PEDAGÓGIAI PROGRAM. Kontawig Műszaki Szakközépiskola. Összeállította: igazgató általános igazgatóhelyettes műszaki igazgatóhelyettes

Átírás

1 Kontawig Műszaki Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: szeptember 1-től Összeállította: igazgató általános igazgatóhelyettes műszaki igazgatóhelyettes

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE JOGI STÁTUS, ALAPADATOK TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A NAT SZERINT AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYZATA A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSA AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE HELYI TANTERVEK A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ÉS FOGLALKOZÁSOK. A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A CSOPORTFOGLALKOZÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV FEJLESZTŐ FORMÁI A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

3 6.11 AZ ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI HÁZI FELADATOK, AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS ELVEI ÉS KORLÁTAI A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK TERVE EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA AZ ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JELLEMZŐI ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS (KIFUTÓ SZAKISKOLAI ÉS FELMENŐ SZAKKÖZÉPISKOLAI) A SZAKMAI GYAKORLAT BEMUTATÁSA A SZAKMAI MENTOR FELADATAI ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4 1. Bevezető Ezt az iskolát a képzésének alapját adó programok hiánya hívta életre. Képzési kínálatunkat a térségi igények figyelembe vételével és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatás-fejlesztési koncepciója alapján alakítottuk ki. Lehetőséget adunk az általános iskola befejezése után a megfelelő szakmai képzés megszerzésére. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium személyi és korszerű tárgyi feltételeinek bekapcsolásával az intézmény kedvező módon vállalhat fel olyan feladatokat, amelyek megoldására a munkaerőpiacon fokozott igény van. A Pedagógiai Program mindezek figyelembe vételével tartalmazza munkánk alapelveit, legfőbb nevelési és oktatási céljainkat, a képzés szerkezetét, az iskolában zajló pedagógiai folyamatot, az iskola élet- és munkarendjét, az iskolai közéletben való részvétel lehetőségeit és formáit, az iskola helyi tantervét és szakmai programját, valamint az ezek megvalósításához szükséges feltételrendszert. Alapvető célunk a környező társadalom, a gazdaság, a fiatalok és a szülők igényeinek lehető legjobb összehangolása, a reális elvárások legteljesebb kielégítése, a gondjainkra bízott fiatalok általános és szakmai műveltségének, valamint nem utolsós sorban személyiségüknek, emberi tulajdonságaiknak formálása, fejlesztése. Kínáljuk a tanulás, a szakma megszerzésének lehetőségét a műszaki szakterületek iránt érdeklődő nyolcadik osztályt végzett tanulóknak, akik elsősorban a szakma gyakorlati területein szeretnének ismereteket szerezni, majd munkát vállalni. Az oktatásunk életszerű körülményeinek megteremtése érdekében jó kapcsolatot ápolunk helyi gazdálkodó szervekkel. Eger, május 25. Palkovics Péter igazgató 3

5 2. A Pedagógiai Program törvényi háttere A Pedagógia Program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet, 202/2007. (VII. 31) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról, A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet, 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 229/2012 (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, évi CLXXXVII. törvény és az annak a módosításáról szóló évi LXXI. törvény a szakképzésről, évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, az intézmény alapító okirata. 4

6 3. Jogi státus, alapadatok 1. Az intézmény neve: Kontawig Műszaki Szakközépiskola 2. Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény adószáma: Az intézmény székhelye: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca Az intézmény alapító szerve: Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca Az intézmény felügyeleti szerve: Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány Kuratóriuma 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca Az intézmény fenntartója: Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca Működési engedélyének száma: X-B-14/338-10/2012 kelte: július 30. kiállítója: Heves Megyei Kormányhivatal 9. Az intézmény működési területe: Térségi feladatok ellátása 10. Az intézmény vezetője: Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány Kuratóriuma által kinevezett igazgató 11. Az intézmény típusa: köznevelési intézmény - szakközépiskola 5

