A RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010.

Átírás

1 A RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010.

2 INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Radnóti Miklós Általános Iskola Székhelye: 8230 Balatonfüred, Nádor u. 17. Az intézmény típusa: általános iskola OM azonosítója: TEAOR száma: 8010 Az intézmény postacíme: 8230 Balatonfüred, Nádor u. 17. telefonszáma: ; fax: Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: A fenntartó címe: 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Az intézmény jogállása: részben önálló jogi személy, részben önálló költségvetési szerv Gazdálkodása: részben önálló gazdálkodó Alaptevékenysége: december 31-ig Iskolai intézményi közétkeztetés Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása: A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján: A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége: dyslexia, dysgráfia, dyscalkulia, magatartás zavaros, kevert típusú tanulási zavarral küzdő. Az intézményi nevelési-/pedagógiai program fenntartói jóváhagyásának határozatszáma, a hatálybalépés időpontja Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 255/2004. (VII. 22.) számú határozata, hatálybalépés időpontja: július 22. 2

3 2010. január 1-jétől: Iskolai intézményi étkeztetés Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján: A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége: dyslexia, dysgráfia, dyscalkulia, magatartás zavaros, kevert típusú tanulási zavarral küzdő Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján: A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége: dyslexia, dysgráfia, dyscalkulia, magatartás zavaros, kevert típusú tanulási zavarral küzdő Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelés Fejlesztő felkészítés Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Alapító okiratának száma, kelte, az engedély kiállítója: 158/1997. (VI. 25.) Kh. számú határozata 92/1998. (IV. 23.) Kh. számú határozata 213/2001. (VI. 28.) Kh. számú határozata 339/2003. (XI. 27.) Kh. számú határozata 354/2004. (X. 28.) Kh. számú határozata 23/2006. (II. 02.) Kh. számú határozata 20/2008. (I. 31.) Kh. számú határozata 335/2008. (XI. 27.) Kh. számú határozata 230/2009. (VI.25.) Kh. számú határozata 58/2010. (II.25.) Kh. számú határozata alapján Dr. Bóka István polgármester 3

4 TARTALOMJEGYZÉK A Radnóti Miklós Testnevelés Tagozatos Általános Iskola jelmondata 6 I. Alapgondolatok 1. Hitvallásunk 2. Iskolakoncepciónk 3. Alapértékeink II. Helyzetelemzés 1. Iskolánk története 2. Beiratkozási területe 3. Tanulócsoportok 4. Az iskola sajátos arculata, hagyományai 5. Emelt szintű testnevelés 6. Személyi feltételek 7. Tárgyi, dologi feltételek 8. Az intézmény irányítási - szervezeti struktúrája III. Az intézmény nevelési programja 1. Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára 2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai (szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás) 3. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 4. Az iskolai egészségfejlesztési program 5. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 6. Környezeti-, természetvédelmi nevelés 7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 9. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (a taneszközjegyzék mellékelve) 14. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 15. Helyi tanterv 16. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 17. Tanórán kívüli foglalkozások IV. Az iskola képzési rendje 1. A képzés szakaszai, a szakváltás szakmai követelményei, elérendő képességek, készségek, az iskolából való kilépés szakmai követelményei 2. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások indításának elvei, feltételei

5 3. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje Az osztályba sorolás rendje A csoportbontás elvei Az alapképzést kiegészítő választható (nem tanórai) foglalkozások, tevékenységek elvei, besorolási szempontjai 4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság Az iskola induló évfolyamára való belépés feltételei Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei Egy évfolyamon belül másik osztályba való átlépés feltételei Magántanuló Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése V. Az iskola élet- és munkarendje 1. Tanítási nap rendje 2. Hetirend 3. A tanév rendje 4. Az iskola élete a tanítás nélküli szünetekben 5. Napközi, tanulószoba 6. Iskolai szolgáltatások VI. Az iskola hagyományai 1. Szervezeti hagyományok 2. Tantárgyi hagyományok 3. Rendezvények, a településhez kötődő hagyományok VII. Helyi tanterv 1. A tantervválasztás szempontjai 2. A választott tantervek forrásai 3. Tantárgyi rendszer VIII. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 95 IX. Az iskolahasználók részvétele az iskola közéletében 1. Tanulói részvétel 2. Tanári részvétel 3. Szülői részvétel X. A pedagógiai program megvalósításának feltételei 1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek 2. Az iskolaépület állapota 3. Szakmai személyi feltételek 4. A program megvalósításához szükséges szakmai felkészültség megléte 5. Továbbképzési terv 6. A program megvalósításának pénzügyi feltételei 7. A pedagógiai program nyilvánossá tétele XI. A pedagógiai program érvényessége 98 XII. A pedagógiai program mellékletei 99 5

6 A Radnóti Miklós Általános Iskola jelmondata Minden, ami az iskolában történik, a gyermek boldogságát: adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotást, a közösséghez tartozás élményeit kell, hogy szolgálja. 6

7 I. ALAPGONDOLATOK 1. Hitvallásunk Kossuth Lajos írta: "A népnevelés olyan, mint a tölgy, melynek nagy idő kell, míg a kisded makkból élőfa lesz: de éppen ezért nem lehet vele eléggé sietnünk: s ha csakugyan nem rajtunk áll egész erdőket vetni egyszerre: ültessen csak ki-ki tehetsége szerint apró csemetéket - majd fa, fa mellett erdőt csinál." Legszebb, legfelemelőbb feladat a gyermek nevelése-oktatása. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis emberi sorsokat befolyásol, dönt el. Ennek szellemében alakítjuk, jobbítjuk iskolánk pedagógiai rendszerét, formáljuk iskolai kultúránkat. E feladatokat és célokat nehéz anyagi feltételek között a pedagógus hivatás és áldozatkészség erejével, az állandóan változó feltételek figyelembevételével próbáljuk a kívánt szinten, a szülői igényeknek megfelelően megvalósítani. A külső körülményeket ellensúlyozzák törekvéseink, iskolánk nyugodt, kiegyensúlyozott belső világa, erkölcsi értékrendünk, gyermek- és emberközpontú nevelő-oktató munkánk, mely egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épül. 2. Iskolakoncepciónk Megalkotója egy elkötelezett, hivatásszerető, szakmailag jól felkészült tantestület a hozzátartozó technikai személyzettel. A külső tényezők: társadalmi folyamatok, oktatáspolitikai változások, önkormányzati hozzáállás csupán a keretet, a mozgásteret határozzák meg. Iskolánk pedagógusai, vezetése gondoskodik a külső lehetőségek maximális kihasználásáról, a belső erőforrások mozgósításáról. Törekvésünk fő célja a gyermek optimális személyiségfejlődése, felkészítése a továbbtanulásra, az életre. Aktív részese és alakítója a szülő, aki a gyermek személyiségfejlődésében a legnagyobb szerepet játssza, s a legnagyobb felelősséget kell, hogy vállalja. Az iskola a szülő partnere ebben a folyamatban, a tudásgyarapítást, a személyiségformálást szolgálva és gazdagítva. 7

8 Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha a szülők és pedagógusok együttműködve, a diákok hasznos törekvéseit segítve munkálkodunk. 3. Alapértékeink Pedagógiai programunk alapja egy olyan értékrend, mely közös munkánk eredménye: - gyermekközpontúság - nyitottság, korszerűség - értékközvetítés a műveltség és az erkölcs területén - képességek szerinti fejlesztés - tudatos életvitel - harmonikus személyiségfejlesztés - élő kapcsolat városunkkal, megyénkkel, országunkkal és Európával. II. HELYZETELEMZÉS 1. Iskolánk története Iskolánkat november 7-én avatták. Testnevelés tagozata 1976 őszétől működik évfolyamonként két csoporttal. 10 tantermes iskolánkat 1975-től bővítették a nyugati szárny négy tantermével és kiszolgáló helyiségeivel, majd 1983-ban megépült a keleti szárny is. Radnóti nevét ünnepélyes keretek között, mellszobrának avatásával 1977-ben vette fel. Kezdetben 29 pedagógus 436 gyermeket oktatott. A 80-as évek közepén létszámunk 60 pedagógus mellett 900 tanulóra gyarapodott. Természetesen ez időszakban több helyszínen (Forfa iskola, Duviép) folyt az oktatás. Jelen pillanatban 385 tanuló nevelő-oktató munkáját 37 pedagógus végzi (35 álláshelyen). Az elmúlt 39 évben mintegy másfélszáz pedagógus tanított intézményünkben. Az orosz nyelvről az elsők között tértünk át a német és angol nyelv oktatására. Iskolánk avatásától fogva tanulmányi, kulturális és sport területen kimagasló eredményeket ért el nemcsak megyei, de országos szinten is. 8

