Hidrobotanikai monitoring a Szigetközben MUNKAJELENTÉS

Átírás

1 Hidrobotanikai onitoring a Szigetközben MUNKAJELENTÉS Készült a Környezetvédeli és Vízügyi Minisztériu egbízásából a Magyar Terészettudoányi Múzeu Növénytárában Buczkó Krisztina Bauer Norbert - Papp Beáta - Rajczy Miklós 2006

2 A Víz Keretirányelv alkalazás a Szigetközben 2005-ben Európában először és egyedülálló ódon felérés készült a hazai vizek állapotáról A korábbi hagyoányokkal szakítva aely főleg abiotikus tényezőket vett figyelebe az ECOSURV BQE célja és feladata egy egbízható egy egbízható biológiai adatbázis felállítása volt A Szigetközben és határoló folyóiban 13 ponton történtek érések, egfigyelések. Ebből háro pont az Öreg-Dunában került kijelölésre ban a feléréseket egisételtük, ill. Újabb eleekkel bővítve újra felértük a pontokat. Az országban először az ECOSURV zárójelentés ajánlása szerint a ohák fajszintű határozása is egtörtént. A következő következő oldalakon összefoglaljuk a különböző eleek alapján készült inősítéseket. Az alapadatok és részleges fotódokuentáció is egtalálható. A akrofita felérést Bauer Norbert, a ohászatit Papp Beáta és Rajczy Miklós, a fitobentoszt Buczkó Krisztina készítette. Víz Keretirányelv intavételi helyek akrofiták alapján történő értékelése Mivel Magyarország felszíni vizeinek akrofiták alapján történő inősítésére ne volt kidolgozott rendszer, így a 2005-ös felérés során a inősítés többé-kevésbé szubjektív ódon történt. Ennek során figyelebe vették a fajok száát és diverzitását, karakterisztikus és indikátor fajok jelenlétét, illetve hiányát, a vegetációtípusok száát és ozaikosságát. Ugyancsak szepont volt a fásszárúak jelenléte a parton, gyook, degradációra utaló fajok, illetve adventív növények jelenléte/hiánya, illetve ennyisége. "Megfelelő" inőségi kategóriát kapott a intavételi hely, ha a akrofiták kopozíciója várakozás szerinti volt, ellenkező esetben "ne egfelelő" inősítést. Víz Keretirányelv intavételi helyek ohászati értékelése Tíz szigetközi intavételi pont ohászati felérésére került sor 2006 júliusában. Háro pont a Mosoni-Duna entén, háro a Szávai-csatorna entén, háro a hullátéri ágrendszerekben helyezkedik el és egy pedig egy különálló víztér, a Lipóti- orotvató. Korábban a vízi-vízparti ohavegetációra vonatkozó felérés e helyeken ne volt, pedig a ohák a akrofiták közé sorolhatók és felvételezésük a VKI pontokon javasolt. A felérést a szigetközi onitoring során a hullátéri ágrendszerek vízi-vízparti ohavegetációjának vizsgálatában ár bevált ódszerrel végeztük. Ahogy azt a Víz Keretirányelv ódszertana is javasolja a akrofita felérésekhez, 100 -es szakaszokon vizsgáltuk a vízhez kötött ohavegetációt. A vízhez kötött ohavegetáció az aktuális vízszinttől egy 1-2 széles sávot foglal el, attól függően, hogy az adott vízfolyás illetve szakasz esetében ilyen széles zónában ozog a vízszint. A terepen a szakasz ódszeres bejárásakor reprezentatív gyűjtést végzünk inden szóbajöhető ponton. A gyűjtés laboratóriui feldolgozása során ódosítjuk és hitelesítjük a fajok terepen becsült gyakorisági értékét. A becsült ohagyakorisági értékek a Víz Keretirányelv ódszertana szerint 1 és 5 közé esnek. Bár 5-ös értéket csak néhány esetben adtunk, ivel ritkán doinál egyetlen faj a vizsgált ohaegyüttesekben. 2

3 A különböző szubsztráton (talaj, élő fa, korhadt fa) élő ohaegyüttesek eglehetősen különbözhetnek, így elkülönítettük őket és a gyakorisági értékeket szubsztrátonként adtuk eg. A ínősítéshez a fajgazdagságot, a vízi és közepes vízigényű, erdei fajok arányát, ennyiségi viszonyait és a vízi fajok indikátor értékét vettük figyelebe. Víz Keretirányelv intavételi helyek értékelése a fitobentosz alapján A folyóvizek ökológiai állapotának jellezésére az IPS (Index of Pollution Sensitivity) haszálták az VKI felérés során. Az IPS indexet eredetileg francia vizekre dolgozták ki, az index határértékeit a agyar vizekre adaptálták. Különböző határértékeket állítottak fel nagyközepes- és kis esésű folyóvizekre. A folyóvizekre az IPS egfelelő állapotinősítési indexnek bizonyult, ert a fitobentosz varianciájának legfőbb okát a hidroorfológiai paraéterekben, valaint a főionokban találhatjuk. Az IPS-rel korrelál a nitrogén (Kjeldahl-N) és foszfor (TP) koncentrációval. A 2005-ös VKI felérés alapján javasolt kategóriahatárok Magyarországon. Mind 2005-ben, ind 2006-ban az IPS index alapján végeztük a inősítést. 3

4 ASV-064 A án készült fotó a Z-12-es zárást alulról utatja be. Asv-064 közelebbről a érőhely földrajzi paraéterei vízfolyás jele egnevezése Koordináták EOTR X EOTR Y EOTR Z Ásványi-ág Asv_064 Z-12 zárás Minősítés ÉV Makrophyta Phytobenthos Edényes növények Mohák 2005 Ne egfelelő Jó (High) 2006 Ne egfelelő Ne egfelelő Közepes (Moderate) 4

5 Makrophyta-felvételezés Kódszá: ásv064 A felvétel időpontja: Felvételt készítette: BauerNorbert Településhatár: Ásványráró Földrajzi név: Öntési-Duna-ág Megjegyzés: az ág K-i oldalon szélesebb, int a térképen, a transzekt valójában a ederben fut, ne a parton Földrajzi koordináta (EOV): stand. pont helye Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt kiind.p. Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt végp. Vízélység: c Átlátszóság: gyenge Áralás: erős közepes Növénytársulások: Potaetu perfoliati, Phragitetu counis, Glycerietu axiae (frag.), Carici- Typhoidetu (frag.) Makrophyta vegetáció Kohler értékekkel: Potaogeton perfoliatus 4, Potaogeton pectinatus 3, Butous ubellatus 2, Elodea nuttallii 2, Potaogeton natans 2 Parti vegetáció jellező növényei: Phragites australis, Phalaroides arundinacea, Glyceria axia, Iris pseudacorus, Ipatiens glandulifera Dokuentációs fotó A vizsgált transzektek növényzete 10 -enkénti bontásban és inősítése A zárás alatti keleti ágszakaszt vizsgáltuk 100 hosszan. Az első néhány tíz éterben az erős áralás iatt hínárvegetációt alig észleltünk, csak a zátonysziget elletti sekélyebb vízben vannak jelentősebb hínárgyepek. Taxon / % Potaogeton natans 5 5 Potaogeton perfoliatus Potaogeton pectinatus Butous ubellatus 5 Elodea nuttallii 3 5 Az ECOSURV 2005 VKI jelentés szerint "ne egfelelő" inősítést kapott. A parti vegetáció lényegében ne változott. A vízi akrophyták közül a VKI jelentés a töeges "Elodea canadensis"-t és a sok Potaogeton pectinatus-t eeli ki. A zárás alatti 100 -es vizsgált szakaszon az Elodea (nuttallii) a évi felérésnél kisebb arányban volt jelen, de a 100 -en túl töegessé válik. A Potaogeton pectinatus ellett a hasonló töegességgel jelleezhető Potaogeton perfoliatus is kieelést érdeel. Ökológiai inősítés: ne egfelelő 5

6 Mohászati értékelés Ásványi-ág, Z12 felvíz, Ásv_064 pont: EOV X: ; EOV Y: ohaintavétel kiindulási pontja: N 47 51'10,8", E 17 31'13,0" ohaintavétel végpontja: N 47 51'13,8", E 17 31'10,5" Ebben a hullátéri ágban kb. 1,5 agas viszonylag eredek vízpart van, aely a ohák fő élőhelyét jelenti, de ezt sűrű virágos növényzet borítja. Ezenkívül vízbe dőlt korhadt fák és parti neesnyárfák is szubsztrátot jelentenek a oháknak itt. A talajlakó ohavegetáció közepesen fajgazdag. Fő alkotói közepes vízigényű fajok, int a Brachytheciu rutabulu és a Pohlia elanodon, aely a hullátéri ágak jellező, abundáns kolonista faja. A nagyobb vízigényű fajokat az Ablystegiu ripariu és a Bryu pseudotriquetru képviseli, de csak kis ennyiségben fordulnak elő talajon, jelentős szerephez jutnak azonban korhadt fán. Bár ezen a szubsztráton is nagy ennyiségben társulnak hozzájuk közepes vízigényű fajok, int például az Ablystegiu serpens. Az Ablystegiu ripariu jól tűri a szennyezést (Frah 1974) és gyakran jelenik eg eutróf vizekben (Vanderpoorten et al. 1999). Az erdei fajok nagy ennyisége és a vízi fajok kis abundanciája talajon a vízszintingadozások kis aplitudójára utal, ivel ár a vízhez közel is erdei fajok jelennek eg, aelyek a hosszabb idejű víz alá kerülést ne tűrnék el. A parti nyárfák jellező epifitái szintén közepes vízgényű fajok, int a Leskea polycarpa és az Eurhynchiu hians. Minősítése: ne egfelelő Fajok gyakorisági értékei az Ásv_064 helyen Talaj korhadt fa élő fa Ablystegiu ripariu (Hedw.) B., S. & G Ablystegiu serpens (Hedw.) B., S. & G Ablystegiu variu (Hedw.) Lindb. 2 Barbula unguiculata Hedw. 2 Brachytheciu rutabulu (Hedw.) B., S. & G. 4 Bryu flaccidu Brid. 1 Bryu pseudotriquetru (Hedw.) Gaertn., Meyer & Scherb. 1 3 Cratoneuron filicinu (Hedw.) Spruce 1 Eurhynchiu hians (Hedw.) Sande Lac Leptobryu pyrifore (Hedw.) Wils. 1 Leskea polycarpa Hedw. 3 Marchantia polyorpha L. 2 Mniu arginatu (With.) Brid. ex P. Beauv. 1 Orthotrichu diaphanu Schrad. ex Brid. 1 Physcoitriu pyrifore (Hedw.) Brid. 1 Pohlia elanodon (Brid.) J. Shaw 4 6

7 Fitobentosz értékelés 2005:ben: 39 faj fordult elő - a diverzitás 2,10 az egyenletesség 40%-os. Achnanthes inutissia doinancia jellező. A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 18,0. Figyelebe véve a többi indexeket is a vízinőség jó. IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D :ban: 38 faj fordult elő, a diverzitás 4,46. az egyenletesség 85 %-os. Centralesek doinanciája jellezi. A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 10,0. Figyelebe véve a többi indexeket is a vízinőség közepes. IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D ös adatok Achnanthes inutissia 301 Achnanthes lanceolata ssp. frequentissia 1 Aphora lybica 1 Aphora pediculus 8 Asterionella forosa 3 Caloneis bacillu 1 Cocconeis pediculus 1 Cocconeis placentula 13 Cyclotella eneghiniana 1 Cyclotella pseudostelligera 9 Cyclostephanos cf. Dubius 1 Cybella inuta 1 Fragilaria pinnata 1 Fragilaria ulna 3 Gophonea angustu 5 Gophonea inutu 8 Gophonea olivaceu 4 Gophonea parvulu 2 Navicula atous 1 Navicula atous var. Peritis 2 Navicula cf. Cryptotenella 6 Navicula cryptocephala 1 Navicula gregaria 3 Navicula lanceolata 2 Navicula enisculus 2 Navicula splendicula 1 Navicula tripunctata 1 Nitzschia acicularis 1 Nitzschia dissipata 5 Nitzschia fonticola 3 Nitzschia inconspicua 1 Nitzschia paleacea 5 Reieria sinuata 1 Rhoicosphenia abbreviata 1 Stephanodiscus hantzschii 8 Stephanodiscus cf. Minutulus 2 Surirella brebissonnii 1 Thalasiosira pseudonana os adatok Asv-064 Achnanthes inutissia Kütz. 10 Aphora lybica Ehr. 1 Aphora ovalis (Kütz.) Kütz. 3 Aphora pediculus (Kütz.) Grun. 2 Aulacoseira granulata (Ehr.) Si. 14 Centrales 35 Cocconeis placentula Ehr. 23 Cyclotella eneghiniana Kütz. 11 Cyclotella pseudostelligera 52 Cyclotella stelligera 8 Cybella affinis Kütz. 6 Cybella inuta Hilse 1 Fragilaria ulna (Nitzsch) Ehr. 5 Gophonea??? 8 Gophonea inutu Agardh 1 Gophonea olivaceu (Horneann) Bréb. 8 Gophonea parvulu Kütz. 28 Gophonea tergestinu Fricke 5 Gophonea truncatu Ehr. 7 Gyrosiga acuinatu (Kütz.) Rabh. 1 Melosira varians Ag. 8 Navicula capitata Ehr. 1 Navicula capitatoradiata Gerain 11 Navicula cryptotenella 8 Navicula lanceolata (Agardh) Kütz 6 Navicula enisculus Schuann 28 Navicula tripunctata (O. Müller) Bory 9 Nitzschia acicularis (Kütz.) W. Sith 3 Nitzschia constricta (Kütz.) Ralfs 1 Nitzschia dissipata Grunow. 13 Nitzschia fonticola 4 Nitzschia kicsi 43 Nitzschia palea (Kütz.) W. Sith 20 Nitzschia tryblionella 1 Rhoicosphaenia abbreviata (Agardh) Lange-Bertalot. 3 Skeletonea subsalsu 14 Stephanodiscus hantzschii f. tenuis 1 Surirella brébissoni Kraer & Lange-Bertalot 1 7

8 1. Gophonea parvulu, 2. Gophonea sp. 3. Cybella (Reieria) sinuata, Gophonea tergestinu, 6. Cybella inuta, Centrales sp Navicula sp Navicula enisculus 14. Navicula cryptotenella, 15. Nitzschia sp. 16. Caloneis silicula, Achnanthes inutissia Navicula sp Nitzschia fonticola, 35. Centales sp. 36. Gyrosiga acuinatu, 37. Gophonea truncatu, Nitzschia palea

9 BOD-065 Ezen a ponton csak ohászati felérés készült 2006-ban. Fitobentosz felérés 2005-ben se készült. a érőhely földrajzi paraéterei vízfolyás jele egnevezése Koordináták EOTR X EOTR Y EOTR Z Bodaki-ág Bod-065 Cikolasziget alatt Minősítés ÉV Makrophyta Fitobentosz Edényes növények Mohák 2005 Ne egfelelő Ne egfelelő - 9

10 Mohászati értékelés Bodaki-ág, Bod_065 pont: EOV X: ; EOV Y: ohaintavétel kiindulási pontja: N 47 53'51,4", E 17 25'56,3" ohaintavétel végpontja: N 47 53'52,5", E 17 25'51,6" Ebben a hullátéri ágban kb. 1,5 agas viszonylag eredek vízpart van, aely a ohák fő élőhelyét jelenti itt, de ezt sűrű virágos növényzet fedi. Azért a talajlakó ohavegetáció fajgazdag ugyan, de fő alkotói közepes vízigényű fajok, int a Brachytheciu rutabulu, Eurhynchiu hians és a doináns Pohlia elanodon, aely a hullátéri ágak jellező, abundáns kolonista faja. A nagyobb vízigényű fajokat csak az Ablystegiu ripariu képviseli és csak kisebb ennyiségben fordul elő. Ez a faj viszont jól tűri a szennyezést (Frah 1974) és gyakran jelenik eg eutróf vizekben (Vanderpoorten et al. 1999). Az erdei fajok nagy ennyisége a vízszintingadozások kis aplitudójára utal, ivel ár a vízhez közel is erdei fajok tudnak egjelenni, aelyek a hosszabb idejű víz alá kerülést ne tűrnék el. Minősítése: ne egfelelő Fajok gyakorisági értékei a Bod_065 helyen talaj Ablystegiu ripariu (Hedw.) B., S. & G. 2 Ablystegiu serpens (Hedw.) B., S. & G. 2 Ablystegiu variu (Hedw.) Lindb. 1 Barbula unguiculata Hedw. 1 Brachytheciu ildeanu (Schip.) Schip. ex Milde 2 Brachytheciu rutabulu (Hedw.) B., S. & G. 3 Bryu klinggraefii Schip. ex Klinggr. 1 Bryu sp. 1 Dicranella schreberiana (Hedw.) Hilp. ex Cru & Anders. 1 Eurhynchiu hians (Hedw.) Sande Lac. 3 Physcoitriu pyrifore (Hedw.) Brid. 2 Pohlia elanodon (Brid.) J. Shaw 5 10

11 LIP-168 A lipóti orotva-tó partja üdülőkkel Salvinia natans a Lip-168-os ponton a érőhely földrajzi paraéterei vízfolyás jele egnevezése Koordináták EOTR X EOTR Y EOTR Z Lipóti orotvató Lip_ Minősítés ÉV Makrophyta Phytobenthos Edényes növények Mohák 2005 Megfelelő Jó (High) 2006 Megfelelő Megfelelő Jó (High) 11

12 Makrophyta-felvételezés Kódszá: lip168 A felvétel időpontja: Felvételt készítette: BauerNorbert Településhatár: Lipót Földrajzi név: Holt-Duna Megjegyzés: hínárnövényzetet a horgászok időnként részlegesen eltávolítják; Földrajzi koordináta (EOV): stand. pont helye Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt kiind.p. Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt végp. Vízélység: c (partenti keskeny sáv) Átlátszóság: gyenge közepes Növénytársulások: Hydrocharitetu orsus-ranae, Potaetu perfoliati (fragentális álloányok, a hínárvegetációt bolygatják, időnként kiirtják, ill. csakne a partig kaszált gyep) Makrophyta vegetáció Kohler értékekkel: Hydrocharis orsus-ranae 4, Salvinia natans 2, Potaogeton perfoliatus 2, Potaogeton lucens 2, Butous ubellatus 2, Ceratophyllu deersu 1, Myriophyllu spicatu 1, Najas arina 1, Nuphar luteu 1, Lena inor 1, Batrachiu sp. 1 Parti vegetáció jellező növényei: Achillea asplenifolia, Butous ubellatus, Carex acutiforis, Carex elata, Carex vulpina, Galiu palustre, Iris pseudacorus, Lysiachia vulgaris, Lythru salicaria, Mentha aquatica, Mentha longifolia, Myosotis palustris, Persicaria aculosa, Phalaroides arundinacea, Phragites australis, Potentilla anserina, Potentilla reptans, Ruex hydrolapathu, Syphytu officinale Dokuentációs fotó A vizsgált transzektek növényzete 10 -enkénti bontásban és inősítése A Lipót üdülőterületén található vizsgált ágszakaszt elsősorban horgászok használják. Ez eghatározó jelentőségű a terület növényzetére nézve: a parti sáv gyepjét rendszeresen kaszálják, a hínárvegetáció ritkítására, részleges eltávolítására is láttunk példát. A parti ocsári növényzet csak egészen fragentálisan (0,5 1 szélességben) észlelhető. A hínárvegetáció a sekély partszegélyre korlátozódik, uralkodóan a békatutaj és a Szigetközben ritka Salvinia natans alkotja. 12

13 Taxon / % Vízi akrophytonok Ceratophyllu deersu 1 1 Hydrocharis orsus-ranae Lena inor 0,1 Myriophyllu spicatu 0,1 0,1 Najas arina 5 Nuphar luteu 3 Potaogeton lucens ,1 0,1 Potaogeton perfoliatus 1 0,1 0,1 Salvinia natans 0,1 1 0,1 0,1 0,1 Part növényzete Achillea asplenifolia 0,1 Butous ubellatus Carex acutiforis Carex elata 3 Carex vulpina 3 Galiu palustre 0,1 0,1 0,1 0,1 Iris pseudacorus 1 0,1 Lysiachia vulgaris 0,1 0,1 Lythru salicaria 0,1 0,1 0,1 1 0,1 1 Mentha aquatica 0,1 0,1 0,1 Mentha longifolia 0,1 Myosotis palustris 0,1 1 0,1 0,1 0,1 Persicaria vulgaris 0,1 0,1 0,1 1 Phalaroides arundinacea 0,1 0, ,1 1 Phragites australis 0, ,1 Potentilla anserina 0,1 0,1 0,1 0,1 1 Potentilla reptans 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Ruex hydrolapathu 0,1 Syphytu officinale 0,1 1 0,1 0,1 0,1 1 Az ECOSURV 2005 VKI jelentés szerint láposodó holt eder, belső részein nagyrészt nádassal, sok hínárfajjal, parton nyaralótelkekkel. A korábbi jelentéshez képest 2006 több új hínárfajt is észleltünk: Myriophyllu spicatu, Najas arina. A hínárvegetáció horgászhelyek körüli időszakos eltávolításán túl, a fajkészletet tekintve lényegi változás ne történt. Ökológiai inősítés: egfelelő. 13

14 Mohászati értékelés Lipóti-orotvató, Lip_068 pont: EOV X: ; EOV Y: ohaintavétel kiindulási pontja: N 47 51'54,3", E 17 27'14,2" ohaintavétel végpontja: N 47 51'57,1", E 17 27'12,2" A tó körül lapos füves part terül el, aely közepesen gazdag ohavegetációnak ad otthont. A leggyakoribb egy közepes vízigényű faj a Brachytheciu ildeanu, de igen gyakori a Drepanocladus aduncus vízi ohafaj is, ely azért a kiszáradást is jól tűri. A Szigetközben indenütt oly gyakori Ablystegiu ripariu itt ne fordul elő. Száos kolonista faj gazdagítja viszont a ohaegyüttest, int a Bryu fajok, Dicranella varia, Physcoitriu pyrifore. Ezek a fajok a hullátéri ágak partján is egtalálhatók, de általában ott is kis abundanciával fordulnak elő. Minősítése: egfelelő Fajok gyakorisági értékei a Lip_068 helyen talaj Ablystegiu variu (Hedw.) Lindb. 1 Brachytheciu ildeanu (Schip.) Schip. ex Milde 4 Brachytheciu rutabulu (Hedw.) B., S. & G. 1 Bryu argenteu Hedw. 1 Bryu klinggraefii Schip. ex Klinggr. 1 Bryu sp. 1 Cratoneuron filicinu (Hedw.) Spruce 1 Dicranella varia (Hedw.) Schip. 1 Drepanocladus aduncus (Hedw.) Warnst. 3 Eurhynchiu hians (Hedw.) Sande Lac. 2 Physcoitriu pyrifore (Hedw.) Brid. 2 14

15 Fitobentosz értékelés 2005-ben: a intában 32 faj fordult elő - a diverzitás 1,29 az egyenletesség pedig 26%-os. Achnanthes inutissia doinancia jellező. A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 18,4. Figyelebe véve a többi indexeket is a vízinőség jó (kiváló). Ökológiai paraéterek közül a ph a 3-es osztályba sorolható ai neutrofil jellegre utal; a nitrogén felvétel 2. kategóriába sorolható. IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D : A intában 29 faj, valaint 11, faji szinten ne eghatározott Centrales fordult elő - a diverzitás 3,05 az egyenletesség pedig 63%-os. Cocconeis placentula doinancia jellező. A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 15. Figyelebe véve a többi indexet is a vízinőség jó (kiváló). IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D ös fajlista Achnanthes inutissia 350 Achnanthes inutissia var. inconspicua 1 Aphora lybica 3 Aphora pediculus 3 Astrionella forosa 1 Cocconeis pediculus 7 Cocconeis placentula 1 Cyclotella atous 2 Cyclotella eneghiniana 1 Cyclotella ocellata 1 Cyclostephanos dubius 1 Cybella affinis 1 Cybella cf. brehii 2 Cybella icrocephala 3 Cybella inuta 3 Fragilaria brevistriata 1 Fragilaria pinnata 2 Gophonea inutu 1 Gophonea olivaceu 1 Navicula atous 1 Navicula capitoradiata 1 Navicula cf. cryptotenella 2 Navicula cryptocephala 1 Navicula enisculus var. grunowii 1 Navicula placentula 1 Nitzschia aphibia 2 Nitzschia dissipata 3 Nitzschia fonticola 3 Nitzschia paleacea 1 Stephanodiscus hantzschii 11 Stephanodiscus invisitatus os fajlista Lip-168 Achnanthes inutissia Kütz. 61 Aphora lybica Ehr. 5 Aphora ovalis (Kütz.) Kütz. 3 Aphora pediculus (Kütz.) Grun. 30 Aulacoseira granulata (Ehr.) Si. 7 Caloneis bacillu (Grun.) Cl. 5 Centrales 11 Cocconeis placentula Ehr. 165 Cyclotella atous 2 Cyclotella eneghiniana Kütz. 13 Cyclotella pseudostelligera 3 Cybella affinis Kütz. 2 Eunotia arcus Ehr. 10 Fragilaria capucina Des. 8 Fragilaria pinnata Ehr. 2 Fragilaria tenella 2 Gophonea sp. 2 Gophonea inutu Agardh 1 Navicula capitatoradiata Gerain 1 Navicula cf. inia Grun. 6 Navicula cryptocephala Kütz. 2 Navicula cryptotenella 11 Navicula tripunctata (O. Müller) Bory 4 Nitzschia aphibia 6 Nitzschia angustata (W. S.) Grun. 1 Nitzschia fonticola 1 Nitzschia kicsi 4 Rhoicosphaenia abbreviata (Agardh) Lange-Bertalot. 3 Stephanodiscus hantzschii 6 15

16

17 MOS-076 A híd lába Mos-076 közelebbről a érőhely földrajzi paraéterei vízfolyás jele egnevezése Koordináták EOTR X EOTR Y EOTR Z Mosoni Duna Mos-076 Mecsér Minősítés ÉV Makrophyta Phytobenthos Edényes növények Mohák Jó (High) 2006 Ne egfelelő Megfelelő Közepes (Moderate) 17

18 Makrophyta-felvételezés alapadatai Szigetköz 2006 Kódszá: os076 A felvétel időpontja: Felvételt készítette: BauerNorbert Településhatár: Mecsér Földrajzi név: Mosoni-Duna Megjegyzés: Földrajzi koordináta (EOV): stand. pont helye Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt kiind.p. Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt végp. Vízélység: c (part ente) Átlátszóság: gyenge Növénytársulások: Salicetu albae (frag.), Phragitetu counis Makrophyta vegetáció Kohler értékekkel: Sagittaria sagittifolia 2, Potaogeton perfoliatus 1, Potaogeton lucens 1 Parti vegetáció jellező növényei: Alisa plantago-aquatica, Butous ubellatus, Calystegia sepiu, Glyceria axia, Huulus lupulus, Iris pseudacorus, Lysiachia vulgaris, Myosotis palustris, Phragites australis, Ranunculus repens, Rorippa aphibia, Rubus caesius, Ruex hydrolapathu, Sagittaria sagittifolia, Salix alba, Solanu dulcaara, Typha latifolia, Veronica anagallis-aquatica Dokuentációs fotó A vizsgált transzektek növényzete 10 -enkénti bontásban és inősítése Vizsgált szakasz hídtól Ny-ra 50 -től, a hídtól K-re eső 50. -ig. A vízben indössze két hínárfajt észleltünk, a parti vegetáció a puhafás ültetvényeken túl itt a partszegélyben kisebb spontán foltokat képez, kisebb fűzfacsoportok és fragentális parti- és ocsári vegetációtípusok képében. Ne fajgazdag, de a terészetszerű vegetációs egységek fajai doinálnak, a gyofajok száa e sávban alacsony. Az ECOSURV 2005 VKI jelentésben ne szerepel. Ökológiai inősítés: ne egfelelő. 18

19 Taxon / % Vízi akrophytonok Potaogeton lucens 1 Potaogeton perfoliatus Part növényzete Typha latifolia 10 1 Ruex hydrolapathu 5 5 0,1 0,1 Salix alba Sagittaria sagittifolia 1 0,1 1 1 Solanu dulcaara 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Rubus caesius ,1 1 Huulus lupulus ,1 3 Calystegia sepiu 1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 3 1 Phragites australis 0,1 10 Iris pseudacorus Butous ubellatus 0, Glyceria axia Lysiachia vulgaris 0,1 0,1 Rorippa aphibia 1 Ranunculus repens 1 0,1 Alisa plantago-aquatica 0,1 0,1 Veronica anagallis-aquatica 0,1 Myosotis palustris 0, ,1 19

20 Mohászati értékelés Mosoni-Duna, Mecsér, Mos_076 pont: EOV X: ; EOV Y: ohaintavétel kiindulási pontja: N 47 47'55,2", E 17 28'55,8" ohaintavétel végpontja: N 47 47'54,0", E 17 28'51,8" A viszonylag lapos parton sűrű bokorfüzes és néhány nyárfa található, aljában néi korhadékkal. A talajon és a korhadt fán élő ohaegyüttes is igen fajgazdag. Mindkét szubsztráton az Ablystegiu ripariu a gyakoribb, aely jól tűri a szennyezést (Frah 1974) és gyakran jelenik eg eutróf vizekben (Vanderpoorten et al. 1999). Viszont száos jobb inőségű vizet kedvelő faj (Vanderpoorten et al. 1999) is jelen van száottevő ennyiségben ind talajon, ind korhadt fán, int a Bryu pseudotriquetru, Hygroablystegiu tenax. Ez utóbbi faj a hullátéri ágakban igen elvétve fordul csak elő és a Bryu pseudotriquetru is eléggé egfogyatkozott. Mindezek alapján ez a szakasz jobb vízinőségűnek tűnik, int a hullátéri ágak. Minősítése: egfelelő Fajok gyakorisági értékei a különböző szubsztrátokon a Mos_076 helyen talaj korhadt fa fa Ablystegiu huile (P. Beauv.) Crundwell 2 Ablystegiu ripariu (Hedw.) B., S. & G Ablystegiu serpens (Hedw.) B., S. & G Aphanorhega patens (Hedw.) Lindb. 1 Barbula unguiculata Hedw. 2 Brachytheciu ildeanu (Schip.) Schip. ex Milde 1 Brachytheciu rutabulu (Hedw.) B., S. & G. 2 2 Bryu pseudotriquetru (Hedw.) Gaertn., Meyer & Scherb. 2 2 Cratoneuron filicinu (Hedw.) Spruce 1 Dicranella schreberiana (Hedw.) Hilp. ex Cru & Anders. 1 Didyodon fallax (Hedw.) Zander 1 Eurhynchiu hians (Hedw.) Sande Lac. 2 Fissidens taxifolius Hedw. 1 Hygroablystegiu tenax (Hedw.) Jenn. 2 1 Pohlia elanodon (Brid.) J. Shaw 1 Rhynchostegiu urale (Hedw.) B., S. & G. 1 20

21 Fitobentosz értékelés 2005:ben 392 ikroszkópos egységig száolva a intában 37 faj fordult elő - a diverzitás 3,29 az egyenletesség pedig 63%-os. Achnanthes inutissia doinancia jellező. A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 15,3. DES index: 10,9 kiugró értéket utat. Figyelebe véve a többi indexeket is a vízinőség jó. IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D ban: a intában 38 faj fordult elő - a diverzitás 4,19 az egyenletesség pedig 80%-os. Achnanthes inutissia doinancia jellező. A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 10,7. DES index: 10,9 kiugró értéket utat. Figyelebe véve a többi indexeket is aelyek értékei a 2005-ös alatt vannak - közepes vízinőséghel jelleezhető a pont. IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D ös adatok Achnanthes conspicua 2 Achnanthes lanceolata 13 Achnanthes inutissia 185 Achnanthes ploenensis 2 Aphora lybica 4 Aphora ovalis 2 Aphora pediculus 21 Aulacoseira granulata var. angustissia 2 Cocconeis placentula 18 Cybella inuta 1 Diatoa vulgaris 1 Gophonea parvulu 9 Melosira varians 3 Navicula antonii 5 Navicula atous 9 Navicula atous var. peritis 4 Navicula capitata 1 Navicula caterva 2 Navicula cryptocephala 1 Navicula gregaria 7 Navicula lanceolata 5 Navicula inia 2 Navicula tripuncata 1 Nitzschia acicularis 4 Nitzschia aphibia 2 Nitzschia angustata 2 Nitzschia cf. coutata 3 Nitzschia dissipata 9 Nitzschia draveillensis 1 Nitzschia fonticola 35 Nitzschia gracilis 5 Nitzschia linearis 4 Nitzschia pusilla 2 Rhoicosphaenia abbreviata 2 Stephanodiscus hantzschii 22 Surirella brebissonnii 1 indet 30 Centrales os adatok Mos-076 Achnanthes holsatica 1 Achnanthes hungarica (Grun.) Grun. 1 Achnanthes lanceolata (Bréb.) Grun. 17 Achnanthes inutissia Kütz. 4 Achnanthes sp. 3 Actinocyclus noranii (Gregory) Hustedt 1 Aphora pediculus (Kütz.) Grun. 6 Aphora veneta Kütz. 1 Aulacoseira granulata (Ehr.) Si. 2 Caloneis bacillu (Grun.) Cl. 4 Centrales 27 Cocconeis placentula Ehr. 55 Cyclotella atous 4 Cyclotella eneghiniana Kütz. 33 Cyclotella stelligera 6 Eunotia onodon var. Bidens 1 Fragilaria nanana Lange-Bertalot 3 Fragilaria ulna (Nitzsch) Ehr. 1 Fragilaria ulna var. acus (Kütz.) Lange-Bert. 1 Gophonea??? 2 Gophonea parvulu Kütz. 2 Melosira varians Ag. 13 Navicula atous var. Peritis 1 Navicula capitatoradiata Gerain 15 Navicula cryptocephala Kütz. 1 Navicula cryptotenella 16 Navicula enisculus var. Grunowii =N. Antonii 6 Navicula pupula Kütz. 1 Navicula tripunctata (O. Müller) Bory 4 Nitzschia acicularis (Kütz.) W. Sith 1 Nitzschia aphibia 7 Nitzschia angustatula Lange-Bertalot 2 Nitzschia dissipata Grunow. 4 Nitzschia fonticola 21 Nitzschia kicsi 21 Nitzschia palea (Kütz.) W. Sith 4 Rhoicosphaenia abbreviata (Agardh) Lange- Bertalot. 4 Stephanodiscus hantzschii 3 Thalassiosira weissflogii 1 21

22 22

23 MOS-077 MOS-077 pont, a híd alatt a érőhely földrajzi paraéterei vízfolyás Jele egnevezése Koordináták EOTR X EOTR Y EOTR Z Mosoni Duna Mos-077 Feketeedő alatt Minősítés ÉV Makrophyta Fitobentosz Edényes növények Mohák Jó (High) 2006 Ne egfelelő Megfelelő Jó (High) 23

24 Makrophyta-felvételezés Kódszá: os077 A felvétel időpontja: Felvételt készítette: BauerNorbert Településhatár: Mosonagyaróvár Földrajzi név: Mosoni-Duna Megjegyzés: hídtól K-re, Ny.ra ~ es szakasz; intavételezés idején erős sodrás Földrajzi koordináta (EOV): stand. pont helye Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt kiind.p. Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt végp. Vízélység: c (partközeli sáv eredek) Átlátszóság: közepes Növénytársulások: Potaetu perfoliati Makrophyta vegetáció Kohler értékekkel: Potaogeton perfoliatus 3, Potaogeton pectinatus 1 Parti vegetáció jellező növényei: Salix alba, Populus alba, Populus sp., Phragites australis, Lythru salicaria, Glyceria axia Dokuentációs fotó A vizsgált transzektek növényzete 10 -enkénti bontásban és inősítése A hídtól északra és délre es szakaszon a hínárvegetáció az erősen áraló ágszakaszon csak az északi beöblösödésben jelentősebb borítású. Az ECOSURV 2005 VKI jelentésben ne szerepel. Ökológiai inősítés: ne egfelelő. Taxon / % Vízi akrophytonok Potaogeton perfoliatus Potaogeton pectinatus

25 Mohászati értékelés Mosoni-Duna, Feketeerdő, Mos_077 pont: EOV X: ; EOV Y: ohaintavétel kiindulási pontja: N 47 55'22,9", E 17 16'57,7" ohaintavétel végpontja: N 47 55'21,8", E 17 16'53,1" Itt egy körülbelül egy éteres eredek köves talajos part nagyon jó szubsztrátot jelent a oháknak. A parton füzes és néhány fehér nyár van. Korhadt fa nincs. A köves talajon és élő fán igen fajgazdag ohaegyüttesek alakultak ki. Itt is jellező az az Ablystegiu ripariu nagy abundanciája, aely jól tűri a szennyezést (Frah 1974) és gyakran jelenik eg eutróf vizekben (Vanderpoorten et al. 1999). De társulnak hozzá igen nagy abundanciával ás Ablystegiu fajok (A. huile, A. serpens) és közepes vízigényű, erdei fajok, int az Eurhynchiu hians, a Brachytheciu rutabulu. Az Ablystegiu huile kicsit jobb inőségű vizeket kedvelő vízi oha. Az Ablystegiu serpens szintén közepes vízigényű, erdei faj. Az erdei fajok nagy ennyisége a vízszintingadozások kis aplitudójára utal, ivel ár a vízhez közel is erdei fajok tudnak egjelenni, aelyek a hosszabb idejű víz alá kerülést ne tűrnék el. További közepes gyakoriságú, jobb vízinőséget kedvelő vízi faj itt a Bryu pseudotriquetru és a Hygroablystegiu tenax (Vanderpoorten et al. 1999). Mindezek alapján elondható, hogy a Mosoni-Duna ezen szakasza jobb vízinőségűnek tűnik, int a hullátéri ágrendszer ágai, de a vízszintingadozások itt is elég kicsik. Minősítése: egfelelő Fajok gyakorisági értékei a különböző szubsztrátokon a Mos_077 helyen talaj+kő Élő fa Ablystegiu huile (P. Beauv.) Crundwell 4 Ablystegiu ripariu (Hedw.) B., S. & G. 4 1 Ablystegiu serpens (Hedw.) B., S. & G. 4 5 Ablystegiu variu (Hedw.) Lindb. 1 Barbula unguiculata Hedw. 2 Brachytheciu populeu (Hedw.) B., S. & G. 1 Brachytheciu rutabulu (Hedw.) B., S. & G. 3 2 Brachytheciu salebrosu (Web. & Mohr) B., S. & G. 2 1 Brachytheciu velutinu (Hedw.) B., S. & G. 1 1 Bryu capillare Hedw. 1 Bryu pseudotriquetru (Hedw.) Gaertn., Meyer & Scherb. 2 Bryu sp. 1 Cratoneuron filicinu (Hedw.) Spruce 2 Eurhynchiu hians (Hedw.) Sande Lac. 4 2 Fissidens taxifolius Hedw. 1 Hygroablystegiu tenax (Hedw.) Jenn. 3 1 Hypnu cupressifore Hedw. 2 Leskea polycarpa Hedw. 2 2 Pohlia elanodon (Brid.) J. Shaw 1 Pylaisia polyantha (Hedw.) Schip. 2 Rhynchostegiu urale (Hedw.) B., S. & G. 1 25

