Közműhálózatok tervezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közműhálózatok tervezése"

Átírás

1 Felkészülési segédanyag az építőmérnöki Bsc képzés Közműhálózatok tervezése című tantárgyához Jelen segédlet az előadási órák rövidített, vázlatos szövegét tartalmazza. Az ábraanyag az órán vetített, letölthető ppt file-okban található. A gyakorlati oktatás fő témakörei: 1) Egy néhány ezer lakosú település vízellátási, szenny- és csapadékvíz elvezetési tanulmánytervének elkészítése. A terv elkészítésében a hidraulikai számításokhoz kötelezően alkalmazandó szoftverek: a) Vízellátás HCWP (saját fejlesztés) b) Csapadékvíz elvezetés - US-EPA SWMM 2) Korróziós laboratóriumi gyakorlat (2 óra). A földbe fektetett vezetékek elhasználódásához vezető folyamatok megismerése céljából. 3) Csőstatikai számítási gyakorlat PAPCAD szoftverrel. A szoftverek alkalmazásához szükséges konzultációkat a gyakorlati órákon, a tanszéki számítástechnikai laboratóriumban biztosítjuk. 1.

2 Tantárgyra vonatkozó adatok A tantárgy megnevezése Közműhálózatok tervezése NEPTUN kód BMEEOVK-ASG2 Tantárgy rövid neve (max 20 betű) Kozmuterv Gesztor tanszék / Beoktatók Vízi Közmű és Környezetmérnöki 100 % Képzés (szakok felsorolása) Építőmérnöki szak, Infrastruktúra-építőmérnöki ágazat, Települési szakirány Jelleg szakirányos Előadás/Gyakorlat/Labor óra 1/3/0 Kredit 5 Előtanulmányi követelmény I08 Regionális közmű rendszerek Követelmény Vizsga Javasolt szemeszter Őszi Keresztfélév - Rövid tantárgyprogram A közműtervezés, közmű rekonstrukció mérnöki feladatai képezik a tantárgy súlypontját. Az egyes közművek tervezési sajátosságait, követelményeit taglalja, különleges hangsúlyt fektetve az önkormányzatokkal, kivitelezőkkel, az üzemeltetőkkel tartandó kapcsolatokra, információ cserére. A tárgy keretében egy komplex tervezési feladat kerül kidolgozásra, mely kiterjed egy település vízhálózat-, szenny- és csapadékvíz elvezetésének tervezésére. Témakörök: Vízelosztó rendszerek, szenny- és csapadékvíz-gyűjtő hálózatok tervezése. Gázelosztó hálózatok, távhő- és villamos energia ellátó hálózatok tervezésének építőmérnöki vonatkozásai. Előadáskurzusra vonatkozó adatok Előadók Dr. Darabos Péter, Dr. Buzás Kálmán Aláírás megszerzés feltétele Ellenőrző dolgozatok eredményes teljesítése Félévközi feladat beadása Nyelv Magyar Számonkérés módja Szóbeli vizsga Évközi követelmények 4 ED, TF Évközi követelmény leírása 4 ellenőrző dolgozat Tervezési feladat A jegykialakítás szempontjai 50 % Vizsga, 40 % Tervezési feladat, 10 % ED Javasolt félév Őszi Jegyzetek Darabos P.-Mészáros P. (2006): Közművek, Egyetemi jegyzet, Műegyetemi kiadó, Budapest Öllős G. (1987): Vízellátás, Aqua Kiadó, Budapest Öllős G. (1990): Csatornázás-Szennyvíztisztítás, Aqua Kiadó, Budapest Sali E. (1998): Csatornázás (tervezési segédlet) 2.

3 14 hetes tantárgyprogram Hét Előadás / Témakör Gyakorlat 1 2 óra ea. 1. Közműtervezési alapismeretek. A tervezés alapadatai, rendezési tervek. A közműberuházás folyamata és ezen belül a tervezési fázisok helye és szerepe. Igények és terhelések meghatározása a vízellátásban, és a szennyvízelvezetésben. 1 2 óra gy. 1. Korróziós laboratóriumi gyakorlat összevont előkészítő. 2 4 óra gy. 2-3.Tervezési feladat kiadása. Vízellátás tervezése. Ellátási terület lehatárolása. Vízigények meghatározása. Tározó térfogat meghatározás. Hálózat helyszínrajzi vonalvezetési változatainak kidolgozása. 3 2 óra ea. 2. Vízellátó rendszer tervezésének feladatai. Tárózó térfogat méretezés, hálózati rendszer kialakítása, hidraulikai számítások, méretezés, ellenőrzés. 3 2 óra gy. 4.Ellenőrző dolgozat Korróziós gyakorlat anyagából Vízellátás. Hálózatmodellezési ismeretek. HCWP programbemutató. Összevont gyakorlat. 4 4 óra gy. 5-6.Vízellátó hálózat hidraulikai méretezése, vizsgálata. Számítástechnikai laboratóriumi gyakorlat. 5 2 óra ea. 3. Csatornázási rendszerek. Rendszer kialakítás. Szennyvízelvezetés. Gravitációs csatornahálózatok méretezése. Nyomás alatti és vákuumos szennyvízelvezetési rendszer kialakításának és alkalmazásának szempontjai. 5 2 óra gy. 7. Vízellátó hálózat hidraulikai méretezése, vizsgálata. Számítástechnikai laboratóriumi gyakorlat. 6 4 óra gy. 8-9.Ellenőrző dolgozat Vízellátás Szennyvíz elvezetés tervezése. Szennyvíz terhelések meghatározása. Hálózat helyszínrajzi és magassági vonalvezetési tervváltozatainak elkészítése. 7 2 óra ea. 4. Csapadékvíz elvezető hálózati rendszerek felépítése, kialakítása. Csapadékvíz elvezető hálózatok tervezésének feladatai. Terhelés meghatározás, lefolyás modellezés. 7 2 óra gy. 10. Szennyvíz hálózat hidraulikai méretezése. 8 4 óra gy Ellenőrző dolgozat Szennyvíz elvezetés Csapadékvíz elvezetés. Hálózat helyszínrajzi és magassági vonalvezetési tervváltozatainak elkészítése. 9 2 óra ea. 5. Gáz-, távhő hálózati rendszerek sajátosságai, a tervezés építőmérnöki feladatai. 9 2 óra gy. 13.Csapadékvíz csatorna méretezése racionális módszer alkalmazásával óra gy Hálózatmodellezési ismeretek. SWMM programbemutató. Összevont gyakorlat óra ea. 6. Vízi közmű hálózatok kiviteli tervezése. Hálózatok kialakításának alapelvei, közmű vezetékek elhelyezése közterületen, védőtávolságok. Csőanyagok, csőrendszerek, csomópontok tervezése. Csőstatikai feladatok. Munkaárok kialakítás, víztelenítés óra gy. 16. Csapadékcsatorna hálózat hidraulikai vizsgálata (SWMM). Számítástechnikai laboratóriumi gyakorlat óra gy Csapadékcsatorna hálózat hidraulikai vizsgálata (SWMM). Számítástechnikai laboratóriumi gyakorlat óra ea. 7. A hálózatok elhasználódása, korróziós folyamatok. Korrózió elleni védekezés módszerei, eszközei. Rekonstrukció tervezés előkészítése, sajátosságai, módszerei óra gy. 19.Korróziós laborgyakorlat Csőstatikai laborgyakorlat 14 4 óra gy Ellenőrző dolgozat Csapadékvíz elvezetés Feladat beadás. 3.

4 A TANTÁRGY SZAKMAI TARTALMA (Óravázlatok) 1. előadás Tanulmányterv (csatornázásban általános terv). Az alaptérképek méretaránya 1:4000-1: Rendezési tervek (tartalmukat miniszteri utasítás szabályozza): - általános rendezési terv (ÁRT) - részletes rendezési terv (RRT) Koncepciótervek (változatok) Megvalósíthatósági tanulmány - szükség esetén környezeti hatástanulmány (jóváhagyás) Beruházási program: (már nagyon fontos a gazdasági kérdések vizsgálata is - költségbecslés, ütemezés, organizáció). Engedélyezési terv: A konkrét megvalósítás irányába tett legfontosabb lépés, az összes érdekeltnek jóvá kell hagynia, nagyon bonyolult és időigényes tevékenység. Versenyfelhívási (Tender) dokumentáció: Tervezésre, vagy kivitelezésre, általában a kiviteli tervet közelítő kidolgozottsági szint. Kiviteli terv: Ez alapján történik az építés, minden olyan részletet, szakágat tartalmaznia kell, ami a megvalósításhoz elengedhetetlen (szakági tervek, kitűzés, kisajátítás stb Jogszabályismeret Jogalkotási hierarchia (1987. évi XI. tv. a jogalkotásról) Törvény: Rendelet: Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: Közzététel: Hatály: A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül. A köznyelv "törvény" alatt esetenként a jog egészét, bármelyik jogszabályt illetve a bíróságot is érti. Kormány és kormány tagjai és az önkormányzatok hozhatnak, a kormány tagjai együttesen is. Jelölés pl. 4/1995. (V. 4.) KTM rendelet. Régebben az országos hatáskörű szervek rendelkezést {rek.} hozhattak (pl. OVH). Határozat, Utasítás, Szabvány, Közlemény, Jogi iránymutatás Magyar Közlöny - ami minden állampolgárt érinthet, a többi tárcaközlönyökben visszamenőlegesség nem Az építtetőnek érdeke, hogy az engedélyköteles építkezése előkészítéséhez és végrehajtásához szakembereket vegyen igénybe. Az egész lebonyolítás időtartamára építési műszaki ellenőrt célszerű fogadni, engedély köteles építkezés esetén tervezői névjegyzékbe bejegyzett tervező és felelős 4.

5 műszaki vezetői névjegyzékbe bejegyzett kivitelező bevonása nélkülözhetetlen. Bonyolultabb ügyekben szükséges lehet műszaki szakértő és ügyvéd. A jelentősebb telekalakításokhoz településtervező szükséges, földmérő viszont minden telekalakításnál. Alapvető jogszabályok: évi LXXVIII. törvény (Étv.) Az épített környezet alakításáról és védelméről 253/ 1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) Az országos településrendezési és építési követelményekről Az engedélyezéshez szükséges az országos rendeletek közül: 45 /1997.(XII.29.) KTM. Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről 46/1997.(XII.29.) KTM. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet A telekalakításról évi IV. törvény Az államigazgatási eljárás általános szabályairól Az engedélyezési fajtától függő további mintegy 30 szakhatósági rendelet, és ezek mellett elengedhetetlen a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletek vonatkozó fejezeteinek ismerete is. Természetesen az állami és helyi rendeletek, továbbá a hatósági engedélyek kötik az építkezések összes résztvevőit is. Ennek biztosítására az építési hatóság ellenőrzést köteles tartani, szükség esetén kötelezettségeket is elrendelhet. Az építési ügyek összes résztvevője az Étv. értelmében köteles együttműködni Az igénymeghatározás módszerei A közműrendszerek tervezésének, fejlesztésének igen fontos megalapozó feladatrésze az igények meghatározása. Mint arról már a közműrendszerek, közmű szakágak ismertetése során szó volt, a lakosságot, a települést kiszolgáló létesítmények élettartama 10 években mérhető. Ezért ezeket nem a megvalósulás időpontjában várható igényekre tervezzük, hanem úgynevezett távlati (20-30 év) igényekre. A közműfejlesztési tervezéssel kapcsolatban általánosságban megállapítható, hogy a fejlesztési terveket a tervezett létesítmény, vagy létesítménycsoport élettartamának figyelembevételével kell elvégezni. Különösen fontos, hogy a tervezett létesítmény üzemi élettartama alatt ne terhelődjön túl, vagyis a jelentkező igényeket mindíg ki tudja elégíteni. Nyilvánvaló, hogy ez a feltétel csak akkor teljesíthető, ha kellő pontossággal ismerjük a távlati igényeket. A közmű tervezés folyamatának első, és sokszor legtöbb vitát kiváltó lépése az igények meghatározása, prognosztizálása. Egy-egy nagyobb közműfejlesztési beruházás költségeit, ütemezését alapvető módon befolyásolja az igény prognózis. Az egyik legnagyobb gond a prognózis készítése során, hogy a fogyasztási szokásokra a gazdasági-politikai változásoknak is igen jelentős hatása van. Az ország EU csatlakozása ebben a tekintetben várhatóan kedvező hatású lesz, abban az 5.

6 értelemben, hogy a gazdaság és a politikai helyzet nagyrészt kiszámíthatóvá válik, és ezzel a prognózis készítés biztonsága is növekszik. A közmű fejlesztési tervek készítése nem csupán egyszerű statikus szerkezettervezés, mint arról a tervezési elvek, kapcsán már szó volt. A rendszerek bonyolultságára való tekintettel a tervezés bizonyos szintjéig (beruházási program) alternatívákban szokás gondolkozni, melyeket műszakigazdasági mutatóikkal kell összehasonlítani. A tervező feladata a műszaki megoldások kidolgozása mellett a gazdasági mutatók, költségek meghatározása, dokumentumba (tervbe) foglalása a döntéshozók számára értékelhető formában. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a nagyobb közmű létesítmények kivitelezése éppen kiterjedtségük miatt hosszú időt, éveket vesz igénybe. Ezért már a tervezés során az igények kielégítését, illetve a beruházást ütemezni kell. A műszaki gazdasági mutatókat az egyes alternatívákhoz, amelyek létesítésének ütemezése akár jelentősen eltérő is lehet, az ütemezés figyelembevételével kell kimunkálni. Az igényprognózisok készítése során soha sem szaban figyelmenkívül hagyni az üzemeltetőknél felhamozódott tapasztalatokat. A szabványokban és műszaki irányelvekben rözített igénymutatókat mindíg össze kell vetni az üzemeltetői tapasztalatokkal. Különösen igaz ez a jelenlegi hazai viszonyok között, amikor a drasztikus áremelések hatására majd minden közműszakágban jelentősen visszaesett, legfeljebb stagnál a fogyasztás. A közműszolgáltatással kapcsolatos igényeket befolyásoló tényezők közül érdemes néhányat kiemelni, melyeknek minden közmű esetében alapvető szerepük van: A lakosszám, a népesedés alakulása. A lakások száma és felszereltsége Az időjárás. Településszerkezet. Fogyasztói szokások. A közműszolgáltatást a lakosságon kívül az ipari és mezőgazdasági üzemek is igénybe veszik, ezért az igények meghatározását mindhárom fogyasztói körre el kell végezni. Az igénymeghatározás során feladat az igények időbeli és térbeli megoszlásának meghatározása, a különböző fejlesztési időhorizontokra. A következőkben a VÍZELLÁTÁS és a CSATORNÁZÁS tervezése során alkalmazott igénymeghatározási módszereket vesszük sorra. 6.

7 1.3. Vízellátás Egy település teljes ivóvízigénye a következő részekből tevődhet össze: Lakosság ivóvízigénye Ipar ivóvízigénye Mezőgazdaság vízigénye Közületi fogyasztók vízigénye Tűzoltás vízigénye Közterület fenntartás vízigénye Szolgáltatási veszteségek A lakosság vízigényének meghatározása A tervezés első lépéseként a rendezési tervek alapján úgynevezett fogyasztási körzeteket jelölünk ki oly módon, hogy egy-egy körzeten belül a beépítés jellege, az épületek szintszáma, az ellátottság színvonala, a fogyasztói szokások közel azonosak legyenek. Az ellátottság színvonala alapján a lakossági ellátás négy szintje különböztethető meg: Közkifolyós módon ellátott fogyasztó, aki a csőhálózatra szerelt közkifolyós vízvételi helytől, közúton mérve, legfeljebb 150 m távolságra lakik. Félkomfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek ingatlanán egy csapolóhely van. Komfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek lakásán több csapolóhely (fürdőszoba, WC,stb.) van. Összkomfortos módon ellátott fogyasztó az, aki a vízellátáson kívül egyéb rendszeres kommunális szolgáltatásban részesül (melegvíz, központi fütés, gázellátás, stb.) A vízigényeket a fogyasztási körzetekre a lakosszám és a éves átlagos fajlagos vízigények alapján a komfortfokozat ismeretében határozzuk meg. Ehhez általában az MSZ /1-84.sz. ágazati szabványban rögzített háztartások éves átlagos fajlagos vízigényeinek irányszámait használjuk fel: Félkomfortos lakóépületek l/fő.d Komfortos lakóépületek l/fő.d Összkomfortos lakóépületek l/fő.d Tekintettel arra, hogy itt intervallumok vannak megadva, célszrű a konkrét számításnál figyelembe veendő fajlagos értéket a jelenlegi illetve leendő üzemeltetővel egyeztetni. Tekintettel arra, hogy a lakosság vízfogyasztása időben változó, a különböző időhorizontokra jellemző vízigényeket határozunk meg: 7.

8 Átlagos napi vízigény Q átlag d i n 1 N i q i ahol n - a fogyasztási körzetek száma N i - q i - az ellátott fogyasztói egység mennyisége az átlagos fajlagos vízigény az i-dik fogyasztási körzetben. Legnagyobb napi vízigény Q max d i n 1 i N i q i ahol i - évszakos egyenlőtlenségi tényező. Az éves átlagos és az évente egyszer előforduló legnagyobb vízigény hányadosa. Az évszakos egyenlőtlenségi tényező tájékoztató értékei a települések jellege szerint: Település jellege Országos és kiemelt felsőfokú központ Felsőfokú részleges felsőfokú központ és Középfokú központ Ipari Mezőgazdasági Vegyes Üdülő Legkisebb napi vízigény Q d min = Q d átl Alsófokú központ A legkisebb napi vízigényt a szabvány nem említi de ismerete a tervezés során sok esetben szükséges. 1 Az üdülési idény idôtartamára vonatkozik. 8.

