A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 176/2004. (XII. 30.) FVM r. A vá gó mar hák vá gás utá ni mi nõ sí té sé rõl és a ha sí tott fél tes tek ke -

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, de cem ber 30., csütörtök 205. szám Ára: 3220, Ft TARTALOMJEGYZÉK 68/2004. (XII. 30.) BM r. A Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a hivatásos önkormányzati és az ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le té rõl, va la mint a tûzoltóságok vo nu lá sa i val kap cso la tos költ sé gek meg té rí té sé rõl szóló 2/2003. (I. 14.) BM rendelet módosításáról /2004. (XII. 30.) FVM r. A piaci árinformációs rendszer mûködtetésérõl és az ehhez kapcso - ló dó feladatokról /2004. (XII. 30.) FVM r. A vá gó ju hok vá gás utá ni mi nõ sí té sé rõl és ke res ke del mi osz tály ba so ro lá sá ról szóló 16/1998. (IV. 3.) FM ren de let módosításáról /2004. (XII. 30.) FVM r. A vágósertések vágás utáni minõsítésérõl és a hasított féltestek ke - res ke del mi osz tály ba so ro lá sá ról szóló 15/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról /2004. (XII. 30.) FVM r. A vá gó mar hák vá gás utá ni mi nõ sí té sé rõl és a ha sí tott fél tes tek ke - res ke del mi osz tály ba so ro lá sá ról szóló 14/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról /2004. (XII. 30.) FVM r. A vá gó ál la tok vá gás utá ni mi nõ sí té sé rõl szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet módosításáról /2004. (XII. 30.) KvVM r. A felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól /2004. (XII. 30.) KvVM r. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól /2004. (XII. 30.) TNM r. Balatonakali vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének el fo ga dá sá ról* /2004. (XII. 30.) TNM r. Balatonszemes vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények - kel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének el fo ga dá sá ról* /2004. (XII. 30.) TNM r. Balatonszepezd vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények - kel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének el fo ga dá sá ról* /2004. (XII. 30.) TNM r. Badacsonytördemic vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitá - ci ós tanulmánytervének el fo ga dá sá ról* /2004. (XII. 30.) TNM r. Balatonudvari vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények - kel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének el fo ga dá sá ról* /2004. (XII. 30.) TNM r. Balatonvilágos vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények - kel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének el fo ga dá sá ról* /2004. (XII. 30.) TNM r. Fo nyód víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek kel érin - tett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének el fo ga dá sá ról* /2004. (XII. 30.) TNM r. Siófok vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érin - tett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének el fo ga dá sá ról* Pályázati kiírás a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek évi költ ség ve té si támogatására A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye Helyesbítés Oldal * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A rendelet mellékletének M=1:2000 méretarányú eredeti tervlapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre megkapnak [telefon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá - nyairól készült másolatok a sokszorosítás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság tól [1016 Bu da pest, Gel lért hegy u Te le fon: 36 (1) ].

2 16550 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 68/2004. (XII. 30.) BM rendelete a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok mûködési területérõl, valamint a tûzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl szóló 2/2003. (I. 14.) BM rendelet módosításáról A tûz el le ni vé de ke zés rõl, a mû sza ki men tés rõl és a tûz - ol tó ság ról szóló évi XXXI. tör vény 47. -a (2) be - kez dé sé nek i) és k) pont ja i ban ka pott fel ha tal ma zás alap - ján a következõket rendelem el: 1. A Ri asz tá si és Se gít ség nyúj tá si Terv rõl, a hi va tá sos önkormányzati és az ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si területérõl, va la mint a tûz ol tó sá gok vo nu lá sa i val kap cso - la tos költ sé gek meg té rí té sé rõl szóló 2/2003. (I. 14.) BM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá mú mel lék le te lép. 4. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 3.5. al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 3.5. A tûz ol tás hoz és a mû sza ki men tés hez szük sé ges kü lön le ges tûz ol tó gép jár mû vek ada ta it a 3. szá mú mel lék - let 2. pont já ban, a K -val je lölt ro vat ban (ki emelt ri asz tá - si fo ko zat) vagy a tûz ol tó ság RST-jé ben kü lön la pon, a 2. pont ban foglalt formában kell tervezni. 5. Az R. 3. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 2. szá mú mel lék le te lép. 6. Az R. 4. szá mú mel lék let Egye di jár mû vek al cím alat ti szö veg ré sze he lyé be a kö vet ke zõ szö veg rész lép: [Egye di jár mû vek] 1 db hajó, Fõ vá ro si Tûz ol tó-pa rancs nok ság, 1 db ge ne rá tor szer, Fõ vá ro si Tûz ol tó-pa rancs nok ság, 1 db ug ró pár na, Fõ vá ro si Tûz ol tó-pa rancs nok ság, 1 db bú vár szer, Fõ vá ro si Tûz ol tó-pa rancs nok ság, 1 db kon té ner szál lí tó, Za la eger szeg Tûz ol tó-pa rancs - nok ság, 2 db tur bó szál lí tó, Sze ged Tûz ol tó-pa rancs nok ság, 1 db por-hab ve gyes, Gyõr Tûz ol tó-pa rancs nok ság, 1 db PTSZ lánc tal pas úszó jár mû, Szol nok Tûzoltó - parancsnokság. 2. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 3.3. b) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [3.3. A ri asz tá si fo ko za tok ter ve zé sé nél az aláb bi ak sze rint kell eljárni:] b) Meg kell ál la pí ta ni a se gít ség nyúj tás ra ér ke zõ tûz - ol tó sá gok tól ter vez he tõ ra jok szá mát. Amennyi ben ket tõ vagy an nál több gép jár mû fecs ken dõ áll ké szen lét ben tel jes raj jal, ak kor a se gít ség nyúj tás ra azt a gép jár mû fecs ken dõt kell ter vez ni, amely tel jes lét szám mal ké pes vo nul ni. 3. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 3.3. d) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [3.3. A ri asz tá si fo ko za tok ter ve zé sé nél az aláb bi ak sze rint kell eljárni:] d) A ki emelt ri asz tá si fo ko zat nál a sa ját és a se gít ség - nyúj tás ra ér ke zõ tûz ol tó sá gok összes kü lön le ges sze rét be kell ter vez ni az e) pont ban fog lal tak figye lembevételével. 7. Az R. 5. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 3. szá mú mel lék le te lép. 8. (1) Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba és ez zel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Ri asz tá si és Se gít ség nyúj tá si Terv rõl, a hi va tá sos ön kor mány za ti és az ön kén tes tûz ol tó - sá gok mû kö dé si te rü le té rõl, va la mint a tûz ol tó sá gok vo nu - lá sa i val kap cso la tos költ sé gek meg té rí té sé rõl szóló 2/2003. (I. 14.) BM ren de let módosításáról szóló 51/2003. (XII. 19.) BM rendelet. (2) Az új RST terv adat la po kat, il let ve RST kö te tet, va - la mint a mó do sí tott RST terv adat la po kat e ren de let hatályba lépését kö ve tõ 30 na pon be lül kell el ké szí te ni és to váb bi 30 na pon belül kell jóváhagyni. Ju hász Gá bor s. k., bel ügy mi nisz té ri u mi po li ti kai ál lam tit kár

3 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 68/2004. (XII. 30.) BM rendelethez 1. számú melléklet 2/2003. (I. 14) BM rendelethez Készenléti szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok és az önkéntes tûzoltóságok mûködési területe BARANYA MEGYE KOMLÓ Ba kó ca Bo do lya bér Fel sõ eger szeg Hosszú he tény Husz tót Ká rász Kis besz ter ce Kis haj más Komló Ko vács szé ná ja Köb lény Li get Ma gya reg regy Ma gyar her te lend Ma gyar szék Mán fa Máza Me csek pö lös ke Mind szent go di sa Oroszló Palé Sásd Sza lat nak Szász vár Tófû Varga Vázs nok Vé kény Dom bó vár Ka pos vár Mo hács Pécs Sik lós Szek szárd Szi get vár le ges mû kö dé si kör ze te, va la mint: Ta má si ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. MOHÁCS Bab arc Bár Be ze dek Bor jád Bóly Du na szek csõ Er dõs má rok Fa ze kas bo da Fe ked Ge resd lak Gör csöny do bo ka Hí mes há za Iván dár da Ká toly Kis bud mér Kis nyá rád Köl ked Lány csók Lip pó Lip tód Majs Mar áza Má ri a ké ménd Mo hács Mo nyo ród Nagy bud mér Nagy nyá rád Pa lo ta bo zsok Sárok Sátorhely Som be rek Szajk Sze bény Sze der kény Szel lõ Szé kely sza bar Szûr Töt tös Ud var Ver send Vé ménd Baja Komló Pécs Sik lós Szek szárd Szi get vár le ges mû kö dé si kör ze te, valamint:

4 16552 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Bá csal más Tol na ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. PÉCS Aba li get Apát va rasd Ara nyos ga dány Áta Ba ko nya Bak sa Bel várd gyu la Ber kesd Bi csérd Bir ján Boda Bo gád Bo gád mind szent Cser kút Ege rág El lend Er dõs mecs ke Er zsé bet Gör csöny Gyód Hásságy Ke szü Ké kesd Kisasszonyfa Kis he rend Ko zár mis leny Kö kény Kõ vá gó szõ lõs Kõ vá gó töt tös Lot hárd Lo vász he tény Ma gyar sar lós Mar ton fa Nagy ko zár Nagy pall Olasz Orfû Ózd fa lu Páprád Pel lérd Pe re ked Pécs Pécs ba go ta Pé csud vard Pécs vá rad Po gány Re ge nye Ro mo nya Sze mely Szi lágy Szil vás Szõ ke Szõ kéd Ten ge ri Té seny Ve lény Zen gõ vár kony Zók Baja Barcs Dom bó vár Ka pos vár Komló Mo hács Nagy atád Sik lós Szek szárd Szi get vár le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Csur gó Ta má si Tol na ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. SIKLÓS Ad or jás Al só szent már ton Bab arc szõ lõs Ba ra nya híd vég Be re mend Bisse Bos ta Cún Csar nó ta Di ós visz ló Drá va cse hi Drá va cse pely Drá va pal ko nya Drá va pis ki Drá va sza bolcs Drá va szer da hely Egy há zas ha rasz ti Garé Gor di sa Har kány Hegy szent már ton

5 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Hi rics Il locs ka Ipacs fa Iván battyán Ká sád Kemse Ké mes Kisdér Kisharsány Kis ja kab fa Kiskassa Kis lip pó Kis szent már ton Kis ta pol ca Kis tót fa lu Ko vács hi da Kó rós La pán csa Lú zsok Ma gyar bóly Matty Márfa Má rok Nagy har sány Nagy tót fa lu Old Ócsárd Pal ko nya Pe terd Pécs de ve cser Piskó Pócsa Rád fal va Sámod Sik lós Sik lós bo dony Sik lós nagy fa lu Sza lán ta Sza por ca Sza va Té sen fa Tú rony Új pet re Vajsz ló Vej ti Vil lány Vil lány kö vesd Vo kány Za lá ta Komló Mo hács Pécs Szi get vár le ges mû kö dé si körzete. SZIGETVÁR Al ma mel lék Al más ke reszt úr Ba sal Bán fa Be sen ce Bog dá sa Bol dog asszony fa Boty ka pe terd Bük kösd Bü rüs Csá nyosz ró Cse bény Cser di Cser tõ Cson ka mind szent Dencs há za Dinnye ber ki Drá va fok Drá va i vá nyi Drá va ke resz túr Drá vasz tá ra End rõc Fel sõ szent már ton Gerde Gil ván fa Gyöngy fa Gyön gyös mel lék He les fa Het ve hely Ho bol Hor vát her te lend Ibafa Ka csó ta Ka tád fa Ká kics Két új fa lu Ki rály egy há za Kis dob sza Kis ta má si Ma gyar lu ka fa Ma gyar mecs ke Ma gyar te lek Mar kóc Ma ró csa Me re nye Mol vány Mozs gó Nagy csány Nagy dob sza Nagy pe terd Nagy váty

6 16554 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Ne mes ke Nyu got szen ter zsé bet Oko rág Okor völgy Pa ta pok lo si Pet tend Ró zsa fa Sellye So mogy apá ti So mogy hat van So mogy hárs ágy So mogy visz ló Só sver ti ke Su mony Sza bad szent ki rály Szent dé nes Szen te gát Szent ka ta lin Szent lász ló Szent lõ rinc Szi get vár Szörény Szu li mán Tek la fa lu Tót szent györgy Vá rad Vá sá ros béc Zá dor Lad (So mogy me gye) Pa tos fa (So mogy me gye) Barcs Ka pos vár Komló Mo hács Nagy atád Pécs Sik lós le ges mû kö dé si körzete. BÁCS-KISKUN MEGYE BAJA Baja Bács bo kod Bács bor sód Bácsszent györgy Bát mo nos tor Csá tal ja Csá voly Dá vod Du na fal va Ér sek csa nád Fel sõ szen ti ván Gara Her ceg szán tó Nagy ba racs ka Ne mes nád ud var Rém Sü kösd Sze rem le Vas kút Ho mo rúd (Ba ra nya me gye) Új mo hács (Ba ra nya me gye, Mo hács te le pü lés) Ka lo csa Kecs ke mét Kis kõ rös Kis kun fél egy há za Kis kun ha las Mo hács Szek szárd le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bá csal más Já nos hal ma Ke cel Solt vad kert Tol na ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: BÁCSALMÁS Mû kö dé si te rü le te: Bá csal más Bácsszõ lõs Csi ké ria Katy már Kun ba ja Ma da ras Mát étel ke Ta ta há za Ön kén tes tûz ol tó ság: JÁNOSHALMA Mû kö dé si te rü le te: Bo ro ta Já nos hal ma Ké les ha lom Mély kút

7 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y KALOCSA Apos tag Bá tya Drág szél Du na egy há za Du na pa taj Du na szent be ne dek Dus nok Ér sek hal ma Fajsz Fok tõ Gé der lak Hajós Harta Ho mok mégy Ka lo csa Mis ke Ordas Öreg cser tõ Solt Szak már Uszód Új te lek Baja Da bas Du na új vá ros Kecs ke mét Kis kõ rös Kis kun fél egy há za Kis kun ha las Paks Szek szárd le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bá csal más Já nos hal ma Ke cel Ke rek egy há za Kun szent mik lós Solt vad kert Sza bad szál lás Tol na ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: KECEL Mû kö dé si te rü le te: Csá szár töl tés Imrehegy Ke cel KECSKEMÉT Bal ló szög Hel vé cia Ja kab szál lás Kecs ke mét Nyárlõrinc Or go vány Városföld Baja Ceg léd Csong rád Da bas Du na új vá ros Ka lo csa Kis kõ rös Kis kun fél egy há za Kis kun ha las Kun szent már ton Paks Sze ged Szek szárd Szen tes Szol nok le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bá csal más Já nos hal ma Ke cel Ke rek egy há za Kun szent mik lós La jos mi zse Nagy kõ rös Solt vad kert Sza bad szál lás Ti sza föld vár Ti sza kécs ke ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: KEREKEGYHÁZA Mû kö dé si te rü le te: Ágas egy há za Fü löp há za Ke rek egy há za Kun ba racs

8 16556 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám KISKÕRÖS Akasz tó Csen gõd Du na te tét len Kas kan tyú Kis kõ rös Páhi Tab di Baja Ka lo csa Kecs ke mét Kis kun fél egy há za Kis kun ha las le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bá csal más Já nos hal ma Ke cel Ke rek egy há za Kun szent mik lós La jos mi zse Solt vad kert Sza bad szál lás ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. KISKUNFÉLEGYHÁZA Bu gac Bu gac pusz ta há za Fü löp ja kab Gát ér Jász szent lász ló Kis kun fél egy há za Kun szál lás Mó ric gát Pál mo nos to ra Pe tõ fi szál lás Szank Ti sza al pár Csen ge le (Csong rád me gye) Pusz ta szer (Csong rád me gye) Baja Csong rád Ka lo csa Kecs ke mét Kis kõ rös Kis kun ha las Kun szent már ton Sze ged Szen tes le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bá csal más Já nos hal ma Ke cel Ke rek egy há za La jos mi zse Nagy kõ rös Solt vad kert Sza bad szál lás Ti sza kécs ke ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. KISKUNHALAS Ba lo ta szál lás Csó lyos pá los Har ka kö töny Kel ebia Kis kun ha las Kis kun maj sa Kis szál lás Köm pöc Kun fe hér tó Pirtó Tom pa Zsa na Pusz ta mér ges (Csong rád me gye) Baja Ka lo csa Kecs ke mét Kis kõ rös Kis kun fél egy há za Sze ged le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bá csal más Já nos hal ma Ke cel Ke rek egy há za La jos mi zse Solt vad kert Sza bad szál lás ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te.

9 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ön kén tes tûz ol tó ság: KUNSZENTMIKLÓS Mû kö dé si te rü le te: Du na ve cse Kun pe szér Kun szent mik lós Szalk szent már ton Tass Apaj (Pest me gye) Ön kén tes tûz ol tó ság: LAJOSMIZSE Mû kö dé si te rü le te: Fel sõ la jos La dány be ne La jos mi zse Tá bor fal va (Pest me gye) Ön kén tes tûz ol tó ság: SOLTVADKERT Mû kö dé si te rü le te: Bó csa Solt vad kert Táz lár Ön kén tes tûz ol tó ság: SZABADSZÁLLÁS Mû kö dé si te rü le te: Fü löp szál lás Izsák Ku na dacs Solt szen tim re Sza bad szál lás Új solt Ön kén tes tûz ol tó ság: TISZAKÉCSKE Mû kö dé si te rü le te: La ki te lek Ti sza kécs ke Szent ki rály Ti sza je nõ (Jász-Nagy kun-szol nok me gye) Ti sza ug BÉKÉS MEGYE BÉKÉSCSABA Bé kés Bé kés csa ba Bél me gyer Csár da szál lás Csa ba sza ba di Csor vás Do boz Ge ren dás Kamut Két sop rony Kon do ros Kö rös tar csa Me zõ be rény Mu rony Sza bad kí gyós Tar hos Te lek ge ren dás Új kí gyós Gyula Szar vas Oros há za Me zõ ko vács há za Szeg ha lom le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ko má di ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. GYULA Elek Geszt Gyula Két egy há za Köt egyán Lö kös há za Méh ke rék Sarkad Sar kad ke reszt úr Új sza lon ta

10 16558 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Bé kés csa ba Me zõ ko vács há za Oros há za Szar vas Szeg ha lom le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ko má di ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. MEZÕKOVÁCSHÁZA Al más ka ma rás Bat to nya Domb egy ház Domb ira tos Ka sza per Ke ver mes Kis domb egy ház Kun ágo ta Ma gyar bán he gyes Ma gyar domb egy ház Med gyes bo dzás Med gye segy há za Me zõ he gyes Me zõ ko vács há za Nagy bán he gyes Nagy ka ma rás Pusz ta ott la ka Vég egy há za Bé kés csa ba Gyula Makó Oros há za Szar vas Szeg ha lom le ges mû kö dé si körzete. OROSHÁZA Bé kés sám son Csa ná da pá ca Gá do ros Kar dos kút Nagy szé nás Oros há za Pusz ta föld vár Tót kom lós Ár pád ha lom (Csong rád me gye) Eper jes (Csong rád me gye) Nagy má gocs (Csong rád me gye) Bé kés csa ba Gyula Hód me zõ vá sár hely Makó Me zõ ko vács há za Szar vas Szeg ha lom Szen tes le ges mû kö dé si körzete. SZARVAS Bé késszen tand rás Csa ba csûd Gyo ma end rõd Hu nya Kar dos Ör mény kút Szar vas Bé kés csa ba Gyula Kun szent már ton Me zõ ko vács há za Me zõ túr Oros há za Szeg ha lom Szen tes Szol nok le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ko má di Ti sza föld vár ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. SZEGHALOM Bu csa Dé va vá nya

11 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Fü zes gyar mat Ker tész szi get Kö rös la dány Okány Szeg ha lom Vész tõ Csök mõ (Haj dú-bi har me gye) Dar vas (Haj dú-bi har me gye) Be rettyó új fa lu Bé kés csa ba Gyula Kar cag Me zõ ko vács há za Me zõ túr Oros há za Püs pök la dány Szar vas le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Kis új szál lás Ko má di Kun he gyes ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ENCS Aba ú jal pár Aba új kér Aba új lak Aba új szol nok Aba új vár Al só gagy Al só va dász Arka Asza ló Bak ta kék Be ret Bol dog kõ új fa lu Bol dog kõ vár al ja Büt tös Cse nyé te Cso bád De tek Encs Fáj Fan csal Fel sõ dob sza Fel sõ gagy Fel sõ va dász Fony Forró Fu ló kércs Gad na Ga gya pá ti Gagy bá tor Gagy ven dé gi Ga rad na Gönc Gönc rusz ka Hal maj Hej ce Her nád büd Her nád cé ce Her nád kércs Her nád pet ri Her nád szen tand rás Her nád szur dok Her nád vé cse Hi das né me ti Hom rogd Ináncs Kány Kázs márk Ké ked Ke resz té te Kis ki nizs Korlát Krasz nok vaj da Kupa Léh Lit ka Méra Mo gyo rós ka Mo naj Nagy ki nizs No va jid rány Nyésta Pam lény Pá nyok Pere Pe re cse Pusz ta rad vány Rá sony sáp be rencs Re géc Se lyeb Sza la szend Szász fa Sze me re Szen tist ván bak sa Tel ki bá nya Tor nyos né me ti Vil mány Vi zsoly Zsuj ta

12 16560 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Ka zinc bar ci ka Me zõ kö vesd Mis kolc Ózd Sá to ral ja új hely Szend rõ Sze rencs Ti sza új vá ros le ges mû kö dé si körzete. KAZINCBARCIKA Agg te lek Alacs ka Al só szu ha Ba lajt Bán hor vá ti Be ren te Bold va Bor sod szi rák Da mak Dé des ta pol csány Dö vény Du bi csány Ede lény Fel sõ ke le csény Fel sõ nyá rád Hang ács Hegy meg Imola Irota Izsófalva Ják fal va Ka zinc bar ci ka Ku ri tyán Lak Lád be se nyõ Má lyin ka Mú csony Nagy bar ca Nyomár Or mos bá nya Ra gály Ru dolf te lep Sa jó gal góc Sa jó i ván ka Sa jó ka za Sa jó szent pé ter Sza ká csi Szu ha fõ Szu ha kál ló Tar do na To mor Trizs Vad na Zá dor fal va Zi liz Zu bogy Eger Encs Me zõ kö vesd Mis kolc Ózd Sá to ral ja új hely Szend rõ Sze rencs Ti sza új vá ros le ges mû kö dé si körzete Bé la pát fal va ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te MEZÕKÖVESD Bo gács Bor sod geszt Bor so di ván ka Bükk áb rány Bükk zsérc Cse rép fa lu Cse rép vár al ja Csin cse Eger lö võ Ge lej Kács Me zõ ke resz tes Me zõ kö vesd Me zõ nagy mi hály Me zõ nyá rád Né gyes Sály Szen tist ván Szo mo lya Tard Ti bold da róc Ti sza bá bol na Ti sza do rog ma Ti sza valk Vat ta Eger far mos (He ves me gye)

13 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Fü ze sa bony (He ves me gye) Me zõ sze me re (He ves me gye) Me zõ tár kány (He ves me gye) Szi ha lom (He ves me gye) Eger Encs Gyön gyös He ves Ka zinc bar ci ka Mis kolc Ózd Sá to ral ja új hely Szend rõ Sze rencs Ti sza fü red Ti sza új vá ros le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Abád sza lók Bé la pát fal va Egyek ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. MISKOLC Alsózsolca Ar nót Ber zék Bõcs Bükk ara nyos Bükk szent ke reszt Emõd Fel sõ zsol ca Gesz tely Har sány Her nád kak Her nád né me ti Kis gyõr Kis to kaj Kon dó Má lyi Mis kolc Nyék lád há za Onga Pa rasz nya Ra dos tyán Ré pás hu ta Sa jó bá bony Sa jó e cseg Sa jó ká pol na Sa jó ke resz túr Sa jó lád Sa jó lász ló fal va Sa jó pál fa la Sa jó pet ri Sa jó se nye Sa jó vá mos Szik szó Szir ma be se nyõ Varbó Deb re cen Eger Encs Haj dú ná nás He ves Ka zinc bar ci ka Me zõ kö vesd Nyír egy há za Ózd Sal gó tar ján Sá to ral ja új hely Szend rõ Sze rencs Szol nok Ti sza fü red Ti sza új vá ros le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Egyek Bé la pát fal va Ti sza vas vá ri ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. ÓZD Arló Bán ré ve Bor sod bó ta Bor sod ná dasd Bor sod szent györgy Bükk mo gyo rósd Cser mely Csok va o mány Do ma há za Farkaslyuk Gö mör szõ lõs Han gony Hét Jár dán há za Ke le mér

14 16562 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Ki ráld Kis si ká tor Lé nárd da róc Ne ké zseny Ózd Put nok Sa jó mer cse Sa jó né me ti Sa jó püs pö ki Sa jó ve lezd Sáta Serényfalva Up pony Szent do mon kos (He ves me gye) Eger Encs Ka zinc bar ci ka Me zõ kö vesd Mis kolc Sal gó tar ján Sá to ral ja új hely Szend rõ Sze rencs Ti sza új vá ros le ges mû kö dé si körzete Bé la pát fal va ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. SÁTORALJAÚJHELY Al só be rec ki Al só reg mec Bod rog ha lom Bod ro go la szi Bózs va Er dõ hor vá ti Fel sõ be rec ki Fel sõ reg mec Fil ke há za Fü zér Fü zér ka ja ta Fü zér kom lós Fü zér rad vány György tar ló Há rom hu ta Her ceg kút Hol ló há za Kar csa Karos Ke néz lõ Kis hu ta Kis roz vágy Kom lós ka Ko vács vá gás Mak kos hoty ka Mi kó há za Nagy hu ta Nagy roz vágy Nyíri Olasz lisz ka Pá cin Pál há za Pusz ta fa lu Sá ra zsa dány Sá ros pa tak Sá to ral ja új hely Ti sza cser mely Ti sza ka rád Tolcs va Vá gás hu ta Vaj dács ka Vá mos új fa lu Viss Vily vi tány Zal kod Encs Ka zinc bar ci ka Kis vár da Me zõ kö vesd Mis kolc Nyír egy há za Ózd Szend rõ Sze rencs Ti sza új vá ros le ges mû kö dé si körzete Ibrány ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si kör ze te. SZENDRÕ Abod Al só te le kes Becs ke há za Bód va len ke Bód va rá kó Bód va szi las Deb ré te

15 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Éger szög Fel sõ te le kes Gal vács Hid vé gar dó Jósvafõ Kánó Kom já ti Mar to nyi Me szes Per ku pa Ra ka ca Ra ka ca szend Ru da bá nya Sza lon na Szend rõ Szend rõ lád Szin Szin pet ri Szög li get Szõ lõ sar dó Szu hogy Te resz te nye Tor na ba ra kony Tor na ká pol na Tor na ná das ka Tor na szen tand rás Tor na szent ja kab Var bóc Visz ló Encs Ka zinc bar ci ka Me zõ kö vesd Mis kolc Ózd Sá to ral ja új hely Ti sza új vá ros le ges mû kö dé si körzete. SZERENCS Aba új szán tó Al só dob sza Bas kó Be kecs Bod rog ke resz túr Bod rog kis fa lud Cso baj Er dõ bé nye Go lop Le gyes bé nye Mád Me gya szó Me zõ zom bor Mo nok Prügy Rát ka Sima Sós tó fal va Sze gi Sze gi long Sze rencs Tak ta báj Tak ta har kány Tak ta ke néz Tak ta sza da Tar cal Tállya Ti sza la dány Ti sza lúc Ti sza tar dos To kaj Új csa ná los Encs Ka zinc bar ci ka Me zõ kö vesd Mis kolc Nyír egy há za Ózd Sá to ral ja új hely Szend rõ Ti sza új vá ros le ges mû kö dé si körzete Ibrány ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si kör ze te. TISZAÚJVÁROS Árok tõ Gi rincs He jõ bá ba He jõ ke resz túr He jõ kürt He jõ pa pi He jõ sza lon ta Igrici Kesz nyé ten Kis csécs Kö röm

16 16564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Me zõ csát Muhi Nagy csécs Ne mes bikk Osz lár Ónod Sa jó híd vég Sa jó ö rös Sa jó szö ged Szak áld Ti sza ke szi Ti sza pal ko nya Ti sza tar ján Ti sza új vá ros Fo lyás (Haj dú-bi har me gye) Pol gár (Haj dú-bi har me gye) Ti sza gyu la há za (Haj dú-bi har me gye) Új ti kos (Haj dú-bi har me gye) Deb re cen Encs Haj dú ná nás Ka zinc bar ci ka Me zõ kö vesd Mis kolc Nyír egy há za Ózd Sá to ral ja új hely Szend rõ Sze rencs Ti sza fü red le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bal ma zúj vá ros Egyek Haj dú bö ször mény Haj dú szo bosz ló Ibrány Ti sza vas vá ri Új fe hér tó ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. CSONGRÁD MEGYE CSONGRÁD Csong rád Csany te lek Felgyõ Tö mör kény Hód me zõ vá sár hely Kecs ke mét Kis kun fél egy há za Kun szent már ton Makó Sze ged Szen tes le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ke rek egy há za La jos mi zse Ti sza föld vár Ti sza kécs ke ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. HÓDMEZÕVÁSÁRHELY Hód me zõ vá sár hely Már té lyi Mind szent Szék ku tas Csong rád Makó Oros há za Sze ged Szen tes le ges mû kö dé si körzete. MAKÓ Amb róz fal va Apát fal va Csa ná dal ber ti Csa nád pa lo ta Fe renc szál lás Föl de ák Ki rály he gyes Ki szom bor Klá ra fal va Kö vegy Ma gyar csa nád Makó Ma ros le le Nagy ér

17 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Nagy lak Ó föl de ák Pit va ros Csong rád Hód me zõ vá sár hely Me zõ ko vács há za Oros há za Sze ged Szen tes le ges mû kö dé si körzete. SZEGED Algyõ Ásott ha lom Baks Ba lás tya Bor dány Deszk Dóc Do ma szék Forráskút Kis te lek Kü bek há za Mó ra ha lom Ó pusz ta szer Rösz ke Ru zsa Öt tö mös Sán dor fal va Szaty maz Sze ged Ti sza szi get Új szen ti ván Ül lés Zá kány szék Zsom bó Baja Bé kés csa ba Csong rád Hód me zõ vá sár hely Kecs ke mét Kis kun fél egy há za Kis kun ha las Makó Me zõ ko vács há za Oros há za Szar vas Szen tes Szol nok le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bá csal más Já nos hal ma Solt vad kert ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. SZENTES De re kegy ház Fá bi án se bes tyén Nagy tõ ke Szeg vár Szen tes Csong rád Hód me zõ vá sár hely Kecs ke mét Kis kun fél egy há za Kun szent már ton Makó Oros há za Sze ged Szar vas le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ke rek egy há za Ti sza föld vár Ti sza kécs ke ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: BICSKE Mû kö dé si te rü le te: Al csút do boz Bics ke Bod mér Csab di Fel csút Mány Óba rok Új ba rok Vér tes bog lár FEJÉR MEGYE

18 16566 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Her ceg ha lom (Pest me gye) Tök (Pest me gye) Zsám bék (Pest me gye) DUNAÚJVÁROS Adony Ba racs Be lo i an nisz Bes nyõ Da ru szent mik lós Du na új vá ros Elõ szál lás Iván csa Kis apos tag Kulcs Me zõ fal va Nagy ve nyim Perkáta Pusz ta sza bolcs Rác al más Sza bad egy há za Érd Ka lo csa Kis kõ rös Paks Sár bo gárd Szé kes fe hér vár le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ke cel Ke rek egy há za Kun szent mik lós Mór Solt vad kert Sza bad szál lás Ta má si Vál ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: MÓR Mû kö dé si te rü le te: Ba kony cser nye Ba lin ka Bo dajk Csó ka kõ Mór Nagy ve leg Pusz ta vám Söréd SÁRBOGÁRD Alap Al só szen ti ván Cece Dég Han tos Igar Kálóz La jos ko má rom Me zõ szi las Nagy ka rá csony Nagy lók Sár bo gárd Sáregres Sár ke reszt úr Sárosd Sár szent ágo ta Vaj ta Be lecs ka (Tol na me gye) Bi kács (Tol na me gye) Ke szõ hi deg kút (Tol na me gye) Kis szé kely (Tol na me gye) Nagy szé kely (Tol na me gye) Ozo ra (Tol na me gye) Pál fa (Tol na me gye) Si mon tor nya (Tol na me gye) Tol na né me di (Tol na me gye) Dom bó vár Du na új vá ros Paks Siófok Szek szárd Szé kes fe hér vár le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Mór Tab Ta má si Tol na ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te.

19 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y SZÉKESFEHÉRVÁR Aba Ba kony kú ti Csák be rény Csák vár Csór Csõsz Fe hér vár csur gó Füle Gánt Gár dony Isz ka szent györgy Isz ti mér Jenõ Ká pol nás nyék Kin cses bá nya Kis láng Kõ szár hegy Lep sény Lo vas be rény Ma gyar al más Me zõ szent györgy Moha Na dap Ná dasd la dány Pá kozd Pátka Páz mánd Pol gár di Sár ke resz tes Sár ke szi Sár szent mi hály Se re gé lyes So po nya Su ko ró Sza bad battyán Szé kes fe hér vár Tác Úr hi da Ve len ce Ver eb Vér te sa csa Zá moly Zi chy új fa lu Ba la ton fûz fõ Dom bó vár Du na új vá ros Érd Gyõr Ka lo csa Ka pos vár Ko má rom Paks Pétfürdõ Sár bo gárd Siófok Szek szárd Ta ta bá nya Veszp rém le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton fü red Ba la ton bog lár Bics ke Mór Orosz lány Tab Ta má si Vál ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: VÁL Mû kö dé si te rü le te: Ba racs ka Gyúró Ka já szó Ta bajd Tor das Vál GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYE CSORNA Acsa lag Árpás Bá gyog szo vát Bar bacs Bezi Bo don hely Bo gyosz ló Bõ sár kány Ca kó há za Csor na Dõr Egye d Ene se Farád Fe hér tó Gyõr sö vény ház

20 16568 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Jo ba há za Kis ba bot Kóny Mag ló ca Ma gyar ke reszt úr Mar ko ta bö dö ge Mér ges Mó ri chi da Páli Pász to ri Po tyond Rá ba csa nak Rá ba csé csény Rá ba por dány Rá ba se bes Rá ba szen tand rás Rá ba szent mi hály Rá ba szent mik lós Rá ba ta má si Ráb ca ka pi So bor Sop ron né me ti Szany Szil Szil sár kány Tár nok ré ti Vág Zse be há za Gyõr Ka pu vár Mo son ma gya ró vár Pápa Sárvár Sop ron le ges mû kö dé si körzete. GYÕR Abda Bõny Börcs Du na szeg Du na szent pál Écs Fel péc Gö nyû Gyö mö re Gyõr Gyõ rasszony fa Gyõr la da mér Gyõrság Gyõr sze me re Gyõ rúj ba rát Gyõ rúj fa lu Gyõr zá moly Ikrény Ka jár péc Kis bajcs Ko ron có Kun szi get Me zõ örs Nagy bajcs Nagy szent já nos Nyalka Nyúl Öt te vény Pan non hal ma Páz mánd fa lu Pér Ra vazd Rá ba pa to na Rét alap Ro mánd Si ká tor So ko ró pát ka Tar ján pusz ta Táp Táp szent mik lós Té nyõ Tét Töl tés ta va Vá mos sza ba di Veszp rém var sány Vé nek Ba kony pé terd Lázi Csor na Ka pu vár Ko má rom Mo son ma gya ró vár Pápa Pétfürdõ Sárvár Sop ron Szé kes fe hér vár Szom bat hely Ta ta bá nya Veszp rém le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Csep reg Kisbér

21 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kõ szeg Mór Na gyig mánd Orosz lány ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. KAPUVÁR Agya gosszer gény Ba bót Be led Ci rák Csa pod Csá ford já nos fa Csér Dé nes fa Eber gõc Edve Fertõd Fer tõ end réd Fer tõ szent mik lós Fer tõ szép lak Gyóró Himód Hö vej Iván Ka pu vár Kis fa lud Mi há lyi Osli Pe tõ há za Pusz ta csa lád Rá ba ke cöl Rép ce sze me re Röj tök mu zsaj Sarród Szárföld Va dos fa Vá sá ros fa lu Vesz kény Vit nyéd Csá nig (Vas me gye) Rép ce lak (Vas me gye) Csor na Gyõr Mo son ma gya ró vár Pápa Sárvár Sop ron le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Csep reg Kõ szeg ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. MOSONMAGYARÓVÁR Ás vány rá ró Be ze nye Dar nó zse li Du na ki li ti Du na re me te Du na szi get Fe ke te er dõ Ha lá szi He gyes ha lom Hé der vár Já nos som or ja Ká roly há za Kim le Kis bo dak Le vél Lé bény Li pót Má ri a kál nok Me csér Mo son ma gya ró vár Mo son szent mik lós Mo son szol nok Püs ki Raj ka Új ró na fõ Vár ba log Csor na Gyõr Ka pu vár Sop ron le ges mû kö dé si körzete. SOPRON Ág fal va Fer tõ boz Fer tõ ho mok Fertõrákos Harka Hegy kõ Hi deg ség

22 16570 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Kóp há za Lövõ Nagy cenk Nagy lózs Ne mes kér Pe resz teg Pinnye Sop ron Sop ron hor pács Sop ron kö vesd Újkér Völ csej Csor na Gyõr Ka pu vár Mo son ma gya ró vár Sárvár Szom bat hely le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Csep reg Kõ szeg ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: BALMAZÚJVÁROS Mû kö dé si te rü le te: Bal ma zúj vá ros Hor to bágy HAJDÚ-BIHAR MEGYE BERETTYÓÚJFALU Ártánd Ba kon szeg Bedõ Be rek bö ször mény Be rettyó új fa lu Bi har dancs há za Bi har ke resz tes Bi har tor da Bojt De recs ke Furta Gá bor ján Hen ci da Ko nyár Me zõ pe terd Me zõ sas Nagy ke re ki Szent pé ter szeg Tépe Told Ván csod Ve kerd Zsá ka Deb re cen Haj dú ná nás Kar cag Püs pök la dány Szeg ha lom le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Haj dú bö ször mény Haj dú szo bosz ló Ko má di Lé ta vér tes ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. DEBRECEN Bocs ka i kert Deb re cen Fü löp Haj dú ba gos Haj dú sám son Mi ke pércs Nyí ra csád Nyír adony Nyírábrány Nyírmártonfalva Sáránd Vá mos pércs Be rettyó új fa lu Bé kés csa ba Haj dú ná nás Kar cag Mis kolc Nyír bá tor Nyír egy há za Püs pök la dány Szeg ha lom Szol nok Ti sza fü red Ti sza új vá ros le ges mû kö dé si kör ze te, va la mint:

23 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Bal ma zúj vá ros Csen ger Egyek Haj dú bö ször mény Haj dú szo bosz ló Ibrány Ko má di Lé ta vér tes Sza koly Ti sza vas vá ri Új fe hér tó ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: EGYEK Mû kö dé si te rü le te: Egyek Ti sza cse ge Új szent mar gi ta Ön kén tes tûz ol tó ság: HAJDÚBÖSZÖRMÉNY Mû kö dé si te rü le te: Haj dú bö ször mény Haj dú had ház Tég lás Ön kén tes tûz ol tó ság: KOMÁDI Mû kö dé si te rü le te: Ma gyar ho mo rog Ko má di Kö rös sza kál Kör összeg apá ti Úji ráz Bi ha rug ra (Bé kés me gye) Kö rös nagy har sány (Bé kés me gye) Kö rös új fa lu (Bé kés me gye) Me zõ gyán (Bé kés me gye) Zsa dány (Bé kés me gye) Ön kén tes tûz ol tó ság: LÉTAVÉRTES Mû kö dé si te rü le te: Álmosd Ba ga mér Esz tár Hosszú pá lyi Kis mar ja Ko kad Lé ta vér tes Mo nos tor pá lyi Po csaj Új lé ta HAJDÚNÁNÁS Gör be há za Haj dú do rog Haj dú ná nás Be rettyó új fa lu Deb re cen Nyír egy há za Püs pök la dány Ti sza új vá ros le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bal ma zúj vá ros Egyek Haj dú bö ször mény Haj dú szo bosz ló Sza koly Ti sza vas vá ri Új fe hér tó ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: HAJDÚSZOBOSZLÓ Mû kö dé si te rü le te: Ebes Haj dú szo bosz ló Haj dú szo vát Nagy he gyes PÜSPÖKLADÁNY Bá ránd Bi har nagy ba jom Föl des Kaba Nagy rá bé Nád ud var Püs pök la dány Sáp Sárrétudvari Sze rep Te tét len

24 16572 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Be rettyó új fa lu Deb re cen Haj dú ná nás Kar cag Szeg ha lom Ti sza fü red le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Abád sza lók Bal ma zúj vá ros Haj dú szo bosz ló Kis új szál lás Ko má di Kun he gyes ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: BÉLAPÁTFALVA Mû kö dé si te rü le te: Ba la ton Be köl ce Bé la pát fal va Bükk szent már ton Mi kó fal va Mó nos bél Nagy vis nyó Szil vás vá rad HEVES MEGYE EGER Al deb rõ An dor nak tá lya Bá tor Bo dony Bükk szen ter zsé bet Bükk szék Dem jén Eger Eger bak ta Eger bocs Eger cse hi Eger sza lók Eger szó lát Er dõ kö vesd Fe dé mes Fel deb rõ Fel sõ tár kány He ves ara nyos Is ten me ze je Ká pol na Ke re csend Kis fü zes Mak lár Mát ra de recs ke Nagy tá lya Nosz vaj No vaj Os to ros Parád Pé ter vá sá ra Recsk Sirok Szaj la Szar vas kõ Szúcs Tar na le lesz Tar na szent má ria Ter pes Tó fa lu Vá ra szó Ver pe lét Gyön gyös Hat van He ves Jász be rény Ka zinc bar ci ka Me zõ kö vesd Mis kolc Ózd Sal gó tar ján Szol nok Ti sza fü red le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bé la pát fal va Egyek Pász tó ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. GYÖNGYÖS Aba sár Ad ács Atkár Detk Do mosz ló Gyön gyös Gyön gyös ha lász

25 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Gyön gyös oro szi Gyön gyös pa ta Gyön gyös soly mos Gyön gyös tar ján Hal ma jug ra Ka rá csond Kis ná na Lu das Mar kaz Mát ra szen tim re Nagy fü ged Nagy ré de Pa rád sas vár Ró zsa szent már ton Szü csi Vá mos györk Vécs Vi son ta Visz nek Eger Gö döl lõ Hat van He ves Jász be rény Sal gó tar ján le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bé la pát fal va Pász tó ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. HATVAN Apc Bol dog Csány Ecséd Hat van He réd Hort Lõ rin ci Nagy kö ké nyes Pe tõ fi bá nya Zagy va szán tó Bér (Nóg rád me gye) Bu ják (Nóg rád me gye) Egy há zas den ge leg (Nóg rád me gye) Er dõ kürt (Nóg rád me gye) Er dõt ar csa (Nóg rád me gye) Hé ha lom (Nóg rád me gye) Kál ló (Nóg rád me gye) Kis bá gyon (Nóg rád me gye) Pa lo tás (Nóg rád me gye) Szi rák (Nóg rád me gye) Va nyarc (Nóg rád me gye) Gal ga hé víz (Pest me gye) Kar tal (Pest me gye) Tura (Pest me gye) Ver seg (Pest me gye) Jász fény sza ru (Jász-Nagy kun-szol nok me gye) Ba las sa gyar mat Eger Gö döl lõ Gyön gyös He ves Jász be rény Nagy ká ta Sal gó tar ján Vác le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bé la pát fal va Pász tó Vá mos mi ko la ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. HEVES Átány Be se nyõ te lek Bo co nád Dor mánd Er dõ te lek Erk He ves He ves ve ze kény Kál Komp olt Kömlõ Nagy út Pély Tar na bod Tar na mé ra Tar na örs Tar na szent mik lós Tar na zsa dány Tenk Ti sza ná na Za ránk Já szi vány (Jász-Nagy kun-szol nok me gye) Jász szen tand rás (Jász-Nagy kun-szol nok me gye)

26 16574 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Eger Gyön gyös Hat van Jász be rény Kar cag Me zõ kö vesd Szol nok Ti sza fü red le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Abád sza lók Bé la pát fal va ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Ön kén tes tûz ol tó ság: ABÁDSZALÓK Mû kö dé si te rü le te: Abád sza lók Ti sza bu ra Ti sza derzs Kis kö re (He ves me gye) JÁSZBERÉNY Alattyán Já nos hi da Jász al só szent györgy Jász apá ti Jász ágó Jász árok szál lás Jász be rény Jász bol dog há za Jász dó zsa Jász fel sõ szent györgy Jász já kó hal ma Jászkisér Jász te lek Pusz ta mo nos tor Eger Gyön gyös Hat van He ves Kar cag Me zõ túr Nagy ká ta Szol nok Ti sza fü red le ges mû kö dé si körzete. KARCAG Be rek für dõ Kar cag Kun ma da ras Be rettyó új fa lu Deb re cen He ves Jász be rény Me zõ túr Püs pök la dány Szeg ha lom Szol nok Ti sza fü red le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Abád sza lók Bal ma zúj vá ros Egyek Haj dú szo bosz ló Kis új szál lás Ko má di Kun he gyes ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: KISÚJSZÁLLÁS Mû kö dé si te rü let: Fegy ver nek Ken de res Kis új szál lás Ör mé nyes Ecseg fal va (Bé kés me gye) Ön kén tes tûz ol tó ság: KUNHEGYES Mû kö dé si te rü le te: Kun he gyes Ti sza bõ Ti sza gyen da Ti sza roff To maj mo nos to ra

27 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y KUNSZENTMÁRTON Cser ke szõ lõ Csé pa Kun szent már ton Mes ter szál lás Nagy rév Öcsöd Sze le vény Ti sza i no ka Ti sza kürt Ti sza sas Szen tes Szar vas Csong rád Kecs ke mét Kis kun fél egy há za Me zõ túr Szol nok le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: La jos mi zse Ti sza föld vár Ti sza kécs ke ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. MEZÕTÚR Kétpó Kun csor ba Me zõ hék Me zõ túr Túr ke ve Jász be rény Kar cag Kun szent már ton Szar vas Szeg ha lom Szol nok Ti sza fü red le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Kis új szál lás Kun he gyes Ti sza föld vár ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. SZOLNOK Be seny szög Csa ta szög Huny ad fal va Jász la dány Kõ te lek Nagy kö rû Rá kó czi fal va Sza jol Szász be rek Szol nok Ti sza püs pö ki Ti sza süly Ti sza te nyõ Ti sza vár kony Tó szeg Tö rök szent mik lós Új szász Ve zseny Zagy va ré kas Ceg léd Gyön gyös Hat van He ves Jász be rény Kar cag Kecs ke mét Kun szent már ton Me zõ túr Nagy ká ta Püs pök la dány Szar vas Szeg ha lom Szen tes Ti sza fü red le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Abád sza lók Kis új szál lás Kun he gyes La jos mi zse Nagy kõ rös Ti sza föld vár Ti sza kécs ke ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te.

28 16576 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Ön kén tes tûz ol tó ság: TISZAFÖLDVÁR Mû kö dé si te rü le te: Ci bak há za Ken gyel Martfû Rá kó czi új fa lu Ti sza föld vár TISZAFÜRED Na gyi ván Ti sza fü red Ti sza i gar Ti sza örs Ti sza szen tim re Ti sza szõ lõs Po rosz ló (He ves me gye) Sa rud (He ves me gye) Új lõ rinc fal va (He ves me gye) Deb re cen Eger He ves Jász be rény Kar cag Me zõ kö vesd Me zõ túr Püs pök la dány Szol nok Ti sza új vá ros le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Abád sza lók Bal ma zúj vá ros Egyek Haj dú bö ször mény Haj dú szo bosz ló Kis új szál lás Kun he gyes ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE ESZTERGOM An na völgy Csol nok Dág Do rog Dö mös Esz ter gom Kesz tölc Le ány vár Má ria ha lom Pi lis csév Pi lis ma rót Sárisáp Úny Bu da pest Érd Ko má rom Nyer ges új fa lu Szent end re Ta ta bá nya le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Kisbér Na gyig mánd Pomáz ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: KISBÉR Mû kö dé si te rü le te: Aka Ács tesz ér Ász ár Ba kony bánk Ba kony sár kány Ba kony szom bat hely Bár so nyos Csat ka Csá szár Csép Ete Ke rék te le ki Kisbér Réde Súr Vért es ket hely KOMÁROM Al más fü zi tõ Ács Bá bol na Du na al más

29 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ko má rom Mo csa Na szály Nesz mély Esz ter gom Gyõr Nyer ges új fa lu Szé kes fe hér vár Ta ta bá nya le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Kisbér Mór Na gyig mánd Orosz lány ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: NAGYIGMÁND Mû kö dé si te rü le te: Bana Csém Ki sig mánd Na gyig mánd Szák szend Tár kány NYERGESÚJFALU Baj na Ba jót Epöl Lá bat lan Mo gyo rós bá nya Nagy sáp Nyer ges új fa lu Süt tõ Tát To kod To ko dal tá ró Esz ter gom Ko má rom Ta ta bá nya le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bics ke Kisbér Na gyig mánd Orosz lány ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: OROSZLÁNY Mû kö dé si te rü le te: Dad Kecs kéd Orosz lány TATABÁNYA Baj Bo kod Du na szent mik lós Gyer mely Hé reg Kocs Köm lõd Kör nye Szár li get Szo mód Szo mor Tar dos Tar ján Tata Ta ta bá nya Vár gesz tes Vér tes som ló Vér tes szõ lõs Vér tes tol na Szár (Fej ér me gye) Esz ter gom Érd Gyõr Ko má rom Nyer ges új fa lu Szent end re Szé kes fe hér vár le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bics ke Kisbér Mór Na gyig mánd Orosz lány Pomáz Vál ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te.

30 16578 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám NÓGRÁD MEGYE BALASSAGYARMAT Ba las sa gyar mat Bánk Becs ke Ber cel Bo kor Bor sos be rény Cser hát ha láp Cser hát su rány Cser hát szen ti ván Cseszt ve Csi tár De ber csény Dej tár Dré gely pa lánk Ér sek vad kert Fel sõ told Gal ga gu ta Ga ráb He ren csény Hol ló kõ Hont Hor pács Hu gyag Iliny Ipoly ve ce Két bo dony Kis ecset Kutasó Lu dány ha lá szi Ma gyar nán dor Mo ho ra Nagy lóc Nagy oro szi Nóg rád kö vesd Nóg rád mar cal Nóg rád sáp Nóg rád si pek Nóg rád sza kál Õr ha lom Pa tak Pat varc Pusz ta ber ki Rét ság Ri móc Rom hány Szan da Szá tok Szé csén ke Szen te Szé csény Szügy Te rény Te res ke Tol mács Var sány Hat van Sal gó tar ján Vác le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Pász tó Vá mos mi ko la ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: PÁSZTÓ Mû kö dé si te rü le te: Al só told Csé cse Ecseg Job bá gyi Ko zárd Mát ra szõ lõs Mát ra ve re bély Pász tó Sám son há za Szar vas ge de Szur dok püs pö ki Tar SALGÓTARJÁN Bár na Bá tony te re nye Ce red Do rog há za Egy há zas ger ge End re fal va Etes Ipoly tar nóc Ka ran csal ja Ka rancs be rény Ka rancs ke szi Ka rancs la puj tõ Ka rancs ság Ka zár Kis har tyán Kis bár kány

31 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Lit ke Luc fal va Márk há za Mát ra mind szent Mát ra no vák Mát ra sze le Mát ra te re nye Mi hály ger ge Ma gyar géc Nagy bár kány Nagy ke reszt úr Nemti Nóg rád me gyer Pi liny Rá kó czi bá nya Sal gó tar ján Ság új fa lu Szal ma tercs Sós har tyán Szé csény fel fa lu Szi las po gony Szu ha Vizs lás Za bar Ivád (He ves me gye) Mát ra bal la (He ves me gye) Ba las sa gyar mat Eger Gö döl lõ Gyön gyös Hat van Ózd Vác le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bé la pát fal va Pász tó Vá mos mi ko la ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. PEST MEGYE CEGLÉD Abony Al ber tir sa Ceg léd Ceg léd ber cel Cse mõ Dán szent mik lós Jász ka ra je nõ Kõ rös te tét len Mi ke bu da Tá pió szõ lõs Tör tel Új szil vás Da bas Gö döl lõ Jász be rény Kecs ke mét Mo nor Nagy ká ta Szi get szent mik lós Szol nok Vác le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ke rek egy há za Kun szent mik lós La jos mi zse Nagy kõ rös Sza bad szál lás Ti sza kécs ke ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. DABAS Al só né me di Bu gyi Da bas Her nád Inárcs Ka kucs Ócsa Ör kény Pusz ta vacs Ta tár szent györgy Új har tyán Új len gyel Bu da pest Ceg léd Érd Gö döl lõ Ka lo csa Kecs ke mét Mo nor Nagy ká ta Szi get szent mik lós Vác le ges mû kö dé si kör ze te, va la mint:

32 16580 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Ke rek egy há za Kun szent mik lós La jos mi zse Nagy kõ rös Rác ke ve Sza bad szál lás Ti sza kécs ke ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. ÉRD Bi a tor bágy Bu da örs Diósd Érd Páty Pusz ta zá mor Sós kút Száz ha lom bat ta Tár nok Tö rök bál int Er csi (Fej ér me gye) Etyek (Fej ér me gye) Mar ton vá sár (Fej ér me gye) Rác ke reszt úr (Fej ér me gye) Bu da pest Ceg léd Da bas Du na új vá ros Esz ter gom Gö döl lõ Mo nor Nagy ká ta Nyer ges új fa lu Szent end re Szé kes fe hér vár Szi get szent mik lós Ta ta bá nya Vác le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bics ke Pomáz Rác ke ve Vál ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. GÖDÖLLÕ Aszód Bag Dány Do mony Er dõ ker tes Gal ga má csa Gö döl lõ Hé víz györk Iklad Isa szeg Ke re pes Kis tar csa Mo gyo ród Sza da Valkó Vá ceg res Vác ki súj fa lu Vác szent lász ló Ve res egy ház Zsám bok Ba las sa gyar mat Bu da pest Ceg léd Da bas Gyön gyös Hat van Jász be rény Kecs ke mét Mo nor Nagy ká ta Sal gó tar ján Szol nok Vác le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Pász tó Vá mos mi ko la ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te.

33 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y MONOR Bé nye Csév ha raszt Gom ba Gyömrõ Káva Mag lód Men de Mo nor Nyár egy há za Pé te ri Pi lis Sülysáp Úri Üllõ Va sad Ve csés Bu da pest Ceg léd Da bas Gö döl lõ Nagy ká ta Szi get szent mik lós Vác le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Nagy kõ rös ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. NAGYKÁTA Farmos Kóka Nagy ká ta Pánd Szent lõ rinc ká ta Szent már ton ká ta Tá pi ó bics ke Tá pió györ gye Tá pi ó ság Tá pi ó sze csõ Tá pió sze le Tá pi ó szent már ton Tó al más Bu da pest Ceg léd Da bas Gö döl lõ Hat van Jász be rény Mo nor Szi get szent mik lós Szol nok Vác le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Nagy kõ rös ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: NAGYKÕRÖS Mû kö dé si te rü le te: Ko csér Nagy kõ rös Nyárs apát Ön kén tes tûz ol tó ság: POMÁZ Mû kö dé si te rü le te: Bu da ka lász Cso bán ka Pi lisszán tó Pi lisszent ke reszt Pomáz Ön kén tes tûz ol tó ság: RÁCKEVE Mû kö dé si te rü le te: Ápor ka Döm söd Kis kun lac há za Ló rév Ma kád Rác ke ve Szi get be cse Szi get szent már ton Szi get új fa lu SZENTENDRE Du na bog dány Kis oro szi Le ány fa lu Pi lisszent lász ló Pócs me gyer Szent end re

34 16582 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Szi get mo nos tor Ta hi tót fa lu Vi seg rád Bu da pest Esz ter gom Érd Szi get szent mik lós le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Pomáz ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. SZIGETSZENTMIKLÓS Dél egy há za Du na ha rasz ti Du na var sány Ha lász te lek Ma jos há za Szi get csép Szi get ha lom Szi get szent mik lós Tak sony Tö köl Se gít ség nyúj tá si kör zet: Bu da pest Ceg léd Da bas Érd Gö döl lõ Mo nor Nagy ká ta Szent end re Vác le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Kun szent mik lós Pomáz Rác ke ve ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. VÁC Acsa Cso mád Csö rög Csõ vár Gal ga györk Göd Ipoly da másd Kismaros Kis né me di Kosd Kós pal lag Má ri a noszt ra Nagy ma ros Õr bottyán Penc Püs pök hat van Püs pök szi lágy Rád Szob Szo ko lya Szõd Szõd li get Vác Vác du ka Vá char tyán Vác rá tót Ve rõ ce Ze be gény Al só pe tény (Nóg rád me gye) Ber ke nye (Nóg rád me gye) Di ós je nõ (Nóg rád me gye) Fel sõ pe tény (Nóg rád me gye) Ke szeg (Nóg rád me gye) Le génd (Nóg rád me gye) Né zsa (Nóg rád me gye) Nóg rád (Nóg rád me gye) Nõ tincs (Nóg rád me gye) Õs agárd (Nóg rád me gye) Szen de hely (Nóg rád me gye) Ba las sa gyar mat Bu da pest Ceg léd Da bas Gö döl lõ Hat van Jász be rény Mo nor Nagy ká ta le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Pász tó Vá mos mi ko la ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te.

35 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ön kén tes tûz ol tó ság: VÁMOSMIKOLA Mû kö dé si te rü le te: Ber ne ce ba rá ti Ke men ce Pe rõ csény Tésa Nagy bör zsöny Ipoly töl gyes Let kés Vá mos mi ko la Ön kén tes tûz ol tó ság: BALATONBOGLÁR Mû kö dé si te rü le te: Ba la ton bog lár Ba la ton feny ves Ba la ton lel le Ba la ton õszöd Ba la ton sze mes Fo nyód Gyugy Ka rád Lát rány Or da cse hi So mogy ba bod So mogy túr Szõ lõs gyö rök Visz SOMOGY MEGYE BARCS Ba bó csa Barcs Bol hó Cso ko nya vi son ta Da rány Drá va gár dony Drá va ta má si He resz nye Ho mok szent györgy Ist ván di Kas té lyos dom bó Kál mán csa Kom lósd La kó csa Pé ter hi da Po tony Ri nya új lak Ri nya új nép So mo gya racs Szent bor bás Szu lok Tót új fa lu Víz vár Ka pos vár Mar ca li Nagy atád Siófok Szi get vár le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton bog lár Csur gó Tab ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: CSURGÓ Mû kö dé si te rü le te: Bé la vár Csur gó Csur gó nagy mar ton Gyé ké nyes Iharos Iha ros be rény Inke Õr ti los Porrog Por rog szent ki rály Por rog szent pál So mogy bük kösd So mogy csi csó So mogy ud var hely Szent a Zá kány Zá kány fa lu KAPOSVÁR Al só bo gát Baté Bár dud var nok Bod rog Bonnya Bõ szén fa

36 16584 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Büs sü Cser én fa Csom bárd Csö köly Ecseny Edde Fel sõ mo cso lád Fiad Fonó Ga dács Ga más Gálosfa Gige Göl le Haj más Hed re hely Hen cse He tes Igal Jákó Juta Ka dar kút Ka pos fõ Ka pos gyar mat Ka pos ho mok Ka pos ke reszt úr Ka pos mé rõ Ka pos szer da hely Ka pos új lak Ka pos vár Ka zsok Kára Kisasszond Kis bár apá ti Kis gya lán Kis kor pád Kõ kút Ma gyar atád Ma gyar eg res Mer nye Me zõ cso ko nya Nagy ba jom Orci Osz to pán Pa ta lom Pat ca Pál ma jor Po lány Rák si Ri nya ko vá csi Sán tos Si mon fa So mo dor So mo gya csa So mogy asza ló So mogy dö röcs ke So mogy gesz ti So mogy jád So mogy sárd So mogy szil Szen na Szent ba lázs Szent gá los kér Szil vásszent már ton Szorosad Ta szár Tö rök kop pány Újvárfalva Várda Visnye Zi mány Zse lic kis fa lud Zse lic kis lak Zse lic szent pál Ba ra nya je nõ (Ba ra nya me gye) Ba ra nya szent györgy (Ba ra nya me gye) Göd re (Ba ra nya me gye) Szágy (Ba ra nya me gye) Tor más (Ba ra nya me gye) Barcs Dom bó vár Komló Mar ca li Nagy atád Siófok Szi get vár le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton bog lár Csur gó Tab Ta má si ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. MARCALI Ba la ton ke reszt úr Ba la ton má ria für dõ Ba la ton új lak Bö hö nye Bu zsák Csá kány Csö mend Fõ nyed Ga dány Hács Hol lád

37 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Hosszú víz Ke le víz Két hely Kis be rény Len gyel tó ti Li bic koz ma Mar ca li Mesz teg nyõ Nagy sza ká csi Nem es déd Ne mes kis fa lud Ne mes vid Nik la Öreg lak Pamuk Pusz ta ko vá csi Sá voly So mogy fajsz So mogy sám son So mogy si mo nyi So mogy szent pál So mogy vá mos So mogy vár So mogy zsit fa Szeg er dõ Sze nyér Szõ ke dencs Tap sony Tás ka Ti kos Var ász ló Vése Barcs Ka pos vár Keszt hely Len ti Nagy atád Nagy ka ni zsa Siófok le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton bog lár Csur gó Tab ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. NAGYATÁD Bak há za Be leg Ber zen ce Bol hás Gör ge teg Háromfa Ka szó Kis ba jom Kutas Lá bod Mike Nagy atád Nagy kor pád Öt vös kó nyi Ri nya be se nyõ Ri nya szent ki rály Se gesd So mogy szob Sza bás Ta rany Barcs Ka pos vár Mar ca li Nagy ka ni zsa Siófok Szi get vár le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton bog lár Csur gó Tab ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. SIÓFOK Ádánd Ba la to nend réd Ba la ton föld vár Ba la ton sza ba di Ba la ton szár szó Bál vá nyos Ke re ki Kõ rös hegy Kötcse Nagy be rény Nagy cse pely Nyim Pusz ta sze mes Ság vár Siófok Si ó jut Som Szán tód Szó lád

38 16586 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Te le ki Za már di Enying (Fej ér me gye) Má tyás domb (Fej ér me gye) Me zõ ko má rom (Fej ér me gye) Sza bad híd vég (Fej ér me gye) Fel sõ nyék (Tol na me gye) Ba la ton vi lá gos (Veszp rém me gye) Ba la ton fûz fõ Barcs Dom bó vár Ka pos vár Mar ca li Nagy atád Sár bo gárd Szé kes fe hér vár le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton bog lár Ba la ton fü red Tab Ta má si ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: TAB Mû kö dé si te rü le te: An docs Bá bony me gyer Be deg kér Ka poly Kánya Lul la Mik ló si Ná gocs Sér sek szõ lõs So mogy eg res So mogy meggyes Tab Ten gõd Tor vaj Zala Zics SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE Ön kén tes tûz ol tó ság: CSENGER Mû kö dé si te rü le te: Csász ló Cse göld Csen ger Csen ger si ma Csen ge rúj fa lu Darnó Ga csály Gar bolc Her mán szeg Jánk maj tis Kis hó dos Kis na mény Kom lód tót fa lu Méh te lek Nagy hó dos Pátyod Porcsalma Ro zsály Sza mo san gya los Sza mos becs Sza mos sá lyi Sza mos ta tár fal va Tisz ta be rek Túrricse Tyu kod Ura Zaj ta Ön kén tes tûz ol tó ság: IBRÁNY Mû kö dé si te rü le te: Bal sa Besz te rec Buj Gá va ven csel lõ Ibrány Nagy ha lász Pa szab Ti sza ber cel Ti sza rád Ti sza te lek Vas me gyer KISVÁRDA Ajak Anarcs Ara nyos apá ti Ber kesz Domb rád Döge

39 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Fé nyes lit ke Gem zse Gé gény Gyu la há za Gyüre Ilk Jéke Kék cse Kisvarsány Kis vár da Las kod Lö võ pet ri Me zõ la dány Nagy var sány Nyírkarász Nyír lö võ Nyírmada Nyír tass Pap Pátroha Pet ne há za Rét köz be rencs Sza bolcs bá ka Sza bolcs ve res mart Ti sza ka nyár Tor nyos pál ca Új domb rád Új ke néz Ci gánd (Bor sod-aba új-zemp lén me gye) Dá móc (Bor sod-aba új-zemp lén me gye) Lá ca csé ke (Bor sod-aba új-zemp lén me gye) Ri cse (Bor sod-aba új-zemp lén me gye) Sem jén (Bor sod-aba új-zemp lén me gye) Rév le ány vár (Bor sod-aba új-zemp lén me gye) Zemp lé na gárd (Bor sod-aba új-zemp lén me gye) Má té szal ka Nyír bá tor Nyír egy há za Sá to ral ja új hely Zá hony le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Csen ger Ibrány Sza koly Új fe hér tó ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. MÁTÉSZALKA Ba ra bás Be reg da róc Be reg su rány Bot pa lád Cé gény dá nyád Csa holc Csa ro da Fá bi án há za Fe hér gyar mat Fülesd Fül pös da róc Ge lé nes Géb er jén Gu lács Gyõr te lek Gyü gye He te fe jér cse Ho dász Jánd Jármi Kán tor já no si Kér sem jén Kisar Kis pa lád Kissze ke res Ko csord Kölcse Kö mö rõ Ló nya Ma gos li get Mánd Má rok pa pi Má té szal ka Má tyus Mérk Mi lo ta Na gyar Nagy do bos Na gye csed Nagy sze ke res Náb rád Ne mes bor zo va Nyír csa holy Nyír ká ta Nyír meggyes Nyír pa rasz nya Olcsva Olcs va a pá ti Ópályi Ökö ri tó fül pös Õr Pa nyo la Pa pos Pe nyi ge Pusz ta do bos Rá polt Ro hod Son kád Sza mos kér

40 16588 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Sza mosszeg Sza mo súj lak Szat már cse ke Tar pa Tá kos Ti bor szál lás Ti sza a dony Ti sza becs Ti sza csé cse Ti sza ke re cseny Ti sza kó ród Ti sza szal ka Ti sza vid Ti va dar Tu nyog ma tolcs Tú rist ván di Uszka Vaja Vál laj Vá mos atya Vá mos oro szi Vá sá ros na mény Zsa ro lyán Kis vár da Nyír bá tor Nyír egy há za Zá hony le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Csen ger Ibrány Sza koly Új fe hér tó ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. NYÍRBÁTOR Bá tor li get En csencs Kál ló sem jén Kis lé ta Má ria pócs Nyír bá tor Nyír bél tek Nyír bo gát Nyír csá szá ri Nyírderzs Nyírgyulaj Nyír lu gos Nyír pi lis Nyír vas vá ri Ó fe hér tó Öm böly Pe nész lek Piricse Pócs pet ri Te rem Deb re cen Kis vár da Má té szal ka Nyír egy há za Zá hony le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bal ma zúj vá ros Csen ger Haj dú bö ször mény Ibrány Sza koly Új fe hér tó ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. NYÍREGYHÁZA Apagy Bak ta ló ránt há za Be se nyõd De me cser Kál mán há za Ke me cse Kék Kótaj Le ve lek Magy Nagy cser kesz Nagy kál ló Nap kor Nyír bog dány Nyír egy há za Nyí rib rony Nyír já kó Nyírkércs Nyír pa zony Nyír te lek Nyír tét Nyír tu ra Ra ka maz Ra mo csa há za Sényõ Sza bolcs Szé kely Ti már Ti sza nagy fa lu

41 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Deb re cen Haj dú ná nás Kis vár da Má té szal ka Mis kolc Nyír bá tor Sá to ral ja új hely Sze rencs Ti sza új vá ros Zá hony le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bal ma zúj vá ros Csen ger Egyek Haj dú bö ször mény Ibrány Sza koly Ti sza vas vá ri Új fe hér tó ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: SZAKOLY Mû kö dé si te rü le te: Bal kány Biri Bö köny Gesz te réd Nyír gel se Nyír mi hály di Sza koly Ön kén tes tûz ol tó ság: TISZAVASVÁRI Mû kö dé si te rü le te: Szor gal ma tos Ti sza da da Ti sza dob Ti sza esz lár Ti sza lök Ti sza vas vá ri Ön kén tes tûz ol tó ság: ÚJFEHÉRTÓ Mû kö dé si te rü le te: Ér pa tak Új fe hér tó ZÁHONY Benk Eper jes ke Gyõ röcs ke Ko mo ró Mán dok Ti sza bez déd Ti sza mo gyo rós Ti sza szent már ton Tu zsér Zá hony Zsurk Kis vár da Má té szal ka Nyír bá tor Nyír egy há za le ges mû kö dé si körzete. TOLNA MEGYE DOMBÓVÁR At ta la Csib rák Csi kós tõt tõs Dal mand Dom bó vár Döb rö köz Dúzs Gyulaj Já gó nak Ka pos pu la Ka posszek csõ Kis vej ke Ko cso la Kurd Lá pa fõ Len gyel Mu csi Nak Szakcs Vá rong Al só mo cso lád (Ba ra nya me gye) Ág (Ba ra nya me gye) Bi kal (Ba ra nya me gye)

42 16590 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Egy há zas ko zár (Ba ra nya me gye) Ge ré nyes (Ba ra nya me gye) Hegy hát ma róc (Ba ra nya me gye) Kis va szar (Ba ra nya me gye) Má gocs (Ba ra nya me gye) Me ké nyes (Ba ra nya me gye) Me zõd (Ba ra nya me gye) Nagy haj más (Ba ra nya me gye) Szár ász (Ba ra nya me gye) Tar rós (Ba ra nya me gye) Té kes (Ba ra nya me gye) Vá sá ros dom bó (Ba ra nya me gye) Cso ma (So mogy me gye) Ker cse li get (So mogy me gye) Mos dós (So mogy me gye) Nagy ber ki (So mogy me gye) Sza ba di (So mogy me gye) Ka pos vár Komló Paks Sár bo gárd Siófok Szek szárd le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton bog lár Tab Ta má si Tol na ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. PAKS Bölcs ke Du na föld vár Du na szent györgy Ger jen Györ köny Kaj dacs Ma do csa Nagy do rog Né met kér Paks Pusz ta hen cse Sár szent lõ rinc Dom bó vár Du na új vá ros Ka lo csa Sár bo gárd Szek szárd le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Kun szent mik lós Ta má si Tol na ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. SZEKSZÁRD Al só ná na Al só nyék Apar hant Báta Bá ta a pá ti Bá ta szék Bony hád Bony hád va rasd Cikó Decs Di ós be rény Fel sõ ná na Grá bóc Gyönk Györe Harc Hõ gyész Iz mény Ka kasd Ka laz nó Kéty Kis do rog Kis má nyok Kis tor más Kölesd Me di na Misz la Mór ágy Mõ csény Mucs fa Mur ga Nagy má nyok Nagy vej ke Õcsény Pör böly Sár pi lis Si ó a gárd Sza ka dát Szál ka Szá razd Szed res Szek szárd

43 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ten ge lic Te vel Ud va ri Var sád Vár al ja Vár domb Zá vod Zom ba Hi das (Ba ra nya me gye) Me csek ná dasd (Ba ra nya me gye) Ó bá nya (Ba ra nya me gye) Ó fa lu (Ba ra nya me gye) Baja Dom bó vár Ka lo csa Komló Mo hács Paks Pécs Sár bo gárd le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bá csal más Já nos hal ma Ta má si Tol na ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: TAMÁSI Mû kö dé si te rü le te: Ér tény Fürged Ireg szem cse Kop pány szán tó Ma gyar ke szi Nagy kó nyi Nagy szo koly Pin ce hely Re göly Sza kály Ta má si Úji reg Ön kén tes tûz ol tó ság: TOLNA Mû kö dé si te rü le te: Bo gyisz ló Fadd Fá cán kert Tol na Ön kén tes tûz ol tó ság: CSEPREG VAS MEGYE Mû kö dé si te rü le te: Bõ Bük Csep reg Gór Ik lan be rény Lócs Saj tos kál Si ma ság Tor más li get Tö mörd Egy há zas fa lu (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) Gya ló ka (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) Sza kony (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) Und (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) Zsi ra (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) KÖRMEND Al só szöl nök Al só új lak Apá tist ván fal va Csá kány do rosz ló Cse hi Cse hi mind szent Csö röt nek Da ra bos hegy Dö bör hegy Dö rös ke Egy há zas hol lós Egy há zas rá dóc Fel sõ já nos fa Fel sõ ma rác Fel sõ szöl nök Gasz tony Ger se ka rát Ha las tó Ha logy Ha rasz ti fa lu Hegy hát ho dász Hegy hát sál Hegy hát szent ja kab Hegy hát szent már ton Is pánk Ivánc Ka ta fa Ke mes ta ród fa Két völgy

44 16592 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Kis rá kos Kon dor fa Kör mend Ma gyar lak Ma gyar nád al ja Ma gyar sze csõd Mol na sze csõd Nagy köl ked Nagy miz dó Nagy rá kos Ná dasd Ne mes med ves Ne mes rem pe hol lós Orfalu Oszkó Õri ma gya rósd Õri szent pé ter Pan kasz Pin ka mind szent Püs pök mol ná ri Rá ba gyar mat Rá ba híd vég Rá dóc köl ked Rá tót Rö nök Sárfimizdó Szak nyér Sza kony fa lu Sza la fõ Szar vas kend Szent gott hárd Szent pé ter fa Szõ ce Te le kes Va sal ja Vas szent mi hály Vas vár Vi szák Csö de (Zala me gye) Oz mán bükk (Zala me gye) Vas pör (Zala me gye) Za la hás hágy (Zala me gye) Za la lö võ (Zala me gye) Len ti Sárvár Szom bat hely Za la eger szeg le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Csep reg Kõ szeg Za la szentg rót ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: KÕSZEG Mû kö dé si te rü le te: Bo zsok Cák Hor vát zsi dány Kiszsidány Kõ szeg Kõ szeg do rosz ló Kõ szeg paty Kõ szeg szer da hely Lu kács há za Ne mes csó Ólmod Pe resz nye Pusz ta csó Ve lem Rép ce vis (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) SÁRVÁR Bejc gyer tyá nos Boba Bor gá ta Bö göt Bö gö te Cell dö mölk Cher nel há za da mo nya Csem pesz ko pács Csé nye Csip ke rek Csön ge Duka Eger völgy Egy há zas he tye Gér ce Hegy fa lu Hosszú pe resz teg Ikervár Jákfa Já nos há za Kar akó Káld Kám Ke léd Ke me nes ká pol na Ke me nes ma ga si Ke me nes mi hály fa Ke me nes pál fa Ke me nes söm jén Ke me nes szent már ton Ke nye ri

45 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kis som lyó Köcsk Me gye híd Meggyes ko vá csi Mes ter há za Mes te ri Nagy ge resd Nagy si mo nyi Ne mes ke reszt úr Ne mes kocs Ne mes lá dony Nick Nyõ gér Ostffyasszonyfa Ölbõ Pá póc Pe cöl Porpác Pósfa Rá ba paty Rép ce szent györgy Rum Sárvár Sit ke Só tony Sze les te Sze me nye To korcs Tom pa lá dony Ura i új fa lu Vas eger szeg Vashosszúfalu Vasszil vágy Vá mos csa lád Vásárosmiske Vát Vö nöck Zsennye Zsé deny Ka mond (Veszp rém me gye) Ajka Csor na Ka pu vár Keszt hely Kör mend Len ti Pápa Sop ron Szom bat hely Za la eger szeg le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Csep reg Kõ szeg Sümeg Ta pol ca Za la szentg rót ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. SZOMBATHELY Acsád Ba lo gu nyom Boz zai Bu csu Doz mat Fel sõ csa tár Gen csa pá ti Gya nó ge re gye Gyön gyös fa lu Hor vát lö võ Ják Ke néz Ki su nyom Mesz len Narda Ná rai Ne mes bõd Ne mes kol ta Perenye Por nó apá ti Rá ba töt tös Sal kö ves kút Sé Sorkifalud Sor ki ká pol na So rok po lány Söp te Szom bat hely Ta na kajd Táp lán szent ke reszt To rony Vasasszonyfa Vas ke resz tes Vassurány Vasszé csény Vép Ka pu vár Kör mend Len ti Sárvár Sop ron Za la eger szeg le ges mû kö dé si kör ze te, va la mint:

46 16594 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Csep reg Kõ szeg Za la szentg rót ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. VESZPRÉM MEGYE AJKA Ajka Apá ca tor na Ba kony pö lös ke Bor ször csök Cseh bá nya De ve cser Doba Ha lim ba Isz káz Ka polcs Ka ra kó ször csök Kis ber zseny Kis lõd Ko lon tár Ma gyar po lány Nosz lop Nyirád Oroszi Öcs Pula Pusz ta mis ke Som ló je nõ Som ló vá sár hely Szõc Ta li án dö rögd Tüs ke vár Úr kút Vá ros lõd Vi gánt pe tend Ba da csony to maj Ba la ton fûz fõ Keszt hely Kör mend Pápa Pétfürdõ Sárvár Veszp rém le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton fü red Sümeg Ta pol ca Za la szentg rót ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. BADACSONYTOMAJ Áb ra hám hegy Ba da csony to maj Ba da csony tör de mic Ba la ton csi csó Ba la to ne de rics Ba la ton he nye Ba la ton ren des Ba la ton sze pezd Hegy ma gas Káp ta lan tó ti Kék kút Kõ vá gó örs Kö ves kál Mind szent kál la Mon osz ló Ne mes gu lács Ne mes vi ta Ó bu da vár Rév fü löp Salföld Szen tan tal fa Szent bék kál la Szent ja kab fa Szig li get Ta gyon Zán ka Ajka Ba la ton fûz fõ Keszt hely Pápa Pétfürdõ Veszp rém le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton fü red Sümeg Ta pol ca ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te.

47 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ön kén tes tûz ol tó ság: BALATONFÜRED Mû kö dé si te rü le te: Aszófõ Ba la to na ka li Ba la ton fü red Ba la ton szõ lõs Ba la ton ud va ri Cso pak Dör gi cse Lo vas Ör vé nyes Pa loz nak Pé csely Ti hany Vá szoly BALATONFÛZFÕ Al só örs Ba la ton al má di Ba la ton fõ ka jár Ba la ton fûz fõ Ba la ton ke ne se Ki rály szen tist ván Li tér Pap ke szi Vi lo nya Ajka Ba da csony to maj Pápa Pétfürdõ Sár bo gárd Veszp rém Siófok Szé kes fe hér vár le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton bog lár Ba la ton fü red Mór Sümeg Tab Ta pol ca ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. PÁPA Ad ász te vel Ador ján há za Ba kony bél Ba kony já kó Ba kony kop pány Ba kony ság Ba kony szen ti ván Ba kony szücs Ba kony ta má si Béb Bé kás Csót Csög le Dab rony Dáka Döb rön te Ege ral ja Egy há zas ke szõ Far kas gye pû Gan na Ge cse Gic Ho mok bö dö ge Ke me nes hõ gyész Ke me nesszent pé ter Kerta Kiscsõsz Kis pi rit Kisszõlõs Kup Kül sõ vat Lo vász pa to na Ma gyar gencs Ma lom sok Mar cal ger ge lyi Mar cal tõ Me zõ lak Mi hály há za Na gya csád Na gya lá sony Nagy dém Nagy gyi mót Nagy pi rit Nagy te vel Ne mes gör zsöny Ne messza lók Né met bá nya Nóráp

48 16596 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Nyá rád Pápa Pá pa de res ke Pá pa ko vá csi Pá pa sa la mon Pá pa tesz ér Som ló szõ lõs Som ló ve cse Ta ká csi Ugod Va nyo la Va szar Vár ke szõ Vid Vinár Mer se vát (Vas me gye) Szer gény (Vas me gye) Ba kony gyi rót (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) Ba kony szent lász ló (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) Csik vánd (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) Fe nyõ fõ (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) Gyar mat (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) Sze re cseny (Gyõr-Mo son-sop ron me gye) Ajka Ba da csony to maj Ba la ton fûz fõ Csor na Gyõr Ka pu vár Pétfürdõ Sárvár Veszp rém le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Kisbér Sümeg Ta pol ca ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: SÜMEG Mû kö dé si te rü le te: Ba zsi Bo dor fa Dab ronc Csab ren dek Gó gán fa Gye pü ka ján He tye fõ Hosz tót Káp ta lan fa Me gyer Ne mes hany Ri gács Sümeg Sü megp rá ga Szen tim re fal va Ukk Veszp rém gal sa Za la er dõd Za la gyö mö rõ Za la meggyes Za la szeg vár Kis vá sár hely (Zala me gye) Za la szán tó (Zala me gye) Ön kén tes tûz ol tó ság: TAPOLCA Mû kö dé si te rü le te: Gyu la ke szi He gyesd Kis apá ti Le sen ce fa lu Le sen ce ist vánd Le sen ce to maj Mo nos tor apá ti Ra pos ka Sáska Ta pol ca Uzsa Za la ha láp PÉTFÜRDÕ Ber hi da Csaj ág Cse tény Haj más kér Jásd Kün gös Öskü Õsi Pétfürdõ Szá pár Tés Vár pa lo ta Ajka Ba da csony to maj Ba la ton fûz fõ Gyõr Pápa

49 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Szé kes fe hér vár Veszp rém le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton fü red Kisbér Mór Sümeg Ta pol ca ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. VESZPRÉM Ba kony ná na Ba kony szent ki rály Ba ko nyosz lop Bar nag Bánd Bor za vár Csesz nek Du dar Ep lény Fel sõ örs Hárs kút He rend Hi deg kút Ló kút Már kó Mencs hely Na gyesz ter gár Nagy vá zsony Ne mes vá mos Olasz fa lu Pén zes gyõr Porva Sóly Szent gál Szent ki rály sza bad ja Tót vá zsony Veszp rém Veszp rém fajsz Vö rös tó Zirc Ajka Ba da csony to maj Ba la ton fûz fõ Gyõr Keszt hely Pápa Pétfürdõ Sárvár Siófok Szé kes fe hér vár le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton fü red Kisbér Mór Sümeg Ta pol ca ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. ZALA MEGYE KESZTHELY Al só pá hok Ba la ton gyö rök Bó ka há za Cser szeg to maj Di ós kál Ege ra ra csa Esz ter gály hor vá ti Fel sõ pá hok Gétye Gye nes di ás Hévíz Kar macs Keszt hely Li get fal va Ne mes bük Pa csa Rezi Sár mel lék Sü meg cse hi Szent györgy vár Szent pé te rúr Ti laj Val lus Vár völgy Vin dor nya fok Vin dor nya lak Vin dor nya szõ lõs Vo nyarc vas hegy Za la apá ti Za la csány Za la ig ri ce Za la kö ves kút Za la sza bar Za la szent már ton Za la vár Ba la ton be rény (So mogy me gye) Ba la ton szent györgy (So mogy me gye) Vörs (So mogy me gye)

50 16598 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Ajka Ba da csony to maj Kör mend Len ti Mar ca li Nagy ka ni zsa Sárvár Za la eger szeg le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Ba la ton bog lár Csur gó Sümeg Ta pol ca Za la szentg rót ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. LENTI Al só szen ter zsé bet Bag lad Bar la hi da Bá za ke rettye Bel sõ sárd Bö de há za Cser ta la kos Cseszt reg Csö mö dér Csör nye föld Dob ri Fel sõ szen ter zsé bet Gá bor ján há za Gosz to la Gu tor föl de Her nyék Ik lód bör dõ ce Ká lóc fa Ká nya vár Ker ka ba ra bás Ker ka fal va Ker ka ku tas Ker ka szent ki rály Ker ka tes kánd Kiscsehi Kissziget Koz ma domb ja Kül sõ sárd Lasz to nya Lend va de des Lend va ja kab fa Len ti Lis pe szen ta dor ján Lo vá szi Ma gyar föld Ma róc Má rok föld Mi ke ka rá csony fa Mu ra sze me nye Ne mes nép Nova Or ta há za Páka Pór szom bat Pör de föl de Pusz ta apá ti Ra mo csa Resz nek Ré dics Szent györgy völgy Szent mar git fal va Szent pé ter föl de Szé csi szi get Szi jár tó há za Szil vágy Tor ma föl de Tor nyi szent mik lós Za la bak sa Za la szom bat fa Ze bec ke Ba ján se nye (Vas me gye) Ker ca szo mor (Vas me gye) Ker kás ká pol na (Vas me gye) Ma gyar szom bat fa (Vas me gye) Szat ta (Vas me gye) Ve le mér (Vas me gye) Keszt hely Kör mend Nagy ka ni zsa Za la eger szeg le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Csur gó ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. NAGYKANIZSA Al só rajk Ba la ton ma gya ród Bá nok szent györgy Be cse hely Be lez na Bocs ka Borsfa

51 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Bör zön ce Bu csu ta Csa pi Esz te reg nye Felsõrajk Fi tye ház Fûz völgy Ga lam bok Ga ra bonc Gelse Gel se szi get Ha hót Ho mok ko má rom Hosszú völgy Ka cor lak Ke re cseny Ki li mán Kis ré cse Kis tol mács Le te nye Li szó Ma gyar szent mik lós Ma gyar szer da hely Mi háld Mol ná ri Mu ra ke resz túr Murarátka Nagy ba kó nak Nagy ka ni zsa Nagy ré cse Nagy ra da Ne mes pát ró Ol tárc Orosz tony Pat Pet ri ven te Pö lös ke fõ Pötréte Ri gyác Sand Sem jén há za Sormás Surd Szent lisz ló Sze pet nek Tót szent már ton Tót szer da hely Új ud var Val ko nya Várfölde Zajk Za la ka ros Za la ko már Za la me re nye Za la sár szeg Za la szent ba lázs Za la szent ja kab Za la új lak Po gány szent pé ter (So mogy me gye) Barcs Keszt hely Len ti Mar ca li Nagy atád Za la eger szeg le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Csur gó Za la szentg rót ön kén tes tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le te. ZALAEGERSZEG Ali bán fa Al más há za Al só ne mes apá ti Ba bos döb ré te Ba god Bak Bak tüt tös Becs völ gye Be ze réd Boc föl de Bon cod föl de Böde Bú csú szent lász ló Csa tár Cson ka hegy hát Dob ron hegy Eger vár Gel lén há za Gom bos szeg Gösfa Gyû rûs Ha gyá ros bö rönd Hot tó Iborfia Ká vás Ke men dol lár Ke mén fa Kis bu csa Kis ku tas Kis pá li Kus tán szeg Lak hegy Lic kó va do mos Mi lej szeg

52 16600 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Mi se fa Nagy ka por nak Nagy ku tas Nagy len gyel Nagy pá li Ne mes apá ti Ne mes he tés Ne mes rá dó Ne mes sán dor há za Ne messzen tand rás Né met fa lu Or bá nyos fa Or mánd lak Pad ár Pál fi szeg Pe tõ he nye Pet ri ke resz túr Pó ka sze petk Pö lös ke Pusz ta e de rics Pusz ta ma gya ród Pusz ta szent lász ló Sa lom vár Sárhida Söj tör Szent koz ma domb ja Tes kánd Tó fej Vas bol dog asszony Vöc könd Za la bol dog fa Za la cséb Za la eger szeg Za la ist vánd Za la szent györgy Za la szen ti ván Za la szent lõ rinc Za la szent mi hály Za la tár nok And rás fa (Vas me gye) Bér bal ta vár (Vas me gye) Gyõr vár (Vas me gye) Hegy hát szent pé ter (Vas me gye) Mi kosszép lak (Vas me gye) Nagy ti laj (Vas me gye) Olasz fa (Vas me gye) Pá csony (Vas me gye) Pe tõ mi hály fa (Vas me gye) Ajka Ba da csony to maj Keszt hely Kör mend Len ti Nagy ka ni zsa Sárvár Szom bat hely le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Csep reg Csur gó Sümeg Ta pol ca Za la szentg rót ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Ön kén tes tûz ol tó ság: ZALASZENTGRÓT Mû kö dé si te rü le te: Batyk Döb rö ce Dötk Kal lósd Ke hi da kus tány Kis gör bõ Mi hály fa Nagy gör bõ Óhíd Pa kod Sénye Sza la pa Tür je Za la bér Za la szentg rót Za la szent lász ló Za la vég FÕVÁROSI TÛZOLTÓ-PARANCSNOKSÁG Bu da pest, to váb bá Bu da je nõ Bu da ke szi Csö mör Du na ke szi Ecser Fel sõ pa kony Fót Gyál Nagy ko vá csi Nagy tar csa Pé cel Perbál Pi lis bo ros je nõ Pi lis csa ba Pi lis jász fa lu

53 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Pi lisszen ti ván Pi lis vö rös vár Re me te szõ lõs Solymár Tel ki Tinnye Üröm Da bas Du na új vá ros Esz ter gom Érd Gö döl lõ Mo nor Nagy ká ta Nyer ges új fa lu Szent end re Szé kes fe hér vár Szi get szent mik lós Ta ta bá nya Vác le ges mû kö dé si kör ze te, valamint: Bics ke Pomáz Rác ke ve Vál Vá mos mi ko la ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le te. Meg jegy zés: A hi va tá sos ön kor mány za ti tûz ol tó-pa rancs nok sá gok el sõd le ges mû kö dé si kör ze té hez, il let ve az ön kén tes tûz ol - tó sá gok mû kö dé si te rü le té hez tar to zik a fel so rolt hely sé - gek köz igaz ga tá si ha tá rán be lü li va la mennyi bel te rü let és kül te rü let.

54 16602 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám 2. számú melléklet a 68/2004. (XII. 30.) BM rendelethez 3. szá mú mel lék let a 2/2003. (I. 14.) BM ren de let hez Tûz ol tó ság neve: Címe: Te le fon szá ma: A Riasztási és Segítségnyújtási Tervadatlap formai követelményei RIASZTÁSI ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI TERVADATLAP Település neve MINTA 1. Meg kö ze lí té si út vo nal és aka dá lyai: Ri asz tá si sor rend: Riasztási fokozat A raj megnevezése Létszáma Felszerelés típusa 1 Vo nu lás tá vol sá ga, ide je I. II. III. IV. V. Kiemelt K 3. Köz mû vál la lat (víz-, gáz-, elekt ro mos mû vek) ügye le té nek címe, te le fon szá ma: km-ben percben Szer ve zet meg ne ve zé se, címe: Szer ve zet meg ne ve zé se, címe: Szer ve zet meg ne ve zé se, címe: Te le fon: Te le fon: Te le fon: 4. Leg kö ze leb bi el sõ se gély nyúj tá si le he tõ ség címe, te le fon szá ma: Szer ve zet meg ne ve zé se, címe: Te le fon: 5. Az igény be ve he tõ tûz ol tó egye sü let ri asz tá sá nak módja: A tûz ol tó egye sü let meg ne ve zé se: Te le fon nap pal: Te le fon éj jel: Rá di ón: 6. A lé te sít mé nyi tûz ol tó ság igény be vé te lé nek és ri asz tá sá nak módja: Ka ri ta tív szer ve ze tek igény be vé te lé nek le he tõ sé gei és módjai: A felszerelés típusánál a gépjármû típusát kell megjeleníteni.

55 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tûz ol tá si és Mû sza ki Men té si Terv vel ren del ke zõ lé te sít mé nyek cím jegy zé ke: Hely ben igény be ve he tõ gé pek, anya gok jegy zé ke: IGÉNYBE VEHETÕ GÉPEK ÉS ANYAGOK JEGYZÉKE MINTA Telephely Gépek, felszerelések típusa, anya gok meg ne ve zé se Jellemzõ paraméter (teljesítmény, mennyi - ség stb.) Igény be vé te li kor lá to zás Engedélyezõ Helyszínre juttatás módja VÁLTOZÁSOK NYILVÁNTARTÁSA MINTA Sorszám Változás helye RST lap szám Változás leírása Változást bejelentõ Bejelentés dátuma Megjegyzés 3. számú melléklet a 68/2004. (XII. 30.) BM rendelethez 5. szá mú mel lék let a 2/2003. (I. 14.) BM ren de let hez A Regionális Mûszaki Mentõ Bázisok mûködési területe Budapest Ba las sa gyar mat Bics ke Ön kén tes Tûz ol tó ság (a to váb bi ak ban: ÖT) Bu da pest Da bas Du na új vá ros Esz ter gom Érd Gö döl lõ Gyön gyös Hat van Kun szent mik lós ÖT Mo nor Nyer ges új fa lu Orosz lány ÖT Pász tó ÖT Po máz ÖT Rác ke ve ÖT Sal gó tar ján Szent end re Szé kes fe hér vár Szi get szent mik lós Ta ta bá nya Vác

56 16604 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Vál ÖT Vá mos mi ko la ÖT le ges mû kö dé si kör ze te és ön kén tes tûz ol tó sá gok (ÖT) mû kö dé si te rü le te. Se gít ség nyúj tá si kör zet: Gyõr Mis kolc Pécs Sze ged Szol nok Veszp rém Mû sza ki Men tõ Bá zi sok el sõd le ges mû kö dé si kör ze te. Debrecen Bal ma zúj vá ros ÖT Be rettyó új fa lu Csen ger ÖT Deb re cen Egyek ÖT Haj dú bö ször mény ÖT Haj dú ná nás Haj dú szo bosz ló ÖT Ibrány ÖT Kis vár da Ko má di ÖT Lé ta vér tes ÖT Má té szal ka Nyír bá tor Nyír egy há za Püs pök la dány Sza koly ÖT Szeg ha lom Ti sza vas vá ri ÖT Új fe hér tó ÖT Zá hony le ges mû kö dé si kör ze te és ön kén tes tûz ol tó sá gok (ÖT) mû kö dé si te rü le te. Se gít ség nyúj tá si kör zet: Mis kolc Szol nok Mû sza ki Men tõ Bá zi sok el sõd le ges mû kö dé si kör ze te Csor na Gyõr Ka pu vár Gyõr Kisbér ÖT Ko má rom Mo son ma gya ró vár Na gyig mánd ÖT Pápa Sop ron le ges mû kö dé si kör ze te és ön kén tes tûz ol tó sá gok (ÖT) mû kö dé si te rü le te. Se gít ség nyúj tá si kör zet: Bu da pest Veszp rém Za la eger szeg Mû sza ki Men tõ Bá zi sok el sõd le ges mû kö dé si kör ze te. Miskolc Bé la pát fal va ÖT Eger Encs Ka zinc bar ci ka Me zõ kö vesd Mis kolc Ózd Sá to ral ja új hely Szend rõ Sze rencs Ti sza új vá ros hi va tá sos Ön kor mány za ti Tûz ol tó-pa rancs nok sá gok el - sõd le ges mû kö dé si kör ze te. Se gít ség nyúj tá si kör zet: Bu da pest Deb re cen Szol nok Mû sza ki Men tõ Bá zi sok el sõd le ges mû kö dé si kör ze te. Baja Barcs Dom bó vár Ka pos vár Komló Mo hács Nagy atád Paks Pécs Sik lós Pécs

57 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Szek szárd Szi get vár Ta má si ÖT Tol na ÖT le ges mû kö dé si kör ze te és ön kén tes tûz ol tó sá gok (ÖT) mû kö dé si te rü le te. Se gít ség nyúj tá si kör zet: Bu da pest Sze ged Veszp rém Za la eger szeg Mû sza ki Men tõ Bá zi sok el sõd le ges mû kö dé si kör ze te. Szeged Bá csal más ÖT Csong rád Hód me zõ vá sár hely Já nos hal ma ÖT Ka lo csa Ke rek egy há za ÖT Ke cel ÖT Kecs ke mét Kis kun fél egy há za Kis kun ha las Kis kõ rös La jos mi zse ÖT Makó Me zõ ko vács há za Oros há za Solt vad kert ÖT Sza bad szál lás ÖT Sze ged Szen tes le ges mû kö dé si kör ze te és ön kén tes tûz ol tó sá gok (ÖT) mû kö dé si te rü le te. Se gít ség nyúj tá si kör zet: Bu da pest Szol nok Pécs Mû sza ki Men tõ Bá zi sok el sõd le ges mû kö dé si kör ze te. Abád sza lók ÖT Bé kés csa ba Ceg léd Szolnok Gyula He ves Jász be rény Kar cag Kis új szál lás ÖT Kun he gyes ÖT Kun szent már ton Me zõ túr Nagy ká ta Nagy kõ rös ÖT Szar vas Szol nok Ti sza föld vár ÖT Ti sza fü red Ti sza kécs ke ÖT le ges mû kö dé si kör ze te és ön kén tes tûz ol tó sá gok (ÖT) mû kö dé si te rü le te. Se gít ség nyúj tá si kör zet: Bu da pest Deb re cen Mis kolc Sze ged Mû sza ki Men tõ Bá zi sok el sõd le ges mû kö dé si kör ze te. Veszprém Ajka Ba da csony to maj Ba la ton bog lár ÖT Ba la ton fü red ÖT Ba la ton fûz fõ Mór ÖT Sár bo gárd Siófok Sü meg ÖT Tab ÖT Ta pol ca ÖT Pétfürdõ Veszp rém le ges mû kö dé si kör ze te és ön kén tes tûz ol tó sá gok (ÖT) mû kö dé si te rü le te. Se gít ség nyúj tá si kör zet: Bu da pest Gyõr Pécs Za la eger szeg Mû sza ki Men tõ Bá zi sok el sõd le ges mû kö dé si kör ze te.

58 16606 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Zalaegerszeg Csep reg ÖT Csur gó ÖT Keszt hely Kör mend Kõ szeg ÖT Len ti Mar ca li Nagy ka ni zsa Sárvár Szom bat hely Za la eger szeg Za la szentg rót ÖT le ges mû kö dé si kör ze te és ön kén tes tûz ol tó sá gok (ÖT) mû kö dé si te rü le te. Se gít ség nyúj tá si kör zet: Gyõr Pécs Veszp rém Mû sza ki Men tõ Bá zi sok el sõd le ges mû kö dé si kör ze te. Bu da pest A Regionális Mûszaki Mentõ Bázisok különleges technikai eszközei 1 db cse re-fel épít mé nyes jár mû 1 db mû sza ki men tõ kon té ner 1 db ve gyi men te sí tõ kon té ner 1 db szál lí tó kon té ner 1 db kü lön le ges da rus gép jár mû Deb re cen 1 db cse re-fel épít mé nyes jár mû 1 db mû sza ki men tõ kon té ner 1 db ve gyi men te sí tõ kon té ner 1 db kü lön le ges da rus gép jár mû Gyõr 1 db cse re-fel épít mé nyes jár mû 1 db mû sza ki men tõ kon té ner 1 db ve gyi men te sí tõ kon té ner 1 db szál lí tó kon té ner 1 db kü lön le ges da rus gép jár mû Mis kolc 1 db cse re-fel épít mé nyes jár mû 1 db mû sza ki men tõ kon té ner 1 db ve gyi men te sí tõ kon té ner 1 db szál lí tó kon té ner 1 db kü lön le ges da rus gép jár mû Pécs 1 db cse re-fel épít mé nyes jár mû 1 db mû sza ki men tõ kon té ner 1 db ve gyi men te sí tõ kon té ner 1 db szál lí tó kon té ner 1 db kü lön le ges da rus gép jár mû Sze ged 1 db cse re-fel épít mé nyes jár mû 1 db mû sza ki men tõ kon té ner 1 db ve gyi men te sí tõ kon té ner 1 db szál lí tó kon té ner Szol nok 1 db cse re-fel épít mé nyes jár mû 1 db mû sza ki men tõ kon té ner 1 db ve gyi men te sí tõ kon té ner 1 db szál lí tó kon té ner 1 db ve ze té si pont kon té ner 1 db kü lön le ges da rus gép jár mû Veszp rém 1 db cse re-fel épít mé nyes jár mû 1 db mû sza ki men tõ kon té ner 1 db ve gyi men te sí tõ kon té ner 1 db szál lí tó kon té ner 1 db kü lön le ges da rus gép jár mû Za la eger szeg 1 db cse re-fel épít mé nyes jár mû 1 db mû sza ki men tõ kon té ner 1 db ve gyi men te sí tõ kon té ner 1 db szál lí tó kon té ner 1 db kü lön le ges da rus gép jár mû

59 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 173/2004. (XII. 30.) FVM rendelete a piaci árinformációs rendszer mûködtetésérõl és az ehhez kapcsolódó feladatokról Az ag rár pi a ci rend tar tás ról szóló évi XVI. tör - vény 32. (1) be kez dés b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. (1) Az ag rár ága zat irá nyí tá sá hoz, mû köd te té sé hez és az euró pai uni ós kö te le zett sé gek el lá tá sá hoz az Ag rár gaz da - sá gi Ku ta tó In té zet (a továb biak ban: AKI) Pi a ci Ár in for - má ci ós Rend szert (a továb biak ban: PÁIR) mû köd tet. Az AKI ezt a fel ada tot sa ját ha tás kö ré ben lát ja el. (2) Az AKI fel ada tai közé tar to zik az in for má ció gyûj - tés, -elle nõ rzés, -fel dol go zás és -ter jesz tés, ame lyet PÁIR ke re té ben lát el. 2. (1) Az AKI az euró pai unió ál tal elõ írt rend ben a fel dol - go zott ada to kat az Euró pai Bi zott ság Me zõ gaz da sá gi Fõ - igaz ga tó sá gá nak (a továb biak ban: DG Agri) to váb bít ja. (2) A DG Agri felé irá nyuló adat szol gál ta tás idõ pont ját az EU Bi zott sá ga vagy Ta ná csa ál tal al ko tott ren de le tek, és az eh hez kap cso ló dó uta sí tá sok ha tá roz zák meg. (3) A fo lya ma to san össze sí tett és fris sí tett ada tok a ir.akii.hu hon lap ján (a továb biak ban: hon lap) hoz zá fér he tõ ek. (3) Az ada to kat a (2) be kez dés sze rin ti adat la po kon e jog sza bály ban meg ha tá ro zott ki vé tel lel he ten te kell szol gál tat ni. A je len té si idõ szak heti je len té si kö te le zett - ség ese tén hét fõ tõl az azt kö ve tõ va sár na pig ter je dõ idõ - szak (a továb biak ban: tárgy hét). A heti je len té se ket a tárgy he tet kö ve tõ hét kedd jén, 16 órá ig kell az AKI-ba el - kül de ni. 4. A je len tés re kö te le zett nek a mel lék let sze rin ti azo no sí tó la pot kell ki töl te nie. Az azo no sí tó la pot az ab ban meg ha tá - ro zott cím re éven te egy szer, már ci us 1-jé ig vagy min den vál to zást kö ve tõ 15 na pon be lül kell vissza kül de ni pos tai úton. Az azo no sí tó la pot csak gaz da sá gi tár sa sá gok nak (a továb biak ban: szer ve zet) kell ki töl te ni. 5. A vá gó ba rom fi ra és ba rom fi hú sok ra vo nat ko zó heti je - len tés re kö te le zett a) azon ba rom fi hús fel dol go zás sal (TEÁOR 15.12) fog lal ko zó szer ve zet, amely az elõ zõ nap tá ri év ben aa) csir két heti át lag ban 90 ton na, ab) puly kát heti át lag ban 100 ton na, ac) ví zi szár nyast heti át lag ban 100 ton na fe lett vág; b) azon ba rom fi hús fel dol go zás sal fog lal ko zó (TEÁOR 15.12) szer ve zet, amely az a) pont ban fog lal tak - nál ke ve sebb csir két, pu lyát, illetve ví zi szár nyast vág, és az Euró pai Unió elõ írásai vál to zá sa i nak figye lembe - vételével a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter (a továb biak ban: mi nisz ter) adat szol gál ta tás ra ki je lö li. 3. (1) Az adat szol gál ta tást az AKI ál tal össze ál lí tott és a hon la pon köz zé tett adat la pok le töl té sé vel, annak ki töl té sé - vel kell tel je sí te ni és az adat la po kon fel tün te tett fax szám ra el kül de ni. Amennyi ben tech ni kai okok miatt erre nincs le - he tõ ség, az adat la po kat az AKI iro dá i ban is át le het ven ni. (2) Az adat lap tar tal maz za a) a je len tés re kö te le zett szer ve zet ne vét és cí mét, b) je len té si idõ sza kot, c) ára da to kat, d) mennyi sé gi ada to kat, e) a meg fi gye lés be vont ter mé kek kö rét, f) alá írást, kel te zést. 6. Az asz ta li bor ra vo nat ko zó heti je len tés re kö te le zett szer ve zet: a) azon asz ta li bor elõ ál lí tás sal (TEÁOR 15.93) fog lal - ko zó szer ve zet, amely a tárgy évet meg elõ zõ év ben hl-nél több asz ta li bort ér té ke sí tett, b) azon asz ta li bor elõ ál lí tás sal fog lal ko zó szer ve zet, amely az a) pont ban meg ha tá ro zott mennyi ség nél ke ve - seb bet ér té ke sí tett a tárgy évet meg elõ zõ év ben, és az Euró - pai Unió elõ írásai vál to zá sa i nak figye lembevételével adat - szol gál ta tás ra a mi nisz ter ki je lö li.

60 16608 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám 7. (1) A do hány ra vo nat ko zó je len tés re kö te le zett szer ve - zet a do hány fel vá sár lás sal és fer men tá lás sal fog lal ko zó szer ve zet. (2) A nyers do hány ra vo nat ko zó ada to kat ha von ta kell szol gál tat ni. (3) Je len té si idõ szak tárgy hó elsõ és utol só nap ja kö zöt ti idõ szak. (4) A nyers do hány ter me lõi árá ra vo nat ko zó havi je len - tést, a tárgy hót kö ve tõ hó nap 10-éig kell az AKI-ba el kül - de ni az adat la pon meg je lölt fax szám ra. 8. (1) A ga bo na fé lék re és ga bo na ala pú ter mé kek re vo nat - ko zó ada tok ese tén je len tés re kö te le zett szer ve ze tek: a) azon ma lom ipa ri ter mé kek (TEÁOR 15.61) és ta kar - má nyok (TEÁOR 15.71) gyár tá sá val, va la mint for gal ma - zá sá val (TEÁOR 51.21) fog lal ko zó szer ve ze tek, ame lyek éves fel vá sár lá sa az elõ zõ nap tá ri év ben: aa) bú zá ból (mal mi I II) a ton nát, ab) ta kar mány ku ko ri cá ból a ton nát, ac) ta kar mány bú zá ból a 5000 ton nát, ad) ta kar mány ár pá ból a 3000 ton nát meg ha lad ta; b) azon ma lom ipa ri ter mé kek (TEÁOR 15.61) és ta kar - má nyok gyár tá sá val (TEÁOR 15.71) fog lal ko zó szer ve ze - tek, ame lyek a tárgy évet meg elõ zõ év ben leg alább ba) 500 ton na za bot, vagy bb) 1000 ton na rozst, vagy bc) 500 ton na rizst, vagy bd) 500 ton na cir kot vá sá rol tak fel. (2) A ga bo na fé lék re és ga bo na ala pú ter mé kek re vo nat - ko zó je len tést he ten te, a ta kar mány ke ve ré kek re vo nat ko zó ada to kat ha von ta kell szol gál tat ni. (3) Havi je len té si kö te le zett ség ese tén a je len té si idõ - szak tárgy hó elsõ és utol só nap ja kö zöt ti idõ szak. (4) A ta kar mány ke ve ré kek re vo nat ko zó havi je len tést a kö vet ke zõ hó nap 10-éig kell az AKI-ba el kül de ni az adat - la pon meg ha tá ro zott fax szám ra. 9. A hús fel dol go zás sal és élõ ál lat (ser tés, mar ha, juh, kecs ke) for gal ma zás sal kap cso la tos heti je len tés re kö te le - zett szer ve zet a) azon hús fel dol go zás sal (TEÁOR 15.11, 15.13) fog - lal ko zó szer ve zet, amely az elõ zõ nap tá ri év ben: aa) heti át lag ban 1000-nél több ser tést, ab) heti át lag ban 100-nál több mar hát, ac) 200 da rab nál több bá rányt vá gott; b) azon hús fel dol go zás sal fog lal ko zó (TEÁOR 15.11, 15.13) szer ve zet, amely az a) pont ban fog lal tak nál ke ve - sebb ser tést, mar hát, illetve bá rányt vá gott, és adat szol gál - ta tás ra ki je lö li a mi nisz ter; c) azon élõ szar vas mar ha, illetve élõ juh ke res ke de lem - mel (TEÁOR 51.10, 51.23) fog lal ko zó szer ve zet, amely az elõ zõ nap tá ri év ben ca) heti át lag ban 500-nál több élõ bá rányt, cb) heti át lag ban 100-nál több élõ szar vas mar hát vá sá - rolt fel; d) azon élõ szar vas mar ha, illetve élõ juh ke res ke de lem - mel (TEÁOR 51.10, 51.23) fog lal ko zó szer ve zet, amely a c) pont ban fog lal tak nál ke ve sebb élõ szar vas mar hát, illetve élõ bá rányt vá sá rolt fel, és az Euró pai Unió elõ írásai vál to zá sa i nak figye lembevételével a mi nisz ter adat szol - gál ta tás ra ki je lö li. 10. (1) Az élõ ba rom fi, ba rom fi hús, to jás és to jás ter mék im - port jára vo nat ko zó kö te le zõ adat szol gál ta tás ese tén je len - tés re kö te le zet tek a) az élõ ba rom fit, illetve ba rom fi húst im por tá ló szer - ve ze tek, b) a to jást, illetve to jáster mé ket im por tá ló szer ve ze tek. (2) Az élõ ba rom fi, ba rom fi hús, to jás és to jáster mék ha - tár pa ri tá sos be ho za ta li árá ra vo nat ko zó je len tést ha von ta kell szol gál tat ni. (3) Je len té si idõ szak tárgy hó elsõ és utol só nap ja kö zöt ti idõ szak. (4) Az élõ ba rom fi, ba rom fi hús, to jás és to jáster mék ha - tár pa ri tá sos be ho za ta li árá ra vo nat ko zó havi je len tést, a tárgy hót kö ve tõ hó nap 10-éig kell az AKI-ba el kül de ni az adat la pon meg je lölt fax szám ra. 11. (1) Az élõ juh és juh hús im port já ra vo nat ko zó kö te le zõ adat szol gál ta tás ese tén je len tés re kö te le zet tek az élõ ju hot, illetve juh húst im por tá ló szer ve ze tek. (2) Az élõ juh és juh hús ha tár pa ri tá sos be ho za ta li árá ra vo nat ko zó je len tést ha von ta kell szol gál tat ni. (3) Je len té si idõ szak tárgy hó elsõ és utol só nap ja kö zöt ti idõ szak. (4) Az élõ juh és juh hús árá ra vo nat ko zó havi je len tést, a tárgy hót kö ve tõ hó nap 10-éig kell az AKI-ba el kül de ni az adat la pon meg je lölt fax szám ra.

61 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A nap ra for gó mag ra, -olaj ra és -da rá ra vo nat ko zó kö te - le zõ adat szol gál ta tás ese tén heti je len tés re kö te le zett szer - ve zet: a) azon nö vé nyi és ál la ti olaj gyár tás sal (TEÁOR 15.4), illetve nap ra for gó mag-for gal ma zás sal (51.21) fog lal ko zó szer ve zet, amely az elõ zõ nap tá ri év ben ton ná nál több nap ra for gó ma got vá sá rolt fel, b) azon nö vé nyi és ál la ti olaj gyár tá sá val (TEÁOR 15.4) fog lal ko zó szer ve zet, amely az a) pont ban meg je lölt nap ra for gó mennyi ség nél ke ve seb bet vá sá rolt fel az elõ zõ nap tá ri év ben, és az Euró pai Unió elõ írásai vál to zá sa i nak figye lembevételével a mi nisz ter adat szol gál ta tás ra ki - jelöli. 15. A tyúk to jás ra vo nat ko zó kö te le zõ adat szol gál ta tás ese - tén heti je len tés re kö te le zett a) azon to jás ter me lõ, illetve for gal ma zó szer ve zet (TEÁOR 01.21, 01.24, 01.30, 51.33), amely a tárgy évet meg elõ zõ év ben heti át lag ban az A mi nõ sé gi ka te gó ri á jú M és L mé ret osz tály ese té ben leg alább da ra - bot ér té ke sí tett, b) azon to jás ter me lõ, illetve for gal ma zó szer ve zet (TEÁOR 01.21, 01.24, 01.30, 51.33), amely az a) pont ban meg je lölt mé ret osz tály ra vo nat ko zó an heti át lag ban ke ve - seb bet ér té ke sí tett, és az Euró pai Unió elõ írásai vál to zá sa i - nak figye lembevételével a mi nisz ter adat szol gál ta tás ra ki - je lö li. 13. A sör ár pá ra vo nat ko zó kö te le zõ adat szol gál ta tás ese tén heti je len tés re kö te le zett a) azon ma lá ta gyár tás sal fog lal ko zó szer ve zet (TEÁOR 15.97), amely a tárgy évet meg elõ zõ év ben sör ár - pát vá sá rolt fel, b) azon ke res ke dõ szer ve zet (TEÁOR 51.11, 51.21), amely a tárgy évet meg elõ zõ év ben 1000 ton ná nál több sör - ár pát vá sá rolt fel. 14. (1) A tej és tej ter mé kek re vo nat ko zó kö te le zõ adat szol - gál ta tás ese tén je len tés re kö te le zett a) azon tej fel dol go zás sal (TEÁOR 15.51) fog lal ko zó szer ve zet, amely nek tárgy évet meg elõ zõ éves ter me lé se meg ha lad ta aa) vaj nál az 500 ton nát, ab) ér lelt sajt nál a 6000 ton nát, ac) öm lesz tett sajt nál a 600 ton nát; b) azon tej fel dol go zás sal (TEÁOR 15.51) fog lal ko zó szer ve zet, amely tárgy évet meg elõ zõ nyers tej fel vá sár lá sa meg ha lad ta a ton nát; il let ve c) azon tej fel dol go zás sal (TEÁOR 15.51) fog lal ko zó szer ve zet, amely az a) pont ban fel so rolt tej ter mé kek bõl a meg je lölt nél ke ve seb bet vagy más tej ter mé ket ál lít elõ, és az Euró pai Unió elõ írásai vál to zá sa i nak figye lem - bevételével a mi nisz ter adat szol gál ta tás ra ki je lö li. (2) A tej ter mé kek re vo nat ko zó ada to kat he ten te, a nyers tej re vo nat ko zó kat pe dig ha von ta kell szol gál tat ni. (3) A havi je len té si kö te le zett ség ese tén a je len té si idõ - szak tárgy hó elsõ és utol só nap ja kö zöt ti idõ szak. (4) A nyers tej re vo nat ko zó havi je len tést a kö vet ke zõ hó nap 10-éig kell az AKI-ba el kül de ni az adat la pon meg - ha tá ro zott fax szám ra. 16. (1) A ve tõ mag ra vo nat ko zó kö te le zõ adat szol gál ta tás ese tén je len tés re kö te le zet tek a ve tõ mag ter mel te tés sel és for gal ma zás sal (TEÁOR 01.11, 51.21) fog lal ko zó szer ve - ze tek. (2) A ve tõ mag vak ter me lõi árá ra vo nat ko zó je len tést éven te egy szer kell szol gál tat ni. (3) A je len té si idõ szak a tárgy év ja nu ár 1-je és de cem - ber 31-e kö zöt ti idõ szak. (4) A ve tõ mag ra vo nat ko zó éves je len tést, a tárgy évet kö ve tõ év ok tó ber 1-jé ig kell az AKI-ba el kül de ni az adat - la pon meg je lölt fax szám ra. 17. (1) A hib rid ve tõ mag im port já ra vo nat ko zó kö te le zõ adat szol gál ta tás ese tén je len tés re kö te le zet tek a hib rid ve - tõ ma got im por tá ló szer ve ze tek. (2) A hib rid ve tõ mag-fé lék be ho za ta li árá ra vo nat ko zó je len tést ha von ta kell szol gál tat ni. (3) Je len té si idõ szak tárgy hó elsõ és utol só nap ja kö zöt ti idõ szak. (4) A hib rid ve tõ mag árá ra vo nat ko zó havi je len tést, a tárgy hót kö ve tõ hó nap 10-éig kell az AKI-ba el kül de ni az adat la pon meg je lölt fax szám ra. 18. (1) Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég - re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg: a) A Bi zott ság már ci us 27-i 546/2003/EK ren de - le te a 2771/75/EGK, a 2777/75/EGK és a 2783/75/EGK

62 16610 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám ta ná csi ren de let nek a to jás- és ba rom fi hús-ága zat ban tör té - nõ al kal ma zá sá val kap cso la tos egyes ér te sí té sek rõl; b) A Bi zott ság no vem ber 14-i 3083/73/EGK ren - de le te a ve tõ ma gok pi a cá nak kö zös szer ve zé sé rõl szóló 2358/71/EGK ren de let vég re haj tá sá hoz szük sé ges ada tok köz lé sé rõl; c) A Bi zott ság de cem ber 16-i 2771/1999/EK ren de le te a vaj- és tej szín pi a ci in ter ven ció te kin te té ben az 1255/1999/EK ta ná csi ren de let al kal ma zá sá val kap cso la - tos rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról; d) A Bi zott ság de cem ber 19-i 2273/2002/EK ren de le te egyes szar vas mar ha-fé lék árá nak rep re zen ta tív kö zös sé gi pi a co kon tör té nõ fel mé ré se te kin te té ben az 1254/1999/EK ta ná csi ren de let rész le tes al kal ma zá si sza - bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról; e) A Bi zott ság jú li us 8-i 1498/1999/EK ren de le te a tej- és tej ter mék ága zat ban a tag ál la mok és a Bi zott ság kö zöt ti in for má ció cse re te kin te té ben a 804/68/EGK ta ná - csi ren de let tör té nõ vég re haj tá si sza bá lya i nak meg ál la pí tá - sáról; f) A Bi zott ság feb ru ár 16-i 295/96/EK ren de le te a ha sí tott tes tek kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend szer e alap ján a ki fej lett szar vas mar ha fé lék pi a ci árá nak nyil ván tar tá sa te - kin te té ben az 1892/87/EGK ta ná csi ren de let al kal ma zá sá - ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról; g) A Bi zott ság de cem ber 13-i 2806/79/EGK ren - de le te a ser tés hús ra vo nat ko zó egyes in for má ci ók tagál - lamok és Bi zott ság kö zöt ti cse ré jé rõl, illetve a 2330/74/EGK ren de let ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl; h) A Bi zott ság feb ru ár 26-i 461/93/EGK ren de le - te a vá gott juh tes tek kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend sze ré re vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról; i) A bi zott ság feb ru ár 20-i 315/2002/EK ren de le - te a friss vagy hû tött juh vá gott tes tek árá nak a Kö zös sé gi rep re zen ta tív pi a ca in tör té nõ fel mé ré sé rõl; j) A Bi zott ság de cem ber 19-i 3882/90/EGK ren - de le te az im port bá rány árá nak kö ve té sé re vo nat ko zó rész - le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról; k) A Bi zott ság jú ni us 28-i 1484/95/EK ren de le te a ba rom fi hús- és to jás ága zat ra, va la mint a to jás al bu min ra vo nat ko zó ki egé szí tõ im port vám rend szer vég re haj tá sá ra és a ki egé szí tõ im port vám meg ál la pí tá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról, va la mint a 163/67/EGK ren de let ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl; l) A Bi zott ság de cem ber 14-i 2636/1999/EK ren - de le te a évi be ta ka rí tás tól kez dõ dõ en a do hány ra vonatko zó in for má ci ók köz lé sé rõl, va la mint az 1771/93/EGK ren de let ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl; m) A Bi zott ság jú ni us 28-i 1282/2001/EK ren de - le te a bor ter mé kek azo no sí tá sá hoz szük sé ges in for má ció - gyûj tés és a bor pi ac fel ügye le te te kin te té ben az 1493/1999/EK ta ná csi ren de let rész le tes vég re haj tá si sza - bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról, va la mint az 1623/2000/EK ren de let mó do sí tá sá ról; n) A Ta nács szep tem ber 29-i 1784/2003/EK ren - de le te a ga bo na fé lék pi a cá nak kö zös szer ve zé sé rõl. Dr. Né meth Imre s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

63 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Melléklet a 173/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez AZONOSÍTÓ LAP a piaci árinformációs rendszer mûködtetésérõl és az ehhez kapcsolódó feladatokról szóló FVM rendelet végrehajtásához Az adat szol gál ta tó szer ve zet meg ne ve zé se:... címe:... Szak ága zat kód ja: Az adat szol gál ta tó fe le lõs ve ze tõ jé nek neve: Az adat szol gál ta tást vég zõ neve: (nyom ta tott be tû vel) be osz tá sa:... be osz tá sa:... te le fon szá ma:... te le fon szá ma:... alá írá sa:... alá írá sa:... Kelt:..., év... hó... nap P. H. Az azo no sí tó la pot a kö vet ke zõ cím re kell vissza kül de ni: AKI Pi a ci In for má ci ós Osz tály, 1355 Bu da pest, Pf. 5

64 16612 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 174/2004. (XII. 30.) FVM rendelete a vágójuhok vágás utáni minõsítésérõl és kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 16/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról Az ag rár pi a ci rend tar tás ról szóló évi XVI. tör - vény 32. -a (1) be kez désének c) pont já ban ka pott fel ha - tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A vá gó ju hok vá gás utá ni mi nõ sí té sé rõl és ke res ke del mi osz tály ba so ro lá sá ról szóló 16/1998. (IV. 3.) FM ren de let (a továb biak ban: R.) 2. -ának d), h) és l) pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (E ren de let al kal ma zá sá ban:) d) az osz tály ba so ro lás alap ja: juh ese té ben az iz molt - ság és a faggyú bo rí tott ság alap ján meg ál la pí tott kategó - riák az al osz tá lyok hasz ná la tá val;,,h) mi nõ sé get ta nú sí tó jel: a ke res ke del mi osz tá lyo kat ta nú sí tó be tû- és szám jel és ezek al osz tály je lei;,,l) vá gó juh kis- vagy nagy ke res ke dõ: a vá gó ju hot a ter - me lõ tõl meg vá sár ló, vá gó híd nak ér té ke sí tõ vál lal ko zó, jogi sze mély vagy jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa ság. 2. Az R. 3. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (2) A mi nõ sí tést csak ak kor le het el vé gez ni, ha az azo - no sí tás a vá gó ál la tok vá gás utá ni mi nõ sí té sé rõl szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM ren de let 13. -ában és egyes ál lat - fa jok egye de i nek Egy sé ges Nyil ván tar tá si és Azo no sí tá si Rend sze ré rõl szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM ren de let ben (a továb biak ban: ENAR ren de let) fog lal tak sze rint meg - tör tént, és a vá gó juh tech no ló gi ai elõ ké szí té sét a vo nat ko - zó jog sza bá lyok nak meg fele lõen el vé gez ték. A ha tó sá gi ál lat or vo si hús vizs gá lat nak a mi nõ sí tést meg kell elõz nie, csak fo gyasz tás ra al kal mas fél tes tet le het mi nõ sí te ni. A fél test ak kor is mi nõ sít he tõ, ha annak egyes ré sze it fo - gyasz tás ra való al kal mat lan ság miatt el tá vo lí tot ták, de az el tá vo lí tott rész ki vé te lé vel a fél test egyéb ként fo gyasz tás - ra al kal mas és az el tá vo lí tás nem be fo lyá sol ja a minõ - sítést. 3. Az R. 4. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 4. (1) A juh hús hasz ná la ti és ke res ke del mi ér té két a vá gott tes tek iz molt sá ga, va la mint a faggyú bo rí tott ság ha - tá roz za meg. (2) Az iz molt ság ki fe je zé sé re be tû jel zést (S/EUROP), a faggyú bo rí tott ság je lö lé sé re szám je let (1, 2, 3, 4, 5) kell al - kal maz ni, az al osz tá lyok je le i nek (+,, ) fel tün te té sé vel. Az S osz tá lyon be lül a há rom al osz tály nem ala kít ha tó ki. A vá gott tes ten a al osz tályt nem kell je löl ni. 4. (1) Az R. 6. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A súly mé rést a vá gás után a le he tõ leg ha ma rabb, de leg ké sõbb a szú rást kö ve tõ hat van per cen be lül el kell vé - gez ni. (2) Az R. 6. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Ha a vá gó hí don mû sza ki, tech no ló gi ai okok miatt a szú rás és a mér le ge lés kö zött a hat van perc nem tart ha tó, az OMMI egy ide jû ér te sí té sé vel, va la mint annak en ge dé lyé vel ez az idõ tar tam meg hosszab bít ha tó. Az idõ - kor lát túl lé pé se ese tén a két szá za lé kos csök ke nés min den to váb bi el telt ne gyed óra után 0,1 szá za lék pont tal mér sék - lõ dik. 5. Az R. 7. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) A ke res ke del mi osz tály ba so ro lás ak kor te kint he tõ hi te les nek, ha az iz molt sá got ki fe je zõ S/EUROP be tû jel - zés és al osz tály jel zés (+,, ), va la mint a faggyú bo rí tott - sá got je lö lõ szám jel zés (1, 2, 3, 4, 5) és al osz tály jel zés (+,, ) alatt a mi nõ sí tõ azo no sí tó szá ma és az OMMI jelö lése is sze re pel. 6. (1) Az R. 4. mel lék le te he lyé be e ren de let 1. mel lék le te lép. (2) Az R. 5. mel lék le te az e ren de let 2. mel lék lete sze rin - ti szö veg gel egé szül ki. (3) Az R. 6. mel lék le te he lyé be e ren de let 3. mel lék le te lép. 7. Az R a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 10. Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg: a) a Ta nács 2137/92/EGK ren de le te (1992. jú li us 23.) a ha sí tott ju hok kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend sze ré rõl és a nyers vagy fa gyasz tott ha sí tott juh kö zös sé gi szab vány mi -

65 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y nõ sé gé nek meg ha tá ro zá sá ról, va la mint a 338/91/EGK ren - de let idõ be li ha tá lyá nak ki ter jesz té sé rõl, va la mint az ezt mó do sí tó 1278/94/EK (1994. má jus 30.) és 2536/97/EK (1997. de cem ber 16.) ren de le tek; b) a Bi zott ság 461/93/EGK ren de le te (1993. feb - ruár 26.) a vá gott ju hok kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend sze ré - re vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról és az ezt mó do sí tó 823/98/EK ren de let (1998. áp ri lis 20.). 8. E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg az R. 1. és 2. számú melléklete hatályát veszti. Dr. Né meth Imre s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter 1. melléklet a 174/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez [4. melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez] A mi nõ sí tés so rán a kö vet ke zõ ada to kat kö te le zõ fel - ven ni: a vá gás he lye, a mi nõ sí tõ hely te nyé szet kód ja és a vá - gás idõ pont ja; a vá gó ál la tok da rab szá ma és azo no sí tó je lei; a súly mé ré si ada tok: a vá gott test egye den kén ti me leg súlya; az egye den kén ti mi nõ sí té si ada tok az azo no sí tó jel és az ENAR szám fel tün te té sé vel: a) 13 kg-ot meg ha la dó tö me gû vá gott test: = az iz molt sá gi osz tály be tû je le (S/EUROP sze rint) és al osz tály jele (+,, ), = a faggyú bo rí tott sá gi osz tály szám je le (1, 2, 3, 4, 5) és al osz tály jele (+,, ), = az L vagy S ka te gó ria meg je lö lé se, b) 13 kg-nál ki sebb tö me gû vá gott test: = mi nõ sé gi ka te gó ri ák (A, B, C súly ka te gó ri ák sze - rint), = 1 és 2 mi nõ sé gi osz tály hús szí n sze rint, a ter me lõ vagy a ke res ke dõ azo no sí tó ada tai (te nyé - szet kód vagy név, lak cím, adó azo no sí tó jel, illetve cég neve, szék he lye, te lep he lye, adó szá ma, va la mint egyéb más ren de let ben elõ írt azo no sí tó); a mi nõ sí tõ szer ve zet neve; a mi nõ sí tõ neve, mû kö dé si en ge dé lyé nek szá ma. 2. melléklet a 174/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez A 16/1998. (IV. 3.) FM ren de let 5. mel lék le te ki egé szül az aláb bi szö veg gel: Vá gás utá ni mi nõ sí tett vá gó juh da rab szám össze sen. 13 kg-ot meg ha la dó vá gott tes tek ese té ben a ke res ke - del mi osz tály ba so ro lás (S/EUROP sze rin ti iz molt sá gi osz tá lyok és al osz tá lyok a faggyú bo rí tott sá gi osz tá lyok kal és al osz tá lyok kal együtt, illetve L és S ka te gó ri ák kü lön vá - lasz tá sá val) sze rin ti da rab szám és ke res ke del mi osz tá lyok szá za lé kos meg osz lá sa és azok össze sí té se. 13 kg-ot meg ha la dó vá gott tes tek ese té ben a ke res ke - del mi osz tály ba so ro lás (S/EUROP sze rin ti iz molt sá gi osz tá lyok és al osz tá lyok a faggyú bo rí tott sá gi osz tá lyok kal és al osz tá lyok kal együtt, illetve L és S ka te gó ri ák kü lön vá - lasz tá sá val) sze rin ti át la gos vá gott test súly és azok össze - sí té se. 13 kg-nál ki sebb sú lyú vá gott tes tek ese té ben a mi nõ sé - gi ka te gó ri ák (A, B, C súly ka te gó ri ák sze rin ti, 1 és 2 mi nõ - sé gi osz tály sze rin ti, a hús szí n és a faggyú bo rí tott sá gi osz - tá lyok kal együtt) sze rin ti da rab szám és szá za lé kos meg - osz lás, va la mint azok össze sí té se. 3. melléklet a 174/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez [6. melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez] A vá gó hi dak ról ké szí ten dõ össze sí tõ je len té sek tar tal mi kö ve tel mé nyei: Fel vá sá rolt mennyi ség da rab szá ma össze sen Fel vá sá rolt mennyi ség da rab szá ma és szá za lé kos meg - osz lá sa élõ súly ban 4 12 he tes, kg-os te jes bá rány 12 hét tõl 12 hó na pos ko rig szab vány pe cse nye bá rány eb bõl 12 hét tõl exp ressz pe cse nye bá rány 7 hó na pig 12 hó fe let ti fel nõtt vá gó juh 13 kg-ot meg ha la dó vá gott tes tek ese té ben a ke res ke - del mi osz tály ba so ro lás (S/EUROP sze rin ti iz molt sá gi osz tá lyok és al osz tá lyok a faggyú bo rí tott sá gi osz tá lyok kal és al osz tá lyok kal együtt, illetve L és S ka te gó ri ák kü lön vá - lasz tá sá val) sze rin ti da rab szám és ke res ke del mi osz tá lyok szá za lé kos meg osz lá sa és azok össze sí té se. 13 kg-ot meg ha la dó vá gott tes tek ese té ben a ke res ke - del mi osz tály ba so ro lás (S/EUROP sze rin ti iz molt sá gi osz tá lyok és al osz tá lyok a faggyú bo rí tott sá gi osz tá lyok kal és al osz tá lyok kal együtt, illetve L és S ka te gó ri ák kü lön vá - lasz tá sá val) sze rin ti át la gos vá gott test súly és azok össze - sí té se. 13 kg-nál ki sebb sú lyú vá gott tes tek ese té ben a mi nõ sé - gi ka te gó ri ák (A, B, C súly ka te gó ri ák sze rin ti, 1 és 2 mi nõ - sé gi osz tály sze rin ti, a hús szí n és a faggyú bo rí tott sá gi osz - tá lyok kal együtt) sze rin ti da rab szám és szá za lé kos meg - osz lás, va la mint azok össze sí té se.

66 16614 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelete a vágósertések vágás utáni minõsítésérõl és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 15/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról Az ag rár pi a ci rend tar tás ról szóló évi XVI. tör - vény 32. -a (1) be kez désének c) pont já ban ka pott fel ha - tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket rendelem el: 1. A vá gó ser té sek vá gás utá ni mi nõ sí té sé rõl és a ha sí tott fél tes tek ke res ke del mi osz tály ba so ro lá sá ról szóló 15/1998. (IV. 3.) FM ren de let (a továb biak ban: R.) 2. -ának a) és m) pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé - sek lép nek: (E ren de let al kal ma zá sá ban:) a) ser tés vá gott (fél) test: a le vá gott ser tés ki vé rez tet ve (a ge rinc hosszan ti kö zép vo na lá ban ket té ha sít va), szõr, kö röm, fül gom ba, szem, nemi szer vek, bel sõ ség (nyelv, szív, máj, tüdõ, vese, bél gar ni tú ra, agy- és ge rinc ve lõ), háj és re kesz izom nél kül, de sza lon ná val; m) vá gó ser tés kis- vagy nagy ke res ke dõ: a vá gó ser tést a ter me lõ tõl meg vá sár ló, vá gó híd nak ér té ke sí tõ vál lal ko - zó, jogi sze mély vagy jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa ság. 2. Az R. 3. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) A mi nõ sí tést csak ak kor le het el vé gez ni, ha az azo - no sí tás a ser té sek je lö lé sé rõl, va la mint Egy sé ges Je lö lé sé - rõl és Nyil ván tar tá sá ról szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM ren de let (a továb biak ban: ENAR ren de let) és a vá gó ál la - tok vá gás utá ni mi nõ sí té sé rõl szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM ren de let 13. -ában fog lal tak sze rint meg tör tént, és a vá gó ser té sek tech no ló gi ai elõ ké szí té sét a 2. a) pont ja sze rint meg fele lõen el vé gez ték. A ha tó sá gi ál lat or vo si hús vizs gá lat nak a mi nõ sí tést meg kell elõz nie, csak fo - gyasz tás ra al kal mas fél tes tet le het mi nõ sí te ni. 3. Az R. 5. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 5. (1) A ser tés vá gott test mi nõ sí té se, ke res ke del mi osz tály ba so ro lá sa a Fat-O-Me a ter (FOM) mû szer csa lád ba tar to zó szú ró szon dás [FOM S70, FOM S71, FOM S89 (UNIFOM)] és ult ra han gos (Ult ra Fom 200, Au to Fom) mû szer rel és a meg fe le lõ becs lé si el já rás sal vé gez he tõ az 1. szá mú mel lék let ben fog lal tak sze rint. Az Ult ra Fom 200 mû szer csak ab ban az eset ben hasz nál ha tó, ha a mé rés he - lyét meg je lö lõ ki egé szí tõ be ren de zés sel lát ják el vagy a mé rés he lyét kéz zel oly mó don je lö lik meg, mely az utó la - gos el len õr zést le he tõ vé teszi. (2) A becs lé si el já rás so rán a) mi nõ sí tõ mû sze ren ként a mû szer tí pu sá nak meg fe le - lõ, az 5. szá mú mel lék let sze rin ti reg resszi ós egyen le tet kell al kal maz ni, b) az ol dal sza lon na és az izom vas tag sá gát a ren de let 1. szá mú mel lék le té ben fog lalt 1. szá mú áb rán je lölt 1-es és 2-es mé ré si pon to kon a hát izom sáv já ban kell mér ni, c) a reg resszi ós egyen let ki lo gram mos ser tés vá gott test re ér vé nyes. 4. Az R. 6. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) Ha a vá gó hí don mû sza ki, tech no ló gi ai okok miatt a szú rás és a mér le ge lés kö zött a negy ven öt per ces idõ kor lát nem tart ha tó, az OMMI egy ide jû ér te sí té sé vel, va la mint annak en ge dé lyé vel ez az idõ tar tam meg hosszab - bít ha tó. Az idõ kor lát túl lé pé se ese tén a két szá za lé kos csök ken tés min den to váb bi el telt ne gyed óra után 0,1 szá - za lék pont tal mér sék lõ dik. 5. (1) Az R. 1. mel lék le te he lyé be az e ren de let 1. mellék - lete lép. (2) Az R. 3. mel lék le te he lyé be az e ren de let 2. mel lék - le te lép. (3) Az R. 4. mel lék le te he lyé be az e ren de let 3. mel lék - le te lép. (4) Az R. ki egé szül az e ren de let 4. mel lék le te sze rin ti 5. mel lék let tel. 6. Az R a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 10. Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg: a) a Tanács 3220/84/EGK rendelete (1984. november 13.) a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének meghatározásáról, valamint az ezt módosító 3530/86/EGK (1986. no vem ber 17.) és 3513/93/EK (1993. de cem ber 14.) rende - letek; b) a Bizottság 2967/85/EGK rendelete (1985. október 24.) a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamin t az ezt mó do sí tó 3127/94/EK ren de let (1994. de cem - ber 20.). 7. E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba. Dr. Né meth Imre s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

67 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y melléklet a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez [1. mel lék let a 15/1998. (IV. 3.) FM ren de let hez] Szú ró szon dás [FOM S70, FOM S71, FOM S89 (UNIFOM)] mû sze rek - nél a mé ré si pon tok: 1. mé ré si pont A ha sí tás sík já tól 8 cm-re a 3 4. ágyék csi go lya kö zött a sza lon na 1 mé rés (mm) 2. mé ré si pont A ha sí ték sík já tól 6 cm-re a 3 4. bor da kö zött a sza lon na 2 és az izom vas - tag ság mé ré se (mm) (ka raj át mé rõ) Ult ra han gos (Ult ra Fom 200) mû sze rek nél a mé ré si pontok: 1. mé ré si pont A ha sí ték sík já tól 7 cm-re a 3 4. ágyék csi go lya kö zött a sza lon na 1 mé rés (mm) 2. mé ré si pont A ha sí tás sík já tól 7 cm-re a 3 4. bor da kö zött a sza lon na 2 és az izom vas - tag ság mé ré se (mm) (ka raj át mé rõ) 2. melléklet a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez [3. mel lék let a 15/1998. (IV. 3.) FM ren de let hez] A vágóhíd által kötelezõen felveendõ adatok Fel vá sá rolt mennyi ség össze sen (db): SA 50 kg alat ti vá gó sül dõ S/EUROP kg kö zöt ti vá gó ser tés M1 120 kg fe let ti te nyész tés be fo gott hús jel le gû koca M2 120 kg fe let ti egyéb koca és hízó V 120 kg fe let ti kan és kan lott Vá gás után mi nõ sí tett ser té sek da rab szá ma és szá za lé kos meg osz lá sa (S/EUROP sze rint) és annak összesítése. Mi nõ sé gi ka te gó ri ák át la gos vá gott test sú lya és annak össze sí té se. Nem mi nõ sí tett ser té sek da rab szá ma és szá za lé kos meg osz lá sa, a 120 kg me leg súlyt meg ha la dó ha sí tott ser tés da rab - szá ma és szá za lé kos meg osz lá sa (ezen be lül M1 da rab és szá za lék; M2 da rab és szá za lék; V da rab és szá za lék), valamint egyéb nem minõsített.

68 16616 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám 3. melléklet a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez [4. mel lék let a 15/1998. (IV. 3.) FM ren de let hez] Fel vá sá rolt mennyi ség össze sen (db): A vágóhidakról készítendõ összesítõ jelentések tartalmi követelményei SA 50 kg alat ti vá gó sül dõ S/EUROP kg kö zöt ti vá gó ser tés M1 120 kg fe let ti te nyész tés be fo gott hús jel le gû koca M2 120 kg fe let ti egyéb koca és hízó V 120 kg fe let ti kan és kan lott Vá gás után mi nõ sí tett ser té sek da rab szá ma és szá za lé kos meg osz lá sa (S/EUROP sze rint) és annak összesítése. Mi nõ sé gi ka te gó ri ák át la gos vá gott test sú lya és annak össze sí té se. Nem mi nõ sí tett ser té sek da rab szá ma és szá za lé kos meg osz lá sa, a 120 kg me leg súlyt meg ha la dó ha sí tott ser tés da rab - szá ma és szá za lé kos meg osz lá sa (ezen be lül M1 da rab és szá za lék; M2 da rab és szá za lék; V da rab és szá za lék), valamint egyéb nem minõsített. 4. melléklet a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez [5. mel lék let a 15/1998. (IV. 3.) FM ren de let hez] Szú ró szon dás mi nõ sí tõ mû sze rek: 1. FOM S70-es és FOM S71-es mû szer: Regressziós egyenletek a vágósertés minõsítõ mûszerekben Y = 54, , SZ 1 0, SZ 2 +0, H 2 +0, W Y SZ 1 SZ 2 H 2 W = be csült szín hús tar ta lom (szá za lék ban) = sza lon na vas tag ság a 3 4 ágyék csi go lya kö zött, a ha sí tás sík já tól 8 cm tá vol ság ra mérve (mm) = sza lon na vas tag ság a 3 4 bor da kö zött, a ha sí tás sík já tól 6 cm tá vol ság ra mér ve (mm) = izom vas tag ság (ka raj át mé rõ) az SZ 2 -vel azo nos pon ton mér ve (mm) = vá gott test me leg sú lya (kg) Meg ha tá ro zott sá gi együtt ha tó R2 = 0,93878 Stan dard hiba RSD = 2, UNIFOM mû szer: Y = 53,527 0,127 SZ 1 0,563 SZ 2 +0,283 H 2 Meg ha tá ro zott sá gi együtt ha tó R2 = 0,935 Stan dard hiba RSD = 2,1445 Y SZ 1 SZ 2 H 2 = be csült szín hús tar ta lom (szá za lék ban) = sza lon na vas tag ság a 3 4 ágyék csi go lya kö zött, a ha sí tás sík já tól 8 cm tá vol ság ra mér ve (mm) = sza lon na vas tag ság a 3 4 bor da kö zött, a ha sí tás sík já tól 6 cm tá vol ság ra mér ve (mm) = izom vas tag ság (ka raj át mé rõ) az SZ 2 -vel azo nos pon ton mér ve (mm)

69 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ult ra han gos mi nõ sí tõ mû sze rek: 3. Ult ra Fom 200 mû szer: Y = 59,989 0,265 SZ 1 0,402 SZ 2 +0, H 2 +0,08837 W Meg ha tá ro zott sá gi együtt ha tó R2 = 0,841 Stan dard hiba RSD = 2,3564 Y = SZ 1 = SZ 2 = H 2 = W = be csült szín hús tar ta lom (szá za lék ban) sza lon na vas tag ság a 3 4 ágyék csi go lya kö zött, a ha sí tás sík já tól 7 cm tá vol ság ra mérve (mm) sza lon na vas tag ság a 3 4 bor da kö zött, a ha sí tás sík já tól 7 cm tá vol ság ra mérve (mm) izom vas tag ság (ka raj át mé rõ) az SZ 2 -vel azo nos pon ton mér ve (mm) vá gott test me leg sú lya (kg) 4. Au to Fom mû szer: Y=52, ,033320*X1 0,027910*X2 0,033369*X3 0,042006*X4 0,044693*X5 0,038184*X6 0,021688*X7 0,023770*X8 0,020832*X9 0,018833*X10 0,014692*X11 0,018321*X12 0,025358*X13 0,024304*X14 0,026339*X15 0,020495*X16 0,016825*X17 0,019075*X18 0,021736*X19 0,020635*X20 0,019779*X21 0,027397*X22 0,023439*X23 0,022317*X24 0,024994*X25 0,026247*X26 0,023531*X27 0,019013*X28 0,027384*X29 0,031072*X30 0,028046*X31 0,025150*X32 0,023167*X33 0,024394*X34 0,026832*X35 0,024874*X36 0,018853*X37 0,021229*X38 0,028275*X39 0,027372*X40 0,018172*X41 0,017360*X42 0,019780*X43 0,022921*X44 0,023974*X45 0,024597*X46 0,013694*X47 0,014177*X48 0,016137*X49 0,016805*X50 0,017700*X51 0,022157*X52 0,027827*X53 + 0,051671*X54 + 0,049577*X55 + 0,049119*X56 + 0,050793*X57 + 0,050356*X58 + 0,050666*X59 + 0,053370*X60 ahol az y = a be csült szín hús% az X1, X2,..., X60 az Au to Fom ál tal mért vál to zók. A szín hús-szá za lék mo dell sta tisz ti kai ada tai: RMSEP = 3,42 R ér ték = 0,88 R2 ér ték = 0,77

70 16618 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 176/2004. (XII. 30.) FVM rendelete a vágómarhák vágás utáni minõsítésérõl és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 14/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról Az ag rár pi a ci rend tar tás ról szóló évi XVI. tör - vény 32. -a (1) be kez désének c) pont já ban ka pott fel ha - tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A vá gó mar hák vá gás utá ni mi nõ sí té sé rõl és a ha sí tott fél tes tek ke res ke del mi osz tály ba so ro lá sá ról szóló 14/1998. (IV. 3.) FM ren de let (a továb biak ban: R.) 2. -ának f), i) és p) pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zé sek lép nek: (E ren de let al kal ma zás ban:) f) me leg súly: a vo nat ko zó jog sza bá lyok nak meg fele - lõen elõ ké szí tett vá gott test sú lya szú rás után nem több mint hat van perc cel;,,i) azo no sí tó jel: a tu laj do nos és az ál lat egyed azo nos - sá gá nak meg ál la pí tá sá ra al kal mas vá gó mar ha-je lö lés, a szar vas mar ha-fa jok egye de i nek je lö lé sé rõl, va la mint Egy - sé ges Nyil ván tar tá si és Azo no sí tá si Rend sze ré rõl szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM ren de let (a továb biak ban: ENAR ren de let) elõ írásai sze rint;,,p) vá gó mar ha kis- vagy nagy ke res ke dõ: a vá gó mar hát a ter me lõ tõl meg vá sár ló, vá gó híd nak ér té ke sí tõ vál lal ko - zó, jogi sze mély vagy jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa ság. 2. Az R. 3. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (2) A mi nõ sí tést csak ak kor le het el vé gez ni, ha az azo - no sí tás a vá gó ál la tok vá gás utá ni mi nõ sí té sé rõl szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM ren de let 13. -ának, va la mint az ENAR ren de let elõ írásai sze rint meg tör tént, és a vá gó mar - hák tech no ló gi ai elõ ké szí té sét a vo nat ko zó jog sza bá lyok - nak meg fele lõen el vé gez ték, to váb bá ha tó sá gi ál lat or vos a hús vizs gá lat so rán fo gyasz tás ra al kal mas nak ítél te. A fél - test ak kor is mi nõ sít he tõ, ha annak egyes ré sze it fo gyasz - tás ra való al kal mat lan sá ga miatt el tá vo lí tot ták, ha az el tá - vo lí tott rész ki vé te lé vel a fél test egyéb ként fo gyasz tás ra al kal mas, de az el tá vo lí tás nem be fo lyá sol ja a mi nõ sí tést. A mi nõ sí tés a pri on teszt ered mé nyé nek meg ér ke zé se elõtt végrehajtandó. 3. Az R. 6. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) Ha a vá gó hí don mû sza ki, tech no ló gi ai okok miatt a szú rás és a mér le ge lés kö zött a hat van per ces idõ - kor lát nem tart ha tó, az OMMI egy ide jû ér te sí té sé vel, va la - mint annak en ge dé lyé vel ez az idõ tar tam meg hosszab bít - ha tó. Az idõ kor lát túl lé pé se ese tén a két szá za lé kos csök - ken tés min den to váb bi el telt negyedóra után 0,1 száza - lékponttal mérséklõdik. 4. Az R. 7. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) A ke res ke del mi osz tály ba so ro lás ak kor te kint he tõ hi te les nek, ha a hú sos sá gi osz tályt ki fe je zõ S/EUROP be - tû jel zés és al osz tály jel zés (+,, ), to váb bá a faggyú sá gi fo kot je lö lõ szám jel zés (1, 2, 3, 4, 5) és al osz tály jel zés (+,, ), va la mint az ivar és kor je lö lés (A, B, C, D, E) alatt a mi nõ sí tõ azo no sí tó szá ma és az OMMI je lö lé se is sze re pel. A vá gott tes ten a -t nem kell je löl ni. 5. Az R. 3. mel lék le té nek he lyé be az e ren de let mel lék le te lép. 6. Az R a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 10. Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg: a) a Ta nács 1208/81/EGK ren de le te (1981. áp ri lis 28.) a ha sí tott ki fej lett mar hák kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend sze - ré nek meghatározásáról; b) a Bi zott ság 2930/81/EGK ren de le te (1981. októ - ber 12.) a ha sí tott ki fej lett mar hák kö zös sé gi osz tá lyo - zá si rend sze ré nek al kal ma zá sá ra vo nat ko zó ki egé szí tõ ren del ke zé sek el fo ga dá sá ról; c) a Ta nács 1186/90/EGK ren de le te (1990. má jus 7.) a ha sí tott ki fej lett mar hák kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend szer e al kal ma zá si kö ré nek kiterjesztésérõl; d) a Bizottság 344/91/EGK rendelete (1991. február 13.) a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere alkalmazási körének kiterjesztésérõl szóló 1186/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az ezt módosító 2191/93/EGK (1993. jú li us 27.), 1993/95/EK (1995. au gusz tus 16.) és 1215/2003/EK (2003. július 7.) rendeletek.

71 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba, ezzel egy ide jû leg az R. 8/B. -a és 2. szá mú mel lék le te hatályát veszti. Dr. Né meth Imre s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter Melléklet a 176/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez [3. melléklet a 14/1998. (IV. 3.) FM rendelethez] A mi nõ sí tés so rán a kö vet ke zõ ada to kat kö te le zõ felvenni: a vá gás he lye, a mi nõ sí tõ hely azo no sí tó ja és a vá gás idõ pont ja; a vá gó ál la tok da rab szá ma és azo no sí tó jelei; a súly mé ré si ada tok: egye den ként a vá gott test me leg súlya; az egye den kén ti mi nõ sí té si ada tok az azo no sí tó jel fel tün te té sé vel: = a hú sos sá gi osz tály be tû je le (S/EUROP sze rint) és al osz tály je lö lé se (+,, ), = a faggyú sá gi fo ko zat szám je le ( ) és al - osz tály je lö lé se (+,, ), = a kor- és ivar je lö lés (A, B, C, D, E); a ter me lõ vagy a ke res ke dõ azo no sí tó ada tai (te nyé - szet kód ja vagy név, lak cím, adó azo no sí tó jel, illetve cég neve, szék he lye, te lep he lye, adó szá ma, va la mint egyéb más ren de let ben elõírt azonosító); a mi nõ sí tõ szer ve zet neve, szék he lye, mû kö dé si en - ge dé lyé nek száma; a mi nõ sí tõ neve és mû kö dé si en ge dé lyé nek száma. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 177/2004. (XII. 30.) FVM rendelete a vágóállatok vágás utáni minõsítésérõl szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet módosításáról Az ag rár pi a ci rend tar tás ról szóló évi XVI. tör - vény 32. -a (1) be kez désének c) pont já ban ka pott fel ha - tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket rendelem el: 1. (1) A vá gó ál la tok vá gás utá ni mi nõ sí té sé rõl szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM ren de let (a továb biak ban: R.) 4. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ rendelkezés lép: (1) Azok a vá gó hi dak, ame lye ken éves át lag ban heti het ven öt da rab nál több szar vas mar hát, illetve két száz da - rab nál több ser tést, va la mint éven te há rom ezer da rab nál több ju hot vág nak, kö te le sek mi nõ sí tõ he lyet üze mel tet ni, míg ezen ál lat lét szám alatt vágó vá gó hi dak mi nõ sí tõ he - lyet üze mel tet het nek. Mi nõ sí tõ hely üze mel te té se ese tén annak mû kö dé sét az OM MI-val en ge dé lyez tet ni kell, egy minõsítõ szervezettel a minõsítésre szerzõdést kell kötni. (2) Az R. 4. -ának (3) be kez dés a) pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (Az alap ve tõ tár gyi fel té te lek biz to sí tá sa cél já ból a mi - nõ sí tõ he lyet úgy kell ki ala kí ta ni, hogy) a) a mi nõ sí tõ hely egye nes pá lya sza ka szán a mi nõ sí - tést a vá gó ser tés nél a szú rást kö ve tõ negy ven öt per cen be - lül, a vá gó mar há nál és a vá gó juh nál a szú rást kö ve tõ hat - van per cen be lül el le hes sen vé gez ni, és a kon ve jor haladását meg lehessen állítani; 2. Az R. 7. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 7. A mi nõ sí tõ szer ve zet és tiszt ség vi se lõi, va la mint mi nõ sí tõi nem foly tat hat nak olyan te vé keny sé get, amely a mi nõ sí tõ te vé keny ség gel össze fér he tet len, így vágóállatelõállításban, -ér té ke sí tés ben, -for gal ma zás ban sem köz - vet ve, sem köz vet le nül nem le het nek ér de kel tek, nem üze - mel tet het nek vá gó hi dat vagy vá gó he lyet, to váb bá a mi nõ - sí tõ szer ve zet mun ka tár sai nem le het nek tiszt ség vi se lõi, al kal ma zot tai és meg bí zot tai a mi nõ sí té si te vé keny sé get ellen õr zõ ha tó ság nak. 3. Az R ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Ha a ter me lõ, a ke res ke dõ, va la mint a vá gó híd üze - mel te tõ je a mi nõ sí tés ered mé nyé vel nem ért egyet ab ban az eset ben, ha a ki fo gás olt mi nõ sé gû tes tet, fél tes tet a 13. -ban fog lal tak sze rint lát ták el azo no sí tó jel lel, és a ki - fo gás olt mi nõ sí tés tár gya el len õriz he tõ, vizs gá lat lefolytatását kérheti az OMMI-tól. 4. (1) Az R ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ e) pont - tal egé szül ki: (Az OMMI ha tó sá gi fel ada tai kö ré ben) e) vá gó mar hák ra, vá gó ju hok ra és vá gó kecs kék re vo - nat ko zó an az Euró pai Bi zott ság je len té se i hez szük sé ges vá gott test mi nõ sí té si adat bá zist mû köd tet és ada tot szol - gál tat a minisztérium részére.

72 16620 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám (2) Az R ának (7) be kez dé se a kö vet ke zõ f) pont - tal egé szül ki: (Az OMMI biz to sít ja:) f) vá gó mar hák ra, vá gó ju hok ra és vá gó kecs kék re vo - nat ko zó an az Euró pai Bi zott ság je len té se i hez szük sé ges vá gott test mi nõ sí té si adat bá zis mû köd te té sét a minisz - térium fel ügye le te mel lett; 6. E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba. Dr. Né meth Imre s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter 5. Az R ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg: a) a Tanács 3220/84/EGK rendelete (1984. november 13.) a ha sí tott ser té sek kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend sze ré nek meg ha tá ro zá sá ról, va la mint az ezt mó do sí tó 3530/86/EGK (1986. no vem ber 17.) és 3513/93/EK (1993. de cem - ber 14.) ren de le tek; b) a Bizottság 2967/85/EGK rendelete (1985. október 24.) a ha sí tott ser té sek kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend sze ré nek al - kal ma zá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá - ról, va la mint az ezt mó do sí tó 3127/94/EK ren de let (1994. de cem ber 20.); c) a Ta nács 1208/81/EGK ren de le te (1981. áp ri lis 28.) a ha sí tott ki fej lett mar hák kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend sze - ré nek meg ha tá ro zá sá ról; d) a Bizottság 2930/81/EGK rendelete (1981. október 12.) a ha sí tott ki fej lett mar hák kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend sze - ré nek al kal ma zá sá ra vo nat ko zó ki egé szí tõ ren del ke zé sek el fo ga dá sá ról; e) a Ta nács 1186/90/EGK ren de le te (1990. má jus 7.) a ha sí tott ki fej lett mar hák kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend szer e al kal ma zá si kö ré nek ki ter jesz té sé rõl; f) a Bizottság 344/91/EGK rendelete (1991. február 13.) a ha sí tott ki fej lett mar hák kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend - szer e al kal ma zá si kö ré nek ki ter jesz té sé rõl szóló 1186/90/EGK ta ná csi ren de let al kal ma zá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról, va la mint az ezt mó - do sí tó 2191/93/EGK (1993. jú li us 27.), 1993/95/EK (1995. au gusz tus 16.) és 1215/2003/EK (2003. jú li us 7.); g) a Ta nács 2137/92/EGK ren de le te (1992. jú li us 23.) a ha sí tott ju hok kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend sze ré rõl és a nyers vagy fa gyasz tott ha sí tott juh kö zös sé gi szab vány mi - nõ sé gé nek meg ha tá ro zá sá ról, va la mint a 338/91/EGK ren - de let idõ be li ha tá lyá nak ki ter jesz té sé rõl, va la mint az ezt mó do sí tó 1287/94/EK (1994. má jus 30.) és 2536/97/EK (1997. de cem ber 16.) ren de le tek; h) a Bizottság 461/93/EGK rendelete (1993. február 26.) a vá gott ju hok kö zös sé gi osz tá lyo zá si rend sze ré re vo nat - ko zó rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról és az ezt mó do - sí tó 823/98/EK ren de let (1998. áp ri lis 20.). A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi LIII. tör vény (a továb biak ban: Kvt.) 110. (8) be kez dés m) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket rendelem el: A rendelet hatálya 1. A ren de let ha tá lya a) a fel szín alat ti víz tes tek (a továb biak ban: víz test) aa) ki je lö lé sé vel, ab) ál la po tá nak jel lem zé sé vel, ér té ke lé sé vel, ac) mo ni to ro zá sá val, ad) az aa) ac) pont ban meg ha tá ro zot tak fe lül vizs gá la - tá val, b) a felszín alatti vizek vizsgálatával és monitorozásával, c) az a) b) pon tok sze rin ti fel ada tok vég re haj tá sá hoz szük sé ges ada tok gyûj té sé vel, fel dol go zá sá val, szol gál ta - tá sá val össze füg gõ jo gok ra és kö te le zett sé gek re ter jed ki. A víztest kijelölése 2. (1) A víz test ki je lö lé se ma gá ban fog lal ja annak tér be li le ha tá ro lá sát, el he lyez ke dé sé nek tér ké pi rög zí té sét, to váb - bá azo no sí tá sát. (2) Az or szág ha tár ral osz tott víz test ki je lö lé sét egyez - tet ni kell az érin tett or szág gal, amely rõl a Ma gyar Ge o ló - gi ai Szol gá lat ke re té ben mû kö dõ Ma gyar Ál la mi Föld ta ni In té zet be vo ná sá val a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi - nisz ter (a továb biak ban: mi nisz ter) gon dos ko dik az irá nyí - tá sa alá tar to zó szer ve ze tek ré vén, a kü lön jog sza bály ban 1 meg ha tá ro zot tak ra te kin tet tel. 1 74/2000. (V. 31.) Korm. r. a Duna vé del mé re és fenn tart ha tó hasz ná la - tá ra irá nyuló együtt mû kö dés rõl szóló, jú ni us 29-én, Szó fi á ban létre - hozott Egyez mény ki hir de té sé rõl.

73 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (3) A víz tes tet a föld raj zi el he lyez ke dés re uta ló név vel és azo no sí tó kód dal kell el lát ni. (4) A víz test sík be li ha tá ra it, va la mint ahol is mert a ver ti ká lis el ha tá ro lást je len tõ fe lü le te ket tér in for ma ti kai rend szer ben, leg alább M = 1: mé ret arány nak meg - fe le lõ fel bon tá sú és tar tal mú di gi tá lis térképi adatbázisban kell megadni. (5) A víz test ha tá ra it és azo no sí tá sát tar tal ma zó do ku - men tum a nyil vá nos ság, a (4) be kez dés sze rin ti di gi tá lis tér ké pi adat bá zis az adat for ga lom ban részt vevõ költ ség - ve té si szerv, to váb bá a mi nisz ter, va la mint más érin tett mi - nisz ter irá nyí tá sa alá tartozó szerv számára hozzáférhetõ. 3. (1) A víz test ki je lö lé sét a) a víz tar tó kép zõd mény tí pu sa és elõ for du lá sa alapján aa) a karsz tos, ab) a me den ce te rü le tek po ró zus és nem karsz tos, ac) az aa) ab) pon tok sze rin ti vi zek ki vé te lé vel a hegy vi dé ki te rü le tek kõ ze te i ben lévõ vizek, b) a víz tar tó kép zõd mény bõl fel szín re ke rü lõ víz hõ - mér sék le te alapján ba) a 30 C-ot meg nem ha la dó hõ mér sék le tû, hi deg bb) a 30 C-nál ma ga sabb hõ mér sék le tû, ter mál vi zek, c) az a) és b) víz tar tó kép zõd mé nye ken be lül a fel szín alat ti víz gyûj tõk, az áram lá si vi szo nyok, a föld ta ni fel épí - tés és a ter mé sze tes víz ké mi ai össze té tel együttese alapján kell el vé gez ni. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti víz tar tó kép zõd mény olyan fel szín alat ti kõ zet ré teg vagy kõ zet ré te gek együt te se, amely po ro zi tá sa és át eresz tõ ké pes sé ge le he tõ vé te szi a 10 m 3 /na pot meg ha la dó vízki ter me lést vagy több mint 50 személy ivóvízellátását. (3) A ki je lö lés fo lya mán figye lembe kell ven ni, hogy a) a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott víz tar tó kép zõd - mény nek, és b) min den, napi 100 m 3 -nél több víz ki vé te lé re al kal - mas víz tar tó kép zõd mény nek va la mely ki je lölt víz test hez kell tar toz nia. (4) A ki je lö lést fe lül kell vizs gál ni, és szük ség ese tén mó do sí ta ni kell az aláb bi ak szerint: a) a kü lön jog sza bály 2 sze rin ti koc ká za tos hely ze tû nek azo no sí tott víz tes tek 7. sze rin ti ér té ke lé se so rán, amennyi ben a víz test egyes, azo nos tu laj don sá gú ré szei jól el kü lö nít he tõk egy más tól, vagy b) az or szág ha tá rok kal osz tott víz tes tek ese té ben a 2. (2) be kez dé se sze rin ti egyez te tés ke re té ben, vagy c) amennyi ben a víz test egyes ré sze in a 9. sze rin ti ér - té ke lés olyan mér té kû kü lönb sé ge ket mu tat, amely miatt a 11. sze rin ti mi nõ sí tés már nem vé gez he tõ el a víz test re összeg zett for má ban, vagy d) a ki je lö lés so rán fel hasz nált mennyi sé gi vagy mi nõ - sé gi alap in for má ci ók vál to zá sa miatt, vagy e) a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter vek ké szí té sé hez kap - cso ló dó an a rész le te sebb tar tal mú to váb bi jel lem zés, illetve az ál la potér té ke lés al kal má val. A víztest állapotának jellemzése 4. A ki je lö lést köve tõen a víz tes tek ál la po tát jel le mez ni kell, ki emelt fi gye lem mel: a) a kü lön jog sza bály ban 3 ki je lölt és nyil ván tar tott vé - de lem alatt álló te rü le tek re, b) a koc ká za tos hely ze tû víz tes tek re, c) az or szág ha tár ral osz tott víz test azon ré szé re, amely - re a te vé keny ség bõl szár ma zó ha tá sok az or szág ha tá ron átterjedhetnek, d) a víz test azon ré szé re, amely tõl fel szí ni víz test után - pót ló dá sa vagy szá raz föl di élõ vi lág fenn ma ra dá sa köz vet - le nül függ. 5. (1) Az elsõ jel lem zést va la mennyi víz test re vonatko - zóan el kell vé gez ni, mely nek so rán a ren del ke zés re álló, egyéb cél lal gyûj tött hid ro ló gi ai, hid ro ge o ló gi ai, föld ta ni, ta laj ta ni, te rü let hasz ná la ti in for má ci ók ra, a fel szín alat ti vi zek ter he lé sé re és igény be vé te lé re vo nat ko zó is me re tek - re, az öko szisz té mák meg fi gye lé sé re, a meg lé võ monito - ring ada tok ra, to váb bá a na gyobb tér sé ge ket fel öle lõ, kü - lön bö zõ szem pon tok sze rint ké szí tett or szá gos szin tû fel - dol go zá sok felhasználhatóak. Az elsõ jellemzés során a kockázatos helyzetû víztesteket azonosítani kell. (2) Az elsõ jel lem zés tar tal mi és for mai kö ve tel mé nye it e ren de let 1. mel lék le té nek 1. pont ja tar tal maz za. (3) Az elsõ jel lem zés so rán a koc ká za tos hely ze tû víz - tes tet a kö vet ke zõ szem pon tok sze rint kell azonosítani: a) víz(nyo más)szint ked ve zõt len vál to zá sa; b) a víz ki vé te lek és a kü lön jog sza bály 4 sze rin ti hasz - no sít ha tó fel szín alat ti víz kész let össze ha son lí tá sa; c) víz ki vé te lek nek és a bi zo nyí tott és a va ló szí nû sít he - tõ ter he lé sek nek, ezen be lül a dif fúz és a pont sze rû szennye zõ for rá sok nak ca) a fel szín alat ti vi zek mennyi sé gé re és mi nõ sé gé re, 2 219/2004. (VII. 21.) Korm. r pont. 3 Kvt. 18. (1) és (3) bek., Kvt. 49. (1) bek., évi LIII. tv., évi LIV. tv., 123/1997. (VII. 18.) Korm. r., 240/2000. (XII. 23.) Korm. r. 49/2001. (IV. 3.) Korm. r., 273/2001. (XII. 21.) Korm. r /2004. (VII. 21.) Korm. r pont.

74 16622 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám cb) a fel szí ni víz ál la po tá ra, cc) a fel szín alat ti vi zek tõl füg gõ ví zi vagy szá raz föl di öko szisz té mák ra gya ko rolt ha tá sa; d) a fe dõ ré teg jel le ge, az áram lá si vi szo nyok és a hid ro - ge o ló gi ai védettség; e) a víz test mi nõ sé gi ál la po ta, illetve a szennye zett ség be kö vet kez té nek ve szé lye kü lö nö sen a tar tós kör nye zetká ro so dá sok, szennye zett területek következtében; f) az a) e) pon tok ban fog lalt bár mely szem pont sze rin ti ér té ke lés hez szük sé ges ren del ke zés re álló adat elég te len - sé ge. 6. (1) Az elsõ jel lem zés re ala poz va to váb bi jel lem zést kell ké szí te ni va la mennyi koc ká za tos hely ze tû víz test, va la - mint az or szág ha tár ral osz tott víztest esetében. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott víztestek közé nem tartozó víztestre kiterjedõen a további jellemzést a vízgyûjtõ-gazdálkodási tervek készítésekor kell elvégezni. (3) A to váb bi jel lem zés cél ja, hogy a) pon to sab ban le hes sen mér le gel ni azt, hogy a kü lön jog sza bály 5 sze rin ti jó ál la po tot a víz test az ott meg ha tá ro - zott határidõre eléri-e, b) meg le hes sen ha tá roz ni a kör nye ze ti cél ki tû zé sek el - éré se ér de ké ben te en dõ in téz ke dé se ket, c) a koc ká za tos hely ze tû víz tes tek azo no sí tá sa a 5. (3) be kez dé sé ben fog lalt szem pon tok sze rint meg tör tén - jen, amennyi ben az az elsõ jel lem zés so rán nem va ló sult meg, d) az 4. (1), a 5. (1) és (3) be kez dés ben meg ha tá ro - zot tak elem zé se, a víz test ter mé sze tes ál la pot tól való el té - ré sé nek mér té ke, va la mint ezek oka i nak vizs gá la ta meg - valósuljon. (4) A to váb bi jel lem zést a kü lön jog sza bály ban 6 fog lal - tak, va la mint az 1. mel lék let 2. pont ja sze rin ti tar tal mi kö - ve tel mé nyek alap ján kell el vé gez ni. A to váb bi jel lem zés so rán fel hasz nál ha tók a ta la jok mi nõ sé gé vel össze füg gõ ada tok, nyil ván tar tá sok és a mo ni tor ing rend szer, az er dõ - gaz dál ko dá si te vé keny ség gel össze füg gõ ada tok, a hul la - dék gaz dál ko dás sal kap cso la tos nyil ván tar tá sok és in for - má ci ós rend sze rek, a me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok ra vo nat ko zó ada tok és mo ni tor ing rend sze - rek, a víz gaz dál ko dás sal, a fel szín alat ti vi zek kel, va la mint a föld ta ni kö zeg gel kap cso la tos ada tok, nyil ván tar tá sok, a ter mé sze tes gyógy té nye zõk re vo nat ko zó nyil ván tar tá sok, a Ma gyar Ge o ló gi ai Szol gá lat ál tal gyûj tött ada tok. A to - váb bi jel lem zés so rán szük ség sze rint ki egé szí tõ fel tá rást és adat gyûj tést lehet végezni /2004. (VII. 21.) Korm. r. 4. (4) bek /2004. (VII. 21.) Korm. r. 13. (3) bek. 7. A koc ká za tos hely ze tû nek azo no sí tott víz tes tek ese té - ben a to váb bi jel lem zés ke re té ben rész le te sen kell ele mez - ni a ter mé sze tes ál la pot tól való el té rés mér té két, a koc ká - za tos hely ze tet elõ idé zõ oko kat és ha tá so kat a víz tes ten be lül azokra a területekre összpontosítva, ahol a) a ked ve zõt len víz(nyo más)szint-vál to zás tar tó san ta - pasz tal ha tó, b) a fel szín alat ti vi zek tõl füg gõ öko szisz té mák sé - rültek, c) a fel szín alat ti víz el szennye zõ dött vagy tar tós mi nõ - ség rom lás, tar tós kör nye ze ti ká ro so dás alakult ki. Kockázatos helyzetû víztest 8. (1) Koc ká za tos hely ze tû a víz test, amennyi ben a) adat hi ány miatt, vagy b) az elsõ jel lem zés alap ján, vagy c) a to váb bi jel lem zés alap ján, és a víz gyûj tõ gaz dál ko dá si terv sze rin ti in téz ke dé si prog - ra mok el le né re nem va ló szí nû sít he tõ a jó ál la pot el éré se de cem ber 22-ig. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zot tak fe lül vizs gá la - ta, a kör nye ze ti cél ki tû zé sek tel je sü lé sé nek el len õr zé se a mi nisz ter ál tal, a kü lön jog sza bály 7 szerint közzétételre kerülõ a) a fel szín alat ti vi zek jó mi nõ sé gi ál la po tá nak meg ál - la pí tá sá ra szol gá ló kö ve tel mé nyek, és b) a je len tõs és tar tó san rom ló ten den ci ák azo no sí tá sá ra és a ten den ci ák meg for dí tá si pont já nak meg ha tá ro zá sá ra szol gá ló kritériumok, továbbá c) a 16. (3) bekezdésének e) pontja szerinti módszertan alap ján tör té nik. (3) A (2) be kez dés alap ján meg kell ha tá roz ni a koc ká - za tos hely ze tû a) víz tes te ken be lül azo kat a te rü le te ket, ahol te vé - keny ség kö vet kez mé nye ként a föld ta ni köz eg, illetve a fel - szín alat ti víz tar tó san ká ro so dott, így a jó mi nõ sé gi ál la pot egy ál ta lán nem vagy a terv idõ szak vé gé ig nem ér he tõ el, ille tõ leg elérése aránytalanul költ sé ges; b) víz tes tek kö zül azo kat a víz tes te ket, illetve víz test ré - sze ket, ahol a jó mennyi sé gi ál la pot meg va ló sí tá sa a fel szí - ni víz és a fel szín alat ti vi zek tõl füg gõ ví zi- vagy szá raz föl - di öko szisz té mák ál la po ta ked ve zõt len kö vet kez mé nyek - kel jár na ba) a víz ren de zés, az ár víz vé de lem és a le csa po lás ered mé nyes sé ge, vagy bb) a jo gos víz ki vé te lek szem pont já ból /2004. (VII. 21.) Korm. r. 41. (10) bek.

75 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A víztest állapotának értékelése és minõsítése 9. (1) A te vé keny ség fel szín alat ti vi zek re vo nat ko zó ha tá - sát víz tes ten ként ér té kel ni és mi nõ sí te ni kell e ren de let 2. mel lék let ben fog lal tak alap ján. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti ér té ke lést és mi nõ sí tést elsõ al ka lom mal, az elsõ víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv meg ala - po zá sa ke re té ben kell el ké szí te ni, amely nek so rán a víz - gyûj tõ-gaz dál ko dás egyes sza bá lyai sze rint üzem be ál lí - tott víz test-mo ni tor ing rendszer adatait kell használni. 10. A fel szín alat ti víz ál la po tát be fo lyá so ló fo lya ma tok és a te vé keny ség fel szín alat ti vi zek re gya ko rolt ha tá sá nak ér - té ke lé sét éven te el kell vé gez ni, a fel szín alat ti vi zek mo ni - to ro zá sá ra, illetve ellen õr zés, ön el len õr zés ré vén a te vé - keny sé get vég zõk kü lön jog sza bály 8 sze rin ti adat szol gál - ta tá sá ra tá masz kod va. 11. (1) Az ér té ke lés so rán a víz test ál la po tát a kör nye ze ti cél ki tû zé sek kö ve tel mé nye i hez vi szo nyít va a 14. sze rin ti víz test-mo ni tor ing alap ján kell mi nõ sí te ni. A víz test mi nõ - sí té sét e ren de let 2. mel lék le té nek 2. pont já ban meg ha tá ro - zot tak sze rint kell el vé gez ni. A víz test mi nõ sí té sé nek ada - ta it tér in for ma ti kai rend szer ben, leg alább M=1: mé ret arány nak meg fe le lõ fel bon tá sú és tar tal mú di gi tá lis tér ké pi adat bá zis ban kell meg ad ni és ez alap ján áb rá zol ni. (2) A víz test ál la po tá nak mi nõ sí té sét in do ko lás sal, to - váb bá tér ké pes be mu ta tá sát a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv - ben köz zé kell ten ni. (3) Az (1) be kez dés sze rin ti mi nõ sí tés ke re té ben: a) a víz test jó ál la po tá ra vo nat ko zó elõ írások tel je sü lé - sét el len õriz ni kell, a 8. (2) be kez dé sé ben fog lal tak figye lembevételével, b) amennyi ben a jó ál la pot kri té ri u mai nem tel je sül nek, az oko kat rész le te sen in do kol ni kell és meg kell ha tá roz ni azo kat a fel té te le ket, ame lyek mel lett a jó állapot 2015-ig elérhetõ, c) amennyi ben a jó ál la pot nem ér he tõ el de cem - ber 22-ig, a kü lön jog sza bály 9 alap ján mó do sí tott kö ve tel - mé nyek tel je sü lé sét ellenõrizni kell, d) a c) pont ban fog lal tak fenn ál lá sa ese té ben a 8. (3) be kez dés sze rin ti meg ha tá ro zást el kell vé gez ni. Felszín alatti vizek állapotának monitorozása 12. (1) A fel szín alat ti vi zek mennyi sé gi és mi nõ sé gi ál la po - tá nak vál to zá sát mo ni to ro zás sal kell nyo mon kö vet ni. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti mo ni tor ing rend szer ma gá - ban fog lal ja a mennyi sé gi és mi nõ sé gi ál la pot ész le lõ-, mé - rõ-, meg fi gye lõ- és ellen õr zõ rend sze rét, to váb bá az ál la - po tot be fo lyá so ló ter mé sze ti ha tá sok, va la mint a te vé keny - ség fel szín alat ti víz re gya ko rolt ha tá sá nak is me re tét meg - ala po zó ada to kat. 13. (1) A ter mé sze ti ha tá sok ra vo nat ko zó me te o ro ló gi ai, hid ro-me te o ro ló gi ai ada to kat (így pél dá ul a csa pa dék mennyi sé ge és mi nõ ség e, pá rol gá si ada tok) a mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer ve ze tek, így kü lö nö sen az Or szá - gos Me te o ro ló gi ai Szol gá lat biz to sít ja. (2) A te vé keny ség fel szín alat ti víz re gya ko rolt ha tá sá - nak is me re tét meg ala po zó ada tok meg ál la pí tá sa a te rü le ti és a kör nye zet hasz ná la ti mo ni tor ing alap ján tör té nik. (3) A te rü le ti mo ni tor ing rend szer ma gá ban fog lal ja: a) a mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer ve ze tek ál tal fo lya ma to san üze mel te tett mo ni tor ing rend sze re ket aa) a mennyi sé gi ál la po tot ellen õr zõ rend sze re ket, így kü lö nö sen kör nye zet vé del mi és víz ügyi igaz ga tó sá gok ál - tal vég zett ta laj-, ré teg-, karszt- és ter mál víz(nyo más)szint ész le lé se ket, to váb bá a for rás meg fi gye lé se ket, ab) a fel szín alat ti vi zek kel össze füg gõ fel szí ni vi zek mennyi sé gé re vo nat ko zó, a kör nye zet vé del mi és víz ügyi igaz ga tó sá gok ál tal vég zett víz raj zi te vé keny sé get, ac) a mi nõ sé gi ál la pot ra vo nat ko zó an azo kat az ob jek - tu mo kat, ahol rend sze res mé rést vé gez nek a kör nye zet vé - del mi fel ügye lõ sé gek (a továb biak ban: fel ügye lõ ség), így kü lö nö sen a kör nye zet vé del mi ta laj víz mi nõ ség meg fi gye - lõ há ló za tot, a kü lön jog sza bály 10 sze rin ti nit rát mo ni tor in - got és a nagy víz fo lyá sok men tén ki ala kí tott ha vá ria mo ni - tor in got, ad) spe ci á lis, egy adott tér ség meg fi gye lé sé re ki ala kí - tott mo ni tor ing rend sze re ket, így kü lö nö sen a táv la ti víz - bá zi sok te rü le tén vég zett meg fi gye lé se ket; b) más ál lam i szer ve zet ál tal fo lya ma to san üze mel te tett mo ni tor ing rend sze re ket, azaz ba) a Ma gyar Ál la mi Föld ta ni In té zet ál tal foly ta tott fel szín alat ti víz(nyo más)szint ész le lé se ket, bb) a nö vény és ta laj vé del mi szol gá la tok ál tal mû köd - te tett Ta laj vé del mi In for má ci ós és Mo ni tor ing Rend szert; c) a kü lön jog sza bály 11 sze rint a te le pü lé si ön kor mány - za tok ál tal, a te le pü lés köz igaz ga tá si te rü le tén lévõ fel szín alat ti víz mennyi sé gi és mi nõ sé gi ál la po tá ra ki ter je dõ monitorozást; 8 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 8. b) pont, 14. (1) bek. a) pont /2004. (VII. 21.) Korm. r. 6. (4) bek. d) pont /2001. (IV. 3.) Korm. r évi LIII. tv. 46. (1) bek. b) és e) pont ja; 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 5. (8) bek.

76 16624 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám d) ál lam i szer vek, tu do má nyos in téz mé nyek, szer ve ze - tek ál tal idõ sza ko san vég zett, illetve ex pe dí ci ós fel mé ré se - ket. (4) A kör nye zet hasz ná la ti mo ni tor ing rend szer ma gá - ban foglalja: a) a fel szín alat ti víz mennyi sé gi, illetve mi nõ sé gi ál la - po tát érin tõ te vé keny sé get foly ta tó ál tal, a kü lön jog sza - bály 12 sze rint vég zett meg fi gye lé sek, így kü lö nö sen a ví zi - köz mû vek a hul la dék le ra kók üze mel te té sé hez, a bá nya - ta vak hasz no sí tá sá hoz, az ivó-, ás vány- és gyógy víz - hasz ná la tok víz bá zis vé del mi te vé keny sé gé hez kap cso ló - dó mo ni to ro zást; b) a szennye zett, tar tó san ká ro so dott te rü le te ken kü lön jog sza bály 13 sze rin ti kár men te sí té si mo ni tor ing rendsze - reket. (5) Az (1) be kez dés és a (3) be kez dés b) d) pont, va la - mint a (4) be kez dés sze rin ti mé ré sek, meg fi gye lé sek ered - mé nye it a kü lön jog sza bály ban 14 meg ha tá ro zot tak alapján kell biztosítani. Monitoring program 14. (1) A kü lön jog sza bály 15 sze rin ti mo ni tor ing prog ram a 12. sze rin ti mo ni tor ing rend szer bõl ki vá lasz tott ob jek tu - mo kon vég zett mo ni to ro zás ból áll, ame lyek ész le lõ és mé - rõ he lye it a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben rög zí te ni kell. A monitoring program részeit képezi: a) a 4. a) pont sze rin ti vé dett te rü le te ken a fel szín alat ti vi zek ál la po tát mérõ és ész le lõ rend sze rek bõl ki vá - lasz tott ob jek tu mok, és b) a min den víz test re ki ter je dõ víz test-mo ni tor ing rend szer. (2) Az (1) be kez dés b) pont ja sze rin ti víz test-mo ni tor ing a 13. (3) be kez dés a) pont ja sze rin ti mo ni tor ing rend sze - rek bõl ki vá lasz tott ész le lõ és mérõhelyekbõl áll. (3) A víz test-mo ni tor ing ré szei: a) a mennyi sé gi mo ni tor ing, b) a mi nõ sé gi mo ni tor ing, ezen be lül ba) a ké mi ai fel ügye le ti, bb) a ké mi ai ope ra tív mo ni tor ing. (4) A víz test-mo ni tor ing ese ti jel le gû fel tá rá sok kal ki - egé szít he tõ; ki ala kí tá sá nak szem pont ja it e ren de let 3. mel - lék le te határozza meg /2004. (VII. 21.) Korm. r. 8. b) pont; 21/2002. (IV. 25.) Kö ViM r. 123/1997. (VII. 18.) Korm. r., 239/2000. (XII. 23.) Korm. r /2004. (VII. 21.) Korm. r , 10. mel lék let /2004. (VII. 21.) Korm. r. 34. (1) bek /2004. (VII. 21.) Korm. r. 15., 21. (5) bek. (5) A mennyi sé gi mo ni tor ing a víz tes tek víz nyo más - szint jé ben, nyo más ál la po tá ban be kö vet ke zett hosszú ide jû vál to zá sok meg fi gye lé sé re szol gál, figye lembe véve az után pót ló dás rö vid és hosszú ide jû vál to zá sa it. (6) A mi nõ sé gi mo ni tor ing össze füg gõ és át fo gó ké pet ad a fel szín alat ti vi zek mi nõ sé gi ál la po tá ról min den víz - test re ki ter je dõ en, to váb bá be mu tat ja a kü lön jog sza bály 16 sze rin ti szennye zõ anyagok koncentrációjának változását. 15. (1) A mo ni tor ing prog ram alap- és ész le lé si ada ta i nak nyil ván tar tá sát a VITUKI Kht. vég zi. A nyil ván tar tás hoz a VITUKI Kht. a ku tak és for rá sok alap ada ta it egyez te ti az Or szá gos Kút ka tasz ter rel, illetve az Or szá gos Forrás - kataszterrel. (2) A mo ni tor ing prog ram ba tar to zó ob jek tu mok alap - ada ta i ban tör té nõ vál to zá so kat és a tárgyévi ész le lé si ada - to kat a tárgy évet kö ve tõ már ci us 31-ig kell a VITUKI Kht. részére megküldeni. Adatszolgáltatás és koordináció 16. (1) A víz tes tek jel lem zé sét, illetve a fel szín alat ti vi zek ál la pot vizs gá la tát a mo ni tor ing rend sze rek re, a víz tes tek ér té ke lé sét és mi nõ sí té sét a 14. sze rin ti mo ni tor ing prog - ram ész le lõ és mé rõ he lye i nek ada ta i ra tá masz kod va a VITUKI Kht. vég zi. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott fel adat el lá tá sá - hoz szük sé ges, fel adat kö rük höz tar to zó ada to kat a mi nisz - ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer ve ze tek nyil ván tart ják és azo - kat a VITUKI Kht. ré szé re a tárgy évet követõ március 31-ig szolgáltatják. (3) Más érin tett mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer vek (így kü lö nö sen a Ma gyar Ál la mi Föld ta ni In té zet, a Nö - vény- és Ta laj vé del mi Köz pon ti Szol gá lat, az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal Or szá gos Gyógy he lyi és Gyógy für - dõ ügyi Fõ igaz ga tó ság, a Fo dor Jó zsef Or szá gos Köz - egész ség ügyi Köz pont Or szá gos Kör nye zet-egész ség ügyi In té zet) az (1) be kez dés ben fog lalt fel adat el lá tá sá hoz szük sé ges ada ta i kat a kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze - rint biz to sít ják. (4) A 13. (3) be kez dés c) pont ja sze rin ti mo ni to ro zás ered mé nye it a te le pü lé si ön kor mány zat az ille té kes fel - ügye lõ ség ré szé re a tárgy évet kö ve tõ már ci us 1-jéig meg - kül di /2004. (VII. 21.) Korm. r pont.

77 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (5) A VITUKI Kht. az (1) be kez dés hez kap cso ló dó an: a) el lát ja a 13. (3) be kez dés a) és d) pont ja sze rin ti or - szá gos adat bá zi sok rend szer gaz da fel ada ta it; to váb bá a 13. (5) be kez dé se sze rin ti in for má ci ók, adat szol gál ta tá - sok össze han golt központi nyil ván tar tá sát; b) ja vas la tot dol go z ki a 14. sze rin ti mo ni tor ing prog - ram meg ha tá ro zá sá hoz, va la mint az (1) be kez dés sze rin ti vizs gá la tok hoz ba) a mód szer ta ni út mu ta tók ra, üze mel te té si sza bály - zat ra, ter ve zé si se géd le tek re, adat la pok ra, adatszolgálta - tási rend re, bb) az érin tett mo ni tor ing rend sze rek fej lesz té sé re, így kü lö nö sen a 13. (2) be kez dés sze rin ti mo ni tor ing szük sé - ges módosítására, bc) a kü lön bö zõ szer ve ze tek ál tal mû köd te tett moni - toring rend sze rek adat for gal má nak el já rá si rend jé re, bd) az in for má ci ós rend sze rek fej lesz té sé re, be) a ki egé szí tõ mé ré sek re, bf) a be vo nan dó szer ve ze tek kö ré re; c) el ké szí ti a 14. (1) be kez dés sze rin ti mo ni tor ing prog ram ja vas la ti ter vét a 13. (3) be kez dés b) pont ja sze - rin ti in téz mé nyek kel együttmûködésben; d) részt vesz a kü lön jog sza bály 17 sze rin ti in téz ke dé si prog ra mok ki dol go zá sá ban; e) ki dol goz za a víz tes tek mi nõ sí té sé re, a mo ni tor ing prog ram üze mel te té sé re vo nat ko zó mû sza ki elõ írásokat és a szab vá nyo sí tott mód sze re ket, to váb bá ja vas la tot tesz a 2. mel lék let 2.4. pont ja sze rin ti évre, idõ szak ra. Vegyes, záró és átmeneti intézkedések 17. (1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lép ha - tály ba. (2) A 14. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott víztestmonitoring ész le lõ és mé rõ he lye i nek ki vá lasz tá sát a 16. (1) be kez dé se sze rin ti ko or di ná ló in téz mény de cem - ber 31-ig vég zi el. (3) A 16. (5) be kez dés e) pont ban fog lal tak nak jú ni us 30-ig kell ele get ten ni. (4) Azon fel szín alat ti vi zet érin tõ, a víz tes tek vizs gá la ta szem pont já ból ki emelt je len tõ sé gû kü lön jog sza bály 18 sze - rin ti víz ki vé te lek, illetve ter he lé sek ese té ben, ahol a te vé - keny ség nem el len õr zött mó don tör té nik, a víz ügyi fel - ügye let, illetve a fel ügye lõ ség a kü lön jog sza bály 19 figye - lembevételével de cem ber 22-ig in téz ke dik a mo ni - tor ing ki ala kí tá sá ról, mû köd te té sé rõl, és az adat szol gál ta - tás el ren de lé sé rõl. (5) A 6. (2) be kez dé sé hez tar to zó jel lem zést, to váb bá a 9. (1) be kez dés sze rin ti ér té ke lést elsõ al ka lom mal jú ni us 30-ig, ezt köve tõen hat éven te kell el ké szí te ni. 18. (1) A ví zi köz mû vek üze mel te té sé rõl szóló 21/2002. (IV. 25.) Kö ViM ren de let (a továb biak ban: R.) 6. (5) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) Az üze mel te tõ kö te les a (3) be kez dés ben meg je lölt víz ki vé te li mû nél leg alább 6 éven ként a (6) be kez dés figye lembevételével alap ál la pot-vizs gá la tot, to váb bá éven te rend sze res alap vizs gá la tot, a (7) be kez dés sze rin ti gya ko ri ság gal ellen õr zõ vizs gá la tot, a (8) be kez dés sze rin - ti gya ko ri ság gal sû rí tõ bak te ri o ló gi ai vizs gá la tot vé gez ni, és a vizs gá la ti ered mé nye ket min den tárgy évet kö ve tõ már ci us 31-ig az ille té kes kör nye zet vé del mi és víz ügyi igaz ga tó ság hoz el jut tat ni. (2) Az R. 6. -a a kö vet ke zõ (16) (18) be kez dés sel egészül ki: (16) Az (5) be kez dés sze rint el vég zett vizs gá la tok do - ku men tá lá sa és adat szol gál ta tá sa az ere de ti la bo ra tó ri u mi vizs gá la ti ered mény la pok fény má so la tá nak be kül dé sé vel tör té nik. Az adat szol gál ta tás nyom tat vá nyon vagy szá mí - tó gé pes adat hor do zón tel je sít he tõ. (17) A fel szín alat ti vi zet ter me lõ víz mû üze mel te tõ je kö te les a ki ter melt víz mennyi sé gét, ku tan kén ti üze mi víz - ho za mát és üze mi víz(nyo más)szint jét, nyu gal mi víz( nyomás)szint jét és a ter melt víz hõ mér sék le tét leg - alább havi gya ko ri ság gal mér ni, és az ada to kat a tárgy évet kö ve tõ már ci us 31-ig az ille té kes kör nye zet vé del mi és víz - ügyi igaz ga tó ság hoz el jut tat ni. Az elsõ adat szol gál ta tás ide je már ci us 31. (18) A fi gye lõ-, tar ta lék és üze men kí vü li ku tak ese té - ben a ha tó ság ál tal elõ írt gya ko ri ság gal, de leg alább éven te egy al ka lom mal a nyu gal mi víz(nyo más)szint mé rést is el kell vé gez ni. 19. E ren de let az Euró pai Par la ment és Ta nács ok tó - ber 23-i kel te zé sû, 2000/60/EK szá mú, Az euró pai kö zös - sé gi in téz ke dé sek ke re te i nek meg ha tá ro zá sá ról a víz po li - ti ka te rü le tén címû irány elv 3., 5., 7. és 8. cik ké ben, va la - mint II. és V. mel lék le té ben foglaltaknak való megfelelést szolgálja /2004. (VII. 21.) Korm. r /2004. (VII. 21.) Korm. r pont /2004. (VII. 21.) Korm. r. 8. b) pont. Dr. Gom bos András s. k., kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz té ri u mi po li ti kai államtitkár

78 16626 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám 1. melléklet a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez 1. Az elsõ jel lem zés Az elsõ és a további jellemzés A jel lem zést be mu ta tó do ku men tá ció ál ta lá nos for má ja az M=1: mé ret arány nak meg fe le lõ fel bon tá sú és tar tal mú di gi tá lis tér ké pi adat bá zis alap ján ké szí tett tér - kép so ro zat, illetve az eh hez tar to zó szö ve ges le írás és táblázat, amelyek együttesen bemutatják: a) a víz test ter mé sze tes ál la po tát meg ha tá ro zó föld ta ni tényezõket: aa) a víz tar tó és a víz re kesz tõ kép zõd mé nyek föld ta ni és víz föld ta ni jel lem zõ it, így kü lö nö sen a hid ra u li kai ve ze - tõ ké pes sé get, a po ro zi tást és az áramlási rend sze re ket, ab) a fe dõ kép zõd mé nyek, illetve a ta laj jel lem zõ it, kü - lö nös te kin tet tel a csa pa dék ból tör té nõ után pót ló dás le he - tõ sé gé re és a szennye zõ anya gok be ju tá sát be fo lyá so ló víz föld ta ni adott sá gok ra, a ta laj víz for ga lom ra, így kü lö nö - sen a fe dõ kép zõd mé nyek tí pu sá ra, vas tag sá gá ra, po ro zi tá - sá ra, hid ra u li kai ve ze tõ ké pes sé gé re, ab szorp ci ós tu laj don - sá gá ra; (hid ro ge o ló gi ai vé dett ség re); b) a víz test ter mé sze tes mennyi sé gi ál la po tát: ba) a ter mé sze tes után pót ló dá si- és meg csa po lá si te rü - le te ket, a víz for gal mat jel lem zõ sok éves át lag ér té kek kel, bb) az után pót ló dás és meg csa po lás át la gos jel lem zõ i - nek te rü le ti és idõ be li vál to zá sát, a hasz no sít ha tó fel szín alat ti víz kész let szá mí tá sá hoz szükséges adatot is, bc) a fel szín alat ti víz(nyo más)szin tek sok évi át la gos ér té ke i nek tér be li vál to zá sát és ingadozását; c) a víz test ter mé sze tes mi nõ sé gi ál la po tát, ca) a ké mi ai össze té telt az összes ol dott só tar ta lom és a hid ro geo ké mi ai tí pus meg adá sá val és a gáz tar ta lom tér be li változását, cb) a sok évi át la gos hõ mér sék let, cc) ter mé sze tes ere de tû elem dú su lá sok, víz mi nõ sé gi ano má li ák, is mert (A b ) bi zo nyí tott hát tér-kon cent rá ci ók ismertetésével, me den ce te rü le te ken tér ben el kü lö nít ve, a ré teg zett ség bemutatásával; d) a fel szí ni ví zi-, illetve szá raz föl di öko szisz té mák nak a fel szín alat ti víz mennyi sé gi és ké mi ai ál la po tá tól való függését: da) azok nak a víz tes tek nek a meg je lö lé sé vel, ahol az öko szisz té ma jó ál la po ta függ a fel szín alat ti táplálástól, db) azok nak az öko szisz té mák nak a meg ha tá ro zá sá val, ame lyek je len tõ sen ká ro sod hat nak a fel szín alat ti víz ál la - po tá ban be kö vet ke zõ vál to zá sok miatt, kü lö nös te kin tet tel a vé dett ter mé sze ti területekre és az erdõkre; e) a víz test mennyi sé gi, mi nõ sé gi ál la po tát be fo lyá so ló te vé keny sé ge ket: ea) a víz ki vé te lek összeg zett ér té ke it, eb) a víz ki vé te lek ál tal oko zott tar tós víz szint süllye dé - sek re és víz mi nõ ség-vál to zá sok ra vo nat ko zó fel dol go zás ered mé nye it, ec) a fel szín alat ti víz dú sí tás összeg zett ér té két, ed) a fel szín alat ti víz be tör té nõ köz vet len be ve ze té sek víz test szin tû mennyi sé gi és mi nõ sé gi összeg zett ér té két, ee) a pont sze rû és nem pont sze rû (dif fúz) szennye zõ - forrásokat, ef) tar tó san ká ro so dott szennye zett te rü le te ket, eg) a víz test mennyi sé gi és mi nõ sé gi ál la po tá ban olyan mér té kû vál to zást oko zó egyéb te vé keny sé ge ket, illetve te rü let hasz ná la tok ban be kö vet ke zõ vál to zá so kat, ame lyek aka dá lyoz zák a jó mennyi sé gi-, illetve minõségi állapot elérését. 2. Az 1. pon tot ki egé szí tõ, a to váb bi jel lem zés A te vé keny ség fel szín alat ti vi zek re gya ko rolt ha tá sá - nak vizs gá la ta ke re té ben a kö vet ke zõ ada to kat kell fo lya - ma to san össze gyûj te ni és értékelni: a) a fel szín alat ti víz test föld ta ni jel lem zõi, be le ért ve a föld ta ni egy sé gek ki ter je dé sét és tí pu sát, to váb bá az 1. pont a), b), c) és d) pon tok szerinti információk; b) 10 m 3 /na pot el érõ vagy an nál na gyobb vagy 50 em - ber nél töb bet el lá tó ivó víz ki vé tel, to váb bá a fel szín alat ti víz tõl füg gõ ví zi- és szá raz föl di öko szisz té mák ál la po tát je len tõ sen be fo lyá so ló közvetlen vízkivétel esetében: ba) a víz ki vé tel he lye és a víz hasz ná lat cél ja, bb) az éves át la gos víz ki vé tel mér té ke (par ti szû ré sû víz ki vé te lek ese tén kü lön fel tün tet ve a hát tér fe lõ li után - pót ló dás becsült értékét), bc) a ki ter melt víz ké mi ai össze té te le és hõ mér sék le te, bd) a vízkivételek által okozott több évet meghaladó tartós víz(nyomás)szintsüllyedés hatásterülete és mértéke; c) fel szín alat ti víz be tör té nõ köz vet len be ve ze té sek esetében: ca) a be ve ze tés éves át la gos mennyi sé ge, cb) be ve ze tett, vissza saj tolt víz mi nõ ség e, cc) a be ve ze té sek ál tal oko zott tar tós víz(nyo más)szint tér be li ki ter je dé se és változása, cd) a fel szín alat ti víz be köz vet le nül be ve ze tett szennye zõ anya gok mennyi sé ge és mi nõ ség e; d) az után pót ló dá si te rü le te ken lévõ kör nye zet hasz ná - la tok esetében: da) a po ten ci á lis, illetve a tény le ges pont sze rû, vo nal - men ti és dif fúz szennye zõ for rá sok he lye, jel le ge, a tény le - ges szennye zõ for rá sok nál a föld ta ni kö zeg be köz vet le nül be ve ze tett leg na gyobb mennyi sé gû, to váb bá leg na gyobb koc ká za tú szennyezõ anyagok éves mennyisége, db) a tar tó san ká ro so dott szennye zett te rü le tek he lye, a szennye zett ség mér té ke, a leg na gyobb mennyi sé gû, to - váb bá a leg na gyobb koc ká za tú szennye zõ anyag fel tün te - té sé vel, dc) a fel szí ni vi ze ket érin tõ je len tõs kot rá sok és duz - zasz tá sok, to váb bá a gá tak kal tör té nõ m 3 -nél na - gyobb víz vissza tar tás, illetve a 300 ha-nál na gyobb lecsapolás adatait, dd) a fel szín alat ti víz ter mé sze tes vé dett sé gét csök ken - tõ te vé keny sé gek (kül szí ni bá nyá szat, jó lé ti ta vak, to váb bá

79 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a nem meg fele lõen ki kép zett vagy fel ha gyott ku tak stb.) he lye, szennye zés-köz ve tí tõ hatása, de) a víz test után pót ló dá si te rü le te i nek te rü let hasz ná la - tai, te kin tet tel a lo ká lis ha tá sok ra, df) a da) de) pon tok sze rin ti te vé keny sé gek nek a fel - szín alat ti víz mennyi sé gi és mi nõ sé gi ál la po tá ra gya ko rolt ha tá sa; e) a hasz no sít ha tó fel szín alat ti víz kész let és a víz ki vé - te lek te rü le ti el osz lá sa, vi szo nya, meg kü lön böz tet ve az en - ge dé lye zett köz vet len- és a be csült köz ve tett víz ki vé te le - ket és a fel szín alat ti víz dú sí tást. 2. melléklet a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez A víztest állapotának értékelése és minõsítése 1. A víz test ál la pot ér té ke lé sé nek cél ja, va la mint an nak so rán el vé ge zen dõ fel ada tok 1.1. A jel lem zé sek ered mé nye i nek egy be ve té se a kör - nye ze ti cél ki tû zé sek kel; 1.2. a kör nye ze ti cél ki tû zé sek meg va ló sí tá sát szol gá ló vizs gá la tok el vég zé se (így kü lö nö sen a kü lön jog sza bály 20 sze rin ti (M i ) igény be vé te li ha tár ér ték-, meg for dí tá si pon - tok-, az (A b ) bi zo nyí tott hát tér-kon cent rá ció és a (B) szennye zett sé gi ha tár ér ték össze ha son lí tá sa a víz test ál la - po tá val); 1.3. a víz test mennyi sé gi vagy mi nõ sé gi ál la po tá ban ész lelt tar tós ál la pot vál to zás sta tisz ti kai mód sze rek kel tör - té nõ meg ha tá ro zá sa, kü lö nös te kin tet tel a szennye zõ anya - gok te vé keny ség ha tá sá ra ki ala kult, nö vek võ ten den ci á já - ra, il let ve a ten den cia irá nyá nak vál to zá sá ra; 1.4. a víz test ál la po tá nak mi nõ sí té se; 1.5. az ér té ke lés, elem zés meg bíz ha tó sá gá nak szám - sze rû sí té se. Az alap ján el vég zett ér té ke lés al kal mas azon víz tes tek ki mu ta tá sá ra, ame lyek a 9. (2) be kez dés sze rin - ti vizs gá la tok sze rint nem érik el a jó ál la po tot, ezért a mennyi sé gi vagy a mi nõ sé gi ál la po tuk gyen ge mi nõ sí té sû, va la mint a jó ál la po tú nak mi nõ sí tett víz test ese tén a ked ve - zõt len fo lya ma tok ki mu ta tá sá ra, fi gye lem mel a kör nye ze ti cél ki tû zé sek re. 2. A víz test ál la po tá nak mi nõ sí té se 2.1. A víz test mi nõ sí té se le het: a) mennyi sé gi ál la po ta alap ján aa) jó, amely nek je lö lé se: zöld szín, ab) gyen ge, amely nek je lö lé se: pi ros szín; b) mi nõ sé gi ál la po ta, ezen be lül a ké mi ai ál la pot alap - ján ba) jó, amely nek je lö lé se: zöld szín, bb) gyen ge, amely nek je lö lé se: pi ros szín A 2.1. a) és b) pont jai sze rin ti ka te gó ri án be lül meg kell kü lön böz tet ni és je löl ni kell az ál la pot vál to zá sát. Ha az 1.3. pont sze rin ti vizs gá lat sze rint: a) a mennyi sé gi ál la pot te kin te té ben aa) a víz(nyo más)szint rom ló, a je lö lés: fe ke te vo nal - ká zás, ab) a víz(nyo más)szint ja vu ló, a je lö lés: kék vonal - kázás; b) a ké mi ai kom po nen sek te kin te té ben az ál la pot ten - den ci á ja: ba) rom ló, a je lö lés: fe ke te pon to zás; bb) ja vu ló, illetve a rom ló ten den cia meg for dult, a je lö - lés: kék pon to zás; c) ál lan dó ál la pot ese tén nincs je lö lés A ké mi ai ál la po tá nak ér té ke lé se és mi nõ sí té se so - rán a víz test-mo ni tor ing meg fi gye lé si pont ja i nak ered mé - nyét a tel jes víz test re kell össze gez ni. A ké mi ai kom po nen sek re vo nat ko zó an a) ki kell szá mí ta ni a meg fi gye lé si ered mé nyek kö zép - ér té két a fel szín alat ti víz test vagy víz test-cso port min den egyes meg fi gye lé si pont já ra, majd b) ezek nek a kö zép ér té kek nek az alap ján a kü lön jog - sza bály 21, to váb bá a 11. (3) be kez dés a) pont ja sze rin ti szá mí tá sok ra tá masz kod va ál la pít ha tó meg, hogy a fel szín alat ti víz test ki elé gí ti-e a jó ké mi ai ál la pot fel té te le it A víz test jó ál la po tá ra vo nat ko zó elõ írások tel je sü - lé sét el len õriz ni kell. Eh hez szük sé ges annak az év nek és idõ szak nak a meg ha tá ro zá sa, amely tõl a ten den cia jel lem - zõ it szá mí ta ni kell. 3. melléklet a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez A víztest-monitoring kialakításának szempontjai 1. A mennyiségi monitoring kialakításának szempontjai 1.1. Biz to sít ja min den fel szín alat ti víz test, víz test-cso - port mennyi sé gi ál la po tá nak ér té ke lé sét, be le ért ve az (M i ) igény be vé te li ha tár ér ték, il let ve a hasz no sít ha tó fel szín alat ti víz kész let meg ha tá ro zá sát, el len õr zé sét A mennyi sé gi ál la pot szem pont já ból koc ká za tos, illetve or szág ha tár ral osz tott víz tes tek ese té ben a meg fi - gye lé si pon tok tér be li sû rû sé gét és az ész le lés gya ko ri sá - gát úgy kell meg ha tá roz ni, hogy az biz ton ság gal al kal mas le gyen a) a víz ki vé te lek és a víz be ve ze té sek fel szín alat ti víz(nyo más)szin tek re gya ko rolt ha tá sá nak szám ba vé te lé - re, el len õr zé sé re, b) az or szág ha tárt ke resz te zõ áram lás irá nyá nak és ho - za má nak meg ha tá ro zá sá ra /2004. (VII. 21.) Korm. r , 3., 6. és 29. pon tok, il let ve 6. (2) bek /2004. (VII. 21.) Korm. r. 4. (5) bek. és a 6. (2) és (3) bek.

80 16628 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám 2. A mi nõ sé gi mo ni tor ing ki ala kí tá sá nak szem pont jai 2.1. A ké mi ai fel ügye le ti mo ni tor ing ra vo nat ko zó kö - ve tel mé nyek A ké mi ai fel ügye le ti mo ni tor ing a) ki elé gí ti és iga zol ja a te vé keny ség ha tá sá nak becs lé - sé re szol gá ló is me re te ket, b) in for má ci ót ad min den egyes olyan idõ szak ra, amely re a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv vo nat ko zik, és al - kal mas nak kell len nie a ké mi ai ope ra tív mo ni tor ing ter ve - zé sé re, c) az aláb bi alap kom po nen sek mé ré sé re ter jed ki: ca) oxi gén tar ta lom, ph-ér ték, ve ze tõ ké pes ség, nit rát, am mó ni um, cb) a víz ionössze té te lét meg ha tá ro zó kom po nen sek re, így kü lö nö sen: nát ri um, ká li um, kal ci um, mag né zi um, klo - rid, szul fát, hid ro gén kar bo nát; d) ren del ke zik tér ben ele gen dõ meg fi gye lé si pont tal a koc ká za tos hely ze tû, va la mint az or szág ha tá rok kal osz tott víz tes te ken ah hoz, hogy da) a koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ese té ben kel lõ szá - mú adat áll jon ren del ke zés re mind azon szennye zõ anyag ra vo nat ko zó an, ame lyek a fel szín alat ti vi zek vizs gá la ta, a víz tes tek jel lem zé se alap ján ve szé lyez te tik a fel szín alat ti víz jó ké mi ai ál la po tát, db) az or szág ha tár ral osz tott víz tes tek ese té ben kel lõ szá mú adat áll jon ren del ke zés re mind azon kom po nens re, ame lyek fon to sak le het nek az or szág ha tá ron át áram ló fel - szín alat ti vi zet igény be ve võ köz vet len víz ki vé tel szem - pont já ból A ké mi ai ope ra tív mo ni tor ing ra vo nat ko zó kö ve - tel mé nyek A ké mi ai ope ra tív mo ni tor in got két fel ügye le ti moni - toring kö zöt ti idõ szak ban kell üze mel tet ni a víz test jel lem - zé se, va la mint a fel ügye le ti mo ni tor ing ál tal ki mu ta tott ered mé nyek alap ján koc ká za tos hely ze tû víz test ben, illetve víz test ré szek ben úgy, hogy a) te rü le ti sû rû sé ge al kal mas le gyen a víz test vagy víz - test-cso port ké mi ai ál la po tá nak meg ha tá ro zá sá ra, b) gya ko ri sá ga ele gen dõ le gyen a szennye zõ anyag kon cent rá ció nö vek võ ten den ci á já nak pon to sí tá sá ra, de éven te leg alább egy sze ri min ta vé telt és elem zést kell vég - re haj ta ni, c) az a) és b) pon tok sze rin ti ada tok rep re zen tál ják a víz test, vagy víz test-cso por tok mi nõ sé gét. 3. Az 1. és 2. pont alap ján ki ala kí tott víz test-mo ni tor ing ob jek tu ma i nak EOV ko or di ná tá it a di gi tá lis tér ké pi adat - bá zis ban 1 m-es pon tos ság gal kell meg ad ni. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi LIII. tör vény 110. (8) be kez dé sé nek m) pont - jában ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren - delem el: A rendelet hatálya 1. A ren de let ha tá lya ki ter jed az or szág ha tá ra it át sze lõ vagy al ko tó, to váb bá a ha tá ra in be lül ta lál ha tó fel szí ni víz - tes tek re, az ezek tõl köz vet le nül füg gõ vízi öko szisz té mák - ra, va la mint vi zes élõ he lyek re, a fel szí ni víz és kör nye ze ti ál la po ta mi nõ sí té se cél já ból vég zett meg fi gye lõ te vé keny - ség re, adat gyûj tés re, adat szol gál ta tás ra és ál la pot ér té ke - lés re, va la mint az eze ket vég zõ szer ve ze tek re. Értelmezõ rendelkezések 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: a) re fe ren cia fel té te lek: a 2. mel lék let sze rin ti ki vá ló öko ló gi ai és ké mi ai ál la pot hoz, illetve erõ sen mó do sí tott és mes ter sé ges víz test ese tén a ma xi má lis öko ló gi ai po ten - ci ál hoz tar to zó jel lem zõi annak a víz test nek, mely hez az ér té kel ni kí vánt víz test ál la po ta ha son lí tan dó; b) a fel szí ni vi zek ál la po tá ra vo nat ko zó jel lem zõk meg - fi gye lé se (a továb biak ban: mo ni to ro zás): a fel szí ni víz mi - nõ sé gi ál la po tá ra néz ve in di ka tív pa ra mé te rek (így pél dául bi o ló gi ai, hid ro ló gi ai, mor fo ló gi ai, fi zi kai-ké mi ai és ké - miai pa ra mé te rek) meg ha tá ro zott gya ko ri sá gú meg fi gye - lé sé re, el len õr zé sé re ki ala kí tott há ló za ti rend szer elõ - írásszerû mû köd te té se, a mennyi sé gi és mi nõ sé gi jel lem - zõk (ada tok) rög zí té sé rõl és meg õr zé sé rõl való gon dos ko - dás; c) ál la pot ér té ke lés: egy adott fel szí ni víz test víz mi nõ - sé gi ele mei jel lem zé sé nek egy adott re fe ren cia fel té tel hez tör té nõ vi szo nyí tá sa, to váb bá az e ren de let 3. mel lék le te sze rin ti osz tály ba so ro lá sa, ille tõ leg a koc ká za tos hely ze tû víz test té nyé nek meg ál la pí tá sa;

81 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y d) koc ká za tos hely ze tû fel szí ni víz test: az a víz test, ame lyet az ál la po tá nak jel lem zé se ilyen nek mi nõ sít adat - hi ány miatt vagy azért, mert annak ál la po ta de cem - ber 22-ig va ló szí nû en nem éri el a jó ál la po tot. A felszíni víztest megfigyelésére és állapotértékelésére vonatkozó általános szabályok 3. (1) A fel szí ni víz test ál la po tá nak vé del mé hez, ja ví tá sá - hoz, a jó ál la pot, a jó öko ló gi ai ál la pot, illetve po ten ci ál el - éré sé hez, az ál la po tot rend sze re sen mo ni to roz ni és ér té kel - ni kell az e ren de let 7. -ában fog lal tak nak meg fele lõen biz to sít va ezzel a fel szí ni víz test ál la po ta vál to zá sá nak nyo mon kö ve té sét, va la mint szük ség ese tén a ko rai be - avat ko zás és víz vé del mi in téz ke dés le he tõ sé gét. (2) A kü lön jog sza bály 1 sze rint ki je lölt víz tes tek re vo - nat ko zó mo ni to ro zó rend sze rek ki dol go zá sá ról és mû köd - te té sé rõl, a rend sze res mo ni to ro zás ról és az ál la pot ér té ke - lés el vég zé sé rõl és az adat szol gál ta tás ról a kör nye zet vé - del mi és víz ügyi mi nisz ter gon dos ko dik, te rü le ti szer ve i - nek és szak in téz mé nyek nek a be vo ná sá val, va la mint a ki - bo csá tók kü lön jog sza bály 2 sze rin ti adat szol gál ta tá sa i nak fel dol go zá sá val. 4. A fel szí ni víz test tí pu sok e ren de let 1. mel lék let sze rin ti víz mi nõ sé gi ele me i re az ott meg ha tá ro zot tak alap ján re fe - ren cia fel té te le ket kell meg ha tá roz ni. c) a víz kor mány zá si mun kák nak az ál ta lá nos áram lá si jel lem zõk re és víz mér leg re gya ko rolt ha tá sá nak becs lé se, d) a víz tes tet érõ je len tõs mor fo ló gi ai vál toz ta tá sok azo no sí tá sa, e) az a) d) pon tok ban fog lal ta kon kí vü li egyéb je len tõs em ber i ere de tû ha tá sok azonosítása, f) a víz gyûj tõn foly ta tott te rü let hasz ná lat (így pél dá ul a te le pü lé si, ipar i, me zõ gaz da sá gi, er dõ gaz dál ko dá si, ha lá - sza ti területek) azonosítása. (2) Az (1) be kez dés ben fog lalt ter he lé sek meg ha tá ro zá - sa és ha tá sa i nak becs lé se, va la mint a már mû kö dõ meg fi - gye lé si rend sze rek ada tai alap ján meg kell ál la pí ta ni annak va ló szí nû sé gét, hogy a víz tes tek vár ha tó an meg fe lel nek-e a 6. (1) be kez dés alap ján meg ha tá ro zott kör nye ze ti cél ki - tû zé sek nek. (3) A koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ese té ben to váb bi fel tá ró, elem zõ vizs gá la tok szük sé ge sek az ope ra tív mo ni - to ro zó prog ram meg fe le lõ ki ala kí tá sá hoz és a szük sé ges intézkedési tervek kidolgozásához. Környezeti célkitûzések teljesítése 6. A fel szí ni víz tes tek re vo nat ko zó kör nye ze ti cél ki tû zé se - ket a kü lön jog sza bály ban 4 fog lal tak nak meg fele lõen kell meg ha tá roz ni a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben. Egyes víz tes tek ese té ben a kü lön jog sza bály 5 elõ írásainak meg - fele lõen azon ban ke vés bé szi go rú cél ki tû zé sek is meg ha - tá roz ha tók. A ké mi ai mi nõ sé gi szint re (azaz a víz szennye - zett ség re) vo nat ko zó víz szennye zett sé gi ha tár ér té ke ket kü lön jog sza bály ha tá roz za meg. A felszíni víztestek jellemzése 5. (1) A fel szí ni víz tes tek jel lem zé se so rán össze kell gyûj - te ni, és nyil ván kell tar ta ni a víz tes tet érõ em ber i ere de tû ter he lé sek jel le gé re és mér té ké re vo nat ko zó in for má ci ó - kat, mé ré si ered mé nye ket, kü lö nö sen a kö vet ke zõ ter he lé - sek re te kin tet tel: a) a pont sze rû és dif fúz szennye zõ for rá sok okoz ta ter - he lé sek, illetve szennye zé sek becs lé se, azo no sí tá sa a kü - lön jog sza bály 3 elõ írásainak figye lembevételével, b) a je len tõs víz ki vé te lek azo no sí tá sa és meg fi gye lé se, be le ért ve a sze zo ná lis vál to zé kony sá got, az éves összes víz igényt, A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának monitorozása 7. (1) A fel szí ni víz tes tek mo ni to ro zá sát úgy kell ki ala kí - ta ni, hogy a víz tes tek ál la po ta az öko ló gi ai és a ké mi ai ál la pot figye lembevételével min den víz gyûj tõn össze - füg gé se i ben át te kint he tõ le gyen. (2) A mo ni to ro zó prog ra mok ter ve zé sé nél és a há ló za ti rend szer ki ala kí tá sá nál el sõ sor ban azo kat a pa ra mé te re ket kell meg fi gye lés re ki vá lasz ta ni, me lyek in di ka tí vak az adott víz test víz mi nõ sé gi ál la po tá ra néz ve. A mo ni to ro zá si ada tok nak meg fe le lõ ek nek kell len ni ük a víz tes tek ál la - pot ér té ke lés utá ni e ren de let 3. mel lék le te sze rin ti osz tály - ba so ro lá sá hoz /2004. (VII. 21.) Korm. r. 2 7/2002. (III. 1.) KöM r /2004. (VII. 21.) Korm. r., 220/2004. (VII. 21.) Korm. r /2004. (VII. 21.) Korm. r. 7. (1) (4) bek /2004. (VII. 21.) Korm. r

82 16630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám (3) A mo ni to ro zás ki ter jed: a) a víz tér fo gat ra és víz szint re vagy a víz ho zam ra olyan mér ték ben, amennyi re az öko ló gi ai és a ké mi ai ál la - pot mi nõ sí té sé hez szük sé ges; b) az öko ló gi ai és a ké mi ai ál la pot ra, va la mint az öko - ló gi ai po ten ci ál ra; c) a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott vé dett te rü le - tek mo ni to ro zá sa ese tén a vé dett te rü le tek sa ját sá gos jel - lem zõ i re. (4) Az öko ló gi ai ál la pot mo ni to ro zá sa so rán a bioló - giai-minõségi ele mek ál la po tát kell vizs gál ni és az erre jel - lem zõ ér té ket kell meg ha tá roz ni. Olyan fa jo kat vagy faj - cso por to kat kell vizs gál ni, ame lyek az adott víz test öko ló - gi ai ál la po tá ra, mint egész re néz ve rep re zen ta tí vak. 8. (1) A fel szí ni víz tes tek meg fi gye lé se ér de ké ben fel tá ró, illetve ope ra tív, vizs gá la ti mo ni to ro zó prog ra mo kat kell kialakítani. (2) A fel tá ró mo ni to ro zó prog ram cél ja a víz tes tek ál la - po tá nak jel lem zé se, in for má ci ók gyûj té se az egyéb mo ni - to ro zó prog ra mok ter ve zé sé hez, a hosszú távú vál to zá sok ér té ke lé se. A fel tá ró mo ni to ro zást egy éven ke resz tül kell foly tat ni, ki vé ve, ha az érintett víztest a jó állapotot eléri. (3) Az ope ra tív mo ni to ro zó prog ram cél ja a koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ki je lö lé sé nek tá mo ga tá sa és ál la po tá nak meg fi gye lé se, az ál la pot vál to zás ja ví tá sá ra tett in téz ke dé - sek ha tá sa i nak nyo mon kö ve té se, to váb bá a kü lön jog sza - bály sze rin ti vé dett te rü le ten lévõ fel szí ni víz test ál la po tá - nak el len õr zé se ak kor, ha az elõ ze tes ál la pot ér té ke lés alap - ján meg ál la pít ha tó a kör nye ze ti cél ki tû zés tel je sít he tõ sé - gé nek koc ká za ta. Az ope ra tív mo ni to ro zást olyan gya ko ri - ság gal kell vé gez ni, hogy ele gen dõ ada tot nyújt son a meg - bíz ha tó ér té ke lés hez e ren de let 4. mel lék le té ben meg ha tá - ro zot tak alap ján. (4) A vizs gá la ti mo ni to ro zó prog ram cél ja a határértéktúllépések, il let ve az ál la pot vál to zá sok is me ret len oka i - nak, a rend kí vü li szennye zé sek mér té ké nek és ha tá sa i nak vizs gá la ta, to váb bá in for má ció gyûj tés ott, ahol ope ra tív mo ni to ro zás még nem mû kö dik, va la mint in for má ció gyûj - tés a szük sé ges in téz ke dé si ter vek ké szí té sé hez. A vizs gá - la ti mo ni to ro zás gya ko ri sá gát úgy kell meg vá lasz ta ni, hogy az meg bíz ha tó és pon tos ada to kat nyújt son. A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának értékelése és minõsítése 9. A fel szí ni víz tes tek öko ló gi ai ál la po tát vagy po ten ci ál - ját, il let ve ké mi ai ál la po tát e ren de let 2. mel lék le té nek meg fele lõen ér té kel ni és mi nõ sí te ni kell. A mi nõ sí tést kö - ve tõ osz tály ba so ro lást a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben szín kó dos tér ké pi áb rá zo lás sal kell be mu tat ni. Átmeneti és záró rendelkezések 10. A mo ni to ro zó há ló za tot de cem ber 22-ig oly mó - don kell ki ala kí ta ni, hogy a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ezek re ala poz va, ha té ko nyan, meg bíz ha tó an és teljes - körûen ké szül hes sen el. 11. (1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lép ha - tály ba. (2) E ren de let az Eu ró pai Par la ment és Ta nács ok - tó ber 23-i kel te zé sû, 2000/60/EK szá mú, Az eu ró pai kö - zös sé gi in téz ke dé sek ke re te i nek meg ha tá ro zá sá ról a víz po li ti ka te rü le tén címû irány elv 2., 4., 5. és 8. cik ké ben, va la mint II. és V. mel lék le té ben fog lal tak nak való meg fe - le lést szol gál ja. Dr. Gombos András s. k., kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz té ri u mi po li ti kai államtitkár 1. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez Vízminõségi elemek az ökológiai állapot osztályozásához, valamint a referencia értékek kialakításához I. Víz fo lyá sok I.1. Bi o ló gi ai ele mek A vízi fló ra össze té te le és so ka sá ga A vízi ge rinc te len fa u na össze té te le és so ka sá ga A hal fa u na össze té te le, kor szer ke ze te és so ka sá ga

83 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y I.2. I.3. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ hid ro ló gi ai és mor fo ló gi ai pa ra mé te rek I.2.1. A víz já rás az áram lás mér té ke és di na mi ká ja a me der be li le fo lyás hid ro ló gi ai, hid ra u li kai jel lem zõi, jel lem zõ víz - ho za mok, se bes ség vi szo nyok idõ be li vál to zé kony sá ga (el sõ sor ban a víz gyûj tõ te rü let me te o ro ló gi ai, dom bor za ti, le fo lyá si jel lem zõ i nek, és az ant ro po gén be ha tás függ vé nyei) kap cso lat a fel szín alat ti víz tes tek kel. I.2.2. A víz fo lyás foly to nos sá ga I.2.3. Mor fo ló gi ai vi szo nyok a víz fo lyás mély sé gé nek és szé les sé gé nek vál to zé kony sá ga a fõ me der és a víz fo lyás völ gyé nek ge o met - ri ai jel lem zõi és azok vál to zé kony sá ga a me der ágy szer ke ze te és anya ga a par ti sáv szer ke ze te tér be li, idõ be li vál to zé kony sá ga. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ ké mi ai és fi zi kai-ké mi ai pa ra mé te rek I.3.1. Ál ta lá ban Hõ mér sék le ti vi szo nyok Oxi gén el lá tott sá gi vi szo nyok Só tar ta lom Sa va so dá si ál la pot Táp anyag vi szo nyok I.3.2. Kü lön le ges szennye zõ anya gok Min den a kü lön jog sza bály ban fog lalt ve szé lyes anyag ál tal oko zott szennye zés, amely nek a víz test be vezetése be kö vet ke zik. Egyéb, olyan anya gok ál tal oko zott szennye zés, ame lyek víz test be ve ze té se je len tõs mennyi ség ben tör - ténik. II. Ta vak II.1. Bi o ló gi ai ele mek A fi top lank ton össze té te le, so ka sá ga és bio masszá ja Más vízi nö vény zet össze té te le és so ka sá ga A vízi ge rinc te len fa u na össze té te le és so ka sá ga A hal fa u na össze té te le, so ka sá ga és kor szer ke ze te II.2. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ hid ro ló gi ai és mor fo ló gi ai pa ra mé te rek II.2.1. A víz já rás A tavi hid ro ló gia, és hid ra u li ka jel lem zõi az áram ló víz mennyi sé ge és di na mi ká ja a tó víz szint in ga do zá sa [jel lem zõ víz szin tek és idõ be li vál to - zé kony sá guk, a hoz zá fo lyás és el fo lyás (pá rol gás és el szi vár gás is) pl. éves idõ ská lán vett mér le ge, ant - ro po gén be ha tás (pl. la kó kör nye zet) miatti víz szint sza bá lyo zás stb.), áram lá si, el ke ve re dé si jel lem zõk, ki ala kul-e ver ti ká lis hõ mér sék le ti ré teg zõ dés, illetve eb bõl adó dó víz cse re], a tavi víz test egé szé re vagy annak ré sze i re vo nat ko zó víz kész let-vál to zá si in teg rált jel lem zõk ala ku lá - sa (tar tóz ko dá si idõ és vál to zé kony sá ga), tar tóz ko dá si idõ, kap cso lat a fel szín alat ti víz test tel. II.2.2. Mor fo ló gi ai vi szo nyok a tó mély ség vál to zé kony sá ga a tó me der alak já nak és dom bor za tá nak jel lem zõi/vál to zé kony sá ga, a me der ágy mé re te, szer ke ze te és al ta la ja a tó me der, illetve tavi üle dék anya gá nak, szer ke ze té nek és al ta la já nak jel lem zõi, va la mint a tó hor da lék-moz gá si és me der vál to zá si fo lya ma ta, a tó part szer ke ze te, tér be li, idõ be li vál to zé kony sá ga (ter mé sze tes vagy mes ter sé ges, sta bil vagy vál to - zé kony, egyéb ant ro po gén ha tá sok). III. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ ké mi ai és fi zi kai-ké mi ai pa ra mé te rek III.1. Ál ta lá ban Át lát szó ság Hõ mér sék le ti vi szo nyok Oxi gén el lá tott sá gi vi szo nyok Só tar ta lom

84 16632 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Sa va so dá si ál la pot Táp anyag vi szo nyok III.2. Kü lön le ges szennye zõ anya gok Min den a kü lön jog sza bály ban fog lalt ve szé lyes anyag ál tal oko zott szennye zõ dés, amely nek a víz test be ve ze té se be kö vet ke zik. Egyéb, olyan anya gok ál tal oko zott szennye zés, ame lyek víz test be ve ze té se je len tõs mennyi ség ben tör - ténik. IV. A re fe ren cia fel té te lek ki ala kí tá sa a víz mi nõ sé gi ele mek re 1. A fel szín víz test tí pu sok meg ha tá ro zott víz mi nõ sé gi ele me i re re fe ren cia fel té te le ket kell ki dol goz ni, ame lye ket e ren de let 2. mel lék le té ben meg ha tá ro zott a ki vá ló öko ló gi ai ál la pot hoz, mes ter sé ges, vagy erõ sen mó do sí tott víz - testek ese tén a ma xi má lis öko ló gi ai po ten ci ál hoz tar to zó ér té kek jel le mez nek, a kö vet ke zõk szerint: a) az egyes víz tes tek tí pu sa i ra vo nat ko zó egye di re fe ren cia fel té te lek meg ál la pí tá sa, a re fe ren cia vi zek és kör nye ze - tük elõ ze tes te re pi vizs gá la tán, to váb bá ta pasz ta la ti ada to kon ala pu ló mo del le zé sen, vagy ezen mód sze rek együt tes hasz - ná la tán ala pul hat, b) olyan víz tes tek re vo nat ko zó re fe ren cia fel té tel meg ál la pí tá si fel adat ese té ben, ahol az a) sze rin ti mód sze rek al kal - ma zá sa nem le het sé ges, a re fe ren cia fel té te le ket szak ér tõi becs lés sel kell meg ál la pí ta ni, c) a szin te ti kus szennye zõ anya gok ra vo nat ko zó re fe ren cia fel té tel ként azt a ki mu ta tá si ha tár nak meg fe le lõ szennye - zõ anyag-kon cent rá ci ót kell te kin te ni, amely a meg ha tá ro zás idõ pont já ban ren del ke zés re álló la bo ra tó ri u mi mód sze rek - kel el ér he tõ. 2. A fel szí ni víz tes tek egyes tí pu sa i ra vo nat ko zó, te re pi vizs gá la tok ra ala po zott, re fe ren cia fel té te lek ki dol go zá sa so - rán re fe ren cia há ló za tot kell ki ala kí ta ni. A há ló zat nak ele gen dõ szám ban kell tar tal maz nia ki vá ló ál la po tú he lye ket ah - hoz, hogy a re fe ren cia fel té te le ket jel lem zõ ér té kek meg fele lõen meg bíz ha tók le gye nek, to váb bá biz to sít sák egy adott re fe ren cia víz test ki vá ló öko ló gi ai ál la po tát jel lem zõ az egyes víz mi nõ sé gi ele mek re vo nat ko zó ér té kek, vál to zé - kony sá gá nak meg fi gye lé sét és rög zí té sét, va la mint az ezen is ala pu ló mo del lez he tõ sé get. 3. A mo del le zé sen ala pu ló egy víz test-tí pus ra vo nat ko zó bi o ló gi ai re fe ren cia fel té te lek mind elõ re jel zé si mo del - le zés sel, mind utó ér té ke lé si el já rás sal ki dol goz ha tók. E mód sze rek al kal ma zá sa so rán tör té ne ti és más ren del ke zés re álló ada to kat kell hasz nál ni, és meg fe le lõ meg bíz ha tó sá gi szin tet kell a re fe ren cia fel té te lek ér té ke i re biz to sí ta ni annak ér de - ké ben, hogy a mo del le zés sel ki dol go zott fel té te lek kon zisz ten sek és ér vé nye sek le gye nek a víz test-tí pus ba tar to zó va la - mennyi víz test re vo nat ko zó an. 4. Amennyi ben va la mely víz test-tí pus ese té ben nem le het meg bíz ha tó tí pus-spe ci fi kus re fe ren cia fel té te le ket ki ala kí - ta ni egy az e mel lék let ben meg ha tá ro zott víz mi nõ sé gi elem re vo nat ko zó an annak nagy fo kú, de nem sze zo ná lis vál to zé - kony sá ga miatt, úgy azt az ele met ki le het zár ni az adott fel szí ni víz tí pus öko ló gi ai ál la po tá nak ér té ke lé sé bõl. Ez eset - ben, a víz gyûj tõ gaz dál ko dá si terv ben, a fi gyel men kí vül ha gyott víz mi nõ sé gi elem fi gyel men kí vül ha gyá sá nak okát in - do kol ni kell.

85 2. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez 1. Általános definíció vízfolyásokhoz, tavakhoz, holtágakhoz Az ökológiai állapot osztályozásának általános meghatározásai Az alábbi szöveg az ökológiai minõség egy általános meghatározását adja. Az osztályozáshoz a felszíni vizek egyes kategóriáira vonatkozóan az ökológiai állapot minõségi elemeinek értékeit a késõbb következõ táblázat tartalmazza sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általában Nincs vagy csak igen kevés az antropogén eredetû A felszíni víztest biológiai minõségének elemeire eltérés a felszíni víztest adott típusa fizikai-kémiai vonatkozó értékek emberi tevékenységbõl és hidrológiai-morfológiai minõségi elemeinek értékében azokhoz képest, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. származó kismértékû torzulást mutatnak, de csak kevéssé térnek el azoktól, amelyek ezt a típust zavartalan körülmények között általában jellemzik. A víztest biológiai minõségi elemeinek értékei megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között, és semmilyen vagy csak igen kevés torzulást mutatnak. Ezek a típusra jellemzõ viszonyok és közösségek. A mérsékeltnél kisebb állapotot elérõ vizeket gyengének vagy rossznak kell minõsíteni. A felszíni víztest biológiai minõségének elemeire vonatkozó értékek csak mérsékelten térnek el azoktól, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között. Az értékek az emberi tevékenységbõl származó torzulás mérsékelt jeleit mutatják és jelentõsen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között. Gyengének kell minõsíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusa biológiai minõségi elemeinek nyilvánvalóan jelentõs eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelõ biológiai közösségek jelentõsen eltérnek azoktól, amelyek általában együtt járnak azzal a típussal zavartalan viszonyok között. Rossznak kell minõsíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusára vonatkozó biológiai minõségi elemek egyértelmûen súlyos eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelõ biológiai életközösségek jelentõs hányada hiányzik azok közül, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16633

86 2. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása vízfolyásokban 2.1. A biológiai minõség elemei Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Fitoplankton A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Makrofiton és perifiton (élõbevonat) A fitoplankton átlagos egyedsûrûsége teljesen megfelel a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentõsen a típusra jellemzõ átlátszósági viszonyokat. A plankton virágzás a típusra jellemzõ fizikaikémiai viszonyoknak megfelelõ gyakorisággal és intenzitással fordul elõ. A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton és perifiton egyedsûrûségben nincsenek érzékelhetõ változások. Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Elõfordulhat a típusra jellemzõ plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendû növényi élet felgyorsuló fejlõdését, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, vagy a víz, illetve az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl sz. táblázat Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, és jelentõs mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minõségi elemeket is. A vízvirágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elõ. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemzõ közösségétõl, és sokkal erõsebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

87 sz. táblázat folytatása Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A faji összetétel és az egyedsûrûség A gerinctelen állományok összetétele és teljesen vagy közel teljesen megfelel a egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra zavartalan viszonyoknak. jellemzõ közösségekétõl. Gerinctelen fauna Halfauna A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A fajok összetétele és egyedsûrûsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A típusra jellemzõ összes zavartságra érzékeny faj jelen van. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlõdésében nem mutathatók ki változások. Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ szintekhez képest. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemzõ állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemzõ összetételétõl és egyedsûrûségétõl, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók. A halközösségek korszerkezete a zavartság jeleit mutatja, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható, és néhány esetben jelzésértékû bizonyos fajok reprodukciójának és fejlõdésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is. A típusra jellemzõ közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemzõ szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál. A halfajok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásokkal magyarázható. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemzõ fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsûrûsége igen alacsony. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16635

88 2.2. Hidrológiai-morfológiai minõségi elemek sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Hidrológiai rezsim A folyó folytonossága Morfológiai viszonyok Az áramlás mértéke és dinamikája, valamint a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen a zavartalan viszonyokat tükrözi. A folyó folytonosságát nem zavarják meg antropogén tevékenységek, és a vízi szervezetek zavartalan vándorlását és a zavartalan hordalékszállítást a folyó folytonossága lehetõvé teszi. A meder vonalazása, a mélység és a szélesség változékonysága, az áramlási sebességek, a mederanyag viszonyok, továbbá a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

89 2.3. Fizikai-kémiai minõségi elemek sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok Specifikus nem szintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokra jellemzõ tartományon belül maradnak. A sótartalom, a ph, az oxigénegyensúly, a savközömbösítõ kapacitás és a hõmérséklet nem mutatják az antropogén zavartság jeleit, és a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak. A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk a zavartalan viszonyokra általában jellemzõ tartományon belül maradnak (háttér-szintek = bgl). A hõmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítõ kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A tápanyag koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik. A koncentrációk nem haladják meg a 3.5 szakaszban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). A koncentrációk nem haladják meg a 3.5 szakaszban 1 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezõanyag-koncentrációknak a háttér-szintek alá csökkentését (EQS > bgl). A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16637

90 3. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása tavakban 3.1.A biológiai minõség elemei sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A fitoplankton faji összetétele teljesen A plankton állományok faji összetétele vagy közel teljesen megfelel a zavartalan mérsékelten eltér a típusra jellemzõ viszonyoknak közösségekétõl. Fitoplankton Makro-fiton és perifiton (élõbevonat) A fitoplankton átlagos egyedsûrûsége teljesen megfelel a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentõsen a típusra jellemzõ átlátszósági viszonyokat. A plankton virágzás a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelõ gyakorisággal és intenzitással fordul elõ. A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsûrûségben nincsenek érzékelhetõ változások. Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Elõfordulhat a típusra jellemzõ plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendû növényi élet felgyorsuló fejlõdését, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, vagy a víz fizikai-kémiai minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, és jelentõs mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikaikémiai minõségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-kémiai minõségét is. A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elõ. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemzõ közösségétõl, és sokkal erõsebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

91 Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A faji összetétel és az egyedsûrûség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Fenéklakó gerinctelen fauna Halfauna A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A fajok összetétele és egyedsûrûsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A típusra jellemzõ összes zavartságra érzékeny faj jelen van. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlõdésében nem mutathatók ki változások. Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ szintekhez képest. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemzõ állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemzõ állapothoz képest. Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemzõ összetételétõl és egyedsûrûségétõl, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók. A halközösségek korszerkezete a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékû bizonyos fajok reprodukciójának és fejlõdésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is. A gerinctelen állományok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. A típusra jellemzõ közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemzõ szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál. A halfajok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemzõ fajok 50 %-a hiányzik vagy egyedsûrûsége igen alacsony. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16639

92 3.2. Hidrológiai-morfológiai minõségi elemek sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Hidrológiai rezsim Az áramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idõ és az felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. Morfológiai viszonyok teljesen zavartalan viszonyokat tükröz. A tó mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

93 sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak A sótartalom, a ph, az oxigénegyensúly, a savközömbösítõ kapacitás, az átlátszóság és a hõmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak. A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A hõmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítõ kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A tápanyag koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban 2 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 A rövidítések a következõk: bgl = háttér-szint, EQS = környezetminõségi szint. 2 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezõanyag-koncentrációknak a háttér-szintek alá csökkentését (EQS > bgl) A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16641

94 4. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása holtágakban 4.1.A biológiai minõség elemei sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Fitoplankton Makro-fiton és perifiton (élõbevonat) A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak A fitoplankton átlagos egyedsûrûsége teljesen megfelel a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentõsen a típusra jellemzõ átlátszósági viszonyokat. A plankton virágzás a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelõ gyakorisággal és intenzitással fordul elõ. A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsûrûségben nincsenek érzékelhetõ változások. Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Elõfordulhat a típusra jellemzõ plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendû növényi élet felgyorsuló fejlõdését, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, vagy a víz fizikai-kémiai minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, és jelentõs mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minõségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-kémiai minõségét is. A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elõ. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemzõ közösségétõl, és sokkal erõsebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

95 Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A faji összetétel és az egyedsûrûség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Gerinctelen fauna Halfauna A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A fajok összetétele és egyedsûrûsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A típusra jellemzõ összes zavartságra érzékeny faj jelen van. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlõdésében nem mutathatók ki változások. Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ szintekhez képest. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemzõ állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemzõ állapothoz képest. Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemzõ összetételétõl és egyedsûrûségétõl, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók. A halközösségek korszerkezete a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékû bizonyos fajok reprodukciójának és fejlõdésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is. A gerinctelen állományok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. A típusra jellemzõ közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemzõ szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál. A halfajok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemzõ fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsûrûsége igen alacsony. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16643

96 4.2 Hidrológiai-morfológiai minõségi elemek sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Hidrológiai rezsim A vízáramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idõ és a folyóval, illetve a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen zavartalan viszonyokat A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. Morfológiai viszonyok tükröz. A holtág mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

97 sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A tápanyag-koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak A sótartalom, a ph, az oxigénegyensúly, a savközömbösítõ kapacitás, az átlátszóság és a hõmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak. A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A hõmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítõ kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A tápanyag-koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban 2 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 A rövidítések a következõk: bgl = háttér-szint, EQS = környezetminõségi szint. 2 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezõanyag-koncentrációknak a háttérszintek alá csökkentését (EQS > bgl). A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16645

98 5. A maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciál meghatározása erõsen módosított vagy mesterséges víztestekben 5.1.Biológiai és hidrológiai-morfológiai elemek sz. táblázat Elem Maximális ökológiai potenciál Jó ökológiai potenciál Mérsékelt ökológiai potenciál A vonatkozó biológiai minõségi elemek A vonatkozó biológiai minõségi elemek A vonatkozó biológiai minõségi elemek értékei, amelyek amennyire csak értékeiben enyhe eltérések tapasztalhatók értékeiben mérsékelt eltérések lehetséges tükrözik a leginkább hasonló a maximális ökológiai potenciálhoz tapasztalhatók a maximális ökológiai felszíni víztest típus jellemzõit, tartozó értékekhez képest. potenciálhoz tartozó értékekhez képest. figyelembe véve az erõsen megváltoztatott vagy mesterséges víztest adott fizikai Ezek az értékek jelentõs mértékben viszonyait. torzultabbak, mint azok, amelyek a jó Biológiai minõségi elemek Hidrológiaimorfológiai elemek A hidrológiai-morfológiai viszonyok csak a felszíni vízre gyakorolt azon hatásokkal vannak összhangban, amelyek a víztestnek a mesterséges vagy az erõsen módosított jellegébõl származnak, miután már minden mérséklõ intézkedést megtettek az ökológiai folytonosság legjobb megközelítésére, különös tekintettel a fauna migrációjára, továbbá a megfelelõ szaporodási és táplálkozási lehetõségekre. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. minõség esetében tapasztalhatók. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

99 5.2.Fizikai-kémiai elemek sz. táblázat Elem Maximális ökológiai potenciál Jó ökológiai potenciál Mérsékelt ökológiai potenciál Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok Specifikus nemszintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek teljesen vagy közel teljesen megfelelnek azoknak a zavartalan viszonyoknak, amelyek az érintett mesterséges vagy erõsen módosított víztesthez legközelebb álló felszíni víztest típusra jellemzõek. A tápanyag-koncentrációk az ilyen zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak. A hõmérséklet, az oxigénháztartás és a ph megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek a leginkább közelálló felszíni víztest típusokban zavartalan viszonyok között találhatók. A koncentrációk a nullához közeliek, és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk azon a tartományon belül maradnak, amelyek általában együtt járnak az olyan a zavartalan viszonyokkal, amilyeneket az érintett mesterséges, vagy erõsen módosított víztesthez legközelebb álló víztesttípusnál találtak (háttérszintek = bgl). A fizikai-kémiai elemek értékei azon a tartományon belül vannak, amelyben biztosított e típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A hõmérséklet és a ph nem esnek kívül azon a tartományon, amelyek az ökoszisztéma funkcionálására és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzõek. A tápanyag-koncentrációk nem lépik túl azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálásáral és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzõek. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban 1 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 Az e jegyzõkönyv szerint levezetett szintek nem kívánhatják meg a szennyezõ anyag koncentrációjának a háttérszintek alá csökkentését. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. A biológiai minõségi elemeknek az elõbbiekben meghatározott értékeinek megfelelõ viszonyok. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16647

100 16648 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám 6. Eljárás a kémiai minõségi szintek megállapítására A vízi bióta védelmével kapcsolatban a veszélyes szennyezõ anyagok környezetminõségi szintjeinek megállapításakor a következõk szerint kell eljárni. A szinteket a vízre, az üledékre vagy a biótára lehet megállapítani. Ha lehetséges, az akut és a krónikus adatokat egyaránt be kell szerezni a következõkben ismertetett, a szóban forgó víztestre jellemzõ lényeges taxonokra, de ugyanígy más olyan vízi taxonokra is, amelyekre adatok állnak rendelkezésre. A taxonok alapkészlete a következõ: algák és/vagy egyéb makrofitonok daphnia vagy a sós vizekre nézve reprezentatív organizmusok halak. A környezetminõségi szint megállapítása A legnagyobb átlagos éves koncentráció megállapítása a következõ eljárás szerint történik: a) Minden esetben megfelelõ biztonsági tényezõket kell megállapítani, összhangban a rendelkezésre álló adatok természetével és minõségével, továbbá Az újonnan számbavett anyagok kockázatbecslésérõl szóló 93/67/EGK bizottsági irányelv és a meglévõ anyagok kockázatbecslésérõl szóló 1488/94 számú bizottsági rendelet kiegészítésére kiadott mûszaki útmutató II. részének szakaszában foglalt iránymutatással, valamint az alábbi táblázatban foglalt biztonsági tényezõkkel: Legalább egy akut L(E)C50 az alapkészlet minden egyes trofikus szintjébõl Egy krónikus NOEC (vagy hal, vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre nézve reprezentatív organizmus) Két krónikus NOEC két trofikus szintet képviselõ fajokból (hal és/vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre és/vagy algákra nézve reprezentatív organizmus) Krónikus NOEC-k, három trofikus szintet képviselõ legalább három fajból (rendesen hal, daphnia, vagy egy, a sós vizekre és algákra jellemzõ organizmus) Más esetek, ideértve a terepi adatokat vagy modell-ökoszisztémákat, amelyek pontosabb biztonsági tényezõk számítását és alkalmazását teszik lehetõvé Biztonsági tényezõ Esettõl függõen b) ahol a perzisztenciáról és a bioakkumulációról rendelkezésre állnak adatok, azokat figyelembe kell venni a környezetminõségi szint végsõ értékének levezetésekor; c) az így levezetett szintet egybe kell vetni a terepi vizsgálatokból származó minden ténnyel. Anomáliák jelentkezésekor a számítást felül kell vizsgálni, hogy pontosabb biztonsági tényezõ legyen számítható; d) a kiszámított szintet a pontosabb biztonsági tényezõ számítása érdekében szakértõi felülvizsgálatnak és társadalmi vitának kell alávetni.

101 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez Az osztályba sorolás 1. Az öko ló gi ai ál la pot, illetve po ten ci ál osz tály ba so ro lá sa 1.1. Fel szí ni víz tes tek öko ló gi ai ál la po tá nak osz tály ba sorolása A fel szí ni víz tes tek öko ló gi ai ál la po tá nak osz tá lyo zá sa so rán a víz gyûj tõ tér ké pi áb rá zo lá so kon a víz fo lyást (illet ve annak el kü lö ní tett víz tes te it) a kö vet ke zõ táb lá zat ban meg adott szín ská la szí nei sze rint kell jelölni az ökológiai állapot függvényében: ki vá ló jó mér sé kelt gyen ge rossz Az öko ló gi ai ál la pot osz tá lya kék zöld sárga na rancs vö rös Szín kód 1.2. Mes ter sé ges és erõ sen mó do sí tott fel szí ni víz tes tek öko ló gi ai po ten ci ál já nak osz tály ba sorolása A mes ter sé ges és erõ sen mó do sí tott víz tes tek osz tá lyo zá sa so rán a víz gyûj tõ tér ké pi áb rá zo lá sa kor a víz fo lyás ezen víz tes tek hez tar to zó sza ka sza it a kö vet ke zõ táb lá zat ban meg adott szín ská la szí nei sze rint kell je löl ni az ökológiai potenciál függvényében: Az öko ló gi ai po ten ci ál osz tá lya Szín kód Mesterséges víztestek Erõ sen mó do sí tott víz tes tek jó és a fö löt t egy for ma zöld és vi lá gos szür ke sá vok egy for ma zöld és sö tét szür ke sá vok mér sé kelt egy for ma sár ga és vi lá gos szür ke sá vok egy for ma sár ga és sö tét szür ke sá vok gyen ge egy for ma na rancs és vi lá gos szür ke sá vok egy for ma na rancs és sö tét szür ke sá vok rossz egy for ma vö rös és vi lá gos szür ke sá vok egy for ma vö rös és sö tét szür ke sá vok 1.3. To váb bi sza bá lyo zá si elõ írás a fel szí ni víz tes tek öko ló gi ai ál la po tá nak és az öko ló gi ai po ten ci ál já nak térképi ábrázolásához A víz gyûj tõ tér ké pi áb rá zo lá sa so rán, ahol a víz tes tek öko ló gi ai ál la po ta, illetve öko ló gi ai po ten ci ál ja azért nem éri el a jó mi nõ sí tést az osz tály ba so ro lás kor, mert a víz szennye zett ség ma ga sabb a víz szennye zett sé gi ha tár ér ték nél (a ké - mi ai szennye zõ anya gok ra vo nat ko zó an), azon víz fo lyás-sza ka szo kat a szín kód dal való je lö lé sen kí vül fe ke te pon to zás - sal is je löl ni kell. 2. A ké mi ai ál la pot osz tály ba so ro lá sa A víz fo lyá sok víz tes te i nek ké mi ai ál la po tát a tér ké pi áb rá zo lás so rán kü lön szín kód dal kell je löl ni a következõk szerint: jó nem éri el a jó ál la po tot A kémiai állapot osztálya Szín kód kék vö rös 4. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez A felszíni víztestek megfigyelésének minimális gyakorisága az operatív monitorozás mûködtetése során Mi nõ sé gi elem Fo lyók Ta vak Holt ágak Bi o ló gi ai ele mek Fi top lank ton 3 hó nap 1 hó nap 3 hó nap Más vízi fló ra 3 év 3 év 3 év

102 16650 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Mi nõ sé gi elem Fo lyók Ta vak Holt ágak Mak rosz kó pi kus ge rinc te le nek 3 év 3 év 3 év Ha lak 3 év 3 év 3 év Hid ro ló gi ai-mor fo ló gi ai ele mek Foly to nos ság 6 év Hid ro ló gia fo lya ma tos 1 hó nap 3 hó nap Mor fo ló gia 6 év 6 év 6 év Fi zi kai-ké mi ai ele mek Hõ mér sék le ti jel lem zõk 3 hó nap 3 hó nap 3 hó nap Oxi gén ház tar tás 3 hó nap 2 hó nap 3 hó nap Só tar ta lom 3 hó nap 3 hó nap 3 hó nap Táp anyag ház tar tás 3 hó nap 2 hó nap 3 hó nap Sa va so dás 3 hó nap 3 hó nap 3 hó nap Egyéb szennye zõ anya gok 3 hó nap 3 hó nap 1 év Ve szé lyes anya gok 1 hó nap 6 hó nap 1 év A tárca nélküli miniszter 35/2004. (XII. 30.) TNM rendelete Balatonakali vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról* A Ba la ton Ki emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Ter - vé nek el fo ga dá sá ról és a Ba la to ni Te rü let ren de zé si Sza - bály zat meg ál la pí tá sá ról szóló évi CXII. tör vény 58. (2) be kez dé se a) és b) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás, va la mint a ba la to ni víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zás kö ve tel mé nye i rõl szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. ren de - let (a továb biak ban: kor mány ren de let) elõ írásaival össz - hang ban a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Ba la to na ka li víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vét e ren de let mel lék le té vel ki adom. * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A rendelet mel - lékletének M=1:2000 méretarányú eredeti tervlapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre meg kap nak [te le fon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv - lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá nya i ról ké szült má so la tok a sok szo ro sí tás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesz - tési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól [1016 Budapest, Gellérthegy u Te le fon: 36 (1) ]. 2. (1) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott víz part-re ha - bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek Ba la to na ka li köz - igaz ga tá si te rü le tén a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap ján le ha tá rolt te rü let re ter - jed nek ki. (2) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyo zá si kö ve tel mé nye ket az (1) be kez dés sze rint le ha tá rolt ta nul - mány terv ál tal meg ha tá ro zott te rü let fel hasz ná lá si egy sé - gek re kell al kal maz ni. 3. (1) A he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te a zöld te - rü le ten lévõ par ti sé tány te rü le té nek meg ál la pí tá sa so rán el tér het ezen te rü let nek a mel lék let sze rin ti víz part-re ha bi - li tá ci ós ta nul mány terv ben meg ha tá ro zott, új on nan ki ala kí - tan dó zöld te rü le ten tör té nõ tel jes vagy rész le ges ki je lö lé - sé tõl, ha a mel lék let ben meg ál la pí tott, zöld te rü le ten lévõ par ti sé tány he lyet te sí té sé re olyan te rü le ten ke rül sor, amely a) a he lyi ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ köz te rü let, to váb bá b) a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv sze rint zöld - te rü le tek ki je lö lé sé re al kal mas nak és rész le ge sen össze - vont vagy össze vont te rü let fel hasz ná lá si ka te gó ri a ként sza bá lyo zott te rü let nek mi nõ sül. (2) E ren de let mel lék le té vel ki adott vízpart-rehabilitá - ciós ta nul mány terv ben meg ál la pí tott kü lön le ges strand -

103 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y területeken te lek fel osz tás és te lek ha tár ren de zés nem végez hetõ. 4. A mel lék le tet ké pe zõ víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány - terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap já nak egy ere de ti, hi te - le sí tett pél dá nyát ké sõb bi hoz zá fé rés cél já ból a Do ku - men tá ci ós Köz pont ban he lye zem el. 5. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. (2) A ren de let elõ írásait a ren de let hatályba lépését köve tõen in dult ál lam igaz ga tá si ügyek ben kell alkal - mazni. Dr. Kol ber Ist ván s. k., regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter Melléklet a 35/2004. (XII. 30.) TNM rendelethez Ba la to na ka li víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vé nek M=1:2000 mé ret ará nyú tervlapja

104 16652 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám BALATONAKALI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVE JELMAGYARÁZATA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKBEN ÉRVÉNYESÍTENDÕ, JÓVÁHAGYANDÓ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK: Építési hatósági intézkedést igénylõ, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület Újonnan kialakítandó közterületek, önkormányzati elõvásárlási joggal terhelt területek Kötelezõen megtartandó közterületek Telek közhasználat elõl el nem zárható területe Beépítetlenül megõrzendõ parti területsáv Parti kemping létesítésére felhasználható partszakasz A hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötõk létesítésére felhasználható partszakasz Strandolásra alkalmas partszakasz Parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal Önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen közút kialakítására alkalmas nyomvonal Tervezett parkoló területe Zöldterületen elhelyezhetõ építmények számára kijelölt terület Kötelezõen rögzített szabályozási vonal és szabályozási szélesség méterben Tervezett belterületi határ Megszüntetõ jel a tómederben - kertvárosias lakóterület - vegyes terület - gazdasági terület - üdülõterület - különleges terület 5% v. annál nagyobb beépítettség engedélyezésével (a beírás a jellegére utal*) - kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület - közlekedési célú terület - zöldterület - védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésû erdõterület * A különleges területek betûjelei a 283/2002. Korm. rend. alapján: Okt = oktatási központ területe K = kemping területe Eü = egészségügyi terület Szk = szabadidõközpont Sp = nagykiterjedésû sportolási célú terület Ki = kikötõ területe St = strandterület

105 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y vízgazdálkodási terület tómedren kívül - vízgazdálkodási terület a tómederben - mezõgazdasági terület Összevont területfelhasználási egység Részlegesen összevont területfelhasználási egység Övezethatár azonos területfelhasználáson belül A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa ALAPTÉRKÉPI ELEMEK: Közigazgatási határ Belterületi határ TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI ELEMEK: Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.a, II.a, III.a, IV.a, V.a nádosztály) Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.b, II.b, III.b, IV.b, V.b nádosztály) Természetközeli növénytársulással fedett partmenti terület Meglévõ hajóállomás Meglévõ, engedéllyel rendelkezõ vitorláskikötõ, csónakkikötõ Meglevõ, engedélyezés alatt levõ kikötõ Meglévõ parkoló Szintbeni út vasút-keresztezõdés, gyalogos vasúti átkelõ Település felõl érkezõ jelentõs gépjármû, illetve gyalogos forgalom Meglévõ híd Balatonba betorkolló vízbefolyás Meglévõ vízmû Meglévõ szennyvízátemelõ Nemzeti park határa Országos jelentõségû természetvédelmi terület határa Meglévõ helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védett fa, fasor Védett egyedi mûvi érték Védett településrész határa Védett régészeti terület határa Védett egyedi tájérték JAVASOLT ELEMEK: Tervezett természetvédelmi terület határa Javasolt helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védelemre javasolt fa, fasor Védelemre javasolt egyedi mûvi érték Védelemre javasolt településrész határa Védelemre javasolt egyedi tájérték Javasolt szintbeni út vasút-keresztezõdés, javasolt gyalogos vasúti átkelõ Zöldterület kialakítására alkalmas terület

106 16654 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

107 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16655

108 16656 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

109 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16657

110 16658 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

111 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A tárca nélküli miniszter 36/2004. (XII. 30.) TNM rendelete Balatonszemes vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról* A Ba la ton Ki emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Ter - vé nek el fo ga dá sá ról és a Ba la to ni Te rü let ren de zé si Sza - bály zat meg ál la pí tá sá ról szóló évi CXII. tör vény 58. (2) be kez dé se a) és b) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás, va la mint a ba la to ni víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zás kö ve tel mé nye i rõl szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. ren de - let (a továb biak ban: kor mány ren de let) elõ írásaival össz - hang ban a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Ba la ton sze mes víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vét e ren de let mel lék le té vel ki adom. mány terv ál tal meg ha tá ro zott te rü let fel hasz ná lá si egy sé - gek re kell al kal maz ni. 3. (1) A he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te a zöld te - rü le ten lévõ par ti sé tány te rü le té nek meg ál la pí tá sa so rán el tér het ezen te rü let nek a mel lék let sze rin ti víz part-re ha bi - li tá ci ós ta nul mány terv ben meg ha tá ro zott, új on nan ki ala kí - tan dó zöld te rü le ten tör té nõ tel jes vagy rész le ges ki je lö lé - sé tõl, ha a mel lék let ben meg ál la pí tott, zöld te rü le ten lévõ par ti sé tány he lyet te sí té sé re olyan te rü le ten ke rül sor, amely a) a he lyi ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ köz te rü let, to váb bá b) a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv sze rint zöld - te rü le tek ki je lö lé sé re al kal mas nak és rész le ge sen össze - vont vagy össze vont te rü let fel hasz ná lá si ka te gó ri a ként sza bá lyo zott te rü let nek mi nõ sül. (2) E ren de let mel lék le té vel ki adott vízpart-rehabilitá - ciós ta nul mány terv ben meg ál la pí tott kü lön le ges strand te - rü le te ken te lek fel osz tás és te lek ha tár ren de zés nem végez - hetõ. 2. (1) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott víz part-re ha - bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek Ba la ton sze mes köz igaz ga tá si te rü le tén a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul - mány terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap ján le ha tá rolt terü letre ter jed nek ki. (2) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyo zá si kö ve tel mé nye ket az (1) be kez dés sze rint le ha tá rolt ta nul - * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A rendelet mel - lékletének M=1:2000 méretarányú eredeti tervlapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre meg kap nak [te le fon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv - lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá nya i ról ké szült má so la tok a sok szo ro sí tás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesz - tési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól [1016 Budapest, Gellérthegy u Te le fon: 36 (1) ]. 4. A mel lék le tet ké pe zõ víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány - terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap já nak egy ere de ti, hi te - le sí tett pél dá nyát ké sõb bi hoz zá fé rés cél já ból a Do ku - men tá ci ós Központban helyezem el. 5. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. (2) A ren de let elõ írásait a ren de let hatályba lépését köve tõen in dult ál lam igaz ga tá si ügyek ben kell alkal - mazni. Dr. Kol ber Ist ván s. k., regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter Melléklet a 36/2004. (XII. 30.) TNM rendelethez Balatonszemes vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének M=1:2000 méretarányú tervlapja

112 16660 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám BALATONSZEMES VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVE JELMAGYARÁZATA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKBEN ÉRVÉNYESÍTENDÕ, JÓVÁHAGYANDÓ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK: Építési hatósági intézkedést igénylõ, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület Újonnan kialakítandó közterületek, önkormányzati elõvásárlási joggal terhelt területek Kötelezõen megtartandó közterületek Telek közhasználat elõl el nem zárható területe Beépítetlenül megõrzendõ parti területsáv Parti kemping létesítésére felhasználható partszakasz A hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötõk létesítésére felhasználható partszakasz Strandolásra alkalmas partszakasz Parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal Önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen közút kialakítására alkalmas nyomvonal Tervezett parkoló területe Zöldterületen elhelyezhetõ építmények számára kijelölt terület Kötelezõen rögzített szabályozási vonal és szabályozási szélesség méterben Tervezett belterületi határ Megszüntetõ jel a tómederben - kertvárosias lakóterület - vegyes terület - gazdasági terület - üdülõterület - különleges terület 5% v. annál nagyobb beépítettség engedélyezésével (a beírás a jellegére utal*) - kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület - közlekedési célú terület - zöldterület - védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésû erdõterület * A különleges területek betûjelei a 283/2002. Korm. rend. alapján: Okt = oktatási központ területe K = kemping területe Eü = egészségügyi terület Szk = szabadidõközpont Sp = nagykiterjedésû sportolási célú terület Ki = kikötõ területe St = strandterület

113 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y vízgazdálkodási terület tómedren kívül - vízgazdálkodási terület a tómederben - mezõgazdasági terület Összevont területfelhasználási egység Részlegesen összevont területfelhasználási egység Övezethatár azonos területfelhasználáson belül A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa ALAPTÉRKÉPI ELEMEK: Közigazgatási határ Belterületi határ TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI ELEMEK: Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.a, II.a, III.a, IV.a, V.a nádosztály) Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.b, II.b, III.b, IV.b, V.b nádosztály) Természetközeli növénytársulással fedett partmenti terület Meglévõ hajóállomás Meglévõ, engedéllyel rendelkezõ vitorláskikötõ, csónakkikötõ Meglevõ, engedélyezés alatt levõ kikötõ Meglévõ parkoló Szintbeni út vasút-keresztezõdés, gyalogos vasúti átkelõ Település felõl érkezõ jelentõs gépjármû, illetve gyalogos forgalom Meglévõ híd Balatonba betorkolló vízbefolyás Meglévõ vízmû Meglévõ szennyvízátemelõ Nemzeti park határa Országos jelentõségû természetvédelmi terület határa Meglévõ helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védett fa, fasor Védett egyedi mûvi érték Védett településrész határa Védett régészeti terület határa Védett egyedi tájérték JAVASOLT ELEMEK: Tervezett természetvédelmi terület határa Javasolt helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védelemre javasolt fa, fasor Védelemre javasolt egyedi mûvi érték Védelemre javasolt településrész határa Védelemre javasolt egyedi tájérték Javasolt szintbeni út vasút-keresztezõdés, javasolt gyalogos vasúti átkelõ Zöldterület kialakítására alkalmas terület

114 16662 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

115 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16663

116 16664 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

117 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16665

118 16666 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

119 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A tárca nélküli miniszter 37/2004. (XII. 30.) TNM rendelete Balatonszepezd vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról* A Ba la ton Ki emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Ter - vé nek el fo ga dá sá ról és a Ba la to ni Te rü let ren de zé si Sza - bály zat meg ál la pí tá sá ról szóló évi CXII. tör vény 58. (2) be kez dé se a) és b) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás, va la mint a ba la to ni víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zás kö ve tel mé nye i rõl szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. ren de - let (a továb biak ban: kor mány ren de let) elõ írásaival össz - hang ban a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Ba la ton sze pezd víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vét e ren de let mel lék le té vel ki adom. mány terv ál tal meg ha tá ro zott te rü let fel hasz ná lá si egy sé - gek re kell al kal maz ni. 3. (1) A he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te a zöld te - rü le ten lévõ par ti sé tány te rü le té nek meg ál la pí tá sa so rán el tér het ezen te rü let nek a mel lék let sze rin ti víz part-re ha bi - li tá ci ós ta nul mány terv ben meg ha tá ro zott, új on nan ki ala kí - tan dó zöld te rü le ten tör té nõ tel jes vagy rész le ges ki je lö lé - sé tõl, ha a mel lék let ben meg ál la pí tott, zöld te rü le ten lévõ par ti sé tány he lyet te sí té sé re olyan te rü le ten ke rül sor, amely a) a he lyi ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ köz te rü let, to váb bá b) a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv sze rint zöld - te rü le tek ki je lö lé sé re al kal mas nak és rész le ge sen össze - vont vagy össze vont te rü let fel hasz ná lá si ka te gó ri a ként sza bá lyo zott te rü let nek mi nõ sül. (2) E ren de let mel lék le té vel ki adott vízpart-rehabilitá - ciós ta nul mány terv ben meg ál la pí tott kü lön le ges strand - területeken te lek fel osz tás és te lek ha tár ren de zés nem végez hetõ. 2. (1) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott víz part-re ha - bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek Ba la ton sze pezd köz igaz ga tá si te rü le tén a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul - mány terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap ján le ha tá rolt te - rü let re ter jed nek ki. (2) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyo zá si kö ve tel mé nye ket az (1) be kez dés sze rint le ha tá rolt ta nul - * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A rendelet mel - lékletének M=1:2000 méretarányú eredeti tervlapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre meg kap nak [te le fon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv - lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá nya i ról ké szült má so la tok a sok szo ro sí tás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesz - tési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól [1016 Budapest, Gellérthegy u Te le fon: 36 (1) ]. 4. A mel lék le tet ké pe zõ víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány - terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap já nak egy ere de ti, hi te - le sí tett pél dá nyát ké sõb bi hoz zá fé rés cél já ból a Do ku - men tá ci ós Központban helyezem el. 5. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. (2) A ren de let elõ írásait a ren de let hatályba lépését köve tõen in dult ál lam igaz ga tá si ügyek ben kell alkal - mazni. Dr. Kol ber Ist ván s. k., regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter Melléklet a 37/2004. (XII. 30.) TNM rendelethez Balatonszepezd vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének M=1:2000 méretarányú tervlapja

120 16668 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám BALATONSZEPEZD VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVE JELMAGYARÁZATA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKBEN ÉRVÉNYESÍTENDÕ, JÓVÁHAGYANDÓ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK: Építési hatósági intézkedést igénylõ, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület Újonnan kialakítandó közterületek, önkormányzati elõvásárlási joggal terhelt területek Kötelezõen megtartandó közterületek Telek közhasználat elõl el nem zárható területe Beépítetlenül megõrzendõ parti területsáv Parti kemping létesítésére felhasználható partszakasz A hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötõk létesítésére felhasználható partszakasz Strandolásra alkalmas partszakasz Parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal Önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen közút kialakítására alkalmas nyomvonal Tervezett parkoló területe Zöldterületen elhelyezhetõ építmények számára kijelölt terület Kötelezõen rögzített szabályozási vonal és szabályozási szélesség méterben Tervezett belterületi határ Megszüntetõ jel a tómederben - kertvárosias lakóterület - vegyes terület - gazdasági terület - üdülõterület - különleges terület 5% v. annál nagyobb beépítettség engedélyezésével (a beírás a jellegére utal*) - kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület - közlekedési célú terület - zöldterület - védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésû erdõterület * A különleges területek betûjelei a 283/2002. Korm. rend. alapján: Okt = oktatási központ területe K = kemping területe Eü = egészségügyi terület Szk = szabadidõközpont Sp = nagykiterjedésû sportolási célú terület Ki = kikötõ területe St = strandterület

121 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y vízgazdálkodási terület tómedren kívül - vízgazdálkodási terület a tómederben - mezõgazdasági terület Összevont területfelhasználási egység Részlegesen összevont területfelhasználási egység Övezethatár azonos területfelhasználáson belül A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa ALAPTÉRKÉPI ELEMEK: Közigazgatási határ Belterületi határ TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI ELEMEK: Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.a, II.a, III.a, IV.a, V.a nádosztály) Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.b, II.b, III.b, IV.b, V.b nádosztály) Természetközeli növénytársulással fedett partmenti terület Meglévõ hajóállomás Meglévõ, engedéllyel rendelkezõ vitorláskikötõ, csónakkikötõ Meglevõ, engedélyezés alatt levõ kikötõ Meglévõ parkoló Szintbeni út vasút-keresztezõdés, gyalogos vasúti átkelõ Település felõl érkezõ jelentõs gépjármû, illetve gyalogos forgalom Meglévõ híd Balatonba betorkolló vízbefolyás Meglévõ vízmû Meglévõ szennyvízátemelõ Nemzeti park határa Országos jelentõségû természetvédelmi terület határa Meglévõ helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védett fa, fasor Védett egyedi mûvi érték Védett településrész határa Védett régészeti terület határa Védett egyedi tájérték JAVASOLT ELEMEK: Tervezett természetvédelmi terület határa Javasolt helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védelemre javasolt fa, fasor Védelemre javasolt egyedi mûvi érték Védelemre javasolt településrész határa Védelemre javasolt egyedi tájérték Javasolt szintbeni út vasút-keresztezõdés, javasolt gyalogos vasúti átkelõ Zöldterület kialakítására alkalmas terület

122 16670 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

123 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16671

124 16672 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

125 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A tárca nélküli miniszter 38/2004. (XII. 30.) TNM rendelete Badacsonytördemic vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról* A Ba la ton Ki emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Ter - vé nek el fo ga dá sá ról és a Ba la to ni Te rü let ren de zé si Sza - bály zat meg ál la pí tá sá ról szóló évi CXII. tör vény 58. (2) be kez dé se a) és b) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás, va la mint a ba la to ni víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zás kö ve tel mé nye i rõl szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. ren de - let (a továb biak ban: kor mány ren de let) elõ írásaival össz - hang ban a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Ba da csony tör de mic víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány - ter vét e ren de let mel lék le té vel ki adom. mány terv ál tal meg ha tá ro zott te rü let fel hasz ná lá si egy sé - gek re kell al kal maz ni. 3. (1) A he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te a zöld te - rü le ten lévõ par ti sé tány te rü le té nek meg ál la pí tá sa so rán el tér het ezen te rü let nek a mel lék let sze rin ti víz part-re ha bi - li tá ci ós ta nul mány terv ben meg ha tá ro zott, új on nan ki ala kí - tan dó zöld te rü le ten tör té nõ tel jes vagy rész le ges ki je lö lé - sé tõl, ha a mel lék let ben meg ál la pí tott, zöld te rü le ten lévõ par ti sé tány he lyet te sí té sé re olyan te rü le ten ke rül sor, amely a) a he lyi ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ köz te rü let, to váb bá b) a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv sze rint zöld - te rü le tek ki je lö lé sé re al kal mas nak és rész le ge sen össze - vont vagy össze vont te rü let fel hasz ná lá si ka te gó ri a ként sza bá lyo zott te rü let nek mi nõ sül. (2) E ren de let mel lék le té vel ki adott vízpart-rehabilitá - ciós ta nul mány terv ben meg ál la pí tott kü lön le ges strand - területeken te lek fel osz tás és te lek ha tár ren de zés nem vé - gez he tõ. 2. (1) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott víz part-re ha - bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek Ba da csony tör de - mic köz igaz ga tá si te rü le tén a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul - mány terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap ján le ha tá rolt te - rü let re ter jed nek ki. (2) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyo zá si kö ve tel mé nye ket az (1) be kez dés sze rint le ha tá rolt ta nul - * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlap kicsinyített példányát tartalmazza. A rendelet mellékle - té nek M=1:2000 mé ret ará nyú ere de ti terv lap ját a Ma gyar Hi va ta los Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre meg kap nak [te le fon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv lap eredeti méretarányú példányáról készült másolat a sokszorosítás költségei - nek térítésével megrendelhetõ a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Köz hasz nú Tár sa ság tól [1016 Bu da pest, Gel lért hegy u Te le fon: 36 (1) ]. 4. A mel lék le tet ké pe zõ víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány - terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap já nak egy ere de ti, hi te - le sí tett pél dá nyát ké sõb bi hoz zá fé rés cél já ból a Do ku - men tá ci ós Központban helyezem el. 5. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. (2) A ren de let elõ írásait a ren de let hatályba lépését köve tõen in dult ál lam igaz ga tá si ügyek ben kell alkal - mazni. Dr. Kol ber Ist ván s. k., regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter Melléklet a 38/2004. (XII. 30.) TNM rendelethez Badacsonytördemic vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének M=1:2000 méretarányú tervlapja

126 16674 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám BADACSONYTÖRDEMIC VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVE JELMAGYARÁZATA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKBEN ÉRVÉNYESÍTENDÕ, JÓVÁHAGYANDÓ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK: Építési hatósági intézkedést igénylõ, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület Újonnan kialakítandó közterületek, önkormányzati elõvásárlási joggal terhelt területek Kötelezõen megtartandó közterületek Telek közhasználat elõl el nem zárható területe Beépítetlenül megõrzendõ parti területsáv Parti kemping létesítésére felhasználható partszakasz A hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötõk létesítésére felhasználható partszakasz Strandolásra alkalmas partszakasz Parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal Önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen közút kialakítására alkalmas nyomvonal Tervezett parkoló területe Zöldterületen elhelyezhetõ építmények számára kijelölt terület Kötelezõen rögzített szabályozási vonal és szabályozási szélesség méterben Tervezett belterületi határ Megszüntetõ jel a tómederben - kertvárosias lakóterület - vegyes terület - gazdasági terület - üdülõterület - különleges terület 5% v. annál nagyobb beépítettség engedélyezésével (a beírás a jellegére utal*) - kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület - közlekedési célú terület - zöldterület - védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésû erdõterület * A különleges területek betûjelei a 283/2002. Korm. rend. alapján: Okt = oktatási központ területe K = kemping területe Eü = egészségügyi terület Szk = szabadidõközpont Sp = nagykiterjedésû sportolási célú terület Ki = kikötõ területe St = strandterület

127 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y vízgazdálkodási terület tómedren kívül - vízgazdálkodási terület a tómederben - mezõgazdasági terület Összevont területfelhasználási egység Részlegesen összevont területfelhasználási egység Övezethatár azonos területfelhasználáson belül A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa ALAPTÉRKÉPI ELEMEK: Közigazgatási határ Belterületi határ TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI ELEMEK: Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.a, II.a, III.a, IV.a, V.a nádosztály) Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.b, II.b, III.b, IV.b, V.b nádosztály) Természetközeli növénytársulással fedett partmenti terület Meglévõ hajóállomás Meglévõ, engedéllyel rendelkezõ vitorláskikötõ, csónakkikötõ Meglevõ, engedélyezés alatt levõ kikötõ Meglévõ parkoló Szintbeni út vasút-keresztezõdés, gyalogos vasúti átkelõ Település felõl érkezõ jelentõs gépjármû, illetve gyalogos forgalom Meglévõ híd Balatonba betorkolló vízbefolyás Meglévõ vízmû Meglévõ szennyvízátemelõ Nemzeti park határa Országos jelentõségû természetvédelmi terület határa Meglévõ helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védett fa, fasor Védett egyedi mûvi érték Védett településrész határa Védett régészeti terület határa Védett egyedi tájérték JAVASOLT ELEMEK: Tervezett természetvédelmi terület határa Javasolt helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védelemre javasolt fa, fasor Védelemre javasolt egyedi mûvi érték Védelemre javasolt településrész határa Védelemre javasolt egyedi tájérték Javasolt szintbeni út vasút-keresztezõdés, javasolt gyalogos vasúti átkelõ Zöldterület kialakítására alkalmas terület

128 16676 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

129 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A tárca nélküli miniszter 39/2004. (XII. 30.) TNM rendelete Ba la ton ud va ri víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek kel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének el fo ga dá sá ról* A Ba la ton Ki emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Tervének el fo ga dá sá ról és a Ba la to ni Te rü let ren de zé si Sza bály zat meg ál la pí tá sá ról szóló évi CXII. tör vény 58. (2) be kez dé se a) és b) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás, va la mint a ba la to ni víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zás kö ve tel mé nye i rõl szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. ren de - let (a to váb bi ak ban: kor mány ren de let) elõ írá sa i val össz - hang ban a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Ba la ton ud va ri víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vét e ren de let mel lék le té vel ki adom. 2. (1) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott víz part-re ha - bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek Ba la ton ud va ri köz - igaz ga tá si te rü le tén a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap ján le ha tá rolt te rü let re terjednek ki. (2) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyo zá si kö ve tel mé nye ket az (1) be kez dés sze rint le ha tá rolt ta nul - * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A rendelet mel - lékletének M=1:2000 méretarányú eredeti tervlapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre meg kap nak [te le fon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv - lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá nya i ról ké szült má so la tok a sok szo ro sí tás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesz - tési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól [1016 Budapest, Gellérthegy u Te le fon: 36 (1) ]. mány terv ál tal meg ha tá ro zott te rü let fel hasz ná lá si egy sé - gek re kell al kal maz ni. 3. (1) A he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te a zöld - területen lévõ par ti sé tány te rü le té nek meg ál la pí tá sa so rán el tér het ezen te rü let nek a mel lék let sze rin ti víz part-re ha bi - li tá ci ós ta nul mány terv ben meg ha tá ro zott, új on nan ki ala kí - tan dó zöld te rü le ten tör té nõ tel jes vagy rész le ges ki je lö lé - sé tõl, ha a mel lék let ben meg ál la pí tott, zöld te rü le ten lévõ parti sétány helyettesítésére olyan területen kerül sor, amely a) a he lyi ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ köz te rü let, to váb bá b) a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv sze rint zöld te - rü le tek ki je lö lé sé re al kal mas nak és rész le ge sen össze vont vagy össze vont te rü let fel hasz ná lá si ka te gó ri a ként sza bá - lyo zott te rü let nek mi nõ sül. (2) E ren de let mel lék le té vel ki adott vízpart-rehabilitá - ciós ta nul mány terv ben meg ál la pí tott kü lön le ges strand - területeken te lek fel osz tás és te lek ha tár ren de zés nem vé - gez he tõ. 4. A mel lék le tet ké pe zõ víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány - terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap já nak egy ere de ti, hi te - le sí tett pél dá nyát ké sõb bi hoz zá fé rés cél já ból a Do ku - men tá ci ós Központban helyezem el. 5. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. (2) A ren de let elõ írá sa it a ren de let ha tály ba lé pé sét kö - ve tõ en in dult ál lam igaz ga tá si ügyek ben kell alkalmazni. Dr. Kol ber Ist ván s. k., regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter Mel lék let a 39/2004. (XII. 30.) TNM ren de let hez Ba la ton ud va ri víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vé nek M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap ja

130 16678 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám BALATONUDVARI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVE JELMAGYARÁZATA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKBEN ÉRVÉNYESÍTENDÕ, JÓVÁHAGYANDÓ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK: Építési hatósági intézkedést igénylõ, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület Újonnan kialakítandó közterületek, önkormányzati elõvásárlási joggal terhelt területek Kötelezõen megtartandó közterületek Telek közhasználat elõl el nem zárható területe Beépítetlenül megõrzendõ parti területsáv Parti kemping létesítésére felhasználható partszakasz A hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötõk létesítésére felhasználható partszakasz Strandolásra alkalmas partszakasz Parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal Önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen közút kialakítására alkalmas nyomvonal Tervezett parkoló területe Zöldterületen elhelyezhetõ építmények számára kijelölt terület Kötelezõen rögzített szabályozási vonal és szabályozási szélesség méterben Tervezett belterületi határ Megszüntetõ jel a tómederben - kertvárosias lakóterület - vegyes terület - gazdasági terület - üdülõterület - különleges terület 5% v. annál nagyobb beépítettség engedélyezésével (a beírás a jellegére utal*) - kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület - közlekedési célú terület - zöldterület - védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésû erdõterület * A különleges területek betûjelei a 283/2002. Korm. rend. alapján: Okt = oktatási központ területe K = kemping területe Eü = egészségügyi terület Szk = szabadidõközpont Sp = nagykiterjedésû sportolási célú terület Ki = kikötõ területe St = strandterület - vízgazdálkodási terület tómedren kívül

131 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y vízgazdálkodási terület a tómederben - mezõgazdasági terület Összevont területfelhasználási egység Részlegesen összevont területfelhasználási egység Övezethatár azonos területfelhasználáson belül A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa ALAPTÉRKÉPI ELEMEK: Közigazgatási határ Belterületi határ TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI ELEMEK: Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.a, II.a, III.a, IV.a, V.a nádosztály) Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.b, II.b, III.b, IV.b, V.b nádosztály) Természetközeli növénytársulással fedett partmenti terület Meglévõ hajóállomás Meglévõ, engedéllyel rendelkezõ vitorláskikötõ, csónakkikötõ Meglevõ, engedélyezés alatt levõ kikötõ Meglévõ parkoló Szintbeni út vasút-keresztezõdés, gyalogos vasúti átkelõ Település felõl érkezõ jelentõs gépjármû, illetve gyalogos forgalom Meglévõ híd Balatonba betorkolló vízbefolyás Meglévõ vízmû Meglévõ szennyvízátemelõ Nemzeti park határa Országos jelentõségû természetvédelmi terület határa Meglévõ helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védett fa, fasor Védett egyedi mûvi érték Védett településrész határa Védett régészeti terület határa Védett egyedi tájérték JAVASOLT ELEMEK: Tervezett természetvédelmi terület határa Javasolt helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védelemre javasolt fa, fasor Védelemre javasolt egyedi mûvi érték Védelemre javasolt településrész határa Védelemre javasolt egyedi tájérték Javasolt szintbeni út vasút-keresztezõdés, javasolt gyalogos vasúti átkelõ Zöldterület kialakítására alkalmas terület

132 16680 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

133 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16681

134 16682 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

135 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A tárca nélküli miniszter 40/2004. (XII. 30.) TNM rendelete Balatonvilágos vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról* A Ba la ton Ki emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Tervének el fo ga dá sá ról és a Ba la to ni Te rü let ren de zé si Sza bály zat meg ál la pí tá sá ról szóló évi CXII. tör vény 58. (2) be kez dé se a) és b) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás, va la mint a ba la to ni víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zás kö ve tel mé nye i rõl szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. ren de - let (a továb biak ban: kor mány ren de let) elõ írásaival össz - hang ban a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Ba la ton vi lá gos víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vét e ren de let mel lék le té vel ki adom. mány terv ál tal meg ha tá ro zott te rü let fel hasz ná lá si egy sé - gek re kell al kal maz ni. 3. (1) A he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te a zöld te - rü le ten lévõ par ti sé tány te rü le té nek meg ál la pí tá sa so rán el tér het ezen te rü let nek a mel lék let sze rin ti víz part-re ha bi - li tá ci ós ta nul mány terv ben meg ha tá ro zott, új on nan ki ala kí - tan dó zöld te rü le ten tör té nõ tel jes vagy rész le ges ki je lö lé - sé tõl, ha a mel lék let ben meg ál la pí tott, zöld te rü le ten lévõ par ti sé tány he lyet te sí té sé re olyan te rü le ten ke rül sor, amely a) a he lyi ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ köz te rü let, to váb bá b) a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv sze rint zöld - te rü le tek ki je lö lé sé re al kal mas nak és rész le ge sen össze - vont vagy össze vont te rü let fel hasz ná lá si ka te gó ri a ként sza bá lyo zott te rü let nek mi nõ sül. (2) E ren de let mel lék le té vel ki adott vízpart-rehabilitá - ciós ta nul mány terv ben meg ál la pí tott kü lön le ges strand - területeken te lek fel osz tás és te lek ha tár ren de zés nem vé - gez he tõ. 2. (1) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott víz part-re ha - bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek Ba la ton vi lá gos köz igaz ga tá si te rü le tén a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul - mány terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap ján le ha tá rolt te - rü let re ter jed nek ki. (2) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyo zá si kö ve tel mé nye ket az (1) be kez dés sze rint le ha tá rolt ta nul - * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A rendelet mel - lékletének M=1:2000 méretarányú eredeti tervlapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre meg kap nak [te le fon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv - lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá nya i ról ké szült má so la tok a sok szo ro sí tás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesz - tési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól [1016 Budapest, Gellérthegy u Te le fon: 36 (1) ]. 4. A mel lék le tet ké pe zõ víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány - terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap já nak egy ere de ti, hi te - le sí tett pél dá nyát ké sõb bi hoz zá fé rés cél já ból a Do ku - men tá ci ós Központban helyezem el. 5. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. (2) A ren de let elõ írásait a ren de let hatályba lépését köve tõen in dult ál lam igaz ga tá si ügyek ben kell alkal - mazni. Dr. Kol ber Ist ván s. k., regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter Melléklet a 40/2004. (XII. 30.) TNM rendelethez Balatonvilágos vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének M=1:2000 méretarányú tervlapja

136 16684 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám BALATONVILÁGOS VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVE JELMAGYARÁZATA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKBEN ÉRVÉNYESÍTENDÕ, JÓVÁHAGYANDÓ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK: Építési hatósági intézkedést igénylõ, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület Újonnan kialakítandó közterületek, önkormányzati elõvásárlási joggal terhelt területek Kötelezõen megtartandó közterületek Telek közhasználat elõl el nem zárható területe Beépítetlenül megõrzendõ parti területsáv Parti kemping létesítésére felhasználható partszakasz A hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötõk létesítésére felhasználható partszakasz Strandolásra alkalmas partszakasz Parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal Önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen közút kialakítására alkalmas nyomvonal Tervezett parkoló területe Zöldterületen elhelyezhetõ építmények számára kijelölt terület Kötelezõen rögzített szabályozási vonal és szabályozási szélesség méterben Tervezett belterületi határ Megszüntetõ jel a tómederben - kertvárosias lakóterület - vegyes terület - gazdasági terület - üdülõterület - különleges terület 5% v. annál nagyobb beépítettség engedélyezésével (a beírás a jellegére utal*) - kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület - közlekedési célú terület - zöldterület - védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésû erdõterület * A különleges területek betûjelei a 283/2002. Korm. rend. alapján: Okt = oktatási központ területe K = kemping területe Eü = egészségügyi terület Szk = szabadidõközpont Sp = nagykiterjedésû sportolási célú terület Ki = kikötõ területe St = strandterület

137 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y vízgazdálkodási terület tómedren kívül - vízgazdálkodási terület a tómederben - mezõgazdasági terület Összevont területfelhasználási egység Részlegesen összevont területfelhasználási egység Övezethatár azonos területfelhasználáson belül A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa ALAPTÉRKÉPI ELEMEK: Közigazgatási határ Belterületi határ TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI ELEMEK: Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.a, II.a, III.a, IV.a, V.a nádosztály) Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.b, II.b, III.b, IV.b, V.b nádosztály) Természetközeli növénytársulással fedett partmenti terület Meglévõ hajóállomás Meglévõ, engedéllyel rendelkezõ vitorláskikötõ, csónakkikötõ Meglevõ, engedélyezés alatt levõ kikötõ Meglévõ parkoló Szintbeni út vasút-keresztezõdés, gyalogos vasúti átkelõ Település felõl érkezõ jelentõs gépjármû, illetve gyalogos forgalom Meglévõ híd Balatonba betorkolló vízbefolyás Meglévõ vízmû Meglévõ szennyvízátemelõ Nemzeti park határa Országos jelentõségû természetvédelmi terület határa Meglévõ helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védett fa, fasor Védett egyedi mûvi érték Védett településrész határa Védett régészeti terület határa Védett egyedi tájérték JAVASOLT ELEMEK: Tervezett természetvédelmi terület határa Javasolt helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védelemre javasolt fa, fasor Védelemre javasolt egyedi mûvi érték Védelemre javasolt településrész határa Védelemre javasolt egyedi tájérték Javasolt szintbeni út vasút-keresztezõdés, javasolt gyalogos vasúti átkelõ Zöldterület kialakítására alkalmas terület

138 16686 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

139 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16687

140 16688 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

141 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A tárca nélküli miniszter 41/2004. (XII. 30.) TNM rendelete Fonyód vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról* A Ba la ton Ki emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Tervének el fo ga dá sá ról és a Ba la to ni Te rü let ren de zé si Sza bály zat meg ál la pí tá sá ról szóló évi CXII. tör vény 58. (2) be kez dé se a) és b) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás, va la mint a ba la to ni víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zás kö ve tel mé nye i rõl szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. ren de - let (a továb biak ban: kor mány ren de let) elõ írásaival össz - hang ban a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Fo nyód víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vét e ren de - let mel lék le té vel ki adom. mány terv ál tal meg ha tá ro zott te rü let fel hasz ná lá si egy sé - gek re kell al kal maz ni. 3. (1) A he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te a zöld te - rü le ten lévõ par ti sé tány te rü le té nek meg ál la pí tá sa so rán el tér het ezen te rü let nek a mel lék let sze rin ti víz part-re ha bi - li tá ci ós ta nul mány terv ben meg ha tá ro zott, új on nan ki ala kí - tan dó zöld te rü le ten tör té nõ tel jes vagy rész le ges ki je lö lé - sé tõl, ha a mel lék let ben meg ál la pí tott, zöld te rü le ten lévõ par ti sé tány he lyet te sí té sé re olyan te rü le ten ke rül sor, amely a) a he lyi ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ köz te rü let, to váb bá b) a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv sze rint zöld - te rü le tek ki je lö lé sé re al kal mas nak és rész le ge sen össze - vont vagy össze vont te rü let fel hasz ná lá si ka te gó ri a ként sza bá lyo zott te rü let nek mi nõ sül. (2) E ren de let mel lék le té vel ki adott vízpart-rehabilitá - ciós ta nul mány terv ben meg ál la pí tott kü lön le ges strand - területeken te lek fel osz tás és te lek ha tár ren de zés nem vé - gez he tõ. 2. (1) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott víz part-re ha - bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek Fo nyód köz igaz ga - tá si te rü le tén a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap ján le ha tá rolt te rü let re ter - jed nek ki. (2) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyo zá si kö ve tel mé nye ket az (1) be kez dés sze rint le ha tá rolt ta nul - * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A rendelet mel - lékletének M=1:2000 méretarányú eredeti tervlapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre meg kap nak [te le fon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv - lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá nya i ról ké szült má so la tok a sok szo ro sí tás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesz - tési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól [1016 Budapest, Gellérthegy u Te le fon: 36 (1) ]. 4. A mel lék le tet ké pe zõ víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány - terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap já nak egy ere de ti, hi te - le sí tett pél dá nyát ké sõb bi hoz zá fé rés cél já ból a Do ku - men tá ci ós Központban helyezem el. 5. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. (2) A ren de let elõ írásait a ren de let hatályba lépését köve tõen in dult ál lam igaz ga tá si ügyek ben kell al kal maz - ni. Dr. Kol ber Ist ván s. k., regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter Mel lék let a 41/2004. (XII. 30.) TNM ren de let hez Fo nyód víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vé nek M=1:2000 mé ret ará nyú tervlapja

142 16690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám FONYÓD VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVE JELMAGYARÁZATA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKBEN ÉRVÉNYESÍTENDÕ, JÓVÁHAGYANDÓ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK: Építési hatósági intézkedést igénylõ, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület Újonnan kialakítandó közterületek, önkormányzati elõvásárlási joggal terhelt területek Kötelezõen megtartandó közterületek Telek közhasználat elõl el nem zárható területe Beépítetlenül megõrzendõ parti területsáv Parti kemping létesítésére felhasználható partszakasz A hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötõk létesítésére felhasználható partszakasz Strandolásra alkalmas partszakasz Parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal Önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen közút kialakítására alkalmas nyomvonal Tervezett parkoló területe Zöldterületen elhelyezhetõ építmények számára kijelölt terület Kötelezõen rögzített szabályozási vonal és szabályozási szélesség méterben Tervezett belterületi határ Megszüntetõ jel a tómederben - kertvárosias lakóterület - vegyes terület - gazdasági terület - üdülõterület - különleges terület 5% v. annál nagyobb beépítettség engedélyezésével (a beírás a jellegére utal*) - kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület - közlekedési célú terület - zöldterület - védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésû erdõterület * A különleges területek betûjelei a 283/2002. Korm. rend. alapján: Okt = oktatási központ területe K = kemping területe Eü = egészségügyi terület Szk = szabadidõközpont Sp = nagykiterjedésû sportolási célú terület Ki = kikötõ területe St = strandterület

143 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y vízgazdálkodási terület tómedren kívül - vízgazdálkodási terület a tómederben - mezõgazdasági terület Összevont területfelhasználási egység Részlegesen összevont területfelhasználási egység Övezethatár azonos területfelhasználáson belül A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa ALAPTÉRKÉPI ELEMEK: Közigazgatási határ Belterületi határ TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI ELEMEK: Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.a, II.a, III.a, IV.a, V.a nádosztály) Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.b, II.b, III.b, IV.b, V.b nádosztály) Természetközeli növénytársulással fedett partmenti terület Meglévõ hajóállomás Meglévõ, engedéllyel rendelkezõ vitorláskikötõ, csónakkikötõ Meglevõ, engedélyezés alatt levõ kikötõ Meglévõ parkoló Szintbeni út vasút-keresztezõdés, gyalogos vasúti átkelõ Település felõl érkezõ jelentõs gépjármû, illetve gyalogos forgalom Meglévõ híd Balatonba betorkolló vízbefolyás Meglévõ vízmû Meglévõ szennyvízátemelõ Nemzeti park határa Országos jelentõségû természetvédelmi terület határa Meglévõ helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védett fa, fasor Védett egyedi mûvi érték Védett településrész határa Védett régészeti terület határa Védett egyedi tájérték JAVASOLT ELEMEK: Tervezett természetvédelmi terület határa Javasolt helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védelemre javasolt fa, fasor Védelemre javasolt egyedi mûvi érték Védelemre javasolt településrész határa Védelemre javasolt egyedi tájérték Javasolt szintbeni út vasút-keresztezõdés, javasolt gyalogos vasúti átkelõ Zöldterület kialakítására alkalmas terület

144 16692 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

145 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16693

146 16694 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

147 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16695

148 16696 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

149 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16697

150 16698 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

151 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A tárca nélküli miniszter 42/2004. (XII. 30.) TNM rendelete Siófok vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról* A Ba la ton Ki emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Ter - vé nek el fo ga dá sá ról és a Ba la to ni Te rü let ren de zé si Sza - bály zat meg ál la pí tá sá ról szóló évi CXII. tör vény 58. (2) be kez dé se a) és b) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás, va la mint a ba la to ni víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zás kö ve tel mé nye i rõl szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. ren de - let (a továb biak ban: kor mány ren de let) elõ írásaival össz - hang ban a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Sió fok víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vét e ren de let mel lék le té vel ki adom. mány terv ál tal meg ha tá ro zott te rü let fel hasz ná lá si egy sé - gek re kell al kal maz ni. 3. (1) A he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te a zöld te - rü le ten lévõ par ti sé tány te rü le té nek meg ál la pí tá sa so rán el tér het ezen te rü let nek a mel lék let sze rin ti víz part-re ha bi - li tá ci ós ta nul mány terv ben meg ha tá ro zott, új on nan ki ala kí - tan dó zöld te rü le ten tör té nõ tel jes vagy rész le ges ki je lö lé - sé tõl, ha a mel lék let ben meg ál la pí tott, zöld te rü le ten lévõ par ti sé tány he lyet te sí té sé re olyan te rü le ten ke rül sor, amely a) a he lyi ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ köz te rü let, to váb bá b) a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv sze rint zöld - te rü le tek ki je lö lé sé re al kal mas nak és rész le ge sen össze - vont vagy össze vont te rü let fel hasz ná lá si ka te gó ri a ként sza bá lyo zott te rü let nek mi nõ sül. (2) E ren de let mel lék le té vel ki adott vízpart-rehabilitá - ciós ta nul mány terv ben meg ál la pí tott kü lön le ges strand - területeken te lek fel osz tás és te lek ha tár ren de zés nem vé - gez he tõ. 2. (1) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott víz part-re ha - bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek Sió fok köz igaz ga - tá si te rü le tén a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap ján le ha tá rolt te rü let re ter - jed nek ki. (2) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyo zá si kö ve tel mé nye ket az (1) be kez dés sze rint le ha tá rolt ta nul - * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A rendelet mel - lékletének M=1:2000 méretarányú eredeti tervlapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre meg kap nak [te le fon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv - lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá nya i ról ké szült má so la tok a sok szo ro sí tás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesz - tési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól [1016 Budapest, Gellérthegy u Te le fon: 36 (1) ]. 4. A mel lék le tet ké pe zõ víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány - terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap já nak egy ere de ti, hi te - le sí tett pél dá nyát ké sõb bi hoz zá fé rés cél já ból a Do ku - men tá ci ós Központban helyezem el. 5. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. (2) A ren de let elõ írásait a ren de let hatályba lépését köve tõen in dult ál lam igaz ga tá si ügyek ben kell alkal - mazni. Dr. Kol ber Ist ván s. k., regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter Mel lék let a 42/2004. (XII. 30.) TNM ren de let hez Siófok vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének M=1:2000 méretarányú tervlapja

152 16700 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám SIÓFOK VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVE JELMAGYARÁZATA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKBEN ÉRVÉNYESÍTENDÕ, JÓVÁHAGYANDÓ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK: Építési hatósági intézkedést igénylõ, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület Újonnan kialakítandó közterületek, önkormányzati elõvásárlási joggal terhelt területek Kötelezõen megtartandó közterületek Telek közhasználat elõl el nem zárható területe Beépítetlenül megõrzendõ parti területsáv Parti kemping létesítésére felhasználható partszakasz A hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötõk létesítésére felhasználható partszakasz Strandolásra alkalmas partszakasz Parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal Önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen közút kialakítására alkalmas nyomvonal Tervezett parkoló területe Zöldterületen elhelyezhetõ építmények számára kijelölt terület Kötelezõen rögzített szabályozási vonal és szabályozási szélesség méterben Tervezett belterületi határ Megszüntetõ jel a tómederben - kertvárosias lakóterület - vegyes terület - gazdasági terület - üdülõterület - különleges terület 5% v. annál nagyobb beépítettség engedélyezésével (a beírás a jellegére utal*) - kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület - közlekedési célú terület - zöldterület - védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésû erdõterület * A különleges területek betûjelei a 283/2002. Korm. rend. alapján: Okt = oktatási központ területe K = kemping területe Eü = egészségügyi terület Szk = szabadidõközpont Sp = nagykiterjedésû sportolási célú terület Ki = kikötõ területe St = strandterület

153 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y vízgazdálkodási terület tómedren kívül - vízgazdálkodási terület a tómederben - mezõgazdasági terület Összevont területfelhasználási egység Részlegesen összevont területfelhasználási egység Övezethatár azonos területfelhasználáson belül A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa ALAPTÉRKÉPI ELEMEK: Közigazgatási határ Belterületi határ TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI ELEMEK: Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.a, II.a, III.a, IV.a, V.a nádosztály) Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.b, II.b, III.b, IV.b, V.b nádosztály) Természetközeli növénytársulással fedett partmenti terület Meglévõ hajóállomás Meglévõ, engedéllyel rendelkezõ vitorláskikötõ, csónakkikötõ Meglevõ, engedélyezés alatt levõ kikötõ Meglévõ parkoló Szintbeni út vasút-keresztezõdés, gyalogos vasúti átkelõ Település felõl érkezõ jelentõs gépjármû, illetve gyalogos forgalom Meglévõ híd Balatonba betorkolló vízbefolyás Meglévõ vízmû Meglévõ szennyvízátemelõ Nemzeti park határa Országos jelentõségû természetvédelmi terület határa Meglévõ helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védett fa, fasor Védett egyedi mûvi érték Védett településrész határa Védett régészeti terület határa Védett egyedi tájérték JAVASOLT ELEMEK: Tervezett természetvédelmi terület határa Javasolt helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védelemre javasolt fa, fasor Védelemre javasolt egyedi mûvi érték Védelemre javasolt településrész határa Védelemre javasolt egyedi tájérték Javasolt szintbeni út vasút-keresztezõdés, javasolt gyalogos vasúti átkelõ Zöldterület kialakítására alkalmas terület

154 16702 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

155 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16703

156 16704 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám

157 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16705

158 16706 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám