KIÉ? Enyém? Tied? ÖN K O R K É P. Helyi iparűzési adó. Esélyek és lehetőségek

Átírás

1 Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET szám ÖN K O R K É P tizenkilencedik évfolyam, 182. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Döntött a kormány a lakástámogatási rendszer változásairól 2 Csalódottak, becsapottnak érzik magukat 6 Cél-e az olcsóbb állam? 7 (Ön)gondoskodó önkormányzatok találkoztak Százhalombattán 11 Parlamenti Enyém? végjáték Helyi iparűzési adó Tied? KIÉ?

2 Kultúra Önkormányzó képzőművészek Kulturális találkozó Nemesapátiban Győri József 1990 és 2006 között Egervár község polgármestere volt. Nevéhez fűződik az Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Társulás létrehozatala, melynek alapításától fogva a polgármesterségtől való visszavonulásáig elnöke volt, valamint a kistérségi kulturális és ifjúsági találkozók szervezésének gondolata is. A tavasszal elhunyt egykori polgármester emlékére rendezték június első szombatján a Zala megyei Nemesapáti község közösségi házában a képzőművészeti tárlatot és a szomszédos általános iskola tornatermében ezzel párhuzamosan az Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Társulás IX. Ifjúsági, valamint XIII. Kulturális Találkozóját. Gáspár Zoltánné, a házigazda A kiállításon bemutatkozók Nemesapáti polgármeste- mindegyike kötődött az önkor- re ötlete nyomán a tizenkilenc mányzati munkához. A volt egervári Zalaegerszeg környéki község polgármester, Győri József népi kistérségi kulturális találkozója kerámiái mellett a közeli Hottó községben az eddigi hagyományos zenés, élő és alkotó Balogh Mihály táncos, dalos és irodalmi programok fából faragott remek használati tár- mellett képzőművészeti gyai képezték a kiállítás művésze- OnKorKep 206x137,5.qxd:Layout 1 5/26/09 1:08 PM Page 1 kiállítással egészült ki. ti részét. Balogh Mihály kötődése többoldalú az önkormányzatisághoz. Azon túl, hogy lakóhelye képviselő-testületének is tagja volt, alkotásai az önkormányzatok megbízásai alapján a környező falvak élő részeivé váltak, amelyekből Nemesapátiban is számtalan jeles alkotás fellelhető. A népi fafaragó művész jellegzetes utcanév táblái, hídjai, gyermekjátékai a fa iránt, mint kitűnő, szerves matéria iránti, erős vonzódását jelzik, egyben erősítik az épített és a természeti környezet egységét. A harmadik kiállító, a festőművész Zongor Gábor volt. Az alkotó, aki civilben önkormányzati érdekvédő, a TÖOSZ főtitkára, örömmel fogadta el a sajátos önkormányzó kiállításra szóló felkérést. Véleménye szerint a kistelepülések helyzete akkor lehet jobb, ha összefognak, megtalálják a kapcsolódási pontokat, melyek közül legfontosabb a kulturális tradíciók ápolása. A kiállítás július 5-ig látható a Nemesapáti Közösségi Házban. Sólyom Z. Ahol nincs munkanélküli. Nógrád megye háborítatlan szépségű települése Berkenye sikeresen küzd a boldogulásáért. Svábok lakják, 670-en, bajor és türingiai testvérkapcsolatokkal. A biotermesztésre alapozták boldogulásukat, óta működik a hűtőházuk, hogy feldolgozott állapotban adhassák tovább a megtermelt gyümölcsöket tonna bogyós gyümölcsöt fagyasztanak le, köztük híres málnájukat, amelyet nem gond így értékesíteni, főleg a svéd és finn piacon. A faluszövetkezetük, mint Schmidt Józsefné polgármester elmondta, gazdaságosan működik, nincs hitelük sem. A külföldiek és a hazaiak által kedvelt Szent Anna fogadójuk a Széchenyi-terv és a Saphard-támogatás jóvoltából épült, 100 fős konferenciatermet is kialakítottak, közétkeztetést, különböző rendezvényeket, tréningek szervezését vállalják, szabadidős programokhoz horgásztavukat, a Börzsöny kerékpár- és gyalogtúra lehetőségeit, a vadászatot és a környék idegenforgalmi kínálatát is felhasználják. A település büszke arra, hogy nincs közöttük munkanélküli. A vendégeket szívesen ismertetik meg sváb hagyományaikkal, ételeikkel, ilyen a helyi sváb bableves. A közösségi összefogással létrehozott faluházban tekinthető meg a hajdani sváb kultúrát bemutató honismereti gyűjtemény. H.A. 2 ÖN KOR KÉP június

3 JÚNIUS A vagyonadóvá átnevezett ingatlanadóról, a vízvagyon magánosításáról és a szociális juttatások, köztük a gyes és a gyed megnyirbálásáról esett a legtöbb szó a parlament május júniusi ülésein. Miközben a kormány és az azt támogató szocialista és szabad demokrata frakciók tervezgetnek, javaslatokat nyújtanak be és fogadtatnak el, a Fidesz KDNP képviselői a június 7-i európai parlamenti választási győzelmük tudatában folyamatosan hangoztatják, hogy az intézkedéseket kormányra kerülésük esetén azonnal visszavonják, eltörlik, hatályon kívül helyezik. A nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, június 29-én lapzártánk után feltehetően szavaz a parlament egyebek között a vagyonadóról, az iparűzési adó APEH általi beszedéséről és a gyes két évre csökkentését tartalmazó törvényjavaslatokról. Az Országgyűlés legközelebb szeptember 14-én, az őszi ülésszak első napján ül össze. 2 A válságkezelő kormány egyéves cselekvési terve alapján július elsejétől az újonnan igényelhető lakástámogatások felfüggesztésre kerülnek. Az intézkedéssel párhuzamosan a kormánykabinet döntése alapján új kormányrendeletet dolgoznak ki a lakás tulajdonnal nem rendelkező fiatalok és fiatal házaspárok lakáshitel kamattámogatására, melynek célja új lakás építése, új lakás vásárlása vagy lakás korszerűsítése. 4 A közszektor burjánzásának visszavágását célzó neoliberális politika, az Új Közpolitikai Irányítás (New Public Management) végnapjait éli, lassan divatjamúlttá válhat. Jönnek az egyszerűbb, átlát hatóbb közigazgatási rendszerek, amelyek igyekeznek a feladatokat a hivatal berkein belül megolda ni. Vajon mit hagy örökül, tudott-e javítani a fel adatellátás feltételein, vane olyan öröksége, amit érdemes megőrizni? Ezeket és hasonló kérdéseket boncolgatja Kovács Róbert, főiskolai docens, a Helyi Obszervatórium alapító ügyvezetője Vigvári András Drága-e a közigazgatás? című tanulmánya kapcsán. 7 PARL AMENT TARTALOM Parlamenti végjáték: Enyém? Tied? Kié? 2 KOR-KÉP Döntött a kormány A lakástámogatási rendszer változásai 4 Cél-e az olcsóbb állam? 7 Időközi önkormányzati választások 20 Egyedül nem megy 22 KÓ R-KÉP Csalódottak becsapottnak érzik magukat 6 KULTÚR A Önkormányzó képzőművészek ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET ) (Ön)gondoskodó önkormányzatok találkoztak Százhalombattán 11 A vezetőknek jó példát kell mutatniuk 12 Nem véletlen a szóösszetétel: egész-ség 13 A párbeszéd nem kerül pénzbe 15 Romaprogram a honvédségnél 17 TELEPÜLÉSÜGY Ahol nincs munkanélküli Népszerű a postapartnerség 19 J OGALKOTÁS Helyi közügy 23 FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN URBACT A történeti települési táj 25 Palóczi Antal-díj felhívás 26 Díjak, elismerések 26 Megújult a főépítészek honlapja 27 Hild János-díjak 2009-ben 27 A hely öröksége az örökség helye 28 B2 B2 Önkormányzati, közéleti hírportál OLVASSA! info@onkornet.hu Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: június 26. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadá sá ért fe lel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

4 PARLAMENT Enyém? Parlamenti végjáték Tied? KIÉ? A vagyonadóvá átnevezett ingatlanadóról, a vízvagyon magánosításáról és a szociális juttatások, köztük a gyes és a gyed megnyirbálásáról esett a legtöbb szó a parlament május-júniusi ülésein. Miközben a kormány és az azt támogató szocialista és szabad demokrata frakciók tervezgetnek, javaslatokat nyújtanak be és fogadtatnak el, a Fidesz KDNP képviselői a június 7-i európai parlamenti választási győzelmük tudatában folyamatosan hangoztatják, hogy az intézkedéseket kormányra kerülésük esetén azonnal visszavonják, eltörlik, hatályon kívül helyezik. A nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, június 29-én lapzártánk után feltehetően szavaz a parlament egyebek között a vagyonadóról, az iparűzési adó APEH általi beszedéséről és a gyes két évre csökkentését tartalmazó törvényjavaslatokról. Az Országgyűlés legközelebb szeptember 14-én, az őszi ülésszak első napján ül össze. Helyi iparűzési adó A vagyonadó parlamenti elfogadása a sikeres válságkezelés feltétele győzködte a szavazást megelőző napokban nyilatkozataiban Oszkó Péter pénzügyminiszter a képviselőket. Két szocialista, Szanyi Tibor és az ürömi polgármester, Laboda Gábor előtte már bejelentették, nem szavazzák meg a vagyonadót. Szanyi szerint ugyanis a még meg sem szerzett vagyon is adó alá kerülne, emellett léptékeiben és mértékeiben sem ért egyet a vagyonadó jelenlegi formájával. Lázadnak a szabad demokraták is. Bár Kóka János frakcióvezető támogatásukról biztosította a tervezetet, később közölték: ha az Országgyűlés nem fogadja el a számukra fontos módosításokat, nem szavazzák meg a törvényt. Márpedig két alapkérdésben a kormánypártiak nemet mondtak az SZDSZ módosításaira: így az ingatlanadó nem kerül teljes mértékben az önkormányzatokhoz és nem lesz levonható a személyi jövedelemadóból. Ráadásként a voksolást megelőző hétvégén az SZDSZ budapesti választmánya, majd az országos tanács is a törvényjavaslat elutasítását kérte a frakciótól. A szocialisták még bízhatnak a függetlenekben és a soraikban ülő MDF-esekben. Háromsávos lett az ingatlanadó Folyamatos cáfolatra és az SZDSZ frakciójának kívánságait figyelembe vevő állandó koncepció-módosításokra kényszerült a kormány ingatlanadó ügyben is. Júniusra ráadásul már vagyonadóra keresztelték a számos átalakuláson átment tervezetet. Bár első körben a pénzügyi tárca gondolta így, Oszkó Péter június elején már határozottan cáfolta, hogy valamennyi ingatlant meg kívánná adóztatni a kormány. A pénzügyminiszter úgy vélte, a módosító javaslatok elfogadásával igazságosabb lesz a vagyonadóztatás és megerősítette, hogy erről az adónemről nem folytattak külön egyeztetést az IMF-fel. A javaslat a 2010-es intézkedési csomag része jelentette ki. A vagyonadó mértéke a legutóbbi változat alapján a következőképpen módosult a korábbi tervekhez képest: a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetében 0 30 millió forint között 0,25 százalék, millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz jövőre az adókulcs. Továbbra is megmarad az a rendelkezés, miszerint a 30 millió forint alatti lakóingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adó megfizetése alól. Változás lenne viszont az, hogy ez a mentesség csak akkor járna, ha az adóalanynak legalább 50 százalékos tulajdonában van az ingatlan, amelyben életvitelszerűen benne is lakik. Nem kellene adót fizetni akkor sem, ha az adóalanynak több lakóingatlanban lakásban vagy üdülőben van tulajdona vagy vagyoni értékű joga, és ebből a második forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el. A parlament többsége által támogatott módosító indítványok között van az is, hogy mentes lesz az ingatlanadó megfizetése alól a szakszervezet tulajdonában álló üdülő, ha azt az üzemeltetési időszaka alatt képződő vendégéjszakák legalább 50 százalékában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója. A lapzártánk után történő voksoláson várhatóan elfogadják a kormányzat adócsomagját, 2 ÖN KOR KÉP június