9 Az ipar vízigénye Az ipari termelés vízigényeinek biztosítására elsősorban az ipari vízellátás hivatott. Jelentőségének és fontosságának hangsúlyozása nem választható el az alapvető ténytől, hogy az ipari víz elnevezés nem vízminőséget, hanem vízhasználati célt határoz meg. Így az ipari vízigényeket feloszthatjuk: Hűtővíz- Kazántápvíz- Technológiai víz- Öblítő-, mosó-, oldóvíz- Termékbe bedolgozott víz- Szállító és osztályozó víz- igényekre. Ezek közül az igények közül vannak olyanok, amelyeket ivóvíz minőségú vízzel kell kiszolgálni, ezeket az igényeket a fogyasztóval egyeztetve kell meghatározni. A fentieken kívül minden üzem részére szükséges ivóvíz minőségű ún. szociális víz biztosítása (ivás, fürdés, konyha, WC,stb.). Ez utóbbi vízigény megállapítása a lakossági vízigényekhez hasonlóan történik A mezőgazdaság vízigénye A mezőgazdaság az iparhoz hasonlóan kétféle vízigénnyel jelentkezik, technológiai és szociális vízigénnyel. A technológiai vízigény bizonyos esetekben lehet ivóvízminőségű (pl. állattartó telepek) melyet a közüzemi hálózatról lehet biztosítani. Ilyen esetekben a mezőgazdasági üzem szakértőivel kell konzultálni a technológiai vízigényt illetően. A szociális vízigény megállapítása itt is a lakossági vízigényekhez hasonlóan történik A tűzoltás vízigénye Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint (45 (8) pont): "A lakótelep és a létesítmény közös vízellátási rendszere esetén a vízvezetéki hálózatot úgy kell méretezni, hogy az a településen a kommunális átlagos, a létesítménynél pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvízmennyiséget egyidejűleg biztosítsa." Különösen kis települések esetén a hivatkozott szabályzat rendelkezései alapján meghatározott vízigény adja a mértékadó terhelést. A tűzivíz igény meghatározására itt részleteiben nem térünk ki, csak emegemlítjük, hogy a mennyiségi igény mellett ebben az esetben is igen fontos a nyomásigény! A település jellemző vízigényei A települések vízigénye a kommunális (lakossági), ipari, mezőgazdasági stb vízigényből tevődik össze. A településre jellemző vízigények: Átlagos napi vízigény Q d átl Legnagyobb napi vízigény Legnagyobb órai vízigény Q d max Q h 9.

10 Legkisebb napi vízigény Q d min A legnagyobb órai vízigényt kétéle módszerrel lehet meghatározni: h - Napon belüli egyenlőtlenségi tényező, vagy óracsúcs tényező figyelembevételével. n h Q h = Q d átl 24 Q h - meghatározása a napi összes fogyasztás százalékában, mérési eredmények, vagy irodalmi adatok alapján Szennyvíz terhelés meghatározása A települési vízelvezető rendszerekben nem csak az ivóvízhasználat során keletkezett hulladékot, az ún. szennyvizet kell a településről elvezetnünk, hanem ugyanazon, vagy külön hálózatban a település vízgyüjtőjén lehullott csapadékból származó vizeket is. A két féle csatornahálózatot terhelő anyagáram jellemzőit tekintve lényegesen eltér egymástól, ezért a belőlük számítható terheléseket külön tárgyaljuk. Fontos megjegyezni, hogy a külön történő tárgyalás műszakilag is teljesen indokolt, hiszen a terhelési idősorok korrekt szuperpozíciója megengedett. A csatornahálózatok terhelésének megállapításakor az első lépés a keletkező szennyvízmennyiségek megállapítása. Ehhez célszerű a vízellátási tervezéseknél használatos vízigényekből kiindulni, hiszen a szennyvíz éppen az ivóvíz használat kapcsán keletkezik. A vízellátásnál meghatározott Qdmax kommunális jellegű vízfogyasztás mintegy % vehető figyelembe mértékadó szennyvíz terhelésként az egyes fogyasztási körzetekben. Amennyiben nem állnának rendelkezésre a vízellátás, vízfogyasztás adatai az egyes településeken, településrészeken keletkező szennyvízmennyiségeket irodalmi illetve műszaki irányelvek (MI 10167/2) alapján is meg lehet határozni. Települési fajlagos szennyvízhozamok: A település jellege Lakosszám [ezer fő] Falu Üdülőtelep 3.0 Részlegesen kiemelt alsófokú központ Fajlagos szennyvízhozam, q d [l/fő.d]

11 Lakosszám A település jellege [ezer fő] Alsófokú központ Kiemelt alsófokú központ Középfokú központ Felsőfokú központ Kiemelt felsőfokú központ Országos központ, 1000 új melegvízellátású lakótelep Fajlagos szennyvízhozam, q d [l/fő.d] Az elválasztott rendszerű csatornázott terület 1 ha-nyi vízgyüjtőterületéről várható fajlagos szennyvízhozamok: Laksűrűség Országos központ, felsőfokú központ Középfokú központ, kiemelt alsófokú központ Fajlagos szennyvízhozam [l/s.ha] Falvak, részlegesen kiemelt alsófokú központ Távlati koncepcionális tervezéskor a számított szennyvízmennyiséget biztonsági tényezőkkel növeljük: n - A lakosszám növekedés figyelembevétele. Fejlődő település esetén Állandósult lakosszám esetében q - A fajlagos vízigény növekedés figyelembevétele A mértékadó biztonsági tényező: R = n q 11.

12 A települési szennyvíz napi átlagos hozama (MI 1027/2 szerint): n q d Q sz,d = R m3 /d 1000 Az elvezetendő szennyvízhozamot az infiltrációs (beszivárgási) és a szabálytalan bekötésekből származó többlet víz-, ill. szennyvízhozamokkal együtt kel figyelembe venni. A beszivárgási (infiltrációs) vízhozam (Q i [m 3 /d.km]) a csatorna anyagának, a csatorna átmérőjének és a talajvízszint csatorna záradék feletti magasságának függvényében állapítható meg az MSZ sz. szabvány szerint. A szabálytalan bekötésekből eredő többlet terhelést (Q b ) az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornák terhelésének meghatározásakor kell figyelembe venni. A szabálytalan bekötésből származó többlet terhelés a napi átlagos kommunális szennyvíz terhelés %-a. Ajánlott irodalom: Darabos P.-Mészáros P. (2006): Közművek, Egyetemi jegyzet, Műegyetemi kiadó, Budapest Öllős G. (1987): Vízellátás, Aqua Kiadó, Budapest 1.gyakorlat Korróziós laboratóriumi gyakorlat összevont előkészítő. 1. mérés: Referens elektróda készítése, bemérése. 1. Az elektróda felépítése: Porózus fadugó Műanyag cső cc. CuSO 4 oldat rézkábel Parafa dugó 2. Az elektróda bemérése. 12.

13 Üvegpohár Csapvíz Referens elektróda acéllemez 2.sz. mérés: Szabad korróziós potenciál meghatározása: Mérési elrendezés: Üvegpohár Csapvíz Referens elektróda Acél, alumínium, cink, réz 3.sz. mérés: Galvánelem párok potenciál-különbségeinek meghatározása. 13.

14 Mérési elrendezés: Üvegpohár Csapvíz Fém 1 Fém 2 Savas ph Anyag 1. sz. mérés 2. sz. mérés 3. sz. mérés Átlag: Acél-réz Acél-alumínium Acél-cink Réz-cink Réz-alumínium Alumínium-cink Semleges ph Anyag 1. sz. mérés 2. sz. mérés 3. sz. mérés Átlag: Acél-réz Acél-alumínium Acél-cink Réz-cink Réz-alumínium Alumínium-cink Lúgos ph Anyag 1. sz. mérés 2. sz. mérés 3. sz. mérés Átlag: Acél-réz Acél-alumínium Acél-cink Réz-cink Réz-alumínium Alumínium-cink 14.

15 4. sz. mérés: Acél polarizálása Mérési elrendezés: Szabályozható DC áramforrás Referens elektróda Üvegpohár Acéllemez A mérési eredmények ábrázolása a potenciál-áram koordinátákkal A mérés leírása: 5. sz. mérés: ph mérése Három főzőpohárból, jelük: vett mintának meg kell határozni ph papírral az oldat ph értékét. A mérést két lépcsőben kell végezni: Először a széles spektrumú papírral el kell végezni az alapbehatárolást. Ennek alapján a tizedes beosztású papírral el kell végezni a pontosabb mérést. Mindkét adatot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell! 15.

16 2-3.gyakorlat Tervezési feladat kiadása. Vízellátás tervezése. Ellátási terület lehatárolása. Vízigények meghatározása. Tározó térfogat meghatározás. Hálózat helyszínrajzi vonalvezetési változatainak kidolgozása. 16.

17 2. előadás Az igények meghatározását követően a tervezés következő lépése az elosztórendszer méretezése. Általánosságban elmondható, hogy a bonyolult elosztórendszerek méretezési eljárásai matematikai modellezéshez kötöttek. A hálózatok esetében alkalmazott modellek általában három részből tevődnek össze 1. A hálózat geometriáját leíró TOPOLÓGIAI modell 2. A hálózat viselkedését leíró FIZIKAI-HIDRAULIKAI modell 3. A fogyasztás, vagy terhelés FOGYASZTÁSI v. TERHELÉSI modell A napjainkban alkalmazott modellekről általában elmondható, hogy az elosztó rendszert gráfként leírt hálózatnak értelmezik, mely gráf éleihez különböző relációkkal, algoritmusokkal fizikai tulajdonságokat rendelnek. A következökben először a topológiai modellezésről szólunk, mivel majd minden hálózatra vonatkozóan ennek a modellrésznek a kezelési technikája megegyező. Utána azon elosztórendszerek fizikai modellezésére koncentrálunk, melyeket elsősorban építőmérnökök méreteznek. Ezek: Vízellátó hálózatok Csatorna hálózatok 2.1. Topológiai modell A hálózat topológiája a hálózat geometriája anélkül, hogy a hálózat fizikai jellegével foglalkoznánk. A hálózatok egyes elemei kapcsolatának leírására a legcélszerűbb eszköz a GRÁFELMÉLET alkalmazása. A topológiai összefüggések a gráfok alkalmazásával egyértelműen leírhatók, és a matematikai modell ebben az esetben a gráfok matematikai reprezentációját képező mátrixokat jelenti (kapcsolási, hurok- stb.). Ezeknek a jelentősége a KIRCHOFF-törvények alapján felírható kontinuitási és egyensúlyi egyenletek előállításában van. A nyomás alatti csőhálózatok hidraulikai számításaiban a topológiai modell mindig egy összefüggő, irányított gráffal írható le. Az irányított gráf kapcsolatainak leírására használatos az ún. KAPCSOLÁSI MÁTRIX. A kapcsolási mátrix a gráf ágai és csomópontjai közötti összefüggést írja le oly módon, hogy a csomópontoknak a mátrix sorai, míg az ágaknak az egyes oszlopok felelnek meg. A kapcsolási mátrix egyes elemei a 0, +1 vagy -1 értékeket vehetik fel a következők szerint: a kapcsolási mátrix A(i,j) eleme: 1 ha az i-dik csomópont a j-dik ág kezdőcsomópontja -1 ha az i-dik csomópont a j-dik ág végcsomópontja 0 ha az i-dik csomópont és a j-dik ág nem esik össze A kapcsolási mátrix segítségével KIRCHOFF I. (kontinuitási) törvényét a következő alakban írhatjuk, ha pl. q az egyes ágak vízszállítás vektora: A q 0 17.

18 A kapcsolási mátrixból származtathatjuk az ún. hurokmátrixot, melyben a mátrix sorainak a hurkok (gyűrűk), oszlopainak az ágak felelnek meg. A hurokmátrix egyes elemei - a kapcsolási mátrixhoz hasonlóan - a 0, +1, -1 értékeket vehetik fel az alábbiak szerint: a hurokmátrix B(i,j) eleme: 1 ha az i-dik hurok a j-dik ágat tartalmazza, és az ág és a hurok irányítása egyezik, -1 ha az i-dik hurok a j-dik ágat tartalmazza, de irányításuk eltérő, 0 ha az i-dik hurok a j-dik ágat nem tartalmazza. A hurkok előállításához először az alap kapcsolási mátrixot kell előállítani. Ez a kapcsolási mátrix particionálásával érhető el: A A A a f h Ahol A f a faágakat, A h a húrágakat tartalmazó kapcsolási mátrix. A hurokmátrix hasonlóan particionálható: B B B f h Ahol B f a faágakat, B h a húrágakat tartalmazó hurokmátrix, és B h vagyis egységmátrix. A részletes levezetés mellőzésével, az alap kapcsolási mátrix és a faágak hurok mátrixának transzponáltja közti összefüggés: 1 B A A f f h Ezek után KIRCHOFF II. törvénye, ha h az ágak nyomásveszteségeinek vektora: I B h 0 18.

19 2.2. Vízellátó rendszerek modellezése és méretezése A vízellátó rendszer elemeinek fizikai - hidraulikai modellje A nyomás alatti vízelosztó hálózatok vizsgálatakor, valóságos folyadékot feltételezve, a NAVIER- STOKES egyenletekből származtatott, általános BERNOULLI egyenletből indulunk ki, melyet a csővezetékben áramló folyadék egy áramvonalára írunk fel: v p v 1 z 1 2g 2g p 2 z 2 hv 1 dv g dt dr Az egyenlet jobboldali utolsó tagja, amely a nempermanens vízmozgás esetén veendő figyelembe, a folyadékszál elemi részeinek gyorsítására fordított, az egységsúlyú víztestre vonatkoztatott energiafelhasználást jelenti. Mivel az jelen esetben a nyomás alatti vízelosztó hálózatok állandósult állapotbeli vizsgálatával foglalkozunk, ezt a tagot elhanyagolhatónak tekintjük. A nyomás alatti vízelosztó hálózatokbeli permanens áramlás modellezésekor, mindig az egyes rendszerelemeken fellépő nyomásveszteség meghatározása a feladat. Lényegesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a topológiai modellezésből (gráfok) adódóan, a különböző rendszerelem-fajtákat, mint pl.: csővezeték tározó szivattyú kút hidráns, szabad kifolyás szűrő stb... mind egy gráfélként lehet modellezni, és a rájuk vonatkozó nyomásveszteség össze-függéseket pedig ezekhez a gráfélekhez lehet egyérteműen rendelni. A következőkben az egyes elemfajtákat és a rájuk vonatkozó nyomásveszteség összefüggéseket mutatjuk be Csővezeték, valódi ág A viszkózus folyadék csővezetékben való permanens áramlása során keletkező nyomásveszteségét a klasszikus l v hv d 2g képletből számíthatjuk. A képletben szereplő, a v középsebességtől függő ellenállási tényezőt, az IWSA ajánlása alapján a 1 2 lg 3. 7 d ún. Colebrook-White összefüggésből lehet iteratív úton meghatározni. A képlet elsősorban az ún. átmeneti tartománybeli áramlási viszonyokra vonatkoztatható. k Re 19.

20 Az ellenállási tényező meghatározását a programban úgy célszerű végezni, hogy a számítás kezdetekor egy felvett, vagy megelőző számításból származó sebességértékhez határozzuk meg az ellenállási tényezőt. Az iteráció végeztével a tényleges sebességet már jól megközelítő sebességekhez újra kiszámítjuk az ellenállási tényező értékét, és az iterciót újra végrehajtjuk. Mivel a KIRCHOFF-törvények alapján felírható egyenletrendszer másodfokú, megoldása csak iteratív úton lehetséges. Az iterációs módszerek többsége relaxációs jellegű (NEWTON-RAPHSON, CROSS-LOBACSEV, stb.), így a nyomásveszteség függvénynek a sebességre, illetve a szállított vízhozamra vonatkoztatott deriváltjára is szükség van. A hurkolt hálózatokon végzett kiegyenlítő számítások során, az irányított gráf modellből adódóan a h v = C Q 2 képlet helyett célszerű egy h C Q Q v alakú képlettel számolni, ahol 8 L C 5 2 d g Ha az iteráció során az ellenállási tényezőt állandónak tételezzük fel, a derivált a alakban írható. h ' v 2 C Q A vezetékhálózat modelljének elkészítéséhez általában a következő adatok szükségesek: - meglévő hálózat esetében a hálózati helyszínrajzok, - tervezett hálózat esetében a tervek. A hálózat vezetékei ágakból (gráfelméleti elnevezéssel: élekből) tevődnek össze, az ágak csomópontokból (gráfelméleti elnevezéssel: szögpontokból) indulnak ki, és csomópontokba futnak be. A csomópont nemcsak egy ág kezdő-, illetve végpontja, hanem a hálózat azon helye (helyei), amelyen a fogyasztók vízigényét kiadjuk (pontosabban, ahol a fogyasztás kiadását képzeljük). Csomópontban csatlakoznak az egymást ténylegesen keresztező veze-tékek, de csomópontban változnak valamely vezeték geometriai és hidraulikai jellemzői is. A tényleges hálózat, főleg nagyobb települések esetében, nagy számú ágból és csomópontból áll, a számítógépi programok azonban - géptípustól függően - csak korlátozott számú ágból álló hálózat számítását engedik meg. Emiatt a tényleges hálózat és modellje (amit számítási hálózatnak is szokás nevezni) kisebb-nagyobb mértékben eltérhet egymástól. A modellezés érdekében tehát a tényleges hálózatot - esetleg egyes vezetékek elhagyásával - időnként csökkenteni kell. (Korábbi irodalmi adatok szerint a hálózat modellezése során figyelmen kívül lehet hagyni azokat a vezetékeket, amelyeknek átmérője kisebb, mint az egyébként előforduló legnagyobb átmérőjű vezeték átmérőjének 1/3-a. A mai, nagy kapacitású számítógépek alkalmazásával ez a probléma már esetleg fel sem merül.) A hálózat modellezésére általában egzakt, pontos tanácsok nem adhatók. A legfontosabb szempont, hogy a modell - figyelembe véve az elosztóhálózat állapotát befolyásoló nagyszámú bizonytalan tényezőt - a gyakorlati igényeknek megfelelő pontossággal utánozza a valóságot. 20.

21 Tározók, kötött nyomású pontok A tározók a nyomás alatti csőhálózat azon kötött nyomású pontjai, melyekben a nyomás nem függ a tározóba érkező, vagy onnan távozó vízmennyiségtől. A tározó modelljének felállításához célszerűen be kell vezetni két új fogalmat (Almássy, 1967; Bozóky-Szeszich, 1968): fiktív ág, melynek mentén a nyomásveszteség nem függ a szállított vízhozamtól, fiktív csomópont, a hálózat azon kitüntetett pontja, mely a hasonlító síkban fekszik. A tározók modellezése a fiktív ág, illetve csomópont bevezetésével két módon lehetséges: A tározót egy olyan fiktív ággal modellezzük, melynek kezdő csomópontja a fiktív csomópont és rajta a nyomásveszteség a vízforgalomtól függetlenül éppen annyi, mint az aktuális vízállás hasonlító sík feletti magassága. A fiktív csomópontot kiiktatva a hálózatból, a fiktív ágak a tározókat kötik össze, és rajtuk a nyomásveszteség a vízforgalomtól függetlenül a tározók aktuális vízszint-különbsége. A programok többségében a tározókat az adatmegadás szempontjából csomópontként szokták kezelni. Ez a megoldás a felhasználó munkáját hivatott megkönnyíteni, mivel nem kell külön foglalkoznia modelljében a fiktív csomópont, és a fiktív ágak megadásával, ezt a program automatikusan elvégzi. Fel kell hívnunk a figyelmet azonban arra, hogy minden egyes tározó egy új ágat is jelent a hálózatban, és a csomópontok minden esetben kiegészülnek egy ún. fiktív csomóponttal. Mind a magastározók, mind a mélytározók (szívómedencék) esetében a térfogat, túlfolyó és fenékszint, a tározó és hálózat kapcsolata (csőzárkamra) képezik a modellezés további alapadatait. Ha a tározót több, közvetlenül egymás mellé épült medence alkotja, akkor azokat a modellezés szempontjából egyetlen tározónak tekintjük és egyetlen csomóponttal modellezzük. Figyelembe kell venni a hálózat és a medence kapcsolatát. A medencében tárolt víz pangásának elkerülése érdekében a zárkamrában általában a hálózati vezeték töltő-, illetve ürítő- vezetékre válik szét, amelyeken visszacsapó szelepek szabályozzák a vízáramlást. Modellezés szempontjából a töltőés ürítővezeték egyetlen vezetéknek tekinthető. Más a helyzet, ha a medence megtelése esetén a töltővezetéket szintérzékelő által működtetett elzárószerkezettel zárjuk le, az ürítővezetéken lévő visszacsapó pedig akkor nyit, ha a medence környezetében a hálózati nyomás a medence vízszintje alatt van. Ilyenkor a töltővezetéket, illetőleg a rajtuk lévő elzárószerkezeteket (tolózár, illetőleg visszacsapó) modellezni kell Szivattyú (centrifugál szivattyú) A vízelosztó rendszerekben szinte kizárólagosan alkalmazott centrifugálszivattyúk emelőmagasságának meghatározásához a 2 H a a Q a Q sz 0 1 sz 2 sz alakú polinomot szokták alkalmazni, melynek a 0, a 1, a 2 paramétereit a szivattyú hitelesített jelleggörbéjéből lehet meghatározni (Füzy,1966; Verba,1975; Fáy - Troskolansky - Varga,1978). A gyakorlatban igen elterjedt, egy ennél valamivel egyszerűbb közelítés, amikor a jelleggörbe egyenlete 21.

22 H H a Q Q sz 0 sz sz alakú. Ez a jelleggörbe-típus negatív Q sz értékre is ad metszéspontot bármely csőhálózati jelleggörbével, ami az iterációs számítási módszer szempontjából komoly biztonságot jelent. Ennek a (nyomásveszteség) függvénynek a deriváltja alakban írható fel. H ' sz 2 a Q A szivattyút (átemelőt) egy olyan ág modellezi, amelynek csomópont-sorszámozása kötött. A szívóoldali csomópont sorszámának kisebbnek kell lennie, mint a nyomóoldali csomópont sorszáma. Ez másszóval azt jelenti, hogy a szivattyú (átemelő) esetében a víz a kisebb sorszámú csomóponttól áramlik a nagyobb felé. A szivattyúkhoz (átemelőkhöz) kiegészítő szerelvények, berendezések (elzárószerkezet, visszacsapó, vízmérő) tartoznak. Ezeket csak közvetve modellezzük a következők szerint, amikor is a modellben egy szivattyúnak négy- féle állapota lehet: A szivattyú üzemszerűen működik, ekkor jelleggörbéjét mint másodfokú parabolát adjuk meg. Az üzemelő szivattyú típusát nem ismerjük (pl. nagyobb távlatra történő tervezésnél), ekkor egy kiválasztott vízhozam adható meg. Amíg jelleggörbe megadása esetén a vízszállítást és nyomást (pontosabban szivattyú-emelőmagasságot) a hálózat hidraulikai viszonyai befolyásolják, meghatározott vízhozam megadása esetén csak a szállítómagasságot befolyásolják a hidraulikai viszonyok. A szivattyú (átemelő) nem működik, zárva van. A szivattyú (átemelő) nem működik, de a víz áramlása tetszőleges irányban lehetséges. (Ez az eset tulajdonképpen egy nyitott állapotban lévő megkerülő vezetéket modellez.) Párhuzamosan működő szivattyúk esetén mindegyik gépegységet egy-egy külön átemelő ággal is lehet modellezni, de célszerűbb a párhuzamosan üzemelő szivattyúk eredő jelleg-görbéjét megszerkeszteni, és ezt egyetlen átemelővel működtetni. A számítások időigénye így általában csökkenthető. sz Kút Mivel vizsgálódásunkat csak permanens vízmozgásokra terjesztettük ki, ezért a kutak modellezésekor élhetünk a következő közelítéssel: H H k Q Vagyis a kút modellje egy fiktív ág és egy lineáris veszteségű ág együttese. k 0 k Szűrő A nyomás alatti zárt gyorsszűrők nyomásveszteség összefüggéseire a VITUKI-ban végeztek kísérleteket. A kísérletek eredményeinek felhasználásával Mészáros G. vezetett le összefüggést, melyet párhuzamosan kapcsolt szűrők hidraulikai vizsgálatában alkalmazott: h C Q Q k Q vs s s s s 22.

23 Tehát a szűrőt két ágként, egy négyzetes és egy lineáris veszteségű ágként modellezte. A képletben a lineáris tag a szűrőrétegbeli, míg a négyzetes tag az egyéb szűrőbeli helyi veszteségeket veszi figyelembe. A szűrő modellje ezek után egy lineáris és egy négyzetes veszteségű ágból állhat Hidráns, szabadkifolyás A szabadkifolyást egy h H a Q Q vh 0 h h alakú kifejezéssel lehet modellezni, ahol H 0 a szabadkifolyás hasonlító sík feletti magassága, míg a másik tag a kifolyás helyi ellenállását hivatott figyelembe venni. Tehát a hidráns egy fiktív és egy négyzetes veszteségű ág kombinációjaként állítható elő Hálózati szerelvények A hálózati szerelvények közül - modellezési szempontból - elsősorban az elzárószerkezeteknek és visszacsapóknak van jelentőségük. Mindkettőt egy ág modellezi. Elzáró (áglezárás) esetén az ág kezdő és végcsomópontjaival kapcsolatban nincs semmilyen kötöttség. Az elzárószerkezetnek a teljes elzáráson kívül feladata lehet még a vezeték fojtása is. A fojtás tulajdonképpen egy ellenállást hoz létre, tehát elvileg lehetséges lenne egy helyi ellenállási tényező figyelembevétele. Ehelyett célszerű az elzáró ág hosszát megnövelni; olyan hosszal venni fel az ágat, hogy annak ellenállása megegyezzék a helyi ellenállás értékével. Ilyenkor lehet egyenértékű ellenállásról, vagy egyenértékű csőhosszról beszélni. A fojtásos üzem másik megoldása az, hogy az ágat négyzetes veszteségű ágként adjuk meg, a konkrét fojtás értékhez kiszámolva egy C veszteségtényezőt. A visszacsapót egy olyan ág modellezi, amelynél a kisebb sorszámú csomópont felől a nagyobb sorszámú felé szabadon áramlik a víz. Ha a hidraulikai számítások eredményei szerint a nagyobb sorszámú csomóponton nagyobb a nyomás, mint a kisebb sorszámún, vagyis a víz az előbb említettel ellentétes irányba kíván áramolni, akkor a visszacsapó zár A fogyasztás modellezése A fogyasztás (illetve a vízigények) helyes, a valóságnak megfelelő modellezése a rendszervizsgálatoknál az egyik legbonyolultabb, legkevésbé egzaktul megfogható probléma. Két kérdésre keresünk választ: - a hely (hol modellezzük a különféle vízfogyasztásokat), - az idő (milyen idősorral modellezzük a különféle vízfogyasztásokat) kérdésére A vízfogyasztás helyének modellezése A fogyasztás - a fogyasztók - fajtái szerint általában megkülönböztetünk - lakossági - alapfokú közintézményi - közintézményi - ipari - stb. 23.

24 fogyasztókat. Ezek a fogyasztók a vízellátó hálózatoknál gyakorlatilag egy-egy pontban (pl. házi bekötés) vételeznek vizet. Kérdés, hogy a hálózati modell kialakításánál ezeket a vízvételezési pontokat - ezek mindegyikét - figyelembe kell-e vennünk. Ez a kérdés a lakossági (esetleg kommunális) fogyasztóknál merül fel elsősorban. Amennyiben ezen pontok (csomópontok) mindegyikét figyelembe vesszük, úgy természetesen ezekre a csomópontokra a terhelést (vízfogyasztást, vízigényt) is meg kell adnunk. Elméleti vizsgálatok bizonyították, hogy egy-egy szakaszon (pl. utcán) belüli fogyasztásokat nem szükséges koncentráltan, a konkrét helyén figyelembe venni. A fenti néhány gondolat előrebocsátása után a fogyasztás (vízigény) modellezése a következő képpen történhet. Kommunális vízfogyasztás (vízigény) modellezése 1. Az egyes lakókörzetekben a vízfogyasztást egyenletesen megoszlónak tekintjük. A hálózatra való terhelése a hossz, illetve a terület arányában történhet. Ezt az ág menti fogyasztást felel-fele arányban az ág kezdő- és végcsomópontjain adjuk ki (meglévő rendszerek, illetve új, tervezés alatt álló területek esetén alkalmazzuk). 2. Mivel a vízművek többsége rendelkezik konkrét (számítógépes adathordozón lévő) fogyasztási adatokkal, így ma már lehetőségünk van arra, hogy a fogyasztást az egyes utcák mentén (tehát nem a területen) ismerjük. Ebben az esetben a fogyasztás modellezése úgy történhet, hogy az utcák (utcarészek) menti diszkrét terhelést véve alapul, azt az ág kezdő és végcsomópontjára terheljük (akár úgy is, hogy nem tartjuk be az 1/2-1/2 arányt). Nagyfogyasztók vízfogyasztásának (vízigényének) modellezése A nagyobb közintézmények, az ipar, stb. vízfogyasztásának modellezése már nem jelent problémát, hiszen a fogyasztók helyileg lehatároltak, vízkivételük helye konkrétan megállapítható A vízfogyasztás időbeli változásának modellezése A vízfogyasztás nem csak területileg, hanem időben is változik. Két (sőt újabban három) jellemző értéket szoktunk figyelembe venni: az éven belüli változást, a napon belüli változást, az órán belüli változást. A település vízfogyasztásának (vízigényének) éven belüli változását az évszakos egyenlőtlenségi tényezővel ( ), és/vagy a konkrét mérési adatok figyelembevételével tudjuk meghatározni (ipari vízfogyasztásnál ez utóbbi módszer a célravezető). Az egyes körzetek napon belüli fogyasztását leíró menetgörbék egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek (pl. egy városközponttól távol fekvő lakótelepen a menetgörbe kora reggeli növekedése hamarabb, késő délutáni növekedése később kezdődik, mint egy központközeli lakótelepen). Mégis - közelebbi adatok hiányában - az egész településen (tehát valamennyi fogyasztási körzetben) általában ugyanazt a fogyasztási menetgörbét szokás használni. A kistérségi 24.

25 és regionális rendszerek esetében az egyes települések fogyasztási menetgörbéjének eltérését célszerű figyelembe venni (az egyes községek menetgörbéje könnyebben számítható a mérési eredményekből, mint a városon belüli körzetek esetében) Vízellátó hálózat méretezése és ellenőrzése Tekintettel arra, hogy a vízellátó hálózatok viselkedését leíró KIRCHOFF egyenletekben szereplő nyomásveszteség összefüggésekben a négyzetes tag szerepel az egyenletrendszer explicit megoldása jelenlegi ismereteink szerint nem lehetséges. Ezért a méretezés a következő lépésekből áll: 1) A fogyasztási modell alapján becsléssel meghatározzuk az egyes vezeték keresztmetszetekre mértékadó vízszállításokat. 2) A mértékadó vízszállítás alapján meghatározzuk a szükséges vezeték átmérőt. 3) Iterációs hidraulikai számítással, az előbbiekben ismertetett matematikai modell segítségével, ellenőrizzük különböző jellemző üzemállapotokban a hálózatban kialakuló sebességeket és nyomásokat. 4) Amennyiben a hálózat valamely részén kedvezőtlenül nagy, vagy túl kis sebességek alakulnának ki, akkor módosítjuk a becsléssel meghatározott átmérőket, és újra elvégezzük az ellenőrzést. Egy vízellátó hálózatban a kívánatos sebesség tartomány m/s. A hálózati nyomás értéke egyetlen üzemállapotban sem lehet kisebb egyetlen csomóponton sem, mint az épületek szintszáma alapján előírt érték, illetve elosztó vezetékek esetében, nem lehet nagyobb mint 60 mvo A vízellátó hálózat üzemállapotai Az üzemállapot kifejezés leszűkített értelemben az üzemi viszonyok különbözőségét jelenti. Tágabb értelemben az egyes üzemállpotokat nemcsak a betáplálások különbözősége, hanem a fogyasztási állapot is jellemzi. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az üzemállapot a rendszer üzeméi folyamatáról készült pillanatfelvétel. A hálózat hidraulikai vizsgálata során jellemzőnek tekinett üzemállapotok céljukat tekintve két csoportba sorolhatók: Méretezési üzemállapotok, melyek a rendszert zavartalan üzem esetén jellemzik. Ellenőrzési üzemállapotok, melyek valamilyen zavaró eseményt feltételeznek, pl. tűzoltás. A hálózat méretezése szempontjából azok az üzemállapotok a jellemzőek, amelyek az egyes vezetékekben az átlagos áramlási viszonyoktól nagymértékben eltérő hidraulikai viszonyokat idéznek elő és ennek következtében szélsőséges nyomásokat idéznek elő. A hálózat egyes részeire különböző üzemállapotok lehetnek mértékadóak a csővezeték átmérők meghatározásakor (2-1.ábra): 2 méter vízoszlop 25.

26 M érték a dó üzem á lla p otok hoz ta rtozó k er esztszelvények B B B B B B 1.k ör zet C C C C 2.k ör zet A C A C 2-1.ábra Keresztmetszet Fogyasztás Megjegyzés jele A-A Qszmax A betáplálási ponttól húzódó fővezetékekre. B-B max Qsz-Qfmax A betáplálási pontot (pontokat) a tározóval (tározókkal) összekötő vezetékekre a szivattyúzás és fogyasztás különbségének legnagyobb pozitív, vagy legkisebb negatív értéke. Másként fogalmazva a tározók legnagyobb töltődésekor, vagy ürülésekor fellépő állapot. C-C Qh Az elsőrendű elosztó vezetékekre, az általuk ellátott terület óracsúcs fogyasztása a mértékadó. 26.

27 Minta feladat A következőkben egy mintafeladat kapcsán mutatjuk be a hidraulikai ellenörző számítás algoritmusát egy a 2-2.ábrán látható egyszerű vízellátó rendszerre. M inta fela dat vízellá tó háló za t hid raulik a i ellenôrzéséhez 1. Ter h elés szá m ítá s 1 D N ac m B f dh = m m B f D N ac 1.k ör zet D N ac 2.k ör zet 5 D N ac Q ó1 = 2 8 l/ s m 1 = Q ó1 / L1 = l/ s,k m Q ó2 = 3 5 l/ s m 2 = l/ s,k m 2-2.ábra A két fogyasztási körzetre adott az óracsúcs értéke a 2.ábra szerint. Ezt a terhelést a csomópontokra az ághosszak arányában bontottuk le az 2-1.táblázatban. Majd a fajlagos vezetékhosszra eső fogyasztásból számítottuk a csomóponti fogyasztásokat a 2.táblázatban. Ág jele ( j ) Hossz [km] L j Körze t [db] ( i ) Körzetbe tartozó hossz [km] - L i Terhelések - m i L i C=c l = L i <- Kontroll 2-1.táblázat 27.

28 Ág ( j ) Csp ( k ) Ez gyakorlatilag 63 l/s, megegyezik az előző táblázat kontrolljával táblázat A 2-3.ábrán és a 3-3.táblázatban a közelítő számítás egy iterációs lépését mutatjuk be felhasználva a 3-2.táblázatban kapott eredményeket. M in ta fela d a t vízellá tó háló za t hid raulik a i szá m ítá sá h o z 2. K iegyenlítés m B f m B f N yom ásveszteség szám ítás Va lódi ág: hv= sign(c ) C Q abs(q ) T ározó-fiktív ág: hv= - sign(c ) H t K iegyenlítés kép lete: - C Q abs(q ) Q = 2 C Q Q i+ 1 = Q i + sign(c ) Q 2-3.ábra 28.

29 Ág C Q CQ CQ 2 Q+ Q Q = Q = táblázat 2.3. Tározótérfogatok meghatározása A tározókat rendeltetésük szerint a következő funkciókat láthatják el: Kiegyenlítik a víztermelés és a hálózati szivattyúzás közti különbséget (Víztermelő telepek térszíni medencéi) Kiegyenlítik a hálózati szivattyúzás és a fogyasztás közti különbséget (Magastározók) Szabályozzák a hálózati nyomást Különleges célokra tartalékolnak vizet (Tűzivíz, technológiai célú tározás) A tározók helyszínrajzi és magassági elhelyezését követően a feladat a tározók térfogatának meghatározása. Az 2-1.ábrán látható esetben a feladat két tározó térfogatának a meghatározását jelenti: a betáplálási pontnál lévő ún. szívómedenecéét, és az ellennyomó magastározóét. Általában a tározó térfogatot a csúcsvízigény alapján határozzuk meg. Ez azt jelenti, hogy meghatározzuk azokat a tározó térfogatokat amelyek a Qdmax vízigény esetén biztosítják az ellátást. Egy tározó térfogatának meghatározása a következő egyenlet alapján történik: T 0 Q ( t ) dt 0 ahol T - A kiegyenlítési időszak hossza. Q(t) - A tározó vízforgalma (töltődés vagy ürülés) a t időpillanatban. 29.

30 Az egyenlet a fizikai tartalmat tekintve, azt jelenti, hogy a tározó vízllása a kiegyenlítési időszak elején és végén egyenlő (de közben természetesen nem!). A Q(t), az ún. tározó vízforgalom a szivattyúzás és a fogyasztás pillanatértékeinek különbsége: Q ( t ) Q ( t ) Q ( t ) sz A tározókat általában 24 órás (napi) kiegyenlítésűre szokás tervezni. A 2-4.ábrán mintarendszerünk egy 24 órás fogyasztási és szivattyúzási menetgörbéjét tüntettük fel, melyhez tartozó adatok a 3-4.táblázatban láthatók. A táblázatban és az ábrákon feltüntetett fogyasztási, betáplálási adatok a napi összes fogyasztás százalékában értendők. f 8,00 7,00 F O G Y A S Z T Á S 6,00 SZIV ATTY ÚZÁS 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00. 0, ábra 20,00 15,00 Q (t) 10,00 M A X + 5,00 0,00-5, M A X - -10, ábra 30.

