A t é z i s e k e n t ú l

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A t é z i s e k e n t ú l"

Átírás

1 INVENTÁRIUM A t é z i s e k e n t ú l Doktori tézisek a Nyíregyházi Fıiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karának oktatóitól ( ) Nyíregyházi Fıiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar

2 Szerkesztette: Kukla Krisztián ISSN Kiadja a Bessenyei György Könyvkiadó Nyíregyházi Fıiskola Nyíregyháza, Sóstói út 31/b Kiadóvezetı: Száraz Zoltán Nyomda: IMI Print Kft.

3 Tartalomjegyzék Lectori Salutem... 5 Béresné Mártha Bernadett A foglalkoztatottság és a vidékfejlesztés összefüggései, különös tekintettel az Észak-alföldi régióra... 7 Hegedős László Minıségfejlesztési lehetıségek az élelmiszerkereskedelemben Magyar Zoltán Kisvállalatok stratégiai prioritásainak vizsgálata az Észak-alföldi régióban Szénás Ignác A magyar élelmiszergazdaság privatizációja és versenyképessége Szilágyi Barnabás A szervezeti kultúra és a dolgozói attitőd összehasonlító vizsgálata mezıgazdasági vállalkozásokban Vargáné Bosnyák Ildikó A közösségi támogatások szerepe az egyenlıtlenségek csökkentésében Szerzıink

4

5 LECTORI SALUTEM A kéziratok nem égnek el ; ismerjük Bulgakov világhírő regényébıl ezt a szállóigévé vált mondatot. Azért, hogy ne váljunk közhellyé mi, akik a tudomány szolgálatára esküdtünk fel, mindent megteszünk, hogy eredményeinket és teljesítményeinket megismerje, elismerje az utókor. Vállaljuk múltunkat és azt megosztjuk, utat mutatunk a jelenben a jövı nemzedékének. Tanultunk és folyamatosan tanulunk hibáinkból, de azt szeretnénk, ha ebbıl mások is tanulhatnának. Együtt szeretnénk örülni társaink sikerének. Íme hát hét szellemi alkotás, hét olyan emberi munka gyümölcse, amely a zajos világunkban született, az évek sőrőjében. Hat, hét, nyolc év nem hosszú idı egy ember életében, de ha a küzdést, a lemondást vesszük alapul, amely megszámlálhatatlan áldozatot követelt a sikerért, elviselhetetlenül végtelennek tőnhet. Igen, ennyi idıt vett igénybe, hogy a mő befejezıdjön, az alkotó megpihenjen. De a szerzık nem állhatnak meg, folytatniuk kell, mert az eskü kötelezi ıket, a verseny fokozódik, az akadályok tornyosulnak. Kollégáim eredményei a Kar eredményei is, melyekre büszkék vagyunk és melyeket követendınek, példaértékőnek tartunk. Bízom benne, hogy A téziseken túl újabb kötete csak még jobban inspirálja mindazokat, akik a tudományos pályát élethivatásul választották, de még nem vehették át az áhított papírost, nem merítkıztek meg a megmérettetés nagy színpadán. A nagy mőveket csak utólag, sokszor méltatlanul késın ismerik el. Azért, hogy mi ebbe a hibába ne essünk, közkinccsé tesszük munkatársaink teljesítményeit. Együtt bízunk benne, hogy az elismerés már az ajtón kopogtat, és újabb kihívásokra csábítja az alkotókat. Nyíregyháza, szeptember havában Kvancz József 5

6

7 BÉRESNÉ MÁRTHA BERNADETT A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, KÜ- LÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓRA 1. A KUTATÁS CÉLKITŐZÉSEI Minden embernek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítı munkafeltételekhez, és a munkanélküliség elleni védelemhez. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az értekezésem témáját képezı foglalkoztatáspolitika és vidékfejlesztési politika egy igen szerteágazó és fölöttébb bonyolult összefüggésrendszer, éppen ezért egy Ph.D. dolgozat keretében csak korlátozott mértékben lehet feltárni az ok-okozati összefüggéseket, és megfelelni a területtel foglalkozó számos különbözı tudományág elvárásainak. Dolgozatomban a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos elméleteket, közösségi és nemzeti szintő dokumentumokat mutatom be, melyet kiegészítek és összekapcsolok a vidékfejlesztés témakörével. Vizsgálataim fókuszában a munkaerı demográfiai sajátosságait, gazdasági aktivitását, képzettségét befolyásoló tényezıket oktatás, kutatás-fejlesztés, innováció, valamint a munkatermelékenységét és a munkanélküliséget kifejezı indikátorok több szempontból történı elemzését állítottam 1. Célkitőzéseimet melyeket dolgozatom elsı fejezete tartalmazza az alábbi pontok szerint foglalom össze: 1. Elméleti alapozás céljából, foglalkoztatási szemszögbıl kiindulva, a közgazdaságtan fıbb irányzatainak összehasonlító elemzése a 19. századtól napjainkig, valamint jelen korunk foglalkoztatási helyzetére ható globalizációs folyamat hatásainak bemutatása. 2. Az Európai Unióra vonatkozó egyes foglalkoztatási mutatók összehasonlítása a világ fejlett gazdaságainak mérıszámaival USA, Japán, valamint az azokkal kapcsolatos következtetések levonása. Közösségi szinten további célom volt az Unió vidéki térségeiben a foglalkoztatással kapcsolatos kihívások ismertetése is. 3. Országos szinten és az Észak-alföldi régióra vonatkozóan bemutatom a humán erıforrással kapcsolatban álló fıbb tényezıket, melyek szerepet játszanak napjaink foglalkoztatási problémáiban. 4. A évi Gazdaságszerkezeti Összeírás alapján az egyéni gazdaságok eltartóképességét befolyásoló egyes tényezık elemzése, valamint javaslatok tétele. 5. A már lezárult SAPARD Program, illetve a folyamatban lévı hazai vidékfejlesztési programok (AVOP, ÚMVP) országos és az Észak-Alföldre gyakorolt foglalkoztatási hatásainak értékelése, megállapítások tétele és következtetések levonása. Fı hipotézisem, hogy a vidék foglalkoztatási problémáinak a megoldása nem hárítható egyedül a mezıgazdaságra, annak orvoslására az ágazat rendelkezésre álló nemzeti és közösségi szintő mezıgazdasági és vidékfejlesztési források önmagukban nem elegendıek. 1 A jelenlegi pénzügyi, gazdasági válság hatásaival a dolgozatban nem foglalkozom. 7

8 A célkitőzésekhez és a fı hipotézishez kapcsolódó mellék hipotéziseim a következık: H1: Hazánk a 2004-ben készített Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervében a évre kitőzött foglalkoztatási indikátor megvalósításával nem lesz képes megbirkózni. H2: A hazai vidékfejlesztési programok közül a SAPARD Program és az AVOP sem tudta, illetve tudja teljesíteni a programszinten elvárt foglalkoztatási hatásokat. 2. AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREK, AZ ADATABÁZIS ÉS AZ ÉR- TEKEZÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE Kutatásmódszertani szempontból értekezésemben a multidiszciplináris (közgazdasági, jogi, demográfiai) megközelítést és a komparatív elemzést helyeztem elıtérbe. Munkám széleskörő hazai (AKI, KSH) és külföldi (EUROSTAT, IMF, OECD) statisztikai adatbázisra támaszkodik. A vizsgált terület komplexitása miatt, a hazai és külföldi szakirodalmat dokumentáló, rendszerezı szekunderkutatást nem külön fejezetben ismertetem, hanem fejezetenként, a részterületek tárgyalásához illesztem. A téma kifejtése során az egymást követı fejezetek által átfogott terület fokozatosan szőkül. Dolgozatom második fejezetének módszere döntıen kompendium jellegő irodalmi feldolgozás. Ebben a fejezetben a közgazdaságtani iskolák munkaerıpiacról kialakult nézeteinek öszszehasonlító bemutatását végeztem el a 19. század elejétıl egészen napjainkig, valamint a globalizációs folyamatnak a 21. századra gyakorolt foglalkoztatási hatását tekintettem át röviden. A harmadik fejezetben az Európai Uniót vizsgáltam. Elsı lépésben kronológiai sorrendben mutattam be a foglalkoztatás témakörének a közösségi dokumentumokban megjelenı egyre jelentısebb és hangsúlyosabb szerepét. E dokumentumok közül kiemelkedik a 2000-ben létrejött Lisszaboni Stratégia, mely számos, a foglalkoztatási helyzetre ható tényezı ismertetése mellett konkrét célértékeket (bizonyos mutatókat) is tartalmaz a 2010-es évre vonatkozóan. Az azt követı alfejezetben a Közösségnek az általános foglalkoztatási helyzetét ismertettem, többek között a Lisszaboni Stratégiában nevesített indikátoroknak a segítségével, melyhez az OECD, EUROSTAT és az IMF adatbázisait használtam fel. A fejezet harmadik részében a strukturális, a kohéziós és a vidékfejlesztési politikáknak a foglalkoztatáspolitikával való közös kapcsolódási pontjait szemléltettem saját készítéső ábrával. Továbbá röviden bemutattam az ezredfordulótól egészen 2013-ig terjedıen az egyes politikáknak a foglalkoztatási helyzetre ható célkitőzéseit és az azok megvalósítására rendelkezésre álló forrásokat. Ezek után pedig összefoglaltam az Unió vidéki térségeiben lévı munkaerıpiac jellemzıit. Amíg a negyedik fejezet elsı részében azokat a magyarországi dokumentumokat ismertettem, amelyekben a foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzet változtatására vonatkozó célok, illetve az azok megvalósításával kapcsolatos feladatok szerepeltek, addig a második alfejezetben az elızı dokumentumokban megjelölt célindikátorok megvalósulását, illetve a 2010-re vonatkozó mutatók teljesülésének realitását elemeztem. Az országos foglalkoztatási helyzet értékelése során már ebben az alfejezetben is kiemeltem az Észak-alföldi régiót, mint a kutatási téma egyik leghátrányosabb helyzetében lévı területet. A demográfiai jellemzık mellett a KSH és az EUROSTAT adatbázisát felhasználva, a foglalkoztatás mutatórendszerét vizsgáltam, valamint úttörı jelleggel a munkanélküliség hazai alternatív mutatóit is kidolgoztam és elemeztem. Ezen túlmenıen a tudásháromszög alkotóelemeinek a szerepét mutattam be, és a 8

9 munkatermelékenység elemzéséhez használatos indikátorokat is kiszámítottam. Ezen rész adatainak a feldolgozásához a Microsoft Excel 2007-es változatát, valamint a STATA 10-es változatú adatbázis kezelı programnak elsısorban a szőrı és autoszőrı parancsait használtam. A disszertáció harmadik alfejezetében az agrárfoglalkoztatottak mennyiségi és minıségi öszszetételét ismertettem nemzeti és regionális szinten, kiemelve az egyéni gazdálkodók szerepét, melynek jellemzıit a évi Gazdaságszerkezeti Összeírás adatai alapján mutattam be. A negyedik részben értékeltem a már lezárult SAPARD, valamint a kifizetések terén még folyamatban lévı AVOP programoknak a vidéki térségekben elért foglalkoztatási hatásait, továbbá elıre vetítettem az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program as költségvetési idıszakra vonatkozó ezen irányú célkitőzéseinek a megvalósulási lehetıségeit. Az ötödik fejezetben foglaltam össze értekezésem új és újszerő eredményeit. 3. AZ ÉRTEKEZÉS FONTOSABB EREDMÉNYEI, MEGÁLLAPÍTÁSAI Kutatásom eredményeit és fontosabb megállapításait a tárgyalt fejezetek sorrendjében mutatom be A foglalkoztatás helyzete a közgazdaságtani iskolák elméletében, valamint globalizálódó világunkban A 21. század társadalmi-gazdasági helyzetében fennálló foglalkoztatási problémák eredetének a megértéséhez és enyhítéséhez, érdemes a közgazdaságtan fıbb irányzatainak a munkaerıpiacról és a munkanélküliségrıl kialakult elméleteit tanulmányozni. Ezen közgazdasági iskolák közül véleményem szerint az újkeynesiánus irányzat feltevései képviselik legátfogóbban a napjainkban is meglévı munkaerı-piaci anomáliák elméleti alapjait. Jellemzıjük, hogy a teljes vagy akár csak a megközelítıen teljes foglalkoztatást ritka és rövid ideig tartó jelenségnek, a munkanélküliséget ami kormányzati beavatkozásokkal nemcsak csökkenthetı, hanem meg is szüntethetı pedig kényszerő és szisztematikus okokra visszavezethetı helyzetnek tartják, valamint a globalizációt és a technikai fejlıdést jelölik meg a munkaerı iránti igény csökkenés magyarázataként. Napjainkban, amíg egyrészt a multinacionális társaságok deformálják az ideálisnak vélt piaci viszonyokat, addig másrészt elvben megmarad az állam felelıssége a kvalifikált és egészséges munkaerı biztosításában, az infrastruktúra fejlesztésében, a technikai-technológiai versenyképességben stb. A technikai haladás azonban kiszorítja a munkásokat elsısorban a szakmunkásokat a termelésbıl. Ezért van az, hogy a munkahely-generáló programok ígéretei ellenére az elsı munkaerıpiacon a munkahelyek száma rohamosan csökken a termelı ágazatokban, és részben a szolgáltatásokban is, illetve a rugalmas és a részmunkaidıs foglalkoztatási formák kerülnek elıtérbe a teljes munkaidıs foglalkoztatással szemben, melyek azonban részben elfedik a munkaidıalap csökkentését Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának kialakulása és fejlıdése Az európai integráció kezdetétıl egészen a kilencvenes évekig a tagállamok a foglalkoztatáspolitika kérdéskörét tisztán nemzeti szinten kezelték. Az Európai Tanács 1994-ben Essenben meghirdette a Közösség elsı foglalkoztatási stratégiáját. Ez a program jelentıs elırelépésnek számított abból a szempontból, hogy a tagállamok felismerték az elıttük álló jelentıs kihívásokat, de végül is nem teremtették meg a közösségi célok és nemzeti feladatvállalás összehangolásának rendszerét. Az 1997-es amszterdami csúcsértekezleten a tagállamok 9

10 vezetıi a módosított EK-Szerzıdésbe a foglalkoztatás témakörét már új fejezetként (VI/A számozással), az egyéb szociálpolitikai kérdésektıl elkülönítve illesztették be. Még ugyanebben az évben megrendezték Luxemburgban az elsı közösségi szintő foglalkoztatási csúcsértekezlet, melyen arról döntöttek, hogy az Uniónak a korábbinál nagyobb beleszólása lesz a nemzeti foglalkoztatáspolitikákba. Továbbá kidolgoztak az egész Közösségre vonatkozó, négy pillérre épülı iránymutatásokat, melyek az alapjai lettek az ún. Európai Foglalkoztatási Stratégiának. Az Unió márciusában Lisszabonban új, tíz évre szóló stratégiát fogadott el, melyben több reformot javasolt, számos konkrét foglalkoztatási cél és indikátor megjelölésével. Ez a stratégia 2001-ben Göteborgban kiegészült a fenntartható fejlıdés koncepciójával, 2005-ben pedig félidei felülvizsgálatára is sor került. Ezen folyamat során elismerték, hogy a célkitőzések megvalósítása terén a tagadhatatlan elırelépések mellett számos hiányosság és egyértelmő késedelmek is mutatkoznak. Éppen ezért az Európai Bizottság még ugyanebben az évben új irányvonalat szabott az Európai Foglalkoztatási Stratégiának, és a as idıszakra vonatkozóan új, egyszerősített és integrált iránymutatási csomagot 2 dolgozott ki, melynek alapján a tagállamok saját hatáskörben nemzeti reformprogramokat fogadtak el, a Bizottság pedig ezek figyelembevételével közösségi lisszaboni programot készített. Hampton Courtban 2006-ban a Közösség állam- és kormányfıi megállapították, hogy az Unió számára az öregedı népességgel járó következményekre való felkészülés és a globalizáció valamenynyi elınyének kihasználására való törekvés lesz az elkövetkezı idıszak strukturális reformjainak két fı hajtóereje. Az Európai Tanács márciusában azt is hangsúlyozta, hogy az oktatás és a képzés az elıfeltétele a jól mőködı tudásháromszögnek (oktatás kutatás innováció), mely kulcsfontosságú szerepet játszik a növekedés és a foglalkoztatás elımozdításában. Az Európai Tanács annak érdekében, hogy segítsen az Uniónak a kihívások hosszú távú ( távlatában való) hatékonyabb elırejelzésében és kezelésében, létrehozott egy független vitacsoportot, amely arra kapott felkérést, hogy határozza meg azokat a kulcskérdéseket és fejleményeket, amelyekkel a Közösségnek a jövıben valószínőleg szembe kell majd néznie, valamint elemezze, hogy ezeket milyen módon lehet kezelni A Közösség általános foglalkoztatási helyzete Három fı csoportba sorolom azokat a foglalkoztatást érintı (gazdasági) kihívásokat, amelyek megoldása a kibıvített Európai Unió számára évtizedekre szóló feladatot jelent: A. A népességcsökkenés és a demográfiai idıbomba (öregedés), amelyek befolyásolhatják mind a munkanélküliségi, mind pedig a foglalkoztatási rátának az alakulását. B. Az a tény, hogy a munka termelékenysége nem segíti eléggé a gazdaság növekedését. C. A globalizáció és az innováció kérdése. A. Az Unió több országában megfigyelhetı a népesség csökkenése és öregedése. Az EUROSTAT elırejelzései szerint között 10 millióval csökkenhet az EU-25 lakosainak száma, és az idıskori függıségi ráta (a 65 éven felüliek aránya a éves 2 Az integrált iránymutatási csomag tartalmazza az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat, mint Bizottsági ajánlást és a foglalkoztatási iránymutatásokat, mint Tanácsi határozatot. Célja, hogy világos stratégiai irányt jelöljön ki a makro- és mikrogazdaság, illetve a foglalkoztatás területén az Unió és a tagállamok számára. Az integrált iránymutatások jelentik az Európai Tanács által elhatározott prioritások nemzeti szintő végrehajtásának szilárd és koherens keretét, a Lisszaboni Stratégia konkrét lépésekre való leképezıdését. 10

11 népességhez viszonyítva) a évi 23%-ról 39%-ra emelkedhet. Ezek a folyamatok hatással lehetnek a munkanélküliek és a foglalkoztatottak arányainak az alakulására. A munkanélküliségi adatok elemzésekor a sztenderd mutató mellett érdemes kiemelni a fiatalok és a hosszú távon munka nélkül maradtak csoportját. Ugyanis nem mindegy, egy népességét tekintve öregedı kontinens számára, hogy a lakosságát eltartó munkaerınek közülük kiemelve az energikus, újszerő tudással és ismeretekkel rendelkezı fiatalságot mekkora része dolgozik, és kik azok, akik munka nélkül maradnak. Szintén fontos tényezı a munkanélküliség idıtartama, ugyanis a hosszú távú munkanélküliség utalhat a strukturális alkalmazkodás terén jelentkezı problémákra. A munkanélküliség különbözı indikátorai egyértelmően jelzik az ezen a téren a Közösségben az elmúlt 10 év során végbement folyamatok pozitív változásait ugyanis a mutatók értékei rendre csökkentek az évi adatokhoz képest, azonban igen szembetőnıen érzékeltetik az Unió kedvezıtlen helyzetét a világ fejlett gazdaságaival USA, Japán szemben (1. táblázat). 1. táblázat: A munkanélküliségi indikátorok alakulása között az EU-27-ben, az USA-ban és Japánban (%) Év EU-27 USA Japán Sztenderd munkanélküliségi ráta 3 (%) ,4 4 5,0 3, ,1 4,7 4,1 Ifjúsági munkanélküliségi ráta 5 (%) ,4 6 11,3 6, ,3 10,5 7,7 Hosszú távú munkanélküliségi ráta 7 (%) ,1 8 8,7 21, ,7 10,0 32,0 Forrás: OECD, 1999; OECD, 2008; EUROSTAT, 2008a; EC, 2007 A Közösség foglalkoztatási rátája esetén szerény mértékő, de egyenletes növekedés ment végbe az elmúlt években (2. táblázat). 3 A munkanélküliségi ráta értéke az EU-27 esetén a éves munkanélküliek arányát fejezi ki, az összes munkaerın beül. Az USA-át és Japánt illetıen az adatok a évesekre vonatkoznak. 4 A mutató értéke a évre vonatkozik. 5 A mutató értéke Japán és az USA esetén a éves munkanélküliek korcsoportjának az összes munkaerın belüli aránya; míg az EU-27 esetében a 25 éven aluli munkanélkülieknek összes munkaerın belüli aránya. 6 A mutató értéke a évre vonatkozik. 7 A mutató értéke a teljes munkanélkülieken belül mutatja a 12 hónap vagy annál régebb óta munkanélküliek arányát. Az USA esetében a 16 éven felüli munkanélküliekhez viszonyítja a 12 hónap vagy annál régebb óta munkanélküliek számát, míg az Unióban és Japánban a korhatár 15 év. 8 A mutató értéke a évre vonatkozik. 11

