Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...7 II. STRATÉGIAALKOTÁSNÁL ALKALMAZOTT MÓDSZERTANOK...11

Átírás

1 2007. június

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...7 II. STRATÉGIAALKOTÁSNÁL ALKALMAZOTT MÓDSZERTANOK...11 ISMERTETÉSE...11 II.1. IT-ESZKÖZÖK, TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ...11 II.2. TECHNIKÁK...12 II.2.1. AZ STRATÉGIATERVEZÉS SORÁN HASZNÁLT TIPIKUS TECHNIKÁK II.2.2. LOGIKAI TERVEZÉS (LOGICAL SYSTEM OF DEVELOPMENT) II.2.3. TOVÁBBI, A STRATÉGIA TERVEZÉSE SORÁN HASZNÁLT MÓDSZEREK: III. HELYZETELEMZÉS...15 III.1. VÁROS TERMÉSZETI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ADOTTSÁGAI, DEMOGRÁFIAI MUTATÓI...15 III.1.1. SÁSD A MEGYEI RENDEZÉSI TERV TÜKRÉBEN III.1.2. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE III.1.3. SÁSD VÁROS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI III Népesség...19 III Korszerkezet...21 III A lakosság képzettségének alakulása...22 III A demográfiai adatok összegzése...23 III.2. GAZDASÁGI AKTIVITÁS, FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKAERŐ-PIACI HELYZET...23 III.2.1. GAZDASÁGI AKTIVITÁS III.2.2. A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI III.2.3. A VÁROS MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE III.2.4. ÖSSZEGZÉS III.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA...29 III.3.1. ÉPÜLET ÁLLAGVIZSGÁLAT III Lakóterületek...29 III Építészeti szempontból a legfontosabb felújításra szoruló épületek a településen...35 III Vegyes területek...35 III Intézmények...36 III Gazdasági területek...36 III Különleges területek...37 III.3.2. KÖZTERÜLETEK VIZSGÁLATA III Közterületek funkciói...38 III A biológiailag aktív zöldfelületek fejlesztése...39 III Közterületek berendezettsége, utcabútorok...39 III.3.3. KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT

3 III Nyomvonalak kialakult hierarchiája...40 III Forgalmi terheltség...41 III Közlekedésbiztonság...42 III Álló forgalom (parkolási helyzet)...42 III Tömegközlekedés...43 III Személyi közlekedés (személygépkocsi, kerékpár, gyalogos forgalom)...44 III.3.4. KÖZMŰVESÍTETTSÉG VIZSGÁLAT (Víz- szennyvíz, csapadékvíz elvezetés, villany, gáz, távközlés) III Hálózatok, nyomvonalak, létesítmények...45 III /a Víz- szennyvíz...45 III /b Csapadékvíz elvezetés...46 III /c Gáz, villany...47 III /d Távközlés...47 III.3.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS III.4. A KÖRNYEZET VÉDELME, A KÖRNYEZET...50 III.4.1. A VÁROS BEÉPÍTETTSÉGÉNEK RENDEZÉSE III.4.2. TELEPÜLÉSKÖZPONT FELÚJÍTÁSA, ÁTALAKÍTÁSA III.5. HELYZETI ENERGIÁK...51 III.6. VÁROS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA...52 III.6.1. OKTATÁS III Települések Oktatási Társulása Sásdi Óvodája...56 III Települések Oktatási Társulása Sásdi Általános Iskolája...58 III Sásdi Zeneiskola...61 III Az alapfokú oktatási intézmények vizsgálatának összegzése...65 III Sásdi Vendéglátóipari Középiskola...67 III A középiskola vizsgálatának összegzése...69 III.6.2. A VÁROS EGÉSZSÉGÜGYI JELLEMZŐI III Háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ellátás, védőnői szolgálat...69 III Az alapfokú egészségügyi ellátás áttekintésének összegzése...74 III.6.3. A VÁROS SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁGA III Humán Jóléti Társulás Sásdi Családsegítő Szolgálata...78 III Gyógyszerellátás...79 III Állategészségügyi ellátás...79 III A szociális ellátottság összegzése...79 III.6.4. A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE III Művelődési Központ és Könyvtár...81 III Ünnepek, rendezvények...87 III Sásd emlékhelyei, emlékjelképei

4 III.6.5. SÁSD VÁROS SPORTÉLETÉNEK SZÍNTEREI...90 III A városi sportélet összegzése...92 III.7. A VÁROS INTÉZMÉNYRENDSZERE, CIVIL SZERVEZETEI, BELSŐ KAPCSOLATRENDSZERE ÉS KISTÉRSÉGEN KÍVÜLI KAPCSOLATAI...93 III.7.1. A VÁROS INTÉZMÉNYRENDSZERE III Az önkormányzat bemutatása...93 III /a Az önkormányzat szervei...93 III /b Polgármesteri Hivatal felépítése...94 III /c Kisebbségi önkormányzat...96 III /d Kapcsolattartás a lakossággal...96 III /e Az önkormányzat bemutatásának összegzése...99 III.7.2. A CIVIL SZFÉRA JELENLÉTE A TELEPÜLÉSEN III Az egyházak jelenléte III Összegzés III.7.3. A VÁROS BELSŐ KAPCSOLATRENDSZERE III Összegzés III.7.4. A VÁROS KISTÉRSÉGEN KÍVÜLI KAPCSOLATAI III Testvér-települési kapcsolatok III Térségi összefogó szerep III Összefoglalva III.8. A VÁROS GAZDASÁGI STRUKTÚRÁJA III.8.1. A VÁROS ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI JELLEMZŐI III.8.2. A SZOLGÁLTATÓ SZFÉRA III Kereskedelem III A Sásdi Ipari Övezet/ek III Szolgáltatás, egyéb szolgáltatás III Összegzés III.8.3. A MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZAT JELLEMZŐI III A mezőgazdaság helyzetének összegzése III.8.4. A VÁROS TURISZTIKAI ÉS IDEGENFORGALMI JELLEMZŐI III A vendéglátás intézményei III Turisztikai programok III Turisztika és idegenforgalom vizsgálatának összegzése III.9. SWOT ANALÍZIS Társadalom I. - Demográfia, gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkaerőpiac Társadalom II. Humán infrastruktúra: oktatás, kultúra, egészségügy, szociális helyzet, sport Társadalom III. Humán infrastruktúra: egészségügy, szociális helyzet, sport Intézményrendszer, non-profit szféra, belső-külső kapcsolatrendszerek

