Szakkifejezések, fogalommeghatározások

Átírás

1 A közművekről általában KÖZMŰVEK (BMEEOVKAT24) c. BSc tárgyhoz (2013/14/2 félévtől) 1. Mit jelent az a szó, hogy infrastruktúra? Azon létesítmények, berendezések és az ezekkel végzett szolgáltatások összessége, amelyek a szervezett emberi társadalom működéséhez szükséges környezetet, feltételeket biztosítják. Az infrastruktúra fejlettségi színvonala meghatározza a termelés minőségét és fejlesztésének lehetőségeit. Ágazatai: Közlekedés, Közművek 2. Mit jelent az a szó, hogy közmű? A közmű kifejezés egy gyűjtőfogalom, amely egyrészt azoknak a létesítményeknek az összessége, amelyek a települések lakóinak különböző hosszabb ideig el nem halasztható szükségleteit zömében vezetékhálózatok segítségével elégíti ki, másrészt az ezeket üzemszerűen működtető vállalkozásoknak az összessége. 3. Mit jelent az a szó, hogy rendelkezésre állás, közművek esetében? A működőképességet folyamatosan fenn kell tartani akkor is, ha egy adott pillanatban, vagy hosszabb ideig nem lenne fogyasztás. 4. Csoportosítsa a közműveket területi kiterjedésük szerint! Települési: távhő-szolgáltatás, tömegközlekedés, közúti forgalomirányítás vezetékei és berendezései Regionális: vízellátás, csatornázás Országos: gázellátás, villamosenergia-ellátás Kontinentális: gázellátás, villamosenergia-ellátás Globális: távközlés 5. Sorolja fel a vízi közműveket! Vízellátás, csatornázás = szennyvízelvezetés + csapadékvízelvezetés 1 / 19

2 6. Soroljon fel 3 energia közművet! Gázellátás, villamosenergia-ellátás, távhő, távhűtés 7. Soroljon fel 3 egyéb közművet (nem vízi és nem energia)! Távközlés, csőposta, vezetékes szemétgyűjtés Csőanyagok, csőkötések 8. Csoportosítsa a csöveket alapanyag szerint! fémes anyagú / cement kötőanyagú / kerámia / műanyag 9. Csoportosítsa a csöveket a rendszer merevsége szerint! merev / átmeneti / rugalmas a talajhoz képest 10. Csoportosítsa a csöveket a falszerkezet szerint! homogén / bordás / üreges / különböző anyagokból rétegelt 11. Csoportosítsa a csőkötéseket! Teherfelvétel szerint: felnyíló kötésű / húzóerő fölvételére alkalmas. Alapanyag szerint: a cső anyagával homogén / eltérő anyagú. 12. Soroljon fel legalább három anyagot, amelyből gravitációs csővezetéket építhetünk! Öntöttvas, gömbgrafitos öntöttvas = GÖV, kőagyag, beton, vasbeton, polimerbeton, azbesztcement, műanyag: PVC, PP 13. Soroljon fel legalább három anyagot, amelyből nyomócső-vezetéket építhetünk! Öntöttvas, gömbgrafitos öntöttvas = GÖV, acél, vasbeton, műanyag: KPE, KM-PVC 14. Soroljon fel legalább három csőanyagot, amelyet gravitációs- és nyomócsövekhez is használhatunk! GÖV, vasbeton, PE, PVC 15. Milyen csőanyagot alkalmaznak elsősorban a távhőszolgáltatásban? Acél cső + szigetelés: hőálló, rugalmas, tartós, ellenálló 2 / 19

3 + védő szerkezet: bitumenes bevonat vagy beton védőcsatorna. 16. Milyen csőkötési módokat alkalmaznak elsősorban a földbe fektetett gázvezetékek építésénél? Műanyag csöveknél elektrofitting (magyarul elektromos fűtőszálas - hegesztés), műanyag- és acélcsöveknél karimás kötés, acélcsöveknél hegesztett kötés Energiaközművek 17. Milyen nyomásszinteket alkalmaznak a gázszolgáltatásban? Nagynyomás: 25, 40, 60 bar. Nagyközép nyomás: 3 10 bar. Közép nyomás: 0,1 3 bar. Emelt kisnyomás: mbar. Kisnyomás: mbar. 18. Sorolja fel a gázelosztó rendszer elemeit! Gázszállító távvezeték, gázfogadó állomás, gáztartály (felszíni, felszín alatti), nyomáscsökkentők, elosztóhálózat. 19. Hogyan viszonyulnak egymáshoz a levegő és a gázszolgáltatásban alkalmazott gázok fajsúlyai? A levegőnél könnyebb: ipari fűtőgáz, városi gáz, földgáz. A levegőnél nehezebb: PB gáz. 20. Milyen közegeket használhatunk a távhőszolgáltatásban a hő szállítására? alacsony nyomású gőz forróvíz (ez a korszerű, hőmérséklet > 110 C) melegvíz (hőmérséklet: 90 C) 3 / 19

4 21. Soroljon föl legalább három magyarországi erőművet, az energiahordozó megadásával! Paksi Atomerőmű Szénerőmű: Százhalombatta, Ajka, Pécs, Oroszlány, Dunaújváros, Tatabánya-Bánhida, Vízerőmű: Kisköre, Tiszalök, Kesznyéten, Szélerőmű: Kulcs, Bábolna, Levél, Kisigmánd,. Gázturbinás erőmű: Csepel, Litér, Lőrinci, Sajószöged 22. A villamosenergia-termelés időbeni változékonysága tekintetében milyen erőmű fajtákat különböztetünk meg? alaperőmű és csúcserőmű 23. Milyen feszültségszinteket alkalmaznak a villamosenergia szolgáltatásban? Nemzetközi kooperációs hálózat: 120, 220, 400, 750 kv Országos alaphálózat: (220) 330, 400, 750 kv (erőművek ) Főelosztó-hálózat: 120, 220, 330 kv (csomóponti állomások területi terhelési súlypontok) Középfeszültségű elosztóhálózat: 10, 20, 35 kv ( közép- ill. kisfeszültségű transzformátorállomásokig) Ipari üzemek belső elosztóhálózata: 1, 6, 10, 20 kv Kisfeszültségű hálózat: 0,4 kv Törpefeszültségű hálózat: 50 V alatt. 24. Milyen elemekből / részekből épül fel egy távhőszolgáltató rendszer? hőtermelő központokból, távvezeték párból, hőelosztó központokból, elosztóhálózatokból (secunder hálózat) és a fogyasztók berendezésiből. Az egyes rendszerrészek között a hőátadás hőcserélőkkel történik. Vízellátás 25. Mi a vízellátás célja? A vízellátás célja megfelelő mennyiségű, minőségű és energiatartalmú (nyomású) víz biztosítása. 4 / 19

5 26. Mi a vízbázis? Szűkebb értelemben a vízellátó rendszer vízbeszerző létesítményeinek összessége; tágabb értelemben a vízigényt kielégítő vízkészletet és a készletet magába foglaló természetes képződmény. 27. Mi az a statikus és dinamikus vízkészlet? Statikus vízkészlet az a mennyisége, amely a vizsgált területen a felszínen vagy a felszín alatt állandóan (évtizedekig, esetleg évszázadokig) jelen van, de tömegében nem vesz részt a vízkörforgásban. Dinamikus vízkészlet a teljes vízkészletnek azon része, amely a hidrológiai körfolyamatban részt vesz, azaz a vízkészlet gazdálkodás szempontjából kezelhető időtartamon belül a vízkörforgalom során megújul, utánpótlódik. Folyamatos kiaknázásra a vízfogyasztás vízbázisaként hosszútávon csak a dinamikus vehető igénybe! 28. Mi a különbség a fogyasztás és az igény között? Fogyasztás: a tényleges vízvételezés Vízigény: amit szeretett volna a fogyasztó. 29. Sorolja föl a vízellátó rendszerek alapelemeit! Vízbeszerzés, vízkezelés, vízemelés-vízgépészet, elosztóhálózat és tartozékai, víztározás, energiaellátás-irányítástechnika 30. Kategorizálja a felszín alatti vizeket! parti szűrésű víz, talajvíz, kavicsmezők és hordalékkúpok felszín közeli vizei, mélységi rétegvizek, karsztvíz. 31. Hazánkban leggyakrabban milyen elemeket kell eltávolítani a kitermelt nyers ivóvízből, mielőtt a hálózatba juttatnák, azaz mi miatt van szükség vízkezelésre? A leggyakoribb problémát a vas-mangán eltávolítás, a nitrát-, a nitrit -, az ammónia- és az arzén-mentesítés jelenti. 32. Milyen értékek között mozog a lakossági vízigény? Magyarországon: l / fő / d; világviszonylatban: l / fő / d. 5 / 19

6 33. Milyen értékek között mozog a szükséges oltóvíz mennyisége? liter / perc a mértékadó tűzszakasz területétől függően. 34. Mi az évszakos egyenlőtlenségi tényező, mik a jellemző értékei? Az éven belüli szezonális vízigény változásának mértékét az évszakos egyenlőtlenségi tényezővel () fejezzük ki, amely az éven belüli maximális vízigény, és az éves átlag hányadosa, tehát egynél nagyobb törtszám. β=1,2 3, Mi az óracsúcs tényező és mi a mértékegysége, mik a jellemző értékei? A napon belüli fogyasztásingadozás az óracsúcs-tényezővel fejezhető ki, amely megmutatja, hogy a napon belüli maximális fogyasztás a napi fogyasztás mekkora hányadát teszi ki. [ ] [ ] 36. Mi a tározás feladata? víztermelés és szivattyúzás, valamint a szivattyúzás és fogyasztás közti különbségek kiegyenlítése; a hálózati nyomás megfelelő értékének biztosítása; (magastározók) víz tartalékolása különleges feladatokra (pl. tűzoltás, üzemzavar). 37. Elhelyezés illetve funkció szempontjából milyen tározókat ismer (3 fajta)? Ellennyomó, súlyponti, átfolyós tározó. 38. Hogyan működik az ellennyomó tározó? Az ellennyomó tározó a településnek a víztermeléssel ellentétes oldalán lehetőség szerint magas ponton kerül elhelyezésre. A tározó töltése az alacsony fogyasztású időszakokban történik, majd a tárolt víz a csúcsfogyasztási időszakban kerül a hálózatba visszapótlásra. 39. Mik az ellennyomó tározó előnyei? Az ellátás biztonsága és a rendszer későbbi bővítése legjobban az ellennyomó medencés megoldással biztosítható. Ez a klasszikus megoldás jól gépesíthető és szabályozható, továbbá az ellennyomó tározó megfelelő méretezésével az ellátás biztonsága maximalizálható. További előnye a rendszernek, hogy a víztermelő helytől az ellennyomó tározóig 6 / 19

7 kialakítandó fővezeték fogyasztó töltő hálózatként is üzemeltethető, így a hálózat építésének költsége is kedvezőbben alakul. 40. Mik a súlyponti tározás előnyei és hátrányai? A súlyponti tározó elhelyezésnél a rendszer nyomásviszonyai optimálisak és egyenletesek. A víz a legrövidebb úton és a legkisebb súrlódási veszteségekkel vezethető a fogyasztási helyekre. Fejlődő településeknél a rendszer labilissá válhat, és kisebb-nagyobb településrészeknél kiegészítő rendszerek alkalmazása válhat szükségessé. 41. Tározó nélküli vízelosztó rendszerekben hogyan lehet a változó nagyságú vízigényeket kielégíteni? Fordulatszám-szabályozás elvén alapuló szivattyús rendszerekkel. 42. Mik a vízellátási nyomászónák, és mi indokolja alkalmazásukat? A terepmagasság (a csövek tengerszint feletti elhelyezkedése) és a tározótól mért távolság (nyomásveszteségek), valamint az üzemállapotra jellemző vízhasználatok befolyásolják egy adott pontban a nyomás magasságát. A nyomászónákban részterületenként állítják be az üzemi nyomásokat, hogy az a fogyasztói nyomásigény és a maximális megengedhető nyomás közé essen az ellátott terület minden pontjában. 43. Milyen részekből tevődik össze egy település vízigénye? lakossági = kommunális vízigény ipari vízigény közintézményi mezőgazdasági, öntözési tűzoltási közterület-fenntartás szolgáltatási veszteségek 44. Miért tekintjük a vízi közműveket veszélyes üzemnek? Mert a hálózat nyomás alatt van/lehet. 45. Milyen célt szolgálnak a légtelenítő és leürítő szerelvények a vízelosztó hálózatban? Légtelenítő szerelvények: levegő eltávolítása a nyomás alatti vízellátó rendszerből. Leürítő szerelvények: üzemeltetési, karbantartási feladatoknál a hálózatrészből a víz eltávolítása. 7 / 19

8 46. Mi az a talajvíz, és miért használják ritkán vízbázisként? Felszín alatti víz, a legfelső vízzáró réteg felett helyezkedik el. Többnyire túlságosan (nitrát-)szennyezett. 47. Mi az a rétegvíz? Felszín alatti víz, a legfelső vízzáró réteg alatti, porózus kőzetrétegekben helyezkedik el, az egyes vízadó rétegek között vízzáró rétegek találhatók. 48. Mi az a karsztvíz? Felszín alatti víz, a talaj karsztosodott kőzet rétegei között helyezkedik el. Két fő típusát különböztetjük meg. Nyílt karszt esetében a csapadék és a felszíni vizek közvetlen kapcsolatban vannak karsztvízzel, táplálják a karsztvíz bázist, mivel a karsztvizet fedő kőzetrétegek nem vízzárók. Fedett karszt esetében a fedő kőzetek vízzáró jellegüknél fogva meggátolják vagy lassítják a csapadék, a felszíni vizek karsztvíz bázisba történő bejutását. 49. Melyik vízbázisra jellemző a forrásfoglalás? A forrásfoglalás a felszín alól a felszínre törő vizet feltáró és összegyűjtő műtárgy. Jellemző a karsztvizek esetében. 50. Mekkora lehet az ivóvízelosztó hálózatokban a víznyomás nagysága és miért? min: 20 mvo: lakossági igény kielégítése (tűzoltás miatt már nem kell további nyomást biztosítani, mert a tűzoltó autókban van szivattyú, ráadásul a hálózati ivóvizet általában vegyszerrel keverik). max: 60 mvo: a háztartási berendezések ekkora nyomásra vannak méretezve. 51. Egy bar víznyomás hány méternyi vízoszlop nyomásának (m.v.o.) felel meg? Kb. 10 m-es vízoszlop nyomásának felel meg. 1 bar=10 5 Pa és 10 m vízoszlop nyomása 9810 Pa. Ebből 1 bar = 10,2 m.v.o. nyomása. 52. Milyen szerelvény segítségével vehetünk ki vizet tűzoltás céljára? Tűzcsap. Lehet föld alatti és föld feletti. 53. Mi a különbség a tolózár és a gömbcsap között? A gömbcsapot kisebb, a tolózárat nagyobb átmérőknél alkalmazzuk. 8 / 19

9 Csapadék- és szennyvízelvezetés 54. Mi a csatornázás (szenny- és csapadékvíz-elvezetés) feladata? A településen, illetve annak vízgyűjtőjén keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetése a szennyvíztisztítóig, illetve a befogadóig. 55. Csatornarendszerek két fajtája az elvezetett közeg szerint Egyesített rendszer: a csapadékvizet és a szennyvizet közös hálózatban gyűjti össze és vezeti el. Elválasztott rendszer: a csapadékvíz és a szennyvíz összegyűjtése és elvezetése két teljesen külön hálózatban történik. 56. Mik az egyesített csatornarendszer előnyei az elválasztottal szemben? a rendszer üzemeltetése a csatornarendszerbeli hidraulikai lefolyási viszonyok miatt egyszerűbb, az egyetlen vezeték helyigénye kisebb, épületbekötés kedvezőbb, az egy csatorna nyilvántartása, üzemeltetése, fenntartása egyszerűbb, a beruházási költség összességében, általában kisebb. 57. Mik az egyesített csatornarendszer hátrányai az elválasztottal szemben? a befogadók keverék szennyvízzel való terhelése miatt nem felel meg a környezetvédelem mai előírásainak, a szennyvíztisztító telep terhelése kiegyenlítetlen, a csapadékvizek miatt időszakosan jelentősen túlterhelődik, az elvezetendő nagy vízmennyiségek miatt a rendszerben visszaduzzasztás gyakran előállhat (sík terep, nem megfelelő lejtés), kedvezőtlen hidraulikai viszonyok létrejötte esetén a lefolyási idő növekedése a szennyvíz "berothadását" (anaerob állapot kialakulását) segíti elő, a feliszapolódás veszélye nő, a rendszer új területek bekapcsolására, a fedettségi viszonyok változására a korlátozott hidraulikai kapacitás (szelvényméret) miatt kevésbé alkalmas, a viszonylag nagy átmérőjű gravitációs csatornák közműalagútban általában nem helyezhetők el. 9 / 19

10 58. Mik az elválasztott csatornarendszer előnyei az egyesítettel szemben? a szennyvíztisztító telep hidraulikai és szennyezőanyag terhelése kiegyenlítettebb (mivel a csapadékvíz nem terheli), gazdaságosabb szelvényméretek alkalmazhatók, a csatornahálózat kialakítása hidraulikai szempontból kedvezőbb (a szennyvízcsatornák nem lesznek túlméretezettek a csapadékvíz miatt, így kisebb a feliszapolódás veszélye), a szennyvízcsatornák közműalagútban is vezethetők, a szennyvíz- és csapadékvíz csatornák helyszínrajzilag általában a bekötési helyekhez közelebb fektethetők, a helyi adottságokhoz jobban képes alkalmazkodni (bővíthető). 59. Mik az elválasztott csatornarendszer hátrányai az egyesítettel szemben? a szennyvízcsatornák öblítő hatásfokuk fenntartása miatt nagyobb lejtéssel építendők, az átemelés, nyomás alatti csatornaszakaszok beiktatási igénye fokozottabb, a csapadékvíz a befogadóba tisztítatlanul jut (a befogadó szennyeződése azonban csapadékvíz tározó létesítésével mérsékelhető), a kétféle csatorna szűk utcában nehezebben helyezhető el, nyilvántartásuk, üzemeltetésük, fenntartásuk költségesebb és munkaerő igényesebb, a teljes kiépítés beruházási költsége általában nagyobb. 59. Szennyvízelvezető hálózatok három fajtája az áramlást biztosító erő szerint Gravitációs rendszer, nyomott rendszer, vákuumos rendszer 60. Soroljon föl legalább három okot, ami miatt a gravitációs csatornáknál nagyon sokféle szelvényalak terjedt el? Változó hozamok, elhelyezhetőség, technológiai fejlődés 61. Milyen anyagokból készülhet a csatornaakna? Merev anyagok: monolit vagy előre gyártott beton, polimer beton, azbesztcement Rugalmas anyagok: hőre lágyuló műanyagok (csőből): PVC, KPE, PP. 62. Adja meg a gravitációs szennyvízcsatornák járatos méreteit! Műanyag cső esetében (mm): Dmin = 200; D = 250, 300, 350, 400, 500, 10 / 19

