A KLÍMA ÉS A TERÜLETHASZNOSÍTÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI A TISZA MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Horváth Szilvia Makra László Mika János 1

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KLÍMA ÉS A TERÜLETHASZNOSÍTÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI A TISZA MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Horváth Szilvia Makra László Mika János 1"

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged A KLÍMA ÉS A TERÜLETHASZNOSÍTÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI A TISZA MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN Horváth Szilvia Makra László Mika János 1 Bevezető Az éghajlat feltételezett megváltozása napjaink egyik legidőszerűbb tudományos kérdésfelvetése. Ezzel összefüggésben a tájértékelés új fejezetét jelöli ki az a feltételezés, hogy a földrajzi táj éghajlati adottságaiban rövidebb időtávlatban is változás várható. Ezek a változások a táj rendszerére is kihatnak, s ezáltal a tájháztartás működését is befolyásolják, azontúl ennek konkrét mezőgazdasági és vízgazdálkodási következményei alapvető jelentőségűek. A napjainkban feltételezett klímaváltozásra különösen érzékeny lehet az Alföldi régió, így a címben jelzett feladat olyan regionális sajátosságok elemzését jelenti, amelyek egy-egy adott táj ökológiai és gazdasági viszonyainak vizsgálatát teszi szükségessé. Világszerte mérések igazolják, hogy a légkör üvegházhatása erősödik, ami a Föld légkörének melegedéséhez, s ezzel összefüggésben, változatos mértékű és jellegű regionális éghajlat-változáshoz vezethet. Az üvegházhatás erősségét az egységnyi alapú levegő oszlopban bekövetkezett energiaváltozás mértékével fejezzük ki, melynek mértékegysége a W/m 2. Az ipari forradalomtól napjainkig a CO 2 1,5 W/m 2, a CH 4 0,5 W/m 2, a N 2 O 0,2 W/m 2, míg a halogénezett szénhidrogének együttesen 0,3 W/m 2 sugárzási növekményért felelősek. Tehát az egységnyi alapú légoszlopban mért energiaváltozás jelenleg, földi átlagban 2,5 W/m 2 -rel egyenlő, ami - óvatos becslések szerint - kb. 1,5 Celsius fokos hőmérséklet emelkedésnek felel meg, amelyet a magas légköri ózoncsökkenés (- 0,2 W/m 2 ), illetve a troposzférikus aeroszolok (- 1-2 W/m 2 ) okozta "negatív üvegházhatás" - különösen Európa és Észak-Amerika térségében - részben ellensúlyozhat (IPCC, 1996). Az elmúlt több, mint 100 év során az Alföld területén a klíma jelentős mértékben megváltozott. A hőmérséklet jelentős mértékben (1,6 Celsius fok) emelkedett az 1870-es évektől az 1940-es évek végéig, majd ettől kezdve enyhén csökkenő trend figyelhető meg (1 Celsius fok) (Horváth, 1997). Az évi átlagos csapadékösszeg csökkenő tendenciát mutat az 1870-es évektől az 1990-es évek közepéig (Molnár, 1996). A vizsgált terület (elsősorban annak D-DK-i része) rendkívül hajlamos az aszályra, amely a legsúlyosabb károkat a mezőgazdaságban okozza (Makra, et al. 1986). Érdemes ugyanakkor érinteni a belvíz megjelenésével kapcsolatos problémákat, hiszen bár a vizsgált terület általában vízhiányos, ugyanakkor igen gyakori jelenség a belvíz is, amely az évek folyamán jelentős területeket öntött el az Alföldön. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a év elején 322 ha belvizes területről számolt be. Ez az érték Magyarország mezőgazdasági területének 5 %-át jelenti. A Közép-Tisza vidéken megfordult az évtizedes tendencia, miszerint a talajból évente átlagosan mintegy 60 mm-el több csapadék párolog el, mint amennyi lehullik. Kutatásaink során egyrészt a klíma változékonyságának a talajnedvességre gyakorolt hatásait vizsgáltuk, másrészt azt elemeztük, hogy a mezőgazdasági területhasznosítás időbeli változása hogyan hat vissza a regionális éghajlatra. 1 Horváth Szilvia PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, H-6701 Szeged, P.O.B. 653, Hungary; Dr. Makra László egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, H-6701 Szeged, P.O.B. 653, Hungary; Dr. Mika János tudományos tanácsadó Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest, Pf. 38, Hungary; 1