5 PARLAMENT s annak részeként a vagyonadó javaslatát. A módosító indítványokról, amelyek lényegesen átformálták a kabinet előterjesztését, egy héttel korábban már szavaztak. A jövő évi adócsomag célja az adórendszer korszerűsítése, versenyképesség javítása, a munkahelyek megőrzése mondta a voksolás előtti összefoglalójában Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár. Az utóbbi érdekében jelentősen csökken az élőmunkára rakodó teher, ami a befektetési kedvet is ösztönözheti hangsúlyozta Katona, majd hozzátette: a kormány azért nem támogatja az adómentes juttatások kedvezményeinek fenntartását köztük a cafetériáét, a jövedéki adók és az áfa befagyasztását, mert nem lenne forrás az élőmunkaterhek csökkentésére. A kormány átverte Hiába tiltakoztak a szövetségek és a polgármesterek, a kormány átverte a parlamenten, hogy a jövőben az APEH szedje be, majd ossza vissza az iparűzési adót. Bár mindenki attól fél, hogy ebből a költségvetési lyukak betömésére majd lelecsippent a kormány, ezt most határozottan cáfolják, s ígérik, hogy a teljes összeg visszajut a településekhez. A bizottsági módosítók között szerepel, hogy a helyi iparűzési adónál a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a jövő évtől ezt az adóhivatal szedje be, ugyanakkor az önkormányzatoknak mérlegelési joguk lenne, hogy a területükön lévő vállalkozások közül melyik kapjon mentességet ennek fizetése alól, illetőleg mekkora legyen a kivetett adó mértéke. A parlamenthez beterjesztett törvényjavaslat még azzal számolt: az APEH által beszedett iparűzési adót a központi adóhatóság a befizetési határidőt követően legfeljebb 35 napon belül továbbítja a helyi önkormányzatoknak, de az érdekszövetségekkel és a polgármester-képviselőkkel folytatott legutóbbi egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát. Az új elképzelés szerint az átutalás a befizetési határidőt megelőző munkanapon történne. Az önkormányzatok semmiképpen sem juthatnak kevesebb pénzhez, mint amennyi iparűzési adót befizetnek a vállalkozók hangsúlyozta egy sajtótájékoztatón Szollár Domokos kormányszóvivő. A tervezett szabályozás így azt eredményezi, hogy a központi költségvetés az iparűzési adónál előfinanszírozást biztosít az önkormányzatok számára, mivel elsősorban az előlegfizetésnél nem a befizetett, hanem a bevallott öszszegeket utalja az APEH, s csak később korrigál. A munkáltatóknak 25 százalékos terhet kell fizetni A gazdasági bizottság javaslatát megszavazta a parlament, így a munkáltatóknak 25 százalékos terhet kell fizetni a kedvezményes körbe tartozó üdülési csekk, melegétkezési utalvány, bérlet, iskolakezdési támogatás, magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetés, valamint az iskolarendszerű képzés költsége után. Valamennyi juttatásra egyedi értékhatár vonatkozik majd, amelynek túllépése esetén már az általános 54 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, és járulékot is fizetni kell. Utóbbi körbe tartozik majd a hideg étkezési utalvány és számos korábban adómentes juttatás is. A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-, illetve internethasználat a korábbi tervektől eltérően adómentes maradhat, a céges autók után kapott üzemanyagmegtakarítás összege pedig százezer forintos korláttal levonható lesz a személyi jövedelemadó alapjából. Az áfa törvény esetében két lényeges módosítást is elfogadott a parlament. Ha a lakóingatlanról szóló adásvételi szerződést a földhivatalhoz június 30-ig benyújtják, akkor abban az esetben is csak 20 százalékos áfát kell felszámítani, ha a vételár (vagy egy részének) megfizetése a fenti időpontnál később történik. Visszadobott törvény Megfontolásra visszaküldte az államfő a parlamentnek a gyermekek védelméről szóló törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról rendelkező jogszabályokat. Ezekről várhatóan lapzártánk után dönt az Országgyűlés, a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, 29-én. Ha a parlament újra elfogadja a tör- A helyi iparűzési adó APEH által történő beszedését az önkormányzati szövetségek vezetői a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége kivételével elutasították, mert attól féltek, hogy az nem kerül teljes mértékben az önkormányzatokhoz. Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke korábban a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumát megelőző önkormányzati oldal ülésen és május végén, a KÖEF ülésen a községi polgármesteri hivatali munkatársak kis létszámára hivatkozva támogatta a kormány államosítási kezdeményezését. A mecseknádasdi polgármester úgy fogalmazott, hogy a kistelepüléseken működő adóhatóságok nem képesek megfelelő szinten ellátni adóbeszedési feladataikat, főleg a megfelelő menedzsmenttel rendelkező gazdasági társaságok esetén. Végül a Hetek az Önkormányzati Szövetségek Konzultatív Tanácsának június 16-i ülésén már a KÖSZ elnökével együtt utasították el az iparűzési adó beszedésénél az APEH közbenjárását. 3

6 PARLAMENT vényt, az államfő köteles aláírni a jogszabályt. Előzetes hírek szerint a kormány változatlan formában kívánja elfogadtatni az Országgyűléssel a gyes időtartamának háromról két évre csökkentését tartalmazó törvényjavaslatot, de egy paragrafust várhatóan hozzátesznek. A kiegészítésről a kormányszóvivő azt mondta: a kormánynak október 15-ig tájékoztatnia kellene a parlament illetékes bizottságát a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézmények férőhelyeinek bővítése érdekében tett intézkedéseiről, továbbá be kellene nyújtania az Országgyűlésnek a napközbeni ellátást szolgáló intézményrendszer átalakítására vonatkozó intézkedéseket. Ide tartozik többek között a családi gyermekfelügyelet jogintézményének létrehozása. Szintén a kiegészítésben szerepel, hogy a kormány október 15-ig törvényjavaslatot nyújt be, hogy vezessék be a közszférában a kötelező részmunkaidős foglalkoztatást azoknál a kismamáknál, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyükre szeretnének visszatérni, gyermekük két- és hároméves kora között. A kormánynak október 15-ig felül kell vizsgálnia a Start-programot is, annak figyelembevételével, miként terjesszék ki a járulékkedvezmény lehetőségét a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyére visszatérő szülő foglalkoztatásánál. A gyermekek védelméről szóló törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabályok szerint, amelyet az Országgyűlés május 25- én fogadott el, a május elseje után születő gyerekek esetében kétéves korig járna a gyermekgondozási segély (gyes). A gyermekgondozási díjat (gyed) legfeljebb annyi időre lehetne igénybe venni, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és maximum a gyermek kétéves koráig jár. Sólyom László köztársasági elnök június 11-én jelentette be, hogy nem ért egyet a gyes időtartamának három évről két évre csökkentésével, ezért nem írta alá az erről szóló törvényt. Indoklásában kiemelte: a foglalkoztatás elősegítését célzó kormányzati intézkedések akkor lennének hatékonyak és szolgálnák a kisgyermekes anyák érdekeit, ha a munkába való visszatérést nem kikényszeríteni próbálnák, hanem pozitívan ösztönözni. Ezért mint fogalmazott az anyák szabad döntésének kell lennie, hogy a gyermek hároméves koráig otthon marad, vagy munkát vállal. (N.E.) Döntött a kormány A lakástámogatási rendszer változásai A válságkezelő kormány egyéves cselekvési terve alapján július 1-jétől az újonnan igényelhető lakástámogatások felfüggesztésre kerülnek. Az intézkedéssel párhuzamosan a kormánykabinet döntése alapján új kormányrendeletet dolgoznak ki a lakástulajdonnal nem rendelkező fiatalok és fiatal házaspárok lakáshitel kamattámogatására, melynek célja új lakás építése, új lakás vásárlása vagy lakás korszerűsítése. Az új kamattámogatás október 1-től lesz igényelhető, a jogszabály kidolgozásában valamennyi érintett minisztérium részt vesz. Az említett intézkedésekkel összefüggésben volt szükséges a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) kormányrendelet módosítása is. Magyarországon lakáshiány nincs, a rendelkezésre álló forrásokat válság idején takarékosabban, a kilábalást jobban szolgáló célokra kell fordí- Önkormányzati, közéleti hírportál. OLVASSA! info@onkornet.hu 4 ÖN KOR KÉP június

7 KOR-KÉP tani. A cselekvési terv szerint a szigorítások ellensúlyozására meg kell kezdeni egy új lakás és bérlakás-támogatási rendszer kialakítását, a mainál szigorúbb rászorultsági feltételek mellett. A módosított jogszabály alapján megszűnő kedvezmények a 125/2009. (VI.15.) kormányrendeletből idézve az alábbiak: június 30- át követően a) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményre, b) a fiatalok otthonteremtési támogatására, c) a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatására, d) a kiegészítő kamattámogatásra, e) az értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítés kamattámogatására benyújtott támogatási kérelmek alapján állami támogatás nem nyújtható. Kilencven százalék helyett hetven A Fészekrakó Program keretében kiadott, a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) kormányrendelet az alábbiak szerint módosul: A nyújtott kölcsön teljes összege nem haladhatja meg a hitelcél szerinti ingatlan vételárának, új lakás vásárlása vagy építése esetén pedig a telekárral együtt számított általános forgalmi adót tartalmazó vételárának vagy építési költségének 70 százalékát (az eddig adható 90% helyett). Továbbá az állami készfizető kezességvállalás további, eddig nem szereplő feltétele, hogy a kölcsönt forintban nyújtják és a törlesztése is csak forintban történhet, árfolyamkockázatot a kölcsönt igénybe vevő nem visel. A kormány cselekvési terve alapján hozott intézkedésekkel az elérni kívánt költségvetési megtakarítás 2009-ben (július elsejei bevezetéssel) várhatóan 24 milliárd forint, 2010-ben 50 milliárd forint, 2011-ben 67 milliárd forint. Vizsgálni kell a felfüggesztések hatását A lakáscélú állami támogatások egyes elemeinek felfüggesztése jelentős beavatkozás a lakáspiaci folyamatokba mely a lakáskörforgási lánc jelentős beszűkülésének és a lakásárak csökkenésének hatására akár ingatlanpiaci válság kialakulásához is vezethet, ezért vizsgálni kell a jelenlegi egyes lakástámogatási formák felfüggesztésének költségvetési hatását. Minden ellenkező híreszteléssel szemben lehetségesnek bizonyul a következő támogatási elemek megtartása: lakás-akadálymentesítési támogatás, vízközmű kamattámogatást, társasházi, lakásszövetkezeti épületek közös részeinek felújítására felvehető kamattámogatott hitel, valamint a települési önkormányzatok tulajdonában álló lakások felújításához igényelhető hitel, illetve a pályázati módon működtetett támogatási formák. Ezek a kiadások nem az egyéb lakástámogatások előirányzatból, hanem önálló előirányzatból kerülnek finanszírozásra. A kormány a devizahiteladósok számára történő eddigi segítségnyújtáshoz kapcsolódóan, valamint az árfolyamkockázattal járó lakossági deviza-eladósodás mérséklése érdekében október 1-től új lakáshitel-kamattámogatási rendszert vezet be a lakástulajdonnal nem rendelkező fiatalok és fiatal házaspárok megsegítésére. Ennek célja lehet új lakás építése, új lakás vásárlása, illetve a lakástulajdonnal rendelkezőknek: meglévő lakás korszerűsítése. Kizárólag forint hitel A kormány ezzel a szándékával október 1-től is reális és kiszámítható alternatívát kíván nyújtani azon fiatal családok számára, amelyek a lakáshelyzetüket devizahitel helyett, árfolyamkockázatmentes forint alapú hitelfelvétellel kívánják megoldani. A támogatott lakáshitelek kamattámogatásának felfüggesztésével az állami alkalmazottak részére nyújtható állami kezességvállalás melletti lakáskölcsönök sem lesznek elérhetők, ugyanis ez a típusú kezességvállalás csak a forint alapú, kiegészítő és jelzáloglevél kamattámogatású lakáskölcsönökhöz adható. A köztisztviselők, a közalkalmazottak, a honvédség, a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai, a bírák, az ügyészek, az igazságügyi dolgozók állami kezességvállalás mellett a hitelintézeti belső szabályoknál nagyobb összegű kedvezményes kölcsönt vehetnek fel új lakásépítésre. A kezességvállalás lényege, hogy az állam a központi költségvetés terhére, bizonyos korlátokig készpénzfizető kezességet vállal a lakás építéséhez hitelintézettől felvett lakáskölcsönnek arra a részére, amelyre az építendő ingatlan értéke nem nyújt fedezetet. Az állami alkalmazottak kezességi kölcsönére vonatkozó részletes szabályok az egyes ágazati jogszabályokban találhatók. K. Zs. A várossá nyilvánításról. A nagyközségi képviselő-testület a kezdeményezését január 31-ig terjesztheti fel a közigazgatási hivatal útján a miniszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető. A közigazgatási hivatal az eljárás törvényességét ellenőrzi, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek a teljesítését. A miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések előzetes értékelésére legfeljebb 15 fős bizottságot kér fel. A megbízatás a kormány megbízatásának időtartamára szól. A tagok az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, a KSH, a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, valamint más szakterületek képviselői. A miniszter a bizottság előzetes értékelését és a minisztériumi szakemberek javaslatait is figyelembe véve május 31-ig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg álláspontját indokolva tájékoztat azokról a kezdeményezésekről is, melyeket nem terjeszt elő döntésre. A köztársasági elnök évente egyszer, június 30-ig dönt a várossá nyilvánításról. A köztársasági elnök által történő városi cím adományozása teljes egészében mérlegelési jogkörön alapul. Döntését a miniszteri ellenjegyzést követően a Magyar Közlönyben közzéteszi. A határozat július elsején lép hatályba. (Lásd: Csalódottak című cikkünket az 6. oldalon.) június ÖN KOR KÉP 5