9 2. Beiskolázási területe Körzetileg - bár a körzethatárok megszűntek - a keleti városrész és Arács tartozik az iskolához, valamint jelentős a Balaton-parti településekből a beiratkozás. Balatonfüred speciális terület: az idegenforgalom, a túrizmus alapiparág. Az elmúlt évek tapasztalata: a környező településekről is szívesen járatják ide a szülők gyermekeiket. Melyet ékesen bizonyít település tanulója. 3. Tanulócsoportok Tanulócsoportjaink száma: 16 Napközis csoportjaink száma: 8 Tanulószobai csoportok száma: 1 Tanulólétszámunk szeptember 1-jén 384. A fenntartó önkormányzat döntése alapján a gyermeklétszám alakulásától függően két párhuzamos osztály engedélyezett évfolyamonként. 4. Az iskola sajátos arculata, hagyományai Az iskola igazgatója, a program benyújtója: Steierlein István. A Radnóti Miklós Általános Iskola 8 évfolyammal rendelkező nevelési-oktatási intézmény. Tagintézménnyel nem rendelkezik. Az iskola feladata biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapvizsgára, illetve az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola alaptevékenysége az általános műveltséget meglapozó nevelés és oktatás. 2. osztálytól évfolyamonként egy-egy csoport emelt szintű testnevelésben részesül, és ezért szakosított tanterv szerint történik a testnevelés oktatása. Első osztálytól német, illetve angol nyelvet oktatunk, és a felső tagozaton évfolyamonként egy-egy csoport emelt szintű oktatásban részesül heti öt órában. A szülői igényeknek megfelelően délután szakkörök, fakultációk, felzárkóztató foglalkozások, differenciált képességfejlesztés, középiskolai előkészítő, sportolási és edzéslehetőségek színes skáláját alkalmazzuk. Táltos program keretében művészeti képzést biztosítunk több mint száz, főként alsó tagozatos tanulónak délutáni foglalkozás keretében 7 csoportban. Színjátszás 5 csoportban, kézműves foglalkozás 2 csoportban. 9

10 A lehetőségekhez mérten csoportbontást alkalmazunk a testnevelés, a magyar nyelv, az idegen nyelvek, a matematika, a számítástechnika, valamint a technika oktatásánál. Órarend szerint úszást és teniszoktatást, téli időszakban külföldön síoktatást szervezünk tanulóinknak. Nyáron honismereti, képzőművész, informatikai és vízitábor biztosítja a sokrétűséget. A Balaton közelsége miatt alapkövetelmény az úszás elsajátítása. Szaktárgyi, kulturális és sportversenyeken való részvételt biztosítunk tanulóinknak. Külföldi cserekapcsolatokat szervezünk Németországba és Lengyelországba. Biztosítjuk a hitoktatást. Az intézmény alapellátásként a tanulók részére napközi otthonos ellátást, tanulószobát és diákétkeztetést biztosít. A Radnóti Miklós Általános Iskola esetenként a Tanárképző és Tanítóképző Főiskolák gyakorló iskolája. 5. Emelt szintű testnevelés 1976 óta felmenő rendszerben működik a testnevelés tagozat. Kezdetben a többszöri túljelentkezés miatt felvételi gyakorlati teszt alapján válogattuk ki az óvodáskorú tanulókat. Jelenleg második osztálytól kialakított 2 csoport alkotja az emelt szintű képzést, egy év megfigyelés után a tanító, a szaktanár véleménye alapján a szülővel való egyeztetés után történik a válogatás. Ma már testnevelés, edzés terén az iskolán belüli foglalkoztatás dominál. Jól képzett testnevelő tanáraink munkájának eredménye a megfelelő utánpótlás-nevelés atlétika, labdarúgás, kézilabda terén. Egyesületi képzés a következő sportágakban létezik városunkban, illetve a környéken: vitorlázás, tájfutás, úszás, atlétika, kézilabda, labdarúgás, judó, különböző torna, trampolin, tánc, lövészet, evezés, darts, vívás, golf, lovaglás, sakk. Alsó és felső tagozaton a délelőtti és délutáni foglalkozásokon az alapok megteremtése mellett legfontosabb a sport megszerettetése, az egészséges életmódra nevelés. Népszerűek az iskolai tömegsport órák, házi bajnokságok. A megyei diákolimpia döntőire évente mintegy sportágban jutnak el tanulóink képviselve iskolánkat. Kiváló eredményeket érnek el főként atlétika, labdarúgás, kézilabda, tájfutás, vitorlázás terén. De voltak és vannak kiemelkedő sakkozóink, úszóink is. A 10

