelektróda szerepét a hegesztőpálca illetve a hozaganyagból készült elektróda veszi át. A hegesztés során leolvadó (fogyó) elektródát egy huzaltároló dobról letekercselve vezetik a hegesztőpisztolyhoz. A szükséges előtolást mechanikusan vagy egy huzaltovábbító motor segítségével végzik. Előnye - nagy a leolvasztási teljesítmény; alkalmazható az összes ötvözetlen és ötvözött acél, alumínium és ötvözeteik, valamint réz és ötvözeteik hegesztésére. A fémelektródás semleges védőgázos ívhegesztés MIG eljárás elvi elrendezése a 20. ábrán látható. 39

40 20. ábra. A fémelektródás (fogyóelektródás) védőgázos ívhegesztés 40

41 Ha a semleges védőgázos fogyóelektródás ívhegesztés esetén argon védőgázt alkalmazunk, a szokásos elnevezés: d) Argon védőgázos fogyóelektródás ívhegesztés (AFI) Az AFI hegesztés rendszerint félautomata eljárás, mivel a pisztoly automatikusan adagolja az elektródát, de magát a pisztolyt általában kézzel mozgatják. Benne a könnyű kezelhetőség és a nagy áramsűrűség biztosítására kis átmérőjű (0,8-2,4 mm) hegesztőhuzalt használnak. A 21. ábra az argon védőgázos fogyóelektródás ívhegesztő berendezés fő egységeinek elrendezését mutatja, amellyel tetszőleges MIG és MAG eljárás is megvalósítható. A huzalelőtolás sebessége az előtoló szerkezet fordulatszámának változtatásával, vagy a közbeiktatott hajtóművel fokozatmentesen szabályozható. 41

42 21. ábra. Az AFI hegesztőberendezés fő egységei 42

43 IV. HEGESZTÉS GYAKORLATA 22. ábrán a gyakorlati oktatásra szolgáló műhely látható, berendezésekkel, munkahelyekkel és kiépített szellőzőrendszerrel. 22. ábra 43

44 A hagyományos védőfelszerelések között található az automatikusan elsötétedő védőpajzs. (23. ábra) 23. ábra Védőpajzs 44

45 Gázhegesztés kellékei: acetilénpalack nyomáscsőkkentővel, oxigénpalack nyomáscsőkkentővel és csővezetékkel (24. ábra). Gázhegesztő pisztoly 25. ábrán gázhegesztő készlet a 26. ábrán látható. 24. ábra 45

46 26. ábra 25. ábra 46

47 Bevont elktródás hegesztésre alkalmas készülékek a 27. és a 28. ábrán 27. ábra 28.ábra 47

48 29. ábra Védőgázos palack (argon) nyomáscsökkentővel 48

49 Egygörgős tolómehanizmus a 30. ábrán, kétgörgős a 31. ábrán látható. 30. ábra 31.ábra 49

50 A Weldi - MIG 322 berendezés egy közepes tejlesítményű, háromfázisú hálózatról működő hegesztőgép. Széles körben alkalmazható a vékony- és közepes vastagságú anyagok hegesztési folyamatainál. Intelligens elektronikája egyaránt lehetőséget nyújt a 2- és 4- ütemű, szakaszos és ívponthegesztés üzemmódokra. Könnyű és nehéz ipari körülmények között is kiválóan alkalmazható acélszerkezet készítésben, akár szériagyártásban is. A berendezés alkalmas CO 2 -vel és kevert gázzal történő hegesztésre (32. ábra). 32. ábra 50

51 TIG 167 DC HF Pulse inverteres hegesztőgép ideális hegesztőgép karbantartáshoz, cső, tartály, acél, rozsdamentes acél és réz hegesztéséhez (33. ábra). Mikroprocesszor vezérlésű, és digitális ellenőrzőpanellel van ellátva. Ideális berendezés acélszerkezet építők, csőhegesztők, ipari felhasználók részére. Hálózati feszültség: 230V / 1~ Hálózati biztosíték: 16A Elektróda átmérő: mm Üresjárati feszültség: 70V Hegesztő áram: A o AWI (TIG) üzemmód o Bevont elektródás (MMA) üzemmód 33. ábra 51

52 V. GÉPIPARI MÉRÉSEK ALAPJAI ÉS ESZKÖZEI A mérés egyidős a termeléssel. A korszerű gépgyártás nem képzelhető el gondosan elkészített mérési terv nélkül. A gyártás minden fázisában szükség van mérésre és mérőeszközökre. Az korszerű NC gépeken aktív méretellenőrző berendezéseket használnak, amelyek az alakító művelet közben korrekciót is képesek végrehajtani. A gépalkatrészek rendszerint egyszerű geometriai testekből felépített összetett idomok. A gépgyártás során, az alkatrészrajz előírásainak megfelelően (betartva a tűréshatárokat) munkálják meg ezeket a felületeket. A műhelyrajzokon ábrázolt alkatrészek méreteit, mérettűréseit, alak- és helyzettűréseinek mérőszámait mérési művelettel állapítjuk meg. A mérés általában olyan összehasonlító művelet, amellyel megállapíthatjuk hogy a mérendő mennyiség a vele egynemű mértékegységben hányszor van meg. A mérendő mennyiség és a mértékegység ismeretében valamilyen mérőeszköz segítségével elvégezhető a mérési művelet. 52

53 1. Méréstechnikai fogalmak Ellenőrzés: Az alkatrészek használhatóságának elbírálására irányuló tevékenység. Mérés: Összehasonlító tevékenység, amelynek során a mérendő mennyiséget közvetlenül vagy közvetve összehasonlítjuk valamilyen mértékegységgel. A gyártásellenőrzés legfontosabb művelete. A mértékegység szabadon választható, a legfontosabb mértékegységek választékát nemzetközi megállapodások határozzák meg. Mérőszám: a mérendő mennyiségben hányszor van meg a választott mértékegység. Mérőeszközök: Olyan eszközök vagy készülékek, amelyekkel a mérési eljárás meghatározta hibával méréskor megállapítjuk a mérőszámot. A mérőeszközök a mértékek és a mérőműszerek. Mért érték: A mért mennyiségnek méréssel megállapított értéke, amely a mérési hibákat még tartalmazza. A mért érték lehet egyetlen mérés értéke vagy egy mérési sorozat átlagértéke. Mérési eredmény: Egy vagy több mért értékből a mérési hibák figyelembevételével számítással nyert érték. 53

54 2. Mérési módszerek 2.1 Közvetlen mérések (34.ábra) Közvetlen mérésekkel az ismeretlen méretet (hosszúságot vagy szöget) úgy mérjük, hogy a szabványos mértékegységet vagy annak többszörösét tartalmazó mérőeszközzel megállapítjuk, hányszor foglaltatik a mértékegység a mért hosszúságban vagy szögben. 34. ábra. A közvetlen mérés a) mérőléccel b) tolómérővel c) mérőgéppel 54

55 Összehasonlító mérések (35., 36. ábra) 36. ábra. Menet-középátmérő (d 2 ) mérése közvetett úton, mérőcsappal N- mérőhasáb (etalon) mérete 35. ábra. Az összehasonlító mérés Az L mérőméret, valamint az ismert d m mérőcsap-átmérő, h menetemelkedés és szög alapján a d 2 középátmérő számítható: 55

56 3. A mérést befolyásoló tényezők mérési hibák A mérőeszközök tökéletlensége, a mérést végző személy adottságai, a mérendő alkatrészre, mérőeszközre és a mérőszemélyre ható külső tényezők miatt sohasem állapítható meg a mérendő mennyiség valódi értéke. A hiba akkor pozitív, ha a mért érték nagyobb mint a helyes érték. A hiba tehát előjeles mennyiség. A mérési hibák jellegük szerint lehetnek: - Rendszeres hibák (műszerhiba, parallaxis hiba, mérőnyomás okozta hiba, hőmérsékletváltozás okozta hibák), - Véletlen hibák úgy mutathatók ki, hogy azonos mérőszemély azonos mérőeszközzel azonos gondossággal azonos környezeti feltételek mellett ugyanazt a méretet gyorsan egymásután többször megméri. Durva hibák: mérőszemély szakértelmének hiánya vagy figyelmetlensége. 56

57 4. Mérési segédeszközök 1) Síklapok Feladatuk a mérési alapfelület biztosítása és a mérési bázisok létesítése. 2) Satuk Feladatuk sík felületű munkadarabok rögzítése a mérési helyzetben. 3) Kúpok és központosító tengelyek Mindkettőt a forgástestek méret ellenőrzésénél használják. A munkadarabot a forgástengelyük kijelölésével tartják a mérési helyzetben. (37., 38. ábra) 37. ábra. A központosító kúp 38. ábra. Központosító tengelyek 57

58 4) Prizmák A prizmákat hengeres munkadarabok központosító helyezésére alkalmazzák, ahol a központosításra a munkadarabok palástját használják. (39. ábra) 39. ábra Kengyeles prizma 58

59 5) Vonalzók Feladatuk egyenes és sík felületek megtestesítése, amelyek alkalmasak a munkadarab összehasonlító vizsgálatára. (40. ábra) 40. ábra Élvonalzó DIN

60 6) Tapintókörzők Olyankor alkalmazzuk ezeket a mérőeszközöket, amikor mással nem férünk a mérendő felülethez annak mérete vagy alakja miatt. (41.ábra) 41. ábra Lyukkörző 60

61 7) Derékszögek Feladatuk egyenes és sík felületek megtestesítése, amelyek alkalmasak a munkadarabok összehasonlító vizsgálatára. (42.ábra) 42. ábra Derékszögek kialakításai (lapos, talpas 45, központozó) DIN 875 A derékszögek a sorozatgyártás gyártásközi minőségellenőrzésének alapvető eszközei. 61

62 VI. GÉPIPARI HOSSZMÉRÉSEK A gépipari mérések jelentős része a hosszmérés. A hosszmérés gyakorlatilag nem más, mint a távolságok mérése. Mértékegysége az SI bevezetése óta a méter m. A méret a mérendő távolság szélső pontjait összekötő képzelt egyenes hossza. 1. Közvetlen hosszmérések 1) Acélmérték és a tokos mérőszalag. Az acélmérték hosszméretek mérésére alkalmas, acélból (lehetőleg rozsdamentes) készült merev kivitelű, milliméteres beosztással ellátott mérőeszköz az MSZ 4982 szerint. A hasáb alakú acélmérték használatakor leolvasási (parallaxis) hiba adódhat, ha leolvasáskor nem merőlegesen, hanem ferdén nézünk az osztásvonalakra. A leélezett kivitel ezt igyekszik kiküszöbölni. (43. ábra) 43. ábra. A hasáb alakú (a) és a leélezett (b) acélmérték 62

63 A döntően 1-2 méter hosszú hajlékony acélszalagot acél- vagy műanyag tokban spirálisan felcsévélt állapotában, milliméteres beosztással ellátva mérőszalagnak nevezzük. Használata gépész területen csak hosszabb méretek mérése esetén javallott, pl. gépalapok kijelölése vagy szálacél anyagok durva méreteinek meghatározása esetén. Leolvasási pontossága kb. 1mm. (44. ábra) 44. ábra Sarokból mérő mérőszalag leolvasó ablakkal 63

64 2) Tolómérce A tolómérce a gépipar legáltalánosabb hosszmérő eszköze. Szilárd álló- (mérő) pofából, a milliméteres beosztású szárból és a száron vezetett nóniusszal ellátott tolókából (szán) és a mélységmérőből áll. (45. ábra) 45. ábra. Az ún. zsebtolómérce különböző működési helyzetben 64

65 3) Csavarmikrométer A csavarmikrométer a pontosabb hosszmérés eszköze. Működési elve fő részei alapján és a kiviteli formától függetlenül egy csavar és egy csavaranya egymásba hajtásán alapszik. A mérési eredmény a csavar elfordulási szögével arányos és a mérődobon olvasható le (46. ábra) Mérési pontossága: 0,01mm. 46. ábra Mikrométer DIN

66 4) Mérőhasábok A mérőhasábok a mérőfelületeik között egyetlen hosszméretet megtestesítő mérőeszközök. Anyaguk finomszemcsés, különlegesen ötvözött, nagy keménységű /62 HRC/ acél. Két párhuzamos mérőfelületük tükrösítéssel készül. (47. ábra) A mérőhasábok pontossága bizonyos feltételek mellett elérheti a 0,001mm-t. 47. ábra 103 darabos Mitutoyo mérőhasáb készlet DIN EN ISO

67 2. Összehasonlító hosszmérések Az összehasonlító hosszmérő-eszközök a beállított mérettől való eltérést mérik. Mérési feladatoktól függően kialakításuk és pontosságuk különböző. 1) Mérőóra Az összehasonlító mérések legelterjedtebb mérőeszköze a mérőóra. Megfelelő segédberendezésekkel (állványokkal, készülékekkel) igen sokféle mérési feladat megoldására alkalmas. Pontosságuk 0,01-0,001mm. (48. ábra) 49. ábra Mérőóra állvány gránit talppal DIN ábra Mérőóra induktív finomkijelzős, adatkimenettel 67

68 2) Finomtapintók A finomtapintóknál a tapintó elmozdulása emeltyűs áttételezésen keresztül adódik át a mutatóra. Mérési pontosságuk 0,001mm, mérési tartományuk ~ 0,05mm. (50. ábra) 50. ábra Finomtapintó 68

69 Szögmérések A szög mértékegysége a szögfok, amely a kör teljes középponti szögének meghatározott, egész számú része. 1) Mechanikus szögmérők A mechanikus szögmérők legegyszerűbb típusa az ún. mozgószáras szögmérő, segítségével 1 pontossággal tudunk mérni (51. ábra). 51. ábra. Mozgószáras szögmérő 69

70 2) Optikai szögmérő Az optikai szögmérő előnye az előzőhöz képest, hogy a szögértékek könnyebben és pontosabban olvashatók le.(52. ábra) 52. ábra Optikai szögmérő 70

71 3) Színuszvonalzó A színuszvonalzót (53. ábra) szintén szögmérésre, illetve szögek nagypontosságú beállítására használjuk. 53. ábra Színuszvonalzó 71

72 Idomszerek Az idomszeres mérés a mérés olyan speciális területe, ahol azt állapítjuk meg, hogy a mért méret két határméret közé esik-e. Az idomszeres mérés nem szolgáltat mérőszámot a vizsgált méretről, de az ítélet alapja mindig valamilyen összehasonlításból eredő számérték. A megfelelő méretű alkatrészeket az idomszer megy oldala méri, mert a munkadarabra rámegy. A selejtes munkadarabra az idomszer nem mehet rá, ezt a méretet ezért az idomszer nem - megy oldali részével mérjük. A megy oldali idomszer külső méret mérésekor az ellenőrzött test felső, belső méret mérésekor pedig az alsó határméreteit megtestesítő ellenidom, amely valamennyi illeszkedő méretet egyszerre méri, így a mérethűséggel egyidejűleg az alakhűséget is vizsgálja. A nem megy oldali idomszer csak egy méretet mér, alakhűséget nem vizsgál. (54., 55. ábra) 72

73 54. ábra Dugós idomszer furatokhoz DIN ábra Csapmérő kétvillás idomszer DIN

74 VII. FORGÁCSOLÁS ALAPJAI 1. Forgácsolási alapfogalmak A forgácsolás célja az alakítandó tárgy (munkadarab) felületéről a felesleges anyagréteg (ráhagyás) eltávolítása a lehető leggazdaságosabb módon azért, hogy biztosítani tudjuk a munkadarabbal kapcsolatban előírt alakhűséget, méretpontosságot és felületi simaságot. A forgácsolás során az alakítandó tárgyról alkalmas eszközzel anyagrészeket távolítunk el (56. ábra). 56. ábra. A forgácsolás alapfogalma 74

