ARANYBÁNYA POTENCIÁLIS KÖRNYEZETI VESZÉLYFORRÁS? A VERESPATAKI ESEMÉNYEK ÉS AZ ÜGY ÉRDEKÉBEN KÖRNYEZETVÉDELMI SÍKON ÉRVÉNYESÍTHETŐ JOGI ESZKÖZÖK

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány ARANYBÁNYA POTENCIÁLIS KÖRNYEZETI VESZÉLYFORRÁS? A VERESPATAKI ESEMÉNYEK ÉS AZ ÜGY ÉRDEKÉBEN KÖRNYEZETVÉDELMI SÍKON ÉRVÉNYESÍTHETŐ JOGI ESZKÖZÖK Budapest, 2006 Készítette: Hideg Edina Tartalomjegyzék - 3 -

2 TARTALOMJEGYZÉK... 3 BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA A KÖZÖSSÉGI POLITIKA TÖRTÉNETE ÉS ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI POLITIKA ALAPELVEI A SZENNYEZŐ FIZET ELV FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN MI TÖRTÉNIK VERESPATAKON? HÁTTÉR A ÉVI TISZAI CIÁNSZENNYEZÉS A BERUHÁZÁS MEGVALÓSULÁSÁVAL JÁRÓ POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSOK A beruházás pozitív hatásai A beruházás negatív hatásai ALBURNUS MAIOR AZ ESEMÉNYEK SODRÁBAN FILMES SEGÉLYKIÁLTÁS ROMÁNIA EU-CSATLAKOZÁSÁNAK FOLYAMATA A 70-ES ÉVEKTŐL A CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSÁIG ROMÁNIA ÉS A KÖRNYEZETI ACQUIS AZ ÜGY ÉRDEKÉBEN KÖRNYEZETVÉDELMI SÍKON ÉRVÉNYESÍTHETŐ JOGI ESZKÖZÖK A NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG FEJLŐDÉSE EGYEZMÉNY AZ ORSZÁGHATÁROKON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK VIZSGÁLATÁRÓL EGYEZMÉNY A HATÁROKAT ÁTLÉPŐ VÍZFOLYÁSOK ÉS NEMZETKÖZI TAVAK VÉDELMÉRŐL ÉS HASZNÁLATÁRÓL EGYEZMÉNY AZ IPARI BALESETEK ORSZÁGHATÁROKON TÚLI HATÁSAIRÓL AZ IPARI BALESETEK HATÁROKON ÁTTERJEDŐ HATÁSAIBÓL EREDŐEN A HATÁRVIZEKEN OKOZOTT KÁROKÉRT VISELT POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGRŐL ÉS KÁRTÉRÍTÉSRŐL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV MAGYAR-ROMÁN HATÁRVÍZI EGYEZMÉNY KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV A TANÁCS JÚNIUS 27-ÉN KELT 85/337/EGK, AZ EGYES KÖZ- ÉS MAGÁN BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATÁRÓL SZÓLÓ IRÁNYELVE, KIEGÉSZÍTVE A TANÁCS MÁRCIUS 3-I 97/11/EK IRÁNYELVE RENDELKEZÉSEIVEL AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAG KITERMELŐ IPARBAN KELETKEZŐ HULLADÉK KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ IRÁNYELV VÁLTOZTATÁSAI NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA ÖSSZEGZÉS BEFEJEZÉS JOGFORRÁSOK IRODALOMJEGYZÉK

3 Bevezetés Az arany nagy kincs. Hozzáértők szerint ha egy adott ércben tonnánként legalább 2-3 gramm fellelhető belőle, akkor az érc már gazdagnak számít. De ha csupán egy tized gramm van jelen, már akkor is érdemes kibányászni, hiszen az aranyból származó profit fedezi a kitermelés és feldolgozás költségeit. A gazdasági cél tehát adott: a lehető legnagyobb bevétel elérése a lehető legkisebb ráfordítással. Azonban a gazdasági cél nem veszi figyelembe azt, hogy a kitermelés során környezeti károk is keletkezhetnek, amelyeket meg kell téríteni amennyiben meg lehet. Ha azonban a keletkező kár természeténél fogva nem téríthető meg, azaz az eredeti állapot nem állítható vissza, el kell gondolkoznunk: érdemes-e belefogni a rengeteg pénzzel kecsegtető beruházásba? A gazdasági szempont nagyon sokáig döntő jelentőséggel bírt az egész világon. A legfontosabb mérce a versenytársak között legyenek azok országok vagy vállalatok az évszázadok során az volt, hogy melyik rendelkezik nagyobb a vagyonnal és ebből kifolyólag tekintéllyel. Napjainkban azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatosság. Ma már egyre több ember szemében az a gazdasági szereplő tűnik értékesebbnek, amelyik képes lemondani az extrahaszonról annak érdekében, hogy kevésbé vagy egyáltalán ne károsítsa a környezetet, hogy megőrizhessük azt a jövő generációinak is abban a formájában, ahogyan mi kaptuk elődeinktől. Dolgozatomban Verespatak kálváriáját mutatom be. Az erdélyi településen és környékén rengeteg aranyat rejtenek a hegyek. A területen már az ókorban is bányászati tevékenység folyt a föld alatt. Most azonban egy új cég szeretne aranyat kitermelni nyíltszíni megműveléssel és cianidos technológiával. Sokan ellenzik a beruházást, arra hivatkozva, hogy az eljárás káros hatással lehet a környezetre. Bár a verespataki események nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi és kulturális problémákat is felvetnek, a dolgozatban csupán környezetvédelmi szempontból járom körül a témát. A beruházás megvalósulásával kapcsolatosan léteznek optimista és pesszimista elképzelések egyaránt. Gazdasági szempontból ugyanis a beruházás átvitt értelemben is egy aranybánya. Elgondolkodtató a Szabadság egyik újságírójának szkeptikus megállapítása: a történelem - 5 -

