Szerkesztette: Kemence Gödöllő május 10.
|
|
- Áron Borbély
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szerkesztette: Bakos Ádám Bakos Máté Bandl Zsolt Dobos Lea Gutman Beáta Hornyeczki Ádám Józsa Réka Király Melinda Kun Róbert Lovas Evelin Molnár Ábel Morvai Kinga Oberna András Stocskó Renáta Surányi Dániel Szalay Péter Szerdahelyi Soma Vogl Zsuzsanna Kemence Gödöllő május 10. 1
2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A terepazonos pontok és leírásuk... 4 A terület jelenlegi állapotának általános bemutatása... 8 Az élőhelytérképezés módszere... 8 Az élőhelytérképezés eredményei... 9 A völgyben észlelt élőhelyek... 9 Az élőhelyfoltok jellemzése... 9 Gondolatok és ajánlatok a felvételezés eredményeinek tükrében Kemencei erdészet bemutatása Turisztika Tanösvény
3 Bevezetés A terepgyakorlat során a Kemence-patak völgyében az aszfaltúton haladtunk végig a 12-es kilóméterkőtől a Kövirózsa Panzióig. A terepi munka során felvettük a terepazonos pontokat, élőhelytérképet készítettünk, foltonként természetességet becsültünk, a patak ökológiai állapotát vizsgáltuk és folyamatosan feljegyeztünk minden érdekességet, különlegességet, amit láttunk. Az adatok feldolgozását Microsoft Word, Excel, ACDSee Pro 5, Photoshop, és ArcMap programokkal végeztük. Egyes irodalmazási munkákban könyvek, illetve internetes forrásokat használtunk. A beadandót a megadott tematika szerint, némi módosításokkal, kiegészítésekkel végeztük el. A megadott tematika: 1, Jelölje a terepazonos pontokat, melyik szakasszal fogalalkozik és adja mega hosszát. 2, Milyen az élőhelyek jelenlegi állapota. 3, Milyen a környező területhasználat és mi a véleménye a kezelésről? 4, Turizmus és táj kapcsolata. 5, Megvan-e a patak ökológiai folyosó jellege? Hol a határa? Milyen a jelenlegi vízhozam? 6, Tervezzen tanösvényt, fotókkal és elemzésekkel. A beadandóban szereplő fényképeket Bandl Zsolt, Józsa Réka, Szalay Péter, Lovas Evelin, Molnár Ábel, Surányi Dániel, Hornyeczky Ádám, Oberna András készítette. 3
4 A terepazonos pontok és leírásuk 1. Kiindulási pontunk a Diósjenőtől Kemencére vezető út 12-es kilométerkőjénél volt. Itt mértük föl először a patak állapotát, így jellemeztünk: állapota közepes, melyet a természet alakít, mintsem az ember (patakba dőlt faág esete). A patak mélysége 14 cm, sebessége 0,5 m/s (ezt úgy mértük le, hogy 5 m-t kimértünk, és a kimért pontunk elejére a patakba egy apró kavicsot raktunk, ami ezt az 5m-t 9 másodperc alatt tette meg, majd ebből számoltunk vissza, hogy mennyi utat tehet meg akkor másodpercenként). Ezt érdekesnek találtunk felmérni, így elhatároztuk, hogy ezt többi helyen is felmérjük. De, ahol leszálltunk a buszról és az előbb említett patak között elterült egy tájba illő, feltehetőleg karbantartott franciaperjés-ecsetpázsitos kaszálórét. Vegetációját többnyire savanyú füvek tették ki, maga a kaszálórét jó tápanyag gazdálkodású lehet. Diverznek minősítettük, aminek a hátterében az állhat, hogy régóta kaszálással tarthatják fent. Így a 4
5 további kaszálás elengedhetetlen, nem szabad, hogy pl. piknikező területté váljon. Megfigyeltük, hogy érkezésünk időpontja körül az autóforgalom sűrű volt, pl. az első negyed órában hat autó is elhaladt, viszont ez később megritkult, így örömmel nyugtáztuk, hogy a zaj, ill. légszennyezés talán annyira nem fejti ki káros hatását. 2. A következő patakfelmérési pontunk az első terepazonos pontunktól kb. 175 m-re volt. Patak ökológia állapotát jobbnak véltük, ezt azzal indokoltuk, hogy noha sokkal közelebb van az úthoz, mint az első mérési pontnál, mégis itt emeltek egy meredek partvonalat a védelem miatt. Meglepetésünkre tisztábbnak tűnt a víz. Mélysége itt 30 cm volt, sebességét az előbbihez hasonló módon mérve kisebb számot kaptuk (0,4 m/s), tehát itt a patak sebessége kisebb. 3. Következő megállóhelyünk már egyértelműen terepazonos pontnak minősül, egy fahíd, ami alatt áthalad a patak, előtte kb. 10 m-el útszűkület tábla volt. Térképen beazonosítva magunkat rájöttünk, hogy ez a megálló a Csipcsina. Természetesen a patakot is megvizsgáltuk (4. kép). Itt, ami a legszembetűnőbb volt, hogy a patak hirtelen lépcsős meredekséget vett fel (sajnos a kép ezt nem tükrözi). Egy szép leányzónak köszönhetően pontosan megtudtuk határozni, hogy hol is vagyunk, mivel volt nála GPS. Az alábbi adatokat sikerült leolvasnunk: szélesség: É, hosszúság: ,26 K, pontosság: 47m, magasság: 326m, magassági pont: 5