26 Fitobentosz értékelés 2005: 408 ikroszkópos egységig száolva a intában 50 faj fordult elő - a diverzitás 4,10 az egyenletesség pedig 73%-os. Achnanthes inutissia szubdoinancia jellező. A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 14,8. Figyelebe véve a többi indexeket is a vízinőség jó. IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D : 390 ikroszkópos egységig száolva a intában 39 faj fordult elő - a diverzitás 2,87 az egyenletesség pedig 54%-os. Cocconeis placentula doinancia jellező. A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 14,8. Figyelebe véve a többi indexeket is a vízinőség: jó. IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D

27 2005-ös adatok Achnanthes inutisia 124 Achnanthes ploenensis 8 Achnantheslanceolata ssp. frequentissiu 1 Aphora ovalis 2 Aphora pediculus 32 Asterionella forosa 1 Caloneis bacillu 3 Cocconeis pediculus 1 Cocconeis placentula 27 Cyclotella pseudostelligera 4 Cyatopleura solea 1 Cybella affinis 3 Cybella helvetica 3 Cybella inuta 1 Diatoa ehrenbergii 1 Diatoa vulgaris 1 Fragilaria capucina 1 Fragilaria construens var. binodis 1 Fragilaria pinnata 1 Gophonea angustatu 5 Gophonea angustu 8 Gophonea gracile 2 Gophonea icropus 1 Gophonea olivaceu 17 Gophonea parvulu 20 Melosira varians 1 Navicula atous 1 Navicula cryptocephala 3 Navicula crytotenella 13 Navicula gregaria 15 Navicula cf. krasskei 1 Navicula lanceolata 14 Navicula enisculus 1 Navicula subhaulata 1 Navicula subinuscula 1 Navicula tripunctata 2 Navicula veneta 11 Nitzschia acicularis 1 Nitzschia aphibia 1 Nitzschia capitellata 1 NItzschia dissipata 12 Nitzschia fonticola 7 Nitzschia inconspicua 1 Nitzschia cf. interedia 1 Nitzschia linearis 1 Nitzschia palea 3 Rhoicosphania abbreviata 27 Stephanodiscus hantzschii 17 Surirella brebissonii os adatok Achnanthes hungarica (Grun.) Grun. 1 Achnanthes inflata 1 Achnanthes inutissia Kütz. 8 Achnathes rupestris vagy rupestroides 1 Achnanthes sp. 3 Actinocyclus noranii (Gregory) Hustedt 1 Aphora lybica Ehr. 4 Aphora ovalis (Kütz.) Kütz. 3 Aphora pediculus (Kütz.) Grun. 42 Caloneis bacillu (Grun.) Cl. 5 Centrales 35 Cocconeis placentula Ehr. 215 Cyclotella atous 3 Cyclotella eneghiniana Kütz. 5 Cybella inuta Hilse 1 Cybella silesiaca Bleisch 1 Fragilaria ulna (Nitzsch) Ehr. 3 Gophonea??? 20 Gophonea puilu 2 Gyrosiga acuinatu (Kütz.) Rabh. 1 Melosira varians Ag. 6 Navicula capitatoradiata Gerain 4 Navicula cryptotenella 6 Navicula lanceolata (Agardh) Kütz 4 Navicula enisculus Schuann 4 Navicula enisculus var. Grunowii =N. antonii 3 Navicula tripunctata (O. Müller) Bory 13 Nitzschia acicularis (Kütz.) W. Sith 11 Nitzschia dissipata Grunow. 5 Nitzschia fonticola 2 Nitzschia incospicua Grun. 1 Nitzschia palea (Kütz.) W. Sith 4 Nitzschia sp. 1 Rhoicosphaenia abbreviata (Agardh) Lange- Bertalot. 8 Skeletonea subsalsu 2 27

28 28

29 MOS-084 Vének A vízben csak gyökérdarabok vannak a érőhely földrajzi paraéterei vízfolyás jele egnevezése Koordináták EOTR X EOTR Y EOTR Z Mosoni Duna Mos-084 Feketeedő alatt Minősítés ÉV Makrophyta Fitobentosz Edényes növények Mohák Mérsékelt (Moderate) 2006 Ne egfelelő Ne inősíthető, ohában szegény Jó (High) 29

30 Makrofita-felvételezés Kódszá: os084 A felvétel időpontja: Felvételt készítette: BauerNorbert Településhatár: Vének Földrajzi név: Mosoni-Duna Megjegyzés: erős sodrás, hínárvegetáció, nincs, csak rév alatti, árnyas partszegély egy beöblösödésében Földrajzi koordináta (EOV): stand. pont helye Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt kiind.p. Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt végp. Vízélység: c (partszegély) Átlátszóság: gyenge Növénytársulások: parton antropogén puhafás, spontán pionír vegetáció, ocsári növ. frag. Makrophyta vegetáció Kohler értékekkel: Butous ubellatus 1, Hydrocharis orsus-ranae 1, Spirodela polyrhiza 1 Parti vegetáció jellező növényei: Acer negundo, Aaranthus sp., Aster lanceolatus s.l., Bidens frondosus, Butous ubellatus, Carex acutiforis, Chenopodiu albu, Echinochloa crus-gallii, Fraxinus sp., Galiu palustre, Huulus lupulus, Iris pseudacorus, Lysiachia nuularia, Lysiachia vulgaris, Lythru salicaria, Myosotis palustris, Phalaroides arundinacea, Phragites australis, Plantago ajor, Portulaca oleracea, Rorippa aphibia, Rorippa sylvestris, Rubus caesius, Ruex congloeratus, Salix alba, Sabucus nigra, Solidago gigantea, Syphytu officinale, Urtica dioica Dokuentációs fotó A pont feletti és alatti t vizsgáltuk. A eredek part iatt hínárvegetációt alig észleltünk, néhány hínárfaj a pont alatt, erdővel árnyékolt, közvetlen part enti lassú folyású szakaszon került elő. A part jellege iszapos, hookos jellegű fragentális nádas, agassásos növényzettel, ill. nedves pionír felszínekkel, a pont alatti szakaszon közvetlenül a part entén fás vegetációval (degradált ligeterdő). A parti betonépítény (kopfeljáró) a es szakaszra esett, ezt a parti vegetációban kevésbé jellező gyofajok (pl. Porulaca oleracea, Chenopodiu albu) is jelzik. Az ECOSURV 2005 VKI jelentésben ne szerepel. Ökológiai inősítés: ne egfelelő. 30

31 Taxon / % Vízi akrophytonok Hydrocharis orsus-ranae 1 Spirodela polyrhiza 1 Part növényzete Acer negundo 1 Aaranthus sp. 0,1 Aster lanceolatus s.l Bidens frondosus 0,1 Butous ubellatus 0,1 Carex acutiforis 1 0, ,1 0,1 0 0 Chenopodiu albu 0,1 0,1 Echinochloa crus-gallii 1 0,1 0,1 Fraxinus sp Galiu palustre 0,1 0,1 0,1 Huulus lupulus 0,1 0,1 0,1 Iris pseudacorus 1 Lysiachia nuularia 0,1 0,1 Lysiachia vulgaris 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Lythru salicaria 1 0,1 0,1 Myosotis palustris 0,1 Phalaroides arundinacea Phragites australis Plantago ajor 0,1 0,1 0,1 Portulaca oleracea 0,1 Rorippa aphibia 5 1 0,1 Rorippa sylvestris 3 3 0, ,1 0,1 Rubus caesius ,1 1 3 Ruex congloeratus 1 0,1 0,1 Salix alba Sabucus nigra Solidago gigantea 1 0,1 0, Syphytu officinale 0,1 0,1 Urtica dioica 0,1 3 0,1 0,1 31

32 Mohászati értékelés Mosoni-Duna, Vének, Mos_084 pont: EOV X: ; EOV Y: ohaintavétel kiindulási pontja: N 47 44'09,8", E 17 45'42,0" ohaintavétel végpontja: N 47 44'09,4", E 17 45'37,3" A lapos, iszapos parton öreg fűzfák vannak, az erdő alatt néi korhadék. A ohavegetáció szubsztrát hiányában szegényes. Az iszapos parton a Riccia fluitans telepes ájoha gyakori és néhol egy-egy Ablystegiu ripariu gyep is található. E fajok agas vízigényűek. Az Ablystegiu ripariu a korhadt fákon viszont e intavételi helyen gyakoribb faj. Ez a faj jól tűri a szennyezést (Frah 1974) és gyakran jelenik eg eutróf vizekben (Vanderpoorten et al. 1999). De ez az egyik leggyakoribb, abundáns faj a Szigetközben ind talajon, ind korhadt fán. A Riccia fluitans hazai víztereinkben egyre ritkábban előforduló faj. A Szigetközben se gyakori, néha találunk belőle kisebb gyepeket a hullátér egyes ágaiban. A fűzfákon a leggyakoribb a Leskea polycarpa, aely a vízparti erdők fáinak jellező epifitonja hazánkban. Minősítése: ohavegetációja alapján ne inősíthető, ohában szegény Fajok gyakorisági értékei a különböző szubsztrátokon a Mos_084 helyen talaj korhadt fa Élő fa Ablystegiu ripariu (Hedw.) B., S. & G. 1 2 Eurhynchiu hians (Hedw.) Sande Lac. 1 Leskea polycarpa Hedw. 1 2 Riccia fluitans L. e. Lorbeer 2 32

33 Fitobentosz értékelés 2005: 44 faj fordult elő - a diverzitás 4,38 az egyenletesség pedig 80%-os. A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 10,9. Figyelebe véve a többi indexeket is közepes vízinőséggel jellezhető a pont. Ökológiai paraéterek közül a ph a 4-es osztályba sorolható ai alkalofil jellegre utal; a nitrogén felvétel 2. kategóriába sorolható a szerves nitrogén kis értékű szennyezésével szeben toleráns; oxigénigény 25%-os, alacsony (4.); α-ezoszaprób (3-as kat.). IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D : 351-ig száolva 41 faj fordult elő, a diverzitás 4,03, az egyenletesség 75 %-os. IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 11,9. Figyelebe véve a többi indexeket is, a víznőség: jó 2006-os adataok 2005-ös adatok Achnanthes inutissia 3 Aphora pediculus 11 Cocconeis pediculus 1 Cocconeis placentula 5 Cyclotella pseudostelligera 22 Cyclotella stelligera 7 Cyclotella eneghiniana 4 Cyatopleura solea 1 Cybella inuta 6 Diatoa vulgaris 1 Fragilaria leptostauron var. artyi 1 Fragilaria ulna 1 Gophonea clavatu 1 Gophonea olvaceu 25 Gophonea parvulu 1 Gophonea puilu 1 Gyrosiga acuinatu 1 Hantzschia aphioxys 14 Melosira varians 2 Navicula capitata 1 Navicula contenta 11 Navicula cryptotenella 9 Navicula gregaria 66 Navicula lanceolata 22 Navicula enisculus 11 Navicula inuscula 3 Navicula utica 33 Navicula utica var. binodis 2 Navicula reinhardtiana 22 Navicula rhynchocephala 1 Navicula slesvicensis 1 Navicula tripunctata 5 Navicula veneta 1 Neidiu iridis 1 Nitzschia acicularis 1 Nitzschia angustata 1 Nitzschia capitellata 1 Nitzschia dissipata 5 Nitzschia fonticola 18 Nitzschia gracilis 6 Rhoicosphaenia abbreviata 4 Stephanodiscus hantzschii 45 Thalassiosira pseudonana 17 Mos_084 Achnanthes hungarica (Grun.) Grun. 8 Achnanthes lanceolata (Bréb.) Grun. 5 Achnanthes lanceolata ssp. freqentissia Lange-Bert. 2 Achnanthes inutissia Kütz. 22 Achnanthes plönensis Hustedt 6 Aphora lybica Ehr. 6 Aphora ontana 3 Aphora pediculus (Kütz.) Grun. 18 Caloneis bacillu (Grun.) Cl. 4 Centrales 55 Cocconeis placentula Ehr. 125 Cyclotella eneghiniana Kütz. 6 Cyclotella stelligera 3 Cyatopleura solea (Bréb.) W. S. 1 Cybella sinuata Gregory 1 Diatoa oniliforis Kütz. 1 Fragilaria capucina var. captitellata 1 Gophonea??? 16 Gophonea angustatu 2 Gophonea olivaceu (Horneann) Bréb. 1 Gophonea parvulu Kütz. 9 Navicula atous var. peritis 4 Navicula cf. inia Grun. 4 Navicula cryptocephala Kütz. 3 Navicula cryptotenella 11 Navicula gregaria Donkin 3 Navicula lanceolata (Agardh) Kütz 7 Navicula enisculus Schuann 7 Navicula enisculus var. Grunowii =N. antonii 4 Navicula pupula Kütz. 1 Navicula subinuscula Manguin 4 Navicula tripunctata (O. Müller) Bory 2 Nitzschia aphibia 2 Nitzschia dissipata Grunow. 2 Nitzschia fonticola 4 Nitzschia incospicua Grun. 7 Nitzschia kicsi 20 Nitzschia palea (Kütz.) W. Sith 8 Rhoicosphaenia abbreviata (Agardh) Lange-Bertalot. 11 Stephanodiscus hantzschii 5 Surirella brébissoni Kraer & Lange-Bertalot 2 33

34 34

35 SZA-071 A Szávai csatorna Kisbajcsnál a érőhely földrajzi paraéterei vízfolyás jele egnevezése Koordináták EOTR X EOTR Y EOTR Z Szávai csatorna Sza-071 Kisbajcs Minősítés ÉV Makrophyta Fitobentosz Edényes növények Mohák 2005 Megfelelő Jó (High) 2006 Megfelelő Ne inősíthető, nincs oha Jó (High) 35

36 Makrofita-felvételezés Kódszá: sza071 A felvétel időpontja: Felvételt készítette: BauerNorbert Településhatár: Kisbajcs Földrajzi név: Szávai-csatorna Megjegyzés: Zsandár-hídtól K-re Földrajzi koordináta (EOV): stand. pont helye Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt kiind.p. Földrajzi koordináta (EOV): vizsgált transzekt végp. Vízélység: c Átlátszóság: közepes jó Növénytársulások: Leno-Spirodeletu, Nuphar luteu álloány, Makrophyta vegetáció Kohler értékekkel: Nuphar luteu 5, Spirodela polyrhiza 4, Lena trisulca 4, Sagittaria sagittifolia 3, Ceratophyllu deersu 2, Elodea nuttallii 2, Hydrocharis orsus-ranae 2, Alisa plantago-aquatica 2, Myriophyllu spicatu 1, Potaogeton pectinatus 1, Batrachiu sp. 1 Parti vegetáció jellező növényei: Alisa plantago-aquatica, Carex acutiforis, Carex riparia, Glyceria axia, Iris pseudacorus, Lycopus europaeus, Lythru salicaria, Mentha aquatica, Phalaroides arundinacea, Phragites australis, Ruex hydrolapathu, Sagittaria sagittifolia, Siu latifoliu, Typha latifolia Dokuentációs fotó A vizsgált transzektek növényzete 10 -enkénti bontásban és inősítése A Szávai-csatorna e ezőgazdasági területekkel körülvett, szinte állóvíz jellegű szakaszán a vízitökös, békalencsés és tócsagazos álloányok doinálnak. Ez is az áralás hiányát, gyenge voltát tükrözi. A eder árok jellege iatt a part eredek, így a ocsári vegetációs egységek csak fragentálisan, kis szélességben (0,5-1,5 ) alakultak ki. 36

