Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!"

Átírás

1 2012/4 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Idei utolsó Hírlevelünkben összefoglaljuk a Magyar Közlöny 159. számában november 29-én megjelent, az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012.évi CLXXVIII. törvényben szereplő módosításokat, elsősorban a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás, a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetéről és az önkéntes pénztárak működéséről szóló szabályozás változásait. Foglalkozunk az olyan évközi változásokkal is, amelyek 2013-tól hatályosak, így többek között a munkahelyvédelmi akciótervben megfogalmazott kedvezményekkel, lehetőségekkel. Hírlevelünkben az alábbi témakörökkel foglalkozunk: I. Személyi jövedelmeadó II. III. 1. Az adó alapját, a kedvezményeket és az adó megállapítást érintő módosítások 2. A béren kívüli juttatásokat, egyes meghatározott juttatásokat érintő változások 3. A biztosítások adókötelezettségét érintő változások 4. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) nyugdíjszolgáltatásának adómentessége 5. A külföldről származó osztalék után fizetendő adó megfizetésének határideje 6. A szakszervezet által adott béren kívüli juttatás adókötelezettsége 7. A kulturális szolgáltatás igénybevételének adómentessége 8. Egyéb változások Új adókedvezmények a foglalkoztatás bővítésére és a munkahely-megőrzésre Tbj. Minden kedves olvasónknak szeretetteljes, sikeres, boldog Új évet kívánunk az ALFA- HUMAN Kft. minden munkatársa nevében! ALFA HÍRLEVÉL 2011/2 1

2 Személyi jövedelemadó 1. Az adó alapját, a kedvezményeket és az adó megállapítást érintő módosítások 1.1. Az ún. szuperbruttó kivezetése 2013-tól végleg megszűnik az adóalapkiegészítés intézménye, ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket egységesen 16 százalék személyi jövedelemadó terheli. Természetesen e változás érinti az adóelőleg-szabályokat is, e körben a legjelentősebb változás, hogy 2013-tól már okafogyottá válnak (és ezért hatályukat vesztik) az adóalap-kiegészítéssel kapcsolatos nyilatkozattételi szabályok, és a munkáltató által juttatott jövedelem adóelőlegének megállapítása is egyszerűsödik. (Szja-tv. 29. ; 47. ) 1.2. A külföldi illetőségűek és a külföldön is adóztatható jövedelemmel rendelkező belföldiek kedvezményei Új szabályok vonatkoznak a külföldi illetőségűek által Magyarországon szerzett jövedelmük terhére érvényesíthető kedvezményre (adóalap-kedvezményre, adókedvezménye, adó feletti rendelkezési jogosultságra). Lényeges változás, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyt kedvezmény csak abban az esetben illeti meg, ha meghatározott jövedelmeinek legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. A külföldi illetőségű magánszemélyt még a 75 százalékos feltétel teljesülése esetén is csak olyan időszakra illeti meg a kedvezmény, amely időszakra más államban azonos vagy hasonló kedvezményre nem jogosult. (Szja-tv. 1/A. ) 1.3. A jövedelemszerzés helyének pontosítása az új Munka törvénykönyve szabályaival kapcsolatban A Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény nem használja a munkavégzés állandó, illetve változó helyének fogalmát, ezért a jövedelemszerzés helyének a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályait szükséges volt pontosítani. Az új rendelkezés szerint a jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység-végzés szokásos helyének fekvése szerinti állam. Külön szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg. [Szjatv pont d) alpont] Az adónyilatkozat változó szabályai A leglényegesebb változás, hogy az új szabályok áttekinthetőbb, egyszerűbb formában tartalmazzák az adónyilatkozat választására vonatkozó szabályokat. Továbbra is egy feltétellistának való megfelelésről (vagy nem megfelelésről) van szó, amely azokat a körülményeket írja le, amelyek teljesülése esetén az év közben levont adó, adóelőleg legfeljebb jelentéktelen eltéréssel a tényleges adókötelezettségnek felel meg, és ezért nem szükséges bonyolultabb adó-megállapítási módszert alkalmazni. [Szja-tv. 11/A., 46. (5) bekezdés] 1.5.Az adónyilatkozat 2012-re vonatkozó szabályai A adóévre vonatkozóan az adónyilatkozat választására a magánszemély azzal az eltéréssel (további feltétellel) jogosult, hogy csak akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett összevonás alá eső jövedelmet, továbbá más kifizetőtől kizárólag külön adózó jövedelmet szerzett. (Szja-tv. 11/B. ) Az adónyilatkozattal összefüggő új szabályok a módosító törvény kihirdetését kövező napon hatályba lépnek, azokat már a adóévre vonatkozó nyilatkozat megtételénél is alkalmazni kell [Szja-tv. 84/W. (2) bekezdés]. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 2

3 1.6.A családi kedvezményre vonatkozó szabályok változása A családi kedvezmény szabályainak alkalmazhatósága, ha a magánszemély más ország szabályai szerint jogosult családi pótléknak megfelelő ellátásra A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat az Szja-törvény módosuló 1/A. - ának rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni, tehát a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. [Szja-tv. 29/B. (5) bekezdés] A családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására vonatkozó pontosító szabályok A módosítás nem érinti a családi kedvezményre jogosult és a családi kedvezmény megosztással történő igénybevételére jogosult magánszemélyek körét. A kedvezmény közös érvényesítése az adóelőleg-megállapítás során is lehetséges, mindössze annyi változik, hogy a megváltozott fogalomhasználatnak megfelelően a családi kedvezmény érvényesítéséhez adandó nyilatkozatot szabályozó rendelkezés már nem a jogosultak közötti megosztást, hanem közös érvényesítést említ. A jogosult és jogosultnak nem minősülő magánszemély közötti kedvezmény megosztása továbbra is csak az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban lehetséges. [Szja-tv. 29/B. (1a) (1d) bekezdés, 48. (3) bekezdés] 1.7.A bevallási kötelezettséget érintő pontosító szabályok kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani. A hivatkozott rendelkezés 2013-tól kiegészül azzal, hogy ezt az összeget az adóbevallásban, a munkáltatói adó-megállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell. [Szja-tv. 7. (1) bekezdés m)pont, 11. (3) bekezdés a)pont]. 1.8.A közös tulajdonban álló ingóság, ingatlan hasznosításának pontosító szabályai Mint ismeteres, 2011-től az ingatlanhasznosítási tevékenység csak, mint önálló tevékenység viselhet közterheket (a különadózás lehetősége megszűnt). A közös tulajdont hasznosító tevékenységgel kapcsolatban az Szja-törvény 16. -a (3) bekezdésének 2012-ben hatályos b) pontja úgy rendelkezik, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja. Az idézett rendelkezés alapján kérdésként merül fel, hogy közös tulajdon esetén kit kell a tevékenységet folytatónak tekinteni, vagyis a rendelkezés tartalma bizonytalan. Az előbbiekre tekintettel az idézett rendelkezés 2013-tól hatályát veszti. Ennek az a következménye, hogy erre az esetre is az Szja-törvény 4. -a (6) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni, azaz közös tulajdon esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában az ingó vagyontárgy, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 3

4 2. A béren kívüli juttatásokat, egyes meghatározott juttatásokat érintő változások 2.1.A béren kívüli juttatások Változás január 1-jétől. A béren kívüli juttatások értékének 1,19 szorosa után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10 százalék helyett. /1998. évi LXVI. törvény 3. (4) bek./ Nem változott. A törvényben meghatározott egyes juttatások a kifizetőt terhelő közteher mellett juttathatók a magánszemélynek. A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19 szorosa. /Szja- tv. 69. (2) bek./ Béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet- utalvány juttatása, az iskolakezdési támogatás címén adott támogatás, a Széchenyi-pihenőkártyán adott támogatás, a helyi utazási bérlet juttatása, önkéntes nyugdíj-, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás, az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása A munkahelyi étkeztetést érintő változás A 2012-ben hatályos szabályozás szerint csak az a munkahelyi étkeztetés minősült béren kívüli juttatásnak, amely a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen valósult meg. Utalvány, elektronikus adathordozó formájában történő juttatás esetén további feltétel volt, hogy ez az étkezőhely kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit lássa el tól ez feltétel megszűnik, tehát már utalvány juttatása esetén sem kizáró ok, ha más magánszemélyek is igénybe veszik az étkezőhely szolgáltatását. Változatlan viszont az a feltétel, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell működnie. [Szjatv. 71. (1) bekezdés b)pont ba)alpont és (2) bekezdés b)pont ba)alpont] 2.3.Az iskolakezdési támogatás új szabályai E körben változás, hogy 2013-tól iskolakezdési támogatás csak utalvány formájában nyújtható (tehát a számlával való elszámolás lehetősége megszűnik). Az utalvány lehet papír alapú vagy elektronikus utalvány is. Szintén változás, hogy az utalvány a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel. Lényeges pontosító előírás, hogy a jogosultságról a magánszemély csak nyilatkozatot tesz a munkáltatónak, továbbra sincs tehát szükség arra, hogy a magánszemély bármilyen igazolást (például iskolalátogatási igazolás) benyújtson. Természetesen az esetleges valótlan nyilatkozat jogkövetkezményeit is a magánszemély viseli. Nincs változás: a) a juttatás mértékében, amely gyermekenként és szülőnként a minimálbér 30 százaléka [Szja-tv. 71. (6) bekezdés g)pont] 2.4.Béren kívüli juttatások keretösszege Ha a munkáltató által a munkavállalónak juttatott, önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások együttes értéke meghaladja az adóévi 500 ezer forintot, illetve a jogviszony fennállásának időtartamával arányos részét, a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ez utóbbi időarányosítási szabály méltánytalan helyzetet eredményezhetett az elhunyt munkavállalónak biztosított juttatások esetében. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 4

5 Az előbbiekre figyelemmel a törvény már 2012-re is alkalmazhatóan úgy rendelkezik, hogy az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg [Szja-tv. 70. (4) bekezdés, 84/W. (6) bekezdés]. Figyelem! Az 500 ezer forintot meghaladó rész utáni 27 százalékos mértékű EHO összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított 10 százalékos, január 1- től kezdődően 14 százalékos EHO. 2.5.Az Erzsébet-utalványt érintő változások 2013-tól az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 8 ezer forintra emelkedik. Nem változik az a szabály, hogy a havi juttatási keretösszeg az adóéven belül utólag adott juttatás esetén is alkalmazható ben az Szja-törvény átmeneti rendelkezése biztosította, hogy az Erzsébetutalvány az év végéig fogyasztásra kész étel vásárlásán kívül felhasználható legyen melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére is tól ez a felhasználási lehetőség véglegessé válik azzal, hogy melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére való felhasználhatóság az Erzsébet utalvány törvényi meghatározásának részévé válik [Szja-tv. 71. (1) bekezdés b)pont bb)alpont és (2) bekezdés b)pont bb)alpont]. 2.6.Az egyes meghatározott juttatások körét érintő változás Mint ismeretes, egyes meghatározott juttatásnak minősül az a termék, szolgáltatás, vagy az ezekre szóló utalvány formájában a munkáltató által biztosított juttatás, amely esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg. E juttatási körbe azonban 2013-tól nem tartozhat bele a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. Az ilyen utalványok juttatása esetén, ha azt dolgozó kapja, a juttatás bérként közteherköteles, míg ha például a dolgozó közeli hozzátartozója kapja, a juttatás egyéb jövedelemként adózik. [70. (1a) bekezdés]. 3. A biztosítások adókötelezettségét érintő változások Az adómentes és adóköteles biztosítási díj új meghatározása, új biztosítási fogalmak 3.1.Új biztosítási fogalmak A biztosítások személyi jövedelemadókötelezettségével összefüggő szabályok felülvizsgálata eredményeként 2013-tól új fogalmak jelennek meg a törvényben (személybiztosítás, az előzőekben már bemutatott kockázati biztosítás, életbiztosítás, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, járadékbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, biztosító teljesítése stb.), illetve pontosításra kerül néhány, meglévő szabály is (bér, a korábban már említett adóköteles biztosítási díj). Személybiztosításnak az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás minősül (Szja-tv pont). Az Szja-törvény 2013-tól az új Polgári törvénykönyv tervezetében szereplő biztosítási fogalmakkal összhangban de azokkal nem feltétlenül azonosan meghatározza az életbiztosítás, a betegségbiztosítás és a balesetbiztosítás fogalmát. E szerint az életbiztosítás olyan személybiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 5

6 járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget (Szja-tv pont). Az Szja-törvény alkalmazásában betegségbiztosításnak (vagy egészségbiztosításnak) az olyan személybiztosítás minősül, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is (Szja-tv pont). E fogalomból következik, hogy a biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló orvosi protokoll szerinti gyakorisággal elvégzett szűrővizsgálatok beleértendők a betegségbiztosítás fogalmába, ugyanakkor az ún. menedzserszűrések díja 2013-tól sem finanszírozható adómentes betegségbiztosítás díja formájában. A balesetbiztosítás továbbra is olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget (Szja-tv pont) Adómentes díjú biztosítások Az Szja-törvény 2012-ben hatályos szabálya alapján adómentes a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja, évben értékhatár nélkül, 2013-ban havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó díjfizetés mértékéig áll fenn. [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3. alpont] Az 1. számú melléklet új 6.9. alpontja alapján adómentes díjú biztosítások január 1-jétől január 1-jétől a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások rendszeres díja (összegbeli korlátozás nélkül) adómentes (függetlenül attól, hogy e biztosítások az Szja-törvény kockázati biztosításra vonatkozó meghatározása alapján nem tekinthetők kockázati biztosításnak). E rendelkezés alkalmazásában rendszeres díjnak az a díj minősül, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.9. alpont). Ezen adómentességi rendelkezéssel összefüggésben az Szja-törvény a kifizető számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az említett életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, továbbá a biztosító nevéről és székhelyéről (Szja-tv. 1. számú melléklet 9.6. alpont). A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások nem rendszeres díja (például az eseti díj) a díjfizetés időpontjában adóköteles, az Szja-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként. Ugyanakkor a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások visszavásárlása esetén a biztosító teljesítése, illetve a biztosítás átalakítása, módosítása esetén a biztosítás díjtartaléka egyéb jövedelemként válik adókötelessé. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 6

7 3.4. Az adóköteles biztosítási díj A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a lejáratkor teljesít kifizetést a biztosító) más személy (például kifizető) által fizetett díja (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokat) ugyanakkor a díjfizetés időpontjában adóköteles (Szjatv pont). A 2013-tól hatályba lépő új szabályozás a 2012-ben hatályos szabályok szerint adómentes díjúnak tekintett biztosításokhoz képest a következő változást jelenti: az ún. teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítások díjai közül csak a rendszeres díjak adómentesek, a rendszeres díjon kívül fizetett díjak (például eseti díjak) a díjfizetés időpontjában már adókötelesek (a kifizető/munkáltató által fizetett adóköteles díj 2013-tól az Szja-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként, azaz kifizetői adóteher mellett adózik). Az Szja-törvény 2013-tól az adóköteles biztosítási díj fogalmánál egyértelművé teszi, hogy a biztosítási jogviszonyban (kifizető által magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés esetén) a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély szerzi meg a biztosítási díj formájában az adóköteles bevételt. A biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának új szabálya, a biztosításból származó kamatjövedelem újrafogalmazott kedvezményrendszere 3.5. A kamatjövedelem megállapításának új szabálya január 1-jétől módosul a biztosításból származó kamatjövedelem meghatározásának szabálya. Az adómentes és adóköteles díjú biztosítások újrafogalmazása következtében jelentősen egyszerűsödik a biztosítói kifizetések személyi jövedelemadó-kötelezettsége A biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózása Az Szja-törvény január 1-jétől a tartós befektetésből származó jövedelem (tbsz) kedvezményes adózási szabályait alapul véve (így különösen figyelemmel a tbsz-nél előírt gyűjtőévre és a tbsz zárt rendszerére) újrafogalmazza a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményének szabályait A biztosítói kifizetések újrafogalmazott adókötelezettsége A biztosítások személyi jövedelemadókötelezettsége felülvizsgálatának részeként január 1-jétől módosulnak az adómentes biztosítói kifizetések. A biztosító szolgáltatása 2013-tól is jellemzően adómentes (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpontjának felvezető szövege). Az Szja-törvény adómentes szolgáltatásként nevesíti kockázati biztosítások esetében a halál esetére szóló biztosítási, a balesetbiztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatást, továbbá adómentesnek tekinti a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közül a nyugdíjbiztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatást is [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c)pont]. A személybiztosítás alapján nyújtott, az adómentesség feltételeinek meg nem felelő biztosítói teljesítés kamatjövedelemként vagy egyéb jövedelemként adózik [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c)pont, 65. (1) bekezdés d)pont, 28. (2) bekezdés]. A felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összege olyan módon adóköteles, amilyen jogcímen a biztosító szolgáltatása elmaradt jövedelmet pótol [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont a)pont és 1. (9) bekezdés a)pont]. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 7

8 4. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) nyugdíjszolgáltatásának adómentessége 2013-tól az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a NYESZszámla nyugdíjszolgáltatása akkor adómentes, ha a jogosult tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, illetve nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett. A korábbi 2013 előtti szabályozás szerint a nyugdíjszolgáltatás adómentességhez elegendő volt a megelőző 3. adóévben történő taggá válás, illetve számlanyitás. Természetesen a már létrejött tagi jogviszonyokat, megkötött NYESZ-számlákat az új előírás nem érintheti visszamenőlegesen hátrányosan, ezért átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját január 1-jét megelőzően nyitotta meg, illetve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi jogviszonya január 1-jét megelőzően keletkezett, a magánszemélyt megillető nyugdíjszolgáltatás adókötelezettségére a december 31-én hatályos szabályokat lehet alkalmazni. [Szja-tv. 84/W. (8) bekezdés, 1. számú melléklet 6.5. alpont] 5. A külföldről származó osztalék után fizetendő adó megfizetésének határideje A külföldről származó osztalék után az adót a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. A 2013 előtt hatályos szabályozás szerint adót az osztalék megszerzése negyedévét követő hónap 12-éig kellett megfizetni. [Szja-tv. 66. (3) bekezdés] 6. A szakszervezet által adott béren kívüli juttatás adókötelezettsége január 1-jétől nem lehet adómentes a szakszervezet által nem pénzben adott azon juttatás, amely az Szja-törvény szabályai alapján béren kívüli juttatásnak minősül [Szja-tv. 1. számú melléklet 3.3. alpont]. 7. A kulturális szolgáltatás igénybevételének adómentessége január 1-jétől az adómentesnek minősül a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. A szabály kizárja az adómentes juttatások köréből a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt támogatást. Az 50 ezer forintos értékhatár a sporteseményre szóló jegy, bérlet formájában adott juttatással együtt értendő, amely már 2012-ben is adómentes volt. [Szja-tv. 1. számú melléklet alpont] 8. Egyéb változások A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2012-ben visszalépett magánszemélyeket érintő szabályok A visszalépő tagi kifizetések adómentességéről rendelkezik az Szjatörvény 84/L. átmeneti rendelkezése. Eszerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe a november 3-át követő visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 8

9 II. Új adókedvezmények a foglalkoztatás bővítésére és a munkahely-megőrzésre október 1-jei ülésnapján fogadta el az Országgyűlés a Munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi CXLVI. törvényt. A törvény a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetű munkavállalókra tekintettel jelentős mértékű kedvezményeket ad a foglalkoztatóknak az élő munkára rakódó közterhekből. Az új kedvezmények január 1-jével lépnek hatályba. 1. Milyen jogviszonyban, kinek és miből jár kedvezmény? A kedvezményeket a kifizető munkáltató havonta, a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján, a számviteli törvény szerint meghatározott munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adójából levonva érvényesítheti. A kedvezmények meghatározott részénél, ahol nagyobb mértékű a szociális hozzájárulási adó kedvezménye, a munkáltató a szakképzési hozzájárulás alól is mentesül Szociális hozzájárulási adó kedvezmény A kedvezmény alanya a (szociális hozzájárulási-adó alanyának minősülő) kifizető. Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt ) esetén kifizető az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató (vagyis akit a munkaviszony létesítésével egyidejűleg maguk közül írásban kijelöltek). [2011. évi CLVI. törvény 454. (2) (5a) bekezdések] A szociális hozzájárulási adó (rész) kedvezmény alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér. A bruttó munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni Szakképzési hozzájárulási kedvezmény A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulásból kedvezményt érvényesíthet a pályakezdő foglalkoztatása esetén az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Eat.) 462/B. (2) bekezdése szerinti, a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. (2) bekezdése szerinti, a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. (2) bekezdése szerinti, a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett. Aki szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett, értelemszerűen a kedvezménynek sem alanya. (2011. évi CLV. törvény 2. ) A szakképzési hozzájárulás alapját a munkavállalónak a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér összege csökkenti, de legfeljebb kedvezményezett munkavállalónként havonta 100 ezer forint. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 9

10 Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe (részmunkaidős foglalkoztatásnak az a foglalkoztatás minősül, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt). [2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés] Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból január 1-jétől igénybe vehető új kedvezményeket. 2. A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény A 25 év alatti és 55 év feletti korosztályba tartozó munkavállalók foglalkoztatása esetén a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő szociális hozzájárulási adó 100 ezer forintig 12,5 százalék (ami mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). A munkabér 100 ezer forint feletti részére a szociális hozzájárulási adót a normál, 27 százalékos mértékkel kell megállapítani. A hónap egészére jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti (vagyis nem kell töredékhónappal számolni, és nem kell az adott hónapot két részre, kedvezményes és nem kedvezményes időszakra bontani, ha a meghatározott életkort hónap közben töltik be). Még nagyobb kedvezmény jár a 25 év alatti munkavállaló után a kifizetőnek, ha a 25 év alatti pályakezdő legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik; ez esetben a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében. Emellett, a szociális hozzájárulási adó alól mentes 2 éves időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forintos munkabérig. A 180 napba a biztosítási (járulékfizetési) kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be, tehát az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi-, idénymunka) vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát itt nem kell figyelembe venni. A pályakezdőknél is érvényesül a szabály, hogy nem kell töredékhónappal számolni, és teljes hónapra jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló betölti a 25. életévet, vagy a foglalkoztatás második éve véget ér. [2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés, évi CLVI. törvény 462/B. ] 3. A nem szakképzett munkavállalók utáni kedvezmény A szakképzettséget nem igénylő (a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, január 1-jétől hatályos KSH közlemény, FEOR-089. főcsoportjába tartozó) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó 100 ezer forintig tehát 12,5 százalék (ami mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). Ha a munkavállalót az adó-megállapítási időszak (tárgyhónap) nem teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörben, vagy nem kizárólagosan ilyen munkakörben alkalmazták, adókedvezmény sem jár az adó-megállapítási időszakra (2011. évi CLVI. törvény 461. ). 4. A tartósan álláskeresők utáni kedvezmény A tartósan álláskeresők után nagyobb mértékű, de időben korlátozottabb adókedvezmény jár. A szociális hozzájárulási adó számított összegéből igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ebben az időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig), ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 10

11 majd 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (a fizetendő szociális hozzájárulási adó tehát 12,5 százalék, amely mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). Az adókedvezmény szempontjából tartósan álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) által a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy minősül. Ha az álláskereső közfoglalkoztatásban vett részt, a közfoglalkoztatási jogviszonyát a 9 és a 6 hónap számítása során nem lehet figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatási jogviszony ideje nem számít be a 6 hónapba, és annyival meghosszabbodik a 9 hónapos referenciaidőszak. Bár a közfoglalkoztatás ideje nem ismerhető el, mint álláskeresési időszak, e szabály azonban kedvezményt is jelent a korábban közfoglalkoztatottra nézve, hiszen a munkavállaló ezáltal nem veszíti el a közfoglalkoztatást megelőzően, álláskeresőként szerzett jogosultsági idejét. Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve az adott hónapban lejár, az egész hónapra jár a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól. Ehhez hasonlóan a 14,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni akkor is, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben jár le [2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés, évi CLVI. törvény 462/C. ]. 5. A kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény A gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók esetén a szociális hozzájárulási adó számított összegéből igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ekkor szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig). A kedvezmény a bruttó munkabér 14,5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében, vagyis a fizetendő szociális hozzájárulási adó a harmadik évben 12,5 százalék 100 ezer forintig, amely mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni. A három évig járó kedvezmény legkésőbb az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napjáig érvényesíthető. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike az érintett személyt megillette. Egymást követő több ellátás esetén a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani. Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve az adott hónapban lejár, az egész hónapra jár a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól. Ehhez hasonlóan a 14,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni akkor is, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben ér véget [2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés évi CLVI. törvény 462/D. ]. 6. Az anyasági ellátások melletti munkavégzés szabályai A kedvezmények kapcsán érdemes említést tenni azokról az előírásokról is, amelyek az ellátások melletti munkavégzést korlátozzák. Gyermekgondozási díj (gyed) mellett szűk kivétellel kizárt a munkavégzés. A törvény előírja, hogy nem jár gyed, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez (ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást), vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. [1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. a) pont] ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 11

12 Gyermekgondozási segély (gyes) és gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósítása alatt már lehet meghatározott időkorlátok mellett munkát végezni. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy (a nagyszülő, a kiskorú szülő gyermekének gyámja kivételével) kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után korlátozás nélkül folytathat. A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet, míg a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik (1998. évi LXXXIV. törvény 21., 21/A. 24. ). 7. A kedvezmények időtartama A 25 év alatti (ide nem értve a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdőt) és az 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmények mindaddig járnak, amíg az életkori feltétel amunkavállalónál teljesül, vagyis amíg a munkavállaló be nem tölti a 25. életévét, illetve amikor a munkavállaló már betöltötte az 55. életévét. A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdők foglalkoztatása esetén a kedvezmény (legfeljebb) két évig jár, de nem tovább, mint a 25. életév betöltése. A nem szakképzettek utáni kedvezmény időkorlát nélkül, vagyis addig érvényesíthető, amíg a munkavállalót szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatják. Korlátozott ideig, három évig jár a kedvezmény a munkáltatónak, ha tartósan álláskeresőt, vagy anyasági ellátásban részesülő (részesült) munkavállalót alkalmaz (ezekben az esetben ugyanakkor nagyobb a kedvezmény). 8. A kedvezmény érvényesítésének módja A munkáltató a kedvezményt nem utólag kapja meg, hanem már év közben folyamatosan, a havi bevallásaiban érvényesítheti. Fontos szabály, hogy a munkáltató ugyanazon munkavállalója után nem alkalmazhat egyszerre több jogcímen adókedvezményt (a kedvezmények közötti választás joga a kifizetőé). Ez alól kivétel a start plusz, extra és bónusz kedvezmény, amelyek mellett párhuzamosan lehet egy másikat is érvényesíteni (egyszerre összesen két kedvezmény igénybevétele megengedett). A 2013-tól alkalmazható új kedvezményekre azonban speciális előírás vonatkozik, így azokat a start plusz, extra, bónusz kedvezményekkel sem lehet együtt alkalmazni (2011. évi CLVI. törvény 463. ). ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 12

13 Az új kedvezmények igénybevétele sokkal egyszerűbb, mint az eddig megszokott startkártya kedvezmények, mivel azok érvényesítéséhez nincs szükség az adóhatóság által kiállított kártyára. Az adókedvezmény jogszerű igénybevételéhez azonban egyes esetekben szükséges, hogy a támogatott munkavállaló kérelmére kiállított igazolás a munkáltató birtokában legyen, amely tanúsítja a jogosultság fennállását. Igazolás kell a tartósan álláskereső után járó és a kisgyermekes munkavállalóra tekintettel érvényesíthető kedvezményeknél. Az előbbinél az igazolást kiállító szerv a munkaügyi központ, az utóbbinál az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely. 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalóknál, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozóknál a kedvezmény érvényesítéséhez nem szükséges igazolás. Ellenben a 25 év alatti pályakezdő esetében a munkavállalónak egy alkalommal igazolnia kell a munkáltatója részére, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Ez az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. Az igazolást az állami adóhatóságtól kell kérnie a pályakezdőnek. Az igazolásokkal való visszaélések elkerülése érdekében a törvény előírja azt is, hogy a tartósan álláskereső személyek után, illetve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény ellenőrzése céljából az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv a tárgyhónapban kiállított igazolásban szereplő adatokat a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig elektronikus úton hivatalból megküldi az állami adóhatóság részére. (2003. évi XCII. 3. számú melléklet J) pont) 9. Kedvezménykorlát Nyilvánvaló, hogy magasabb jövedelmű munkavállalók esetén a munkáltatói adókedvezmény nem vonatkozhat a jövedelem egészére. A kedvezmény alapját ezért havi 100 ezer forintban maximálja a törvény, ami azt is jelenti, hogy ennél magasabb munkabér esetén is érvényesíthető adókedvezmény, de a munkabér 100 ezer forint feletti részére már a teljes közterhet (27 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást) meg kell fizetni. 10. Nincs továbbfoglalkoztatási, létszámbővítési előírás A 2013-ban életbe lépő új kedvezmények igénybevétele a munkáltató oldaláról nincs speciális feltételekhez kötve. A munkáltatónak így nem kell kötelezettséget vállalnia arra, hogy meghatározott ideig foglalkoztatja vagy továbbfoglalkoztatja a munkavállalót. A kedvezménynek nem feltétele kötelező létszámbővítés sem. 11. Részmunkaidő A munkáltatói adókedvezményre való jogosultság nem függ attól, hogy a munkavállalót hány órában foglalkoztatják, a kedvezmény mértéke azonban igen. A kedvezmény alapjának havi 100 ezer forintos felső határát ugyanis időarányosan a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkenteni kell, ha a munkavállalót nem teljes munkaidőben foglalkoztatják. 12. A törvény hatálybalépése előtti jogviszonyok megítélése Az újfajta kedvezmények a január 1- jétől kezdődő adó-megállapítási időszakokra érvényesíthetők. A törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy a kisgyermekes munkavállaló január 1-je előtt, vagy után tér vissza a ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 13

14 munkaerő-piacra. Ez azt jelenti, hogy 2013 előtt visszatérő kisgyermekes munkavállalók után is érvényesíthető (legkorábban január 1-jétől) a három évig járó kedvezmény, azzal, hogy a kedvezmény érvényesítésének végső időpontja minden esetben legkésőbb az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napja lehet. A legfeljebb 180 nap (biztosítással járó) munkaviszonnyal rendelkező pályakezdőknél speciális (átmeneti) szabály érvényesül. Ez kimondja, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható a kedvezmény, azzal, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontjának január 1-jét kell tekinteni [2011. évi CLVI. törvény 462/B. (7) bekezdés]. 13. Régi kedvezmények A vállalkozásoknak továbbra is megéri számolni, hogy ha több kedvezmény közül választhatnak, melyiket érvényesítik. Érdemes 2013-ban is figyelemmel lenni az ún. bérkompenzációs adókedvezményre (munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény), amely 2013-ban minden kifizető munkáltatóra vonatkozik (vagyis azokra is, akik elvárt béremelést évben nem hajtottak végre). A kedvezmény mértéke (részletesen 1. sz melléklet) a) a évre havonta aa) a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, ab) az aa) alpont szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 14 százalékát meghaladó része, ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot; b) évre havonta ba) a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, bb) az előző pont szerint meghatározott összegnek (12 ezer forintnak) a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot. A részkedvezmény alapja a kifizetővel munkaviszonyban álló munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért). (2011. évi CLVI. törvény 460. ) III. Tbj. Figyelem! január 1-jétől megszűnik a nyugdíjjárulék felső határa. A felső határra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a január 10-éig megszerzett, 2012 decemberében járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani január 1-jétől havi 270 forinttal nő az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke. Ennek eredményeként havi forintra növekszik a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni- és társas vállalkozóknak valamint azoknak a személyeknek a fizetési kötelezettsége, akik egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelesek. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a magán-nyugdíjpénztár tagok is megállapodást köthessenek 34 százalék nyugdíjjárulék megfizetése mellett - maximum 5 év szolgálati idő illetve - szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 14

15 1. sz. melléklet Bruttó jövedelem (Ft) Bruttó jövedelem (Ft) 27% Szochó adó Szochó adóból igénybe vehető 75 ezer Ft-ot meg nem haladó rész 21,5%-a Szochó adóból igénybe vehető 75 ezer Ft feletti rész 14%-a Igénybe vehető kedvezmény (C-D) Fizetendő szochó adó (B-E) (Ft) Szochó adóból igénybe vehető 75 ezer Ft-ot meg nem haladó rész 16%-a Szochó adóból igénybe vehető 75 ezer Ft feletti rész 20%-a Igénybe vehető kedvezmény (I-J) Fizetendő szochó adó (H-K) (Ft) 27% Szochó adó ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 15

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

Személyi jövedelemadó 2013

Személyi jövedelemadó 2013 Összevont adóalap Személyi jövedelemadó 2013 Megszűnik az adóalap-kiegészítés, teljes egészében érvényesül a 16 százalékos adómérték. A kiszámított jövedelem 78 százaléka minősül adóalapnak akkor, ha a

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t i s tlivaetal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Z ).crfcc ( 4z9,(.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások

A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások H-1037 Budapest Montevideo u. 3/A Tel.: +36 1 430-3400 Fax: +36 1 430-3402 abt@abt.hu www.abt.hu Budapest, 2012. december A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások Tisztelt Ügyfeleink!

Részletesebben

A munkahelyvédelmi akcióterv

A munkahelyvédelmi akcióterv A munkahelyvédelmi akcióterv Kapcsolattartás s a NAV-al Telefonos kapcsolattartás Tájékoztatási Call Center /TCC/ 06-40/42-42-42 Mobilhálózatokból a kék szám: 06-20/33-95-888 06-30/33-95-888 06-70/33-95-888

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2011/3 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az adótörvényeket módosító T/4662 számú törvényjavaslatot a Parlament hosszas vita után, nagyon sok kiegészítés, benyújtott egyéni és bizottsági módosító indítvány

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései

A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései Karácsony Imréné cégtárs 2013. január15. Jövedelmeket terhelő adók Bérterhek Egyes meghatározott juttatások Kafetéria Szociális hozzájárulási adó

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013.

BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013. BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013. Biztosítás típusok Cég által fizetett díj Biztosító szolgáltatása, kifizetése Kockázati biztosítások (nincs lejárati szolgáltatás és visszavásárlási érték) Kockázati (halál esetére)

Részletesebben

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról /Cafeteria/ 2014 A 2014. évi cafeteriát és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozások nem sok újat hoztak a 2013. évi

Részletesebben

A Személyi Jövedelemadó 2015

A Személyi Jövedelemadó 2015 A Személyi Jövedelemadó 2015 1995. évi CXVII. törvény Általános rendelkezés Szja tv. 1. Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

és egyéb változások 2015

és egyéb változások 2015 és egyéb változások 2015 A béren kívüli juttatások köre: Erzsébet utalvány - 8.000 Ft/hó Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó Helyi közlekedési bérlet bérlet árának összegéig Iskolakezdési támogatás min.

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 213. szám 85151 Biztosának Hivatala köztisztviselői közül, állandó jelleggel legalább szöveggel; a felhatalmazott munkatársak szövegrész helyett a felhatalmazott köztisztviselő

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

2012.12.13. Szatmári László

2012.12.13. Szatmári László A Személyi Jövedelemadó változásai 2013 A kisadózó vállalkozások tételes adója Szatmári László A Személyi Jövedelemadó változásai 1 Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül:

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül: Adatlap 213 a munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

Részletesebben

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény Cafeteria 2015 Adómentes juttatások Sportrendezvény 2015-től a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása továbbra is korlátlan értékben lesz adómentes, amennyiben az adott sportrendezvény a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása

Részletesebben

T/13049. számú törvényjavaslat

T/13049. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13049. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő

Részletesebben

2010. évi adatszolgáltatások K jelű nyomtatványok

2010. évi adatszolgáltatások K jelű nyomtatványok 2010. évi adatszolgáltatások K jelű nyomtatványok Mint ahogy azt már korábbi években is megszoktuk, idén, 2010-ben is a magánszemélyek jövedelemadójának megállapítása és ellenőrzése céljából az állami

Részletesebben

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz (Részlet a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 16% Minimálbér, bruttó: 105 000 Garantált bérminimum, bruttó

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Előadó: Tóth Róbert ügyvezető Bróker Royal Kft. JNSZMKIK regisztrált szakértője 2012. április 26. A biztosítás

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról1 Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. január 31-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. január 31-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Cafeteria szabályzat elfogadása Előadó: Fiskál János polgármester Előterjesztés tartalma: határozat

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Hivatal Cafetéria Szabályzatáról A közszolgálati tisztviselőkről szóló

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

Fogyatékos személyek adó-kedvezménye

Fogyatékos személyek adó-kedvezménye Fogyatékos személyek adó-kedvezménye Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magán-személynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011.

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. Személyi jövedelemadó változások 1. Az adó mértéke Megszűnik a sávosan progresszív adózás! 2011-től 16 százalékos egységes személyi

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.

Részletesebben

Munkahelyvédelmi akcióterv

Munkahelyvédelmi akcióterv Munkahelyvédelmi akcióterv Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók adókedvezménye Nem változik A foglalkoztató a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100.000 forint után 14,5

Részletesebben

Az előadás képei letölthetőek:

Az előadás képei letölthetőek: Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Biztosítási díjak adózása 2015 Budapest, 2014. december 15. Előadó: Vadász Iván alelnök Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Biztosítási

Részletesebben

A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE

A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE ADÓTÖRVÉNYEK 2015. TB 2015. január 21. Előadó: 9 00-10 30 Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE Nem terjed ki a biztosítás egyebek mellett

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben