Módszertani megoldások A megfelelő tehetséggondozás elvárható eredményei II/6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...

Átírás

1 A JÓZSEFVÁROSÉRT címmel kitüntetett Vörösmarty Mihály Gimnázium pedagógiai programja Budapest 2008

2 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium Tartalom Bevezetés I/1. Névjegy I/2. Az iskola múltja Nevelési program II/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alape lvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Célok és feladatok Eszközök és eljárások II/2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Pedagógiai Programban meghatározott nevelési elveinkből a személyiségfejlesztés közös kategóriái és feladatai az alábbiak: A személyiségfejlesztés megvalósításának szinterei, alkalmai: II/3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Főbb célkitűzéseink: Lehetőségek feladatok A közösségfejlesztés iskolai színterei A tanárok (osztályfőnökök) közösségfejlesztő tevékenysége A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztés II/4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: II/5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A tehetség erős oldalának támogatása A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése Légkörjavítás a csoportokban Sokoldalú fejlesztés A tehetséggondozás szervezeti formái és felelősségi köre

3 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium Módszertani megoldások A megfelelő tehetséggondozás elvárható eredményei II/6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Helye és szerepe iskolánkban Külső kapcsolataink A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Az iskola egészségnevelési és kábítószer-ellenes programja II/7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program II/8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Helyzetelemzés Segélyezési formák Pályázatok, ösztöndíjak A szociális hátrányokat enyhítő egyéb tevékenységi formák II/9. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök II/10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése A szülőkkel és tanulókkal való együttműködési formák A továbbfejlesztés lehetőségei Kapcsolat az egyesületekkel, edzőkkel Kapcsolat a kollégiumokkal II/11 A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Általános elvek A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás II/12 Kulcskompetenciák fejlesztése II/13. Az iskola egészségnevelési programja II/14. Az iskola környezeti nevelési programja

4 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium II/13. Az iskola oktatási kínálata Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő, helyi tanterv alapján; normál oktatás; élsportolói osztály Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő helyi tanterv alapján; emelt óraszámú oktatás dráma tantárgyból; drámatagozat Nyelvi előkészítő évfolyam Természettudományi osztály A helyi tanterv III/1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Felvétel A magasabb évfolyamra lépés feltételei A speciális (drámatagozatos) képzés résztárgyainak felvétele, leadása: Az évfolyamismétlés feltételei III/2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái A tanulói értékelés formái III/2.2. A magatartás és szorgalom minősítése, és annak követelményei és formái III/2.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje III/2. 4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai III/3. A középszintű érettségi vizsga témaköre III/4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek III/5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak III/5.1 Tantárgyak III/5.3 Tantárgyi tantervek III/5.4 Az alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei IV. Záró dokumentumok IV/1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, érvényessége, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetősége A pedagógiai program érvényességi ideje

5 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala IV/2. A pedagógiai program elfogadásának (a kötelező egyeztetések) dokumentumai Mellékletek Bevezető Az egészségnevelés célja a közös gondolkodás érdekében megfogalmazott bevezetés Az egészségfogalom tágabb értelmezése Az egészség fejlesztésének értelmezése Az egészségnevelés rendszere Az egészségnevelés a Vörösmarty Gimnáziumban - Helyzetelemzés Az egészség szó jelentéstartalma a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban Meglévő folyamatok, akciók (erősségek, gyengeségek, lehetőségek) A továbbfejlesztés lehetséges irányai, a törvényesség szem előtt tartása (kötelezettségek, lehetőségek, a veszélyek elkerülési stratégiái) Az egészségfejlesztés, nevelés programja Lényeges területek, melyek fejlesztését tervezzük a helyzetelemzés alapján, hogy a célokat kijelöljük Témák, melyek köré csoportosítható a cél és feladatrendszer A megvalósítás szinterei, ahol tervezni és folyamatba illeszteni kell az egészségnevelést Az már hatályba lépett iskolai egészségnevelési és drogstratégia további folytatása A lelki egészségnevelés PP szerinti kiemelt témái (ifjúságvédelemmel egyeztetve) Az egészségnevelés indikátorai és a fejlődés mérése Közép és hosszú távú célok és azok adatokon alapuló tervezése Táblázatok számú melléklet Környezeti nevelési program Bevezetés Helyzetelemzés Erőforrások

6 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium 1.3.Célok, feladatok Környezeti nevelés a tanórákon Az egyes tantárgyak környezeti nevelési céljai Taneszközök Környezeti nevelés a tanórákon kívül Rendszeres szervezeti formák Iskolai megmozdulások, programok Az iskola, mint környezetbarát miliő Környezeti neveléssel kapcsolatos információk átadása Iskolán belüli kommunikáció formái Iskolán kívüli kommunikáció formái Minőségfejlesztés Továbbképzés /A számú melléklet A fogyasztóvédelmi oktatás A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladataink A fogyasztóvédelmi oktatás nevelés színterei iskolánkban Az értékek formálásában lényeges: számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Idegen nyelvek Fizika Biológia Kémia Földrajz

7 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium Informatika Dráma (dráma és színjátszás) Testnevelés számú melléklet A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Célok Módszerek Motorikus próbák elvégzéséhez szükséges módszerek számú melléklet Új, módosított és kiegészített tantervek Nyelvi előkészítő évfolyam A nyelvi előkészítő évfolyam tanterve és a tantárgyak követelményei Az angol nyelv tanterve Helyi vizsga: A második idegen nyelv tanterve Testnevelés tanterv Az informatika tanterve Az anyanyelvi kommunikáció tantárgy tanterve Matematika Állampolgári ismeretek (társadalomismeret) Drámatagozatos képzés struktúrája és makrotanterve A drámatagozat általános jellemzői, az oktatás célja és feladatai A Dráma és színjátszás tanítási keretei A Dráma és színjátszás résztárgyai és óraszámai Drámai és színházi ismeretek Követelmények a 9. évfolyamon (heti két órában) Követelmények a 10. évfolyamon (heti két órában) Követelmények a 11. évfolyamon Követelmények a 12. évfolyamon Kreatív színházi gyakorlat Követelmények a 9. évfolyamon (heti 3 órában)

8 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium Követelmények a 10. évfolyamon (heti 3 órában) Követelmények a 11. évfolyamon (heti 2 órában) Követelmények a 12. évfolyamon (heti 2 órában) Beszédtechnika Követelmények a évfolyamon koncentrikusan bővülve (heti 0.5 órában) Kreatív mozgás és tánc A/terv: a színpadi mozgás és a táncművészet alapjai Követelmények a 9. évfolyamon (heti 0.5 órában) Követelmények a 10. évfolyamon (heti 0.5 órában) Követelmények a 11. évfolyamon (heti 2 órában) Követelmények a 12. évfolyamon (heti 2 órában) KREATÍV MOZGÁS ÉS TÁNC B/terv: kontakt mozgásszínházi alapok Kreatív ének-zene Követelmények a 9. évfolyamon (heti 1 órában) Követelmények a 10. évfolyamon (heti 1 órában) Követelmények a 11. évfolyamon (heti 2 órában) Követelmények a 12. évfolyamon (heti 2 órában) A Dráma és színjátszás tantárgy minősítése A drámatagozatos képzés speciális személyi feltételei A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei A drámatagozatos képzésre jelentkezés, a résztárgyak felvétele, a különbözeti vizsgák módja, a helyi vizsgák (Mustra, Helyi szakaszvizsga) szerkezete, az érettségire bocsátás feltételei Dráma és színjátszás helyi szakaszvizsga számú melléklet A dráma középszintű érettségi vizsga szerkezete és témakörei Vizuális kommunikáció (mozgóképkultúra, médiaismeret, tömegkommunikáció) A képzés időszerűsége, indoloktsága

9 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium A tagozat megnevezése A tagozat képzési területei Célok és követelmények Szükséges taneszközök Szerkezeti tábla ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM A Média-kommunikáció résztárgyai és óraszámai Biológia egészségtan KÉMIA FÖLDRAJZ BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN Kémia Földrajz osztályos képzés ÉLŐ IDEGEN NYELVEK Helyi tantervek kiegészítése A magyar nyelv helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával A magyar irodalom helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával. 300 A filozófia helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával A történelem helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával Az idegen nyelvek (angol, francia, német, olasz, spanyol) helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával, továbbá az egészségnevelési és egészségfejlesztési programmal A testnevelés helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával, továbbá az egészségnevelési és egészségfejlesztési programmal

10 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium A rajz és vizuális kultúra helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával A testnevelés helyi tantervének kiegészítése az élsportolói osztályok programjával Elméleti ismeretek Sportismeretek I Sportismeretek II Sportismeretek III Sportági ismeretek Sportismeretek IV Sportpszichológia Sporttörténet Óratáblák évfolyamos média-kommunikációs osztályok óraterve évfolyamos természettudományos osztályok óraterve évfolyamos osztályok óraterve évfolyamos kifutó óratábla (12. évf.) élsportolói osztályok kifutó óraterve (11-12.évf.) élsportolói osztályok óraterve (közoktatási sportiskolai kerettanterv) általános tantervű osztályok óratáblája drámatagozatos speciális tantervű osztály kifutó óraterve (12. évf.) drámatagozatos speciális tantervű osztályok óraterve

11 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium Bevezetés 11

12 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium I/1. Névjegy Az intézmény neve Vörösmarty Mihály Gimnázium Az intézmény alapítója Budapest Székesfőváros,1871 OM-azonosító Székhelye 1085 Budapest, Horánszky utca 11. Telefon: fax: cím: Webes elérhetősége: Fenntartója Fővárosi Önkormányzat 1052 Budapest, V. Városház u Felügyeleti szerve Fővárosi Önkormányzat Az intézmény típusa Gimnázium, évfolyamainak száma 6 és 4 (évfolyamonként 2 2 osztály) Felvehető maximális létszám: 600 fő Az intézmény működési területe Józsefváros, illetve Budapest és az agglomeráció Jogállása, gazdálkodási jogköre: A Közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 12

13 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium I/2. Az iskola múltja Az 1871-ben Budapest Székesfőváros alapította fiú alreál 1874-től nyolcévfolyamos főreáliskola. Az első érettségit 1878-ban tartja ben felveszi Vörösmarty Mihály nevét. Az 1934/35-ös tanévtől az 1934:XI. tc-kel bevezetett egységes középiskolának megfelelően 8 évfolyamos gimnázium.. Az 1945 utáni iskolareform az alap- és középfokú iskola szerkezetét 8+4 évfolyamossá alakítja. Az utolsó, nyolc évfolyamos érettségire 1952-ben kerül sor, a Vörösmarty Gimnázium ezután tisztán négyévfolyamos általános gimnázium. Az átalakuló iskolarendszer új eleme a dolgozók iskolája. A Vörösmarty Mihály Gimnázium az 1945/46-os tanévben a felnőtt dolgozók részére megszervezi, s miniszteri engedéllyel 1945 őszén az országban elsőként megnyitja az esti iskolát, s egészen a 90-es évek elejéig ad otthont az épületében és részben tanári kara közreműködésével oktató önállósuló Dolgozók Gimnáziumának. 1958/59-ben orosz-tagozat létesül. Az 1959/60. tanévben bevezetik az 5+1-es politechnikai foglalkozást. A tanulók heti egy napon különféle vállalatoknál, tanműhelyekben kapnak elméleti és gyakorlati oktatást. A gimnáziumi politechnikai képzést 1965-ben megszüntetik, szakosított tantervvel működő tagozatos (nyelvi, matematikai stb.) osztályokat hoznak létre. Iskolánkban az 1963/64-ben német és spanyol nyelvi szakosított osztály indul, e tanévtől koedukált ben összevonják a Vörösmarty Mihály és a Zrínyi Ilona Gimnáziumot a Vörösmarty épületében. 1979/80-tól drámai, 1982/83-tól élsportolói osztály indul. Az iskolaügyben 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás legfontosabb jele a 8+4-es iskolaszerkezet kizárólagosságának megszüntetése. E folyamatba a Vörösmarty is bekapcsolódik. A négy évfolyamos képzést megtartva az 1993/94. tanévtől felmenő rendszerben nyolc-, az 1998/99. tanévtől (ezt felváltva) hatévfolyamos képzést is folytat. Az 1993/94-es tanévben megkezdett nyolcévfolyamos képzés kifutó rendszerben 2004/2005-ig működik, az első érettségire 2001-ben kerül sor. A 2005-ben bevezetésre kerülő kétszintű érettséginek megfelelően a 2003/2004. tanévben megkezdődik az emelt szintű érettségire felkészítés. A 2004/2005. tanévtől a hat évfolyamos képzés keretében a 8. osztály után nyelvi előkészítő évfolyam indul egy tanulócsoportban. A 2008/2009-es tanévtől megszűnik felmenőrendszerben a hatévfolyamos képzés, helyette nyelvi előkészítő évfolyammal vizuális kommunikációs és természettudományi osztály indul. Neves és ismert személyiségek az iskola tanárai közül: Horváth Cyrill, Péterfy Jenő, Thienemann Tivadar és Zolnai Béla irodalomtörténész, Kohn Sámuel hebraista, Pósa Lajos költő, Jókai Anna író. Tanulói közül: Jendrasik György és Mihály Dénes feltaláló, Karinthy Frigyes, Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Hidas Antal író, Latabár Árpád és Kálmán, Feleki Kamill, Bodrogi Gyula színész, Gulácsy Lajos, festőművész, Germanus Gyula orientalista, Kaján Tibor karikaturista, Sára Sándor filmrendező, Novák Ferenc koreográfus, Varga Győző grafikus-, Haris László fotóművész, Egerszegi Krisztina és Kovács Ágnes úszó. Az iskola klasszikus arányokat tükröző eklektikus stílusú épülete Diescher József tervei szerint 1874-ben készül el. Felújítására utoljára ben kerül sor. Az épületet a nemzeti kulturális örökség miniszterének 12/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelete 2001-ben műemlékké nyilvánítja. 13

14 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium Nevelési program 14

15 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium Amit az iskolának el kell végeznie elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni." Szent-Györgyi Albert II/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alape lvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink A Vörösmarty Mihály Gimnázium nevelési alapelve a gyerekek fejleszthetőségébe vetett hit és a szeretve oktatás pedagógiája. Az iskolai életet emberséges, nyugodt légkörben, gyerekközpontúan kívánjuk szervezni, József Attila szavait kölcsönözve: a Jó szóval oktasd, játszani is engedd! követelménye szerint, úgy hogy a hanyagságuk, mulasztásaik, csínyeik következményeit viselő tanulók is érzékeljék: a tanár értük haragszik, nem ellenük. Tanulóink 12., illetve 14. életévük után, igen érzékeny, változó korban kerülnek hatókörünkbe, az emberi élet egyik legélesebb törésvonalán, a gyermekkor határán. A személyiség autonómiája ekkor készül kibontakozni a felnőtt világ, a szülői ház és a tanári tekintély függőségéből. Tapintatot vár az átalakuláskor, segítséget önmaga megtalálásához és a tanártól való elszakadásban. Jó pedagógiai érzékkel, a szülővel, a szülők közösségével együttműködve kell feloldanunk vagy levezetnünk azokat a konfliktusokat, amelyek az önállósodási igényből fakadnak, a serdülőkorral éleződnek, nehezen kezelhetők. Ekkor dől el, hogy a gyermek saját lábra állva megőrződik-e a szülői háznak, önmagának, képességei legjavának, közösségének, az iskolának. Diákjaink nem tárgyai, hanem alanyai a nevelésnek. Tiszteletben tartjuk a személyiségüket, gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogukat fejlődésük érdekében igazodunk oktatási szükségleteikhez, saját nézőpontjukhoz. Megértésükre és empatikus fejlesztésükre törekszünk. Ezek a nevelési elvek az európai pedagógiai kultúra évezredes tapasztalatain és módszerein nyugszanak. A nevelés oktatás alapkérdéseit már az ókorban felismerték, a módszerek gazdag tárházát hagyták ránk a klasszikus időkben, a középkorban, a reneszánszban, a felvilágosodás korában és a modernitásban. Sokszor újdonságnak tűnő módszerek mélyen a múltban gyökereznek, a pedagógiai tapasztalat ősi kincsei. Színvonalasak és eredményesek a magyar elméleti és gyakorlati pedagógia hagyományai is. Programunkhoz közvetlenül ezekből az európai és nemzeti forrásokból merítünk, Szókratésztől, Pestalozzitól, Comeniustól, Apáczai Csere Jánostól, Karácsony Sándortól, Mérei Ferenctől, Németh Lászlótól, iskolánk gazdag múltjának tapasztalataiból, a kortárs hazai és külföldi pedagógiai műhelyek kísérleteiből. 15

16 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium Célok és feladatok Nevelő oktató munkánk pedagógiai céljait és feladatait iskolánk típusa, a gimnáziumok cél és feladatrendszere, továbbá az alma mater évszázados hagyományai és mai adottságaink határozzák meg. A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a felelős európai polgári és munkavállalói szerepekre való felkészítés, az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatása. Feladatainkat hat és négy évfolyamos képzés révén valósítjuk meg. Négy évfolyamos osztályaink speciális (drámai és élsportolói) jellegűek. A hat évfolyamos osztályok a hagyományos gimnáziumi igényeknek felelnek meg, a hosszabb képzési időszak a tanuló személyiségének alakulásához kedvező lehetőségeket biztosít, a tanulási technikák kialakításához elegendő idő áll rendelkezésre. A tanulók személyiségének jobb megismerése a képességek eredményesebb kifejlesztését teszi lehetővé a hatéves időszakban. A nyolcadik évfolyamot követő nyelvi előkészítő évfolyam Feladatunk az iskolafenntartó által biztosított eszközökhöz képest a legoptimálisabb nevelési oktatási környezet kialakítása, az iskolaépület funkcionális és esztétikai fejlesztése, a taneszközök, tantárgyi segédletek modernizálása és bővítése, a tanulók számára juttatott szociális segélyek hatékony felhasználása, a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Célunk és feladatunk napról napra, költségvetésről költségvetésre meggyőzni az iskolafenntartót, hogy gimnáziuma számára ne csupán a minimálisan kötelező szinten biztosítsa az eszközöket, hanem a speciális osztályok, a nyelvoktatás és anyanyelvi kultúra fejlesztésére a minimum ellátáson felül is bocsásson eszközöket a rendelkezésére, gondoskodjon az épület felújításáról, a felszerelés fejlesztéséről. Feladatunk további források felkutatása pályázatok és a Vörösmarty Alapítvány révén. Célunk meggyőzni a szülőket, volt vörösmartys diákjainkat, hogy felajánlható 1%-nyi adóforintjukkal az Alapítvány révén támogassák az iskolában folyó nevelő oktató munkát. Célunk és feladatunk az iskola múltjából kiaknázható értékek: tárgyi eszközök, oktatási segédletek, pedagógiai, módszertani tapasztalatok, szokások feltárása, megőrzése és a nevelés oktatás napi folyamataiban való (közvetlen vagy közvetett) felhasználása. Feladatunk e múltat láthatóvá, érzékelhetővé tenni: az iskola épülete, belső hangulatzugok enteriőrjei közvetítsék mindenkor a hely szellemét, a genius locit. A tanulók személyiségére ugyanis meghatározóan hat az iskola légköre. Feladatunk, hogy felhasználjuk a névadónk, illetve iskolánk egykori kiemelkedő tanárszemélyiségei munkásságában rejlő képzési és érzelmi nevelési lehetőségeket, emléküket megőrizzük, sírjukat megmeglátogassuk, ápoljuk. Célunk a kapcsolat megőrzése egykori tanítványainkkal. Tanulóink elé példaként állítjuk érzelmi kötődésüket az alma materhez, tudományos, sport és művészi sikereiket, emberségüket. Tapasztalataik, szervező tevékenységük, készségük volt iskolájuk javára erkölcsi és gyakorlati segítség újabb feladataink megoldásakor. A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, 16

17 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre, az alapvető erkölcsi normákra. Kialakítja tanulóiban az úgynevezett élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás a stabil értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Feladata a nemzeti és európai önazonosság továbbépítése a tanulókban, szellemi, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szüksége személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, az ezeken alapuló felelős döntésekre. Az iskola a maga arculatával, egész programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. A képzés figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazítja terhelésüket. Törekszik a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodik a tanulók eszére és szívére, képzeletére, számít találékonyságára, alkotó készségére, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését. Célunk és feladatunk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése, a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése. A teljes nevelési oktatási folyamat során valamennyi évfolyamon célunk és feladatunk a személyiség- és közösségfejlesztés, a beilleszkedési és magatartási zavarok kezelése, a tehetséggondozás, illetve a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a kudarcok okainak feltárása és kezelése, a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális hátrányok enyhítése, az iskolában folyó nevelő oktató munka egységes értékelési rendszerének kialakítása és működtetése, a pedagógiai folyamatban érintett szülők, tanulók, tanárok és kollégiumi pedagógusok együttműködési formáinak kialakítása, továbbfejlesztése. Az ezzel kapcsolatos feladatokat külön fejezetekben részletezzük. Kiemelt célunk és feladatunk a tanulók tanulmányi előrehaladásának segítése, személyiségük, értelmi, érzelmi és akarati tényezőik, készségeik és képességeik fejlesztése. Azt kívánjuk elérni, hogy lehetőleg lemorzsolódás nélkül minden tanulónk el is végezze a középiskolát, illetve a tehetséggondozás révén képességei és adottságai legjaván teljesítsen. Kiemelt feladat e téren két speciális osztályunk, az élsportolói és a drámatagozatos kezelése. A sikeres előrehaladás a tananyag folyamatos feldolgozását feltételezi, az ismeretek egymásra épülnek. Programunk része a sportelfoglaltság, illetve a színházi kikérő, forgatás miatt hiányzó, a mindennapi tanulásban időnként akadályozott tanulók felzárkóztatása, a szakaszos iskolai jelenlét ellenére is az ismeretek egymásra épülő, folyamatszerű elsajátíttatása, az ezt szolgáló anyagi és képzési keretek meghatározása. 17

18 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári és európai polgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. Diákjaink belső mércéjévé kívánjuk tenni a megbízhatóságot, a tisztességet, a tudásvágyat és az akaraterőt, az igényességet önmaguk és környezetük iránt. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség a művészeti nevelés és oktatás mellett jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. A képesség- és készségfejlesztés terén célunk a kritikus gondolkodás képességének, a kommunikációs készségnek, az önművelés képességének, a helyes önértékelésnek a fejlesztése A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium előnyben részesíti azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. Feladatunk a kulturális, művelődési értékekhez való hozzáférés tekintetében is hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak enyhítése, motivációjuk kialakítása. Célunk és feladatunk a tanórai foglalkozáson túl sokirányú, kreativitást fejlesztő, változatos, jó színvonalú szabadidős tevékenység biztosítása diákjainknak. A nevelési oktatási folyamat kezdetén kiemelt célunk a beilleszkedés elősegítése, a közösségfejlesztés, a tanulók tudásának szintre hozása, a szociális hátrányok mielőbbi lehetséges enyhítése, a tanulási technikák, módszerek átadása, megismertetése a tanulókkal. Fontos feladat a beilleszkedési és magatartási zavarok, valamint a tanulási kudarcok lehetséges okainak, a diszlexia és a diszgráfia korai felismerése, a tanuló szakemberhez irányítása. A gimnázium, mint általánosan művelő iskolatípus, felkészíti tanulóit arra, hogy az iskolából sikeresen lépjenek át a folyamatosan változó világba. Célunk, hogy minél többen szerezzenek nyelvvizsgát (elsősorban az emelt óraszámú tanulócsoportok és a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói közül), minél többen jelentkezzenek emelt szintű érettségire. A képzési folyamat végéig azt kívánjuk elérni, hogy a tanulmányait befejező, érettségi vizsgára bocsátott tanuló legyen önművelésre képes, a társadalmi problémák iránt nyitott, más kultúrákkal toleráns, védje a humánus értékeket. Feleljen meg az érettségi és felvételi vizsga, valamint életcéljai és a választott pálya követelményeinek. Örüljön az életnek, tekintse az egészséget értéknek, ismerje a demokratikus intézményrendszer működési elveit, az európai integrációs folyamatot és hazánk kapcsolódását ehhez a folyamathoz. Mozogjon otthonosan az információs társadalomban, használja annak eszköztárát, szembesüljön a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival, legyen szociálisan érzékeny, vállaljon felelősséget környezetéért. 18

19 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium Eszközök és eljárások A nevelő oktató munka alapelveit, céljait és feladatait a kerettantervekben előírt, a helyi tantervben meghatározott szaktárgyi és általános műveltség átadása révén kívánjuk megvalósítani, illetve e folyamat során érvényesíteni. Ennek fontos eszköze a tanulási technikák és módszerek átadása, folyamatos karbantartása, illetve az anyanyelvi kultúra kiemelt fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés erősíti a növendékek önálló tanulási és önművelési képességét, megalapozza az idegen nyelvi képzést, átszövi a teljes oktatási nevelési folyamatot. Meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különféle stúdiumok tanításának tanulásának a szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek sajátos jelleggel minden tanórán jelen kell lennie. Az anyanyelv helyét és jelentőségét az oktatás eszközei között az adja meg, hogy a többi tantárgy tanulásához elengedhetetlenül szükséges készségek és képességek rendszerét nyújtja, másrészt a személyiségfejlesztés, az embernevelés, az értékátadás, a nemzeti és európai azonosságtudat erősítésének, a polgárrá nevelésnek meghatározó terepe, a kultúra legjelentősebb, egyetemes közvetítője. Minőségi oktatásra törekszünk: az ismereteket érdeklődést keltve, a tanulókat kellően motiválva, iskolai szinten egységes követelményrendszerrel, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, személyre szabott, egyéni bánásmódot érvényesítő sokoldalú módszertani kultúrával kívánjuk tanítani. A minőségi, megtervezett és módszertanilag is átgondolt, előkészített oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül a kerettantervi, illetve helyi tantervben megadott tananyag beosztásával, ütemezésével. A tantárgyi és a tanáregyéniségekből adódó különbségek ellenére egységes gyakorlatot és követelményrendszert érvényesítünk a tanulók értékelésében. II/2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A középfokú oktatás a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges műveltségtartalmak és követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Az ennek során kialakuló, fejlődő reális énkép irányítja a tanulókat a pályaválasztás, felnőtté válás legérzékenyebb időszakában. A kerettantervekben, illetve a helyi tantervünkben képviselt értékek, az egységes, alapkövetelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, iskolai és iskolán kívüli tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk pedagógiai szemlélete szerint ez csak akkor lehet eredményes, ha egyrészt tanítási tanulási folyamatainkban teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a játéknak és a munkának, másrészt a tanórákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskolai légkör, amelyben a diákéletük zajlik. Az egészséges, 19

20 Pedagógia program 2008 Vörösmarty Mihály Gimnázium harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének, mint példának is jelentős szerepe van. A hatékony személyiségfejlesztés feltétele és iskolai kerete az önértékelést elősegítő, az egymás tiszteletére, megbecsülésére épülő kommunikáció tanár diák, diák diák és tanár tanár között., melynek során semelyik fél önértékelése, önbecsülése nem sérül. Iskolánk különböző típusú, részben tehetséggondozó feladatokat is ellátó osztályaiba (élsportolói, drámatagozatos, hat évfolyamos) beiskolázott tanulók személyiségjegyei általában különböznek egymástól, ezért azok tiszteletben tartása mellett különös jelentőséget kell kapjon az egyénre, osztálytípusra szabott személyiségfejlesztés. A négy évfolyamos drámai osztályokat kreatív, intuitív személyiségvonásaikra építve, a kíváncsiságukat, tevékenységre motiváltságukat fenntartva, türelmes következetességgel szoktathatjuk rendszeres tanulmányi munkára. A személyiségük formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. A drámatagozaton a tanulók nemcsak az átlagnál gazdagabb, motiváló, mélyreható élményeket szereznek, hanem beavatottként eljutnak a szépség megteremtéséig, az alkotó tevékenységig is. A négy évfolyamos élsportolói osztályokban az iskolán kívüli terheléshez igazított időbeosztással, a követelmények ütemezésének egyénhez illesztésével és a jó időbeosztás érdekében koncentráltabb órai munkával, kevesebb házi feladattal segítjük a tehetségek sporttevékenységének zavartalanságát. A hat évfolyamos osztályok a hagyományos gimnáziumi igényeknek felelnek meg, a diákok általában tanulásra orientáltak, szellemi erőfeszítésre jól bevonhatóak. A képzésen belüli nyelvi előkészítő osztály, mint új lehetőség növelheti az osztályokban a nyelvtanulási ambíciót, informatikai jártasságot, a nyelvvizsgák sikerén át a tanulói önbecsülést, a munkavállalói piacképességet. A hosszabb képzési időszak a tanulók személyiségének alakulásához kedvező lehetőségeket biztosít, a tanulási technikák kialakításához elegendő idő áll rendelkezésre. A tanulók személyiségének jobb megismerése a képességek eredményesebb kifejlesztését teszi lehetővé a hatéves időszakban. A három osztálytípus ismeretében különösen fontos feladata a tanári karnak, hogy feltérképezze a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait, erősségeit, előnyös tulajdonságait, illetve gyöngéit, hátrányos tulajdonságait. Így tervezhető meg a tanulók egyénre szabott személyiség-fejlesztési stratégiája, ennek alapján vehetők számba a feladatok, a veszélyek elkerülésének és a hibák kijavításának módjai. Fontos, hogy a tanár vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. A személyiségformálás meghatározó tényezői az iskolai és iskolán kívüli kortárs közösségek: barátok, a család, a sportkör, edző, a szociokulturális háttér. Külön feladatokat ró az iskolára a rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése. Ezekkel a feladatokkal külön fejezetekben foglalkozunk. 20