37 Taxon / % Vízi akrophytonok Ceratophyllu deersu Elodea nuttallii 0, Hydrocharis orsus-ranae 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Lena trisulca Myriophyllu spicatu 1 Nuphar luteu Potaogeton pectinatus 1 Spirodela polyrhiza , Part növényzete Alisa plantago-aquatica 0,1 0,1 1 0,1 0,1 Carex acutiforis Carex riparia 1 Glyceria axia 0,1 0, ,1 0,1 Iris pseudacorus 1 1 0,1 0, 1 0,1 0,1 0,1 Lycopus europaeus 0,1 Lythru salicaria 1 0,1 0,1 0,1 Mentha aquatica 0,1 0,1 0,1 Phalaroides arundinacea 0,1 5 1 Phragites australis Ruex hydrolapathu 0,1 0,1 0,1 3 0, ,1 1 Sagittaria sagittifolia Siu latifoliu 0,1 0,1 0, ,1 1 1 Typha latifolia 1 1 0,1 Az ECOSURV 2005 VKI jelentés szerint láposodó jellegű, ajdne állóvíz. A évi felérés során a Hottonia palustris a vizsgált 100 -es szakaszon ne került elő. A jelenleg ár kisebb foltokon egfigyelhető Elodea nuttallii-ról a korábbi jelentés ne tesz elítést. A gyakori és töegfajok tekintetében lényegi változást ne észleltünk, de a tendencia Elodea egjelenése negatív irányú változásokat vetít előre. Egyelőre a terület inősítése: egfelelő. 37

38 Mohászati értékelés Szávai-csatorna, Kisbajcs, Sza_071 pont: EOV X: ; EOV Y: ohaintavétel kiindulási pontja: N 47 45'09,7", E 17 40'04,2" ohaintavétel végpontja: N 47 45'11,4", E 17 40'00,2" Lassan folyó csatorna, partján sűrű sásos, nádas vegetációval. Vízszintozgás valószínűleg nincs, így a vízig terjed a sűrű virágos növényzet, ely alatt ne jut hely a oháknak és a fény is hiányzik. E helyen egyetlen ohát se találtunk a víz által befolyásolt zónában. Minősítése: ohavegetációja alapján ne inősíthető 38

39 Fitobentosz értékelés 2005: 21 faj fordult elő - a diverzitás 2,42 az egyenletesség pedig 55%-os. Epitheia turgida var. turgida és Epitheia adnata szubdoinancia jellező. A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 16,8. Figyelebe véve a többi indexeket is jó vízinőség ondható el. IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D : 27 faj fordult elő, a diverzitás 2,76 az egyenletesség 58 %-os. A szennyezésre érzékeny IPS index ai a jelenlevő fajok 100 %-át veszi figyelebe 13,5. Ez jóval kisebb int a 200-ös érték. Figyelebe véve a többi indexet is ezek értéke általában a 2005-ös alatt arad) - jó vízinőség ondható el. IPS SLA DESCY LMA GENRE CEE SHE WAT IDAP TDI IBD ROTT EPI-D ös adatok 2006-os adatok Achnanthes inutissia 3 Aphora inarensis 3 Aphora ovalis 2 Aphora veneta 1 Cocconeis placentula 7 Cyclotella eneghiniana 2 Cybella cistula 6 Epitheia adnata 151 Epitheia sorex 62 Epitheia turgida 157 Fragilaria dilatata 19 Fragilaria ulna v. acus 1 Gophonea angustu 2 Gophonea parvulu 1 Navicula cryptotenella 4 Navicula enisculus 1 Navicula radiosa 2 Nitzschia fonticola 3 Rhoicosphaenia abbreviata 2 Rophalodia gibba 9 Sza-071 Achnanthes hungarica (Grun.) Grun. 2 Achnanthes lanceolata (Bréb.) Grun. 4 Achnanthes inutissia Kütz. 5 Aphora ovalis (Kütz.) Kütz. 1 Aphora veneta Kütz. 3 Centrales 12 Cocconeis pediculus Ehr. 6 Cocconeis placentula Ehr. 190 Cyclotella eneghiniana Kütz. 13 Cybella cistula (Ehr.) Kirchner 2 Eunotia sp. 4 Fragilaria capucina Des. 18 Fragilaria dilatata 17 Fragilaria ulna (Nitzsch) Ehr. 101 Fragilaria ulna var. acus (Kütz.) Lange-Bert. 1 Gophonea acuinatu Ehr. 12 Gophonea inutu Agardh 16 Gophonea parvulu Kütz. 1 Gophonea puilu 4 Gyrosiga attenuatu 1 Melosira varians Ag. 6 Navicula cryptotenella 1 Nitzschia incospicua Grun. 1 Nitzschia kicsi 3 Nitzschia recta Hantzsch 1 Rhoicosphaenia abbreviata (Agardh) Lange-Bertalot. 1 Thalassiosira weissflogii 8 39

40 40

41 SZA-228 Ezen a ponton csak ohászati felérés készült 2006-ban. a érőhely földrajzi paraéterei vízfolyás jele egnevezése Koordináták EOTR X EOTR Y EOTR Z Szávai csatorna Sza-228 Cikolasziget alatt Minősítés ÉV Makrophyta Fitobentosz Edényes növények Mohák Jó (High) Ne egfelelő - 41

42 Mohászati értékelés Szávai-csatorna Cikolasziget alatt, Sza_228 pont: EOV X: ; EOV Y: ohaintavétel kiindulási pontja: N 47 55'18,2", E 17 21'49,3" ohaintavétel végpontja: N 47 55'15,4", E 17 21'46,7" Itt a vízben lábon korhadt illetve bedőlt idős füzek jelentik a legfontosabb szubsztrátot a ohák száára és így korhadt fán nagyon fajgazdag ohaegyüttes jött létre. Talajon egy közepes vízigényű erdei faj, az Eurhynchiu hians az uralkodó, ai arra utal, hogy a vízszintingadozások igen csekélyek itt, ivel ár a vízhez közel is erdei fajok fedik a talajt, aelyek a hosszabb idejű víz alá kerülést ne tűrnék el. Korhadt fán az egyik fő alkotó az Ablystegiu ripariu, aely jól tűri a szennyezést (Frah 1974) és gyakran jelenik eg eutróf vizekben (Vanderpoorten et al. 1999). A további gyakori fajok a korhadt fákon ind közepes vízigényűek, int az Ablystegiu serpens, Brachytheciu rutabulu. Ez azt jelzi, hogy se az álló, se a bedőlt fák ne igen kerülnek víz alá szinte soha, tehát a vízszintingadozás iniális. Száos élő fákon jellező faj fordul ég elő ezeken a bedőlt fákon, int pl. Leskea polycarpa, Orthotrichu fajok, Tortula virescens, így arra lehet következtetni, hogy ezek a fák ne régen vannak a vízben. A korhadt fán élő ohavegetáció ugyan fajgazdag, de a talajon szinte alig fordul elő vízi faj és az is eutróf körülényekre utal. Nagyon nagy ennyiségben fordulnak elő a közepes vízigényű, erdei ohák. Minősítése: ne egfelelő Fajok gyakorisági értékei a különböző szubsztrátokon a Sza_228 helyen talaj korhadt fa élő fa Ablystegiu ripariu (Hedw.) B., S. & G Ablystegiu serpens (Hedw.) B., S. & G. 4 Ablystegiu variu (Hedw.) Lindb. 2 Brachytheciu ildeanu (Schip.) Schip. ex Milde 2 Brachytheciu rutabulu (Hedw.) B., S. & G. 3 2 Brachytheciu salebrosu (Web. & Mohr) B., S. & G. 1 Bryu argenteu Hedw. 1 Bryu capillare Hedw. 2 Bryu pseudotriquetru (Hedw.) Gaertn., Meyer & Scherb. 1 Bryu sp. 1 Ceratodon purpureus (Hedw.) Brid. 1 Cratoneuron filicinu (Hedw.) Spruce 1 Drepanocladus aduncus (Hedw.) Warnst. 1 Eurhynchiu hians (Hedw.) Sande Lac. 5 1 Funaria hygroetrica Hedw. 1 Hypnu cupressifore Hedw. 1 Leskea polycarpa Hedw. 2 1 Marchantia polyorpha L. 2 Orthotrichu diaphanu Schrad. ex Brid. 1 Orthotrichu sp. 1 Tortula virescens (De Not.) De Not. 1 42