2 Horváth Szilvia et al: Klíma és területhasznosítás A kiválasztott terület A kiválasztott terület (1. ábra) a Tisza magyarországi sík vidéki vízgyűjtő területe (szűkebb értelemben a Tiszán létesített 13 vízmérce által határolt terület), amelyre korábban egy regionális energia- és vízmérleg modell is készült (Mika, et al., 1991; 1998), mely utóbbi kiszámítja a felső 0,5 m vastagságú réteg talajvíztartalmát, továbbá a külső éghajlati kényszerek által szabályozott léghőmérsékletet és a levegőben lévő vízgőz parciális nyomását. Az Alföld természetes növénytakaróját a Kárpát-medence középső részén az erdő-sztyepp zóna legnyugatibb előfordulása képezi, ahol az erdőborítottság az északnyugat-délkeleti irányban növekvő aszállyal egyidejűleg fokozatosan csökken (Kovács- Láng et al., 2000). Ezt a nagytájat azonban mindig is a szántóföldi növények vetésterületének nagy aránya jellemezte. Napjainkban a vizsgált, teljes terület ( km 2 ) 74 %-a tartozik művelés alá, ezzel összefüggésben a régió igen érzékeny lehet a klímaváltozásra, valamint a növénytermesztés nem klimatikus feltételeinek a változására. Tanulmányunkban a vizsgált térséget a vele néhány % eltéréssel egybeeső hat megyével - Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád - helyettesítjük tekintve, hogy a földhasználati adatokat hivatalosan megyék szerint publikálják. 1. ábra. A Tisza sík vidéki vízgyűjtő területe (A Tiszán lévő 13 vízmérce állomásai: 1. Tivadar, 2. Szeged, 3. Csenger, 4. Vállaj, 5. Felsőberecki, 6. Hidasnémeti, 7. Felsőzsolca, 8. Jásztelek, 9. Berettyóújfalu, 10. Körösszakál, 11. Sarkad, 12. Gyula, 13. Makó) km 6 Lillafüred (Miskolc) Fügöd (Encs) 7 Hernád Sajó Sárospatak 5 Bodrog Nyíregyháza Tisza 1 Tiszabecs Poroszló Tisza Polgár Hortobágy Debrecen Kraszna 4 3 Szamos Kecskemét 8 Abony Zagyva Körös Püspökladány Berettyóújfalu 9 Túrkeve Berettyó Sebes-Körös 10 Tisza Szentes Szarvas Békéscsaba Fekete- Körös Fehér-Körös Szeged 2 Maros 13 2

3 Földrajzi Konferencia, Szeged A Palmer-féle aszályerősségi index (PDSI) A meteorológiai aszályok kezdetének és erősségének meghatározásához a Palmer-féle aszályossági indexet használtuk. A PDSI a meteorológiai aszály olyan indexe, amely képes hónapról hónapra szimulálni a talaj nedvességtartalmának változásait és alkalmas arra, hogy egészen különböző éghajlatú helyeken és évszakokban ugyanazok az értéktartományok jelentsék az 1. táblázatban szereplő állapotokat. 1. táblázat. A PDSI értékek értelmezése. PDSI osztály 4,00 különösen nedves 3,00-3,99 nagyon nedves 2,00-2,99 mérsékelten nedves 1,00-1,99 enyhén nedves 0,50-0,99 kezdődő nedves szakasz 0,49- -0,49 közel normális -0,50- -0,99 kezdődő aszály -1,00- -1,99 enyhe aszály -2,00- -2,99 mérsékelt aszály -3,00- -3,99 kemény aszály -4,00 szélsőséges aszály A PDSI számítás hosszú és több lépésben végrehajtandó folyamat, ahol bemenő paraméterekként szolgálnak: havi csapadékösszeg, havi átlaghőmérséklet idősorok, valamint a talaj szempontjából hasznosítható vízkapacitás egy felső és 5 alatta fekvő talajrétegben. Az index értéke havonta változik, de minden hónap PDSI értéke a megelőző hónap értékének és az adott hónap vízmérlegének a lineáris kombinációja (Palmer, 1965; Alley, 1984; Karl, 1986). Palmer az indexszel kapcsolatos teóriájában évszakfüggetlenséget ígér, de ezt a kijelentést kizárólag az amerikai kontinensre vonatkozóan közli. Ezért fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy Magyarország esetén teljesül-e az évszakfüggetlenség, vagy sem. Ennek kapcsán elemeztük az index alapstatisztikai paramétereit (átlag, szórás, ferdeség) a vegetációs periódus négy hónapjára (ápr., jún., aug., okt.), a vizsgált térség 3 állomásán (Sárospatak, Szeged, Berettyóújfalu). Esetünkben az átlagra alkalmazott t-próba, valamint a szórásra alkalmazott F-próba alapján nincs szignifikáns különbség sem a szomszédos hónapok átlagértékei, sem a szomszédos hónapok szórás értékei között. Azaz Magyarországra vonatkozóan - szigorúan véve - nem teljesül az évszakfüggetlenség. Ami a ferdeséget illeti, az index negatív értékei (száraz időszak) gyakrabban fordulnak elő (2. táblázat). 2. táblázat. A PDSI értékek alapstatisztikái és a normalitás vizsgálat eredményei, PDSI SÁROSPATAK SZEGED BERETTYÓÚJFALU Ápr. Jún. Aug. Okt. Ápr. Jún. Aug. Okt. Ápr. Jún. Aug. Okt. Átlag Szórás Ferdeség z-érték (K-S próba) k-érték (. 2 -próba)

4 Horváth Szilvia et al: Klíma és területhasznosítás További statisztikai vizsgálataink igényelték, hogy az index értékek havi sorai normális eloszlást mutassanak, ennek értelmében normalitás vizsgálatot is végeztünk. A hónapokra bontott részminták eloszlása a nyári félévben mind a Kolmogorov-Szmirnov-próba, mind a χ 2 -próba szerint normális eloszlású (2. táblázat). Döntésünket az 1 %-os valószínűségi szinten hoztuk meg. A havi felbontás alkalmazása nélkül a sorozat szabálytalan, nem Gauss-i eloszlású (Mika, et al., 1994). Területi faktoranalízis A klíma rövidebb skálájú változékonyságát a vizsgált terület 17 állomásának (Sárospatak, Fügöd, Miskolc, Nyíregyháza, Polgár, Poroszló, Hortobágy, Debrecen, Püspökladány, Abony, Túrkeve, Berettyóújfalu, Kecskemét, Szarvas, Békéscsaba, Szentes és Szeged) közötti havi PDSI adatain elemeztük a teljes évre. Az aszályerősségi mutatók havonkénti térbeli faktoranalízise alapján elhatároltuk azokat a részterületeket, amelyeken belül a PDSI ingadozásai leginkább hasonlóak. A faktoranalízis azokat az állomásokat sorolja egy helyre, amelyeken belül az értékek ingadozása - a korreláció mértékében mérve - a leginkább hasonló és egyben leginkább különböző a másik térségben levőhöz képest. A módszer alapján azokat a faktorokat tartottuk meg, amelyekhez tartozó sajátérték legalább egy és mellőztük azokat a faktorokat, melyek nem magyarázták meg legalább egy standardizált változó varianciáját. A PDSI havi értékeit elemezve a megtartott faktorok száma kettő és három. Azaz a faktoranalízis módszere alapján a vizsgált térségen belül két alrégió rajzolódott ki január, február, március, április, május, június, július, augusztus és december hónapokban. Szeptemberben, októberben és novemberben három térség adódott (2. ábra). Az egyes térképeken az izovonalak által elhatárolt hasonló térségeken belül elkülönítettük a 0,8-nél nagyobb faktorsúlyú pólusokat is. Ezáltal pontosabbá váltak azok a térségek, amelyeken belül a PDSI ingadozások a leginkább hasonlóak. Maguk a kialakuló térségek hónapról hónapra változnak, így nem alkalmasak általános érvényű földrajzi körzetesítésre. Azonban az, hogy többé-kevésbé zárt térségeket tudtunk meghatározni igazolja a matematikai osztályozás valószerűségét. Tér- és időbeli korreláció A 17 állomás közül háromra - Sárospatak, Szeged és Berettyóújfalu - meghatároztuk a PDSI értékek ingadozásainak tér- és időbeli korrelációit április, június, augusztus és október hónapokra (3. táblázat). A három állomás választását az indokolta, hogy a havonként kirajzolódó pólusok legalább egyikében szerepelnek. A térbeli korreláció eredményei: mivel a PDSI-k közepes korrelációt mutatnak, elmondható, hogy az aszály- ás belvíz hajlamnak van meteorológiai eredetű, térbeli változékonysága, vagyis az egyes állomásoknak van a többitől független játéka. Minden korrelációs együttható szignifikáns az 1 %-os valószínűségi szinten. Az időbeli korreláció eredménye: az aszályok, ill. a túlzott nedvességtartalmú hónapok elemzésénél érdekes kérdés, hogy a szélsőséges állapotok kialakulásában mekkora a jóval korábbi évszakokban felhalmozódó nedvesség többlet, vagy hiány szerepe és ez hogyan viszonyul magának a kérdéses szezonnak a vízmérlegéhez. Eredményeink szerint a tavasz közepén megjelenő telítettségi állapot Sárospatak és Berettyóújfalu esetében az ősz közepéig, 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged Szegeden viszont csak a nyár végéig befolyásolja szignifikánsan a talaj nedvességtartalmának alakulását. 2. ábra. A PDSI változása tekintetében homogén régiók elkülönítése faktoranalízis segítségével km km január április km km július október 3. táblázat. A PDSI értékek tér- és időbeli korrelációi a három kiválasztott állomáson, PDSI Sárospatak Szeged Berettyóújfalu Ápr Jún Aug Okt Ápr Jún Aug Okt Ápr Jún Aug Okt Ápr 0,23 0,46 Sáros- Jún 0,81 0,23 0,38 patak Aug 0,74 0,31 0,37 Okt 0,59 0,21 0,27 Ápr 0,65 Szeged Jún 0,74 0,69 Aug 0,61 0,69 Okt 0,17 0,50 Ápr Berettyó- Jún 0,82 újfalu Aug 0,76 Okt 0,57 5

6 Horváth Szilvia et al: Klíma és területhasznosítás Hosszú idősorok statisztikai elemzése A továbbiakban 3 éghajlati állomás (Szeged, Debrecen, Nyíregyháza) közötti Palmer-féle aszályossági index- (PDSI) adatsorait elemeztük matematikai-statisztikai módszerek segítségével. Az aszályossági index idősorainak hagyományos lineáris trendvizsgálatán kívül elvégeztük a részmintaközepek teljes mintaközéptől vett differenciáinak szignifikancia vizsgálatát április, június, augusztus, október hónapokra. Vizsgálatainkhoz az éghajlatelemzés matematikai-statisztikai módszereit használtuk fel. Ezek segítségével a 3 település 110 éves áprilisi, júniusi, augusztusi és októberi középhőmérséklet, csapadékösszeg és talajnedvesség adatain alapuló PDSI (Palmer, 1965) idősorait dolgoztuk fel. Azt a kérdést, hogy a vizsgált PDSI idősorokban mutatkozó tendenciák statisztikailag szignifikánsak-e vagy sem, trendanalízissel döntöttük el. Ily módon a következőket állapíthatjuk meg: a havi PDSI értékek sorozatainak lineáris trendjei általában csak a rövid, 3-34 éves sorozatokra szignifikánsak. Vizsgálataink szerint ez azt jelenti, hogy az ilyen rövid sorozatok sokkal inkább az évek közötti ingadozások eredményei, mintsem hosszabb tartamú trendek részei. A száraz időszakok gyakrabban és hosszabb időintervallumban jelentkeznek, mint a nedves időszakok. Az egyszerűség kedvéért a Szegedre számított eredményeket tűntettük fel a 4. táblázatban. 4. táblázat. Alperiódusok a PDSI értékek szignifikáns lineáris trendjeivel, PDSI hónap Április Június Augusztus Október időszak év időszak év időszak év időszak év (-) (+) (-) (-) (-) (-) (-) (+) SZEGED (+) (-) (-) (-) (-) (-) (-) (-) (+) (+) (+) (+) (-) Azzal a céllal, hogy a teljes idősoron belül szignifikánsan aszályos, illetve szélsőséges talajnedvességet mutató periódusokat különíthessünk el, a Student-féle t-próba egy speciális esetét alkalmaztuk (nem független idősorok várható értékei különbsége statisztikai szignifikanciájának meghatározása) (Makra, et al., 2000). A statisztikai próba lényege, hogy tapasztalunk-e szignifikáns eltérést egy tetszőleges részminta középértéke és a teljes minta átlagértéke között. Az említett elméleti alapokra támaszkodva valamely normális eloszlású vagy normális eloszlásúra transzformált éghajlati elem, illetve tetszőleges index-értékek adatsoraiban annak szignifikáns megváltozása, a változás időtartama meghatározható. A szignifikancia-próbákat az 1 %-os valószínűségi szintre végeztük el. A statisztikai próba eredményei szerint nedves periódust állapíthatunk meg 1881 és között, amit egy szignifikánsan száraz időszak követ 1990-ig. Az egyszerűség kedvéért a Szegedre számított eredményeket tűntettük fel az 5. táblázatban. 6