12 2. táblázat: Foglalkoztatási indikátorok alakulása között az EU-27-ben, az USA-ban és Japánban (%) Év EU-27 USA Japán Foglalkoztatási ráta 9 (%) ,7 73,5 70, ,4 71,8 70,7 Részmunkaidıben 10 foglalkoztatottak aránya (%) ,7 13,6 23, ,2 12,6 18,9 Idıskori foglalkoztatási ráta 11 (%) ,4 57,2 64, ,7 61,8 66,1 Forrás: OECD, 1999; OECD, 2008; EUROSTAT, 2008a; EC, 2007 Az USA-ban és Japánban ugyanezen idıszak alatt kisebb mértékő visszaesés, illetve szerény mértékő növekedés jelei mutatkoztak. Az Unió a munkaerıpiacok rugalmassá tételére törekszik, aminek eredménye a részmunkaidıs foglalkoztatás arányának növekedése. Ezzel szemben a versenytársak inkább az idıskorúak foglalkoztatását növelik, hiszen annak aránya jóval magasabb náluk, mint a Közösségben. Látható, hogy az Unió is növelte az idıskorúak foglalkoztatási szintjét (2007-ben 44,7%), azonban ismerve a Közösség lakónépességére vonatkozó nagyságrendbeli elırejelzéseket, és a versenytársak idıskori foglalkoztatási rátáját, egyértelmően kijelenthetı, hogy a jelenleginél is sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az Uniónak ennek a rétegnek a munkaerıpiacon való tartására. B. Azt a követelményt, hogy egy adott gazdaságban a munka termelékenységének növekedése összekapcsolódjon a foglalkoztatottság növelésével, egyáltalán nem egyszerő teljesíteni. Ezt mutatják a 3. táblázat adatai. Látható, hogy a Közösség a munkatermelékenységi indikátorok tekintetében csak nagyon lassan tud felzárkózni az USA-hoz, sıt az egy foglalkoztatottra és az egy munkaórára jutó GDP esetében pedig nemhogy csökkent volna a lemaradása, hanem még tovább nıtt. Amennyiben az Unió alacsony munkatermelékenységi szintjére keressük a választ, akkor azt nem az alacsony képzettségi szinttel kell magyarázni. Ugyanis a Közösségben az aktív korú lakosság magasabb arányának van közép- és felsıfokú végzettsége, mint az amerikai vagy japán társaiknak. Az eltérést inkább a munkanélküliek táborában kell keresni, hiszen bármelyik végzettségi szintet is vizsgáljuk, feltőnik, hogy az Unióban magasabb a munkanélküliségi ráta a versenytársakéhoz képest. 9 A mutató értéke a éves foglalkoztatottaknak és a népesség hasonló korcsoportjának az aránya. 10 A mutató a részmunkaidıben foglalkoztatottaknak az arányát fejezi ki az összes foglalkoztatotton belül. A részmunkaidı átlagosan kevesebb, mint 30 ledolgozott óra/hét, kivéve Japánt, ahol ez kevesebb, mint 35 óra/hét. 11 A mutató értéke az éves foglalkoztatottak és a népesség hasonló korcsoportjának az aránya. 12

13 3. táblázat: Munkatermelékenységi indikátorok, és azok változása az EU-27-ben és az USA-ban Év EU-27 USA Egy foglalkoztatottra jutó GDP 12 USA=100% , ,9 Egy fıre jutó GDP , ,6 Egy munkaórára jutó GDP , ,5 89, ,3 40,9 84,1 Forrás: Az EUROSTAT 2008b adatai alapján saját számítás. C. Amennyiben az Európai Unió tovább akarja folytatni gazdaságának felzárkóztatását versenytársaihoz, akkor a növekedés hajtóerejét, a mőszaki fejlesztéseket (információs, kommunikációs technika és technológia) és a humán tıkébe történı befektetéseket bıvítenie szükséges. A jelenlegi tudásalapú Európa jellemzıit tekintettel a globalizáció folyamatára a következıkben lehet összefoglalni: A kutatás és fejlesztés területén lemaradás: míg az EU-27-ben a K+F-kiadások a GDP 1,8%-át tették ki 2006-ban, addig ugyanerre a célra az Egyesült Államokban már 1999-ben a GDP 2,6%-át fordítottak (EU cél: 3% elérése 2010-ig). Az információs technológiára (IT) történı kiadások szintén alacsonyabb mértékőek: az EU ban a GDP 2,7%-át, míg az USA-ban 3,3%-át fordították az IT szektor fejlesztésére. Az oktatási és képzési ráfordítások a Közösségben szintén nem elegendıek. Ha a jelenlegi trend fennmarad, Európát jelentıs hiány fogja sújtani a magasan kvalifikált kutatókból. Bíztató jelenség, hogy a 27 tagúra bıvült Közösségben is javulás tapasztalható között. A középfokú végzettségőek foglalkoztatása 1%-kal, a felsıfokú képesítéssel rendelkezıké pedig 0,9%-kal nıtt, míg 1%-kal csökkent az alapfokú ismeretekkel rendelkezık táborába tartozók alkalmazása a munkaerıpiacon A vidékfejlesztés és a foglalkoztatás kapcsolata A közösségi foglalkoztatáspolitika prioritásai megjelennek nemcsak az Unió és az egyes tagállamok nemzeti foglalkoztatáspolitikáiban, hanem más közösségi politikákban is, pl. a strukturális, a kohéziós, valamint a vidékfejlesztési politikában (1. ábra). Látható, hogy minden egyes politika közvetlenül, vagy közvetetten, de kapcsolatban áll a foglalkoztatáspolitikával. Éppen ezért amikor az egyes politikák célkitőzéseit, feladatait vizsgáljuk, akkor nem szabad megfeledkezni azok foglalkoztatási hatásairól sem. 12 A folyóáras GDP vásárlóerı paritáson, a foglalkoztatottak a éves korcsoportból kerülnek ki. 13 A folyóáras GDP euró/fı-ben van kifejezve. 14 A mutató az egy foglalkoztatott által ledolgozott egy munkaórára jutó GDP-t fejezi ki, amely folyóáron, vásárlóerı paritáson van kifejezve, míg a foglalkoztatottak a éves korcsoportból származnak. 15 A mutató értéke mind az 1995, mind a 2005-ös évek esetében az EU-15-re vonatkozik. 13

14 1. ábra: A foglalkoztatáspolitika kapcsolatrendszere Forrás: Saját ábrázolás. Ezen politikák által támogatott tevékenységek olyan prioritások köré csoportosulnak, melyek jelentıs hozzáadott értéket és multiplikátorhatást eredményeznek. Foglalkoztatási célkitőzéseiknek pedig összhangban kell állniuk az Európai Foglalkoztatási Stratégia irányelveivel és ajánlásaival. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak biztosítaniuk kell az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból valamint az Európai Halászati Alapból finanszírozott intézkedések között az egymást kiegészítı jelleget és a koherenciát egy adott területen és egy adott cselekvési területen belül. A különbözı alapok által támogatott intézkedések közötti választóvonalat és a koordinációs mechanizmusok tekintetében a fı irányadó elveket a nemzeti stratégiai referenciakeret és a nemzeti stratégiai terv szintjén kell meghatározni. Az EU-27 tagállam érvényben lévı pénzügyi tervében vidékfejlesztési támogatásokra között összesen 88,3 milliárd euró áll rendelkezésére. Ezeket a forrásokat a 2006/144/EK rendeletben meghatározott négy tengely (versenyképesség, környezet és földhasználat, diverzifikáció és életminıség, LEADER) mentén kell felhasználni. A négy tengely konkrét intézkedései közül foglalkoztatás szempontjából a III. tengelyt (diverzifikáció és életminıség) kell kiemelni, mivel ez nyújtja a legtöbb segítséget a vidéki területek helyi infrastruktúrájának és humántıkéjének fejlesztéséhez, valamint a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges feltételek valamennyi ágazatban történı javításához. A nemzeti stratégiáik kidolgozása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a tengelyek közötti és a tengelyen belüli szinergia legmagasabb szintjét, valamint az esetleges ellentmondások elkerülését. 14

15 3.5. Az Unió vidéki térségeinek kihívásai A vidéki térségek gazdasági tevékenységüket tekintve nagyon sokszínőek, éppen ezért helyzetük is nagyon sokféle lehet. Azoknak a térségeknek, amelyek nagymértékben függnek a mezıgazdaságtól, valószínőleg az elkövetkezı években különleges kihívásokkal kell majd szembenézniük a növekedés, a munkahelyek és a fenntarthatóság terén. E kihívások közé tartoznak az alábbiak: A. A vidék sajátos helyzete és a primer szektor szerepének jelentısége: A vidéki térségek állítják elı a bruttó hozzáadott érték 45%-át, és biztosítják a munkahelyek 53%-át. A kibıvített Közösség túlnyomóan városi 16 térségeiben élıknél az egy fıre esı jövedelem csaknem kétszerese a túlnyomóan vidéki térségekben lakókéhoz képest. Az alacsony jövedelemszint megnehezíti a képzett munkaerı megtartását és vonzását. B. A demográfiai viszonyok alakulása: Az elmúlt évtizedekben nagyjából változatlan maradt a vidéki népesség aránya a Közösség összlakosságán belül, köszönhetıen az urbanizáció és az ellenurbanizáció kiegyenlítıdésének. A kormegoszlás tekintetében a déli tagállamok vidéki térségeiben a legnagyobb a demográfiai elöregedés, azonban általános tendencia a teljes Közösségen belül a mezıgazdasági ágazat korstruktúrájának öregedése. C. Az alacsony foglalkoztatási és a magas munkanélküliségi ráta (elsısorban a nıknél és a fiataloknál): 2004-ben az EU-27 tagállamában a foglalkoztatási ráta csaknem 5%-kal volt magasabb a városi térségekben (64,7%), mint a túlnyomóan vidéki térségekben (60,1%), valamint a munkanélküliségi ráta itt általában magasabb, mint a városi térségekben (2004-ben: vidéken 9,9%, városban 7,8%). Egy 2006-ban készült uniós tanulmány szerint között az agrárszektort további 4-5 millió dolgozó, vagyis a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkaerı 28-35%-a fogja elhagyni. Ehhez hozzá kell még adni a körülbelül 5 millió rejtett munkanélkülit (ideértve az alulfoglalkoztatott mezıgazdasági termelıket és a mezıgazdasági dolgozókat). D. Alacsony képzettségi színvonal: A városi térségekben a felnıtt lakosság 20%-ának van felsıfokú végzettsége, míg a vidéki térségekben csak 15%-ának. E. A szolgáltató szektor lassú fejlıdése: Ennek egyik oka lehet a magánszolgáltatások fejletlensége, melyek inkább fıként a városokban jellemzıek Magyarország és az Észak-Alföld foglalkoztatási helyzete Hazánk az Unióhoz történı csatlakozását követıen októberében nyújtotta be az Unió Bizottságának Magyarország elsı Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervét, melyben figyelembe vette az Európai Foglalkoztatási Stratégiában (irányvonalakban) megfogalmazott követelményeket, és a 2. ábrán látható módon nevesítette a nemzeti foglalkoztatási indikátorokat. 16 Az OECD meghatározás a vidéki településeken (kevesebb, mint 150 lakos négyzetkilométerenként) élı népesség részarányán alapul egy adott NUTS III régióban. Túlnyomóan városi az a terület, ahol a lakosság <15%-a; kiemelkedıen vidéki, ahol 15-49%-a; túlnyomóan vidéki pedig az a terület ahol >50%-a él vidéki településeken. 15

16 70 Foglalkoztatási ráta (%) éves éves Nık éves Csoportok megnevezése Észak-Alföld Magyarország tény Magyarország évi terv EU ábra: Foglalkoztatási indikátorok évi tényleges és évi tervezett értékei Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2004; EUROSTAT, 2008a; EUROSTAT, 2008d; stadat-táblák, 2008d Ezek a célok feltételezik, hogy évente hazánkban átlagosan 0,8%-kal fog növekedni a foglalkoztatás mértéke, amelyhez elengedhetetlen a megfelelı mértékő gazdasági növekedés. Sajnos hazánkban a év óta tartó évi 4% körüli gazdasági növekedés (a GDP volumen változásában mérve) III. negyedéve óta jelentısen megtorpant, és a 2007-es év egészében véve már csak 1,3%-kal bıvült az ország teljesítménye, amit a munkanélküliség növekedése, a foglalkoztatás szintjének minimális növekedése, illetve egyes régiókban annak csökkenése kísért. Ezen okok miatt elsı mellék hipotézisemnek az állítása, mely szerint hazánk várhatóan nem fogja tudni teljesíteni a 2010-es évre kitőzött foglalkoztatási indikátorok megvalósulását, reálisnak tőnik. Egyedül az idıskorúakra vonatkozó mutató esetében van némi remény a célérték megvalósulására, mivel a évre kitőzött 33,0%-os arányt sikerült teljesíteni, de a jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatok mellett a további javulás esélye minimális. Hasonlóan az Európai Unióhoz, Magyarország, és ezen belül az Észak-alföldi régió lakónépességének a száma is csökken ( között országosan 3,0%-kal, regionálisan 1,4%- kal). Ennek ellenére a keleti régió számít az ország legfiatalabb korösszetételő térségének. Disszertációmban azért emeltem ki az Észak-alföldi régió helyzetét, mert nemzeti szinten ez az a Régió, amelyben a legkevesebb pozitív irányú változás történt az elmúlt évek, évtizedek során, a lakosok foglalkoztatási helyzetét befolyásoló társadalmi-gazdasági tényezıket figyelembe véve. A munkanélküliek és az inaktív népesség kirívóan magas aránya, a példátlanul alacsony szintő foglalkoztatás, a lakosok kedvezıtlen korösszetétele, a képzettségi szint országos átlag alatti nagyságrendje, a mezıgazdasági tevékenységgel (legtöbbször csak kényszerbıl) foglalkozók magas száma, a roma lakosság magas aránya 17, a térségbeli alacsony beruházási hajlandósága, és még hosszasan sorolhatnám mindazon okokat, mely tényezık 17 A 2001-es népszámlálás során a régióban a magukat romának vallók aránya a népesség egészén belül 3,1% volt, azonban a szakértık ennek többszörösére, mintegy 10-12%-ra becsülik a roma népesség tényleges arányát. 16

17 miatt ez a régió egyre inkább lemarad az ország átlagos társadalmi-gazdasági fejlıdéséhez mérten. Ma az Észak-Alföldön és feltételezésem szerint Magyarországon is az egyik legnagyobb probléma az inaktív népesség magas aránya, valamint a munkaképes korú népesség bizonyos jól meghatározott szegmenseinek az alacsony foglalkoztatási szintje (2. ábra). Nevezetesen kirívóan alacsony volt 2007-ben a Régióban a éves, valamint az idıskorúak és a nık foglalkoztatási aránya. Míg hazánkban 1990-ben 100 fı aktív keresınek csupán 123 fı gazdaságilag nem aktív népesség ellátásáról kellett gondoskodnia, addig ez az érték 2007-re már 148 fıre nıtt, sıt az Észak-Alföldön még ettıl is rosszabb a helyzet, hiszen ott 100 aktív keresıre 183 gazdaságilag nem aktív személy jutott. Ezek mellett meg kell említeni még azt is, hogy a munkaerı mobilitása nemzetközi szinten alacsony szintő. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az atipikus munka egyik típusa, a távmunka széles körő elterjedése, mint a foglalkoztatási problémák egyik alternatív megoldási lehetısége, javíthatna nemcsak az Észak-alföldi régió, hanem az országos foglalkoztatási problémákon is Alternatív munkanélküliségi mutatók Hasonlóan a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliség esetében is jelentıs eltérések figyelhetık meg az ország különbözı régióiban. A 3. ábrán jól látható az alternatív mutatók nagyságrendbeli különbsége hazánk legfejletlenebb Észak-alföldi, és a fejlett, Nyugat-dunántúli régiója között. A legelsı dolog, ami a két ábrát összehasonlítva szembeötlı, hogy Nyugat-Dunántúlon a munkanélküliségi mutatók mindegyike jóval alacsonyabb szintő, mint a keleti régióban. Különösen nagy különbség mutatkozik a két térség között, amennyiben a sztenderd (U3) és a reményvesztettekkel bıvített (U4), valamint a reményvesztettekkel bıvített (U4) és a marginálisan kötıdıkkel bıvített mutatót (U5) vetjük össze. Az ábrán látható, hogy úgy a keleti, mind a nyugati régióban, a sztenderd munkanélküliek (U3) 90-95%-át a tartós munkanélküliek (U1) képezték, míg 60-65%-át az elbocsátott dolgozók (U2). A reményvesztettekkel bıvített mutató (U4) értéke pedig majdnem duplája az Alföldön megközelítıleg ezer fı, aminek számos negatív hatása van. Nemcsak mentálisan, érzelmileg, hanem fizikálisan is megváltozik ezeknek az embereknek az élete, aminek a következménye a rosszabb egészségi állapot, a fokozódó depresszió és a növekvı szegénység lesz. Ezek a problémák azonban egymást generálják, és a korábban meglévı csak foglalkoztatási gondok ezek után már szociális és egészségügyi téren is beavatkozásokat igényelnek. Az alföldi régió magas arányú passzív munkanélküliségének kimutatott következményei: az itt élı emberek országos átlagtól kedvezıtlenebb egészségügyi állapota, és az ezzel összefüggésben álló születéskor várható alacsonyabb átlagos élettartam. 17

18 Százalék Észak-Alföld Százalék Nyugat-Dunántúl Év Év U1- tartós munkanélküliek U2- elbocsátottak U3- sztenderd munkanélküliek U4- reményvesztettekkel bıvített U5- marginálisan kötıdıkkel bıvített U6- részmunkaidısökkel bıvített 3. ábra: Alternatív munkanélküliségi mutatók Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon között Forrás: KSH, 2008d adatai alapján saját számítás. 18 A marginálisan kötıdık (U5) aránya szintén duplája az Észak-Alföldön. Ez azt jelenti, hogy a régió munkaképes népességébıl ezer fı azok száma, akik a jövıben, mint potenciális munkaerıforrások szóba jöhetnek. Úgy gondolom, hogy ha nem is teljes mértékben, de ennek a csoportoknak egy jelentıs részét különbözı kedvezmények nyújtásával mindenképpen vissza kell csalogatni a munkaerıpiacra. A részmunkaidısöket is magába foglaló mutató (U6) értéke többször került átfedésbe az U5 mutatóval az elmúlt 10 év során az alföldi térségben. Ennek feltehetıen az az oka, hogy az itt élı emberek a térség kínálta minimális foglalkoztatási lehetıség, és a magas arányú munkanélküliség miatt csak igen csekély mértékben gondolnak arra, hogy esetleg másodállásban dolgozzanak. Természetesen ez nem igaz a mezıgazdasági munkát kiegészítı tevékenységként, pótlólagos jövedelemforrásként vagy önellátás céljából végzıkre. Ebbe a kategóriába tartoznak az ıstermelık, és mezıgazdasági tevékenységet végzı egyéni vállalkozók azon része, akik fıtevékenységő munkával is rendelkeznek. Látható, hogy ezen mutatósor értékei jóval több információt hordoznak magukban, mint maga a sztenderd munkanélküliségi mutató. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal negyedéves munkaerı-felmérésekor a mutatók (U1-U6) kiszámításához szükséges valamennyi információval rendelkezik, ezért javasolnám a mutatósor értékeinek a kiszámítását, és közzétételét, ezáltal megkönnyítve a foglalkoztatással kapcsolatos döntések megalapozását. 18 A mutatórendszer kialakításában és számításában nyújtott segítségért köszönetet mondok Kerekes Gézának. 18

19 3.8. A tudásháromszög alkotóelemeinek és a munkatermelékenységnek a foglalkoztatásban betöltött szerepe Minden társadalomban az oktatás és a képzés az elıfeltétele a jól mőködı tudásháromszögnek (oktatás-kutatás-innováció), mely kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás elımozdításában. A továbbiakban ennek a három összetevınek a szerepét vizsgálom foglalkoztatási szemszögbıl. A. Oktatás: Magyarországon a 14 éven felüli népesség iskolázottsági szintje között jelentıs változáson ment keresztül. Összesen 4,2%-kal nıtt a felsıfokú, 13,2%-kal a középfokú végzettséggel rendelkezık aránya, míg 17%-kal csökkent az általános iskolai végzettségőek részesedése. A Régió fejlıdését jól tükrözi, hogy a 18 éves és idısebb népessége körében a legalább középiskolai érettségivel rendelkezık aránya az évi 24%-ról 2005-re 35%-ra, a diplomásoké pedig a 25 éven felülieket figyelembe véve 8%-ról 11%-ra nıtt. Országos átlagban között nagyobb mértékben nıtt a fıiskolát, egyetemet végzettek aránya, mint a Régióban, szemben az érettségizettek körével. Ennek következtében hazánkban 2007-ben már majdnem minden ötödik foglalkoztatott rendelkezett valamilyen diplomával. Az alacsony iskolázatlansági szintnek a foglalkoztatásra gyakorolt kedvezıtlen hatását belátható idın belül nem fogja megoldani a magas szintő középiskolai beiskolázás és az alacsonyan képzett réteg kiöregedése a munkavállalási korból. Ugyanis a népesség iskolázottsági szerkezete csak lassan képes módosulni, annál is inkább, mert a kutatások szerint a mai fiatalok mintegy egyötöde továbbra is az általánosnál nem magasabb befejezett iskolai végzettséggel hagyja el az iskolarendszert. Ennek eredményeként a Közösséghez mért 10% körüli foglalkoztatási lemaradásunkból 10 év alatt legfeljebb 1,5 százaléknyit hozhatunk be. B. Kutatás-fejlesztés: Míg a fejlett országokban éves szinten a megtermelt GDP 2-3%-át fordítják K+F-re, addig Magyarországon 2006-ban csak a GDP 1%-át költötték ilyen célokra, aminek a döntı részét (több mint 50%-át) az állam finanszírozta. Az egy lakosra jutó kutatási kiadások régiók szerinti rangsora eltér a fejlettségi rangsortól. Az egyik legelmaradottabb régió az Észak-Alföld relatíve jó pozíciója (a régiók rangsorában a második Közép-Magyarország után) elsıdlegesen a kiterjedt felsıfokú oktatással, annak irányultságával függ össze, részben pedig gazdaságának ágazati struktúrájával. Felvetıdik a kérdés, hogy ennek a hagyományosan kedvezı pozíciónak a hatása, mikor mutatkozik majd meg a Régió gazdasági és társadalmi fejlettségét tükrözı mutatószámokban? C. Innováció: A hazai üzleti szféra innovációs ráfordításának a szintje alacsony, valamint az innováció iránti kereslet csekély. A gazdasági szerkezet eltolódása az új technológiát és képzett munkaerıt alkalmazó cégek felé segíthet ugyan fenntartani, esetleg kis mértékben növelni a közép- és felsıfokon képzett munkaerı ma is magas foglalkoztatási szintjét, de csak közvetetten a gazdasági növekedés jelentıs felgyorsítása esetén segíthet életben tartani azt a low-tech szektort, mely a képzetlen munkaerı elsı számú foglalkoztatója az OECD hozzánk hasonló fejlettségő országaiban. A mőszaki haladás, ezen belül az informatika térnyerése hosszabb távon nem csak a fizikai, hanem a középfokú végzettségő szellemi munkaerı keresletét is csökkentheti. Az elmúlt években a területi GDP, valamint a munkatermelékenységi indikátorok számítása során az ország hét régiója közül az Észak-Alföld minden évben az utolsó, jobb esetben az azt megelızı helyet foglalta el. Ezt bizonyítják a évi adatok is: az egy lakosra, valamint az egy foglalkoztatottra jutó GDP a Régióban 37%-kal, illetve 28%-kal az országos értéknél alacsonyabb volt (4. táblázat). 19

20 4. táblázat: A munkatermelékenység néhány mutatója az Észak-Alföldön és Magyarországon között Térség GDP/lakos 19 Észak-Alföld : Magyarország GDP/foglalkoztatott 20 Észak-Alföld : Magyarország GDP/ledolgozott munkaóra 21 Észak-Alföld : : : Magyarország 11,9 18,8 20,4 : nem áll rendelkezésre Forrás: EUROSTAT, 2008a; EUROSTAT, 2008b; stadat-táblák, 2008d adatai alapján saját számítás. Véleményem szerint egy ország, illetve egy régió gazdasági növekedése a többletberuházástól, a többletfoglalkoztatástól és a jelentıs mértékő többlet termelékenységtıl függ. Sajnos hazánk beruházási rátájának a szintje a 2000-es évek eleje óta elmarad nemcsak a visegrádi országok, de a 1990-es évek második felét jellemzı beruházási aktivitástól is. A év óta szinte nincs foglalkoztatás-bıvülés, ugyanakkor évek óta folyamatosan csökken a termelékenység növekedésének az üteme. Ennél még rosszabb helyzetben van az Észak-Alföld, hiszen az elmúlt évek adatait figyelembe véve, ebben a térségben csökkent legjobban a foglalkoztatottak és nıtt a munkanélküliek száma. Az ide irányuló beruházási hajlandóság egyelıre még alacsony, és napjaink kibontakozó pénzügyi- és gazdasági válságát figyelemmel kísérve, a Régió felzárkózási esélye a közeljövıben igen kicsi Az Észak-alföldi régió agrárfoglalkoztatási helyzete A mezıgazdasági népesség és a mezıgazdasági foglalkoztatottak létszámának és arányának mind az Észak-Alföldön, mind pedig országosan is a változása egyrészt az ágazat foglalkoztatási, gazdasági jelentıségének egyértelmő csökkenését mutatja, másrészt jelzi azokat a területeket, amelyekben a mezıgazdaság eltartóképessége, megélhetésben betöltött szerepe a viszszaesés ellenére sem elhanyagolható. Az Észak-Alföld lakosainak a megélhetésében a mezıgazdaság jóval jelentısebb szerepet tölt be, mint az ország átlagában, amit hően bizonyítanak az 5. táblázat adatai. Az ország többi régióját is számításba véve, ki lehet mutatni azt az összefüggést, mely szerint minél nagyobb egy adott térség munkanélküliségi mutatójának az értéke, annál magasabb azok aránya a nem foglalkoztatott népességen belül, akik mezıgazdasági munkát végeznek. Az éves munkaerıegységben mért munkaerıfelhasználás alapján számított munkaóra ráfordítások, valamint a létszám szerinti adatok alapján egyértelmően megállapítható, hogy csökken a mezıgazdaság eltartóképessége! Ezek a tények véleményem szerint egyértelmően jelzik a mezıgazdaságnak, mint fıfoglalkozásnak a nemzetgazdaságon belüli súlycsökkenését. Azonban ezen szerep mellett, nemcsak az 19 A mutató folyóáron és vásárlóerı paritáson, euró/fı-ben kifejezett érték. 20 A mutató számlálója folyóáron és vásárlóerı paritáson, a nevezı pedig a éves korcsoportra vonatkozik. 21 A mutató egy foglalkoztatott által ledolgozott munkaórára jutó GDP-t fejezi ki folyóáron, vásárlóerı paritáson. 20

21 agrárjellegő Észak-Alföldön, hanem az egész ország területén megjelent az agráriumnak egy újfajta szerepe, mégpedig a szociális ellátó szerepet. Ugyanis a 15 évnél idısebb, nem foglalkoztatott népességnek országos szinten (a 2005-ös Mikrocenzus adatai alapján) 20%-a, míg az Észak-Alföldön 29%-a végzett mezıgazdasági tevékenységet. 5. táblázat: A mezıgazdaság foglalkoztatási jelentısége az Észak-Alföldön és Magyarországon Évek Észak-Alföld Magyarország Foglalkoztatási ráta (%) ,0 11, ,4 4,7 Mezıgazdasági tevékenységet végzık aránya (%) ,1 32, ,5 20,1 Munkaerı-felhasználása (ÉME) Forrás: KSH, 2006h adatai alapján saját számítás; stadat-táblák, 2008d; a KSH Mezıgazdasági és Környezeti Statisztikai Fıosztálya által rendelkezésemre bocsátott adatai (A Régió adatai becsült adatok). A mezıgazdaság társadalmi szerepe véleményem szerint elsısorban az ágazat eltartóképességét jelenti, melynek egyik mutatója a foglalkoztatottak bruttó, illetve nettó átlagkeresete, illetve ezek viszonya a nemzetgazdasági átlaghoz. Hazai viszonylatban a teljes munkaidıben foglalkoztatottak nettó mezıgazdasági átlagkeresete ( forint) januárjában, a megnövekedett támogatások ellenére, továbbra is elmaradt mind a nemzetgazdasági átlagtól (ami forint volt) 30,8%-kal, mind pedig az építıipar nélküli ipari átlagtól ( forint) 22,8%-kal Az egyéni gazdaságok foglalkoztatásban betöltött szerepe A évi mezıgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ 2007) adatai alapján, az elmúlt évben országosan 7405 mezıgazdasági tevékenységet végzı gazdasági szervezet és 619 ezer egyéni gazdaság mőködött között mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok száma változott. Országosan az elıbbieké 6,5%-kal nıtt, míg az utóbbiaké 35,5%-kal csökkent. Az Észak-Alföldön a változás mértéke kisebb volt, hiszen itt a gazdasági szervezetek száma 3,3%-kal nıtt (2007-ben 1329 db), míg az egyéni gazdaságok száma 32,4%-kal csökkent (2007-ben db), így 2007-ben az országban lévı egyéni gazdaságoknak majdnem az 1/4-ét (24,1%) alkották a Régió egyéni gazdaságai. Kevéssé ismert, hogy a Nemzeti Számlák alapján, a hazai mezıgazdaság bruttó kibocsátásának 2005-ben 44%-át, a bruttó hozzáadott értékének pedig 59%-át nem a vállalati (gazdasági társaságok, szövetkezetek) szféra, hanem a háztartási kategóriába (egyéni vállalkozók és a háztartások saját fogyasztása) sorolt mezıgazdasági termelık állították elı. A mezıgazdaság eltartóképessége szempontjából említésre méltó, hogy az ÉME-ben mért munkaidı-ráfordítás kb. 80%-a a háztartási kategóriába sorolt termelıknél realizálódik. 22 A mutató értéke a évre vonatkozik. 21

22 Az egyéni gazdaságok eltartóképességének aránytalanságait jelzi, hogy 2007-ben a mezıgazdasági területet használó egyéni gazdaságok (91,5%) átlagosan 3,6 hektár mezıgazdasági területet mőveltek, s ezeknek 3/4-e használt 1 hektárnál kisebb mezıgazdasági területet. Eltartóképességüket tovább árnyalja, hogy kétharmaduk kimutatható gazdasági teljesítménye 0,5 EUME (150 ezer Ft SFH érték, mintegy 400 ezer Ft bruttó termelési érték) alatti, mely alig haladhatja meg az önellátás színvonalát. Éppen ezért egyesek diverzifikációval próbálkoztak. Azonban a diverzifikált gazdaságok aránya úgy regionálisan, mint országosan is csökkent 2005-höz képest. Az Észak-Alföldön a termelési iránynak megfelelıen a leginkább élımunka-igényes ágazatoknak amennyiben a 100 ha mezıgazdasági területre jutó, vagy az egy üzemre jutó éves munkaerıegység szükségletét vesszük figyelembe a kertészet és az ültetvényes gazdálkodás bizonyult. Úgy gondolom, hogy a vidék népességeltartó képessége, a lakosok helyben tartása nem várható kizárólag a mezıgazdaságtól, de nélküle egyszerően el sem képzelhetı! Kiemelkedı fontosságúnak vélem annak a nézetnek az elterjesztését a vidéki, fıleg a mezıgazdasági tevékenységet végzı lakosság körében, hogy a külföldrıl betörı nagy multinacionális vállalatokkal szemben csak akkor tudják felvenni a versenyt, ha a helyben elıállított termékeik minél nagyobb hányadát helyben dolgozzák fel és helyben is értékesítik A foglalkoztatást támogató vidékfejlesztési programok elemzése Hazánk elsı közösségi és nemzeti támogatásból megvalósult, és mára már teljes mértékben lezárt vidékfejlesztési programja a SAPARD Program, melynek már lehet a foglalkoztatás területén elért hatásait elemezni. A fejlesztések eredményeként létrejött új munkahelyek száma: db (ebbıl részmunkaidıs db), a megtartott munkahelyek száma db 23 (6. táblázat). Ezek alapján második mellékhipotézisem SAPARD Programra vonatkozó részének a helytállósága csak részben bizonyult igaznak, mivel a rendelkezésre álló adatok pontatlansága alapján nem lehet egyértelmően kijelenteni, hogy a Program foglalkoztatási célkitőzései nem valósultak meg. Amennyiben feltételezzük, hogy az elıbb említett adatok helyesek, legalábbis nagyságrendileg helytállóak, és arányában véve annyi megtartott, illetve új munkahely jött létre, mint ahogyan a támogatási források eloszlása történt az ország egyes régiói között, akkor az azt jelenti, hogy az Észak-Alföldön db új álláshely jött létre, és db munkahelyet sikerült megtartania a SAPARD Programnak. 23 Mivel a monitoring adatbázisban szereplı foglalkoztatási mutató meghatározásának módszere még nem tisztázott, így az adatbázisban szereplı gazdálkodók, vállalkozások közül sokan a teljes vállalkozás állománybıvülését adták meg, nem pedig a fejlesztés hatására létrejött új munkahelyeket, a csaknem új munkahelybıl mindössze 770 db jött létre a beruházások támogatása által, így ennek az adatnak a megbízhatósága megkérdıjelezhetı. 22

23 6. táblázat: Vidékfejlesztési programok programszintő foglalkoztatási hatásai Megnevezés Elvárt hatás Megvalósult SAPARD Program (2006) Létrehozott/megtartott munkahelyek száma db / db Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (2008!) Létrehozott/megtartott munkahelyek száma db 1657,492 AWU A foglalkoztatási szint növekedése a vidéki térségekben, % (2001. évi = 100%) 1-25% Az elvándorlás mérséklıdése a vidéki térségekbıl, % ( évi átlag = 100%) 2-1% Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Létrehozandó vidéki munkahelyek száma db - Forrás: VÁTI TII, 2007; FVM, 2007a; FVM, 2007b Összességében foglalkoztatási szempontból a Programnak jó hatása volt az Észak-alföldi régióra, annak ellenére, hogy az eredeti cél a versenyképesség növelése volt, melynek nem automatikus velejárója a munkahelyteremtés. A vidék általános problémájára mint a már többször említett elöregedés és a fiatalok elvándorlása csak csekély hatása volt, egyrészt a szőkös forráskeretek, másrészt a támogatott tevékenységek jellegébıl következıen, valamint a források egyenlıtlen elosztásából eredıen. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) foglalkoztatási területen elért hatását elemezve elmondható, hogy az sajnos nem váltotta be a hozzá főzött reményeket. Második mellékhipotézisem éppen ezért reálisnak bizonyult ezen program esetében, mivel annak a foglalkoztatásra vonatkozó programszintő elvárásait és annak megvalósulását a december 31-i állapotnak megfelelıen nem sikerült teljesítenie. A létrehozott és megtartott munkahelyek számára vonatkozóan még a kitőzött érték fele sem realizálódott (ha feltételezzük, hogy 1 db munkahely egyenlı 1 egységnyi AWU-val). A foglalkoztatási szint 25%-kal romlott vidéken a 2001-es állapotokhoz mérten és az elvándorlás mérséklıdését nem lehetett megfordítani, de még stabilizálni sem, ezért a vidéki területek elvándorlási folyamata tovább folytatódott (6. táblázat). Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedéscsoportjai közül A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása, mint III. és a LEADER program, mint IV. pillér rendelkezésére álló források aránya az összes forrásnak (1.403 milliárd forint) az 1/5-ét sem éri el (18,7%). Ez azért sajnálatos tény, mivel ezen pillérek egy részénél nevesítették a foglalkoztatásra vonatkozó indikátorokat, és éppen ezért a programnak a vidéki foglalkoztatásra gyakorolt elvárt és megvalósult hatását csak ezen mutatók segítségével lehet összehasonlítani. Bemutatva és elemezve Magyarország és az Észak-alföldi régió általános és agrárfoglalkoztatási helyzetét, valamint a közösségi támogatással megvalósult vidékfejlesztési programoknak az eredményeit és jövıbeli várható hatásait, úgy vélem kijelenthetı, hogy a vidék foglalkoztatási problémáinak megoldására a multifunkcionális mezıgazdaság rendelkezésre álló nemzeti és közösségi szintő források önmagukban nem elegendıek. Emellett az elmúlt idıkben nyilvánvalóvá vált, hogy a mezıgazdaságból az elmúlt években 23

24 kiszorult munkaerı más nemzetgazdasági ágazatokban való foglalkoztatását különösen az erısen agrárjellegő térségekben nem sikerült ez idáig megnyugtatóan megoldani. A kérdés továbbra is az, hogy ezek a támogatási források milyen mértékben tudják enyhíteni ezeket a nehézségeket, és ezek mellett még milyen egyéb intézkedésekre van szükség? Éppen ezért a as uniós költségvetési idıszak elıttünk álló éveiben a rendelkezésünkre álló közösségi és nemzeti szintő támogatási forrásokat ésszerő és hatékony módon kell felhasználnunk, különös képen a vidéki térségek esetében. 4. AZ ÉRTEKEZÉS ÚJ ÉS ÚJSZERŐ EREDMÉNYEI 1. Az Európai Unió közötti foglalkoztatási helyzetét befolyásoló egyes társadalmi-gazdasági tényezık szerepének vizsgálata, különös tekintettel a vidéki térségek foglalkoztatási problémáira. 2. Az alternatív munkanélküliségi mutatók (U1-U6) ös idıszakra történı kidolgozása és részletes elemzése országosan, illetve az Észak-alföldi és a Nyugatdunántúli régiókra vonatkozóan, valamint a mutatósor hazai gyakorlatban történı alkalmazásának indoklása. 3. A SAPARD és az AVOP Programok munkahelyteremtı, illetve munkahelymegtartó szerepének országos és regionális szintő értékelése. 4. Annak bizonyítása, hogy a mezıgazdaság gazdasági szerepe mellett, a szociális ellátó szerep egyre inkább elıtérbe kerül. Állításomat alátámasztja, hogy a munkanélküliek körében mezıgazdasági tevékenységet végzık aránya országosan és regionális szinten egyaránt növekedett. 5. Az Észak-alföldi régió foglalkoztatási helyzetének az országos adatok tükrében végzett átfogó elemzése. 5. AZ EREDMÉNYEK GYAKORLATI HASZNOSÍTHATÓSÁGA Az értekezés eredményeit három területen tartom hasznosíthatónak. Elıször: a felsıfokú oktatásban a makrogazdaságtan, az agrárgazdaságtan és agrárpolitika, a vidékfejlesztés, valamint az EU-ismeretekkel kapcsolatos tantárgyak tananyagaiba építhetık be elsısorban az értekezés eredményei. Az alternatív munkanélküliségi mutatókkal kapcsolatos kérdéseknek az oktatását a PhD képzés keretén belül is hasznosnak tartanám. Másodszor: javaslom, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a rendelkezésére álló adatbázis alapján, évrıl évre számításokat végezzen az alternatív munkanélküliségi mutatókkal kapcsolatosan, és azokat a szélesebb közvélemény számára is tegye hozzáférhetıvé. Harmadszor: a disszertáció 3-5. fejezetében foglaltak a kormányzati szervek, továbbá azok területi szervezeti egységei, az önkormányzatok és az érdekvédelmi szervezetek számára is hasznos információkat tartalmaznak, melyek a foglalkoztatáspolitikával és a munkaerı-piaci politikával kapcsolatos döntések elıkészítése során hasznosíthatók. 24

25 6. PUBLIKÁCIÓK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN Idegen nyelvő tudományos folyóirat: 1. Béresné Mártha, B. Kerekes, G. (2009): Relationships between alternative unemployment indicators and agriculture in the Northern Great Plain. Alternatív munkanélküliségi mutatók és a mezıgazdaság kapcsolata az Észak-Alföldön, In: Studies in Agricultural Economics AKI, Budapest, No: 109. pp ,3 Magyar nyelvő tudományos folyóirat idegen nyelvő összefoglalóval 2. Béresné Mártha, B. (2009): Elméleti iskolák a foglalkoztatásról és a munkaerırıl. In: Debreceni Agrártudományi Közlemények (megjelenés alatt) 0,2 3. Béresné Mártha, B. (2009): A foglalkoztatáspolitika és a vidékfejlesztés kapcsolata az Európai Unióban. In: Debreceni Agrártudományi Közlemények 0,2 Magyar nyelvő tudományos folyóirat idegen nyelvő összefoglaló nélkül 4. Béresné Mártha, B. (2009): Az Észak-Alföldi régió helyzete az országos adatok tükrében. In: Gazdálkodás, 53. évf., 1. sz. pp ,1 Lektorált, magyar nyelven megjelent konferencia elıadások 5. Szabó, G. Mártha, B. (2004): Agrárpolitika Vidékfejlesztés Környezetvédelem. In: Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában Agrárgazdasági modellek a 21. század mezıgazdaságában konferencia, (Szer.: Jávor, A.) SZIE MKK-DE MTK, Debrecen, (konferencia kiadvány, pp ) 0, Szabó, G. Mártha, B. (2004): A vidékfejlesztési prioritások az AVOP tükrében. In: Az Európai Unióban nemzetközi konferencia. NyME MÉK, Mosonmagyaróvár, (CD melléklet pp. 8.) 0, Szabó, G. Mártha, B. (2004): A SAPARD Terv eredményei az Észak-alföldi régióban. In: VI. Nemzetközi Élelmiszertudományi Konferencia. SZÉF, Szeged, (CD melléklet pp. 6.) 0, Katonáné, K. J. Mártha, B. (2005): A LEADER típusú vidékfejlesztési támogatások lehetıségei és akadályai Magyarországon. In: Környezetvédelem, regionális versenyképesség, fenntartható fejlıdés (Szerk.: Buday-Sátha, A. Erdısi, F. Horváth, Gy.) Évkönyv , Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, I. kötet: pp , Mártha, B. (2005): A hazai SAPARD Program célkitőzései és eredményei. In: Agrárgazdasági, vidékfejlesztési és informatikai nemzetközi konferencia, (Szer.: Debreceni Egyetem) (AVA 2) Debrecen, (CD melléklet: pp. 13.) 0, Mártha, B. (2006): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népesedési és foglalkoztatási viszonyai az országos adatok tükrében. X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, március (CD melléklet pp. 8.) 0, Szabó, G. Béresné Mártha, B. (2008): A Közös Agrárpolitika és a magyar mezıgazdaság ( ). In: 50. Georgikon Napok tanulmányai. Keszthely, szeptember (CD melléklet p. 6.) 0,025 KPÉ 25

26 12. Béresné Mártha, B. (2008): Vidékfejlesztési programok foglalkoztatási hatása, különös tekintettel az Észak-alföldi régióra. In: A tudásteremtı fakultás eredményei. INVENTÁRIUM. (Szerk.: Galó, M. Kiss, L. A. Kukla, K. N. Szabó, J.) Nyíregyházi Fıiskola, Gazdálkodástudományi Fıiskolai Kar, Kötet: pp ,05 Lektorált, magyar nyelven megjelent konferencia elıadások idegen nyelvő összefoglalóval 13. Mártha, B. (2005): Az AVOP és az NVT prioritásainak vizsgálata a foglalkoztatáspolitika szemszögébıl. In: Verseny élesben, Mosonmagyaróvár, május 5-6. (CD melléklet pp. 8) 0,1 14. Mártha, B. (2005): A SAPARD elıcsatlakozási alap mőködése és annak tapasztalatai. In: XVII OTDK, Sopron, április 28. (CD melléklet pp. 56.) 0,1 15. Mártha, B. (2005): A hazai SAPARD Program célkitőzései és eredményei. In: XVII OTDK-PhD, Sopron, április 28. (CD melléklet pp. 16.) 0,1 16. Béresné Mártha, B. (2006): Változások a magyar mezıgazdaság üzemi struktúrájában. WEU III. Nemzetközi Konferencia, Mosonmagyaróvár, április 6-7. (CD melléklet pp. 8.) 0,1 Ismeretterjesztı cikk 17. Mártha, B. (2004): SAPARD-panoráma. Magyar Mezıgazdaság. 59. évf. pp ,025 Összes KPÉ: 1,5 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Disszertációmat elsısorban családomnak, szüleimnek és testvéremnek ajánlom, akik mindig, minden feltételt megteremtettek számomra, hogy a dolgozat elkészülhessen. Az a családi háttér, amit biztosítottak számomra biztonságot és támogatást nyújtott, hogy legyen erım teljesíteni a vállalt kötelezettségeimet. Kiemelt hálával tartozom édesanyámnak és édesapámnak, akik életútjuk során bizonyított kitartásukkal, önfeláldozásukkal és családcentrikus gondolkodásmódjukkal mindig példaként álltak elıttem. Az ı lelkületük szerves részét képezi értekezésemnek. Külön köszönettel tartozom témavezetımnek, Dr. Szabó Gábor Professzor Úrnak, aki saját munkájában végzett példamutatással, a kezdetektıl a dolgozatom megszületéséig, idıt és energiát nem sajnálva, minden segítséget megadott. Az általa szerzett ismeretek és kapcsolatok a további pályámon is felbecsülhetetlen értékőek maradnak számomra. Köszönettel tartozom továbbá Kerekes Gézának, Szénégetı Lászlónak, valamint mindazon személyeknek, akikkel munkám során találkoztam, és akik önzetlenül, építı jelleggel segítették dolgozatom elkészülését. Nagymértékben segítette értekezésem elkészítését az a tanszéki összefogás, melynek során kollégáimtól támogatást és javaslatokat kaptam munkámhoz. Minden munkatársamnak köszönettel tartozom. Külön szeretném kiemelni Katonáné Kovács Judit egyetemi adjunktus, valamint Rácz Andrea tanszéki ügyintézı segítségét. 26

27 HEGEDŐS LÁSZLÓ MINİSÉGFEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEK AZ ÉLELMISZERKERESKEDELEMBEN 1. A KUTATÁS CÉLKITŐZÉSEI Dolgozatommal célom többrétő. Egyrészt feltárni a globalizáció káros hatásainak ellenszerét, másrészt az elvben megtalált ellenszert, a regionalizmusban és a minıségmenedzsmentben rejlı lehetıségeket adaptálni és alkalmazni az élelmiszerkereskedelmi vállalkozásokra. Az alkalmazás lényege az élelmiszerkereskedelem menedzsmentjének különbözı módszerekkel való támogatása. Ehhez elsı lépés az élelmiszerkereskedelmi vállalkozások helyzetének megismerése, az általános élelmiszerbiztonsági és minıségirányítási (minıségmenedzsment) helyzet feltárása, az élelmiszerkereskedelem regionális sajátosságainak bemutatása. Ezen túlmenıen második lépésként egy multinacionális kereskedelmi vállalkozás jelenleg alkalmazott minıségmenedzsment (minıségirányítási és élelmiszerbiztonsági) rendszerének kritikai bemutatása, vizsgálata, és ezeken keresztül rámutatás a fennálló hibákra és gyengeségekre, ezek okaira. Végezetül mindezek nyomán pedig kísérletet tenni e rendszerek tökéletesítésére, és javaslatokat megfogalmazni az élelmiszerkereskedelem és különös tekintettel a regionális jelentıségő a magyar tulajdonban lévı kis élelmiszerkereskedelmi vállalkozások hatékonyságának növelésére. Felállított hipotéziseim: - A regionalizmus még sok eddig ki nem használt lehetıséget rejt magában a globalizmus káros hatásainak enyhítésére. Az élelmiszerkereskedelem sikeressége a regionalizmus adta keretek között, az értékesítés komplex támogatásával növelhetı. - Az értékesítés egyik fajta támogatását jelentı ISO minıségirányítási és HACCP élelmiszerbiztonsági rendszerek nem eléggé hatékonyak, azaz nem biztosítják minden esetben a fogyasztók biztonságos élelmiszerrel való ellátását, vagy bizalmuk megszerzését. Ennek fı oka az, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozásoknál nem ment végbe a szükséges mértékben a minıségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek hatékony mőködtetéséhez szükséges szemléletváltás a vezetésben, a dolgozók pedig nem kellıképpen felkészültek a feladatukra. A fenti irányítási rendszerek mőködésének hatékonysága a menedzsment felkészítésével, elkötelezettségük növelésével, és az objektív méréseken alapuló auditok révén javítható, ami hozzájárulhat a vállalkozások sikeresebb mőködéséhez, túléléséhez. - A HACCP rendszer keretében a kritikus szabályozási pontok hagyományos módszerekkel (a leginkább elterjedt un. döntési fa módszerrel) történı empirikus megállapítása esetenként téves lehet, így az intézkedések fókusza nem minden esetben helyes. A kritikus szabályozási pontok meghatározása ugyanakkor tényeken, objektív mérési eredményeken is alapulhat. - A regionális jelentıségő vállalkozásoknak akkor van komoly esélyük a mőködés eredményességének javítására, a hosszú távú túlélésre, ha a multinacionális élelmiszerkereskedelmi vállalkozások által kínált tömegcikkek mellett vagy helyett helyi specialitásokat és/vagy új üzleti modelleket (is) kínálnak, azaz eltérı stratégiát valósítanak meg Magyarországon. 27

28 2. A KUTATÁS ELİZMÉNYEI A magyar tulajdonú élelmiszerkereskedelmi vállalkozások az utolsó másfél-két évtizedben válsággal küzdenek, melynek kézzelfogható jele, hogy sorra zárnak be. Ezzel szemben gombamód szaporodnak a multinacionális élelmiszerkereskedelmi láncok és hipermarket hálózataik. Kutatásaim során ezért azt igyekeztem feltárni, hogy mik azok a vállalkozások befolyása alatt álló tényezık, melyek a fenti jelenségek kialakulásához hozzájárultak, ill. milyen lehetıségek vannak e tényezık és ezáltal a kis magyar élelmiszerkereskedelmi vállalkozások túlélési esélyeinek javítására. Kutatásaimban építettem a közel két évtizedes, élelmiszerkereskedelmi vállalkozásoknál végzett vizsgálati eredményeimre és az ezzel kapcsolatos fıiskolai oktatói gyakorlatomra. Diszszertációmban a témában folytatott 5 éves kutatómunkámról számolok be, kiemelve abból a leglényegesebb eredményeket. Munkám kezdetén és során igyekeztem megismerni és figyelemmel kísérni a témámra vonatkozó kutatásokat és eredményeket, melyekbıl az alábbiakat emeltem ki: A magyar élelmiszerkereskedelem helyzetének vizsgálata 2.1. A rendszerváltástól napjaikig végbement változások Drasztikus átalakulás figyelhetı meg az elmúlt évtizedben az élelmiszerkereskedelemben is (nemzetközi és hazai üzletláncok térnyerése, koncentráció, termelık és kereskedık új, a termelık szempontjából még kedvezıtlenebb alapokra helyezése). A nemzetközi beruházások révén a magyar élelmiszerkereskedelem egy része megkezdte a felzárkózást a nyugat-európai színvonalhoz, a magyar kereskedelmi vállalkozások többsége azonban egyelıre tıkeszegény kis- és középvállalkozás. Az EU csatlakozás hatása: tovább fokozódott a verseny (importverseny); Magyarország számára a hazai piac a legfontosabb (a termékek 80%-a a belföldi piacon értékesül); amennyiben itt álljuk az importversenyt, jelentısen javul export versenyképességünk is, az élelmiszerkereskedelemben a multinacionális élelmiszerkereskedelmi vállalkozások gyakorlatának köszönhetıen ma kizárólag az árakkal versenyeznek a vállalkozások, láncok. a kiskereskedelem globalizálódása egyre erıteljesebb lesz Közép- és Kelet-Európában is. Az élelmiszerkereskedelem területén valószínősíthetı tendenciák: a piaci koncentráció további fokozódása várható, szintén valószínősíthetı a nemzetközi és hazai láncok, valamint a beszerzési társaságok térnyerése, nehézségek a kis, független boltok esetében; igazából nehéz megoldást találni, mert ezen üzletek többsége már most is a szürkegazdaságban tevékenykedve tud fennmaradni. Nem lehet azonban azt sem állítani, hogy végleg leírható ezen szegmens, hiszen vannak még gyakorlatilag kihasználatlan lehetıségek elıttük. E lehetıségek fıként a helyi specialitások forgalmazásában, a minıség- és élelmiszerbiztonság területén történı versenyzésben rejlenek számukra. 28

29 2.2. Az élelmiszerkereskedelmi vállalatok túlélési lehetıségei Az élelmiszerkereskedelmi vállalatok elıtt a túlélésnek az alább felsorolt lehetıségei állnak, melyek közül az egyik a szervezetek által irányítható szabályozó rendszerek, mint a minıségbiztosítás és egyéb minıségmenedzsment rendszerek. E rendszerek pozitív irányban befolyásolhatják a minıséget és az élelmiszerbiztonságot, azonban alkalmasak arra is, hogy az élelmiszer-feldolgozók és -kereskedık olyan elıírásrendszereket kényszerítsenek beszállítóikra, amelyeknek bevezetése sokszor igen költséges, s ha ezt kisebb cégek, termelık nem tudják megfizetni, kiszorulhatnak a versenybıl. Ugyanakkor azon cég, amelyik bevezette a minıségtanúsítási rendszert, elınybe kerülhet azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem éltek a lehetıséggel. Felmerül az a kérdés is, hogy vajon mi az a piaci helyzet, amíg betartják az elıírt minıségi szabályokat, és kérdés az is, hogy a fogyasztók hogyan értékelik a minıségtanúsítványokat. Az ismert tanúsítványok esetleg növelik az áru elfogadottságát, azonban sok esetben alacsony a marketing értékük, viszont a feldolgozó cégek illetve a kereskedık hangsúlyos kérdésként kezelik a rendszerek meglétét. Tehát egyre inkább olyan piacra-lépési küszöbnek tekinthetjük a különbözı minıségbiztosítási rendszereket, amelyek megléte különösebb elınyt nem, de hiánya komoly hátrányt jelent a beszállítóknak, és amelyeknek adott esetben nem csak a minıség biztosítása lehet a célja, vagy hatása Az élelmiszergazdaság és a regionális értékesítés A kereskedelem nagy vállalkozási felismerték, hogy a regionalitás a fogyasztók számára mind rokonszenvesebbé válik éppen az élelmiszerbiztonság hihetıbb garantálása miatt így levonták azt a következtetést, hogy a központosítással ellentétben ki kell használniuk ezt a piaci lehetıséget. A regionális termékek beillesztése a kínálatba azonban bizonyos újabb kockázattal jár az élelmiszer-kiskereskedelem részére. A fogyasztók ezzel kapcsolatos várható magatartása ugyanis nehezen becsülhetı meg elıre. A fogyasztói felmérések azonban azt bizonyítják, hogy a regionális termékeket a fogyasztók valamivel magasabb értékőnek tekintik a tömegtermékeknél. Így a regionális termékekért többségük hajlandó valamennyivel magasabb árat is fizetni. Ugyanakkor elvárja, hogy a regionális termékek a legmagasabb minıségi színvonalat képviseljék és biztonságosabbak legyenek. 3. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ÉS HELYÉNEK BEMUTATÁSA 3.1. A kutatás módszertana A dolgozat keretében felvállalt témakör vizsgálata, a megoldások kidolgozása és eredményes bevezetése interdiszciplináris megközelítést igényel. Ennek érdekében az alkalmazott módszerek közül az alábbi legfontosabbakat emeltem ki: Irodalomkutatás és a kereskedelmi vállalkozások gyakorlatának tanulmányozása (minıségmenedzsment és élelmiszerbiztonság elmélete, alkalmazott modelljei az élelmiszerkereskedelemben). 29

30 Adat- és információgyőjtı eljárások Mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok, melyekkel az élelmiszerkereskedelemben vizsgáltuk az élelmiszerbiztonság alakulását. A vizsgálatokat a Magyar Élelmiszerkönyv III. kötetében leírt módszerekkel végeztük el Érzékszervi vizsgálatok Mivel az érzékszervi tulajdonságok nagymértékben befolyásolják a termék minıségét, és ezen keresztül a vevı választásait, ezért ezen vizsgálatok eredményeirıl beszámoltam a dolgozatban Brainstorming E módszert alkalmaztuk a teamülések alkalmával, amikor ötletek győjtésére volt szükség Megfigyelés Az egyes üzletek eladóterének állapotát, az eladószemélyzet megjelenését, viselkedését, szakértelmét az üzletek szemrevételezésével minısítettük, melyrıl feljegyzés készült Kérdıíves felmérések E a módszert alkalmaztuk egyrészt az élelmiszerkereskedelmi vállalkozás élelmiszerbiztonsági helyzetének felmérésekor, másrészt annak megítélésére, hogy mennyire hatékonyan mőködik az élelmiszerbiztonsági rendszer az élelmiszerkereskedelem jellegzetes típusaiban. A vásárlók véleményét szintén kérdıíves felméréssel kutattuk. Megismertük ezáltal, hogy milyen lehetıség kínálkozik az ı visszacsalogatásukra a magyar tulajdonú élelmiszerkereskedelmi üzletekbe. A kérdıíves felmérések egyik tipikus alkalmazási területe az elégedettség mérése (pl. a vevıi elégedettség megismerése céljából.) A kérdıívekbe szövegesen beírt válaszokat kulcsszavak és/vagy szinonimáik keresésével (meglétük vagy hiányuk alapján) értékeltem ki Adatelemzı és adatértékelı módszerek Pro és kontra interakciók A többféle javítandó terület közül történı választáshoz, az életképes javaslatok kiválasztásához volt szükség erre a módszerre Statisztikai kiértékelés A kereskedelmi folyamat mőveleteiben elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok során kapott paramétereket statisztikai kiértékelésnek vetettük alá annak eldöntése érdekében, hogy a ben talált kritikus pontokhoz viszonyítva a 2006-ra a kritikus pontokban és mikrobiológiai szintekben elért változások szignifikánsak-e, azaz a bevezetett intézkedéseknek köszönhetıek-e Összehasonlító elemzés Összehasonlítást végeztünk a hagyományos, empirikus módszerrel végzett CCPmeghatározási és az általunk kipróbált, objektív mérési módszerrel végzett CCP meghatározás eredményei között. 30

31 A SWOT elemzés A SWOT elemzéssel a szervezet erısségeit, gyengeségeit (belsı sajátosságok), valamint a lehetıségeit és további sikeres mőködését fenyegetı veszélyeket (külsı környezet) vizsgáljuk meg. A SWOT elemzés eredményeire építve határozható meg a vizsgált vállalkozás által követendı stratégia Teammunka A minıségmenedzsment / élelmiszerbiztonsági rendszerek alkalmazása komplex feladat, melynek eredményes megvalósítása interdiszciplináris megközelítést igényel, melyhez keresztfunkcionális teammunkára van szükség. E keresztfunkcionális teamekben az érintett legfontosabb szakmák képviseltetik magukat Belsı audit Dokumentált eljárásutasítással leszabályozva, feljegyzések készítése mellett kell elvégezni Az élelmiszerbiztonsági rendszerek átvizsgálása A HACCP bevezetésének folyamatából kiemeltük a 6. és 7. lépést, melyekkel a továbbiakban részletesebben foglalkozunk. E lépések menetét alább mutatjuk be: A veszélyelemzés és a CCP-k hagyományos meghatározása Ez a módszer a már jól ismert, ún. döntési fa módszert és az annak segítségével történı CCP meghatározást jelenti A veszélyelemzés és a CCP-k meghatározása méréssel Ezen objektív módszer lényege az, hogy kereskedelmi folyamat minden egyes mőveleti lépésében mikrobiológiai, kémiai és érzékszervi (szemrevételezéses) vizsgálatokkal határoztuk meg a termékek szennyezettségének mértékét. A kapott értékeket a vonatkozó jogi szabályozásokban szereplı értékekkel hasonlítottuk össze. Ha a mért értékek alatta maradtak a szabályozásban megadott megtőrt értéknek, akkor az adott lépést (mőveletet, pontot) nem tekintettük CCP-nek, ellenkezı esetben viszont CCP-nek minısítettük A két módszer eredményeinek összehasonlítása A két módszerrel kapott CCP-ket hely és db szám szerint összehasonlítjuk. Majd összehasonlítjuk a hagyományosan és mérésekkel meghatározott CCP-ket felügyelı rendszerek mőködtetési folyamatának költségeit is Marketing-mix: a regionális élelmiszerek értékesítésének támogatása A regionális méretekben, nagyobb ráfordítással, de jobb minıségben megtermelt élelmiszerek ha tartós piaci sikert kívánunk elérni velük speciális marketing tevékenységet is igényelnek A kutatás helyszínének rövid bemutatása Kutatásainkat az egyik magyarországi multinacionális élelmiszerkereskedelmi láncnál végeztük el. İk a kutatásainkhoz minden segítséget megadtak, sıt azok eredményességéhez még azzal is hozzájárultak, hogy ahol teammunkára volt szükség, ott munkatársaikkal együtt alkottuk azokat. Bár eredményeinket saját minıségirányítási / élelmiszerbiztonsági helyzetük javításához hasznosították, azonban nevük, ill. az áruházukat jellemzı információk, adatok közléséhez nem járultak hozzá. 31

32 A laboratóriumi vizsgálatokat a MINİSÉG ÉS MENEDZSMENT KHT. Innovációs Laboratóriumában (Nyírtelek, Tokaji u. 21.) végezték el. A felméréseket egyrészt a magyar tulajdonú élelmiszer-kiskereskedelmi KKV-knél végeztük, az interjúk alapján történı helyzetfelmérést viszont a Magyarországon jelenlévı multinacionális kereskedelmi vállalkozásoknál. Behatóbban egy multinacionális kereskedelmi vállalkozásnál tudtuk a mőködı élelmiszerbiztonsági és minıségirányítási rendszert tanulmányozni. 4. SAJÁT VIZSGÁLATOK ÉS AZ ÉRTEKEZÉS FİBB MEGÁLLAPÍTÁSAI 4.1. A minıségmenedzsment nyújtotta lehetıségek vizsgálata Célkitőzésünk elérése, hipotéziseink igazolása, vagy elvetése érdekében többféle vizsgálatot végeztünk, melyeket az alábbiakban ismertetünk. Minıségügyi rendszerek az élelmiszerkereskedelemben (felmérés) Felmérésünk az alábbi három területre orientált: a kereskedelmi egység általános állapota, az alkalmazott minıségmenedzsment és HACCP rendszerek. A felméréseinket 4 multinacionális és 12 kis magyar élelmiszerkereskedelmi vállalkozásnál végeztük el. Megvizsgáltuk a HACCP (és minıségirányítási) rendszer nem kellıen hatékony mőködésének okait is. A legsúlyosabb ok a vállalkozások vezetıségében keresendı. A kisebb mérető üzletekben minıségirányítási rendszer nem mőködik, és a HACCP rendszer is többnyire csak papíron létezik. Ezért a következıkben ismertetésre kerülı kritikai elemzést csak a multinacionális kereskedelmi vállalkozások esetében volt érdemes elvégezni A vizsgált multinacionális vállalkozás minıségirányítási rendszerének kritikai elemzése Összességében megállapítható, hogy a vizsgált multinacionális kereskedelmi vállalkozásnál a minıségirányítási rendszer kiépült, felöleli a fıfolyamatokat, és azt mőködtetik is. A rendszer hatékonysága azonban az általam tett javaslatok bevezetésével tovább növelhetı Az élelmiszerbiztonsági rendszer kritikája a vizsgált multinacionális vállalkozásnál Az élelmiszerbiztonsági rendszer vizsgálatával az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk, van-e a jelenleg alkalmazott HACCP kiépítési módszernek, ill. a vele kiépített rendszernek gyenge pontja, és ha igen, hogyan lehetne azokat javítani. Összehasonlítottuk az áruház HACCP teamje által a hagyományos módon, kiépített élelmiszerbiztonsági rendszert és ennek részeként a konszenzussal meghatározott és a méréseken alapuló veszélyelemzést és eredményét. Megállapítottam, hogy bár esetenként megegyezik a kétféle módszerrel beazonosított CCP lista, de ugyanakkor gyakran tapasztalható eltérés az empírikusan, teammunkában meghatározott CCP-k és a laboratóriumi mérésekkel (objektív adatokon alapuló) megállapított CCP-k között. 32

33 Ez komoly problémát jelent abból a szempontból, hogy a figyelem, a szabályozás, az ellenırzés, stb. a helytelenül megállapított CCP-kre irányul, és nem a valóban kritikus mőveleti lépésekre. Ennek következtében a hagyományos módszerrel fel nem ismert kritikus pontokon fennálló élelmiszerbiztonsági veszélyek háborítatlanul rombolják a fogyasztók egészségét, rontják a vásárlói bizalmat. A vásárlók így elpártolnak a kereskedelmi egységtıl, aminek következtében romlik hatékonysága, profitja, stb., azaz bekerül abba az ördögi kör -be, ahonnan kiutat csak az egység elnyúló vegetálása, majd bezárása jelent. Amint a kapott eredmények bizonyítják, a helyesen beazonosított CCP-k (élelmiszer biztonsági szempontból kritikus pontok) megfelelı figyelem, ellenırzés mellett jól kézbentarthatók, sıt gyakran meg is szüntethetık. Ez következett be a vizsgált multinacionális kereskedelmi vállalkozásnacionális élelmsizerkereskedelmi vállalatnál is. A kétféle módszerrel meghatározott CCP-ket az alábbi példákon keresztül mutatom be (1. és 2. táblázat). Mindkét esetben megállapítható, hogy a döntési fa módszerrel, teammunkában, empírikus módon meghatározott CCP-k nem esnek egybe az objektív módon, mikrobiológiai vizsgálatok útján meghatározott kritikus pontokkal. E helyzetben rejlı veszélyeket fent írtam le. 1. táblázat: Ömlesztett hidegkonyhai és cukrász termékek Forrás: Saját szerkesztés. 2. táblázat: A saláta bárban kapható termékek Forrás: Saját szerkesztés. 33