75 Forgácsolás tényezői A munkadarab Az anyagba hatoló szerszám először rugalmasan alakítja az eltávolítandó anyagot, majd az anyagminőségtől függő maradó alakváltozást okozva leválasztja a forgácsot. A forgácsolás eredményeképpen a különböző anyagú darabokból meghatározott alakú, pontosságú és felületi minőségű forgácsolt alkatrész lesz. A megmunkálás során sokféle geometria alak, felület állítható elő: sík-, henger-, kúp-, csavar-; forgás- és nem forgás felületek. A munkadarabnak az a felülete, amely az eltávolítandó réteget határolja és amit megmunkáláskor eltávolítunk a megmunkálandó felület. A forgácsolási felület egy átmeneti felület, amelyet a munkadarabon a forgácsoló él alakít ki (a forgácsolás pillanatában a szerszám élével érintkező felület, amelyről a forgács levált)és amelyet a szerszám vagy a munkadarab következő menete vagy fordulatai idején az adott vagy a következő forgácsolóél részben vagy egészben eltávolít. A megmunkált felület a forgácsolással kialakított felület, a forgácsolási felület maradványaiból tevődik össze. A forgácsolási folyamat hatékonyságát a munkadarab anyagminősége, hőkezeltségi állapota is befolyásolja. A gépiparban leggyakrabban alkalmazott munkadarab anyagok fizikai-, mechanikai tulajdonságait jellemző paraméterértékek a szakirodalomban megtalálhatók. 75

76 1.1.2 A szerszám A késfej alakját, a lapok és az élek ferdeségi szögeit a forgácsolás követelményeinek megfelelően alakítják ki. (57.,58.ábra.) 57. ábra. Az egyélű szerszám elemei 58. ábra a kés fő szögei: homlokszög (g), hátszög ( ), ékszög (b), metszőszög (d) 76

77 1.1.3 A forgácsoló mozgás A forgácsoló mozgás összetett mozgás, amely felbontható forgácsoló főmozgásra és forgácsoló mellékmozgásra (59. ábra). 59. ábra. A fontosabb forgácsolási eljárások mozgásviszonyai a) esztergálás b) gyalulás c) fúrás d) marás e) köszörülés 77

78 1.1.4 A forgács A forgácsolásnál szereplő negyedik tényező a forgács. A forgácsképződés mechanizmusa jól tanulmányozható az ún. szabadforgácsolás művelete során. (60.ábra) 60. ábra. A forgácsképződés folyamatának vizsgálata a) szabadforgácsolás b) a forgácstő megfigyelése 78

79 2. Az alapvető forgácsolási műveletek elmélete A forgácsolási folyamat megtervezéséhez alapvető szempont a folyamat hatékonyságának biztosítása. A folyamat hatékonyságát többek között a legyártott alkatrész minőségével, a folyamat megbízhatóságával, termelékenységével, költségével jellemezzük. Ehhez ismernünk kell a forgácsleválasztás alapvető törvényszerűségeit, a folyamatban ébredő erőket, a folyamat stabilitását, a forgácsolási tényezők meghatározásának törvényszerűségeit, stb. Mindezekre a kérdésekre kielégítő pontosságú választ a forgácsoláselméletre támaszkodva tudunk adni. 79

80 2.1 Az esztergálás elmélete Esztergálás A szerszám élére ható térbeli erőt (61.ábra) három, egymásra merőleges összetevőre bontva célszerű vizsgálnunk. Közülük legfontosabb az Ff főforgácsoló erő. Értéke a legnagyobb és a főmozgás irányában hat, így a forgácsolási teljesítményigény legnagyobb részét emészti fel. Az Fe előtolás irányú erő rendszerint a legkisebb, irányában elmozdulás van, ezért teljesítményfelvétellel jár. Az Fm fogásirányú (mélyítő) erő nagyságrendileg a második, irányában nincs elmozdulás, tehát teljesítményt nem igényel. 61. ábra. Főforgácsoló erő és komponensei 80

81 2.2 A marás elmélete A marás szabályos többélű szerszámmal végzett forgácsolási művelet, amiben egyidejűleg több él vesz részt, és így a forgács leválasztása folytonos. Egyaránt használható sík- és alakos felületek megmunkálására. A maró szerszáma forgástest, amelynek palást- vagy homlokfelületén szabályosan elhelyezett forgácsoló fogakat alakítottak ki. A marás típusai (62.ábra) 62. ábra. Marási módok a) palástmarás b) homlokmarás 81

82 A palástmarás lehet ellenirányú (63. ábra), ha a munkadarab a maró forgásirányával szemben mozog, és egyenirányú, ha a munkadarab mozgása a maró forgásirányával megegyezik (64. ábra). 63. ábra. Ellenirányú marás forgácskeresztmetszete 64. ábra. Egyenirányú marás forgácskeresztmetszete 82

83 VIII. FORGÁCSOLÁS SZERSZÁMAI Forgácsolószerszámoknak nevezzük azokat a megmunkálóeszközöket, amelyek a fémeket hideg állapotban, forgácsleválasztással alakítják. Megkülönböztetünk egy-, két- és többélű szabályos élgeometriájú, valamint sokélű, szabálytalan élgeometriájú forgácsolószerszámokat. Az alapvető forgácsolási eljárások, köszörülés kivételével, szabványos élgeometriájú szerszámokat alkalmaznak. A köszörülés szabálytalan ún. határozatlan élgeometriájú szerszámmal végzi a forgácsleválasztást. A speciális forgácsolási eljárások esetében, mint például a lézersugaras és a szikraforgácsolás, a forgácselválasztást nem a szerszám, hanem egy megfelelően irányított fizikai folyamat eredményezi. A legújabb, számítógéppel vezérelt un. megmunkálógépek (több tengelyes CNC gépek) képesek összetett megmunkálásokra. Ezen gépek többtucat szerszámot tárolhatnak és automatizált a szerszámcseréjük is. A munkadarab és a szerszám mozgását külön-külön vezérlik, de összehangoltan. Az így létrejövő relatív mozgások nem csak forgácselválaszást, hanem bonyolult felületeket és formákat képesek megvalósítani. 83

84 Az egyélű, szabályos geometriájú forgácsolószerszám fő részei: a szerszámszár és a szerszámfej; elemei: a homloklap, a hátlapok, a forgácsolóélek és a csúcs. Az egyélű forgácsolószerszámok csoportosíthatók: - szerkezeti kivitelük; - a főél elhelyezése; - a szerszám alakja és - az alkalmazás módja alapján Lapkás kivitelűek (64. ábra), amikor a szerszám teste a szár, illetve a fej valamilyen olcsóbb szerkezeti acélból készül és a szerszámfejre forrasztással vagy mechanikus rögzítéssel adott feladatra alkalmas szerszámanyag kerül lapka alakjában. 84

85 64. ábra. Az egyélű forgácsolószerszámok csoportosítása 85

86 Forrasztottlapkás késtípusok: Forrasztottlapkás esztergakés ISO6 Forrasztottlapkás esztergakés ISO2 Forrasztottlapkás esztergakés ISO7 Forrasztottlapkás furatkés ISO9 86

87 2. Furatmegmunkáló szerszámok 2.1 Fúrók A csigafúró (65. ábra) a leggyakrabban használatos szabályos élgeometriájú, csavarvonal alakú hornyokkal ellátott kétélű forgácsolószerszám. 65. ábra. A csigafúró részei a) dolgozórész b) forgácsolórész c) szár d) nyak e) lap f) menesztő g) kettős élezés 87

88 Csigafúrók Köszörült hengeres szárú csigafúró DIN338 TiAlNi bevonatos hosszú hengeres szárú csigafúró DIN340 Kúposszárú csigafúró DIN345 88

89 Központfúrók A központfúrók (66. ábra) szabványos 60 - és 90 -os süllyesztőszöggel, védősüllyesztéssel vagy anélkül készülnek. 66. ábra. Központfúrók a) védősüllyesztés nélkül b) védősüllyesztéssel c) ívelt felületű központfuratokhoz 89

90 Központfúró DIN333 A alak Központfúró DIN333 B alak 90

91 2.2 Süllyesztők A süllyesztők furatok bővítésére vagy homlokfelületeik megmunkálására szolgálnak. (67. ábra) 67. ábra Süllyesztőszerszámok a) kúposszárú süllyesztőfúró b) vezetőcsapos homlok-süllyesztő c) kúposszárú süllyesztő 91

92 Vezetőcsapos süllyesztő, kúposszárú DIN 373 Süllyesztő bevonatos DIN 335-C 92

93 2.3 Dörzsárak A dörzsölés a furat megmunkálásának az a művelete, amely során többélű szerszámmal finom forgácsot választunk le, amivel a furat előírt mérettartását és felületének fokozott simaságát érjük el. A dörzsölés szerszáma a dörzsár, amely szabályosan többélű forgácsolószerszám. (68.ábra) 68. ábra. Különböző típusú, egyeneshornyú dörzsárak a) merev kézi dörzsár b) állítható betétkéses gépi dörzsár c) hengeresszárú gépi dörzsár d) feltűzhető dörzsár e) kúpos dörzsár 93

94 Kézi dörzsár, csavarthornyú DIN 206-B Állítható kézi dörzsár Kúpos dörzsár 1:10 Gépi dörzsár Tömör Kemény Fém 94

95 3. Marók A maró olyan forgástestből kialakított forgácsolószerszám, amelynek palástján vagy homloklapján, esetleg mindkettőn szabályos élgeometriával rendelkező több forgácsolóél van kiképezve. (69.,70.ábra) A marószerszámok (marók) lehetnek martfogú, hátraesztergált fogú és betétkéses kialakításúak. (71.,72.,73.ábra) 69. ábra A maró elemei 70. ábra A marófog élszögei 95

96 3.1 Martfogú marók A palást-, homlok-, szög-, tárcsa-, ujj és horonymarók, fémkörfűrészek készülnek mart fogazással. 71. ábra Martfogú marók I. a) palástmaró b) homlokmaró c) tárcsamaró d) és e) szögmarók f) keresztfogazású tárcsamaró 96

97 Homlok,-palástmaró DIN 841 Szögmaró DIN 847 Tárcsamaró DIN 1834-A 97

98 72. ábra Martfogú marók II. a) száras szögmaró b) T-horonymaró c) ujjmaró d) hosszlyukmaró e) és f) horonymarók g) fémkörfűrész szegmens h) fémkörfűrész 98

99 Száras szögmaró DIN 1833 T - horonymaró forgácstörős éllel 99

100 3.2 Hátraesztergált fogú marók A hátraesztergált fogú marókat (31. ábra) alakos felületek és pontos méretű hornyok megmunkálására használjuk. 73. ábra Hátraesztergált fogú marók a) fogalak b) idommaró c) fésűs menetmaró d) fogaskerékmaró d) 100

101 3.3 Váltólapkás marófejek Váltólapkás sarokmarófej Váltólapkás szármaró 101

102 IX. ESZTERGÁK 1. Esztergacsoport Döntően forgástestek és néhány esetben ezektől eltérő alakú testek megmunkálására szerkesztett szerszámgépek. Forgácsoló főmozgásuk néhány kivételtől eltekintve azonos a munkadarab forgó mozgásával. A mellékmozgásokat a szerszám végzi. 74. ábra az egyetemes csúcsesztergát szemlélteti. 74. ábra Az egyetemes csúcseszterga fő részei 102

103 1.2 Egyetemes csúcsesztergák részei A Főorsó Feladata szerint tartja és forgatja az esztergályozandó munkadarabot. Furattal látják el, amely az esztergacsúcs befogására belül kúposan végződik. (75.ábra) 75. ábra Az eszterga főorsó és csapágyazása 103

104 Ágyazat, szánrendszer és késtartó Az ágyazat veszi fel az ébredő erőket és biztosítja a többi alkatrész egymáshoz viszonyított helyzetét. Anyaga öntöttvas, amely igen jó rezgéscsillapító és jó csúszási tulajdonsága miatt kiválóan alkalmas e célra. E2N eszterga elölnézetben Szánrendszer és késtartó Az esztergapadokon a következő hossz- és keresztirányú mellékmozgások végezhetők el. Hosszesztergályozás a pad tengelyével párhuzamos mozgás. Síkesztergályozás a pad tengelyére merőleges mozgás. 104

105 Ágyazat, szánrendszer és késtartó Lényeges részei az alapszán, a keresztszán (alsó szupport), a késszán (felső szupport) és az utóbbiak közötti forgózsámoly, amelynek felső részén helyezkedik el a késszán vezetéke (76., 77.ábra) 76.ábra A szánrendszer a) nézete b) metszete 77.ábra Késtartók a) négykéses b) cserebetétes 105

106 Ágyazat, szánrendszer és késtartó E2N eszterga hátulnézetben Szegnyereg, késszánok, tokmány 106

107 1.2.4 A szegnyereg és a támasztóbábok Általában a hosszabb munkadarabok megmunkálásához szükségesek. (78.ábra) 78. ábra. Támasztóelemek a) nyereg b) állóbáb c) mozgóbáb 107

108 1.2.5 Az esztergák tartozékai Csúcsok A munkadarab megtámasztására szolgálnak. Álló, valamint nagy fordulatszámoknál forgócsúcsot használnak (80.ábra). Forgótárcsa és esztergaszív Feladata, hogy csapja és az esztergaszív segítségével hajtsa a munkadarabot. Síktárcsa és a tokmány A síktárcsa (79/a ábra) a nagyobb munkadarabok felfogására szolgál. A főorsóra kell illesztenünk. Négy szorítópofája egymástól függetlenül működtethető. Három illetve négy szorítópofás tokmány képei a (81., 82. ábra) láthatóak 79. ábra. Síktárcsa és tokmányok a) síktárcsa b) csigatárcsás hárompofás c) csigatárcsás négypofás d) főorsófej, tokmánytárcsa és a tokmány kapcsolata 108

109 81.ábra Hárompofás esztergatokmány - DIN A alak 82.ábra Négypofás esztergatokmány - DIN A alak 80.ábra Univerzális forgócsúcs cserélhető betétekkel - 7 különböző betét, a legkülönfélébb munkadarabok egyedi gyártására alkalmas. 109

110 TS62 univerzális esztergapad E2N Kapcsolószekrény és váltókerekek 110

111 X. MARÓGÉPEK A forgácsoló főmozgást a szerszám (maró) végzi, amely a forgástengelyére merőleges előtolás következtében változó vastagságú szakaszos forgácsot választ le a munkadarabról (83. ábra). 83. ábra Vízszintes konzolos marógép 111

112 2.3 A marógépek tartozékai 1) A gépsatuk a leggyakoribb munkadarab-rögzítő tartozékok. Fő feladatuk, hogy a munkadarab megszorításakor függőleges erők is ébredjenek (84. ábra). 2) A körasztal íves felületek marására használatos. 3) Az egyetemes osztófej. Különböző fogazások (fogaskerék, fogasléc) készítésénél használják. (85.ábra) 84. ábra Gépsatu 85. ábra. Egyetemes osztófej a) belső képe 112 b) kinematikai láncolata

113 CNC marógépek 1. Kitamura EDU Mill CNC Sinumerik 802s vezérlővel, 12 férőhelyes szerszámváltóval Szerszámtár Kitamura 2,5D marógép 113

114 Munkadarab bemérését elősegítő szerszámok: o Éltapintó (86. ábra) o Főorsóba helyezendő bemérő (87.ábra) 86. ábra Éltapintó 87.ábra 3D bemérő 114

115 Szerszámtartók, tartozékok: o o o o o Weldon típusú marószerszámok befogására (88.ábra) Patronos befogó (89.ábra), patronok (91. ábra) Kombinált marótüske (90.ábra) Kúpvonócsap (92. ábra). Leszorítókészlet (93. ábra) 89.ábra ER szorítópatronos befogó - Fogó anya kiegyensúlyozva (G6,3 / min -1 ). 88.ábra Weldon száras szerszámok befogására DIN 1835 B és DIN 6535 HB szerint. 90.ábra Kombinált marótüske - Retesszel hosszanti hornyú maróhoz, pl. DIN 841. Menesztő gyűrűvel DIN 1880 kereszthornyú maróhoz és 115 DIN 1830 szerinti marófejekhez.

116 Szerszámtartók, tartozékok: 91.ábra ER típusú szorítópatron készlet és patron - DIN6499/B szerint. Edzett és köszörült. ER szorítópatronos befogóhoz. 92. ábra Kúpvonócsap - Meredekkúpos szárú szerszámokhoz DIN69871 és JISB6339 (MAS-BT). 116

117 Szerszámtartók, tartozékok: 93. ábra Szorítóelem készlet - Készülékek vagy munkadarabok T-hornyos asztalokon történő gyors befogásához. 117

118 2. ISEL CNC gravírozó ICV 4030 CAN típusú gravírózó CNC kinézete a (94. ábra) látható, műszaki adatai (95.ábra) 94. ábra Isel ICV74030 CNC maró 118

119 95. ábra Isel ICV74030 CNC maró műszaki adatai 119

120 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása Dabi Ágnes A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása A követelménymodul megnevezése: Gépészeti kötési feladatok A követelménymodul száma: 0220-06 A

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság

MUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság Dzúró Zoltán Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság és felületminőség ellenőrzése, dokumentálása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti

Részletesebben

Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés elve, eszközei, berendezései

Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés elve, eszközei, berendezései Vincze István Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés elve, eszközei, berendezései A követelménymodul megnevezése: Hegesztő feladatok A követelménymodul száma: 0240-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS 1. Egy vagy több nagyság összehasonlítását egy másik azonos nagysággal, a következő képen nevezzük: 2 a) mérés b) ellenőrzés

Részletesebben

Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 031242 HELYI TANTERV AZ ELŐREHOZOTT, 3 ÉVES SZAKKÉPZÉSHEZ Gépészet..SZAKMACSOPORT Gépi forgácsoló..szakma OKJ SZÁMA: 31 521 09 1000 00 00 ÉRVÉNYES: 2012.

Részletesebben

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás ) 7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás

Részletesebben

31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő

31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás,

Részletesebben

Dobránczky János. Hegesztés. 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika.

Dobránczky János. Hegesztés. 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika. Dobránczky János Hegesztés 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika. Alakadási lehetőségek: öntés, porkohászat, képlékeny alakítás, forgácsolás,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése: Földi László Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem

Részletesebben

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 6. MENETMEGMUNKÁLÁSOK A csavarfelületek egyrészt gépelemek összekapcsolására (kötő menetek), másrészt mechanizmusokban mozgás átadásra (kinematikai menetek) szolgálnak. 6.1. Gyártási eljárások a) Öntés

Részletesebben

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: KAROSSZÉRIA_LAKATOS

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: KAROSSZÉRIA_LAKATOS KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: KAROSSZÉRIA_LAKATOS 1. Egy vagy több nagyság összehasonlítását egy másik azonos nagysággal, a következő képen nevezzük: 2 a)

Részletesebben

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok Magyarkúti József Anyagvizsgálatok A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok A követelménymodul száma: 0275-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 ANYAGVIZSGÁLATOK ANYAGVIZSGÁLATOK

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettel a munkabiztonsági és környezetvédelmi ismeretekre.

A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettel a munkabiztonsági és környezetvédelmi ismeretekre. A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettel a munkabiztonsági és környezetvédelmi ismeretekre. Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz szükséges,

Részletesebben

Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt.

Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt. Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt. Szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás/ráépülés azonosító száma, és megnevezése: 31 521 03 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő Modul: 11455-12 Fogyóelektródás védőgázas

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettl a munkabiztonság és környezetvédelmi ismeretekre

A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettl a munkabiztonság és környezetvédelmi ismeretekre A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettl a munkabiztonság és környezetvédelmi ismeretekre Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz szükséges, annak

Részletesebben

Szerszámgépek. 1999/2000 II. félév Dr. Lipóth András által leadott anyagrész vázlata

Szerszámgépek. 1999/2000 II. félév Dr. Lipóth András által leadott anyagrész vázlata Szerszámgépek 1999/000 II. félév Dr. Lipóth András által leadott anyagrész vázlata Megjegyzés: További információ a View/Notes Page módban olvasható. Korszerű szerszámgép Gépészeti szempontból a CNC szerszámgép

Részletesebben

GÉPELEMEK GÉP. Gépegység /Részegység/ Alkatrész /Gépelem/ Alkatrész. Alkatrész GÉPELEMEK CSOPORTOSÍTÁSA

GÉPELEMEK GÉP. Gépegység /Részegység/ Alkatrész /Gépelem/ Alkatrész. Alkatrész GÉPELEMEK CSOPORTOSÍTÁSA GÉPELEMEK A gépeket alkatrészekb l, gépegységekb l állítják össze. A gépelemek olyan szerkezeti egységek, amelyek a különféle gépeken a gép rendeltetését l függetlenül azonos feladatot látnak el. GÉP Gépegység

Részletesebben

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS I. Termikus szórások Termikus szórás A termikus szórásokról

Részletesebben

Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012.

Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012. Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012. 1 Hossz- és szögmérés A hosszméréstechnika alaptételei Mérési segédeszközök Egyszerű hosszmérő eszközök Szögmérés 2 Felosztásuk történhet metrológiai

Részletesebben

KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI. I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai

KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI. I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai 1.1. Szakképesítés azonosító száma: 32 2 7429 02 2 5 07 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Elektromos áramellátás. Elektród hegesztés (MMA mód)

Elektromos áramellátás. Elektród hegesztés (MMA mód) Használati útmutató Köszönjük, hogy termékünket választotta. A készülék megfelelő használatának érdekében olvassa át az útmutatót. Ezek az inverteres készülékek hordozhatók, léghűtésesek, egyenárammal

Részletesebben

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat 4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,

Részletesebben

Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert

Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Geodézia 4.: Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Lektor: Homolya, András Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben

31 521 11 0100 31 04 Gázhegesztő Hegesztő 31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő

31 521 11 0100 31 04 Gázhegesztő Hegesztő 31 521 11 0000 00 00 Hegesztő Hegesztő z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/. (IV. 22.) Korm. rendelet. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: Gyártósori gépbeállító feladatok ismeretanyag

A vizsgafeladat ismertetése: Gyártósori gépbeállító feladatok ismeretanyag A vizsgafeladat ismertetése: Gyártósori gépbeállító feladatok ismeretanyag A tételhez segédeszköz nem használható. A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni,

Részletesebben

Kötő- és rögzítőtechnológiák

Kötő- és rögzítőtechnológiák Kötő- és rögzítőtechnológiák Szilárd anyagok illeszkedő felületük mentén külső (fizikai eredetű) vagy belső (kémiai eredetű) erővel köthetők össze. Külső erőnek az anyagok darabjait összefogó, összeszorító

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012 HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS GÉPJÁRMŰ-GUMIABRONCSNYOMÁS MÉRŐK HE 24-2012 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA... 5 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK... 6 2.1 Használt mennyiségek... 6 2.2 Jellemző mennyiségi értékek

Részletesebben

Légsebesség profil és légmennyiség mérése légcsatornában Hővisszanyerő áramlástechnikai ellenállásának mérése

Légsebesség profil és légmennyiség mérése légcsatornában Hővisszanyerő áramlástechnikai ellenállásának mérése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS GÉPÉSZETI ELJÁRÁSTECHNIKA TANSZÉK Légsebesség profil és légmennyiség mérése légcsatornában Hővisszanyerő áramlástechnikai

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Gyenes Róbert. Geodézia 4. GED4 modul. Vízszintes helymeghatározás

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Gyenes Róbert. Geodézia 4. GED4 modul. Vízszintes helymeghatározás Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Gyenes Róbert Geodézia 4. GED4 modul Vízszintes helymeghatározás SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Szóbeli vizsgatantárgyak. 1. Szakmai ismeretek 2. Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, minőségbiztosítás 3. Gazdasági alapismeretek

Szóbeli vizsgatantárgyak. 1. Szakmai ismeretek 2. Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, minőségbiztosítás 3. Gazdasági alapismeretek Szóbeli vizsgatantárgyak 1. Szakmai ismeretek 2. Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, minőségbiztosítás 3. Gazdasági alapismeretek 2 1. Szakmai ismeretek szóbeli vizsgatételei "A" tételek: 1. Az alapanyagok

Részletesebben

Méréstechnika 5. Galla Jánosné 2014

Méréstechnika 5. Galla Jánosné 2014 Méréstechnika 5. Galla Jánosné 014 A mérési hiba (error) a mérendő mennyiség értékének és a mérendő mennyiség referencia értékének különbsége: ahol: H i = x i x ref H i - a mérési hiba; x i - a mért érték;

Részletesebben

Forgácsolási technológia fogalma, forgácsolási eljárások

Forgácsolási technológia fogalma, forgácsolási eljárások Hegesztés Forgácsolási technológia fogalma, forgácsolási eljárások Készítette: Jáger Imre Dátum: 2012. 02. 10 Tartalomjegyzék Forgácsolás... 4 Célja... 4 Tényezői:... 4 Forgácsoló mozgás lehet:... 4 Forgácsolási

Részletesebben

MÉRETELLENŐRZŐ- ESZKÖZÖK

MÉRETELLENŐRZŐ- ESZKÖZÖK 04. előadás 1. fólia MÉRETELLENŐRZŐ- ESZKÖZÖK - idomszerek - állandó mértékű, beállítható mérőeszközök 04. előadás 2. fólia 1. Idomszerek Az idomszerek lehetővé teszik gyakran előforduló, egyforma méretek

Részletesebben

Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői. (C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II.

Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői. (C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II. Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői 1 Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői Míg a mechanikus kötések fő jellemzője az, hogy kötőelemmel vagy anélkül valósulnak meg, addig a ragasztás, a forrasztás

Részletesebben

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése: Földi László Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

Gyártórendszerek fejlődésének fázisai

Gyártórendszerek fejlődésének fázisai Gyártórendszerek fejlődésének fázisai A 1960-as évek vége: szerszámgépek közvetlen számítógépes vezérlése (CNC- DNC) 70-es évek: automatikus szerszámcsere és munkadarab mozgatás rugalmas gyártórendszerek

Részletesebben

31 521 11 0100 31 06 Volfrámelektródás hegesztő Volfrámelektródás hegesztő

31 521 11 0100 31 06 Volfrámelektródás hegesztő Volfrámelektródás hegesztő 02-0 Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztő (TIG) feladatok /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/200 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe

Részletesebben

VIZSGAKÉRDÉSEK GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBÓL AZ I. ÉVF. ELŐADÁSI ANYAG TERMÉKTERVEZŐ ÉS A II.ÉVF. GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓK SZÁMÁRA. - 1 -

VIZSGAKÉRDÉSEK GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBÓL AZ I. ÉVF. ELŐADÁSI ANYAG TERMÉKTERVEZŐ ÉS A II.ÉVF. GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓK SZÁMÁRA. - 1 - - 1 - VIZSGAKÉRDÉSEK GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBÓL AZ I. ÉVF. TERMÉKTERVEZŐ ÉS A II.ÉVF. GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓK SZÁMÁRA. ELŐADÁSI ANYAG *2.A gyártmány és technológia sajátosságai. A gyártandó alkatrész geometriai

Részletesebben

MUNKAANYAG. Ujszászi Antal. Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Ujszászi Antal. Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok. A követelménymodul megnevezése: Ujszászi Antal Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok A követelménymodul megnevezése: Hegesztő feladatok A követelménymodul száma: 0240-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0245-11 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0245-11 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0245-11 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 0245-11/2 Volfrámelektródás semleges

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek ellenőrzése, beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek ellenőrzése, beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai Tóth György Gyalugépek ellenőrzése, beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-011-30

Részletesebben

Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére!

Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! 1 6 ) M u t a s s a b e a s á r g a r é z c s ő v e z e t é k k é s z í t é s é t a z a l á b b i v á z l a t f e lh a s z n á l á s á v a l Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos

Részletesebben

SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 31 521 01 BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához

SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 31 521 01 BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 31 521 01 BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához a 34 521 06 Hegesztő szakképesítés kerettanterve alapján I. A szakképzés

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja 1970. IX. 22. (CE-781) Nemzetközi osztályozás: G Ot n 1/00, G 01 n 3/00, G 01 n 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel

Részletesebben

CNC technika. segédlet a CNC tantárgy oktatásához. Készítette: Paróczai János 2005.12.08

CNC technika. segédlet a CNC tantárgy oktatásához. Készítette: Paróczai János 2005.12.08 CNC technika segédlet a CNC tantárgy oktatásához Készítette: Paróczai János 2005.12.08 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.1. Bevezetés A különböző gépi megmunkálási technológiák szüntelen továbbfejlődésén

Részletesebben

VASTAGLEMEZEK HEGESZTÉSE

VASTAGLEMEZEK HEGESZTÉSE MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ANYAGSZERKEZETTANI ÉS ANYAGTECHNOLÓGIAI INTÉZET MECHANIKAI TECHNOLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK VASTAGLEMEZEK HEGESZTÉSE Biszku Gábor KYXMFZ 4800 VÁSÁROSNAMÉNY

Részletesebben

Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel

Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel Szabó Árpád Kálmán Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul száma: 2302-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

általános előtolásirányú kontúresztergálás (kúp, gömb, tórusz) menetesztergálás menet[1].avi

általános előtolásirányú kontúresztergálás (kúp, gömb, tórusz) menetesztergálás menet[1].avi ESZTERGÁLÁS Az esztergálás jelenleg a legelterjedtebb forgácsolási mód, amelyet egyélű szerszámmal végeznek általában a munkadarab forgó főmozgása mellett. A mellékmozgást a szerszám (egyélű, viszonylag

Részletesebben

31 521 11 0100 31 05 Hegesztő-vágó gép kezelője Hegesztő

31 521 11 0100 31 05 Hegesztő-vágó gép kezelője Hegesztő /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás,

Részletesebben

31 521 11 0100 31 01 Bevontelektródás hegesztő Hegesztő

31 521 11 0100 31 01 Bevontelektródás hegesztő Hegesztő 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

31 521 11 0100 31 03 Fogyóelektródás hegesztő Hegesztő

31 521 11 0100 31 03 Fogyóelektródás hegesztő Hegesztő z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Galvanizálás a híradástechnikában

Galvanizálás a híradástechnikában BAJOR ANDRÁS F A R K A S SÁNDOR ORION Galvanizálás a híradástechnikában ETO 621.337.6/7:621.39 Az ipari fejlődés során az eredetileg díszítő és korrózióvédő bevonatok előállítására szolgáló galvanizálást

Részletesebben

KÉRDÉSEK_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS

KÉRDÉSEK_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS KÉRDÉSEK_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS 1. Egy vagy több nagyság összehasonlítását egy másik azonos nagysággal, a következő képen nevezzük: 2 a) mérés b)

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre szakma gyakorlati oktatásához (OKJ száma: ) A napló vezetéséért felelős: A foglalkoztató vállalkozó, vállalkozás neve:.. Címe:. Ügyintéző neve,telefonszáma:... A tanuló

Részletesebben

HYUNDAI BARKÁCS FÚRÓ- MARÓGÉP

HYUNDAI BARKÁCS FÚRÓ- MARÓGÉP HYUNDAI BARKÁCS FÚRÓ- MARÓGÉP HYD- DM130 Eredeti használati útmutató Hálózati feszültség Hálózati frekvencia Motor teljesítmény A főorsó 12 mm A főorsó sebességeinek száma A főorsó üresjárati sebessége

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS a 34 521 10 SZERSZÁMKÉSZÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Kizárólag a 2012/2013. tanévben induló szakképzésekre vonatkozóan a szakképzésről szóló 2011. évi CLVII. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

MUNKAANYAG. Fekete Éva. Marási műveletek végzése fogazó. marógéppel, másoló marógéppel, láncmarógéppel, és pánthely maró géppel

MUNKAANYAG. Fekete Éva. Marási műveletek végzése fogazó. marógéppel, másoló marógéppel, láncmarógéppel, és pánthely maró géppel Fekete Éva Marási műveletek végzése fogazó marógéppel, másoló marógéppel, láncmarógéppel, és pánthely maró géppel A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul

Részletesebben

MOTOROS FORGÓKEFÉS CSIZMAMOSÓ BK09028000001

MOTOROS FORGÓKEFÉS CSIZMAMOSÓ BK09028000001 MOTOROS FORGÓKEFÉS CSIZMAMOSÓ BK09028000001 1. ábra BK09028.DOC 8/2 2005. 11. 23. A berendezés főbb részei (1. ábra): 1. Lábrácsozat 1 db 2. Állítható láb 4 db 3. Alsó burkolat 1 db 4. Alsó kefe 1 db 5.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dr.Majoros Ferenc. Gépelemek javítása. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok

MUNKAANYAG. Dr.Majoros Ferenc. Gépelemek javítása. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok Dr.Majoros Ferenc Gépelemek javítása A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok A követelménymodul száma: 2276-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-013-30 KÖTŐGÉPELEMEK

Részletesebben

MUNKAANYAG. Vilandné Bertha Mária. Felvételi vázlat készítése. A követelménymodul megnevezése: CAD-ismeretek

MUNKAANYAG. Vilandné Bertha Mária. Felvételi vázlat készítése. A követelménymodul megnevezése: CAD-ismeretek Vilandné Bertha Mária Felvételi vázlat készítése A követelménymodul megnevezése: CAD-ismeretek A követelménymodul száma: 0557-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-007-22 FELVÉTELI VÁZLAT

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1)

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) Segédlet az Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) tárgy hallgatói számára Készítette a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék Munkaközössége Összeállította: dr. Orbulov Imre Norbert 1 Laborgyakorlatok

Részletesebben

1.1 Lemezanyagok tulajdonságai és alakíthatóságuk

1.1 Lemezanyagok tulajdonságai és alakíthatóságuk 1 Lemezanyagok tulajdonságai és alakíthatóságuk 1.1 Lemezanyagok tulajdonságai és alakíthatóságuk A lemezalkatrész-gyártás anyagait részben a szakítóvizsgálatból részben szabványos technológiai próbákból

Részletesebben

JÁRMŰVEK JAVÍTÁSA. Javítási technológiák

JÁRMŰVEK JAVÍTÁSA. Javítási technológiák JÁRMŰVEK JAVÍTÁSA Javítási technológiák Javítás A javítás feladata az üzemképesség, az előírt megbízhatósági szint helyreállítása. javításkor részleges vagy teljes szétszerelés és alapos tisztítása után

Részletesebben

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0246-11 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MAG) feladatok

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0246-11 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MAG) feladatok Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0246-11 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MAG) feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 0246-11/2 Fogyóelektródás

Részletesebben

Foglalkozási napló. Járműipari fémalkatrész-gyártó 10. évfolyam

Foglalkozási napló. Járműipari fémalkatrész-gyártó 10. évfolyam Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Járműipari fémalkatrész-gyártó 10. évfolyam (OKJ száma: 34 521 0) szakma gyakorlati oktatásához A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának

Részletesebben

Jármű- és hajtáselemek III. 1. tervezési feladat

Jármű- és hajtáselemek III. 1. tervezési feladat BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Jármű- és hajtáselemek III. (KOJHA 158) 1. tervezési feladat Járműelemek és Járműszerkezetanalízis Tanszék Jármű- és

Részletesebben

Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 031242 HELYI TANTERV A MODERN, ELŐREHOZOTT, 3 ÉVES SZAKKÉPZÉSHEZ Gépészet..SZAKMACSOPORT Szerkezetlakatos..SZAKMA OKJ SZÁMA:31 521 24 1000 00 00 ÉRVÉNYES:

Részletesebben

A tételekhez segédeszköz nem használható.

A tételekhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza A tételekhez

Részletesebben

31 521 11 0100 31 03 Fogyóelektródás hegesztő Fogyóelektródás hegesztő

31 521 11 0100 31 03 Fogyóelektródás hegesztő Fogyóelektródás hegesztő 02-0 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MG) feladatok Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MG) szakmai ismeretek 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/200 (II. 17.) OM rendelet Országos

Részletesebben

Mechanikai tulajdonságok Statikus igénybevétel. Nyomó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása

Mechanikai tulajdonságok Statikus igénybevétel. Nyomó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása Mechanikai tulajdonságok Statikus igénybevétel Nyomó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása Nyomó igénybevétel megvalósítása (nyomóvizsgálat) Az anyagok viselkedése nyomó igénybevétel során

Részletesebben

A villamos áram élettani hatásaival tisztában kell lenni az érintésvédelem kialakítása, a balesetek megelőzése céljából.

A villamos áram élettani hatásaival tisztában kell lenni az érintésvédelem kialakítása, a balesetek megelőzése céljából. 3.M. 3. L. 1, Bevezetés 3.M. 3. L. 1.1, Az alapszerelések értelmezése Részben a fentiekben leírtakból következően már behatárolt a téma, illetve az alapszerelések értelmezése. Tehát a leggyakrabban előforduló

Részletesebben

TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat)

TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat) TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat) Tengelyek fogalma, csoportosítása Azokat a gépelemeket, amelyek forgó alkatrészeket hordoznak vagy csapágyakon támaszkodva forognak, tengelyeknek nevezzük. A tengelyeket

Részletesebben

Kézi forgácsolások végzése

Kézi forgácsolások végzése Gubán Gyula Kézi forgácsolások végzése A követelménymodul megnevezése: Karosszérialakatos feladatai A követelménymodul száma: 0594-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-018-30 KÉZI FORGÁCSOLÁSOK

Részletesebben

ZAJCSILLAPÍTOTT SZÁMÍTÓGÉPHÁZ TERVEZÉSE

ZAJCSILLAPÍTOTT SZÁMÍTÓGÉPHÁZ TERVEZÉSE ZAJCSILLAPÍTOTT SZÁMÍTÓGÉPHÁZ TERVEZÉSE Kovács Gábor 2006. április 01. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. FELADAT MEGFOGALMAZÁSA... 3 2. LÉGCSATORNA ZAJCSILLAPÍTÁSA... 3 2.1 Négyzet keresztmetszet...

Részletesebben

AZ ASZTALOS MARÓGÉP ÜZEMELTETÉSI

AZ ASZTALOS MARÓGÉP ÜZEMELTETÉSI AZ ASZTALOS MARÓGÉP ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁSA 1. A berendezés leírása:... 1 2. Marószerszámok és azok felszerelésének munkabiztonsági előírásai... 1 3. A marószerszámok felszerelésének általános munkabiztonsági

Részletesebben

Szám János. Dörzsárazás. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő)

Szám János. Dörzsárazás. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Szám János Dörzsárazás A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A követelménymodul száma: 0111-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-023-30

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GÉPÉSZETI INTÉZET. Gyártástechnológia. Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu.

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GÉPÉSZETI INTÉZET. Gyártástechnológia. Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu. DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GÉPÉSZETI INTÉZET Gyártástechnológia Hegesztési eljárások 1. Ömlesztő hegesztési eljárások Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu Lánghegesztés Disszu-gáz: az acetilént

Részletesebben

4. Sajtolás és fröccs-sajtolás

4. Sajtolás és fröccs-sajtolás 4. Sajtolás és fröccs-sajtolás Sajtolás A sajtolás a legrégibb feldolgozási módszer formadarabok készítésére. Elsősorban a termoreaktiv (térhálósodó) anyagok feldolgozására használják. A sajtolás folyamata:

Részletesebben

2016.02.16. Villámvédelem

2016.02.16. Villámvédelem Magyar Mérnöki Kamara LKTROTCHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Villámvédelem #3. Az MSZ N 62305 szabványkiadások közötti fontosabb eltérések MSZ N 62305-3:2011 Építmények fizikai károsodása

Részletesebben

Ritzelés körkéses ritzelőgépeken

Ritzelés körkéses ritzelőgépeken Ritzelés körkéses rizelőgépeken - 1 - Ritzelés körkéses ritzelőgépeken 1 Bevezető A ritzen német szó hasítást, karcolást jelent. Nyomdai körökben ritzelés (riccelés) alatt leginkább öntapadó anyagok öntapadó

Részletesebben

Mérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály

Mérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály Mérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály Mérnökgeodézia 5.: Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály Lektor: Dr. Ottófi, Rudolf Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016.

KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016. KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket

Részletesebben

MECHANIKAI TECHNOLÓGIA

MECHANIKAI TECHNOLÓGIA SZENT ISTVÁN EGYETEM Gépészmérnöki Kar LEVELEZŐ TAGOZAT Tanulási útmutató a MECHANIKAI TECHNOLÓGIA tantárgyhoz Összeállította: Dr. PÁLINKÁS ISTVÁN, Dr. PELLÉNYI LAJOS Gödöllő. 2010 1. ELŐSZÓ A Mechanikai

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Metrológia Tárgyfelelıs oktató: Dr. Zentay Péter

Gyártástechnológia alapjai Metrológia Tárgyfelelıs oktató: Dr. Zentay Péter 1 Gyártástechnológia alapjai Metrológia Tárgyfelelıs oktató: Dr. Zentay Péter Dr. Drégelyi-Kiss Ágota, adjunktus e-mail: dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu http://uni-obuda.hu/users/dregelyia 2 3 Metrológia

Részletesebben

Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt.

Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt. Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt. Szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás/ráépülés azonosító száma, és megnevezése: 31 521 09 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő Modul: 11457-12 Volfrámelektródás

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

AutoN cr. Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben. elméleti háttér és szemléltető példák. 2016. február

AutoN cr. Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben. elméleti háttér és szemléltető példák. 2016. február AutoN cr Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben elméleti háttér és szemléltető példák 2016. február Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 3 2 Célkitűzések és alkalmazási korlátok... 4 3 Módszertan...

Részletesebben

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0243-11 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0243-11 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0243-11 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 0243-11/2 Bevont elektródás kézi ívhegesztő

Részletesebben

31 521 11 0100 31 01 Bevontelektródás hegesztő Bevontelektródás hegesztő

31 521 11 0100 31 01 Bevontelektródás hegesztő Bevontelektródás hegesztő 023-0 evontelektródás kézi ívhegesztő feladatok 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/200 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és

Részletesebben

Szakmai program KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ OKJ: 31 582 21 0010 31 02

Szakmai program KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ OKJ: 31 582 21 0010 31 02 INCZÉDY GYÖRGY Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53. Postafiók: 98 Tel.: 42/508-320 Fax: 42/433-756 OM azonosító: 033690 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu

Részletesebben

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...

Részletesebben

MÛSZAKI INFORMÁCIÓK. Menetfúró szerkezeti elemei (a példában a DIN-371 szerepel) MENETFÚRÓ OSZTÁLYOK ÉS BELSÕ MENETEK TÛRÉSEI

MÛSZAKI INFORMÁCIÓK. Menetfúró szerkezeti elemei (a példában a DIN-371 szerepel) MENETFÚRÓ OSZTÁLYOK ÉS BELSÕ MENETEK TÛRÉSEI Oldal 1.A SZERSZÁMGYÁRTÁSHOZ HASZNÁLT ANYAGOK 2. MENETTÍPUSOK 3. MENETFÚRÓK Menetfúró szerkezeti elemei (a példában a DIN-371 szerepel) MÉRETSZABVÁNYOK BEKEZDÉS ÉS HORONYFAJTÁK MENETFÚRÓ OSZTÁLYOK ÉS BELSÕ

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. TŰRÉSEZÉSI ALAPFOGALMAK 3 2. ISO-TŰRÉSRENDSZER 4. 2.1. Mérettartományok 5. 2.2. Tűrésfokozatok 6. 2.3. Szabványos tűrésnagyságok 7

TARTALOMJEGYZÉK 1. TŰRÉSEZÉSI ALAPFOGALMAK 3 2. ISO-TŰRÉSRENDSZER 4. 2.1. Mérettartományok 5. 2.2. Tűrésfokozatok 6. 2.3. Szabványos tűrésnagyságok 7 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszék Tűrések és illesztések Összeállította: Dr. Juhász György főiskolai docens Tananyag kiegészítő segédlet Debrecen, 2010 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. TŰRÉSEZÉSI

Részletesebben

FEDETT ÍVŰ HEGESZTÉS ÉS SALAKHEGESZTÉS

FEDETT ÍVŰ HEGESZTÉS ÉS SALAKHEGESZTÉS Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem FEDETT ÍVŰ HEGESZTÉS ÉS SALAKHEGESZTÉS Dr. Palotás Béla Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Fedett ívű hegesztés Leolvadó huzalelektróda(k)

Részletesebben

KÖTÉLSZERKEZETEK. Különleges Tartószerkezetek Hegyi Dezső Jegyzet kézirat 2012. v1 Kötélszerkezetek

KÖTÉLSZERKEZETEK. Különleges Tartószerkezetek Hegyi Dezső Jegyzet kézirat 2012. v1 Kötélszerkezetek KÖTÉLSZERKEZETEK A kötélszerkezetek olyan szerkezeti elemekből épülnek fel, melyek csak húzószilárdsággal rendelkeznek. Ez a valóságban azt jelenti, hogy a szerkezeti elemeink a geometriai kialakításuk

Részletesebben

Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással

Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással A MÛANYAGOK FELDOLGOZÁSA 2.1 2.2 1.1 Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással Tárgyszavak: átlátszó műanyag; fröccsöntés; dombornyomás; hibalehetőségek; új technológiák; extrudálás;

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A hegesztési eljárások áttekintése. A hegesztési eljárások osztályozása

A hegesztési eljárások áttekintése. A hegesztési eljárások osztályozása A hegesztési eljárások áttekintése A hegesztés célja két vagy több, fémes vagy nemfémes alkatrész között mechanikai igénybevételre alkalmas nem oldható kötés létrehozása. A nem oldható kötés fémek esetében

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Robert Bosch Mechatronikai Tanszék

MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Robert Bosch Mechatronikai Tanszék MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Robert Bosch Mechatronikai Tanszék FOKOZATNÉLKÜLI TELJESÍTMÉNY HAJTÓMŰVEK (Forgácsoló szerszámgépek fokozatnélküli főhajtóművei) Oktatási segédlet Dr.

Részletesebben