7 Földrajzi Konferencia, Szeged táblázat. Alperiódusok a PDSI értékek átlagainak a teljes ( ) idősor átlagától vett szignifikáns eltéréseivel. PDSI hónap Április Június Augusztus Október időszak év időszak év időszak év időszak év SZEGED (-) (-) (-) (-) (+) (+) (+) (+) A területhasználat visszahatása az energia- és vízmérlegre Vizsgálataink másik irányú célkitűzése során azt elemeztük, hogy a mezőgazdasági területhasznosítás időbeli változása hogyan hat vissza a regionális éghajlatra. Ennek kapcsán a főbb mezőgazdasági kultúrák vetésterület arányainak 1951 és 1993 közötti változásaiból kiindulva elemeztük ezek közvetlen hatásait az energia- és vízmérleg egy komponensére. E számítások Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Békés és Csongrád megye mezőgazdaságilag hasznosított területének átlagában meghatározták a rendszeralbedó és a tényleges evapotranszspiráció ingadozásait. A feladat egyszerű matematizált formája a következő: Keressük tetszőleges A(t) mennyiség: párolgás, albedó átlagos ingadozását: 1 i Am Α t Υ T Α t Ai c Α t liα Tm Α,, i = 1,2,..., ahol t i T m (t): vizsgált hasznosítású terület egy adott évben T i (t): különböző területhasznosítású mód egy adott évben A i c Α t, l i Α: A(t) értéke az i-edik területhasznosításnál c(t): A i (t)-t befolyásoló klimatikus ingadozás (nem növény- és nem területspecifikus) l i : A i (t)-t befolyásoló területhasznosítási ingadozás (nem függ az évjárattól) Az átlag értékek alakulását a klíma és a területhasználat időbeli ingadozása együttesen befolyásolja. Amennyiben akár az egyik, akár a másik átlag értékével számolunk, a másik eredetű parciális hatást kapjuk meg. Hatás a tényleges evapotranszspirációra Az előzőek értelmében kiszámítottuk az egyes mezőgazdasági kultúrák átlagos párolgásösszegeit a 43 év tenyészidőszakára átlagos éghajlati feltételek mellett, aminek következtében a területhasználat változásának parciális hatását kaptuk meg. Vizsgálataink során felhasználtuk a hat megyében előforduló szántóföldi növények vetésterület adatait között, melyek legalább 1-28 %-os lefedettséget képviselnek a vizsgálat alá vont növények összterületének százalékában. Figyelmen kívül hagytuk viszont a művelés alól kivont területeket, a gyep-, erdő-, gyümölcs-, szőlő- és gyepterületeket, mivel nem álltak rendelkezésünkre az ehhez szükséges adatok. Ennél fogva feltettük, hogy az előbb említett növényekkel borított terület egységére eső tényleges párolgás és a potenciális párolgás hányada éppen akkora, mint a művelt területen a bio-feedback nélkül. Célunk az adott szántóföldi kultúrák vízmérlegre gyakorolt hatásának vizsgálata, ezért a talaj párolgási vízveszteségét az adott növény felett az Antal-féle formula (1968) segítségével határoztuk meg: 7

8 Horváth Szilvia et al: Klíma és területhasznosítás w+ b ET = b w ET p, ahol 1+ b: az egyes növények különböző fenofázisaiban fellépő relatív vízigény (az ún. biológiai konstans) w: a relatív talajnedvesség ET p : a potenciális evapotranszspiráció (mm) Számításaink szerint a földhasználat közötti változása egyértelműen növelte az evapotranszspirációt (3. ábra). A változás lineáris trendje 0,18 mm/év, ami a teljes 43 évre vetítve 8 mm átlagos növekedést jelent. A kapcsolat nagyon szoros, a korrelációs együttható értéke 0,81. Ugyanakkor az említett 8 mm átlagos növekedés mégsem jelent drámai változást, mivel a vizsgált hét hónap (április-október) átlagos evapotranszspirációja kb. 280 mm, azaz a relatív változás csupán 3 %. 3. ábra. A földhasználatban bekövetkezett változások hatása az evapotranszspirációra. A továbbiakban oly módon határoztuk meg a vizsgált periódusban a tenyészidőszak párolgási összegeit, hogy a számításokhoz a havonkénti ET p és w értékeket vettük alapul (4. ábra). Ebben az esetben már ténylegesen éghajlatfüggő eredményeket kaptunk. Az ábráról leolvasható, hogy az evapotranszspiráció teljes évközi ingadozása egy nagyságrenddel meghaladja a földhasználat hatását. Ugyanakkor a teljes evapotranszspiráció adatsoraiban nem tapasztaltunk egyirányú változást. 8