7 4. Történeti előzmények Az ezredfordulón Egerben és környékén fejlődésnek indult az ipar, amely korszerű ismeretekkel rendelkező szakembereket várt. Olyan fiatalokat, akik a munkaerő-piac kihívásainak megfelelő tudással rendelkeznek a munkavállaláshoz, de biztos alapokkal bírnak a gyors ütemben fejlődő követelményekkel való lépéstartáshoz, szükség esetén pedig egy-egy szakmacsoporton belül a rugalmas váltás, átképzés sem jelent számukra gondot. A lehetőségek és az igények összekapcsolása révén hozta létre Gyetvai Zsolt (a GYEGÉP vezetője) a Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítványt, amely elindította a Kontawig Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskolát, ahol szeptemberében 62 tanulóval (két osztállyal) megkezdődött az oktatás. Napjainkra a Kontawig Műszaki Szakközépiskola a térség meghatározó oktatási intézményévé vált, amely jó személyi és tárgyi feltételekkel, korszerű műszaki színvonalon a jövőnek szóló ismereteket közvetített diákjai felé. 6

8 5. Az iskola nevelési programja 5.1 Kulcskompetenciák fejlesztése A kompetencia az ismeretek, készségek olyan ötvözete, amely megfelelő attitűdökkel társulva biztosítja, hogy az egyén képes és kész legyen egy adott helyzetben hatékonyan és sikeresen cselekedni. Az Európai Unió értelmezéseiben, kulcskompetencia-ajánlásaiban a kompetencia egy olyan dinamikusan alakuló komplex kognitív és pszichikus struktúra, mely az ismeretek, képességek, készségek és attitűdök rendszeréből épül fel, és az egyént adott tevékenységek elvégzésére teszi képessé. A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. A különböző kompetenciarendszerek közül a magyarországi Nemzeti alaptanterv az EU konvencióját, azaz az úgynevezett kulcskompetenciáit tekinti irányadónak. Bizonyos értelemben az itt meghatározott kulcskompetenciák egyfelől megrajzolnak egy általános műveltségképet, másfelől meghatároznak egy korszerű nevelésfelfogást is. A kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 5.2 A kiemelt fejlesztési feladatok a NAT szerint A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Ezek beépítése és alkalmazása biztosított a helyi tantárgyi tanterveken keresztül Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős 7

9 életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző képesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, 8

10 a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A felnőtt élet legfontosabb szociális támogató és mentális sőt testi egészséget meghatározó tényezője a házasság. Ennek szerepét és fontosságát a végzős tanulók egészségnevelési óráin is megbeszéljük. 9

11 5.2.6 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A célok megvalósításában a pedagógusok munkáját egészségfejlesztési órák, egyéni elbeszélgetések, diáknapi, kollégiumi programokhoz való kapcsolódással segíti az iskola eü. szolgálat Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segít magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, 10

12 továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg- őrzésébe, gyarapításába Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 11

13 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 5.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola önmeghatározása és funkciói A műszaki jelleg az iskola meglapításától döntő jellemzője az itt folyó oktatásnak. A korábbiakban tevékenységünk egy-egy ipari szakma szűk körére korlátozódott, az új képzési rendszer bevezetésével azonban műszaki iskolaként a széleskörű gépész, illetve villamos szakmai előkészítéssel számos országos képesítés elérését teszi lehetővé. A 2016/2017-es tanévtől a szakközépiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Szakközépiskolaként biztosítjuk tanítványainknak az általános műveltség a nélkülözhetetlen idegen nyelvi ismeretek megszerzésének a lehetőségét. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. 12

14 5.3.2 A kiindulási alapelvek Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. (Szent-Györgyi Albert) A nevelő-oktató munka meghatározója az európai, humanista értékrend kell, hogy legyen, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása és igenlése annak, ami az egyén (személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja. Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a nevelőtestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. A személyiség fejlesztésénél a személyiség egységét kell szem előtt tartani. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés, és a szakmai képzés alapozása is egyenrangú feladatként jelentkezik. Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket A közös tantestületi célrendszer A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése pedagógiai munkánk legfontosabb célkitűzése, ami az iskolai élet valamennyi területére, a tanórai nevelés valamennyi tantárgyára feladatokat ró. Ez magába foglalja a tehetségek gondozását és a hátrányos helyzetűek segítését is. Célunk tehát: Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítsunk ki a tanulókban. 13

15 Meghatározó célként tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában mind a munkaerőpiacon mind az élethosszig tartó tanulásban sikeresen érvényesülhessenek. Minden tanulónk számára biztosítsuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét. Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. A részterületek közül kiemelt céljaink közé tartozik az egészséges életmódra nevelés Az iskola képzési rendje Régi típusú szakiskola kifutó rendszerben Szakképesítés megnevezése Szakképesítés OKJ száma Szakmacsoport Gépi forgácsoló Gépészet Hegesztő Gépészet Villanyszerelő Elektrotechnika - elektronika Új típusú szakközépiskola felmenő rendszerben (2016. szeptember 1-től) Szakképesítés megnevezése Szakképesítés OKJ száma Szakmacsoport Gépi forgácsoló Gépészet Hegesztő Gépészet Villanyszerelő Elektrotechnika elektronika CNC gépkezelő Gépészet A meghirdetett szakokat igény szerint indítjuk. A műszaki jelleg az iskola megalapításától döntő jellemzője az itt folyó oktatásnak, de míg korábban az egy-egy ipari szakma szűk körére korlátozódott, az új képzési rendszer bevezetésével széleskörű gépész, villamos, ill. informatikai szakmai előkészítéssel országos szakmai képesítések elérését teszi lehetővé a szakmacsoporthoz tartozó valamennyi szakképzési területen. 14

16 A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. A modul rendszerű szakmai alapozás széles körű specializációt és rugalmas szakmaváltást tesz lehetővé Felvétel a Kontawig Műszaki Szakközépiskolába Az iskola a kilencedik évfolyamára való felvételről, ill. a felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények alapján dönt. A hozott pontok magyar nyelv, történelem, idegen nyelv, matematika és fizika 6., 7. osztály év végi és 8. osztály félévi osztályzatai. A kiválasztásnál - ahol elő van írva - figyelembe vesszük az orvosi alkalmasságot is. Azonos pontszámot elért tanulók esetében előnyben kell részesíteni: 1. a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, 2. az Egerben lakó tanulókat, 3. a hátrányos helyzetű és a különleges bánásmódot igénylő tanulókat. Eljárási szabályok Az iskolai felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az iskola írásban értesíti a szülőt, ha gyermekét, illetve a kiskorú tanulót törölni kell a nyilvántartásából. A nevelési-oktatási intézmény döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, illetőleg a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, illetve a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a jogorvoslati joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. A jogorvoslati eljárásban a tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk ) képviselheti Osztály- és csoportrendszer Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztály-keretet, amely azonban több szakmai ágazat tanulóiból tevődhet össze. Az épület infrastrukturális adottságai, a nevelőtestület létszáma és összetétele a évben évfolyamonként 1 vagy 2 15

17 osztály zavartalan működését teszi lehetővé. Az öt-tíz osztály közismereti, és szakmai képzése az épület falai között minden szempontból biztosítható. A helyi tantervekben megfogalmazott képzési és nevelési célok megvalósítása azonban osztálykeretben, csoportbontás nélkül elképzelhetetlen. A köznevelési törvény rendelkezései, és a fenntartó hozzájárulása az iskola részére meghatározott óraszámon belüli csoportbontásokat tesz lehetővé. Három csoportra bontjuk az osztályokat, a tanműhelyi gyakorlatot igénylő tantárgyaknál. A lehetséges közismereti, szakmai elméleti csoportbontást az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai, a tanulók igényei határozzák meg. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás tanévkezdéskor az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbontás - indokolt esetben - az egyes félévek végén módosítható Munkaközösségi rendszer Az elméleti szakmai felkészültség és a módszertani kultúra fejlesztését jól szolgálják a munkaközösségek, amelyekbe az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok szerveződnek. Az iskola munkaközösségei: - osztályfőnöki - humán (magyar nyelv és kommunikáció, társadalomismeret, idegen nyelvek, testnevelés) - természettudományi (matematika, természetismeret) - szakmai (gépészeti és villamos terület) Az egyes munkaközösségek élén megbízott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi programok alapján végzik. Egy-egy szaktanár szakmai és pedagógiai végzettsége, beosztása révén párhuzamosan több munkaközösség tagja is lehet. Az iskolavezetőség a munkaközösség-vezetők segítségével biztosítja a nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A munkaközösségek önállóak, de nem elszigeteltek egymástól. A munkaközösségek készítik elő és szervezik a házi tanulmányi versenyeket és felméréseket. Segítik a pályakezdő nevelők munkáját. Tájékoztatják a tanulókat a különböző pályázati lehetőségekről. 16

18 Fontos feladat a munkaközösségeken belüli munkamegosztási arányok egyensúlyának megvalósítása. El kell érni, hogy a munkaközösségek jellemzői a jó szakmai felkészültség, problémaérzékenység és megoldókészség, kulturált vitaszellem legyen. A munkahelyi foglalkozásokon, a szervezési feladatokon túl egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a pedagógiai, szakmai kérdések megvitatása. A nevelők többsége jól kihasználja a szakmai önállóságból adódó lehetőségeket Tanórán kívüli tevékenységek A tevékenységi formák kialakításakor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése. A foglalkozások szervezését igényelheti a tanulók közössége, a szülői munkaközösség, a nevelőtestület vagy akár iskolán kívüli szervezet is. A foglalkozásokra a tanulók önként jelentkeznek. Tagságuk jelentkezés után csak indokolt esetben, a szülő és az osztályfőnök engedélyével szüntethető meg. A tevékenységi formák indításáról és arról, hogy mely foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a munkaközösség, az IDB és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A tanórán kívüli foglalkozások díját - amennyiben nem ingyenesek - a fennálló jogszabályok figyelembevételével az IDB-vel egyeztetve az igazgató határozza meg. Egy tanuló több tanórán kívüli tevékenységben vehet részt az osztályfőnök és a szülő engedélyével, heti óraszámának megengedett keretén belül. Mindennapos testnevelés Az iskola a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben biztosítja a heti öt órás testnevelés oktatást. A mindennapos testnevelés órákból legfeljebb heti két óra váltható ki a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) versenyszerű sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezet által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel c) iskolai sportkörben való sportolással. Tanórán kívüli foglalkozások 17

19 A tanórán kívüli foglalkozások tanulói igény szerint heti 8-10 órában kerülnek megszervezésre. A foglalkozások célja szerinti formák az általános tantervi követelmények teljesítését segítő a tanórán elsajátított ismeretek bővítését és a hozzájuk kapcsolódó jártasságok és készségek fejlesztésére szolgáló foglalkozások; a Sport for All (Sportot mindenkinek!) céljait szolgáló foglalkozások, amelyek a mozgás, a játék, testedzés népszerűsítését, az önfeledt szórakozás, sikerélmény biztosítását, a szellemi terhelés ellensúlyozását szolgálják; sportági felkészítést és versenyeztetést szolgáló foglalkozások (házibajnokságok, Diákolimpiai versenyek). A szervezeti keretek szerinti formák sportóra; diák-sportköri foglalkozás (DSK); versenyek. A tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek rendje A foglalkozást tartó szaktanár egy időben csak egy sportág foglalkozását vezetheti. A foglalkozásokat a hét munkanapjain kell megszervezni. A foglalkozások kezdési időpontja óra, időtartama 2x45 perc. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A szakszerű foglalkozásokat a városi gyógytestnevelési szakszolgálat (Dobó István Gimnázium) biztosítja. A könnyített testnevelési órákra utalt tanulók a normál testnevelési órákon vesznek részt, ahol a nem ellenjavasolt, tornatermi anyagot sajátítják el. A gyógy-, illetve. könnyített testnevelés szervezésének, a tanulók beosztásának rendjét a többször módosított 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 1. számú melléklete tartalmazza. 18

20 Diáksportkör, tömegsport A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskola diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, a szintén ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányítása alatt kell megszervezni. A délutáni tömegsport-foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja az őszi és tavaszi időszakban a sportudvar és a tornaterem, a téli időszakban a tornaterem használatát. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Az iskolai sportkör keretében a tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi idő alatt. A tanulók részvétele önkéntes, de az egészséges életmódra nevelés érdekében törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon a tanulók minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolai sportkör külön szabályzat szerint működik, szakosztályait a tanulók javaslatát figyelembe véve az éves munkaterv rögzíti. A tanulók edzettségének, erőnléte növelésének biztosítása érdekében az iskolai sportkör iskolai bajnokságokat szervez, a házi bajnokságokon részt vehet minden tanuló. Az iskolai szabadidősport helyszíne a tornaterem, az udvar és a kondicionáló helyiség. Az iskolában alapvetően labdarúgás, kosárlabdázás, kézilabda, floorball és erőfejlesztő gyakorlások valósíthatók meg. A versenyszerűen sportolók az iskolai labdarúgó, kosárlabda és kézilabda szakosztályaiban is bizonyíthatják tehetségüket. A sportolási lehetőség megfelelő számú jelentkező esetén sítáborral is kiegészülhet. A tanulók rendelkezésére álló egy tanítási nap felhasználásaként a diákönkormányzat döntése alapján, a tanév során sportnap is szervezhető Az iskola élet- és munkarendje A tanév munkarendjét, az időbeosztás fő kereteit miniszteri utasítás szabja meg. Szabályozza a szorgalmi időszak és a szünetek rendjét, rögzíti a legfontosabb események tudnivalóit. Az iskola éves munkaterve szabályozza az intézmény speciális élet- és munkarendjét. A munkaterv rögzíti a tanévre érvényes belső előírásokat. Havi bontásban tartalmazza a 19

21 feladatokat, s rendelkezik többek között a tanítás nélküli munkanapokról, a megrendezendő iskolai eseményekről és az ünnepségek rendjéről. Az iskola oktatási tevékenysége a tanév elején összeállított 5 napos órarend alapján történik, amely tartalmazza az egyes szaktanárok, ill. osztályok/csoportok heti tantárgyi- és terembeosztását. A szakórák 45 percesek, elméleti tantárgyaknál max. 2, méréseknél max. 3, gyakorlati foglalkozásoknál legfeljebb 6 tanítási óra összevonása szerepelhet évfolyamon a tanórák összevonása nem ajánlott. Az órarendi beosztásnál igyekszünk figyelembe venni az nevelési-oktatási célokat és az egyes szaktanárok terhelését, összeállítását azonban a szaktantermi és a mérőlaboratóriumi helyek szabad kapacitásai erősen befolyásolja. Az órarend készítésénél arra törekszünk, hogy az óraterv kötelező óraszámai a napi órarend első 6 órájában, a kötelezően választható, ill. nem kötelező órakeret foglalkozásai (szakkörök, korrepetálások, egyéni foglalkozások, diákkörök stb.) délután kerüljenek sorra. Minden osztálynak saját tanterme van, de bizonyos szakórákra - s a csoportbontások miatt is - más-más helyszínekre vándorolnak, hiszen egyes közismereti tárgyakhoz (fizika, kémia, idegen nyelv), szakmai előkészítő és szakmai tantárgyakhoz szaktantermek, tanműhelyek, ill. laboratóriumok állnak rendelkezésre. Az óraközi szünetek időtartama biztosítja a szakórák közötti felfrissülést, a szaktantermek közötti vándorlást, ill. a tízórai és az ebéd nyugodt elfogyasztását. A diákoknak a tanórák végén el kell hagyniuk a tantermeket. A szüneteket a folyosókon illetve az időjárástól függően az udvaron tölthetik el Az iskolai hagyományok őrzése és ápolása Iskolai hagyományaink felkutatása, őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok őrzése egy sajátos, speciális arculatot biztosít az iskolának, segít megkülönböztetni intézményünket a többi hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, s tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket. Alapvető célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek az iskolához. A tanév nyitányaként augusztus végén Gólyatábor szervezhető, ahol a leendő első osztályosok osztályfőnökeikkel, a diákmozgalmat segítő tanárral, de elsősorban Kontawiges diákokkal közösen töltenek el néhány napot. A diákok az ismerkedésen túlmenően személyiségfejlesztő, kommunikációs és kapcsolatteremtő tréningeken vehetnek részt. Tájékozódhatnak az iskola életet kitöltő eseményekről, szokásokról, itt találkozhatnak először 20