8 KÓR-KÉP CSALÓDOTTAK becsapottnak érzik magukat Napokban dől el, hogy az önkormányzati miniszter által felterjesztett, városi rangra javasolt települések listáját a köztársasági elnök elfogadja vagy sem. A kérdés azért izgalmas, mert az idei városi címért való küzdelem nagyon zajosra sikeredett. A harmincegy városi rangért jelentkező települést a szakmai zsűri három kategóriába sorolta. A legjobb kategóriába hét település került, ezen települések polgármesterei jogosan remélték, hogy a hivatal falán lévő nagyközség feliratú táblát hamarosan városira cserélik. Ezt azonban Varga Zoltán önkormányzati miniszter másként gondolta, a hét település közül néhányat kihúzott és újabbakat írt a helyükre, olyanokat, amelyeket a szakmai zsűri nem javasolt. Ez a lépés kiütötte a biztosítékot. Lapzártánkkor a kérdés még megválaszolatlan: vajon Sólyom László várossá nyilvánítja-e az önkormányzati miniszter által felterjesztett nagyközségeket, vagy további megfontolást javasol? Ezt kérik tőle az érintett polgármesterek és Gémesi György, a MÖSZ elnöke is. Tompáné Balogh Mária, Beled nagyközség polgármestere a miniszteri döntés után levélben fordult Varga Zoltán önkormányzati miniszterhez. Levelében mély elkeseredettségének adott hangot, mivel a nagyközség lekerült a városi rangra pályázó hét legjobbnak ítélt település listájáról....amikor első alkalommal személyesen találkoztunk április 23-án, a TÖOSZ 20 éves jubileumi rendezvényén, Miniszter Úr ígéretet tett az önkormányzatok messzemenő támogatására és letette voksát a demokrácia, a szakmaiság érvényesülése mellett az önkormányzati szféra területén. Sajnos az utóbbi két hétben éppen ennek az ellenkezőjét kellett megtapasztalnom. Az első csalódás a Bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése című pályázat során ért. A második csalódás a várossá nyilvánítási pályázat témaköréhez kapcsolódik, amelynek lefolyása kísértetiesen hasonlít az előző témához. Május 14-én volt a tárcaközi egyeztető bizottsági ülés. A felterjesztések és a zsűri eredménye: Beled sikeresen vette az akadályokat és a szakmailag támogatásra javasolt hét legjobb pályázó között végzett. Az anyag a Miniszter Úr elé került, majd a Heti Világgazdaság június 5-i, 23. számából arról értesültünk, hogy Ön mint az önkormányzati tárca vezetője a szakmai zsűri javaslatát figyelmen kívül helyezte és a szakmai listán második helyezett Beled Nagyközség pályázatát (Balatonkenesével és Budakalásszal együtt) törölte a listáról. A szakmai listán az első három helyezett pályázó támogatását Ön törölte, de a 31-ből a 29. és 30. helyen lévő települések várossá nyilvánítását támogatta. Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata érdeklődésére az Önkormányzati Minisztérium felelőse megerősítette az Ön döntésének valódiságát, és egyben tájékoztatott arról, hogy nincs lehetőség a döntés indokolására. Ezt egy demokratikus országban, a lakosság többsége által megválasztott településvezetőként egy az önkormányzatok szakmai ügyeit képviselő minisztériumtól nem tudom elfogadni. Amennyiben a Miniszter Úr és a minisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy döntése szakmailag indokolható és megalapozott volt, akkor azt gondolom, jogos az érintettek kérése, hogy a döntés hátterét megismerhessék. Nem vagyok tagja egyetlen politikai pártnak sem, független jelöltként indultam az utóbbi két választáson, és független polgármesterként szolgálom immár hetedik éve Beled Nagyközséget. Várossá nyilvánítási pályázatunkat a szakmai grémium mellett a politikai szereplők is támogatták. Itt a szakértői kormány, hol a szakértői kormány? Dr. Bóka István és Ivanics Ferenc (Fidesz) június 10-én interpellálták az önkormányzati minisztert. Az interpellációban arra hívták fel a miniszter figyelmét, hogy bár gyakran hivatkozik a szakmaiságra, ez nem gátolta meg abban, hogy három olyan települést is kihúzzon a szakmai listáról köztük Balatonkenesét, amelyeket a szakértőkből álló zsűri egyértelműen a legjobbak közé sorolt. Véleményük szerint ennek oka, hogy ezeken a településeken jobboldali a vezetés és a választókerület parlamenti képviselője is jobboldali. A miniszter szemére vetették, hogy a szakmai bizottság javaslata alapján rendkívül gyengének minősített pályázókat viszont alkalmasnak nyilvánított, pusztán azon az alapon, hogy ott szocialista a vezetés....a városi rang nemcsak presztízst, de az akadozó pályázati rendszerben talán 6 Fantáziakép

9 KÓR-KÉP Vastag betűvel jelöltük a kormányzat által javasolt településeket. A szakértői zsűri által legjobbnak tartott hét települést csillaggal jelöltük. Település 2009-ben várossá nyilvánítási kezdeményezést benyújtó önkormányzatok Megye Első kezdeményezés éve Balatonkenese* Veszprém Beled* Győr-Moson-Sopron Budakalász* Pest Csákvár* Fejér Csanádpalota Csongrád Gyönk Tolna Igal* Somogy Jászkisér Jász-Nagykun-Szolnok Kerepes Pest Kölcse Szabolcs-Szatmár-Bereg Mágocs Baranya Medgyesegyháza Békés Mélykút Bács-Kiskun Mezőkeresztes Borsod-Abaúj-Zemplén Nagymányok Tolna Nyírmada Szabolcs-Szatmár-Bereg Onga Borsod-Abaúj-Zemplén Pacsa Zala Rácalmás* Fejér Rákóczifalva Jász-Nagykun-Szolnok Sajóbábony Borsod-Abaúj-Zemplén Sülysáp Pest Szászvár Baranya Tápiószele Pest Tát Komárom-Esztergom Tiszaalpár Bács-Kiskun Újkígyós Békés Vaja Szabolcs-Szatmár-Bereg Vép Vas Verpelét Heves Zsámbék* Pest Lakónépesség, január 1. több lehetőséget is jelenhet a nyertesek számára. Például a városrehabilitáció esetén jelentősebb pályázati pénzeket nyerhet el egy település. Tisztelt Miniszter Úr! Ön állítólag egy szakértői kormány tagja, de akkor miért nem hallgat a szakértőkre? Miért nem a szakmai bizottság döntése alapján javasolja a városi címek kiosztását, miért politikai szempontokat mérlegel? Miért húzta A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke június 15-i keltezéssel levelet írt Sólyom László köztársasági elnöknek. Gémesi György levelében arról ír, hogy meglepődve értesült a sajtóból, hogy a várossá nyilvánítás folyamatában Varga Zoltán önkormányzati miniszter a szakmai bizottság javaslatát felülbírálva azt több ponton is megváltoztatta, több olyan településre tett javaslatot, amelyek ellentétesek a szakértői bizottság véleményével. Ugyanakkor olyan településeket nem javasolt Budakalász, Balatonkenese, Kerepes, Sülysáp, amelyek kiemelkedően teljesítették a feltételeket, és amelyek szintén a szakmai bizottság véleménye alapján várossá nyilváníthatók. Ezért Gémesi György arra kéri Sólyom Lászlót, hogy tegye megfontolás tárgyává az önkormányzati miniszter várossá nyilvánítás tárgyában eljuttatott javaslatának aláírását. Úgy véljük, hogy a szakmai zsűri alapos munkát végzett, véleményének ilyen mértékű mellőzése nem használ a magyar településpolitikának. le a listáról Balatonkenese nagyközséget, ahol a nyári idegenforgalmi szezonban, csúcsidőben akár 30 ezer ember is tartózkodhat, vagy az akadémiai tanulmányok szerint is alkalmas Beledet? Hajlandó-e a szakértők szerint jobb pályázatot írt településeket visszavenni a listára? Az önkormányzati miniszter válasza az interpellációs kérdésre Varga Zoltán válaszában azt hangsúlyozta, hogy az Ötv. a várossá nyilvánítás két fő kritériumát határozza meg: a kezdeményező település fejlettségét és térségi szerepét. Az értékelő bizottság is elsődlegesen ezen szempontok figyelembevételével tekinti át a kezdeményezéseket....miniszterként azonban ennél áthatóbban értékeltem a kezdeményezéseket. Olyan szempontokat is figyelembe vettem, mint az alábbiak: a kezdeményező települések területi megosztása, a városhálózat szerkezeti kiegészítésének szakmai igényei, a települések városként miként illeszkedtek be a településhálózatba. Menynyiben lehetnek valós gerjesztői az adott térség fejlődésének... Varga Zoltán megjegyezte: őt nem köti a szakmai értékelő bizottság javaslata. Hangsúlyozta, hogy mérlegelése alapját nem a politikai hovatartozás határozta meg, ezt a feltételezést kereken visszautasította. Beled polgármestere Sólyom László jogorvoslatában bízik Tompáné Balogh Mária, az önkormányzat és a település lakossága nevében fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz. Levelében úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati miniszter egy méltánytalan, diszkriminatív, és egyúttal minden szakmaiságot nélkülöző döntést hozott, amikor a szakmai zsűri Beled várossá nyilvánítására tett javaslatát felülbírálva nem támogatja azt. A polgármester levelében arra hivatkozik, hogy Beled Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a település kistérségben betöltött, valamint a térségben meghatározó gazdasági, társadalmi és kulturális szerepét alapul véve 2009-ben második alkalommal kezdeményezte a nagyközség várossá nyilvánítását. A pályázatot határidőre beadták, a hivatalos eljárásokat figyelemmel kísérték. A polgátmester már csak a köztársasági elnök pozitív döntésében bízik....tisztelt Köztársasági Elnök Úr! A demokrácia alapjain működő szakma és a Miniszter Úr egyszemélyi döntése megtörtént. Tudomásom szerint Ön elé csak a felterjesztett települések anyagai kerülnek szíveskedjék a levelemben foglaltakat mérlegelve, a szakma javaslatát figyelembe véve meghozni igazságos, demokratikus, számunkra kedvező döntését június ÖN KOR KÉP 7