9 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. A tényleges párolgás alakulása a klimatikus hatás és a területhasználat párhuzamos ingadozása következtében, a vizsgált hat megyében. Hatás a felszínalbedóra Egy terület energiamérlegének alakulásában meghatározó a felszínalbedó szerepe. Értéke függ a napmagasságtól, de befolyásolja az albedó nagyságát a talaj fajtája, állapota; a hótakaró; a növénytakaró fajtája és fejlődési fázisa is. Hazánk albedó-térképeinek elkészítése során Dávid (1985) szintetizálta a hosszabb-rövidebb mérésekre támaszkodó, növényenként és fenofázisonként megállapított szakirodalmi felszínalbedó értékeket. A fenofázisok időbeli különbségei alapján hazánk területe néhány - az adott növényre jellemző - termőkörzetre osztható. E körzetekre Dávid a szakirodalmi adatokból növényenként és dekádonként egy-egy éghajlatilag jellemző felszínalbedót állapított meg. Ha az egyes növények felszínalbedó értékekeit megszorozzuk a növények évenkénti vetésterületével, akkor a földhasználat változásai következtében fellépő albedó-ingadozás idősorait kapjuk. A vizsgált hat megye átlagos felszínalbedói csökkenő tendenciát mutatnak áprilistól júliusig minden egyes hónapban. Más szóval, a viszonylag sötétebb növényállományok részesedése növekedett, amelyek nagyobb zöldtömege általában sűrűbb fedettséget biztosít. A helyzet augusztusban is ugyanez, viszont a két további hónapban nincs egyértelmű változás. Ez bizonyára összefügg azzal, hogy szeptember-októberben a terület nagy részén a növények - ha még jelen vannak is - már nem fejlődnek, s emiatt kevéssé különböznek egymástól. Ha az albedó havonkénti értékeit súlyozzuk a besugárzással, akkor a visszavert sugárzáson keresztül a felszín energiamérlegének változásaihoz jutunk. A felszíni energiamérleg rövidhullámú komponense: R = G (1 - α), ahol G: a felszínre érkező globálsugárzás (Justyák, 1998) ψ: a felszínalbedó. 9

10 Horváth Szilvia et al: Klíma és területhasznosítás Ebből következően - nem vizsgálva a G megváltozását - a rövidhullámú mérleg módosulása: R = - G α. Amint ez az albedók havonkénti csökkenéséből sejthető, a 7 hónapra (április-október) számított felszíni energiamérleg területi átlagai a vizsgált időszakban egyenletesen növekedtek. A változás tendenciája +0,014 W/m 2 /év, vagyis a 43 év alatt 0,6 W/m 2. A lineáris trend meglehetősen szorosan illeszkedik az adatsorra, hiszen a korrelációs együttható értéke 0,98. Hatás a rendszeralbedóra A földhasználat változásai következtében az energiamérlegben előidézett változást nemcsak a felszínre, hanem a teljes felszín-légkör rendszerre is meghatároztuk. Ebből a célból egy ún. sugárzási-konvektív modellel végzett korábbi számítást használtunk föl (Mika et. al., 1993). A rendszeralbedónak a felszínalbedótól való függése - hazánk légköri feltételei mellett - csaknem tökéletes lineáris kapcsolatot mutat. A felszínalbedó egységnyi változása a rendszeralbedó 0,40-0,45 értékű változását vonja maga után a vizsgált hét hónapban. Ha a rendszeralbedó ingadozásait havonta megszorozzuk a légkör külső határára érkező csillagászatilag lehetséges napsugárzással, akkor a felszín-légkör rendszer rövidhullámú energiamérlegéhez jutunk. A felszín-légkör rendszer rövidhullámú sugárzási mérlegének a változását a következő egyenlet írja le: R s = -G 0 α s, ahol G 0 : a légkör külső határára érkező napsugárzás (amely az évszázados-évtizedes időskálán gyakorlatilag állandó, csak szezonális ingást mutat) ψ s : a felszín-légkör rendszer albedója. Számításaink szerint a felszín-légkör rendszer által visszavert energia mérséklődése (5. ábra) miatt a rendszerben maradó energia-növekmény a vizsgált 43 év alatt 0,4 W/m 2. Az eredményül kapott energianövekmény jelentőségének érzékeltetéséhez megemlítjük, hogy a légköri CO 2 -koncentráció közötti változásának hatása a magyarországi nyári félévre vonatkozóan 0,7 W/m 2 (Mika, et al., 1992). Tehát a földhasználatnak a vizsgált 43 év alatt végbement változásai több mint fele akkora változást okoztak a felszín-légkör rendszer energiamérlegében, mint a CO 2 -koncentráció változásai. 10

11 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. A földhasználat változásainak hatása a felszín-légkör rendszer által visszavert rövidhullámú energiára a vizsgált hat megyében a tenyészidőszak során. Ha már az összehasonlításnál tartunk, érdemes azt is kiszámítani, hogy mekkora hatása van a párolgásban talált 8 mm-es növekedésnek a felszín energiamérlegére. Figyelembe véve, hogy 1 kg víz elpárologtatásához 2470 kj energia szükséges (1 kg víz az 1 négyzetméteres felületet 1 mm vastagon borítja be) és, hogy a 7 hónap összesen 214 napja másodpercnek felel meg, ezért a 8 mm párolgás-többlet éppen 1,0 W/m 2 energiát von el a felszín energia-mérlegéből. Ez az érték ugyancsak összemérhető a 43 év alatti szén-dioxid változás hatásával. Konklúzió Eredményeinket az alábbi 8 pontban foglalhatjuk össze: 1. A PDSI-re az eredeti konstansokkal - szigorúan véve - nem teljesül az évszakfüggetlenség. 2. A hónapokra bontott részminták eloszlása a nyári félévben mind a Kolmogorov-Szmirnov próba, mind a χ 2 -próba szerint normális eloszlású. 3. Az év csapadékosabb hónapjaiban a vizsgált km 2 -es térség a PDSI változékonysága alapján két-három régióra bomlik. E régiók azonban hónapról hónapra változnak, vagyis nem alkalmasak általános érvényű földrajzi körzetesítésre. 4. A PDSI indexek a nyári félévben közepes korrelációt mutatnak. Az aszály- ill. belvízhajlamnak van meteorológiai eredetű, térbeli változékonysága. 5. A tavasz közepén megjelenő telítettségi állapot többnyire az ősz közepéig befolyásolja szignifikánsan a talaj nedvességtartalmának alakulását. 6. A PDSI idősoraiban a lineáris trendek csupán rövid, pár éves szakaszokon szignifikánsak. A teljes sor átlagánál nedvesebb és szárazabb időszakok viszont több évtized hosszúságúak. 7. A területhasználat ingadozásának hatása a tényleges párolgásra elenyészően kicsi a meteorológiai fluktuációhoz képest. 11

12 Horváth Szilvia et al: Klíma és területhasznosítás 8. Ugyanakkor, a területhasználat ingadozása a felszín-légkör rendszer energiamérlegében jelentős, az eddigi antropogén hatásokkal összemérhető változásokat okozott. Irodalom Alley, W. M. 1984: The Palmer Drought Severity Index: Limitations and assumptions. Journal of Climate and Applied Meteorology 23, Antal, E., 1968: New method for the calculation of potential evaporation. HMS Report on the Scientific Works in 1967, 24, Dávid, A., 1985: Az albedó területi eloszlásának meghatározását célzó előzetes kutatások. OMSZ Beszámolók, 1983, Budapest, Horváth, Sz., 1997: A globális éghajlatváltozás lehetséges következményei Magyarországon. Légkör, 42/3, IPCC 1996: Climate Change The Science of Climate Change. The Second Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (eds.: J. T. Houghton et al.) Cambridge University. Press, 570. Justyák, J.,1998: Magyarország éghajlata. KLTE Kiadó., Debrecen, 26. Karl, T. R. 1986: The sensitivity of the Palmer Drought Severity Index and Palmer`s Z Index to their calibration coeffitient including potential evapotranspiration. Journal of Climate and Applied Meteorology 25, Kovács-Láng, E., Gy. Kröel-Dulay, M. Kertész, G. Fekete, J. Mika, I. Dobi-Wantuch, T. Rédei, K. Rajkai, I. Hahn, and S. Bartha, 2000: Changes in the composition of sand grasslands along a climatic gradient in Hungary, and implications for climate change. Phytocoenologia 30 (in press). Központi Statisztikai Hivatal Évkönyvei, Megyei kötetek: Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg. Makra, L., Kiss, Á. és Abonyiné-Palotás, J. 1986: Az aszály klimatológiai és talajvízháztartási összetevői, valamint néhány mezőgazdasági vetülete a Dél-Alföldön. Alföldi Tanulmányok 10, Makra, L., Tar, K. and Horváth, Sz., 2000: Some statistical characteristics of the wind energy over the Great Hungarian Plain. International Journal of Ambient Energy. 21/2, Mika, J., Bartzokas, A., Dobrovolny, P., Brazdil, R., Niedzwiedz, T., Tsidarakis, L., Dalezios, R. N., 1994: On spatial and temporal variations of drought in selected regions of central and southeastern Europe. In: Brazdil, R., Kolar, M., eds.: Contempory Climatology. Mika, J., Horváth, Sz., Fogarasi, J. and Makra, L., 1998: Simulation of climate forcing mechanisms on the energy and water balance of a watershed. In: Proc. 19 th Conf. Mika, J., Kovács, E. és Bozó, L., 1993: A légköri aeroszol-tartalom antropogén és természetes változásának hatása a sugárzási mérlegre a Kárpát-medencében. OMSZ Beszámolók, 1989, Mika, J., Kovács, E. és Dávid, A., 1992: A növényzet és a talaj állapotának hatása a felszín-légkör rendszer albedójára. OMSZ Beszámolók, 1988, Mika, J., Kovács, E., Németh, P. and Rimóczi-Paál, A., 1991: Parameterisation for regional energy balance climate modelling over Hungary. Advances in Space Research 11, (3)101-(3)104. Molnár, K., 1996: Hazai csapadékváltozások. Természet Világa, Különszám. 127/1, Palmer, W.C. 1965: Meteorological Drought. Research Paper 45. Weather Burean Washington

A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái

A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái Pongrácz Rita, Bartholy Judit Összefoglalás. Cikkünkben a napi maximum-, minimum- és középhőmérsékletek alapján definiált extrémindexek

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita

A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/a. E-mail:

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi

Részletesebben

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

3. A domb- és hegyvidékek éghajlati jellemzői és időjárási kockázatai

3. A domb- és hegyvidékek éghajlati jellemzői és időjárási kockázatai A KLÍMAVÁLTOZÁS HEGYVIDÉKI SAJÁTOSSÁGAI ÉS VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON KERTÉSZ ÁDÁM 1,12, PAJTÓKNÉ TARI ILONA 2, KÜRTI LÍVIA 1, MIKA JÁNOS 1,3 1. Bevezetés A hegységek a Föld azon területei