31 Időköz Fogyasztás Szivattyúzás Tározó SumQ(t) t Q(t) Q(t) vízforgalom [%] [h] [%] [%] Q(t) [%] 1 1,00 5,00 4,00 0,00 2 1,20 5,00 3,80 4,00 3 1,50 5,00 3,50 7,80 4 1,60 5,00 3,40 11,30 5 3,50 5,00 1,50 14,70 6 5,50 5,00-0,50 16,20 7 7,80 5,00-2,80 15,70 8 7,40 5,00-2,40 12,90 9 5,50 5,00-0,50 10, ,00 5,00 1,00 10, ,00 5,00 2,00 11, ,40 5,00 1,60 13, ,50 5,00 0,50 14, ,00 5,00 1,00 15, ,50 5,00 1,50 16, ,00 5,00 1,00 17, ,60 0,00-5,60 18, ,50 0,00-6,50 13, ,50 0,00-7,50 6, ,00 0,00-8,00-1, ,50 5,00-0,50-9, ,80 5,00 2,20-9, ,50 5,00 3,50-7, ,20 5,00 3,80-3,80 Összesen 100,00 100,00 0,00 0, táblázat Az 2-5.ábrán a tározott vízmennyiség időbeni alakulását tüntettük fel. A kiegyenlítéshez szükséges tározó térfogatot a összege adja. Q(t) függvény szélsőértékei abszolutértékeinek A fenti számítás hasonló módon elvégezhető a betáplálási ponton lévő tisztavíz, vagy szívómedencére is. Az eltéré csak az, hogy a szivattyúzásnak a víztermelés (általában időben állandó és folyamatos menetrendje, a fogyasztásnak a szivattyúzás menetrendje felel meg. Hasonló módszerrel elvégezhető több napos kiegyenlítési idejű tározók térfogatának meghatározása is. Ennek jelentősége üdülőterületek vízellátásában lehetséges. A bemutatott módszerrel egy nyomásövezet esetében csak az összes szükséges tározótérfogat meghatározása végezhető el. Amennyiben a nyomászónában több magastározó is van azok egymáshoz viszonyított térfogat arányait csak becsülni lehet. Az ilyen becslést mindíg utólagosan szimulációs számításokkal lehet ellenőrizni. Ennek részleteire a választható tárgyak keretében térünk ki (Lásd. Települési Vízgazdálkodás végszigorlati tantárgycsoport, Vízellátó rendszerek tantárgy) Ajánlott irodalom: Darabos P.-Mészáros P. (2006): Közművek, Egyetemi jegyzet, Műegyetemi kiadó, Budapest 31.

32 Öllős G. (1987): Vízellátás, Aqua Kiadó, Budapest 4.gyakorlat Ellenőrző dolgozat Korróziós gyakorlat anyagából Vízellátás. Hálózatmodellezési ismeretek. HCWP programbemutató. Összevont gyakorlat gyakorlat Vízellátó hálózat hidraulikai méretezése, vizsgálata. Számítástechnikai laboratóriumi gyakorlat. 32.

33 3. előadás Csatornázás A csatornázás a vízgazdálkodás, ezen belül a települési vízgazdálkodás fontos részterülete. A csatornamű eladata: a településen ill. a hozzá tartozó vízgyűjtőterületen keletkező szenny- és csapadékvizek műszaki, gazdasági és egészségügyi követelményeket kielégítő összegyűjtése, elvezetése, az előírásoknak megfelelő mértékű tisztítása majd elhelyezése. A csatornamű részei tehát: - a csapadék- és szennyvizek összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló csatornarendszer, - és a csapadék- és szennyvizek tisztítását végző tisztítórendszer A csatornarendszerek osztályozása A csatornarendszerek a szenny- és csapadékvizek gyűjtési és elvezetési módja szeint - egyesített, - elválasztott és - vegyes rendszerűek lehetnek. A csatorna üzeme szeint - gravitációs, - nyomás alatti és - vákuumos rendszereket különböztetünk meg Egyesített, gravitációs csatornarendszer A hagyományos, egyesített rendszerű csatornák a szennyvizet és az időszakos, lényegesen nagyobb mennyiségű csapadékvizet ugyanazon csatornarendszerben vezetik le. A rendszer főgyűjtő vezetékeit viszonylag nagy keresztmetszetű csatornaelemek alkotják, melyeket túlterhelésük megakadályozása ill. mérséklése céljából bizonyos távolságokban un. csatornahálózati túlfolyóval (záporkiömlővel) megcsapolják és a kiömlő keverék szennyvizet közvetlenül (esetleg ülepítés után) a befogadóba vezetik. Az egyesített csatornarendszerben ideális esetben duzzasztás és túlfolyás nincs. Az egyesített rendzserű csatornahálózatok csak gravitációs üzeműek lehetnek! Az egyesített csatornarendszer előnyei: - a rendszer üzemeltetése a csatornarendszerbeli hidraulikai lefolyási viszonyok miatt egyszerűbb, - az egyetlen vezeték helyigénye kisebb, épületbekötés kedvezőbb, - az egy csatorna nyilvántartása, üzemeltetése, fenntartása egyszerűbb, - a beruházási költség összességében általában kisebb. Az egyesített csatornarendszer hátrányai: - a befogadók keverék szennyvízzel való terhelése miatt nem felel meg a környezetvédelem mai előírásainak, 33.

34 - a szennyvíztisztító telep terhelése kiegyenlítetlen, a csapadékvizek miatt időszakosan jelentősen túlterhelődik, - az elvezetendő nagy vízmennyiségek miatt a rendszerben visszaduzzasztás gyakran előállhat (sík terep, nem megfelelő lejtés), - kedvezőtlen hidraulikai viszonyok létrejötte esetén a lefolyási idő növekedése a szennyvíz "berothadását" (anaerob állapot kialakulását) segíti elő, a feliszapolódás veszénye nő, - a rendszer új területek bekapcsolására, a fedettségi viszonyok változására a korlátozott hidraulikai kapacitás (szelvényméret) miatt kevésbé rugalmas, - a viszonylag nagy átmérőjű gravitációs csatornák közműalagútban általában nem helyezhetők el. Jellegzetes, egyesített, gravitációs csatornarendszer kialakítását mutatja az ábra ábra (001) Elválasztott csatornarendszer A korszerűbb, környezetvédelmi szempontokból kedvezőbb elválasztott rendszerekben ( ábra) a szennyvizet a szennyvízelvezető csatornák, a csapadékvizet a csapadékvíz elvezető csatornák szállítják. Ilymódon minden úttest alá két külön vezeték kerül. A szennyvíz a szennyvíztisztító telepre, a csapadékvíz - ülepítés után a befogadóba vezetendő. Az elválasztott csatornarendszerek szennyvíz csatornái lehetnek 34.

35 gravitációs, nyomás alatti ill. vákuumos rendszerűek. A szennyvíz mindig zárt, felszín alatti rendszerben vezetendő el, a csapadékcsatornák lehetnek nyílt árkok is. A csapadékvíz levezetése azonban mindig gravitációs módon történik. Az elválasztott csatornarendszerek előnyei: a szennyvíztisztító telep hidraulikai és szennyezőanyag terhelése kiegyenlítettebb (mivel a csapadékvíz nem terheli), gazdaságosabb szelvényméretek alkalmazhatók, a csatornahálózat kialakítása hidraulikai szempontból kedvezőbb (a szennyvízcsatornák nem lesznek túlméretezettek a csapadékvíz miatt, így kisebb a feliszapolódás veszélye), a szennyvízcsatornák közműalagútban is vezethetők, a szennyvíz- és csapadékvíz csatornák helyszínrajzilag általában a bekötési helyekhez közelebb fektethetők, a helyi adottságokhoz jobban képes alkalmazkodni (bővíthető). Az elválasztott rendszer hátrányai: a szennyvízcsatornák öblítőhatásfokuk fenntartása miatt nagyobb lejtéssel építendők, az átemelés, nyomás alatti csatornaszakaszok beiktatási igénye fokozottabb, a csapadékvíz a befogadóba tisztítatlanul jut (a befogadó szennyeződése azonban csapadékvíz tározó létesítésével mérsékelhető), a kétféle csatorna szűk utcában nehezebben helyezhető el, nyilvántartásuk, üzemeltetésük, fenntartásuk költségesebb és munkaerőigényesebb, a teljes kiépítés beruházási költsége általában nagyobb. 35.

36 ábra (002) Vegyes csatornarendszer A vegyes csatornarendszerek az egyesített és az elválasztott rendszert részterületként, egy rendszeren belül foglalják magukba (pl. egyesített csatornarendszer későbbi bővítése során a bekapcsolandó új területekről csak a szennyvízcsatornákat kötik a meglévő csatornarendszerhez, a csapadékvizet a hálózat túlterheltségének elkerülése miatt külön rendszerben vezetik el). Az üzemeltetés szempontjából is gravitációs, nyomás alatti vagy vákuumos üzemű rendszereket egyidejűleg alkalmazhatunk ( ábra). 36.

37 ábra (003) Nyomás alatti szennyvíz-csatornarendszer A nyomás alatti csatornarendszer működtetéséhez külső energiaforrás szükséges. A szennyvíz a nyomás alatti rendszerekben szivattyú, légkompresszor, vagy egyidejűleg mindkettő hatására mozog. Így a csatornarendszer vonalvezetése szempontjából a magassági kötöttségektől mentesíthető. A nyomás alatti rendszer további célja számos esetben az, hogy a szennyvíz tartózkodási ideje a rendszerben csökkenthető legyen, ami különösen az összegyűjtött szennyvíz nagyobb távolságra vezetésekor fontos szempont. A nyomás alatti csatornarendszer - hidraulikai szempontból - bizonyos mértékig a vízelosztó rendszer "fordítottjának" is tekinthető (az ivóvíz elosztó rendszerben egyetlen nyomást keltő pont és nagyszámú csapolópont van, a nyomás alatti csatornarendszerben fordítva: számos nyomást keltő pont és egyetlen kifolyási pont van). A nyomás alatti csatornarendszer helyszínrajzi szempontból kétféle lehet: A hidraulikai szempontból egyértelműen méretezhető elágazó rendszer (3.2-4a-b. ábra). Az üzemzavarok csökkentése érdekében a nyomás alatti csatornaágak közé biztonsági összekötő vezetékszakaszokat is létesítenek, de ezek normál üzemben zártak. A másik megoldás a vízelosztó rendszerhez hasonló körvezetékes rendszer ( ábra), azonban ezt is ágvezetékes (rendszeresen változtatott áramlási irányú) rendszerként üzemeltetik, és úgy is méretezik. 37.

38 3.2-4 a. ábra (004) b. ábra (005) 38.

39 ábra (006) A szennyvíz a nyomás alatti közcsatornarendszerbe telken belüli gravitációs gyűjtéssel és házankénti vagy házcsoportonkénti dugulásmentes, aprító elõtétes szennyvíz-szivattyúkkal emelhető. Az átemelő szivattyúk egyben a csatornarendszerbeli szennyvíz mozgatásához szükséges energiát is szolgáltatják. A szennyvíz visszaáramlását az átemelő előtti gravitációs gyűjtőcsatornába (pl. úszógolyós) visszacsapó szelep akadályozza meg. Lehetséges átemelési megoldásokat mutat a ábra. A nyomás alatti rendszerek üzemeltetése terén öblítés nélküli ill. öblítéses (vízöblítéses ill. pneumatikus (sűrített levegős)) rendszereket fejlesztettek ki. A nyomás alatti rendszerek esetében fontos kihangsúlyozni, hogy a gépészeti berendezések súlya miatt az üzemeltetés nagyobb odafigyelést és szakértelmet követel meg Vákuumos szennyvíz-csatornarendszer A vákuumos csatornarendszer működéséhez szükséges energia is külső forrásból származik: a vákuumközpontban levő vákuumszivattyú az eléje kapcsolt szennyvízgyűjtő tartályban az atmoszférával szemben bar vákuumot kelt. A csatornarendszer ennek a vákuumnak a hatása alá kerül, mely a vízmozgást biztosítja. 39.

40 A szennyvíz az épületből gravitációs vezetéken áramlik a vákuumos szennyvíz szelephez, amely a két rendszer közötti kapcsolatot biztosítja. A szelep önműködően nyílik, ha a szelep előtti gravitációs vezetékszakaszban, vagy aknában bizonyos mennyiségű szennyvíz összegyűlt. A szennyvíz a vákuumcsatorna rendszerben csak addig áramlik, amíg a szelep nyitva van. Ezért a szennyvíz szelepen való áteresztése után légköri nyomású levegőt kell a hálózatba juttatni, mely a szelep záródása után a hálózati vákuum mértékének megfelelően kitágul, majd a szennyvízszállítás leáll. A szennyvíz a vákuumcsatornában tehát nem folyamatosan, hanem szennyvízdugók formájában halad. Ennek elvi alapja, hogy a vákuum szelep késleltetve zár, így levegõ is jut a vezetékbe, amely a vákuum hatására kiterjed és így mozgásba hozza a szennyvíz dugókat. A vákuumos szennyvízgyűjtő rendszer működési elvét és elemeit mutatja a ábra. Vákuumos szennyvízcsatorna rendszerek létesítése főleg sűrű beépítésű területeken gazdaságos, ahol a domborzati és talajviszonyok nem teszik lehetővé a hagyományos, gravitációs rendszerek építését. A min. 0.5 bar vákuum biztosítását kívánó követelmény azonban csak kis távolságok (néhány 100 m) egy vákuumközponthoz kapcsolását teszi lehetővé. Hazánkban először Szentendrén alkalmaztak vákuumos csatornarendszert ( ábra) ábra (008) 3.2. Gravitációs csatornahálózatok méretezése A csatornahálózatok hidraulikai méretezése két feladatcsoport elvégzését igényli : a terhelések ( vízhozamok ) meghatározása és a terhelő hozam elszállítására megfelelő keresztmetszetű cső kiválasztása. A méretezés elvégzésének feltétele a hálózat helyszínrajzi és magassági vonalvezetésének előzetes kialakítása. A méretezés minden esetben egy-egy csatornaszelvényre vonatkozik, mely szelvényt a hálózatban a fölötte lévő méretezési szelvényig alkalmazunk. 40.

41 3.3. A szennyvízcsatornát terhelő vízhozamok meghatározása A szennyvízcsatornát a települési vízfogyasztásból származó szennyvíz és az esetleges építési hibák, utólagos sérülések következtében a talajvízből beszivárgó ún. infiltrációs víz terhelheti. Utóbbi csak azon csatornáknál számítandó, melyek fektetési mélysége a mértékadó talajvíz szintje alatt van. Szennyvízterhelés Valamely csatornaszelvényen a naponta átfolyó szennyvízmennyiség (Q sz d ) számítható a hozzá rendelt vízgyűjtőn elfogyasztott ivóvíz mennyiségének redukálásával ( Q d ). Q sz d = n * Q d, [m 3 /d ] ahol n 0.8, ha a vízgyűjtő beépítése kertes családiházas és * 0.95, ha az összkomfortos ellátottságú lakótelep. Ez a mennyiség egy napon belül változó hozammal folyik le. Az elvezetendő mértékadó ( legnagyobb ) szennyvízhozam a napi mennyiségből számítható / hasonlóan a vízellátás órai csúcsigényének meghatározásához / : Q m = z * Q sz d, [ m 3 /h ] ahol z - az ún. egyenlőtlenségi tényező, melynek értéke között változik a település méretének / lakosszám / függvényében. A nagyobb érték a kis településre jellemző. A szennyvízcsatorna hálózatban folyásirányban lefelé haladva a méretezési hozamok összegezhetőek. Infiltrációs víz Az infiltrálódó vízmennyiség (Q inf ) arányos a csatorna fölötti talajvíz nyomásával, a talajvízbe merülő csatornahosszal és befolyásolja a csatorna tervezett anyaga és a csőkötések. Ezek függvényében ajánlott fajlagos értékek szorzataként határozhatjuk meg. Ilyen szakaszokon a mértékadó hidraulikai terhelés tehát a szennyvíz és az infiltrációs víz hozamának összege. Szabálytalan bekötések figyelembevétele! 41.

42 3.4. A szennyvízcsatorna szükséges méretének meghatározása A csatornák a kereskedelemben kapható átmérőjű és anyagú csőválasztékból tervezhetők. A mértékadó hozam és a csatorna lejtésének ismeretében a méretmeghatározás ( a szokásos körszelvényű csatornáknál az átmérő ) tehát választást és ellenőrzést jelent. A közcsatornák járatos átmérői : 20, 25, 30, 40, 50, 60, 80, cm. 4-1.ábra (206) Az átmérő kiválasztása a teltszelvényű szállítóképesség alapján lehetséges. A gravitációs csatorna teltszelvényű vízszállítása az a vízhozam, amely az éppen teljesen megtelt de nyomás alá nem került szelvényen átfolyik. Adott anyagú csőnél ez az érték csak a csatorna lejtésétől függ és számí1tással vagy nomogramok használatával meghatározható (4-1. ábra). A mértékadó hozam kisebb kell, hogy legyen a teltszelvényű vízszállításnál. Célszerű értéke annak kb. 80 %-a. A választott átmérő ellenőrzése két kritérium alapján történik : a) a mértékadó hozamnál előálló áramlási középsebesség ( v ) és b) az úsztatási mélység (h) megfelelősége szerint. A választott átmérő megfelelő, ha v h 0.4 m/s, és 2 cm. (Az úsztatási mélység a csatorna fenékszintje felett mért vízmélység. ) Az ellenőrzést az ún. teltségi görbék felhasználásával (4-2.ábra) végezhetjük el a következőképpen : a mértékadó és a teltszelvényű hozamok aránya a vízszintes tengelyen felkereshető. Ennek függőleges vetítése a Q görbét metszi, ahonnan vízszintesen vetítve a v görbén egy metszési pontot kapunk. Ebből visszatérve a vízszintes tengelyre leolvasható a v/v telt arányszám, melyet szorozva v telt értékével az ellenőrzendő középsebességet kapjuk meg. A Q görbéből húzott vízszintes a függőleges 4-2.ábra (207) 42.

43 tengelyen a h/d arányszámot adja, melyből az úsztatási mélység visszaszámítható. Ajánlott irodalom: Darabos P.-Mészáros P. (2006): Közművek, Egyetemi jegyzet, Műegyetemi kiadó, Budapest Öllős G. (1990): Csatornázás-Szennyvíztisztítás, Aqua Kiadó, Budapest Sali E. (1998): Csatornázás (tervezési segédlet) 7.gyakorlat Vízellátó hálózat hidraulikai méretezése, vizsgálata. Számítástechnikai laboratóriumi gyakorlat. 8-9.gyakorlat Ellenőrző dolgozat Vízellátás Szennyvíz elvezetés tervezése. Szennyvíz terhelések meghatározása. Hálózat helyszínrajzi és magassági vonalvezetési tervváltozatainak elkészítése. 43.