4 nem ismer példát arra, hogy felfedezett aranytelepet ne aknáztak volna ki. 1 Ezek szerint Verespatakra is ez a sors vár? A nemzetközi és az Európai Uniós jog fejlődése valamivel egyszerűbbé teszi a helyzetet: ma már számos olyan jogszabály, egyezmény és nemzetközileg is elfogadott elv létezik, amelyek segítségül hívhatók a probléma megoldásának érdekében. A jogforrások egy része azoknak a baleseteknek és más nem kívánt eseményeknek hatására született, amelyek megelőzhetőek lettek volna vagy legalább is kisebb kárt okoztak volna, ha a jogszabály már korábban létezik. Azaz: olyan esetek történtek, amelyekhez hasonlóra azelőtt még nem volt példa. Ennek következtében a nemzetközi élet szereplői úgy döntöttek, hogy aláírnak egy egyezményt vagy megalkotnak egy más jellegű jogszabályt, amely ha bekövetkezik egy hasonló helyzet segítségül hívható a probléma megoldására. Egyes jogi eszközök viszont nem a nem kívánt helyzetek kialakulása után születtek. A nemzetközi szereplők az idő múlásával felismerték, hogy a környezet egyre nagyobb terhelésnek van kitéve, ezért kifejezetten a környezet megóvása érdekében világméretű konferenciákat szerveztek, a környezet állapotának javítása érdekében nyilatkozatokat írtak alá, nemzetközi és regionális környezetvédő szervezeteket hoztak létre. Nyilvánvalóvá vált az emberek számára, hogy a globalizálódó világban a problémák így a környezeti problémák is globálisan jelentkeznek, amelyek csak nemzetközi összefogással és együttműködéssel kezelhetők. Dolgozatomban a verespataki eseményeket tárom az olvasók elé attól a naptól kezdve, amikor a projekt megvalósítását tervező cég megjelent az erdélyi településen, egészen a jelenlegi fejleményekig. A kronológián kívül felsorolom és részletezem a beruházás negatív és pozitív hatásait. Mivel Románia január 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, fontosnak tartom bemutatni Románia EU-csatlakozásának folyamatát, különös tekintettel a környezeti acquis beemelésére a romániai belső jogba. Ezenkívül a téma szempontjából releváns az EU környezetvédelmi politikája is, amelyen belül részletesebben bemutatom a legfontosabb alapelveket és a fenntartható fejlődést, melynek megvalósítása napjaink egyik legfontosabb feladata. Az utolsó fejezetben azokat a jogi eszközöket sorolom fel, amelyek a verespataki aranybánya kapcsán környezetvédelmi síkon érvényesíthetőek. A részletezett jogi eszközök egy része nemzetközi egyezmény, melyeknek aláírói között van Románia és Magyarország is, 1 Gergely Márton: A Verespatak múltja és jövője, március 18., ( letöltés dátuma: október

5 egy másik része Európai Uniós irányelv, valamint röviden bemutatásra kerül a hazánk és keleti szomszédunk között érvényben lévő határvízi egyezmény. Dolgozatomban arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy megvalósulhat-e a Romániába tervezett aranybánya? Amennyiben a válasz pozitív, melyek azok az előírások, alapelvek és egyéb jogi eszközök, amelyeket a beruházónak figyelembe kell vennie ahhoz, hogy környezetvédelmi szempontból megfelelő legyen az aranybánya? Valamint, hogy tényleg akkora veszélyt jelent-e az aranybánya a környezet számára, mint ahogyan azt sokan gondolják? Témaválasztásom indoklása igen egyszerű: számomra nagyon fontos a környezet védelme. Magyarország mint alvízi ország sokkal nagyobb mértékben van kiszolgáltatva a szomszédos országoknak, mint azok hazánknak. Ezért nagyon fontos, hogy az eseményekről, amelyek bennünket is érintenek, mi is tudjunk, hogy ha baj történik, időben tájékozódjunk róla és kapjunk megfelelő segítséget, valamint ha döntést hoznak, adott esetben mi is kinyilváníthassuk véleményünket. A verespataki beruházás napjaink egyik legellentmondásosabb és leginkább vitatott környezetvédelmi problémája. A dolgozat végére szeretném kideríteni, hogy valóban ekkora környezeti fenyegetésről van-e szó

6 1. Az Európai Unió környezetvédelmi politikája 1.1. A közösségi politika története és alapjai 2 Az Európai Unió környezetvédelmi politikájáról szóló fejezetet azért tartom fontosnak bemutatni, mert nemsoká Románia is az integráció tagja lesz, a verespataki események pedig egy részről környezetvédelmi vonatkozásúak. Az Unióban igen is nagy hangsúlyt kap a környezet védelme, számos ezzel kapcsolatos előírás születik minden évben az integráció számára nemcsak a gazdasági növekedés fontos, hanem az is, hogy azt a legkevesebb környezeti kárral érjük el. A környezetvédelemmel foglalkozó közösségi politika több mint 30 éves múltra tekint vissza. Az Európai Unió tagállamai az 1972 őszén tartott párizsi csúcstalálkozón határoztak arról, hogy attól kezdve a környezetvédelem problémáit közösségi szinten próbálják kezelni. Ennek alapján az állam- és kormányfők megállapodtak a közösségi környezetvédelmi politika létrehozásában, azaz közös környezetvédelmi szabályok kidolgozásában és közös környezetvédelmi akcióprogramok beindításában. Az akcióprogramok határozzák meg a tagországok számára a megvalósítandó célokat és feladatokat adott időszakban. A környezetvédelem olyan speciális terület a közösségi jogban, hogy a Szerződés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a közösséginél szigorúbb jogszabályokat alkossanak és alkalmazzanak óta összesen hat akcióprogram készült, jelenleg a 6. akcióprogram van érvényben 2000-től egészen 2010-ig, amely az alábbi négy prioritási területet határozza meg: éghajlatváltozás, természet és biológiai változatosság, környezet és egészség, természeti erőforrások és hulladék. A hatodik akcióprogramban már hangsúlyozásra került a végrehajtás rendszeres ellenőrzésének fontossága is. 4 A fent említett területeken a program az alábbi szempontok alapján kívánja elérni a kitűzött célokat: a létező környezetvédelmi joganyag végrehajtásának biztosítása, a környezeti szempontok minden releváns politikába való hatékonyabb integrálása, szoros együttműködés az üzleti szférával és a fogyasztókkal a 2 Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Ötödik, átdolgozott, bővített kiadás, Magyar Országgyűlés, Budapest, Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 333. oldal. Ötödik, átdolgozott, bővített kiadás, Magyar Országgyűlés, Budapest, Dr. Láng István Dr. Faragó Tibor Dr. Schmuck Erzsébet Dr. Zoltai Nándor: Környezetvédelem Magyarországon és az Európai Unióban. Európai Füzetek 15., a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa, Budapest,