11 Beton cső esetében (cm): 20, 30, 40, 50, 60, 80, 100, Milyen határok között változhat a vízsebesség nagysága gravitációs vezetékekben és miért? vmin = 0,4 m/s: feliszapolódás megelőzése, illetve a szennyvíz túl sok hálózatban töltött idejéből adódó rothadás elkerülése érdekében. vmax = 3,0 (esetleg 5,0) m/s csőanyagtól függően: a csőanyag, az idomok és az aknák kopásos károsodásának megelőzése érdekében. 64. Mekkora a szennyvízcsatorna esése? A vezetékek lejtése legalább 4-5 az öntisztulási határsebességet kb. 3 -es esés már biztosítja, ám az építés pontatlanságai miatt érdemes ráhagyással tervezni. A vezetékek lejtése legfeljebb akkora lehet, hogy a benne kialakuló sebesség, csőanyagtól (műanyag, beton, kőagyag) és a szállított közegtől (szennyvíz, vagy csapadékvíz), függően ne haladja meg a 3 m/s-ot, a csőanyag és aknák károsodásának megelőzése érdekében. 65. Milyen határok között változhat a fektetési mélység a szennyvízcsatorna hálózatok esetén és miért? A fektetési mélység legalább 2 m a házi bekötések kivitelezhetőségét úgy biztosíthatjuk, hogy a mellékágak és házi bekötések várható hosszának figyelembevételével a minimális takarásnál nagyobbat alkalmazunk, és ekkora mélységben a felszíni közlekedési terhek is eloszlanak, így megakadályozható a vezetékek és műtárgyak károsodása. A fektetési mélység legfeljebb 5 m ennél nagyobb fektetési mélység aránytalanul megnöveli az építési költségeket, ezért 5 m-nél nagyobb fektetési mélységet legfeljebb rövid szakaszon engedjük meg. 66. Mit nevezünk bukásnak (csatornahálózatok esetében)? Nagy terepesés esetén a csatorna magassági vonalvezetésében magassági töréseket célszerű alkalmazni. A maximális esés alkalmazása mellett is előfordulhat, hogy a csatorna a 2m-es minimális fektetési mélység fölé kerül. Ekkor aknában buktatjuk a szennyvizet. A bukás a csatornaakna alja és a beömlő csatornavezeték szintkülönbsége. 67. Milyen esetekben kell ejtőcsöves aknát kialakítanunk és miért? Ha a felszíni lejtés túl nagy, a gravitációs csapadék- és/vagy szennyvízvezetéken bukóaknákat alkalmaznak. 70 cm-es bukás fölött ejtőcsöves bukóaknákat építenek. 11 / 19

12 68. Milyen okok miatt lehet szükséges a műanyagból készült átemelő műtárgyak felúszásra történő méretezése/ellenőrzése? Magas talajvízszint esetén az átemelőakna üres állapotában fordulhat elő felúszás a műanyag átemelőakna kicsi önsúlya miatt. 69. Miért NEM létesítünk (vagy csak nagyon kivételes esetekben) kényszer-áramoltatású rendszereket csapadékvíz elvezetésre? A szélsőségesen ingadozó terhelések miatt kedvezőtlen üzemeltetési feltételek mind műszaki, mind gazdasági értelemben. 70. Milyen részekből áll a nyomott csatornarendszer? házi átemelők, gyűjtővezeték, légbefúvó és öblítő állomás, nyomócső, tisztítóaknák 71. Milyen előnyei vannak a nyomott csatornarendszernek (3 jellemző)? Kis feketetési mélység (a gravitációshoz képest) Magassági kötöttségektől mentes a vonalvezetése. A szennyvíz tartózkodási ideje kisebb, mint a gravitációs rendszerekben. 72. Milyen részekből áll a vákuumos csatornarendszer? gravitációs szennyvíz vezeték, szennyvíz szelep, szifon, gyűjtőtartály, szennyvíz szivattyú, vákuum szivattyú gépház. 73. Hasonlítsa össze a gravitációs és a nyomott csatornahálózatokat a jellemző csőátmérők, fektetési mélységek, vízsebességek alapján. Gravitációs Nyomott Csőátmérő 200 mm-től akár 3 m-ig kisebb csőméretek Fektetési mélység 2,0-5,0 m közvetlenül fagyhatár alatt Áramlási sebesség 0,4-3,0 m/s, átl. kb. 1 m/s 2,0-3,0 m/s 74. Mik azok az olaj- és zsírfogók és miért kell őket alkalmazni közüzemi csatornák esetében is? Fázisszétválasztó berendezések, amelyek a víznél könnyebb olaj- és zsírcseppeket eltávolítják egy létesítményben keletkező szennyvízből. Olajfogó: a közutakról lemosódott olaj kifogására Zsírfogó: étkeztetési létesítményekben keletkező zsírok eltávolítására. 12 / 19

13 75. Milyen előnyei vannak a tojásszelvénynek a körszelvénnyel szemben (gravitációs csatornák esetében)? Tojás szelvényt általában csapadékvíz csatorna, vagy egyesített szenny- és csapadékvíz csatorna esetében szoktak alkalmazni. Előnye, hogy erősen ingadozó terhelések esetében jól alkalmazható: kisebb terhelésnél kedvezőbb áramlási feltételek alakulnak ki: azonos keresztmetszetű körszelvényhez képest nagyobb az úsztatási mélység, kisebb a feliszapolódás. Ezeken kívül statikailag is kedvezőbb a körszelvénynél 76. Sorolja fel, milyen okból építünk aknákat a gravitációs rendszerben (legalább három ok). tisztítás, ellenőrzés, mintavételezés, szellőzés, szintkülönbség áthidalása, havaria esetben tározó kapacitás. 77. Miért káros a gravitációs csatornák túlméretezése (túl nagy átmérő betervezése; 2 ok!)? Rosszabb öntisztuló képesség Magasabb csőár Közműrendszerek 78. Milyen kétfajta védőtávolságot ismer? Párhuzamos védőtávolság Keresztezések védőtávolsága 79. A közös munkaárokba fektetés két fajtája? vertikális: a közművek egymás alatt, távtartókkal horizontális: egymás mellett egy széles munkagödörben 80. Mi a különbség a közműcsatorna, közműfolyosó és közműalagút között? Közműcsatorna: épületen belül padló alatt Közműfolyosó: épület szerelőszintjén, járható Közműalagút: két épület között, föld alatt található 81. Mely esetekben lehet célszerű közműalagút építése? (Legalább 3 eset!) Nagy forgalmú útkereszteződések Olyan új lakótelepeknél/ -negyedeknél, ahol a zöldterület alá nem helyezhető közmű 13 / 19

14 Régi városrészek rekonstrukciója során, ahol a közművek cseréjét egyszerre végzik. Szűk utcákban, ahol a védőtávolság nem biztosítható Vasútvonalak, pályaudvarok keresztezésénél, Nagyobb ipartelepeken Tervezés, csőstatika 82. Melyik hatóság engedélyezi a vízi-közművek, a gázellátás illetve a távhőellátás terveit (három darab )? Vízi-közművek: Vízügyi Felügyelet Gázellátás: Bányakapitányság Távhőellátás: Energia Felügyelet 83. Milyen tervfajtákat ismer? Tanulmányterv Szabályozási / rendezési tervek Koncepciótervek (változatok) Megvalósíthatósági tanulmány Beruházási program 84. Egy vonalas víziközmű létesítmény tervezése során milyen típusú és tartalmú tervfajták készítése fordulhat elő? elvi vízjogi engedélyterv megvalósíthatósági tanulmányterv vízjogi létesítési engedélyezési terv kiviteli (versenytárgyalási vagy tender) terv 85. Mely két lépésből áll bármely ellátó hálózat méretezése? 1. az igények meghatározása 2. a hálózati elemek méretezése 86. Sorolja fel a három modellt, amit nyomás alatti elosztórendszerek méretezéséhez használunk! 1. topológiai modell 2. fizikai-hidraulikai modell 3. fogyasztási vagy terhelési modell 14 / 19

15 87. Milyen matematikai módszereket ismer, illetve használna a hurkolt hálózatokbeli állandósult áramlási állapot egyensúlyi áramképének meghatározására? Gráfelmélet, topológiai modell, Kapcsolási mátrix, hurokmátrix. A másodfokú egyenletrendszer megoldására valamilyen iterációs módzser, pl. Newton- Raphson, Cross-Hardy 88. Mitől függ a nyomásveszteség nagysága a vízelosztó hálózatban (képletek nélkül)? Képlet: Tehát a nyomásveszteség a következő paraméterektől függ: csősúrlódási tényező L vezetékhossz d csőátmérő v áramlási sebesség g nehézségi gyorsulás 89. Milyen paraméterektől függ a Voellmy-szám? Módosított Voellmy-képlet: ( ) n : rendszermerevségi mutatószám Ecső: cső rugalmassági modulusa Etalaj: talaj összenyomódási modulusa s: cső falvastagsága D: cső külső átmérője 90. Rugalmas csöveket csőstatikailag mire méretezzük? Rugalmas csöveket alakváltozásra és stabilitásra méretezünk. 91. Merev csöveket csőstatikailag mire méretezzük? Merev csöveket feszültségre (kereszt- és hosszirányban) méretezzük. 92. Sorolja fel a csőre ható külső terheket! földteher (vízszintes és függőleges) 15 / 19

16 felszíni teher közlekedési jármű teher más terhek, mint pl. a cső önsúlya a csőben lévő víz súlya 93. Sorolja fel a csőre ható belső terheket! atmoszférikusnál nagyobb vagy kisebb belső csővezetéki nyomás esetleges hőmérsékletváltozás Építés kivitelezés 94. Milyen fajtái vannak a jogszabályoknak? Sorolja fel őket hierarchikus rendben! Alaptörvény (alkotmány) Törvény: csak az Országgyűlés alkothat Rendelet: kormány és kormány tagjai és az önkormányzatok hozhatnak, a kormány tagjai együttesen is Egyéb eszközök o Határozat: kormány, országgyűlés, önkormányzatok o Utasítás o Szabvány: 1994-től rendeletben kell közzétenni a kötelezően alkalmazandókat. o közlemény o jogi iránymutatás 95. Mikor alkotta meg az országgyűlés az Építési törvényt? évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 96. Mi a táblás dúcolat? Munkaárok oldalfalának stabilizálására szolgál. Két táblát leengednek egymással párhuzamosan a munkaárokba, melyek között a táblák síkjára merőlegesen merevítők vannak. 97. Milyen víztelenítési módokat ismer (legalább 3)? gravitációs, szivattyúzás (nyíltvíztartás), sűrített levegős, vákuumkutas talajvízszint csökkentés, talajcsövezés 16 / 19

17 98. Soroljon fel legalább három talajtípust, amely nem alkalmas ágyazatnak! feltöltés: nem ismert, hogy milyen alakváltozások mennek végbe az építés közben és után magas szervesanyag tartalmú talaj: a szervesanyag bomlása során a talaj roskad folyásra hajlmos homok: kivitelezés során balesetveszélyes roskadásra hajlamos lösz: roskadás miatt átázott iszap 99. Mi a különbség a traktorkotró és a forgó felsővázas kotró között (helyigény, ásás nyomvonala, ásás mélysége)? Forgó felsővázas kotró: nagy helyigény, de mélyre ás Traktorkotró: kis helyigény, de az ásási mélység is kicsi Homlokrakodó: Bobcat: a Bobcat nem csak munkagép, hanem ÉLETSTÍLUS Táncoló Bobcatek: (nem kell végignézni). Csak az érdekesség kedvéért: Kedves János faarató gép : Sorolja fel a talaj tömörítésére alkalmas gépeket (3 fajta)! döngölőbéka döngölőbéka, háttérben pihenő lapvibrátorral árokhenger 17 / 19

18 Üzemeltetés 101. Mikor kezdődik az üzemeltetés? A próbaüzem sikeres lezárása után Mik az üzemeltető feladatai? Működtetés, operatív üzemirányítás Fenntartás = Karbantartás + Hibaelhárítás Létesítmények nyilvántartása Fejlesztés, rekonstrukció 103. Soroljon fel legalább három csatornavizsgálati módszert! Szemrevételezés, víztartási próba, füstvizsgálat, tükrözés, vákuumos vizsgálat, kamerás vizsgálat Rekonstrukció 104. Soroljon fel legalább három okot, ami rekonstrukciót válthat ki! Technikai avulás: valamelyik körülmény, igény változik Elhasználódás: korrózió, vagy külső terhek, altalajviszonyok változása Területrendezés: városrész, közlekedési pálya rekonstrukciója Egyéb: már közművek, vagy műtárgyak rekonstrukciója, építése 105. Soroljon fel legalább három korróziófajtát! kémiai, elektrokémiai, mikrobiológiai, eróziós, kóboráram 106. Fémes anyagú csövek korróziója szerkezetileg milyen lehet? egyenletes, lyuk, kristályszerkezeti, hólyagos, lemezes, szálas 107. Milyen anyagok jelenlétében növekszik a fémcsövek korróziójának kockázata? Soroljon föl legalább hármat! Oldott oxigén, CO2, kloridok, szerves szennyezők 108. Soroljon föl legalább három kitakarás nélküli rekonstrukciós módszert! Bélelés PE csővel 18 / 19

19 Bélelés hőre vagy fényre keményedő szalagokkal Csőben felhordott bevonati rendszerek 19 / 19