Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján"

Átírás

1 A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2011.

2 Tartalom Makrofiták vizsgálatának szükségszerűsége...3 EU Víz Keretirányelv ökológiai megközelítése...3 A vízi élettájak típusai és jellemzésük...4 A litorális zóna...6 Hajtásos vízi növények vizsgálata...6 Mintavétel, mintafeldolgozás módszere...7 Mintavétel...8 Mintavételi terület...8 Fajok azonosítása...8 Tömegviszonyaik megállapítása...8 Adatkezelés...9 A minta pontossága...9 A minta feldolgozása, az adatok értékelése...9 VKI minősítés szerinti feldolgozás...9 Társulástani feldolgozás Vizsgálati terv Vizfolyások állóvizek minősítése A vizsgált állóvizek A szennyvízbefogadók A határvizek A Vízellátók Viztestek minősítése Berettyó víztest Nagyér felső víztest Penészleki I. csatorna Fülöpi-ér víztest Létai-ér víztest Villongó-ér víztest Hortobágy-főcsatorna dél víztest Barát-ér víztest Társulástani elemzések Nádasok fajai Sásosok fajai Harmatkásások fajai Gyékényesek fajai Lápok fajai Hinarasok fajai Összesítés... 41

3 Makrofiták vizsgálatának szükségszerűsége A biológiai vízminősítési rendszer magyarországi programját az EU Víz Keretirányelv (VKI) határozza meg, amelynek előírásainak hazai alkalmazásával kapcsolatos feladatokat a 2329/2001 (XI. 21) sz. kormányhatározat rögzíti. A Víz keretirányelvnek célja a vizekben a kiemelten veszélyes anyagok előfordulásának megszűntetése, a tengeri környezetben előforduló anyagok koncentrációjának a közelítése a természetes háttérértékekhez, és a vízgyűjtőkön a vizek jó állapotba hozása, a jó állapot megtartása. A cél eléréséhez a tagállamoknak területükön vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteniük, amelyek ami tartalmazza koherensen, átfogóan a felszíni vizek hidrológiai, morfológiai, ökológiai, feszín alatti vizek kémiai állapotát vízhasználatokat, a vizek terheléseit, szükséges intézkedés sorozatot a vizek állapotának megtartására, javítására. A VKI a felszíni vizek ökológiai állapotának meghatározásához számos biológiai vízminőségi elemek vizsgálatát javasolja, ezek közzé tartozik a vízi vegetáció mennyiségi és minőségi összetétele is. A VKI kötelezően csak annyit ír elő, hogy a használt módszereknek összhangban kell lenniük a nemzetközi szabványokkal, amelyek biztosítják az adatok összehasonlíthatóságát. Az eddig elkészített nemzetközi szakirodalmak tanulmányozása után azt mutatják, hogy az EU többi tagországában nem dolgoztak ki olyan makrofita minősítési módszereket, melyeket hazai keretek között alkalmazni lehetne. Ennek az is oka lehet, hogy a vízi- és mocsári makrofitonok kutatása általában kisebb szerepet kap, mint a többi érintett élőlénycsoporté. A makrofiták - mint csoport-, egyéb növényzet címen szerepel a VKI minősítések tárgyalásánál. A magyarországi VKI gyakorlat az ökológiai minősítésbe bevonta a hajtásos növényeket is. A makrofiták, a vízterek medrének nagyon fontos morfológiát mutató növényei, a morfológia indikátorainak is tekinthetők. EU Víz Keretirányelv ökológiai megközelítése Felszíni vizeink (álló és folyó) ökológiai 1 szempontból koegzisztenciálisan 2 (egyidejű közös előfordulás, együttes létezés) együtt élő populációk 3 halmaza, melyek egy dinamikus 4 (a 1 Ökológia: a biológiához, azon belül pedig az egyedfeletti (szupraindividuális) szerveződési szintekkel foglalkozó szünbiológiához tartozó tudományág. Tárgya a populációkra és populációkollektívumokra hatást gyakorló "ökológiai-környezeti" és az ezeket a hatásokat fogadó és ezekre reagáló "ökológiai- tűrőképességi" tényezők közvetlen összekapcsoltságának (komplementaritásának) vizsgálata. Feladata azoknak a limitálással irányított (szabályozott és vezérelt) jelenségeknek és folyamatoknak (pl. együttélés, sokféleség, mintázat, anyagforgalom, energiaáramlás, produktivitás, szukcessszió stb.) a kutatása, amelyek a populációk tér-időbeli mennyiségi eloszlását és viselkedését (egy adott minőségi állapothoz kapcsolódó változásokat) ténylegesen okozzák. Az ökológia tehát élőlényközpontú tudomány, művelése élőlényismeret hiányában nem lehetséges.

4 benne végbemenő változások, mozgások ellenére bizonyos ideig változatlan) rendszert képeznek. Ebben a rendszerben a "külvilág" azaz a környezet azon része, ami hathat az az exterior komplexum vagy miliőspektrum, amire a hatás irányulhat, a "belső", ami fogadóképesnek tekinthető az az interior komplexum, a toleranciaspektrum. A "külvilág" azaz a környezet ható tényezőit célszerű csoportosítani pl hidrológiai, morfológiai, kémiai, fizikai kémiai stb. elemekre. A hatást ténylegesen felfogó rész az interior komplexumon belül a tolerancia. Esetünkben a projekt területen élő élőlények. Az élőlények és azok populációi fajonként és egyedenként eltérő toleranciaspektrumukból adódóan egy objektumon (entitásban) minden esetben egy téridő mintázatban ragadhatók meg. Ez a mintázat a projekt kapcsán a terület zonációs összetétele. A ható tényezők és a hatásviselők összekapcsoltak, azaz a ható tényezők befolyásolják a projekt terület zonációs összetételét. Ez az összekapcsoltság nem szükségszerűen állandó a két feltétel dinamikájának megfelelően változhat. Egy faj igyekszik a számára a legmegfelelőbb, legoptimálisabb külső életfeltételeket adó - azaz ahol a környezet ható tényezői a legoptimálisabbak élőlény számára - élőhelyeket elfoglalni. A faj számára optimálisan ható tényezők mellett éri el egy élőhelyen a maximális tömegét, amit ki lehet fejezni, egyedszámban, biomasszában, borításban, stb. Ebből a meggondolásból kiindulva érdemes elemezni az EU Víz Keretirányelv szerinti minősítés elveinek alapjait. Történetesen, hogy adott populáció víztestben, adott időben, adott mennyiségben való előfordulását milyen okok befolyásolják, és azok hatásai milyen irányú változásokat okozhatnak (okoznak). A vízi élettájak típusai és jellemzésük A vízi élővilág számára nemcsak közeg, hanem minden víztér egyúttal élőhely is. Egyegy víztéren belül a létfeltételek korántsem egyöntetűek, hanem többnyire igen sokrétűek és változatosak. Ezek a különbségek több esetben küllemileg is jól érzékelhető egységek, ún. élettájak lehatárolását teszik lehetővé, amelyek előzetes feltérképezése nagyon 2 Koegzisztenciális együtt élő az élőlények populációi egy objektumon belül azonos időben egymást feltételezve előfordulnak (gyűjthetők). 3 Populáció (népesség): az élővilág egyedfeletti szerveződésének szerkezeti és működési alapegysége, valamely szünbiológiai vizsgálati szempont szerint azonosnak tekinthető élőlényközösség (valamilyen statisztikai döntés alapján esszenciálisan együvé tartozó egyedek halmaza, pl. tényleges szaporodási közösség). A populáció feletti szerveződési szinteken - az adott szint sajátosságai szerint - összerendeződő populációkat összefoglaló néven populációkolllektívumként lehet értelmezni 4 Dinamikus rendszer az élőlényközösségekben végbemenő változások, mozgások ellenére az objektum habitusa (megjelenési formája) bizonyos ideig változatlan marad.

5 megkönnyítheti a víztér sajátosságainak és élővilágának felmérését és tanulmányozását. A vízi élettájnak a következő hat fő típusa különíthető el: 1. Faciál (vízfelületi élettáj) 2. Fitál (makrovegetáció borítású vízi élettáj) 3. Bentál (üledékfelszíni és üledékben lévő vízi élettáj) 4. Pelagiál (nyíltvízi élettáj) 5. Sztigál (alapkőzetben lévő, felszíni víztérhez közvetlenül kapcsolódó vízi élettáj) 6. Freatál (alapkőzetben lévő, felszíni víztérrel közvetlen kapcsolatban nem lévő vízi élettáj) Ezt az általános tipizálást minden víztérre egyedileg kell alkalmazni, több okból is, mert nem található meg valamennyi élettáj mindig és minden víztérben. A freatál kizárólagosan a felszín alatti vizekre jellemző; a fitál teljesen hiányzik a barlangi vizekből, s ritkán fordul elő a patakokban. Az sem valószínű, hogy az egyes élettájak arányai hasonlóak, még ugyanazon a víztípuson belül sem. A mélytavakra a pelagiál döntő túlsúlya jellemző, a mocsarakra viszont a fitálé. Vannak olyan vízterek, amelyekben nagyon vékony, máshol ellenben igen vastag üledékréteg képződött a mederben. Az alapkőzettől függően igen változó lehet a sztigál kiterjedése is, vulkanikus vagy metamorf alapkőzet esetén gyakorlatilag elhanyagolható, üledékes kőzeteknél viszont akár 4-5 m mélységig és m távolságig is terjedhet. 1. ábra: Az élettájak elhelyezkedése a meder a mederben

6 A litorális zóna A parti öv (litorális zóna) nagysága a tavakban és folyókban igen változó, az is lehetséges, hogy az egész tó a litorális zónához tarozik. A litorális zóna kiemelkedően fontos az egész víz szempontjából. Az itt kifejlődött nővény flóra a tó és a folyó domináns szervesanyag-forrását jelenti. A száras növényeket a hidrobiológia gyakorlat azok morfológiai és megjelenési formái tulajdonságai alapján csoportba sorolja, s ezek mindegyike övszerűen foglalja el a litorális régió egy-egy nagy területét. A hajtásos növényzet övszerű elhelyezkedését zonációnak nevezzük. A zonáció, főként a vizek litorális tájéka élővilágára jellemző térbeli, általában mennyiségileg is jól jellemezhető szerveződési forma, amely ideális esetben lépcsőzetesen egymásra következő sávok formájában jelenik meg, a víztől való távolság, ill. a vízmélység változásának függvényében, az élőlények létfeltételeiben megnyilvánuló változások eredményeként. Az élővilág összetételében is markáns különbségek észlelhetők viszonylag kis távolságon belül is a számottevő mértékű változások eredményeként. A vízinövények nem magukban élnek, hanem társulásokat alkotnak. Közép-Európában a vízi, a vízparti növényállományok övszerűen helyezkednek el. Hajtásos vízi növények vizsgálata A ténylegesen kifejlődő, a növénytakarót létrehozó növényeket két erő válogatja ki: a termőhelyen uralkodó létfeltételek és az ezek felosztásáért folyó versengés. Ennek következtében minden termőhelyen egy növényi kapcsolatrendszer, egy társadalmi létforma alakul ki, amelynek lényege és célja a termőhely erőforrásainak, tápanyagainak és energiájának leghatékonyabb és leggazdaságosabb felhasználása. Ebből következik, hogy a különböző termőhelyeken meghatározott növényfajok élnek együtt és alkotnak egy többékevésbé meghatározott összetételű élő közösséget, a növényszövetkezetet vagy növénytársulást. A növénytársulás tehát a növényfajok jellemző kombinációjából áll, és a termőhely nyújtotta életfeltételekkel és a növényi közösséghez különböző módon kapcsolódó (fészkelés, táplálkozás) állatcsoportokkal együtt egy környezeti rendszert alkot. Mivel a hasonló környezeti tényezők hasonló módon válogatják ki a növényi közösségeket alkotó fajokat, ezért hasonló termőhelyeken hasonló fajkombinációkat találunk, vagyis a növénytársulások azonos környezeti feltételek mellett törvényszerűen ismétlődnek. A társulásoknak, ezeket az ismétlődő reprezentációit állományoknak nevezzük, amelyek együttesen alkotják a növénytársulást vagy fitocönózist. Mivel a társulásban előforduló növényfajokat és azok tömegviszonyait úgy tekinthetjük, mint az összes történeti, társadalmi és termőhelyi befolyás kifejeződését, a termőhelyen működő mindenkori ökológiai tényezők meghatározó szerepet játszanak a társulás fajösszetételének kialakításában. Az ökológiai tényezők külső termőhelyi vagy belső társulási eredetűek, azaz exogének, illetve endogének. Az exogén vagy termőhelyi tényezők kívülről hatnak a növénytársulásra. Ilyenek az éghajlati (csapadék, hőmérséklet, szél stb.) és a talajtényezők (fizikai és kémiai sajátságok),

7 valamint az emberi és állati beavatkozások. Az endogén tényezők a versengés (a tér, tápanyagok, a víz és az energia felosztása, amelynek eredménye a koegzisztencia), az alkalmazkodás (pl. fény- és árnyéknövények, az időben egymást helyettesítő geofitonok) és a tűrés (pl. kommenzalizmus, stresszhatások). Egy növény csak akkor és addig képes magát egy társulásban fenntartani, ameddig abba térben, időben és funkcionálisan be tud illeszkedni. Ha ez nem sikerül, lemarad a fejlődésben, és végül eltűnik. Minden növénytársulásnak van térbeli, időbeli és funkcionális rendezettsége. Mintavétel, mintafeldolgozás módszere A gyakorlati munka végzéséhez mivel nem egy egy társulás felvételét készítettük el az adott mintavételi helyeken, hanem a mintavételi helyen jelenlévő zonáció teljes egészét vizsgáltuk szükségesnek láttuk a zónák elkülönítését. A zónákat a rájuk jellemző növényformáció nevével jelöltük meg, az alábbiak szerint: Hínárnövényzet Mederfenéki algagyep Alámerült gyökerező nagyhínár Felszínen kiterülő levelű gyökerező nagyhínár Mocsári növényzet Kákás Nádas Gyékényes Magassásos Zsombékos Rétek Láprétek Mocsárrétek Ligeterdők Bokorfüzesek Fűz- és nyárligetek Tölgy-kőris-szil ligetek Égerligetek Lápok Ingó-(úszó)- lápok Tőzegmohalápok Tőzegmohás átmeneti lápok Forráslápok Láperdők Fűzlápok Nyírlápok Égerlápok

8 Égeres mocsárerdők Magaskórós növényzet Iszap- és zátonynövényzet, nem rudeális pionírnövényzet Mocsári gyomnövényzet Mintavétel A terepi vizsgálatokat Braun-Blanquet kombinált becslési módszerével végeztük. A mintavételi területről társulástani felvételt készítettünk. A felvételezés három fázisból valamint az adatok dokumentálásából áll. Az első a mintanégyzet (a mintavételi terület) kijelölése, a második a minőségi vizsgálat, azaz a mintanégyzetben előforduló fajok azonosítása, a harmadik a fajok mennyiségi (tömegviszony) előfordulásának becsléssel való megállapítása, valamint az adatok rögzítése, dokumentálása. Mintavételi terület A mintavételi terület kijelölése a víztér kiválasztásán túl a mintanégyzet kiválasztását jelenti, amely eredetileg egy minimál-area vizsgálaton alapszik. A minimál-area a legkisebb - rendszerint négyzet alakú- terület, amelyen a társulásra jellemző fajok előfordulnak. Ez úgy érhető el, hogy a mintanégyzetet növelve egy olyan területnagyságot érünk el, amelyen a fajok száma állandósul, vagyis amelynek további növelésével a fajszám már nem növekszik. A gyakorlati munka végzéséhez mivel nem egy egy társulás felvételét készítettük el az adott mintavételi helyeken, hanem a mintavételi helyen jelenlévő zonáció teljes egészét vizsgáltuk szükségesnek láttuk a zónák elkülönítését. A zónákat a rájuk jellemző növényformáció nevével jelöltük meg. Fajok azonosítása A felvételezés második fázisa a minőségi vizsgálat, a mintanégyzetben előforduló fajok leltárszerű feljegyzése. A növényfajok megállapításához és elnevezéséhez a Növényhatározót (Simon, 1992) és a Hínárhatározót (Felföldy, 1990), Sás- határozót (Felföldy, 2002), Növényhatározó I-II. kötetet (Hortobágyi (edit), 1962), Növényhatározó I- II. kötetet (Soó-Kárpáti, 1968) használtuk. Az elektronikus adatrögzítéshez készítettünk egy névjegyzéket, ami a szinonim neveket is tartalmazza. Tömegviszonyaik megállapítása A mintanégyzetekben előforduló fajok mennyiségi előfordulásának becsléssel állapítottuk meg. A tömegviszonyok megállapítása két módon történt, az abundancia - dominancia, valamint a borítás alapján. A borítás az egyes fajok által a mintanégyzetben lefedett területhányad alapján történik. Az A-D érték megállapításánál a két tényező az adott faj becsült borítását és biomasszáját vettük figyelembe. Az így becsült részesedési tömegarányt soroltuk be a következő táblázat

9 kategóriái szerint. A besorolás eredményeként kapott értéket lettek rögzitve a felvételezés eredményeként. Adatkezelés A vizsgálati eredményeket elektronikusan a helyszínen rögzítettük kézi helymeghatározó számítógépen a TIKÖVIZIG által használt programmal. A laboratóriumban a számítógépet csatlakoztatva hálózathoz áttöltöttük az eredményeket relációs adatbázisba. A minta pontossága A felvételezési terület nagysága megállapításakor azzal a ténnyel kerülünk szembe, hogy a vízi zonációs tagok közül egy-egy felvételezési négyzetben több is előfordul pl. nádas, hínaras, sásos stb., ellentétben a szárazföldi felvételezésekkel, ahol rendesen homogén növényállomány fordul elő. A mintavétel heterogén, leginkább hierarchikus területi elrendeződésű. A felvételek számát a rendelkezésre álló idő szabta meg. A zonációs tagok eltérő területi arányaiból adódóan a mintavételek pontosságának ismeretére volt szükségünk. A mintavételek pontosságának számítását valószínűségi alapon, előre meghatározott az átlag százalékában kifejezett konfidenciahatár (átlagtól valóeltérés százalék) kiszámításával végeztük, Karandinos (1976) elmélete alapján. Az alkalmazott összefüggés Le Roux és Reimer (1959), valamint Harcort (1961) nyomán lett alkalmazva. A minta feldolgozása, az adatok értékelése Az alkalmazott módszer elve a morfológiai által meghatározott zonációs szerkezet (mintázat), hidrológiai viszonyok következtében kialakult vízigény szerinti fajszerkezet, az emberi tevékenység hatására módosult fajösszetétel, és a kémiai viszonyok (tápanyag, trofitás) következtében módosult mintázat kiterjedésének a vizsgálatának együttes értékelése. A különböző fiziognómiailag egyöntetű növényegyüttesek lehatárolásával megállapítható egy víztér zonális szerkezete. VKI minősítés szerinti feldolgozás A módszer lényege az egyes indexek által kiszámolt értékek alapján a viszonyítási értékektől való eltérések kifejezése. Az eltérések az optimális állapottól való pozitív, - túl sok -, és negatív túl kevés- állapotok mértékét mutatják meg. Az eltérések mértéke alapján történik az EQR osztályokba sorolás, a minősítés. A minősítés a relatív vízigény-, zonációs-, természetességi-, növényfedettségi-index számításán alapulnak. Az eredményül kapott értékek minősítő skálákhoz lettek hasonlítva. Relatív vízigény W- index számítása

10 A relatív vízigény vizsgálata során cél a nedves és a száraz élőhelyeket kedvelő fajok százalékos aránya eltérésének megállapítása. Az alkalmazott módszer a fajszerkezet eltéréseinek vizsgálatát jelenti. Az eredmény az adott morfológiai viszonyok mellett a hidrológiai viszonyok következtében kialakult nedves és a száraz élőhelyet kedvelő fajok egymáshoz viszonyított arányát mutatja. Zonációs index, és számítása Zonációs szerkezet vizsgálata szempontjából cél növényzeti fajok a szakértői becsléssel megállapított értékektől való eltérés mértékének a megállapítása. Az alkalmazott módszer a zonációs szerkezet eltéréseinek vizsgálatát jelenti. Az eredmény a morfológiai viszonyok következtében, kialakult zonációs szerkezet (mintázat) eltéréseinek eredményét mutatja. Természetességi index, és számítása Természetesség vizsgálata során cél az antropogén hatást mutató fajok a szakértői becsléssel megállapított értékektől való eltérésének megállapítása. Az alkalmazott módszer a fajszerkezet eltéréseinek vizsgálatát jelenti. Az eredmény az adott morfológiai, hidrológiai viszonyok mellett az emberi tevékenység következtében kialakult fajösszetétel alapján az emberi hatást mutató fajok tömegviszonyainak aránya. Növényfedettségi-index, és számítása Növényfedettség vizsgálata szempontjából elsődleges cél az aktuális növényzettel fedett vízfelület százalékos aránya eltéréseinek megállapítása. Adott morfológiai, hidrológiai viszonyok mellett a kémiai viszonyok (tápanyag, trofitás) következtében kialakult fajösszetétel kiterjedésének a vizsgálata. IMMI EQR A morfológiai által meghatározott zonációs szerkezet (mintázat), hidrológiai viszonyok következtében kialakult vízigény szerinti fajszerkezet, az emberi tevékenység hatására módosult fajösszetétel, és a kémiai viszonyok (tápanyag, trofitás) következtében kialakult mintázat kiterjedésének a vizsgálatának együttes értékelése. Társulástani feldolgozás Nagyszámú társulástani mintafelvétel táblázatos feldolgozása és kritikai összehasonlítása vezet el a mintavételekben (felvételekben) előforduló fajok társulástani értékének meghatározásához. A társulások jellemzéséhez a fajok négy csoportját emeljük ki, amelyek mint diagnosztikus fajkombináció különösen értékes segítséget nyújtanak a társulás felismerésében és azonosításában. Ezek:

11 1. Uralkodó vagy domináns fajok, amelyek a társulás által elfoglalt területnek több mint a felét borítják. 2. Jellemző vagy karakterfajok. Egyes fajok vagy fajcsoportok kiemelkedő társulástani értékét a társuláshoz való hűség adja meg. Az a jelenség, hogy valamely faj kizárólagosan egy társuláshoz ragaszkodik, csak annak állományaiban fordul elő. Előfordul különösen a fajszegény társulásokban, hogy az uralkodó faj tölti be a karakterfaj szerepét. Ezek más társulásban is előfordulnak, de alárendelt szerepben, tehát a karakterfaj jelleg a faj dominanciájában nyilvánul meg. Ilyen esetekben dominanciatársulásról beszélünk, mint pl. a vízi, mocsári társulások, a zavart termőhelyek gyomtársulásai stb. esetében. 3. Differenciális vagy megkülönböztető fajok. Mivel a karakterfajok száma kicsi, és nem fordulnak elő a társulás minden állományában, a megkülönböztető fajok diagnosztikai értéke igen nagy. Ez a felértékelődés fokozódik azzal, hogy a természetes élőhelyeket és társulásokat egyre gyakrabban érő zavarások először az érzékeny karakterfajok eltűnéséhez vezetnek. A differenciális fajok két, egymáshoz hasonló növénytársulás florisztikai megkülönböztetését teszik lehetővé. 4. Állandó vagy konstans fajok, amelyek a társulás állományaiban mindig, illetve az esetek több mint 60%-ában megtalálhatók. Ezért a diagnosztikai értékük fontos, mert rajtuk keresztül teljesül az a feltétel, hogy az állományok jellemző faji összetétele azonos környezeti feltételek között törvényszerűen ismétlődik. Vizsgálati terv A vizsgálatokat 2007 és 2008 júliusától-augusztusáig végeztük, hiszen ebben az időszakban teljesedik ki igazán a vízi makrovegetáció, mind fejlettsége, mind biomasszája szempontjából. A vizsgálni kívánt területek pontosabb elemezhetősége érdekében, a felvételi pontok kiválasztása során minden vizsgálni kívánt helyen több mintavételi ponton végeztük az analízist. A mintavételi pontokat EOV X,Y koordinátákkal határoztuk meg.

12 1. táblázat: 2007 évi vizsgálatok mintavételi helyei Víz neve Mintavételi helyneve Vízfolyás kód Víztest kód EOV_x EOV_y Berettyó Berettyóújfalu kh. AAB197 AEP Berettyó Kismarja kh. AAB197 AEP Berettyó Pocsaj kh. AAB197 AEP Berettyó Szeghalom kh. (Darvas) AAB197 AEP Ér-főcsatorna Határszelvény AAB815 AEP Ér-főcsatorna Pocsaj kh. AAB815 AEP Fancsika I tározó Leeresztő műtárgy AIG Fülöpi-ér Nyírábrány országhatár között AAA144 AEP Hortobágy-Berettyó Apavára kh. AAA160 AEP Hortobágy-főcsatorna Görbeháza kh. AAB724 AEP Hortobágy-főcsatorna Hortobágy kh. AAB724 AEP Hortobágy-főcsatorna Mihályhalmi út kh. AAB724 AEP Hortobágy-főcsatorna Vókonya kh AAB724 AEP Kálló-ér Bakonszeg, Remete-tói út AAA745 AEP Keleti-főcsatorna Balmazújváros, bukó AAA875 AEP Keleti-főcsatorna Tiszavasvári, zsilip AAB586 AEP Kondoros-csatorna Debrecen - Mikepércs kh AAB625 AEP Kondoros-csatorna Sámsoni út kh AAB470 AEP Kösely-főcsatorna Hajdúszovát kh. AAA296 AEP Kösely-főcsatorna Nádudvar kh. AAA296 AEP Kunkápolnási-mocsár Csíkos lapos AIH Létai-ér Monostorpályi kh AAB297 AEP Nagy-ér alsó Derecske-Berettyóújfalu közötti út AAB056 AEP Nagy-ér felső Nyírábrány felett AAB056 AEP

13 Víz neve Mintavételi helyneve Vízfolyás kód Víztest kód EOV_x EOV_y Nyugati-főcsatorna Újszentmargita kh. AAA317 AEP Penészleki-I. csatorna Fülöp-Penészleki út AAA361 AEP Tiszacsegei Holt-Tisza Morotva-köze AEQ Tiszadobi Holt-Tisza Darab Tisza AIH Tiszadobi Holt-Tisza Falu-Tisza AIH Tiszadobi Holt-Tisza Felső Darab Tisza AIH Tiszadobi Holt-Tisza Malom-Tisza kanyar AIH Tiszadobi Holt-Tisza Malom-Tisza úszóláp AIH Tiszadobi Holt-Tisza Szűcs- Tisza AIH Tocó alsó Mikepércs (vasúti híd) AAB612 AEQ Tocó felső Józsa felett AAB612 AEP Villongó-ér Létavértes-Újléta között AAA902 AEQ

14 2. táblázat: 2008 évi vizsgálatok mintavételi helyei Víz neve Mintavételi helyneve Vízfolyás kód Víztest kód EOV_x EOV_y Berettyó Berettyóújfalu kh. AAB197 AEP Berettyó Kismarja kh. AAB197 AEP Berettyó Pocsaj kh. AAB197 AEP Berettyó Szeghalom kh. (Darvas) AAB197 AEP Egyeki Holt Tisza Egyek AIQ Ér-főcsatorna Határszelvény AAB815 AEP Ér-főcsatorna Pocsaj kh. AAB815 AEP Hamvas-főcsatorna Püspökladány-Sárrétudvari közútnál AAA869 AEP Hortobágy-Berettyó Apavára kh. AAA160 AEP Hortobágy-főcsatorna Görbeháza kh. AAB724 AEP Hortobágy-főcsatorna Hortobágy kh. AAB724 AEP Hortobágy-főcsatorna Mihályhalmi út kh. AAB724 AEP Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna Bújváros-Tcsege közúti híd AAB564 AEP Keleti-főcsatorna Bakonszeg, bukó AAA875 AEP Keleti-főcsatorna Balmazújváros, bukó AAA875 AEP Keleti-főcsatorna Tiszavasvári, zsilip AAB586 AEP Kis-Körös-főcsatorna és mellékvízfolyásai Bojt - Váncsod között (Dusnokéri-csatorna becsatlakozásánál) AAA612 AEP Kondoros-csatorna Mikepércs (vasúti híd) AAB625 AEP Kösely-főcsatorna Hajdúszovát kh. AAA296 AEP Kösely-főcsatorna Nádudvar kh. AAA296 AEP Kutas-főcsatorna Kutas-főcsatorna, 47-es útnál AAB660 AEP Létai-ér Monostorpályi kh AAB297 AEP Nagy-ér felső Nyírábrány felett AAB056 AEP Nyugati-főcsatorna Újszentmargita kh. AAA317 AEP

15 Víz neve Mintavételi helyneve Vízfolyás kód Víztest kód EOV_x EOV_y Sarkad-Mérges-Sáros-ér Árkus-főcsatorna, Szásztelki bevezető út AAB424 AEP Tiszacsegei Holt-Tisza Morotva-köze AEQ Tiszadobi Holt-Tisza Darab Tisza AIH Tiszadobi Holt-Tisza Falu-Tisza AIH Tiszadobi Holt-Tisza Felső Darab Tisza AIH Tiszadobi Holt-Tisza Malom-Tisza kanyar AIH Tiszadobi Holt-Tisza Malom-Tisza úszóláp AIH Tiszadobi Holt-Tisza Szűcs- Tisza AIH Tocó alsó Mikepércs (vasúti híd) AAB612 AEQ Tocó felső Józsa felett AAB612 AEP Vidi-ér A KFCS előtt Hnánás-Balmazújvárosi út AAB249 AEQ Villongó-ér Létavértes-Újléta között AAA902 AEQ

16 2. ábra: A mintavételi helyek elhelyezkedése a vizsgálati területen Vizfolyások állóvizek minősítése A vízterek jellemzésének egyik alapja a folyóviuekhez készített paszportok, ami a Víz Keretirányelv gyakorlati megvalósításához készült. A paszportok alapján a vizsgálataink során a következő típusú vizek fordultak elő. Folyóvizek 15. típus: síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegű, közepesfinom mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű csermely

17 16. típus: síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegű, közepesfinom mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű és kis esésű ér 17. típus: síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegű, közepesfinom mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű és kis esésű patak 18. típus: síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegű, közepesfinom mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű kis folyó 19. típus: síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegű, közepesfinom mederanyagú, nagy vízgyűjtőjű közepes folyó 26. típus: síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegű, közepes-finom mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű és kis esésű patak Az összefoglalt értékek szemléltetik, hogy az IMMI EQR értékelés során az eredmények közel egyformák a hasonló vizsgált területek esetében.

18 3. táblázat: A vízfolyások minősítése az IMMI EQR alapján Állóvizek Szennyvíz befogadó Határvizek Vízellátók Víztest neve: Tiszadobi Holt- Tisza Tiszacsegei Holt-Tisza (Morotva-köze) Egyeki Holt Tisza Kunkápolnásimocsár Tocó Kondoroscsatorna Köselyfőcsatorna Hortobágyfőcsatorna Berettyó Ér-főcsatorna Nyugatifőcsatorna Keleti-főcsatorna Adatok pontossága % 84,7 ±15,3 85,9 ±14,1 85,9 ±14,1 84,2 ±15,8 86,9 ±13,1 84,7 ±15,3 84,7 ±15,3 84,9 ±15,1 84,8 ±15,2 84,2 ±15,8 84,4 ±15,6 85 ±15 Zóna parti növényzet X mocsári gyomnövényzet iszap- és zátonynövényzet X X magaskórós növényzet láperdők X lápok X X ligeterdők X X X X rétek X X mocsári növényzet X X X X X X X X X X X X hínárnövényzet X X X X X X X X X X X Fajok száma Minősítés a fajszerkezet 0,92 0,98 0,82 0,96 0,82 0,92 0,9 0,86 0,62 0,88 0,82 0,82 a fajok relatív vízigénye 0,98 0,98 0,9 1 0,92 0,8 0,98 0,9 0,86 0,94 0,88 1 a terület zonációs szerkezete 0,4-0,4-0,6-0,4-0,6-0,25-0,67-0,5-0,33-0,67-0,25-0,25 a terület növényfedettsége -0,72-0,46 1,99 0-0,86-0,58-0,66-0,54-0,01 0,5 0,05 0,08 alapján Összegzett értékelés (IMMI EQR) Érték 0,71 0,78 0,3175 0,895 0,6025 0,7575 0,6525 0,71 0,85 0,685 0,8875 0,895 Osztály Szöveges oszt jó jó szegényes kiváló közepes jó közepes jó kiváló közepes kiváló kiváló Étékelés a természeteshez képest kis mértékben megváltozott növényzetű. a természeteshez képest kis mértékben megváltozott növényzetű. elszegényedett növényzetű. természetes, illetve természeteshez közeli növényzetű jelentős mértékben megváltozott növényzetű. a természeteshez képest kis mértékben megváltozott növényzetű. jelentős mértékben megváltozott növényzetű. a természeteshez képest kis mértékben megváltozott növényzetű. természetes, illetve természeteshez közeli növényzetű jelentős mértékben megváltozott növényzetű. természetes, illetve természeteshez közeli növényzetű. Fajok tulajdonságai szerinti összesítés a fajszám alapján Kompetítorok 13, Specialisták 3, Generalisták 5, Természetes pionirok 7, Zavarástűrő növények 9, Ruderálisok 1, természetes, illetve természeteshez közeli növényzetű.

19 A vizsgált állóvizek A Tiszadobi Holt-Tisza, a természeteshez képest kis mértékben megváltozott makrofita növényzetű, ezt az bizonyítja, hogy a kompetítor, természetes pionir, zavarástűrő fajok dominálnak, 76 % az arányuk az összes előforduló fajszámhoz, és a tömegviszonyokhoz képest is. A makrofita fajszerkezet természetes, illetve természeteshez közelálló, az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya megfelelő. A relatív vízigénye természetes fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutat. Zonációs szerkezete azonban jelentős mértékben megváltozott, megnövekedett zonációs tagú, így növényfedettsége a természetessel nem vethető össze. Tiszacsegei Holt-Tisza (Morotva-köze) esetében hasonlóan alakultak a kapott eredmények. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a kompetítor, természetes pionir, zavarástűrő fajok dominálnak, 79 % az arányuk az összes előforduló fajszámhoz képest, viszont a tömegviszonyok alapján 93 % az arányuk az összes előforduló fajszámhoz képest. A makrofita fajszerkezet természetes, illetve természeteshez közelálló, az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya megfelelő. A relatív vízigénye természetes fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutat. Zonációs szerkezete közepes mértékben megváltozott, csökkent zonációszerkezetű. Növényfedettsége jelentős mértékben megváltozott. Egyeki Holt Tisza eredményei azt mutatták, hogy elszegényedett makrofita növényzet jellemzi. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a kompetítor, zavarástűrő fajok dominálnak, 67 % az arányuk az összes előforduló fajszámhoz képest, tömegviszonyok alapján pedig 85% az arányuk. A makrofita fajszerkezet természetes, illetve természeteshez közelálló, az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya megfelelő. A relatív vízigénye természetes fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutat. Zonációs szerkezete jelentős mértékben megváltozott, lecsökkent zonáció szerkezetű. Növényfedettsége a természetessel nem vethető össze. Kunkápolnási-mocsár természetes, illetve természetes makrofita növényzetű. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a kompetítor, természetes pionir fajok dominálnak, 76 % az arányuk az összes előforduló fajszámhoz képest, tömegviszonyok alapján 89 % arányuk. A makrofita fajszerkezet természetes, illetve természeteshez közelálló, az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya megfelelő. A relatív vízigénye természetes fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutat. Zonációs szerkezete közepes mértékben megváltozott, csökkent zonáció szerkezetű. Növényfedettsége természetes, illetve természeteshez közelálló. A szennyvízbefogadók A mintaterületeken esetében az antropogén hatás következtében a természeteshez képest kisvagy jelentős mértékben megváltozott makrofita növényzet a jellemző. A mintaterületeken a zavarástűrő, kompetítor fajok dominálnak Kondoros-csatorna alsó esetében kompetítor fajok mellett generalista fajok is. Tömegviszonyok aránya közel azonos a vizsgált területek mindegyikén. Az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya megfelelő mindenhol. A relatív vízigénye természetes fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutat. A zonációs szerkezetben eltérőek a változások, a Kösely-főcsatorna esetében jelentős természetessel össze nem vethető, hiányos zonációs szerkezet alakult ki. A növényfedettséget tekintetében, az a megfigyelés alakult ki, hogy az vagy jelentős mértékben megváltozott, vagy a természetessel nem vethető össze.

20 A határvizek Eredmény, hogy természetes, illetve természeteshez közeli makrofita növényzetű vízterületekről beszélhetünk, kivéve az Ér-főcsatorna. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a kompetítor vagy a kompetítor, természetes pionir fajok dominálnak. A vizsgálati területen a fajszámok és a tömegviszonyok alapján is a kompetítor, természetes pionir fajok; a kompetítor, specialista, természetes pionir, zavarástűrő fajok; a kompetítor, generalista, zavarástűrő fajok, vagy a kompetítor, zavarástűrő fajok dominálnak, az összes előforduló fajszámhoz képest. Nagyrészt a makrofita fajszerkezet természetes, illetve természeteshez közelálló, az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya megfelelő. A Berettyó esetében viszont érződik az antropogén hatás a makrofita fajszerkezet esetében. A vizsgált területek relatív vízigénye természetes fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutat. Zonációs szerkezete közepes vagy kis mértékben megváltozott, csökkent zonáció szerkezetet mutat, viszont az Ér-főcsatorna esetében a természetessel össze nem vethető, hiányos zonáció szerkezetű. A növényfenettség csak az Ér- főcsatorna estében tér el jelentősen. A Vízellátók Eredmény, hogy természetes, illetve természeteshez közeli makrofita növényzetű vízterületekről beszélhetünk. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a kompetítor és a természetes pionir fajok dominálnak. Nagyrészt a makrofita fajszerkezet természetes, illetve természeteshez közelálló, az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya megfelelő. A vizsgált területek relatív vízigénye természetes fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutat. Zonációs szerkezete közepes vagy kis mértékben megváltozott, csökkent zonáció szerkezetet mutat. Viztestek minősítése Berettyó víztest A 2007-ben felvételezett fajlista és a hozzá tartozó Abundancia - dominancia (A-D) értékek a következők. 4. táblázat: A felvételezett fajlista Faj Növény (taxon) neve gyakoriság Persicaria lapathifolia (L.) 0,07 Rumex palustris Sm. 0,05 Schoenoplectus lacustris L. ssp. tabernaemontani (C.C. Gmel.) Syme 0,02 Lythrum virgatum 0,05 20

21 Faj Növény (taxon) neve gyakoriság Batrachium (Ranunculus) fluitans (Lam.) Wimm. 0,04 Plantago major 0,02 Carex bohemica Schreb. 0,02 Calamagrostis epigeios 0,04 Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steud 0,02 Persicaria amphibia (L.) Gray 0,02 Salix triandra L. 0,05 Elaeagnus angustifolia 0,04 Bidens tripartita L. 0,07 Oenanthe aquatica (L.) Poiret 0,02 Bolboschoenus maritimus (L.) Palla 0,02 Butomus umbellatus L. 0,04 Equisetum palustre L. 0,02 Nuphar lutea (L.) Sibth 0,02 Sagittaria sagittifolia L. 0,02 Lemna minor L. 0,02 Ceratophyllum demersum L. 0,05 Ceratophyllum muticum Cham. 0,02 Potamogeton pectinatus L. 0,02 Najas intermedia Wolfg. 0,02 Potamogeton crispus L. 0,02 Persicaria minor (Huds.) Opiz 0,02 Carex sp 0,02 Urtica dioica L. 0,02 Calamagrostis sp. 0,02 Amorpha fruticosa 0,02 Rubus idaeus 0,02 Lythrum salicaria L. 0,02 Acer campestre 0,02 Urtica kioviensis Rogowitsch 0,02 Stachys palustris L. 0,02 Carex gracilis Curt. 0,02 Calystegia sepium (L.) R. Br. 0,02 Symphytum officinale L. 0,02 A Berettyó víztesten felvett zónák iszap- és zátonynövényzet ligeterdők 21

22 mocsári növényzet hínárnövényzet Az adott területen 38 taxont azonosítottunk. A területen elhanyagolható mennyiségű az emberi hatást jelző fajok jelenléte, ezt mutatja a makrofita fajszerkezetének értéke. Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutató terület. A természetessel össze nem vethető, hiányos zonációszerkezet jellemző. Csak kismértékben megváltozott növényfedettségű. Ezek alapján az IMMI EQR értéke közepes, a természeteshez képest jelentős mértékben megváltozott makrofita növényzet. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a kompetítor, és zavarást tűrő fajok dominálnak. Nagyér felső víztest A 2007-ben felvételezett fajlista és a hozzá tartozó Abundancia - dominancia (A-D) értékek a következők. 5. táblázat: A felvételezett fajlista Növény (taxon) neve Faj gyakoriság Glyceria maxima (Hartm.) Holmb 0,09 Lemna banatica W. et K. 0,09 Lysimachia nummularia L. 0,09 Symphytum officinale L. 0,09 Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steud 0,09 Sagittaria sagittifolia L. 0,09 Hydrocharis morsus-ranae L. 0,09 Lemna trisulca L. 0,09 Ceratophyllum muticum Cham. 0,09 Caulinia fragilis Wild. 0,09 Scirpus radicans Schkuhr 0,09 Felvett zónák száma 2db: mocsári növényzet, hínárnövényzet Az adott területen 11 taxont azonosítottunk. Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet mutat az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya. Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet és 22

23 tömegviszonyokat mutató terület. A természetessel össze nem vethető, hiányos zonációszerkezetű. Természetes/természeteshez közelálló növényfedettségű. IMMI EQR alapján a természeteshez képest kis mértékben megváltozott makrofita növényzetű. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a természete pionír, és komoetítor fajok dominálnak Penészleki I. csatorna A 2007-ben felvételezett fajlista és a hozzá tartozó Abundancia - dominancia (A-D) értékek a következő 6. táblázat: A felvételezett fajlista Növény (taxon) neve Faj gyakoriság Calystegia sepium (L.) R. Br. 0,09 Iris pseudacorus L. 0,09 Glyceria maxima (Hartm.) Holmb 0,09 Myosotis palustris (L.) Hill 0,09 Butomus umbellatus L. 0,09 Lythrum virgatum 0,09 Mentha aquatica L. 0,09 Calamagrostis epigeios 0,09 Berula erecta (Huds.) Coville 0,09 Rumex palustris Sm. 0,09 Ranunculus repens L. 0,09 Felvett zónák száma 1 db: mocsári növényzet Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet mutat az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya. Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutató terület. A természetessel össze nem vethető, hiányos zonációszerkezetű. Csak kismértékben megváltozott növényfedettségű. A természeteshez képest jelentős mértékben megváltozott makrofita növényzetű. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a generalista fajok dominálnak 23

24 Fülöpi-ér víztest A 2007-ben felvételezett fajlista és a hozzá tartozó Abundancia - dominancia (A-D) értékek a következők 7. táblázat: A felvételezett fajlista Növény (taxon) neve Faj gyakoriság Alnus glutinosa 0,10 Lythrum virgatum 0,10 Urtica kioviensis Rogowitsch 0,10 Myosotis palustris (L.) Hill 0,10 Ranunculus repens L. 0,10 Sium latifolium L. 0,20 Lysimachia nummularia L. 0,10 Mentha aquatica L. 0,10 Alisma lanceolatum With. 0,10 Felvett zónák: iszap- és zátonynövényzet Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet mutat az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya. Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutató terület. A természetessel össze nem vethető, hiányos zonációszerkezetű. Közepes mértékben megváltozott növényfedettségű. IMMI EQR alapján a természeteshez képest jelentős mértékben megváltozott makrofita növényzetű. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a generalista fajok dominálnak. Létai-ér víztest A 2007-ben felvételezett fajlista és a hozzá tartozó Abundancia - dominancia (A-D) értékek a következők 8. táblázat: A felvételezett fajlista Növény (taxon) neve Faj gyakoriság Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steud 0,09 Typha latifolia L. 0,09 Persicaria lapathifolia (L.) 0,09 Mentha aquatica L. 0,09 24

25 Növény (taxon) neve Faj gyakoriság Galium mollugo L. 0,09 Sium latifolium L. 0,09 Urtica dioica L. 0,09 Humulus lupulus L. 0,09 Calystegia sepium (L.) R. Br. 0,09 Bidens tripartita L. 0,09 Lythrum virgatum 0,09 Felvett zónák: mocsári növényzet Összesen 11 fajt találtunk. A területen elhanyagolható mennyiségű az emberi hatást jelző fajok jelenléte. Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutató terület. A természetessel össze nem vethető, hiányos zonációszerkezetű. Természetessel össze nem vethető növényfedettségű. A természeteshez képest jelentős mértékben megváltozott makrofita növényzetű. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a generalista, zavarástűrő fajok dominálnak Villongó-ér víztest A 2007-ben felvételezett fajlista és a hozzá tartozó Abundancia - dominancia (A-D) értékek a kmövetkezők 9. táblázat: A felvételezett fajlista Növény (taxon) neve Faj gyakoriság Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steud 0,03 Carex sp 0,07 Typha latifolia L. 0,03 Persicaria sp. Miller. 0,03 Iris pseudacorus L. 0,07 Alisma plantago-aquatica L. 0,10 Mentha aquatica L. 0,07 Sium latifolium L. 0,03 Lythrum salicaria L. 0,07 25

26 Növény (taxon) neve Faj gyakoriság Bolboschoenus maritimus (L.) Palla 0,03 Ranunculus repens L. 0,03 Butomus umbellatus L. 0,03 Myosotis palustris (L.) Hill 0,03 Urtica kioviensis Rogowitsch 0,07 Rumex palustris Sm. 0,03 Echinocystis lobata 0,03 Calystegia sepium (L.) R. Br. 0,03 Urtica dioica L. 0,03 Galium sp. 0,03 Tussilago farfara 0,03 Salix triandra L. 0,03 Salix cinerea L. 0,03 Felvett zónák száma: ligeterdők, mocsári növényzet, nyílt víz Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet mutat az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya. Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutató terület. A természetessel össze nem vethető, hiányos zonációszerkezetű. Természetessel össze nem vethető növényfedettségű. A természeteshez képest jelentős mértékben megváltozott makrofita növényzetű. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a generalista, zavarástűrő és kompetítor fajok dominálnak. Hortobágy-főcsatorna dél víztest A 2007-ben felvételezett fajlista és a hozzá tartozó Abundancia - dominancia (A-D) értékek a következők 10. táblázat: A felvételezett fajlista Növény (taxon) neve Faj gyakoriság Salvinia natans (L.) All. 0,15 Lemna minor L. 0,15 Lemna banatica W. et K. 0,15 Potamogeton natans L. 0,08 Ceratophyllum demersum L. 0,08 26

27 Növény (taxon) neve Faj gyakoriság Hydrocharis morsus-ranae L. 0,08 Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steud 0,08 Glyceria maxima (Hartm.) Holmb 0,08 Typha latifolia L. 0,08 Persicaria minor (Huds.) Opiz 0,08 Felvett zónák: mocsári növényzet, hínárnövényzet, nyílt víz Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet mutat az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya. Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutató terület. A természetessel össze nem vethető, hiányos zonációszerkezetű. Csak kismértékben megváltozott növényfedettségű. Az IMMI EQR szerint természeteshez képest kis mértékben megváltozott makrofita növényzetű. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a kompetítor és természetes pionír fajok dominálnak. Barát-ér víztest A 2007-ben felvételezett fajlista és a hozzá tartozó Abundancia - dominancia (A-D) értékek a következők. 11. táblázat: A felvételezett fajlista Növény (taxon) neve Faj gyakoriság Lemna banatica W. et K. 0,05 Lemna minor L. 0,05 filamentous algae (undifferentiated) 0,05 Glyceria maxima (Hartm.) Holmb 0,10 Scirpus radicans Schkuhr 0,05 Alisma plantago-aquatica L. 0,05 Carex sp 0,10 Persicaria minor (Huds.) Opiz 0,05 Echinocystis lobata 0,05 Urtica dioica L. 0,05 27

28 Növény (taxon) neve Faj gyakoriság Calystegia sepium (L.) R. Br. 0,05 Mentha aquatica L. 0,05 Typha latifolia L. 0,05 Salix alba L. 0,05 Urtica kioviensis Rogowitsch 0,05 Potamogeton natans L. 0,05 Lythrum virgatum 0,05 Calamagrostis pseudophragmites 0,05 Salix triandra L. 0,05 Felvett zónák: mocsári növényzet, hínárnövényzet Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet mutat az antropogén és természetes állapotra utaló fajok aránya. Természetes/természeteshez közelálló fajszerkezetet és tömegviszonyokat mutató terület. A természetessel össze nem vethető, hiányos zonációszerkezetű. Csak kismértékben megváltozott növényfedettségű. A természeteshez képest kis mértékben megváltozott makrofita növényzetű. A vizsgálati területen a fajszámok alapján a kompetítor, generalista fajok dominálnak. Társulástani elemzések A parti öv nagysága a tavakban és folyókban igen változó, lehetséges, hogy az egész tó a litorális zónához tarozik. A litorális zóna kiemelkedően fontos az egész édesvíz szempontjából, és a hozzá csatlakozó flóra a tó és a folyó domináns szervesanyag-forrását jelenti. A litorális zóna kiemelt jelentősége a makrofitonok anyagcsere-folyamatainak nagy intenzitásából adódik. A fitoplankton produktivitása a litorális régióban általában kisebb, ami abból adódik, hogy a planktonalgák és a száras vízinövényzet között versengés alakul ki az elérhető tápanyagokért, valamint abból, hogy a makrovegetáció erőteljesen árnyékolja a vizet, ami az algák fotoszintézisét gátolja. A vízinövények nem magukban élnek, hanem társulásokat alkotnak. Közép-Európában a vízi, a vízparti növényállományok övszerűen helyezkednek el és az alább következők lehetnek. 28

29 Az alföldi folyóvizek alacsony árterén puhafaligeteket találunk, melynek jellemző társulása a bokorfüzes (Salicetum triandrae). Ennél valamivel magasabban a fűz-nyár puhafaligeterdő fordul elő. (Salicetum albae-fragilis). Itt a füzek mellett a nyár (Populus nigra) a domináns fafaj. Az alföldi folyók magasabb térszínein kialakuló klimaxtársulás a keményfa-ligeterdő (Querco-ulmetum). A társulás elnevezéséből látszik, hogy itt a molyhostölgy, a magaskőris és a szil a gyakori fafaj. Lefolyástalan medencék, morotvák kísérő erdői a láperdők (Dryopteridi-Alnetum). Névadó fajaik az enyves éger (Alnus glutinosa) és az aljnövényzetben a páfrányok. Patakmedreket kísérve a hűvös völgyek mentén (Eger-patak, Bükk hegység, Kemecsepatak) gyakran szubmontán égerligetek húzódnak (Alnetum glutinosae-incanae). Kis patakok meredek szurdokvölgyeiben a szurdokerdő (Phyllitidi-aceretum) társulását találjuk és ezeket a patakmedreket sziklai bükkösök is kísérhetik. Sík vidéken a tavak és morotvák felszínén úszó és alámerült társulások az ún. lebegőhínárok (Lemnetaea). Ugyancsak itt fordul elő a gyökerező hínárok társulása, a tipikusan submerz növényzet, a Potametea. Az állóvizek partközeli társulásai a nádasok ( Scirpo- Phragmitetum), a nád, a gyékények és a mocsári írisz vezérfajokkal, ami megfelel a litorális zóna vízben álló nádas részének. A Nagyalföld és a Fertőzug szikes területein, túlzottan átnedvesedő, kiszáradó, szélsőségesen arid klímájú területein (Hortobágy, Kiskunság, Velencei-tó környéke) a szikesek növénytársulásait (Puccinellie-Salicornietea) találjuk. A külső litorális régióban és attól kicsit eltávolodva Közép-Európában a következő növénytársulásokat találjuk: sekély vízben, vagy csak időszakosan vízzel borított területeken magassásos rétek (Caricetum acutiformis-ripariae) fordulnak elő. Névadó fajaik: a Carex acutiformis és a C. riparia. A kiirtott puhafaligetek helyén a lápokat övező területeken zsombéksásos (Caricetum elatea, Calamagrostis neglecta és Carex elata) és a semlyéksásos fordul elő. A lefolyástalan, magas vízállású, ősi ártereken láprétek különböző jellegzetes növényfajairól elnevezett társulások (Molinio-Juncetea) alakulnak ki. Az ártéri ligeterdők zónájában a botanikusok a mocsárrétek különféle típusait (pl. fehértippanos mocsárrét) különítik el. Ismert még patakok mentén kialakuló magaskórós társulás, a Filipendulo-Petasition, melynek uralkodó növénye az acsalapu (Petasites hybridus). Hegyvidéki forráskifolyók társulásaiban a Scirpus silvaticus és a Crotoneuron mohafajok az ismertek. Nálunk csak néhány helyen, maradványfoltokban találunk átmeneti lápokat (pl. Egerbakta) vagy dagadó lápokat (Kelemér). Itt a Sphagnum fajok és a mohák, valamint a dagadólápokon a rovarevő növények közül a kereklevelű harrmatfű (Drosera rotundifolia) a jellemző. A víz, mint élőközeg uniformizáló hatása ellenére a vízi növényzetet igen különböző testfelépítésű növények alkotják, ezek jelentősen meghatározzák a társulások szerkezetét. A vízi makrofitonokat hagyományosan két típusba sorolják: valódi vízinövények ("hínarak", hydatophyta) és mocsárnövények (helophyta). 29

30 Nádasok fajai A nádasok formációban a következő fajokat rögzítettük. A fajokhoz feltüntettük az előfordulási gyakoriságot is ban felvételezett fajlista és a hozzá tartozó előfordulás darabszámban megadva. 12. táblázat: A felvételezett fajlista Sorszám Fajnév Előfordulás (db) 1 Acer campestre L. 1 2 Alisma lanceolatum With. 1 3 Alisma plantago-aquatica L. 2 4 Bidens tripartita L Bolboschoenus maritimus (L.) Palla 3 6 Butomus umbellatus L. 4 7 Calamagrostis epigeios 2 8 Calystegia sepium (L.) R. Br Carex vulpina L Ceratophyllum demersum L Dipsacus laciniatus L Echinocloa crus-galli 3 13 Equisetum palustre L Galium mollugo L Glyceria maxima (Hartm.) Holmb Amorpha fruticosa L Ranunculus lanuginosus L Rubus caesius L Humulus lupulus L Hydrocharis morsus-ranae L Iris pseudacorus L Ranunculus repens L Lemna minor L Lycopus europaeus L Lysimachia nummularia L Lysimachia vulgaris L Lythrum virgatum 4 28 Tussilago farfara 2 29 Mentha aquatica L Cirsium arvense (L.) Scop Sonchus arvensis 2 32 Myosotis scorpioides L Phragmites communis Trin

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak Water-fringing helophyte beds with Butomus, Eleocharis or Alisma

B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak Water-fringing helophyte beds with Butomus, Eleocharis or Alisma kény) megtelepedését. Az élőhelyek cserjésedése, valamint inváziós fajok megjelenése a regenerálódási képességet nagyban csökkenti. Irodalom: Bodrogközy 1962b, Borhidi 1958a, 1996, 1997c, 2003, Borhidi

Részletesebben

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 63 69 Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény NAGY JÁNOS, SZERDAHELYI TIBOR, GÁL BERNADETT, CZÓBEL SZILÁRD, SZIRMAI ORSOLYA,

Részletesebben

A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai

A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 75 89 A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai SZIRMAI ORSOLYA, NAGY JÁNOS, GÁL BERNADETT, CZÓBEL SZILÁRD, SZERDAHELYI TIBOR,

Részletesebben

A VELENCEI-TAVI FÜZES-NÁDAS ÚSZÓLÁPI ÉLŐHELYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA

A VELENCEI-TAVI FÜZES-NÁDAS ÚSZÓLÁPI ÉLŐHELYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Bot. Közlem. 97(1 2): 113 129, 2010. A VELENCEI-TAVI FÜZES-NÁDAS ÚSZÓLÁPI ÉLŐHELYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Besnyői Vera és Illyés Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényélettani

Részletesebben

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata A hínarak biodiverzitásának vizsgálata 1. ábra. A makrofitonok vizsgálatához kijelölt területek. A vizsgálatunk célja, hogy a meghatározzuk az emberi tevékenység vizekre és a vizekben található hínarak

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 123 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó 1.4. Víztest kategóriája:

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Milléri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG995 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Javaslatok a Hortobágy alegységet. zkedésekre. és s felszín n alatti vizek. Kissné Jáger Erika KSzI Kft.

Javaslatok a Hortobágy alegységet. zkedésekre. és s felszín n alatti vizek. Kissné Jáger Erika KSzI Kft. Javaslatok a Hortobágy gy-berettyó alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Kissné Jáger Erika KSzI Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Martfűi halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG992 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE Bot. Közlem. 98(1 2): 129 168, 2011. A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE MOLNÁR ZSOLT MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2 4. molnar@botanika.hu Elfogadva: 2011.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

2015. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval több

Részletesebben

2015. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Március hónap időjárását a sokévi átlagnál sokkal kevesebb

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 211. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását nagy csapadék hiány, az átlagot jóval meghaladó hőmérséklet,

Részletesebben

AKTUÁLIS POLLENHELYZET SZEKSZÁRDON ÉS KÖRNYÉKÉN 2016. 21.-22. HÉTEN

AKTUÁLIS POLLENHELYZET SZEKSZÁRDON ÉS KÖRNYÉKÉN 2016. 21.-22. HÉTEN AKTUÁLIS POLLENHELYZET SZEKSZÁRDON ÉS KÖRNYÉKÉN 2016. 21.-22. HÉTEN Szekszárdon 2016-ben a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya az Országos Aerobiológiai Monitorozás keretében 2016. január

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

2008. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2008. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 8. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Változékony, az átlagosnál kissé hűvösebb, és az átlagosnál jóval csapadékosabb hónap volt

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Nagykunsági-főcsatorna keleti ág 1.2. A víztest VOR kódja: AEP835 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Nagykunsági-főcsatorna keleti ág 1.4. A víztest

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

Folyó- és állóvizek makrofiton minősítési módszertana

Folyó- és állóvizek makrofiton minősítési módszertana Folyó- és állóvizek makrofiton minősítési módszertana Készült a Víz Keretirányelv terepi monitoring vizsgálatait végző kutatók részére Dr. Lukács Balázs András Dr. Papp Beáta Megbízó: Projektvezető: Projekt

Részletesebben

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag Megbízó: Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére Munkaanyag Témafelelős: Közreműködők: Dr. Borics Gábor TIKTVF Dr. Grigorszky István Várbíró Gábor Krasznai Enikő Tartalomjegyzék

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK GEMENCI TÁJEGYSÉGE MOCSÁRI ÉS MOCSÁRRÉTI NÖVÉNYTÁRSULÁSAIRÓL

A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK GEMENCI TÁJEGYSÉGE MOCSÁRI ÉS MOCSÁRRÉTI NÖVÉNYTÁRSULÁSAIRÓL A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK GEMENCI TÁJEGYSÉGE MOCSÁRI ÉS MOCSÁRRÉTI NÖVÉNYTÁRSULÁSAIRÓL STETÁK DÓRA MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás 2131 Göd, Jávorka Sándor u. 14. Elfogadva: 2004. július 6. Bot. Közlem.

Részletesebben

Z Á R Ó J E L E N T É S

Z Á R Ó J E L E N T É S Z Á R Ó J E L E N T É S AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) VÍZ KERETIRÁNYELVÉNEK (VKI) ÖKOLÓGIAI ALAPOZÁSÚ MAGYARORSZÁGI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA FELSZÍNI VIZEKRE KÉSZÜLT A KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszafüredi öntöző-főcsatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEQ063 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Tiszafüredi öntöző-főcsatorna 1.4. A víztest VKI szerinti

Részletesebben

124/2009. (IX. 24.) FVM

124/2009. (IX. 24.) FVM 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú

Részletesebben

Tanulmány a folyamatok teljesítményméréséről

Tanulmány a folyamatok teljesítményméréséről Tanulmány a folyamatok teljesítményméréséről Hogyan mérhető össze a levesestál a tetőcseréppel? PTE-KTK Zsolnay-projekt Blandl Alexandra Illés Bence Pavlicsek Attila Szabó András Andrew TARTALOM 1. Bevezetés

Részletesebben

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL SZÓLÓ 7/2005.(VIII.01.) RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL (EGYSÉGES SZERKEZET) A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL SZÓLÓ 7/2005.(VIII.01.) RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL (EGYSÉGES SZERKEZET) A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL 1 BELED NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2009. (III.02.) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL SZÓLÓ 7/2005.(VIII.01.) RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL (EGYSÉGES SZERKEZET) Beled Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

Vízszintváltozások és fitocönológiai átalakulások a kállósemjéni Nagymohoson

Vízszintváltozások és fitocönológiai átalakulások a kállósemjéni Nagymohoson Vízszintváltozások és fitocönológiai átalakulások a kállósemjéni Nagymohoson VAS Mihály H-4320 Nagykálló, Budai Nagy A. u. 10. Bevezetés A Nyírség kiemelkedő természeti értékei lápok és láprétek. Az antropogén

Részletesebben

REFERENCIA HELYEK JELLEMZÉSE, PASSZPORTOK VÉGLEGESÍTÉSE

REFERENCIA HELYEK JELLEMZÉSE, PASSZPORTOK VÉGLEGESÍTÉSE REFERENCIA HELYEK JELLEMZÉSE, PASSZPORTOK VÉGLEGESÍTÉSE (ZÁRÓJELENTÉS) Készítették: Dr. Szilágyi Ferenc koordinátor Dr. Ambrus András Dr. Guti Gábor Dr. Juhász Péter Kovács Tibor Kovács Csilla Dr. Padisák

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Szakmai zárójelentés

Szakmai zárójelentés Szakmai zárójelentés A csoporttechnológia (Group Technology = GT) elvi és módszertani alapjaihoz, valamint a kapcsolódó módszerek informatikai alkalmazásaihoz kötődő kutatómunkával a Miskolci Egyetem Alkalmazott

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

2008. évi LVII. törvény indokolása

2008. évi LVII. törvény indokolása 2008. évi LVII. törvény indokolása a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról

Részletesebben

D6 Ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet Tall-herb vegetation of floodplains, marshes and mesic shaded forest fringes

D6 Ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet Tall-herb vegetation of floodplains, marshes and mesic shaded forest fringes nél inkább megkímélt hegy- és dombvidéki környezet és az állományok természetes növénytársulásokkal való érintkezése. Kedvező, ha minél nagyobb a foltméret. Ront az állományok természetességén az erdőgazdálkodás

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK FELÜLVIZSGÁLATA (Előkészítő munkák) 1. A felsőbbszintű tervekkel való összhang előzetes értékelése 2. Örökségvédelem

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA MEGBÍZÓ: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. TP-TERV MÉRNÖKI IRODA Kft. KULTÚR-CAD Kft. 2014. szeptember

Részletesebben

A TERVEZÉSI FELADAT. CÍME: Badacsonytördemic község településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának, és szabályozási tervének módosítása

A TERVEZÉSI FELADAT. CÍME: Badacsonytördemic község településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának, és szabályozási tervének módosítása KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGÉNEK ELEMZÉSE Badacsonytördemic településrendezési tervének jelen módosítása a jóváhagyott településrendezési terv kisebb módosításait jelenti, amely helyi szinten kis

Részletesebben

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2006.

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2006. Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2006. Jóváhagyta: Dr. Persányi Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter, 2006. Összeállította: Dr. Lájer Konrád okleveles

Részletesebben

Porva Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 17 /2004.(XII.15.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről

Porva Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 17 /2004.(XII.15.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről Porva Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 17 /2004.(XII.15.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről Porva Község Önkormányzata Képviselőtestülete (a továbbiakban:

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

Hidrobotanikai monitoring a Szigetközben MUNKAJELENTÉS

Hidrobotanikai monitoring a Szigetközben MUNKAJELENTÉS Hidrobotanikai onitoring a Szigetközben MUNKAJELENTÉS Készült a Környezetvédeli és Vízügyi Minisztériu egbízásából a Magyar Terészettudoányi Múzeu Növénytárában Buczkó Krisztina Bauer Norbert - Papp Beáta

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 108/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Tárgy: Értékelés Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem

Részletesebben

SZITAKÖTŐ- ÉS MAKROFITON-EGYÜTTESEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A BOROSZLÓ-KERTI-HOLT-TISZÁN

SZITAKÖTŐ- ÉS MAKROFITON-EGYÜTTESEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A BOROSZLÓ-KERTI-HOLT-TISZÁN 89 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 16: 89 98, 2007 SZITAKÖTŐ- ÉS MAKROFITON-EGYÜTTESEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A BOROSZLÓ-KERTI-HOLT-TISZÁN KÉZÉR KRISZTINA 1 LUKÁCS BALÁZS ANDRÁS 2 1 Debreceni Egyetem, TTK,

Részletesebben

BOTANIKAI VIZSGÁLATOK A VERESEGYHÁZI MALOM-TÓ ÚSZÓLÁPJAIN

BOTANIKAI VIZSGÁLATOK A VERESEGYHÁZI MALOM-TÓ ÚSZÓLÁPJAIN BOTANIKAI VIZSGÁLATOK A VERESEGYHÁZI MALOM-TÓ ÚSZÓLÁPJAIN TATÁR SÁNDOR 1147 Budapest, Czobor u. 52. Elfogadva: 2002. április 26. Bot. Közlem. 89. kötet 1 2. füzet 2002. Kulcsszavak: úszóláp, cönológiai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. szeptember TARTALOM

Részletesebben

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 3 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak III. ALAPFOGALMAK 1. MI AZ ÁsVÁNY? Nem véletlen, hogy a bevezető gondolatokban a kémiai elemekkel, azok elterjedésével

Részletesebben

Törzsszám: VO-3/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016.

Törzsszám: VO-3/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016. DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú

Részletesebben

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 6. AZ ÜZEMIDŐ HOSSZABBÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ KÖTHETŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK... 1 6.1. Radiológiai

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni

Részletesebben

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ EU IRÁNYELVEK ÉS INTÉZKEDÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A GYAKORLATI TERVEZÉSI FELADATOKBAN MHT XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK,

Részletesebben

124/2009. (IX. 24.) FVM

124/2009. (IX. 24.) FVM 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

CSESZNÁK ANITA * I. A VÁLTOZÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK FELTÁRÁSA

CSESZNÁK ANITA * I. A VÁLTOZÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK FELTÁRÁSA CSESZNÁK ANITA * A vállalati jellemzők közötti kapcsolatok vizsgálata az EU-csatlakozás idején a Versenyben a világgal kutatási programban résztvevő vállalatok adatai alapján A Versenyben a világgal kutatási

Részletesebben

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax 217 ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. A DALA HÍM ÉS A!IÉVIZI-TÉi E E JLflOÉSTÜRTÉNETÉNEK Ös s z e h a s o n l í i á s a p a l y n o l ó g i a i v i z

Részletesebben

Az érintett területek területrendezési terveinek értékelése (tervezet)

Az érintett területek területrendezési terveinek értékelése (tervezet) II. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. április 30.) a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül ek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése című projekthez

Részletesebben

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3.

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3. Gyepterületek földminősítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben Dér Ferenc 1, Fábián Tamás 1, Hoffmann Richárd 1, Speiser Ferenc 2, Tóth Tibor 3 1 Kaposvári Egyetem

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

A paradicsom dinamikus terheléssel szembeni érzékenységének mérése

A paradicsom dinamikus terheléssel szembeni érzékenységének mérése Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu Összefoglalás A paradicsom dinamikus terheléssel szembeni érzékenységének mérése A

Részletesebben

Apróvadgazdálkodás SzTE MGK Dr. Majzinger István SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI INTÉZET

Apróvadgazdálkodás SzTE MGK Dr. Majzinger István SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI INTÉZET SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI INTÉZET APRÓVAD-GAZDÁLKODÁS (VADGAZDA MÉRNÖK BSc. SZAKOS HALLGATÓKNAK) DR. MAJZINGER ISTVÁN HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2008. 3. kiadás

Részletesebben