7 megoldások meghatározása érdekében, az állampolgárok jobb és hozzáférhetőbb környezetvédelmi informálása és környezettudatosabb földhasználati magatartás fejlesztése. 5 Az idő múlásával és az Európai Unió egyre szilárdabbá válásával mind fontosabb szerep jutott a környezetvédelemnek. Az Egységes Okmány kiegészítette a Római Szerződést a környezetvédelemre vonatkozó cikkekkel, intézményesítve ezzel a Szerződésben is a közösségi környezetvédelmi politikát. A Maastrichti Szerződés új célokkal egészítette ki az addig kijelölteket valamint az Európai Szerződésbe is beemelte a környezet védelmének célkitűzését, és alapelvvé tette a környezeti szempontok figyelembe vételén alapuló fenntartható fejlődés koncepcióját. 6 A fentiek alapján az Európai Unió környezetvédelmi politikájának célkitűzései a következők: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrások átgondolt, racionális felhasználásának biztosítása; nemzetközi szintű intézkedések ösztönzése a regionális és globális környezeti problémák kezelése érdekében. 7 Az EU környezetvédelmi joga másodlagos közösségi jogforrásokra épül, elsősorban irányelvekre. Az utóbbi időszakban leginkább érintett területek a hulladékkezelés, a légszennyezés és a vízszennyezés voltak óta működik az Európai Környezeti Ügynökség, melynek székhelye Koppenhágában található. Az Ügynökséget abból a célból hozta létre az Európai Unió, hogy a tagállamok és harmadik országok hozzájuthassanak a számukra szükséges illetve rájuk vonatkozó környezeti vonatkozású adatokhoz, értékelésekhez és egyéb információkhoz A közösségi politika alapelvei a szennyező fizet elv 8 Ahogyan más közösségi politikák esetében, a környezetvédelem területén is alapelvek segítik a kitűzött célok megvalósítását. Ezek a következők: a szennyező fizet elve, a megelőzés vagy 5 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 335. oldal. Ötödik, átdolgozott, bővített kiadás, Magyar Országgyűlés, Budapest, Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 331. oldal. Ötödik, átdolgozott, bővített kiadás, Magyar Országgyűlés, Budapest, Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 331. oldal. Ötödik, átdolgozott, bővített kiadás, Magyar, Országgyűlés, Budapest, Forrás: Kerekes Sándor Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. Harmadik, átdolgozott kiadás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

8 elővigyázatosság alapelve 9, a költséghatékonyság alapelve, a szubszidiaritás alapelve, a közös felelősség elve, a környezeti károk forrásuknál történő helyreállításának elve, valamint az integrációs elv. A megelőzés vagy elővigyázatosság elve felismeri a bizonytalanság létezését és megpróbálja elkerülni a visszafordíthatatlan veszteségeket. 10 A költséghatékonyság alapelve alkalmazható a normák felállításánál és az azok elérését célzó közgazdasági eszközök megtervezésénél egyaránt. A szubszidiaritás elve alapján törekedni kell arra, hogy bármely döntés vagy probléma megoldása a lehető legalacsonyabb szinten történjen. A közös felelősség elve kimondja, hogy a társadalom minden területét azaz minden érintettet egy közös felelősségben kell összekapcsolni és az eljárásokba bevonni. A környezeti károk forrásuknál történő helyreállításának elve alapján az üzemeltetők kötelessége, hogy a környezeti károkat még a kezdeti stádiumban, a forrásnál meg kell szüntetni és a környezet állapotát helyreállítani. Az integrációs elv pedig arra vonatkozik, hogy környezeti szempontokat minden szakpolitikában integrálni kell. 11 A szennyező fizet elv (Polluter Pays Principle PPP ) lényegét részletesebben fejtem ki, hiszen dolgozatom témájában fontos szerepet játszik. A szennyező fizet elv alapjai az 1920-as évekig nyúlnak vissza, amikor is a jóléti közgazdaságtan képviselői azt állították, hogy a termékek és szolgáltatások árának tükröznie kell a társadalmi költségeket, amelyek magukban foglalják a szennyezéssel kapcsolatos költségeket is. A PPP a szennyezőt tekinti az elsődlegesen felelősségre vonható szereplőnek, akinek viszont megvan a lehetősége arra vonatkozólag, hogy a költségek egy részét terméke árába belekalkulálva a fogyasztókra hárítsa. A szennyező fizet elv követelménye az OECD megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy a szennyezőnek kell viselnie a szennyezéscsökkentő költségeit, annak érdekében, hogy biztosítsák a környezet egy elfogadható állapotát ben került elfogadásra a Javaslatok a Szennyező Fizet Elv Bevezetéséhez, amely általános szabályként fekteti le, hogy a tagországok ne támogassák a szennyezőket a szennyeződés csökkentésének költségeiben azaz ne támogassák az ilyen jellegű tevékenységeket. A cél ugyanis az, hogy eleve minél 9 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Ötödik, átdolgozott, bővített kiadás, Magyar Országgyűlés, Budapest, 2002 és Kerekes Sándor Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. Harmadik, átdolgozott kiadás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Kerekes Sándor Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei, 169. oldal. Harmadik, átdolgozott kiadás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Ötödik, átdolgozott, bővített kiadás, Magyar Országgyűlés, Budapest,

9 kevesebb szennyeződés keletkezzen. Bár a szabály nem minden tevékenységre vonatkozik: abban az esetben megengedhető a kivétel, ha az alábbi feltételek mindegyike fennáll: ha a kivétel olyan iparágra, területre vagy üzemre vonatkozik, ahol komoly nehézségek állnak fenn; ha egy jól definiált átmeneti periódusra korlátozzák, amely az ország környezeti programjának bevezetésével összekapcsolódó specifikus társadalmi-gazdasági problémákkal függ össze; ha az elv érvényesítése feltehetően jelentős torzulásokat okozna a nemzetközi kereskedelemben és beruházásokban. 12 Az Európai Közösségek 1975-ben fogalmazták meg a környezeti költségek viseléséről szóló elvet. Az EK magyarázata szerint a szennyezésért felelős, a közjog vagy a magánjog alá tartozó természetes vagy jogi személynek meg kell fizetniük azoknak az intézkedéseknek a költségeit, amelyek a szennyezés kiküszöböléséhez vagy olyan csökkentéséhez szükségesek, amely megfelel a minőségi célkitűzések teljesítését lehetővé tevő határértékeknek vagy más egyenértékű előírásoknak. 13 Amennyiben ugyanis a szennyeződés csökkentésének vagy teljes megszűntetésének költségei a szennyezőre hárulnak, az megpróbál kevésbé szennyező technológiával dolgozni, a környezeti erőforrásokat észszerűbben használni és a környezetet a lehető legminimálisabb mértékben szennyezni ben az OECD elfogadta az Ajánlás a PPP Véletlen Szennyezéseknél Való alkalmazására című okmányt ben pedig a Tanács adta ki az Ajánlás a közgazdasági eszközök környezetpolitikában való felhasználására című dokumentumot. A két ajánlás által a szennyező fizet elv túllép a megelőző intézkedések keretén és felöleli a veszteség költségeit is ez a kiterjesztett PPP fogalma. Ezek alapján a szennyező a felelős a baleset megakadályozását és korlátozását célzó intézkedések, a felmerült kár valamint a helyreállítás és sugárfertőtlenítés költségeiért. További javaslat született arra nézve, hogy a szennyezőnek fizetnie kelljen a környezet elfogadható állapotával összeegyeztethető szint alatti szennyezésért is, hiszen a környezet elnyelőkapacitása véges. Az 1992-ben elfogadott A Riói Nyilatkozat a Környezet és Fejlődésről kimondja, hogy a nemzeti hatóságoknak törekedniük kell a környezetvédelmi költségek internalizációjának, valamint a közgazdasági eszközök használatának támogatására, figyelembe véve azt a megközelítést, amely szerint alapvetően a szennyező köteles viselni a szennyezés költségeit a 12 Kerekes Sándor Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei, 164. oldal. Harmadik, átdolgozott kiadás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Kerekes Sándor Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei, 165. oldal. Harmadik, átdolgozott kiadás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

10 közérdek figyelembevételével, valamint a nemzetközi kereskedelem és befektetések torzítása nélkül. 14 Az Európai Unióban egyéb szabványok és intézkedések alkalmazhatóak illetve alkalmazandóak a környezet állapotának javítása és megóvása érdekében. A szennyező fizet elv tehát nemzetközi és Európai Uniós szinten is azt próbálja szabályozni, hogy az okozott környezeti károkért a szennyezőt lehessen felelőssé tenni. Ha pedig az üzemeltető tisztában van azzal, hogy az általa használt esetleg elavult technológia balesetveszélyes és környezeti károkat okozhat, amiket neki kell megtérítenie, talán elgondolkozik azon, hogy megéri befektetni abba a rövid távon drágább technológiába, amely hosszú távon jövedelmezőbb és a környezetet sem veszélyezteti. E fejezet lezárásául az Európai Unió környezeti politikájának általános célját szeretném bemutatni, melyet a Közösség az 1973-ban elkészített első akcióprogramban fogalmazott meg és olyan célokat foglal magában, amelyek megvalósítása nem csak 1973-ban volt a Közösség feladata, hanem amelyeket a mai napon is ugyanúgy szem előtt kell tartani: Az Európai Közösség környezeti politikájának célja a Közösség polgárai életkörülményeinek, életminőségének, környezetének és életfeltételeinek javítása. E politikának a legjobb életfeltételeket nyújtó környezet megteremtésével kell segítenie az embert szolgáló növekedést, és e növekedést össze kell egyeztetnie a természetes környezet megszűnésének egyre növekvő parancsoló szükségességével. 15 A fentiek alapján tehát nagyon fontos az embert szolgáló növekedés, azonban ezt úgy kell elérni, hogy megóvjuk a természetes környezetet nemcsak magunk számára, hanem a jövő generációi számára is Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését. 16 A rövid, ám igen tartalmas definíciót a Gro Harlem Brundtland norvég 14 Kerekes Sándor Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei, oldal. Harmadik, átdolgozott kiadás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Kende Tamás Szűcs Tamás: Az Európai Unió politikái, 254. oldal. Osiris Kiadó, Budapest, Kerekes Sándor Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei, 47. oldal. Harmadik, átdolgozott kiadás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

11 miniszterelnök asszony által vezetett Környezet és Fejlődés Világbizottság alkotta meg és rögzítette a Közös Jövőnk című jelentésében 1987-ben. 17 A Bizottság rámutatott arra, hogy mi a teendő a jövőben: Az emberi törvényeket újra kell fogalmazni, hogy az emberi tevékenységeket összhangban tartsák a természet változatlan és egyetemes törvényeivel. Sürgős szükség van a fenntartható fejlődést támogató létező törvények és nemzetközi megállapodások megerősítésére és kiterjesztésére, illetve a létező módszerek újbóli kikényszerítésére és új eljárások kidolgozására a környezeti viták elkerülése és megoldása érdekében. 18 A jelentésben megfogalmazásra kerültek azok a követelmények, amelyek követése esetén megmenthető a Föld a jövő generációi számára. Az általános követelmények egyike kimondja, hogy a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezésbefogadó képességének mértékével. Nagyon fontos tehát, hogy ne terheljük túlságosan a környezetet a legkülönfélébb hulladékokkal, próbáljuk úgy végrehajtani adott tevékenységet, hogy az a lehető legkisebb károkat okozza a környezet állapotában. A bizottság által elkészített jelentés a fenntartható fejlődés alapelveit is tartalmazza, amelyek a következők 19 : 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről. 2. Az ember életminőségének javítása. 3. A Föld életképességének és diverzitásának megőrzése, ezen belül az életet támogató rendszerek és a biodiverzitás megőrzése valamint a megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása. 4. A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása. 5. Annak biztosítása, hogy a Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül tudjunk maradni. 6. Az emberek magatartásának és attitűdjének megváltoztatása. 7. Annak lehetővé tétele, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről. 8. Az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteinek biztosítása. 9. Globális szövetség létrehozása. 17 Kerekes Sándor Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. Harmadik, átdolgozott kiadás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, Dr. Faragó Tibor Dr. Kocsis-Krupper Zsuzsanna: Országhatárokon átterjedő baleseti jellegű vízszennyezések: Nemzetközi jogi eszközök elvei és rendelkezései, oldal. WWF Magyarországi Képviselete és Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda, Miniszterelnöki Hivatal, WWF Füzetek 16, Budapest, Kerekes Sándor Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. Harmadik, átdolgozott kiadás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapesrt,

12 Az alapelvek általánosságokat fogalmaznak meg, olyan célokat, amelyek mindenhol és mindenkor érvényesek lehetnek. A fentiek közül már több területen két- és többoldalú valamint nemzetközi egyezmények és megállapodások születtek, amelyek a bizottság jelentését alátámasztják és jogi hátteret biztosítanak az egyes témakörökhöz. A 6. elv alapján változtatni kell az emberek attitűdjén. Véleményem szerint az elmúlt két évtizedben ez meg is történt. Egyre többen élnek környezettudatosabban, megjelentek és jelentős fejlődésen mentek keresztül a környezetbarát technológiák, egyre fontosabbá válik a megújuló energiák alkalmazása, egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelem egésze az emberek életében így például az oktatás, a reklámok, az egyre gyakoribb továbbképzések által. Fontos, hogy ez a tendencia ne álljon meg, sőt, ne is lassuljon le Fenntartható fejlődés az Európai Unióban 20 A jelentést követően több világméretű környezeti konferenciára került sor, ahol egyre gyakrabban előtérbe került a fenntartható fejlődés fontossága. Az egyik leghíresebb és legfontosabb konferenciát Rio de Janeiroban rendezte az ENSZ 1992-ben Környezet és Fejlődés Konferencia címmel, ahol a résztvevők elfogadták a Feladatok a XXI. századra című átfogó programot. Ezt követően a programot figyelembe véve saját környezetvédelmi programot készítettek az országok és a legkülönbözőbb szervezetek. Így készült el az Európai Unióban a Közösség Fenntartható Fejlődési Stratégiája, melyet ben fogadtak el. A fenntartható fejlődés problémája az Európai Unió június án megrendezett Göteborgi Csúcsértekezletének egyik központi témája volt. Az elfogadott stratégia kiegészíti és teljessé teszi az EU lisszaboni stratégiáját azáltal, hogy nemcsak a társadalmi és gazdasági életet és annak fejlődését érinti, hanem figyelembe veszi a természeti környezet összetevőit is. A lisszaboni stratégia alapvető célkitűzése ugyanis az volt, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb és dinamikusan fejlődő tudás-alapú gazdasága legyen. A stratégia célul tűzte a gazdasági növekedést, azonkívül pedig tartalmazott a gazdasággal kapcsolatos társadalmi célokat is. Így tehát a fenntartható fejlődés stratégiája a szociális, gazdasági és környezetvédelmi dimenzió egysége. Az Európai Tanács a göteborgi csúcsértekezleten négy prioritást határozott 20 Forrás: A fenntartható fejlődés indikátorai és a magyarországi változások az EU-indikátorok tükrében, KvVM, Budapest és Szent István Egyetem, Gödöllő,

13 meg, amelyeket mindenképpel a jövő politikáinak középpontjába kell állítani: az egyik ilyen prioritás az éghajlatváltozás és az üvegház-hatás elleni küzdelem, melynek egy nagyon fontos részét képezi a Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálása. Ezenkívül fontos szerepet kapott a fenntartható közlekedéspolitika folytatása; a lakosság egészségvédelme valamint a természeti erőforrások felelősségteljesebb kihasználása. 21 Az Eurostat 2001-ben jelentette meg azt a kiadványt, amelyben az addigi fenntartható fejlődésre vonatkozó indikátor-fejlesztési munkák eredményeit részletezte. A kiadványban összesen 63 indikátor szerepel, amelyek közül 16 vonatkozik a környezeti folyamatok jellemzésére, ezek pedig az alábbiak: az üvegházhatású gázok egy főre jutó kibocsátása, az ózonréteget károsító anyagok felhasználása, a városi területek levegőszennyezettsége, a mezőgazdasági terület és organikus gazdálkodás, a talaj nitrogén mérlege, mezőgazdasági növényvédőszer-felhasználás, az összes erdő területe, fa-kitermelési arány, a beépített területek növekedése, vízhasználat intenzitása, a biológiai oxigén igény koncentráció egyes folyókra, a fürdővizek minősége, a természetvédelmi területek aránya, a fenyegetett növényés állatfajok száma. Az indikátorok segítségével meg lehet állapítani, hogy adott ország vagy régió mennyire veszi igénybe a természeti környezetet valamint, hogy a fenntartható fejlődés érdekében mely intézkedések szükségesek az egyes területeken. A fentiekben felsorolt indikátorok nem véglegesek. Az Eurostat folyamatosan figyelemmel kíséri a változásokat és az indikátorok alkalmasságát. Azonban észre kell venni, hogy mind a szociális, mind a gazdasági területeken nagyobb számú indikátor került meghatározásra. Míg tehát környezetvédelmi síkon 16 jelzőszám került a kiadványba, addig a szociális folyamatok jellemzésére 22, a gazdasági folyamatok jellemzésére pedig 21 indikátor szolgál. Ez persze remélhetőleg nem jelenti azt, hogy az utóbbiak prioritást élveznek, hiszen a három terület nevezetesen a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés az Európai Unió egyenrangú célkitűzései. A fentiek alapján megállapítható, hogy nemcsak nemzetközi szinten, de az Unió szintjén is egyre fontosabb szerepet kap a környezetvédelem. És bár a gazdasági növekedés is a kitűzött célok egyike, azt oly módon kell elérni, hogy a természeti környezet ne szenvedjen el károkat. Mind az uniós környezetvédelmi politika egésze, mind pedig a fenntartható fejlődés 21 Göteborg nyilvánosan és a színfalak mögött, Hírek az Európai Unióról, Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseleti Irodája, III. évfolyam szám, július 3., ( letöltés dátuma: október

14 stratégiája azt próbálja elérni, hogy minden tevékenység, amely hatással van a környezetre, vegye figyelembe az esetleges károkat, mérlegelje, hogy minden szempontból előnyös-e az adott tevékenység, és csak azután kezdődjön el, miután világossá vált, hogy az nem káros sem a gazdasági növekedés szempontjából, sem a társadalmi fejlődés vonatkozásában, sem pedig a környezetvédelem kapcsán

15 2. Mi történik Verespatakon? 2.1. Háttér Verespatak egy kis település Erdély szívében. Sok-sok éven át azokról a római viasztáblákról volt híres, amelyeket az aranybányákban találtak. Néhány éve azonban e kis falu egészen más apropóból vált a híradások folyamatos szereplőjévé. Verespatak (Rosia Montana) egy kis település Erdély szívében Az alábbi néhány oldalon azt próbálom bemutatni, hogy mely esemény miatt került be a köztudatba Verespatak és hogy az elmúlt néhány évben mennyit változott az akkor kialakult helyzet. Verespatakon 2000 éve bányásznak aranyat ben a környéken megjelent egy a verespataki lakosok számára akkor még ismeretlen kanadai vállalat, amely kutatásai során megállapította, hogy Verespatak környékén Európa legnagyobb arany- és ezüstkincse pihen: Verespatak környékén ugyanis 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejtenek a hegyek. A cég 20 évre kapta meg a kitermelési jogot az egész erdélyi-érchegységi térségre. 22 Ami újnak számít a bányászati eljárásban, hogy a kitermelés nem a föld alatt zajlik majd, ahogyan 2000 éven át, hanem egy nyíltszíni bánya épül. Ráadásul a tervek szerint az ércet cianidos eljárással dolgozzák majd fel, melyhez felépül egy zagymedence a jelenlegi Szarvaspatak település helyén. A zagymedence hozzávetőlegesen 600 hektárnyi területet foglal el. A veszélyektől 22 Tibori Szabó Zoltán: Egy bányanyitás krónikája, július 31., Népszabadság Online ( letöltés dátuma: október