5 Gazdaság: ipar, kereskedelem-szolgáltatás, mezőgazdaság, turizmus Mérnöki áttekintés IV. VÉGSZÓ V. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK V.1. VERTIKÁLIS (ÁGAZATI) INTÉZKEDÉSEK V.2. HORIZONTÁLIS (ÁTFOGÓ) INTÉZKEDÉSEK VI. PRIORITÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK RENDSZERE VI.1. ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK, KAPCSOLÓDÁSI PONTOK VI.1.1.ÚJ MAGYARORSZÁG NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV VI.1.2. DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM VI.1.3. STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK (SFP), HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAM VI.1.4. SÁSD KISTÉRSÉG AGRÁRSTRUKTÚRA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMJA VI.2. ILLESZKEDÉSI, KAPCSOLÓDÁSI PONTOK A FENTI PROGRAMOKHOZ A. PRIORITÁS: TUDÁS-VEZÉRELTE VERSENYKÉPES ERŐFORRÁS ERŐSÍTÉS PRIORITÁS A1 INTÉZKEDÉS: TUDÁSHÁZ KIALAKÍTÁSA ÉPÍTŐ KÖZÖSSÉGEK LÉTREHOZÁSA A2 INTÉZKEDÉS: OKTATÁS A XXI. SZÁZAD ISKOLÁJA A3 INTÉZKEDÉS: KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS A4 INTÉZKEDÉS: E-EGÉSZSÉGÜGY FEJLESZTÉSÉHEZ KISTÉRSÉGI E-EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK A5 INTÉZKEDÉS: ALTERNATÍV MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK A6 INTÉZKEDÉS: FELNŐTTKÉPZÉS A7 INTÉZKEDÉS: KISTÉRSÉGI E-CONTENT PROGRAM (TARTALOMFEJLESZTÉS) A8 INTÉZKEDÉS: E-MÉDIA FEJLESZTÉS A9 INTÉZKEDÉS: DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS JAVÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA B. PRIORITÁS: INTELLIGENS VÁROS ÉS KISTÉRSÉG LÉTREHOZÁSA, IT FEJLESZTÉSBEN LEMARADT TELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZTATÁSA PRIORITÁS B1 INTÉZKEDÉS: SÁSDON ÉS A KISTÉRSÉG MINDEN TELPÜLÉSÉN ÉS TÉRSÉGI SZINTEN E- ÖNKORMÁNYZÁS, E-KÖZIGAZGATÁS BEVEZETÉSE B2 INTÉZKEDÉS: TÉRSÉGI INTEGRÁLT OKTATÁSI INTÉZMÉNY (TIOK) B3/A INTÉZKEDÉS: KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSE: TÁVMUNKA FEJLESZTÉS B3/B INTÉZKEDÉS: KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSE: KISTÉRSÉGI E- MUNKAERŐPIAC LÉTREHOZÁSA B4 SZAKKÉPZŐINTÉZMÉNY TISZK-HEZ VALÓ CSATLAKOZÁSA B5 INTÉZKEDÉS: INTEGRÁLT KISTÉRSÉGI PORTÁLRENDSZER KIALAKÍTÁSA B6 INTÉZKEDÉS: KISTÉRSÉGI HELYI JÓLÉTI RENDSZER, SZOCIÁLIS JELZŐRENDSZER

6 B7 INTÉZKEDÉS: JÁRÓBETEG ELLÁTÁS FEJLESZTÉSE, MENTŐÁLLOMÁS B8 INTÉZKEDÉS: FENNTARTHATÓ HUMÁN SZOLGÁLTATÓ RENDSZER B9 INTÉZKEDÉS: KISTÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI (IT) HOZZÁFÉRÉSI HELYEK LÉTESÍTÉSE ÉS A MEGLÉVŐK FEJLESZTÉSE B10 INTÉZKEDÉS: MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK SZÁMÁRA AZ INTÉZMÉNYEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE B11 INTÉZKEDÉS: KISTÉRSÉGI INFORMATIKAI HÁLÓZAT ÉPÍTÉSE C. PRIORITÁS: VÁLLALKOZÁSOK ÚJ GAZDASÁGRA VALÓ ÁTÁLLÁSA PRIORITÁS C1 INTÉZKEDÉS: FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA C2 INTÉZKEDÉS: E-GAZDASÁG FEJLESZTÉSE: KISTÉRSÉGI E-GAZDASÁGI PORTÁL ÉS HÁLÓZAT LÉTREHOZÁSA, E-KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÁSOK, E-PIACTEREK FEJLESZTÉSE C3 INTÉZKEDÉS: MIKRO ÉS KKV-ÉK TÁMOGATÁSA C4 KÖZÖS TUDÁSGAZDASÁGI PROJEKTEK A PARTNERORSZÁGOK TELEPÜLÉSEIVEL C5 INTÉZKEDÉS: HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKRA ÉPÜLŐ TURIZMUSFEJLESZTÉS C6 INTÉZKEDÉS: EKF-HEZ KAPCSOLÓDÁS- VÁROSI INTEGRÁLT KULTURÁLIS STRATÉGIA MEGALKOTÁSA, ELFOGADÁSA C7 INTÉZKEDÉS: TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETGAZDASÁG FEJLESZTÉSE C8 INTÉZKEDÉS: BIOTECHNOLÓGIAI TERMÉKEK GYÁRTÁSA ÉS FORGALMAZÁSA ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS-FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE D. PRIORITÁS: INTEGRÁLT, KONCEPCIONÁLIS VÁROSFEJLESZTÉS PRIORITÁS D1 INTÉZKEDÉS: KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSA: ELKERÜLŐ ÚT ÉPÍTÉSE D2 INTÉZKEDÉS: FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ D3 INTÉZKEDÉS: IPAROSÍTOTT TECHNOLÓGIÁVAL ÉPÜLT ÉPÜLETEK KORSZERŰSÍTÉSE D4 INTÉZKEDÉS: TOVÁBBI IPARI ÖVEZETEK KIJELÖLÉSE D5 INTÉZKEDÉS: TELEPSZERŰ LAKÓKÖRNYEZET REHABILITÁCIÓJA D6 INTÉZKEDÉS: FUNKCIÓNÉLKÜLI ZÖLDTERÜLETEK FUNKCIONALIZÁLÁSA D7 INTÉZKEDÉS: TÖMEGKÖZLEKEDÉS ÖSSZEHANGOLÁSA ÉS FEJLESZTÉSE (VOLÁN ÉS MÁV) D8 INTÉZKEDÉS: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (SZELEKTÍV, ÉPTÉSI ÉS VESZÉLYES HULLADÉK) D9 INTÉZKEDÉS: BIZTONSÁGOSABB ÚTKERESZTSZELVÉNYEK, ÚTCSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA E. PRIORITÁS: TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS HELYI IDENTITÁS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, CIVIL TÁRSADALOMFEJLESZTÉS PRIORITÁS E1 INTÉZKEDÉS: HELYI DEMOKRÁCIA ÉS KISTÉRSÉGI E-DEMOKRÁCIA FEJLESZTÉS

7 E2 INTÉZKEDÉS: SZOCIÁLIS GAZDASÁG FEJLESZTÉSE E3 INTÉZKEDÉS: TRANZIT FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM E4 INTÉZKEDÉS: HELYI IDENTITÁS FEJLESZTÉS E5 INTÉZKEDÉS: KISEBBSÉGI IDENTITÁS FEJLESZTÉS VII. ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK VIII. ELŐAKCIÓTERV SÁSDI KISTÉRSÉG

8 I. Bevezető A XXI. század globalizálódó gazdasága gyorsan és gyökeresen változik, a világgazdaság az ipari társadalomból egy új, tudásalapú gazdaság felé tart. Nincs ez másként Európában sem, és hazánkban sem. E korszak egyik fontos ismérve, hogy az információ és a tudás szabad létrehozásán, hozzáférésén, felhasználásán és forgalmazásán alapszik. Ezt az új társadalmi formát attól függően, hogy mely oldalról nézzük, információs társadalomnak, innovációs társadalomnak, vagy tudástársadalomnak (kognitív) nevezzük. A változások szinte az élet minden területét átalakítják. A gazdasági élet terén közvetlen kapcsolatok jönnek létre a gazdasági élet szereplői között, lehetővé téve az innovációs tevékenységet és a termelés hatékonyságának növelését (pl. távmunka, elektronikus kereskedelem, stb.). Az e-gazdaság létrejöttét a fejlett világban Új Gazdaság (New Economy) néven ismerik, hazánkban a tudásalapú gazdaság megfogalmazás az ismertebb. A térszerkezetben megfigyelhető az a változás, hogy a települések és kistérségek állami függőssége enyhül, önállóságuk egyre nagyobb teret kap, a globális kihívásokra képesek megfogalmazni saját stratégiájukat és önálló fejlődési irányba indulnak el. Az államigazgatás és önkormányzás digitális alapokon való szervezése segíti a nemzeti vagyon, és az azt reprezentáló adatok hatékonyabb felhasználását, a gyorsabb és jobb ügyintézést, az állampolgárok pontosabb tájékoztatását, a demokrácia tisztább gyakorlását, vagy is az e-önkormányzás és az e-közigazgatás programját. A tartalomfejlesztés nem más, mint a különböző információforrások (pl. könyvtárak, múzeumok, sajtótermékek, stb.) anyagainak digitalizálása és az interneten keresztül való hozzáférés biztosításával a művelődés, tanulás és szórakozás óriási távlatait kínálja. Az információszolgáltatás és megszerzése iránti kereslet miatt az informatika és a tartalomszolgáltatás az Új Gazdaság legfontosabb ágazatává válik. Ez az oktatás, a 7

9 tanulás és a kultúra társadalmi és gazdasági felértékelődést vonja maga után (innováció, oktatásipar, egész életen át tartó tanulás) ezzel jelentősen növelve a társadalom különböző szintjein az esélyegyenlőséget. Az ember mindennapjaiban is egyre nagyobb teret hódítanak a kommunikációs eszközök (telefon, televízió, számítógép, stb.), segítségükkel gyorsabbá válik a tanulás, az ügyintézés, munkavégzés, otthoni munka (elektronizált háztartás), így egyre több időt tölt ezek társaságában. A valós világ egyre több és egyre nagyobb részének létezik már informatikai leírása a hálózaton (internet), amelyeket egyre többen érnek el és egyre többen használnak, így fokozatosan alakul ki az e-háztartások, digitális családi házak, sőt a családi tartalomszolgáltatások rendszere. Összefoglalva tehát az információs társadalom általános definícióval az emberi civilizáció és kultúra történetének a huszadik század végétől kiépülő globális tudásalapú világmodellje. Magyarország Európai Uniós csatlakozásával elfogadta azokat a globális elveket, melyeket az Unió tagállamainak közössége megfogalmazott és nemzeti szintű válaszait e kihívásokra a Nemzeti Fejlesztési Terv II. dokumentumában határozta meg, megjelölve Magyarország főbb fejlesztési prioritásait, intézkedési terveit és azok forrásait. A globalizálódás mellett, mintegy annak ellenhatásaként, felértékelődik a lokalitás, a helyi társadalmak szerepe. A lokalitás fejlesztése bizonyos értelemben védekezés az egyediség, a különbözőség és a személyesség megőrzésének szintje - a globalitással szemben. Sásd város önkormányzata ezt felismervén készíttette el e dokumentumot. A városok fontos szerepet játszanak az EU fenntartható fejlődési stratégiája sikerében. A városokban találkoznak leginkább a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi kérdések. Sok környezetvédelmi probléma pont a városokban merül fel, ugyanakkor a városok a gazdasági növekedés bölcsői is, hiszen az üzletek, és a befektetések nagy része városokban jön létre. Európa polgárainak négy-ötöde városban 8

10 él, életük minőségét közvetlenül befolyásolja a városi környezet állapota. A városi környezet igényessége az újraindított lisszaboni stratégia azon prioritásához is hozzájárul, hogy a befektetések, és a munkavállalás számára Európát vonzóbbá kell tennünk. Az európai városok vonzereje erősíteni fogja növekedési és munkahelyteremtési potenciáljukat, a városok ezért a lisszaboni stratégia kiemelten fontos elemei. A városokban felmerülő környezetvédelmi gondok súlyos következményekkel járnak az emberi egészségre, a városlakók életminőségére és a városok gazdasági teljesítményére nézve egyaránt. A hatodik környezetvédelmi cselekvési program hívja életre, a városi környezetre vonatkozó tematikus stratégiát, mivel hozzá kell járulni a jobb életminőséghez, a városi területekre összpontosított, integrált megközelítéssel és hozzá kell járulni az állampolgárok magas szintű életminőségéhez és szociális jólétéhez olyan környezet létrehozásával, ahol a szennyeződés szintje nem fejt ki káros hatásokat az emberi egészségre és a környezetre, valamint a fenntartható városfejlesztés ösztönzésével. A városi környezet problémái, és négy területen javasolt intézkedéseik: városüzemeltetés, fenntartható közlekedés, építés és várostervezés a helyes gyakorlatok terjesztése és esetleges uniós kötelezettségvállalások a helyi szinten hozott tervek vonatkozásában. Általánosan elfogadott tény, hogy a sikeres helyi hatóságok integrált megközelítéseket alkalmaznak a városi környezet kezelésére, vagyis hosszú távú, stratégiai cselekvési terveket használnak, amelyekben a különböző szakpolitikák és kötelezettségek kölcsönhatásait különböző igazgatási szinteken részletesen elemzik. A helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten kirótt kötelezettségek (a területhasználatra, zajra, levegőminőségre vonatkozóan) jobban végrehajthatók helyi szinten, amennyiben egy helyi stratégiai irányítási keret részét képezik. A városi környezet kezelésének integrált megközelítése megkönnyíti a városi területeket érintő szakpolitikák és kezdeményezések közötti ellentmondások elkerülését 9

11 és a városfejlesztés hosszú távú terveinek kialakítását. Az integrált megközelítések jobb tervezéshez és jobb eredményekhez vezetnek. A Sásd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája azzal a céllal készül, hogy: Feltárja az önkormányzati, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés lehetőségeit a városban, a modern infokommunikációs rendszerek kiépítésével együtt járó fejlesztések tükrében; Megjelölje azokat a prioritásokat, amelyek előmozdítják a városban, illetve térségében az információs társadalom kialakulását és növelik Sásd, valamint a kapcsolódó települések közigazgatási, gazdasági, társadalmi, kulturális és civil szervezeteinek működését, tevékenységeik és együttműködésük hatékonyságát; A stratégia kiemelten fontos célja, hogy készítse elő a Nemzeti Fejlesztési Terv II. fejlesztési forrásaiból megpályázható támogatások elnyerésének, illetve az azokkal összefüggő szakmai előkészítést; A stratégiai programban megjelölt intézkedések megvalósulása révén alakuljon ki a városban egy olyan tartalomfejlesztési és ennek megfelelően az ezt kiszolgáló intézményi struktúra, mely az elkövetkezendő tizenöt-húsz évben elősegíti Sásdnak megőrizve és erősítve sajátos, egyéni arculatát az intelligens várossá válását, és az eddigi kistérségben betöltött központi szerepét tovább fejlesztve, egy magas színvonalon szolgáltató meghatározó kisvárosi központtá fejlődjön a térségben. 10