44 4. előadás 4.1. A csapadékcsatornát terhelő vízhozam meghatározása (egyszerűsített módszer) A csapadékból származó elvezetendő vízhozam a mértékadó csapadék meghatározását igényli. A számítás alapelve a hidrológiából ismert racionális árhullámszámítás, amely kimondja, hogy mértékadó az a csapadék amelynek időtartama (T m, [min] ) megegyezik az adott ( a méretezendő csatornaszelvényhez tartozó ) vízgyűjtő összegyülekezési idejével (, [min] ). A számítás előtt eldöntendő a mértékadó csapadékgyakoriság, vagy visszatérési idő ( p ). A gyakorlatban p = 0.5, 1, 2, 4, 10 éves visszatérési időket szokás figyelembe venni. A p értéke egyúttal a vízelvezetés biztonságának a mértéke. Minél nagyobb érték, annál nagyobb a biztonság, de egyúttal a szükséges csatornaméret és a költség is. ( Kár-haszon elemzés a választás alapja! ) A számíthatóság további előfeltétele a méretezési szelvényhez tartozó vízgyűjtő lehatárolása ( A, [ha] ), valamint a lefolyási tényező ( ) meghatározása. Utóbbi a teljes terület homogén egységekre bontásával, súlyozott átlagként állítható elő. Legyen A i, i = 1..n, a homogén részvízgyűjtő, ekkor az átlagos lefolyási tényező A 1 * A n * n a = A A homogén területek i lefolyási tényezőit műszaki irányelv tartalmazza ( pl. tetőfelületnél 0.9, parknál , stb. ) A csapadék ( átlagos) intenzitása a csapadék időtartamának függvénye ( 4-3. ábra ) : i p = a * T (-m), [ l/s,ha ] A csapadékból származó lefolyás a csapadékintenzitás és a vízgyűjtő szorzataként számítható : Q cs = a * i p * A, [ l/s ] A T = előírás feltételezi, hogy utóbbi ismert. Tekintettel azonban arra, hogy ez függ a csatornabeli áramlási sebességtől, amit a meghatározandó csatorna átmérőjének ismeretében állapíthatunk meg, ez a feltétel a számítás kezdetén nem teljesülhet. Figyelembe véve, hogy ahol = t 1 + t 2, t 1 - a felszíni lefolyás, míg t 2 - a csatornabeli lefolyás időtartama, 44.

45 4-3.ábra (208) felvett értékekkel kell kezdeni a számítást. A felszíni lefolyás településeken 5-15 perc. A csatornabeli lefolyási idő a vizsgált szakasz hosszából és egy felvett áramlási sebességből számítható. Legyen ez a felvett sebesség v 1. Ezzel meghatározzuk és ip, majd Q cs értékeit. Felhasználva a 4-2.ábrát a tényleges sebesség visszaszámítható. Legyen ez v 2. Ha v 1 - v * v 1, felvett értékünk helyes és a hidraulikai ellenőrzést a szennyvízcsatornánál ismertetett módon elvégezhetjük. Ha a különbség nagyobb, v 2 -vel az egész számítást meg kell ismételni és így tovább, ha a második közelítésünk sem lenne helyes. A számítás tehát iteratív, azonban a kisé már kis gyakorlattal rendelkező tervező ritkán kényszerül háromszori próbálkozásra. FONTOS : a csapadékcsatorna hálózatban a méretezési csapadékok az egymást követő szelvények méretezése során NEM összegezhetők, tekintettel arra, hogy minden szelvényre ( azaz minden részvízgyűjtőre ) más-más lesz a mértékadó csapadékesemény. 45.

46 Ajánlott irodalom: Darabos P.-Mészáros P. (2006): Közművek, Egyetemi jegyzet, Műegyetemi kiadó, Budapest Öllős G. (1990): Csatornázás-Szennyvíztisztítás, Aqua Kiadó, Budapest Sali E. (1998): Csatornázás (tervezési segédlet) 10.gyakorlat Szennyvíz hálózat hidraulikai méretezése gyakorlat Ellenőrző dolgozat Szennyvíz elvezetés Csapadékvíz elvezetés. Hálózat helyszínrajzi és magassági vonalvezetési tervváltozatainak elkészítése. 46.

47 5. előadás - Gáz- és távhőhálózatok 5.1. Gázellátó rendszer A gáz ellátó hálózatok az energia közművek közé tartoznak. Többfajta gázzal láthatják ezek a rendszerek a fogyasztókat (lakossági, ipari, közintézményi, mezőgazdasági), mint például földgáz, városi gáz (mára már nem jellemző), propán-bután, ipari üzemek torokgázai. A kitermelt földgázt nem a termelés helyén (gázgyárak, kőolaj-, földgáz- kutak, bányák ipari üzemek), hanem attól távolabb használják fel a fogyasztók. Nagy mennyiségű gázt folyamatosan távvezetéken szállítanak. A gázt a megfelelő tisztítási és kezelési műveletek után saját nyomásával, vagy kompresszorral táplálják a rendszerbe, és amennyiben ezt a nagy távolság szükségessé teszikompresszorállomások közbe iktatásával, tartják fent. Ennek a nyomásnak a nagysága bar között van. A városokon belül 6 bar az elosztási nyomás, az ipari, illetve körzeti nyomásszabályozókig, majd ez utóbbitól mbar nyomású vezetékeken látják el a földgázfogyasztókat. A nagyközép- és a középnyomású vezetékekről is kielégíthetők a fogyasztók igényei megfelelő nyomásszabályozó közbeiktatásával. A gázvezetékek nyomás szerinti csoportosítása a következő: Kisnyomású vezetékek: (27-33 mbar) Emelt kisnyomású vezetékeket (max. 100 mbar) Középnyomású gázvezeték: üzemi túlnyomás 100 mbar felett, legfeljebb 4 bar Nagyközépnyomású gázvezetékek: üzemi túlnyomás 4 bar felett legfeljebb 25 bar. Nagynyomású gázvezetékek: az üzemi túlnyomása 25 bar feletti A gázhálózatban a változó fogyasztási igények (napi, évszakos) kielégítése végett szükség van tárózásra. A tárózás módja lehet föld feletti (tartály), illetve felszín alatti (földalatti üregekben). A biztonságos gázszállítás érdekében a hálózaton különböző szerelvényeket kell elhelyezni, mint például: elzáró szerelvények (gömbcsap, tolózár, pillangó szelep, vízzárak) szűrök (biztonsági berendezések biztosítására, rozsda-, por szűrés) biztonsági lefúvatok (túlzott nyomások megakadályozására) folyadék leválasztók (kondenzvíz eltávolítására) nyomásszabályozók biztonsági gyorszárak A gázhálózatok topológiai kialakításukat tekintve két alaptípusba sorolhatók: a sugaras, és a hurkolt, illetve ezek kombinációja Gázvezetékek méretezése, fogyasztások meghatározása Gázigények meghatározása i V a gázkészülékek fogyasztásából kiindulva történik. Azonban feltételezzük, hogy nem minden készülék üzemel a maximális kapacitáson, ezt a tényt veszi 47.

48 figyelembe az e egyidejűségi együttható. A gázkészülékek teljesítményét a szükséges hőigényből Q i kell meghatározni. A hőigényt a felhasználás módja szabja meg, például: fűtés esetén ez az érték függ a külső, belső hőmérséklettől, a lehűlő falfelület nagyságától, a fal hőátadási tényezőjétől. A vezetékek méretezése nyomásveszteségre történik, hasonlóan az ivóvízhez, de itt figyelembe kell venni, hogy a gáz egy összenyomható közeg. A Bernoulli egyenletből kiindulva levezethető az alábbi képlet: 2 2 l 2 p p C MTz λ V n d Ahol: p, p kezdő nyomások C - 26, M - moláris tömeg T - normál hőmérséklet z - kompresszibilitási index λ - súrlódási tényező l - a vezeték hossza d - a vezeték belső átmérője V gáz - térfogatárama normál állapoton (légköri nyomás, 0 C -on) n A gázhálózatok hidraulikai modellezésének elvi alapjai megegyeznek a vízellátó hálózatoknál tanultakkal (illeszkedési mátrix, csomóponti törvény, huroktörvény, veszteségek stb.) Gázvezetékek vízszintes és magassági elhelyezése Gázhálózatok tervezését, építését, és üzemeltetést az MSZ EN szabvány és a Bányakapitányság utasításai szabályozzák. Építési, üzemeltetési és biztonsági okokból a vezetéket elsősorban közterületre fektetik. A gázelosztó vezeték nyomvonala nem jelölhető ki lápos, ingoványos területen, ártérben, 25 kn/m 2 -nél kisebb teherbírású, valamint bányaművelés okozta rétegmozgásos területen. Tilos gázvezetéket elhelyezni közúti, vagy vasúti közlekedés céljára szolgáló alagutakban, épületek, építmények, műtárgyak alatt (kivéve a közműfolyosó esetét), üzemek, villamos művek, raktártelepek, repülőterek védett, építési tilalom alá eső részein, valamint az országos ásványvagyon nyilvántartásban levő nyersanyagkészletet tartalmazó területen. A gázvezetékek minimális távolsága vele párhuzamosan futó közművektől: csatorna 1,00 m, vízvezeték 0,70 m, erősáramú kábel 0,5 m, távhőellátó vezeték födbe fektetve 1,00 m, védőszerkezetben 0,5 m, távközlő vezetékben 0,5 m. A gázelosztó vezetékek településen belül számos közművezetéket keresztezhetnek a legkisebb keresztezési szög 30, de a gázvezeték és villamos kábel keresztezése csak közé eshet. Keresztezéskor a közművek közötti legkisebb távolság 0,2 m lehet. Két gázvezeték keresztezésekor a nagyobb átmérő felének megfelelő, de legalább 0,10 m távolság tartása szükséges. A keresztező szakaszokra szerelvény nem építhető. Ha a gázelosztó vezeték csatorna, vízvezeték alatt, aknán, vagy üregen megy keresztül védőcsövezni kell. Védőcsőbe helyezik a vezetéket akkor is, ha az beépített területen kívül burkolt közutat, vasúti, vagy villamos vágány keresztez. A védőcső részben védi a dinamikus mechanikai hatásoktól a 48.

49 vezetéket, ezért erőtanilag is méretezni kell, illetve az estleges gázszivárgás esetén elvezetik a gázt, a védőcsöveket mindkét végét le kell zárni, illetve a végekre szaglónyílást kell építeni. Az egyes közművektől a függőleges távolságokat az egyes szakági előírások szabályozzák. A gázvezetékeket 0,80-1,20 m fektetési mélységben helyezzük el, és legalább 2 lejtésben kell kiépíteni, hogy a vezetékben kiváló kondenz vizet a vízleválasztó berendezéssel el lehessen távolítani. A gázvezetékek felett 0,50 m-re 50 mm széles sárga színű jelzőszalagot kell folyamatosan elhelyezni. A műanyag vezetékek felé célszerű jelzőhuzalt is fektetni, hogy a vezeték helyét később pontosabban be lehessen határolni. A szerelvényeket, illetve vezeték leágazásokat épület falán, illetve kerítésen táblázva kell jelölni Gázhálózatok vezetékanyagai: Kisebb átmérő tartományban (DN= ) a leggyakrabban alkalmazott vezetékanyag a PE, a vezetéket a más szakágaktól történő megkülönböztethetőség miatt sárga csíkkal látják el. Amennyiben a csőszál nem tartalmaz fém huzalt, abban az esetben, általában a vezeték fölé szokás elhelyezni, a későbbi megtalálás megkönnyítésére. Másik kedvelt anyag az acél. A korrózióra valóhajlam miatt ezt a vezetéket megfelelő aktív illetve passzív korrózió védelemmel kell ellátni Távhő rendszerek A távhő rendszerek szintén az energia közművek közé tartoznak, kiterjedésük változó. Megtalálhatóak a legkisebb egyedi központi fűtéstől a tömbfűtésen, a körzetfűtésen át a legnagyobb kiterjedésű városfűtésig. Fontos néhány alapvető fogalmat tisztázni távhő rendszerekkel kapcsolatban: Távhő: Hőtermelő létesítmény: Távhővezeték-hálózat: Hőközpont: Csatlakozási pont: Fogyasztói vezeték: Méretezési külső levegő hőmérséklet (t km ): az az energia, amelyet a hőtermelő létesítményből (geotermikus energiát termelő létesítményből) a hőhordozó közeg (gőz, melegített víz, felszín alatti víz) alkalmazásával, távhővezetéken a fogyasztási helyre eljuttatnak az erőmű hőtermelő létesítménye, a fűtőmű, a kazántelep, a hulladékhőt, és megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezés. az a csővezeték rendszer, a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt, amely a hőhordozó közegnek a hőtermelő létesítménytől illetőleg a geotermikus energiát kitermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. a hőhordozó kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői, szolgáltatói, és fogyasztási hőközpont. a szolgáltatói, és a felhasználói berendezés határán (találkozási pontján) beépített elzáró szerkezet, ennek hiányában a fogyasztási helyet magába foglaló ingatlan tulajdoni határa. a csatlakozási ponttól a fogyasztó berendezésig terjedő vezetékhálózat. a sokéves meterológiai statisztika alapján az adott területre meghatározott legalacsonyabb napi átlaghőmérsékletek, ami a méretezés alapjául szolgál. ( Magyarországon három érték került meghatározásra országrészek szerint csoprtosítva: -15 C, -13 C, -11 C) 49.

50 Fűtési határhőmérséklet: Hőigény: Hőszükséglet: külső levegő azon napi átlag hőmérséklete, amelynél a fűtést indítani kell, illetve a fűtés leállítható, ez hagyományos technológiával készült épületeknél +12 C a fogyasztók elvárásainak kielégítéséhez szükséges hőmérsékletű és mennyiségű hő a fogyasztók hőigénye a méretezési külső levegő hőmérsékletnél. A fogyasztók (lakossági, ipari, közintézményi) hőigényének kielégítésére hőszállító közeg szempontjából alacsony nyomású gőzfűtést, forróvíz-fűtést, melegvíz-fűtést alkalmaznak. A korszerű távhőellátás hőszállító közegéül főként forró vizet alkalmaznak. Mivel ennek hőfoka nagyobb 110 o C-nál, ezért az előremenő csővezetékben jelentős túlnyomásra van szükség. A hazai gyakorlatban általában C hőfokú vízre tervezik a rendszereket. A rendszer elvi sémáját a melegvízre az 5-1. ábra, fűtésre az 5-2. ábra mutatja. Elõremenõ vezeték: 130 C Használati melegvíz: 40 C H õközpont P rim er kör Termelési hõközpont Visszatérõ vezeték: 80 C Hálózati víz: 10 C Tápszivattyú 5-1. ábra Elõremenõ vezeték: 130 C Elõremenõ vezeték: 90 C H õközpont R adiátor P rim er kör Szekunder kör Termelési hõközpont Visszatérõ vezeték: 80 C Visszatérõ vezeték: 70 C Tápszivattyú Tápszivattyú 5-2. ábra A vezetékhálózatot az alábbi szempontok alapján lehet csoportosítani: egyvezetékes három vezetékes két vezetékes Egyvezetékes rendszerek szállítóközegeként főleg gőzt használnak, ez a kialakítás ott életképes, ahol megfelelő mennyiségű és minőségű tápvíz áll rendelkezésre, és a gőzt, illetve kondenzvizet a felhasználás helyén hasznosítani tudják. Kétvezetékes rendszer a legelterjedtebb, háromvezetékes 50.

51 rendszert ott célszerű kialakítani, ahol a téli és nyári időszak között nagyon nagy mértékű a hőigény különbség. A csőhálózatok topológiai rendszerének felépítése elvben hasonló a vízellátási hálózatokéhoz. A gyakorlatban kialakult főbb rendszerek az alábbiak két vagy több oldalról táplált, többszörösen hurkolt hálózatok, illetve egy pontban táplált, ágas vagy sugaras kialakítású hálózatok Távhővezetékek vízszintes és magassági elhelyezése Figyelembe kell venni a terület beépítettségét, illetve az általános, és részletes rendezési terveket, ezzel összhangban kell kialakítani a legkedvezőbb vezetési módot. A vezetéket ennek figyelembevételével kell elhelyezni terepszint alatt (megfelelő hőszigeteléssel és korrózióvédelemmel, esetlegesen alépítménybe), vagy felett (oszlopokon, bakokon, épületek falán., hidakon, épületek alagsoraiban, fokozott hőszigeteléssel). A hőtágulás okozta többletfeszültségek felvételére hőkompenzátorokat kell elhelyezni, ilyen feladatot látnak el például az U, vagy Z alakú lírák, tömszelencés-, lencse-, hernyó-, axiális-, kompenzátorok. A nyomvonal kialakítása során az alábbi szempontokat kell be tartani: minél kevesebb közmű keresztezés forduljon elő, műtárgyak elhelyezési lehetőségeit, védőcsatorna, beépítendő akna, kompenzátorfülkék helyszükséglete, lehetőleg ne kelljen más közművet áthelyezni, utak koronája alatti vezetést kerülni kell, vagy méretezni kell járműteherre, gerincvezetéket lehetőleg a legnagyobb hőigények környékén vigyük, a terület hősúlypontján, vagy annak közelében, a vezetékek lehetőleg kövessék a terep felszínének lejtésvonalát és a legrövidebb úton haladjanak, térszín alatti vezetésnél a felszíni terheket is figyelembe kell venni, a védőcsatorna fenékmélysége ne legyen nagyobb, mint 3 méter, ha a hőtávvezeték zöld területen halad keresztül, akkor figyelembe kell venni az altalajban keletkező hőterhelést, ezért lehetőleg gyepesített sávban, illetve egynyaras növényzet alá helyezzük, ha ez nem oldható meg akkor a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyokra (szélmentes idő, 10 C napi középhőmérséklet) meg kell rajzolni a cső környezetében a talaj izoterma vonalait, és ennek figyelembe vételével kell a fák, bokrok gyökerétől megfelelő távolságban elhelyezni, épületek, közművek védőtávolságát, illetve közúti, vasúti űrszelvények méreteit, nem ajánlatos erősáramú kábelekkel, illetve közúti villamos vasúttal párhuzamosan vezetni (a kóbor áram okozta korróziós hatás miatt) talajvizes területet kerülni kell. A vezetékek leűríthetősége fontos szempont emiatt 2 lejtésben kell azokat építeni. 51.

52 Távhővezetékekkel szemben támasztott követelmények A vezetékek elvárható élettartama megfelelő karbantartás esetén legalább 33 év, és emellett legyen gazdaságosan építhető, üzemeltethető. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a következő felsorolás teszi lehetővé: a vezetékek külső víz és hőszigetelése egyszerű technológiával megvalósítható legyen, nedvességnek, talajvíz behatolásnak a szigetelés ellenálljon, üzemszünet esetén leürítés nélkül se legyen fagyveszélyes, megbízható hőszigetelés, belső külső korrózió elleni szigetelés mind biológiai és kémiai, mind kóbor áram ellen, gyökerek behatolása elleni védelem, egyenlőtlen süllyedés gátolva legyen. A távhő rendszerekben alkalmazott leggyakoribb csőanyag az acél, amelyet megfelelő, hőszigeteléssel (purhab, salakgyapot, üveggyapot, stb), és korrózióvédelemmel látnak el. Ajánlott irodalom: Darabos P.-Mészáros P. (2006): Közművek, Egyetemi jegyzet, Műegyetemi kiadó, Budapest 13.gyakorlat Csapadékvíz csatorna méretezése racionális módszer alkalmazásával gyakorlat Hálózatmodellezési ismeretek. SWMM programbemutató. Összevont gyakorlat. 52.

53 6. előadás 6.1. Csőanyag- és csőkötéstechnikai ismeretek A cső a vízszállítás- és elvezetés alaplétesítménye a négyszögletes formációból alakult ki évszázadokon keresztül. A római birodalomban Vitruvius Pollio VIII. könyve szerint már égetett agyagcsövek, falazott nagyszelvényű csatornák és az ólomcső is használatban volt. A középkorban némi visszafejlődés volt a jellemző, melyet azután az 1800-as évek elején jelentős fejlődés követ. Megjelenik az álló öntésű öntöttvas cső, tovább fejlődik az ólomcső a kovácsolás technikájával, továbbá a forrasztással és megkezdődik a kovácsolt acélcső gyártás is. Az egyenletes fejlődésben a két világháború közötti időszak hoz változást a fejlődés felgyorsulásával. Az öntöttvas cső centrifugális öntése, az extrudált és hosszvarratos acélcső gyártása, a kőagyag- és a betoncsövek elterjedése, hoz új szint a mennyiségében jelentősen megnövekedő csővezeték építésben. A II. Világháború elején a vas- és az acél iránti növekvő igények miatt megjelenik az új nyomócső, az azbesztcement. A II. Világháborút követő időszak változatlan csőanyagok mellett a gyártási technológiákban hoz forradalmi változásokat. Az 1960-as évektől előtérbe kerül a vasbeton csőgyártás és megjelenik a műanyag, melyet részben a korrózív hatású földgáz előretörése, másrészről az alumíniumgyártás melléktermékeként felhalmozódó klór klorid felhasználási igénye indikál. Az új csőanyagok serkentőleg hatnak a hagyományos csövek fejlesztésére is. Megjelenik a gömbgrafitos öntöttvas cső, amely nagyobb húzóerők felvételére alkalmas, így a falvastagságuk csökkentéséhez biztosít kedvező feltételeket. Megindul automatizált gépsorokon a spirálvarratos acélcső gyártás, amely a nagy átmérők felé is kiterjeszti az acélcső felhasználást. Az 1980-as évek második fele egy új korszakot nyit a csőanyag- és csőgyártás fejlesztésében. Ezt a csőpiacért való harc jellemzi, melyben a pénz a domináns tényező. Ennek megfelelően pozitív és negatív tényezők egyaránt adódnak a fejlesztésekben. A pozitív fejlődések a fémes csöveknél a rétegelt falszerkezet, amely kívül- és belül egyaránt a korrózióvédelmet tekinti súlyponti feladatának. Újabb műanyag csőtermék az üvegszál erősítésű poliészter és megjelenik a cement nélküli polibeton. A "hagyományos" műanyag csövek a PVC és a PE az alapanyagár folyamatos emelkedése miatt csak az alapanyagok szilárdság növelésével, a falvastagságok vékonyításával, újszerű üreges és rétegelt falszerkezetekkel küzd piaci részesedésének megtartásáért, esetleg bővítésért az árversenyben. A vázolt tendenciák mellett jelentősen megnövekedett a közművek megvalósításában a résztvevő mérnökök felelőssége a döntéshozatalban A csövek osztályozása A közműhálózatok csővezetékei több szempont szerint osztályozhatók. Anyag szerint megkülönböztetünk: 53.

54 - fémes anyagú, - cement kötőanyagú, - kerámia és - műanyag csöveket. Ez utóbbiak lehetnek hőre lágyuló és hőre keményedő csövek. A rendszer merevség szerinti osztályozás ugyancsak fontos szempont, beszélhetünk: - merev, - rugalmas és - átmeneti kategóriákba sorolható csövekről, attól függően, hogy a környező talaj- és a cső összenyomódásának a viszonya hogy alakul. Ezzel a témakörrel a 7. fejezet foglalkozik részletesen. A falszerkezet kialakítása is fontos tényező, mely szerint megkülönböztetünk: - homogén, - bordás, - üreges és - különböző anyagokból rétegekből álló vegyes falszerkezeteket. A csőkötés alapján: - felnyíló kötésű, - húzóerő felvételére alkalmas, - a cső anyagával homogén és - eltérő anyagú lehetőségekről beszélhetünk. Erőtani szempontból a tokot, mint felnyíló és a hegesztést, mint húzóerő felvételére alkalmas és folyamatos csőszálat, eredményező kötést említjük. A legfontosabb osztályozási szempont a funkció szerinti megkülönböztetés, mely szerint: - gravitációs és - nyomó csöveket különböztetünk meg. Ez a legfontosabb megkülönböztetés annak ellenére, hogy több csőanyag esetében nyomó és gravitációs gyártmány áll rendelkezésre. A továbbiakban nyomó-és gravitációs csövek bontásban foglalunk össze fontosabb ismereteket az újabb fejlesztésekre koncentrálva Gravitációs csövek A gravitációs csatornák csövekből, aknákból továbbá idomokból és szerelvényekből állnak. Ebben a legnagyobb volument a cső képviseli. Az üzemeltetési költségek szempontjából jelentős tényező az amortizáció. Ez akkor alakul kedvezően, ha a rendszerek alapelemei azonos élettartammal, illetve elhasználódással rendelkeznek. Említeni kell, hogy a hazai csatornázási rendszerben, és a fejlesztésekben egyaránt a kisebb cm csőátmérők dominálnak. A nagyobb csőszelvények a nagyvárosok egyesített rendszerű csatornázásainak fő-és mellékgyűjtőire jellemzők. Ezek napjainkban már leginkább rekonstrukciós feladatként jelentkeznek. 54.

55 Az alábbiakban összefoglalunk néhány fontosabb ismeretet csőanyagonként. Öntöttvas cső A hagyományos öntöttvas csatornacső előnyös tulajdonságai a szennyvíz-elvezetésben hazai viszonylatban is közismertek. A Parlamentben az elmúlt évtizedben átépített alapcsatorna hálózat 75 év feletti élettartama és állapota igazolta az elvárásokat. A gömbgrafitos öntöttvas megjelenésével és a korszerűsödött gyártástechnológiákkal a cső húzószilárdsága, és a korrózióval szembeni ellenállása jelentős mértékben javult. A legváltozatosabb külső- és belső bevonati rendszerek szinte minden csőgyártónál szerepelnek a kínálatban. A szennyvízelvezető csatornáknál belső korrózióvédelemként katepox műgyanta, a külső felületen: polietilén, bitumen, cink és az utóbbi kettő kombinációja képezi a bevonati alternatívákat. A legalább 75 évre tervezhető élettartam a hazánkban szokásosnál kedvezőbb amortizációs leírást biztosít. A külföldi termékek idom-, szerelvény- és szakismeret ellátottsága kiváló. A szerelés szerszám igénye nem jelentős. A közcsatornákhoz ajánlott idom-, szerelvény- és szerelési alternatív lehetőségeket a 6-1.ábra szemlélteti ábra: GÖV vízelvezető rendszer elvi sémája A vízelvezető rendszerekhez a tokos-, és a könnyű-, vagy masszívabb kivitelű (pld.: STRAUB) bilincsek használatosak. A legáltalánosabb TYTON tokos és a masszívabb bilincsek általános sémáját a 6-2. ábra ismerteti ábra: GÖV vízelvezető rendszerek legáltalánosabb csőkötései: a.) TYTON tok; b.) masszív csőbilincs; Jelölések: 1 gumitömítés, 2 tokrész, 3 korracél pánt, 4 gumimandzsetta, 5 összehúzó csavarok A toknélküli, könnyű korracél csőbilincs kötésű cső lényegesen olcsóbb, mint a tokos kivitelű. Ennek alkalmazása a tok és a cső eltérő gyűrűmerevsége és korróziós okok miatt közcsatornaként nem ajánlható. Ezek inkább a nagyobb középületek, irodák, stb. telken belüli hálózataihoz használatosak. Erősen korrózív szennyvíz, vagy korrózív talaj-, illetve talajvíz esetén a beépítés csak védelemmel célszerű. A régi- és új városközpontokban, illetve egyéb frekventált területeken a GÖV cső hosszú távú, jó megoldást kínál. 55.

56 Kőagyag cső A kőagyag csövekkel is kedvezőek a hazai tapasztalatok. A századfordulón lefektetett kőagyag csatornák az üzemi érdesség és az erőtani szempontok alapján jelenleg is kifogástalanul üzemelnek. A korábbi csavaros és tokos csőkötések bitumenes kenderkóc tömítései mintegy 75 év elteltével elöregedtek. Európában (Svájc, Németország, Anglia) a szennyvízelvezetésben a leggyakrabban alkalmazott csőanyag (lásd: 6-3. ábra) ábra: Tokos, mázas kőagyag csövek A nagyobb csőgyártó cégek kínálatában két különböző csőtípus található. A 6-4. ábrán a tokoscsapos poliuretán tokbetétes változatot tüntettük fel. Ezt a típust, NA 200 NA 800 méretek között, szériatermékként állítják elő. Egyes gyártóknál nagyobb méretek is rendelkezésre állnak. Ezeket a csöveket Európában feltételezhetően a tok rövid mérete miatt körülbetonozzák, vagy betonba ágyazzák Beton- és vasbeton csövek 6-4. ábra: Tokos kőagyag cső: A beton- és vasbeton csövek korábbi kedvezőtlen korróziós tapasztalatai a terméket az egész világon a kisebb (NA 200 NA 600 mm) átmérőtartományokban átmenetileg visszaszorították. Az elmúlt évtizedben Nyugat-Európa nagy csőgyáraiban jelentős fejlesztéseket hajtottak végre: áttértek a zúzott szögletes szemcséjű adalékanyagra, 56.

57 a korrózió-állóságot fokozó adalékanyagokat és bevonatokat alkalmaztak, korszerűsítették a bedolgozást (sima, zárt külső-belső felületeket hoztak létre), termékeik igény szerint elláthatók különleges korrózióvédő belső réteggel is (BKU, GFK, stb.), korszerűsítették a cső- és aknaelemek kötéstechnikáját. A 6-5.ábra a.) és b.) részlete által bemutatott kötéstechnikák gördülő- és ellapuló gumigyűrűs tömítések nem igazolták az elvárásokat, folyamatosan háttérbe szorulnak. A legkorszerűbb kötéseket a cellás gumiprofilos tömítések alkalmazása jellemzi. A cellás gumiprofilok f-h.) ábrarész kevésbé érzékenyek a tömítőanyag keménységére. Így a cellás gumitömítésű kötéseknél a tokrepedés is ritkábban előforduló jelenség. (A kötések elkészítésénél előírás az érintkező felületek csúsztatóval való kezelése. Ékes gumiprofilos csőkötésnél elégséges a csap felületét csúsztatóanyaggal kezelni.) 6-5. ábra: Beton- és vasbeton csövek, illetve aknaelemek vízzáró kötései: a.) gördülő gumigyűrű, b.) ellapuló gumigyűrű, c.) ékes gumitömítés, d.) ékes aknaelem tömítés, e.) kettős ékes aknaelem tömítés, f.) keskeny csapos cellás gumiprofil, g.) széles csapos cellás gumiprofil, h.) keskeny csapos cellás gumiprofil aknához A kisebb átmérőtartományokban (DN mm) a talpas betoncsövek fokozott előretörése figyelhető meg. Ezzel a keresztmetszeti kialakítással lásd: 6-6.ábra olyan különleges beágyazás és tehereloszlás biztosítható, amely a cső teherbírását kedvezően befolyásolja. Az a méretre a DIN EN 1610 tekinthető irányadónak, mely szerint: a = 50 mm + 0,1 DN (illetve NA). 57.

58 6-6.ábra: Talpas betoncső alapozása különleges ágyazattal vagy betonlemezzel MSZ EN 1610 szerint A fentiekben felvázolt fejlesztések hazai viszonylatban is elindultak, így a magas összenyomódási modulussal rendelkező altalajoknál, a beton- és vasbeton csövek alkalmazása ismét előtérbe kerülhet. Azbesztcement cső Az azbesztcement csövek fokozatos kiszorulása az ivóvízellátásból maga után vonta, hogy a gyártók újabb fejlesztései a vízelvezetési ágazatot helyezték előtérbe. A csőgyártási technológia adottságai kiváló külső- és belső felületi tömörséget eredményeznek. Ez a korrózióállóságot jelentős mértékben növeli. További előrelépés ezen a területen, hogy a gyártást követően gépi úton felhordható külső- és belső különleges korrózióvédő bevonatok is rendelkezésre állnak, a megrendelő igényei szerint. Az AC csövek megbízható kötéstechnikája lásd: 6-7.ábra és színvonalas idomválasztéka a kis települések szennyvízelvezetéséhez jó lehetőségeket kínál a merev-és közepesen merev csőkategóriában ábra: Azbesztcement csövek kötései: a.) REKA csőkötés, b.) GIBAULT kötés, c.) UNIGOM könnyű: NA és UNIGOM-S: NA , d.) EFK-kötés A 6-7/b ábrán bemutatott GIBAULT kötés hátránya a fém kötőelem korrózió érzékenysége. Ugyancsak a fenti okból, valamint merevségi problémák miatt a 6-7/c.ábrán látható csőbilincsek 58.

59 elsődlegesen épületen belüli szabadon szerelt csatornacsöveknél javasolhatók. Az azbesztcement csőnek más cement kötőanyagú termékekhez hasonlóan jelentős utószilárdulása van nedves, párás közegben. Az AC csövek tervezéséhez az ÖNORM B 5062 és a csőgyártók alkalmazási előírásai nyújtanak további információkat. A környezetvédelem szigorodó előírásai miatt az AC csőgyártás megszüntetése és azbesztmentes technológia elterjedése valószínűsíthető. Műanyag csövek A műanyag PVC, a PP, a PE és a műgyanta kötőanyagú csöveket tárgyaljuk. A PVC, a PP és a PE cső egyértelműen a hőre lágyuló műanyagok családjába tartozik. Az alkalmazott műgyanta kötőanyag függvényében a további általában üvegszál erősítésű csőtípusok lehetnek: hőre lágyulók és hőre keményedők is. A műgyanta kötőanyagú csövek a hagyományos hőre lágyuló műanyag csövekhez képest számottevően magasabb árfekvésük miatt elsősorban a rekonstrukciósés különleges feladatok megoldásánál kerülnek alkalmazásra. A PVC, PP, és PE csövek hőre lágyuló tulajdonsága az alkalmazhatóságot és az élettartamot egyaránt befolyásolja. A fenti csőanyagok alkalmazási hőmérsékleteit a 6-8. ábra tünteti fel. hőm érséklet [ o C ] 6-8.ábra: Hőre lágyuló műanyag csövek alkalmazási hőmérséklet tartományai Az élettartam feszültség hőmérséklet összefüggéseket a nyomócsöveknél tárgyaljuk. A hőre lágyuló műanyag csövek elterjedésével néhány új fogalommal kell megbarátkozni a szennyvízelvezetésben is. Így például a névleges átmérő (NA, LW, stb.) helyett a külső átmérővel (DN, dn) jelölik a méretválasztékot. Különleges figyelmet érdemel a műanyag csövek szokatlanul magas lineáris hőtágulási együtthatója. A PVC tokos cső a hazai csatornázásban a legelterjedtebb. Minden elképzelhető feladat megoldásához teljes, jól- és könnyen szerelhető idomválaszték áll rendelkezésre. Utótömörödésre hajlamos altalajban és gyengébb minőségű csőágyazatban a rövid tok repedéshajlama növekszik. A PVC cső alacsony külső hőmérsékleten rideggé válik és néhány a gyakorlatban ritkábban előforduló vegyi anyaggal szemben mérsékelten ellenálló. A kommunális szennyvízelvezetésben azonban meghatározó jelentőségű. A gravitációs PVC csatornacsöveket hazai viszonylatban jelenleg háromféle gyűrűmerevséggel gyártják. A külső köz csatornákhoz D 110 D 500 mm közötti átmérőtartományban az SN = 4,0 knm -2 és az SN=8,0 knm -2 gyűrűmerevségű KG-PVC, a telken belüli bekötő csatornákhoz az SN = 2,0 knm -2 gyűrűmerevségű KA PVC csövek szerepelnek a kínálatban. Európában a termékválaszték ennél lényegesen szélesebb, az átmérőtartomány és gyűrűmerevségi osztályok tekintetében is. Az átmérőtartomány felső határa 1400 mm. A gyűrűmerevségi osztályok közül érdemes megemlíteni az SN = 0,5 0,125 -s kategóriát, amelybe a vékonyfalú, teljes körülbetonozást igénylő bélés csövek tartoznak. 59.

60 A PP és a PE csövek elsősorban nyomócsőként ismertek, de a szennyvízelvezetésben is előfordulnak speciális feladatok megoldásánál. Ezt a PVC-nél kedvezőbb környezetbarát tulajdonságuk és a magasabb színvonalú csőkötéstechnika indokolja. A PVC és a PP, továbbá a KPE felhasználási arányainak a jelenlegihez képest gyors módosulása valószínűsíthető az igényesebb szennyvízelvezető rendszerek megvalósításakor. Néhány európai országban, illetve azok egyes régióiban a PE csöveket előnyben részesítik a PVC csővel szemben, melyet kizárólagosan provizórikus megoldásként engedélyeznek. Az üvegszál erősítésű műgyanta kötőanyaggal és általában kvarchomok adalékanyaggal készült csatornacsöveket az első időszakban tekercselő technológiával, meglehetősen kis falvastagsággal készítették. A beton-, majd később acél sablonokra tekercselt üvegszövet- és a műgyanta felhordás kezdetleges kézi technológiával történt. A kötőanyag poliészter-, vagy kátrány-epoxi műgyanta volt. A csövek illesztésére a ábrán bemutatott kötéstechnikákat alkalmazzák Hazai viszonylatban csak a ragasztás-, majd később a tokos gumigyűrűs kötés terjedt el. A hazai ÜPE csövek a viszonylag magas előállítási költségek miatt szinte kizárólag a rekonstrukciós feladatoknál kerültek alkalmazásra. Az elmúlt években az ÜPE csövek gyártásában jelentős fejlesztések történtek, melyeket ugyancsak, a Nyomócsövek fejezetben ismertetünk ábra: Üvegszál erősítésű műgyanta csövek kötései: a.) ragasztás; b.) tokos gumigyűrűs; c.) tokos húzásbiztos A csatornacsövek iránti megnövekedett kereslet a műanyag csőgyártókat hatékony és gyors fejlesztésekre ösztönözte. Ezek közül a jövő szempontjából is figyelmet érdemelnek a merevített falszerkezetek, és a kétcsöves rendszerek. Merevített műanyag csövek készülnek PVC-ből, PE-ből és természetesen a különböző szilárdságú hőre lágyuló műanyagok kombinációjából is. A és ábrákon bemutatott bordázott PVC csatornacsövek a hazai szakmai körökben ismertek ábra: KD - EXTRA csatornacső metszetben és nézetben 60.

61 6-12. ábra: ULTRA RIB PVC csatornacső: a.) hosszmetszet és nézet. b.) az erősítőborda részlete Polimer beton cső A polimer-betonelemek a felszíni vízelvezető rendszerekben, a speciálisan agresszív szennyvizek elvezetésében és közmű-rekonstrukciós feladatokban bizonyították előnyös tulajdonságaikat. Az epoxi- és poliészter gyanták széleskörű elterjedésével: kis súlyú, nagy nyomószilárdságú, különleges vegyszer- és fagyállóságú, továbbá jelentéktelen vízfelvételű vékonyfalú betonszerkezetek előállítására adódtak lehetőségek. A csatornázásban az elemgyártók új fejlesztései a vékonyfalú csatornacsövek és a belső zsaluzatként körülbetonozással alkalmazható kéregelemek felé irányultak. A polimer-beton technológia közismert. A gyártástechnológia közel áll a vékonyfalú betonelemek gyártásához. Ennek ellenére hazai gyártású csövek, kéreg- és egyéb csatornázási elemek nem állnak rendelkezésre. A külföldről behozható termékek súlyos tehertétele a költséges szállítás Nyomócsövek A nyomócsövek területén is jelentős fejlesztések történtek az elmúlt évtizedben, bár ezek közel sem olyan látványosak, mint a gravitációs rendszereknél. Az alábbiakban összefoglaljuk nem azonos mélységben): - az öntöttvas-, - az acél-, - a vasbeton- és - a műanyag nyomócsőgyártás és fejlesztés fontosabb ismérveit. Öntöttvas cső A gravitációs csöveknél jelzett gömbgrafitos öntöttvas (GÖV) falszerkezet a nyomócsöveknél is általánossá vált. A korábban nagyszámú európai gyár-, és a gyártókapacitások centralizációja a termékek egységesítését is maga után vonta. Az MSZ EN 545 az ivó- és tüzivíz ellátó rendszerekhez 61.

62 egységesítette a GÖV öntvény nyomócső és idomrendszert. A GÖV nyomócső DN 60 - DN 200 átmérőtartományban, tyton tokos-, vagy fíx karimás kötéssel és teljeskörű idomellátással szériatermék. Vízellátási célokra a belső felületen gyárilag felhordott cementhabarcs béleléssel készül. A külső felületen a legkülönbözőbb összetételű korrózió- és mechanikai védelmek szerepelnek a gyártók kínálatában. A leggyakoribb bevonati rendszerek a zink-, a bitumen-, a műgyanta és ezek kombinációi. Külső mechanikai védelemként gyári betonköpenyt is alkalmaznak. A külső bevonati rendszerek sérülés érzékenyek, melyet a megvalósítás folyamatában szem előtt kell tartani. A tokos kötés kiegészítő elemekkel húzás-biztossá tehető, és így a cső- és az ágyazat közötti súrlódási tényező függvényében 2-3 db tokos kötés rögzítésével a kitámasztó betontömbök beépítése mellőzhető. A GÖV. csövek szerelése nem szerszámigényes, a legfontosabb célszerszám NA 125 mm csőméret felett az összehúzó szerkezet. Acél cső Az acél nyomócsövek a különböző gyártási eljárásokkal szinte korlátlan átmérőtartományban készíthetők. A korszerűség ezeknél is a réteges csőfal-szerkezet kialakításában jelentkezik. A belső korrózióvédelem ennél a csőtípusnál is gyárilag felhordott mm cementhabarcs bevonat. A külső felületen a legmagasabb fokú korrózió védelmet az extrudálással felhordott PE (polietilén) bevonat képezi (lásd: 6-14.ábra) ábra: Szerelésre előkészített csővég, a bevonati rétegek feltüntetésével és a A-C távolságok méreteinek DIN szerinti feltüntetésével: A max =150 mm; B=50 mm; C max =100 mm. A bemutatott technológiával NA mm mérettartományban standard termékek állnak rendelkezésre. A rétegelt falú acélcsövek összekötésére négy lehetőség kínálkozik: tokos kötés (NA mm között), hegesztés egyenes illesztéssel, hegesztés tokos kialakítással és gyári karimás kötés fix-, vagy laza karimával. A tokos kötés elkészítésének részletét a 6-15.ábra mutatja [12]. 62.

63 6-15.ábra: Acélcső tokos kötésének szerelése A csőkötések védelmét a korrózióvédelem folytonosságát hőkezeléssel felhordott zsugorfólia biztosítja. A belső cementhabarcs mintegy 15 mm széles folytonossági hiányára a szakirodalom az öngyógyulást, a fokozott karbonizációs folyamatot jelöli meg. A nagyobb bújható szelvényeknél természetszerűleg a habarcs folytonossága emberi beavatkozással biztosítható. A fentiek szerint megújult acélcső kiváló alternatíva a gáz-, és a vízellátásban egyaránt. Vasbeton cső A vasbeton a nyomócsövek hazai gyártása és alkalmazása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A gördülő gumigyűrűs kötés, az acélbetétek kis betontakarása miatti nem kielégítő korrózióvédelme, az építés nehézségei mind az alkalmazás ellen szólnak. Mindezek ellenére vannak törekvések, amelyek a vasbeton nyomócső rendszer megújítását célozzák. A fejlesztések csőkötésre, az acélbetétek korrózióvédelmének fokozására, és csőfal belső érdességének javítására egyaránt kiterjednek. Hazai viszonylatban több 10,0 km nagy átmérőjű távvezeték létesült vasbeton csőből, amelyeknek tekintettel a mintegy 30 éves élettartamukra a rekonstrukcióját nagy valószínűséggel a közeljövőben meg kell oldani. Műanyag csövek A nyomócsőként alkalmazott műanyag csövek: hőre lágyuló és hőre keményedő csoportokba sorolhatók. A hőre lágyuló műanyag csövek csoportjába: a polietilén (PE), a polipropilén (PP) és a kemény poli (vinil-klorid) (PVC) anyagú gyártmányok sorolhatók. A hőre lágyuló termoplaszt műanyagok melegítés hatására meglágyulnak, majd bomlás nélkül megolvadnak. Szerkezeti jellemzőjük, hogy óriási láncmolekulákból épülnek fel, amelyeket másodlagos kémiai kötések kapcsolnak össze. Előállításuk polimerizációval történik. A polimerlánc 63.

64 tulajdonságai adalékanyagokkal módosíthatók. Az alapmonomerhez lágyítókat, stabilizátorokat és töltőanyagokat is adagolnak. A csöveket extrudálással, az idomokat általában fröccsöntéssel állítják elő. Az ábrának megfelelően a PE granulátum az adagoló tölcsérből a fűtött csigaházba kerül, ahol képlékeny állapotba jut. A csiga a lágy anyagot keverés és tömörítés mellett az extruder szerszámba továbbítja. Az anyag átsajtolódik a körgyűrű formájú extruderfejen, melynek konstrukciója jelentős befolyással van a PE cső falának struktúrájára. Itt felveszi az alakját, de méretét a kalibráló szerkezet adja meg. A kalibrálás történhet túlnyomással és vákuummal. A kalibrálással egyidejűleg a hűtési folyamat is elkezdődik és folytatódik a hűtővályúban. A hűtésszabályozás alapelve, hogy a lehúzószerkezetbe kerülő cső belső felületi hőmérséklete a 85 C-t nem haladhatja meg. A lehúzó-szerkezet után a darabolás, vagy a tekercselés művelete következik. A műanyag csöveknek mint építőanyagoknak kedvező tulajdonsága: a csekély önsúly, a kiváló vegyszer- és korrózióállóság, a könnyű megmunkálhatóság és a hosszú élettartam. A csövek várható élettartama: 50 év, ha az igénybevételek hatására a falfeszültség nem lépi túl az anyagra vonatkozó redukált megengedett feszültséget, a hőmérséklet pedig a 20 C -t. A műanyag csövek méretezése tehát "háromdimenziós" feladat, eltérően a hagyományos építőanyagoktól. További közös jellemzőjük, hogy a tartós napsugárzás UV sugárzás hatására bomlást szenvednek. A felsorolt anyagok közül a PP csöveket nagyobb hőfokú közegek szállításáras alkalmazzák. Ezeket elsősorban a nagyobb hőterhelésű üzemekben és a szennyvíztisztító telepeken belül, technológiai csővezetékként használják. PVC nyomócsövek ragasztott (D mm között, PN 10 nyomásfokozatra) és tokos gumigyűrűs (D mm között, PN 6, PN 10 és PN 16 bar nyomásfokozatra) kötésekkel rendelkeznek. A tokos (PVC KM) nyomócsöveket gyakran alkalmazzák, a segédeszközt nem igénylő gyors szerelési lehetőségek miatt. A felnyíló csőkötés miatt a húzóerők felvételéről kitámasztó betontömb-, vagy bilincsek beépítésével kell gondoskodni. A legáltalánosabban alkalmazott nyomócső a PE. A PE csövek méretválasztéka D 20-tól D 1600 mm-ig terjed. Ezek adatait, a már hivatkozott MSZ EN :2033 szabvány tartalmazza. A csöveket szálban általában 6, 12, 18 m hosszúságban illetve hazai viszonylatban D 160 mm átmérőig tekercsben gyártják. A tekercsek az átmérő függvényében m csőmennyiséget tartalmaznak. A PE csövet az egyedülállóan sokoldalú kötéstechnika jellemzi (lásd: ábra). A csővezeték átmérője, funkciója, a hálózati hossz, az építési körülmények valamint a kivitelező technikai felkészültsége ismeretében válaszható ki az optimális kötésmód. 64.

65 6-18.ábra: PE csőkötéstechnikák: a.) tokos (rövid és hosszú), b.) alumínium feszítőcsatos gyorskötő, c.) lazakarimás hegesztőtoldatos, d.) fűtőszálas elektromos hegesztő idom, e.) tompahegesztés, f.) extrudációs hegesztés (nyomócsöveknél nem javasolt) Az ábrán az egyes csőkötések mellett feltüntettük a jelenlegi alkalmazási lehetőségekhez tartozó csőátmérőket. A PE csőkötések között említeni kell még a tokos- vagy polifúziós kötést is, melyet a gáziparban széles körben alkalmaztak és alkalmaznak dn 110 mm mérethatárig. Ennek részletes ismertetésétől eltekintünk, mert ezzel az eljárással a vízi-közmű építésben a munkahelyi tapasztalatok nem kedvezőek. A PE csőkötések az oldhatóság alapján rendszerezve: a mechanikus gyorskötőkkel (szorítókötés), a tokos csőkötéssel és a karimás kötéssel. A PE csővezetékek oldhatatlan kötésfajtái: a tompahegesztés, az elektromos fűtőszálas hegesztés és az extrudációs hegesztés. A fentiek között a legáltalánosabb és leggazdaságosabb kötésforma a tompahegesztés. A módszer lényegét a folyamat elvi sémát a ábra mutatja be. A részletes technológiát, a hegesztési paramétereket általában gázipari technológiai utasítások foglalják össze ábra:a tompahegesztés egyszerűsített sémája: 65.

1.2.4 Közművesítési és hírközlési javaslat Írta Szerkesztette: Hanczár Zsoltné - KÉSZ Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.4. Közművesítési és hírközlési javaslat HE v.02.docx Utolsó mentés időpontja: 2009.05.27.

Részletesebben

ÉPÜLETGÉPÉSZ ELLÁTÓ RENDSZEREK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉPÜLETGÉPÉSZ ELLÁTÓ RENDSZEREK TARTALOMJEGYZÉKE ÉPÜLETGÉPÉSZ ELLÁTÓ RENDSZEREK TARTALOMJEGYZÉKE A jegyzet a következő szakképesítés kötelező tananyaga: A szakképesítés megnevezése: Épületgépészeti technikus A szakképesítés azonosító száma: 54 582 06

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Budapest, 2003 április. Kuthi Levente Villamos mérnök Épületvillamossági vezető tervező

SZAKDOLGOZAT. Budapest, 2003 április. Kuthi Levente Villamos mérnök Épületvillamossági vezető tervező 1 Közbeszerzési eljárás keretében megvalósult csepeli strandfürdő felújítása során az elektromos energiaellátó és automatika rendszerek építmény- és épületvillamossági (V) műszaki ellenőri problémái. Kuthi

Részletesebben

Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2002. (VI.21.) rendelete. a helyi építési szabályzatról. A rendelet hatálya

Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2002. (VI.21.) rendelete. a helyi építési szabályzatról. A rendelet hatálya Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2002. (VI.21.) rendelete a helyi építési szabályzatról Berzék község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet

Részletesebben

Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése. Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára

Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése. Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára Feladatalapú pályázati témák 2015 (Sorszám: 2/2015/1.) Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára Magyar Mérnöki Kamara

Részletesebben

A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I.

A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I. 1 A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I. FEJEZET...5 A SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSI TERÜLETE...5 II. FEJEZET...5

Részletesebben

g) a bányafelügyelet hatósági hatáskörébe tartozó gázfogyasztó készülékekre, technológiákra.

g) a bányafelügyelet hatósági hatáskörébe tartozó gázfogyasztó készülékekre, technológiákra. 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról

Részletesebben

11/2013. (III. 21.) NGM

11/2013. (III. 21.) NGM 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról

Részletesebben

NAGYKEREKI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

NAGYKEREKI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2006. (X.11.) rendelete Nagykereki Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Önkormányzatokról szóló 1997. évi CXXXIV. tv.-el módosított 1990.

Részletesebben

Átány község Településrendezési Tervének Szabályozási Tervéhez

Átány község Településrendezési Tervének Szabályozási Tervéhez I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A rendelet hatálya 14/2003. (VII.30.) sz. rendelet HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Átány község Településrendezési Tervének Szabályozási Tervéhez (1) E rendelet hatálya Átány

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2012-4.10.0/E

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2012-4.10.0/E PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2012-4.10.0/E Egyházi jogi személyek épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva a konvergencia régiókban

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/09-11 SZENNYVÍZELVEZETÉS- ÉS TISZTÍTÁS KONSTRUKCIÓ

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/09-11 SZENNYVÍZELVEZETÉS- ÉS TISZTÍTÁS KONSTRUKCIÓ Hajdúnánás és Hajdúdorog Víziközmű Beruházási Társulás 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. Hajdúnánás Hajdúdorog,,Hajdúnánás Hajdúdorog szennyvízhálózatainak és szennyvíztisztító telepének bővítése és

Részletesebben

GALAMBOK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2009. (VI.02.) számú rendelete az környezetvédelem helyi szabályairól

GALAMBOK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2009. (VI.02.) számú rendelete az környezetvédelem helyi szabályairól GALAMBOK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/009. (VI.0.) számú rendelete az környezetvédelem helyi szabályairól Galambok Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

5. 2016. évi Járási startmunka mintaprogramok/ráépülő program pályázat Előterjesztő: Tóth János polgármester

5. 2016. évi Járási startmunka mintaprogramok/ráépülő program pályázat Előterjesztő: Tóth János polgármester 5. 2016. évi Járási startmunka mintaprogramok/ráépülő program pályázat Előterjesztő: Tóth János polgármester Tervezési Segédlet a 2016. évi járási startmunka programok indításához I. Általános szempontok

Részletesebben

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18.

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K T A R T A L O M J E G Y Z É K... 2 E L Ő S Z Ó... 4 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Parciális differenciálegyenletek numerikus módszerei számítógépes alkalmazásokkal Karátson, János Horváth, Róbert Izsák, Ferenc

Parciális differenciálegyenletek numerikus módszerei számítógépes alkalmazásokkal Karátson, János Horváth, Róbert Izsák, Ferenc Karátson, János Horváth, Róbert Izsák, Ferenc numerikus módszerei számítógépes írta Karátson, János, Horváth, Róbert, és Izsák, Ferenc Publication date 2013 Szerzői jog 2013 Karátson János, Horváth Róbert,

Részletesebben

Regionális vízellátás

Regionális vízellátás Regionális vízellátás A regionális vízi közmű: az egymással oly módon összefüggő műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető vízi közművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2013. II. 18 2015. II. 20. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KOLLÉGIUMI SZABÁLYZATA Budapest 2013 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről,

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához

ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Főosztály ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához I. 2002. december 2002. december 2. Útmutató a külterületi közúthálózati

Részletesebben

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA OKTATÁSI SEGÉDANYAG

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA OKTATÁSI SEGÉDANYAG Készítette: Varsányi Nóra, Bársony Zsolt TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása Összefogás Közalapítvány FOGLAK

Részletesebben

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006.

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006. Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Mezőtúr TERMELÉSMENEDZSMENT Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár Mezőtúr 6.

Részletesebben

végzést. vízigény m³/nap - 39 m² 1,58 0,2212 1,2 0,27 40-59 m² 1,885 0,2639 1,2 0,32 60-99 m² 2,395 0,3353 1,2 0,40 100 m² - 3.

végzést. vízigény m³/nap - 39 m² 1,58 0,2212 1,2 0,27 40-59 m² 1,885 0,2639 1,2 0,32 60-99 m² 2,395 0,3353 1,2 0,40 100 m² - 3. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/99/2011 Iktatószám: Vj/99-58/2011 Betekinthető! Üzleti titkot nem tartalmaz!

Részletesebben

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről KIVONAT Lezárva 2014. június 29. Fontos:

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Tárgy: H A T Á R O Z A T

Tárgy: H A T Á R O Z A T Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye

Részletesebben

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÍTÉSI TAGOZAT ÜGYRENDJÉNEK 1. SZ. MELLÉKLETE MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE 2008.

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÍTÉSI TAGOZAT ÜGYRENDJÉNEK 1. SZ. MELLÉKLETE MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE 2008. MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÍTÉSI TAGOZAT ÜGYRENDJÉNEK 1. SZ. MELLÉKLETE 1. A MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁG (MB) JOGKÖRE MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE 2008. A tagozat érdekeltségi területe az építéssel, építésüggyel,

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk CSAPADÉKV

MMK Szakmai továbbk CSAPADÉKV CSAPADÉKV KVÍZ-GAZDÁLKODÁS CSAPADÉK SZENNYVÍZ EGYESÍTETT RENDSZERŰ CSATORNÁZÁS URBANIZÁCIÓ SZENNYVÍZTÍTÁS CSATORNÁZÁSI RENDSZEREK KLÍMAVÁLTOZÁS CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS MEGAVÁROSOK A csapadé időszerűségét

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

Alapvető cél. Támogatás összege. Támogatás mértéke. Önerő mértéke. Támogatás formája. Előleg igénylése

Alapvető cél. Támogatás összege. Támogatás mértéke. Önerő mértéke. Támogatás formája. Előleg igénylése Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése (DAOP-5.2.1/C-11., DDOP-5.1.4/A-11., ÉAOP-5.1.2/B-11., KDOP-4.1.1/A-11., NYDOP-4.1.1/A-11.) TERVEZET Alapvető cél A pályázati felhívás alapvető célja a 2000

Részletesebben

A 2013. június 1-én hatályba lépő rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

A 2013. június 1-én hatályba lépő rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet. A 2013. június 1-én hatályba lépő rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet. Bordány Községi Önkormányzat 17/2005.(XI.19.)Ö.r. rendelete a község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési

Részletesebben

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos önkormányzati feladatok

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos önkormányzati feladatok Bucsuszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2003. (I.31.) sz. Önk. Rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatással és a köztisztasággal kapcsolatos

Részletesebben

Szakkifejezések, fogalommeghatározások

Szakkifejezések, fogalommeghatározások A közművekről általában KÖZMŰVEK (BMEEOVKAT24) c. BSc tárgyhoz (2013/14/2 félévtől) 1. Mit jelent az a szó, hogy infrastruktúra? Azon létesítmények, berendezések és az ezekkel végzett szolgáltatások összessége,

Részletesebben

DEMECSER VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2005.(VII.29.) Ör

DEMECSER VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2005.(VII.29.) Ör DEMECSER VÁROS ÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNE 15/2005.(VII.29.) Ör r e n d e l e t e Demecser Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről A épviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről

Részletesebben

HU-Tatabánya: Szennyvíztisztító építése 2011/S 72-118519 AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS EGYES ÁGAZATOKBAN. Építési beruházás

HU-Tatabánya: Szennyvíztisztító építése 2011/S 72-118519 AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS EGYES ÁGAZATOKBAN. Építési beruházás 1/12 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:118519-2011:text:hu:html HU-Tatabánya: Szennyvíztisztító építése 2011/S 72-118519 AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS EGYES ÁGAZATOKBAN

Részletesebben

Vasúti szállítás és infrastruktúra I.

Vasúti szállítás és infrastruktúra I. Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Közlekedési Tanszék Arató Károly Vasúti szállítás és infrastruktúra I. Győr, 2009. Tartalomjegyzék A./ VASÚTI TEHERKOCSIK IDŐFELHASZNÁLÁSAI 7 1. Kereskedelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET Újhartyán Önkormányzata Képviselő Testületének./2012. (.) számú határozata Újhartyán Község Településszerkezeti Tervének Jóváhagyásáról

Részletesebben

2012. évi CXXVIII. törvény

2012. évi CXXVIII. törvény 1. oldal 2012. évi CXXVIII. törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről 1 1. A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari

Részletesebben

Sztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013

Sztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013 UKRAJNA OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM MAGYAR TANNYELVŰ HUMÁN- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FIZIKA ÉS MATEMATIKA TANSZÉK Sztojka Miroszláv LINEÁRIS

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara. A geotechnikai tevékenységek szabályai az Eurocode-ok szerinti tervezésben

Magyar Mérnöki Kamara. A geotechnikai tevékenységek szabályai az Eurocode-ok szerinti tervezésben Magyar Mérnöki Kamara A geotechnikai tevékenységek szabályai az Eurocode-ok szerinti tervezésben Előterjeszti: Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozata Összeállította: Szepesházi Róbert Közreműködtek:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter VIII/ /2013. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült

Részletesebben

Kormányrendeletek. 1. Általános rendelkezések. 2. Értelmező rendelkezések

Kormányrendeletek. 1. Általános rendelkezések. 2. Értelmező rendelkezések M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 122. szám 64373 III. Kormányrendeletek A Kormány 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelete az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során

Részletesebben

A Dombóvári Szent Lukács Kórházhoz tartozó vízmű rekonstrukciója - 1. sz. szerz.mód.

A Dombóvári Szent Lukács Kórházhoz tartozó vízmű rekonstrukciója - 1. sz. szerz.mód. A Dombóvári Szent Lukács Kórházhoz tartozó vízmű rekonstrukciója - 1. sz. szerz.mód. Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/112 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Kivitelezés Hirdetmény típusa: Tájékoztató

Részletesebben

VALLALKOZASI SZERZODES (száma: 28/1-10-50/2011)

VALLALKOZASI SZERZODES (száma: 28/1-10-50/2011) 0 VALLALKOZASI SZERZODES (száma: 28/1-10-50/2011) A( 2011 JGL, 22 2. amely létrejött egyrészt: név: Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja székhelv: 2098 Pilisszentkereszt.

Részletesebben

Tisztelt Ajánlattevő!

Tisztelt Ajánlattevő! A Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Integrált szociális városrehabilitáció Zsókavár utcai akcióterület részfeladatai tenderdokumentációjának elkészítése tárgyú általános egyszerű közbeszerzési

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. m ó d o s í t j a :

H A T Á R O Z A T. m ó d o s í t j a : Ügyszám: Ügyintéző: Telefonmellék: FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail:

Részletesebben

54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus Épületgépészeti technikus

54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus Épületgépészeti technikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a Társulás 2010-2011. évi tevékenységéről

Tárgy: Tájékoztató a Társulás 2010-2011. évi tevékenységéről Ikt.sz.:K11/00096/2011. Ea.:dr. Ortutay Miklós Tárgy: Tájékoztató a Társulás 2010-2011. évi tevékenységéről Kiszombor Nagyközség Önkormányzata KISZOMBOR Tisztelt Képviselő-testület! I. Makó és Térsége

Részletesebben

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero. Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:

Részletesebben

Építési beruházáshoz tartozó követelmények

Építési beruházáshoz tartozó követelmények Építési beruházáshoz tartozó követelmények Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet alapján A rendelet hatálya kiterjed: a) az építőipari kivitelezési tevékenység

Részletesebben

4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei. 4.1. Általános előírások

4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei. 4.1. Általános előírások 44 j) A szivattyúház kibocsátó forrás, a forgó tömítések miatt 2-es zóna. Erre, és az egység egyéb csőcsatlakozásaira, valamint hőtágulási lefúvatóira (HLF) a tervezőnek együttes zónahatárt kell meghatároznia.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. március 20-i ülésére. Tárgy: A helyi környezetvédelem szabályairól szóló rendelettervezet

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. március 20-i ülésére. Tárgy: A helyi környezetvédelem szabályairól szóló rendelettervezet ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. március 20-i ülésére Tárgy: A helyi környezetvédelem szabályairól szóló rendelettervezet Tisztelt Képviselő-testület! Belső ellenőri vizsgálat folyt le 2014. évben.

Részletesebben

KÁRTALANÍTÁSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

KÁRTALANÍTÁSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS FGSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA KÁRTALANÍTÁSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS továbbiakban Megállapodás, amely létrejött egyrészről az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen

Részletesebben

TERVEZET. 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések

TERVEZET. 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések A nemzetgazdasági miniszter.../2012. (...) NGM rendelete a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról A földgázellátásról

Részletesebben

A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál

A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál 1 A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál A keményesztergálás, amelynél a forgácsolás 55 HRC-nél keményebb acélon, néhány ezred vagy

Részletesebben

20 db elektromos midi autóbusz és az üzemeltetéshez szükséges töltőoszlopok beszerzése

20 db elektromos midi autóbusz és az üzemeltetéshez szükséges töltőoszlopok beszerzése 20 db elektromos midi autóbusz és az üzemeltetéshez szükséges töltőoszlopok beszerzése (Eljárás száma: TB-78/15) AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ I. KÖTET AZ AJÁNLAT ÖSSZEÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK, DOKUMENTUMMINTÁK

Részletesebben

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1134 Budapest, Váci út 23-27.) PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ Fővárosi Vízművek telephelyein Nyílászárók cseréje Budapest, 2011. július TARTALOMJEGYZÉK 1.

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

ELMÉLETI KÉPZÉSI PROGRAM

ELMÉLETI KÉPZÉSI PROGRAM Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont VASÚTSZAKMAI OKTATÓ ELMÉLETI KÉPZÉSI PROGRAM NAPPALI HATÓSÁGI KÉPZÉS 2013. Készült a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. megbízása

Részletesebben

Alsótold Község Önkormányzata Képviselőtestületének 5/2006.(IV.3.)számú rendelete. A helyi építési szabályzatról

Alsótold Község Önkormányzata Képviselőtestületének 5/2006.(IV.3.)számú rendelete. A helyi építési szabályzatról Alsótold Község Önkormányzata Képviselőtestületének 5/2006.(IV.3.)számú rendelete A helyi építési szabályzatról [ A 9/2009.(X.6.) számú rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg] I.

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról A közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

Nagyszilárdságú, nagy teljesítőképességű betonok technológiája

Nagyszilárdságú, nagy teljesítőképességű betonok technológiája Rövid kivonat Nagyszilárdságú, nagy teljesítőképességű betonok technológiája Dr. Farkas György egyetemi tanár, tanszékvezető, BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a vasbeton

Részletesebben

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb tudományterületekkel... 4 4. Az informatika ágai... 5 AZ

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs, Hird Szövőgyár utcától északra eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának

Részletesebben

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14.

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

1/2006. (01.20.) Kgy. számú rendelet 1 A NÉPKERT ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

1/2006. (01.20.) Kgy. számú rendelet 1 A NÉPKERT ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1/2006. (01.20.) Kgy. számú rendelet 1 A NÉPKERT ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet

Részletesebben

SZAKORVOSI RENDELŐINTÉZET RÉSZLEGES BELSŐ ÁTALAKÍTÁSA BUDAPEST III. VÖRÖSVÁRI ÚT 88-96. ÉPÜLETGÉPÉSZET

SZAKORVOSI RENDELŐINTÉZET RÉSZLEGES BELSŐ ÁTALAKÍTÁSA BUDAPEST III. VÖRÖSVÁRI ÚT 88-96. ÉPÜLETGÉPÉSZET SZAKORVOSI RENDELŐINTÉZET RÉSZLEGES BELSŐ ÁTALAKÍTÁSA BUDAPEST III. VÖRÖSVÁRI ÚT 88-96. ÉPÜLETGÉPÉSZET TARTALOMJEGYZÉK ÉPÜLETGÉPÉSZ SZAKTERVEZŐI NYILATKOZAT ÉPÜLETGÉPÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS 1. Általános

Részletesebben

Szakmai program KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ OKJ: 31 582 21 0010 31 02

Szakmai program KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ OKJ: 31 582 21 0010 31 02 INCZÉDY GYÖRGY Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53. Postafiók: 98 Tel.: 42/508-320 Fax: 42/433-756 OM azonosító: 033690 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu

Részletesebben

Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról

Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített

Részletesebben

9. Áramlástechnikai gépek üzemtana

9. Áramlástechnikai gépek üzemtana 9. Áramlástechnikai gépek üzemtana Az üzemtan az alábbi fejezetekre tagozódik: 1. Munkapont, munkapont stabilitása 2. Szivattyú indítása soros 3. Stacionárius üzem kapcsolás párhuzamos 4. Szivattyú üzem

Részletesebben

Az Észak-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. által kezdeményezett. Zalavíz Zrt. objektumainak és telephelyeinek őrzés-védelme. tárgyú

Az Észak-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. által kezdeményezett. Zalavíz Zrt. objektumainak és telephelyeinek őrzés-védelme. tárgyú Az Észak-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. által kezdeményezett Zalavíz Zrt. objektumainak és telephelyeinek őrzés-védelme tárgyú Ajánlattételi felhívás és dokumentáció 2015. március a. Adatok Ajánlatkérő

Részletesebben

A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az Igazgatóság elfogadó/módosító határozatának száma és kelte: 36/2010 2010. szeptember 15. A PSZÁF jóváhagyásának

Részletesebben

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1 TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1 Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

2016.02.16. Villámvédelem

2016.02.16. Villámvédelem Magyar Mérnöki Kamara LKTROTCHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Villámvédelem #3. Az MSZ N 62305 szabványkiadások közötti fontosabb eltérések MSZ N 62305-3:2011 Építmények fizikai károsodása

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/ 510 300 Fax: 63/510-332

Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/ 510 300 Fax: 63/510-332 Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/ 510 300 Fax: 63/510-332 Száma. 02-708/2006. Tárgy: A közterületek és közterület jellegű területek

Részletesebben

Épületenergetikai diagnosztika Épületgépészeti módszertani útmutató

Épületenergetikai diagnosztika Épületgépészeti módszertani útmutató Épületenergetikai diagnosztika Épületgépészeti módszertani útmutató MMK FAP 5/2015/1 Témavezető: Nagy Gyula, MMK ÉgT elnök Készítette: Cservenyák Gábor, MMK ÉgT alelnök Nagy Gyula, MMK ÉgT elnök 2015.11.15.

Részletesebben

A helyi környezetvédelemről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, valamint a település tisztaságáról

A helyi környezetvédelemről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, valamint a település tisztaságáról Újlengyel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2004. (XII. 24.) rendelete A helyi környezetvédelemről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, valamint a település tisztaságáról Egységes szerkezetbe

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1.

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Szigetszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2001. (II. 20.) sz. rendelete a helyi környezet védelmének szabályairól az 5/2005.(VIII.30.), 7/2008.(V.30.), 11/2009.(IX.25.), 13/2011.(XI.29.),

Részletesebben

I. SZÁMÚ GAZDASÁGI MŰKÖDTETŐ KÖZPONT BESZERZÉSI SZABÁLYZATA

I. SZÁMÚ GAZDASÁGI MŰKÖDTETŐ KÖZPONT BESZERZÉSI SZABÁLYZATA I. SZÁMÚ GAZDASÁGI MŰKÖDTETŐ KÖZPONT BESZERZÉSI SZABÁLYZATA Győr, 2016. 03.03 ALASZTICS ILDIKÓ Igazgató 1 E L Ő S Z Ó Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII:31) kormányrendelet

Részletesebben

Előterjesztés az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletről (rendeletalkotás)

Előterjesztés az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletről (rendeletalkotás) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: VI/59013/2011. Cím: Előterjesztés az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletről (rendeletalkotás)

Részletesebben

B É R L E T I - Ü Z E M E L T E T É S I S Z E R Z Ő D É S közcélú ivóvízellátó rendszer működtetésére

B É R L E T I - Ü Z E M E L T E T É S I S Z E R Z Ő D É S közcélú ivóvízellátó rendszer működtetésére DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZMŰ ZRT. 8600 SIÓFOK, TANÁCSHÁZ U. 7. B É R L E T I - Ü Z E M E L T E T É S I S Z E R Z Ő D É S közcélú ivóvízellátó rendszer működtetésére amely létrejött egyrészről Balatonhenye

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki

I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki A Közlekedési Főfelügyelet közleménye a nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 jármű-kategóriába tartozó gépkocsik) vizsgálatát (is) végző vizsgálóállomásokon alkalmazandó mérő-adatgyűjtő

Részletesebben

rugalmasság és jogszerűség

rugalmasság és jogszerűség rugalmasság és jogszerűség a szabadon KialaKítandó KözBeszerzési eljárásrendhez a transparency international magyarország ajánlása önkormányzatok részére Köszönetnyilvánítás Köszönetet szeretnénk nyilvánítani

Részletesebben

Bogyiszló Község Önkormányzatának. 13/2007. (XII.29.) számú. r e n d e l e t e. Hulladék gazdálkodásról

Bogyiszló Község Önkormányzatának. 13/2007. (XII.29.) számú. r e n d e l e t e. Hulladék gazdálkodásról Bogyiszló Község Önkormányzatának 13/2007. (XII.29.) számú r e n d e l e t e Hulladék gazdálkodásról Bogyiszló 1 Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a továbbiakban: Önkormányzat - a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008. az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Ikt. szám153-1/10/2009 Műszaki ea.: Pálfiné Jébert Tünde Telefon: 94/504-144

Részletesebben

1.Cím. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatással és a köztisztasággal kapcsolatos egyes kérdésekről. I.

1.Cím. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatással és a köztisztasággal kapcsolatos egyes kérdésekről. I. 1 Pölöske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 20/2006/XII.18./ számu rendelettel módosított 4/2003. (II.5./ sz. önk. rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatással

Részletesebben

ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS. A Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás. 3. melléklet a 92/2011. (XII. 30.

ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS. A Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás. 3. melléklet a 92/2011. (XII. 30. 3. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS A Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás X Építési

Részletesebben

HŐFELHASZNÁLÓK MŰSZAKI CSATLAKOZÁSI FELTÉTELEI. a kazincbarcikai távhőellátó rendszerre

HŐFELHASZNÁLÓK MŰSZAKI CSATLAKOZÁSI FELTÉTELEI. a kazincbarcikai távhőellátó rendszerre 2. sz. melléklet HŐFELHASZNÁLÓK MŰSZAKI CSATLAKOZÁSI FELTÉTELEI a kazincbarcikai távhőellátó rendszerre 1. Általános rész Jelen műszaki csatlakozási feltételek (továbbiakban: MCSF) érvényesek a Kazincbarcika

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK TISZASAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 9 / 2007 (VI. 27.) sz. önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról. Tiszasas Község Képviselő - testülete az 1990. évi LXV. tv. 8. (1) szerinti

Részletesebben

9. Jelzőlámpás csomópontok forgalomszabályozása

9. Jelzőlámpás csomópontok forgalomszabályozása 9. JELZŐLÁMPÁS CSOMÓPONTOK FORGALOMSZABÁLYOZÁSA...1 9.1. ALAPFOGALMAK...1 9.1.1. Elnevezések...1 9.1.2. A forgalomirányítással összefüggő alapfogalmak...2 9.1.3. Működtetési módok...3 9.2. JELZŐLÁMPÁS

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/ 2001. ( 12.10.) sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/ 2001. ( 12.10.) sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/ 2001. ( 12.10.) sz. rendelete Pécs, Nagyárpádi városrész Kanizsai Dorottya úttól északra Kemény Zsigmond úttól nyugatra eső terület szabályozási tervének

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Oldal 1 / 60 TITEL Kft ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Kábeltelevíziós szolgáltatás nyújtására Szolgáltatási terület: Budapest VIII. kerület (Tisztviselőtelep), Orczy út Vajda Péter u. Könyves Kálmán krt.

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 43/2004. (XII. 20.) számú r e n d e l e t e

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 43/2004. (XII. 20.) számú r e n d e l e t e Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 43/2004. (XII. 20.) számú r e n d e l e t e a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról Hajdúsámson Város Önkormányzata

Részletesebben