Részletesebben

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

2. A VIZSGÁLATBAN FELHASZNÁLT ADATOK

2. A VIZSGÁLATBAN FELHASZNÁLT ADATOK 2. A VIZSGÁLATBAN FELHASZNÁLT ADATOK A dolgozatban a nagytérségű cirkuláció és a légköri oszcillációs jelenségek (ENSO, NAO) együttes hatásait vizsgáljuk az északi félteke közepes földrajzi szélességein

Részletesebben

Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét

Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét Dr. Theo Eichten, München; Hanau; Professor Dr.-Ing. Vollrath Hopp 1, Dreieich; Dr. Gerhard Stehlik 2, Dr.-Ing. Edmund Wagner, Wiesbaden; April 2014 A NASA 3 publikálta

Részletesebben

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

A KRITéR projekt: A klímaváltozás hatása a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra. Bihari Zita, Országos Meteorológiai Szolgálat

A KRITéR projekt: A klímaváltozás hatása a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra. Bihari Zita, Országos Meteorológiai Szolgálat A KRITéR projekt: A klímaváltozás hatása a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra Bihari Zita, Országos Meteorológiai Szolgálat Főbb adatok A projekt időtartama: 2015.04.30.-2015.12.31. A projekt költségvetése:

Részletesebben

14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra

14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra 14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra Szabó Ferenc, Tempfli Károly, Gulyás László, Pongrácz László, Nagy Géza /NYME MÉK, DE Összefoglalás A részfeladat keretében az időjárási tényezőknek

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

Hírlevél. 2015. november, 1. szám. Köszöntő. Tartalom

Hírlevél. 2015. november, 1. szám. Köszöntő. Tartalom Hírlevél 2015. november, 1. szám Köszöntő Köszöntjük A sugárzási kényszer változásán alapuló új éghajlati szcenáriók a Kárpátmedence térségére című projekt első hírlevelének olvasóit! Az RCMTéR projekt

Részletesebben

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 2015. október TARTALOM 1. A levegőminőség

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,

Részletesebben

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november Grant Agreement no. 265212 FP7 Environment (Including Climate Change) A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú átgondolása az EPI-WATER kutatási program eredményeinek felhasználásával

Részletesebben

HARSÁNYI DÁVID 1 GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ 2. Szezonális különbségek a borfogyasztási szokásokban

HARSÁNYI DÁVID 1 GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ 2. Szezonális különbségek a borfogyasztási szokásokban HARSÁNYI DÁVID 1 GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ 2 Szezonális különbségek a borfogyasztási szokásokban Bevezetés Hazánk borpiaca jelentős fejlődésen ment keresztül a rendszerváltás óta. A változás folyamatos, a piac

Részletesebben

Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN

Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN Készítette: NAGYKOVÁCSI Belemnites Kft. 2016. április A dokumentum elkészítésében részt vettek: Dr. Váradi Zsuzsanna Dr. Kohán Balázs

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529 Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos

Részletesebben

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PHD) értekezés tézisei A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

Részletesebben

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete 2015 Készítette:

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés) TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE (Zárójelentés) Az EU talajvédelmi stratégiáját előkészítő szakértői tanulmányok a talaj víz általi erózióját a legjelentősebb talajdegradációs folyamatnak tekintik, ami a legnagyobb,

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN. Kudela Gábor 1, Balásházy Imre 2

A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN. Kudela Gábor 1, Balásházy Imre 2 A mélyebb tüdőrégiókból tisztuló radon-leánytermékek dózisjáruléka a centrális légutakban 23 A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN Kudela Gábor 1, Balásházy

Részletesebben

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204

Részletesebben

www.csgstandard.com The Carbon Solutions Global Standard 1.1

www.csgstandard.com The Carbon Solutions Global Standard 1.1 The Carbon Solutions Global Standard 1.1 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 3 1. FOGALMAK... 3 2. ALAPELVEK... 6 3. PROJEKT KÖVETELMÉNYEK... 6 3.1. A PROJEKT TÍPUSA... 6 3.2. A PROJEKT

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon*

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* Berde Éva kandidátus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense E-mail: eva.berde@uni-corvinus.hu A tanulmány különböző pályákat feltételezve mutatja

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Ferenczi Zita XI. Magyar Aeroszol Konferencia Debrecen 2013.10.30. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0057 Földünk természetes

Részletesebben

A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS

A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS 1 A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS Dr. Tóth László egyetemi tanár Schrempf Norbert PhD Tóth Gábor PhD Szent István Egyetem Eloszó Az elozoekben megjelent cikkben szóltunk a

Részletesebben

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan. OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal

Részletesebben

MELEGEDETT-E MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA A XX. SZÁZADBAN?* SZALAI SÁNDOR SZENTIMREY TAMÁS

MELEGEDETT-E MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA A XX. SZÁZADBAN?* SZALAI SÁNDOR SZENTIMREY TAMÁS MELEGEDETT-E MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA A XX. SZÁZADBAN?* SZALAI SÁNDOR SZENTIMREY TAMÁS Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület harmadik beszámolójában az elmúlt század éghajlatának globális összefoglalója

Részletesebben

Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten?

Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten? Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten? Szépszó Gabriella szepszo.g@met.hu Éghajlati Osztály, Klímamodellező Csoport Országos Meteorológiai Szolgálat Vidékfejlesztés

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:

Részletesebben

Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése

Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése OTKA Nyilvántartási szám: T43318 Témavezető: Dr.Geiger János Zárójelentés Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyő és Szeged

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TERMŐFÖLD KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKE ÉS PIACI ÁRA Készítette: Naárné Tóth Zsuzsanna Éva Gödöllő

Részletesebben

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉS HATÁSA A LEVEGŐMINŐSÉG ALAKULÁSÁRA SZEGEDEN. Horváth Szilvia - Makra László - Zempléni András - Motika Gábor - Sümeghy Zoltán 1

A KÖZLEKEDÉS HATÁSA A LEVEGŐMINŐSÉG ALAKULÁSÁRA SZEGEDEN. Horváth Szilvia - Makra László - Zempléni András - Motika Gábor - Sümeghy Zoltán 1 A KÖZLEKEDÉS HATÁSA A LEVEGŐMINŐSÉG ALAKULÁSÁRA SZEGEDEN Horváth Szilvia - Makra László - Zempléni András - Motika Gábor - Sümeghy Zoltán 1 Bevezetés Mint ismeretes, az emberi tevékenység jelentősen hozzájárul

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között

Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Levegőminősítési indexek elemzése

Levegőminősítési indexek elemzése LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.2 Levegőminősítési indexek elemzése Tárgyszavak: levegőminősítés; index; statisztika; NSZK. A levegőben levő káros anyagok megítélése alapvetően relatív vagy abszolút módszerrel

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

Projekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán

Projekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Szerzők: Kovács Eszter Harangozó Gábor Marjainé Szerényi Zsuzsanna Csépányi Péter Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. szeptember 26. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. szeptember 26. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Tiszán 9. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Feczkó Tivadar. Veszprémi Egyetem

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Feczkó Tivadar. Veszprémi Egyetem AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK ÉS AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK ÉGHAJLATI HATÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori (PhD) értekezés tézisei Feczkó Tivadar Veszprémi Egyetem 2003 1. Bevezetés $ OpJN UEHQ WDOiOKDWy Q\RPDQ\DJRN MHOHQW

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A TERÜLETI TŐKE KUTATÁSÁBAN

A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A TERÜLETI TŐKE KUTATÁSÁBAN A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A TERÜLETI TŐKE KUTATÁSÁBAN (The role of social capital in territorial capital research) BODOR ÁKOS Kulcsszavak területi tőke, társadalmi tőke, elméleti- és empirikus problémák

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Elektromos árammal fűtött ablakok: kényelmes és jó hatásfokú megoldás a hideg ellen

Elektromos árammal fűtött ablakok: kényelmes és jó hatásfokú megoldás a hideg ellen KORSZERÛ ENERGETIKAI BERENDEZÉSEK 4.4 Elektromos árammal fűtött ablakok: kényelmes és jó hatásfokú megoldás a hideg ellen Tárgyszavak: ablakfűtés; fűtés; hatásfok. A lakások ablakainak fűtése az utóbbi

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Mérési eljárások kidolgozása látók és látássérültek lokalizációs képességeinek összehasonlítására

Mérési eljárások kidolgozása látók és látássérültek lokalizációs képességeinek összehasonlítására XXIX. Kandó Konferencia 29 th Kandó Conference November 21, 2013, Budapest, Hungary Mérési eljárások kidolgozása látók és látássérültek lokalizációs képességeinek összehasonlítására Répás József, Dr. Wersényi

Részletesebben

A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában

A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2009. május 15-17. A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában Szerző: Bíró Boróka-Júlia Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-

Részletesebben

TERMÉSBIZTONSÁGI ELEMZÉSEK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN. A SZŐLŐ-, A CSERESZNYE- ÉS A MEGGYTERMELÉS HELYZETE ÉS JÖVŐKÉPE

TERMÉSBIZTONSÁGI ELEMZÉSEK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN. A SZŐLŐ-, A CSERESZNYE- ÉS A MEGGYTERMELÉS HELYZETE ÉS JÖVŐKÉPE TERMÉSBIZTONSÁGI ELEMZÉSEK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN. A SZŐLŐ-, A CSERESZNYE- ÉS A MEGGYTERMELÉS HELYZETE ÉS JÖVŐKÉPE Szenteleki Károly Gaál Márta Mézes Zoltán Szabó Zoltán

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai

Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai Uzzoli Annamária Bevezetés A klímamodellezés eredményeinek gyakorlati felhasználhatósága elsősorban

Részletesebben

Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer 2014. 33. heti PPRR-jelentés (aug. 11. - aug. 17.)

Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer 2014. 33. heti PPRR-jelentés (aug. 11. - aug. 17.) AEROBIOLÓGIAI ÉS POLLEN MONITOROZÁSI OSZTÁLY 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Budapest OKI, 2014-08-21. csütörtök Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer 2014 33. heti

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében *

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Bevezetés A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei egyértelműen igazolták már az egészségi állapot és az életmód

Részletesebben

IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN

IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN Szerzők: Kis András, projektvezető Ungvári Gábor Külső szakértők: Rákosi Judit Koskovics Éva 26 április 2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés...3 2

Részletesebben

Hosszú élettartamú fényforrások megbízhatóságának vizsgálata Tóth Zoltán. 1. Bevezetés

Hosszú élettartamú fényforrások megbízhatóságának vizsgálata Tóth Zoltán. 1. Bevezetés Tóth Zoltán A cikk bemutatja, hogy tipikusan milyen formában adják meg a gyártók az élettartamgörbéket, ezek különböző fajtáit, hogyan kell értelmezni őket. Kitér néhány felhasználási területetre, például

Részletesebben

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok)

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok) MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG (Előzetes adatok) Szerződésszám: VI-SZ/296/2/2005 IX-18/33/4/2005. Budapest, 2005. december Készült a TÁRKI Rt. és a Miniszterelnöki Hivatal között 2005. szeptember

Részletesebben