A lakóház és a telek. Fő és melléképítmények. Tájolás, látványok, közlekedési, domborzati viszonyok. Szabályozási előírások

Átírás

1 Épülettervezés I. Tantárgyfelelős: félév Puhl Antal DLA Kurzusok oktatói: Ferencz Marcel DLA Kovács Péter DLA Török Dávid DLA aspiráns Kállay Ferenc DLA aspiráns Előadó: Kállay Ferenc DLA aspiráns 3. előadás _ és A lakóház és a telek. Fő és melléképítmények. Tájolás, látványok, közlekedési, domborzati viszonyok. Szabályozási előírások

2 Telek Lakóépület létesítésére kialakított földterület a lakótelek. Újonnan alakított lakótelkeknek a megközelítés és a közműkapcsolatok lehetősége miatt közterülettel (általában utcával) határosnak kell lennie. Jellemzői - Utcanév, házszám (nem mindig van, főleg új osztású telkeknél) - Helyrajzi szám (ebből az adatból pontosan meghatározható a helye, övezeti besorolása stb ) - Szélesség, hosszúság, magassági adatok (domborzat) - Tájolás - Közműkapcsolat - Utcáról való megközelíthetőség (gépjárművel, gyalogosan) - Szomszéd telkek - Tervezési paraméterek (Helyi Építési Szabályzat) Telkek típusa - tömbtelek: több épülettel beépített építési telek - úszótelek: tömbtelken álló, külön tulajdonú épületek részére kialakított telek (önálló helyrajzi számmal) - nyeles telek: keskeny szár (nyél) kapcsolódik a közterülethez, és a telek kiteresedett részével folytatódik a telek - átmenő telek: két átellenes oldala közterülethez csatlakozik - saroktelek: közterülettel való csatlakozása egynél több oldalt érint (egymás melletti oldalak) - Foghíj telek: zártsorú beépítésnél, mindkét oldalon épülethez való igazítás (általában keskeny utcafronti rész) TERVEZÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT A HELYSZÍN SZEMÉLYES MEGTEKINTÉSE, MEGÉRTÉSE, ILLETVE A HELYSZÍNRE VONATKOZÓ HELYI ELŐÍRÁSOK ÁTTANULMÁNYOZÁSA ELENGEDHETETLEN!!!

3 A városok és községek (település) igazgatási területét építési szempontból 1. Beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % 2. Beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %. Fajták Beépítésre szánt területeit Beépítésre nem szánt területeit 1. Lakó- 1. Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési nagyvárosias lakó 2. Zöld kisvárosias lakó 3. Erdő kertvárosias lakó 3.1. védelmi erdő 1.4. falusias lakó 3.2. gazdasági erdő 3.3. egészségügyi, szociális, turisztikai erdő 2. Vegyes oktatási, kutatási erdő 2.1. településközpont vegyes 2.2. központi vegyes 4. Mezőgazdasági kertes mezőgazdasági- 3. Gazdasági általános mezőgazdasági kereskedelmi, szolgáltató ipari- 5. Vízgazdálkodási 6. Természetközeli 4. Üdülő- 7. Különleges beépítésre nem szánt terület 4.1. üdülőházas hétvégi házas- 5. Különleges-

4 Telek (általánosan) Geodézia

5 Tömbtelek Úszótelek

6 nyeles telek átmenő telek

7 Saroktelek Foghíj telek

8 A telek beépítésének feltételei Épület csak olyan telken helyezhető el: - Amelynek megközelíthetősége (beépítésre nem szánt területen a honvédelmi, katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével- gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül - Rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (technológiai víz) - Keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése - Használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, ill. házilagos komposztálásának lehetősége BIZTOSÍTOTT - Valamint a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése biztosítható Építési övezetek, övezetek Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan mindenképpen meg kell határozni legalább - Kialakítható legkisebb telekterület méretet - Beépítési módot - Beépítettség legnagyobb mértékét - Megengedett legnagyobb építménymagasságot - Beépítés feltételének közművesítettségi mértékét - Zöldfelület minimális méretét - Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (emisszió, imisszió) - Terepszint alatti építményeket Ezeken kívül meghatározhatják: - Beépítési módot - Felhasználás kizárólagosságát, illetve korlátozását - Helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében a telek legkisebb szélességi és mélységi méretét, legkisebb építménymagasságot, építészeti karaktert - Nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kialakítására vonatkozó előírásokat - Legfelső építményszint magasságát

9 Szabályozási terv TERVEZÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT A HELYSZÍN SZEMÉLYES MEGTEKINTÉSE, MEGÉRTÉSE ELENGEDHETETLEN, ILLETVE A HELYSZÍNRE VONATKOZÓ HELYI ELŐÍRÁSOK ÁTTANULMÁNYOZÁSA ELENGEDHETETLEN!!! - Lakóközösség érdeke, hogy minél kedvezőbb lakókörnyezet legyen, minél több beépítetlen terület maradjon szabadon, növényzetek számára. Ez a felfogás gyakran ütközik az egyén vélt érdekével, főleg ha a beruházó (tulajdonos) eladásra szánja a tervezett ingatlanokat. A telekhányad árának (telek ára/ egységenként leosztott árának aránya) minél gazdaságosabb kihasználása érdekében egyre jobban szeretnék beépíteni. Ha ezt minden tulajdonos korlátlanul megtehetné előbb utóbb eltűnnének a zöldterületek, az épületek túlságosan nagyok lennének, élhetetlenné válnának. Ezért minden ingatlantulajdonos javát szolgálja, ha a telek beépítésének mértékét, magasságát, funkcióját, zöldterület nagyságát szabályokkal korlátozzák. - Helyi Építési Szabályzat; Debreceni Építési Szabályzat 1. Beépítettség mértéke: A telek beépített területének és teljes területének viszonyszáma a telek beépített területe Beépítettség (%) = x 100 telekterület A beépített terület az épület bruttó (falakkal együtt értelmezett) földszinti alapterület. - A telek beépített területe a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 méternél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területének az összege - Figyelmen kívül kell hagyni a számításban az előtetőt, párkányt, terepszint fölött min. 3,00 méterrel magasabban lévő, maximum 1,50 méterrel kiálló erkélyt, függőfolyosót.

10 2. Építménymagasság számítás A ház összes homlokzatának a területének összege elosztva a homlokzat oldalhosszának összegével

11

12

13 3. Fajlagos szintterületi mutató Valamennyi felszín feletti hasznos szint bruttó alapterületének és a telekterületnek a hányadosa az épület valamennyi, felszín feletti szintjének bruttó alapterülete Szintterületi mutató = telekterület Nincs minden városban ez a fajta szabályozási megkötés, Hajdú - Bihar megyében nem kell ilyen számítást végezni. 4. Zöldterületi mutató A szabályozási terv külön meghatározza, övezeti besorolástól függően más és más pl. 50 % beépítettséghez általában 30 % a zöldterület, a maradék 20 % gyalogút, burkolt felületek, járda stb A szabályozási előírások, utcánként, kerületenként, városonként más és más lehet. A szabályozási tervek elérhetőek az interneten keresztül, de a Polgármesteri Hivatalban az Építésügyi Osztályon az előadóktól, főelőadóktól is kérhetünk tájékoztatást. (Ennek mindig legyen írásos nyoma az esetleges többletmunka és félreértések elkerülése miatt ) Abban az esetben, ha az építési szándék még nem egyértelmű, de nem szeretnénk, hogy az esetlegesen változó szabályozás kedvezőtlenebbül befolyásolja az építési feltételeket, kérhetünk elvi építési engedélyt - nem jogosít fel építési tevékenység végzésére!!! - egy évig érvényes, melyet újabb egy évre meghosszabbíthatunk - az időben utána változó jogszabályok a fent leírt időintervallumon belül nem vonatkoznak az építtetőre, ha jogerős elvi építési engedéllyel rendelkezik

14 (szabályozási terv DÉSZ)

15 Képek a szabályozási tervből

16 Képek a szabályozási tervből II.

17

18 A lakás

19 A lakás fogalma nem definiálható egyszerűen. A régi hatósági előírások bizonyos helyiségek meglétéhez kötötték (előtér, szoba, konyha, tisztálkodó helyiség), és nem minősült lakásnak, ami nem tartalmazta ezeket a helyiségeket. PROBLÉMA! Nem tudta kezelni azokat a modernebb lakásokat, amik szabadabb térkezelést használtak, és például nem képzett a konyha vagy az előtér külön légterű, falakkal körülhatárolt teret. Ezek a műszaki kategóriákkal történő definíciók nem célra vezetőek, innovatívak, mert csak meglévő műszaki fogalmakat használ, újításokat nem tudja kezelni. Lakik ige szintén nem determinálja a lakás jelentését, mert lakni szállodában, diákszállóban, szociális otthonban is lehet. Alkalmasak alvásra, napközbeni időtöltésre, étkezésre, személyi higiéniák elvégzésére. (nagyon profánul megfogalmazva egy büntetés végrehajtási intézményben (börtön) is adottak ezek a lehetőségek, mégsem mondja azt egy rab, hogy börtönben lakik. Ezért a lakik ige egyfajta menedékkel, mentális komfortérzettel is párosul. A lakásokban családok élnek legtöbbször (újabban a szingli életforma megjelenésével ezek nem ennyire egyértelműek) - lehetnek egygenerációsak ( fiatal pár), amik általában kétgenerációssá alakul (szülők a gyermekeikkel) - Ritkább manapság a háromgenerációs család (nagyszülők a gyermekeikkel és az unokákkal) - Nem család típusú együttélési forma (élettárs, idős testvérek, elvált szülő a gyermekével, egyedül álló) - Más típusú közösségek (diákok, baráti csoportok, munkatársak) A közös lakást használó emberek csoportját a szociológiai szakirodalom háztartásnak nevezi

20 Lakásban végzett tevékenységi körök - háztartásvitel főzés, mosás, takarítás stb. - közösségi tevékenység, kommunikáció szoros emberi kapcsolatok megnyilvánulása, társaság igénye, vendégeskedés (külsősök), közös étkezés stb... - Egyéni tevékenység végzése alvás, tanulás, önálló hobbi stb. - Gyermekápolás, gyermeknevelés Rendeltetése alapján a lakást a következőképpen írhatjuk le: a lakás olyan tércsoport, amely egy egy személy vagy egymással szoros kapcsolatban álló személyek huzamosan használt lakhelyéül szolgál, használóinak megfelelő fizikai és mentális komfort érzetet biztosít, emberi kapcsolataik érvényesülésének teret ad, és megfelelő színvonalon lehetővé teszi az alapvető lakástevékenységek folytatását, az ezekhez szükséges tárgyak és eszközök elhelyezését, tárolását. A fent leírt kritériumok mindenkori megállapodás kérdései. Egy egy ország az adott gazdasági helyzetben normatív formákban rögzíti a törvényesen megengedhető alsó határértékeket, ami az építési engedély kiadásának feltétele. Az élethez és egészséghez való jogot az alkotmány rögzíti, de ennek biztosítása az állam kötelezettsége is, ezért megtilthat (szabályozhat) egészségre ártalmas megoldásokat. (pl. hőmérséklet, természetes megvilágítás, légcsere) OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények 2010)

21 A telek adottságai 1. tájolás (benapozás) - Részben egészségügyi okokból, részben mentális komfortérzet szempontjából szükséges, de jelentős szerepe van a lakás energiaháztartásában is. - A közvetlen (direkt) napsugárzásnak csíraölő képessége van. - A napfényt nélkülöző, északi tájolású vagy állandóan beárnyékolt szoba kedélytelen, rossz hangulatú. - A jól benapozott helyiség a külső térből energiát vesz, fűtési optimalizálás - NEGATÍV is lehet, pl. forró nyári napokon, amikor a lakásterek túlmelegedését okozza - OPTIMÁLIS: - Lakószobák, hálószobák keleti, délkeleti tájolása - Konyha funkciójából adódóan is meleg (sütés, tűzhely hője) ezért a direkt napfény túlzott mennyisége zavaró lehet - Nappalinál a délkelet, délnyugat, nyugat - Bizonyos helyiségek tájolása közömbös (pl. gardrób, WC, kamra) ezért tartózkodni kell az értékes napfényes oldalak ezen funkciókkal történő eltakarásával Építészeti koncepció néha felülírhatja (pl. hangsúlyos, központi lépcsőfeljáró) napos, világos elrendezése Minden telek más és más, nem mindig lehetséges ezen tájolási paraméterek optimális betartása, de arra törekedni kell, hogy a lakóhelyiségek és a nappali a legkedvezőbb benapozási feltételeket kapja (OTÉK előírás)

22 Egy helyiség jó tájolása még önmagában nem biztosítja a kellő benapozást, ha ablakára a környezetben lévő objektumok árnyékot vetnek vagy az épület önmagát árnyékolja le pl. saját tömegével A benapozást bizonyos beépítési helyzetekben külön is vizsgálni kell. Hazánk legészakibb és legdélebbi pontja közötti eltérés kerekítve 3, ami nem okoz jelentős eltérést, ezért csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha nagyon pontos számításra van szükség. A 47. földrajzi szélességi fok nagyjából Magyarország közepén fut, ezért ezt lehet alapnak tekinteni. A napsugárzás időtartama az év folyamán változik és a napsugarak iránya és beeséséi szöge is változik mind napszakonként, mind az évi ciklusidőben. A Nap látszólagos mozgása Budapesten Nappálya -diagramm szerkesztésének elve

23 A nappálya diagramm segítségével az év adott napjának adott órájában a napsugárzás iránya és beesési szöge meghatározható ábra

24 3.17. ábra ábra

25 3.19. ábra

26 Korábban kötelező, majd újra hatályba lépő jogszabály meghatározza egy homlokzat benapozottságát, mely szerint akkor tekinthető benapozottnak, ha február 15-én legalább 60 percig lehetséges. A benapozás vizsgálat már a tervezés során szükségessé válhat, hogy elkerüljük az esetleges kártérítési pereket, melyet a szomszédok szoktak indítani, hogy bizonyítsák a leárnyékolás miatti értékcsökkenésüket. Manapság komoly számítógépes programokkal számítható a benapozás- árnyékolás. pl. Dr. Kuba Gellért és a Bausoft Kft. SunArch Nappálya szerkesztő Árnyékolás Napsütés káros is lehet, ha a benapozott helyiséget túlmelegíti. Ez ellen árnyékolással lehet védekezni. Árnyékolás típusai - Természetes árnyékolók (épületek, fa egyéb növényzet vagy tereptárgy) Lehet meglévő faállomány (tervezés része), de utólag ültetett is elképzelhető kb év múlva éri el az optimális méretet, viszont a lombkorona tavasztól nyárig kellemes árnyékot ad, ősszel a lehullás miatt a fény bejutását nem gátolja - Mesterséges árnyékolók Vízszintes árnyékolók(évszakonként változó napmagasság miatt vízszintes árnyékolók, melyek kilógása pontosan méretezhető a benapozás vizsgálat elvégzésével) Függőleges árnyékoló Különböző lamellás redőnyök, rolók, spaletták, melyek a nyílászáró mindkét oldalára feltehetőek Külső felhelyezés esetén betörésvédelmet is szolgáltatja Anyaguk lehet fa, fém, beton, műanyag, üveg, textil stb. Kertkapcsolat, környezettel való viszony - A ház része a kert, terek összemosódása, a kint és a bent egy teret képez - Teraszkapcsolatok, a kert használható helyiségek része

27 Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva DLA _ balatoni nyaraló

28 Zsuffa Zsolt és Kalmár László _adyligeti családi ház

29 Pethő László és Wehner Viktória _adyligeti bővítés

30 Tomay Tamás _ Nyaraló Balatongyörök

31 Kovács Péter DLA _pallagi családi ház

32 Épület megközelíthetősége - Gyalogosan és gépkocsival történő megközelítés mikéntje fontos tervezési szempont. - Az épület bejárata legyen jól látható és építészetileg hangsúlyos helyen (hacsak az ellenkezője nem tervezési szempont) - A bejárat megközelítési útvonala lehetőleg kerülje el a kert intim használatú részét (általában nem probléma, ha a főbejárat természetes helye a ház helyiségeinek elrendezése miatt az utcai homlokzaton adódik) Nyújtott helyzetben azonban nem lehet ott kialakítani az utcai homlokzat centrális helyzetében, mert a pozíciójából adódóan a helyiségek megközelítéséhez nagyon terjengős közlekedőre lenne szükség. - Ezért alkalmazzuk bizonyos esetekben az oldalkertből való megközelítést. (építészeti megformálásban ehhez kell igazodni)

33 Nem lakás célú épületek és építmények elhelyezése A korábbi építési szabályzatok megkülönböztettek fő és melléképületet és melléképítményeket. A hatósági szabályozás újabb terminológiája a melléképület fogalmát eltörölte és általában épületek elhelyezéséről gondoskodik. Ennek ellenére a melléképület fogalma tovább él a köztudatban (DÉSZ mai napig használja, utal rá) Alárendelt funkciójú, illetve időszakosan használt, legtöbbször fűtetlen épületek ezek, egyszerűbb kivitellel, egyszerűbb, olcsóbb anyaghasználattal. Esztétikai probléma! Sokszor a reprezentatív főépület (lakóház )mellett szedett vetett anyagokból összetákolt bódékat találunk, melyek rontják a ház és a környezet nívóját, a szomszédok látványát. Tűzvédelmi előírásoknak nem mindig felelnek meg, nem tartják a tűztávolságot, építési helyen kívül építik meg. A melléképítmény fogalma ma is használt: Az építési telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges építmény 1. közmű becsatlakozási műtárgy 2. közműpótló műtárgy 3. hulladéktartály tároló 4. épülettől különálló kirakatszekrény 5. kerti építmények (PL. kerti lugas) 6. háztartási célú kemence, hússütő, füstölő, jégverem, zöldségverem 7. állat ól, kifutó 8. trágyatároló, komposztáló 9. siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló 10. szabadon álló és max. 6,0 méter magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó

34 A szabadon álló beépítési mód teljesen alkalmatlan melléképület befogadására. Az előkert lakófunkciót nem tölt be (nem is helyezhető el építési helyen kívül), az oldalkertek kevéssé értékesek (sokszor keskeny) gátolják a kilátást, ha viszont a hátsókert irányába helyezzük el, akkor az értékes kertkapcsolatot akadályozza. (még ha építési helyen belül szabályos is lenne) A nem lakáscélú terek igénye nagyon sokrétű, ezek egy része közvetlenül a lakáshoz kapcsolható (pl. műterem, iroda) más részük a lakástól való elkülönülést igényli. (pl. rendelő, műhely) és vannak olyanok, melyek az építészeti koncepciótól, megbízótól függnek, hogy a lakóépületből közvetlenül elérhetőek, vagy külső megközelítésűek (önállóan, szabadon állnak) Arra kell törekedni, hogy ezek a melléképületek megfelelő Arra kell törekedni, hogy ezek a melléképületek megfelelő építészeti minőségben készüljenek el, a lakóépülettel egy tömegben vagy azzal kompozíciós egységet alkotva!!

35 Gépkocsi tároló OTÉK előírja, hogy lakóegységenként 1 gépkocsi elhelyezéséről kötelező telken belül gondoskodni. (hogy a ház tömegébe integrálva vagy különálló tömegként is elhelyezhető építési helyen belül, azt a szabályozási terv szabja meg) Ma már egyre gyakoribb a két vagy három gépkocsi családonként. A gépkocsi tároló lehet fedett nyitott (nem mindig) és zárt. A fedett- nyitott nagyon gazdaságos, de hazánkban nem a legkedveltebb elhelyezési mód gépkocsi fordulási sugara, helyigénye átlagos paraméterek esetén tervezés során a tulajdonossal egyeztetni kell a tervezés során a tulajdonossal egyeztetni kell a számításba vehető gépjárművek méretét, igényeket, elkerülve ezzel a garázs alulméretezését!!

36 A gépkocsi tároló kerülhet külön épületbe, tervezés során ezeket tárolókkal, szélvédőfallal, pergolával összekapcsolhatjuk, ezáltal nem jelenik meg több kisebb egység és építészetileg is egységesebb képet alkotnak. A gépkocsi tároló vertikális pozíciója, amennyiben összeépítjük a lakóépülettel. 1. Lakóépület földszintjén Gazdaságtalan, mert a lakótérből nagy helyet vesz el, belmagassága megegyezik a lakóépületével és az azonos anyagok miatt költséges. Azonban az esetek nagy többségében nem tehető máshová, így az egységes homlokzatképzésnél ezeket figyelembe kell venni. 2. Alagsor, pinceszint A lejutáshoz hosszú rámpa szükséges, ami nagyon nagy helyet harap ki a telkünkből (zöldterület) Nagy költségeket ró az építtetőre, különösen talajvíznyomás esetén, és a nappali kerttel való kapcsolata nem mindig valósul meg ebben az esetben. A lakószint alá helyezett gépkocsi tároló lejtős terepen jó.

37 Rámpa kialakítása Pillérosztás nem kell a parkoló egységek közé (esztétikailag sem szép és a parkolást is nehezíti), 5,40 m fesztáv fölött azonban statikai számításokkal kell igazolni a födém teherbírását.

38 háznál gépkocsi elhelyezésének sémái szabadon álló családi

39 Garázsmegoldások I.

40 Garázsmegoldások II.

41 Garázsmegoldások III.

42 Szabadonálló kerti építmények I. _szaunaház

43 Kerti építmények II. _teraszok, napozók, szaunaházak

44 Épületbe integrálva

45 Felhasznált szakirodalom Bitó János DLA Lakóházak tervezése Kiadó: B+V Lap és Könyvkiadó Kft OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmény) 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet A tematikát prof. Puhl Antal DLA állította össze Szerkesztési struktúrát, fotók egy részét Kulcsár Attila DLA korábbi előadásanyaga szolgáltatta Internetes keresőoldal Wikipédia Internetes fotóarchivum Internetes fotóarchivum Építészfórum (