6 108m.Ezzel a terepazonos ponttal átellenben egy nem éppen tájba illő kép fogadott, nevezetesen egy lerakó. Itt farönkök, illetve kőzúzalék volt elhelyezve. 4. Majd a hídtól délre, vezetett egy út felfele, ahol a tanösvényt terveztük meg. Itt ismét egy terepazonos pontba botlottunk-egy erdészeti sorompóra. Itt és az emelkedőn felfelé haladva elég sűrűn láttunk ún. átereszeket, amik tájökológiai szempontból értékese., Ezek segítségével több élőlény tud kapcsolatot létesíteni más élőhelyekkel veszély nélkül. Nagyjából a sorompótól 70-80m-re eljutottunk egy következő terepazonos ponthoz. 5. Magasles. Itt egy rövid időre szemügyre vettük az erdő állapotát. A NY-i oldal fiatal gyertyános volt (hárs, akác fajokkal; állomány sűrű volt, így ráférne egy gyérítés; a halott fák száma alacsony, csak visszaszorultak; aljnövényzet alig volt, helyette apró kövek; korát 15 évre becsültük). A K-i oldalt vegyes korú gyertyánostölgyes alkotja, benne természetes medrű patak, legidősebb fa kb. 40 éves. 6. Következő megállóhelyünk a 13-as km kő előtt kb. 30m-el volt. Itt a patak mélysége 40 cm, a sebessége pedig 0,45 m/s.. Majd a 13-as km kőtől 150m-re É-ra egy kiváló helyet találtunk pihenésre, itt sekéllyé vált a patak, több szalamandrát is láttunk. Szintén a 13-as km kőhöz viszonyítva, attól is 200m-re egy megrongált fahidat láttunk, mellette pedig kidőlt fát. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy nem elég, hogy nem illik bele az idilli tájba, de még gondozva sincs ez a rész. 7. A következő terepazonos pontunk Gyeplős-kút volt. Ez egy már kialakított pihenőhely, melynek állapota feltűnően jónak mondható. 6
7 8. Rövid pihenő után a 14-es km kőnél vizsgáltuk a tájat, itt egy hasonló állapotban lévő kaszálórétet találtunk, mint amit az első vizsgálódási pontunknál. 9. A 15-ös km kő környékén több terepazonos pontunk is volt (Domszky-erdészház, Barátkő). 10. A legutolsó terepazonos pontunk egy kereszteződés volt, ahol egy Nemzeti Park tábla állt, vele szembe, É-ra indultunk el, hogy még időben visszatérjünk a gyülekező helyre. A Nemzeti Park táblától úgy m-re NY-ra egy tájba abszolút nem illő, sőt elcsúfító épületkomplexumot láttunk, mely az Iván strand és büfé nevet viseli. Itt egykoron biztos virágzott a turizmus, de mára a környezetéből ítélve nem is üzemelhet, viszont a terület elhanyagolt, benövi a gyom, ami a turisták további elmaradását eredményezheti. Bár még így is van esély a turizmus fellendítésére, csak támaszkodni kell a hagyományos, a táj népszerűségét hirdető kisvasútra. A terepazonos pontokat 3,8 km hosszú szakaszon vettük fel az aszfaltút mentén. 7
8 A terület jelenlegi állapotának általános bemutatása Az élőhelytérképezés módszere A térképezés segítségével egy általános képet kívántunk kapni a Kemence-patak völgyének jelenlegi élőhely szintű állapotáról, valamint az egyes élőhelyek jellemző fajösszetételéről. Az élőhelyeken történő felvételezés alatt a vegetáció megfigyelése mellett az egyes tájhasználati jellemzőket is figyelembe vettük. A vizsgálatainkat a völgyben futó aszfaltút 12-es kilométerkövétől a Kövirózsa Panzióig végeztük. Az út két oldalán található élőhelyeket 23 foltból álló vegetációtérképen ábrázoltuk. A foltok úttól távolabbi határai nem minden esetben jelentik azok valós határait, mert számos esetben nem volt lehetőségünk az idő rövidsége miatt pontosan bejárni a területet. A foltok élőhelybesorolása az ÁNÉR 2012-es kódrendszer alapján történt. A felvételezést előre elkészített adatlapok és a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer élőhelyjellemzési előírásai alapján végeztük. Tehát a foltjellemzés tartalmazza az élőhely ÁNÉR kódját, a Seregélyes Tibor által kidolgozott természetességbecslési rendszer szerinti természetességi állapotát, szöveges jellemzését, esetleges használati javaslatokat, egyedi észrevételeket és végül a folt jellemző fajait. Több helyen még kitértünk a jellemzésnél a folt és környezetének mozaikosságára illetve feldarabolódottságának mértékére, a terület elhelyezkedésére, lejtésére és közvetlen környezetére is. 8
9 Az élőhelytérképezés eredményei A völgyben észlelt élőhelyek E1 Franciaperjés hegyi rétek OB Jellegtelen üde gyepek OC Jellegtelen száraz gyepek OD Tájidegen növények magaskórós állománya J5 Égeresek K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek LY2 Törmeléklejtő erdők U11 Utak Az élőhelyfoltok jellemzése 1. folt: E1. Természetesség: 4 Kaszálórét. Használata megfelelő. Fajgazdagsága alapján akár néhány száz éves is lehet. A II. Katonai Felmérés szerint már akkor is (1860-as évek) gyepek borították a völgyaljat. Ecsetpázsitos-franciaperjerét társulás uralkodott és egy jellegzetes üde hegyi kaszálórét képét mutatta számunkra. Ránézésre nem egy frissen irtott, feltehetően több évtizede kaszált gyepterület található itt, melyen igen nagy arányú volt a pázsitfűfélék és a savanyúfüvek 9
10 (Cyperaceae) borítási aránya. Az út felöli szegélyben egy enyhén ruderális jellegű sáv található, de ebben is látható néhány igen jó élőhelyet jelző faj: lila ökörfarkkóró, pelyhes zabfű, borjúpázsit, stb. Ajuga genevensis, Alopecurus pratensis, Crutiata laevipes, Pyrus pyraster, Quercus cerris, Potentilla aurea, Euphorbia cyparissias, Vicia hirsuta, Salvia pratensis, Dactylis glomerata, Tanacetum officinale, Fragaria viridis, Antoxanthum odoratum, Lychnis flos-cuculi, Lychnis viscaria, Silene dioica 2. folt: K2. Természetesség: 3 Erdő alatti patak. Természetes szegély, normál vízhozam. 3. folt: K2*LY2. Természetesség: 5 Szép, természetes erdő, néhol fényben gazdagabb foltok, azokon egyszíkűek által dominált gyep. Sarj eredetű vegyes erdő, fafajai: Quercus petreae, Carpinus betulus, Tilia sp. Nem találtunk vad által okozott kárt. Az úthoz legközelebb eső részén, a kanyarnál egy teljesen növényzetmentes törmeléklejtő található (bazalt). Erdeipintyek szólnak. Galium odoratum folt: U11*OC. Természetesség: 2 Az út két oldalán frissen kipucolt mezsgye, még benne vannak a leszárzúzott cserjetövek. Idős mogyoró bokrok találhatók a két oldalon. Urtica dioica, Humulus lupulus, Plantago lanceolata, Galium aparine, Aegopodium podagraria, Pulmonaria officinalis, Symphytum tuberosum 5. folt: K2*J5. Természetesség: 3 Alapvetően pionír növényzettel, sok gyomfajjal fertőzött állományt láthattunk a patak parton és mellette. Gyertyános tölgyesek veszik körül. Jellemző fajai a magas aranyvesző, réti perje. A patak másik oldalán gyertyánostölgyes társulás található. A patak és az út között egy 1 m magas idős sánc húzódik, rajta éves fák. Közvetlenül a patakparton hársfasor található.
11 Silene dioica, Asarum europaeum, Galeobdolon luteum, Symphytum tuberosum 6. folt: OC*E1. Természetesség: 2 Az E1 nagyon kicsi területet borít, a hídhoz közelebbi csücsökben. A terület nagy része farakodó hely, nagy méretű csupasz talajfelszínnel. Most kb. 30 bükk törzs és 6 kocsánytalan tölgy törzs volt rajta. Thymus sp. Ornitogalum umbellatum, Galium verum, Carex divulsa subsp. leersii, Viola arvense, Tanacetum officinale, Potentilla reptans, Hylotelephium telephium subsp. maximum, Verbascum phlomoides, Glechoma hederacea. 7. folt: K2. Természetesség: éves fiatalos. Természetes újulat, nemsokára ritkítani fogják, mert nagyon sűrű. Sok fényhiány miatt visszamaradó holtfa. Szinte nincs aljnövényzet, olyan sűrű és sötét. Carpinus betulus, Quercus petreae, Tilia sp., Cornus mas. 8. folt: K2*J5. Természetesség: 4 Szép, idős, cserjeszint nélküli erdő, amit a patak sok helyen 30 m szélesen bejár, kis szigeteket alkotva. Növényzete gyér, de vannak tavaszi geofitonok (már persze termésben, leszáradva). A Solidago gigantea nem veszélyezteti a területet, csak a szegélyben egy pocsolyás keréknyomban találtuk meg néhány egyedét. Féltermészetes gyertyános-tölgyes található, melyet a patak part közvetlen közelében vettünk fel. Az aljnövényzet ritkás, kevés a felszínre jutó fény, a lombkorona szint zártsága igen nagy. A patak általi befolyásoltság és a vízmosások látszólag erőteljesen formálják jelenleg is az élőhely növényzetének jellegét, fiziognómiáját. Egy másik részen: völgyalji, erősen nedves gyertyános-tölgyes társulás, viszonylag sok vadcseresznyével, az úthoz közelebb mezei juharral. A jellegzetes fajai: kapottnyak, szagos müge, olocsánycsillaghúr, itt-ott a bükk is elegyfaként jelen van. Egy harmadik részen:gyertyános-tölgyes állomány, mely elegyes kevés vadcseresznyével, melyben a kevésbé árnyékos foltokon megjelent a nagyobb magasságú, gyomos aljnövényzet is. Emellett mocsári fajok, pl. lizinka, sásfajok, veselke, tüdő és kenderkefű, ill. vízi peszérce is megjelentek az élőhelyen. Közönséges ínfű, nefelejcs, árvacsalán és perje fajok is megtalálhatók. A patak szélessége itt nagyobb volt, lassabb volt a víz folyása, illetve nagyobb méretű felduzzadt víztömegek is alakították az élőhely jellegét. Egy negyedik részen: gyertyános-tölgyes erdőrészlet, melyben, ahogy az előzőekben is a legnagyobb árnyékolást, lomb és fatömeget a közönséges gyertyán okozta. Az élőhely egy egyenletes, némileg sziklakibúvásos felszínű területen helyezkedik el. Látszólag itt is erős a patak általi felszín-meghatározottság. Alliaria petiolata, Asarum europaeum, Ranunculus ficaria, Oxalis acetosa, Corydalis cava, Anemona sp., Rorippa sp., Carex remota, Chrysosplenium alternifolium, Lycopus europeus, Solidago gigantea. 11
12 9. folt: RA*OD. Természetesség: 2 Spontán beerdősülő felhagyott kaszálórét vagy legelő. Salix caprea 10. folt: K2. Természetesség: 3 Idős gyertyános-tölgyes állomány. Feketaharkályt és szürkeküllőt hallottunk ebből a foltból folt: U11*OC. Természetesség: 2 Az út két oldalán mogyoróbokrok. 1 szürke avarszöcske (Pholidoptera griseoaptera) 4. stádiumú lárvája. Filipendula vulgaris, Pimpinella saxsifraga, Lisimachia nummularia, L. vulgaris, Agrimonia eupatoria, Siringa vulgaris, Viola odorata, Veronica chamaedris, Melica nutans, Poa nemoralis, Poa pratensis. 12. folt: K2. Természetesség: 4 Szép állomány. 13. folt: J5*OD. Természetesség: 3 Szegélyben disznók által széttúrt gyep. Alopecurus pratensis. 14. folt: U11*OC. Természetesség: 2 Mint a 11. folt. 15. folt: K2. Természetesség: 4 Mint a 12. folt. 16. folt: OB. Természetesség: 2 Régi focipálya két kapuval. Alopecurus pratensis, Arenatherum elatius. 17. folt: J5*OD. Természetesség: 2 Erősen nitrogéndús aljú telepített égeres folt, körülötte magas lágyszárú dzsuva. Nagyon rossz állapotú, kaszálni kéne évente legalább kétszer. 12
13 Itt egy eddigiektől lényegesen eltérő jellegű élőhelyet láthattunk, melyben a fő fafaj az enyves éger volt, mely egy nagyon gyomos magaskórós társulással volt elegyes. Feltehetően egy ecsetpázsitos mocsárrét társulásból alakulhatott át, vagy az erdő kiirtásával alakult ilyenné az élőhely jellege. Fő lágyszárúak voltak a gyomos aljnövényzetben a magas aranyvessző, keresztfű, nefelejcs és tyúkhúr fajok, illetve szittyó és sásfajok elegyesen. Urtica dioica, Solidago gigantea, Miosotis parviflora, Clamatis vitalba, Stellaria media, Humulus lupulus, Juncus effusus, Carex sp., Carex divulsa, Galium aparine. 18. folt: J5. Természetesség: 3 Égeres patak. Természetes mederalakulás, talán régebben volt egy kiegyenesítési munkálat. 19. folt: J5*OD. Természetesség: 2 Mint a 17. folt. 20. folt: J5*OD. Természetesség: 2 Erősen cserjésedő állomány. 21. folt: U11*OC. Természetesség: 2 Ezen az útszakaszon 3 szalamandrát és egy barnavarangyot találtunk elütve. Sambucus racemosa. 22. folt: K2. Természetesség: 4 Szép állomány. Carex flacca. 23. folt: K2. Természetesség: 3 Régebben valószínűleg nyíltabb erdő, most sok fiatal, és néhány idősebb, terebélyesebb gyertyán. Kiszáradt pocsolyában jól látható borznyom. Gondolatok és ajánlatok a felvételezés eredményeinek tükrében A felvételezések és a fajok megfigyelésének segítségével egy igen átfogó (bár általános, nem túl részletes) képet kaphattunk a terület vegetációjával és különösen az üde élőhelyek társulásaival kapcsolatban. A rövid túrán látottak alapján összességében 13
14 elmondható, hogy az egész táj ember által erősen szabályozott, elsősorban erdőgazdálkodásra, illetve turisztikai célokra használt és bolygatott. A patak mentén található fás élőhelyek zöme nem idős, éves gyertyánokból, tölgyekből, néhol bükk elegyesen, mogyoró, vadcseresznye, kőris fajokból tevődik össze. Itt-ott a hordalékospadozatos patakvölgyi gyertyánoskocsánytalan tölgyeseket felváltotta az égeresekkel tarkított mocsárrét társulásos élőhelyösszlet. A gyepes területeken cönológiai szempontból igen nagy részt ecsetpázsitos franciaperjerét-társulások voltak, melyek közöl a jobb állományokban néhány jobb faj(réti szegfű-dianthus deltoides, lila ökörfarkkóró-verbascum phoeniceum és réti kakukkszegfű-lycnis-flos cuculi is előfordult). Emellett előfordult számos nem kaszált gyep is, ahol látható a kezdeti, vag már erősebb leromlás. Az állatvilágot figyelve is elmondható, hogy sok szempontból negatív hatással van az állatok közlekedési, túlélési lehetőségeire a területet átszelő aszfaltút. Igen sok lapos foltos szalamandrát és békafajt is láttunk az úton, emellett látható, hogy igen sok rovarfaj is rendszeresen áthalad az úton. Legalább a Kőrózsa panzió közelében szükséges lenne a jövőben egy megfelelő, az állatok közlekedését az út közelében 14
15 biztonságosan közvetítő folyosó, vagy határoló elem létrehozatala, mivel az elütött állatok sűrűsége itt tűnt a legnagyobb sűrűségűnek. A használat előnyei a gyepeken mutatkoznak, ezek további és lehetőleg intenzívebb volta előnyt jelenthetne a gyepes állományok további megőrzésében, a gyomvegetáció visszaszorításában, a beerdősülés megállításában. Az erdő-gyep mozaikok a taxondiverzitás szempontjából előnyt jelentenek mid a botanikai, mind állattani szempontból. A megfelelő fakitermelés és ennek egyensúlyi volta a tájban szintén előnyös volna. Sajnos látszik, hogy a patak mentén kevés kivétellel csak fiatal gyertyánokat és tölgyeket láthattunk, mely az intenzívebb, tarvágásos erdőgazdálkodás nyoma. A szálalásos és/vagy a lékes erdőgazdálkodás segítségével, illetve az idősebb állományok helyenkénti meghagyásával mind a táj összképe, mind a természetes folyamatok zajlása előnyösebb módon történhetne. 15
16 Kemencei erdészet bemutatása A Kemencei Erdészet a Börzsöny északi, északnyugati lejtőin helyezkedik el. Nyolc község: Kemence, Perőcsény, Tésa, Vámosmikola, Bernecebaráti, Nagyoroszi, Hont, Drégelypalánk határolja. Itt található a Börzsöny legmagasabb pontja is, a Csóványos (938 m). A hegység túlnyomó része miocén vulkanizmus eredménye, melynek következtében az andezitek, agglomerátumaik és az összesült ignimbritek (tűzárkővek), illetve tufák, mint talajképző kőzetek kerültek túlsúlyba. A kialakult talajtípusok: a sziklás váztalajok, rankerek, erubázok és agyag-bemosódásos barna erdőtalajok. Az évi középhőmérséklet 9 C, az átlagos évi csapadék mm, 50 feletti a havas napok száma, az uralkodó szélirány ÉNy-i. Az erdészet teljes területe 8230 ha, s ez 513 ha kivételével a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi oltalmában is részesül. Az állományalkotó fafajok megoszlása a következő: bükk 41%, tölgy 36%, cser 14%, egyéb kemény lombú 4%, akác 3%, fenyő 2%. Az erdészet tevékenysége az erdőfelújítás, fakitermelés, faanyagszállítás, értékesítés, vadgazdálkodás és a közjólét. Az erdészet 94%-ban természetes úton újítja fel az erdőket, s összesen 530 ha területen folytat erdőápolási tevékenységet. Évi fakitermelési lehetősége brm3, melynek 70%-a véghasználatból származik. A Túránk során megfigyelhető volt a különböző erdőtársulások váltakozása. A csereskocsányos tölgyes és a bükkös erdőtársulások folyamatosan váltakoztak, mely a szintkülönbségeknek és a talajtípusoknak tudható be. Megfigyelhető volt a két társulás eltérő növényvilága. A zárt lombkoronájú bükkösben sokkal kevesebb fény jut le a talajra, így 16
17 lényegesen kevesebb a cserje és lágyszárú növényállomány. Itt túlnyomórészt az árnyéktűrő fajok találhatóak meg. Ezzel szemben a cseres- kocsányos tölgyes állományban a lombkorona szint nyitottabb, így sokkal több fény jut le a talajhoz, mely megfelelő életteret biztosít számos cserje és lágyszárú fajnak. Mindkét társulásban megfigyelhető volt a nagyszámú természetes úton kelt csemete, mely a természetes erdőfelújítás leendő alapanyaga. A túra során a fakitermelési mód megfelelőnek bizonyult, ugyanis az erdőállományban nem volt megfigyelhető jelentős eltérés és az egész táj egy kompakt képet alkotott. Az egyik helyen megfigyelhető volt, hogy az egész hegyoldal tarvágással van hasznosítva, mely erdőgazdálkodási szempontból jónak mondható, ugyanis egy korú állományt termel le az erdészet és az újulat is egykorú lesz, azonban a természetre káros hatással lehet, ha az egész állomány le van termelve a hegyoldalról, mert ez talajerózióhoz vezethet. A túra során számomra az erdészet tevékenysége meggyőző és környezettudatos gazdálkodásról tett bizonyosságot. Véleményem szerint a természet harmóniájának és az ökológiai sokféleség megőrzésének érdekében az fakitermelési tevékenységeket jobban a biológiai diverzitás hasznára kellene alakítani. A cseres-kocsányos tölgyes állományban a szakaszos fakitermelést kellene előnyben részesíteni és az újabb szakasz kitermeléséig várni néhány évet, hogy a kitermelt szakaszon az újulat meg tudjon erősödni és nőni ezzel búvó, táplálkozó és szaporodó helyet nyújtva számos állatfajnak. A bükkös állományban a több helyen lévő lékes kitermelés kellene alkalmazni ahol a bejutó fény hatására gyorsabban tudna növekedni az újulat. Erdőgazdálkodási szempontból ezek a folyamatok nem elég költséghatékonyak, ezért megfelelő állami támogatást kellene biztosítani számukra ezen folyamatok elvégzésére. 17
18 A terület nagy előnye, hogy az erdők patakokkal szabdaltak, melyek állandóan vizet biztosítanak a növény és vadállomány számára. Megfigyelhető volt, hogy a patakok mentén a bükkös állományban is ritkább volt a lombkorona szint, így ezeken a helyeken a patak mentén lényegesen több lágyszárú és cserje faj volt megfigyelhető. Kiemelendő, hogy a természetes úton kidőlt fák, az úgynevezett holtfa nincs elszállítva a területről, hanem az ökológiai funkciókat színesítve természetes úton tűnik el a területről ezzel is élőhelyet biztosítva számos kisebb rovarfaj számára. Az erdőgazdaság küldetésében is megfogalmazza azon törekvését, hogy tevékenységét úgy akarja folytatni, hogy társadalmi felelősségének tudatában az erdő jóléti funkcióit előtérbe helyezi. Az erdészet a terület 86%-án gyakorolja a vadászati jogot és évente 550 db nagyvadat hoz terítékre (gímszarvas, őz, muflon és vaddisznó). Az erdészet kezelésében van egy 270 haos muflonos kert is. Az erdészet domborzati viszonyaiból adódon a cserkelést, mint vadászati módot részesíti előnyben, mely a gyönyörű környezetben feledhetetlen élményeket jelent az idelátogató vendégeknek. E mellett a társas vadászatok is nagy terítékű és jó hangulatú vadászatot biztosítanak. Továbbá a les vadászatok is biztosítanak megfelelő vadászati lehetőséget, főleg a vaddisznó szórón történő vadászatához. A területen az élőhelyi adottságok következtében az apróvadállomány nem bír gazdasági jelentőséggel. Előfordulásuk is meglehetősen ritka. A területen sem az őz sem a gím trófeák nem tartoznak a kiemelkedő trófeák közé, de a cserkeléses vadászati mód és a lenyűgöző táj felejthetetlenné teszi a vadászatukat. A muflon csigák a cm között változnak, mely egy jónak mondható állományról tanúskodik. 18
19 A nagy mennyiségű vadállomány az erdőgazdaságok élőfakészletében és egyéb produktumában is okoz károkat, melyek a következő formában jelentkeznek: a termés, főleg a makk felszedéséből keletkező kár, az újulatok, mesterséges erdősítések pusztításából keletkezett mennyiségi kár, a rügyek, a hajtások lerágásából adódó minőségi kár, a fák kéregsérüléseiből következő mennyiségi és minőségi kár. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a vadállomány a károkozáson kívül akár hasznos szerepet is betölthet az erdő és faállomány életében. Az újulatok közül a rágással nem csak a hasznos fajokat válogatja ki, hanem a cél fafaj számára kedvezőtlen, kompetitor fajokat, mellyel kedvez a cél fafaj növekedési lehetőségeinek. 19
20 Turisztika Saját stranddal, sípályával rendelkezik ez a kis település, ezek mellett a kirándulók, a természetvédelmi terület nyújtotta aktív pihenési, túrázási lehetőségeket is élvezhetik. Idegenforgalmi különlegesség a helyi kisvasút. A Kemencei Erdei Múzeumvasút a Börzsöny északi részén található, Magyarország egyetlen, kizárólag önkéntes munkával működtetett kisvasútja. Technikai különlegessége a személyszállító kisvasutak körében ritkaságnak számító 600 mm nyomtáv és az ún. görpályás vonalvezetése ben a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület tagjai állították helyre a korábban kizárólag erdészeti célú, és árvizek által súlyosan megrongált kisvasutat - és ma az Egyesület tagjai működtetik a nyári félév hétvégi napjain. A közelben található vadaspark elozetes bejelentkezés után látogatható. Távol van a nyüzsgő városoktól, jellemzői: csodás tiszta levegő, csend, nyugalom, palóc emberek, gyönyörű táj, Ipoly folyó, két kis patak. Az egykori Hídvégi-portán Tájházat nézhetünk meg. A falu fölötti hegyoldalon található Kálvária híres búcsújáróhely. A kálvária egy ősmaradványokban igen gazdag lajtamészkő lerakódásra épült. Kis szerencsével itt akár több ezer éves cápafogat is találhatunk. Kirándulásra remek hely, hiszen a közelben több, kis apró, eldugott település található, kedves kis fogadókkal, vendégházakkal (pl. Bernecebaráti, Királyháza). Azoknak kedvező ez a település, akik szeretik a csendet, nyugalmat és persze kedvelik a természet szépségeit. A községből számos gyalogtúra tehető a Központi-Börzsöny és a Hegyhát felé. 20
21 Tanösvény 1, Kaszálórét A rét, mit az út kettészel a 12-es kilométerkőnél nagyon szép példája a hegyi kaszálóréteknek, ezért bemutatásával számos hagyományos gyephasználati módot is be lehet mutatni. A növényfajok alapján arra következtethetünk, hogy ez egy akár több száz éves gyep is lehet. Erre is fel lehet hívni a figyelmet, hogy vajon melyek azok a növények, amelyek megmutatják ezt. 2, Törmeléklejtő Ezen az állomáson figyelhetjük meg a régi patakmedret és az abban felgyülemlett pangó vizet, látszik hogy ez az élőhely nem az az üde hegyi patak amit a műút másik oldalán megfigyelhettünk. Ezen az állomáson láthatunk kidőlt fákat ezeken a hegységre jellemző rovarvilágot meg tudjuk figyelni különösebb bogarászás nélkül is. Ha feltekintünk a hegy oldalra, akkor a kőzettani adottságokból is ízelítőt kapunk. Előbukkanó dolomittörmelékek mindenhol, a szél által kifordított fák helyén is szikla görgetegek bukkannak elő melyek napos foltokkal szakítják meg az erdős hegyoldalt. 21
22 3, Kemence patak Ennél az állomásnál megfigyelhetjük egy hegyi patak élővilágát és környezetét. Választásunk azért esett erre a szakaszra, mert itt pár méteren belül megfigyelhetjük a hegyi patak kiszámíthatatlanságát. A képen is látható felső szakasz egy kisebb leesés, zúgó jelleg után robog tovább Kemence község irányában, ám a patak szélén az időszakos gyors és nagymértékű áradások miatt a fák tövében mélyebb nyugodtabb vizű beugrók találhatók. Ezek élőhelyet biztosítanak a kisebb sodrást nyugodtabb víztestet igénylő kétéltűeknek és apróbb rákoknak. Itt él például a szalamandra és az erdei béka. A patak szélén megfigyelhető még egy tisztább kavicsos sáv illetve egy mosottabb partoldal ez is az időszakos és heves áradások nyomait hordozza magán. 22
23 4, Erdei magasles A magasles, mit valószínűleg az erdő levágása után létesítettek, már túlnőtték a fák, de még így is használják, ugyanis a nem messze tőle egy dagonyát figyelhetjük meg, a különböző nagytestű vadak vaddisznók, őzek lábnyomatival melyek a kora hajnali és késő esti órákban tanyáznak erre. A magaslesen megbújva csendben figyelhetjük meg az erdei élővilágot. 23
24 5, Híd Nem is természetvédelmi, mint inkább vízgazdálkodási szempontból érdekes a látnivaló. Megfigyelhetjük, hogy a patak hogyan duzzad meg. Kristálytiszta vizén át megfigyelhetjük a patakmedret alkotó kőzetet. A víz sodrását egyszerű játékkal lehetne megmérettetni az erre járókkal. 6, Gyeplős kúti pihenő hely Ez egy kultúrtörténeti emlékhely. Az egykori erdészeti tevékenységre és a régi korhű megoldásokra hívja fel a figyelmet a pihenőhely mellett található tábla. Erdészeti fakitermelést régen igáslovak vontatta szekerekkel oldották meg a környékben élő lakosok melyeknek az erdő és vele a hegy jelentette a megélhetési forrást! Ezen a helyen merítettek friss vizet a fáradt fuvarosok maguknak és az igás lovaiknak. 24
F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)
CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban
RészletesebbenNatura 2000 Fenntartási Terv
Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés
Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,
RészletesebbenA PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ
A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék
RészletesebbenA Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenCseres - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon
RészletesebbenSzukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.
Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat
RészletesebbenVermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenMátraszentimre Környezetvédelmi Program
Mátraszentimre Környezetvédelmi Program 2011 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 1. Jogi alapok... 2 2. Tervelőzmények... 2 3. Főbb célkitűzések és várt eredmények... 2 II. Állapotfeltárás... 2 1. A település
RészletesebbenLászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi
RészletesebbenA HUDI20016 Epöli szarmata vonulat
A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
RészletesebbenTERV MÛLEÍRÁS 2010. MÁRCIUS
BALATONAKALI Község Településrendezési terv részleges módosítása TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÛLEÍRÁS 2010. MÁRCIUS 03. BALATONAKALI, Településszerkezeti terv Készítette Balatonakali község önkormányzata
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenGYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
VISEGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Visegrád Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 185/2004. (VI.30.) sz. határozatához M-TEAMPANNON KFT. 2004. JÚNIUS VISEGRÁD
RészletesebbenMit tennék a vizek védelmében
Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,
RészletesebbenIpoly-menti Palócok HACS HFS 2016.
Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre
RészletesebbenKözlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési
Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési Közútfejlesztő-, közútkezelő szakmérnöki ágazatok Tantárgy: Közutak üzemeltetése 1. előadó: Dr. Szakos Pál Közutak fenntartása 1.,2. Útüzemeltetés
RészletesebbenMályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2008. (XI.18.) Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról
Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2008. (XI.18.) Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról (Egységes szerkezetben a 19/2014. (VIII.8.) Önkormányzati rendelettel) Mályi Község
RészletesebbenLátnivalók a tanösvény állomásain
Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki
RészletesebbenV. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
GYÕRI KOMPLEX BIOLÓGIAI MONITOROZÓ RENDSZER 15 Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenA természet ébredése avagy tavasz a Tolvaj árokban
A természet ébredése avagy tavasz a Tolvaj árokban Készítette: okl. erdőmérnök-tanár I.évf.erdőpedagógia szakos hallgató NymE Roth Gyula Gyakorló SZKI és Kollégium A résztvevők: A természet ébredése című
RészletesebbenA SALGÓTARJÁN MELLETTI SALAKMEDDŐK VEGETÁCIÓJÁNAK JELLEMZŐI ÉS FELSZÍNFEJLŐDÉSE
A SALGÓTARJÁN MELLETTI SALAKMEDDŐK VEGETÁCIÓJÁNAK JELLEMZŐI ÉS FELSZÍNFEJLŐDÉSE Szabó Mária 1 Karátson Dávid 1 Angyal Zsuzsanna 1 Összefoglalás Salgótarján, e régi nehézipari központ üzemei évtizedek óta
RészletesebbenA Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó
RészletesebbenBALATONFŐKAJÁR SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA, HATÁLYOS TERVDOKUMENTÁCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A 15/2004. (IV.28.) ÖKT sz. határozattal megállapított szöveges munkarész A 35/2008. (IX.22.) ÖKT. határozat
Részletesebben1) Felszíni és felszín alatti vizek
Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten
RészletesebbenLY2 Törmeléklejtő-erdők Mixed forests of slopes and screes
károsodott: a specialisták eltűntek (vagy látványosan visszaszorultak), az erdei gyomok nagyobb mértékben elszaporodtak (pl. tömegesen lép fel a Parietaria officinalis, Urtica dioica, Impatiens parviflora).
RészletesebbenBÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS
BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv
RészletesebbenTISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN
DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN TANULMÁNY.: Táj- és Környezetvédelmi Tervezés c. tantárgyhoz
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,
RészletesebbenA Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi
RészletesebbenFényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok
Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura
Részletesebbenegységes szerkezetben a 10/2009. (IX.17.) és a 17/2015. (XII.17.) önkormányzati rendeletekkel
Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (XI. 3.) rendelete Veszprémfajsz község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről egységes szerkezetben a 10/2009. (IX.17.)
RészletesebbenA dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.
NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:
RészletesebbenPénzesgyőr Önkormányzata Képviselőtestületének 13/2004. (X.05.) rendelete Pénzesgyőr község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Pénzesgyőr Önkormányzata Képviselőtestületének 13/2004. (X.05.) rendelete Pénzesgyőr község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Pénzesgyőr Önkormányzata Képviselőtestülete (a továbbiakban:
RészletesebbenGÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenIII. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)
III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei
RészletesebbenMagyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
Részletesebben1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI
1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános
RészletesebbenK A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE
K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE MOLNÁR CSABA 1 BÓDIS JUDIT 2 BIRÓ MARIANNA 3 JUHÁSZ MELINDA 3 MOLNÁR ZSOLT 3 1
RészletesebbenA Balatonendrédi dombok (HUDD20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Balatonendrédi dombok (HUDD20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Csopak 2014. Támogatási határozat azonosítója: 1536230136 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenMadarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján
Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése Megye: Bács-Kiskun Település: Madaras
RészletesebbenKözérthető összefoglaló. N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz 41+500 48+100 Jogerős építési engedély. Helyszínrajzi vonalvezetés
Közérthető összefoglaló N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz 41+500 48+100 Jogerős építési engedély Helyszínrajzi vonalvezetés A tervezési szakasz kezdetén és végén csatlakozik a már megépült 2x2 sávos
RészletesebbenPorva Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 17 /2004.(XII.15.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről
Porva Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 17 /2004.(XII.15.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről Porva Község Önkormányzata Képviselőtestülete (a továbbiakban:
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE
269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek
RészletesebbenSZTÁNA TELEPÜLÉS TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT- ELEMZÉSE
Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet SZTÁNA TELEPÜLÉS TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT- ELEMZÉSE Készítette: Szalay Péter Évfolyam: 4. évf. Belső
RészletesebbenTATA, REMETESÉG Wellness Hotel Gottwald SZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS 2012 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ
LT-PLAN BT Épület- és településtervezés Tatabánya, Tátra u. 1/A 2804 Tatabánya, Pf. 406 Munkaszám: 3/2012. TATA, REMETESÉG Wellness Hotel Gottwald SZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS 2012 ALÁTÁMASZTÓ
RészletesebbenTASZÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ: 3/2003
TASZÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ: 3/2003 JÓVÁHAGYVA A 179/2005. (VIII. 25.) SZ. HATÁROZATTAL ÉS A 13/2005. (VIII. 25.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT 2005.FEBRUÁR
RészletesebbenKisalföldi homokpuszta
LIFE08 NAT/H/000289 Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A projektterület Milyen lehetett az ember előtt? Győrtől Esztergomig húzódó homokvidék
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III.
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III. Mechanikai sérülések Mechanikai sérülések a hengeres fa sérülése a közelítés, választékolás,
RészletesebbenL4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok
zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és
RészletesebbenSzaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről
Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi gazdálkodási tervről Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször
RészletesebbenÁlmai kertje - valósággá válhat!
Kert 14 HÁZ és KERT Kert Álmai kertje - valósággá válhat! A Prenor Kft. 60 éve termeszt faiskolai dísznövényeket Szombathelyen, az Alpokalja lábánál. Nálunk több mint 800 féle díszfa, cserje és fenyőféle
RészletesebbenA Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és
RészletesebbenBÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Bátya község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)
Részletesebben1. feladatsor megoldása
megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók
RészletesebbenI. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek
Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
RészletesebbenHídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító
RészletesebbenA HUDI20013 Csolnoki löszgyepek
A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek
RészletesebbenPÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG
1 PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST&HECKENAST BT 2010. FEBRUÁR 2 ALÁÍRÓLAP
Részletesebben1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek
RészletesebbenÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség.
ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ 01 A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE A TALAJNAK A KÖVETKEZŐ FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNIE: > a talajvíz szintje 2 méternél mélyebben legyen, > 6 m mélységig ne legyen sziklatömb,
RészletesebbenÁTTEKINTŐ TÉRKÉP MEZŐNYÁRÁD KÖRNYEZET. Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz. Tel./fax: 36-06 - /46/ 327-924
RÉGIÓ árosépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz. Tel./fax: 36-06 - /46/ 327-924 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Tervezők Tervezői nyilatkozat Településrendezési terv ÁTTEKINTŐ
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
RészletesebbenA HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat
A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura
RészletesebbenVizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi
Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG
MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat
RészletesebbenPORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09.
PORVA Település-szerkezeti terv 2004. december 09. 2 Porva, Településszerkezeti terv Készítette Porva Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából a Magyarország Fesztivál Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft.
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
RészletesebbenCamping-lehetőségek az őrségben és ennek erdészeti előfeltételei CEBE ZOLTÁN
(vagy egyéb célok elérésének) szolgálatában. A termelőerők (termelőeszközök és munkaerő) mindenkor korlátozott mennyiségben állnak a gazdálkodó egység rendelkezésére, ugyanakkor rendszerint többféle célra
Részletesebben7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet
7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának
RészletesebbenTÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenDombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon
Magyar Hidrológiai Tárasság - XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely 2015.07.01-03. Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi
RészletesebbenA Holládi erdő (HUDD20061)
A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca
RészletesebbenRÉPCELAK VÁROS. Városközpontot és a 86-os utat szegélyezõ területek tájépítészeti és kapcsolódó településképi kérdései
RÉPCELAK VÁROS Városközpontot és a 86-os utat szegélyezõ területek tájépítészeti és kapcsolódó településképi kérdései Programtisztázó és döntéselõkészítõ dokumentáció 2013.10.24. Tartalomjegyzék Általános
RészletesebbenAz agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai
RészletesebbenHELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás
II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai
RészletesebbenA SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve
A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és
RészletesebbenPUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.
PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a
Részletesebben-3- I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
-3- Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (egységes szerkezetben a 27/2004. (IV. 19.) Kgy. rendelettel, a 62/2004.(XII.7.)
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (XII.21.) rendelete a 27/2010.(IX.20.), a 18/2011. (IV.27.), a 46/2011.
RészletesebbenA HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Tapolca-Csopak 2014 Pályázat azonosítója
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenMAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK FOGALMAK
MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK Készítették: Tisza Ottó dr. Gólya János Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőhasználati Tanszék FOGALMAK Ággöcsök: A göcsösség a leggyakoribb és a legfontosabb fahiba. Göcsnek
RészletesebbenBevezetés. Előzmények
ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.
RészletesebbenA Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve
A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Eger, 2016 Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Elérhetőségei: Postacím: Eger
Részletesebben