10 KOR-KÉP Összegzés. A fenti levelezésekből látszik, hogy a polgármesterek a hegyeket is megmozgatták, ugyanakkor a várossá nyilvánítási procedúra megy a maga bürokratikus útján. Ugyanis a helyzet az, hogy városi rangra tett javaslat a képviselő-testület kezdeményezésére csak a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján kerülhet a köztársasági elnök elé, aki a városi cím adományozásakor a miniszter által előkészített anyagokra támaszkodik. Döntése minden esetben mérlegelésen alapszik. A miniszter az előkészítési eljárással a köztársasági elnök jogkörét nem korlátozza, hanem szakmailag alapozza meg. A köztársasági elnök ugyanis nem rendelkezik olyan szakapparátussal, amelyik a döntés-előkészítés folyamatában a maguk komplexitásában tudná vizsgálni a törvényi feltételek meglétét. A miniszteri ellenjegyzés juttatja kifejezésre azt, hogy az előkészítés tartalmáért, megalapozottságáért a miniszter a felelős. Az önkormányzati miniszter a bizottság előzetes értékelésének és a minisztériumi szakemberek javaslatainak ismeretében megtette javaslatát a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatnia kellett azokról a kezdeményezésekről is, melyeket nem terjesztett elő. Ez a dolgok rendje, ezt írja elő a vonatkozó jogszabály. Hogy mi lesz a Sólyom Lászlónak írt levelek eredménye? Most már csak néhány nap és megtudjuk... Csy-kó A piaci szervezetek akkor hatékonyabbak, ha a szervezet valódi irányítója érdekelt a hatékonyságban, és képes ennek az érdekének érvényt szerezni. A közszektor szervezeteiben ez az érdek ebben a formában nem létezik. Ebből ered a magánszektor hatékonyságának a mítosza. A nagyobb magán szervezetek működése ugyanakkor hasonlatos a közszektoréhoz. A hazai, több tekintetben irracionális gazdasági környezetben nem biztos, hogy ugyanazon jellemzők alapján minősül hatékonynak egy szervezet, mint egy beállt, világos szabályrendszer alapján működő környezetben. A döntő kérdés a célok és az eszközök összhangja. Vigvári András szerint, a magánszférának a közszolgáltatásokba való bevonásának hangsúlyos oka volt a növekvő állam lebontása és a magántőke térnyerésének biztosítása. Ezek olyan célok, amelyek hasznosak lehetnek a társadalomnak, a gazdaságnak, de önmagukban nem eredményezik a közszféra, az adott szolgáltatásokra fordított költségek csökkenését. Mi mennyi? Általánosságban az olcsóbb, hatékonyabb feladatellátás az az érv, amivel a különböző diskurzusokban leggyakrabban alátámasztják a piaci szereplők bevonásának szükségességét, míg a profitkivonás veszélye a legtipikusabb ellenérv. Egy piaci vállalkozás az általa előállított termékért díjat kér el, mértékéről a piac mond értékítéletet. A díjak mértéke, a vállalkozások Cél-e az olcsóbb állam? A közszektor burjánzásának visszavágását célzó neoliberális politika, az Új Közpolitikai Irányítás (New Public Management) végnapjait éli, lassan divatjamúlttá válhat. Jönnek az egyszerűbb, átláthatóbb közigazgatási rendszerek, amelyek igyekeznek a feladatokat a hivatal berkein belül megoldani. Vajon mit hagy örökül, tudott-e javítani a feladatellátás feltételein, van-e olyan öröksége, amit érdemes megőrizni? Ezeket és hasonló kérdéseket boncolgatja Kovács Róbert főiskolai docens, a Helyi Obszervatórium alapító ügyvezetője Vigvári András Drága-e a közigazgatás? című tanulmánya kapcsán. nyereségessége a vállalkozó felelőssége. A közszolgáltatások esetében jelentősen sérül az az egyszerű kapcsolat, ami a piaci szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője között fennáll. Hiszen: egyrészt a közszolgáltatások díjait egy harmadik személy állapítja meg, másrészt a szolgáltatás nem visszautasítható, nem érvényesül az árérzékenység mint korlát, harmadrészt gyakran nem is a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő személy fizet érte. A közszolgáltatások sokszor monopolhelyzetű (vízművek), vagy éppen kötelezően igénybe veendő (szemétszállítás) termékeket bocsátanak ki. Külön kezelendő az egészségügy, ahol a szolgáltató saját és szeretteink egészségét adja szolgáltatásként. Ilyen formán a közösségi szolgáltatás esetében nem is árról, hanem díjakról, hozzájárulásokról, adókról beszélünk. E tényezők teszik megfoghatatlanná a közszektor szolgáltatásainak árát. Gondolatok a közszektor átalakításának irányairól Másképp érvényesül ez a hatás az önkormányzati ügyintézés, a települési szennyvízelvezetés, az oktatás és például a városi tömegközlekedés esetében. A városi tömegközlekedésért díjat fizetünk, ami ismereteink szerint csak részben fedezi a szolgáltatás költségeit, a szennyvízelvezetés után csatornadíjat fizetünk, amely elvileg fedezi a szolgáltatás költségeit, de a fizetés alapja egy másik szolgáltatás, az ivóvíz igénybevételének mértéke, az önkormányzati ügyintézés pedig olyan szolgáltatás, amelyért fel sem merült, hogy fizetnünk kellene, az igénybevételt nem mérjük, az adónkért jár. Az oktatás egyes elemeiben burkolt díjfizetés van. A közszolgáltatások, közjavak előállításának költsége A közszolgáltatások árának kérdése több oldalról megközelíthető: egyes ritkább esetekben alakíthatja 8 ÖN KOR KÉP június

11 KOR-KÉP a verseny, de leggyakrabban valamilyen normatív számítás és politikai döntés húzódik meg mögötte. A közösségi árképzés elvileg a szolgáltatások költségeinek, és egy meghatározott standard nyereségnek a figyelembevételével történik.vigvári András éppen ezen mérésnek a technikai nehézségeire hívja fel a figyelmet, amikor az input, output vagy outcome felőli teljesítménymérés lehetőségeit vizsgálja. Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint a közszolgáltatások pénzügyi-gazdasági teljesítményének elszámolását egyéb társadalmi-szervezeti tényezők is befolyásolják. Ilyen a közösségi döntés elmélete, amely az állam létrejöttéből, a döntéshozók megválasztásának módjából, végül a választói és érdekcsoporti akaratokból vezeti le a közszféra működését. Lényegében két alapvető választási lehetőséget feltételez: a gazdaságélénkítését és a jóléti rendszerek működtetését. Ennek alapján az árak magyarázata lehet, hogy az adott szinten a meghatározó személy(ek) milyen társadalmi, választási elkötelezettségekkel rendelkeznek. Tényleges költségek normatív költségek A privát cég vezetője maga sorol be egy költséget egyik vagy másik projekthez, döntéséért többnyire csak magának felel, saját cégét, saját vagyonát kockáztatja. A közszolgáltatások esetében egy ilyen eljárásnak sokkal szigorúbb elbírálás alá kell kerülnie, hiszen az a személy, aki a gazdasági-pénzügyi döntéseket hozza, csupán kezelője a közösségi javaknak. Az ilyen puha tényezők nem lehetnek a közfinanszírozás alapjai. Ez az oka annak, hogy a közszektor finanszírozását nem a tényleges, hanem normatív költségek alapján kell megoldani. Vigvári András a közszolgáltatásokra elsődlegesen, mint fekete dobozra tekint, tehát a bemeneti és kimeneti oldalon vizsgálja a költségeket, majd osztályozza a szervezeteket tevékenységük szerint. Nagyon nehéz a közszolgáltatások mint tevékenységek tipizálása, még sincs más út. Csak a standarditás, normativitás, átláthatóság biztosíthatja a közpénzek gazdaságos, hatékony és eredményes elköltését. Egyfajta végletekig vitt példa lehet a programköltségvetés, amely elemi költségekből, célhoz kötötten építi fel a feladatokat. A fenti, nagyon egyszerű szemléletet a normatív támogatási rendszer mára mintegy 250 mutatóra és további számos almutatókra bontotta. Alappillére lehetne a közfinanszírozás rendszerének, ám egyre távolodik az eredeti iránytól: a mutatószámok folyamatos növekedése, a látszólagos precizitás az átláthatóság csökkenését eredményezi. Egy 2007-es vizsgálatunk szerint egyetlen változó, a népességszám településtípusok szerinti bontása mentén, a különböző szintekre juttatott eltérő forrásmennyiséggel meglehetősen jól reprodukálható a mai rendszer, vagyis jelenlegi bonyolultsága értelmetlen. Keverednek benne a normatív és a különböző állami programokhoz kapcsolódó ösztönzők. Amikor a mérőeszköz visszaüt A normatív finanszírozás esetében nem a tényleges, hanem, például egy lakosra vagy más érintett csoportra vetített fajlagos költségnek megfelelő értéket tekintjük vetítési alapnak. Amennyiben a fő mutató mellett valamilyen korrekciós tényezőt is alkalmazunk, akkor korrigálhatjuk a jól megfogható hátrányokat (ritka népsűrűség, alacsony jövedelem vagy rossz gazdaságszerkezet). Amikor a közszolgáltatások finanszírozása esetében feladjuk a tényleges költségekhez való közelítést, akkor az adott szolgáltatóra bízzuk, hogy a számára biztosított forrással hogyan gazdálkodik. Ezzel elkerüljük, hogy abban tegyük érdekeltté, hogy nem valós, túlfűtött teljesítmény útján generáljon bevételt, amit a teljesítmény-finanszírozás okozhat. Ilyen puha költségvetési korlátú rendszer működött(-ik) az egészségügyben. Amennyiben a finanszírozás lényegesen elmarad a normatív költségektől ez a szereplők viselkedésének perverzióját eredményezi, azt, hogy feladják a normális, racionális gazdálkodás esélyét. A hatékonyságnak is fontos eleme a szolgáltatások mértékének a rendelkezésre álló források mértékéhez igazítása. Ha csak 10 egységnyi pénzünk van valamire, és ennek tudatában cselekszünk, akkor igyekszünk úgy elkölteni, hogy az ténylegesen a legfontosabb célokat szolgálja, ellenkező esetben a 10 első, véletlenszerűen felmerült ötletre költjük. Véleményem szerint ezzel függ össze az a sokak által diagnosztizált jelenség, amely a hazai közszektor több pontján egyszerre észleli a hiány és a pazarlás jelenségét. Politikai bátorság kell egy-egy szolgáltatás esetében a rendelkezésre bocsátott források és a teljesítményelvárás összhangjához. Nehéz értelmezni a veszteséges gazdálkodás fogalmát egy olyan, közszolgáltató esetében, amelynek teljesítmény-paramétereit, díjait és kiegészítő támogatását, végső soron a költségvetését is, tulajdonosa (illetve az állam) állapítja meg. A veszteség oka, hogy a döntéshozó nem rendelkezik kiegészítő forrásokkal, és nem vállalja fel sem a lakossági hozzájárulás emelését, sem a szolgáltatás teljesítményének a csökkentését. A közszolgáltatásoknak az a szintje, amely reálisan finanszírozható, és amelyre a közszféra egyfajta garanciát vállal, a nemzeti minimum. Magánvagy közösségi ellátási formák? A közszolgáltatás költségének kérdése összefügghet az ellátás választott tulajdoni, szervezeti, formai, finanszírozási megoldásával. A közösségi tulajdonú gazdasági társasági feladatellátás esetében a szolgáltatások céljára biztosított források mértéke leginkább a rendelkezésre álló forrásoktól, lobbierőtől és/vagy a döntések politikai költségétől. A kiszerződött szolgáltatások esetében, nyílt pályáztatás alkalmazásával megjelenhet a piaci ár június ÖN KOR KÉP 9

12 KOR-KÉP Miközben a közszféra és a profit összeférhetetlenségével első hallásra sokan egyetértenek, azok a személyek, akik a szervezet felett diszponálnak, tulajdoni formától függetlenül mindenképpen ki fogják venni azt a hasznot, amiről úgy gondolják, hogy jár nekik. A vállalkozók esetében ez általában a vállalkozás haszna. Egy közösségi vállalkozás, szervezet vezetője is kifizethet hasznot jövedelemként, megbízások vagy szívességek formájában magának vagy arra érdemeseknek. A közszolgáltató cégek felügyelő bizottságainak delegáltjait sem csak a szakmai hozzáértés alapján választják ki. Nincs miért hinnünk abban, hogy a rendszerváltás húsz éve megszülte a lenini álmot, és új altruista, önmagát másokért feláldozni hajlandó embertípus született. Jó lenne hinni abban, hogy pedagógusok, orvosok és más közszolgák csak azért élnek, hogy szolgáljanak, de ez nyilvánvalóan naivitás lenne. Mindebből egyszerűen az következik, hogy a magán és az állami szektor között nem feltétlenül a közvagyon megcsapolása vagy patetikus szolgálata a különbség. Átlátható, szabályozott és ellenőrzött rendszereket kell kialakítani világos érdekeltségi rendszerekkel. A tulajdoni-szervezeti formát úgy kell megválasztani, hogy az a fenti célokat szolgálja. Normális gazdasági környezetben, kiszámítható feltételek mellett egy magántulajdonos a szervezete nyereséges működésében lesz érdekelt, egy meghatározott időre szóló vagyonhasznosítás, működtetési szerződés birtokosa elsődlegesen arra az időszakra koncentrál, amelyre a szerződése szól, úgy alakítja a feltételeket, hogy ez az időszak legyen nyereséges, problémamentes, míg a köztulajdon őrzőit jobb esetben a törvények és a botrányok veszélye, kockázata fogják vissza. Gondoskodni kell arról, hogy az, aki rendelkezni fog a szervezet felett tisztességes, szabályozott módon jusson jövedelméhez, profitjához. Vigvári András szerint a közszolgáltatások a piaci kudarcok és a monopolhelyzetek mezsgyéjén jön, létre. Amikor a közszolgáltatásokba bevonják a piaci szférát, akkor a közszektor szervezőként, szabályozási keret megalkotásával és források allokálásával jelen marad. A közszektorban ugyanakkor hiányoznak a vállalkozói profithoz hasonló egyszerű érdekeltségek, éppen ezért az átláthatóság is sérülhet, bár a teljesítményérdekeltség szimulálható. Nem elegendő azonban a szervezet megfelelő kialakítása, hanem a külsőbelső érdekeltségeknek is a hatékonyságra kell ösztönöznie. Egyes esetekben a magánüzemeltetés, magántulajdon a közszektorban komoly veszélyeket hordoz. Ilyen helyzet, amikor a hatékonyság nem elegendő a megfelelő nyereségi szint elérésére. Elhíresült példa a London környéki vasút magánüzemeltetése, ahol a vállalkozói hatékonyság, a sínkapacitás jobb kihasználása a biztonsági elvek kárára történt, és sorozatos baleseteket eredményezett. Ez akkor szabályozással megoldható volt. De az ellenőrzés növelése, a szabályozás mind aprólékosabb volta nem feltétlenül eredményez kiszámíthatóbb környezetet, sokszor kusza, követő. Nyereség és hatékonyság A magánszektor bevonásakor a közszektor finanszírozásának normális mederben kell folynia, nem rendelheti alá a finanszírozást pillanatnyi pénzügyi helyzetének, de szerződéses feltételek betartása mellett nem köti le feleslegesen forrásait. Folyamatosan változó vagy ideiglenesen kapacitásokat igényelő feladat esetében nem kell kapacitást létrehozni, csak annyiba kerül a szolgáltatás, mint amenynyit a tényleges feladatok utáni tényleges költségek jelentenek. Az éppen nem lekötött kapacitás sorsáról a magánszervezetnek kell gondoskodnia: el tudja látni megbízásokkal, vagy leépíti. Ilyen tekintetben komoly versenyelőnnyel rendelkezik a magánszféra, hiszen foglalkoztatási és bérezési feltételei rugalmasabbak, mint a bértáblák által kötött közszektor. Összegzésként Mitől lesz tehát olcsóbb a közszolgáltatások üzemeltetése? Vajon a profitot kivonó magánszektor vagy az adott esetben felelőtlen, netán korrupt közgazdák kerüljenek inkább helyzetbe? Elsődlegesen az teszi olcsóbbá a közösségi feladatok ellátását, ha világos célokat tűzünk a közfeladatot ellátó szervezet elé, amelynek erőforrás- és kapacitásigénye egyértelműen behatárolható, a feladathoz racionális mértékű forrást rendelnek. A racionális mérték meghatározható versenyeztetéssel vagy normatív költségszámítással. Az ellátandó feladat mértékét annak forrásigénye alapján, és a rendelkezésre álló források függvényében kell meghatározni. Ha országosan lefektetnek egy ilyen ellátási csomagot, akkor ezt nevezhetjük nemzeti minimumnak. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a TÖOSZ, amikor az önkormányzati rendszer reformja, a testületek létszámának csökkentése stb. a közfigyelem középpontjába került, más önkormányzati szakmai szövetségekkel egyetemben a helyi feladatok tartalmának előzetes tisztázását tűzték ki a változások előfeltételéül. Maradt tehát az alapkérdés megválaszolása: a magánvagy a közösségi feladatellátás az olcsóbb, hatékonyabb? A közszektor rossz gazda, nem azért, mert alsóbbrendű volna, hanem azért, mert a közösségi szektoron belül sokkal nehezebb megteremteni a hatékonyságot, mint érdekeltséget. Valójában a konkrét feltételek adják meg a választ arra a kérdésre, hogy a magánszektor ki tud-e venni profitot úgy egy közszolgáltatásból, hogy az ténylegesen a hatékonyság növekedésével, emberéletek, biztonsági feltételek és más közérdek sérelme nélkül történjen. Ennek biztosítására egyes esetekben külön szabályozás is elegendő lehet, más esetekben egyáltalán nem biztosítható, és ilyenkor a feladatellátás a közszektoron belüli tartása az egyetlen járható út. Kovács Róbert 10 ÖN KOR KÉP június

13 ÖN K O R K É P A betegség után lesz édes az egészség, a baj után a jó, az éhség után a jóllakottság, az erőfeszítés után a pihenés. (Hérakleitosz) ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet június MELLÉKLET (Ön)gondoskodó önkormányzatok találkoztak Százhalombattán Hatvan hazai település képviseltette magát az (Ön)gondoskodó Ön- kormányzatok második konferenciáján, május végén Százhalombattán. Városvezetők, szakpolitikusok és szakértők fejtették ki véleményüket, cseréltek tapasztalatot arról, mi mindent tehet az önkormányzat a kötelező feladatokon túl az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés területén. Az egyének egészségével a közösség is gazdagodik hangsúlyozta Székely Tamás egészségügyi miniszter, aki szerint az öngondoskodó önkormányzatok a legjobb úton haladnak efelé. A közigazgatás nem akadálya, hanem egyik legfontosabb eszköze a versenyképességnek erről már Forgách Imre önkormányzati szakállamtitkár beszélt. Nem lehet például uniós forrásokhoz jutni a megfelelő közigazgatási kapacitások nélkül, és az uniós elvárások közül a koordináció, a jó gyakorlatok megosztása szerepel első helyen. Százhalombatta kezdeményező szerepet vállalt fel az egészségmegőrzés területén kialakított jó gyakorlatok megosztása terén. Az öngondoskodó önkormányzatok moz- galmának elindítója, Vezér Mihály polgármester az egyén és az önkormányzat közötti kapcsolat újraértelmezéséről beszélt. Mint mondta, a mindent megoldó, mindent elintéző város helyébe a partnerségen alapuló, segítő, alkotó együttműködést kell állítani. Az első szakmai előadást dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos tartotta. A közegészségügy legfontosabb feladatainak a preventív szemlélet elterjesztését, az egészségmegtartást, az addiktív magatartások korai megelőzését, valamint a hatékony kommunikációt nevezte. Dr. Sziller István egyetemi docens a HPV elleni védekezés hazai eredményeiről számolt be, Pusztai Erzsébet szakpolitikus pedig átfogó, összetett áttekintést adott az önkormányzatok egészségnevelésben, betegségmegelőzésben vállalható feladatairól és szerepeiről. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hamarosan másfél milliárdos pályázati keret lesz számukra elérhető egészségfejlesztésre, szűrőprogramok kommunikációjára és a koragyermekkori egészségvédelemre. Rendkívül érdekes előadást tartott dr. Péterfia Éva, aki azt hangsúlyozta, hogy az egészségügy és a kommunikáció két különálló szakma, az egészségfejlesztő kampányok csak akkor lehetnek sikeresek, ha tudatosan felhasználják utóbbi eredményeit. Tomek Noémi városházi szóvivő a százhalombattai eredményeket, tapasztalatokat ismertette, és bemutatta a Jó gyakorlatok gyűjteménye című kiadvány első kötetét, amely 27 hazai település HPV elleni oltással kapcsolatos tapasztalatait, adatait mutatja be. A százhalombattai önkormányzat tavaly novemberben rendezte meg először az (Ön)gondoskodó Önkormányzatok elnevezésű országos szakmapolitikai konferenciát, ahol nemcsak a HPV elleni védekezésben elért eredményeiket, hanem egyéb egészségtudatos programjaikat is bemutatták az ezen a területen élen járó települések, kerületek. Akkor 80 szakember vett részt a tanácskozáson, idén már 120- an jelentek meg településeik képviseletében, és a házigazdák mellett Székesfehérvár, valamint Szolnok mutatta be a legjobb gyakorlatait. A konferencián mindezek mellett szó volt az önkéntes egészségpénztárak és az önkormányzatok együttműködéséről, az Összefogással az Egészséges Életért Programról, valamint azokról a pályázati lehetőségekről is, amelyek forrást biztosíthatnak a helyhatóságok egészségmegtartó, prevenciós programjaihoz. A helyi önkormányzat és az egészségügy együttműködését dr. Berzéki Ferenc főigazgató, az oltási programot dr. Teremi Ferenc nőgyógyász főorvos, az egynapos sebészetet pedig dr. Kováts Attila főorvos mutatta be. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET június 11

14 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere A vezetőknek jó példát kell mutatniuk Százhalombattán kiemelkedően jó az egészségügyi ellátás, különös tekintettel a különböző oltásokra. Ki indította el ezt a folyamatot? Én, de nem az én fejemből pattant ki a gondolat. Egy szülész-nőgyógyász barátom elmondta, hogy évente közel ötszáz nő hal meg HPV vírus okozta megbetegedésben, holott ellene létezik már védőoltás. A felesége sem tudott erről? Nem, mint ahogy a nők többsége sem. Úgy éreztem, itt az idő, hogy lépjünk, és leendő édesanyák, családok életét védjük. Hogyan fogadták a százhalombattai nők ezt a kezdeményezést? Nagyon jók az eredmények. Az első oltási évben a 674 jogosult 80 százaléka kapta meg a védőoltást. Most a második év első oltásánál tartunk a háromrészes sorozatból, és ezúttal is elértük ezt az arányt. Nemzetközi viszonylatban nézve ez a kötelező oltások esetében is jó szám. Persze nagyon sokat segített az a jól megtervezett tájékoztatási kampány, amelyben minden megkeresett médium segített minket, és amelynek keretében az összes érintett családot megkerestük egy személyes levéllel. Sőt, ha valaki elsőre nem reagált, újból írtunk neki. Mennyibe került a védőoltás a városnak? A 2007-es költségvetési évben majdnem 60 millió forintba. Ha nem írunk ki közbeszerzési pályázatot, akkor sokkal több lett volna. Az első év sikerén felbuzdulva az oltások folyamatosságáról döntött a képviselőtestületünk, és tavaly egy több évre vonatkozó, újabb közbeszerzést folytattunk le, amiben 67 milliót biztosítottunk a vakcinákra. Közben elindítottuk a rotavírus elleni ingyenes oltásokat és a bárányhimlő elleni térítésmentes vakcinációt is. Tulajdonképpen a HPV oltásokkal erősödött meg városunkban az öngondoskodási folyamat, aminek azért volt előzménye. Annak idején a tanácsi vezetés is nagy figyelmet fordított az egészségügy színvonalának a javítására. A járóbetegellátási szakrendelőt a tanácsi időkben a legkorszerűbb módon szerelték és építették fel. És ehhez a helyi két nagyvállalat nagyon-nagyon sok pénzt adott. Azt látom az egyik táblázatban, hogy a működési költségeket 150 millió forinttal csökkentették, miközben egynapos sebészetet hoztak létre, támogatták a fejlesztést, non stop ügyelet van, sebészeti részleget alakítottak ki Mi a titkuk? Még az előző ciklusban kötöttünk egy szerződést a Man For Care Kft.-vel, amely vállalta, hogy 20 év alatt, az önkormányzati támogatás leépítése mellett, a szakmai feladatok hatékony megszervezésével megtartja az ellátások színvonalát, sőt önerő bevonásával javítja is azt ben még 140 milliót költöttünk a szakellátásra, idén már csak 30-at, jövőre pedig nullára csökken a működési támogatás. Nos, így sikerült csökkentenünk a költségeket. Gondolom, Százhalombattának átlagon felüli az iparűzési adóból származó bevétele. Ez igaz, és ez a bevétel biztosít kellő alapokat az öngondoskodáshoz. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik, hogy a portfóliónkat egy más forrásból származó jelentős összeg alapozta meg. 92-ben az állami vállalatok átalakulásáról szóló törvény kimondta, hogy a belterületi földek értékének 50 százaléka az önkormányzatokat illeti. Ennek kapcsán komoly vitába keveredtünk a MOL-lal. A társaság mindösszesen 92 millió forint névértékű MOL részvényt akart nekünk adni, mondván, ők nem belterületen működnek. Nagyon büszke vagyok arra, hogy külső szakértők, meg egyéb ilyen csodabogarak bevonása nélkül sikerült elérni, hogy több mint 2,5 milliárd forint névértékű MOL részvényhez jussunk. Ez kétéves csata eredménye volt. Elég jól tudnak alkudni. Inkább érvelni Egy jogi tényt kellett alátámasztani bizonyítékokkal, nevezetesen, hogy még a tanácsi időkben a MOL földjeit belterületbe vonták, amit az akkori apparátus illetékese nem jegyeztetett be a Földhivatalban. Amikor ez a vita zajlott, éppen a csőd szélén álltunk. Úgy kellett ez a pénz a városnak, mint egy falat kenyér. Ugyanakkor az adó bevezetése sem volt egyszerű, mert a két helyi nagyüzemnél dolgozott a képviselő-testületi tagjainknak több mint 50 százaléka, aki meg nem, az családtagjain keresztül volt érintve. Képviselőink is heroikus küzdelmet folytattak. Szerencsére nem eredménytelenül. 12 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET június

15 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Pusztai Erzsébettől hallottam, és az Önök programjában is szerepel, hogy a vezetőknek, az apparátusnak az egészségmegőrzés terén is jó példával kell elöljárniuk. És a képviselő-testületnek is. Mi is részt vettünk egy szűrőprogramban. Vérnyomásmérés, cukorszintellenőrzés közben életmentő felismerések történtek. Most pedig ezer olyan embert szűrünk a városban, akik a leginkább veszélyeztetettek csoportjába tartoznak, a legrégebben nem találkoztak orvossal. Ez egy öt éven át zajló program lesz, melynek során a résztvevőket megismertetjük a rizikótényezőkkel, tanácsokkal látjuk el őket. Az első évben azokat hívja be a háziorvosa, akik legalább öt éve nem jártak vizsgálaton. Aztán jövőre azokat, akik négy éve, és így tovább. Ezzel 2013-ig ötezer 45 és 65 év közötti százhalombattai jelenik majd meg egy komplex szűrésen. Ezután persze már övék lesz a döntés, hogy betartják-e az előírásokat. Nem véletlen, hogy önök indították el az (Ön)gondoskodó Önkormányzatok mozgalmát, és rendeztek ennek keretében két sikeres, országos szintű szakmapolitikai konferenciát, hiszen élen járnak ebben a tevékenységben. Tudtak önnek újdonságokat mondani az előadók? Hogyne, nagyon sokat. Például Pusztai Erzsébet, aki a többi között a munkahelyi stressz romboló hatására hívta fel a figyelmet. Már készítjük az (Ön)gondoskodó Önkormányzatok honlapját, ahol szeretnénk minél több jó gyakorlatot bemutatni, és ahol közzétesszük a májusi konferenciánk teljes videóanyagát is. Érdemes lesz megnézni, sokat tanulhatunk az elhangzott előadásokból. Nem véletlen a szóösszetétel: egész-ség Beszélgetés Pusztai Erzsébet egészségpolitikussal Ahogy elnézem, nem csak beszél az egészséges életmódról 10 évvel látszik fiatalabbnak a koránál. Évekkel ezelőtt, amikor egyre többet lehetett hallani, hogy együnk naponta négyszer-ötször zöldséget, gyümölcsöt és fogyasszunk minél kevesebb szénhidrátot, sokszor gondoltam rá, hogy hát igen, de jó is lenne. De tudtam, hogy ehhez még sok mindent kell magamon alakítani, mert például imádom az édességet Szerettem nassolni. Ha vásárolni mentem, a végén bepotytyant egy csoki a kosárba. Az életmódváltás lassan zajlott. Eleinte csak gondoltam rá, aztán elkezdtem lassabban enni, majd egyre több gyümölcs és zöldség került az étrendembe. Ma már ott tartok, hogy kifejezetten hiányzik, ha nem tudok valami zöldséget, gyümölcsöt, salátát enni, és már nem kívánom az ételekhez a szénhidrátos körítést. Nem olcsó étrend Tévedés. A sárgarépa nem drága, a káposzta sem, a karalábé sem. A káposztát sokféleképpen el lehet készíteni. Nyersen, párolva, főzve is nagyon finom. A kukorica is, és akkor még ott vannak a különféle magok. Egyik kedvencem a barnarizs, amiből tíz deka egész napra elég, és mennyivel egészségesebb, mint tíz deka kenyér. Minderre azonban meg kell, és meg lehet tanítani az embereket. Kevés, ha az orvos az elhízott betegnek azt mondja, fogyjon le, alakítsa át az étrendjét. De ha semmiféle eszközt nem kap a változtatáshoz, akkor mit sem érnek a jótanácsok. Nem könnyű változtatni Nem bizony Mert a család, az évtizedek alatt kialakult szokások gyakorta gátjai a változásnak. Az életmódváltáshoz sok türelem, kitartás kell. És a férje is úgy él, ahogy ön? Nagyjából igen. Ő nehezebben állt át, mert nem voltak kényszerítő körülmények. A súlyát mindig is kontroll alatt tartotta. Mindketten megtanultuk, hogyan befolyásoljuk önmagunkat. A dohányzóknak szoktam javasolni, hogy ha rágyújtanak, ne azt ismételgessék magukban: jaj, hogy ez milyen jól esik, milyen nehéz erről lemondani, hanem arra gondoljanak elalvás előtt, hogy milyen jó cigaretta nélkül. A százhalombattai konferencián is a pozitív gondolkodást hangsúlyozta. Ön szerint mit tehetnek a nem könnyű helyzetben lévő önkormányzatok a lakosság egészségéért? Nagyon-nagyon sok lehetőségük van. Azért tartom fontosnak az ilyen konferenciákat, mert ezek nyomán elindulhat a változtatás igénye, és helyi szinten egyfajta új személet meghonosítása. Ódivatú gondolkodás, hogy az egészség a betegség hiánya, és az sem igaz, hogy egy pillanatnyi állapot. Az egészség folyamat, ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2009.június 13

16 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK amit az ember egy életen át maga is alakít. Ez egy dinamikus egyensúly. Ha erre gondolunk, akkor az önkormányzatnak minden területén egészséges körülményeket kell teremteni ahhoz, hogy egy idő után az emberek a maguk környezetében is erre törekedjenek. És talán nem minden pénz kérdése Megrögzött szokásaink finom átalakítása, a körülmények, a feltételek módosítása nem feltétlenül jelent komoly kiadásokat. Mindenesetre a változtatásokat az önkormányzatban kell elkezdeni. Keveseknek jut eszébe, hogy a hivatal az első olyan hely, ahol egészséges munkakörülményeket kell teremteni, a dolgozókat normális időbeosztásban kell foglalkoztatni, a feladatokat pontosan körül kell írni. Persze, ha a vezető sem ismeri a maga feladatait, ha hisztérikus a légkör, akkor mindenki azzá válik. És ez egyrészt hat az ügyfelekre, de főként a hivatalban dolgozók egészségi állapotára. Az állandó feszültség, a stressz, amelynek kezelésére nincs módja, mert nincs elég pihenőidő, ebédidő, nem olyanok a körülmények, hogy még mozgásra is jusson, akkor ezek előbb utóbb betegséghez vezetnek. Azután kicsit menjünk ki a hivatalból, és nézzük meg, hogy mi van az önkormányzat egyéb intézményeiben. Nem biztos, hogy a legolcsóbb étkeztetést kell megpályázni vagy elfogadni, mert a rövid távon olcsó, hosszú távon nagyon sokba kerül. Ugyanez vonatkozik az iskolákra is, amelyek egészségvédelmi programjait ne csak támogassuk, hanem várjuk is el, hogy minél több legyen. És még valami, amiről kevés szó esik, pedig legalább annyira fontos, mint az egészségünk. Alapkérdés, hogy miként tudunk boldogulni emberi kapcsolatainkban. Mennyire tudjuk kezelni a feszültségeket, konfliktusokat. Képesek vagyunk-e megnyílni mások előtt. Értelmesnek találjuk-e életünket? Hiszünk-e abban, hogy a céljainkat meg tudjuk valósítani? Nem véletlen a szóösszetétel: egész-ség, ami egyensúlyt is jelent. Testi, és lelki egyensúlyt. Tehát nem elég azt mondani, hogy holnaptól megváltoztatom az étkezésemet, és közben tovább élem stresszes mindennapjaimat. Tehát nagyon lényeges, hogy olyan módszereket sajátítsunk el, amelyek megtanítanak pihenni, ellazulni. Nagyon sokszor mondtam el, még a parlamenti képviselőségem idején különösen férfi kollégáimnak, hogy a pihenés hozzá tartozik a munkához, a munka része, nem valami luxus. A munkához szükséges energiát a pihenésből nyerjük. Ha van, amiben előttünk jár a keleti gondolkodásmód, akkor az, hogy egésznek tekintik az embert. Messze vagyunk még ettől Igaz, de ez az út vezet oda, hogy egyre többen figyeljenek rá. Minél többen figyelnek rá, annál gyorsabb lesz a folyamat. Egyre többen gondolják majd azt, hogy az is jó befektetés, ha a településen például olyan sétáló tereket alakítunk ki, amelyeken keresztül lehet eljutni a hivatalokhoz, ezzel is arra ösztönözve az embereket, hogy mozogjanak. Az önkormányzatok kezében rendkívül sok egészségmegőrző eszköz van (az utóbbi hónapokban több önkormányzat még védőoltási programokat is indított). Csak élni kell velük. Igaz a szűrőprogramok nem olcsók, de a felvilágosító rendezvények, a helyi orvosok bevonásával, az élelmiszer-bemutatók nem kerülnek sokba, mi több szervezik a közösséget. Ezek apró lépések, de sokat jelentenek. Van még egy nagyon fontos dolog, amit sajnos nem igazán alkalmazunk, még állami szinten sem, az egészség-hatásvizsgálat. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati intézkedések, rendeletek megalkotása idején mindig megvizsgáljuk, hogy lesz-e és ha igen, milyen hatással a lakosok egészségi állapotára. Természtesen nem csupán arra gondolok, hogy milyen hatása van az autók kipufogó gázának, vagy a zajnak, hanem arra is, hogy például egy településen milyen gyalogos közlekedési lehetőségek vannak. Segítik-e ezek az ott lakók mozgását? Hogy lehet elérni a piacot, az orvosi rendelőt, az önkormányzatot, az iskolát? A konferencián hogyan reagáltak a felvetéseire? Sokan mondták, hogy olyan dolgokról beszéltem, amire eddig nem gondoltak. Ezek szerint nem reménytelen a helyzet? Nem. De nehéz munka vár az önkormányzatokra. Az egészségvédelem, az egészségfejlesztés az akkor működne jól, ha az illetékesek egymásra épülő, egymással összefüggő programokat valósítanának meg. Ehhez pedig nem eseti pályázatokat kellene kiírni, és nem szabadna szétaprózni a pénzeket. Kellene egy olyan országos program, ami mögé be tudnának állni, amihez igazodni tudnának az önkormányzatok. Ez olyan, mint a holisztikus orvoslás, amikor az orvos az egész szervezetet vizsgálja, és nem csak egyegy szervet. Pontosan, mert előfordulhat, hogy ha csak egy ponton avatkozunk egy betegségbe, az egy másik területen árthat. Sz. K. 14 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET június

17 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Nincs az életnek olyan területe, amelyben a tisztiorvosi szolgálat így, vagy úgy ne venne részt A párbeszéd nem kerül pénzbe Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvossal Szegvári Katalin beszélgetett Milyen az ÁNTSZ és az önkormányzatok kapcsolata? Jó. Tudvalevő, hogy a tisztiorvosi szolgálat köztisztviselőkből álló végrehajtó szervezet, amely a jogszabályoknak megfelelően működik, és precízen próbálja a közigazgatási eljárási szabályokat betartatni. Így nincs különösebb konfliktusunk az önkormányzatokkal, ami azért is fontos, mert nincs olyan ügyünk, ami ne lenne kapcsolatban velük. Legyen szó egészségügyi intézményekről, amelyeknek közel a felét önkormányzatok tartják fenn, de katasztrófa helyzetekben, a vízellátás terén is szorosan együttműködünk. Nincs az életnek olyan területe, amelyben a tisztiorvosi szolgálat így vagy úgy ne venne részt. Időnként azt halljuk, olvassuk a sajtóban, hogy az ÁNTSZ olykor túlzottan akadékoskodik. Mint említettem, az ÁNTSZ jogszabályokat tartat be. A mi mérlegelési lehetőségünk elég szűk. Persze tudom, hogy vannak olyan kis cégek, amelyek nem akarnak bizonyos előírásokat betartani, holott azok az ő fogyasztóik vagy vevőik biztonságát szolgálják. Ilyenkor előfordulhatnak kisebb, nagyobb konfliktusok. Az ÁNTSZ-nek az egyik legfőbb feladata az egészségügyi szolgáltatás megszervezése. Az egészségügyi szolgáltatók pedig az esetek döntő többségében partnernek tekintik az ÁNTSZ-t. Tudják, hogy akivel konzultálnak, az bizonyos kérdésekben segítséget is tud nyújtani. A százhalombattai önkormányzati konferencián is a népegészségügyi feladatokról beszéltem, és arról, hogy a lakosság egészségi állapotának javításában az önkormányzatok milyen területeken tudnak segítséget nyújtani. Ezen kívül ismertettem az influenza járvánnyal kapcsolatos legfrissebb adatokat. Sertésinfluenza, halljuk naponta. A 90 év feletti anyósom ebből az egészből körülbelül annyit értett meg, hogy szegény malackákkal valami baj van. Pedig a járványnak a sertéshez semmi köze nincs. Ez egy szerencsétlen angolszász terminológia, amit a sajtó egy része átvett, egy másik része szerencsére viszonylag gyorsan alkalmazkodott az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőző Központ terminológiájához. A jelenlegi hivatalos elnevezés: influenza A(H1N1)v. Milyen érdekes, hogy bár a betegséget először Kaliforniában mutatták ki, mégsem hívjuk kaliforniai betegségnek. A mexikóiak sem örülnének, hogy ha mexikói járványként emlegetnénk, hiszen ők már azzal is nagy áldozatot hoztak, hogy időben bejelentették a járvány terjedését, és igen súlyos gazdasági károkat okozó lépéseket tettek a világ többi részének védelmére. Felelőtlenség tehát, ha mi egy olyan állat nevéhez kötjük a betegséget, amelynek a húsát egyébként biztonságosan fogyasztjuk. Stagnál most a járvány? Egyáltalán nem. Most már lassan nem azt számoljuk, hogy a világ melyik országában mutatták ki a vírust, hanem azt, hogy hol nem. Az Európai Unió és az EFTA harmincegy országa közül már csak néhány van, ahol még nem észlelték a vírust. A környező országok közül éppen a közelmúltban mutatták ki Horvátországban is. Előbb-utóbb már nem az a kérdés, hogy járt-e az adott országban a vírus legalább egyszer, vagy nem, hanem az, hogy az egészségügyi szolgálat képes-e kimutatni. Az önkormányzatoknak milyen szerepük van egy ilyen járvány esetén? Súlyos és fontos szerepük van. Az egyik feladat: a lakosság egészségnevelése, illetve az ő dolguk az is, hogy megszervezzék a település papír zsebkendő ellátását, hogy elmagyarázzák a lakosságnak, miképpen lehet házilag maszkot készíteni, ha erre szükség lenne. Mikor kell maszkot hordani? Ha influenzás beteget ápolunk, vagy ha mi vagyunk betegek. Az utcán a maszkot hatástalannak tartja a tudomány. Az önkormányzatok feladata az is, hogy tisztán tartsák azokat a felületeket, asztalokat, pultokat, padokat, amelyek felgyorsíthatják a járvány terjedését. Ugyanakkor a hivatalnak el kell érnie, hogy az iskolákban, munkahelyeken sűrűn mossanak kezet. Az a tapasztalatunk, hogy az önkormányzatoknak fontos a lakosság egészsé- ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2009.június 15

18 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK gi állapota. Gyakorta szívósan küzdenek a megfelelő egészségügyi szolgáltatásokért. Százhalombatta kirívó példa, hiszen jobban áll anyagilag, mint sok más település. Mit tehet egy olyan önkormányzat, ahol csak harcos kedv van, de pénz nincs? Nem mindenhez kell sok pénz. Igaz ugyan, hogy például Szombathely vagy Százhalombatta az átlagnál lényegesen magasabb iparűzési adó bevételből gazdálkodik, aminek következtében nagyobb a mozgásterük, védőoltásokat tudnak finanszírozni, jobb a szociális ellátórendszerük. Az viszont nem kerül semmibe, hogy járvány idején jobban figyeljenek és figyelmeztessenek a higiéniára. A közösségi helyeken lévő asztalokat valóban nem kerül pénzbe gyakorta letörölni, de az már igen, hogy felszámolják a települések szegénynegyedeit vagy legalábbis javítsák a higiénés helyzetüket. A szociális minisztériummal való egyeztetés keretében kezdeményeztük az úgynevezett egészségőr mozgalom visszaállítását. Ez azt jelentené, hogy a településen, egy viszonylag egyszerű képzés után, megbízást kapna egy vagy néhány személy, akik segítenék javítani a szegénynegyedek lakóinak higiénés körülményeit. Olykor elég az is, ha kitakarítják az udvart vagy a betegeket eljuttatják orvoshoz. Elképzelhető, hogy ez a program néhány hónapon belül újra elindul. A konferencián a szűrések fontosságáról is beszélt. Pillanatnyilag szűrési rendszer zajlik az országban, azaz kettő országos már működő az emlőszűrés és a méhnyakrákszűrés, kettő pedig modellkísérlet. Ez utóbbi a vastagbélszűrés, illetve, ami Magyarországon még kuriózum, a szájüregi daganatszűrés. Mit jelent, hogy költséghatékony? Nem szokás ilyenről beszélni, de azért létező szempont, hogy körülbelül mennyibe kerül egy ember életévnyeresége. Vagyis mennyit ér meg egy ember a társadalomnak. Ez az összeg pillanatnyilag, a szakirodalom szerint, körülbelül egy évnyi művesekezelés költsége. Ma ez az a határ, aminél többet a világon sehol, semmiféle módszerrel nem lehet vállalni. Ennek oka pedig az a súlyos és feloldhatatlan konfliktus, hogy minden társadalomnak, vagy minden biztosítói közösségnek egy adott pénzösszege van. Itt nincs pardon. Ha egy emberre elköltöm a pénz négyötödét, akkor az öszszes többi betegre csak az egyötöde marad. Tehát egy ponton ki kell mondani: bocsánat, egy bizonyos betegségre ennél többet nem tudunk költeni. Például a méhnyakrák elleni védőoltás típusosan ilyen. Egy gazdagabb település átvállalja az oltás költségeit. A szegényebbek erre nem képesek, és ezért az ott élők közül csak az kap oltást, aki megveszi magának. Mondok egy meglepő adatot: Magyarországon a felső tízezer gyerekei nincsenek beoltva méhnyakrák ellen. Holott a módosabb szülőket nem döntené nyomorba a 90 ezer forintos oltás megvásárlása. A költséghatékonyság a biztosítási rendszerben nemigen ismert fogalom Magyarországon. Erről sajnos nem szoktunk beszélni, pedig nem ártana, ha többet tudna róla a lakosság, mert akkor megértené, hogy amikor egy bizonyos társadalmi vagy üzleti csoport lobbizik valamilyen gyógyító eljárás bevezetéséért, akkor lehet, hogy ha elér valami eredményt, az egy másik betegcsoport kárára történik. Tehát amikor azért protestálunk, hogy a kórházakban minden szobában legyen légkondicionáló, akkor tudnunk kell, hogy ez csak úgy tud megvalósulni, ha a gyógyítástól vonunk el pénzt. Nehéz döntési helyzetek Vannak országok, ahol társadalmi párbeszéd formájában vitatják meg, hogy mire költsék a biztosítók pénzét. Mondok egy extrém példát: az idősek hallókészülékét támogassuk nagyobb mértékben, vagy a kisgyerekkori vesedaganatok gyógyítását? Ha így tesszük fel a kérdést, akkor a nagymamák feltehetően azt fogják mondani, hogy ők inkább tölcsérrel hallgatják a televíziót. De messze vagyunk még ettől Pedig a párbeszéd nem kerül pénzbe Éppen ezért kellene elkezdeni. Visszatérve a szűrésekre: e téren is nagy szerepük van az önkormányzatoknak, hiszen ők tudják leghatásosabban mozgósítani a lakosságot. A szűrés ingyenes, ám a betegségek sok pénzbe kerülnek. 16 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET június

19 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A társadalmi elfogadottsághoz nagyon fontos a pozitív cigánykép-bemutatása Romaprogram a honvédségnél Jóni Tibor nyugállományú ezredessel, a Honvédelmi Minisztérium romaügyi szakreferensével Szegvári Katalin készített interjút Ha jól tudom 2002-től dolgoznak a minisztériumokban romaügyi referensek. Addig a honvédelmi tárcánál is csak közvetve foglalkoztak romaügyekkel. A műszaki zászlóaljak állományába ugyan jelentős cigány származású katona került, de nem azért mert cigányok voltak, hanem szociális rászorultságuk okán. Amúgy az érvényben lévő törvények alapján nem is lehet foglalkozni a katonák hovatartozásával, ennek megfelelően nyilvántartásunk sincsen. Kivéve, ha valaki cigánynak vallja magát. Ez esetben ennek megfelelően vehetnek részt különböző, az esélyegyenlőségüket segítő programokban. Ön ezzel egyetért? Egyes kiemelkedő roma közéleti személyek szerint ez egy álszent szemlélet. Szűcs Erika miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy ha nem tudjuk, kik a cigányok, akkor ellenőrizni sem tudjuk, hogy a nekik szánt programok, pénzek elérik-e őket. Véleményem szerint ez egy csapdahelyzet, amit most több civil szervezet próbál megváltoztatni, mégpedig az önkéntes és érzékeny adatok megfelelő kezelésével. A Honvédelmi Minisztériumban a romaprogramokat ön dolgozta ki. A programot három részre osztottuk. Az első fontos kérdés az volt, hogy hogyan lehet bekerülni a honvédséghez, és miként lehet figyelembe venni a cigány közösségek a nem cigány közösségektől eltérő sajátosságait. Van egy második része a programnak, ami arról szól, hogy a honvédség állományában lévő cigány katonákkal, hogyan foglalkozzunk. Hogyan lehet bekerülni a honvédséghez? Hirdetnek egy programot, ami cigányoknak szól, de nem lehet az iránt érdeklődni, hogy ki milyen származású. Ez a 22-es csapdája. A programokat mindig úgy hirdetjük meg, hogy elsősorban cigány jelentkezőket várunk, de jöhetnek nem cigányok is. Tehát rugalmasan kezeljük ezt a kérdést ben egy ezerfős felmérést készítettünk. Becslések alapján megállapítottuk, hogy a hadseregben milyen a cigányok aránya. Ez akkor körülbelül 6 százalék volt, tehát nagyjából hasonló, mint a társadalomban. És ez így rendben is lenne, de kiderült, hogy a cigányok elsősorban a legénységi állományban vannak. Tehát kevés a tiszthelyettes és a tiszt. Ezért célszerűnek látszott, hogy a tiszt- és tiszthelyettesi kategóriában kellene nagyobb figyelmet fordítanunk arra, hogy a cigány közösségből hogyan lehet ide bekerülni. Vannak e területen követhető tapasztalatok, hiszen Nyugat-Európában és Amerikában a legénység főként az alacsony státusú rétegből, feketékből, bevándorlókból kerül ki. Ezért kezdtünk el programokban gondolkodni. A cigány származású tiszthelyettes és tiszti állomány arányának növelésére irányul a honvédelmi miniszter által alapított Lippai Balázs ösztöndíj, ami havi ezer forint összeget jelent a tiszthelyettes és a tisztképzésben résztvevő cigány tanulók részére. Ők önként nyilatkoznak arról, hogy cigányok. Egy bizottság dönti el, hogy ki felel meg a pályázat kritériumainak. Az ösztöndíj célja, hogy enyhítsük a cigány tanulók hátrányos helyzetét. A felvételinél előfordul diszkrimináció? Azt gondolom, hogy a felsőoktatási törvények a tisztképzésben is biztosítják az egyenlő esélyeket. A tiszthelyettes képzésben volt olyan év, amikor a vezérkari főnök a kérésünkre többletlétszámot engedélyezett, éppen a cigány tanulók javára. Mi abban az időben kezdtünk el tervezni, amikor még nem volt gazdasági válság, és kevesebben jelentkeztek hozzánk. Ennek egyik oka, hogy a fizetések nem túl magasak. Akkoriban azt láttuk, nagy szükség van arra, hogy a roma közösséget bevonjuk a honvédség katonai szolgálatát vállalók közé. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk, hiszen a cigányok egészségügyi állapota sokkal rosszabb, mint a nem cigányoké. Azt is láttuk, hogy vannak olyan tradíciók, amelyek alapján a cigányok kevésbé mobilizálhatók, tehát az átlagosnál jobban kötődnek szülőföldjükhöz, családjukhoz. Közismert, hogy a romák képzettsége alacsony. Többségüknek már a nyolc általános elvégzése is problémát jelen. Ezen még lehet segíteni, de a büntetett előélet kizáró ok. Mostanság, hogy egyre több a munkanélküli, vonzóbb lett a honvédség. Jelenleg három helyszínen kezdünk el mintaprogramot, ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2009.június 17

20 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ami szakképzéssel kezdődik. Ezt a régiós munkaügyi központtal és a régiós képző központtal közösen végezzük. A résztvevők tartósan munkanélküliek, hat hónap alatt 540 óra képzésen vesznek részt. Kapnak egy rövid betekintést a honvédség elvárásaiba, és kapnak egy fegyveres biztonsági őr képzést, amely nekünk nagyjából egybeesik a lövészképzés alapozásával. Jár ehhez valami juttatás? A munkaügyi központ finanszírozza a keresetpótló jövedelmet, a képzés pedig ingyenes. A végén kapnak egy OKJ-s bizonyítványt, fegyveres biztonsági őr képesítést, és ezt követően mi munkát biztosítunk számukra. Ezzel a képzettséggel, ha nincs érettségijük, tiszthelyettesi rendfokozatig juthatnak el. Ha van érettségi, akkor lehetőségük van arra, hogy tiszthelyettesi képzésen vegyenek részt, ezt követően pedig már tiszthelyettesként, szerződéses katonaként tudnak dolgozni. Tehát ez lenne a minta. Hányan vesznek részt ebben a programban? Háromszor 25 fő, három helyszínen: Nyíregyházán, Debrecenben és Szolnokon, az Észak-alföldi Régió munkaügyi központjának együttműködésével. Megvannak már a résztvevők? A jelentkezők megvannak, sőt a szűrés is elkezdődött. Vannak még problémák, mert néhányan még nem kapták meg a feddhetetlenségi nyilatkozatot, ami sokkal részletesebb, mint az erkölcsi bizonyítvány. Ha a minta programunk lezárul, akkor elindul a felzárkóztatási és szakképzési program is, ugyanis jó néhány potenciálisan alkalmas roma fiatal nem végezte el a nyolc általánost. Őket beiskolázzuk, a nyolc osztály elvégzése után a többi már nyolc általános végzettségű jelentkezővel együtt hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt szerezhetnek, és így a honvédség szerződéses katonaként alkalmazza őket. Ez a következő projektünk. És oda hány embert gondolnak? Úgy tervezzük, hogy ez háromszor főt érintene, az Északalföldi-, az Észak-magyarországi, és a Dél-dunántúli Régióban. Sohasem volt könnyű ebben az országban kisebbségnek lenni de most Úgy gondolom, hogy az ilyen programoknak nem csak egy eredménye van. A társadalmi elfogadottsághoz, a társadalmi befogadáshoz nagyon fontos a pozitív cigánykép-bemutatás. Ha mi ezt a programot végigvisszük, akkor ez azt jelenti, hogy egyszerre cigány embernek és a családjaiknak lesz hosszú távra biztos megélhetése. Sok más programmal ellentétben a képzést egyértelműen követi a tartós munkahely biztosítása. Ön, ilyen fiatalon, miért nyugállományú? 30 éves fegyveres szolgálat van mögöttem. És annak idején, amikor kezdett, honnan került a pályára? Szabolcs megyei vagyok, egy Nyíregyháza melletti kis településről származom. Apám zenész volt, és belőlem is zenészt akartak nevelni, de én a gimnázium után a katonai főiskolát választottam. Akkor könnyebb volt továbbtanulni? Jelenleg sokkal könnyebb bekerülni a főiskolára. Mégis úgy érzem, hogy régebben nem érte annyi atrocitás a romákat, mint manapság Az előítélet meg volt akkor is, csak nem volt ilyen durva és ennyire ellenséges a hangulat. Gyerekkorában érték atrocitások? Kevés olyan cigány gyerek van, aki nem szerez valamilyen sérülést. Talán ennek köszönhetem, hogy pszichológiát végeztem, és a tanultak alapján próbáltam megkeresni a problémák gyökereit. Nem akar erről a korszakról beszélni? Nem szivesen, mert a gyermekkori, fiatalkori események és sérülések még mindig torzitják az emlékeimet. Az emlékek, tapasztalatok feldolgozásában pszichológia sokat segít, mint ahogy a romológia képzésen szerzett ismeretek is. A tanulás során sok összefüggés világosodott meg bennem. Most már három diplomája van? Négy, mert van egy tanár szakos diplomám is. És a nyugállomány ellenére is rendkívül aktív. Sok a dolgom, és nem csak a programok szervezése. Egy értelmiségi cigánynak nagy a felelőssége egy olyan társadalomban, ahol egyesek számára mindenért a cigányok, a zsidók a felelősek Bizony így van. Az előítéletességben a klaszikus gondolkodók fokozatokat különböztettek meg: 1. szóbeli; 2. elkerülés; 3. hátrányos megkülönböztetés; 4. bántalmazás (testi, lelki); 5. fizikai megsemmisités. Ez egy folyamat. Azt gondolom, most majdnem a legvégső stációig jutottunk el És ebben nagy szerepe van a politikának, amelyik megosztja cigányokat és gyakorta mintegy kivásárolja a cigányok közül azokat, akik hajlandók behódolni a hatalomnak, és közben elfelejtik azok érdekeit képviselni, akiknek a sorsa az ő kezükben is van. Az cigányok jelentős része túlélésre játszik, ami bizonyos szempontból érthető, csak ezáltal nem javul a cigányság nyomorúságos helyzete. A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy az elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig az elme és a test egy, és nem szabadna külön kezelni. (PLATÓN) 18 A mellékletet írta és szerkesztette: Szegvári Katalin Fotók: Kolin Péter Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.