11 testnevelésnek nemcsak a testi nevelésben, de a rendre, fegyelemre, kitartásra, rendszeres, folyamatos munkavégzésre nevelésben is meghatározó szerepe van. 6. Személyi feltételek Az alkalmazottak száma: 47 fő Jelenleg Nevelő-oktató munkát végző főállásúak száma, teljes munkaidő 34 Nevelő-oktató munkát végző nem főállásúak száma, részmunkaidő 2 Nevelő-oktató munkát segítő főállású alkalmazottak száma 2 Óraadó 1 Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma 8 Különös szakképzettséggel rendelkezők: labdarúgó szakedző, edző, gyors- és gépíró, fejlesztő pedagógus, drámapedagógus, vizuális kommunikáció, társadalom- és állampolgári ismeretek szakos, népművelés-kézműves szakoktató. Nevelőtestületünk éves munkaterv alapján, melyet az igazgató készít el, s a tanévnyitó értekezleten ismertet, s a tantestület elfogad, végzi munkáját. Ezt egészíti ki a tantárgyfelosztás, az órarend és a hozzá kapcsolódó teremrend. Évente tartunk tanévnyitó és -záró értekezletet, őszi és tavaszi nevelési értekezletet, valamint legalább két esetben évente munkaértekezletet. Az évközi értekezletek, valamint a havi vezetői megbeszélések hivatottak az éppen aktuális feladatok megoldására. Nevelőtestületünk három nagy munkacsoportra tagozódik, melyek szorosan együttműködve végzik oktató-nevelőmunkájukat. Ezek: alsó tagozatos munkaközösség, napközis munkaközösség, felső tagozatos munkaközösség. Emellett magyar-történelem, testnevelés, matematika munkaközösség működik. A fenti munkaközösségek éves munkaterv alapján, az aktuális feladatokat megbeszélve, bemutató órákat tartva dolgoznak. Meghatározzák a tankönyveket, egységes 11

12 követelményrendszert és ellenőrzési rendszert dolgoznak ki. Beszámolnak a továbbképzések tartalmáról. Pedagógiai asszisztenseink száma kettő. 7. Tárgyi, dologi feltételek Az iskola Balatonfüred központjában helyezkedik el. Az épület kelet-nyugati irányban épült, tantermeinek nagy része déli fekvésű. Két mellékszárnyát a tornatermi, illetve az igazgatási és élelmezési rész alkotja. Kora túlhaladta a negyedszázadot, s az anyagiak hiánya állagában is megmutatkozik. A 2010/2011-es tanév őszén megkezdődtek az átfogó felújítási munkálatok. Ennek keretében az iskola összes terme új műpadló burkolatot kapott, az épületet falait kívülről hőszigetelték és az elavult radiátorokat kicserélték. Az épület tantermei elfogadhatóak, kiszolgáló helyiségei megfelelő számúak, de elavultak, raktározási lehetőségei minimálisak. Világítása korszerű (1996), fűtése új kazánrendszerrel és automatikával megoldott (1997), illetve most újítják fel. Tantermeinek száma: 16 Emellett rendelkezik még egy könyvtárral, egy számítástechnika teremmel, egy gépíró szükségteremmel, egy 18 x 9 méteres tornateremmel, egy kisméretű konditeremmel, valamint a technika oktatását biztosító két kisméretű szükségtanteremmel. Két öltözővel, három szertárral, két tanári szobával, egy igazgatói és egy igazgatóhelyettesi irodával, valamint egy gondnoki irodával, egy orvosi szobával és egy korrepetáló helyiséggel. Egy, a Bakony Gaszt által működtetett étkezővel, a hozzátartozó konyhával és helyiségeivel. Az ebédlő túlzsúfolt, nehéz az időbeosztást az órarenddel egyeztetni. Kazánházzal és kiszolgáló helyiségeivel. Udvara, illetve zöldövezetei körbe fogják az épületet, s mintegy m 2 területen biztosítják a tanulók kikapcsolódását. Parkosított részei fákkal beültetettek, s játszóteret is magukba foglalnak. Udvarán két bekerített, szilárd burkolatú kézilabdapálya, valamint egy műfüves labdarúgó pálya - kettő villany világítással - szolgálja a tanulók képzését. Az iskola eszközrendszere közepes mind mennyiségben, mind minőségben. Elfogadható a testnevelés felszereltsége, eszközállománya. 12

13 A számítástechnika terem gépparkja már jónak mondható, minden évben folyamatosan fejlesztjük. Oktatási célra használjuk télen az Agro Hotel uszodáját (illetve ebben a tanévben a balatonfűzfői Balaton Uszodát), valamint a város teniszpályáit tavasszal és ősszel, ritkán pedig a Balatonfüred SE létesítményeit (labdarúgó pálya). Az intézmény által használt, nem az intézmény tulajdonát képező objektumok használatáról évenként szóbeli megállapodás születik. 8. Az intézmény irányítási - szervezeti struktúrája Igazgató: Az általános iskola és a sportlétesítmények egyszemélyi felelős vezetője, aki a gazdasági ügyintézővel és a nevelőtestülettel szorosan együttműködve pedagógiai és gazdálkodási, szervezési feladatokat lát el. Gondoskodik a felettes szervek, a fenntartó által meghatározott feladatok végrehajtásáról. Megbízása 5 évre szól. Megbízója a helyi önkormányzat képviselő-testülete. Igazgatóhelyettes: Munkakörét pedagógiai, szervezési, ellenőrzési és egyéb feladatok alkotják. Hatásköre kiterjed az iskola oktató-nevelő munkáját érintő feladatokra. Megbízatása visszavonásig érvényes. Megbízója: igazgató Egyéb vezetők: Gondnok: Az iskola szervezési, beszerzési, adminisztrációs tevékenységével kapcsolatos feladatokat látja el. Gondoskodik az ebédpénz beszedéséről. Az iskola épületének, felszerelésének, közműhálózatának karbantartásával kapcsolatos fenntartási munkálatok megbízottja. 13

14 Gondoskodik a tisztaságról, fűtésről, az iskola üzemeltetéséről. Hatásköre a technikai személyzetre terjed ki. A diákönkormányzat vezetője képviseli a tanulókat, szervezi tanulmányi és kulturális tevékenységüket. Az ifjúságvédelem szervezi a hátrányos helyzetű tanulók megsegítését. Felméréseket végez, állandóan figyelemmel kíséri ezen gyermekek tanulmányi helyzetét, családi körülményeinek alakulását. A KÖT feladata a nevelőtestület érdekvédelme, az iskolavezetés munkájának segítése. Munkaközösség-vezetők: Feladatuk a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása, egységes ellenőrzés, értékelés biztosítása. Hatáskörük a munkaközösség tagjaira terjed ki. Vezetői tanácsadó testület: Az iskolavezetés tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, Diákönkormányzat, KÖT vezetője, iskolaszék elnöke és a szakszervezeti vezető. III. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára Évfolyam Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. 14

15 A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában - élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együttjáró tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. 15

16 A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. Környezeti nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. 16

17 Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával. A kommunikációs kultúra korunkban nélkülözhetetlen összetevője a különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Tanulás Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. 17

18 E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a 18

19 társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége, a közösség ügyei iránti érdeklődés, figyelem és tenniakarás, a véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják Évfolyam Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5 6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. 19

20 Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a 20