16 pedig egy 180 méter magas gát fog remélhetőleg óvni. 23 Hasonló ciános technológiával egyébként máshol is dolgoznak például ezzel a technológiával Svédországban is működnek bányák. Maga az eljárás nem ütközik semmilyen jogszabályba, amennyiben a tározó biztonságos. 24 Az érintett vállalat nem más, mint a Rosia Montana Gold Corporation, melyet Frank Timis hozott létre. A kanadai-román vegyes vállalat 80 százalékban kanadai kézben van, az ottani tulajdonos a Gabriel Resources Ltd., 20 százalék pedig román tulajdonú, amelyből 19,3%-ot a román állami bányavállalat, a Minvest birtokol. 25 Nem elhanyagolható az a tény, hogy a Gabriel Resources a bányaiparban új társaság, amely feltételezi azt, hogy a bányászathoz és ezen belül egy ekkora projekt megvalósításához szükséges képességekkel és tapasztalatokkal nem rendelkezik. 26 Elgondolkodtató a tény, hogy a román állam egy olyan cégnek adta koncesszióba a bányát, amely még soha nem végzett bányászati tevékenységet. A magyarázat valószínűleg teljesen kézenfekvő: mint a vegyes vállalat egy részének tulajdonosa, a román állam is jogosult a nyereség egy részére. Azonban minden más szempontból úgy tűnik, hogy a döntés nem volt teljesen átgondolt nyarán a vállalat a szükséges környezeti engedélyt is megkapta, azaz úgy tűnt, a cég elkezdheti a nemesfémek kitermelését. Azonban már akkor is számos környezetvédő szervezet ellenezte a bánya megnyitását 27, ugyanis a Rosia Montana Gold Corporation ugyanazzal a cianidos technológiával kívánja kinyerni a kőzetekből az aranyat és az ezüstöt, mint az Aurul bányavállalat. A félelmek a 2000 elején történt bányabaleset miatt jelentkeztek és öltöttek ekkora méreteket. Hogy mi is történt akkor Nagybányán? 2.2. A évi tiszai ciánszennyezés január 30-án este a településtől nem messze az Aurul SA ausztrál-román vegyes vállalat színesfémbányájában gátszakadás történt és ennek következtében legalább százezer köbméternyi, erősen mérgező, cianidot és nehézfémeket tartalmazó anyag került a Láposba, onnan a Szamosba, azon keresztül pedig a Tiszába. Magyarországot nem sokkal később, 23 Verespataki aranybánya: egy megjósolható katasztrófa Alexandru Bara összegzése a problémákról ( letöltés dátuma: október Tanács Gábor: Aranybánya a ciánködben A számlát a Gold Corporation állja?, február 20., Szabad Föld 25 Kocsis Tibor: Új Eldorádó c. dokumentumfilm, Verespataki aranybánya: egy megjósolható katasztrófa Alexandru Bara összegzése a problémákról,( letöltés dátuma: október Tibori Szabó Zoltán: Egy bányanyitás krónikája, július 31., Népszabadság Online ( letöltés dátuma: október

17 2000. február 1-jén érte el az erősen szennyezett víz. A következmény tragikus volt: legalább 1200 tonna hal pusztult el a Szamoson és a Tiszán. 28 A cianid a Szamos alsó szakaszának élővilágában közel 100, a Tiszáéban 80 százalékos pusztítást okozott. 29 Az, hogy ennél nagyobb pusztítás nem történt, a vízügyi szakemberek gyors, hatékony és szakszerű beavatkozásának köszönhető. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az oldott cianid nem rakódott le a folyókban, hanem hamar levonult. A nehézfémek nyomai azonban még mindig megtalálhatók a medrekben. 30 A ciánper amelyben Magyarország 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli az Aurul SA-ből időközben Transgold SA-é alakult vállalattól azonban még mindig folyik. 31 A követelt kártérítés összege akár a 40 milliárd forintot is elérheti. Kiszámításánál a közvetlen ökológiai károkat, az ökológiai rendszer helyreállításának költségeit, az azonnal jelentkező gazdasági károkat és a szennyezéssel kapcsolatos közigazgatási költségeket vették figyelembe a helyi turizmus visszaeséséből és az ingatlanok leértékelődéséből származó közvetett károkat a követelt összegbe nem számolták bele. 32 A magyar fővárosi bíróság 2005 októberében azt a döntést hozta, hogy a nagybányai társaság továbbra sem növelheti kapacitása 15 százaléka fölé a termelést. Azt, hogy a vállalatnak 85 százalékkal vissza kell fognia termelését a teljes kapacitáshoz képest, még 2005 tavaszán elrendelte a bíróság ideiglenes intézkedés formájában, azonban most megerősítette akkori döntését. A fővárosi bíróság mindezt azzal indokolta, hogy így nagyobb az esélye annak, hogy a jövőben ne történjenek hasonló balesetek. Az Aurul jogutódja azonban nem törődik bele a döntésbe és a továbbiakban vagy a román bíróságnál keres jogorvoslatot 33 vagy pedig csődöt jelent annak érdekében, hogy kibújhasson a felelősség alól. 34 A cián tehát óriási pusztítást végzett a folyókon. Vajon megéri ezzel az anyaggal dolgozni? Miért van szükség egyáltalán cianidra az aranybányászat során? A válasz egyszerű: a cianid nagyon hatékony oldószer. Az ércet ugyanis kitermelése után különböző fizikai és kémiai eljárásokkal aprítják fel. Ezután az aranyat fel kell oldani. 28 Doros Judit: Tiszai halak ciánszennyezés után Nem szabad sajnálni a pénzt további kutatásokra, június 21., ( letöltés dátuma: október Ötvös Zoltán: A kártérítési per öt éve húzódik A Tisza túlélte a ciánt, február 19. ( letöltés dátuma: október Doros Judit: Tiszai halak ciánszennyezés után Nem szabad sajnálni a pénzt további kutatásokra, június 21., ( letöltés dátuma: október Ciánper: az aranybánya továbbra sem fokozhatja a termelését, Belpolitikai Napló, október 25., ( letöltés dátuma: október Csődbe menekülhet a tiszai ciánszennyezés felelőse, Népszabadság, október Ciánper: az aranybánya továbbra sem fokozhatja a termelését, Belpolitikai Napló, október 25., ( letöltés dátuma: október Csődbe menekülhet a tiszai ciánszennyezés felelőse, Népszabadság, október

18 Kémiai folyamat során az elemi aranyból keletkezik a vízben oldódó, ciántartalmú dicianoaranykomplex. Ezen komplex létrehozásához van szükség a ciánra. Az arany így oldatba kerül, utána leszűrik és ehhez finom eloszlású, elemi cinket adnak. Végbemegy egy redoxi folyamat, s az arany nagyon finom kolloid formájában csapódik ki. Ezt az oldatot aztán egy gyűjtőtóba kiengedik, és hagyják leülepedni a szilárd részecskéket. Majd az oldat tetejéről, az úgynevezett tiszta oldatot amelyben elég szelektíven csak az arany oldódik ki visszaszivattyúzzák a technológiai folyamatba. 35 Azonban más módszerrel is ki lehet nyerni a nemesfémet az ércből, még pedig nátrium-tioszulfáttal. A válasz arra, hogy miért nem ez utóbbival dolgoznak a szakemberek az aranybányászat során, igen kézenfekvő: ez a technológia jóval drágább, ráadásul még nincs is teljesen kidolgozva. Világszerte a cianidos technológiát alkalmazzák az arany kinyeréséhez. Pedig amilyen hatékony, legalább annyira veszélyes is. Ha a cianid bekerül egy élő szervezetbe, megbontja egy bizonyos enzim egyensúlyát, amely így inaktiválódik és nem tudja betölteni szerepét. Az élőlény pedig elpusztul: milligramm kálium-cianid képes megölni egy hetven kilós embert. 36 Nem a Nagybányán történt baleset volt az egyetlen az ezredforduló környékén: 1998-ban Spanyolországban történt hasonló folyószennyezés április 25-én éjszaka az Alnazcollar bánya védőgátja szakadt át, melynek következtében mérgező nehézfémek kerültek a Donana Nemzeti Parkon is áthaladó Guardiamar folyóba. A mérgek több, mint három hónapig jelen voltak a folyó vizében és a szárazföldön egyaránt, ami igen veszélyes sőt, katasztrofális volt az ottani élővilágra. Az egész nyáron át tartó folyószennyezés következtében madarak ezrei pusztultak el, amelyek lévén, hogy a környéken a folyó az egyedüli nedves terület a vízhez jártak a nagy melegben. 38 Az Európai Unió ezek után határozott úgy, hogy kidolgoz egy új a bányászati hulladékokról szóló irányelvet, amely a hasonlóan veszélyes anyagok kezelését és tárolását szabályozza. 39 Visszatérve az öt évvel történt környezeti katasztrófára, a kártérítési per még mindig húzódik. Nehezíti a helyzetet, hogy a nemzetközi egyezmények nem adnak eligazítást. A mindkét fél által aláírt Espoo-i Egyezményt ugyanis új beruházások engedélyezése esetén kell alkalmazni. Lényege, hogy amennyiben a beruházásnak lehetnek határon átnyúló környezeti hatásai, 35 Kísérleti halak Ciánozás Verespatakon: drága, szennyező, de hatékony, június 23. ( letöltés dátuma: október Kísérleti halak Ciánozás Verespatakon: drága, szennyező, de hatékony, június 23. ( letöltés dátuma: október Bányászati hulladékok: kevésbé szigorodó feltételek, Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, ( letöltés dátuma: szeptember Donana Spill, ( letöltés dátuma: október Bányászati hulladékok: kevésbé szigorodó feltételek, Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, ( letöltés dátuma: szeptember

19 abban az esetben az érintett országot vagy országokat is be kell vonni az engedélyezési folyamatba. A másik dokumentum a Románia és Magyarország között létrejött határvízi egyezmény, amelyet azonban csak 2003-ban írtak alá, visszamenő hatálya pedig nincs. 40 A ciántól és más mérgektől való félelmen kívül azonban más okok is vannak, amik miatt a helyi lakosok, környezetvédő- és természetvédő szervezetek valamint hatóságok ellenzik a bánya megnyitását A beruházás megvalósulásával járó pozitív és negatív hatások A fentiekben már említettem a már majdnem hat évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezést. Mivel a Verespatakra tervezett bánya méreteiben jóval meghaladná a nagybányai Aurul vállalatét, a környezetben okozott kár is sokkal nagyobb lenne egy esetleges baleset bekövetkezésekor. 41 A szennyezés természetesen ebben az esetben sem csak Romániát érintené, a második legnagyobb kárt elszenvedő ország hazánk lenne, hiszen a Maroson keresztül ugyanúgy a Tiszába jutna a szennyezett víz, mint ahogyan 2000-ben. A helyi lakosokat azonban nemcsak a ciánszennyezés fenyegeti, hiszen ők a beruházás negatív hatásainak fő elszenvedői. Ha megvalósul a beruházás, a település egésze el fog tűnni a föld színéről, a bánya ugyanis épp a házak helyére kerül majd A beruházás pozitív hatásai A település lakóinak a véleménye eltérő: egyesek kifejezetten örülnek a lehetőségnek, hogy a Rosia Montana Gold Corporation segítségével nagyobb városba költözhetnek, azonban a többség ragaszkodik szülőhelyéhez. A kisebbségben lévő projektpártiak egyrészt azokból a fiatalokból állnak, akik bíznak a 17 éven át tartó munkalehetőségben, másrészt azokból az emberekből, akik méltányosnak találják a kártérítés nagyságát. 42 Mindez nem azt jelenti, hogy az említettek teljes mértékben támogatják a projektet, inkább csak elfogadják azt és beletörődnek a következményekbe. 40 Ötvös Zoltán: A kártérítési per öt éve húzódik A Tisza túlélte a ciánt, február 19., Népszabadság Online ( letöltés dátuma: október Kocsis Tibor: Új Eldorádó c. dokumentumfilm, Kocsis Tibor: Új Eldorádó c. dokumentumfilm,

20 Mindenképpen meg kell említeni, hogy az a kevés előny, amelyet a bányanyitás nyújt, mind rövid távra szól. Előnynek számít a fentiekben említett 17 évre szóló munkahelyteremtés, bár szakértők megkérdőjelezik az időtartamot, hiszen többen úgy gondolják, hogy 17 évig semmiképpen sem fog tartani a kitermelés. A gazdasági előny természetesen a busás haszon, amellyel a beruházás kecsegtet. A várható nyereség ugyanis másfél-kétmilliárd dollár. Ezenkívül elképzelhető, hogy további befektetők is megjelennek majd a völgyben további bevételeket hozva a környéknek. Mivel Verespatakot 1999-ben hátrányos helyzetű térségnek nyilvánították, számos kedvező lehetőséget használhat ki a beruházó cég. Ugyanis a gyártás és a termelő tevékenység 10 éven át ÁFA-mentes, ezenkívül mentesség illeti meg a vállalatot az export- és importvám, valamint a társasági adó megfizetése alól. Ezek az érvek egyértelműen amellett szólnak, hogy a bányának fel kell épülnie, mert óriási gazdasági haszonnal járhat A beruházás negatív hatásai Alig tíz sorban sikerült összefoglalnom a bányanyitás előnyeit. Az évek során számos szakember és civil foglalkozott a problémával, és rengeteg hátrányt találtak, melyeket megpróbálok felvázolni. Egy ilyen mértékű beruházás számos társadalmi problémát szül. Ahhoz, hogy a bányát meg lehessen nyitni, mintegy 750 családi gazdaságot és 138 lakóépületet kellene eltűntetni a föld színéről. A helyi lakosokat 1800 embert ki kell telepíteni, amihez egyébként a vállalat már több mint három éve hozzáfogott az érintettek beleegyezése nélkül. 44 A kitelepítés áldozatai közül nagyon sokan mezőgazdasági tevékenységből élnek, és ha el kell hagyniuk nemcsak lakásaikat, hanem földjeiket is, jelentősen romolhat a helyzetük. Ha más területet kell megművelniük, nem biztos, hogy ugyanolyan jó termést tudnak betakarítani. Ráadásul a vállalat által ajánlott földeken csak korlátozott mértékben lehet mezőgazdasági tevékenységeket folytatni. Lakásokat illetve családi házakat is biztosít a Rosia Montana Gold Corporation azok számára, akik vállalják az áttelepülést. Csakhogy ezek a házak igen nagy 43 Verespataki aranybánya: egy megjósolható katasztrófa Alexandru Bara összegzése a problémákról, ( letöltés dátuma: október Feiler József: James Bond, cián és heroin: Avagy hogyan mérgezheti meg a Világbank Kelet-Európát újra?, június 18., Sajtóközlemény, ( letöltés dátuma: október

21 méretűek, amelyeket nem biztos, hogy mindenki képes lesz fenntartani. 45 Kutatások és tanulmányok azt mutatják, hogy az áttelepítések tönkreteszik a közösségeket és ellehetetlenítik az érintettek életét. A lakosok hiába kapnak kártérítést, az nem pótolja mindazt, amit hátra kell hagyniuk. Azaz: olyan kártérítés, amely teljes mértékben pótolni tudja az elvesztett dolgokat, nem létezik. A kompenzáció ugyanis pénzbeli juttatás, amely a kitelepítés előtt birtokolt tőkét nem helyettesíti. A Világbank egy szociológus szakértője szerint a kitelepített lakosok számára folyamatosan utalni kellene a vállalat nyereségéből, amennyiben elkezdődik a kitermelés. Az állam ugyanis részesedik a profitból, hiszen ő az érc tulajdonosa. Az emberek pedig semmit nem kapnak, pedig a bánya az ő házaik, földjeik, az ő tulajdonaik helyén épül fel. Ezért éves osztalékra lennének jogosultak. Ez tehát a Világbank álláspontja, azé a banké, amely a korábbiakban támogatta az aranybánya tervét; az álláspont megváltoztatásáról a későbbiekben részletesebben írok. A nemzetközi pénzintézet abban az esetben támogat kitelepítéseket mint a fenntartható fejlődés egy programját, amennyiben az az újjáépítés társadalmi-gazdasági folyamatával jár együtt. Ez viszont igen ritka. A kitelepített emberek ugyanis számos borzalmat át kell, hogy éljenek: elveszítik otthonukat, földjeiket, munkájukat, a mezőgazdaságból élők megélhetése veszélybe kerül, egyre gyakoribbak lesznek a betegségek, elveszítik a kapcsolatot a közösséggel. Az emberek úgy érzik, menekültté válnak. A legjobban érintettek természetesen az idősek, akik képtelenek alkalmazkodni az újhoz, a szokatlanhoz, illetve a gyerekek, akik azt látják, családjaik egyik napról a másikra földönfutóvá válnak és életük már soha nem lesz olyan, mint azelőtt. És a vállalat hiába papol a hosszú távú hasznokról a kitelepítés nem lesz kevésbé fájdalmas az emberek számára. 46 A településen már gyakoriak az érdekkonfliktusok is, amelyek kialakulhatnak a munka nélkül maradtak és a vállalat állásajánlatát elfogadók között, valamint a verespataki ellenzők és egyes környékbeliek között, hiszen utóbbiak közül néhányan támogatják a projektet bízva az adandó munkalehetőségben. 47 Egy alkalommal családon belüli konfliktusra is sor került, amikor a gyerekek saját szüleik tudta nélkül adták el a házukat Verespataki aranybánya: egy megjósolható katasztrófa Alexandru Bara összegzése a problémákról, ( letöltés dátuma: október Interview with Michael M. Cernea Ion Longin Popescu: The Truth about the Resettlement of the Apuseni Mountains (2003. September) 47 Verespataki aranybánya: egy megjósolható katasztrófa Alexandru Bara összegzése a problémákról, ( letöltés dátuma: október Kocsis Tibor: Új Eldorádó c. dokumentumfilm,

22 A másik legnagyobb társadalmi probléma a kulturális és történelmi értékekkel kapcsolatban merül fel. Nemcsak a lakásokat kell lebontani ahhoz, hogy felépüljön a bánya, hanem a templomokat is, és nemcsak az élő embereknek kell elhagyniuk otthonukat, hanem a halottaknak is hátra kell hagyniuk öröknek hitt fekhelyüket, azaz a temetők is megsemmisülnek. A pusztítás nyolc templomot és 9 temetőt érint, azonban ezeken kívül más építmények is hasonló sorsra kerülnének. Egy németországi professzor összefoglalta, hogy mi minden válna a földdel egyenlővé, amennyiben felépül az aranybánya. Ezek alapján károsulna a helyi bányászati múzeum azzal az ókori római bányászjárattal együtt, amelyet megnyitottak a turisták és más érdeklődők számára. További műemlékek is fennmaradtak az ókorból, amelyek áthelyezése technikai és logisztikai szempontból is igen nehézkes. Ilyen például az a 25 viasztábla, amelyek fontos írásos dokumentumokat jelentenek az ókori Római Birodalom gazdaság- és társadalomtörténete szempontjából. A nyíltszíni bánya ezenkívül számos, az ókori római időkből fennmaradt tárót, vágatot és járatot fenyeget. Hasonló római bányarendszer európaszerte nem található, ezért nagyon fontos lenne a fent említett ritkaságokat eredeti állapotukban megőrizni. Verespatak völgyében jó néhány templom és fürdő nyomait is felfedezték, amelyeket nemcsak az állomásozó katonák, hanem nagy valószínűséggel a helyiek is használtak. Három évvel ezelőtt ráadásul egy igen jó állapotban fennmaradt mauzóleum maradványaira is rábukkantak, amelyet szintén lehetetlenség áthelyezni anélkül, hogy ne sérülne. A professzor szerint nincs kijelölve egy vagy több olyan múzeum, amelybe a verespataki értékeket átszállítanák. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahhoz, hogy létrejöjjön egy új múzeum, szakértők által elkészített kiállítási koncepcióra van szükség. Arról viszont nincs szó, hogy tervek készültek volna egy új múzeum felépítéséről. 49 A kulturális örökséggel kapcsolatban is felmerül egy visszásság: Egy áprilisi kormányrendelet a verespataki völgyet védett nemzeti örökséggé nyilvánította. Másfél évvel később a román kulturális tárca mégis úgy döntött, hogy Verespatak korábban védetté nyilvánított értékei nem élveznek tovább védettséget. 50 Azt pedig, hogy egy helyet, vagy történelmi emléket a kulturális örökség részévé lehessen nyilvánítani, csak az érintett ország kezdeményezheti. Ilyen tekintetben tehát nemzetközi síkon semmit sem tehetünk. 49 Prof. asoc. Dr. Volker Wollmann: Állásfoglalás a Gold Corporation Rt. azon javaslatával kapcsolatban, hogy a verespataki kulturális leleteket elköltöztessék az eredeti helyükről ( letöltés: szeptember Verespataki aranybánya: egy megjósolható katasztrófa Alexandru Bara összegzése a problémákról ( letöltés dátuma: október