Az ellátás-szervezés szervezés s szerepe, típusai a korszerű egészségügyben

Átírás

1 Az ellátás-szervezés szervezés s szerepe, típusai a korszerű egészségügyben gyben Dr. Kincses Gyula /21

2 Agenda Mit értünk ellátás-szervezés alatt Milyen konkrét megoldások kellenek az ellátás-szervezés támogatásához. 2/21

3 Alapok Az egészségügyi szolgáltatások rendszere két csoportba bontható: a (csak) piac és szakmai szabályok által szabályozott ellátások rendszere, szervezett (ellátás-szervezési) rendszer keretében nyújtott ellátások rendszere. A közszolgáltatásokra alapozott rendszerek mind a második csoportba tartoznak, tehát valamilyen szintű ellátás-szervezés (kapacitás- és igénybevételszabályozás) mindenütt van. 3/21

4 Az ellátás-szervezés fogalma Amióta van közösségi egészségügy, azóta jelen van az ellátás-szervezés (eltérő eszközökkel és célokkal). A tág értelmezés: Ellátás-szervezés minden olyan beavatkozás a szolgáltatást nyújtó és igénybevevő viszonyába (akár a kínálati, akár keresleti oldalon), amelynek célja az ellátás igazságos hozzáférésének, költséghatékonyságának, és minőségé-nek biztosítása. (A kapacitások, az igénybevételi szabályok és az ösztönzők megállapítása). A szűk értelmezés: A szolgáltatás igénybevétel, a betegutak megszervezése. 4/21

5 Az egészségügyi ellátás fejlődési korszakai I. Hatásosasság elvű korszak Az orvost az eszköztelenség jellemezte a diagnosztikában és a terápiában. Fő ellenség: a tehetetlenség. Az ellátás célja az egyéni egészségnyereség maximalizálása (az adott betegé) II. Hatékonyság elvű korszak A technológiai fejlődés kibővítette a gyógyítás eszköztárát. A technológiai hiányt az erőforrás-hiány váltja fel. Fő ellenség: a gazdasági lehetetlenség. Az ellátás célja a populációs egészségnyereség maximalizálása. Szakaszai: 1. Az ellátás hatékonyságának a javítása (EBM, protokollok, szabályozott struktúra és betegutak stb.) 2. Az együttműködés korszaka, ahol a beteg együtt-működése is elvárássá válik (compliance, bonus malus stb.) 5/21

6 Az állam ellátás-szervezési szervezési si lehetőségeinek alap-típusai pusai A két fő típus: Központosított ellátás-vezérlés Leosztott forrásokból végzett decentralizált ellátás-szervezés (ellátás-gazdálkodás) 6/21

7 Az állam ellátás-szervezési szervezési si lehetőségeinek fő típusai I. Központosított ellátás-vezérlés EüM-ből, OEP-ből, OTH-ból, célszervezetből (GYEMSZI) vezényelt rendszer Nincs leosztott forrás A fő célok: a kapacitás/szerkezet optimalizálása tervezés útján, az igénybevétel optimalizálása a betegutak elvi, központi meghatározása útján (kötelező beutalási/fogadási rend), az intézményi működés hatékonyságának javítása (technikai hatékonyság növelése), költségcsökkentés a beszerzések központosításával. (Egészségügyi Szolgáltató Zrt.) A beteget érintően csak központi ellátás-szervezési jogosítványok vannak. 7/21

8 Központosított ellátás-vezérlés Két fő irány A kínálat és az igénybevétel központi szabályozása Kínálat-szabályozás: fejlesztéspolitika (közép-távú tervezés, a progresszivitás érvényesítése, kapacitás-koncentrálás, új kapacitások kialakítása, régiek átalakítása, bezárása), kapacitás lekötés (OEP szerződéskötés). Kereslet-szabályozás: beutalási és igénybevételi szabályok, ellátási kötelezettség meghatározása. Intézmények működésének szabályozása szervezeti átalakítások (holdingosítás kapacitásátrendezéssel), gazdálkodási egységesítés (beszerzések stb. központosítása). 8/21

9 Az ellátás-szervezés szervezés ideál-tipikus esete Az ellátás-szervezés lehetősége akkor maximális, ha egy kézben van: a szükséglet-kommunikáció, szükséglet-befolyásolás, a kapacitások szabályozása, az elosztási rendszer meghatározása, működtetése, a betegutak, igénybevételi szabályok kialakítása. Ez a tankönyvi eset, amely Magyarországon még soha nem valósult meg. (Elvben sem.) Az ellátási csomag meghatározása nem része az ellátás-szervezésnek. 9/21

10 Az állam ellátás-szervezési szervezési si lehetőségeinek fő típusai II. Leosztott forrásokból végzett decentralizált ellátásszervezés (ellátás-gazdálkodás) Az állam a felelősségét és jogosítványait részben vagy egészben delegálja a forrásokkal együtt. A leosztott forrásokból való gazdálkodás a forráskezelő feladata és kockázata. Az ellátás-szervezők feladata (a nyújtandó szolgáltatások spektruma, hozzáférhetősége) forráshoz juttatása (és a lakosság hozzájárulási kötelezettsége) azonos Az ösztönzésben, vásárlási technikákban van mozgástér. 10/21

11 Ellátás-szervezés ellátás-gazdálkodás Az állam a felelősség átadásának két fő típusa: nonprofit ellátás-gazdálkodók: állam által létrehozott szervezet (pl. országos intézet státusú célszervezet) ellátottak vagy ellátók szervezetei (IBR, vagy a Pannon modell), az állam ezt a kötelezettségét, felelősségét megpróbálja eladni (FIDESZ 1999-es, és a Radnai és Molnár L féle reformtervek). 11/21

12 Az ellátás-vezérlés és az ellátásszervezés eltérő előnyei Ellátás-vezérlés Kapacitások optimalizálása és betegutak optimalizálása (Disease management) HR ellátottság és intézményi gazdálkodás javítása Beszerzések árletörése, adóságok átütemezése Ellátás-szervezés Betegközpontú megközelítés (Disease management és Case management is!) A szolgáltatók, ellátók érdekeltségének megteremtése 12/21

13 Agenda Mit értünk ellátás-szervezés alatt Milyen konkrét megoldások kellenek az ellátás-szervezés támogatásához. 13/21

14 Alapfeltételek (ellátás-vezénylés) Az alapnyilvántartások rendbetétele (szakmakódok, telephely elvű intézmény-nyilvántartás ismeretreprezentációs alapokon) A forrásallokációs rendszernek a szerkezethez és irányítási rendszerhez igazítása A fentiekhez az informatikai háttér megteremtése Központi irányítási és alap-nyilvántartási rendszerek Intézményi rendszerek (alapellátástól a patikákig) 14/21

15 Intézményi alap-nyilvántartások Ma nincs egy hiteles (használható) adatbázis, ami egyértelműen és naprakészen leírja a létező és lekötött kapacitásokat. Működési nyilvántartás nem naprakész Elvben sincs jól kezelve a telephely alapú megközelítés (A holdingok korában az intézmény már nem megfigyelési alap-egység) Nincs érdemben összekötve a működési nyilvántartás és az OEP szerződés-állomány Megoldás: közhiteles nyilvántartások project keretében a teljes megújítás. 15/21

16 Kapacitás és betegút-tervezés Egy olyan térinformatikai rendszer, kell, amely tartalmazza intézmények kapacitását telephely és szakma-specifikusan (lásd még: a mátrix, mint szakma ), az ellátandó területek kor-nem szerinti összetételét (TEK alapú praxisok, mint megfigyelési alap-egység), az intézmények szakma és ellátási mód (járó-fekvő-ügyelet) szerinti hierarchiáját az érvényes beutalási rend figyelembevételével. Ez a rendszer képes (lenne) a kapacitások és az ellátási területek szerint az intézményeket láncban összerendezni: felfele vezető út: beutalási (továbbutalási) rend, lefele vezető út: területi ellátási kötelezettség. Mindez alkalmas: a kapacitások tervezésére, a betegutak optimalizálásra (egy intézmény áthelyezése mozgatja a teljes alatta levő szintet). 16/21

17 Gyógyszer-információs rendszerek A két fő irány E- recept kártyára írt (rosszabb megoldás) központi személyes mappába írt recept, amely TAJ, vagy e- card segítségével váltható ki (tudás alapú hozzáadott értékek). Gyógyszer-szedési szokások megváltoztatása Compliance szolgáltatások ICT támogatása (felértékelődő terület) Gyógyszerszedési szokások változásának kommunikációs támogatása (indokoltság + generikumok elfogadása) Eredményorientált támogatási rendszerek kialakításának támogatása 17/21

18 Egy példa Egy olyan beavatkozásból, amit ma senki nem végez, és a hozzávaló eszköz maximum a múzeumi vitrinben látható, 2009-ben esetet finanszírozott az OEP. Tehát: Szakmai felülvizsgálat, minimumfeltételekkel való összevetés, informatikai szűrés (halmozódások, out-layer esetek szaporodása stb.), a finanszírozási adatok (globális) összevetése a józan ésszel (ez a halmozódás, szám hihető-e, szakmailag magyarázható-e, egyezik-e más metodikájú felmérések eredményével stb.). 18/21

19 Tulajdonosi információs rendszer kialakítása A fő tendenciák: Egységesülő tulajdonosi szerkezet (államosítás), központosító szemléletű kormányzás. Potenciális következmény: Végre a tulajdonos tulajdonosként viselkedik? Mi kell ehhez: egységesített gazdálkodású egységes információszolgáltatásra képes felügyelt intézmények, beépített alarm funkciókkal rendelkező elemzőrendszer, kiegészítő rendszerek: beszerzések optimalizálása, tulajdonosi elkötelezettség. (konzekvenciák levonása). 19/21

20 Összefoglalás Az ellátás-szervezés (bármely típusa) az egészségügy jelen helyeztében elengedhetetlen. Ma sürgető a kapacitásokat is átalakító ellátásszervezés megvalósítása. Mindez csak megfelelő ICT fejlesztésekkel lehet hatékony, amely kiterjed az alap-nyilvántartások rendbetételére (beleértve a ráfordítások és a betegutak monitorozását is), az ezekre alapozott tervező- modellező, monitorozó rendszerek kiépítésére, a mindezt megalapozó intézményi fejlesztésekre. 20/21

21 Kösz szönöm a figyelmet 21/21