22 az iskola rendjét meghatározó előírásokkal és szabályokkal. A program megszervezése és a helyszín megválasztása a leendő osztályfőnökök és a diákmozgalmat segítő tanár együttes döntésétől függ. Minden év decemberének utolsó tanítási napján az iskola tanulói részt vesznek a hagyományosan az iskola aulájában megrendezett karácsonyi ünnepségen, ahol a tehetséges diákok által előadott műsort tekintik meg. A tanulók itt mutatkoznak be vers- és prózamondás, ének-zene, tánc és egyéb műfajokban. A program összeállítása karácsony ünnepéhez kötődik, s jól beleillik az ünnepvárás hangulatába. Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos rendezvénye december végén a gomb(szalag)avató ünnepség. A program ünnepélyes gomb(szalag)feltűzéssel kezdődik, majd az osztályok vidám, az eltelt diákévek élményeit felelevenítő műsorával folytatódik. Az ünnepségre meghívást kapnak a végzős évfolyamokat búcsúztató osztályok képviselői is. A téli időszak hagyományos eseménye a sítábor. A tél folyamán Szlovákiába szervezett program lehetőséget biztosít a jelentkezők számára a téli sportolásra. A síoktatással egybekötött eseményre autóbusznyi társaság utazik tanári kísérettel. A programot az iskola a lehetőségekhez mérten önköltségi áron igyekszik megszervezni. A tábor idejére az iskola tanítás nélküli munkanapokat biztosít a résztvevők számára. Nemzeti ünnepeink megemlékezései hagyományszerűen évfolyamokhoz kötődnek. Az ünnepi műsorok megrendezése a 10 évfolyamhoz kapcsolódik. Rádiós műsorral emlékezünk meg a következő ünnepeinkről: Október 6.- Aradi vértanúk emléknapja Október 23 Megemlékezés 1956-os forradalomról Február 25. Emlékezünk a kommunista diktatúra áldozataira Április 16. Nemzetközi Holokauszt emléknap Június 4. Trianon-emléknap Minden év novemberében a Tudomány Napjával egybekötve a tanulók megemlékezésen és koszorúzáson vesznek részt az iskola szoborparkjában, ahol Nobel díjasainkról is megemlékezünk. A március 15-ei megemlékezésen a diákok színpadi műsor keretében tekinthetik meg az 1848/49-es szabadságharc történéseit, a Wigneres diákok előadásában. A tanév befejezésekor kedves hagyomány a diákok köszöneteként előadott műsor, amellyel tehetséges képviselőik a pedagógusokat köszöntik. 21

23 A hagyományos iskolai szintű ünnepélyek, programok műsorainak összeállításában és lebonyolításában igen nagy szerepet vállal az iskola stúdiója. Munkatársai a stúdió felszereltségével, az iskolarádió- és TV-lánc felhasználásával, felvételekkel és hangosítással elengedhetetlen segítséget nyújtanak az ünnepségek szervezőinek. Az iskola minden tanév decemberében nyílt napot szervez a végzős általános iskolások számára. A rendezvény alapvető célja az iskola minél szélesebb körben történő bemutatása, népszerűsítése az érdeklődők számára. Ebben az időszakban az iskola iránt érdeklődő általános iskolások, szüleik, szaktanáraik "működés közben" ismerhetik meg az iskola szaktermeit, laboratóriumait, és átfogó képet kaphatnak az intézményről. 22

24 5.4 A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma Az iskola nevelőtestülete A nevelőtestület tagjai az iskola határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező, pedagógus munkakört betöltő alkalmazottjai és a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola pedagógusai megbízási szerződés alapján. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70. ). A nevelőtestület létszáma megfelel a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 22. (2) bekezdésének. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének ellátására az alábbi bizottságokat vagy munkacsoportokat hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: A bizottság (munkacsoport) neve: Feladat- és hatáskör: 1. Fegyelmi bizottság A fegyelmi tárgyalás lebonyolítása, javaslat a fegyelmi büntetésre. 2. Felvételi bizottság A felvételi vizsgaszabályzat szerint. 3. Vizsgabizottságok A hatályos vizsgaszabályzat szerint. Az állandó bizottságok tagjait az igazgató nevezi ki meghatározott hatáskörrel és időtartamra. Az iskolai oktató-nevelő munkához a személyi feltételek, a szakos ellátottság a törvényi előírások szerint biztosított. A Wigner Jenő Műszaki és Informatikai Középiskola tanárai óraadóként tanítanak az iskolában. Az iskola nevelőtestülete - elsősorban a műszaki jelleg következtében - az ország pedagógus társadalmánál egészségesebb férfi-nő arányt tükröz, ami a nevelésben érezteti jótékony hatását. A tanárok életkori megoszlása is kiegyensúlyozottnak mondható. A korszerű ismeretekkel rendelkező fiatalok mellett mind a munkabírásuk teljében lévő középkorúak, mind a nagy élet- és pedagógiai tapasztalattal rendelkező idősebbek jelen vannak a testületben. A nevelőtestület innovációs készsége jó, gondot fordítanak az önképzésre, az oktatónevelő munka színvonalának emelésére. 23

25 Nyitottak az új és korszerű törekvések iránt, szívesen kapcsolódna be a különböző pedagógiai kísérletekbe. Többségüket a korszerűsítés, a jobbítás állandó igénye jellemzi. A kollégák áldozatos munkája nélkül nem indulhattak volna el iskolánkban a korszerű, piacgazdasághoz igazodó képzési formák, nem teremtődtek volna meg a 21. század technikai feltételei. Az elkövetkezőkben talán még fontosabb lesz - főleg a gyorsan változó tantárgyaknál -, hogy a tanárok naprakész felkészültségűek legyenek az adott tantárgy tanításában. A továbblépés érdekében olyan tanárokra van szükség, akikben belső igényként jelentkezik az önképzés, a szakirodalomban való jártasság, az átképzésre, a továbbképzésre való fogékonyság, mert mindez innovációs, kreatív erőket mozgósít. Az iskola vezetésének feladata, hogy ezeket a pedagógusokat segítse, eredményeiket megbecsülje és olyan légkört teremtsen, mely másokat is követésre ösztönöz. A sikerhez elengedhetetlen, hogy együtt dolgozni tudó, szakmájukat és a tanulókat szerető pedagógusok tanítsanak az iskolában. A nevelőtestület fő kérdésekben egységes, részleteiben viszont színes, sokoldalú. A pedagógusok közösséget alkotnak, szívesen segítik egymást pedagógiai, s módszertani kérdésekben. A tanári szoba jó légköre pedig kihat az iskolai élet egészére. A továbbiakban az egységes mércét és következményszintet megtartva növelni kell a tanári szabadságot a pedagógiai munkában, hogy mindenki saját maga dönthessen az alkalmazott, számára leghatékonyabb módszerekben. A nevelőmunka megítélésekor a legfontosabb szempont az eredményesség vizsgálata, az elérési út mindenki számára egyéni választás és felelősség, ebben legyen döntési lehetősége. Pedagógiai kérdésekben az iskola legfőbb szerve a nevelőtestületi értekezlet. E fórum döntései mindenkire kötelezőek. A vezetés kötelessége, hogy folyamatos és őszinte tájékoztatást adjon az iskola helyzetéről, anyagi lehetőségeiről, az esetleges feszültségekről, gondokról, s ezáltal a tantestület aktív részesévé válhasson a döntések előkészítésének és a döntéshozatalnak egyaránt. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni Iskolaigazgató, a nevelőtestület tagjai egyharmadának, az iskolaszék, intézményi tanács, szülői szervezet iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. A nevelőtestület véleményét 24

26 az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt, külön jogszabályban meghatározott ügyekben ki kell kérni. A nevelőtestület a Pedagógiai Program elfogadásáról, SZMSZ elfogadásáról, az éves munkaterv elfogadásáról, intézmény munkáját átfogó értékelések, beszámolók elfogadásáról, továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, Házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, intézményvezetői, Intézményegység-vezetői pályazathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt A pedagógusok helyi intézményi feladatai Tanórákra való felkészülés, tanórák megtervezése, differenciálás, a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembevétele Tanítás módszereinek helyes kiválasztása, alkalmazása A NAT és a kerettanterv, valamint a helyi tanterv betartása Motiválás, pozitív osztálytermi légkör kialakítása, fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása Tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályzása Házi feladatok kijelölése, dolgozat feladatainak összeállítása, javítása 25

27 Vizsgáztatás Tanulmányi versenyekre való felkészítés, versenyek szervezése Tehetséggondozás, felzárkóztatás Ügyelet (óraközi szünetekben, rendezvényeken, versenyeken) Szülőkkel való kapcsolat ápolása (szülői értekezlet, nyílt nap, fogadó óra,iskolai rendezvények) Kollegiális kapcsolatok ápolása Nevelést segítő intézményekkel való együttműködés Osztályfőnöki feladatok ellátása Az iskolai programok, rendezvények szervezésében, lebonyolításában való részvétel Tanórán kívüli rendezvények szervezése, lebonyolítása, ezeken való részvétel (szakkör, osztály-és tanulmányi kirándulás) Iskolai adminisztratív feladatok ellátása A tanügyi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése Pedagógiai program, helyi tanterv készítésében való részvétel Diákönkormányzat munkájának segítése A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása, egyéni problémáik megoldásában segítségnyújtás, továbbtanulás segítése, tanácsadás a pályaválasztásban, gyermekvédelmi feladatok ellátása A továbbképzéseken, konferenciákon, hazai, külföldi tanulmányutakon való részvétel Önképzés, szakirodalom folyamatos nyomon követése Tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása,órai segédanyagok, taneszközök gyűjtése, készítése Új technikai eszközök használata (pl. interaktív tábla) Az osztályfőnök feladatai Általános feladatok: Ismertesse a tanulókkal az iskola házirendjét, a tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírások betartásával és betartatásával. 26

28 Nevelőmunkája során kísérje figyelemmel, segítse a tanulók személyiségének fejlődését, tartassa be a közösségi együttműködés magatartási szabályait. A tanulókat nevelje egymás tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre. Tegyen meg mindent a közösség fejlesztésére a tanórákon is és tanórán kívüli tevékenységekkel. Tanulmányi munka: Folyamatosan kísérje figyelemmel az osztály tanulmányi munkáját, amennyiben nincs a pedagógiai programban meghatározott számú érdemjegy egy-egy tantárgyból, konzultáljon az érintett szaktanárral/szaktanárokkal. Fogadóórák előtt hívja fel a rosszul teljesítő tanulók szüleinek a figyelmét gyermekük gyenge előmenetelére, és javasoljon személyes találkozást a szaktanárokkal és az osztályfőnökkel a probléma megbeszélésére. Hiányzások: Kísérje figyelemmel az osztály tanulóinak hiányzását, késéseit. Szigorúan tartsa és tartassa be a házirendben foglaltakat a szülői és orvosi igazolásokkal kapcsolatban. Igazolatlan hiányzás esetén írásban értesítse a szülőt, s hívja fel a szülő figyelmét az esetleges további igazolatlan hiányzás következményeire. Adminisztráció: Folyamatosan vezesse az e-naplót: hiányzások igazolása, dicséretek, elmarasztalások bejegyzése. Ügyeljen rá, hogy a Törzslap naprakész legyen: írja be az érkező tanulókat, s a megfelelő záradékot a távozó tanulóknál, valamint vezesse be az esetleges fegyelmi határozatokat, dicséreteket, vizsgákkal kapcsolatos záradékokat. A félévi és év végi osztályozó értekezletekre készüljön fel: ellenőrizze, hogy minden tanuló le van-e zárva minden tantárgyból, valamint írja be az osztályközösséggel és az osztályban tanító szaktanárokkal egyeztetett magatartás- és szorgalomjegyeket. Tanterem: 27

29 A tanulókkal közösen teremtsen megfelelő környezetet a tanteremben. Folyamatosan figyelje az osztályterem berendezésének állagát, s azonnal jelezze az iskolavezetésnek a rongálásokat, illetve intézkedjen azok megjavításáról/megjavíttatásáról. Kapcsolattartás: - szülők; - osztályban tanító szaktanárok, kollégiumi nevelők - iskolaorvos; - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; - IDB. 5.5 Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata Osztályozóvizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha - a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet a mindenkori augusztusi javítóvizsgák meghirdetett időpontjában; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, melynek több mint a fele igazolatlan óra; az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át). Amennyiben a mulasztások száma már az első félévben túllépi a meghatározott mértéket, és teljesítménye emiatt érdemjeggyel nem értékelhető, a tanulónak félévkor osztályozóvizsgát kell tennie legkésőbb január 10-ig. - külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; - felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés) - tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); - más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték - a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott. 28