12 II. Stratégiaalkotásnál alkalmazott módszertanok ismertetése A stratégiatervezési módszertanok olyan strukturált megközelítések, amelyek technikákra épülnek és - természetesen mindig csak bizonyos mértékig ágazatitechnikai eszközökkel támogatottak. Sok ilyen áll rendelkezésre, amelyek mindegyikének megvannak a maga erős oldalai és gyenge pontjai. Amikor esetleges használatukról döntenek, kellő óvatossággal kell kezelni az olyan kijelentéseket, hogy a módszertan képes a teljes folyamatot a stratégiatervezéstől a rendszer-kivitelezésig támogatni. A fentieknek megfelelően az egyes módszertani elemek az alábbi csoportosításban jelentkeztek a jelen stratégia előkészítése és tervezése során: II.1. IT-eszközök, technológiai innováció E csoportban a legjelentősebb tényező, hogy a stratégiában megjelölt specifikus rendszerek (különösen az IT-fejlesztésekhez kapcsolódó intézkedésknél) képesek-e működni a jelenlegi platformokon? Hazánkban elsősorban az MS Windows környezet a jellemző, és a forgalomban lévő specifikus programokat is ezekre a platformokra írták. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a régebbi operációs rendszerek frissítése (és ehhez kapcsolódóan az esetlegesen szükséges hardverfejlesztés) elengedhetetlen ahhoz, hogy a stratégiában megfogalmazott részcélok az adott végrehajtási szinteken is maradéktalanul teljesüljenek. 11

13 II.2. Technikák II.2.1. AZ STRATÉGIATERVEZÉS SORÁN HASZNÁLT TIPIKUS TECHNIKÁK Szervezeti-működési elemzés: e tevékenységfolyamatban elsősorban a települési önkormányzat megfeleltetési szempontjai kerülnek előtérbe, tehát azt a tény, hogy az egyes célok megvalósítása során a településirányítás és működtetés szervezete milyen mértékű és irányú addicionális fejlesztést igényel (hardver, szoftver, képzések). Adat- és rendszerelemzés: itt elsősorban a meglévő adatállomány és adatvagyon állapotának rendszerezettsége, minőségi állapotának vizsgálata, valamint az adatforgalom / adatvesztés arányának analízise a legfontosabb tényezők. Divergencia/konvergencia modellek: ez a modellezések elsősorban az információáramlás és belső működés vizsgálatára szolgálnak, és közelebb hozzák a tervezőt a szervezet működésének optimális megítéléséhez, matematikai ténnyel igazolják a rendszerfunkciós problémákat. A jól működő, összetartó rendszereket konvergens, míg a nem összetartó rendszereket divergens rendszernek nevezi a stratégiai / matematikai tervezés. Egyedelemzés: elsősorban az információs rendszerek szervezésének egyik gyakorlata, ami - eltérően a divergencia és konvergencia modellektől nem az áramlást, valamint a rendszer stabilitását, hanem elsősorban a belső szervezettség mértékét mutatja meg. PEST (Political, Economical, Social, Technological) elemzés A PEST-elemzés tulajdonképpen a vársra ható hosszú távú tendenciák rendszerezett felkutatását jelenti. Főbb vizsgálati szempontjai: 1. táblázat: PEST-elemzés rendszere 12

14 POLITIKAI ELEMEK - a kormányzat stabilitása - törvények, jogszabályok - adózási politika - európai integráció GAZDASÁGI ELEMEK - a GNP, GDP trendjei foglalkoztatottság/munkanélküliség - infláció - az ország fizetési mérlege - a családok elkölthető jövedelmének alakulása - az energia- és egyéb árak alakulása TÁRSADALMI ELEMEK - népesedési folyamatok - jövedelemeloszlás - társadalmi mobilitás - az iskolázottság mértéke - életmód az egyes társadalmi csoportokban TECHNOLÓGIAI ELEMEK - a kormány kutatási programja (K+F kiadások mértéke, műszaki fejlesztési politika) - a technológiai változás sebessége - a számítógépesítettség mértéke - az alapvető infrastruktúra színvonala II.2.2. LOGIKAI TERVEZÉS (LOGICAL SYSTEM OF DEVELOPMENT) E módszer a térség egészét egységes rendszerként kezeli, az egyes ágazatok pedig logikai kapcsolatban állnak egymással. Hasznosítása általában térségi programozásnál, feltételek és elvárások, célok közelítésénél eredményes. A módszer továbbfejlesztett változata a logikai keretmátrix, amely projektek logikai tervezésére szolgál. Állapot-hatás eredményváltozó LoSoD Terv 1 Terv 2 Terv 3 Feltétel 1 Feltétel 2 Feltétel 3 Ágazat 1 Ágazat 2 Ágazat 3 1. ábra: Logikai tervezés 13

15 II.2.3. TOVÁBBI, A STRATÉGIA TERVEZÉSE SORÁN HASZNÁLT MÓDSZEREK: Stratégiai információk feltérképezése SWOT-elemzés (erős oldalak, gyenge pontok, lehetőségek és fenyegetések) Felhasználói igények vizsgálata A helyzetelemzés számos dimenziója mentén megkíséreljük számba venni Sásd város és térsége erősségeit, valamint gyenge pontjait, rávilágítani a kitörési lehetőségekre, amelyek katalizálhatják a fejlődést, és nem utolsósorban felhívni a figyelmet a lehetséges veszélyekre is, melyek eltéríthetik a várost és a hozzákapcsolódó kistérséget a fenntartható fejlődéstől. Ez a módszer a területfejlesztésben általánosan elterjedt SWOT-analízis technikája. SWOT-analízis: A helyzetfeltáró munka során felgyülemlett nagytömegű információ rendezését és értékelését szolgáló módszer. A mozaikszó első két betűje (SW) a területrendszer belső diagnózisát foglalja össze, az erősségekre (Strengths) és a gyengeségekre (Weaknesses) csoportosítva a feltáró munka eredményeit; a másik két tag (OT) a külső környezetből következő lehetőségeket (Opportunities), valamint a veszélyeket (Threats) rendszerezi. 14

16 III. Helyzetelemzés III.1. Város természeti és településszerkezeti adottságai, demográfiai mutatói III.1.1. SÁSD A MEGYEI RENDEZÉSI TERV TÜKRÉBEN Dél- Dunántúlon egyedüli a szétaprózódott településhálózat. Az aprófalvas jelleget az átlagos népességszám tükrözi. Az egy településre jutó lakosságszám 9 körzetben (pécsváradi, sásdi stb.) még a városokkal együtt sem éri el az főt. A kedvezőtlen lélekszámú településnagyságból adódó hátrányokat tovább súlyosbítja a települések viszonylagos területi elzártsága is. A zsáktelepülés száma a régióban, Baranyában a legmagasabb (115) település. Az előnytelen megközelíthetőség települések számát az ún. kvázi zsáktelepülések azaz a településről csak zsáktelepülés felé vezet tovább az út tovább növelik. Az aprófalvas településszerkezet szerepet játszik abban, hogy adott térség hátrányos helyzetének egyéb összetevői is kialakulnak, fennmaradnak, felerősödnek: Legyen szó a munkahelyek hiányáról, a közlekedés okozta nehézségekről, s így akár a munkahelyekhez, akár az oktatáshoz, akár az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémáiról, a településen különböző intézmények és szolgáltatások kiépítettségéről, az infrastruktúra hiányosságairól, az önkormányzatok lakosságszám arányos kialakított támogatásnak elégtelenségéről. A fenti dimenziók pedig nagyban meghatározzák a települések lakosságának demográfiai, iskolázottsági összetételét, jövedelmi helyzetét, életminőségét, s így az egyes szociális szolgáltatások iránti szükségletét. Az aprófalvas településszerkezeti adottságok hangsúlyozása a mi szempontunkból különös relevanciával bír; néhány száz főre nem tervezhető semmilyen alapszolgáltatás 15

17 ugyanolyan szintű hozzáférésének biztosítása, mint néhány ezer főre, s ez az adottság kemény korlátokat szab Sásdnak, mint a kistérség szolgáltató, működtető központi városának. A Baranya megyei szerkezeti tervben Sásd külterületének 50%-a belterjes mezőgazdasági térségi megjelölésként, míg 30%- a erdőgazdálkodási és a fennmaradó 20% külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségi kategóriába sorolt. 2. ábra: Megyei rendezési terv Kiemelten fontos érzékeny természeti terület, ezen részen nem található. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterülettel nem rendelkezik. Komplex tájrehabilitációt nem igénnyel. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területi övezetbe tartozik a települést körülvevő nyolc falujával, ezzel együtt a kistérség csúszásveszélyes övezeti 16

18 besorolásba került. Felszíni vízgyűjtés szempontjából viszont nincs kiemelt helyzetben, bár vízeróziónak kitett térség. 3. ábra: Vízminőség védelmi területe Ökológia zöldfolyosó és védett természeti terület Baranya megye sásdi térségében nincs. Térségi tájrehabilitációt és tájkép védelmet csak a vele szomszédos Gödre, Palé és Felsőegerszeg igényel. 4. ábra: Térségi hulladék lerakó terület Térségi hulladék-lerakodónak Sásdtól 4,5 km re fekvő Meződ külterülete került megjelölésre. III.1.2. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE 17

19 A 21. század derekára a fogyó népességszám ellenére is biztosan kijelenthető, hogy a budapesti és vidéki nagyvárosi agglomerációk súlya növekedni fog. A jelenlegi kisvárosok zöme némileg fogyó népességszám mellett is megtartja városi szerepkörét és jellegét. Kérdéses viszont, hogy a kisebb városok (pl. Sásd, stb.) kistérségi szerepköre meddig lesz fenntartható, miután vonzáskörzetük csaknem teljesen elfogy? A városokhoz tartozó agglomerációkban talán szintén stabilizálódnak majd a települések, ha a közlekedési viszonyok javulásával akár a városok km-es körzetében is normális életkörülmények teremthetők meg. Az agglomerációkban kertvárosias jellegű falvak alakulnak ki, mivel az emberek egy jelentősebb része ki kíván költözni a városok zajos és szennyezett zsúfoltságából. Természetesen az elnéptelenedő területeken sem szűnik meg minden élet. Bizonyára lesz majd néhány mezőgazdasági üzem, major, farmgazdaság e területeken is. Lesz néhány vadászház, turistaház, panzió a természeti adottságokra építve. Egyes falvak épületeit falusi hangulatra áhítozó városlakók illetve külföldiek vásárolnak meg, és üdülő-jellegű falvak alakulnak ki, miként e tendencia ma is megfigyelhető. A települést Észak nyugat és Dél kelet irányban szeli ketté a 66. sz., Kaposvár Pécs közlekedési út, mely a Budapest- Barcs főközlekedési útba torkollik. Északi irányból a 661. sz. főút halad át a településen. Az M 65 jelű út az M 6, az M 9 és az M 7 között biztosít összekötetést, bevonva a gyorsforgalmi úthálózatba Pécs, Komló, Sásd, Dombóvár és Tamási városokat. Ezen főutak forgalma zavaró hatással van a település nyugalmára. A város külterületének egy része szőlő és gyümölcsfákkal belerepített telek egy részén gazdasági épületek állnak. Ezek túlnyomó része a helyiek tulajdonába van. A belterületen az úthálózat fő vázát, a települést kettészelő 66. sz. út (Kaposvári és Szent Imre utca), az attól elágazó Dombóvár felé vezető út (Rákóczi Ferenc utca), és az ezekre merőleges irányú temető felé vezető (Temető utca), valamint a település észak 18

20 irányban Vázsnok felé vezető (Törökmalom utca) alkotja. Ezekhez a főbb utakhoz csatlakoznak észak -dél és kelet nyugat irányban a mellékutcák. III.1.3. SÁSD VÁROS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI III Népesség A település már a bronzkortól lakott hely volt, első írásos emléke az 1332-ből származó pápai tizedgyűjtő jegyzék. Népességének alakulásában a történelem viharos korszakai ellenére sem volt jellemző a negatív hatás, népességének folyamatos növekedése figyelhető meg Fő ábra: Sásd népességének alakulása között) 1 A legnagyobb lakosságszám növekedést a város életében az as években figyelhetjük meg, a tíz év alatt 797 fővel gyarapodott az itt élők száma. A népszerűséget az is indokolja, hogy a település július 1-jével kapta meg a nagyközségi címet, mely vonzóvá tette a környék lakosai körében. Az ezt követő években jóval lassúbb, de folyamatos a lélekszám emelkedés. Ezt a tendenciát az 1990-es évek utáni gazdasági és társadalmi országos szintű átalakulás sem befolyásolja, Sásdra továbbra is a népességszám növekedés a jellemző. A betelepülés a mai napig a város 19

21 vonzáskörzetének községeiből történik (A jelentősebbek: Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Felsőegerszeg, Gödre, Meződ, Oroszló, Palé, Szágy, Tormás, Varga, Vázsnok.). Sásd az 1995-ben elnyert városi rang évében már rendelkezett a kisvárosokra jellemző népsűrűséggel, mely az óta is jelen van. Bár 2006-ra népessége 1995 évhez képes 8,8 %-al csökkent még is a megye (összesen 13 város) ötödik legnépesebb városa. 2. táblázat: Sásd város demográfiai helyzete között 2 Megnevezés Terület (km 2 ) 14,9 14,9 14,9 Lakónépesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Az utóbbi egy-két évben észlelhető a lakónépesség lassú növekedése. Ennek egyik oka az, hogy míg az élve születések száma nem változott, a halálozási arány csökkent, így a természetes szaporodás illetve fogyás mínusz tizenkét főre esett vissza 2006 évben. 3. táblázat: Népmozgalmi adatok Megnevezés Lakónépesség Természetes szaporodás, illetve fogyás Élve születés Halálozás Belföldi vándorlási különbözet n.a. Míg, 1900-től 1995-ig összesen 25 fővel gyarapodott a város lakóinak száma, addig évek között összesen 331 fővel kevesebben éltek Sásdon. A településen is érvényesül az országos tendencia, nő az idősödő korosztály száma, s ezt egyre kisebb mértékben kompenzálja a kevesebb születendő gyermek. Bizakodásra ad okot, hogy a KSH adatai szerint az országos mutató megfordulni látszik, vagy is magasabb a 1 Sásd Város Önkormányzatának adatszolgáltatása alapján 2 KSH és önkormányzati adatok alapján 20

22 születések száma, mint a halálozásoké. Úgy gondoljuk, idő kérdése csak, hogy a sásdi statisztikai adatokban is markánsabban megjelenjék az utolsó két évben megfigyelhető kedvező változás. III Korszerkezet A város lakosságának korösszetétele 1990-ben a éves korosztály felé tolódott, melynek egyik oka az előző évtizedekben beköltözők fiatal életkora, gyermekvállalási kedve. A korcsoportok összehasonlításában további pozitívum, hogy a 0-39 éves korosztály aránya közel kétszerese (61,8 %) a negyven évnél idősebbekénél (38,2 %). 4. táblázat: Sásd lakónépességének korcsoportonkénti bontása (1990) 4 Megnevezés Korcsoport (év) felett Korcsoport (fő) A lakónépesség %-ában 22,7 39,1 19,4 18,8 A évi népszámlálást követő négy évben, a város lakónépességében 153 fő fogyás (2002-ben 3583 fő, 2006-ban 3430 fő) tapasztalható, a korösszetétel aránya nem változik számottevően. Az arány közel azonos a rendszerváltás időszakához képest, az aktív keresőképes korosztály (2002-ben 61,3 %, 2006-ban 62,8 %) majdnem kétszerese a gyermek, illetve az időskorúaknak (2002-ben 38,7 %, 2006-ban 37,2 %). Míg az iskolaköteles és a nyugdíjas korosztály létszáma némi csökkenést mutat, addig a keresőképes lakosság létszáma 1,5 %-os növekedést ér el. 3 KSH és önkormányzati adatok alapján 4 Önkormányzati adatok alapján 21

23 60 év felett év év ábra: Sásd lakónépességének korcsoportonkénti bontása között 5 A város lakosságának nemek szerinti megoszlásából látható, hogy a rendszerváltás óta jelentősen (1 %) nem változott a nemek lakosságon belüli aránya. Míg 1990-ben 1,6 %-al, addig 2007-ben 2,6 %-al voltak többen a nők. 5. táblázat: Nemek szerinti megoszlás között 6 Év Megnevezés Fő % Fő % Férfi , ,7 Nő , ,3 Összesen , ,0 III A lakosság képzettségének alakulása Az 1990-es évekhez képest a város lakosságának iskolai végzettségében kedvező változások mentek végbe ben szakmunkás végzettséggel 44,5 %-al, középiskolai végzettséggel 25,2 %-al, míg felsőfokú végzettséggel 13,8 %-al többen rendelkeztek. 6. táblázat: A lakosság legmagasabb iskolai végzettség szerinti alakulása 7 Időszak Önkormányzati adatok alapján 6 Önkormányzati adatok alapján 7 Forrás: KSH 22

24 Iskolai végzettség száma (fő) száma (fő) Szakmunkásképző Középiskola Egyetem, főiskola Összesen III A demográfiai adatok összegzése Sásd város területe a rendszerváltás óta nem változott. A lakónépesség ugyan az országoshoz hasonlóan fogyott, az elmúlt két évben stagnálódni látszik. A népesség korösszetétele a keresőképes lakosság számában javult, a természetes szaporodás és fogyás tekintetében a település jobban áll, mint 12 évvel ezelőtt. A férfiak és nők aránya a népességcsökkenés ellenére is közel azonos maradt. Az iskolai végzettséget vizsgálván az 1990-es évekhez képest jelentősen javult a középiskolai és felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. III.2. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet III.2.1. GAZDASÁGI AKTIVITÁS A népesség gazdasági aktivitása szorosan függ a korszerkezet alakulásától. Sásdon az 1990-es évek elején 1720 fő aktív kereső lakos élt. Ez a létszám a népesség korösszetételének változásával összefüggésben a népesség elöregedése évekre 9,6 %-al csökkent. Ugyanakkor a gazdasági átalakulás következtében az állást kereső munkanélküliek aránya igen magassá vált a 90-es évekéhez képest. Az elmúlt két évben az itt élők ugyan kevesebben lettek 29 fővel, de a munkanélküliség aránya ugyanúgy megmaradt az 5 % értéken, ez jóval alatta marad a Baranya megyei kistérségi átlagnak, ami a sásdi kistérségben is 14,2 % (2005. december, KSH). 23

25 7. táblázat: A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Év 1990* 2001* Megnevezés száma arány száma arány száma arány száma arány (fő) a (%) (fő) a (%) (fő) a (%) (fő) a (%) Aktív kereső , , , ,7 Inaktív kereső , ,6 n.a. n.a. n.a. n.a. Eltartott , ,9 n.a. n.a. n.a. n.a. Állást kereső, munkanélküli 31 0, , , ,0 Népesség összesen , , , ,0 Komoly megélhetési gondokat okoz a városban, de a sásdi kistérségben is a munkavállalói kör iskolai végzettsége. A regisztrált munkanélküliek számának mintegy fele tartós munkanélküli, főleg a vidéki és elsősorban iskolázatlan felnőtt lakosságból tevődik össze. Az egyik probléma, hogy kultúrájukból, iskolázatlanságukból adódóan a roma (beás cigányok) népességét érinti a munkahely nagyfokú hiánya. Az utolsó tíz évben nem létesült olyan munkahely, mely őket foglalkoztatni tudná. A másik nagy problémát az jelenti, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok nemigen vállalják az ingázást (fő okai az utazási költségek drágulása, az utazási -, és étkezési hozzájárulások nem vállalása a munkaadók részéről, az utazással nagymértékben csökkenő szabadidő, stb.), inkább a körzetközpontok városaiba, illetve az ország azon részébe költöznek, ahol tanulmányaikat folytatták, vagy munkahelyet találtak. Mindkét esetben súlyos gondok elé néz a város, illetve a kistérség: a) a roma lakosság iskolázatlansága azzal a következménnyel jár, hogy gyermekeik révén újratermelődik és tovább növekszik a hátrányos helyzetűek aránya; b) a kvalifikált munkaerő elvándorlásának következménye nem lehet más, minthogy rövid időn belül teljesen eltűnik az a munkavállalói kör, melyre a városnak építeni kell munkahelyteremtés és az esetleges befektetők megnyerése érdekében. 24

26 III.2.2. A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI Az 1990-es évet követően Sásdot sem kerülte el az országos gazdasági átalakulás, s ennek következményeként negatív tendenciát mutat a foglalkoztatás és a foglalkoztatási struktúra. Mint mindenhol az országban a Sásdon is több üzemegység megszűnt vagy létszámcsökkentéssel oldotta meg az átalakulást, illetve a privatizációt követően reformálódott struktúrával folytatta tevékenységét. Köztudott, hogy ezen évektől kezdve van statisztikailag nyilvános adatsor a munkanélküliek, majd az ország Európai Uniós tagsága óta az aktív álláskeresők számának alakulásáról. 8. táblázat: Az aktív népessége és a regisztrált munkanélküliek mutatói Megnevezés / Év 1990* 2001* 2007 Népesség (fő) Aktív népesség száma (fő) Aktív népesség lakosságaránya (%) 46,0 34,3 45,3 Regisztrált munkanélküliek száma (fő) Regisztrált munkanélküliek lakosságaránya (%) 0,02 4,9 4,9 Az elmúlt 17 év alatt a lakosság 8,2 %-al, az aktív népesség 9,6 %-al csökkent Sásdon. A évek közötti időben megfigyelhető a regisztrált munkanélküliek számának 2,9 %-os emelkedése, annak ellenére, hogy az aktív népesség a tizenhét év távlatában csökkent. Ezt a tényt a városvezetésnek mindenképpen figyelembe kell vennie, hiszen a munkahely csökkenések egyre nagyobb elszegényedést eredményezhetnek a településen, de mint körzetközpont kihat a kistérségre is. 8 Forrás: önkormányzati adatok és KSH 25

27 9. táblázat: Az aktív álláskeresők számának és a támogatásban részesülők számának alakulása között 9 Megnevezés / Év Munkanélküliek száma (fő) ebből: álláskeresési segélyben és járadékban, jövedelempótló támogatásban részesül (fő) munkanélküli ellátásban részesül (fő) 88 - rendszeres szociális segélyben részesül (fő) - 54 A várossá válás kezdete óta 53,6 %-al kevesebb a regisztrált munkanélküli. A segélyben, járadékban vagy támogatásban részesülők száma azonban kisebb mértékben csökkent, a tizenkét év alatt összességében 28,6 %-al. Az egyik oka, hogy a regisztrációból kikerült munkavállalók a továbbiakban nem szerepelnek a nyilvántartásban, a másik ok, hogy az önkormányzat rendszeres szociális segélylehetőségeit kénytelenek igénybe venni, illetve minimális százalékuk jutott az óta álláshoz. Sásdon 1993 évtől tartott a Komlói Munkaügyi Központ ügyfélfogadási napot, 1995-től működik a Munkaügyi Kirendeltség heti három napban. A sásdi kirendeltséghez tartozik a városon kívül még öt körjegyzőségi székhely szerinti község: Baranyajenő, Gödre, Mindszentgodisa, Tormás és Vásárosdombó. Sásd város önkormányzata anyagilag támogatja a Sásdi Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületét, tevékenységükhöz épületet biztosít. III.2.3. A VÁROS MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE A hazai gazdasági átalakulási folyamatok következtében Sásdon 1990 és 2001 évek között a foglalkoztatottak száma összesen 41,0 %-al csökkent, ebből az ipar-, és építőiparban foglalkoztatottak száma 36,1 %-al, az erdő-, és mezőgazdaságban 9 A táblázatok önkormányzati adatszolgáltatáson alapulnak 26

28 foglalkoztatottak száma 32,0 %-al lett kevesebb. A legdrasztikusabb változás azonban az egyéb (kereskedelem, szolgáltatás, stb.) ágazatokban következett be, az itt foglalkoztatottak száma 61,0 %-al fogyott. Sásd város önkormányzata a vállalkozások ösztönzése és a munkahelyteremtés segítése céljából az induló vállalkozások részére három éves adómentességet és bérleti díjkedvezményt biztosít. Egyéb ágazat Erdő-, mezőgazdaság Ipar-, építőipar ábra: A foglalkoztatottak gazdasági ág szerinti alakulása között 10 A városban, 2001-ben 1990-hez képest kedvezően, de minimálisan változott a helyben élő és dolgozó munkavállalók létszáma. A két időszak között a más településre ingázók száma 14,0 %-al csökkent, és a Sásdra naponta bejáró dolgozók száma a munkahelyek megszűnése és átalakulása eredményeként 59,0 %-al lett kevesebb. 10. táblázat: A város helyben dolgozó és ingázó munkavállalóinak létszámalakulása között 11 Megnevezés / Év Helyben élők és dolgozók összesen Más településre ingázók száma összesen ebből: megyén belülre megyén kívülre Sásdra naponta bejáró dolgozók száma Forrás: KSH 11 Forrás: KSH 27

29 A nagyobb munkavállalói kört foglalkoztató cégek megszűntek, vagy átalakultak és már jóval kisebb létszámú munkavállalót foglalkoztatnak nem csak Sásdon, de az egész kistérségben. A Sásdra irányuló ingázás a kisfalvak, községek lakosságából adódik, számuk drasztikusan csökkent, az 1990-es évhez viszonyítva 59,2 %-al kevesebben dolgoznak a városban. A női munkaerő foglalkoztatását a varroda, a kesztyűgyár és néhány élelmiszeripari vállalkozás is csak részben oldja meg, a férfi munkaerő helyben vagy a nagyobb városokban (Dombóvár, Kaposvár, esetleg Pécs) talál munkát. III.2.4. ÖSSZEGZÉS A lakosság iskolai végzettsége, és képzettségének minősége hat a legközvetlenebbül a térség gazdasági versenyképességére, de kulcsfontosságú tényező a társadalmi haladás, illetve az esélyegyenlőség szempontjából is. Sásd lakosságszáma ugyan az elmúlt néhány évben stagnálást mutat, ennek ellenére a munkahely megszűnések következményeként a város gazdasági aktivitása, foglalkoztatottsági mutatói, munkaerő-piaci helyzete negatív tendenciákat eredményezett. Az álláskeresők száma nem változott ugyan, de a regisztrációból kikerültek száma jelentősen nőtt. A szakképesítetlen munkavállalók továbbra sem találnak megfelelő munkahelyeket, és a szakképesített illetve felsőfokú végzettségűek is kénytelenek elvándorolni megfelelő munkahelyek hiányában. A munkahely megszűnések következtében a legszembetűnőbb munkahely csökkenés a kereskedelem és szolgáltatás ágazatban ment végbe. Jelentős számú egyéni vállalkozás szűnt meg, egyrészt a lakossági igények átalakulása következtében, másrészt a kormányok gazdasági politikájának részbeni kiszámíthatatlansága miatt. Az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság megvalósulásához nélkülözhetetlen az innovatív környezet. Ezért javasoljuk, hogy a város készítesse el gazdasági-foglalkoztatási stratégiáját, mely felöleli és rámutat, valamint kidolgozza 28

30 azokat a helyi és kistérségi lehetőségeket, melyek a vállalkozások letelepedését, illetve a munkahely-teremtéseket segíti elő. III.3. Műszaki infrastruktúra A településeknek az a funkciójuk, hogy az optimális térbeli, műszaki feltételeket biztosítsanak a települési társadalom életének. Mindezt természetesen csak az adott gazdasági lehetőségek keretein belül és az adott technikai lehetőségek szintjén tehetik. Ebből következik, hogy a települések fejlődése, és a fejlődésbe való beavatkozások jellege, tartalma mélyen beágyazódik az adott társadalom viszonyaiba. A település vonalas infrastruktúrája a településszerkezet legmaradandóbb, legállandóbb eleme. Miközben az egyes területek, felhasználása változik, a területek új funkciókat kapnak, átépülnek, a területet körülvevő, azt kiszolgáló forgalmi úthálózat és az a lehetőségek, hogy helyet ad az alatta húzódó közművek nyomvonalainak, sokszor évszázadok során is változatlan marad. Ezért ezek módosítása mindig különös indokoltságot és körültekintést igényel, és általában csak korrekciójukat, a tervezett területi fejlődéssel, és a terület-felhasználás módosulásával összhangban lévő kiegészítésüket lehet reálisan tervbe venni. III.3.1. ÉPÜLET ÁLLAGVIZSGÁLAT III Lakóterületek A lakóterület a település legkiterjedtebb terület-felhasználási egysége. Általános elv, hogy mindazok a funkciók elhelyezhetők a lakóterületen belül, melyek nem zavarják a lakó funkciókat, és teljesítik az adott övezetre vonatkozó előírásokat. 29

31 Minden település arculatát alapvetően határozza meg az épületállomány műszaki állapota, karaktere. Az önkormányzat tulajdonában lévő épületállomány jelentős része felújításra szorul. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően szükséges, hogy a képviselőtestület döntsön az adott évre vonatkozó felújítási, karbantartási feladatokról, de ezen túlmenően szükséges felújítási, karbantartási terv elkészítése, amely az éves feladatok ütemezésének elkészítésére szolgálhat. Feladat: A városkép védeleme új, városképileg idegen, igénytelenül kialakított épülettípusok terjedése ellen a város egészében. A romló állapotú és alacsony státuszú településrészek és épületek rehabilitációja. A.) A meglévő nagyvárosias lakóterület a város központjában a buszállomásnál illetve a temetőtől délre helyezkedik el, ezen belül a 4-5 szintes, monofunkciós úszótelkes lakóházak, ás lakóházcsoportok és a hozzájuk tartozó különálló garázs sorok. Helye: Buszállomás Temetőtől délre Épületek száma: 13 darab 4-5 szintes, monofunkciós úszótelkes lakóházak, lakóházcsoportok Épület állaga: Állaga közepesnek mondható. A településszerkezetben elfoglalt helye zavaró optikai hatással van és a mai épületenergetikai, előírásoknak sem tesznek eleget. 30

32 8. ábra: Nagyvárosias lakóterület 9. ábra: Temetőtől délre fekvő lakóházak Javasoljuk a jelenlegi lapos tetők helyett magastető ráépítést vagy a megtartandó lapostető korszerű hő és vízszigetelését és a homlokzati részek hőszigetelését, a színűk meghatározása a városképbe meghatározott módon beillesztve ezen felül a nyílászárók cseréjét. Ezeknek, az épületeknek a felújítási munkálataira pályázati támogatási lehetőségek vannak, melynek kihasználását a lakókon kívül az önkormányzatnak is elő kellene segíteni. A pénzösszeg melyet önrészként a lakóknak kell befizetnie töredéke azoknak a szükségtelen kiadásoknak melyek az elkövetkezendő években felesleges energiára, fordítanának. Az épület szerkezetek felújítása mellett a lakások értéke megnövekedne, persze nem elfelejtve a környezet tudatos gondolkodást sem. 31

33 B.) A kisvárosias lakóterületek a város legősibb beépítési formája a 19. sz. végén kialakult egységes beépítések megőrzését kell támogatni. Kerülni kell a zártsorúság kilyukadását. Mindemellett az épület magasságokat egyensúlyba hozni illetve össze egyeztetni a régi földszintes beépítésekkel. Ezzel kerülve a két véglet közti erős különbözőséget. Fontos kellő figyelmet fordítani főként a kisvárosias lakóterületeken előforduló építészeti értékékekre (bejárati kapu, ablak szemöldök díszítése stb.) Helye: Városközponttól délre, József Attila - Dózsa György utca és a Kossuth Lajos utca, beépítési formája 10. ábra: Kisvárosias beépítés 32

34 Épületek száma: 160 darab ingatlan Épület állaga: Kategóriába sorolás szerint 2-6%-a kertvárosias lakóterület Helye: A temetőtől délre Épületek száma: 14 darab ingatlan Épület állaga: Kategóriába sorolás szerint (%): 2,81 C.) A város északi részén a falusias terület-felhasználás módosítása kertvárosias lakóterületté. Javasolt a már meglévő kertvárosias beépítésnél (főleg az Orgona, Akácfa utca stb.) környékén lakótelkekkel való bővítése. Kerülendő a kertvárosias lakóterülethez nem tartozó építmények elhelyezése. 11. ábra: Kertvárosias lakóterület látképe 33

35 Sásd lakóterületének legnagyobb része falusias övezetbe tartozik, ezeknek a gazdálkodása ma is általános, és távlatban is megmaradó sajátosság. A környéki városrész hagyományos, falusi jellegét, az épületek kialakult rendjét megváltozatni nem szabad. Általánosan elmondható, hogy a jobb állapotú épületek a kertvárosias családi házak, valamint a közelmúltban épült illetve felújított épületek. A település központjában lévő vegyes felhasználású épületek. Az épületállomány fizikai jellemzőinek javítása (A település épületállományának 35%-a felújításra szorul). A legfontosabb szerkezeti felújítások: Tetőszerkezet cseréje (oka: a palatetők elhasználódása) Homlokzatszigetelés (oka: 2007-es előírásoknak megfelelő hőátbocsátási tényező elérése, fűtési hűtési költségek csökkentése, homlokzati arculatváltozás) Nyílászárók cseréje (oka: nem megfelelő hőszigetelő profilú nyílászárók, fa ablakok vetemedése, az üveg nem megfelelő k értéke) Épületgépészeti berendezések cseréje (főleg az iparosított technológiával épült lakóházak esetén) Meglévő lapostetők hő-és vízszigetelése vagy lehetőség szerint magastetővel való kiváltása Egyes mélyebben fekvő területeken a magas talajvízszint miatt a megfelelő utólagos vízszigetelés Rossz, elhanyagolt állapotban lévő épületek felújításának ösztönzése vagy a menthetetlen állapotúak bontásának előírása (életvédelmi szempontok miatt!!) 34

36 III Építészeti szempontból a legfontosabb felújításra szoruló épületek a településen A városban több a helyi értékvizsgálat szerint nagyobb figyelmet igénylő, helyi védelemre érdemes épület, épület együttes van. Ezek állapotának őrzése, állagának szinten tartása, illetve fokozottabb gondozása, helyi értékének őrzése, ápolása miatt szükséges a helyi védelemről szóló Önkormányzati rendelet létrehozása. Ezen rendeletben az értékvizsgálat dokumentációjára támaszkodva megfogalmazhatóak az állagmegőrzés céljai, formái, a tulajdonosok kötelezettségei, és ezen feladatok teljesítéséhez nyújtható Önkormányzat támogatások lehetőségei is. Központi temető keleti részén található kápolna Hrsz:45. Hörnyéki út családi házak Hörnyéki út 24. Üzemi épület volt iskola Rákóczi utca Magtár Külterület 026/3 Volt malom és melléképülete A történelmileg egyedülálló építészeti és műemléki együttesek esetében a településkép megőrzése a településrész komplex kezelésével (társadalmi, településszerkezeti, természeti, kulturális stb.) III Vegyes területek A Kaposvári, Szent Imre és a Rákóczi utcák mentén megindult az intézményi, kereskedelmi, vendéglátó funkciók erősödése. A közfunkciót is ellátó, intézményi - szolgáltató épületek rosszabb, avult állagúak, felújításra szorulnak. Bontásra kötelezendő, életveszélyes állapotú épület nincs. 35

37 III Intézmények A.) Egészségügy A községben van háziorvos, fogorvos, gyógyszertár. A rendelőintézeti és kórházi ellátást, mentőszolgálatot Dombóvár biztosítja. B.) Oktatás, művelődés A sásdi mikro-térségben egy-egy óvoda és általános iskola működik a mikortérségi központban, s noha a 0-5 éves korú gyermekek száma Sásd és Oroszló kivételével rendkívül alacsonynak mondható, elsősorban az iskolánál lehet a kistérségen kívüli bejárókkal számolni. Egyetlen olyan általános iskola nincs a Sásdi kistérségben, amelynek működési feltételeit megfelelőnek mondhatnánk, átfogó felújításra, bővítésre van szükség. Az iskolaépület nyílászáróinak cseréje, az akadálymentesítés mindenütt várat magára, van, ahol a tetőszerkezet javítása illetve cseréje, a homlokzati hőkezelés tűnik elengedhetetlennek. C.) Igazgatás A hivatal a polgármester a jegyző és az aljegyző irányításával működik. Belső tagozódása: 2 fő hatósági ügyintéző, 2 fő adóügyi ügyintéző, 4 fő igazgatási ügyintéző, 2 fő műszaki ügyintéző, 2 fő titkársági ügykezelő, 4 fő okmányirodai ügykezelő, 6 fő pénzügyi ügyintéző és 2 fő gyámhivatali ügykezelő. III Gazdasági területek A mezőgazdaság jellege megváltozott, a munkaképes lakosság helyben, illetve a közeli városokban talál magának munkahelyet. A községben működik 70 társas és 181. egyéni vállalkozó. A vállalkozók nagy részben termelési mezőgazdasági-, élelmiszeripari tevékenységet folytatnak. 84 kereskedelemi-, szolgáltató jellegű és több egyéb vállalkozási tevékenységet űznek. 36