CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST. 'Hungarian ЧКсаасту of "Science* KFKI

Átírás

1 KFKI URBÁN J. ANDRÁSI A. AZ EGÉSZTESTSZÁMLÁLC DETEKTORMOZGATÁST VEZÉRLŐ ELEKTRONIKÁJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE 'Hungarian ЧКсаасту of "Science* CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST

2 KFKI AZ EGESZTESTSZAfILALO DETEKTORMOZGATAST VEZÉRLŐ ELEKTRONIKÁJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE Urbán János, Andrási Andor Központi Fizikai Kutató Intézet 1525 Budapest 114, Pf. 49 HU ISSN ISBN

3 KIVONAT Az SVPC-n működő alacsonyhátterű egésztestezámlálö rekonstrukciója során bővítettük annak szolgáltatásait. Egy, 111. két detektor felhasználásával lehetőség nyilik autonóm és számítógép vezérelt aérések végzésére, melynek keretében egyszerű és profllscanning mérés végezhető hossz és keresztirányban egyaránt. A mérési adatok gyűjtése EMG sokcsatornás analizátorban, vagy CAMAC rendszerben, földolgozásuk off-line, vagy on-line módban számítógépen történik. *. feladat első részében az autonóm mérés és mozgatásvezérlést oldottuk meg, mely egységet a PDP 11/34 számitógép által vezérelt CAMAC rendszer, mint perifériát tud felhasználni. A dolgozatban ismertetjük a felhasználási igényeket, az egész mérő-vezérlő rendszer megvalósításának terveit és a mozgatás vezérlés konkrét megoldásának részleteit. АННОТАЦИЯ В ходе реконструкции ниэкофонного счетчика излучений человека /СИЧ/, работающего в Отделе радиационной безопасности, были расширены возможности использования счетчика. Стали возможными автономные, а также управляемые ЭВМ измерения с использованием одного или двух детекторов. В рамках измерения проводятся простое сканирование и сканирование профильное. Данные накапливаются в многоканальном анализаторе фирмы ЭМГ или в системе КАМАК, а обрабатываются на ЭВМ в режиме офф-лайн или он-лайн. В первом этапе усовершенствования решены задачи автономного измерения и управления передвижением детектора. Эта установка может использоваться как периферийное устройство системы КАМАК, причем последняя управляется ЭВМ типа ПДП 11/34. В статье описываются также и требования со стороны потребителей, проект разработки всей системы измерения и управления и технические детали установки управления движением детектора. ABSTRACT During the reconstruction of the low background whole body counter of the Health Physics Department we extended its services. Using one or two detectors it is possible to carry out measurements in autonomous or computer controlled mode, when simple or profile scanning measurements can be made both longitudinally and transversally. The data are collected by EMG analyser or a CAMAC system and the processing is made off-line or on line by a computer. In the first part of the work we solved the autonomous measuring and moving control, which can be used later as a peripheral of the CAMAC system controlled by the PDP 11/34 computer. In this paper we present the user's chaims, the derign of the whole measuring and control system and the details of the realization of the moving control.

4 BEVEZETÉS A Központi Fizikai Kutató Intézetben 1964-ben létesült egésztestszámláié berendezés motorikus detektormozgatását kezdetben a könnyű pozicionálás érdekében kellett megoldani. Hamarosan felmerült azonban az az igény, hogy ne csak egy adott pozícióba állított detektorral történhessen mérés, hanem a fekvő ember felett mozgó, u.n. scannelő detektorral is. A mérési feladatnak a detektor mozgatásával történő ilyen összekapcsolása ujabb feladatot jelentett a mozgatást és mérést most már együttesen vezérlő elektronikával szemben, i : 1970-es évek közepétől már rendelkezésre állt olyan vezérlő rendszer, amellyel a detektor hosszirányú mozgatása mellett a legszükségesebb mérési feladatokat /pl. scanning, scanning-end-stop, profil scanning módszerek/ meg lehetett oldani. A sokéves használat következtében azonban az erőátviteli rendszer a 70-es évek végére meghibásodott és szükségessé vált a teljes rekonstrukciója. Ez a rekonstrukció alkalmat adott arra, hogy a régi meghajtó rendszer helyére korszerűbb kerüljön és az uj rendszer képes legyen további mérési feladatok elvégzésére is, mint pl. a keresztirányú scannelés. Ez természetesen maga után vonta a mozgatást és mérést vezérlő elektronika teljes áttervezését is. Ebben a jelentésben a sokirányú rekonstrukciós munkának azzal a részével kívánunk részletesebben foglalkozni, amely a mozgatás vezérlés elektronikus megoldásával kapcsolatos. FELHASZNÁLÓI IGÉNY A felhasználói szempontok a kissé elhúzódó rekonstrukciós periódus alatt némileg változtak, inkább bővültek. Az itt megfogalmazásra kerülő felhasználói igények a vezérlőelektronika tervezése szempontjából véglegesnek tekinthetők. A rendszernek a következő mozgatási és mérési igényeket kell kielégítenie:

5 Detektor pozicionálása Ez a feladat azt jelenti, hogy a mérődétektort, /illetve az azonos mozgóállványra szerelt két mérődetektort/ előre meghatározott helyre lehessen állítani. A detektor mozgatás inditása és állítása ne csak a központi vezérlő elektronikáról legyen elvégezhető, hanem az egésztestszámláló mérőárnyékolásán belül tartózkodva is. A detekcor mindenkori pozíciója ismert legyen. A detektor indításánál és állításánál fellépő erőhatások ne veszélyeztessék a detektor épségét. - Hosszirányú egésztest scanning Ennél a mérési elrendezésnél a vízszintes ágyon fekvő mérendő személy felett és alatt elhelyezkedő detektorok hosszirányban az egyik végállástól a másikig egyenletes sebességgel mozognak és közben mérési üzemben vannak. A mérés a mozgatás indításával kezdődik, és a leállítással egyidöben fejeződik be. A két detektor jelzései független mérőcsatornán keresztül sokcsatornás amplitúdó analizátorba jutnak, ahol a két gamma spektrum külön mérődik meg. A detektorok végállásai közötti távolság, azaz a scanning hossz, a testmagasság átlagos méretein belül, minél nagyobb legyen. A detektorok sebessége, 1-2 perc és 30 perc közötti mérési időket figyelembe véve, megválasztható legyen. - Hosszirányú egésztest scanning-end-stop A mérési elrendezés azonos az előzővel, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben nem csak a detektorok mozgása során történik mérés, hanem meghatározott ideig a detektorok végálláshelyzeteiben is. A detektorok mérési ideje az egyes végálláshelyzetekben viszonyítva a teljes scannelési időhöz 0,10-0,30 között 0,01 pontossággal tetszőlegesen megválasztható legyen.

6 Hosszirányú folytonos profil scanning Ez a mérési üzemmód annyiban hasonlit az egésztest scanning módszerhez, hogy a mérés indítása és állitása a detektorok mozgatásával egyidejűleg történik. A mérés célját tekintve azonban egészen más, mert ebben az esetbe... nem gamma spektrometriai mérés történik, hanem adott energia tartományt figyelve a hosszirányú aktivitás eloszlásra vagyunk kíváncsiak. Kívánalom, hogy a két detektor jeleit külön tudjuk vizsgálni ез az eloszláskép megjelenítéséhez és a későbbi kvantitatív értékeléshez mérési pont álljon rendelkezésre, előre megválasztható módon. Izotópkeverék szennyezés esetén hasznos lehet, ha a profilkép nem csak egy, hanem több energiatartományban is egyidejűleg megfigyelhető lenne. A detektorok mozgatási sebességére a már korábban említett értékhatárok érvényesek. - Hossz- és keresztirányú szakaszos scannelés Ennél a mérésnél azt kívánjuk a berendezéstől, hogy a detektorok ekvidlsztans pontokban, álló helyzetben, adott energiaintervallumban és ideig mérjenek ugy, hogy az egyik mérési pontról a másikra automatikusan lépjenek át, lehetőleg gyorsan. Ez az üzemmód hossz és keresztirányban, valamint ezek kombinációjában egyaránt alkalmazható legyen. Egy ilyen mérés lehetővé teszi az aktivitás eloszlásnak különböző irányokban történő feltérképezését. Kívánalom, hogy a mérést a vizsgálni kívánt méret tartományra korlátozni lehessen. A mérési pontok sűrűsége 0,5-5 cm között, az egyes mérési idők tág határok között /de s között mindenképpen/ megválaszthatok legyenek. A felsorolt mérési és mozgatási funkciók elvégezhetősége mellett további szempontokat is figyelembe kellett venni a rendszer megtervezésénél. Ilyen szempontok:

7 A mechanikai rendszer rekonstrukciójánál a meglévő mechanika adottságait figyelembe kell venni - A vezérlő rendszer megtervezésénél a meglévő sokcsatornás jelfeldolgozó elektronikával kell számolni /Két ADC- -vel ellátott EMG gyártmányú NTA 1024 tip. analizátor + perifériák/ - Gondoskodni kell a jelfeldolgozó elektronika által szolgáltatott mérési adatok számitógépes /PDP 11/34/ kiértékelési lehetőségéről on line, vagy off line átvitel biztosításával - A rendelkezésre álló PDP 11/34 számitógépnek a mérésvezérlés céljára történő felhasználásánál figyelembe kell venni a számitógép máscélu nagyfokú leterheltségét - A költségtényezők meghatározóak legyenek. MŰSZAKI MEGOLDÁS 1. Mechanika Az előzőekben megfogalmazott felhasználói igényeket kielégítő műszaki megoldást először mechanikai szempontból kellett megközelíteni/ mivel azonban e beszámolónak az elektronika fejlesztés a témája, ezért csak nagy vonalakban érintjük a mechanikával kapcsolatos kérdéseket. Egy-egy detektornak л tömege árnyékolással együtt kb. 100 kg, az ellensúly és az állvány további kg, igy a mozgatandó tömeg kb. 400 kg-nak adódik. Ekkora tömeget csak kis súrlódású golyóscsapágy anyával ellátott menetes orsóval lehet nagy pontossággal mozgatni. A detektorok hosszanti irányban mozognak a fekvő mérendő személy alatt és fölött. A detektoroknak az ágytól és egymástól mérhető távolsága vál-

8 - 5 - toztatható, a felső detektor és az ágy emelésével, ill. sülylyesztésével. A keresztirányú mozgatást az ágy mozgatásával érjük el. A hosszanti mozgatást egy, az ágy mozgatását két, a két végén párhuzamosan működő léptetőrootor végzi. Azért választottunk léptetőmotorokat a meghajtáshoz, mert igy tudtuk biztosítani a nagy sebességstabilitást széles sebesség tartományban. A továbbiakban a hosszanti mozgatást X irányú /tengelyű/, a keresztirányú mozgatást Y irányú /tengelyű/ mozgatásnak nevezzük. Ugy a hosszanti, mint a keresztirányú mozgatásnál az alacsonyhátterű árnyékolás belső mérete erősen korlátozta az elérhető maximális elmozdulást, amely hosszirányban 1330 mm, keresztirányban 560 mm. 2. Elektronika A konstrukciónál figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy hosszú távon ez a mérőrendszer egyaránt alkalma. kell legyen a viszonylag nagy számú rutinmérések, egyes speciális mérések és kutatási feladatok elvégzésére. A rutinmérések gazdasági megfontolások miatt nem köthetik le a dráíja üzemű számitógépet, de bizonyos megszorításokkal /pl. egy detektorral és egy energiaintervallumban történő mérés/ ki kell elégíteni a modern automatizált mérési követelményeket. A fentiekből következően a detektormozgató rendszer szerves része lesz - ha időben korlátozottan is - a PDP 11/34 számítógéppel vezérelt mérőrendszernek, ezért szükséges az abba való beilleszkedés bemutatása. A teljes mérőrendszer felépítésének blokkdiagramja az 1. ábrán látható. A PDP 11/34 számitógéppel vezérelt CAMAC rendszer fogja a legösszetettebb mérési feladat esetében a detektorok jeleit feldolgozni, négy jelfeldolgozó csatornában, ami lehetővé teszi két detektor esetében a 2-2 energiaintervallumban történő mérést. A detektorok, ill. az ágy

9 - б - но о. о От1 г*тз I - r t. ft й ел, Ü5S О, О о п UN 1 1 о д ГЛ Ft >. о -1 ki С, Л4 11 IM с«от vi P. ol v.! «I ' I JlT ;j ei * *» о о 1Л ич 53-5 < о -J ON ГГ i-l О О Fi *> 4» ti»:»«о TT 91Т'9** втл г ;* и Т" 1 Г 1 ri J I»О Ol т)»1 1 : : :ч d.'.: -ч 1 1'.. * -t *-». i».i * 1 1U км ' 3 И '«I н «>".. Л) - *» ь -.»" г. л О - : " я U п t и *Í!I» я «1 О г> 4 Р: т! г Я 1 rjr-l.», 3-V С г t, 1 < с "J? r-l Й 1 "1 II J

10 - 7 - mozgatását végző egységet mint perifériát lehet a CAMAC rend- szerben lév6 24 csatornás parallel kimenő regiszterhez kapcsolni. Ha a mozgató rendszer készen áll a mozgatás indítására, azt egy készenléti jellel jelzi. Az elérni kivánt pozíciót és a mozgatás sebességét megadó biteket be kell irnl a parallel kimenő regiszterbe és az ezt követő szinkronjellel enyidőben megindul a mozgatás és megszűnik a készenléti jel. A mozgatás befejezését a készenléti jel megjelenése jelzi. Az 1-13 birek az elérni kivánt pozíciót, a 14. a mozgatás tengelyét, ig a mozgatás sebességét adják meg. A detektor mozgatást vezérlő elektronikát, a felhasználói igényeknek megfelelően ugy kellett elkészíteni, hogy az önállóan a CAMAC rendszertől függetlenül is üzemelni tudjon. Ezért el kellett látni mindazon kezelőszervekkel, melyek a működéséhez szükséges adatok manuális bevitelére és az ellenőrzésre szolgálnak. Ónálló működés esetén a jelfeldolgozás egy NTA 1024 tipusu EMG gyártmányú analizátorral történik, ezért gondoskodni kell a mozgásvezérléssel egyidőben az analizátor vezérléséről is. Elokisérletek Erre a kísérletre nem annyira a mechanikai tervezés miatt volt szükség, mint inkább az elektromos vezérlés szempontjából. A fő mechanikai méretek és a mozgatandó tömeg ismeretében kiszámítható a motor tengelyére redukált tehetetlenségi nyomaték. Ezt a tehetetlenségi nyomatékot modelleztük a közvetlenül a léptetőmotor tengelyére tett lendítő tömeggel. Mivel a súrlódásból várható nyomaték elhanyagolható a gyorsításhoz szükséges nyomatékhoz képest, ezért fékezést nem alkalmaztunk. Az Így összeállt mechanikai modellel az volt a célunk, hogy meghatározzuk azt a maximális gyorsulást, amit a léptetőmotor követni képes lépéskihagyás veszélye nélkül, adott terhelés mellett.

11 - 8 - A verést a következő elrendezésben végeztük: Vezérlő impulzus számláló Szögelfordulás számláló Szögelfordula3 jeladó Lenditó tömeg Motor Ш Ш Frogramozha t ó füreszgenerátor DC vezérelt oszcillátor IMotor vezérlő kártya 24V; 10A 12V; 0,5A tápegység 2. ábra A programozható fürészgenerátorral tetszés szerint lehetett a léptetés frekvenciáját változtatni. Ha a. változás sebessége elérte a határesetet, akkor a két számláló tartalmában különbség mutatkozott. A méréssorozat eredményeképpen megállapítható volt a minimális léptetőfrekvencia, mely még nem okozott káros belengéseket és a maximális gyorsulás. A belengések 10 imp/s alatt jelentkeztek, a gyorsulásból eredő hibák pedig imp/s 2 között. Ezen adatok figyelembevételével a minimális lépteüöfrekvenciát 15 imp/s-ra /0,625 mm/s/ választottuk, a gyorsulást pedig imp/s -га /7,81 mm/s / választottuk. I

12 - 9 - Mozgatás és меrésvezérlés Az SLO-SYN M063-FC09E tipusu Motorokkal együtt Megvettük a Meghajtó kártyákat is, аме1уек a Motorok tekercseinek kapcsolását végzik a bemenetükre adott léptetőimpulzusnak -Magfelelően. Egy Motornak és a Meghajtó kártyájának a tápfeszültség igénye 24 V; ÍO A és 12 V; 0,5 A. Az egy Motorhoz szükséges tápegység és Meghajtó kártya egy Modulba került beépítésre. Нагом ilyen egymás között csereszabatos "Motoz Meghajtó" került egy kontaszet Müszerfiókba. HálózatkiMaradás esetén, a Mechanikai károsodás elkerülése végett, a tápegységek tervezésénél figyelembevettük, hogy a Motor tápegységek feszültsége előbb csökkenjen le Mint a vezérlő elektronikáé. Ilyenkor a Motoroic szabadon futnak, пен fékezik le ütközésszerüen a Mechanikát, bár erre az esetre a Mechanika is tartalmaz védelmet. A hálózati Г *?ültség ismételt Megjelenése alapállapotba hozza a rendszert. A "Motor Méghajtó"-kat a "Motor Vezérlő" vezérli, пек Működése a következő blokkvázlat alapján irható le. /3. ábra/.e teaeve '.»roló ocparitor és irány tároló H > "rel-le ssáaiáló t :ia v,»zzó Kvarc er.«rú- ly- X fel Motor, éa 1-х I* irány _» fel szelektor : le 3. ábra A motorok indítása előtt meg kell adni az elérni kívánt Maximális sebességet, a mozgás irányát és tengelyét. Indításkor minimális sebességgel indulnak a motorok, amit folvx^ttnsan

13 növelünk. A frekvencianövelés ugy történik, hogy a fel-le számláló tartalmát 40 ms-onként eggyel növeljük, minek következtében az osztásarány változik. A változást az 1:100 osztó teszi egyenletessé. Ha a komparátor egyenlőséget talál a sebesség tároló és a fel-le szv.nláló tartalma között, akkor a gyorsitás megszűnik. A leállitási folyamat ennek a fordítottja. A fékező jel hatására a számláló lefelé kezd számolni és ennek megfelelően csökkenti a léptetési frekvenciát, egészen a minimális sebességig, és ekkor lehet a mozgatást megállítani. Ezzel elkerülhető az ütközésszerü megállás, mely mechanikai deformációkhoz vezetne. Ez az egység foglalja magába az "alap, közép és véghelyzet" érzékelőket, valamint a kézi távvezérlő áramköröket, melyek szintén kétfokozatú leállító jelet szolgáltatnak. Az elektronika fejlesztésének a következő lépése a detektor helyzetének kijelzése. Ha a készülék bekapcsolását követően a detektort az alaphelyzetébe vezéreljük, akkor ezt "0" pozíciónak fogadja el, és ettől kezdve egy-egy oda-vissza számláló számkijelzőkön keresztül kijelzi a detektor /ill. az ágy/ helyzetét az X;Y koordináták mentén mm-ekben. A következő feladat az előre megadott pozicióba vezérlés megoldása volt. Mivel a detektor /ill. az ágy/ különböző sebességgel mozoghat, ezért a fékutak is változnak. Hogy hogyan történik ennek a "kiszámítása" az a Mozgás és Mérés Vezérlés /4. ábra/ blokkdiagramból látható. A mozgatás elindítása előtt a mozgatás tengelyét /detektor v. ágy/ kapcsolóval kell kijelölni és az elérni kívánt pozíciót be kell állítani egy peremkerekes kapcsolón, mely kapcsolóról ez a koordináta beiródík egy "célpozició" tárolóba, és egy "fékezési pont" nevű odavissza számlálóba. A "Comparator 2" ezt az adatot összehasonlítja a detektor /ágy/ helyzetét tároló számlálóval, és kijelöli a mozgás irányát. A mozgás megindulása után a detektor /ágy/ helyzetét jelző számláló a mozgásiránynak megfelelően,

14 п~з- I ^^h ytor meghajtó Motor meghajtó í.ezi távvezérlés Motor Vezérlő лхар es véghelyzet érzékelők EÍ.IG analizátorhoz П inal interface cjzámkij. Detektor helyzet számláló Relativ elmozd. számláló Y Számkij. Agy helyzet számláló. о: or Motor meghajtó Ti Demultiplexer Sereinkére!-: с s Ircsccoló D: D Relativ elmozd. számláló Vezérlő i ugrás és.'.*ar«cer í.lir.deri egyes blokkhoz > r л ugi-ss =usz Comparator 1 га r'ákesésipont czám Comparator 2 Cél pozíció isi H I О..'ű.-gás 4s i.érés Vezérlés «.d'cra

15 a "fékezési pont" számláló pedig ellenkező irányban kezdi számolni a megtett mm-eket. Ha a gyorsulás befejeződik /elérte az előre beállított sebességet/ a fékezési számláló nem számol tovább. Amikor a "Comparator 1" azonos tartalmat talál a "fékezési pont" számláló és a detektor /ágy/ helyzetét megadó számlálóban, /ez érvényes a gyorsulási szakaszra is/, fékező jelet ad. Ennek hatására a mozgatás lassulni kezd és a kivánt pozíció közvetlen közelében éri el a minimális sebességet, hogy a "Comparator 2" egyezést találva a "Cél pozíció" tároló és a detektor /ágy/ helyzetét jelző számláló tartalmában, a mozgatást leállítja. Ha relativ elmozdulást akarunk elérni, akkor az összehasonlítást nem a detektor /ágy/ helyzetét megadó számlálóval, hanem egy "Relativ elmozdulás" számlálóval kell elvégezni. A mérőrendszer elektronikája eddig a pontig elkészült és üzemel. Az ezután leirt rész tervezése elkészült, kivitelezése folyamatban van. A továbbiakban már nem választható el élesen a mérésvezérlés és a mozgatásvezérlés, mivel a mozgatásvezérlés egy-egy mérési módhoz van hozzárendelve. A lehetséges mérési üzemmódok a következők Hosszirányú egésztest scanning és Scanning end stop A kétféle üzemmód között csupán abban van különbség, hogy a véghelyzetben tovább m*rve áll a detektor. A mérés három szakaszra bontható. Mindhárom szakaszban az analizátor amplitúdó analízist folytat. Az első szakaszban a detektor /ágy/ az indulási véghelyzetben áll annyi ideig, mint amekkora idő annak a távolságnak a megtételéhez lenne szükséges, amit a mérés megkezdése előtt a "Relativ elmozdulás" tárolóba a peremkerekes kapcsolóról betoltunk. Az időzítés ugy történik, mintha relativ

16 elmozdulás /ugrás/ történne /az előzőekben leírtak alapján/, de a motorok működése tiltott. A mérés második szakas: ában a detektor /ágy/ mozog egy előre megadott pozícióig a már leirt módcn. A harmadik szakaszban a detektor /ágy/ ismét áll ugy mint az első szakaszban. Hosszirányú profil scanning üzemmód Ebben az üzemmódban az analizátor multiscaler üzemmódban dolgozik. Az analízis a mozgatással egyidőben folyik. A mozgatás működése megegyezik a célpoziciöba menettel, de a mérés megindítása előtt a "Marker" nevű tárolóba beirt távolságonként az analizátorban csatorna továbbléptetés történik. Hossz-, és keresztirányú szakaszos scannelés Az analizátor egy detektorral, egy energia tartományban a mozgatás szünetében mér /a bemenete kapuzva van/ multiscaler üzemmódban. A detektor /ágy/ továbbléptetésekor az analizátor is továbblépteti a csatornát. A mérés megkezdése előtt be kell tölteni a "Relativ elmozdulás" tárolóba a detektor /ágy/ továbblépésének /ugrásának/ a nagyságát, az *У ugrás" tárolóba az У tengely irányú /ágy/ ugrások számát, az "X ugrás" tárolóba az X irányú /detektor/ ugrások számát, és az "öra"-ba az egy-egy pozícióban töltendő időt. A mérés folyamán a mozgatási ciklusok az időzítésnek megfelelően követik egymást oly módon, hogy a "Relativ elmozdulás" tároló tartalmát tölti be ismételten a "Fékezési pont" számlálóba és a "Cél pozíció" tárolóba, mely adatokat a komparátorok a relativ elmozdulás számlálóval hasonlítanak össze. Természetesen a detektor és az ágy valódi pozíciója kerül kijelzésre.

17 ÉRTÉKELÉS A mozgatás megvalósításánál egyfelől látszólag nem tudtunk eleget tenni azon felhasználói igénynek, hogy a mozgatás sebessége a teljes mozgatási id6 alatt állandó legyen, mert a gyorsulási szakaszra ez nem teljesül, de az állandó sebes- -4 eégü szakaszban a stabilitás már jobb mint 10. Ha megvizsgáljuk, mely üzemmódokban okozhat hibát a gyorsulás, kiderül, hogy ott sem zavaró. Pl. hosszirányú scannelés esetén a mérési id6t 1000 s-ra, a scannelési hosszt 1250 mm-re választva a gyorsulási id5 az 1,25 mm/s eléréséhez 0,O8 s, ami kisebb 4 mint 10 -es hiba, ami egyébként a kalibráció során ki is esik. A fentiek alapján elkészült "Motor Vezérlő" és az időközben elkészült mozgó mechanika lehetőséget adott a mozgatás kipróbálására. A próbajáratások igazolták az előkisérletek eredményét. Mindössze egy előre nem látható probléma merült fel, a mozgatás rendkívül zajos volt. A végrehajtott rezgésdiagnosztikai vizsgálat megállapította, hogy a hosszirányú mozgatást végző golyósorsó flexuális saját frekvenciája igen közel esik a léptető frekvenciához vagy annak egészszámu többszöröséhez. Ez igen jelentős vibrációs jelenséget okozhat. A vizsgálatban javasolt megoldás - rugalmas csillapító alkalmazása a motor tengelye és a golyósorsó között - a hosszirányú mozgatás esetén jelentős javulást eredményezett, de nem volt kielégítő a keresztirányú mozgatás esetén. így ennek további átalakítása folyamatban van.

18 Kiadja a Központi Fizikai Kutató Intézet Felelős kiadó: Gyimesi Zoltán Szakmai lektor: Szirmai Károly Példányszám: 335 Törzsszám: Készült a KFKI sokszorosító üzemében Felelős vezető: Nagy Károly Budapest/ július hó