34 4.4. Az élelmiszerkereskedelmi vállalkozások SWOT elemzése és a lehetséges stratégia Megállapítottam, hogy mindkét típusnál a lehetıségek között szerepel a modern szervezetfejlesztési rendszerek alkalmazása. Erre a kis élelmiszerkereskedıknél azért lenne szükség, mert náluk ezek gyakorlatilag teljesen hiányoznak. A multinacionális kereskedelmi vállalkozásoknál ugyan mőködnek ilyen rendszerek, de gyakran nem teljes hatékonysággal. (A kicsik nem mőködnek költséghatékonyan, a multinacionális kereskedelmi vállalkozásoknál vevıközpontúságról egyáltalán nem beszélhetünk, stb.) A marketing alkalmazásának teljes hiánya jellemzi a kis boltokat, míg a multinacionális kereskedelmi vállalkozások számára is élı lehetıség a marketingtevékenység fokozása pl. kedvezményes akciók meghirdetése által. A SWOT elemzésünk eredményeként azt állapítottuk meg, hogy a multinacionális élelmiszerkereskedelmi vállalatok kitörési stratégiát valósítanak meg, és ennek keretében fokozzák a hatékonyságnövelı minıségmenedzsment rendszerek alkalmazását, s ezen belül a higiéniai és élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelést. Ugyanakkor a kis magyar élelmiszerkereskedı vállalkozások küszködnek a higiéniai és élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfeleléssel, és bár célszerő volna a hatékonyságnövelı minıségmenedzsment rendszerek alkalmazása, ezt nem teszik. Ez számukra pedig a túlélést biztosító védekezı stratégia megvalósítását jelentené Marketing-mix a régió élelmiszerértékesítés támogatása E témakörben vizsgáltam a Földrajzi árujelzık alkalmazási, valamint a Hagyományok, Ízek, Régiók program regionális adaptálási, a közös márkanév választási, a Rendszeresen ellenırzött kiváló magyar termék -ek közé való belépés lehetıségét, stb. 5. AZ ÉRTEKEZÉS ÚJ, ILLETVE ÚJSZERŐ EREDMÉNYEI 5.1. A értékesítés támogatása komplex megoldásokat tesz szükségessé, melyek két lehetséges fontos része a regionalizmus, valamint minıségmenedzsment / élelmiszerbiztonsági rendszer hatékony mőködtetése, a kínálta lehetıségek kihasználása. A globalizmus ugyanis országok és kormányok feletti folyamat. Ennek a folyamatnak gátat vetni, vagy legalább azt mérsékelni csak a regionalizmus kínálta lehetıségek kihasználásával lehetséges. Mivel a termelés / szolgáltatás eredménye a piacon realizálódik, ezért a globális piacok mellett fent kell tartani, sıt védeni kell a regionális termékek regionális piacait is. Ez a regionalizmus adta keretek és lehetıségek kihasználásával az értékesítés komplex támogatásával érhetı el. A regionalizmus az egyetlen ellenszer, mely hatékonyan ellensúlyozhatja a globalizmus káros hatásait. Erısen javasolt a kis magyar élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások számára, hogy minden lehetıséget (helyi specialitások, minıség-verseny, stb.) ragadjanak meg, amit a regionalizmus számukra kínál üzletük túlélése érdekében A minıségmenedzsment/ élelmiszerbiztonsági) rendszerek nem kellıen hatékonyak: Az élelmiszerkereskedelmi vállalkozások menedzsmentje nem eléggé elkötelezett Az Ishikawa elemzés eredményeként megállapítottuk, hogy a minıség- és élelmiszer biztonság-menedzsment rendszerek formális vagy nem hatékony mőködésének több oka is van. Ezek egy része a vállalkozásokon kívüli okok, melyek a felügyelı hatóságok, a 34

35 tanácsadók, stb. nem átgondolt tevékenységére vezethetık vissza, melyre a vállalkozás menedzsmentjének nincs, vagy kevésbé van hatása. A nekik felróható legkomolyabb múlasztás az általános, azaz minden érintettre kiterjedı oktatása, mely azonban nemcsak a HACCP rendszer rejtelmeibe vezetné be az élelmiszer szakma képviselıit, hanem kialakítaná bennük a szükséges felelısségérzetet, azaz szemléletváltást eredményezne, és áttételesen növelné a társadalmi morált. Az okok másik része a menedzsment érdektelenségére, elkötelezettségének hiányára vezethetı vissza, mely kiöli a munkatársak esetleg felébredı, természetes felelısségérzetét is. Az irányítási rendszerek és színvonaluk erısen eltérı a multinacionális kereskedelmi vállalkozás és a kis magyar élelmiszerkereskedelmi vállalkozások esetén: - Az ISO minıségirányítási rendszert, ill. a HACCP-n túlmutató élelmiszerbiztonsági rendszereket csak a multinacionális kereskedelmi vállalkozás élelmiszerkereskedelmi láncok vezettek be, de HACCP élelmiszerbiztonsági rendszere a vizsgált összes élelmiszerkereskedelmi egységnek van. - Az élelmiszerkereskedelmi egységre adaptált, mőködı élelmiszerbiztonsági rendszerrel csak a multinacionális kereskedelmi vállalkozás kereskedelmi vállalatok rendelkeznek. - Az elvégzett felmérés azt bizonyítja, hogy a kis magyar élelmiszerkereskedelmi egységekben az élelmiszerbiztonsági rendszer csak formális, azt a gyakorlatban nem mőködtetik. Ez annak tulajdonítható, hogy sem jelentıségével, sem a mőködtetésének módjával nincsenek tisztában, és felelısségérzetük is hiányos A HACCP rendszerkiépítés jelenlegi gyakorlatának vannak vitatható, gyenge pontjai, melyek kockázatot jelenleten az élelmiszer biztonsága szempontjából. E gyenge pontok a következık: - A HACCP rendszer kiépítés leginkább szakértelmet, figyelmet, és megfelelı módszert igénylı része a veszélyelemzés, mert az élelmiszer biztonságát veszélyeztetı un. kritikus pontok (CCP-k) megállapítását, kijelölését követı összes további lépés, intézkedés csak azokra a mőveletekre fog irányulni, melyek kritikusak, azaz CCP-nek kijelöltek. - Ha a veszélyeztetett mőveleteket (un. CCP-ket) rosszul jelöltük ki, akkor elıállhat az a helyzet, hogy csak ezeknek a mőveleteknek szentelünk kitüntetett figyelmet, ezeket felügyeljük, helyesbítjük, összes erıfeszítésünket oda összpontosítjuk, ugyanakkor elsiklunk olyan lépések, mőveletek fölött, azaz felügyelet nélkül hagyunk olyan mőveleteket, melyek igazából meghatározzák az élelmiszer biztonságát. Ez oda fog vezetni, hogy a nem felügyelt pontokon az egészséget veszélyeztetı szennyezıdés éri a terméket vagy keletkezik benne Az élelmiszerkereskedelmi vállalkozások mőködésének élelmiszerbiztonsági szempontból kritikus pontjai objektív mérésekkel is meghatározhatók Az élelmiszerkereskedelemre jellemzı folyamatok egyes mőveleteiben többször elvégzett mikrobiológiai, kémiai és fizikai vizsgálatok eredményeinek a vonatkozó egészségügyi rendeletekkel történı összehasonlítása alapján objektív módon tudjuk meghatározni a CCPket. Sıt e módszer a továbbiakban arra is alkalmas, hogy vele gyorsan és szinte azonnal lemérhetı egy-egy intézkedés, beavatkozás hatása a CCP-re. Az objektív módon, mérésekkel meghatározott CCP-k (kritikus pontok) gyakran eltérnek az empírikus módon konszenzussal meghatározott CCP-ktıl. Mint az általunk elvégzett mérések eredményei és az elızetesen kialakított és mőködtetett HACCP rendszer kritikusnak tekintett pontjainak összehasonlítása bizonyítja, az empírikusan meghatározott CCP-k gyakran nem esnek egybe az objektv módon meghatározott CCP-kkel. 35

36 5.5. A döntési fa módszer csak bizonyos tévedési valószínőséggel alkalmas a CCP-k kijelölésére A mérések által szolgáltatott objektív eredményeket összevetve a döntési fa módszerrel kapott empírikus eredményekkel megállapítottuk, hogy a döntési fa módszer csak korlátozottan, és bizonyos tévedési valószínőséggel alkalmas a CCP-k, azaz az élelmiszerbiztonságot leginkább veszélyeztetı kritikus mőveletek kijelölésére. A döntési fa módszer alkalmazása legalábbis az általunk megismert gyakorlat szerint formális. A team tagjai ugyanis csak vélelmezik, hogy egy adott mővelet komolyan vagy kevésbé veszélyezteti az élelmiszer biztonságát, és nem keresnek arra objektív bizonyítékot. A legtöbb helyen szavazással döntenek a folyamatábrán szereplı egyes mőveleti lépések kritikus vagy nem kritikus voltáról Az objektív eredményeken alapuló CCP kijelölést a CCP-k igazolása nem helyettesítheti, hiszen: - egyrészt ezt nem végzik el a HACCP rendszer kidolgozásakor, sıt azt követıen is elhanyagolják, - másrészt ha el is végeznék, az csak a már esetleg helytelenül kijelölt CCP-kre történne meg. Ugyanakkor igaz, hogy ha a team egy lépést, mőveletet már a veszélyelemzésnél kiejtett a CCP-k közül, azaz nem jelölt ki CCP-nek, az már belátható idın belül az esetleges komoly tragédiák esetétıl eltekintve nem kerül ismét górcsı alá, azaz azon sem ellenırzı méréseket, sem igazoló méréseket, stb. nem végeznek. Ennélfogva a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer kiépítésének legkritikusabb része a veszélyelemzés, mely fentiek alapján a szokásos gyakorlaton túlmutató figyelmet érdemelne A helyi jelentıségő élelmiszerkiskereskedelmi vállalkozásoknak akkor van esélyük a hosszútávú túlélésre, ha a multinacionális hálózatokhoz képest eltérı stratégiát valósítanak meg. 6. AZ EREDMÉNYEK GYAKORLATI HASZNOSÍTHATÓSÁGA Kutatásaim során elért eredményeim jól, és többféle tekintetben is sokoldalúan hasznosíthatók a gyakorlatban: 1. Ráirányítják a figyelmet a regionalizmusban rejlı lehetıségekre, mely elısegíti a kis magyar élelmiszerkereskedelmi vállalkozások számára a védekezı stratégia megvalósítását. Ennek lényege az, hogy nem a multinacionális kereskedelmi vállalkozás által árusított tömegtermékeket kínálják a fogyasztóknak, hanem helyette (esetleg mellette) helyi specialitásokat, magas hozzáadott értéket képviselı, garantáltan biztonságos élelmiszereket. Csak ilyen módon a minıség és biztonság terén versenyezhetnek ugyanis a csaknem kizárólag árversenyt folytató multinacionális élelmiszerkereskedelmi vállalkozásokkal, és ez jelentheti számukra a hosszú távú túlélést. 2. A hazai élelmiszerkiskereskedelmi vállalkozások, -láncok vezetıinek figyelmét ráirányítja a menedzsment felkészültségének jelentıségére, fokozására, minıség-, és élelmiszerbiztonság-tudatosságának fontosságára. 36

37 3. A gyakran mechanikusan alkalmazott döntési fa módszer mellett (helyett) objektív bizonyítékokon alapuló kritikus pont (CCP) meghatározási módszert próbáltam ki, mely alkalmazásának elterjedése terjesztése nagymértékben biztonságosabbá tenné a magyar élelmiszereket, növelve ezáltal a versenyképességüket. Ezen túlmenıen bizonyíthatná a gyakran gyönyörő csomagolásban jelenlévı, külföldrıl (pl. Kínából) származó élelmiszerek silány minıségét, sıt esetenként veszélyes voltát, ami szintén csak a helyben termelt, gyártott élelmiszerek értékességérıl gyızné meg a fogyasztót, és a helyi élelmiszereket hozná helyzetbe. 4. A minıség és élelmiszerbiztonság objektív bizonyíthatósága rászoktatná az élelmiszertermelı és -gyártó vállalkozásokat is arra, hogy az általuk gyártott, forgalmazott élelmiszerek minıségét, biztonságát objektív módon bizonyítsák, bizonyíthassák. Így nem fordulhatna elı a kalocsai paprikabotrány -hoz hasonló eset, miszerint a jó minıségő és biztonságos magyar paprikához olcsó, be nem vizsgált paprikát kevertek, (mely utóbbiról véletlenül bizonyosodott be, hogy rákkeltı penészgomba-toxinokkal erısen szennyezettek, stb.) 5. Az élelmiszerek minıségének, biztonságos voltának objektív bizonyítása megtörheti a multinacionális élelmiszerkereskedelmi vállalkozások azon gyakorlatát, miszerint csak és kizárólag az árakkal versenyeznek, s ezáltal erre nevelik a fogyasztók tömegeit is. Munkám bizonyítja, hogy érdemes volna az árak versenyeztetése mellett a termékek minıségének, biztonságos, egészséges voltának versenyeztetése is, mely a jelenleg versenyhátrányban lévı kis helyi vállalkozások kezébe adna egy új versenyfegyvert. 7. PUBLIKÁCIÓK ÉS ELİADÁSOK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBİL Hazai tudományos folyóiratban megjelent publikációk: 1. Egri, I. Hegedős, L. (1999): Bevásárlóközpontok Nyíregyházán. Sz-Sz-B megyei Szemle 1999/2. pp Hegedős, L. (2009): A döntési fa alkalmazása, mint a HACCP rendszer kiépítés gyenge pontja. Agrártudományi Közlemények. 36. sz. pp Hegedős, L. (2009): Az élelmiszerkereskedelmi vállalkozások stratégiájának megalapozása SWOT elemzéssel. Agrártudományi Közlemények. Közlésre elfogadva. 4. Hegedős, L. (2009): HACCP system in food trade. Why and how? Review of Faculty of Engineering. Analecta Technica Szegedinensia. University of Szeged. pp Szabó, G. Hegedős, L. (2006): A QFD alkalmazása egy konzervtermék fejlesztésében. Magyar Minıség 2006/4. pp

38 Külföldi tudományos folyóiratban megjelent publikációk: 6. Hegedős, L. (2007): Future prospects of a special commercial region in Eastern Hungary in the aspect of transhipment. Uzsgorockij Nacionale Universitet Szeria Ekonomicsna N.21. pp Hegedős, L. Duleba, Sz. (2007): Central Stockpilling at Tesco Global Strores Company Limited. Acta Beregsasiensis pp Hegedős, L. (2007): Minıségbiztosítási rendszer a Tesco Global Rt-nél. Uzsgorockij Nacionale Universitet Szeria Ekonomicsna N. 22. pp Hegedős, L. (2007): Minıségbiztosítás fejlıdése és alapvetı formái. Széria Ekonomika 23. pp Hazai konferencia kiadványban megjelent publikációk: 10. Hegedős, L. (2008): Az EU csatlakozása hatása Magyarország kereskedelmi logisztikájára. In: A határon átívelı együttmőködés perspektívái. Konferencia kiadvány, (Orosz nyelven) Nyíregyháza pp Hegedős, L. (2007): A HACCP rendszer bevezetésének tanulságai. In: Magyar Tudomány Napja Tudományos Konferencia kiadványa 33. p. Nyíregyháza, november Hegedős, L. (2001): A Merchandising, mint a forgalomnövelés fontos eszköze. In: MTA Sz-Sz-B megyei Tudományos ülésének elıadás-összefoglalói 64. p. Nyíregyháza, szeptember Hegedős, L. (2000): A globalizáció. In: MTA Sz-Sz-B megyei Tudományos ülésének elıadás-összefoglalói 73. p. Nyíregyháza, szeptember 30. Külföldi konferencia kiadványban megjelent publikációk: 14. Hegedős, L. (2007): A regionális vállalkozások minıségbiztosítási rendszere. In: Ungvári Egyetem Tudományos Konferencia kiadványa 12 p. Ungvár, április Hegedős, L. (2007): Minıségbiztosítás fejlıdése és formái. In: Munkácsi Nemzetközi Tudományos Konferencia kiadványa 8 p. Munkács, október Hegedős, L. (2006): A kereskedelem fejlesztés lehetıségei. In: Ungvári Egyetem Tudományos Konferencia kiadványa 17 p. Ungvár, október 3-6. Ismeretterjesztı publikációk: 17. Hegedős, L. (2008): Minıségmenedzsment rendszerek az élelmiszerkereskedelemben. A tudásteremtı fakultás eredményei. Inventárium. pp Hegedős, L. (2003): Útijelentés a SAINSBURY S áruházlánc minıségellenırzési és fejlesztési központjában tett látogatásról. EKO Kft. Nyíregyháza. 19. Hegedős, L. (1995): SZ-SZ-B megye fejlesztési koncepciója. MFŐ 128. p. 38

39 MAGYAR ZOLTÁN KISVÁLLALATOK STRATÉGIAI PRIORITÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN 1. BEVEZETÉS 1.1. A disszertáció aktualitása, célkitőzése, témájának meghatározása Napjainkban a közép- kelet- európai kis és középvállalkozások üzleti és marketing stratégiáinak eredményes megvalósítása egy alapjaiban megváltozott és meglehetısen összetett gazdasági környezetben zajlik. A jelentısebb változást generáló tendenciák többek között rendszerváltások, az említett földrajzi régió csatlakozása az Európai Unióhoz, a kiteljesedı globalizáció hatása és a felgyorsult mőszaki fejlıdés trendje (HOVÁNYI, 2004). A vállalkozások stratégiai irányultsága a napi gyakorlat során kell, hogy kifejezıdı cselekvési mintává váljon. A kisvállalatok stratégiai irányultságát nem ugyanazokkal a módszerekkel kell mérni és nem ugyanazon mércével kell értékelni, mint a nagyvállalatokét. (REKETTYE, 2004) Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy esetükben is szükség van a marketing-stratégiai szemlélet helyzet-specifikus és innovatív alkalmazására. Meggyızıdésem, hogy a hazai kis és középvállalkozások fejlıdése nagymértékben függ attól, hogy mennyire kerül elıtérbe a stratégiai szemlélető gondolkodás A dolgozat a magyar gazdaságban nagy létszámban meglévı vállalkozási körnek, a kis- és középvállalkozásoknak, a ma felfedezhetı marketingstratégiáját kívánja bemutatni, a mintában szereplı hazai vállalkozások sajátosságait konkrét kutatással feltárni, illetve eredményeinek közreadásával segíteni mindazokat, akik, vállalatuk sikere érdekében, keresik a maguk stratégiájának kialakításához a lehetséges útmutatásokat. Dolgozatom készítése során az alábbi célokat tőztem ki: A vonatkozó szakirodalmak alapján felállított a mintában szereplı kisvállalkozások mőködésére vonatkozó a feltárt sajátosságok alapján kívánom bemutatni, modellezni a kisvállalkozások a stratégiáját. 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A stratégia koncepciójának, illetve a dolgozat számára szükséges definíciójának tisztázása elıtt a feltárni szándékozott terület pontosabb meghatározása végett összevetem az üzleti stratégai és a marketingstratégia relációját a kisvállalkozások esetében. A szakirodalom helyesen az üzleti egységek (Strategic Business Unit) potenciális stratégiájának tulajdonítja a funkcionális jellegő marketingstratégiát. Az üzleti egység olyan szervezeti egység, amely termékek azon csoportját foglalja magában, amelyeket meghatározott fogyasztói csoportoknak értékesítenek, és amely területen a vállalatok versenytársakkal versenyeznek (BARTÓK, et. al. 2007). Ha a vállalkozás csak egy terméket állít elı, akkor a három szint egyre szőkül, hiszen az adott termékre vonatkozóan kialakított stratégia nem más, mint a vállalkozás egészének jövıbeni terve (REKETTYE, 2007). A kisvállalkozásokat ilyen megközelítésben itt és most egyprofilú vállalatokként kezelem, amelyek vállalati stratégiája nem külö- Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium Deák Ferenc Ösztöndíjának támogatásával, illetve Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Laky Teréz Kutatói Ösztöndíjának segítségével 39

40 nül el az üzleti egység stratégiájától, vagyis a képviselt marketingstratégiai irányultság nem különül el az üzleti stratégiától A stratégia koncepciói A stratégia koncepciójának tisztázására számtalan menedzsmenttel foglalkozó kutató tett kísérletet. HOFER és SCHENDEL munkáját felhasználva táblázatos formában hasonlítom öszsze az egyes koncepciókat. 1. táblázat: Az egyes stratégiai koncepciók bemutatása Megnevezés Chandler Andrews Ansoff Cannon Katz Ackoff McNichols A stratégia definíciója / koncepciója A stratégia tág koncepciójának elnevezése A stratégia tág koncepciójának összetevıi A tervcélok és a vállalati célok elnevezése Newman & Logan tág tág szők szők tág szők tág stratégia stratégia x x tervcélok, vállalati célok, akciótervek, erıforrások, allokációk tervcélok és vállalati célok tervcélok, politikák, tervek tervcélok és vállalati célok A vállalati célok tulajdonságai x x A stratégia szők koncepciójának elnevezése A szők stratégiai koncepció összetevıi A funkcionális stratégiák és politikák elnevezései A végrehajtási tervek elnevezése Tervcélok, vállalati célok és határok közötti megkülönböztetés A szervezeti és az üzleti szintő stratégiák közti megkülönböztetés x vállalati célok és korlátok attribútumok, mérföldkövek, tervcélok x x stratégia x x termék/piac kiterjedés, növekedési vektor, versenyelıny, szinergia x politikák politikák akciótervek tervek programok x eredmény, stratégia attribútumok, indexek, elıirányzatok és idıstratégiák üzleti stratégia nem specifikált akció, stratégia hozzájárulási stratégia Szervezeti stratégia kiterjedés, specifikációk specifikációk és stratégiai kritériumok x x fı stratégia x vállalati célok és tervcélok x tervcélok és vállalati célok szolgáltatások, technológia, szinergia, az elıirányzatok felsorolása és idızítés elıirányzatok x x x x kiterjedés nem specifikált funkcionális politikák alkalmazások x x politikák programok, eljárások és akciófolyamat forrás stratégia nem specifikált mőködési stratégia és politikák fı terv x szolgáltatások, technológia, szinergia, felsorolás és idızítés funkcionális politikák programok és tervek nem nem igen nem nem igen nem nem nem nem igen, implicite igen, implicite nem nem nem nem Forrás: Hofer, C.W., and Schendel, D., Strategy formulation: Analitycal concepts, St. Paul, West Publishing Compani, 1978 A vonatkozó szakirodalmak megoszlanak a tekintetben, hogy a kisvállalkozások mőködése esetében kell-e, egyáltalán lehet-e stratégiaalkotásról, tudatos megvalósításról beszélni, illet- 40

41 ve, hogy a stratégiai szemlélet megjelenése hozzásegítheti-e a vállalkozást valamilyen jobb, sikeresebb piaci pozícióhoz. A Mintzberg, (1998) által definiált, és 10 iskolában leírt közelítésmódokat Huszty (2000) táblázata alapján mutatom be. Az általam kutatott téma szempontjából két iskolát érdemes részletesebben megvizsgálnunk, ezek pedig a vállalkozói iskola és a tanulási iskola. Elıbbi iskola eltér azoktól az irányzatoktól, melyek szerint a stratégia kizárólag tudatos folyamat eredményeként alkotható meg, és kizárólag formalizáltan jelenhet meg. Az irányzat képviselıi szerint a stratégia bizonyos elemeit elıre meg kell határozni, más részeit viszont hagyni kell kibontakozni. A stratégiaalkotás a vállalkozó tapasztalatai, megérzései, ötletei által vezérelt tevékenység, amelyet a vezetı habitusa, magatartása, szakmai felkészültsége, szemlélete erıteljesen befolyásol. A tanulási iskola arra a feltételezésre épül, hogy a komplex környezet változásai nehezen tárhatóak fel, az arról szerzett ismeretek a szervezeten belül szétszórtan jelennek meg, ezért stratégiát nem lehet elıre, tervszerően kialakítani. A vállalkozó és a vállalkozás egyaránt tanul, a megszerzett tudás kezdetben még nem ölt testet, nem kifejezhetı. Amikor azonban elér egy bizonyos szintet, akkor szavakba önthetı, kinyilvánítható (externalizálás), majd megvitatható (kombinálás) tudássá válik. Az iskola hívei elismerik, hogy bizonyos tanulási szakasz után idıszerő lehet kialakítani stratégiát, az elgondolásokat valamilyen koncepcióban, tervben megjeleníteni. A két irányzat alapján megállapíthatjuk, hogy a kisvállalkozások esetében is lehet relevanciája a stratégiaértelmezésre és készítésre vonatkozó attitődök vizsgálatának, de ebben az esetben, szélesebb kontextusba kell helyeznünk a stratégiára vonatkozó koncepcióalkotás fogalmi kereteit A stratégiai tipológiák témaköre A vonatkozó szakirodalmak másik fontos egységét képezik azok, melyek valamilyen rendezıelv, vagy elvek alapján próbálják tipizálni a kis- középvállalkozásokra jellemzı stratégiai sajátosságokat. Megemlítendı Józsa László tipológiája, melybıl a kisvállalkozások számára a földrajzi alapú, illetve a piaci cél típusú stratégiák tekinthetıek potenciális alternatívának. Továbbá igen szemléletes Vecsenyi János tipológiája. Ebben fedezhetjük fel a hangya típusú életformacégeket, melyekre minimális növekedési irányultság, strukturálatlan szervezeti felépítés, illetve a minimális tervezési tevékenység jellemzı. A másik potenciális típus a gazellák, melyekre a gyors növekedés, világos iránykijelölés, egyre inkább részletes üzleti tervek megjelenése jellemzı. Szervezeti felépítésük általában strukturálatlan, de a strukturáltabb felé haladó. A KKVszférában is találhatunk tehát olyan elemeket, melyek az átlagtól eltérıen nem az adott iparág meghatározó vállalkozásainak követésére kényszerülnek, hanem valamilyen kulcssikertényezı birtokában képesek az adott piaci rés birtoklására. Ezt alátámasztandó a gyorsan növekvı, a nemzetközi szakirodalomban dinamikusan növekvı vállalkozásokra vonatkozó kutatások, melyek eredményei a stratégiát, mint a vállalkozásnövekedését nagyban befolyásoló belsı tényezıt definiálják A stratégiai tervezés szerepe, sajátosságai a kisvállalkozások életében Közismert tény, hogy gazdasági és társadalmi szempontok alapján felértékelıdött kkv szférának is adaptálnia kell(ene) azokat a modern marketing-stratégiai megoldásokat, melyek birtokában mérhetıen eredményesebbé tehetı gazdálkodásuk. A kérdéskör vizsgálata során 41

42 tisztán kell azonban látnunk azt, hogy a kisvállalkozások nem a vállalatok kicsinyített másai, hanem alapjaiban eltérı elvek alapján mőködnek (BARAKONYI, 2000). REKETTYE (2007) kifejti, hogy a kisvállalkozás nem azonos a kisebbfajta nagyvállalattal, ezért a mőködés során nyilvánvalóan más célja és eszközei vannak, mint egy nagyvállalati menedzsernek. A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézete által készített Versenyben a világgal , Gazdasági Versenyképességünk Vállalati Nézıpontból címő kutatásának 13. számú mőhelytanulmánya beszámol a magyar közép-és nagyvállalatokra jellemzı stratégiakészítésre vonatkozó vállalati magatartásról. A kutatás beszámol többek között: - a stratégiai tervezési eljárások és módszerek terjedésérıl - formalizált stratégiai tervezés terjedésérıl - stratégiaalkotás szabályzatban való rögzítésérıl - a stratégiai idıhorizont tágulásáról - a stratégia felülvizsgálatának terjedı voltáról 2.4. A stratégia és a belsı környezet elemeinek kapcsolata Dolgozatomban a belsı környezet elemei közül a termékpolitika, az innováció és az árképzés stratégiára kifejtett hatásával, szerepével foglalkozom. A vállalati termékpolitikát mint az értékteremtést közvetlenül menedzselı aktivitást a vonatkozó szakirodalom a fontosság tekintetében az elsı az egyenlık között jelzıvel illeti, véleményem szerint utalva ezzel arra a tényre, hogy a vállalati értékteremtési folyamat alapfeltétele a termék megteremtése, vagyis elıször ezt az értéket kell elıállítani a fogyasztó számára. A termelési stratégia kidolgozásának egyik ismert folyamatmodelljét dolgozta HILL (1993). A modell szerint a termelési stratégia a marketingtevékenységen keresztül tud kapcsolódni (és véleményem szerint eszközül szolgálni) az üzleti célok elérésében. A marketingtevékenység többek között feltárja és kialakítja a célpiacokat és a megfelelı marketingaktivitások körét, amelyekben a termék-aktivitás elsı, az egyenlık között. Jól látható, hogy a vállalkozás eredményes mőködése szempontjából milyen fontos a marketing és a termelés összhangja, bár véleményem szerint a modell a termelési stratégiát csak a marketingstratégia mellé, és nem annak integráns részévé helyezi. A termelés stratégia szerepére vonatkozóan elıször SKINNER (1969) in.: VÁROSINÉ, 2000 fejtette ki, hogy azt úgy kell megszervezni, hogy az általa ellátott korlátozott feladatot a vállalati stratégiai célok definiáljanak. Az említett definícióból kitőnik, hogy a termelési stratégia dönti azt el, hogy a vállalkozásnak milyen kulcs-sikertényezıket kell birtokolnia, amelyek majd a termelési stratégiában fognak igazán kibontakozni. Az ár kialakításának módszere Az ár a fogyasztó számára tulajdonképpen azt a pénzben összegszerően kifejezhetı áldozatot jelenti, amelyet a termék birtoklásáért és az azzal együtt járó fogyasztási, felhasználási lehetıségért meg kell hoznia. Az ár termékpozícionálást befolyásoló szerepére vonatkozóan megállapítható, hogy az árpolitikai döntések a termékekre irányulva szorosan összefüggnek a pozícionálással is (REKETTYE, 1999). Az árak önmagukban nem léteznek, csak a termékekkel, illetve a többi marketingaktivitással együtt értelmezhetı. 42

43 Ezt bizonyítja, hogy a pozícionálás során a vállalat az érték/ár arányok közötti elhelyezés során, az ár funkció képében fejezi ki a termékben megtestesülı hasznossághoz párosuló szervezeti elvárást. Az árak kialakításában a legnagyobb befolyásoló erıvel bíró tényezık a vállalat, a versenytársak és a vevık. Kérdés, hogy a hármas egység mely eleme válhat meghatározóvá például egy speciális vevıi igényő piacon elfoglalt pozícióban, milyen szemléletbeli, elvbéli változásokat idéz ez elı a vállalati árpolitika kialakításában, milyen szemlélető árképzési elvek kerülhetnek elıtérbe (költségalapú árképzés piacvezérelt árképzési módszerek). Az innováció szerepe A vállalkozás és az innováció kapcsolatára vonatkozóan mérvadó lehet SCHUMPETER (1980) felfogása, aki szerint a vállalkozást tulajdonképpen azonosíthatjuk az innovációval, az új létrehozásával. Az általam vizsgált kérdések szempontjából különösen fontosnak tartom a gyorsan növekvı vállalkozásokra jellemzı innovációs potenciálok kérdését. Ezek a vállalkozások valamilyen kulcs- vagy sikertényezı birtokában képesek lehetnek kielégíteni egy újszerő, az adott pillanatban specifikusnak tekinthetı kielégítetlen szükségletet, illetve az annak hátterében álló piaci rést A vállalati életciklus elméletek A vállalkozások életében törvényszerő ritmusokban követik egymást a jellemzıikben egymástól jól megkülönböztethetı életfázisok. Az egyes életfázisokhoz eltérı irányítási- vezetési problémák tartoznak, és ezen aktuálisnak tekinthetı problémák megoldásától függ, hogy képesek-e a következı fejlıdési ciklusba lépni, vagy megrekednek egy adott fejlıdési szinten. Timmons tipológiája (TIMMONS, 1990) alapján 5 fejlıdési fázist különböztethetı meg: 1. kutatási és fejlesztési fázis (a vállalkozás alapítása elıtti 1-3 évet) 2. indulási fázis (a vállalkozás elsı 3 éve) 3. a korai növekedés fázisa (a 4. évtıl a 10. évig) 4. az érettség fázisa (a 11. és a 15. év között) 5. a stabilizálási fázis (a 15. év után) A vállalkozások életciklus-pályája szerkezetének mélyreható szakaszolását Ichak Adizes (ADIZES, 1992) végezte. Megítélése szerint a szervezetek növekedése és öregedése a rugalmasság és az irányíthatóság kölcsönhatásában nyilvánul meg. Larry Greiner (GREINER, 1998) két tényezı, a szervezetek életkorának és méretének függvényében modellezte a vállalkozások pályafutását. Salamonné Huszthy Anna (HUSZTHY, 2004) a hazai vállalkozások életútjának modellezésére megkülönbözteti az elindulás, majd a számos sajátosságot magában hordozó kontrollálatlan növekedés fázisát. A nevezett fázisra tartalmilag a kezdeti megkapaszkodást követı növekedési-terjeszkedési szándék a jellemzı, miközben a tulajdonosok elfelejtették a vállalkozás értékteremtı folyamatainak megszervezését, tudatos kialakítását. Ezt következıen a vállalkozások áttérhetnek a növekedés formalizált körülmények között fázisra, és a vállalkozások életpályájának utolsó fázisa a megállapodottság lesz. A szakirodalom áttekintése után azokból a következı konklúziókat vonom le: - A hazai gazdasági folyamatok milyenségének alakulásában és alakításában meghatározó szerepet töltenek be a kisvállalkozások. Teljesítményük fokozása pozitív irányba mozdítja a gazdasági folyamatokat. 43

44 - A kisvállalkozások esetében a marketingstratégia fogalmát kiterjeszthetjük a vállalkozás egész mőködésére jellemzı, az aktív vállalkozási tevékenység folytán megnyilvánuló magatartásra. - A stratégia fogalmának definiálására nincs egységes szabvány jellegő meghatározás, ezért az értelmezés tartalmi specifikációja mindig a kontextus függvényében alakul. Egyes definíciókban megjelenik az utólagosan szándékossá, vagyis stratégiaivá nyilvánított vállalkozói magatartás relevanciája. - A stratégia kialakítására vonatkozóan sincs egységes szabvány jellegő meghatározás. Egyes irányzatoknál megjelenik a kisvállalkozások struktúrájához illeszkedı rugalmas, félig rögzített, félig kialakuló jelleg, mint releváns tulajdonság. A kisvállalkozások között tehát a stratégiai irányultság alapján két fı csoport biztosan megtalálható. Hipotetikusan nevezhetıek Útkeresıknek és Haladóknak, amelyek az alábbi jellemzı tulajdonságaik alapján csoportosíthatunk, bizonyíthatunk. A nagyobb arányban jelenlévı 1. a vállalkozáscsoportot Útkeresıknek nevezem el. Jellemzıi: - A rövidtávú gondolkodás, melynek következtében minimális tervezési tevékenységet végeznek. - Strukturálatlan felépítéssel rendelkeznek, melynek csúcsán a közvetlenül, többnyire adhoc döntések alapján irányító tulajdonos áll. - A vállalkozást a vállalkozás életkorától függetlenül az alapító vezeti és irányítja. - Megalakításuk fı motivációja az önfoglalkoztatás, a megszőnt munkahely pótlása. - Mőködésüket elsısorban a túlélés, a rövidtávú profitmaximalizálás motiválja. A kisebb arányban jelenlévı 2. csoportot Haladóknak nevezem. Jellemzıi: - A hosszabb távú stratégiai - jellegő gondolkodás, amely sajátos formai és tartalmi nagyvállalatokétól eltérı jelleget képvisel. - A vállalkozás létrejöttének és mőködésének már nemcsak az önfoglalkoztatás az elsıdleges prioritása, hanem a tudatos, kreatív alkotó jellegő tevékenység. - Mőködésének már nemcsak a túlélés a célja, hanem megjelennek a hosszútávú optimalizálás jelei. - A stratégiai irányultság jeleként a vállalkozás életkorától függıen megjelennek az írásba foglalt elemek. 3. ANYAG ÉS MÓDSZER 3.1. A hipotézisek ismertetése A vonatkozó szakirodalom alapján megállapítható, hogy a kisvállalkozások stratégiájára vonatkozóan vannak olyan jellemzık, melyek megléte független az egyes tipológiai kategóriától. H1: A stratégiai tervezést részben vagy egészben végzı kisvállalkozások pénzügyi teljesítménye növekedést mutat. H2: A nagyobb életkorú kisvállalkozásokra jellemzı a stratégia rögzített formájának megjelenése. 44

45 H3/a: A vizsgált mintában is megtalálhatóak és nagyobb arányban vannak az 1. csoportba tartozó kisvállalkozások. H3/b: A vizsgált mintában is megtalálhatóak és kisebb arányban vannak a 2. csoportba tartozó kisvállalkozások. Nyilvánvaló, hogy mindkét csoportra jellemzıek bizonyos stratégiai prioritások, melyek egymástól markánsan eltérı jellegőek. Ezért a mintában szereplı kisvállalkozások üzleti/marketingstratégiáját az általam meghatározott és alábbiakban bemutatott szempontok alapján kívánom jellemezni. A vállalkozás stratégiájának orientáltsága (1) (jelenlegi pozíciók megtartása, illetve mérsékelt vagy agresszív növekedés) A vállalkozás marketing stratégiája céljának prioritása (2) (rövid- távú profitmaximalizálás dominanciája alapján) Termékpozícionálást kialakító, befolyásoló tényezık (3) - alapanyag minısége (3a) - gyártástechnológia szerepe (3b) - termék alacsony ára (3c) - a termék általános jellegő szükségletet kielégítı jellegének dominanciája illetve recesszivitása (3d) - saját márka (gyártó neve, gyártás jellege) megteremtése (3e) Árbefolyásoló tényezık (4) - gyártástechnológia költségének árbefolyásoló ereje (4a) - versenytársak által diktált árak árbefolyásoló ereje (4b) - fogyasztók értékítéletének ismerete árbefolyásoló ereje (4c) Termékfejlesztésben megnyilvánuló innovációs attitőd (5) - új termék fejlesztésének attitődje Vállalkozás tevékenységére jellemzı prioritások (6) - specializáció (jól körülhatárolható termékköre való koncentrálás) (6a) - egyedi gyártástechnológia (célgépek) birtoklásának fontossága (6b) - termelési költségek alacsonyszinten tartása az alacsony ár miatt (6c) Az általam 1-es csoportnak nevezett kisvállalkozásokra vonatkozó hipotézisek H4/a: A kisvállalkozás mőködésének orientációját kizárólag a jelenlegi piaci pozíciók megtartására irányul. H4/b: A kisvállalkozás termékpolitikáját egy általánosnak tekinthetı fogyasztói szükséglet kielégítésének rendeli alá. Az általam 2-es csoportnak nevezett kisvállalkozásokra vonatkozó hipotézisek H5/a: A kisvállalkozás termékpolitikáját egy újszerőnek és specifikusnak tekinthetı fogyasztói szükséglet kielégítésének rendeli alá. H5/b: A kisvállalkozás termékpolitikájában egyértelmően megjelennek az innovációs törekvések. H6: A kisvállalkozás mőködése függetlenül attól, hogy a kisvállalkozás melyik csoportba tartozik részben elıre rögzített, részben menet közben kialakuló stratégia mentén történik. A dolgozat készítése során egyik célom tehát az volt, hogy a vonatkozó szakirodalmak alapján felállított hipotézisekben kódolt koncepciók vizsgált mintán való érvényesülését vizsgáljam. Másik célom, hogy a mintában szereplı kisvállalkozások marketing- 45

46 stratégiáját a szintén szakirodalmak alapján felállított jellemzıkhöz való viszony alapján jellemezzem. Az adatok felvételéhez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Cégkódtár 2007/ 3. negyedéves kiadványát használtam segítségül. Disszertációm esetében az alapsokaságot tehát az említett régió kisvállalkozásai jelentették. A Cégkódtár segítségével azonosíthatóak és lehatárolhatóak az Észak- alföldi régió kisvállalkozásai, melyek a felmérés mintavételi keretét alkották. A vizsgálati mintába kerülı elemek azonosítása az alkalmazotti létszám, és az éves nettó árbevétel alapján történt. A mintavételhez munkahelyem kínálta lehetıségek miatt a hólabda típusú mintavételt használtam. A Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szakos, Levelezı tagozatos hallgatóit kértem meg, hogy az általam készített kérdıívet töltessék ki környezetükben élı vállalkozókkal, a hólabda típusú mintavétel elveinek megfelelıen. A megbízott hallgatók mint felkért és általam betanított kérdezıbiztosok a kitöltésre felkért vállalkozótól kértek információt arra vonatkozóan, hogy ki legyen a következı vizsgálati elem. A mintába csak a termelı- tevékenységő kisvállalkozások kerülhettek. Disszertációm készítése során nem vizsgáltam a kereskedelemmel, illetve szolgáltatással foglalkozó kisvállalkozások. Vizsgálatom azért nem vonatkozott a szolgáltató tevékenységő vállalakozásokra, mert ebben az esetben a HIPI elvben kódolt szolgáltatásmarketing specifikumok is befolyásolják az egyes stratégiai tartalmi prioritásokat. Ebben az esetben tehát ezeket a sajátosságokat is figyelembe kell venni a marketingstratégia vizsgálata során. A visszaérkezett kérdıívek kiértékeléséhez, illetve az egyes csoportok stratégiái sajátosságainak feltárására a klaszterelemzések közé tartozó K-középpontú klaszteranalízis módszert választottam. Az adatok értékelés során elıször azokat a tényezıket minısítettük Pearson féle korrelációs vizsgálattal, majd a K-középpontú klaszteranalízis módszerrel elkülönítettük egymástól. A Pearson féle korrelációs együttható (r) képlete: (1) A következı szempontokat találtam a legalkalmasabbnak az egyes csoportok elkülönítésére: - a stratégia megjelenésének, kifejezıdésének formalizáltsági foka, - a stratégia kidolgozásában illetékesek kizárólagossága, - a vállalkozási tevékenység alapötlet- forrásának jellege, - a rövidtávú profitmaximalizálás vállalkozói attitődjének kifejezettsége, - a csak a helyi piacok kielégítésére irányuló vállalkozói attitőd kifejezettsége, - a megcélzott fogyasztói szegmens általános szükségleteinek kielégítésére irányuló termékpolitika kifejezettsége, - a megcélzott fogyasztói szegmens specifikus szükségleteinek kielégítésére irányuló termékpolitika kifejezettsége. A késıbbiekben K-középpontú klaszteranalízis módszert választottam. Az említett változók alapján egy 79 vállalkozásból álló (1-es csoport) és egy 28 vállalkozásból álló (2-es csoport) csoportot sikerült elkülönítenem. 46

47 Az egyes vállalkozáscsoportokra jellemzı sajátosságokat a 2.1. fejezetben bemutatott tényezık alapján vizsgáltam, illetve mutattam be Eredmények A H1 hipotézis tesztelése során tehát arra kerestem a választ miszerint a stratégiai tervezés jelenségének valamilyen formában megnyilvánuló válfaja együtt jár-e a pénzügyi teljesítmény növekedésével. a pénzügyi teljesítmény jellemzıi A stratégiakészítés módja és a pénzügyi teljesítmény közötti összefüggés Teljes egészében írásban lefektetett stratégia Nem készít stratégiai tervet vállalkozó fejében megvan a stratégia a stratégiakészítés-irányultság variánsai részben rögzített, részben menet közben kialakuló stratégia átlagnál jövedelmezıbb átlagos jövedelmetıség nem éri el az átlagot jövedelmezıségi problémával küzd 1. ábra: A stratégiakészítés módja és a pénzügyi teljesítmény közötti összefüggés Forrás: Saját szerkesztés. Észre kell vennünk, hogy a stratégiakészítés attitődjétıl és a formalizált elemek dominanciájától függetlenül minden csoportban találhatóak olyan vállalkozások, melyek jövedelmezıségére semmilyen pozitív hatással nincs a stratégia. Ez megerısíti azokat a szakirodalmi koncepciókat, melyek nem bizonyítanak pozitív összefüggést a stratégiakészítés és jövedelmezıség között, illetve alátámasztja annak tényét miszerint a piac a stratégia formájától függetlenül inkább a sikeres megvalósítást értékeli, mintsem a részletes megalkotást. A H1 hipotézisben kódolt koncepciót a mintán való vizsgálat során csak részben sikerült igazolni. A H2 hipotézis tesztelése során arra kerestem a választ, hogy a vállalkozás életkorának nagysága hogyan befolyásolja és a stratégia formalizáltságát év év 35 6 év< Írásban lefektett stratégia alapján nem tervezi tevékenységét a vállalkozó fejében lévı elképzelés alapján részben rögzített stratégia 2. ábra: Az életkor és a stratégiakészítés irányultságának összefüggései a vizsgált vállalkozások körében Forrás: Saját szerkesztés. 47

48 A vizsgálat kapcsolódó adatai alapján készített alábbi ábra szerint kevésbé igazolhatóak a vonatkozó szakirodalom alapján megfogalmazottak, (TIMMONS 1990, GREINER 1998, HUSZTHY 2004) melyek szerint feltételeztem, hogy a vállalkozás életkorának elırehaladtával egyre nagyobb mértékben nyernek teret a vállalkozás mőködésének rendezıelveit tartalmazó formalizált elemek. A H2 hipotézisben kódolt koncepciót tehát jelen mintán való vizsgálat során nem sikerült azonosítani. 3. táblázat: Az egyes vállalkozáscsoportok stratégiai prioritásainak összefoglalása 1. vállalkozáscsoport 2. vállalkozáscsoport Stratégia értelmezése vállalkozó fejében lévı elképzelés terv részben leírt, részben kialakuló Stratégia készítés módja nem készül rögzített forma, a vállalkozó "fejében" realizálódik részben rögzítve létezik, részben menet közben kialakul 1. ált. szükségletet elégít ki 1. alapanyag minısége Termékpozícionálást 2. alacsony ár 2. gyártástechnológia befolyásoló tényezık sorrendje 3. alapanyag minısége 3. ált. szükségletet elégít ki 4. gyártástechnológia 4. alacsony ár Márkázási törekvés elenyészı gyenge- közepes versenytársak által diktált ár (56%) gyártástechnológia költsége (47%) Árbefolyásoló tényezık sorrendje gyártástechnológia költsége (49%) fogyasztók értékítélet ismerete (30%) versenytársak által diktált ár (21%) fogyasztók értékítélet ismerete (17%) Termékfejlesztésben megnyilvánuló innovációs attitőd felzárkózó, problémamegoldó jellegő korai követı jellegő Alapötlet forrása munkahelyteremtés motivációja egyedi technológia birtoklása Kulcs- sikertényezı stabil vevıkör technológia, nyersanyag, tudás Helyi piacok fontossága kiemelkedı fontosságú fontos, de nem kizárólagosan Vállalkozás orientáltsága piaci pozíció megtartása mérsékelt növekedés Forrás: Saját szerkesztés. A vizsgálat alapján a 3. táblázat kapcsolódó információi alapján az egyes vállalkozáscsoportokra vonatkozóan sikerült igazolnom a H3 a/b hipotézist, a H4 a/b hipotézist, és a H5/b hipotézist. A vizsgálat alapján a 3. táblázat kapcsolódó információi alapján az egyes vállalkozáscsoportokra vonatkozóan nem sikerült igazolnom a H5/a hipotézist, és a H6 hipotézist. Az 1-es vállalkozáscsoport üzleti, illetve marketingstratégiai jellegzetességeit összefoglaló és bemutató modell alapján a következıképpen írhatjuk le az érintett vállalkozások mőködését 48

49 Rövid távú profitmaximalizálás, illetve jelenlegi pozíciók megırzése Felzárkózó innováció problémamegoldó jelleggel Pozícionálás az alacsony érték-ár arányú szegmensben, mely szegmens fogyasztói a helyi piacokon koncentrálódnak Termékpolitika - Általános jellegő szükséglet kielégítésére alkalmas termék - Könnyő helyettesíthetıség - Passzivitás a márkázás területén Stabil vevıkör Munkahelyteremtés motivációja Kulcs sikertényezı Árpolitika - Elıállítás költsége és a versenytársak által is limitált ár - Erıs törekvés az alacsony ár megteremtésére, megtartására - Iparági átlagra jellemzı ár Dolgozók szakmai tudása Vállalkozási tevékenység alapötlete Egyedi technológiához való hozzájutás STRATÉGIA ÉRTELMEZÉSE, KÉSZÍTÉSE: Vállalkozó fejében megfogalmazódó jövıkép, vízió. Ehhez illeszkedı készítési attitőd Forrás: Saját szerkesztés. Az 1-es vállalkozáscsoport üzleti, illetve marketingstratégiai jellegzetességei alapján a következıképpen írható le a mintában szereplı érintett vállalkozások mőködése. A vállalkozás alapötletének alakulására az azonosított technológiai tényezı birtoklása mellett, legnagyobb mértékben a munkahelyteremtés motivációja hatott. A vállalkozás jelenleg végzett tevékenységének alakulásában rendkívül jelentıs szerepet tölt be a stabil vevıkör, mint kulcs-sikertényezı, illetve jelentıs szerepet tulajdonítanak a dolgozók szakmai tudásának is. A vállalkozás által birtokolt kulcs - sikertényezık több szinten is determinálják a vállalkozás mőködésének jellegét, illetve stratégiájának tartalmát. Az általam vizsgált stratégiai prioritások, a termékpolitika, és az árpolitika alakulása a következıképpen jellemezhetı. A vállalkozás termékpolitikájának központjában egy olyan termék áll, amely valamilyen általános jellegőnek tekinthetı fogyasztói szükségletet képes kielégíteni. A termék végsı hasznosságtartalmának kialakulását nagymértékben meghatározza a nyersanyag minısége és a gyártástechnológia, de ezek révén még nem sikerül megteremteni a termék igazán megkülönböztetı jellegét. Ezért kell a vállalkozásnak tudatosan törekedni a termék alacsony árának elérésére, mert ennek mértéke alapjaiban határozza meg és jelöli ki a termék által megcélozható érték - ár szegmenst. A vállalkozásokra jellemzı árpolitika kialakításának filozófiáját elemezve több befolyásoló tényezı is azonosítható. A gyártástechnológia költsége klasszikusnak számító befolyásoló elem az ár kialakításának tekintetében, de markáns jelenségként azonosítható, hogy a versenytársak jelenléte illetve a helyettesítı termékek árai is igen nagy befolyásoló erıvel rendelkeznek. Mindebbıl az következik, hogy a vállalkozás termékének helyettesítésére igen sok alternatíva áll rendelkezésre, melyek igen intenzív árversenyt generálnak. Ebben az árversenyben jelenthet túlélési esélyt az alacsony ár. 49

50 A vállalkozás árpolitikájának elemzése során megállapítottam, hogy ez összefüggésbe hozható a helyi piacok szerepével, mivel a vállalkozás fogyasztói elsısorban a helyi piacokra koncentrálódnak, így a vállalkozás számára még megismerhetı, illetve kezelhetı információt jelent. A vállalkozás stratégiájának tartalmára és készítésére, illetve megjelenésére jellemzı, hogy az a a tanulási illetve részben a vállalkozói iskola koncepcióihoz igazodva inkább egyfajta gondolati síkon megjelenı pozitív jövıkép, vízió szintjén azonosítható. Megjegyzendı, hogy a vízió tartalmával kapcsoltban azonosítható attitődök elsısorban a túlélést illetve a puszta fennmaradást vetítik elıre, mint a vállalkozási tevékenység által elérni kívánt állapotot. A vállalkozások nem akarnak, vagy nem képesek igazi megkülönböztetı jelleggel felülírni az általános jellegő szükséglet kielégítésére alkalmas termék könnyő helyettesíthetıségét, hanem inkább a mindenkori alacsony ár elérésével próbálnak operálni. Ez természetesen még nem vetíti elıre végzetszerően a vállalkozás sikertelenségének vízióját, de erısen megkérdıjelezi annak esélyét, hogy az érintett vállalkozások a végletekig helyt tudnak állni a nagy helyettesíthetıségő termékek erısen versenyzı piacán. A nevezett kategóriába tartozó kisvállalkozások besorolhatóak a Vecsenyi-féle tipológia hangya kategóriájába. Fontos megjegyeznem, hogy a nevezett kategóriába sorolás csak a vizsgálat idıpontjában mutatott sajátosságok alapján történt, mivel a vállalkozások organikus természetébıl adódóan az egyes tulajdonságok valójában az egyes aktivitások realizálódása után manifesztálódik. Ezért a ma még ebbe a kategóriába tartozó kisvállalkozások egy késıbbi idıpontban akár ki is emelkedhetnek kategóriájukból, és fejlıdési pályára is állhatnak. A 2-es vállalkozáscsoport üzleti, illetve marketingstratégiai jellegzetességeit összefoglaló és bemutató modell alapján a következıképpen írhatjuk le az érintett vállalkozások mőködését. Felzárkózó innováció problémamegoldó jelleggel Rövid távú profitmaximalizálás, illetve jelenlegi pozíciók megırzése Pozícionálás az alacsony érték-ár arányú szegmensben, mely szegmens fogyasztói a helyi piacokon koncentrálódnak Termékpolitika - Általános jellegő szükséglet kielégítésére alkalmas termék - Könnyő helyettesíthetıség - Passzivitás a márkázás területén Stabil vevıkör Kulcs sikertényezı Árpolitika - Elıállítás költsége és a versenytársak által is limitált ár - Erıs törekvés az alacsony ár megteremtésére, megtartására - Iparági átlagra jellemzı ár A 2-es vállalkozáscsoport Vállalkozási stratégiai tevékenység prioritásait alapötlete bemutató modell Munkahelyteremtés motivációja Dolgozók szakmai tudása Egyedi technológiához való hozzájutás STRATÉGIA ÉRTELMEZÉSE, KÉSZÍTÉSE: Vállalkozó fejében megfogalmazódó jövıkép, vízió. Ehhez illeszkedı készítési attitőd Forrás: Saját szerkesztés. A csoportba tartozó vállalkozás alapötletének alakulására valamilyen egyedi termelési technológiához való hozzájutás, vagy az adott pillanatban rendelkezésre álló tıke befektetése volt a legnagyobb motiváló hatással. 50

51 A vállalkozáscsoportra jellemzı, hogy a gyártási tapasztalat és stabil vevıkör mint kulcssikertényezı a vállalkozások nagy részére csak közepes mértékben jellemzı, tehát nem olyan vállalkozások alkotják a minta ezen csoportját, melyek meghatározó iparági tradícióval, tapasztalattal rendelkeznek. Sokkal inkább jellemzı ezekre a vállalkozásokra modern technológia, az egyedi nyersanyag rendkívül jelentıs, és a dolgozók szakmai tudásának jelentıs volta. Ezeket a tényezıket azonban, nemcsak mint költségtényezıket azonosíthatjuk, hanem a termék hasznosságtartalmát érdemben is befolyásoló, növelni képes tényezıket. A vállalkozás tevékenységnek alapot adó kulcs- sikertényezık több szinten is, és alapvetıen határozzák meg a vállalkozás mőködésének jellegét, illetve stratégiájának tartalmi vetületét. Az általam vizsgált stratégiai prioritások, a termékpolitika, és az árpolitika alakulása a következıképpen jellemezhetıek. A vállalkozás termékpolitikájának központjában egy a felhasznált nyersanyag által is determinált olyan termék áll, mely az aktuális fogyasztói szükségletet képes kielégíteni, de a versenytársak által is elıállított helyettesítı termékektıl nagyobb mértékben. Ahhoz, hogy a vállalkozás által elıállított termék attribútumai nagyobb hasznosságtartalommal rendelkezzenek, és így relevánsabb alternatívaként pozícionálódhassanak a fogyasztók értékpercepciós mechanizmusában, több tényezıre is szükség van. Ezt szolgálják közvetlenül az azonosított kulcs-sikertényezık, és közvetetten a vállalkozásokra jellemzı korai követı jellegő innovációs attitőd, illetve az innovációs potenciálok megléte. Markáns sajátosságként említhetı annak ténye, hogy a termékpolitikában, illetve annak pozícionálásában is megjelenik az a jelenség, miszerint a vállalkozás nem törekszik a termék piaci pozíciójának erısítésére az ár mérséklésével, illetve nem az alacsony ár - alacsony érték pozícióba kívánja elhelyezni termékét. Ez az attitőd, egyébként a vállalkozás egészére is jellemzı, vagyis a vállalkozás számára a piaci versenyben való eredményes mőködés szempontjából nem az árverseny jelenti a szők keresztmetszetet. A vállalkozásokra jellemzı árpolitika kialakításának filozófiáját elemezve és értelmezve több sajátosság, emelhetı ki, több befolyásoló tényezı is azonosítható. A gyártástechnológia költsége klasszikusnak számító befolyásoló elem az ár kialakításának tekintetében, de markáns jelenségként azonosítható, hogy a vállalkozások számára nem a versenytársak, illetve a helyettesítı termékek árai jelentik a legnagyobb befolyásoló erıt. Azonban erre a vállalkozáscsoportra is jellemzı annak ténye, hogy a fogyasztók értékítélet ismeretének árbefolyásoló ereje nem jelentıs, pedig a nevezett mechanizmusból származó információ az egyik legfontosabb rendezıelv a marketingstratégia kialakítása során, különösen igaz ez az ár kialakítására. A vállalkozás árpolitikájának elemzése során a termékpozícionálással összefüggésben megállapítottam, hogy a termék árának kialakításakor a vállalat mintegy el kívánja ismertetni fogyasztóival a termék nagyobb hasznosságtartalmát, többletértékét. A stratégia megvalósításának helyszíne, illetve a célpiaci fogyasztók elhelyezkedése szempontjából sajátos képet mutatnak a vállalkozások, mivel a piac nem koncentrálódik és korlátozódik a helyi piacokra, bár azok fontossága egyértelmő, de nem kizárólagos! Ezen vállalkozáscsoport stratégiájának célja nem a vállalkozás rövidtávú nyereségének maximalizálását szolgálja. Ennek tényével alkot koherens képet, hogy inkább mérsékelt, mint markáns jelleggel, de törekszik a jelenlegi pozíció átlépésére, és nem zárkózik el a növekedéstıl, a helyi piacok átlépésétıl. 51

52 A vállalkozás stratégiájának megjelenésére jellemzı, hogy az a tanulási illetve vállalkozói iskola koncepcióihoz igazodva inkább egyfajta gondolati síkon megjelenı pozitív jövıkép, vízió szintjén azonosítható, de részben megjelennek a formalizált elemek is. A stratégia kifejezés klasszikusnak számító értelmezését és megnyilvánulási formáit itt tehát nem lehetett azonosítani, de az említett iskolák szofisztikáltabb szemlélető értelmezési tartományában már találtam releváns elemeket. Megállapítható tehát, hogy a 2-es vállalkozáscsoport stratégiai jegyei az 1-es vállalkozáscsoport stratégiájára vonatkozó jellegzetességektıl helyenként eltérı képet mutat Új kutatási eredmények A disszertáció készítése során sikerült azonosítani azokat a stratégiaértelmezésre és készítésre vonatkozó attitődöket, melyek szélesebb kontextusba helyezik a stratégiára vonatkozó koncepcióalkotás fogalmait. Ezek a stratégiaértelmezésre és készítésre, termékpolitikára, árpolitikára, innovációs potenciálra vonatkozó vállalkozásjellemzık alkalmasnak bizonyultak a szakirodalmi koncepciók alapján felállított hipotézisek vizsgálatára. A kutatás újszerő eredményeként sikerült azonosítani a mintában szereplı azon vállalkozások marketingstratégiájának jellemzıit, melyek még az útkeresés fázisában vannak. Ezen vállalkozásokra jellemzı stratégiai attitődbeli sajátosságok ismeretében könnyebben kidolgozhatóak az elmozdulást, felzárkózást segítı fejlesztési-tanácsadási tevékenységek tartalmi koncepciói. A dolgozatban készítése során született új és újszerő eredményeket az alábbiakban foglalom össze. 1. Az egyes hipotézisek tesztelésével sikerült feltárni és megvizsgálni a mintában szereplı kisvállalkozásokra jellemzı stratégiai prioritásokat, és a szakirodalmi koncepciók alapján kódolt hipotézisek érvényesülését. 2. Sikerült felállítani egy olyan a vizsgált stratégiai prioritások alakulását bemutató modellt, melyben ok-okozati összefüggésekkel lehet bemutatni az azonosított és elkülönített vállalkozáscsoportokra jellemzı stratégiai- mőködési sajátosságokat. 3. Sikerült azonosítani azt a jelenséget, mely szerint a kisvállalkozások számára nem csak a fogyasztói csoport újszerő szükségleteinek megjelenése generálhatja a termékpolitika tudatos differenciálását, mivel ennek feltárása és realizálása nem mindig evidencia számukra. Az adott szükséglet kielégítésére alkalmas termék megjelenhet egy nagyobb hozzáadott-értéket tartalmazó formában, amely képes a meglévı fogyasztói szükséglet magasabb fokú kielégítésére. 4. A dolgozat új eredményének tartom, hogy a kutatás összegzéseként a vizsgált vállalkozásokat a kiinduláskor megadott szempontok és a kutatással bizonyított válaszok alapján sikerült modellezni, amely egyrészt az egyes formációk jellemzésére, másrészt összehasonlíthatóságára ad lehetıséget. 4. KÖVETKEZTETÉSEK A szakirodalom és az egyes szerzık véleménye megoszlik a tekintetben, hogy a kisvállalkozások mőködése esetében kell-e, egyáltalán lehet-e stratégiáról beszélni. A disszertáció vizsgálatai, illetve eredményei a szakirodalom azon részéhez kívánnak csatlakozni, melyek a kisvállalkozások esetében is helyt adnak a stratégiakészítés és megvalósítás relevanciájának, - természetesen evidenciába helyezve annak nagyvállalatokétól eltérı megnyilvánulási formáit. 52

53 Sikerült igazolni, hogy ha a stratégia értelmezését és kialakítását egy kiterjesztett, de pontosan lehatárolt tartományban vizsgáljuk, akkor kisvállalkozások esetében is megtaláljuk a stratégiai attitődöt igazoló releváns elemeket. Ezen elemek további részletes vizsgálata még közelebb vihet az érintett vállalkozások mőködési sajátosságainak hátterében álló okok feltárásához, megértéséhez. A kutatás több kérdésben is igazolta, hogy a kisvállalkozások estében is lehet releváns kutatási terület a stratégiai prioritások vizsgálata, illetve a sajátosságok vizsgálata. A stratégia formalizált elemeinek megléte és a pénzügyi teljesítmény összefüggése vizsgálatának eredménye alapján levonható az a következtetés, miszerint a stratégia formalizáltsági foka nem garantálja automatikusan a vállalkozás pénzügyi teljesítményének növekedését, de a stratégiai szemlélető attitőd már hozzásegítheti a vállalkozást a túléléshez. A piac tehát inkább elismeri a sikeres megvalósítást, mint a puszta meglétet, ennek hátterében pedig feltételezhetıleg a rugalmasság, a piaci változásokra való gyors reagáló képesség és a vállalkozó helyzetfelismerı képessége áll. A vizsgált mintában sikerült elkülöníteni két a stratégiai attitődök alapján némileg eltérı csoportot, az önfoglalkoztatókból, a kreatív vagy a korábbi szaktudásból merítı Útkeresı és a már a vállalkozási tapasztalatot és némi stabilitást szerzı magát folyamatosan korszerősíteni vagy átalakítani képes Átszállók csoportját. 5. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Adizes, I. (1992): Vállalatok életciklusai. HVG Rt, Budapest 2. Barakonyi, K. (2000): Stratégiai menedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 3. Bartek-Lesi, M. Bartók, I. Czakó, E. Gáspár, J. Könczöl, E. Pecze, K. (2007): Vállalati stratégia. Alinea Kiadó, Budapest 4. Greiner, L.: Evolution and Revolution as Organisation Grow. Harvard Business Review, 5-6.sz., pp Hill, T. (1993): Manufacturing Strategy: The Strategic Management of the Manufacturing Function. Second edition, MacMillan, London 6. Hofer, C. W. Schendel, D. (1978): Strategy formulation: Analitycal concepts. St. Paul, West Publishing Compani, Hoványi, G. (2004): A kelet-közép európai KKV-k új marketingkihívásai a 21. század elején. Marketing & Menedzsment, 2004, XXXVIII. évf. 2. szám pp Józsa, L.(2005): Marketing-stratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest 9. Mintzberg, H (1998): Strategy Safary. The Free Press, New York 10. Rekettye, G. (2004): Az érték a marketingben. in.: Marketing-Menedzsment XXXVIII. évf. 2004/2 p Rekettye, G. (2007): Kisvállalati marketing. Akadémia Kiadó, Budapest 12. Rekettye, G. (1999): Az ár a marketingben. Akadémia Kiadó, Budapest 13. Salamonné, H. A. (2000): Mi is az a stratégia? Vezetéstudomány, XXXI. évf sz. 14. Schumpeter, J. A. (1980): A gazdaság fejlıdésének elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 15. Timmons, J. (1990): New Venture Creation: Enterpreneurship in the 1990s. Homewood. IL: Irwin 16. Városiné, D. K. (2000): A termelési stratégia hozzájárulása a vállalati szintő versenyképességhez Magyarországon és nemzetközi viszonylatban PhD. Értekezés. BKAE 17. Vecsenyi, J. Kovach, R.: Vállalatok túlélése és halála Közép- és Kelet-Európában - Tipikus cégek és stratégiáik. Vezetéstudomány, 26. évf. 11. sz. 53

54 6. PUBLIKÁCIÓK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBİL Magyar nyelvő konferenciák 1. Magyar, Z. (2004): Fuvarozó tevékenységő középvállalkozás árképzési sajátosságainak bemutatása. Esettanulmány Tudomány Napja Konferencia, Nyíregyházi Fıiskola GTFK, november Magyar, Z. (2005): A magyar kis-és középvállalatok árképzési rendszereinek vizsgálata. A Marketing Oktatók Klubjának évi Tudományos Konferenciája, Széchenyi István Egyetem, Gyır, augusztus Magyar, Z. (2005): A marketingoktatás lehetıségei és kihívásai a magyar felsıoktatásban. Tudomány Napja Konferencia, Nyíregyházi Fıiskola GTFK, november 14. (ISSN pp. 55.) 4. Magyar, Z. (2006): A niche- marketing, mint potenciális kisvállalati stratégia. I. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia, Veszprém, június 2. (ISBN X pp. 274.) 5. Magyar, Z. (2007): Az Észlelt Vevıértéken Alapuló (EVC) árképzési modell kialakulásának és alkalmazásának körülményei. AVA-3 Nemzetközi Tudományos Konferencia, Debrecen, március 21. (ISBN ) CD-n kiadva 6. Magyar, Z. (2007): Niche marketing stratégiájú kis-és középvállalkozások funkcionális benchmarking vizsgálata eredményeinek, tapasztalatainak bemutatása. II. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia, Veszprém, június 7. (ISBN: ) pp Magyar, Z. (2007): A szolgáltatás marketing elemek megjelenítésének lehetısége a magyar bérvadászati ágazatban. Tradíció és Innováció Nemzetközi Tudományos Konferencia, Gödöllı, SZIE december 3-6. (ISBN ) CD-n kiadva 8. Magyar, Z. (2008): A stratégia értelmezésének vizsgálata az Észak-alföldi régió kisvállalkozásainak körében. Hagyományok és Új Kihívások a Menedzsmentben. Nemzetközi Tudományos Konferencia. Debrecen, október 2-3. (ISBN: ) pp Magyar, Z. (2009): A Nyíregyházi Fıiskola GTK marketing és marketing specializációk oktatásának jövıbeli perspektívái. Új Marketing Kihívások a XXI. Században Fenntartható fogyasztás. Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 15. Jubileumi Konferencia. Kaposvár, Augusztus (ISBN: ) 10. Magyar, Z. (2009): Fogyasztói elégedettségvizsgálat bemutatása a bérvadászati szolgáltatás példáján keresztül. Gazdaság és Társadalom - Nemzetközi konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, Sopron, november 3. Angol nyelvő nemzetközi konferenciák 11. Magyar, Z. (2007): Az üzleti kapcsolatok, és az informális kapcsolati hálózatok szerepe, jelentısége a szervezeti piacon mőködı kisvállalatok marketingstratégiájában. - International Multidisciplinary Conference, Baia Mare, May Romania, (ISSN ) pp Magyar, Z. (2007): Modelling the Identified Key Success Factors of Small- and Medium Enterprises of Niche MarketingStrategy. 7th International Academic Conference State, Economy, Society. Andrzey Frycz Modrzewsky Krakow, University College, Poland 29th May 2007 (ISBN ) 54

55 Szakmai folyóirat 13. Magyar, Z. (2007): Piaci rések, üzleti lehetıségek. Magyar Mezıgazdaság 62. évf. 33. sz augusztus 15. pp. 50. HU-ISSN X Nemzetközi tudományos folyóirat 14. Magyar, Z. (2007): Novel market conditions and marketing consequences in the hungarian guided hunting sector. Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények- Acta Agraria Debreceniensis - angol kiadás, december, HU-ISSN Hazai tudományos folyóirat 15. Magyar, Z. (2008): A magyar piackutatás történeti áttekintése. Marketing & Menedzsment tudományos folyóirat, XLII. évf. 2008/5-6, INDEX HU ISSN Magyar, Z. (2009): Termékstratégiai prioritások vizsgálata az Észak-alföldi régió kisvállalkozásainak körében. Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények, Acta Agraria Debreceniensis, 2009/33 HU-ISSN Jegyzet 17. Magyar, Z. (2006): Piackutatás. Fıiskolai jegyzet. Nyíregyházi Fıiskola GTFK, Nyíregyháza, január, (ISBN ) 55

56

57 SZÉNÁS IGNÁC A MAGYAR ÉLELMISZERGAZDASÁG PRIVATIZÁCIÓJA ÉS VERSENYKÉPESSÉGE 1. BEVEZETÉS Az állami tulajdon leépítése történelmi elızmény nélküli kísérlet volt Magyarországon. A privatizáció folyamata mindvégig a társadalmi érdeklıdés középpontjában és viták kereszttüzében állt. Ennek oka részben az, hogy nem lehetséges olyan privatizációs döntést hozni, amely valamennyi szóba jöhetı érdekcsoport törekvéseit egyszerre elégítené ki, továbbá, hogy az egykori szocialista országok termelıeszközeinek értékesítése a történelemben példa nélkül álló folyamat. A magyar mezıgazdaság privatizációja azért ált az érdeklıdés kereszttüzében, mert míg a nemzetgazdaság más ágazataiban legalább az egyértelmő volt, hogy milyen vállalati szerkezet kialakítására törekszünk, addig itt az is kérdéses volt, hogy egyáltalán mi az a struktúra, amely egyidejőleg biztosítja a multifunkcionális mezıgazdaság kialakulását és mőködését, azaz a vidékfejesítést, a mezıgazdasági termelést és a vidéki kultúrtáj megırzését. A magyar nemzetgazdaság, (és ezen belül az élelemiszeripar) tıkevonzó képességét jól jellemzi, hogy a volt szocialista országok közül az egy fıre jutó mőködıtıke- beáramlás hazánkba volt a legmagasabb. A tulajdoni átalakulás az egyes iparágak vállalati koncentrációját eltérıen érintette: az eredetileg is oligopol jellegő iparágak koncentrációja fennmaradt vagy még fokozódott is, a többi, elsısorban a mezıgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó iparágakban azonban nıtt a vállalatok száma. Az élelmiszeripar egészében a kismérető vállalkozások száma (és aránya) rendkívüli mértékben emelkedett, elsısorban a nagyvállalatok számának és arányának csökkenése miatt. A vázolt mezıgazdasági és élelmiszeripari átalakulási folyamatok alapvetıen módosították az magyar vidék szerkezetét, a vidékfejlesztés esélyeit és lehetıségeit is. A disszertáció kapcsolódása a tudományos programokhoz, tervekhez, témákhoz A disszertáció kérdésköre szorosan kapcsolódik a Nyíregyházi Fıiskolán és az Ukrán Állami Egyetemen folyó kutatásokhoz, és szervesen kötıdik azon tudományos munkához, mely a Kárpátaljai Magyar Tudományos Szervezetekkel folyik. A disszertáció témája és feladata Disszertációmban alapvetıent öt kérdésre keresek választ: - Mi jellemzi a magyar mezıgazdsaágban mőködı vállalkozások statégiáit, meghatározó fejlesztési irányait? - Mi jellemzi a magyarországon mőködı multinacionális vállalkozások stratégiáit? - Milyen helye és szerepe lehet az élelmiszeripari kis- és középvállalkozásoknak az élelmiszeripar fejlesztésében, a munkahelyteremtésben és a vidékfejlesztésben? - Hogyan ítélhetı meg a privatizált magyar élelmiszergazdaság versenyképessége az EU-csatlakozást követıen? - Milyen szerepe lehet az élelmiszeriparnak a vidékfejlesztésben, milyen kölcsönhatások vannak az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés között? 57

58 A disszertáció célja A magyar mezıgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tapasztalatok összegzése a versenyképesség javaítása, a tudományos nemzetközi tapasztalatcsere elımozdítása érdekében. Kutatási módszerek Vizsgálataim során közvetlen megkérdezéseket, az így nyert adatok matematikai-statisztikai vizsgálatát, valamint ökonometriai és játékelméleti módszereket használtam fel. A munka tudományos újdonságai 1. Elsı alkalmommal elemeztem a magyar agrárgazdálkodók és élelmiszeripari vállalkozások stratégiáit a privatizációt követı idıszakban. 2. A felmérés eredményei alapján végzett statisztikai vizsgálatokkal bebizonyíottam a faktorés cluster analízis együttes alkalmazásának hatékonyságát a vállalkozói csoportok elkülönítésére. 3. Elsı alkalommal használtam a MACTOR elemzése a magyar vidékfejlesztés szereplıi közötti erıviszonyok feltárására. 4. Ökonometriai elemzéssel vizsgáltam az árfolyam és az élelmiszergazdasági export közötti kapcsolatrendszert. 5. Munkámban elemeztem a SWOT alalízis és Porter versenyképesség modellje segítségével a magyar élelmiszergazdaság fejlesztésének fı irányait az EU csatlakozást követıen. A munka gyakorlati hasznosítása 1. Kutatásaim eredményét széles körben felhasználta a Szabolcs-Szatmár Bereg Megye távlati stratégiai tervének elkészítése során. 2. Munkám eredményeit felhasználta a magyar Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az EU /II.Af projekt kidolgozása során. 3. Kutatásaim eredményére épül a Kvantumbank Élelmiszergazdasági divíziójának stratégiája (Kvantum-29-agri IIIVx.) A munka felépítése A disszertáció 185 számozott oldalból áll, 48 ábrát, 35 táblázatot és 152 irodalom hivatkozást tartalmaz. 2. A DOLGOZAT Fİ FEJEZETEI A disszertáció bevezetésében rámutattam, hogy a mezıgazdaság fejlesztésével kapcsolatos vitákat jelentıs mértékben befolyásolta az a tény is, hogy nincs még egy olyan társadalmi réteg, melynek léte annyira kötıdne az általa végzett tevékenységhez, mint éppen a parasztság. A magyar nemzetgazdaság, (és ezen belül az élelemiszeripar) tıkevonzzó képességét jól jellemzi, hogy a volt szocilaista országok közül az egy fıre jutó őködıtıkebeáramlás hazánkba volt a legmagasabb. A privatizáció gyökeresen átalakította az élelmiszeripar tulajdoni szerkezetét és vállalati méret-struktúráját. Másfél évtized alatt a döntıen állami tulajdonú élelmiszeripari vállalatokból magántulajdonú társaságok lettek. Az élelmiszeripar méretstruktúrája is gyökeresen átalakult, és sajátos, kétpólusú vállalati szerkezet jött létre. Az egyik póluson a multinacionális nagyvállalatok találhatók, a másik póluson a nagyszámú mikro-és kisvállalkozás. Disszertációm elején hangsúlyoztam a vidékfejlesztés jelentıségét a mezıgazdaság és élelmiszeripar fejlıdése szempontjából. 58

59 Disszertációm elsı fejezetében aláhúztam, hogy mezıgazdasági termeléssel kapcsolatos társadalmi magatartás és kormányzati politika számos sajátosságot mutat a nemzetgazdaságok egyéb területein érvényesített gazdaságpolitikai elképzelésekhez képest. Ennek elsıdleges oka abban keresendı, hogy a mezıgazdasági termelés napjainkban már nemcsak egy, az anyagi termelés ágazatai közül, hanem jelentıs szerepet játszik a vidék népességmegtartó szerepének fenntartásában, valamint a környezetvédelemben is. A fenti összefüggésekbıl adódóan az elmúlt évtizedekben könyvtárnyi irodalom jött létre a mezıgazdaság társadalmi helyével, szerepével kapcsolatos kérdésekrıl. Ezeket a különbözı szerepfelfogásokat - agrárpolitikai iskolákat, kissé talán önkényesen öt fı csoportra oszthatjuk: (1) Az agrár fundamentalizmus; (2) Az agrárgazdasági liberalizmus; (3) A világélelmezés jelentıségét hangsúlyozó elméletek; (4) A mezıgazdasági termelés tervezését és kiegyensúlyozottá tételét hangsúlyozó elképzelések; (5) A fenntartható mezıgazdasági fejlıdés koncepciója. Ezt követıen az élelmiszeripar nemzetgazdaági szerepével kapcsolatos szakirodalmat tekintettem át. Igazoltam, hogy az élelmiszeripar (1) a belföldi élelmiszerfogyasztás (élelmiszer szükséglet) kielégítésének alapvetı forrása, (2) a nemzetgazdaság külpiaci kapcsolatainak szereplıje, hazánkban a pozitív külkereskedelmi egyenleg biztosításának eszköze, valamint (3) a mezıgazdasági termékek legjelentısebb piaca. Ezt követıen az élelmiszergazdaság történelmi fejlıdését tekintettem át Magyarországon és elemeztem ezen történelmi út tapasztalatait. Igazoltam, hogy már a hetvenes évek második felében, az elsı energiaválság idején történtek bizonyos bátortalan kísérletek strukturális reformokra, ezeket azonban nem sikerült végigvinni. Az agrárpolitika és a szociálpolitika kereszttüzébe került magyar élelmiszeripar extenzív fejlesztésének lehetıségei a nyolcvanas évek második harmadára végérvényesen kimerültek. A mezıgazdaság és élelmiszeripar helyzetét a rendszerváltás után gazdaságstatisztikai adatokkal vizsgáltam. Bebizonyítottam, hogy az átgondolatlan privatizáció az üzemek széttagoltságához, a versenyképesség csökkenéséhez vezetett. Az élelmiszeripar egyes szakágazatainak helyzetét a privatizáció befejezésétıl az EU-csatlakozásig az 1. táblázatban foglalom öszsze. 1. táblázat: Az élelmiszeripar egyes szakágazatai helyzetének értékelése (összefoglaló táblázat az közötti idıszakra) Ágazatok Koncentráció CR5 Külföldi tıke aránya Árbevétel Export vezéreltség Érték, Dinamika Érték, Dinamika Helyezés Érték, Dinamika Hús és baromfifeldolgozás közepes, gyengülı alacsony, csökkenı 1 magas, csökkenı Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás közepes, stabil alacsony, csökkenı 4 magas, csökkenı Növényi, állati olaj gyártása magas, stabil magas, stabil 6 közepes, csökkenı Tejfeldolgozás közepes, erısödı magas, növekvı 3 alacsony, változó Malomipari termék, keményítı gyártása csökkenı alacsony, enyhén közepes, erısödı 8 alacsony, változó Takarmány gyártása közepes, erısödı közepes, csökkenı 5 közepes, felfutó Italgyártás közepes, erısödı közepes, csökkenı 2 minimális, csökkenı Dohánytermék gyártása magas, stabil magas, csökkenı 7 minimális, csökkenı Forrás: Saját összeállítás. 59

60 Munkám ezen fejezetének második részében a versenyképesség és a minıségbiztosítás korszerő szakirodalmi rendszereit tekintettem át. Felhívtam a figyelmet arra, hogy a versenyképességet befolyásoló tényezıket komplex módon 1990-ben Michael Porter amerikai közgazdász határozta meg. Megállapította, hogy egy szakágazat nemzetközi mércével mért versenyképességét négy tényezı együttesen alakítja ki. Ezek: az erıforrások és azok kiaknázása, a szakágazaton belüli struktúra, a belföldi piacon jelentkezı keresleti viszonyok (fogyasztói igények) és az adott szakágazathoz kapcsolódó egyéb nemzetgazdasági területek fejlettsége. Az egyes tényezık összefüggés-rendszerét az 1. ábrán mutatjuk be. Kormányzati gazdaságpolitika Erõforrások Belföldi piac szerkezete és igényszintje Szakágazati szerkezet és vállalati stratégiák Kapcsolódó és kiegészítõ nemzetgazdasági területek Piaci lehetôségek ábra: A versenyképességet meghatározó tényezık Forrás: Porter (1990) eredeti ábrájának módosítása. Ezt követıen a 2004-ben csatlakozott országok és a korábbi EU tagállamok mezıgazdaságát és élelmiszeriparát hasonlítottam össze. Gazdaságstatisztikai adatokkal

61 igazoltam, hogy Az Európai Uniót 2004 májusáig alkotó tizenöt tagállam mezıgazdasága nem csupán lényegesen nagyobb bruttó termelési értéket állít elı, mint a csatlakozó országok agrártermelése, hanem termelésüket lényegesen jobb termelékenység is jellemzi, mint a csatlakozó országok agrártermelését. Jól érzékelteti ezt a tény, hogy Magyarország agrártermelési értéke (5600 M ) megközelítıen annyi, mint Ausztriáé (5751 M ), ugyanakkor az osztrák mezıgazdasági termıterület lényegesen kisebb és kedvezıtlenebb adottságokkal rendelkezik, mint a magyarországi. Hasonlóan kedvezıtlen eltéréseket tapasztalhatunk a hozzáadott értékarányt tekintve is. Ebbıl az következik, hogy a magyar mezıgazdaság nem tudja kihasználni versenyelınyeit a fejlett európai országokhoz képest. Míg a felhasznált erıforrások értéke (a föld és a munkaerı kivételével) lényegében azonos a nyugat-európaival, addig a fajlagos hozamok felét vagy harmadát adják a fejlett országok megfelelı termékeinek. Az állattenyésztés hatékonysági mutatói is 20-50%-kal maradnak el a fejlett országok mögött. A csatlakozást követıen az új tagállamok megjelenése csak viszonylag kis mértékben érinti az egyes termékpiacokat az EU egészének szintjén, mert a csatlakozó országok mezıgazdaságának együttes termelési értéke az EU (15) termelési értékének mindössze 9.9%-a. Disszertációmban ökonometriai módszerekkel elemeztem az árfolyam-politika versenyképességre gyakorolt hatását, ezért kiemelten foglalkozom a témakör külföldi szakirodalmával is. A vizsgálat szakirodalmak arra hívják fel a figyelmet, hogy a külföldi kutatások eredményei alapján nem igazolható közvetlen és szoros összefüggés az árfolyam és az export között. Disszertációm harmadik fejezete a vizsgálati célkitőzéseket foglalja össze. A munka negyedik fejezete az alkalmazott módszereket írja le. A mezıgazdasági vállalkozók helyzetének elemzésére közvetlen megkérdezéses vizsgálatot alkalmaztunk. Ennek során egy nagyszámú, közel ezer feldolgozási egységet (item) tartalmazó kérdıív kitöltésére kértük a válaszadókat. A kérdıív kitöltése mintegy percet vett igénybe, ezért a kitöltetéshez kérdezıbiztos jelenlétére volt szükség, aki személyes jelenlétével, támogatásával, felvilágosítással segítette a válaszadókat és gyorsította a válaszadást. A megkérdezés technikájából és a kérdıív kitöltésének idıigényességébıl adódóan nem törekedhettünk arra, hogy eredményeink teljeskörően reprezentálják a magyar agrártermelı lakosságot. Célomnak elsısorban azt tekintettem, hogy azon agrártermelık stratégiáiról, gondolkodásmódjáról szerezzek információkat, akiket környezetük is agárvállalkozóknak tekint. A kérdıív kitöltésében megnyilvánuló együttmőködési hajlandóság magasabb volt a viszonylag képzettebb agrárvállalkozók körében, ezért mintámban felülreprezentált az iskolázottabb, felkészültebb agrárvállalkozói réteg. Vizsgálataimhoz összesen 370 kitöltött kérdıív állt rendelkezésre. A kérdıívek feldolgozására az SPSS integrált matematikai statisztikai programcsomagot használtam. A lehetséges fejlıdési irányok csoportosítását faktor analízis segítségével végeztem. A multinacionális vállalatok stratégiáinak feltárása érdekében kérdıíves felmérést végeztem. Kérdıívet közel kétszáz vállalathoz juttattam el. Közülük 147 értékelhetı kérdıív érkezett vissza. Ezekbıl 60 kérdıív származott a multinacionális vállalatoktól, a többit 250 fı alatti állandó dolgozói létszámmal mőködı Magyarországi vállalkozások töltötték ki. Ezek az érvényes, EU és Magyar vállalatcsoportosítási rendszere alapján kis- illetve középvállalkozásoknak tekintendık. A disszertáció negyedik fejezete a vizsgálatok és elemzések eredményeit tartalmazza. Az agárvállalkozások vizsgálata során igazoltam, hogy az agrárvállalkozások indításában kiemelkedı fontosságú tényezınek bizonyult a mezıgazdasági tevékenység iránti érdeklıdés és lényeges szerepet kapott a visszakapott föld és eszközök használatának szempontja is. A meg- 61

62 kérdezettek viszonylag magas társadalmi státuszával magyarázható, hogy alacsony volt körükben a kényszervállalkozók aránya, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy még a magyar agrárvállalkozók elitjének körében is mennyire háttérbe szorult a felismert piaci igény kiaknázásának szempontja. Ez azt az aggodalmat erısíti meg, hogy még a legfelkészültebb agrárvállalkozók is sok esetben kellı piaci orientáció nélkül kezdték meg vállalkozási tevékenységüket. Ha megvizsgáljuk vannak-e különbségek a fı-és mellékállásban mőködtetett agrárvállalkozások között, akkor számos esetben szignifikáns differenciát tapasztalhatunk. A vállalkozásra ösztönzı tényezık között a különbözı faktorok nagyobb mértékben érvényesültek a fı állásban, mint a mellékállásban végzett tevékenység esetén. A mellékállásban végzett agrárvállalkozói tevékenység végzésekor kiemelkedıen fontos szerepet kapott a jövedelem kiegészítés szempontja, ugyanakkor a piaci orientáció mindkét esetben egyformán gyenge volt. Érdekes módon még a felkészültebb agrárvállalkozások esetében sem volt igazolható szignifikáns különbség a vállalkozások indításával kapcsolatos motivációs szempontjából. Az agrárvállalkozások indításának idıszakában a vállalkozók többsége bizalommal tekintett a gazdaságok jövıbeni fejlıdési lehetıségeire és ezért indokoltnak látszott megvizsgálni, hogy az elmúlt évek tapasztalatainak tükrében hogyan értékelik, mennyiben igazolódtak a kezdeti várakozások. Arra kértem a válaszadókat, hogy négyfokozatú skálán jelezzék, mennyire látják igazoltnak a vállalkozás indításakor megfogalmazott várakozásaikat (2. ábra). 2. ábra: A vállalkozók várakozásainak teljesülése Forrás: Saját feldolgozás. Munkám során négy jellegzetes vállalkozói stratégia elkülönítésére nyílt mód (2. táblázat). 62

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

MKIK GVI. 2007. március

MKIK GVI. 2007. március MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

A KÖZGAZDASÁGTAN TANSZÉK PLÁGIUMSZABÁLYZATA

A KÖZGAZDASÁGTAN TANSZÉK PLÁGIUMSZABÁLYZATA A KÖZGAZDASÁGTAN TANSZÉK PLÁGIUMSZABÁLYZATA A plágium meghatározása A plágium mások szellemi termékének jogtalan használata. A plágiumnak különbözı fokozatai lehetnek: más szerzık alkotásának teljes egészében

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben