MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Átírás

1 MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

2 MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.

3

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre június

5 MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK 1. hét Bevezetés Fertő Imre

6 Irodalom Swinnen, JF. M. (2010): The Right Price of Food: Reflections on the Political Economy of Policy Analysis and Communication. Katholieke Universiteit Leuven. Licos Discussion Paper, FAO (2009): The state of agricultural commodity markets, Rome Timmer, C. P., Akkus, S (2008): The Structural Transformation as a Pathway out of Poverty: Analytics, Empirics and Politics. Center for Global Development, Working Paper, no. 150

7 A kurzus vázlata Az élelmiszerpiacok rendszere Az élelmiszerpiacok jellemzői A mezőgazdasági rendszerek jellemzői A mezőgazdasági rendszerek problémái A mezőgazdaság strukturális átalakulása Egy probléma felvető esettanulmány: az élelmiszerek helyes ára

8 Fontosabb internetes források Adatforrások report/ rostat/home

9 Az élelmiszerpiacok rendszere Tényező piacok Input piacok Farmerek Mezőgazdasági termékek piaca Feldolgozók Nemzetközi kereskedelem Fogyasztók Kiskereskedő piacok Elosztók és kereskedők Nagykereskedői piacok

10 Az élelmiszerpiacok jellemzői Tényező piacok Hiányzó piacok (környezet, agrárkutatások), a versenyző használat szabályozása (föld: agrártermelés versus golfpálya) Elsődleges termékpiacok Versenyző piacok jellemzően nagy volatilitással, csökkenő cserearányokkal, gyenge termelői alkuerővel Input és nagykereskedői piacok Koncentrált piacok, esetenként problematikus piaci erőfölénnyel Élelmiszer-kiskereskedelmi piacok Változó fogyasztói magatartás, aszimmetrikus információ, élelmiszer biztonság, reklám Nemzetközi kereskedelmi piacok A különböző növényi/állati betegségek terjedése

11 A mezőgazdasági rendszerek közös jellemzői A termelés térbeli kiterjedtsége Különbségek a termelésben megfigyelhető skálahozadék tekintetében az élelmiszerlánc különböző szintjein A termelés időbeli szekvenciális természete

12 A mezőgazdasági rendszerek közös jellemzői A termeléshez kapcsolódó bizonytalanság Szezonalitás Romlandóság Növekvő nemzetközi integráció Az állam nagy szerepe a mezőgazdasági piacok szabályozásában

13 A mezőgazdasági rendszerek közös problémái Jelentős áringadozás a keresleti és kínálati sokkok miatt A fejlett országokban ez a nagyobb a termelői, mint a fogyasztói szinten Az élelmiszerekhez való hozzájutás problémája az alacsony jövedelmű háztartásokban

14 A mezőgazdasági rendszerek közös problémái A makropolitikák hatása az élelmiszerláncokra A piaci közvetítőkkel szembeni ellenszenv A kormányzati beavatkozások magas költségei arra utalnak, hogy sem a piac, sem az állam nem működik jól

15 A mezőgazdaság strukturális átalakulása A mezőgazdaság súlyának csökkenése a mezőgazdaságban (GDP, foglalkoztatás) A háztartási szintű termeléstől elmozdulás az integrált termelési rendszerek irányába A mezőgazdasági termelők és az élelmiszerlánc többi szereplőjének kapcsolódása az információs gazdasághoz/társadalomhoz

16 A mezőgazdaság aránya a GDP-ben versus az egy főre jutó GDP

17 Mezőgazdaság aránya a teljes foglalkoztatásban (százalék 2002) A mezőgazdaság aránya a foglalkoztatásban versus az egy főre jutó GDP Egy főre jutó GNI (US$ 2002)

18 Az élelmiszerek helyes ára Timmer (1986): Mi az élelmiszerek helyes ára? A kérdés újragondolása a as élelmiszerválság tükrében Mit mutatnak az adatok? Hosszú távon a mezőgazdasági árak csökkennek erős mezőgazdasági áremelkedés Két kérdés: Mi a magyarázata a as áremelkedésnek? Mi az élelmiszerek helyes ára most? (Swinnen 2010)

19 A világpiaci árak alakulása m1 2007m1 2008m1 2009m1 2010m1 2011m1 idő kukorica buza rizs

20 A világpiaci árak alakulása m1 2007m1 2008m1 2009m1 2010m1 2011m1 idő marhahus serteshus

21 Hogyan értelmezzük helyesen a mezőgazdasági árak változásait? Válság előtt: FAO (2005): a mezőgazdasági árak lefelé tartó hosszú távú trendje százmilliók élelmiszerbiztonságát fenyegeti a világ legszegényebb országaiban, ahol a termékek értékesítése gyakran az egyedüli bevételi forrás

22 Hogyan értelmezzük helyesen a mezőgazdasági árak változásait? Válság után: IFPRI (2008): 2007-ben a világélelmezés hosszú távú egyensúlyának megbomlása nyilvánvalóvá vált és az emelkedő élelmiszerárak elkezdték tovább fenyegetni a szegény emberek élelmiszerbiztonságát a földön. A jelenlegi élelmiszerár válságnak hosszú távú romboló hatása lehet az emberek egészségére, életmódjára és hozzájárulhat a világ legszegényebb embereinek további alultápláltságához.

23 Magyarázat? Swinnen (2010): Tömegmédia és politikai kommunikáció A tömegmédiában bemutatott történetek hatása a cselekvésre A szervezetek vágya, hogy feltűnjenek a médiában, hogy céljaikat elérjék A tömegmédia jellemzőinek kombinált hatása Áganda képző hatás (CNN effektus) Fókusz a sokkokra és eseményekre A rossz hírek iránti koncentrált kereslet ( rossz hír hipotézis)