Tartalom Bevezetés... 7

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom Bevezetés... 7"

Átírás

1 A JÓZSEFVÁROSÉRT címmel kitüntetett pedagógiai programja Budapest 2011

2 Tartalom Bevezetés... 7 I/1. Névjegy... 8 I/2. Az iskola múltja... 9 Nevelési program II/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Célok és feladatok Eszközök és eljárások II/2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Pedagógiai Programban meghatározott nevelési elveinkből a személyiségfejlesztés közös kategóriái és feladatai az alábbiak: A személyiségfejlesztés megvalósításának szinterei, alkalmai: II/3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Főbb célkitűzéseink: Lehetőségek feladatok A közösségfejlesztés iskolai színterei A tanárok (osztályfőnökök) közösségfejlesztő tevékenysége A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztés II/4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: II/5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A tehetség erős oldalának támogatása A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése Légkörjavítás a csoportokban Sokoldalú fejlesztés

3 A tehetséggondozás szervezeti formái és felelősségi köre Módszertani megoldások A megfelelő tehetséggondozás elvárható eredményei II/6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Helye és szerepe iskolánkban Külső kapcsolataink A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai II/7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók viselkedési tünetei II/8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Helyzetelemzés Segélyezési formák Pályázatok, ösztöndíjak A szociális hátrányokat enyhítő egyéb tevékenységi formák II/9. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök II/10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése A szülőkkel és tanulókkal való együttműködési formák A továbbfejlesztés lehetőségei Kapcsolat az egyesületekkel, edzőkkel Kapcsolat a kollégiumokkal II/11 A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Általános elvek Céljaink A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A ban megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás II/12 Kulcskompetenciák fejlesztése

4 II/13. Az iskola egészségnevelési programja (1. számú melléklet) II/14. Az iskola környezeti nevelési programja (2. számú melléklet) II/15. Az iskola oktatási kínálata Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő, helyi tanterv alapján; normál oktatás; élsportolói osztály Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő helyi tanterv alapján; emelt óraszámú oktatás dráma tantárgyból; drámatagozat Természettudományi osztály Vizuális kommunikáció profilú osztály Emelt szintű érettségire felkészítés A helyi tantervek III/1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Felvétel A magasabb évfolyamra lépés feltételei A speciális (drámatagozatos) képzés résztárgyainak felvétele, leadása: Az évfolyamismétlés feltételei III/2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái III/2.1 A tanulói értékelés formái III/2.2. A magatartás és szorgalom minősítése, és annak követelményei és formái III/2.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje III/2. 4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai III/3. A középszintű érettségi vizsga témaköre III/4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek III/5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak III/5.1 Tantárgyak

5 III/5. 2 Tantárgyi tantervek III/5. 3 Az alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei IV. Záró dokumentumok IV/1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, érvényessége, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetősége IV/2. A pedagógiai program elfogadásának (a kötelező egyeztetések) dokumentumai Mellékletek számú melléklet Egészségnevelési program Bevezető Az egészségnevelés célja a közös gondolkodás érdekében megfogalmazott bevezetés Az egészségnevelés a Vörösmarty Gimnáziumban - Helyzetelemzés Az egészségfejlesztés, nevelés programja Az egészségnevelés indikátorai és a fejlődés mérése Közép és hosszú távú célok és azok adatokon alapuló tervezése számú melléklet Környezeti nevelési program Bevezetés Környezeti nevelés a tanórákon Környezeti nevelés a tanórákon kívül Környezeti neveléssel kapcsolatos információk átadása Minőségfejlesztés Továbbképzés /A számú melléklet A fogyasztóvédelmi oktatás A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladataink számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Történelem

6 Matematika Idegen nyelvek Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Dráma (dráma és színjátszás) Testnevelés számú melléklet A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Célok Módszerek Motorikus próbák elvégzéséhez szükséges módszerek számú melléklet Új, módosított és kiegészített tantervek Nyelvi előkészítő osztály Drámatagozatos képzés struktúrája és tanterve Vizuális kommunikációs profilú osztály (mozgóképkultúra, médiaismeret, tömegkommunikáció) A természettudományi osztály Témakörök Témakörök Művészettörténet helyi tanterv ( választható érettségi tantárgy) Módósított tantervek Módosításra került tantervek Helyi tantervek kiegészítése

7 Bevezetés 7

8 I/1. Névjegy Az intézmény neve Az intézmény alapítója Budapest Székesfőváros,1871 OM-azonosító Székhelye 1085 Budapest, Horánszky utca 11. Telefon: fax: cím: Webes elérhetősége: Fenntartója Fővárosi Önkormányzat 1052 Budapest, V. Városház u Felügyeleti szerve Fővárosi Önkormányzat Az intézmény típusa Gimnázium, évfolyamainak száma 6 és 4 (évfolyamonként 2 2 osztály) Felvehető maximális létszám: 600 fő Az intézmény működési területe Józsefváros, illetve Budapest és az agglomeráció Jogállása, gazdálkodási jogköre: A Közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 8

9 I/2. Az iskola múltja Az 1871-ben Budapest Székesfőváros alapította fiú alreál 1874-től nyolcévfolyamos főreáliskola. Az első érettségit 1878-ban tartja ben felveszi Vörösmarty Mihály nevét. Az 1934/35-ös tanévtől az 1934:XI. tc-kel bevezetett egységes középiskolának megfelelően 8 évfolyamos gimnázium.. Az 1945 utáni iskolareform az alap- és középfokú iskola szerkezetét 8+4 évfolyamossá alakítja. Az utolsó, nyolc évfolyamos érettségire 1952-ben kerül sor, a Vörösmarty Gimnázium ezután tisztán négyévfolyamos általános gimnázium. Az átalakuló iskolarendszer új eleme a dolgozók iskolája. A az 1945/46-os tanévben a felnőtt dolgozók részére megszervezi, s miniszteri engedéllyel 1945 őszén az országban elsőként megnyitja az esti iskolát, s egészen a 90-es évek elejéig ad otthont az épületében és részben tanári kara közreműködésével oktató önállósuló Dolgozók Gimnáziumának. 1958/59-ben orosz-tagozat létesül. Az 1959/60. tanévben bevezetik az 5+1-es politechnikai foglalkozást. A tanulók heti egy napon különféle vállalatoknál, tanműhelyekben kapnak elméleti és gyakorlati oktatást. A gimnáziumi politechnikai képzést 1965-ben megszüntetik, szakosított tantervvel működő tagozatos (nyelvi, matematikai stb.) osztályokat hoznak létre. Iskolánkban az 1963/64-ben német és spanyol nyelvi szakosított osztály indul, e tanévtől koedukált ben összevonják a Vörösmarty Mihály és a Zrínyi Ilona Gimnáziumot a Vörösmarty épületében. 1979/80-tól drámai, 1982/83-tól élsportolói osztály indul. Az iskolaügyben 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás legfontosabb jele a 8+4-es iskolaszerkezet kizárólagosságának megszüntetése. E folyamatba a Vörösmarty is bekapcsolódik. A négy évfolyamos képzést megtartva az 1993/94. tanévtől felmenő rendszerben nyolc-, az 1998/99. tanévtől (ezt felváltva) hatévfolyamos képzést is folytat. Az 1993/94-es tanévben megkezdett nyolcévfolyamos képzés kifutó rendszerben 2004/2005-ig működik, az első érettségire 2001-ben kerül sor. A 2005-ben bevezetésre kerülő kétszintű érettséginek megfelelően a 2003/2004. tanévben megkezdődik az emelt szintű érettségire felkészítés. A 2004/2005. tanévtől a hat évfolyamos képzés keretében a 8. osztály után nyelvi előkészítő évfolyam indul egy tanulócsoportban. A 2008/2009-es tanévtől megszűnik felmenőrendszerben a hatévfolyamos képzés, helyette nyelvi előkészítő évfolyammal vizuális kommunikációs és természettudományi osztály indul. Neves és ismert személyiségek az iskola tanárai közül: Horváth Cyrill, Péterfy Jenő, 9

10 Thienemann Tivadar és Zolnai Béla irodalomtörténész, Kohn Sámuel hebraista, Pósa Lajos költő, Jókai Anna író. Tanulói közül: Jendrasik György és Mihály Dénes feltaláló, Karinthy Frigyes, Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Hidas Antal író, Latabár Árpád és Kálmán, Feleki Kamill, Bodrogi Gyula színész, Gulácsy Lajos, festőművész, Germanus Gyula orientalista, Kaján Tibor karikaturista, Sára Sándor filmrendező, Novák Ferenc koreográfus, Varga Győző grafikus-, Haris László fotóművész, Egerszegi Krisztina és Kovács Ágnes úszó. Az iskola klasszikus arányokat tükröző eklektikus stílusú épülete Diescher József tervei szerint 1874-ben készül el. Felújítására utoljára ben kerül sor. Az épületet a nemzeti kulturális örökség miniszterének 12/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelete 2001-ben műemlékké nyilvánítja. 10

11 Nevelési program 11

12 Amit az iskolának el kell végeznie elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni." Szent-Györgyi Albert II/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink A nevelési alapelve a gyerekek fejleszthetőségébe vetett hit és a szeretve oktatás pedagógiája. Az iskolai életet emberséges, nyugodt légkörben, gyerekközpontúan kívánjuk szervezni, József Attila szavait kölcsönözve: a Jó szóval oktasd, játszani is engedd! követelménye szerint, úgy hogy a hanyagságuk, mulasztásaik, csínyeik következményeit viselő tanulók is érzékeljék: a tanár értük haragszik, nem ellenük. Tanulóink 12., illetve 14. életévük után, igen érzékeny, változó korban kerülnek hatókörünkbe, az emberi élet egyik legélesebb törésvonalán, a gyermekkor határán. A személyiség autonómiája ekkor készül kibontakozni a felnőtt világ, a szülői ház és a tanári tekintély függőségéből. Tapintatot vár az átalakuláskor, segítséget önmaga megtalálásához és a tanártól való elszakadásban. Jó pedagógiai érzékkel, a szülővel, a szülők közösségével együttműködve kell feloldanunk vagy levezetnünk azokat a konfliktusokat, amelyek az önállósodási igényből fakadnak, a serdülőkorral éleződnek, nehezen kezelhetők. Ekkor dől el, hogy a gyermek saját lábra állva megőrződik-e a szülői háznak, önmagának, képességei legjavának, közösségének, az iskolának. Diákjaink nem tárgyai, hanem alanyai a nevelésnek. Tiszteletben tartjuk a személyiségüket, gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogukat fejlődésük érdekében igazodunk oktatási szükségleteikhez, saját nézőpontjukhoz. Megértésükre és empatikus fejlesztésükre törekszünk. Ezek a nevelési elvek az európai pedagógiai kultúra évezredes tapasztalatain és módszerein nyugszanak. A nevelés oktatás alapkérdéseit már az ókorban felismerték, a módszerek gazdag tárházát hagyták ránk a klasszikus időkben, a középkorban, a 12

13 reneszánszban, a felvilágosodás korában és a modernitásban. Sokszor újdonságnak tűnő módszerek mélyen a múltban gyökereznek, a pedagógiai tapasztalat ősi kincsei. Színvonalasak és eredményesek a magyar elméleti és gyakorlati pedagógia hagyományai is. Programunkhoz közvetlenül ezekből az európai és nemzeti forrásokból merítünk, Szókratésztől, Pestalozzitól, Comeniustól, Apáczai Csere Jánostól, Karácsony Sándortól, Mérei Ferenctől, Németh Lászlótól, iskolánk gazdag múltjának tapasztalataiból, a kortárs hazai és külföldi pedagógiai műhelyek kísérleteiből. Célok és feladatok Nevelő oktató munkánk pedagógiai céljait és feladatait iskolánk típusa, a gimnáziumok cél és feladatrendszere, továbbá az alma mater évszázados hagyományai és mai adottságaink határozzák meg. A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a felelős európai polgári és munkavállalói szerepekre való felkészítés, az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatása. Feladatainkat hat és négy évfolyamos képzés révén valósítjuk meg. Négy évfolyamos osztályaink speciális (drámai és élsportolói) jellegűek. A hat évfolyamos osztályok a hagyományos gimnáziumi igényeknek felelnek meg, a hosszabb képzési időszak a tanuló személyiségének alakulásához kedvező lehetőségeket biztosít, a tanulási technikák kialakításához elegendő idő áll rendelkezésre. A tanulók személyiségének jobb megismerése a képességek eredményesebb kifejlesztését teszi lehetővé a hatéves időszakban. A nyolcadik évfolyamot követő nyelvi előkészítő évfolyam Feladatunk az iskolafenntartó által biztosított eszközökhöz képest a legoptimálisabb nevelési oktatási környezet kialakítása, az iskolaépület funkcionális és esztétikai fejlesztése, a taneszközök, tantárgyi segédletek modernizálása és bővítése, a tanulók számára juttatott szociális segélyek hatékony felhasználása, a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Célunk és feladatunk napról napra, költségvetésről költségvetésre meggyőzni az iskolafenntartót, hogy gimnáziuma számára ne csupán a minimálisan kötelező szinten biztosítsa az eszközöket, hanem a speciális osztályok, a nyelvoktatás és anyanyelvi kultúra fejlesztésére a minimum ellátáson felül is bocsásson eszközöket a rendelkezésére, gondoskodjon az épület felújításáról, a felszerelés fejlesztéséről. Feladatunk további források felkutatása pályázatok és a Vörösmarty Alapítvány révén. Célunk meggyőzni a szülőket, volt vörösmartys diákjainkat, hogy 13

14 felajánlható 1%-nyi adóforintjukkal az Alapítvány révén támogassák az iskolában folyó nevelő oktató munkát. Célunk és feladatunk az iskola múltjából kiaknázható értékek: tárgyi eszközök, oktatási segédletek, pedagógiai, módszertani tapasztalatok, szokások feltárása, megőrzése és a nevelés oktatás napi folyamataiban való (közvetlen vagy közvetett) felhasználása. Feladatunk e múltat láthatóvá, érzékelhetővé tenni: az iskola épülete, belső hangulat-zugok enteriőrjei közvetítsék mindenkor a hely szellemét, a genius locit. A tanulók személyiségére ugyanis meghatározóan hat az iskola légköre. Feladatunk, hogy felhasználjuk a névadónk, illetve iskolánk egykori kiemelkedő tanárszemélyiségei munkásságában rejlő képzési és érzelmi nevelési lehetőségeket, emléküket megőrizzük, sírjukat meg- meglátogassuk, ápoljuk. Célunk a kapcsolat megőrzése egykori tanítványainkkal. Tanulóink elé példaként állítjuk érzelmi kötődésüket az alma materhez, tudományos, sport és művészi sikereiket, emberségüket. Tapasztalataik, szervező tevékenységük, készségük volt iskolájuk javára erkölcsi és gyakorlati segítség újabb feladataink megoldásakor. A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre, az alapvető erkölcsi normákra. Kialakítja tanulóiban az úgynevezett élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás a stabil értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Feladata a nemzeti és európai önazonosság továbbépítése a tanulókban, szellemi, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szüksége személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, az ezeken alapuló felelős döntésekre. Az iskola a maga arculatával, egész programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás 14

15 szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. A képzés figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazítja terhelésüket. Törekszik a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodik a tanulók eszére és szívére, képzeletére, számít találékonyságára, alkotó készségére, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését. Célunk és feladatunk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése, a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése. A teljes nevelési oktatási folyamat során valamennyi évfolyamon célunk és feladatunk a személyiség- és közösségfejlesztés, a beilleszkedési és magatartási zavarok kezelése, a tehetséggondozás, illetve a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a kudarcok okainak feltárása és kezelése, a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális hátrányok enyhítése, az iskolában folyó nevelő oktató munka egységes értékelési rendszerének kialakítása és működtetése, a pedagógiai folyamatban érintett szülők, tanulók, tanárok és kollégiumi pedagógusok együttműködési formáinak kialakítása, továbbfejlesztése. Az ezzel kapcsolatos feladatokat külön fejezetekben részletezzük. Kiemelt célunk és feladatunk a tanulók tanulmányi előrehaladásának segítése, személyiségük, értelmi, érzelmi és akarati tényezőik, készségeik és képességeik fejlesztése. Azt kívánjuk elérni, hogy lehetőleg lemorzsolódás nélkül minden tanulónk el is végezze a középiskolát, illetve a tehetséggondozás révén képességei és adottságai legjaván teljesítsen. Kiemelt feladat e téren két speciális osztályunk, az élsportolói és a drámatagozatos kezelése. A sikeres előrehaladás a tananyag folyamatos feldolgozását feltételezi, az ismeretek egymásra épülnek. Programunk része a sportelfoglaltság, illetve a színházi kikérő, forgatás miatt hiányzó, a mindennapi tanulásban időnként akadályozott tanulók felzárkóztatása, a szakaszos iskolai jelenlét ellenére is az ismeretek egymásra épülő, folyamatszerű elsajátíttatása, az ezt szolgáló anyagi és képzési keretek meghatározása. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári és európai polgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. Diákjaink belső mércéjévé kívánjuk tenni a megbízhatóságot, a tisztességet, a tudásvágyat és az akaraterőt, az igényességet önmaguk és környezetük iránt. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. 15

16 Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség a művészeti nevelés és oktatás mellett jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. A képesség- és készségfejlesztés terén célunk a kritikus gondolkodás képességének, a kommunikációs készségnek, az önművelés képességének, a helyes önértékelésnek a fejlesztése A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium előnyben részesíti azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. Feladatunk a kulturális, művelődési értékekhez való hozzáférés tekintetében is hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak enyhítése, motivációjuk kialakítása. Célunk és feladatunk a tanórai foglalkozáson túl sokirányú, kreativitást fejlesztő, változatos, jó színvonalú szabadidős tevékenység biztosítása diákjainknak. A nevelési oktatási folyamat kezdetén kiemelt célunk a beilleszkedés elősegítése, a közösségfejlesztés, a tanulók tudásának szintre hozása, a szociális hátrányok mielőbbi lehetséges enyhítése, a tanulási technikák, módszerek átadása, megismertetése a tanulókkal. Fontos feladat a beilleszkedési és magatartási zavarok, valamint a tanulási kudarcok lehetséges okainak, a diszlexia és a diszgráfia korai felismerése, a tanuló szakemberhez irányítása. A gimnázium, mint általánosan művelő iskolatípus, felkészíti tanulóit arra, hogy az iskolából sikeresen lépjenek át a folyamatosan változó világba. Célunk, hogy minél többen szerezzenek nyelvvizsgát (elsősorban az emelt óraszámú tanulócsoportok és a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói közül), minél többen jelentkezzenek emelt szintű érettségire. A képzési folyamat végéig azt kívánjuk elérni, hogy a tanulmányait befejező, érettségi vizsgára bocsátott tanuló legyen önművelésre képes, a társadalmi problémák iránt nyitott, más kultúrákkal toleráns, védje a humánus értékeket. Feleljen meg az érettségi és felvételi vizsga, valamint életcéljai és a választott pálya követelményeinek. Örüljön az életnek, tekintse az egészséget értéknek, ismerje a demokratikus intézményrendszer működési elveit, az európai integrációs folyamatot és hazánk 16

17 kapcsolódását ehhez a folyamathoz. Mozogjon otthonosan az információs társadalomban, használja annak eszköztárát, szembesüljön a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival, legyen szociálisan érzékeny, vállaljon felelősséget környezetéért. Eszközök és eljárások A nevelő oktató munka alapelveit, céljait és feladatait a kerettantervekben előírt, a helyi tantervben meghatározott szaktárgyi és általános műveltség átadása révén kívánjuk megvalósítani, illetve e folyamat során érvényesíteni. Ennek fontos eszköze a tanulási technikák és módszerek átadása, folyamatos karbantartása, illetve az anyanyelvi kultúra kiemelt fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés erősíti a növendékek önálló tanulási és önművelési képességét, megalapozza az idegen nyelvi képzést, átszövi a teljes oktatási nevelési folyamatot. Meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különféle stúdiumok tanításának tanulásának a szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek sajátos jelleggel minden tanórán jelen kell lennie. Az anyanyelv helyét és jelentőségét az oktatás eszközei között az adja meg, hogy a többi tantárgy tanulásához elengedhetetlenül szükséges készségek és képességek rendszerét nyújtja, másrészt a személyiségfejlesztés, az embernevelés, az értékátadás, a nemzeti és európai azonosságtudat erősítésének, a polgárrá nevelésnek meghatározó terepe, a kultúra legjelentősebb, egyetemes közvetítője. Minőségi oktatásra törekszünk: az ismereteket érdeklődést keltve, a tanulókat kellően motiválva, iskolai szinten egységes követelményrendszerrel, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, személyre szabott, egyéni bánásmódot érvényesítő sokoldalú módszertani kultúrával kívánjuk tanítani. A minőségi, megtervezett és módszertanilag is átgondolt, előkészített oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül a kerettantervi, illetve helyi tantervben megadott tananyag beosztásával, ütemezésével. A tantárgyi és a tanáregyéniségekből adódó különbségek ellenére egységes gyakorlatot és követelményrendszert érvényesítünk a tanulók értékelésében. II/2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A középfokú oktatás a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges 17

18 műveltségtartalmak és követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Az ennek során kialakuló, fejlődő reális énkép irányítja a tanulókat a pályaválasztás, felnőtté válás legérzékenyebb időszakában. A kerettantervekben, illetve a helyi tantervünkben képviselt értékek, az egységes, alapkövetelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, iskolai és iskolán kívüli tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk pedagógiai szemlélete szerint ez csak akkor lehet eredményes, ha egyrészt tanítási tanulási folyamatainkban teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a játéknak és a munkának, másrészt a tanórákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskolai légkör, amelyben a diákéletük zajlik. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének, mint példának is jelentős szerepe van. A hatékony személyiségfejlesztés feltétele és iskolai kerete az önértékelést elősegítő, az egymás tiszteletére, megbecsülésére épülő kommunikáció tanár diák, diák diák és tanár tanár között., melynek során semelyik fél önértékelése, önbecsülése nem sérül. Iskolánk különböző típusú, részben tehetséggondozó feladatokat is ellátó osztályaiba (élsportolói, drámatagozatos, hat évfolyamos) beiskolázott tanulók személyiségjegyei általában különböznek egymástól, ezért azok tiszteletben tartása mellett különös jelentőséget kell kapjon az egyénre, osztálytípusra szabott személyiségfejlesztés. A négy évfolyamos drámai osztályokat kreatív, intuitív személyiségvonásaikra építve, a kíváncsiságukat, tevékenységre motiváltságukat fenntartva, türelmes következetességgel szoktathatjuk rendszeres tanulmányi munkára. A személyiségük formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. A drámatagozaton a tanulók nemcsak az átlagnál gazdagabb, motiváló, mélyreható élményeket szereznek, hanem beavatottként eljutnak a szépség megteremtéséig, az alkotó tevékenységig is. A négy évfolyamos élsportolói osztályokban az iskolán kívüli terheléshez 18

19 igazított időbeosztással, a követelmények ütemezésének egyénhez illesztésével és a jó időbeosztás érdekében koncentráltabb órai munkával, kevesebb házi feladattal segítjük a tehetségek sporttevékenységének zavartalanságát. A hat évfolyamos osztályok a hagyományos gimnáziumi igényeknek felelnek meg, a diákok általában tanulásra orientáltak, szellemi erőfeszítésre jól bevonhatóak. A képzésen belüli nyelvi előkészítő osztály, mint új lehetőség növelheti az osztályokban a nyelvtanulási ambíciót, informatikai jártasságot, a nyelvvizsgák sikerén át a tanulói önbecsülést, a munkavállalói piacképességet. A hosszabb képzési időszak a tanulók személyiségének alakulásához kedvező lehetőségeket biztosít, a tanulási technikák kialakításához elegendő idő áll rendelkezésre. A tanulók személyiségének jobb megismerése a képességek eredményesebb kifejlesztését teszi lehetővé a hatéves időszakban. A három osztálytípus ismeretében különösen fontos feladata a tanári karnak, hogy feltérképezze a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait, erősségeit, előnyös tulajdonságait, illetve gyöngéit, hátrányos tulajdonságait. Így tervezhető meg a tanulók egyénre szabott személyiség-fejlesztési stratégiája, ennek alapján vehetők számba a feladatok, a veszélyek elkerülésének és a hibák kijavításának módjai. Fontos, hogy a tanár vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. A személyiségformálás meghatározó tényezői az iskolai és iskolán kívüli kortárs közösségek: barátok, a család, a sportkör, edző, a szociokulturális háttér. Külön feladatokat ró az iskolára a rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése. Ezekkel a feladatokkal külön fejezetekben foglalkozunk. A Pedagógiai Programban meghatározott nevelési elveinkből a személyiségfejlesztés közös kategóriái és feladatai az alábbiak: Kategória Énkép Céltudat Értékrend Feladat Helyes önismeret, önkontroll, önértékelés, nemi, családi, nemzeti és európai önazonosság kialakítása. A reális önismeretre épített rövidebb, hosszabb távú célok kijelölése. Az alapvető erkölcsi és szellemi értékrend kialakítása és követése 19

20 Önfejlesztés Egyre növekvő belső kontrollal Konfliktuskezelé s Problémamegold ás - felelősségérzet a saját értékek megőrzéséért - az egészség, mint rendkívüli érték megőrzése, alakítása - felelősségérzet a környezet (társak, iskola, ország, univerzum) értékeinek megőrzéséért - pontosság, igényesség a napi feladatok ellátásában - együttműködés a partnerekkel - pozitív gondolkodás és magatartás, önmenedzselés a pozitívumok mentén - önuralom, önfegyelem, alkalmazkodóképesség - akarati tényezők javítása (lemondás, többletfeladatok vállalása, áldozathozatal stb.), - objektivitásra törekvés, az erős érzelmek, indulatok kezelése - tolerancia, a másik személyiség tiszteletben tartása Konstruktív konfliktuskezelés, a konfliktuskezelés során a szabályok és a helyes társas, tanári és társadalmi minták, technikák követése Önértékelésre, önálló döntésekre épülő rugalmas változtatási készség a problémák megoldásában A személyiségfejlesztés megvalósításának szinterei, alkalmai: A tanórák: általános és speciális személyiségfejlesztő tartalmak és szituációk által a tantárgyi rendszer, az egyes specializációk (hatosztályos, nyelvi előkészítő osztály, sport és drámai osztályok) az osztályfőnöki órák (tematikáját a tantárgyi tartalmak és fejlesztési területek iskolai terve tartalmazza). jutalmazó és fegyelmező, fegyelmi eljárások Tanórákon kívül szervezett foglalkozások, események: Az iskola által nyújtott lehetőségek (ingyenes szolgáltatások): az iskolai diákkörök (szakkör, énekkar stb.) sportkör, művészeti tevékenység szaktantárgyi gazdagító programok (szakkörök, komplex vetélkedők, 20

21 Vörösmarty napok) budapesti, regionális, országos tantárgyi és művészeti versenyek, vetélkedők iskolai sportkör (országos diákjáró kör, kosárlabda), tömegsport-foglalkozások művészeti csoportok: énekkar, színjátszó csoportok iskolaújság, iskolarádió szervezői, segítő munka rendezvényeken (diákszínjátszás, OM, rendezvények, felvételi nyílt napok, stb.), diákolimpiai versenyek, diákturisztikai rendezvények, szereplés a TV-ben, rádióban, színházban, intézményi és állami rendezvényeken diákönkormányzat iskolai rendezvények, ünnepélyek, sportnap, jelvényszerző versenyek az iskola által kötelezően előírt projektek (pl. drogprevenció) gyermekvédelmi intézkedések, beszélgetések jutalmazó és fegyelmező, fegyelmi eljárások Az iskola falain kívül az iskola által szervezett részben vagy egészen önköltséges programok: színház-, koncert- és múzeumlátogatás, kirándulások, bel- és külföldi utazások, tanulmányi utak, erdei iskola, táborok (sí-, gólya-, vándor-, dráma-, nyári vízi-, OM-tábor) diákcsere - program. Az iskolai élet minden színterére, alkalmára érvényesen a legfontosabb a nevelőtestület személyes példamutatása a jelenlétben és az alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek során. A személyiségformálás leghatékonyabb iskolai eleme a tanári személyiség, a törvénytisztelő és etikai normákat felmutató jellem. II/3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Tanulóink esetében ez az identitás az osztály- és iskolai közösségekben, a lakókörnyezetben, tágabban a nemzeti-etnikai 21

22 közösségekhez, Európához és az emberi nemhez, legtágabban az élővilághoz és földrajzi környezetünkhöz való tartozás tudatában jelentkezik. Iskolánk közösségfejlesztési céljait és feladatrendszerét a Nemzeti alaptanterv követelményeire alapozva terveztük meg. Főbb célkitűzéseink: Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. A hely-, hon- és népismeret alapozhatja meg a nemzettudatot, mélyítheti el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözhet a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Diákjainkat késztetjük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. A tanulók legyenek nyitottak, megértők s különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Alakuljon ki bennük pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg a fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulását. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a szomszédos országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének a jelentőségét és ellentmondásait. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Az új nemzedék legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek felismerésére és jogaik gyakorlására alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kívánunk nevelni. A kommunikációs kultúra nemcsak a műveltség, a tudás alapja, hanem az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. 22

23 Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv és az információhordozók minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Fejleszteni kívánjuk a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Lehetőségek feladatok A diákok mindennapjaik egyharmadát több éven keresztül az iskolában, az osztályban töltik, ezért nem mindegy, hogy milyen az a közeg, és mennyire képes nevelni. Az a tudás- és ismeretanyag, ami az osztályközösségben jut el a gyerekekhez, feltétlen személyiségformáló erő. A gyermeket a számára legfontosabb közösség, az osztály kialakulásakor kettős hatás éri. Az iskolát és az osztályt felnőttek hozzák létre, bennük meghatározott szervezeti struktúra érvényesül, illetve létrejöttükben informális hatások is érvényesülnek. A tanulók igénylik a közösség kialakulását, csoportban jobb teljesítményt nyújtanak, fokozottabb a késztetés és a motiváció a cselekvésre. A konformitásra való törekvésük elősegíti a csoport normáinak, értékeinek elfogadását. Nem közömbös tehát, hogy hogyan válnak a korábban elszigetelt, egymás számára idegen egyének közösséggé. A csoporttá válásnak állandó sorrendje van. Ezek az alakulás, az ellenállás, a csoportkohézió kialakulása, végül a működés. Amikor a gyermek új csoportba kerül, bizonytalanság és idegesség lesz úrrá rajta. Felszínre kerülhetnek az egyéni különbségek és megjelenik a versengés a különböző szerepekért, státuszokért. Ez hasznos is lehet, elősegíti, hogy a konfliktusok felszínre kerüljenek. Az osztály arculata főként az iskola hatására alakul ki. A közösségfejlesztés iskolai színterei A gazdag a különböző közösségekben. Iskolánkban egyszerre vannak jelen kisgimnazisták, élsportolói- és drámatagozatos tanulók. E csoportok mindegyike bizonyos szempontból különleges bánásmódot igényel. A különböző közösségek kialakításában a legjelentősebb szerep természetesen az osztályfőnökre hárul, akinek munkáját segíti az osztályfőnök-helyettes és a három öt főből álló osztálydiák bizottság (ODB). Jelentős szerep jut az osztályban tanító tanároknak is, és nem utolsó sorban az iskola egész diákságát érintő diákönkormányzatnak (DÖK). Iskolánk hangsúlyt fektet a diákok demokratikus 23

24 nevelésére, az iskolai fórumok, diákközgyűlések, diákkörök működésére. Saját hagyományaink is közösségformáló hatásúak. A tanárok (osztályfőnökök) közösségfejlesztő tevékenysége Az iskolai szervezetben senki másnak nincs oly sok lehetősége a diákok jó vagy rossz befolyásolására, mint a tanárnak. A tanárok állnak a közösségfejlesztés első vonalában. Közöttük is kiemelkedő az osztályfőnökök szerepe. Minden oktatás egyben nevelőmunka is. Az ismeretek, a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Ha képesek vagyunk a tanítványaink műveltségét fejleszteni, akkor egyszersmind a neveltség fokát is emeljük. A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja bekapcsolódását az iskola nevelési rendszerébe. Az osztályközösség arculatának kialakításához megannyi lehetősége nyílik, például rendezvények, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, esetleg családlátogatás alkalmával, hiszen az eredményesség érdekében ismernie kell tanulóinak szüleit és a család attitűdjeit. Az osztályfőnöki órán törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg. A tanulók aktív részvétele elengedhetetlen mind az óra előkészítésében, mind a nevelési téma feldolgozásában. Természetesen ügyelni kell az osztály speciális arculatának figyelembevételére, például drámatagozatos osztály esetén a témák szerepjátékszerű feldolgozására, kisgimnazisták esetén az életkornak megfelelő több mozgásra, közös játékra. Fontos, hogy a diákoknak legyen közösségi élményük, kialakuljanak közös rítusok, hagyományok. Legyenek számukra kulcsfontosságú helyek, városok, épületek, mozik, kirándulóhelyek. Megteremthessék maguknak környezetüket, osztálytermüket. Az osztály jellegzetes arculata megjelenhet külső jegyekben is (öltözködés, hajviselet, viselkedési stílus). A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe Iskolánkban a diákönkormányzat egyre nagyobb szerephez jut a diákokat érintő szabályozások, programok kialakításában, megvalósításában, véleményezésében. Mivel a demokrácia nehezen tanulható, és az elsajátítása sok zökkenővel jár, hasznos lehet, ha a diákok idejekorán megtanulnak önmaguk és társaik érdekében eljárni, fellépni. Iskolánkban a diákönkormányzat túlnőtt a kezdetleges rendezvényszervező 24

25 feladatkörön, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanév során az osztályok osztály-diákbizottságot (ODB) választanak, évente a diákközgyűlésen pedig kilenctagú iskolai diákbizottságot (IDB), ők képviselik az érdekeiket a tantestület és az iskolavezetés előtt. Az iskolai diákönkormányzat az iskolai élet egyik szervezője, a tanulók érdekeinek képviselője. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a tanulókat érintő kérdésekben, a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. Véleményét a tantestület kikéri a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben, egy osztály létszámának megfelelő, illetve azt meghaladó tanulói érintettség esetében. Évente kétszer diákfórumot szervez, ahol az iskola tanulói közvetlenül kérhetnek és kaphatnak választ az iskola vezetésétől. Dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével maga dönt saját működéséről, az ehhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról. Az osztály, illetve iskolai diákönkormányzat saját információs és tájékoztatási rendszert hozhat létre és működtethet körlevél, faliújság, hírlevél, iskolaújság, iskolarádió formájában. A folyamatos kapcsolattartás mellett az IDB és az ODB tagjai évente kétszer kétnapos továbbképző táboron vesznek részt a diákmozgalmat segítő pedagógus vezetésével. Az IDB szervezi a tanórákon kívüli diákprogramokat, így a gólyabált, farsangot, segít a felvételi nyíltnapok lebonyolításában. Rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolai sportkörrel (ISK), évente egy alkalommal diáknapot rendez, melyen tanulóink az őket leginkább érintő kérdésekről beszélgetéseket, előadásokat hallgathatnak, különös tekintettel az egészséges életmódra, a mentálhigiéniára, drogprevencióra. A tanulói közösségek kialakításának elősegítésére gólyatábort szervez a leendő hetedikeseknek és kilencedikeseknek, ahol új diákjaink számára már augusztus végén lehetőség nyílik ismerkedésre az új évfolyamtársakkal és a patronáló felsőbb évesekkel. A tábor megkönnyíti az iskolakezdést, hisz a gólyák a felsőévesekkel folytatott beszélgetések révén betekintést nyerhetnek az iskola életébe, szokásrendszerébe, hagyományaiba. Tábori körülmények között megismerkedhetnek leendő osztályfőnökükkel és az iskolavezetéssel, így a tanévnyitón már számos ismert arc, formálódó közösség fogadja őket 25

26 Az IDB az iskola tanulóinak véleményét időnként kérdőívek formájában kéri ki, a tanárok munkájáról az év tanárának választásakor, a rendezvények minőségéről és az egyéb szabadidős tevékenységek iránti igényeikről.. A 2000/2001-es tanévtől kezdődően az IDB (saját forrásaiból) ösztöndíjjal serkenti a tanulókat a kiemelkedő tanulmányi, illetve közösségi munkára. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztés A Vörösmarty Gimnázium gazdag tradíciókkal rendelkező iskola, amire az ide jelentkező diákok és szüleik figyelmét már a felvételi tájékoztatókon, a beiskolázási szülői értekezleten, a tanévkezdést megelőző gólyatáborban felhívjuk. A tanév során diákjaink számos hagyományos rendezvényen vesznek részt. Ilyen az új évfolyamok szeptember 29-i Mihály-napi sétája a Fiumei úti sírkertben, főhajtás az iskola névadójának és neves tanárainak sírjánál, a gólyabál, a szeptember végi tanulmányi kirándulás, az országjáró diákkör természetjáró programja. Ilyen a költő születésnapján, december 1-jén kezdődő Vörösmarty napok, melynek programjában szavalóverseny, komplex vetélkedők, nyelvi délután, a végzős osztályokat köszöntő műsor (a 11. évfolyam drámatagozatosainak előadásában), az iskola volt diákjai, egyes szakterületek kiemelkedő képviselői, tanulóink szülei közreműködésével tartott rendhagyó órák, különböző tanulmányi versenyek, iskolai és osztálykarácsony, szalagavató bál szerepelnek. A drámatagozatnak köszönhetően diákjaink évente többször igen színvonalas színi előadásokat tekinthetnek meg: az iskolai ünnepségekre készült drámatagozatos emlékműsorokat vagy előadásokat. II/4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai gondozást vagy javító nevelést. A nehezen kezelhető gyerekek nem azonosak a rosszul nevelt gyerekekkel. A nehezen nevelhetőség oka és tünete sokféle lehet. Leggyakoribb ismertetőjegyei: a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, 26

27 passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei vannak, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.) A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magánosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek. A Közoktatási törvény 30. (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A különleges gondozást fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A rendellenességgel küzdő tanulót szakértői vélemények alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, az érettségi vizsgán a vizsgaszabályzatban meghatározott lehetőségekkel élhet. Az igazgató a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A iskolavezetése és tanári kara vállalja a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő problematikus gyerekek oktatását, közösségbe illesztését, ami külön feladat a pedagógusok számára. Meg kell ismerni őket, és mindegyikkel ennek megfelelően kell bánni. Természetesen ez a feladat elsősorban az osztályfőnököt terheli, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelőst, aki a magatartási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: Helyzetfelismerés és helyzetértékelés. A magatartási zavar okainak feltárása. Kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel ill. gondviselőkkel. 27

28 Együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel. Folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel. Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása. A tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása. Törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. Mindezeken kívül (meglehetősen nehéz) pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység sok időt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagyományos tanári munkarendbe és munkaidőbe nem illeszthető be. Erre külön időt és anyagi keretet kell biztosítani. 28

29 II/5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A Vörösmarty Gimnázium sokféle osztálytípusa (drámai, élsportolói osztály, hat évfolyamos képzés) miatt az esélyegyenlőség értelmében az adottságoknak megfelelő oktatást alkalmazunk az egyes osztálytípusokban tanuló tehetségeknek. Eltérő bánásmódot igényel a szorgalmas, törekvő, illetve a kreatív tehetség. E feladatok sikeres ellátása érdekében tanári szemléletformálás szükséges. E sokféleség a tehetséggondozás területén különböző célok kitűzését feltételezi: A tehetség erős oldalának támogatása a tehetségek számbavétele (a gondozás első lépése egyúttal) A sportosztályosok időbeosztásának, hatékony iskolai munkájának szervezése, egyéni bánásmód, a drámai képzésben a kreatív tehetség elfogadása, egyéni bánásmód, a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása. az emelt szintű érettségire való felkészítés, a nyelvi előkészítő osztály indítása (6 évfolyamos képzésben). Mindkét tehetséggondozó, speciális osztályunkban programunk része a mindennapi tanulásban időnként akadályozott tanulók segítése a lemorzsolódás csökkentésére (sportelfoglaltság, film-, TV ). A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése A hiányosságok, gyöngék okainak felderítése (rossz tanulási módszer, motiváció hiánya, kedvezőtlen környezeti feltételek, alulteljesítés), egyedi segítségnyújtás vagy szakmai tanácsadásra irányítás Légkörjavítás a csoportokban A munkakedv elveszítésének, az aszociális magatartás kifejlődésének megelőzése, a tehetségek peremre kerülésének kezelése. Sokoldalú fejlesztés Az azonos ismertetőjegyű (élsportolói, drámai) tanulócsoport saját típusától eltérő, komplementer jellegű, kiegészítő gondozása (színházlátogatás, sportversenyek, múzeum, planetárium, közös osztályprogramok, a szociális képességek fejlesztése). 29

30 A tehetséggondozás szervezeti formái és felelősségi köre Speciális osztály indítása az élsportolók és a drámai képzés iránt kimagasló érdeklődést mutató diákok számára (a légkörjavítás, az egyéni bánásmód ezekben az osztályokban kiemelt feladat). Nyelvi előkészítő osztály a hatosztályos képzés során a 9. évfolyamon Differenciálás a tanórákon (az eljárás felelőssége a tanáré). Oktatáson kívüli tevékenységek (TIT, pályázatok, különórák, versenyek stb.) részben szülői, részben iskolai felelősség, mint a kihívásokra való motiválás és a felkészülésben történő segítségadás. Gyorsított haladás: előrehozott vizsga (a lehetőség tudatosítása szaktanári felelősség). A tehetségesek számára részben elkülönített oktatás a speciális osztályokban, továbbá a szakköri rendszer, amely a szakmai munkaközösségek felelőssége. A nem drámai, illetve sportosztályban tanuló tehetségek számára a speciális osztály számára biztosított feltételek biztosítása (kikérők engedélyezése, egyéni haladás biztosítása, stb.) Egyéni foglalkozások. Módszertani megoldások Gazdagítás, dúsítás (önálló tanulói munkák, tanulócsoportok, utazások, kirándulások az iskolán kívül, nyári táborok, szellemi olimpiák, problémamegoldó háziversenyek, komplex csapatversenyek, színjátszás, helytörténeti játékok stb.) Nyelvi előkészítő osztály, nyelvi kompetencia fejlesztése. Emelt szintű érettségire felkészítő csoportok Differenciálás, individualizált oktatás (a tanulói személyiség ismeretében lehetséges, időigényes tanári előkészítő munkával jár) Egyéni tanulási stratégia, stílus kialakítása (a jövő oktatási nevelési eszménye a tanulásra, önművelésre, a munka világában irányváltásra képes ember). A megfelelő tehetséggondozás elvárható eredményei kevesebb lemorzsolódás a speciális osztályokban, növekvő létszám az emelt szintű érettségiken az iskolai szakaszvizsgák eredményesebb teljesítése, a nem osztályozható tanulók és a bukások számának csökkenése, kevesebb alulteljesítés és aszociális viselkedés a jó képességű diákok körében, 30

31 kiemelkedő eredmények továbbra is a színjátszás és a sport területén, speciális érdeklődésük ellenére sokoldalú személyiségű diákok képzése, több tanuló a tanulmányi és egyéb versenyeken, javuló eredmények az országos tanulmányi versenyeken, eredményes közép és emeltszintű érettségi vizsgák, nyelvvizsgák, a hiányzások csökkenése. 31

32 II/6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Senki sem lehet szabad, aki a szenvedélyek rabja. Püthagorasz Helye és szerepe iskolánkban A ban évtizedek óta folyik a hátrányos és a veszélyeztetett tanulókat segítő ifjúságvédelmi tevékenység. Az es tanévtől kezdődően az iskolákban gyermek-és ifjúságvédelmi felelős kell működjön. A feladat szerteágazó, az egész iskolára kiterjedő, a tanulók személyes ismeretét kívánja. A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet okai lehetnek: a tanulók személyiségének alakulásában jelentkező zavarok, szenvedélykeltő szerek használata nyomán fellépő vagy más okból kialakuló egészségügyi problémák, a családon belüli zavaró tényezők (válás, különélő szülők eltérő nevelési elvei, elhanyagoló nevelés, félvagy teljes árvaság, családon belüli szexuális zaklatás, stb.), szociális és anyagi jellegű hátrányos helyzet, kulturális különbségek okozta problémák. Az utóbbi évek megváltozott tapasztalatai, módosult igények Tevékenységünket meghatározza az iskola tanulóinak összetétele. Jelentős azon tanulók száma, akiknél a veszélyeztetettség fennáll szociális, környezeti, személyiségi vagy egészségügyi szempontból. A tanulói összetétel változatos hat - ill. négy évfolyamos gimnáziumi korosztály, ezen belül drámatagozatos és sportosztály, és minden korosztálynak, tagozatnak sajátos gondjai vannak. A társadalomban megjelenő változások is érintik tanulóink életét. A gyerekek korábban érnek, számos információ zúdul rájuk a médiából, hamarabb megismerkedhetnek káros szenvedélyekkel, könnyebben létesítenek szexuális kapcsolatokat, mint régebben. Személyiségük, pszichés felkészültségük azonban kevéssé érett a túl korán jelentkező káros hatásokra. Akik érzelmileg labilisabbak, befolyásolhatóbbak vagy rendezetlenebb a családi hátterük, könnyebben válnak valamelyik szenvedélykeltő szer (alkohol, cigaretta, drogok) rabjává. Olyan kultúrában élünk, melyben sokan legális, kevesebben illegális drogokat használnak. Ma már vélhetően minden serdülőkorú gyerek találkozik valamilyen formában a kábítószerekkel. A másság elfogadása, kezelése és az egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségekkel való szembesülés is problémát jelenthet. A szülők egy része egyre több nevelési 32

33 nehézség megoldását hárítja az osztályfőnökökre, illetve a tantestület tagjaira. Külső kapcsolataink Az es tanévtől kezdődően a kerületekben addig működő családsegítő központok mellett gyermekjóléti szolgálatok alakultak. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart ezekkel az intézményekkel, szükség esetén levél útján vagy személyesen kér tanácsot, segítséget az ott dolgozó szakemberektől. A Fővárosi Pedagógiai Intézet gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközössége rendszeresen tart közös foglalkozásokat, tájékoztatókat, előadásokat, továbbképzéseket az ifjúságvédelem legkülönbözőbb problémáiról, a feladatokról a megbízott tanárok számára. Rendszeres illetve rendkívüli nevelési segélyek, étkezéstérítési hozzájárulások ügyében a kerületi önkormányzatokhoz lehet kérvényt beadni. A Józsefvárosi Önkormányzat biztosítja a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait. Egy-egy konkrét eset kapcsán pszichológus, pszichiáter segítségét is megszerzi az ifjúságvédelmi felelős. Leggyakrabban a Madarász Utcai Gyermekkórház és Rendelőintézet Pszichoterápiás szakrendelésének orvosaihoz, pszichológusaihoz fordulunk. Egyre több ifjúsági segítő szolgálat és egyéb szervezet ajánlja fel segítségét a szenvedélybetegségek, az AIDS megelőzéséhez. Előadásokat, beszélgetéseket tartanak osztálykeretben. Több szervezettel, intézménnyel állunk rendszeres kapcsolatban. Leginkább a Kompánia Alapítvány és a Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért szervezethez fordulunk segítségért. Munkatársaik sokszor tartottak már előadásokat gimnáziumunkban a tanulók és a tanárok számára, továbbképzési programjaikon részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a diákmozgalmat segítő pedagógus, szakembereik az esetenként felmerülő gondjainkban mindig segítségünkre vannak. Drogjogi problémáinkkal a Társaság a Szabadságjogokért Drog-jogsegélyszolgálat munkatársait kereshetjük meg. Az ÁNTSZ Fővárosi Intézet Mentálhigiéniás Osztálya is gyakran szervez egészségvédelmi, drogmegelőző, fiatalkori magatartászavarokról szóló konferenciákat, szakmai programokat. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megismeri és alkalmazza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényt, illetve követi és 33

34 betartja az újabb szabályozásokat. Nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat, adataikat bizalmasan kezeli. A veszélyeztetett gyerekek ügyeiben a lehető leghamarabb intézkedik, ha szükséges, szakemberek bevonásával. Tájékoztatási kötelezettség, kapcsolattartás Személyes kapcsolattartás rendszert alakít ki a tanulókkal és szüleikkel vagy gondviselőikkel, valamint a kollégiumi nevelőtanárokkal. Az iskolában közzétett és a szülőkkel is ismertetett időben és helyen a tanulók és a szülők rendelkezésére áll, ha mód van rá szakintézetet, szakembert, segélyezési formát javasol. Együttműködik az osztályfőnökökkel, segíti a prevenciós munkájukat, tájékoztatja őket a pályázati és továbbképzési lehetőségekről, szakirodalmat javasol. Szükség esetén családlátogatásra megy, esetleg az osztályfőnökkel közösen. Közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények, drogambulanciák, lelki segély szolgálatok címlistáját, telefonszámait, és kapcsolatot tart az adott intézményekkel. Együttműködik a kerületi gyermekjóléti szolgálatokkal, gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat szükség szerint a gyermek érdekében esetmegbeszélést tart, melynek állandó meghívottja az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- illetve tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Véleményezi az önkormányzati segélyek, étkezéstérítési hozzájárulások folyósítását. Egészségnevelés, prevenció A tantestület tanárai, a tanulók és a szülők számára ismeretterjesztő előadásokat, összejöveteleket, egészségmegőrző és drogprevenciós programokat szervez. Esetenként eljár kollégiumi elhelyezési ügyekben. Évfolyamonként más-más egészségvédelmi területeket érintő programok kidolgozását segíti, végrehajtását figyelemmel kíséri. (Egészséges életmód, egészségügyi szokások, serdülőkori problémák, szexuális felvilágosítás és a szexuális viselkedés kultúrája, drog-prevenció, stb.) Törekszik arra, hogy felismerje a drogot fogyasztó fiatalokat. Ha tudomására jut, hogy a diák alkalmi vagy rendszeres drogfogyasztó, megpróbál bizalmi viszonyt kialakítani 34

35 vele, igyekszik feltárni a drogfogyasztáshoz vezető okokat és szól a várható következményekről, amelyekkel a droghasználat folytatása esetén szembesülhet a tanuló. Támogatja a káros szenvedélyekkel élő tanítványok gondolkodásmódjának, életvezetésének átalakulását, drogambulanciák, illetve kórházi elvonókúrák felé irányítja a rászorulókat. Együttműködik a kortárs-segítő diákokkal és támogatja tevékenységüket. Tanévenként helyzetértékelő beszámolót készít. II/7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskolai tapasztalataink is alátámasztják a hazai és nemzetközi mérések adatait, amelyek szerint évről évre nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik különféle tanulási problémákkal küzdenek. Ezért a tanulási zavarok jelenségköre egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Nálunk főként a speciális élsportolói osztályaikban, de a drámatagozaton is az átlagosnál nagyobb számban küszködnek vele. A sportosztályban tanuló diákok többségének nem kielégítő a tanulmányi eredménye, s a lemorzsolódás aránya is náluk a legnagyobb. A tanulási kudarcok iskolánkon kívülálló okai között legfontosabb, hogy a tantervi követelmények szerint a gyerekeknek rengeteg olyan zömében lexikális adatot, információt kell megtanulniuk, amelyet későbbi életük során gyakorlatilag nem tudnak hasznosítani. Mindez fokozott mértékben hozza hátrányos helyzetbe a sokat foglalkoztatott drámatagozatos, illetve a sportoló fiatalokat, akik az iskola és a színház, tévé, illetve a sportegyesület kettős szorításából többnyire a tanulmányok rovására találnak könnyítést. A tananyag feldolgozásában való sikeres előrehaladás az ismeretek folytonos egymásra épülését feltételezi. Egy bizonyos szinten túl a hiányzások törvényszerűen fehér foltot eredményeznek a tanuló tudásában, amelyek növekedése idővel folyamatos tanulási kudarcokhoz vezet. Külön szót érdemel a képességeik alatt teljesítő tehetséges tanulók esete, annál is inkább, mert ez a tehetséges tanulóknak körülbelül a felét teszi ki. A megfigyelések szerint, a fiúknál gyakoribb a képességek alatt nyújtott teljesítmény, mint a lányoknál. A tanulási zavar az iskolai követelményeknek való meg nem felelés, azaz kudarcélmény. A kudarc általában megnehezíti a munkát, így lelkileg szubjektíve terhesebb, mint amilyen az objektíve lenne. A bizonytalan, gyenge tanulót, ha nem tud úrrá lenni a nehézségeken, a sikertelenség elbátortalanítja, általános és sorszerűnek vélt tehetetlenség-érzés vesz erőt rajta. Természetesen a kudarc összefügg a tanuló 35

36 erejéhez mért, vagy erejének nem megfelelő elvárásokkal. Éppen ezért helyes, ha a kudarc elkerülésének érdekében az oktató munkában időről időre megvizsgáljuk a munka különböző szakaszain elért eredményeket. Ez megkönnyíti az egészséges önellenőrzést. A munka eredményének ismerete tehát ösztönzi a tanulókat, növeli munkakedvüket és aktivitásukat. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók viselkedési tünetei A tanulási nehézségeket nagyon gyakran kísérik jellegzetes viselkedési tünetek. Azonban nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg tanulási nehézség (lehet az ok például otthoni stressz is). Éppen ezért mindig az adott eset elemzése döntheti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási nehézségekkel küszködő diákok leggyakoribb viselkedési tünetei a szakirodalom szerint: Hiperaktivitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei; jobb-bal tévesztése; betűk felcserélése, mozgáskoordináció zavarai, a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarai, a logikus gondolkodás problémái, a spontán kíváncsiság hiánya. Iskolai tapasztalataink szerint a tanórákat állandó frusztrációként megélő gyerekben nem sikerorientált, hanem kudarckerülő attitűd alakul ki az iskolával szemben. A kudarcok elkerülésének igénye gyakran az iskola elkerülésében ölt testet. Ezek a tanulók minden létező eszközt felhasználnak a távolmaradásra, ami egyfelől tudásukban újabb és újabb fehér foltokat eredményez, másfelől megrontja a tanár és a diák közötti viszonyt. Mindezek együttesen előbb vagy utóbb elvezetnek az iskola elhagyásához. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók viselkedési tünetei mellett fontos vizsgálni az okokat is, amelyek iskolánkban négy csoportba sorolhatók: Fiziológiai okok (pl. genetikai meghatározók, alultápláltság stb.) Pszichológiai tényezők (pl. emocionális problémák, önértékelési nehézségek) Környezeti tényezők (pl. nem megfelelő családi háttér) Élsportolói terhelés A pszichológiai és a környezeti tényezők kezelésében különösen megnő a tanár 36

37 szerepe. Sokat tehet a javítás érdekében, de helytelen lenne egyedül tőle várni a megoldást, hiszen alapvető feladata a nevelés oktatás. Ennek színvonalas ellátása veszélybe kerül, ha olyan többletfeladatokkal terheljük, amelynek ellátása valójában szakembert kíván. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fenti problémákkal küzdő gyermekek száma ijesztően megnőtt napjainkban. Gimnáziumunk a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat teljes állású (pedagógus végzettséggel is rendelkező) pszichológussal látja el. A segítségnyújtás módjai: A diszlexia, diszgráfia időbeni felismerése. Együttműködés a szülőkkel. A megfelelő kollégium kiválasztása (amennyiben szükséges). Az ideális nevelői légkör megteremtése. Felismerve a jutalmazás, dicséret alkalmazásának jelentőségét, gyakrabban kell alkalmazni azokat. A jutalmazás általánosan alkalmazott fajtái: szóbeli buzdítás; egyéni elismerés; dicséret a tanulóközösség előtt; megbízás komoly, megtisztelő feladatokkal. A jutalom tartalma utal a tanár megelégedettségére, ami a gyermekben sikerélményt hoz létre. A jutalom örömet, elégedettséget, a jó cselekvés és a siker tudatát váltja ki, vagyis egy sor olyan jellegű érzelmet, amely az aktivitást fokozza és összességében, mint sikerélmény tudatosul. (Kerülendő azonban a túl könnyen szerzett siker érzete, ezért helyes időzítése igen fontos!) A ráismerés öröme és ezen keresztül apró sikerélmények átélése. Fontos, hogy a diák megalázása semmilyen körülmények között ne szerepeljen a tanár eszköztárában. A bűntudat érzésének felébresztése is csak indokoltan alkalmazható, hiszen a bűntudat szorongással és félelemmel jár, és ez támadó viselkedési formákat, ideges tüneteket hozhat létre. A kollégák egymás munkája iránti érdeklődés és tájékozódás megkönnyítheti a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek problémáinak megoldását. Az oki háttér sokféleségének következtében a kezelés módszerei is többfélék. A beavatkozások megtervezésénél az alábbiakat célszerű figyelembe venni: Az intézkedések annál hatékonyabbak, minél fiatalabb életkorban sikerül beavatkozni az alulteljesítés folyamatába, mivel a legkritikusabb idő e tekintetben a korai iskoláskor. A beavatkozások csakis hosszú távon érik el a kívánt hatást. A beavatkozás több tényezőre terjedjen ki, a család és az iskola egyaránt kísérje figyelemmel a tanuló teljesítményét, viselkedését és szükség esetén szoros 37

38 együttműködésben segítsék a fellépő problémák megoldását. A drámai tagozatos és sportosztályos diákok tanulási kudarca a sokat hiányzó tanulók felzárkóztatásával kezelhető. A sportosztályosok korrepetálása rendszeres kell legyen. Az élsportolói osztályok tanulóinak tanulási kudarcai csökkenthetők: A tanulási technikák fejlesztésével, motiváció erősítésével, kevesebb, nem hasznosítható lexikális adat számonkérésével rendszeres felzárkóztató korrepetálással (főként az érettségi tantárgyakból) az egyesületekkel, edzőkkel való folyamatos koordinációval a tanulmányi és sport kötelezettségek folyamatos összehangolása érdekében A tanulási zavarokkal, iskolai kudarcokkal küzdő gyerekek segítségre szorulnak, minden pedagógusnak kötelessége, hogy segítsen nekik, minden tőle telhetőt megtegyen értük, vállalva az ezzel járó nehézségeket. Ám ha ezeknek a tanulóknak a száma olyan mértékben nő, mint napjainkban tapasztalható, már társadalmi veszélyességéről is szólni kell. A tanulási zavar ugyanis a legkoraibb időszakban alakul ki, de tünetei a felnőttkorban is fellelhetők, gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A segítségnyújtás elmaradása esetén deviáns, antiszociális fejlődési iránnyal is számolni kell, célunk ennek megelőzése. 38

39 II/8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Helyzetelemzés Gimnáziumunkban évről-évre nő az anyagilag veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók száma. A családok egyre nagyobb hányada küzd komoly megélhetési gondokkal (szülők munkahelyének megszűnése, munkanélküliség, betegség, leszázalékolás, fél- vagy teljes árvaság stb.). A tanulóknak és szüleiknek növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel kell szembenézniük, a kulturális különbségek okozta hátrányok is jelentősek. A növekvő követelmények és a diákok eltérő képességei miatt sok tanuló délutáni különórákra jár (elsősorban nyelv- és matematika órákra). Az anyagilag veszélyeztetett gyerekek hátránya, rosszabb esetben leszakadása már akkor jelentkezhet, amikor a jobb körülmények közt élő társaikkal szemben szüleik nem tudják a különórákat, külön tanárokat megfizetni. Később ők azok, akik nem vehetnek részt az egyetemek, főiskolák által meghirdetett felvételi előkészítő tanfolyamokon és a nyelviskolák nyelvvizsga előkészítő tanfolyamain. Esetenként még a nyelvvizsga-díj kifizetése is gondot okozhat. (miközben a sikeres nyelvvizsgát az egyetemek, főiskolák beszámítják a felvételi pontokba). Természetesen a legjobb megoldást az jelenti, ha gimnáziumunk tanárai korrepetálják ezeket a diákokat, de az önkormányzat által megszabott órakeretek, fakultációs és érettségi-, felvételi előkészítő csoportlétszámok ezt nem teszik minden esetben lehetővé. A cigánytanulók felzárkóztató korrepetálását a költségvetés által biztosított etnikai normatíva fedezi. A szociális hátrányok enyhítése sokrétű, összetett feladat, nevelési tervünk más fejezeteit, többek között a felzárkóztató és tehetséggondozó, a gyermek és ifjúságvédelmi programunkat is érinti. Előfeltétele a szociális hátrányokkal küszködő fiatalok számba vétele, a konkrét körülmények, tényezők feltérképezése. 39

40 Segélyezési formák A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök a szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon felvilágosítást nyújtanak a szociális juttatások lehetőségeiről. A Vörösmarty Alapítvány a benyújtott kérelmek alapján szociális támogatást, étkezéstérítési hozzájárulást nyújt a rászorultságot mérlegelve. Az Alapítvány kuratóriuma félévenként többször is összeül és elbírálja a beérkező kérvényeket. Támogatást lehet kérni tanulmányi kirándulásokhoz, osztálytáborokhoz, különböző tanfolyamokhoz, tanszerek, szakkönyvek vásárlásához, nyelvvizsgához stb. Az anyagilag rászoruló tanulók az állandó lakóhelyük szerinti önkormányzatoktól rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, valamint étkezéstérítési díjkedvezményt igényelhetnek. Az önkormányzatok azonban nagyon alacsony egy főre jutó jövedelemhez kötik a támogathatóság megítélését, így e segély hatékonysága csekély. Pályázatok, ösztöndíjak Iskolai ösztöndíjak A Vörösmarty Alapítvány ösztöndíjai A Vörösmarty Alapítvány az tanév óta évente tanulmányi és szociális ösztöndíjban részesít két-két tanulót. Célja gimnáziumunk legjobb, illetve hátrányos helyzetű jó tanulóinak anyagi támogatása, ezzel együtt erkölcsi elismerése. Az ösztöndíjak elnyerésének feltételei: Tanulmányi ösztöndíj Legalább egy tárgyból kiemelkedő eredmény (OKTV, házi verseny, szaktanári javaslat), kitűnő tanulmányi eredmény vagy legfeljebb három tárgyból jelesnél rosszabb érdemjegy. Szociális ösztöndíj Legalább egy tárgyból kiemelkedő eredmény (OKTV, házi verseny, szaktanári javaslat), hátrányos szociális helyzet, közepesnél nem rosszabb félévi és év végi érdemjegy minden tárgyból. A pályázatokhoz csatolni kell a család összjövedelmét igazoló kimutatásokat, a tanulmányi ösztöndíj pályázat esetében a gimnáziumi év végi bizonyítványok másolatát és az egyéb eredményeket dokumentáló iratokat is. 40

41 A diákönkormányzat ösztöndíja diákönkormányzata a 2000/2001-es tanévben ösztöndíjat alapított, melyet kiemelkedő tanulmányi, illetve közösségi munkáért a Vörösmarty Alapítvány ösztöndíjaival azonos időben ad át az iskola diákságának véleménye alapján. A Józsefvárosi Önkormányzat diákösztöndíjai A Józsefvárosi Diákösztöndíjjal az önkormányzat segítséget kíván nyújtani azoknak a VIII. kerületi diákoknak, akik tehetségesek, de szociális helyzetük veszélybe sodorhatja tanulmányaik folytatását, eredményes befejezését. Az ösztöndíj elnyeréséhez a bizonyítvány adja az elbírálási alapot, az összeg a tanulmányi átlagtól is függ. A Józsefvárosi Roma Középiskolás Ösztöndíj célja, hogy a roma gyermekek elvégezzék a középiskolát és lehetőség szerint a képességeiknek megfelelő legmagasabb szinten teljesítsenek. Országos vagy fővárosi alapítványi ösztöndíjak Más kerületek és a vidéki önkormányzatok által kiírt helyi pályázatokról a tanulóknak vagy szüleiknek, gondviselőiknek kell érdeklődniük. Ezen ösztöndíjak felhívásai és feltételei a Pályázati Figyelőben jelennek meg. Az ismertebb országos vagy fővárosi lehetőségek (a teljesség igénye nélkül): Esélyt a Tanulásra Közalapítvány, mely támogatást nyújt azoknak a nehéz anyagi körülmények között élő, felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytatni kívánó diákoknak, akik támogatás nélkül nem, vagy csak nehezen lennének képesek a tanulmányaik megkezdésére. A megítélt támogatást a kuratórium a sikeres felvételi vizsga után, a tanulmányok megkezdését követően biztosítja. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (Czinka Panna Ösztöndíja), ( osztályos cigány származású tanulók számára kiírt pályázat) A szociális hátrányokat enyhítő egyéb tevékenységi formák Évkezdéskor a legelső feladat a tankönyvtámogatás elveinek és mértékének meghatározása. A rászoruló tanulók számára iskolánk tartós tankönyveket biztosít. A gimnázium könyvtárában megtalálhatók a tanulást, órákra való felkészülést segítő lexikonok, szótárak, segédkönyvek, a számítógépeket, internetet minden diák használhatja. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyam osztályfőnökeinek feladata a pályaorientációs tevékenység. Munkájukat a Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó szakemberei is segítik. A pszichológiai vizsgálatra épülő pályaválasztási 41

42 tanácsadás több alkalommal is megjelenést igényel. Ha a tanuló családi helyzete végképp rendezetlenné válik, kollégiumi elhelyezéssel próbálkozunk. Egyes kollégiumok a budapesti tanulókat is befogadják és van, ahol rendszeres korrepetálást is tartanak. Az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős folyamatosan kapcsolatot tartanak a kollégiumi nevelőtanárokkal. A 6-16 éves kiskorú átmeneti gyermekotthonba mehet, ha a család egy időre válságos helyzetbe kerül. (A VIII. kerületben az Alföldi utcában működik az Átmeneti Otthon.) A gyerekekkel és családjukkal itt szociális munkások, pedagógusok, orvosok és pszichológusok foglalkoznak, étkezést, takarítást, mosást biztosítanak, programokat szerveznek. Azokat a lányokat és fiúkat várják ide, akiket szüleik ideiglenesen nem tudnak ellátni, vagy akik konfliktusba kerültek valamelyik családtagjukkal és egy rövid időre el akarják hagyni otthonukat, vagy akik utcán, barátoknál, alkalmi ismerősöknél alszanak, de reménykednek abban, hogy visszakerülhetnek családjukba. II/9. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök A minimális felszerelés és eszközkészlettel rendelkezünk, amelyet jogszabály ír elő. Az eszközöket folyamatosan karban tartjuk, a készleteket lehetőség szerint bővítjük, a szükséges selejtezések után új eszközöket szerzünk be. II/10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése A tanulók iskolai eredményessége szorosan összefügg a család, valamint a többi nevelésben részt vevő szervezet együttműködésének tartalmával, hatékonyságával. A ban a párbeszéd hagyomány, a szervezet intézményesült része. A szülőkkel és tanulókkal való együttműködési formák a továbbtanulási tájékoztató könyvekben korrekt adatok közlése az iskoláról az érdeklődő szülők és diákok számára nyílt nap szervezése 42

43 szülők számára tájékoztató értekezlet a szülők folyamatos tájékoztatása telefonon és a helyszínen a felvételi menetéről az eredmények gyors közzététele az interneten, az iskolai hirdetőn a felvett diákok szülői számára iskolai szintű, majd osztály szülői értekezlet osztályszülői értekezlet évente legalább kétszer tanári fogadóóra évente kétszer személyes beszélgetések szülőkkel vagy hatszemközt (szülő diák tanár) prevenciós, illetve problémafeltáró céllal a családi háttér-funkció erősítésére, ill. alakítására nyitott napok a szülők számára az iskolai szülői szervezet választmányának értekezlete az iskolavezetéssel az iskolaszék fogadóórája szülők számára szülők klubja a fegyelmező és fegyelmi intézkedések folyamatába a szülők bevonása gólyabáli, szalagavató-báli ügyelet osztályrendezvények, osztály-szintű kezdeményezések (piknik, Mikulás-ünnep, Anyák-napja, közös kirándulás) a szülők bevonása a személyiségformálás intézményes formáiba: ismeretterjesztő előadások, fórumok (pl. jogi, orvosi, közgazdasági) stb. társadalmi (önkéntes) munkák, festés, mázolás, takarítás A továbbfejlesztés lehetőségei A minőségirányítási programunk szerint helyzetelemzés, a szülői elégedettség vizsgálata a további együttműködési igény feltárására. A minőségirányítási programban szereplő kérdőív elhelyezése az iskola honlapján. Együttműködés a szülők csoportjaival a gyermek és ifjúságvédelem területén, a szenvedélybetegségek veszélyeinek, tüneteinek tudatosítása, közös stratégia kialakítása érdekében. Kapcsolat az egyesületekkel, edzőkkel Az iskolavezetés és az egyesületi edzők párbeszéde az egyes sportolók tanulmányainak specialitásairól (órakedvezmények, külföldi utak, edzőtáborok egyedi haladási ütem stb.) Az osztályfőnökök személyes beszélgetései az edzőkkel az egyes sportoló tanulók tanulási problémáiról Nyitott napok, melyet az edzők is látogathatnak 43

44 A továbbfejlesztés lehetőségei Értekezlet az edzők számára évente egyszer Helyzetelemzés az edzők, szülők, sportolók bevonásával az élsportolói osztályokkal kapcsolatos elégedettségről Osztályfőnökök edzéslátogatása, versenylátogatása Filmek, képek vetítése, melyben az adott tehetséges sportoló tevékenységét az edző, szülő, osztályfőnök az iskola számára bemutatja Kapcsolat a kollégiumokkal A drámai és sportosztály tanulói között sok vidéki diák van. Elhelyezésük, a kollégiumi közérzet figyelemmel kísérése az iskola és a szülők közös felelőssége. A kapcsolattartás formái Az iskolavezetés kapcsolatot keres, kapcsolatot tart a bejövő diákok kollégiumával. Az iskolavezetés és az osztályfőnök, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a diákok és a kollégium kapcsolatát, a Vörösmarty Gimnázium programjának és a kollégiumi elvárásoknak összhangját. Az iskolai házirend, éves program, programváltozás esetén, mint partnerét, értesíti a kollégiumot. Elégedettségvizsgálatot végez szóban vagy írásban a kollégista diákok és szüleik körében, valamint a kollégiumi nevelők körében. Általános elvek II/11 A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában nevelésében az alábbiakat vesszük figyelembe: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a fenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait és - az általunk nevelt tanulók sajátosságait. 44

45 Céljaink Célunk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóink esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Azaz, hogy: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározzuk: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. 1. A sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, rehabilitációs célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé A rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, 45

46 pályaválasztás, életvitel. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. (speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek) A ban megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; d) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; e) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az integrált nevelésben, oktatásban igénybe vesszük az iskolapszichológus munkáját, az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. 46

47 II/12 Kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák az alábbiak szerint épülnek be a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési feladatai közé. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete, ezért fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom feladata, de a halott és olvasott szöveg értése és a szövegalkotás fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban, olyan képességeket is igényel, mint más kultúrák megértése, ezért az élő idegen nyelvek legfontosabb fejlesztési területei a hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására, ezért elsősorban a matematika fejlesztési területéhez kapcsolódik, de egyes részterületek, például grafikonok, táblázatok alkalmazása a földünk és környezetünk, illetve az informatika tantárgy keretében is fejlesztésre kerül. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint a kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. E kompetencia fejlesztése a biológia, kémia, fizika és földrajz feladata és magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 47

48 A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Elsősorban az informatika tantárgy fejlesztési feladata az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül, de ügyes feladatmegfogalmazással valamennyi tantárgy hozzájárulhat ennek a területnek a fejlesztéséhez. A hatékony tanulás kompetenciája valamennyi műveltségi területen fejleszthető, elsősorban a kitartó, jól szervezett, hatékony tanulásra ösztönzéssel, a teljesítmény objektív értékelésével, a tanuló motiválásával. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését egyrészt az osztályfőnöki óráknak a harmonikus életvitel, a közösségi beilleszkedés, a közjó iránti elkötelezettségre nevelő tevékenysége eredményezi, ugyanakkor az etika, az állampolgári és társadalmi ismeretek fejlesztik az egyén hatékonyságát a társadalmi és szakmai életben való részvételben A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást fejlesztik az iskolai életbe épített diáknapok szervezése, lebonyolítása, végső értékelése. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését, ezt fejleszti az irodalom, az ének-zene, a tánc, a dráma, a rajz és vizuális művészetek és a mozgókép és médiaismeret tananyaga. A fenti kulcskompetenciák fejlesztése megjelenik az egyes tantárgyi tantervekbe beépítve. A új típusú osztályaiban külön hangsúlyt fektetünk ezen kompetenciák fejlesztésére plusz órák, csoportbontások és speciális képzettségű szakemberek bevonásával. II/13. Az iskola egészségnevelési programja (1. számú melléklet) 48

49 II/14. Az iskola környezeti nevelési programja (2. számú melléklet) II/15. Az iskola oktatási kínálata Az iskola oktatási kínálata: négy évfolyamos képzés, nyelvi előkészítő évfolyam, valamint emelt szintű érettségire felkészítés. Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő, helyi tanterv alapján; normál oktatás; élsportolói osztály Az élsportolói osztályba a sportegyesületek igazolt versenyzői nyernek felvételt. A maximális tanulólétszám osztályonként 35 fő. Az élsportolói osztály az iskolai és sport elfoglaltságot egyeztető módszerekkel, felzárkóztató egyéni foglalkozásokkal segíti a diákokat az egyidejű sikeres sport és tanulmányi fejlődésben. Az élsportolói kötelezettségekkel járó úgynevezett zöldszámos hiányzásokat a házirend szabályozza. Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő helyi tanterv alapján; emelt óraszámú oktatás dráma tantárgyból; drámatagozat A képzésre különleges kreativitású, irodalom- és színházszerető fiúk és lányok nyernek felvételt. A maximális tanulólétszám osztályonként 35 fő. A drámatagozat sajátos tárgyai: dráma és színházelmélet, valamint kreatív színházi gyakorlat. A tagozat a tanulók esztétikai fogékonyságát, általános kreativitását, kommunikációs képességét fejleszti drámapedagógiai módszerek és a színházművészet eszköztárának felhasználásával. Az esetleges film, színházi vagy televíziós szereplések esetén engedélyezett úgynevezett zöldszámos hiányzásokat a házirend szabályozza. Természettudományi osztály Öt évfolyamos képzés, kerettantervre épülő helyi tanterv alapján; 9. évfolyam nyelvi előkészítő, melynek során a képzéshez illeszkedő környezettan tantárgy keretében történik a képességfejlesztés évfolyamon emelt óraszámú oktatás a kémia, biológia, földrajz tantárgyakból. A maximális létszám: 35 fő. A természetet szerető, természettudományok iránt érdeklődő tanulók jelentkezését várjuk. Terepgyakorlatok keretében igyekszünk tanulóinkkal megismertetni a 49

50 természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű és komplex természetvizsgálatokat. Vizuális kommunikáció profilú osztály Öt évfolyamos képzés, kerettantervre épülő helyi tanterv alapján; 9. évfolyam olasz spanyol nyelvi előkészítő évfolyammal. A es tanévben induló vizuális kommunikáció tagozat célja, hogy a tanulók önállóan tudják értelmezni a mozgóképeket (film, televízió, video, komputerjáték, web), értsék a média társadalmi szerepét (politikai, gazdasági összefüggéseit), ismerjék a televíziós műsorok és mozifilmek készítésének folyamatát és eszközeit, illetve legyenek képesek mozgóképi alkotások megtervezésére és létrehozására. A képzés sajátossága, hogy alapos elméleti és gyakorlati tudás megszerzését teszi lehetővé ezen a napjainkban rendkívül fontos területen. A évfolyamon két fakultációs csoport közül választhatnak a diákok: az egyik csoport a gyakorlati filmkészítés fázisait ismerheti meg behatóbban, a másik fakultációs csoport pedig a mozgóképkultúra bölcsész részével foglalkozik (kritikaírás, recenzió, esszé stb.). Emelt szintű érettségire felkészítés Emeltszintű csoportot indítunk a jelentkezők létszámától függetlenül magyar nyelv és irodalomból történelemből matematikából angol nyelvből biológiából drámából Ha a jelentkezők száma eléri a 12 főt: kémiából Középszintű érettségi előkészítőt tartunk: földrajz, fizika, informatika, 2. idegen nyelv, filozófia, média-ismeretek, ének-zene, művészettörténet, stb A jelentkezés feltételei: történelem és angol: 10. félévi jó illetve jeles + a szakaszvizsgán elért jó illetve jeles matematika, magyar, biológia, dráma, kémia: 10. félévi jó illetve jeles (biológiából az év végi is) A jelentkezéshez nem kell szaktanári javaslat, az adott osztályzat a belépés feltétele és szaktanári javaslatra sem lehet 4-nél rosszabb tanulót a csoportba felvenni Középszintű érettségi előkészítőre bárki, osztályzattól függetlenül jelentkezhet, azon a részvétel nem kötelező, a hiányzás nem vezetett, a 50

51 diák a bizonyítványába osztályzatot nem kap, de a szaktanár folyamatosan értékel(het), nem megfelelő munka esetén eltanácsolhat a csoport látogatásától Az emeltszintű csoportok maximális létszáma 16 fő. Az ezen létszámot meghaladó jelentkezés esetén a jelentkezőket az alábbiak alapján rangsoroljuk: 50% a szakaszvizsga %-os eredményének a fele + 50% a 10. félévi eredmény tízszerese (történelem és nyelv) 50-50% a 9. év végi jegy illetve a 10. félévi jegy tízszerese A sorrendben való torlódás esetén az egyéb érettségi tárgyakban elért eredményeket is figyelembe vesszük. A 16 fő feletti tanulókból egyéni foglalkozásként indulhat csoport. A 12. évfolyamon a folytatás feltétele a legalább közepes osztályzat elérése 11. év végén. (A magatartási problémákkal hátráltató, nem megfelelően dolgozó diákot el lehet küldeni a csoportból) A csoportból távozni október 10-éig lehet, utána a részvétel kötelező. A 12. évfolyamos csoportba való belépés feltételei: - szabad hely a csoportban - osztályozó vizsga letétele a 11. évfolyam emelt anyagából 51

52 A helyi tantervek 52

53 III/1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Felvétel A közoktatási törvény által előírt életkori, alap-iskolázottsági, egészségi feltételek mellett a ba felvételi vizsga alapján lehet a 9. évfolyam általános, nyelvi előkészítő, élsportolói és drámatagozatos osztályába lépni. Élsportolói osztályba a 9. évfolyamra a sportegyesületek igazolt versenyzői jelentkezhetnek a gimnáziumban igényelhető, az egyesület és a szakszövetség által igazolt, az adott tanévre vonatkozó határidőig egyénileg benyújtott Sportlapon és az általános iskola révén beküldött Jelentkezési lapon. A felvételi eljárásban csak mindkét lappal lehet részt venni. A jelentkezőktől a központi, a felvételi eljárást megelőző matematika és magyar írásbeli felvételi dolgozat eredményét kérjük. Az írásbeli iskolánkban is megírható. A jelentkezőknek részt kell venniük egy bemutatkozó beszélgetésen is, amelyre azonban legfeljebb a felvehető létszám kétszeresét hívjuk be. A felvételi rangsor a központi írásbeli eredményén, a sportteljesítményeken, az általános iskolai tanulmányi eredményen és a bemutatkozó beszélgetés benyomásain alapul. A drámatagozatos osztályba a 9. évfolyamra kreatív, irodalom- és színházszerető nyolcadikosok jelentkezhetnek. A jelentkezőktől a központi, a felvételi eljárást megelőző matematika és magyar írásbeli felvételi dolgozat eredményét kérjük. Az általános iskolából hozott pontok és a felvételi eredmények alapján a felvehető létszám 2,5-szeresét hívjuk be a kreatív gyakorlati felvételire (beszéd, ének, mozgás, kreatív játék). A nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezőktől a központi, a felvételi eljárást megelőző matematika és magyar írásbeli felvételi dolgozat eredményét kérjük. Az írásbeli iskolánkban is megírható. A jelentkezőknek részt kell venniük egy bemutatkozó beszélgetésen is, amelyre azonban legfeljebb a felvehető létszám kétszeresét hívjuk be. A felvételi rangsor a központi írásbeli eredményén, az általános iskolai tanulmányi eredményen és a bemutatkozó beszélgetés benyomásain alapul. A további évfolyamokra (a képzés közben) az iskolába az igazgató döntésével, egyedi elbírálás szerint lehet bekerülni, ha az osztálylétszám megengedi: eltérő tantárgyi struktúra esetén az átvétel feltétele különbözeti vizsgán való megfelelés (a vizsgatárgyak száma nem lehet kettőnél több); 53

54 A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az adott tanév tantárgyi követelményeinek való legalább elégséges szintű megfelelés, a tánc és dráma, a mozgókép és médiaismeret tantárgyak esetében legalább megfelelt minősítés. A tantárgyi osztályzatot az éves munka alapján, a tantárgyi érdemjegyek figyelembe vételével, illetve eredményes osztályozó vizsga alapján kapja a tanuló. A 10. év végén a tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés mellett a helyi szakaszvizsga követelményeinek teljesítése is kötelező feltétel a 11. évfolyamba lépéshez. A magasabb évfolyamra lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie: ha az iskola igazgatója mentesítette a tanórai foglalkozások alól, és nem osztályozható ha magántanuló, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma meghaladta a 250 órát, és engedélyt kapott. A speciális (drámatagozatos) képzés résztárgyainak felvétele, leadása: A évfolyam tanórán kívüli tevékenységként választható tárgyairól (melyek csak együtt vehetők fel) a beiratkozáskor, a évfolyam választható tárgyairól a 10. és a 11. évfolyam végén írásban nyilatkozik a tanuló és a gondviselő. A választható tantárgyak a nyilatkozat után kötelezőek. A évfolyamon a kreatív ének-zene, illetve a kreatív mozgás és tánc gyakorlati foglalkozásai közül emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezés esetén egyet kell választania a tanulónak. A drámai és színházi ismeretekből tett sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló nem folytathatja a tanulmányait drámatagozatos osztályban. A speciális képzésből évismétlés nélkül kimarad, ha a dráma és színjátszás gyakorlati tárgyaiból a tanuló nem felelt meg minősítést kap. Ha a tanuló a speciális képzésben való részvétel mellett a többi tárgy követelményeinek csak részben felel meg, akkor a szaktanárok, az osztályfőnök, a tanuló és szülei közös döntése lehet a képzésből való kimaradás. 54

55 Az évfolyamismétlés feltételei Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladta a 250 órát, és a nevelőtestület nem engedélyezi az osztályozó vizsgák letételét. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az igazgató az évfolyam sikeres befejezése esetén is engedélyezheti az évfolyam megismétlését. III/2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái III/2.1 A tanulói értékelés formái A tanulók teljesítményének mérése, értékelése és regisztrálása a nevelő-oktató munka fontos része, a pedagógus törvényben rögzített joga és kötelessége. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. Az értékelés alapelve a fejlesztő támogatás. Az értékelés alapján nyert információk a diák, a tanár és a szülő tájékoztatására szolgálnak. E terület értékelésének pedagógiai funkciója a diákok felelősségtudatának és motivációjának erősítése, a tehetségek kibontakozásának segítése, valamint a tanár számára az értékelésből leszűrhető tapasztalatoknak a pedagógiai folyamatban való hasznosítása. A tanulói teljesítmények mérése, értékelése a különböző időpontokban és periódusokban, más-más jellemzők alapján történik. A követelmények nyilvánosak, a diákok és szülők számára írásban hozzáférhetőek. Az értékelés, minősítés alapformái A minősítés körébe tartozó fogalmak (féléves, éves szakaszt illetően) Érdemjegy a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Osztályzat félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. A minősítés mértékegységei A hagyományos öt-, illetve négyfokozatú skála alapján az érdemjegyekre, és az 55

56 osztályzatokra vonatkozóan: A tantárgyak esetében A magatartás minősítésénél: jeles (5) példás jó (4) jó közepes (3) változó elégséges (2) rossz elégtelen (1) A szorgalom minősítésénél: példás jó változó hanyag Szöveges értékelést a tánc és dráma modulra, a kreatív színházi gyakorlatra, a kreatív ének-zenére, a kreatív mozgás és táncra, a beszédtechnikára, a nyelvi előkészítő osztályban az állampolgári és jogi ismeretekre, valamint a képességfejlesztésre vonatkozóan alkalmazunk. Az érdemjegyek/osztályzatok tartalma Az öt fokozatú értékskálán az alábbi tantárgyi osztályzatokat / érdemjegyeket kaphatja a tanuló: Jeles a tantárgyi programban megfogalmazott követelményeknek eleget tesz, rendelkezik a követelmények előírta készségekkel, képességekkel, tud és akar tanulni, Jó a tantárgyi követelményeket nem jelentős hiánnyal teljesíti, készségei és képességei időnként bizonytalanok, általában megbízhatóan teljesít, Közepes a tantárgyi követelményeknek gyakran hiányosan felel meg, tudása és érdeklődése egyenetlen, készségei és képességei bizonytalanok, ritkán teljesít megbízhatóan, Elégséges a tantárgyi követelményeknek hiányosan felel meg, tudása, érdeklődése gyenge, műveleteket nem mindig tud készség szinten végezni, képességei a tantárgyi programban való továbbhaladáshoz az alsó határt érik el, Elégtelen a tantárgyi programban meghatározott elégséges követelményszintnek nem felel meg, az elvárt készségei, képességei nem fejlődnek ki, nem képes vagy/és nem akar tanulni. Az osztályzatok megállapításánál az érdemjegyek közül a témazáró (nagy) dolgozatok súlya a meghatározó, valamint a tudásszintben megmutatkozó javuló tendencia. A három fokozatú értékskálán 56

57 Kiválóan megfelelt: aki a követelményeknek képességeinek megfelelően maximálisan eleget tett, aktívan vett részt a tantárgy foglalkozásain. Megfelelt: aki a követelményeknek hiányosan tett eleget, érdeklődése, aktivitása egyenetlen. Nem felelt meg: aki a követelményeknek nem tett eleget, képességei nem az elvárt módon fejlődtek, nem vagy alig vett részt a közös munkában. Az értékelés funkciói diagnosztizáló, azaz előzetes tudást felmérő, eredménye semmilyen körülmények között nem osztályozható formatív, azaz formáló segítő, érdemjegy adása mellett a javítás lehetőségeire való rámutatással szummatív, lezáró, összegző iskolai tanórai ellenőrzési, minősítési mód érdemjegy szerzéssel, vagy szöveges minősítéssel Az érdemjegyek megszerzésének módja: szóbeli és/vagy írásbeli felelet, témazáró (nagy) dolgozat, bármilyen, a tantárgy körébe tartozó, a tanár által megjelölt, önálló munka: kiselőadás, óra alatti munka, versenyeken való részvétel A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A szorgalmi idő utolsó hetében a végső osztályzatot lényegesen befolyásoló témazáró dolgozatot íratni nem lehet. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei az osztályzatok alakításában nagyobb szerepet játszanak, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől. Osztályzatok A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (naplóba és ellenőrzőbe) érdemjegyei alapján, vagy osztályozó vizsga (különbözeti, javító vizsga) eredménye alapján kell kialakítani a közoktatási törvényben leírtak szerint. Az érdemjegyek (minimális) száma és bejegyzésük az osztályozó naplóba: 57

58 Félévenként minimum három érdemjegyet kell adni, egyenletes elosztásban, ha a tanuló huzamosabb hiányzása ezt nem akadályozza. Kivétel a heti 1 órás tantárgy, ahol félévenként minimálisan 2 érdemjegy adása kötelező. Az érdemjegyeket a szaktanár legalább havonta köteles tintával átvezetni (bejegyezni) az osztályozó naplóba. Az osztályzatok bejegyzése az osztályozó naplóba félévkor és év végén piros tollal és számjeggyel (5-1), ill. a megfelelő minősítéssel, az ellenőrzőbe félévkor számjeggyel, ill. a megfelelő minősítéssel, a bizonyítványba (és a törzskönyvbe) az év végén jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen elnevezéssel ill. a megfelelő minősítéssel történik. A jeles mellé adott szaktanári dicséret eredményeként a bizonyítványba kitűnő minősítés kerül. Az osztályozhatóság A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai nem haladhatják meg az évi 250 órát. Az osztályozás az adott tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés alapján, ill. eredményes tantárgyi osztályozó vizsga alapján történik. Indokolt huzamos hiányzás esetén - amennyiben a tanuló nem tud legalább elégséges szinten bekapcsolódni a folyamatos munkába, felmérő dolgozat írására, illetőleg osztályozó vizsgára kötelezhető, legkésőbb a pótvizsga időszakára. A tanuló, ha az egyes tantárgyak éves óraszámának 30%-át meghaladóan mulasztott, a nevelőtestület döntése értelmében osztályozó vizsga letételével folytathatja a tanulmányait vagy évfolyamismétléssel. Értékelés az iskolai vizsgákon 1. Osztályozó vizsgán és a helyi szakaszvizsgán Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0-30 % % % % % 5 A jegy súlya a témazáró dolgozathoz hasonló. 58

59 2. Az érettségi vizsgán Az érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint. Értékelési formák Személyes, verbális értékelés jellege: korrigáló, segítő, tanácsadó alkalmazása: tanórán, közösen végzett tevékenység során, közgyűléseken, fórumokon, tanár-diák, ill. szülő helyzetfeltáró beszélgetéseiben, szülői értekezleteken, fogadóórákon Írásbeli szöveges értékelés: a tanulók írásbeli munkáihoz fűzött megjegyzések, kiegészítések (külön hangsúllyal az érettségi dolgozatoknál) Osztályozás: a tantárgyak részletes követelményeit a tanév elején írásban megkapják az osztályok, meghatározva a követelményminimumot az elégséges szintet a számonkérés formáit, a megszerzendő érdemjegyek számát, a félévi és az év végi minősítés szempontjait. Osztályértékelés: az osztályfőnök végzi félévkor és év végén, írásban az igazgatóhoz eljuttatva. Szempontjai: a tanulók szocio-kulturális hátterének jellemzése tanulmányi munka értékelése, közösségi tevékenység jellemzése, az osztály neveltségi szintje, nevelési célok és magvalósításuk, nevelési célok felülvizsgálata, korrekciója, javaslatok. A tanulói teljesítmény értékelésének egyéb módja, a tanulók jutalmazása Célja: A pedagógiai programban megfogalmazott, a pedagógiai és a tanulóközösség számára is nyilvánvaló értékek elismerése, a tanulói személyiség pozitív fejlődésének megerősítése, példaként állítása iskolai közösségünk elé Alapelvei A tanuló jutalomban részesül: a követelmények kiemelkedő teljesítéséért (tanulmányi, magatartás, szorgalom) az iskola jó hírének öregbítéséért (tanulmányi versenyek, kulturális és sport rendezvények, diákmozgalmi tevékenység) Formái Szóbeli: négyszemközti, kisebb közösség (pl. osztály előtt), nagyobb közösség (pl. 59

60 iskola, nevelőtestület előtt). Írásbeli: a bizonyítványba/ellenőrzőbe a szaktárgyi dicséret esetén jeles helyett kitűnő bejegyzéssel, ellenőrző útján, oklevéllel, iskolai hirdetőtáblán, iskolaújságban, kerületi újságban stb. Cím és tárgyjutalom: az ÉV TANULÓJA cím, Vörösmarty Emlékplakett, jutalomkönyv, vásárlási utalvány. A jutalmat adhatják: a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató, a nevelőtestület, a versenybizottság, diákönkormányzat, iskolai sportkör. III/2.2. A magatartás és szorgalom minősítése, és annak követelményei és formái A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését az osztályban tanító tanárok és a diákok véleménye alapján az osztályfőnök végzi. Folyamatos jelleggel az osztályfőnök és a szaktanárok osztályszintű és egyéni beszélgetések alkalmával. Négyfokozatú lezáró minősítő értékelés félévkor és a tanév végén. Az osztályzatot a diákok és a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök határozza meg. Pedagógiai cél a diákok önismeretének és felelősségtudatának erősítése. A magatartás minősítése példás jó változó rossz 60

61 A szorgalom minősítése példás jó változó hanyag A magatartás minősítésének kritériumai Példás a közösség formálásában aktívan részt vesz, és társait is erre ösztönzi példás viselkedésével, jó kezdeményezéseivel elősegíti a közösség fejlődését a házirendet betartja és társait is erre ösztönzi fegyelmezett megbízható, vállalt kötelezettségeit pontosan végzi, segítőkész tanulmányi kötelezettségének eleget tesz, képességeinek megfelelően tanul részt vesz az iskola közéleti munkájában, szívesen tevékenykedik sport és/vagy kulturális rendezvényeken, tanulmányi versenyeken nevelőivel, társaival, udvarias, tisztelettudó, toleráns Jó részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás a házirendet és az iskolai élet együttélési szabályait általában betartja tanulmányi munkáját képességeinek megfelelően végzi fegyelmezett, megbízható, általában pontos nevelőivel, társaival, szemben udvarias, tisztelettudó, általában toleráns Változó a közösség munkájában csak vonakodva vesz részt, nincs alakító szerepe viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik változtatni a házirendet megszegi nem segítőkész, társai viselkedésével szemben közömbös tanulmányi kötelezettségének képessége szerint nem tesz eleget fegyelme ingadozó, munkája pontatlan Rossz a közösség munkáját, fejlődését hátráltatja viselkedésével rossz példát mutat, hibáit nem látja be (vagy ha be is látja, nem változtat) a házirendet ismételt figyelmeztetések ellenére rendszeresen megszegi, közösségi munkát nem vállal, szándékosan árt a közösségnek nevelőivel, társaival, tiszteletlen, udvariatlan 61

62 fegyelmezetlen, durva a viselkedése és/vagy hangneme A szorgalom minősítésének kritériumai Példás képességének fejlesztésében a maximumot nyújtja igényes önállóan és megbízhatóan dolgozik, önellenőrzése rendszeres érdeklődése túlmegy az iskolai tananyagon, egyes tantárgyakból kiemelkedő a teljesítménye az iskola értékrendjét magáénak vallja Jó többnyire képességének megfelelően végzi tanulmányi munkáját figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elkészíti ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat érdeklődése az iskolai tananyag keretein belül marad az iskolai értékrendet befogadja Változó nem képességének megfelelően végzi a munkát munkája rendszertelen, pontatlan, gyakran figyelmetlen önállótlan, csak ismételt felszólításokra kezd munkához az iskola értékrendjének egy részét nem fogadja el Hanyag képessége alatt teljesít, nem törődik a kötelességeivel megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait nem végzi el érdektelenség jellemzi az iskola értékrendjének gyakran ellenáll III/2.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje röpdolgozat (kisebb résztémakör vagy egy-egy anyagrész elért eredmény mérése, továbbhaladáshoz szükséges szint mérése) témazáró dolgozat Száma: évente a heti óraszámnak megfelelő, de legkevesebb kettő, időarányosan megosztva és elosztva. 62

63 Ütemezése: egy nap csak két előre bejelentett témazáró (nagy) dolgozat íratható, A javítás módja: piros tollal kell a hibákat jelölni, valamint az érdemjegyet (minősítést) a dolgozatra rájegyezni, a tanár kézjegyével szignálja a dolgozatot. Az érdemjegy bejegyzése a naplóba: piros tollal történik. házi dolgozat (önálló ismeretszerzés, tananyag kieg.) évfolyam dolgozat (próbaérettségi: magyar nyelv és irodalom, matematika) helyi szakaszvizsga A dolgozatok kezelése, megőrzése: A dolgozatokat meg kell mutatni a tanulónak, s ha kívánja, a szülőnek. Ha a dolgozatok megőrzésére magasabb szintű előírás nincs, megőrzésük a következő tanév kezdetéig elégséges. A röpdolgozatot kivéve a tanulók az írásbeli számonkérés előtt legalább 1 héttel tájékoztatást kapnak és a dolgozatírás időpontját a szaktanár a dolgozati naptárba bejegyzi (biztosítva a tanulók túlterhelésének elkerülését. Minden meg nem írt témazárót pótolni kell a tanárral egyeztetett időpontban. Értékelés elvei: a tanulók számára egyértelműen megfogalmazott elvárások alapja a hibák jelzésével és javításával A javítás határideje A dolgozatot a magyar és történelem dolgozat kivételével, legkésőbb három héten belül ki kell javítani, A szülők kérésére megtekinthetik a kijavított dolgozatot, arról fénymásolatot kérhetnek. Helyi szakaszvizsga Osztályaink számára helyi szakasz vizsgát szervezünk. A tanulóknak kötelező helyi szakasz vizsgát tenni. A tanulóknak kötelező helyi szakaszvizsgát tenni az alábbiak szerint: a 9. évfolyam végén magyar nyelvtanból és matematikából írásbeli a 10. évfolyam végén: történelemből, egy idegen nyelvből (a tanuló választása szerint, a két tanult nyelv egyikéből, kivéve a NYEK osztályokat, akik az első nyelvet nem választhatják). a 11. évfolyam végén: magyar nyelv és irodalomból, valamint az osztály profiljának megfelelő tantárgyból : o drámatagozatosok dráma és színjátszásból o élsportolói tagozatosok sportelméletből o a vizuális kommunikáció profilú osztály tanulói mozgóképkultúra és vizuális ábrázolás tantárgyból 63

64 o a természettudományos osztály tanulóivalamely természettudományos tantárgyból A helyi szakaszvizsgán nyújtott teljesítmény minősítése Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0-30 % % % % % 5 A helyi szakaszvizsga formája: Írásbeli vizsga: az írásbeli érettségi idejében, attól elkülönülten megszervezve Szóbeli: május végén Gyakorlati: a szóbeli napján A helyi szakaszvizsga tematikáját minden év október között ismertetni kell a tanulókkal. A helyi szakaszvizsgára a jelentkezés határideje idegen nyelvből minden év második félévének eleje. Ez az ütemezés biztosítja a tanulók otthoni zavartalanabb felkészülését a vizsgákra. A vizsga helye a ban való tanulás rendszerében: a) A szakaszvizsgán elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba és az év végi osztályzatba súlyozottan számít bele, annak egyharmad részét adja.. b) Ha az éves munka elégséges, de a szakaszvizsga elégtelen, a tanuló év végi érdemjegye is elégtelen. Bizonyítványi záradékok a vizsgákról: Magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és.. nyelv tantárgyból szakaszvizsgát tett. Érettségi vizsga Állami érettségi vizsgát tehet a 12. évfolyamot eredményesen elvégzett tanuló. Szintje: a tanuló szabadon választhat az emelt és középszintű érettségi vizsga között. Ideje: a 12. évfolyam befejezése után központilag megadott időben Szabályai: az érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint 64

65 III/2. 4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tantárgyak jellegéből adódóan házi feladatot: csak esetenként adunk (pl. informatika, technika) a következő óra előkészítésére (adatgyűjtés, tervezés, kutatómunka) rendszeresen adunk (idegen nyelvek, matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem) Az otthoni felkészüléshez előírt feladat funkciója: tanórai ismeretek (új tananyag) rögzítése gyakorlás, alkalmazás készségek, képességek fejlesztése felelősségtudat fejlesztése munkára, folyamatos önképzésre nevelés Az egyénre szabott otthoni feladatokkal a hátrányok csökkentését illetve a tehetséggondozást segítjük. Az otthoni feladatok előkészítésével törekszünk a házi feladatok és a tanórai tevékenység közötti optimális arány kialakítására. Figyelembe vesszük továbbá az új érettségi követelményeit, az adott osztálytípus sajátosságait (pl. egy-egy időszakban a drámatagozatos tanulók, illetve az élsportolói osztályok túlterhelését eredményezheti az átlagos mennyiségű házi feladat is). Tanulóink a házi feladatok elkészítéséhez segítséget kapnak: mely a megtanulásra szánt, mely a gyakorlásra szánt, mely az ismeretek bővítésére szánt tananyag, feladat hol található a feladat (tankönyv, munkafüzet, példatár, atlasz) honnan szerezhető kiegészítő információ (könyvtár, Internet) melyek a kötelező, melyek az ajánlott (szorgalmi) feladatok az ellenőrzés módjáról értékelésről Tanulóink hétvégére ill. a tanítási szünetek idejére is a szokásos (egyik óráról a másikra feladott) házi feladatot kapnak. 65

66 III/3. A középszintű érettségi vizsga témaköre A 25/2003. (IX:26.) OM rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről (megtalálható a Magyar Közlöny évi 111. szám II. kötet) alapján készült iskolánkban a középszintű érettségire felkészítő tantárgyakból az érettségi vizsga témaköre. Az egyes tantárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörét a 3. számú melléklet tartalmazza. III/4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló törvény 41. (5) kimondja, a középiskolákban évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről gondoskodni kell. A méréshez alkalmazott módszereket és pontérték-táblázatokat lásd a 4. számú mellékletben. A mérés eredményéről tájékoztatást kap a tanuló a szülő az iskola orvosa III/5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak 66

67 III/5.1 Tantárgyak Az egyes osztálytípusokban a képzés során tanított tantárgyakat az óratervi táblák nevesítik. Tantervi modulok Társadalomismeret: ismeretanyaga és követelménye 9. évfolyamon (heti 0,5 óra) és a 12. évfolyamon (heti 1 óra) a történelem tantárgy keretébe kerül 10. évfolyamon (heti 0,5 óra) a földrajz tantárgy keretébe kerül Tánc és dráma: önálló tantárgy kivétel a drámatagozat, ahol drámatagozat speciális tantárgyainak ismeretanyagába integrálódik be Művészetek: nem önálló tantárgy, ismeretanyaga a 11. évfolyamon az ének-zene és a rajz, a 12. évfolyamon a magyar irodalom tantárgyba épül be, ill. a drámatagozaton a tagozat speciális tantárgyainak ismeretanyagába integrálódik be. Mozgókép és médiaismeret: önálló tantárgy. Tantárgyválasztás A kötelező és a szabadon tervezhető órakeret terhére A tanuló terhelhetősége felső határáig (9-10. évfolyam 31,5 óra, évfolyam 34 óra) választhat a nem kötelező és a szabadon tervezhető órakeret terhére az alábbiak szerint: A négy évfolyamos osztályoknál (élsportolói) kötelező 9. és 10. évfolyamon a magasabb óraszámú angol és informatika oktatás és (egy félévig) matematika. A drámatagozatos osztályok tanulóinak kötelező a évfolyamon a drámai és színházi ismeretek, valamint a kreatív színházi gyakorlat illetve évfolyam tanulói emelt szintű érettségire felkészítést választhatnak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, biológia, drámai és színházi ismeretekből). A nem kötelező órakeret terhére szervezett tanórán kívüli tevékenységek közül kötelező: a testnevelés azokon az évfolyamokon és osztályokban, ahol ez az óratervi táblán szerepel, a beszédtechnika, a kreatív ének-zene és a kreatív mozgás és tánc a évfolyam drámatagozatos osztályainál. szabadon választhatók: szakkörök, versenyfelkészítő, korrepetálás, énekkar, sportköri foglalkozás, 67

68 filmklub drámatagozaton a évfolyamon kreatív ének-zene vagy kreatív mozgás és tánc rendhagyó: A tanulók motiválása érdekében a tanórai foglalkozások egy részét hagyományos formáktól elérő módon (erdei iskola, múzeumi v. könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást) szervezzük a szülők és a tanulók igényei szerint. A drámatagozat speciális óráinak egy része drámatábori foglalkozás. A drámatábor a helyi tantervben meghatározott ismeretek átadásának a képzés tartalmából következő speciális formája, amelynek ideje beleszámít a tanítási napok számába. A drámatábor speciális órarendű (munkatervű) fejlesztő tréning, színházi próba, amely tartható az iskola épületében vagy az iskolán kívül is, ha a szülők ennek anyagi fedezetét biztosítják. Évente egy alkalommal maximum két napra tanulmányi kirándulást szervezünk konkrét szakmai programmal, ha a szülők ennek anyagi fedezetét biztosítják. Kiskorú tanuló esetén a szülő gyermekével közösen gyakorolhatja a tantárgyválasztás jogát. A nyelvválasztás: Iskolánkban öt idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol) közül választhatnak a tanulók (az igények és lehetőségek figyelembe vételével). A második idegen nyelvet kilencediktől oktatjuk. Nyelvválasztásra nyolcadik év végén kerül sor, amikor is az iskola a diákok igényeit és a lehetőségeket figyelembe véve két osztálynak 4 csoport indítását kínálja választható 4 nyelvből. 9. évfolyamon a természettudományi és vizuális kommunikáció profilú osztályoknak nyelvi előkészítő képzést indítunk. Az osztályok az első nyelvet heti 12 órában tanulják. Csoportbontás Csoportbontásban tanítjuk minden évfolyamon: az idegen nyelveket, a matematika, az informatika, a testnevelés, a tánc és dráma modul óráit és 9. évfolyamon az élsportolói osztályokban az egyik magyar nyelv órát. Drámatagozaton a kreatív színházi gyakorlatot, a beszédtechnikát, a kreatív mozgás és táncot, a kreatív ének-zenét. 68

69 Felkészítés emelt szintű érettségire évfolyamon emelt szintű érettségire készítünk fel az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, matematika, biológia, dráma (drámai és színjátszás). Egyéb tantárgyakból megfelelő számú jelentkező esetén indítunk csoportot. A tantárgyi mentesítés eljárásai, módozatai (jogszabályok alapján) más tantárgyak tanulása, iskolai tevékenységi forma alóli felmentés feltételeit a közoktatási törvény rögzíti. A pedagógiai szakszolgálat javaslatára mentesítést kaphat a tanuló a követelmények (pl. tantárgyi, írásbeliség, stb.) teljesítése alól, ha a felmentést javasló szakvéleményt a 7-9., legkésőbb a 10. évfolyamon szerzi meg a tanuló és gondviselője. A 12. évfolyamon rendkívüli esetben (pl. érettségi előtti sérülés) méltányolandó kérelemről a nevelőtestület dönt. Aktív sportoló diákok egyedi kérelem és elbírálás alapján mentesülhetnek a testnevelés tantárgy tanulása alól. A testnevelés tantárgy alóli részleges (könnyített testnevelés) vagy teljes, meghatározott időtartamra vagy a tanulmányi idő egészére kiterjesztett felmentést szakorvosi és iskolaorvosi együttes javaslatra az igazgató adja a szülő és/vagy a tanuló kérelmére. A mentesítési kérelmet minden esetben írásban kell benyújtani az iskola igazgatójához. Az Országos Középiskolai Tanulmányi versenyek döntőjén résztvevő tanulók helyezésüktől függetlenül az adott tantárgyból mentesülnek az érettségi vizsga alól, és jeles osztályzatot kapnak. 69

70 III/5. 2 Tantárgyi tantervek Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak ismeretanyaga és követelményei megegyeznek a kerettantervben meghatározottakkal. A kerettanterv adaptálása a helyi célkitűzésekhez, adottságokhoz való igazítást jelent. Helyi tantárgyi tantervek Magyar nyelv és irodalom Kémia Emberismeret és etika Földrajz Történelem és állampolgári ismeretek Technika Bevezetés a filozófiába Testnevelés és sport Matematika Osztályfőnöki Idegen nyelvek (angol, német, francia, Ének-zene olasz, spanyol) Fizika Rajz és vizuális kultúra Informatika Drámai és színházi ismeretek Biológia és egészségtan Tantervi modulok Mozgókép és médiaismeret Tánc és dráma A drámatagozat egyéb tantárgyi tantervei Kreatív színházi gyakorlat Kreatív ének-zene Kreatív mozgás-tánc Beszédtechnika Új, módosított és kiegészített tantervek (Lásd az 5. számú mellékletet) Új tantervek A nyelvi előkészítő osztály tanterve és a tantárgyak követelményei: Biológia, kémia és földrajz tanterve a drámatagozatos osztályok számára Módosításra került tantervek Biológia kémia földrajz idegen nyelvek dráma (dráma és színjátszás) A tantárgyi tantervek a 2004/2005. tanévtől kiegészítésre kerültek környezeti nevelés egészségnevelési és egészségfejlesztései programmal 70

71 A tantárgyi tantervek a 2007/2008. tanévtől kiegészítésre kerültek a nyelvi előkészítő évfolyam második idegen nyelv tantervével az élsportolói osztály testnevelés és testnevelés-elmélet tantervével A tantárgyi tantervek a 2008/2009. tanévtől kiegészítésre kerültek a vizuális kommunikáció tantervével a dráma és színjátszás tantárgy módosított tantervével III/5. 3 Az alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, térkép) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyelvoktatáshoz felmenő rendszerben ugyanazt a tankönyvcsaládot alkalmazzuk. Az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek határozzák meg az adott évfolyam adott tantárgyához szükséges taneszközöket (tankönyveket, tanulmányi segédeszközöket, ruházati és más felszereléseket). A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. Az iskola biztosítja a tankönyvterjesztést az iskolában. A taneszközök kiválasztásának elvei: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk (váltásra csak az oktatás minőségét javító esetben kerül sor), a több tanéven át használható eszközöket előnyben részesítjük, a tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük. 71

72 IV. Záró dokumentumok IV/1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, érvényessége, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetősége A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv szeptember 1. napjától kilencedik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. A hat évfolyamos oktatás helyi tanterve felülvizsgálata 2007/2008-as tanévben, a négy évfolyamosé 2011-ig. Ezen pedagógiai program érvényes szeptember 1. napjától a következő felülvizsgálatig, legkésőbb augusztus 31. napjáig. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelőtestület 50% + 1 javaslatára a pedagógiai programot az érvényesség lejárta előtt felül kell vizsgálni, módosítani vagy új programot kell írni. A tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyetteseknél. 72

73 IV/2. A pedagógiai program elfogadásának (a kötelező egyeztetések) dokumentumai jegyzőkönyv a nevelőtestületi értekezletről Diákönkormányzat nyilatkozata Szülői Választmány nyilatkozata Iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye

74 Mellékletek 1. számú melléklet Egészségnevelési program 74

75 Bevezető A betegség hiánya nem azonos az egészséggel (WHO mondás) A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT). A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 48. (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johann Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. (1) bek. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az 75

76 önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. (NAT 2003) 1. Az egészségnevelés célja a közös gondolkodás érdekében megfogalmazott bevezetés 1.1. Az egészségfogalom tágabb értelmezése Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi, lelki képességeket hangsúlyozza, és nem passzív állapotot, hanem folyamatot jelöl. A folyamat eredményeként kiteljesedő egészség, mint minőség négy feltétel teljesülése mentén esélyes: az egyén társadalmi integrációja, a változó terheléshez való alkalmazkodása, individuális önállóságának megőrzése és a biogenetikai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei harmóniájának megteremtése Az egészség fejlesztésének értelmezése Az egészségfejlesztés egy olyan gyűjtőfogalom, amely a nem terápiás eljárásokat (egészségnevelés, mentálhigiéné, önsegítés, elsődleges prevenció, szervezetfejlesztés) foglalja magába. Eredménye az a képesség, amellyel az emberek felügyelik és javítják egészségüket, vagyis az egész lakosságra irányul, és az egyén autonóm döntései, aktivitása a társadalom különböző szereplőivel együttműködésben jönnek létre. Feladata tehát egészségfejlesztő politika, környezet, 76

77 közösségi tevékenységek és egyéni képességek kifejlesztése, szemléletváltoztatás egyéni és társadalmi szinten Az egészségnevelés rendszere Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. 2. Az egészségnevelés a Vörösmarty Gimnáziumban - Helyzetelemzés 2.1. Az egészség szó jelentéstartalma a ban Az egészség szó a Pedagógiai Programjában a legfontosabb elemek közt, a tanulói személyiség egyik jelentős összetevőjeként jelenik meg. Az egészség, mint érték a tanulói személyiségfejlesztés cél- és feladatrendszerének igen fontos eleme, eszköze, hiszen hagyományos és speciális osztályaink mindennapjaiban örülni az életnek, a szépségnek, a saját és mások fizikai és szellemi csúcsteljesítménynek csakis az egészség test és lélek birtokában lehet tartósan. A 2001-ben készült Pedagógiai Program az alábbi részek során fejti ki a hozzáállását a témához: 77

78 A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre. (8 oldal) A képzési folyamat végéig azt kívánjuk elérni, hogy a tanulmányait befejező, érettségi vizsgára bocsátott tanuló legyen önművelésre képes, a társadalmi problémák iránt nyitott, más kultúrákkal toleráns, védje a humánus értékeket. Feleljen meg az érettségi és felvételi vizsga, valamint életcéljai és a választott pálya követelményeinek. Örüljön az életnek, tekintse az egészséget értéknek, ismerje a demokratikus intézményrendszer működési elveit, az európai integrációs folyamatot és hazánk kapcsolódását ehhez a folyamathoz. (10. oldal) Egészségnevelés, prevenció A nevelőtestület tanárai, a tanulók és a szülők számára ismeretterjesztő előadásokat, összejöveteleket, egészségmegőrző és drogprevenciós programokat szervez. Esetenként eljár kollégiumi elhelyezési ügyekben. Évfolyamonként más-más egészségvédelmi területeket érintő programok kidolgozását segíti, végrehajtását figyelemmel kíséri. (Egészséges életmód, egészségügyi szokások, serdülőkori problémák, szexuális felvilágosítás és a szexuális viselkedés kultúrája, drog-prevenció, stb.) Törekszik arra, hogy felismerje a drogot fogyasztó fiatalokat. Ha tudomására jut, hogy a diák alkalmi vagy rendszeres drogfogyasztó, megpróbál bizalmi viszonyt kialakítani vele, igyekszik feltárni a drogfogyasztáshoz vezető okokat és szól a várható következményekről, amelyekkel a droghasználat folytatása esetén szembesülhet a tanuló. Támogatja a káros szenvedélyekkel élő tanítványok gondolkodásmódjának, életvezetésének átalakulását, drogambulanciák, illetve kórházi elvonókúrák felé irányítja a rászorulókat. Együttműködik a kortárs-segítő diákokkal és támogatja tevékenységüket. Tanévenként helyzetértékelő beszámolót készít. (22. oldal) 2.2. Meglévő folyamatok, akciók (erősségek, gyengeségek, lehetőségek) Iskolánkban az egészségnevelési folyamat nem kapott kiemelt hangsúlyt, mégis a napi gyakorlatban, akciókban sokszor kézzel foghatóan jelen van. 78

79 Adatok, tények, tapasztalatok, melyekre az új program épült: Az INIS mérések az egészség témájához csatolható adatai Állítás Megkérdeze Mérés éve és tt csoport + válaszok %-os megjelenése Az órákon a diákok Diákok megtanulják, hogyan éljenek 35% 32% egészségesen Tanárok % % Az órákon a diákok Diákok megtanulnak ügyelni saját nem volt 43% biztonságukra Tanárok 2002 nem volt % A diákok megtanulnak bánni az idejükkel és pénzükkel Diákok % 25% % 31% Tanárok % 25% 29% 7% Állítás Megkérdeze tt csoport Mérés éve és + válaszok %-os megjelenése 79

80 A legtöbb tanár igyekszik elhitetni, hogy a diák sikeres lehet Ha diák problémákkal küzd, az iskola segítséget nyújt Diákok % Diákok % Tanárok % % % % A SWOT analízis megállapításai: az egyéni értékek megerősítése erőssége az iskolának jó hangulatú a légkör, proaktív, kommunikatív, szeretnek a diákok ide járni az egyéni és csoportos siker, a tehetség elismert, a kiemelt nyelvi képzés, mint új terület örvendetesen bővíti a lehetőségeket az iskola jól tolerálja a sokféleséget sokféle program közt válogathatnak a diákok a tanárok többsége pozítív hozzáállású, az osztályfőnökök munkája kíváló sikeresek kampány-szerű rendezvényeink (futóversenyeken tömeges mozgósítás, drogprevenciós program, egészségnap, táborok, tej-akció stb.) A drogprevenciós program eddigi eredményei Az iskola egészségfejlesztési és drogstratégiájának kialakításához elengedhetetlenül szükséges a pontos és szakmailag korrekt állapot-felmérés. A 2002/2003-as tanévben az ELTE Pszichológiai intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszéke végezte el a felmérést 12 osztályra. A felmérés eredményei azt jelzik, hogy a drogfogyasztás jelen van a diákok körében, tehát hangsúlyozottan szükség van a prevenciós foglalkozásokra, az egészséges életmód kívánatossá tételére. Az iskolai drogprevenció jelentős szerepet játszhat a drogokkal kapcsolatos attitűdök átformálásában, a különböző szerekről szerzett információk megfelelő kiegészítésében, helyesbítésében, 80

81 a testi és lelki egészségvédelemben, a kortárskapcsolatok illetve szülő diák, tanár diák kapcsolatok problémáinak megoldásában. Pozitívumok, tények, melyek segíthetnek a programépítésben az élsportolói osztályok jelenléte, a személyes példa ereje a fittségi vizsgálatok évek óta jól működő rendszere a helyi gyógytestnevelés lehetősége a szervezett meleg étkeztetés helyben 2.3. A továbbfejlesztés lehetséges irányai, a törvényesség szem előtt tartása (kötelezettségek, lehetőségek, a veszélyek elkerülési stratégiái) az iskolába való érkezéskor az otthonról hozott, az egészséggel kapcsolatos neveltségről, szemléletről tájékozódni a láthatóan tömegesen helytelen táplálkozási szokásokat a belépéstől kezdve lehetőség szerint kedvezőbbé alakítani a kampány-szerű rendezvények közül a legfontosabbakat a folyamatba beépíteni, életvitelszerűvé tenni, a személyes példamutatást erősíteni az értékek követése (pl. egészség) mentén erősíteni a vörösmartys identitást változatosabb oktatási módszerekkel segíteni a bevonódást, a pozitív érzések kialakulását, a kötelességtudat erősítését több mosolyt és humort alkalmazni az érzelmi stabilitás megsegítésére közös tanári megegyezésen alapuló elveket következetesebben betartani, a biztonságérzetet ezáltal is növelni, a viselkedéskultúrát javítani (pl. rágógumi kulturált használata) a liberalizmust helyesen értelmezni, a fontos dolgokat elkülöníteni, és együttes odafigyelésre az energiákat átcsoportosítani egységes iskolai szokásrendet kialakítani: szemétszedés, padok lemosása, műanyag flakonok és elemek gyűjtése, és elhelyezése a szelektív tárolóban, a WC-k higiéniájának javítása (papír, törölköző, szappan); az osztálytermek tisztasági versenyét megrendezni 81

82 sokkal hatékonyabb prevencióval és akciótervvel fellépni a dohányzás ellen, további következetes segítő hozzáállással a vélt és bizonyított droghasználók leszoktatása érdekében a fogápolást, a szemészeti szűréseket az iskolaorvosi szolgálat segítségével hatékonyabbá tenni 3. Az egészségfejlesztés, nevelés programja 3. 1Lényeges területek, melyek fejlesztését tervezzük a helyzetelemzés alapján, hogy a célokat kijelöljük önmagunk (iskolánk) és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a sport, a rendszeres testmozgás fontossága az egészség, mint érték ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, családi előfordulások kulturált közlekedés, baleset és ártalom elkerülése a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben az érzelmi élet egyensúlyának ápolása, fenntartása a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és tanulási technikák (egyéni optimális stílus), tanulási környezet kialakítása az idővel, pénzzel és anyagi javakkal való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai (NEM-et mondani) a szenvedélybetegségek elkerülése a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősé 3. 2 Témák, melyek köré csoportosítható a cél és feladatrendszer az egészséges táplálkozás témái (folyadékfogyasztás is) az öregekkel és betegekkel való bánásmód 82

83 szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS prevenció szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegély, gyógyszerhasználat) esztétikus külső, testi higiénia, alvás- pihenés egyensúlya környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) természet és egészség a személyes biztonság (közlekedés és kockázatvállalás) a testedzés, mozgás, a helyes testtartás mindennapi gyakorlata a család szerepe, a családi élet lelki és fizikai higiéniája, szerepek a családban, az egészséges család; népesedési mutatók, a nemzet fogyása A tanárok lelki és fizikai egészségének helyzetelemzése 3. 3 A megvalósítás szinterei, ahol tervezni és folyamatba illeszteni kell az egészségnevelést. Ismeretszerzés és szemléletformálás Osztályfőnöki órákon (1. sz. táblázat) Az egészségnevelésre vonatkozó tantárgyi tartalmak (2. sz. táblázat) A mindennapos testedzés iskolai programjában I., Iskolánk a tanulók számára a mindennapos testnevelést a heti 2 illetve 3 testnevelés órán, a drámai osztályok kreatív mozgás óráin és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A sportosztályos diákok félévenként egyesületi igazolással bizonyítják aktivitásukat, a törvényben kötelezően előírtakat az egyesületükben teljesítik. II., A délutáni foglalkozásokat az ISK szakosztálya (kosárlabda), az iskolai önvédelmi kör és a tömegsport foglalkozások keretében szervezzük. Ezen az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A ISK vezetője a küldöttgyűlés által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár, aki egyúttal a 83

84 kosárlabda csapat edzője. Tömegsport órákat, sportköri és önvédelmi órákat az iskolai tantárgyfelosztás szerint az iskolai munkaterv tartalmazza a felelős tanár és az időpont, helyszín megnevezésével. III. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar és a tornaterem minden tanítási napon a szükséges eszközökkel, pedagógiai felügyelettel a tanulók rendelkezésére álljon a délutáni órákban és az 5., 6. óra utáni szünetekben A tanulás egészséges környezete, az iskola higiéniája a személyes felszerelés higiéniája (táskák, kabátok, tornafelszerelések tárolása); a mesterséges és természetes fény lehetséges kedvező arányainak tanári irányítása; a villanyoltás rendje; az elemek gyűjtése; a lelki kulturáltság javítása az adódó szituációk példamutató, a tanári etika szerinti kezelésével; 3.5. Az már hatályba lépett iskolai egészségnevelési és drogstratégia további folytatása (2003. szeptember 10-én jóváhagyva) ) A diákok részére Több fórumon is igyekszünk a megelőzésre és nem a probléma kezelésére hangsúlyt fektetni. Természetesen el kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szorulók és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést. Az iskolában képzett gyermek és ifjúságvédelmi felelősök működnek, a tanórákon kívüli programokat szabadidőfelelősök és az iskolai diákönkormányzat koordinálja. 84

85 Színterek: 1. Iskolai programok 1.1 A bejövő osztályok diákjai részére Mivel a gimnáziumban 6 és 4 évfolyamos képzési forma is van, a 12 illetve a 14 évesek számára más-más módon, de mindenképpen külső szakmai segítséget igénybe véve (Kompánia Alapítvány) szervezzük az első találkozást a témával. Évi két osztályfőnöki órán információkat kapnak a diákok a drogokról, hatásukról, előfordulási gyakoriságukról, a segítő helyekről stb. További 4 órát szánunk filmnézésre, beszélgetésre. Ezt tekintjük az információs-alapozó szakasznak. 1.2 A már itt tanuló diákok részére Minden osztályon belül bontott csoportos keretben rendszeresen évi 2 osztályfőnöki órát tervezünk, hogy a droggal kapcsolatos új kérdéseket megbeszélhessük a diákokkal, ezen kívül igény szerint évi 4 osztályfőnöki óra áll rendelkezésre azon osztályoknak, ahol külön események miatt beszélni kell a drogokról. Ezekhez a foglalkozásokhoz szakember szükséges. 1.3 Tanórai foglalkozások A mellékelt táblázat szerint minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz. 1.4 Sportnap és egészségnap Évente rendszeresen sportnapot szervezünk, mely az egész iskolát megmozgatja, osztályok, évfolyamok közötti versenyekkel kihívásokkal az egészség örömteli megélését biztosítva. Az iskolai sportkör és tömegsport foglalkozások keretében házibajnokság (kosár, foci és röplabda), versenyek (tornaverseny és 85

86 futóversenyek) zajlanak. Az egészségnap keretében meghívott előadókkal, neves sportolókkal találkozhatnak a diákok, kiállítást rendezünk az egészséges táplálékokból, környezetvédelmi plakátok, tervek készülnek. Az iskola volt és jelenlegi neves sportolóit pozitív példaként állítjuk diákjaink elé. 1.5 Diákönkormányzati rendezvények Az iskola diákönkormányzatának vezetői feladatuknak tekintik, hogy színvonalas programokkal az épületen belül, felügyelet mellett is jó hangulatú rendezvényekkel színesítsék az iskola életét koncertek suli diszkó vetélkedők a drámatagozatosok színházi bemutatói 1.6 Szakkörök kerámia filmklub énekkar versmondó és színjátszó kör múzeumi foglalkozások 2. Iskolán kívüli rendezvények 2.1 Tanulmányi kirándulások 2.2 Sítábor, Vándortábor, Mikulás-túra 2.3 Gólyatábor 2.4 Vizitúrák 86

87 A szülők részére A segítő kapcsolatok színterén a család a legfontosabb társ. A szülők megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvétükkel tudják támogatni az iskola programjait. Színterek: osztály illetve iskolai szintű szülői értekezlet, ahol megismertetjük a szülőkkel az iskolában folyó drogprevenciós munkát, a drogról szóló információs részhez szakember segítségét kérjük. szülői klub alakult, mely évfolyamtól függetlenül foglalkozik az iskolában zajló eseményekkel, nevelési, tárgyi problémákkal. iskolaszék szülői szervezet Félévente egy közös szülői értekezleten az érdeklődő szülők számára egy bizonyos tematika szerint rendszeres szülőit tartunk, ahol az orvosi, jogászi-rendőri és pszichológusi oldal képviselői ugyanarra a kérdésre keresik a választ, pl. a drog és szabadidő. A tanárok részére Esetmegbeszélő szemináriumokat szervezése. Évi 4 órát tervezünk rendszeresen, de ha szükséges, külön szemináriumot is szervezünk Források: Segítő kapcsolatok: GYISM pályázat ELTE Pszichológiai Intézet Vörösmarty Alapítvány Kompánia Alapítvány DÖK támogatások Gyermekjóléti szolgálatok egyéb pályázatok Sziget Alapítvány Iskolaorvos 87

88 Védőnői hálózat 3.6. A lelki egészségnevelés PP szerinti kiemelt témái (ifjúságvédelemmel egyeztetve) a barátság szerepe a nemi azonosságtudat (fiúk és lányok, a férfi és női szerep) az egészség, mint érték és az öröm forrása a szenvedélybetegségek elkerülése személyes mentális biztonság szexuális felvilágosítás, a korai szex veszélyei NEM-et mondani (a káros kortárshatás elleni védekezés) az idővel való gazdálkodás a konfliktusok, problémák megoldása őszinteség a családban, az osztályban 4. Az egészségnevelés indikátorai és a fejlődés mérése Tanévenként megállapítandó adatok: Az osztályfőnöki órák száma, melyeken az egészségnevelés volt a téma A mindennapos testnevelésben (ISK, szünetek, tömegsport, önvédelmi kör) részt vettek létszáma, tanulói felmérés a Bertelsmann kérdőívbe beépítve ( kiegészítő kérdésként) Egészségvédelmi akciók felsorolása, ezen belül a DÖK által rendezettek külön csoportosításban (pl. egészségnap, elemgyűjtés, felvilágosító előadás stb.) Megvalósult iskolaorvosi szűrővizsgálatok felsorolása A saját bevallás szerint (név nélkül) rendszeresen dohányzók száma A bejövő osztályok számára tartott drogprevenciós foglalkozások (időpont, előadó) A diákok száma, akikkel droggal kapcsolatos gyermekvédelmi beszélgetés és/vagy intézkedés vált szükségessé Szülői rendezvények az egészségvédelem témájában (is) dátum, időpont, téma Tanári egészségneveléssel is foglalkozó -szemináriumok száma 88

89 A fittségi mutatókat az IMIP külön tartalmazza. 5. Közép és hosszú távú célok és azok adatokon alapuló tervezése. Az egészségfejlesztő csoport javaslatot tesz a közép és hosszú távú célokra a tanév végén. A tervezéshez a kritériumok évi adatai és az akcióterv eredményessége adhatnak majd támpontot. Táblázatok 1sz. táblázat Az osztályfőnöki órákon kötelezően feldolgozandó témák és azok ütemezése (javaslat) Osztály 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 1. téma Az Serdülőkori Drogok és egészséges testi és lelki alkohol, táplálkozás (gyorsétterem, nassolás, változások Önismeret E alapfokon Dohányzás NEM-et mondani számok, a helyes összetétel) Önvizsgálat a veszélyeztetettsé g szempontjából 2. téma A rendszeres Veszélyek: Stresszoldás, testmozgás alkohol, megküzdési szerepe az dohányzás stratégiák egészség megőrzésében Fogamzásgátl Anorexia, A család ás, nemi bulimia kapcsolatokra Táplálkozási felkészülés, zavarok veszélyek, A táplálkozásról betegségek,, megelőzés folyadékfogyasztá sról magasabb fokon A fizikai Önismeret és terhelés és a lelki önbecsülés egészség (saját erős és összefüggései, a gyenge oldalak) saját Önkontroll terhelhetőség szerepe Az egészséges életmód kialakításban Családi lelki és fizikai higiénia, felelősségvállalá s Önismereten alapuló karrierválasztás 89

90 3. téma Tanulás és Lázadás, Krízishelyzete A Testi-lelki Munka és pihenés igazságérzet, a k terhelhetőség, a egészség egészség egyensúlya - konfliktusok Odafigyelés terhek viselése s harmóniája alapfokon lehetséges másokra az egészség megoldásai kapcsolata A táblázat továbbfejleszthető az éves kontrollok alapján. A tanárok felkészítése és az alkalmazott módszerek kidolgozásra várnak 90

91 osztál y sz. táblázat Biológia Történelem Kémia Nyelvoktatás Fizika Matematika Testnevelé Az ember összhangban a környezetével; a környezetkáro sítás és a saját lét összefüggései Egészség betegség pl. a serdülők egészségét veszélyeztető hatások (9 óra) Vírusok baktériumok, és az Az ember és az emberi létezés fontossága. Hippokratesz: orvosi eskü. (Hellasz) A testi higiénia és a fizikai teljesítőképess ég összefüggése (Görög és római kor) Fertőzések, járványok, a városi higiéniai A tanult és a háztartásban ill. a környezetünkb en előforduló anyagok hatása az emberi szervezetre Az alkohol, a drogok és a dohányzás kémiája A víz, levegő, talajszennyezé s hatásai, Egészséges életmód (szabadidő, kirándulás, sport, mozgás, testi higiénia, helyes időbeosztás) Étkezési szokások, helyes táplálkozás Család, összetartozás, támasz, Mechanika, mozgások: a fékút veszélyes növekedése a sebesség növelése által (személyes biztonság) Nyomás témája: a vérnyomás egységei, érékei; a légköri nyomás hatása és változásai; Hőtan: az üvegházhatás értékelése A higannyal való bánásmód, Statisztika: grafikonelemz és (hulladékok, testtömegindex, halálozási és születési grafikonok) %-számítás ( a fehérje, szénhidrát megoszlás és más életszerű adatok alkalmazása) s Harc az eseti felmentések ellen, könnyített programok felajánlásával a jelenség felszámolása A lányok havi felmentése helyett a részleges könnyített gyakorlatok végzése Az órai munka hatékonyságá nak, a tanulói Szabadid ő szervező k Kirándulá sok Egyéb szabadidő s programo k szervezés e Képzések, vetélkedő k szervezés e Pályavála sztás 91

92 osztál y 11. Biológia Történelem Kémia Nyelvoktatás Fizika Matematika Testnevelé élősködő eukarióták Az ember szervrendszer einek működése kapcsán az azokat veszélyeztető hatások, azok megelőzése, a betegségek felismerése viszonyok (középkor) Demográfiai mutatók, védőoltások, halálozási statisztika (technikai forradalom) egészségkáro sító szerepe egymás segítése Káros szenvedélyek törött hőmérő esetén a higany semlegesítése Elektromágne sesség: önindukció, hogyan NE kapcsoljunk ki eszközt és miért. Hullámok: az infravörös és az ultraibolya haszna és kára. s aktívitásnak fokozása, a terhelés és pihenés arányai Az előírt és az IMIP-ben rögzített kötelező fittségi vizsgálatok évi kétszeri maradéktalan lebonyolítása Szabadid ő szervező k segítése Tanári és diák tömegspo rt segítése 92

93 osztál y 12. Biológia Történelem Kémia Nyelvoktatás Fizika Matematika Testnevelé Szexuális kultúra, fogamzásgátlá s, családtervezé s (genetika), természet és társadalom kapcsolata; Az ember helye és szerepe a törzsfejlődésb en Az olimpiai eszme (Ókori Görögország és újkori Európa) Kábítószerek (Az ópiumháború) Helyes viselkedés tömegben, önvédelem Betegségek, gyógyulást segítő eljárások Közlekedésbiz -tonság Elektromosság tan: Az áram élettani hatásai, háztartási balesetvédele m Rádióhullámok : téveszmék és valóságos ártalmak Rádióaktivitás: a sugárzások élettani hatásai; sugárvédelem; az orvosi vizsgálatok kockázata ill. kockázatment essége s Az tanulók fizikai állapotával kapcsolatos észrevételek megosztása az ofőkkel és a szülőkkel A bejövő osztályok gerincorthopédiai szűrése A mondennapos gerinctorna gyakorlatainak oktatása, számonkérése, a biomechanikail ag helyes tsttarztás ellenőrzés Környezeti Magfizika:a A helyes Szabadid ő szervező k A szelektív hulladékg yűjtés hirdetése, akciók szervezés e 93

94 osztál y Biológia Történelem Kémia Nyelvoktatás Fizika Matematika Testnevelé ártalmak reádióaktív hulladékkkezel és tulajdonságai és veszélyei s táplálkozás alapelveinek ismerteése Szabadid ő szervező k 94

95 3. sz. táblázat Akcióterv a tanulói és tanári % -os minőségmutató javítására Indikátor: Az iskolában a diákok megtanulnak egészségesen élni Bemenet: diák 34% tanár 27% (2003 évi adat) Tervezett kimenet: diák és tanár 50 % feletti értéket érjen el (2005 évi adat) Intézkedés A sikerességhez vezető stratégia A bevont csoportok és személyek A sikeresség kritériuma Támogatás, források Tisztasági verseny az osztályokban A fittségi mérések közzététele és a szülők értesítése A korábbi programok évfolyamok átvizsgálása és aktualizálása, az magas foka igények felméréséhez igazítva A verseny meghirdetése Számítógépes adatbázis szoftver készítése, az értesítés módjának A tanulói Pályázat érdeklődés, Önkéntesek bevonódás bevonása Kisgimnazista A megváltozott VMG és bejövő osztályok Minden tanuló, aki testnevelés órára jár szokások alapítvány észlelése DÖK jutalom Rendszeresen megvalósuló ellenőrzés Magasabb fokú Informatika érdeklődés tanárok: (szülők is), szoftver javuló készítése eredmények A tanárok felkészítése A feladatok kiosztása időben és azok leírása, segédanyagok közzététele Az ellenőrző bizottság létrehozása, a pontozási rendszer kialakítása A szoftver használata a tanár igénye szerint, nem kötelező jelleggel Egészségnap beépítése a évi munkatervbe Időszaka sz 2005 január vége 2004 első félév tanév 95

96 kidolgozása A dohányzási Bizottság alakul, osztályok, Helyzetelemzésr Iskolaorvos, Tájékoztatás, a 2005 első szokásokkal mely felelős a tanárok e alkalmas ISZV kérdőív ismerete, fele kapcsolatos projektért kérdőív, adatok, egyetértése visszacsatolás vizsgálati terv és őszinte válaszok mérési módszer kidolgozása 96

97 2. számú melléklet Környezeti nevelési program

98 1. Bevezetés 1.1. Helyzetelemzés Az épület és berendezése A Budapest egyik belső kerületében, a Józsefvárosban, műemlék épületben működik Sajnos az épített környezet állaga és tisztasága sok kívánnivalót hagy maga után. Az iskola épülete kívül-belül megérett a felújításra. Néhány éve az elektromos hálózatot korszerűsítették, a világítás megfelelő. A fűtés földgázzal történik, a tantermek hőmérséklete megfelelő, de az elöregedett nyílászárók miatt energiatakarékosnak a legkevésbé sem nevezhető. A mellékhelyiségek a többszöri, tűzoltásszerű felújítás ellenére sem felelnek meg az európai normáknak. Az iskola takarítását külső cég végzi, az általuk használt tisztítószerek környezetbarát voltáról egyelőre nincsenek információink. Az étkeztetés körülményei siralmasak. Az étkező kicsi, zsúfolt és korszerűtlen. Az iskolai büfét évek óta ugyanaz a vállalkozó működteti. Az elmúlt évben egyre több kifogás volt. Eddig az iskola nem nagyon szólt bele az árukínálat alakulásába, legfeljebb az árakkal és a választékkal kapcsolatban, továbbá a nyitva tartás kapcsán voltak észrevételek. Az iskolában kabinetrendszerű oktatás folyik. Az épület szűk folyosóin tűzvédelmi okokból szekrények elhelyezésére nincs lehetőség, így a gyerekek személyes tárgyaikat kénytelenek magukkal hordozni. Csak néhány teremben sikerült kicserélni a székeket és padokat ergonómiailag megfelelő, korszerű bútorokra. A tornaudvaron kívül egy betonozott belső udvara van az iskolának, ahol tavasztól őszig némi zöld növénnyel igyekszünk ellensúlyozni a sivárságot. Magában az épületben a folyosókon, (ahol a fényviszonyok engedik) sok növény van és az osztálytermek egy része is virágos. Előélet, hagyományok: Közvetlen közelünkben még egy nagyobb park sincs, így a természeti környezettel diákjaink csak a kirándulások, erdei iskolák során, vagy a lakóhelyük közelében találkoznak. Iskolánkban a nem túl kedvező adottságok ellenére eddig is igyekeztünk nagy hangsúlyt fektetni a környezeti nevelésre. Tantárgyi keretek között elsősorban a kémia, biológia és földrajz órákon, a

99 megfelelő ismeretanyaghoz kapcsolódva. Hosszú évek óta számos program kapcsolódik a Föld Napjához, amiről minden évben megemlékezünk. Az általános iskoláskorú hat évfolyamos gimnazisták számára évek óta többfordulós természettudományi háziversenyt tartunk, aminek egyik fő témája a környezet és természetvédelem. A természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokon, vetélkedőkön indítjuk diákjainkat (pl. Csapody Vera Emlékverseny) A 7. és 8. osztályos kisgimnazisták részére minden tanév végén erdei iskolát szervezünk, ahol szakemberek segítségével ismerkednek a gyerekek hazánk nemzeti parkjainak ill. természetvédelmi területeinek geológiai, botanikai, zoológiai értékeivel. Minden évben vándortábort és sítábort hirdetünk diákjaink számára Erőforrások A környezeti neveléssel kapcsolatos célok eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a diákok számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Diákok. Az iskola valamennyi diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során sajátítják el. A diákok és tanáraik együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a az erdei iskoláknak, jeles napoknak, tanulmányi kirándulásoknak, valamint a különféle táboroknak. A 99

100 tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelésben is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők ismerjék az iskola környezeti nevelési koncepcióját és erősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván. Ezenkívül a szülői szervezettel történt megállapodásban kell rögzíteni, hogy mik azok a környezeti neveléssel összefüggő programok, amelyekhez a szülők - lehetőségeikhez mérten - biztosítják gyermekeik számára a szükséges anyagi fedezetet. (erdei iskola, múzeumok, állatkertek, tanulmányi kirándulások, stb). Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció terén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés kialakításához a takarítócég munkatársainak aktív, környezettudatos közreműködésére is szükség van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az intézmény költségvetését, ezért a kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programok megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során -a lehetőségekhez mérten- elérje, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórán kívüli környezeti nevelési programok fontos része a különböző intézmények meglátogatása. Kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolánk valamennyi tanulójának iskolai tanulmányai során legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segíthetik környezeti nevelési munkánkat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Szükséges, hogy legyenek az egész tantestületet érintő környezeti nevelési témájú előadások, programok. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek feladata eldönteni, hogy 100

101 környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezeti nevelés kialakításában. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Alapítvány. Az iskolai alapítvány a bevált gyakorlatnak megfelelően rászorultsági alapon támogatja a tanulók erdei iskolában, táborozásokon és tanulmányi kirándulásokon való részvételét. Külső erőforrások Fenntartó. A fenntartó eddig az erdei iskolai programot támogatta, amennyiben a 7. osztályosok az önkormányzat táborhelyén, kedvezményes ellátásban részesültek és a tanárok túlmunkáját is az önkormányzat finanszírozta. Pályázat. A pályázatok figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről. 1.3.Célok, feladatok Az UNESCO meghatározása szerint : A környezeti nevelés olyan folyamat melynek célja hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjon, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességgel, motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjen a jelenlegi problémák megoldására és újabbak megelőzésére. Iskolánkban a környezeti nevelés során a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása az élő és élettelen természetet tisztelő erkölcsi alapelvek megalapozása illetve ennek elősegítése a célunk, továbbá tudatos értékrenddel bíró fogyasztói réteg kialakítására törekszünk (lásd 2./A melléklet: A fogyasztóvédelmi oktatás). Tesszük ezt azért, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiája feltételezi az olyan élethosszig tartó tanulást, amely 101

102 tájékozott, tevékeny állampolgárokat nevel. Ezért az iskolai nevelő-oktató munkának elengedhetetlen célja a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjának kialakítása és az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Az emberiség jövőjének biztosítása, a fenntarthatóság érdekében fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy megértsék a természet komplexitását, lássák, hogy a társadalom, az egyén, illetve a közösségek tevékenységének ezzel összhangban kell lenniük. Különös figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Alakuljon ki a környezet állapota iránti érzékenységük, legyenek képesek felismerni a környezet minőségi változásait, tudják elemi szinten értékelni azokat. Ismerjék meg a Földet sújtó globális környezeti problémákat. A környezeti nevelésnek holisztikusnak és ebből eredően interdiszciplinárisnak kell lennie, ennek megfelelően a tanulók képesek lesznek felismerni a problémák ökológiai, társadalmi, kulturális és gazdasági vonatkozásait is. A legfontosabb cél azonban a saját, a közvetlen környezetük értékeinek megismerése, feltérképezése. Alakuljon ki bennük a környezetük iránti büszkeség, felelősség és tisztelet. Olyan állampolgárokká váljanak, akik ismerve tetteik következményeit úgy élnek, hogy környezetükben ne okozzanak sebeket. Mindehhez szükséges az önismeret, személyiségformálás, közösségfejlesztés, társas együttműködés, a konfliktuskezelés, megoldás, döntés technikáinak készség szintre történő fejlesztése, hogy mindennapi életükben felelősségteljes döntéseket tudjanak hozni. 2. Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelésre minden tantárgy kínál valamilyen lehetőséget. Az egyes tantárgyakon belüli konkrét lehetőségeket a tantárgyankénti helyi tantervek tartalmazzák. A megvalósítás módja és helye a tanmenetekben található Az egyes tantárgyak környezeti nevelési céljai. Magyar nyelv és irodalom A tanulók: Legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre. Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket. Legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésre, vitára, 102

103 véleményalkotásra. Tudatosan készüljenek a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére. A tanulókban: Fejlesszük az erkölcsi, esztétikai érzékenységet! Történelem A tanulók: Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom, felelősségét és feladatait a problémák elhárításában és csökkentésében. Filozófia A tanulók: Értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása. Lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása. Érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak manipulált fogyasztása. Fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát. Idegen nyelv A tanulók: Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. Legyenek érzékenyek a környezeti problémákra és a nyelv segítségével ismerjék meg más országok hasonló problémáit. Legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni. A tanulókban: Alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben. Fedezzék fel az idegen nyelvi kommunikációképesség lehetőségeit. 103

104 Matematika A tanulók: Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanult környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják. Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Fejlődjön logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük. Váljanak képessé adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására. Legyenek képesek reális becslésekre. A tanulókban: Alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás és a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készség. Fizika A tanulók: Tudják megadni, megfogalmazni a környezeti változások fizikai magyarázatát. Ismerjék meg az élő szervezetekre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását. Tudják hogyan lehet a káros hatások kibocsátását csökkenteni. Tudják értelmezni a környezet változásainak törvényszerűségeit, s ennek tudatában keressék a megoldásokat a globális környezeti problémákra. Ismerjék a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közti analógiákat, valamint az élő és élettelen közti kölcsönhatásokat. Technika A tanulók: Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat. Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és 104

105 feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Kémia A tanulók: Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. Legyenek képesek a környezet különböző anyagainak egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére. Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatását. Biológia A tanulók: Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési illetve mérséklési lehetőségeit. Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit. Ismerjék a környezetegészségügyi problémákat és azok megelőzésének lehetőségeit. A tanulókban: Alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Földrajz A tanulók: Szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket élő és élettelen környezetükről. Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményét. Ismerjék meg a világ globális problémáit. Ismerjék meg és igyekezzenek megőrizni a természeti táj szépségét. Ének-zene A tanulók: Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát. Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait. Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. Vegyék észre a zene közösségteremtő szerepét. Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók: 105

106 Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát. Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. Tudjanak példát említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulására. Ismerjék a természetes alapanyagok használatát. Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre. Tánc és dráma A tanulók: Tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel. Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképekben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) Sajátítsák el a néptánc elemeit. Testnevelés A tanulók: Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. Legyen igényük arra, hogy a sportoláshoz lehetőleg természetes anyagokból készült eszközöket használjanak. Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban: Tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket. 3. Környezeti nevelés a tanórákon kívül 3.1. Rendszeres szervezeti formák Zöld szakkör -a kisgimnazisták számára minden szeptemberben meghirdetjük. Természet és környezetvédelmi háziverseny (több fordulós) Látogatás : múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, szeméttelep, 106

107 szennyvíztisztító, hulladékégető stb Iskolai megmozdulások, programok Tanulmányi kirándulások (osztálykeretben, mindig valamilyen zöld tartalommal is megtöltve) Erdei iskola a 7. és 8. osztályosoknak (5 nap, júniusban) A Föld Napjának megünneplése (minden évben más, aktuális program szerint, a hagyományokhoz híven) Környezeti nevelési akciók (pl. papírgyűjtési, elemgyűjtési verseny az osztályok között) A városismereti verseny felélesztése 3.3. Az iskola, mint környezetbarát miliő Felhívás az osztálytermek virágosítására, otthonosabbá tételére. Használt szárazelem gyűjtő üzemeltetése. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. 4. Környezeti neveléssel kapcsolatos információk átadása 4.1. Iskolán belüli kommunikáció formái Zöld faliújság kialakítása, ahol mindig az aktuális hírek, felhívások, stb. kapnak helyet. Zöld rovat az iskolaújságban. A diákönkormányzatban környezetvédelmi felelősök, akik segítenek koordinálni az osztályok munkáját az egyes akciók során. A szülők bevonása, tájékoztatása a szülői értekezleteken Iskolán kívüli kommunikáció formái Kapcsolatfelvétel olyan civil szervezetekkel, amelyek kapcsolódnak a környezeti neveléshez. A KukaBúvár című folyóirat megrendelése a könyvtár számára. A környezet állapotfelmérésének (kémia órákon, szakkörön) értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel. 5. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munka mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a 107

108 szakmai ismeretek mellett markánsan képvisel egy viselkedési módot és értékrendet. Ki kell dolgozni egy környezeti attitűdvizsgálatot a beérkező tanulók számára, amelynek eredményét a tanárok (osztályfőnökök és szaktanárok) felhasználják további munkájuk tervezésében. A mérést a 10. évfolyamon és lehetőség szerint a 12. évfolyam végén is el kell végezni. Az iskolai munkaterv része kell legyen az éves környezeti nevelési terv, amely az éves nevelőtestületi értekezleten megvitatásra, értékelésre kerül. Az iskolában egyelőre nem működik külön környezeti nevelési munkacsoport, a környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok tervezése a biológia kémia földrajz munka-közösségre hárul. 6. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára alapkövetelmény. Célunk, hogy minél több tanár és ne csak a természettudományokat tanítókvegyen részt külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Ezekre a továbbképzésekre az iskolai szakmai munkaközösségi napot is fel lehet használni, ahogy azt eddig is megtettük már. 2./A számú melléklet A fogyasztóvédelmi oktatás 108

109 A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladataink A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése. (NAT) A fogyasztóvédelmi oktatás célja: a tanulók középiskolai tanulmányaik befejezésekor értsék, és alkalmazni tudják a következő fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Egyre nyilvánvalóbb, hogy környezeti problémáink túlnyomó többségének (ha nem valamennyinek) gyökere mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind fogyasztásunk mennyisége, mind annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet hatékony képviseletéhez újfajta fogyasztóvédelemre van szükség, amely a környezet szempontjait is figyelembe veszi: ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben környezetünk megtartására is törekednek. Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei és egészsége ne kerüljenek veszélybe. 109

110 Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás nevelés színterei iskolánkban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba az alábbi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat építjük be: Technika áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, Matematika banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, Fizika mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák), Földrajz eltérő fogyasztási struktúrák és szokások, Magyar reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái, Biológia és egészségtan génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, Kémia élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, Informatika elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia, Történelem és állampolgári ismeretek EU fogyasztói jogok, fogayasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb., Médiaismeret a reklám képi nyelve és hatásai, Osztályfőnöki órák pl. zsebpénz, reklámok szerepe, hatása Tanórán kívüli tevékenységek - vetélkedők, versenyek, rendezvények Iskolán kívüli helyszínek - tanulmányi kirándulás, táborok, erdei iskola Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac) a diákönkormányzattal való együttműködés során (diákközgyűlés, tájékoztató, fórumok) Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására helyezzük a hangsúlyt. Az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony alakítására törekszünk. Az értékek formálásában lényeges: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. 110

111 Fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá tesszük őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozzuk a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. 111

112 3. számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei

113 Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv 1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai 2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. 4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. 113

114 Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. 6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. 7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. Magyar irodalom 1. Szerzők, művek 1.1. Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. 114

115 1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése. Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József, Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése Műfajok, poétika 2.3. Korszakok, stílustörténet 115

116 Történelem 1. Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. 2. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán biroda1om terjeszkedése. 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. 116

117 Művelődés, egyházak, iskolák. 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békák. A gazdasága társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon. 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás. 117

118 A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. 11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A harmadik világ. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. 12. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások. 118

119 Matematika Halmazelmélet Logika, logikai műveletek Kombinatorika Gráfok Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, grafikonjaik, transzformációik, jellemzésük Sorozatok Ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Térgeometriai alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Leíró statisztika Valószínűség-számítás 119

120 Idegen nyelvek Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet minden napjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (Posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, p1. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás 120

121 szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 121

122 Fizika Mechanika Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia A speciális relativitáselmélet elemei Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei 122

123 Biológia Felfedezések, találmányok, elméletek Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai és kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Elemek, ionok, szervetlen molekulák Szerves molekulák Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő és lebontó folyamatok és sejtszervecskéik A biológiai membránok, transzport folyamatok, sejtmozgások A sejtosztódás típusai, a sejtciklus Az egyed szerveződési szintje Vírusok, prokarióták Egysejtű eukarióták Többsejtű eukarióták országai, szerveződési típusai A hajtásos növények fejlődése az evolúció során A hajtásos növények felépítése, életműködései Az állatvilág fejlődése az evolúció során Állati szövetek, szaporodás és egyedfejlődés Az állatok viselkedése Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró Mozgás Táplálkozás Légzés Anyagszállítás Az immunitás Vérátömlesztés, vércsoportok, szervátültetés Kiválasztás A szabályozás típusai, elemi idegi jelenségek Az idegi szabályozás elve, szervrendszere 123

124 Az érzékszervek, érzőműködés A mozgatóműködés A vegetatív működés Az idegrendszerre ható szerek Humánetológia A hormonrendszer Szaporodás Egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populációk jellemzése Életközösségek jellemzése Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztémák jellemzése Környezet- és természetvédelem Öröklődés, evolúció Az örökítő anyag és működési elve A mutáció Az alapvető öröklésmenetek Ivar meghatározás, ivari öröklődés Családfaelemzés, kapcsoltság, mennyiségi jellegek A populációgenetika alapjai Az adaptív és nem adaptív evolúció, a fajkeletkezés A biotechnológia jelentősége Az evolúció bizonyítékai, fő lépései Az ember evolúciója 124

125 Kémia Általános kémia Az atom felépítése, izotópok, elem. Az atomok elektronszerkezete, elektronegativitás. A periódusos rendszer. Ionok képződése atomokból, összetett ionok. Elsőrendű kémiai kötések jellemzése. Másodrendű kémiai kötések jellemzése. Molekulák képződése, térszerkezete, polaritása. Állapotjelzők, halmazállapotok és halmazállapot-változások. Kristályrács-típusok: ion-, atom-, fém- és molekularácsos anyagok felépítése és tulajdonságai. Valódi oldatok, oldódás, kolloid és diszperz rendszerek. Kémiai jelölések, vegyjel, képlet, kémiai egyenlet, anyagmennyiség. A folyamatok energiaviszonyai, reakcióhő. A reakciósebesség, katalízis. Kémiai egyensúly. Sav-bázis reakciók, kémhatás, indikátorok. Redoxi reakciók, csapadékképződéssel járó reakciók. Galvánelemek. Elektrolízis és mennyiségi törvényei. Szervetlen kémia A hidrogén és a nemesgázok. Halogénelemek és vegyületeik (hidrogén-halogenidek, kősó, ezüst-halogenidek, hypo). Az oxigén és vegyületei (hidrogén-peroxid, oxidok csoportosítása, fém-oxidok, hidroxidok). A kén és vegyületei (kén-hidrogén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénessav és sói, kénsav és sói). A nitrogén és vegyületei (ammónia, nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid, salétromsav és sói). A foszfor és vegyületei (difoszfor-pentaoxid, foszforsav és sói). A szén és vegyületei (szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav és sói). A szilícium és vegyületei (szilícium-dioxid, szilikonok). 125

126 A fémek általános jellemzése, ötvözetek, előállítás, korrózió. Az alkáli- és alkáliföldfémek. A p-mező fémei (alumínium, ón, ólom). A vascsoport, a rézcsoport és a cinkcsoport fontosabb fémei. Szerves kémia A szerves vegyületek általános jellemzői Alkánok, cikloalkánok. Alkének, diének, poliének, alkinok. Aromás szénhidrogének. Halogéntartalmú szénhidrogének. Alkoholok és fenolok. Oxovegyületek és éterek. Karbonsavak és karbonsav-észterek. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok, amidok és aminosavak. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek. Mono- és diszacharidok. Poliszacharidok. Fehérjék. Nukleinsavak. Műanyagok. 126

127 Földrajz Kozmikus és természetföldrajzi környezetünk Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk Csillagok, csillagrendszerek A Naprendszer A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A természetföldrajzi övezetesség A természeti és a társadalmi környezet A Föld népessége Településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdasági folyamatok A világkereskedelem A gazdasági ágazatok A mezőgazdasági termelés Az ipar ágazatai, energiagazdaság Tercier szektor Régiók, országcsoportok, országok a világgazdaságban Magyarország természetföldrajza Magyarország gazdaságföldrajza Magyarország népesség-és településföldrajza Magyarország közlekedésföldrajza, idegenforgalma Hazánk helye és kapcsolatai Európában (Magyarország és az EU) Európa regionális földrajza Az európai integráció folyamata az Európai Unió Az Európán kívüli földrészek földrajza Az amerikai kontinens földrajza Az ázsiai kontinens földrajza 127

128 Afrika, Ausztrália, Óceánia földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Globális környezeti problémák 128

129 Informatika Információs társadalom A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában Értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen Bekapcsolódni az információs társadalomba; Képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; Ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok hardver A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; Ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; Ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; Legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok szoftver A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; Tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; Ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; Ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; Tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; Részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; Ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél,...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; Tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; 129

130 Tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; Tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; Tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; Legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; Legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; Tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; Legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; Az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; Tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; Tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; Nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; Tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; Tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; Tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; Tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; Tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; Tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; 130

131 Tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; Grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; Képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; Rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; A forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; Ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! 131

132 Dráma (dráma és színjátszás) (A vizsga szerkezetével) Ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése szóbeli vizsga keretében (színház- és drámatörténet, színház- és drámaelmélet, színházi műfajok, színházi szakmák, drámajátékos ismeretek) Alkotói ismeretek és képességek mérésére gyakorlati vizsga keretében (drámajáték, színjáték, kreatív mozgás, tánc- és mozgásszínház, kreatív ének-zene, beszéd, vers- és prózamondás, bábjáték a következő három feladattípusból kettőben: drámajátékos improvizáció, előkészített egyéni produkció, előadásban való részvétel) Színház- és drámatörténet A klasszikus ókor színháza, a görög dráma és a római komédia Európa középkori színjátszása, a commedia dell arte és a liturgikus dráma Az angol reneszánsz színház és Shakespeare A spanyol barokk dráma és színház A francia klasszicista dráma és Molière A régi magyar dráma néhány alkotása A hazai színjátszás kibontakozása A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása A modern polgári dráma és színház kialakulása, Csehov és Sztanyiszlavszkij A XX. század színházi irányzatai, jelentős drámaírói, Brecht színháza és néhány drámája A XX. századi magyar dráma néhány alkotása Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom Színház- és drámaelmélet A drámai műnem sajátosságai A dráma és a színjáték mint kommunikáció A dráma szerkezeti felépítése Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak A színházművészet mint összművészet sajátosságai Drámai művek elemzési szempontjai, gyakorlati drámaelemzés Színházi műfajok A rituális játék/szertartásjáték, a klasszikus tragédia, a komédia és a bohózat, a zenés színházi műfajok (opera, operett, musical), a realista színjáték, az 132

133 abszurd és a groteszk, a bábjáték, a látványszínház, a tánc- és mozgásszínház műfaji jellemzői Színházi szakmák A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok ismerete (az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes stb.) Bábjáték A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában, improvizációban, szabadon választott bábtechnikával Drámajáték, színjáték Helyzetgyakorlatok Történet szerkesztése és megjelenítése különböző színházi formák és drámatechnikák alkalmazásával Improvizáció megadott témára és meghatározott stílusban a tanulók által kidolgozott történetváz alapján A legfontosabb színházi műfajok és stílusok jellemző jegyeinek felismerése, alkalmazása drámamunkában, színjátékban A drámapedagógia elvi és gyakorlati alapismeretei, módszerei Előkészített egyéni produkció bemutatása és/vagy színházi előadásban való részvétel Beszéd, vers- és prózamondás A beszédtechnika alapjainak gyakorlati alkalmazása Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása A pódiumi műfajok, versműsorok szerkesztése, versműsorok, ünnepi műsorok/szertartások létrehozásában való alkotó részvétel Kreatív mozgás, tánc- és mozgásszínház Egy adott szituáció megfogalmazása állóképben, majd mozdulatsorral Improvizáció adott zenére vagy témára, megadott mozgásmotívumok felhasználásával Különböző technikákat alkalmazó összetett improvizációk létrehozása és bemutatása mozgásban, táncban Kreatív ének-zene Ritmus és dallam improvizálása, a rögtönzött hangok konkrét szituációkba illesztése, a zenei elemek kommunikációs eszközként használása Vokális és hangszeres effektek alkalmazása improvizációban vagy előadásban 133

134 A zene dramaturgiai elemeire épülő előadás létrehozása vagy dal előadása meghatározott stílusban 134

135 Testnevelés Gyakorlati vizsga 1. Gimnasztika szabadon választott 48 ütemű szabadgyakorlat Lányok kötélmászás Fiúk függeszkedés 2. Atlétika egy futószám kötelező Két ugrószámból egy választható Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása kötelező 3. Torna a talaj vagy a szekrényugrás bemutatás kötelező, egy szer kötelezően választható 4. Sportjátékok egy sportjáték választása kötelező 5. Küzdősportok, önvédelem grundbirkózás 6. Úszás két választott úszásfajtát kell bemutatni Minden témakör része a bemelegítés, úszás és függeszkedés. Az elméleti vizsga témakörei testnevelésből A testnevelés órákon tanultak felhasználása a mindennapos egyéni gyakorlatok tervezésében. Az egészséges életmód tervezése. A különböző sportágak technikájának, szabályainak alapfokú ismerete (atlétika, torna, ritmikus gimnasztika, küzdősportok, úszás, sportjátékok). A balesetek elkerülése, kiküszöbölése érdekében tett legfontosabb feladatok ismerete. Értékelő elemzések, amelyekben a vizsgázó saját véleményét, gondolatait bizonyítja az egészségvédelem területén. A magyar sportsikerek, olimpiai mozgalom jelentősége. A harmonikus testi fejlődés (magasság, testsúly). Testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) 135

136 4. számú melléklet A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

137 Célok Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása a fiatalok körében. Minőségellenőrzés az általános fizikai teherbíróképesség egységes mérése, minősítése. Minőségbiztosítás képesség szerint differenciált terheléssel jussanak el a tanulók az egészséges élethez szükséges fizikai fitness szintre. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségtartó, egészség javító szerepének biztosítása. Módszerek Tanulóink fizikai állapotának méréséhez és minősítéséhez a Hungarofit teszteket alkalmazzuk. Évente két alkalommal, tanév elején és tanév végén megmérjük a tanulók fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbában elért teljesítményét. A mért eredmények pontértékei alapján végezzük cl az értékelést, minősítést. Az egységes minőségbiztosítás érdekében fel kell tárnunk a hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel törekszünk azok felszámolására. A tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozásokon végzett rendszeres testedzés hatását elemezzük. A folyamatos visszacsatolás így biztosítható: a tanár, a diák és a szülő számára. Az adatok nyilvántartásához az osztályonkénti adatlapokat vezetjük. A test általános izomerejét, erő- állóképességét öt motorikus próba alapján értékeljük. A próbák elvégzése előtt mindig általános és speciális bemelegítést végeztetünk a tanulókkal, a sérülések megelőzése érdekében. Minősítési kategóriák. Igen gyenge 0 20 pont Gyenge pont Kifogásolható pont Közepes pont Jó pont Kiváló pont Extra pont 137

138 Motorikus próbák elvégzéséhez szükséges módszerek 1. Cooper-teszt - 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot kell teljesíteni a tanulónak, futással. A futás közel azonos, olyan nagy sebességű legyen, hogy ne lépjen fel oxigénhiány. Ha ez bekövetkezik, ne álljon ki a tanuló, hanem rövid ideig sétáljon, majd később, ha erőre kap, ismét fusson. 2. Helyből távolugrás - az alsó végtag dinamikus erejének mérését szolgálja. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség van, a legnagyobb ugrás eredménye számít. 3. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan. Maximális időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc a vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérését szolgálja. A karhajlításnál a kéztámasz előrenéző ujjakkal vállszélességben legyen. Törzs egyenes, fej a törzs meghosszabbításában. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. 4. Hason - fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan. kifáradásig. Maximális időtartam: 4 perc a hátizom erő-állóképesség mérésére. A tanuló mindkét tenyere a tarkón legyen. A hasizom és farizom megfeszítésével a medencét rögzíteni kell és a gyakorlat során Végig meg kell tartani. A gyakorlat alatt a lábakat nem szabad leszorítani. 5. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig. Maximális időtartam: 4 perc a hasizom erő-állóképességének mérése. A tanuló lábait 90 -os szögben behajlítva tartja, kezét tarkóra helyezi. A lábakat külső erővel nem kell leszorítani. A gerincszakaszokat fokozatosan kell felemelni és visszaengedni. Az egyénileg nyilvántartott adatokból tanár, diák és szülő egyaránt figyelemmel kísérheti az egészség megőrzéséhez szükséges fizikai állapot elérésének és megtartásának módját. A változás, fejlődés így nyomon követhető és a tervezett edzésprogram esetleg változtatható. A tanulók egyéni eredménye alapján készíthetjük el az osztályonkénti összesítő adatlapokat és évi két alkalommal továbbítjuk az Oktatási Minisztériumba. 138

139 5. számú melléklet Új, módosított és kiegészített tantervek

140 Nyelvi előkészítő osztály A nyelvi előkészítő évfolyam tanterve és a tantárgyak követelményei Az angol nyelv tanterve Általános és közvetlen célok A nyelvi előkészítő évfolyamon biztosított nyelvoktatás az OM-ban kidolgozott Világ-Nyelv, az idegennyelv-tudás fejlesztése kormányprogram egyik legfontosabb eleme. 1.1 Cél: hatékonyan emelni a tanulók nyelvtudásának szintjét, ismereteket nyújtani a célnyelv civilizációjával kapcsolatban. Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános célkitűzéseivel azonosak, valamint megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi fejezetében megfogalmazott alábbi célokkal is: Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegen nyelv-tanítás általános célja, hogy a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást. (OM) Ezen célkitűzésekkel azonosulva szervezzük iskolánkban a nyelvi előkészítő évfolyamot. Az idegen nyelv magas óraszámban való tanítására-tanulására biztosított év lehetőséget ad a nyelvtudás intenzív fejlesztésére, esélyteremtő szerepe nagy a tanulóink számára. A nyelvtudás alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben tanulóink nagyobb eséllyel jelentkezhessenek a felsőoktatási intézményekbe, a munkaerőpiacon jobb helyzetbe kerülhessenek Közvetlen cél: Idegen nyelvből (angol) a NAT követelményeinek megfelelően olyan használható tudáshoz jussanak tanulóink, amelynek birtokában sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát (legkésőbb) 140

141 középiskolai tanulmányaik végén. Ez a Közös európai referenciakeretben meghatározott B/2 szint. Feladatunk az is, hogy a tanulókban kedvező motiváció alakuljon ki a nyelvtanulás iránt, és ismereteket szerezzenek az adott nyelvhez (közvetlenül) tartozó kultúrákról, valamint képessé váljanak nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére is. A heti 12(10+2) órát első félévben a négy alapkészség, a nyelvi tudás alapos fejlesztésére fordítjuk. A heti 2 óra, melyet anyanyelvi tanár vezet, már ekkor is élményszerűvé teszi a nyelvhasználatot. A második félévben a heti tíz órából kettőben bevezetjük a célnyelvi civilizáció bizonyos elemeinek (zene, film, történelem, társadalomismeret stb) feldolgozását, amelynek során az angol nyelvet eszközként használják a tanulók országismereti témák elsajátításához. Ezeket az órákat külön tantárgyként kezeljük, amelynek osztályzatai részét képezik a tanuló év végi angol nyelvi osztályzatának. Tantárgyi követelmények: 2.1. Szintek szerinti tervezet A nyelvi előkészítő (9.) évfolyamon a Közös európai referenciakeretben (KER) maghatározott B/1 szint elérése a cél. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szövegeket tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket évfolyamokon: (heti 3 óra) a B/2szint elérése a cél. (Emelt szintű érettségi vizsga szintje) 2.2. Számonkérés formái: szóbeli és írásbeli. Szóbeli számonkérés: Tanárral vagy csoporttárssal folytatott beszélgetés, összefüggő beszámoló, véleménynyilvánítás, szituációs párbeszéd Írásbeli: rövid (kb. 10 perces) tematikus számonkérés, 5-5 leckénként 141

142 nagydolgozat félévi beszámoló írásban és szóban az anyanyelvi tanárnál Az értékelés az ötjegyű skálán történik Helyi vizsga: A nyelvi (9.) évfolyam végén munkaközösség által összeállított feladatokból írásbeli és szóbeli vizsga (B/1; középszintű érettséginek megfelelő feladatok). A vizsga követelményeit és értékelésének leírását a Vörösmarty Gimnázium Vizsgaszabályzata tartalmazza. 3. Tartalmak 3.1. Kommunikációs szándékok Társalgás indítása, fenntartása Egyetértés, egyet nem értés Személyes információ kérése/adása Érdeklődés, meglepetés kifejezése Meghívás, reagálás meghívásra Eseményekről információ kérése/ adása, információ pontosítása tanács kérése/adása/visszautasítása kötelezettségekről társalgás kérés indoklással ( kölcsön adás és kérés) segítség felajánlása, elfogadása, visszautasítása meglepetés kifejezése panasz, igény kifejezése, bocsánatkérés elégedettség, köszönet kifejezése engedély kérés, adás, visszautasítás Személyes vélemény kifejezése, összehasonlítások Útbaigazítás, tájékozódás Összefüggő beszámoló eseményekről Történetek, folyamatok leírása 3.2. Témakörök 142

143 Személyes információk Család, családi események, ünnepek, második család, mostohatestvérek Iskoláról, osztályról deviáns viselkedésformákról Utazás (vonaton, távolsági buszon) Gyalogos közlekedés, tájékozódás Szünidős tervek, kirándulás idegenvezetővel, hegyi túra Hétvégi programok Sport (vizisportok, túra) Jótékonysági programok Kellemetlen helyzetekben, balesetnél viselkedés Szórakozás (színház, mozi, hangverseny, zenei fesztiválok, TV), előkészületek, élmények, tapasztalatok Filmek, sztárok Egészséges életmód, egészség, étkezés, mozgás fontossága Londoni kirándulás, Budapest, egy főváros, Edinburgh Amerika őslakóiról Felhasználandó anyagok: 3.3. Tankönyvi anyag: 1. nyelvi előkészítő (9.) évfolyam: New Snapshot Pre-Intermediate New Snapshot Intemediate évfolyam: New Snapshot Intemediate Opportunities Upper-Intermadiate évfolyam: Opportunities Upper-Intermadiate Emelt szintű érettségire felkészítő, kiegészítő anyagok A tankönyvek a munkaközösség döntése alapján más, újonnan megjelenő, hasonló tartalmú tankönyvcsaládokkal felcserélhetők. Minden évfolyamon multimédiás, országismereti, irodalmi kiegészítő anyagokat is használunk Segédletek: Hanganyagok, munkafüzetek, feladatlapok gyakorló könyvek( négy alapkészség+nyelvtani ismeretek) 143

144 videó, DVD,- és kulturális, országismereti témákban kiegészítő anyagok (pl. Great Britain, English and American civilization, In and Around London, Great English Monarchs and Their Times, Festivals and Food, Celebrations) PC-használat: (pl. In and Around London) és egyéni készüléshez (bbc és cnn ) olvasmányok (Easy Reader sorozatból szövegértéshez,társalgáshoz) 144

145 A spanyol nyelv tanterve a spanyol nyelvi előkészítős vizuális kommunikációs profilú osztály számára A képzés célja o A tanulók magas szinten sajátítsák el a nyelvet, képesek legyenek azt különböző hétköznapi helyzetekben használni, ill. felsőfokú tanulmányaik során hasznosítani. o A évfolyam során a tanulók képesek legyenek megszerezni a középfokú, C típusú nyelvvizsgát, (képesek legyenek emelt szintű érettségi vizsgát tenni), esetleg a képzés végéig eljutni a felsőfokú nyelvvizsgáig. (Az egyes szintek a közös európai referenciakeret meghatározásainak felelnek meg) o Közelebb kerüljenek a spanyol nyelvű országok világához, kultúrájához, képesek legyenek a magukét spanyol nyelven közvetíteni, ezáltal nyitottá váljanak további kultúrák értékeire is. o Élvezzék magát a nyelvtanulást, elsajátítsák a szükséges, számukra megfelelő technikákat, motiválttá váljanak más nyelvek megismerésére, elsajátítására is. A képzés menete A képzés szintjei: 9. évfolyam (heti 12 óra) elérendő szint: A2 10. évfolyam (heti 3 óra) 11. évfolyam (heti 3 óra) elérendő szint: B1 12. évfolyam (heti 3 óra) 13. évfolyam (heti 3 óra) elérendő szint: B2 9. évfolyam: heti 12 óra (elérendő szint: A2+) o A továbbhaladás feltétele, kommunikációs célok A tanuló megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, 145

146 amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét kiszűrni és megérteni Beszédkészség A tanuló legyen képes a társadalmi érintkezésben a megfelelő formában részt venni ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre megfelelő válaszokat adni, információt kérni közléseket megfogalmazni, eseményeket elmesélni érzéseket kifejezni megértési problémák esetén segítséget kémi beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt, viszonyulást kifejezni, érvelni Olvasott szövegértése A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott nem irodalmi vagy szaknyelvi szöveget megérteni, abban fontos információt megtalálni Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 150 szavas tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni o A számonkérés formái A tanulók a 9. évfolyam végén vizsgát tesznek, melynek során számot adnak egész évi előmenetelükről mindegyik készség terén. A vizsga lebonyolítása és értékelése megegyezik a szakaszvizsgáéval. (lsd. vizsgaszabályzat) A tanév során a számonkérés hagyományos módjainak kell a tanulóknak 146

147 megfelelniük o A képzés tartalma Érintendő témakörök: 1. Személyes vonatkozások, család: - bemutatkozás - a tanuló életrajza - életének fontosabb állomásai - család, családi kapcsolatok, - mindennapos teendők, munkamegosztás - személyes tervek. 2. Ember és társadalom: - mások külső, belső - jellemzése, hasonlóságok, különbségek - a baráti kör, kapcsolatok a kortársakkal, felnőttekkel - női és férfi szerepek - családi, társadalmi és vallási ünnepek - öltözködés, divat - vásárlás, szolgáltatások 3. Környezetünk: - az otthon - a lakóhely és környéke - földrajzi elhelyezkedés - városi és vidéki élet - növények és állatok a környezetünkben - környezetvédelem - időjárás, éghajlat 4. Az iskola: - saját iskolabemutatása, órarend, tantárgyak, - tanulmányi munka, érdeklődés - iskolai élet, hagyományok - nyelvtanulás 5. A munka világa: - diákmunka - tervek, pályaválasztás, továbbtanulás 6. Életmód: - egészséges életmód - ételek, a spanyol és a magyar konyha - étkezési szokások - betegség, gyógykezelés 7. Szabadidő, művelődés: - szabadidős tevékenységek 147

148 - kulturális események - könyvek, írott sajtó - internet, média 8. Utazás, turizmus: - városi tömegközlekedés - kirándulás - külföldi nyaralás - egyéni és társasutazás 9. Tudomány és technika: - népszerű tudományok, - ismeretterjesztés - spanyol és magyar találmányok Nyelvtan - a spanyol ábécé, a spanyol kiejtés, a hangsúly - a főnév neme, a névelők - jelzős szerkezetek, melléknévfokozás - birtokos szerkezetek, birtokos névmások (hangsúlyos és hangsúlytalan alakok) - a létigék és használatuk - az -ar, -er,- ir végű igék - a tagadás lehetőségei - a visszaható igék - a személyes névmások hangsúlytalan tárgy és részes esete - a lo névmás - az elöljárók használata, a személyes névmások elöljárós esete - a gustar típusú igék használta - kérdő névmások, kérdő mondatok - a határozószók használata, határozószók képzése melléknevekből - a kijelentő mód idői (jelen, a múlt idők, az egyszerű jövő) - a múlt idők használata kijelentő módban, igeidő-egyeztetés - függő beszéd jelen és múlt idejű főmondattal - felszólító mondatok (imperativo, subjuntivo) - vonatkozó névmások, kötőszavak - határozatlan és általános névmások - jelen idejű feltételes mód - jövő idejű feltételes mondatok - a kötőmód használata jelen időben 1. - igei körülírások évfolyam: heti 3 óra (elérendő szint: B2) o A továbbhaladás feltétele, kommunikációs célok 148

149 A tanuló megérti hosszabb konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani kár anyanyelvű beszélővel is ha az a művelt köznyelvet beszéli. Szóban és írásban is tud kommunikálni bármilyen nem szakmai témáról. Le tudja írni egyszerű formában a viszonyulását valamihez Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes megérteni egy köznyelvet használó hosszabb előadást, követni az érvelést megérteni a média aktuális eseményekről szóló hírműsorait megérteni a művelt köznyelvet használó játékfilmeket Beszédkészség A tanuló legyen képes bármilyen mindennapi vagy aktuális témáról folytatott beszélgetésben részt venni saját véleményét kifejteni, megvédeni, másét cáfolni bármilyen történésről beszámolni Olvasott szövegértése A tanuló legyen képes a mindennapi élettel, ill. a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegeket megérteni jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését/szerepét kikövetkeztetni Íráskészség A tanuló legyen képes világosan, részletesen és összefüggően fogalmazni a saját érdeklődésével és a jelenkor kapcsolatos témákban részletesen beszámolni élményeiről kifejteni véleményét, artikuláltan érvelni egy álláspont mellett és ellen o A számonkérés formái A tanév során a számonkérés hagyományos módjainak kell a tanulóknak megfelelniük o Tartalom Érintendő témakörök: 149

150 A kilencedik évfolyamnál ismertetett témakörök, magasabb nyelvi szinten, elvontabb tartalmakkal is. Nyelvtan (új) - a kötőmód használata 2. - a kötőmód múlt idői, igeidő-egyeztetés kötőmódban - személytelen szerkezetek - az igenevek használata (mondatrövidítés), igei körülírások 2. - jelen és múlt idejű feltételes mondatok - óhajtó mondatok évfolyam: heti 3 óra (elérhető szint: C1) A képzés e szakaszában a cél a szinten tartás (koncentrálás a másik nyelvre), vagy (estleges plusz órák igénybevételével) a C1 szint elérése az előbbi tartalmakkal kifinomultabb, lendületesebb módon. 150

151 Az olasz nyelv tanterve az olasz nyelvi előkészítős vizuális kommunikációs profilú osztály számára A képzés célja o A tanulók magas szinten sajátítsák el a nyelvet, képesek legyenek azt különböző hétköznapi helyzetekben használni, ill. felsőfokú tanulmányaik során hasznosítani. o A évfolyam során a tanulók képesek legyenek megszerezni a középfokú, C típusú nyelvvizsgát, a képzés végén képesek legyenek emelt szintű érettségi vizsgát tenni, esetleg a képzés végéig eljutni a felsőfokú nyelvvizsgáig. (Az egyes szintek a közös európai referenciakeret meghatározásainak felelnek meg) o Közelebb kerüljenek az olasz kultúrához, képesek legyenek a magukét olasz nyelven közvetíteni, ezáltal nyitottá váljanak további kultúrák értékeire is. o Élvezzék magát a nyelvtanulást, elsajátítsák a szükséges, számukra megfelelő technikákat, motiválttá váljanak más nyelvek megismerésére, elsajátítására is. A képzés menete A képzés szintjei: 9. évfolyam (heti 12 óra) elérendő szint: A2 10. évfolyam (heti 3 óra) 11. évfolyam (heti 3 óra) elérendő szint: B1 12. évfolyam (heti 3 óra) 13. évfolyam (heti 3 óra) elérendő szint: B2 9. évfolyam: heti 12 óra (elérendő szint: A2+) o A továbbhaladás feltétele, kommunikációs célok A tanuló megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető 151

152 személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét kiszűrni és megérteni Beszédkészség A tanuló legyen képes a társadalmi érintkezésben a megfelelő formában részt venni ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre megfelelő válaszokat adni, információt kérni közléseket megfogalmazni, eseményeket elmesélni érzéseket kifejezni megértési problémák esetén segítséget kémi beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt, viszonyulást kifejezni, érvelni Olvasott szövegértése A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott nem irodalmi vagy szaknyelvi szöveget megérteni, abban fontos információt megtalálni Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 150 szavas tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni o A számonkérés formái A tanulók a 9. évfolyam végén vizsgát tesznek, melynek során számot adnak egész évi előmenetelükről mindegyik készség terén. A vizsga lebonyolítása és értékelése megegyezik a szakaszvizsgáéval. (lsd. vizsgaszabályzat) A tanév során a számonkérés hagyományos módjainak kell a tanulóknak megfelelniük 152

153 o A képzés tartalma Érintendő témakörök: 10. Személyes vonatkozások, család: - bemutatkozás - a tanuló életrajza - életének fontosabb állomásai - család, családi kapcsolatok, - mindennapos teendők, munkamegosztás - személyes tervek. 11. Ember és társadalom: - mások külső, belső - jellemzése, hasonlóságok, különbségek - a baráti kör, kapcsolatok a kortársakkal, felnőttekkel - női és férfi szerepek - családi, társadalmi és vallási ünnepek - öltözködés, divat - vásárlás, szolgáltatások 12. Környezetünk: - az otthon - a lakóhely és környéke - földrajzi elhelyezkedés - városi és vidéki élet - növények és állatok a környezetünkben - környezetvédelem - időjárás, éghajlat 13. Az iskola: - saját iskolabemutatása, órarend, tantárgyak, - tanulmányi munka, érdeklődés - iskolai élet, hagyományok - nyelvtanulás 14. A munka világa: - diákmunka - tervek, pályaválasztás, továbbtanulás 15. Életmód: - egészséges életmód - ételek, a spanyol és a magyar konyha - étkezési szokások - betegség, gyógykezelés 16. Szabadidő, művelődés: - szabadidős tevékenységek - kulturális események 153

154 - könyvek, írott sajtó - internet, média 17. Utazás, turizmus: - városi tömegközlekedés - kirándulás - külföldi nyaralás - egyéni és társasutazás 18. Tudomány és technika: - népszerű tudományok, - ismeretterjesztés - olasz és magyar találmányok Nyelvtan (9. évf.) - az olasz ábécé, az olasz kiejtés, a hangsúly - a főnév neme, a névelők - jelzős szerkezetek (egyeztetés), melléknévfokozás - birtokos szerkezetek, birtokos névmások - az are, -ere, -ire végű szabályos ragozású igék - rendhagyó ragozású igék - a visszaható igék - prepozíciók - a személyes névmások hangsúlytalan tárgy és részes esete - a ne névmás - hangsúlyos névmások - kérdő névmások, kérdő mondatok - a határozószók képzése - a kijelentő mód idői - a múlt idők használata kijelentő módban (igeidő-egyeztetés) - felszólító mondatok - vonatkozó névmások, kötőszavak - jelen idejű feltételes mód - múlt idejű feltételes mód - feltételes mondatok - szenvedő szerkezet - függő beszéd jelen és múlt idejű főmondattal évfolyam: heti 3 óra (elérendő szint: B2) o A továbbhaladás feltétele, kommunikációs célok A tanuló megérti hosszabb konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és 154

155 fenntartani kár anyanyelvű beszélővel is ha az a művelt köznyelvet beszéli. Szóban és írásban is tud kommunikálni bármilyen nem szakmai témáról. Le tudja írni egyszerű formában a viszonyulását valamihez Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes megérteni egy köznyelvet használó hosszabb előadást, követni az érvelést megérteni a média aktuális eseményekről szóló hírműsorait megérteni a művelt köznyelvet használó játékfilmeket Beszédkészség A tanuló legyen képes bármilyen mindennapi vagy aktuális témáról folytatott beszélgetésben részt venni saját véleményét kifejteni, megvédeni, másét cáfolni bármilyen történésről beszámolni Olvasott szövegértése A tanuló legyen képes a mindennapi élettel, ill. a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegeket megérteni jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését/szerepét kikövetkeztetni Íráskészség A tanuló legyen képes világosan, részletesen és összefüggően fogalmazni a saját érdeklődésével és a jelenkor kapcsolatos témákban részletesen beszámolni élményeiről kifejteni véleményét, artikuláltan érvelni egy álláspont mellett és ellen Nyelvtan - a kötőmód használata - a kötőmód igeidői, igeidő-egyeztetés - az általános alany; személytelen szerkezetek - az igenevek használata (mondatrövidítés) - italianizmusok o A számonkérés formái A tanév során a számonkérés hagyományos módjainak kell a tanulóknak 155

156 megfelelniük o Tartalom Érintendő témakörök: A kilencedik évfolyamnál ismertetett témakörök, magasabb nyelvi szinten, elvontabb tartalmakkal is évfolyam: heti 3 óra (elérhető szint: C1) A képzés e szakaszában a cél az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése, (koncentrálás a másik nyelvre), vagy (estleges plusz órák igénybevételével) a C1 szint elérése az előbbi tartalmakkal kifinomultabb, lendületesebb módon. A német nyelv tanterve a nyelvi előkészítős természettudományi osztály számára A képzés célja o A tanulók legyenek képesek az ember és az őt körülvevő világ kapcsolatában német nyelven is eligazodni, ott tájékozódni és saját nézeteiket, véleményüket kifejezésre juttatni. Ismerjék meg a célnyelvű országok civilizációját, kultúráját. o A célnyelv tanításának személyiségfejlesztő, nevelési céljai: tudjanak kapcsolatot teremteni más kultúra képviselőivel, ezáltal tudatosodjanak bennük saját kultúránk értékei. Legyenek toleránsak az idegen emberrel és kultúrával szemben, fejlődjön szociális viselkedésük, vitakultúrájuk, legyenek képesek saját véleményüket érvényre juttatni és a másik véleményét elfogadni önmaguk feladása nélkül. o Sajátítsák el azokat a módszereket, amelyek a további ismeretszerzést lehetővé teszik számukra a felnőtt életben. o Alakuljon ki a célnyelvi kommunikatív kompetenciájuk. o A tanulók legyenek képesek a nyelvet, különböző hétköznapi helyzetekben használni, ill. felsőfokú tanulmányaik során hasznosítani. 156

157 o A évfolyam során a tanulók képesek legyenek megszerezni a középfokú, C típusú nyelvvizsgát, (képesek legyenek emelt szintű érettségi vizsgát tenni), esetleg a képzés végéig eljutni a felsőfokú nyelvvizsgáig. (Az egyes szintek a közös európai referenciakeret meghatározásainak felelnek meg) o Élvezzék magát a nyelvtanulást, sajátítsák el a szükséges, számukra megfelelő technikákat, váljanak motiválttá más nyelvek megismerésére, elsajátítására is. A képzés menete A képzés szintjei: 9. évfolyam (heti 12 óra) elérendő szint: A évfolyam (heti 3 óra) 11. évfolyam (heti 3 óra) elérendő szint: B évfolyam (heti 3 óra) 13. évfolyam (heti 3 óra) elérendő szint: B2+ 9. évfolyam: heti 12 óra (elérendő szint: A2+) o A továbbhaladás feltétele, kommunikációs célok A tanuló megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, iskola, barátok). A hétköznapi nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket 157

158 megérteni jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét kiszűrni és megérteni Beszédkészség A tanuló legyen képes a társadalmi érintkezésben a megfelelő formában részt venni ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre megfelelő válaszokat adni, információt kérni közléseket megfogalmazni, eseményeket elmesélni érzéseket kifejezni megértési problémák esetén segítséget kémi beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt, viszonyulást kifejezni, érvelni Olvasott szövegértése A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott nem szaknyelvi szöveget megérteni, abban fontos információt megtalálni Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 150 szavas tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni o A számonkérés formái A tanulók a 9. évfolyam végén vizsgát tesznek, melynek során számot adnak egész évi előmenetelükről mindegyik készség terén. A vizsga lebonyolítása és értékelése megegyezik a szakaszvizsgáéval. (ld. vizsgaszabályzat) A tanév során a számonkérés hagyományos módjainak kell a tanulóknak megfelelniük o A képzés tartalma Érintendő témakörök: 19. Személyes vonatkozások, család: - bemutatkozás - a tanuló életrajza - életének fontosabb állomásai 158

159 - család, családi kapcsolatok, - mindennapos teendők, munkamegosztás - személyes tervek. 20. Ember és társadalom: - mások külső, belső jellemzése, hasonlóságok, különbségek - a baráti kör, kapcsolatok a kortársakkal, felnőttekkel - női és férfi szerepek - családi, társadalmi és vallási ünnepek - öltözködés, divat - vásárlás, szolgáltatások 21. Környezetünk: - az otthon - a lakóhely és környéke - földrajzi elhelyezkedés - városi és vidéki élet - növények és állatok a környezetünkben - környezetvédelem - időjárás, éghajlat 22. Az iskola: - saját iskola bemutatása, órarend, tantárgyak, - tanulmányi munka, érdeklődés - iskolai élet, hagyományok - nyelvtanulás 23. A munka világa: - diákmunka - tervek, pályaválasztás, továbbtanulás 24. Életmód: - egészséges életmód - ételek, a német és a magyar konyha - étkezési szokások - betegség, gyógykezelés 25. Szabadidő, művelődés: - szabadidős tevékenységek - kulturális események - könyvek, írott sajtó - internet, média - sport 26. Utazás, turizmus: - városi tömegközlekedés - kirándulás - külföldi nyaralás - egyéni és társasutazás 27. Tudomány és technika: - Környezetvédelem, - népszerű tudományok, - természettudományok alapvető szókincse - ismeretterjesztés 159

160 - német és magyar találmányok Nyelvtan - a német ábécé, a német kiejtés, a hangsúly - a főnév neme, a névelők - a főnév ragozása - elöljárószavak - igeragozás - az igeidők, - a visszaható igék - a módbeli segédigék - a melléknév használata, a melléknévfokozás és a melléknévragozás - a passzív igeragozás, - a kijelentő-, a feltételes és a felszólító mód, - a névmások - kötőszók - egyszerű és összetett mondatok szerkesztése. - mellérendelő összetett mondatok - alárendelő összetett mondatok - helyeslés és tagadás. - szóképzés: Összetett szavak. A leggyakoribb képzők alkalmazása évfolyam: heti 3 óra (elérendő szint: B1+) o A továbbhaladás feltétele, kommunikációs célok A tanuló megérti hosszabb konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani akár anyanyelvű beszélővel is ha az a művelt köznyelvet beszéli. Szóban és írásban is tud kommunikálni bármilyen nem szakmai témáról. Le tudja írni egyszerű formában a viszonyulását valamihez Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes megérteni egy köznyelvet használó hosszabb előadást, követni az érvelést megérteni a média aktuális eseményekről szóló hírműsorait megérteni a művelt köznyelvet használó játékfilmeket Beszédkészség A tanuló legyen képes bármilyen mindennapi vagy aktuális témáról folytatott beszélgetésben részt venni 160

161 saját véleményét kifejteni, megvédeni, másét cáfolni érzelmeit árnyaltan kifejezni bármilyen történésről beszámolni Boldogulás anyanyelvi környezetben. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes a mindennapi élettel, ill. a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegeket megérteni jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését/szerepét kikövetkeztetni Íráskészség A tanuló legyen képes világosan, részletesen és összefüggően fogalmazni a saját érdeklődésével és a jelenkor problémáival kapcsolatos témákban részletesen beszámolni élményeiről kifejteni véleményét, artikuláltan érvelni egy álláspont mellett és ellen o A számonkérés formái A tanév során a számonkérés hagyományos módjainak kell a tanulóknak megfelelniük o Tartalom Érintendő témakörök: A kilencedik évfolyamnál ismertetett témakörök, magasabb nyelvi szinten, elvontabb tartalmakkal is. Új elemként meg kell tanulnia a diáknak saját érzelmeit, szimpátiáját és ellenszenvét kifejezni, megfogalmazni saját jövőbeli terveit, kilátásait Nyelvtan (új) - Érzelmek, bizonytalanság, feltételezés kifejezése. - a kötőmód felismerése - személytelen szerkezetek - az igenevek használata (mondatrövidítés) - jelen és múlt idejű feltételes mondatok 161

162 - óhajtó mondatok évfolyam: heti 3 óra (elérhető szint: B2+) Cél: Az országismereti és a nyelvi ismeretek bővítése, elmélyítése. A szókincs számottevő bővítése Eligazodás német nyelven a természettudományok körében egyszerűbb, tudományos ismeretterjesztő szövegekben Felkészülés az emelt szintű nyelvi érettségi vizsgára német nyelvből Érintendő témakörök: 1. Személyes vonatkozások, család: - A család szerepe az egyén és a társadalom életében - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése 2. Ember és társadalom: - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Az öltözködés, mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - A fogyasztói társadalom, reklámok - Társadalmi viselkedésformák 3. Környezetünk: - A lakóhely és környéke fejlődésének problémái - A természet és az ember harmóniája - A környezetvédelem lehetőségei és 4. Az iskola: - Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban - Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban 5. A munka világa: - A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák 6. Életmód: - Az étkezési szokások hazánkban és más országokban - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - A kulturált étkezés feltételei, fontossága - A szenvedélybetegségek 162

163 - A gyógyítás egyéb módjai 7. Szabadidő, művelődés: - A szabadidő jelentősége az ember életében - A művészet szerepe a mindennapokban - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai 8. Utazás, turizmus: - A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra - Az idegenforgalom jelentősége 9. Tudomány és technika: - A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre Nyelvhelyesség A tanuló legyen képes változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes megérteni egy hosszabb előadást, követni az érvelést megérteni egy tudományos ismeretterjesztő előadást a természettudományok témaköréből megérteni a média aktuális eseményekről szóló hírműsorait megérteni a művelt köznyelvet használó játékfilmeket, dokumentumfilmeket a szöveg gondolatmenetét részleteiben is követni, megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára. Beszédkészség A tanuló legyen képes bármilyen mindennapi vagy aktuális témáról folytatott beszélgetésben részt venni saját véleményét kifejteni, megvédeni, másét cáfolni érvelni, kulturáltan vitatkozni saját véleményét egy témáról önállóan hosszabban kifejteni, összefüggésekre rámutatni bármilyen történésről beszámolni folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen 163

164 megoldani, elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes a mindennapi élettel, ill. a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegeket megérteni hosszabb ismeretterjesztő szöveg tartalmát megérteni, a szövegből a szükséges információkat kiemelni a gondolatmenetet követni, véleményeket, érvelést követni, az információkat megfelelő részletességgel megérteni, a szerző álláspontjára következtetni, a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni. Íráskészség A tanuló legyen képes világosan, részletesen és összefüggően fogalmazni a saját érdeklődésével és a jelenkor problémáival kapcsolatos témákban részletesen beszámolni élményeiről kifejteni véleményét, artikuláltan érvelni egy álláspont mellett és ellen megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni, a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni. o A számonkérés formái A tanév során a számonkérés hagyományos módjainak kell a tanulóknak megfelelniük 164

165 A második idegen nyelv tanterve A nyelvi előkészítővel induló osztályok számára Bevezetés A ban a diákok a német, a francia, az olasz és a spanyol nyelvet választhatják második idegen nyelvként. A nyelvi előkészítő évfolyamon a második idegen nyelvben a Közös Európai Referenciakeret leírásában megtalálható A1 szint elérése a cél. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a mások személy lassan és világosan beszél és segítőkész. Heti óraszám: 3 A számonkérés formái: Szóbeli: a tanárral folytatott rövid beszélgetés Írásbeli: az év során 3 nagydolgozat Az értékelés az ötjegyű skálán történik. Tartalmak Kommunikációs szándékok köszönés, elköszönés bemutatkozás, bemutatás érdeklődés hogylét iránt megszólítás engedélykérés, arra reagálás bocsánatkérés, arra reagálás gratuláció, arra reagálás személyes levélben megszólítás, elköszönés 165

166 öröm remény valaki igazának elismerése egyetértés, egyet nem értés tetszés, nem tetszés dicséret, kritika dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása információkérés, információadás igenlő, vagy nemleges válasz kérés tiltás, felszólítás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás Témakörök Saját személy Család Lakóhely, lakás Szabadidő Iskola, tantárgyak Vásárlás Napirend A test Utazás Ételek, italok A továbbhaladás feltételei A következő évfolyamba az léphet, aki képes Alapvető interakcióra, kapcsolatfelvételre Reagálni az anyanyelvi közlésre 166

167 Testnevelés tanterv Időkeret heti 2 óra évi 72 óra Elsődleges célok és feladatok Egészség Edzettség, Sport-és Pozitív teherbírás mozgáskultúrális személyiségfejlődés tanulás A pubertáskor A testi és A koordinációs A szabályok során a korábban szellemi terhelés mozgáskészlet értelemszerű kialakított egyensúlyban bővítése, sportági elfogadása. Nyílt egészségvédő tartása. célok szolgálatába kommunikáció, szokások megőrzése; állítása. mindkét használt az egészséges nyelven. sportprogramok előtérbe helyezése a káros szenvedélyekkel szemben. Konkretizált tantervi célok és feladatok Egészség Edzettség, Sport-és Pozitív teherbírás mozgáskultúrális személyiségfejlődés tanulás Több relaxációs A keringési és A nemenként Az egyén értelmi és eljárás ismerete a légzőrendszer más tananyag érzelmi viszonyának stresszoldás során; fejlesztése, a kiválasztásban a meghatározása a stresszoldó motoros kontrolált fejlesztési sportértékekkel gyakorlatok mérések sajátosságokhoz kapcsolatban; a jellem 167

168 ismerete; a segítségével; az való fejlesztése a sport megküzdés átélése; erő és gyorserő alkalmazkodás; a által; a párkapcsolatok a gerinctorna mérhetőségének tanult koordinációs kultúrájának gyakorlat megismerése egy mozgáskészlet megalapozása, a készletének két motoros célszerű tanár diák és a diák bővülése; az ön és gyakorlat által; a használata; a diák összeütközések másokra veszélyes tudományos helyzetekre történő konstruktív mintáinak viselkedésekkel ismeretterjesztés mozgásos és megbeszélése; a szembeni helyes testkultúrával pszichés másik ember értékítéletek kapcsolatos reakciókban tiszteletben tartása, elfogadása; az produktumainak absztrakciós odafigyelés a társakra. optimális érdeklődő eljárások, kreatív folyadékszükséglet, befogadása;a megoldások a táplálkozás és a fittség mint érték előhívása kulturált pihenés egy egy képviselete a mozgás lényeges társas megjelenése információjának korosztályos (elsősorban megértése; kapcsolatokban. lányoknál) a az ártalmak hétköznapi elkerülése; a saját mozgáskészletben; nem higiéniája. a kosárlabda automatizációja. Képzési tartalom és metodika Jelentős nemi különbség alakul ki a lányok és a fiúk között, ezért a testnevelés órán szükséges elkülönítésük a személyiség fejlődés érdekében. A pubertás korban az erősödő nemi kifejlődés során a gondolkodási és kommunikációs folyamatok is másként működnek, így az azonos neműek közötti motoros cselekvéstanulás pedagógiailag is indokolt. A korosztály kritikus, keresi a tekintélyrombolás lehetőségeit, ezért fontos a határozott, következetes, szakszerű óravezetés, a diákok elvárják a tanártól. Türelmes, egyénhez igazodó tanári magatartás, és a személyiség tiszteletének kinyilvánítása elengedhetetlen.. 168

169 Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak Az 7 8. évfolyamokon alaki képzésként tanultak tanórai alkalmazása. Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadozások ellenvonulásban) járásban és futásban; a testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre; az óra gyakorlási rendjének betartása, csapatok alakítása; a játékrend, váltások önálló megszervezése; más, szervezési feladatok vállalása, együttműködés a terem rendjének kialakításában; Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása. Egyszerűbb nagymozgásokkal néhány bemelegítő eljárás megismerése, alkalmazása önállóan; ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két három alapformát is tartalmazhatnak. Aktív, passzív, dinamikus, statikus izületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok. Kondicionálás tervezett Ellenőrzési, értékelési lehetőségek Az óra alaki fegyelmét minden óra végi értékelése. Az óraközi alakzat- és gyakorlási forma váltási idejének kontrollálása. A szerek felvétele, elhelyezése idejének ellenőrzése. A kontrollált, helyes végrehajtás pozitív megerősítése. A gimnasztikai gyakorlatsor csoportonkénti (3-4 fő) bemutatása. Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális) Az erős alaki, gyakorlási fegyelem megtartása az egész órán. A tanári utasítások maradéktalan végrehajtása, célszerű önálló szervező kezdeményezések. Balesetmentes, másokra való tekintettel, célszerű közlekedés a tornatermi (udvari stb.) térben. Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások hibajavítás, maradéktalan végrehajtása. A vonatkozó szaknyelvi szókincs, a hely, helyzet és irány megértése. A bővített gimnasztikai tudás és készlet a helyzetnek 169

170 gyakorlatok által, állandóan visszatérő gyakorlással, a mozgásoptimumra törekedve, a kitartást növelve. Korábbinál bonyolultabb, megtanult gimnasztikai gyakorlatsorok bemutatása, kontrollált testtartással, zenére, együtt és önállóan. Húzóerő, gyorserő, erőállóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal. Általános testtartás javítási (gerinccsípő mozgékonyságot növelő, talpboltozatot erősítő), valamint légző gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, törzserősítések minden formája. Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. A törzs erősítése szerekkel ülő és fekvő helyzetben. Önállóan felügyelt, otthon is gyakorolt törzserősítő és izomzati letapadást megelőző, nyújtó, és a talpboltozatot erősítő feladatsor (6-8) automatizált végrehajtással. Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében. Futó-, ugró-, dobóiskola. Az automatizált gyakorlatok bemutatása a saját párnak, a tanár lazább és a társ szoros visszajelzési mellett; a hibák kijavítása. A mérhető, megtett út, táv, idő önmagához fejlődés megállapítása, alkalmanként mért már versengő helyzetben. Áthajtások meghatározott alatt. idő A versengés élményének értékelése; különbözőségek megállapítása; egyéni megfelelő előhívása. A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak az életkornak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Társas kontroll, felelősségvállalás a hibák kijavításában. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. Előrelépés felmutatása a versenyeken is A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül 170

171 Futások, ugrások, dobások speciális célgyakorlatai, mint az 5-6. osztályban. A speciális képességek, a versenysport technikai modellek alapozása, továbbfejlesztése. Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. Gyorsasági ugrókötélhajtások, azok variációi Áthajtások (előre, hátra, keresztezett, dupla és azok egyéni variációi), páros áthajtások. Rövidtávú vágtafutások, gyorsfutások irányváltoztatással Vágtafutások; iramfutások; futás feladatokkal.; A pontos sportági megalapozás céljából állandó hibajavítás, önmegfigyelés (pl. lépéshossz); átfutások alacsony és közepesen magas akadályok felett az azok közötti táv változtatásával is; Rajtok A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. térdelőrajtok jelre (a stabil egyensúlyi helyzet, a fokozatosan növekvő lépéshossz és az emelkedő súlypont kialakításának erős külsőtanári és társas- kontrollja mellett); alkalmanként 3-4 versenyszerű indulás, eredményes rajtvégrehajtás a feladathelyzetben. Rajtok és rajtversenyek 15-3o ismerkedés a visszatérő mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése m en A térdelőrajt technika bemutatása kisebb csoportokban; Felmérés 2000 m- en; A technikai igényesség, pontosság dicsérete. Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A koncentrált, mozgásoptimumra törekvő, az oktatási helyzetekre jól reagáló magatartás A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál, a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés. Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. Tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseiről. A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenítése. A pillanatnyi 171

172 méteren különböző testhelyzetekből; Aerob jellegű futások a sebesség növelésével Kötetlen tartós futás 8 10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten; tartós futás iramnehezítésekkel; nehezítésekkel (terep, akadály), a táv növelésével m futások növekvő sebességgel; 2000 m futás differenciált csoportokban vagy késleltetett indítással, időre; az egyéni tempó beosztása csökkenő tanári kontroll mellett;. Atlétikai ugrások (magas,) Helyből ugrások, sorozatugrások; távolba és felfelé ugrások az erőközlés irányát tudatosan irányítva. Az átlépő technikai tökélesített technikájának oktatása; 5- felgyorsuló lépéssel, erősebb kitámasztással és a levegőben lábcserével. Dobások, hajítások, vetések, lökések, szökdelések a sportágnak és az életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel; a dobóterpesz és dobóterpeszből lökés oktatása; súlylökés helyből tömött labdával, az eredmények folyamatos figyelemmel kísérése. Vetések tömött labdával két kézzel, mindkét oldalra. koncentráció javulása. Az alaptechnika, mozgásstílus pontos rögzítése. 172

173 Szertorna, összefüggő gyakorlatok Gurulásokkal, fordulatokkal, gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok. Talajon Gurulóátfordulás előre, hátra, terpeszben, sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás között felugrás fél- és egész fordulattal. Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgy felett (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át. Fejállás, kézállás, kézenátfordulás nyújtott testtel, segítségadás, biztosítás mellett; a segítségadás mozdulatainak elsajátítása. Fejen átfordulás Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből tornászos testtartással, annak korrekciója tanári és társas kontrollra. 4-5 részes szekrényen Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában (fiúklányok); bukfenc előre 4 részes szekrényen (fiúk-lányok); guggoló átugrás keresztben álló 4-5 részes szekrényen (fiúk-lányok); nagymacska ugrás (fiúk). Gyűrűn (fiúk) és két kötélen: lendület előre, hátra; lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből, az elemek folyamatos összekapcsolása, Gerendán Elemek, elemkapcsolatok bemutatása, a saját siker, fejlődés megerősítése az értékelés által. Differenciált megítélés az egyéni képességek és kézségek ismeretében tanár-, társas- és önkontroll mellett; A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel. A saját testtömeg feletti uralom a támasz és függésgyakorlatokban. A támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes kapcsolódik össze, növekedik az első és a második ív, egyre biztonságosabb a talajra érkezés. A felelős, segítőkész hozzáállás gyengébb társak buzdításában, felzárkóztatásában, mint érték fogalmazódjon meg a tanári értékelésben. 173

174 (alacsony fokozaton, lányok) Helyváltoztatások állásban, emelkedések és ereszkedések, mellső mérlegállás, homorított leugrás. Felemáskorláton összefüggő gyakorlat Függeszkedési kísérletek Egy két kötélen; fiúk felfelé-lefelé Küzdősport alapozás (fiúk) Sportági taktikák alkalmazása: A támadó cselek konkrét alkalmazása, ill. cselek az ellenfél támadásának kiugrasztására, a küzdési feladatok közben, a reagálási gyorsaság fejlesztése, a helyzet felismerésének fejlesztése, a taktika, a stratégia megválasztásához, az egyszerű, és a kombinált technikák, cselek gyakorlása passzív, és aktív ellenféllel. Küzdések minden formája sportágelőkészítő egészségmegőrző jelleggel. A szoros testtávolságú küzdelem: A technikák gyakorlása álló, és aktív partnerrel, helyzetek kialakítása, kényszerítő helyzetek játékosan és küzdési szituációkban. Több játékból álló, küzdőjátékokból álló pontszerző versengések, küzdések. Grundbirkózás: a karfogások, a mögékerülés, a kiemelés gyakorlati alkalmazása Küzdeni tudás és sportszerűség. A sportági szabályok jellegformáló és szocializáló szerepének megértése, az együtt játszás, küzdés, test-test által történő érintkezések, összeütközések csökkentése. A támadó és legalább a támadásra reagáló küzdő magatartás, mint sportkulturális érték elfogadása, bemutatása. Önvédelem. A tanult önvédelmi technikák alkalmazása különböző ellenfelekkel, az önvédelem alapszabályainak alapos ismerete; 2-3 önvédelmi fogás és abból kiszabadulás. 174

175 RG, aerobic (lányok). A nőies, szép mozgás plasztikusságának sajátos izolációs gyakorlatai ; az izületi lazaság növelése; alapjárás, érintő járás; keringő lépés egyszerű és összetett karmozgásokkal; sasszé kombinációk; ugrások egy lábról két lábra, egy lábra, két lábról egy lábra és két lábra lábcserékkel; fordulatok egy és két lábon állásban és guggolásban; kar- és törzshullámok; Aerobic lépéskombinációk, szökdelések kéz és lábmozgásokkal, irány és helyzetváltoztatásokkal; Kosárlabda A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. A 7-8. osztályban tanult sportjáték alapozó feladatok, kosárlabda technikák-taktikák ismétlése, gyakorlása, variálása az egyre bonyolódó feladatoknak, helyzeteknek megfelelően, sokoldalú és többoldalú képzés. Két támadó kapcsolatának labdás és labda nélküli megoldásai; együttműködés a védekezési tapasztalatok felhasználásában. Röplabda A labdamenet kialakítás Balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban. Gyakorlatok bemutatása csoportos formában. A gyakorlatsorok végrehajtási pontosságának állandó értékelése, a pozitív példák megerősítése. A bővülő technikai repertoár végrehajtásának ellenőrzése folyamatos korrekciós utasításokkal; A váltakozó játékszerepek ellenőrzése. Játék esetenként bíró nélkül, az önkontroll alkalmazása. Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzés. Esztétikus, ritmusos és motorosan memorizált, egyéni dinamikai ízzel előadott mozgásfolyamat, az alkotás örömének átélése; önmegvalósítás Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködés alapfokon. Alapvető labdakezelési játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. 175

176 Alaki képzés 5 Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, 15 prevenció Járások, futások, ugrások, dobások 1o Sportági technikák, taktikák és szabályok 25 Támasz-, függés- és 1o egyensúlygyakorlatok Játékos képességfejlesztés 1o Egyéb képesség, készségfejlesztés, 2o 1oo% 176

177 Az informatika tanterve Általános cél Általános cél, hogy a tanulóval az általános műveltség részét képező informatikai ismereteket elsajátíttassuk úgy, hogy a 9. osztályosok életkorának megfelelően fejlesztjük az alkalmazói szemléletet és az önálló problémamegoldás képességét. Feladat: A tanulók felkészítése a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Célunk, hogy más tantárgyak területén feladataik megoldásához készség szintjén tudják a tanulók használni az informatikai eszközöket. Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A tanulók életkorának és érdeklődésének megfelelő feladatok és problémák megoldása motiváló hatású. A tanmenet figyelembe veszi az ECDL vizsgák követelményeit. A továbbhaladás feltételét úgy fogalmaztuk meg, hogy azokat minden tanulónak teljesíteni kell az eredményes tanulmányok befejezéséhez. Az új tananyag elsajátításakor a feladatokat, illetve a megoldás mintáit a tanulók kezébe adjuk. A gyakorlati munka előtt (a tanórák első részében) az új ismereteket, eszközöket és megoldási eljárásokat közösen megbeszéljük. Az összetett feladatok megoldásának egy része több órán vagy otthoni munkával készíthető el. Modulok Óraszá m Hardver, szoftver, fájlkezelés 10 Gépírás 20 Szövegszerkesztés 38 Táblázatkezelés 38 Adatbázis-kezelés 20 Prezentáció és grafika 30 Információs hálózati szolgáltatások 20 (Internet) 177

178 Könyvtárismeterek 4 Szabadon felhasználható 5 Ismétlés Összóraszám 185 Hardver- és szoftverfeltételek A közép- és emelt szintű érettségi részletes követelményrendszerében meghatározott minimális vagy annál modernebb konfigurációk és szoftverek. A munkaállomások esetén biztosítani kell az 1 tanuló/1 számítógép arányt. A hardver a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatásának igénylési rendjéről szóló 18/2006. (IV.24.) OM rendelet 3. b) pontjában a szereplő műszaki követelményeket el kell érjék, és a Programtanács aktuális határozatának megfelelően.. Szoftverek: Operációs rendszer Magyar nyelvű grafikus operációs rendszer Alkalmazói Magyar nyelvű grafikus felületű, a tartalmi célokat programok kielégítő irodai programrendszer, Weblapszerkesztő program, böngésző- és elektronikus levelezőprogram Segédprogramok Tömörítő;és vírusirtó programok Képfeldolgozó Magyar nyelvű a tartalmi igényeket kielégítő program program Hardver, szoftver, fájlkezelés Követelmény: Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt program elvét. Tudja ismertetni az alapvető hardver elemeket és funkcióit. Tudjon könyvtárszerkezetet létrehozni, másolni, törölni, átnevezni. Gépírás Követelmény: A számítógépes munkájában, kommunikációjában ne legyen akadály a billentyűzet használata. Szövegszerkesztés Előismeretek: Szövegszerkesztési alapfogalmak. Szövegformázás: karakter- és 178

179 bekezdésformázás. Dokumentum betöltése, mentése. Oldalbeállítás: margók és tájolás állítása. Blokkműveletek. Nyomtatási kép használata. Követelmény: A tanuló Tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot dokumentumkészítésre; Tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit alapszinten; Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; Részletes feladatleírás és minta alapján legyen képes szöveges dokumentum előállítására; Tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni; Írásbeli munkáit esztétikusan tudja elkészíteni szövegszerkesztővel. Táblázatkezelés Előismeretek: Táblázatkezelési alapfogalmak. Táblázat formázása: cella, sor és oszlop formázása. Táblázat betöltése, mentése. Relatív hivatkozás. Cellák igazítása. Oldalbeállítás és nyomtatási kép használata. Betöltés és mentés. Követelmény: A tanuló Tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; Tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; Legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni cellahivatkozások segítségével; Tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni. Adatbázis-kezelés Előismeretek: Adatbázis-kezelési alapfogalmak. Adatmodell, adattábla, rekord, mező, mezőtípus. Egyszerű lekérdezés QBE-ráccsal. Követelmény: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adatbázisokat létrehozni, karbantartani 179

180 tudja használni az adatbázis-kezelő program lehetőségeit (keresés, válogatás, szűrés, rendezés); tudjon jelentést, lekérdezést készíteni; Prezentáció és grafika Előismeretek: Az általa tanult bemutatókészítő és rajzolóprogramot tudja elindítani. Ismerje ezek kezelő felületét. Tudjon egyszerű ábrát, rajzot készíteni. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani. Követelmény: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Információs hálózati szolgáltatások Előismeretek: Helyi hálózat felépítésének vázlatos ismerete és használata. Az Internet webszolgáltatása, böngészés. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngészőprogramok navigációs eszközeit. Kulcsszavas és tematikus keresők használata. A helyi elektronikus levelezési rendszer alapszintű ismerete. Követelmény: Legyen képes használni a helyi hálózat erőforrásait. Ismerje a levelezés lehetőségeit és veszélyeit. Ismerjen kereső programokat és tudja őket használni. Tudjon keresni menetrendet, telefonszámot. Könyvtárismeretek Követelmény: Igazodjon el az iskolai könyvtárban. Legyen képes a kéréseit a könyvtári szokásoknak megfelelően megfogalmazni. 180

181 Az anyanyelvi kommunikáció tantárgy tanterve 9. évfolyam évi 72 óra 36 óra csoportbontásban: anyanyelvi beszédkultúra 36 óra osztálykeretben: leíró nyelvtan, szókincsbővítés, helyesírási gyakorlatok A tanterv a csoportbontásos anyanyelvi beszédkultúra részt tartalmazza. Az osztálykeretben szervezett órák az 5 8. évfolyam kerettantervei alapján a négy év követelményeinek ismétlő, szintentartó, gyakorlati jellegű megfeleltetést szolgálják. Bevezetés Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy a szóbeli kommunikáció fejlesztését és tudatosítását tűzi ki célul. Ennek elősegítésére a tárgy keretein belül a diákok megismerkednek a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi eszközrendszerével, a szövegalkotás szabályaival és technikáival, a stilisztika élőszóbeli sajátosságaival és a formális vita szabályrendszerével - a tantárgy témaköreinek aránya megfelel az ebben a témakörben végzett kutatásban megfogalmazott igényeknek. A tantárgy középpontjában a gyakorlat áll: az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése induktív módon, játékok, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. Ezért a tanár szerepköre is megváltozik: az ismeretek átadójának szerepéből moderátorrá, szervezővé, segítővé válik. Általános célok A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink egyaránt képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni önmagukat és képviselni tudjanak számukra fontos közéleti ügyeket, és ezzel fontos személyes és társadalmi igényeknek tesznek eleget. Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor az összeurópai munkaerőpiacon kell a gyermekeinknek versenyképesnek lenniük a nemzetközi kommunikációban, ezért erősíteni kell a kommunikációs képzést. A nemzetközi felmérések a szövegértés, szövegalkotás terén leszakadást jeleznek. Ez ellen tenni kell valamit. A kommunikációs képzésnek erős személyiségfejlesztő hatása van, mert növeli az érzékenységet és a tudatosságot a kommunikációban, erősíti az önbizalmat. Fontos, hogy diákjaink tiszteljék az eltérő véleményt, érezzék a távolságot a személyiség és az általa képviselt álláspont között. Ugyanakkor a kommunikációs technikákkal való visszaélés kivédéséhez ismerni kell ezeket a technikákat és a visszaélés módszereit is. 181

182 Az irodalmon kívüli szövegfajtákban való nagyobb jártasság megszerzése a cél egy olyan tantárgy segítségével, amely a szóbeli kommunikációt állítja a középpontba. A szövegalkotási készség fejlettsége összefügg a rendszeres és kritikai gondolkodás képességével, ezen keresztül az emberi autonómia fokával Részletes célok A tanulók: Legyenek képesek elfogadni beszélgetőtársaik szempontjait, véleményét, ismerjék és tartsák be a társas kommunikáció szabályait Ismerjék meg a kommunikáció és a metakommunikáció különböző formáit és legyen módjuk ezek gyakorlására is Szokják, meg és ezáltal viseljék egyre könnyebben és felelősségteljesebben a nyilvánosságot Legyenek képesek véleményük, álláspontjuk kialakítására és pontos, árnyalt tolmácsolására különféle stílusokban. Ismerjék, helyesen és a helyükön használják a kommunikáció különböző műfajait (magyarázat, bizonyítás, érvelés, kommentár, fejtegetés, esszé, összehasonlítás, stb.) Legyenek képesek memoriterek szöveghű és tudatosan komponált előadására Legyenek képesek élénk és tudatos belső kép - alkotásra és ennek megismertetésére A vizualitás felé elmozduló kultúrában is megmaradjon a szöveggel való kapcsolatuk Legyenek hitelesek véleményük képviseletében Legyenek képesek a számukra szükséges információk összegyűjtésére, értékelésére és rendszerezésére Követelmények A beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek pontos felismerése, rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához A szóhasználat, az intonáció és a gesztusok megfelelő együttes alkalmazása ill. értelmezése A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása Beszédpartnerrel való együttműködés, érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása, az eltérő vélemény tisztelete Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és 182

183 értékelése Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, képesség kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására, a manipulációs szándékok felismerése A kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonságos használata Szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően, önkontroll és szövegjavítás Képesség élmények, belső képek megőrzésére és felidézésére, alkotott világok kialakítására Képesség az önálló véleményalkotásra és - nyilvánításra, az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése Tanterv A különféle készségek csak folyamatos gyakorlással fejleszthetőek, így a tanév során folyamatosan alkalmazzuk ezeket, a tanított anyaggal párhuzamosan. A tantárgyat heti 1 órában (évi 36 óra), csoportbontásban (max fő) tanítjuk. Beszédképzés, kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra (10 óra) 1. A megfigyelés és koncentráció gyakorlatai 1.1. Koncentrációs és lazítójátékok 1.2. Csoportkohéziós játékok 1.3. Ön- és társismereti játékok 1.4. Érzékelő játékok 1.5. Bizalomgyakorlatok 2. Kommunikáció és metakommunikáció 2.1. Bevezető gyakorlatok 2.2. A közlésfolyamat tényezői 3. Beszédtechnika 3.1. Légzés 3.2. Ritmusgyakorlatok 3.3. Hangadás 3.4. Beszédhangok képzése 3.5. Kiejtés 4. Testbeszéd - testünk részvétele a kommunikációban 4.1. Megjelenés 4.2. Testtartás 4.3. A tér felismerése és használata 183

184 4.4. A gesztusok 4.5. Mimika 4.6. A tekintet 5. Zenei kifejezőeszközök az élőszóban 5.1. Hangszín 5.2. Hangterjedelem 5.3. Hangmagasság 5.4. Hangsúly 5.5. Hanglejtés 5.6. Hangerő 5.7. Szünetek, tördelés 5.8. Beszédtempó 6. Társas kommunikáció különféle szituációkban 7. Szerepvállalás nyilvánosság előtt 7.1. A szerepbe lépés 7.2. A szónoki szerep 7.3. A hitelesség 7.4. A hallgatói szerep Bevezetés a szövegértés és a szövegalkotás folyamatába (9 óra) Szövegtan 1.1. Vázlatkészítési gyakorlat 1.2. Szövegkohézió 2. Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése 2.1. Klasszikus szövegek, beszédek elemzése 3. Szövegalkotás 3.1. Témakiválasztás 3.2. A beszéd körülményei 3.3. Anyaggyűjtés, -elrendezés 3.4. Az anyag elrendezése a beszéd szerkezete 3.5. Bevezetés, a kezdés technikái 3.6. Kidolgozás: a gondolatmenet felépítése, tárgyalás 3.7. Befejezés, a lezárás technikái 4. Szemléltetőeszközök használata 4.1. Vizuális illusztráció (képek, térképek, grafikonok, táblázatok) használata 4.2. Prezentáció készítése 184

185 Stilisztika (3 óra) 1. Stílusárnyalatok 2. Trópusok Disputa (8 óra) 1. Bevezetés 1.1. A disputáról általában 1.2. Értékek és elvek 2. A Karl Popper formátumú vita 1.3. A vita elemei a tétel 1.4. A vita elemei az érv 1.5. A vita elemei a definíció 1.6. A csapatok felkészülése a vitára 1.7. Bíráskodás 3. Konszenzust kereső viták Nyilvános szóbeli vizsga (6 óra) Az értékelés alapja: a vizsgán nyújtott teljesítmény, az elméleti tudás és az órákon való aktív részvétel. A vizsga anyaga: Első félévben prózai és verses szöveg előadása, amely során a vizsgázó tudatosan és célszerűen használja a kommunikáció és metakommunikáció minden általa megismert elemét. A vizsgát csoportos megbeszélés követi, melyben a hallgatóság értékeli a választott megoldást, a vizsgázó pedig megindokolja, miért a választott kommunikációs elemekből építette fel munkáját. Második félévben: vázlat alapján előadott kiselőadás szabadon választott témáról, melyben a vizsgázó egyaránt számot ad szövegszerkesztésbeli és kommunikációs ismereteiről. formális disputában való részvétel, amely során a diákok felhasználják a vitáról szerzett ismereteiket. A vizsga mindkét részét csoportos megbeszélés és értékelés zárja. Tankönyv és egyéb segédlet Számos olyan tankönyv létezik, amelyekben részleteiben megtalálható mindaz a tananyag, amelyet a tantárgy tanításához felhasználunk. Az adott korosztály számára azonban nem létezik egységes tananyag, ezért tankönyvet nem használunk. 185

186 Az színvonalas oktatáshoz elengedhetetlen egy megfelelően tágas, mozgatható bútorokkal berendezett tér, melyben a diákoknak elegendő tér áll rendelkezésükre a mozgáshoz. Szükség van továbbá technikai eszközökre (magnó, CD-lejátszó, videolejátszó és televízió, esetleg videokamera) és különféle szemléltető eszközökre és forrásanyagokra (lexikonok, művészeti albumok, zeneművek, ismeretterjesztő anyagok stb.), valamint Internethozzáférésre és számítógépre. 186

187 Matematika Célok és feladatok: Az adott évfolyamon a képzés célja a gondolkodás fejlesztése az eddig megszerzett tudás segítségével. A tanórán és otthon a matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. A tanulók a különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével fokozatosan tudják alkalmazni a deduktív gondolkodás egyre több formáját. Nagy hangsúlyt kell fektetni a következtetésre épülő problémamegoldásra. A mindennapok tele vannak kapcsolatokkal, összefüggésekkel, esélyek latolgatásával, döntések sorával. A gondolkodásra nevelés egyik alapvető eleme az, ha megtanítjuk őket ezekben kiigazodni. Nagyon fontos az értelmező, elemző olvasás képességének fejlesztése. Szinte minden területe a matematikának (talán kivéve a színtiszta algebrát) fejlesztheti ezen képességet. A geometria témakör fejleszti a tanulók síkban és térben történő látásmódját, hozzájárul a bizonyítási igény kialakításához. A modellalkotás megkönnyíti egyes feladattípusok rendszerezését. A különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megértethető a tanulókkal a modellalkotás alkalmazásának a szerepe. Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy a modell és a valóság kapcsolata mindig kétirányú. Természetesen ez a sokrétű feladatrendszer jól előkészített jól átgondolt tananyagfelosztással és erre épülő tanmenet segítségével valósítható meg. Eszközigény: A nyelvi előkészítő osztály számára matematikából nincsen ajánlott tankönyv vagy feladatgyűjtemény, így a szaktanár és a munkaközösség-vezető körültekintően végiggondolva - együtt határozza meg a tanulók által használható könyvet. Nagyon sok olyan könyv található, amely csak gondolkodást fejlesztő feladatot tartalmaz, a maga nemében a teljesség igényével. Ennek ellenére több könyv anyagát kell felhasználni a tanítás során. Ezért a szaktanár fénymásolási igénye nagyobb az átlagosnál. 187

188 A tanulók által megvásárolandó tankönyv: Kosztolányi József, Mike János, Vincze István: Érdekes matematikai feladatok Mozaik Kiadó Ezen kívül a tanári munkát segítő kiadványok megtalálhatók az ajánlott szakirodalom részben. Óraszámok Heti óraszám: 3 Hetek száma: 37 Összóraszám: 111 Tananyag felosztása: Halmazok Halmazok-logikai szita 4 óra Igazmondók-hazudók szigete 4 óra Logika 3 óra Oszthatóság-számelmélet Prímszámok, oszthatósági szabályok 5 óra Páros páratlan 3 óra Négyzetszámok 3 óra Diofantoszi egyenletek 4 óra Számok számjegyei 5 óra Műveletek számokkal Végtelen összeg zárójelezhetősége 3 óra Teleszkópos összeg 3 óra Racionális- irracionális számok 3 óra Betűk használata 5 óra Geometria Geometriai számolások 4 óra Geometriai bizonyítások 6 óra Területek, átdarabolások 5 óra Térgeometria elemei 4 óra Lefedések, parkettázás 4 óra Kombinatorika Kombinatorika 5 óra Skatulyaelv 5 óra Valószínűség számítás elemei 3 óra Szöveges feladatok 8 óra 188

189 Függvények, sorozatok: Relációk, függvények 6 óra Sorozatok (számtani, mértani, Fibonacci, rekurzív módon megadott) 6 óra Tanári szabad felhasználás 9 óra Számonkérés, értékelés: Célja elsősorban a pozitív motiváció kialakítása. egy-egy anyagrész után dolgozat formájában beadandó versenyfeladatok értékelése órai munka tesztek megoldása az órán érdekes feladatok, matematikatörténeti érdekességek utánajárásának értékelése Felhasználható szakirodalom: Bonifert Domokos: Néhány tipikus problémaszituáció matematikából Gyakorló feladatlapok matematikából /memória könyvtár/ Jól felkészültem-e? (matematika feladatsorok általános iskolásoknak 8. osztály) Imrecze-Reimann_Urbán: Fejtörő feladatok felsősöknek Bergengóc példatár 1-2. kötet Róka Sándor: 1500 feladat az elemi matematika köréből. Róka Sándor: Egypercesek éveseknek Róka Sándor: Egypercesek éveseknek Urbán János: Matek + 15 éveseknek Tesztversenyek feladatsorai /Zrínyi, Kenguru/ Abacus matematika lapok 189

190 Állampolgári ismeretek (társadalomismeret) Célok és feladatok Alapvető célkitűzés, hogy diákjaink képesek legyenek eligazodni az őket körülvevő társadalom gyakran nehezen érthető jelenségei között. Ismerjék és értsék meg az emberi társadalmak működésének fontosabb mechanizmusait. Alakuljon ki bennük az életkoruknak megfelelő érzékenység a társadalmi problémák iránt. A társadalomismeret oktatásának humán értékeket közvetítő szerepe leginkább az alábbi területeken mutatkozhat meg: egészséges nemzeti identitás, más kultúrák elfogadása és tolerálása, szociális érzékenység, a demokratikus értékek és az emberi jogok tisztelete és védelme. A legfontosabb fejlesztendő képességek: önálló véleményalkotás, kommunikációs készség, kritikai gondolkodás, lényegkiemelés és a fontosabb összefüggések felismerése. A feldolgozásra kerülő témakörök Az egyén és a természeti környezet Az egyén és társadalmi közösségei A hatalomgyakorlás különböző formáinak bemutatása; A hatalommegosztás A világvallások és az emberiségre gyakorolt hatásuk A kommunikáció szerepe a különböző társadalmakban Az Európai Unió története és intézményei, Magyarország az Európai Unióban A globalizáció és a globális veszélyforrások; A nemzetközi terrorizmus A tanulók értékelése Tekintettel a nyelvi előkészítő osztály életkori sajátosságaira, a tananyag feldolgozása konkrét szituációkon, életszerű helyzetek bemutatásán keresztül történik, lehetőség szerint audiovizuális eszközök bevonásával. Az értékelésben a tényanyag számonkérésén kívül fontos szerep jut a játékos feladatoknak és vetélkedőknek. Óraszámok, tankönyvek, taneszközök A tantárgyat heti egy órában tanítjuk. A tanév során tankönyv rendelésére nincs szükség. A tanulók között minden témakörhöz megfelelő fénymásolt anyagok kerülnek kiosztásra. Ajánlott tankönyv a hiányzók önálló felzárkózására: Forgács Attila Györfi-Tóth Péter Mező Ferenc Nagy Imre Veliky János: Társadalmi 190

191 és állampolgári ismeretek középiskolásoknak Videofilmek minden témakörhöz rendelkezésre állnak, esetleg CD-ROM órai felhasználása is lehetséges. 191

192 Drámatagozatos képzés struktúrája és tanterve Készítette: Keresztúri József (általános fejezetek, Drámai és színházi ismeretek, Kreatív színházi gyakorlat), Berényi Éva (Beszédtechnika), Pap Gábor (Kreatív ének-zene), Pignitzkyné Lugos Ilona (Kreatív mozgás és tánc A/terv), Mezey Gábor (Kreatív mozgás és tánc B/terv). A kétszintű érettségi vizsga követelményeihez igazította 2005-ben és módosította 2008-ban: Keresztúri József. A drámatagozat általános jellemzői, az oktatás célja és feladatai A Dráma és színjátszás egyszerre speciális műveltségi tárgy és általános készségfejlesztő gyakorlati képzés. A képzés célja, hogy - a humán (irodalmi, nyelvi, művészeti) tárgyakkal együttműködve - fejlessze a tanulók esztétikai fogékonyságát, kreatív fantáziáját. Tudatosítja a művészetek - ezen belül elsősorban a különböző művészeti ágak eszköztárát együttesen használó színházművészet - fejlődésének társadalmi-történelmi összefüggéseit. A drámatörténet korszakainak alapművei által megismerteti a tanulókat az emberiség alapkérdéseivel. Képessé teszi őket az értékes és értéktelen művek elemző megítélésére. A Dráma és színjátszás gyakorlati résztárgyaiban minden évfolyamon általános készségfejlesztés folyik. A beszéd-, a mozgás- és a zenei gyakorlatok, a kifejezőkészség fejlesztését szolgáló drámajátékok, az improvizációt, a nyilvánosság előtti szereplést előkészítő színpadi feladatok a dráma és a színjátszás eszköz- és formatárát felhasználva fejlesztik a tanulók általános kreativitását és kommunikációs képességeit. A tanulók a színjátékosi, rendezői, dramaturgiai alapismeretek és képességek megszerzése mellett megismerkednek az alkalmazott tanári módszerekkel, a drámajátékvezetéssel, illetve az un. tanítási drámával. A drámajátékvezetői alapismeretek elsajátításával képessé válnak a módszer alkalmazására is. A drámatagozatos képzés kialakítja a tanulókban az igényt a művészetek iskolán túli befogadására is. Elősegíti, hogy a művészetekre nyitott, az általuk közvetített tartalmakat befogadó műértő közönség váljék a képzésben résztvevőkből. A Dráma és színjátszás ösztönzi a tanulókat arra, hogy maguk is járuljanak hozzá valamilyen módon - pl. diákszínjátszás formájában - az egyetemes művészetekhez. A legrátermettebbeknek alapozó képzést nyújt a művészi tehetség kibontakoztatásához, a művészi hivatás választásához. 192

193 A Dráma és színjátszás elemző, befogadó, alkotó gyakorlata révén alakítja a tanulók erkölcsi magatartását, gazdagítja önismeretüket, hogy nyitott, toleráns, mások sorsa iránt sohasem közömbös egyéniségekké válva az alkatuknak legmegfelelőbb pályát válasszák maguknak. A Dráma és színjátszás tanítási keretei A Dráma és színjátszás alapozó oktatása a Nemzeti alaptanterv Művészetek műveltségi területének tárgyaiban, elsősorban a Dráma és tánc modulban már az alsóbb évfolyamokon is zajlik. Már ezekben az években folyik az általános kreativitásfejlesztés, a kommunikációs képességek, a beszéd, a mozgás, az ének-zenei készségek fejlesztése - vagyis az önkifejezés köznapi és művészi formáinak elsajátítása. Erre épülhet a évfolyamon a speciális drámatagozatos képzés a Dráma és színjátszás tantárgyi bokrával, elméleti és gyakorlati tárgyaival. A Dráma és színjátszás résztárgyai és óraszámai résztárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Drámai és színházi ismeretek Elméleti alaptárgy Emelt szintű érettségire előkészítő Kreatív színházi gyakorlat* Gyakorlati alaptárgy Beszédtechnika* Gyakorlati tárgy 0.5** 0.5** 0 0 Kreatív mozgás és tánc* Gyakorlati tárgy 0.5** 0.5** Emelt szintű érettségire 2*** 2*** előkészítő Kreatív ének-zene* Gyakorlati tárgy 1 1 Emelt szintű érettségire 2*** 2*** előkészítő Megjegyzés: * A gyakorlati tárgyak órái csoportbontásban zajlanak. ** Kéthetente 1-1 órában, egymással bifurkálva. 193

194 *** A két gyakorlati tárgyból egy választható. Drámai és színházi ismeretek (heti két órában a évfolyamon, középszinten heti két, illetve emelt szinten heti két órában a évfolyamon) A Drámai és színházi ismeretek a Dráma és színjátszás tantárgybokor az érettségi vizsga részét képező elméleti tárgya. Szoros kapcsolatban áll a Dráma és színjátszás gyakorlati résztárgyaival, illetve az irodalommal, a történelemmel, az ének-zenével és a vizuális kultúrát közvetítő tárgyakkal, de a magyar és a világirodalom drámáinak megismerése és a színházművészet elméleti-történeti feldolgozása önálló tematikával, sajátos megközelítésben folyik. Ajánlott szakirodalom, tankönyvek és szöveggyűjtemények: Csákvári József: A színház- és drámaművészet korszakai I-II. PressCoord Kft, Budapest, Hegedűs Géza - Kónya Judit: Kecskeének (két és fél évezred drámatörténete) Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, Hegedűs Géza-Kónya Judit: A magyar dráma útja Gondolat Kiadó, Budapest, Székely György: Színházesztétika Tankönyvkiadó, Budapest, Budai Éva: Színház az egész világ Korona Kiadó, Budapest, Gáncs Andrea: Könyv a színházról Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Képes színháztörténet (Fordította: Imre Zoltán) Magyar Könyvklub, Budapest, A színház világtörténete 1-2. (Szerk.: Hont Ferenc) Gondolat Kiadó, Budapest, Peter Simhandl: Színháztörténet Helikon Kiadó, Magyar színháztörténet (Szerk.: Gajdó Tamás) Magyar Könyvklub OSZMI, Budapest, Nánay István: A színpadi rendezésről Magyar Drámapedagógiai Társaság, Budapest, (Sztanyiszlavszkij: A színész és a rendező művészetéről, Hevesi Sándor: A színpadi rendezés, Bertolt Brecht: Hogyan kell próbát vezetni induktív eljárással, Almási Miklós: A feszültség, Peter Brook: Az üres tér, Grotowski: A szegény színház, Harag György: Darab és rendező, Keresem a színház titkát, Jan Kott: A nem-nyelvi jelek rendszere és funkciója a színházban) Duró Győző-Nánay István: Dramaturgiai olvasókönyv Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest,

195 (Arisztotelész: Poétika, Molière: A Nők iskolájának kritikája, Boileau: Költészettan, Diderot: A drámaköltészetről, Goldoni: Emlékezései, Csehov: Levelek a drámáról, Bergson: A nevetés, Hevesi Sándor: A drámaírás iskolája, Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés, Artaud: Színház és kegyetlenség, Lawson: Drámaépítés, Bertolt Brecht: Szórakoztató színház vagy tanító színház?, Az elidegenítő effektust teremtő színművészet új technikájának rövid leírása, Albert Camus: Az abszurd ember, Arthur Miller: A hétköznapi ember és a tragédia, Peter Szondi: A modern dráma elmélete, Jan Kott: Kortársunk Shakespeare, Bécsy Tamás: A cselekvés lehetősége) Színház, Ellenfény, Kritika, Critikai Lapok, Hajónapló, szinhaz.hu stb. Követelmények a 9. évfolyamon (heti két órában) Színház- és drámaelméleti alapok (korhoz kötötten, évfolyamonként bővülő ismeretekkel) A drámai műnem kialakulása és sajátosságai A dráma és a színjáték mint kommunikáció A dráma szerkezeti felépítése Drámai művek elemzési szempontjai, gyakorlati drámaelemzés Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak A színházművészet mint összművészet sajátosságai A színpadi tér és a színpadi idő fogalma (Shakespare: V. Henrik, Prológus) A színházi előadás elemzési szempontjai, a kritika Az olvasópróbától a premierig: a színházi alkotómunka folyamata, a rendező, a dramaturg, a szcenikus és a színész művészete A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek (a drámaíró, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes stb.) Kádár Kata magyar népballada Shakespeare: Romeo és Júlia A só c. magyar népmese Shakespeare: Lear király Andersen: A király új ruhája Cervantes: A csodaszínpad Egy közösen látott színházi előadás kritikái Drámai és színházi műfajok A rituális játék/szertartásjáték, a klasszikus tragédia és a komédia műfaji jellemzői, a keresztény liturgikus színjáték Az antikvitás A dráma és a színházművészet eredete, mágia és mimézis Az ókori Kelet dramatikus hagyományai Az ókori görög színház és dráma kialakulása és jellemzői A drámai műnem sajátosságai jának leírása és a klasszikus triász művei alapján (mimézis, dráma, tragédia, komédia, dialógus, konfliktus, katharzisz) Az ókori róma színháza és vígjátéka Aiszkhülosz egy tragédiája (ajánlott: Leláncolt Prométheusz) Szophoklész két tragédiája (ajánlott: Antigoné, Oidipusz király) 195

196 Euripidész két tragédiája (ajánlott: Médeia, Hippolitosz) Arisztophanész egy komédiája (ajánlott: Lüszisztraté) Plautus egy komédiája (ajánlott: A hetvenkedő katona) Arisztotelész: Poétika (részletek) Az európai középkor A középkor vallási színjátékai, a keresztény liturgikus játékok kialakulása, típusai és általános jellemzői, a kor és a műfaj összefüggései A passió, a mirákulum, a misztérium és a moralitás Egy passiójáték (ajánlott: a Csíksomlyói passió) Egy moralitásjáték (ajánlott: Akárki) Követelmények a 10. évfolyamon (heti két órában) Drámai és színházi műfajok A reneszánsz, a barokk és a klasszicista tragédia és komédia, a bohózat és a farce műfaji jellemzői, a commedia dell arte, a bábjáték A középkori vígjáték A vásári komédia, a bohózat, a farce, Tabarin működése A commedia dell arte kialakulása és jellemzői, jellemeinek jellegzetes típusai A rögtönzött vígjáték értékeinek átmentése a XVIII. századi új komédiába Pathelin mester Goldoni egy vígjátéka (ajánlott: Két úr szolgája) Beaumarchais: Figaró házassága Az angol reneszánsz, William Shakespeare Az angol reneszánsz dráma jellemzői Az Erzsébet-kori angol színház jellemzői Shakespeare életműve Shakespeare dramaturgiája Shakespeare: Hamlet Shakespeare: Macbeth Shakespeare: Othello Shakespeare egy vígjátéka (ajánlott: Szentivánéji álom) Shakespeare egy regényes színműve (ajánlott: Vihar) Géher István: Shakespeare (egy-két drámaértelmezés) Jan Kott: Kortársunk Shakespeare A spanyol barokk dráma és színház A spanyol barokk dráma általános jellemzői A spanyol barokk színház általános jellemzői Lope de Vega egy drámája (ajánlott: A kertész kutyája) Calderón egy drámája (ajánlott: Az élet álom) 196

197 A francia klasszicista dráma A francia klasszicista dráma általános jellemzői Molière életműve A komikum fajtái Corneille: Cid Racine: Phaedra Molière: Az úrhatnám polgár Molière: Mizantróp, Molière: Tartuffe Molière két szabadon választott komédiája (ajánlott: A fösvény, Kényeskedők) Boileau: Költészettan Követelmények a 11. évfolyamon (a kétszintű érettségi vizsga részletes követelményeinek megfelelő bontásban középszinten heti két, illetve emelt szinten heti két órában) Drámai és színházi műfajok A zenés színházi műfajok (opera, operett, musical), a romantikus és a realista színjáték műfaji jellemzői A német klasszika A Sturm und Drang Goethe és Schiller működése, klasszika és romantika összefüggései Goethe: Faust Schiller egy tragédiája (ajánlott: Ármány és szerelem) Lessing egy drámája (ajánlott: Bölcs Náthán) Lessing: Hamburgi dramaturgia (részletek) Az európai romantika Az európai romantika drámairodalma és színjátszása A zenés színház műfajai, az opera és az operett A táncszínház születése, a balett A kommersz, a tézisdráma, a jól megcsinált darab (Scribe, Dumas fils, Sardou) Túl a romantikán (Georg Büchner) Victor Hugo: Előszó a Cromwellhez Victor Hugo vagy Kleist egy drámája (ajánlott: A király mulat, Homburg hercege) Büchner: Woyzeck A magyar dráma és színjátszás kezdetei Dramatikus és teátrális nyomok középkori forrásainkban Dramatikus népszokásaink és gyerekjátékaink Az első magyar nyelvű dráma (Hrotswitha: Három körösztyén leány) A hitvitázó dráma és Sztárai Mihály működése Az udvari és az iskolai színjátszás, az iskoladráma 197

198 A magyar dráma úttörői, Bornemisza, Balassi, Bessenyei és Csokonai drámaírói működése Bornemisza Péter: Magyar Elektra Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné A magyar nyelvű hivatásos színjátszás és a nemzeti dráma kialakulása A magyar nyelvű hivatásos színjátszás fejlődése a vándorszínészet korától Kelemen László társulatán át a Nemzeti Színház létrejöttéig A nemzeti ébredés és a romantikus dráma A magyar dráma különleges műfaja: a népszínmű Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Kisfaludy Károly: Kérők Katona József: Bánk bán Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Madách Imre: Az ember tragédiája Szigligeti Ede egy népszínműve (ajánlott: Liliomfi) A polgári dráma és színház, realizmus-naturalizmus-szimbolizmus Meiningen realista-naturalista színházi forradalma A századvég meghatározó színházi műhelyei: Antoine és a Théatre Libre, Otto Brahm és a Freie Bühne A realista-naturalista dráma meghatározó egyéniségei (Gogol, Osztrovszkij, Tolsztoj, Ibsen, Hauptmann, Strindberg, Gorkij) Túl a naturalizmuson (Oscar Wilde, Bernard Shaw) A szimbolizmus mesterei (Maeterlinck, Gordon Craig színpada) Az impresszionizmus megjelenése (Schnitzler, Wedekind) Gogol egy drámája (ajánlott: A revizor) Ibsen két drámája (ajánlott: Nóra, A vadkacsa) Strindberg egy drámája (ajánlott: Júlia kisasszony) Shaw egy drámája (ajánlott: Pygmalion, Szent Johanna) Maeterlinck: A kék madár Wedekind: A tavasz ébredése Gorkij: Éjjeli menedékhely A pszichológiai realizmus, Anton Pavlovics Csehov Csehov életműve és hatása a XX. századi modern drámára Sztanyiszlavszkij és a Moszkvai Művész Színház Csehov: Sirály Csehov: Három nővér Csehov: Cseresznyéskert Csehov: Levelek a drámáról (részletek) Sztanyiszlavszkij: A színész és a rendező művészetéről 198

199 A magyar századforduló A magyar dráma fejlődésének útja: a népdrámától a realista-naturalista drámáig (Gárdonyi Géza népdrámája, Csiky Gergely realizmusa és Bródy Sándor naturalizmusa) A századforduló magyar színházi műhelyei (a Nemzeti Színház repertoárja és nagy művészei, az Operaház, a Vígszínház, a Thália Stúdió) A Nyugat korának drámairodalma (Szomory Dezső, Lengyel Menyhért, Balázs Béla, Molnár Ferenc) Csiky Gergely egy drámája (ajánlott: Proletárok, A nagymama) Bródy Sándor egy drámája (ajánlott: A dada, A tanítónő) Molnár Ferenc egy drámája (ajánlott: Liliom, Játék a kastélyban) Bartók Béla egy operája (Balázs Béla: Fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára, Lengyel Menyhért: Csodálatos Mandarin) Követelmények a 12. évfolyamon (a kétszintű érettségi vizsga részletes követelményeinek megfelelő bontásban középszinten heti két, illetve emelt szinten heti két órában) Drámai és színházi műfajok A színházi avantgarde, az avantgarde dráma különböző műfajai, az abszurd és a groteszk, a konfliktus nélküli dráma, a látványszínház, a tánc- és mozgásszínház műfaji jellemzői, a performance, a happening, az akció Az útkeresők A XX. század első felének útkeresései (az avantgarde és hatása a XX. századi drámára és színházra, Pirandello, García Lorca, Brecht, Piscator és a politikai színház ) Majakovszkij egy vígjátéka (ajánlott: Gőzfürdő, Poloska) Pirandello: Hat szerep szerzőt keres García Lorca egy drámája (ajánlott: Vérnász, Bernarda Alba háza) Brecht két drámája (ajánlott: Kaukázusi krétakör, Kurázsi mama, Koldusopera, Szecsuáni jólélek) Brecht: Szórakoztató színház vagy tanító színház?, Az elidegenítő effektust teremtő színművészet új technikájának rövid leírása Az amerikai dráma és színház Európai hatások és autonóm fejlődés Freud tanításai és hatásuk a világ drámairodalmára O Neill egy drámája (ajánlott: Hosszú út az éjszakába) Arthur Miller egy drámája (ajánlott: Az ügynök halála) Tennessee Williams egy drámája (ajánlott: A Vágy villamosa) A egzisztencializmus drámája Az egzisztencializmus filozófiája, az elidegenedés mint életérzés Sartre vagy Camus egy drámája (ajánlott: Zárt tárgyalás, Caligula) 199

200 Az abszurd dráma Az abszurd dráma jellemzői, az abszurd társadalmi gyökerei Beckett egy műve (ajánlott: Godot-ra várva) Ionesco egy műve (ajánlott: A kopasz énekesnő) Genet egy műve (ajánlott: Cselédek) Mrožek egy műve (ajánlott: Nyílt tengeren, Tangó) A kortárs világszínház és a kortárs dráma A XX. század második felének drámairodalma és színháza, a kor, a társadalom és a művészet összefüggései A XX. század második felének meghatározó drámaírói és színházi gondolkodói, az alábbi drámák közül három ismerete: Osborne:Dühöngő ifjúság Wesker: Konyha Pinter: A születésnap, A gondnok Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása, Fizikusok Peter Weiss: Marat/Sade Bulgakov: Menekülés, Őfelsége komédiása Gombrowicz: Operett Artaud: A színház és kegyetlenség, A Kegyetlen Színház Grotowski: A szegény színház Peter Brook: Az üres tér (részletek) A magyar dráma és színház XX. századi klasszikusai A magyar társadalom és a drámairodalom, illetve a színházművészet összefüggései A XX. század első felének színházi műhelyei, kiemelkedő művészei, Hevesi Sándor munkássága A XX. századi magyar dráma klasszikusai, az alábbi drámák közül három ismerete: Móricz Zsigmond: Úri muri, Nem élhetek muzsikaszó nélkül Füst Milán: Boldogtalanok Szép Ernő: Lila ákác Márai Sándor: Kassai polgárok Németh László: Galilei, A két Bolyai Tamási Áron: Énekes madár Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon Illyés Gyula: Fáklyaláng, Tiszták Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja Örkény István egy drámája (ajánlott: Tóték, Macskajáték) Hevesi Sándor: Az előadás, a színjátszás, a rendezés művészete, A drámaírás iskolája (részletek) Peter Szondi: A modern dráma elmélete (részletek) Bécsy Tamás: A cselekvés lehetősége (részletek) 200

201 A kortárs magyar színház és dráma A kortárs magyar színházi struktúra (hivatásos, alternatív és amatőr színház, művészszínház és szórakoztató színház, repertoár színház és bemutató vagy befogadó színpadok, társulatok és alkalmi csoportosulások stb.) A kortárs magyar színházművészet meghatározó műhelyei és művészei A nem hivatásos színházművészet, az amatőr színház, a diákszínjátszás és a gyerekszínjátszás meghatározó műhelyei, a hivatásos és a műkedvelő színházi alkotómunka hasonlóságai és eltérései Színházi kritika, előadáselemzés, színészportrék Kortárs magyar drámai irányzatok, három kortárs magyar drámaíró egy-egy művének ismerete. Ajánlott drámaírók: Bereményi Géza, Eörsi István, Garaczi László, Háy János, Korniss Mihály, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Schwajda György, Spíró György, Szabó Magda, Szakonyi Károly, Tasnádi István stb. Kreatív színházi gyakorlat (heti 2 órában a 9-10., illetve heti 2 órában a évfolyamon) A kreatív színházi gyakorlat (máshol kreatív játék, drámajáték, pszichodráma stb. néven ismert) készségfejlesztő gyakorlat tárgy. A foglalkozások célja, hogy a tanulók saját élményeken keresztül érzékeljék, s az értelmi megértés mellett érzelmileg is átélhetően fogadják be és mutassák fel a szűkebb és a tágabb környezet benyomásait. Az alkalmazott drámajátékok az érzékszervek tudatos használatát, a tér- és időérzék, a koncentráció, a koordináltság fejlődését segítik. A csoportjátékok, a színjátékos gyakorlatok hozzájárulnak az egyén társadalmi énjének alakulásához, a csapatban végzett munkára alkalmasság és a nyitott személyiség kialakulásához. A fentiek együttesen egy olyan a művészi attitűdhöz hasonló alkotói állapot létrejöttét teszik lehetővé, amelynek tudatos megélésével a megtanult eszköztár a színházi előadás létrehozása mellett a tanuló életének minden szegmentumában hasznosítható. A fenti célok a drámatagozatán több évtizedes gyakorlattal bíró készség- és képességfejlesztő drámajátékok, az improvizációs és színjátékos gyakorlatok, illetve a színházi produkciók (egyéni színpadi produkciók, jelenetek, szerkeszett műsorok, színielőadások) koncentrikusan bővülő alkalmazásával, a négy évfolyamon végzett folyamatos játékkal, tréninggel és közös alkotómunkával érhetők el. 201

202 Ajánlott szakirodalom és játékgyűjtemények: Drámapedagógiai olvasókönyv (Szerk. Kaposi László) Marczibányi Téri Műv. Központ, Budapest, Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek Marczibányi Téri Műv. Központ, Budapest, Kaposi László: Játékkönyv Marczibányi Téri Műv. Központ, Budapest, Add tovább! Drámajáték-gyűjtemény, Vegyed-e? füzetek 1. Candy Kiadó, Veszprém, Fort Krisztina - Kaposi József - Nyári Arnold - Perényi Balázs - Uray Péter: Dráma és tánc az 5-6. osztály számára, Apáczai Kiadó, Celldömölk, Gavin Bolton: A tanítási dráma elmélete Marczibányi Téri Műv. Központ, Budapest, Drámapedagógiai Magazin (a Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának számai) Erika Landau: A kreativitás pszichológiája Tankönyvkiadó, Budapest, Követelmények a 9. évfolyamon (heti 3 órában) A drámajátékos, az improvizációs és a színjátékos gyakorlatok célja, hogy a képzésben résztvevő tanulók megbízható és reális ön- és társismerettel, együttműködési szándékkal és képességgel rendelkezzenek, vagyis alkalmassá váljanak az önállóan és közösen végzett munkára. A tanév folyamán fejlesztjük az ehhez szükséges alapkészségeket és képességeket, a játékkedvet, az aktivitást, a kezdeményezőséget, a koncentrációt, a pontosságot, a kreatív munka kooperativitását, illetve az alapvető szabályok betartásának képességét. Az alkalmazott drámajátékok Az érzékszervek tudatos használata, érzékelő gyakorlatok (a látás, a hallás, az ízlelés, a szaglás, a tapintás) Memóriajátékok (a memória fejlesztése) Koncentrációs játékok (a figyelem erősítése) Önismereti játékok (a képességek felmérése) Bizalomgyakorlatok 202

203 (csapatépítés) Kreativitástréning Színjátékos gyakorlatok Helyzetgyakorlatok Egyszerű improvizáció (hétköznapi helyzetek és karakterek megteremtése) A tanulók által a képzés során készített maszkok alkalmazása drámamunkában Lírai és drámai alkotások tolmácsolása (egy vers és egy drámai monológ tanári irányítással történő kiválasztása, értelmezése, memorizálása és előadása) Pódiumműfajok (versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok) létrehozásában való alkotó részvétel: gólyabáli műsor, Vörösmarty-s Diákok Szövetségének köszöntő műsora, alkalmi vers- vagy monológösszeállítás (Anyák napja, Pedagógusnap, görög est stb.) Követelmények a 10. évfolyamon (heti 3 órában) A drámajátékos, az improvizációs és a színjátékos gyakorlatok célja, hogy a képzésben résztvevő megbízható és reális ön- és társismerettel, együttműködési szándékkal és képességgel rendelkező tanulók folytassák az önállóan és közösen végzett munkát. A tanév folyamán továbbfejlesztjük az ehhez szükséges játékkedvet és aktivitást, a koncentrációt, a pontosságot. Új fejlesztési terület a nagyobb csoportos munkában való önálló részvétel képessége, az együttműködésben az empátia fejlesztése, illetve az improvizációs képességek bővítése. Az alkalmazott drámajátékok Memóriajátékok (a memória továbbfejlesztése) Koncentrációs játékok (a tökéletes figyelem kialakítása) Fantáziajátékok (a képzelőerő felszabadítása és alkalmazása) Ritmusjátékok (a ritmusérzék általános fejlesztése) Térhasználat, tájékozódás (a tér kitöltése) Mozgás, erő, egyensúly (dinamikai fejlesztés) Kapcsolatteremtő játékok (a viszonyok modellizálása) Együttműködési gyakorlatok (nagyobb csoportos önálló munka képességének fejlesztése) Az empatikus képességeket fejlesztő drámajátékok Kommunikációs gyakorlatok (a verbális és a nonverbális kommunikáció, a beszédkészség fejlesztése) 203

204 Színjátékos gyakorlatok Asszociációs gyakorlatok Mimetikus játékok (utánzás) Státusjátékok Összetett improvizáció, történet szerkesztése és megjelenítése Időmúlás, különböző időkezelési módok Helyszínteremtés, helyszínváltozás érzékeltetése Atmoszférateremtés A színpadi mozdulat és megszólalás A színjátszó mint alkotó A színész alapvető eszközei Jelenetek kidolgozása és összefűzése, rögzítés és javítás A tanulók által a képzés során készített bábok alkalmazása drámamunkában Lírai és drámai alkotások tolmácsolása (két vers és két drámai monológ tanári irányítással történő kiválasztása, értelmezése, memorizálása és előadása) Pódiumműfajok (versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok) létrehozásában való alkotó részvétel: a Március 15-ei iskolai emlékműsor tanári irányítással történő anyaggyűjtése, szerkesztése, színpadra állítása és bemutatása Követelmények a 11. évfolyamon (heti 2 órában) A drámajátékos, az improvizációs és a színjátékos gyakorlatok célja, hogy az alapozáson túljutva a képzésben résztvevő tanulók társulati együttműködésben színházi előadás létrehozására legyenek képesek. A képzés első két évében rögzült reális ön- és társismeret, a csapatmunkára alkalmasság és az alapvető színjátékosi képességek birtokában a színielőadás szereplői és társalkotói vegyenek rész az előadás létrehozásának különböző fázisaiban, s a befektetett energia arányában élvezzék a közös munka eredményét, tárják a közönség elé diákszínjátszó előadásukat. A tanév folyamán továbbfejlesztjük az ehhez szükséges játékkedvet és aktivitást, bővítjük a színjátékosi eszköztárat, és továbbra is hangsúlyt fektetünk a koncentrációra, a pontosságra és a minél nagyobb önállóságra. Az alkalmazott drámajátékok a színielőadás szolgálatában Bemelegítő és levezető tréningek Koncentrációs játékok, a figyelem fókuszálása Fantáziajátékok, a konkrét darab kidolgozása Ritmusjátékok, az előadás ritmusa Térhasználat, kapcsolatok a térben 204

205 Kapcsolatteremtő játékok (a viszonyok elmélyítése) Kommunikációs gyakorlatok (a színpadi kommunikáció fejlesztése) Színjátékos gyakorlatok Összetett improvizáció, történet szerkesztése és megjelenítése Improvizáció megadott témára és meghatározott stílusban a tanulók által kidolgozott történetváz alapján Figurába lépés, figuraváltás A színjáték dramaturgiai jellemzői Műelemzés a színpadi megjelenítés szolgálatában A motívumok építő szerepe A színjátékegész szerkezete A színész, a dramaturg, a rendező, a szcenikus, a zenei munkatárs mint alkotótársak Színielőadás létrehozásában tanári irányítással történő alkotó részvétel (darabválasztás, dramaturgiai előmunkálatok, a rendezői koncepció kialakítása, a jelenetek kidolgozása improvizációs technikával, a jelenetek összefűzése, rögzítés és javítás, a színjáték akusztikus és vizuális kidolgozása, tréningekkel bevezetett rész- és összpróbák, főpróba, előadás) Lírai és drámai alkotások tolmácsolása (egy vers és egy drámai monológ önálló kiválasztása, értelmezése, memorizálása és előadása) Pódiumműfajok (versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok) létrehozásában való alkotó részvétel: a 12. évfolyam tanulóit köszöntő, a szalagtűzést előkészítő kabaréműsor tanári irányítással történő anyaggyűjtése, szerkesztése, színpadra állítása és bemutatása Követelmények a 12. évfolyamon (heti 2 órában) A drámajátékos, az improvizációs és a színjátékos gyakorlatok utolsó évének a célja, hogy az alapozás, a pódiumműfajok elsajátítása és az első színielőadás létrehozása után a teljes évet a színházi alkotómunkára, illetve az érettségi vizsgára felkészülésre szánjuk. A képzés három évében elsajátított improvizációs és színjátékosi képességek birtokában a tanév során teljes biztonsággal készülhetnek fel a tanulók a kétszintű érettségi vizsga gyakorlati vizsgarészeire. A képzés új eleme: a megismert drámajátékok és színjátszó gyakorlatok során a tanulók tudatosítják a különféle eljárások didaktikai hasznát, a drámapedagógiai módszerek alkalmazásának sokirányú lehetőségeit, a drámapedagógia elvi és gyakorlati alapjait, módszereit. Az alkalmazott drámajátékok a színielőadás és a drámapedagógiai alapok szolgálatában A képzés három évének drámajátékai tanulói drámajátékvezetéssel, tanári kontrollal, visszajelzéssel 205

206 A színielőadás létrehozása során alkalmazott bemelegítő, ráhangoló és levezető gyakorlatok 206

207 Színjátékos gyakorlatok Összetett improvizáció, történet szerkesztése és megjelenítése Improvizáció megadott témára és meghatározott stílusban a tanulók által kidolgozott történetváz alapján Történet szerkesztése és megjelenítése különböző színházi formák és drámatechnikák alkalmazásával A feszültség növelése, a fordulat alkalmazása improvizációban és színjátékban A legfontosabb színházi műfajok és stílusok jellemző jegyeinek felismerése, alkalmazása drámamunkában, színjátékban Tipizáló, túlzó ábrázolás Színielőadás közös létrehozása a 11. évfolyam tematikája szerint Lírai és drámai alkotások tolmácsolása (egy vers és egy drámai monológ önálló kiválasztása, értelmezése, memorizálása és előadása) Pódiumműfajok (versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok) létrehozásában való alkotó részvétel: az Október 23-ai iskolai emlékműsor tanári irányítással történő anyaggyűjtése, szerkesztése, színpadra állítása és bemutatása Drámajáték vezetői gyakorlat Drámapedagógiai alapok A drámajátékvezetés alapszabályai Egyszerű drámajátékok tanulói játékvezetéssel, tanári kontrollal, visszajelzéssel Drámajáték-modellek, a feszültségteremtés, a kontraszt és a szimbólumok kezelése a drámajátékban A tanítási dráma elmélete és gyakorlata A színházi nevelési program Beszédtechnika (heti 1 órában a évfolyamon) A Beszédtechnika a Dráma és színjátszás szerves részeként felkészít a tudatos és célszerű verbális önkifejezésre. A cél nem csupán a beszédhibák javítása, hanem olyan átfogó, a teljes beszédfolyamatot érintő munka létrehozása, amely előkészíti, illetve lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolásával kiegészíti a kreatív színházi gyakorlatokat. A Beszédtechnika foglalkozásokon irodalmi művek felhasználásával és dramatikus improvizációkkal a beszéd működési mechanizmusának drámajátékos helyzetekben történő tanulmányozásától eljutunk a többcsatornás kommunikációs rendszer biztos és tudatos használatáig. 207

208 Ajánlott szakirodalom és szöveggyűjtemények: Montágh Imre: Tiszta beszéd Beszédtechnikai gyakorlatok Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, A magyar vers és próza anyaggyűjteménye (Szerk.: Gáti József) Színház- és Filmművészeti Főiskola, Berényi Éva: Memoritergyűjtemény a Beszédtechnika tanításához A belső anyaga Követelmények a évfolyamon koncentrikusan bővülve (heti 1 órában) Légzés A helyes hasi légzés kialakítása, kapacitásnövelő légzőgyakorlatok, alap-, pót- és lopott levegő vétel; légzéskoncentráció, terheléses, mozgással kombinált légzőgyakorlatok; versek, monológok, prózai művek tagolásához szükséges levegőbeosztás. Hang A helyes hangadás kialakítása, rezonanciaképzés, rezonanciaterületek (állathangok, zörejek), hangelőrehozás, a hangindítás különböző típusai, a középhangsáv beállítása, hangterjedelem, hengerő; hangmagasság, érzelmi ív létrehozása, dallamimprovizációk, Hang-színdarab készítése a rezonanciaterületek teljes skálájának felhasználásával. Kiejtés A néma kiejtés, a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, az artikulációs bázis aktivizálása, beszédhibák javítása; nyelvtörők, szöveges beszédgyakorlatok, memoriterek alkalmazása; koncentrációfejlesztő szinkron- illetve fáziseltolódással nehezített gyakorlatok. Kifejezés A légzés, a hang és az artikuláció kifejező hatásain túl részletesen feldolgozzuk a beszédfolyamatot meghatározó kifejezőeszközöket. Memoriter anyag elsajátításával, szituációs helyzetek teremtésével megfigyeljük, hogy milyen nyelvi eszközökkel milyen hatást érhetünk el (kifejező beszéd életkorok illetve foglalkozások szerint; az egymás beszédstílusát meghatározó kifejezőeszközök megfigyelése, utánzása; prózai szöveg hiteles tolmácsolása különböző nyelvi stílusok tanulmányozásával). 208

209 Ritmus A beszédritmus fejlesztéséhez szükséges ritmusérzék kialakulását mozgásos gyakorlatokkal készítjük elő (testünk és környezetünk ritmuskeltő eszközei, ritmusvisszhang, ritmusátadás, ritmusimprovizáció). A belső ritmus, a biztos koncentrációs készség segíti a verses gyakorlatokat, melyeket később mozgássorokkal kapcsolunk össze (a vers ritmusa szinkronban a kezek és a lábak összehangolt ritmikus mozgásával, 2/4-, 3/4-, 4/4-es ritmus). Kommunikáció A verbális és a nonverbális kommunikció jellemzői és felhasználásuk monológok, dialógusok elemzésével (pl. a gesztus, a mimika, a tekintet, a testtartás szerepe, a beszéd verbális kifejezőeszközei a kommunikáció részeként). Kreatív mozgás és tánc A/terv: a színpadi mozgás és a táncművészet alapjai (heti 1 órában a 9-10., illetve heti 2 órában a évfolyamon) A tantárgy célja: az egyéni és csoportos mozgások tudatosítása, a nonverbális önkifejezés köznapi és művészi eszközeinek mozgásbeli gazdagítása, a színpadi szituációnak megfelelő kifejező mozgás és a tanított táncok táncmozdulatainak stílusos előadása. A képzés során önállóan képessé válnak a tanulók a következő az érettségi vizsgakövetelményekben megfogalmazott feladatokra: szituáció megfogalmazása állóképben és mozdulatsorral, improvizáció zenére és témára, összetett improvizáció létrehozása és bemutatása. Követelmények a 9. évfolyamon (heti 1 órában) Készségfejlesztés a súlypont mozgatásának alapvető törvényszerűségei a helyes testtartás kialakítása a helyes légzés mozdulatlanság és mozgás közben az állás, ülés, fekvés módozatai, szituációk, játékfeladatok változatos módozatok alkalmazásával Táncképzés a 2/4-es és a 4/4-es ritmusszerkezet gyakorlása változatos játék és táncos előkészítő gyakorlatokkal ugrós táncmotívumok a magyar és az európai tánckészlet köréből a dunántúli tánctípus motívumaiból összeállított etűd megtanulása táncos népszokások, ünnepkörök a magyar folklórban Követelmények álló, ülő, fekvő és ezek variációjából felépített szituációk bemutatása 209

210 egy ünnepkör írásos feldolgozása az ugróstánc bemutatása Követelmények a 10. évfolyamon (heti 1 órában) Készségfejlesztés a járás mozgásszerkezete, a helyes tartás járás közben karakterképzés a járás alkalmazásával, szituációk teremtése a szituációnak megfelelő járáskarakterrel páros és csoportos támaszhelyzetek a közös súlypont kialakításával rövid jelenet párban és csoportban kifejező mozdulatok alkalmazásával (állás, járás, ülés beépítésével) Táncképzés a 3/4-es, 5/4-es ritmusszerkezet gyakorlása ritmusfeladatok és táncmotívumok segítségével az európai történelmi társastáncok rövid története és a táncalkalmak ismertetése keringő és polka etűd megtanulása Követelmények csoportos szituációk bemutatása, a súlypont és a támaszhelyzetek helyes technikával történő mozgatása a történelmi társastáncok társadalmi, kulturális szerepe a keringő és polka etűd bemutatása Követelmények a 11. évfolyamon (heti 2 órában) Készségfejlesztés a futások és ugrások mozdulatainak elemzése és gyakorlása a testhelyzetek váltakozása a súlypont folyamatos le-, fel- és továbbmozgatásával, gurulások, fordulatok a dinamika megvalósításának eszközei: a feszítés és lazítás a mozgás és mozdulatlanság, a mozdulat és helyzet váltakozása tér, idő és dinamika mint a mozgásfolyamatok alaptényezőinek megjelenése a mozgáskompozíciók során testbeszéd Táncképzés a páros és csoportos viszony a táncokban, változatos fogásmódok és térformák megismerése egy magyar páros néptánc etűd megtanulása egy formációs tánc megtanulása Követelmények egy egyperces mozgásszínházi jelenet kidolgozása egyénileg vagy csoportosan, változatos térkihasználással, váltakozó dinamikával és a testbeszéd alkalmazásával a modern táncok megjelenési formái a tanult táncok bemutatása 210

211 Követelmények a 12. évfolyamon (heti 2 órában) Készségfejlesztés az érettségi konkrét mozgásszínházi, táncos feladatának meghatározása a beszéd nélküli kifejezőeszközök szituációkon keresztül bővítése mozgásszínházi helyzetgyakorlatok, a kifejező mozgás létrehozása célirányos szituációkban Táncképzés a forgások változatai, a forgás táncos technikai gyakorlatai forgások, fordulatok a különböző táncokban a produkcióban szereplő táncbetétek gyakorlása Követelmények A kifejező mozdulatok alkalmazásával egy önálló vagy társas színpadi előadás bemutatása és a táncokban való jártasság bizonyítása egyéni vagy csoportos koreográfia keretében. Az esztétikusan, célszerűen bemutatott mozdulatok, táncok tudatos mozgáselemzést tükrözzenek. Kreatív mozgás és tánc B/terv: kontakt mozgásszínházi alapok (heti 1 órában a 9-10., illetve heti 2 órában a évfolyamon) Kreatív ének-zene (heti 1 órában a 9-10., illetve heti 2 órában a évfolyamon) A kreatív ének-zene foglalkozásokon a zene és a dráma folyamatának közös elemeiből indulunk ki az egyéni és közös daléneklés, illetve a vokális és a hangszeres improvizáció eszközeivel. A legfontosabb minden évfolyamon fejlesztendő készségek: az improvizáció, a stílusérzékenység és az alkotó- és kifejezőkészség. Követelmények a 9. évfolyamon (heti 1 órában) Központi téma: a zenei jelenség A hangok tulajdonságainak (ritmus, hangmagasság, dimanika, hangszín) gyakorlati megismerése. A zenei hatásmechanizmus gyakorlati megismerése és tudatosítása, adaptált és alkalmazott drámajátékok segítségével (bizalomjátékok). A zene és a ritmodráma kapcsolata Három dal megtanulása Követelmények a 10. évfolyamon (heti 1 órában) 211

212 Központi téma: a hangok dramaturgiája Drámai kategóriák jelentése" a zeneművészetben (pl. konfliktus); ezek tatpasztalása, tudatosítása. Zenei jellemzési lehetőségek megismerése, alkalmazása. A zenei és színházi stílusok formanyelvének összehasonlítása a középkortól a XIX. századig. Három dal megtanulása Követelmények a 11. évfolyamon (heti 2 órában) Központi téma: a zene mint a dráma alkalmazott művészete A zenei jelenségek szerepe a drámában (hangulati alátámasztás, ellenpontozás, jelenetek "átkötése", különböző hang-effektek alkalmazás) A dráma "zenei" ritmusa, különböző vokális technikák alkalmazási lehetőségei Dalok dramatizálása Zenés színpadi ismeretek (a barokk operától a rock-operáig) Követelmények a 12. évfolyamon (heti 2 órában) Összefoglalás Adott színjátékkal, történelmi, művészeti korral adekvát, a stíluskorszaknmak megfelelő hangszeres és dalanyag válogatása, megtanulása Önálló kísérőzene készítése A zene dramaturgiai elemeire épülő jelenet (vagy előadás) létrehozása. A Dráma és színjátszás tantárgy minősítése Drámai és színházi ismeretek Hagyományos módon, ötfokozatú érdemjeggyel, elégtelen minősítés esetén javító vizsga lehetőségével. Sikertelen javító vizsga esetén a tanuló nem folytathatja tanulmányait a drámatagozatos osztályban. A tanköteles korú tanuló elhelyezéséről a gondviselő és az iskola közösen gondoskodik. Kreatív színházi gyakorlat és Beszédtechnika és Kreatív mozgás és tánc és Kreatív énekzene Az ötfokozatú érdemjegyet szöveges értékelés egészíti ki (1. számú melléklet). Az elégtelen minősítés a speciális képzésből való kizárással jár együtt, a tanuló nem folytathatja tanulmányait a drámatagozatos osztályban. A gyakorlati munka minősítése esetén a képességek szintje mellett azok fejlődését is figyelembe vesszük. A tehetség mellett befolyásoló tényező az alkotómunkában való részvétel színvonala, a hozzáállás minősége is. Az értékelés fenti módja mellett a művészeti képzés jellegéből adódóan a szóbeli formák is hangsúlyosak. Az írásos minősítés természetes kiegészítője a közös alkotás 212

213 során történő visszajelzés, a figyelemfelhívás, az érdeklődés irányítása, a vita, a kritika, az értelmi meggyőzés és az érzelmi elogadtatás. Az értékelésben a mester és tanítvány illetve az alkotótársi viszony dominál. A drámatagozatos képzés speciális személyi feltételei A DRÁMAI ÉS SZÍNHÁZI ISMERETEK szakképzettségi feltételei középiskolai tanári magyar szakos diploma és/vagy középiskolai tanári és szakirányú esztétika, színházelmélet, dramaturg stb. diploma és drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés. A KREATÍV SZÍNHÁZI GYAKORLAT szakképzettségi feltételei pedagógus vagy színművész diploma és drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés. A BESZÉDTECHNIKA tárgy szakképzettségi feltételei logopédus vagy színművész diploma és drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés. A KREATÍV MOZGÁS ÉS TÁNC szakképzettségi feltételei szakirányú táncoktatói képesítés és középiskolai tanári vagy táncművész diploma és drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés. A KREATÍV ÉNEK-ZENE szakképzettségi feltételei ének-zene tanári és/vagy zeneművész diploma és drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés. A SZÍNHÁZI SZAKTECHNIKUS szakképzettségi feltételei közép- vagy felsőfokú színháztechnikusi szakképzettség A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei 213

214 Szakkönyvtár Esztétikai, dramaturgiai, művészet-, színház-, dráma, zene- és tánctörténeti szakirodalom a tematikához igazodó összetételben, 2-3 példány A pedagógiai programban meghatározott drámai művek és dramaturgiai szakirodalom a kölcsönzők számához igazodó mennyiségben, példány Színházi, zenei és táncművészeti hang-, video- és DVD-felvételek Tanterem A gyakorlati órák ideális tanterme egy kiürített és szőnyegpadlóval vagy balettszőnyeggel borított, egyik falán tükrökkel felszerelt, alaptechnikával ellátott helyiség. Amíg ez nem áll a rendelkezésünkre, megfelel egy lakkozott parkettájú vagy linóleumos tanterem vagy tornaterem is, mozgatható bútorokkal. A maximális csoportlétszám fő, a terem nagysága lehetőséget kell hogy adjon a csoport mozgására. Berendezés: osztálytermenként egy-egy pódiumszínpad, sötétítési lehetőség, ülőpárnák, polifómok, kellékes és jelmezes szekrény Színházi előadásra alkalmas nagyterem/termek, a megfelelő színháztechnikával (sötétítés, hang- és fénytechnika - reflektorok, fényvezérlő, hangfalak, erősítő, hangpult, mikrofonok, magnetofon, lemezjátszó, videoprojektor, mobil nézőtéri alapok, székek, fogadótér stb.) Jelmez- és kelléktár, a manuális munkák eszközei, anyagai Korhangulatú ruhák és kiegészítők, kalapok, kendők, szoknyák, kardok, kupák stb., illetve az ezek tárolására alkalmas helyiség, szekrények Olló, tű, cérna, papír, ragasztó, spárga, biztosítótű, festék, gombok, gyöngyök, textilhulladék, jelmezkészítéshez textíliák, gumilabdák, stb. Audiovizuális technika Technikai stúdió, hang- és képfelvételi, másolási, vágási lehetőséggel. Videofelvevő kamera és állvány, kazetták. Videovágó berendezés. Számítógép, internet kapcsolattal, nyomtatóval. Fénymásológép (forgatókönyvek, szerep példányok, plakátok, meghívók stb.) Csoportonként egy-egy hordozható magnetofon és lemezjátszó, a hozzá szükséges hanghordozókkal. Osztályonként egy-egy videolejátszó készülék. A színházterem fent felsorolt színházi technikája. Alaphangszerek pianino szintetizátor különböző ütősök gitár furulya stb. 214

215 A drámatagozatos képzésre jelentkezés, a résztárgyak felvétele, A speciális képzésre a tanulók 8. osztályos korukban jelentkezhetnek. A jelentkezők a hagyományos felvételi vizsga mellett részt vesznek egy felvételi alkalmassági játékon, ahol a drámatanárok a jelentkezők képességeit, kreativitásukat drámajáték keretében figyelik meg. A drámatagozatos képzés speciális foglalkozásaira a beiratkozással együtt jelentkeznek a tanulók, a évfolyam választható tárgyairól a 10. és a 11. évfolyam végén írásban nyilatkozik a tanuló és a gondviselő. A választható tárgyak a nyilatkozat után kötelezőek A évfolyamon a Kreatív mozgás és tánc illetve a Kreatív ének-zene gyakorlati foglalkozásai közül egyet kell választania a tanulónak, mindkét tárgy felvétele csak a drámatanárok és az osztályfőnök egyetértésével, igazgatói engedéllyel lehetséges. A különbözeti vizsgák módja, Aki a képzés közben kíván átjelentkezni a drámatagozatra, vagy előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, vagy vendégtanulói jogviszonyban kíván drámából gimnáziumunkban érettségi vizsgát tenni, a drámatagozat makrotantervének megfelelő tartalmakkal az el nem végzett évfolyamok minden tárgyából különbözeti vizsgát kell tennie. A helyi vizsgák (Mustra, Helyi szakaszvizsga) szerkezete, A drámatagozatos képzésben való folyamatos részvétel feltétele a helyi szakmai vizsgák sikeres letétele. A szakmai vizsgák szerkezete: évfolyam első és második félév, illetve évfolyam első félév: Mustra (2. számú melléklet) 11. évfolyam második félév: Helyi szakaszvizsga (3. számú melléklet) Az érettségire bocsátás feltételei A speciális képzést érettségi vizsga zárja. A tárgy alkotói, előadóművészeti jellegének megfelelően az írásbeli és szóbeli vizsgát gyakorlati vizsga az elsajátított képességek alkalmazása egészíti ki. A ban az a tanuló bocsátható érettségi vizsgára, aki sikeresen teljesítette a pedagógiai programban, illetve a drámatagozatos makrotantervben meghatározott követelményeket. Az érettségi vizsga követelményeit és lefolyását rendelet szabályozza. (4. számú melléklet) Dráma és színjátszás helyi szakaszvizsga A helyi szakaszvizsgát drámából a 11. évfolyam végén a munkatervben leírt időpontban a matematika érettségi írásbeli napján, között (írásbeli) és az utolsó tanítási héten, júniusban (szóbeli és gyakorlat) az emelt szintű érettségi vizsga mintájára mintegy próbaérettségiként bonyolítjuk le. 215

216 A dráma helyi szakaszvizsga szerkezete Írásbeli vizsga: ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése 60 perces teszt segítségével (egyszerű, rövid választ igénylő feladatok és néhány soros jelenetelemzést, jelenetértelmezést igénylő kérdések). Szóbeli vizsga: ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése az alábbi témakörökből összeállított tételsorból egy tétel kifejtésével (10-12 fő egyszerre húz tételt, és a 10 perces önálló felkészülés után végighallgatják egymás 5 perces feleletét, amelynek értékelésébe beleszámítható a helyszínen készített jegyzetek szóban ki nem fejtett tartalma is. A szóbeli vizsga témakörei és elemzendő művei: 1. A drámai műnem sajátosságai, drámai művek elemzése megadott szempont szerint (műfaji meghatározás, a dráma központi problémája, szerkezeti sajátosságok, viszonyrendszerek az egyes szereplők kapcsolata, érdekütközések ill. érdekközösségek a szereplők között, a feszültségteremtés eszközei, a legfontosabb feszültségpontok, dramaturgiai fordulat/ok, a dráma lezárása). 2. A színházművészet sajátosságai, a színház mint komplex jelrendszer, színházi előadások elemzése megadott szempontok szerint: a rendezés esztétikai elvei, a rendezői koncepció, a színpadkép, a világítás rendszere, a jelmezek, a zene, a zaj, a csend funkciója, a játékmód (egyénített-tipizáló, a színész és a szerep viszonya, a színpadi beszéd és a mozgás, gesztus, mimika, hang stb.), a szöveg (dráma, dramatizált mű, rögzített improvizáció stb.) szerepe a rendezésben, a nézők (az előadás alkalma, helye, elhelyezkedése a színházi struktúrában stb.). 3. A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok ismerete: író, rendező, dramaturg, díszlettervező, jelmeztervező, zeneszerző, világosító, hangtechnikus, színpadmester, ügyelő, kellékes stb. 4. Az ókori görög dráma és színház, a római komédia (Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz, Szophoklész: Antigoné, Oidipusz király, Euripidész: Hippolitosz, Médeia, Arisztophanész: Lüszisztraté, Plautus: A hetvenkedő katona) 5. A középkori színjátéktípusok és színpadaik (az Akárki c. moralitás, a Csíksomlyói passió) 6. Shakespeare és az Erzsébet-kori színház (Shakespeare: Romeo és Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet, Macbeth, Othello, Lear király, Vihar) 7. A spanyol barokk dráma és színház (Calderón: Az élet álom) 216

217 8. A molière-i komédia és a francia klasszicista tragédia (Molière: Kényeskedők, Úrhatnám polgár, A fösvény, Tartuffe, Az embergyűlölő, Corneille: Cid, Racine: Phaedra) 9. A német klasszika (Lessing: Bölcs Náthán, Goethe: Faust, Schiller: Ármány és szerelem), a korát megelőző Büchner: Woyzeck 10. Az európai romantika 11. A régi magyar dráma és a magyar dráma XIX. századi klasszikusai (Bornemisza Péter: Magyar Elektra, Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné, Kisfaludy Károly: Kérők, Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája, Szigligeti Ede: Liliomfi, Csiky Gergely: Proletárok, Bródy Sándor: A dada) 12. A magyar hivatásos színházművészet kialakulása, a Nemzeti Színház létrejötte, nagy korszakai és egyéniségei 13. A polgári dráma és a realista-naturalista dráma és színház (Gogol: A revizor, Ibsen: Nóra, A vadkacsa, Strindberg: Júlia kisasszony, Shaw: Szent Johanna, Maeterlinck: A kék madár, Wedekind: A tavasz ébredése, Gorkij: Éjjeli menedékhely) 14. Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza (Csehov: Sirály, Három nővér, Cseresznyéskert) 15. Dramaturgiai alapirodalom (Arisztotelész: Poétika, Boileau: Költészettan, Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?, Sztanyiszlavszkij: A színész és a rendező művészetéről) Gyakorlati vizsga: alkotói ismeretek és képességek mérésére (drámajáték, színjáték, kreatív mozgás- vagy táncszínház, beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés, bábjáték). A gyakorlati vizsgára jelentkezés a mellékelt adatlapon történik, az adatlap az érintett drámatanár az egyeztetés utáni aláírásával érvényes. A gyakorlati vizsga a következő három feladattípusból választva kettőben zajlik: témára 1. Kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott 2. Öt előkészített egyéni színpadi produkció (szabadon választott vers és/vagy monológ és/vagy dal és/vagy tánc és/vagy mozgásetűd) előadása 2-3 perc műsoridőben. Az öt produkció közül a vizsgán bemutatandót a vizsgabizottság választja ki. 217

218 3. Előkészített közös színpadi produkció (színielőadás, jelenet) bemutatása, vagy az előadásban való alkotó részvétel (rendezés, dramaturgiai munka, színpadkép tervezés vagy kivitelezés, hang- és fénytechnikusi munka). 218

219 A dráma középszintű érettségi vizsga szerkezete és témakörei Írásbeli vizsga: ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése központi teszt segítségével (egyszerű, rövid választ igénylő feladatok és néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések). A teszt megírásához kötelezően elolvasandó művek: Szophoklész: Antigoné, Shakespeare: Romeo és Júlia, Shakespeare: Hamlet, Molière: Tartuffe, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája, Csehov: Három nővér, Csehov: Sirály, Molnár Ferenc: Liliom, Brecht: Koldusopera, Örkény István: Tóték Szóbeli vizsga: ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése az alábbi témakörökből összeállított tételsorból egy tétel kifejtésével. Gyakorlati vizsga: alkotói ismeretek és képességek mérésére (drámajáték, színjáték, kreatív mozgás- vagy táncszínház, beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés, bábjáték). A gyakorlati vizsgára jelentkezés a mellékelt adatlapon történik. A gyakorlati vizsga a következő három feladattípusból választva kettőben zajlik: 1. Kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára 2. Előkészített egyéni színpadi produkció (egy szabadon választott vers vagy monológ vagy dal vagy tánc vagy mozgásetűd) előadása 2-6 perc műsoridőben 3. Előkészített közös színpadi produkció (színielőadás, jelenet) bemutatása, vagy az előadásban való alkotó részvétel (rendezés, dramaturgiai munka, színpadkép tervezés vagy kivitelezés, hang- és fénytechnikusi munka) A dráma középszintű érettségi vizsga témakörei 1. Színház- és drámatörténet 1. Az ókori görög dráma és színház 2. Az angol reneszánsz színház és dráma, Shakespeare 3. A francia klasszicista dráma, Molière 219

220 4. A XIX-XX. századi magyar színház és dráma 5. Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza 6. Brecht színháza és néhány drámája 7. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom 2. Színház- és drámaelmélet 1. A drámai műnem sajátosságai 2. A dráma szerkezeti felépítése 3. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak 4. A színházművészet mint összművészet sajátosságai 5. Színházi szakmák 3. Színházi műfajok 1. A klasszikus tragédia 2. A komédia 3. A realista színjáték 4. A zenés, tánc- és mozgásszínház 4. Drámajáték 1. Helyzetgyakorlatok, alapvető viselkedési sémák megjelenítése 2. Történet szerkesztése és megjelenítése, jelenetek összefűzése 3. Improvizáció, szöveges vagy szöveg nélküli etüdök alkotása egyénileg és párban 4. Előkészített egyéni produkció bemutatása és/vagy színházi előadásban való részvétel 5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek 220

221 1. Szituáció megfogalmazása állóképben és mozdulatsorral 2. Improvizáció zenére vagy témára, megadott mozgásmotívumok felhasználásával 3. Összetett egyéni és/vagy csoportos előkészített mozgás- vagy táncimprovizációk létrehozása és bemutatása 6. Bábjáték 1. A tanulók által a képzés során készített báb és/vagy maszk alkalmazása drámamunkában 7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés 1. A beszédtechnika alapjainak alkalmazása a színjátékos gyakorlat során 2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása 221

222 Vizuális kommunikációs profilú osztály (mozgóképkultúra, médiaismeret, tömegkommunikáció) A képzés időszerűsége, indokoltsága A mediális szövegértés és a kritikai médiatudatosság (szelektív, interaktív, kritikai médiahasználat) nélkülözhetetlen korunkban, amikor az információk meghatározó része a tömegkommunikáció csatornáin éri el az embereket, akik azonban nincsenek a minimálisan szükséges audiovizuális írástudás és kritikai médiatudatosság képességeinek birtokában. Az új média már behálózta a tudományt, a közigazgatást, az üzleti életet, a szórakoztatást, az informálódást, az oktatást, sőt érezhetően új lehetőségeket tartogat az elektronikus művészet, a videó, az interaktív ill. a számítógépes artisztikum számára is. Az információs és telekommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődése révén hamarosan létrejön az információs szupersztráda, amely egybeolvasztja a tömegmédiát és a hálózati kommunikáció összes formáját. Kérdés, hogy a mediális eszközök ilyen gyors fejlődése mennyire érte váratlanul a technológia felhasználóit, mennyiben vagyunk felkészületlenek a monitorkultúra technikai, pszichológiai, szociológiai, gazdasági, etikai, jogi kihívásaival szemben. Mit jelent globalizálódó (ugyanakkor a lokális értékeket erősíteni kívánó) világban élni? Hogyan alakul a hagyományos klasszikus, valamint a modern populáris és ellenkultúra viszonya, kölcsönhatása? Milyen gondolkodási, viselkedési, és életmódbeli mintákat kínálnak a tömegmédia üzenetei? Milyen eszközökkel érik el a kívánt érzelmi és gondolati hatásokat? Hogyan lép a virtuális kép a hagyományos valóságérzékelésünk helyébe, lehetővé téve ezzel a szándékos manipuláció számtalan formáját? Hogyan tudunk egyének, közösségek, szervezetek, államok élni a tömegmédia és a globalizálódott fogyasztói kultúra szabadságával? Miképpen változtatják meg a tömeg- és interaktív médiumok a tér- és időérzékelésünket, önazonosságunkat, közösségi és egyéni létezésünk különbözõ formáit. A felsőoktatásban a kommunikáció/film/média szakok iránti kereslet a negyedik-ötödik legnépszerűbb szakcsoportként jelenik meg a felvételizők számára. Ezekre a szakokra való bejutás esélyeit jelentősen emeli az emelt szinten sikerrel abszolvált mozgókép/média érettségi. 222

223 A tagozat megnevezése Vizuális kommunikáció A tagozat képzési területei Mozgóképnyelv A feldolgozás során a tanulók megismerik a mediális (elsősorban a mozgóképi) szövegek ábrázolásmódjának néhány alapvető jellegzetességét, a technikai képek természetét: valóság, ábrázolás és értelmezés sajátos viszonyát. A kifejezés eszközeinek kreatív elsajátítása biztosítja azt a nyelvtudást, ami nélkülözhetetlen a helyes és kritikus szövegértéshez. A mozgókép nyelvének megismerésére az egyes szövegek, művek tanulmányozása (mozgókép-olvasás) és azok elkészítése (mozgókép-írás) során tehetnek szert. A mozgóképi szövegek rendszerezése A mozgóképi szövegek (film, televíziós műsor, video, komputerjáték, web) rendszerezése olyan szempontokat alapján, amely segítségével e szövegek képződése, szemlélete, értelmezése, társadalmi funkciója felismerhetőbbé válik. Rendszerező elv például a művek szerzői ill. a műfaji karakterének, a filmtörténet meghatározó stílusirányzatainak vagy a televízió műsortípusainak elkülönítése. Az esztétikai tartományon kívül eső mozgatók (politikai és gazdasági erőviszonyok, a közbeszéd, a szórakoztatás, virtuális közösségképződés, manipuláció) döntően befolyásolják az emberek életmódját és értékrendjét. Értelmezésükhöz a formanyelvi ismereteken túl a média, a tömegkommunikáció működésének elemi ismerete szükséges. A média társadalmi szerepe A modern tömegtársadalmak politikai és gazdasági működését, nyilvánosságát és információs kultúráját jellemző tömegmédiumokkal kapcsolatos néhány alapvető jelenség értelmezése. A média intézményeit szabályozó gazdasági, jogi és etikai kereteken túl fontos a közönség, vagyis a befogadó szerepének tanulmányozása és a reprezentáció problémájának felvetése: egyfelől a körülöttünk lévő világ a tömegkommunikáció szövegeiben másként mutatkozik, mint ahogyan azt a saját tapasztalataink mutatják, másrészt a médiaszövegek nagyon is markánsan képviselik a megrendelő társadalom 223

224 valóságos elvárásait. Multimédia Eltérő multimediális környezetekben hasonlóságok, alapelvek felismerésének képessége, ezek meglátására való törekvés. Képesség szoftverfüggetlen multimediális alkotások megtervezésére. Alapvető programozási ismeretek elsajátítása, ami alapot kínálhat önálló tanulásra, a témában való mélyebb elmélyülésre. Készség a háló forrásként való használatára. Az aktuális hálózati trendek, események iránt nyitott, érdeklődő szemlélet kialakulása. Célok és követelmények a mozgókép, a színházi és az általában a kultúra területén való tájékozódáshoz szükséges fogalmi bázis elsajátítása a mozgókép története, stílusai; a dramaturgia és mozgókép kapcsolatának ismerete a mozgóképalkotás alapjai (különösképpen mozgóképi szövegek létrehozása, montírozása, média projektek elkészítése, tömegkommunikációs formák megismerése, média széleskörű ismerete) a mozgóképi szövegalkotáshoz tartozó munkafolyamatok gyakorlati megoldásai vizuális jelenségek, információk megértése és a saját gondolatok közérthető megjelenítése az információt megbecsülő, azt kritikusan szemlélő magatartás kialakításása számítógépes, digitalizálási, hálózati alapismeretek elsajátítása forgatókönyv készítésének alapismereti a digitalizálás folyamatának ismerete, szoftverek használata mozgókép-technikai ismeretek elsajátítása mozgóképi felvételek lejátszásra alkalmas formára történő összeállítása a megtanultak alapján a videó hatásmechanizmusának tudatosan és szakszerű használata a TV-műsorok készítési folyamatának, eszközeinek alapismerte a számítógépek művészeti területen történő alkalmazása a mozgókép-művészeti alkotások önállóan értékelése, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában a megszerzett tudás, képzelőerő, ízlés és technika birtokában önálló művek létrehozása 224

225 Szükséges taneszközök Taneszközök Tankönyv (Hartai-Muhi: Mozgóképultúra és médiaismeret, Feladatgyűjtemény, Szöveggyűjtemény, Tanári segédkönyv, Film-és médiafogalmak kisszótára, Médiaismeret, A tömegkommunikáció elmélete) Sulinet Digitális Tudásbázis-elérése Az összes kiadvány a szakirodalomból Multimédia cd-romok (Filmtörténet) Módszertani videók (pl. Filmnyelvi gyakorlatok; Filmórák, médiaórák) Film és média szaklapok (pl. Filmvilág, Médiakutató) Személtetés mű videokazettán vagy DVD-n az ajánlott filmek és műsorok listájából Legalább 2db médiaterem (filmek vetítésére alkalmas, projektorral, internetcsatlakozási lehetőséggel kialakított szakterem) Technikai eszközök Fényképezőgép (4db) Videólejátszó/felvevő (4db) DVD-lejátszó (4 db) Televízió (4db) Digitális videokazetták (felvételre, archiválásra alkalmas) Internetcsatlakozási lehetőség DV-rendszerű videokamera (3db) Statív, külső mikrofon Multimédia számítógép videokártyával; s Szerkesztésére alkalmas digitális montírozó, a szükséges digitalizáló kártyával, editáló programmal (min. 5 munkahely) Multimédia szerkesztésre alkalmas programok Spot- és derítőlámpák (4-4db.) Esteleg labor (sötétkamra és bevilágító) Szerkezeti tábla Évfolyam Elmélet/Gyak. Tantárgy Óraszám 9. Elmélet Anyanyelvi kommunikáció 2 Gyakorlat Képességfejlesztés a médiában

226 10. Elmélet Anyanyelvi kommunikáció a 2 médiában Gyakorlat Képességfejlesztés a médiában Elmélet Mozgókép-olvasás 2 Gyakorlat Vizuális nyelv Közép Emelt 12. Elmélet Mozgóképkultúra és vizuális 2 2 ábrázolás Gyakorlat Mozgóképi szövegalkotás (éretts.) 13. Elmélet Médiaismeret és 2 2 tömegkommunikáció Gyakorlat Médiakommunikáció (éretts.) 9. ÉVFOLYAM (HETI 2 ÓRA = 72 ÓRA) Anyanyelvi kommunikáció ELMÉLET Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes koncentráltan együttműködni a gyakorlatokban a társaival tudja értelmezni a testbeszédet a kommunikációs folyamatban legyen képes saját vélemény megfogalmazására adott témában, és tudjon érvelni Ismeretkörök, tananyag CSOPORTALAKÍTÁS Értelmezési szint Az óra jellegének, céljainak a megbeszélése Ismerkedés Órasz ám 3 226

227 A MEGFIGYELÉS ÉS ÉRZÉKELÉSFEJLESZTÉS Bizalomjátékok látásfejlesztés hallásfejlesztés ízlés-szaglásfejlesztés tapintásfejlesztés 4 KONCENTRÁCIÓ GYAKORLATAI; verbális koncentráció koncentráció a számokkal játékos koncentráció 3 a kommunikáció és metakommunikáció játékai; KOMMUNIKÁCIÓ beszédtechnika; légzés relaxáció Ritmusgyakorlatok Játék a hangokkal Beszédhangok képzése 5 TESTBESZÉD TESTÜNK RÉSZVÉTELE A KOMMUNIKÁCIÓBAN ZENEI KIFEJEZŐESZKÖZÖK AZ ÉLŐSZÓBAN megjelenés, testtartás a testformák jelentései A tér felismerése és használata A gesztusok A mimika A tekintet a hangszín a hanglejtés a hangmagasság hangterjedelem hangerő beszédtempó Verses és prózai szövegek előadása I. Verses és prózai szövegek előadása II

228 TÁRSAS KOMMUNIKÁCIÓ KÜLÖNFÉLE SZITUÁCIÓKBAN Jelentéssel bíró közös szobrok Tablójátékok Szituációk számolással Szinkronizálási játékok Szöveges szituációk beszédpanellel Szituációs játékok megadott helyszínnel és karakterekkel 6 SZEREPVÁLLALÁS NYILVÁNOSSÁG ELŐTT Viccmesélés I. A hatáskeltés elemei Viccmesélés II Verseny A szerepbe lépés A szónoki szerep A hitelesség A hallgatói szerep 6 SZÖVEGTAN Vázlatkészítési gyakorlatok kedvenc témákból A szövegösszetartó erő elemei 2 SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK KIVONATOLÁS, ÖSSZEFOGLALÁS A SZÖVEGALKOTÁS Klasszikus beszédek elemzése: Shakespeare: Julius Caesar Antonius beszéde Klasszikus beszédek: Móricz Zsigmond: Ady Endre gyászbeszéde Témakiválasztás - vázlatkészítés Anyaggyűjtés Az anyag elrendezése Kidolgozás: a hatásos kezdés technikái Kidolgozás: gondolatmenet felépítése, tárgyalás Befejezés: a lezárás technikái A bevésés technikái A beszéd előadásának körülményei 3 8 SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA A Vizuális illusztráció (képek, térképek, grafikonok, táblázatok) használata Fényképes önéletrajzi tabló készítése 3 228

229 KISELŐADÁSBAN Prezentáció készítése megadott témában STILISZTIKA A stílust befolyásoló tényezők vizsgálata A stílusárnyalatok A szóképek a mindennapi nyelvben Az alakzatok a mindennapi nyelvben 4 A VITA Bevezetés a vitáról általában Értékek és elvek képviselete a vitában A vita elemei a tétel A vita elemei az érv A vita elemei a definíció A konszenzus, illetve kompromisszum Ellentétes véleményű csapatok alakítása (megadott témában) felkészülésük, anyaggyűjtésük a vitára A csapatok vitájának lefolytatása; a tanulságok megbeszélése 8 ÖSSZEFOGLALÁS, SZÁMONKÉRÉS Összefoglalás Év végi összefoglalás Az éves munka értékelése 4 A továbbhaladás feltételei: a megadott verses és prózai szövegek megtanulása, előadása egy szabadon választott témában egy szóbeli kiselőadás szövegének kialakítása fényképes önéletrajzi tabló készítése prezentáció készítése megadott témában Képességfejlesztés (HETI 1 ÓRA = 36 ÓRA) 229

230 GYAKORLAT Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes egyéni szempontból fotót készíteni megadott témából tudjon életrajzi adatokat felkutatni, életrajzokat megírni tudjon kreatív történeteket kitalálni (a megadott keretek betartásával) legyen képes tervezni, és ezek alapján megvalósítani ötleteit (pl. Hulladékbáb, Föld napja program stb.) Ismeretkörök, tananyag AZ ISKOLA MEGISMERÉSE Értelmezési szint Bevezetés, megbeszélés Az iskola bejárása Iskolaismereti totó Az iskola hírességei Játékos tablókutatás Az én iskolám: szubjektív fotósorozatok készítése az iskoláról (az iskola életéről hosszú távú feladat) Életrajzok ismertetése A fotósorozatok papírképeiből összeállítás párokban: Az én iskolám Életrajzi tablók készítése csoportokban A/3-as méretben Iskolatörténeti tabló híres emberek nevével, fényképeivel és születési adataival az A/3- as tablók összeillesztése egy csoporttablóvá 2 nagy csoporttabló Kiállítás megszervezése Az iskolai kiállítás összeállítása Órasz ám 13 ÍRÁSGYAKORLAT Kortárs novella felolvasása, megbeszélése Helyszínrajz készítése Az egyik szereplő gyerekkori élménye, amely befolyásolta felnőttkori jellemét A szereplő jellemrajza Egy bizonyos ponttól új befejezést írni a történetnek 6 230

231 Új szereplő beiktatása a történetbe A KÖRNYEZETÜNK VÉDELME PROJECT ELINDÍTÁSA Beszélgetés a környezetvédelemről Globális környezeti problémák a földön Budapest, Budapest, te csodás - Nagyítóval Budapesten Nagyvárosi mozaikok: változatok a szemetelésre drámajátékos feldolgozása a témának Elönt a szemét c. mese megírása Az otthon megírt mesék felolvasása, megbeszélése A víz világnapja A hulladékbáb megtervezése: forma, méret, anyagok stb Anyaggyűjtés a báb kivitelezéséhez A hulladékbáb történetének megírása (ami a kiállításon fog elhangzani) A föld napja Hulladékbáb felépítése az iskolában talált hulladékokból A föld napja project megbeszélése Újságcikkek felolvasása Szemétellenes reklámplakát tervezése- szlogen tervezése, megalkotása Magyarországi környezetvédő mozgalmak - kiselőadások Játékóra a programmal kapcsolatban 14 ÖSSZEFOGLALÁS Év végi összefoglalás Az éves munka értékelése 3 A továbbhaladás feltételei: szubjektív iskolai fotósorozat az iskoláról (3-5 kép) 231

232 egy híres volt vörösmartys életrajzi tablójának elkészítése egy környezetvédelemmel kapcsolatos mese megírása szemétellenes (környezetvédelmi) reklámplakát készítése 10. ÉVFOLYAM ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ A MÉDIÁBAN (HETI 2 ÓRA = 72 ÓRA ELMÉLET Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes elkülöníteni a különböző televíziós formákat, műsortípusokat tudja értékelni a különböző televíziós jelenségeket (sorozatok, show-műsorok, sztárok stb) legyen képes a televíziós hatáselemek (pl. séma, kép, szöveg, zene, történet) tudatos felismerésére Ismeretkörök, tananyag Értelmezési szint Óraszám AZ AUDIOVIZUÁLIS MÉDIA FOGALMA Közvetlen és közvetett kommunikáció Közeg Közlés Audiovizualitás 3 A KÖRNYEZET MEDIATIZÁLÓDÁSA A média funkciói A média fajtái 3 MOZGÓKÉP ÉS VALÓSÁG Valóság és televízió A televalóság valósága 4 MOZGÓKÉP ÉS VALÓSÁG A televízió valóságfelfogásának változásai Nyilvánosság az életünkben 5 MŰSORIDŐ ÉS MŰSORREND Televíziónézési szokások A műsoridő mint tulajdon A műsoridő tagolása: a műsorrend Napirendkijelölés 9 232

233 Reklám és nézettség, szakositott csatornák TELEVÍZIÓS MŰSORTÍPUSOK Közszolgálati és kereskedelmi modell Élő és a konzervműsor fogalma A televíziós műsorok rendszerezése Mobil kommunikáció és mobil multimédia Digitális televíziózás Az interaktív televíziózás Az Internet és a televíziózás összekapcsolása 4 A TELEREGÉNY JELLEGZETESSÉGEI A szérielv a médiában Az epizódikus szerkesztés "szappanhősök" karaktere 5 A TÉVÉSHOW JELLEGZETESSÉGEI A tévéshow eredete és rokonsága A showműsorok közönsége A talkshow, a showman 5 A SZTÁR A sztár fogalma A képmás korlátlan sokszorosítása A sztárjelenség kultikus jellege A sztár és az őstípus, a médiasztár 6 HATÁS, BEFOGADÁS KÖZÖNSÉG, Direkthatás elmélet, annak ellentmondásai Szelektív befogadás Média és identitás 4 HATÁS, KÖZÖNSÉG, BEFOGADÁS A média a piaci társadalom kulturális bázisa A csatorna mint üzenethordozó 5 A REKLÁM Alkalmazott művészet Képzettársítás Séma és eredetiség Kép és szöveg viszonya, 233 6

234 Reklámtípusok A reklám manipulatív természete A TELEVÍZIÓS KLIP A klip mint reklám A zenei produkció és a látvány viszonya a klipben A klip és a történet A képek kapcsolata A klip stílusa 5 SZÁMONKÉRÉS, ÖSSZEFOGLALÁS Írásbeli teszt Beszámolók Önálló feladatok elvégzése 8 A továbbhaladás feltételei: írásbeli teszt a média fajtáiról és funkcióiról egy fogalmazás a XXII. század televíziózásáról egy meghatározott csatornán látható reklám hatásmechanizmusának elemzése egy reklámterv kidolgozása egy megbeszélt együttes kiválasztott számához megtervezni a klip látványvilágát 234

235 10. ÉVFOLYAM (HETI 1 ÓRA = 36 ÓRA) Képességfejlesztés gyakorlat Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes érvelni a számára értékes műsor, sorozat, illetve csatorna mellett tudjon kreatívan önálló műsor szinopszisát létrehozni legyen képes önálló kutatómunkára (lexikonok, internet, könyvtár) egy mai téma kapcsán Ismeretkörök, tananyag TELEVÍZIÓS MŰSOROK Értelmezési szint Bevezetés, megbeszélés Beszélgetés a televíziós műsorokról Egyéni televíziós ajánló egy heti újságba (megnézendő és kihagyandó műsorokról) Fontos a stílus! Kedvenc televíziós műsor bemutatása, ajánlása Műsortípusok keresése, tematizálása műsorok műfaja és tárgya Egy saját televíziós műsor megtervezése (jellege, célközönsége, témái, helyszíne, szereplői) A saját televíziós műsor szinopszisainak a megbeszélése I. A saját televíziós műsor szinopszisainak a megbeszélése II. Órasz ám 8 AZ IDEÁLIS CSATORNA Az ideális csatorna megtervezése (műsoridő, műsorrend, reklámok szerepe, képiség stb.) Az ideális csatorna egy műsornapja Vita a legjobb létező tévés 4 235

236 sorozatokról: kinek melyik és miért Érvelő csoport és ellenérvelő csoport egy konkrét sorozatról. A SHOW-MŰSOR Amit nem látunk a showműsorokból: a közönség a jó és a rossz közönség Amit nem látunk a showműsorokból: a háttéremberek Kiválasztás magyar módra: casting - drámajátékos feldolgozás különböző helyzetekben különböző szereplőkkel 3 A SZTÁR A REKLÁM Barkochba játék Híres emberek a háton játék Híres emberek beszélnek játék Híres ember és sztár csoportokban megvitatni és definiálni a különbségeket; közös megbeszélés Az interjúkészítés gyakorlati kérdései, technikai feltételei Fiktív interjúk készítése sztárokkal az interjúk felolvasása Médiasztárok Magyarországon kiselőadások Médiasztárok Kelet-Európában kiselőadások Médiasztárok az USA-ban kiselőadások Steiner Kristóf vagy Stohl András? Volt vörösmartys médiasztárok Ki a legjobb médiasztár Magyarországon? vita A reklám funkciója, típusai A legjobb reklámok reklám- Oscar Levis-zenék Mennyit számít a hatásos zene? A legrosszabb reklámok

237 citrom-díj kiosztása Ötlettelenség, pénzhiány vagy mi a baj? A Gálvölgyi-show ellenreklámjai Ellenreklámötletek szinopszisok Ellenreklám-jelenetek drámajátékosan Ötletelés hatásos reklámra 1 adott termékkel Egy hős : telefonfényképek és telefonfilmek iskolai arcokról. ÖSSZEFOGLALÁS, SZÁMONKÉRÉS a hangszín Év végi összefoglalás 2 A továbbhaladás feltételei: egyéni szubjektív tévéműsor ajánló egy hét műsorából (kommentárral) egy saját televíziós műsor szinopszisának a létrehozása az ideális csatorna megtervezése (jelleg, műsortípusok, műsoridők, reklámok stb.) egy meghatározott médiasztárról kiselőadás (életrajz, fontosabb munkái, a jelenség értelmezése) egy ellenreklám ötlete, és a szinopszis kidolgozása 11. ÉVFOLYAM MOZGÓ-KÉP-OLVASÁS (HETI 3 ÓRA = 108 ÓRA) ELMÉLET Fejlesztési célok és követelmények: legyen képes mozgóképi szövegek értelmezésére ismerje a fényképezőgépek szerkezetét, a fotózás alapfogalmait és műfajait a tanuló ismerje a mozgókép korai történetét, stílusait legyen fogalma a dramaturgia és mozgókép kapcsolatáról ismerje a főbb filmelemzési szempontokat 237

238 Ismeretkörök, tananyag Értelmezési szint Óraszám IRODALOM, SZINHÁZ, KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS FILM: ELTÉRŐ KIFEJEZÉSI FORMÁK Fogalmi és képi gondolkodás Megnevezés és bemutatás Az adaptáció és az inspiráció fogalma Kötött időkeret és folyamatos előadásmód A mozgókép sajátos ábrázoló eszközei: szerepjáték, képiség és megszólalás, montázs 6 A MOZGÓKÉP MEGJELENÉSÉNEK FONTOSABB ELŐZMÉNYEI A mágikus gondolkodás működése A megörökítés, képmás, birtoklás és kommunikáció Kép, írás, valóság A valóság művészi megismerése 3 A MOZGÓKÉP MEGJELENÉSÉNEK FONTOSABB ELŐZMÉNYEI Képek és képsorozatok, reprodukció Történetek mesélése, azonosulás A fényképen megjelenő látvány A technikai kép 3 A TECHNIKAI KÉPRÖGZÍTÉS ALAPJAI Optikai rendszer, fényérzékeny anyag, Fixálás, a szem felbontóképessége és tehetetlensége Az elektromagnetikus és digitális jelrögzítés 3 A FOTOGRÁFIA ALAPFOGALMAI, MÛFAJAI ÉS ESZKÖZEI A festészettõl átörökített műfajok és a fotográfia teremtette műfajok Autonóm és alkalmazott fotográfia A technikai kép, az apparátus Fotótipológia 3 A FOTOGRÁFIA ALAPFOGALMAI, A fotózás felfedezése, története (heliográfia, camera obscura, 238 3

239 MÛFAJAI ÉS ESZKÖZEI dagerrotípia, diorámaportrék, szociofotó) A fotó művészetté válása Sajtófotó A privát fotó Sorozat és szekvencia fogalma Autonóm és alkalmazott fotó A FOTOGRÁFIA ALAPFOGALMAI, MÛFAJAI ÉS ESZKÖZEI Fotótörténeti korszakok A fényképezőgépek csoportosítása (formátum, felhasználás, képrögzítés) Kisfilmes, tükörreflexes fényképezőgép szerkezete és működési elve Camera obscura jelenség 4 A MOZGÓKÉP KETTŐS TERMÉSZETE Reprodukció és közlés (ábrázolás) 2 INFORMÁCIÓ ÉS JELENTÉS VISZONYA A MOZGÓKÉPEN Inf. bőség jelentésbizonytalanság A látvány és a látvány értelme 3 MOZGÓKÉP A MŰVÉSZI KÖZLÉSFORMÁK RENDSZERÉBEN A mozgóképi élmény "új művészet: új érzékszerv" 2 MOZGÓKÉP ÉS VALÓSÁG A művek és a valóság viszonya A művészi hitelesség A film és a valóság 4 A MOZGÓKÉPEK BEFOGADÁSA Időbeli meghatározottság Mozihelyzet, tévéhelyzet 2 TÖRLÉS ÉS FELIDÉZÉS Megfigyelés, törlés, felidézés, szerkezet 2 239

240 A MOZGÓKÉP UTALÁSOS TERMÉSZETE Az élmény egészét felidéző részlet Bemutatás és utalás Az utalás mint művészi módszer A keret szerepe az utalásos ábrázolásban 5 A MOZGÓKÉPI ALKOTÁSOK RENDSZEREZÉSÉNEK ALAPJAI A rendszerezés igénye Heterogén szempontrendszer: alkotói szándék és nézői elvárás A valóság ábrázolásához való viszony Tematikai és ábrázolási rokonság Közeg, hordozó 7 A FILMKULTÚRA KETTŐSSÉGE A magaskultúra és a tömegkultúra Kétféle alkotói szemlélet, kétfajta közönség? Az archetípus fogalma 3 A KETTŐSSÉGE FILMKULTÚRA Világkép és önkifejezés a magaskultúrában A szériaelv a populáris kultúrában Archetípusok a populáris kultúrában A típusalkotás a magaskultúrában Őstípusok a tömegfilmben 5 A SZERZŐI ÉS A TÖMEGFILM A szerzői film és a tömegfilm fogalma és eltérő sajátosságai A filmműfaj fogalma A filmek műfaji karaktere A filmstílus fogalma 4 A TÖMEGFILM MŰFAJAI A műfajok rendszerezése Műfaji jegyek, a felettes szöveg fogalma 3 240

241 KORSTÍLUSOK A FILM TÖRTÉNETÉBŐL Rövid áttekintés (Német expresszionizmus, a húszas évek avantgarde filmművészete, az olasz neorealizmus, az európai új hullámok) 5 A TÖMEGFILM LEGELSŐ MŰFAJAI A burleszk és a burleszkhős eszközei A burleszk humorának forrása a geg A melodráma műfajának elemei 4 A SZTÁR A példaképek és napjainak sztárjai A sztárjelenség kialakulásának feltétele A sztár és a közönség viszonyának szintjei A sztár és képe A klasszikus sztárrendszer működése A filmsztár és kora A sztár, mint őstipus A tévésztár és a mozisztár különbségei 5 A MOZGÓKÉP KIFEJEZŐESZKÖZEI Filmrendező és filmszínész A színészi játék képessége Filmrendező és filmszínész 3 SZEMPONTOK FILMEK ELEMZÉSÉHEZ A film-és műsorelemzés célja Az elbeszélő szerkezet és a jelentés A stílus és a jelentés Elemzés és interpretáció FILMNÉZÉS 10 5 SZÁMONKÉRÉS Írásbeli teszt Beszámolók Önálló feladatok elvégzése 8 Ajánlott filmek listája mellékelve 241

242 A továbbhaladás feltételei: írásbeli teszt a fotográfia alapfogalmairól, műfajairől és eszközeiről saját fotó és fotósorozat elkészítése a tanult szempontok aktív felhasználásával írásbeli teszt a mozgókép korai történetéből beszámoló egy némafilmről a tanult elemzési szempontok felhasználásával prezentáció készítése egy némafilmsztárról 11. ÉVFOLYAM (HETI 1 ÓRA = 36 ÓRA) VIZUÁLIS NYELV GYAKORLAT Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes megtervezni fotóképeket, fotósorozatokat (élmény, kompozíció, fény-árnyékstb.) ismerje a digitális képrögzítés technikai alapjait, különböző rendszereit tudja használni a modern videomontírozási technikákat, ismerje az ezekhez tartozó számítógépes rendszereket, szoftvereket Ismeretkörök, tananyag Értelmezési szint Óraszám Összefüggő képsorok keresése szabadon választott téma alapján Fotósorozat összeállítása 2 A VIZUÁLIS NYELV ALAPJAI A VIZUÁLIS NYELV ALAPJAI Fázisrajzok készítése irodalmi művekhez Szereplők, színhelyek lerajzolása, lefényképezése 2 FOTÓGYAKORLAT Optikai rendszer, fényérzékeny anyag Lyukkamera készítése (Camera obscura) 2 FOTÓGYAKORLAT A fényképezőgép működése Laborálás. Negatív és pozitív technikák Fekete-fehér és színes fotó. Dia. 2 FOTÓGYAKORLAT Képkompozíció Fény és árnyék 242 5

243 Portré, természetfotó, életkép Tájkép, csendélet FOTÓGYAKORLAT Képsor tagolása, felépítése Fotósorozat, képregény, diasor készítése Esemény, élmény megörökítése A fotókészítés teljes folyamatának megismerése. A fotó kifejezési eszközeinek (kompozíció, fény-árnyék) alkalmazása fényképezéskor 5 VIDEOTECHNIAKI ALAPOZÓ Videotörténeti áttekintés (professzionális és házi formátumok) Videotechnikai alapfogalmak tisztázása (time code, control track, hangsávok stb.) A digitalis képrögzítés alapjai HDD alapú kamerák, discrecorderek, DVD-rögzítésû videokamerák 5 MONTÍROZÁSI TECHNIKÁK Lineáris ( szalagos ) és nemlineáris technika Az editor és a képmixer A nemlineráris vágás (vágószoftverek) Az Avid Xpress DV rendszer A fontosabb videofile-formátumok (kompatibilitás. Tárhelyigénye, exportálás és importálás) Archiválási lehetõségek és módok 5 MÉDIAINFORMATIKA Kompozitálási technikák Képfelbontás, színmélység Szoftvertípusok és tipikus alkalmazásuk Adobe AfterEffects, Adobe Photoshop Videó digitalizálás Jeltömörítések szabványai és típusai 4 MOZGÓKÉP ÉS VALÓSÁG MOZGÓKÉPI Audiovizuális felmérés készítése (nyilvános terekrõl, környezetünkről, jelenségekrõl (pl. klubbok, 243 4

244 GYAKORLAT szórakozóhelyek, terek, éttermek, játéktermek, stb.) SZÁMONKÉRÉS A továbbhaladás feltételei: fotó és fotósorozat készítése megadott témában (csendélet, természetfotó) képhívás hagyományos módszerekkel sajtófotó -készítés valamilyen iskolai vagy egyéb kulturális-társadalmi rendezvényen tesztírás a videotechnikai, montírozási ismeretekből 12. ÉVFOLYAM (HETI 2 ÓRA KÖZÉP SZINT= 72 ÓRA + HETI 2 ÓRA EMELT SZÍNT = 72) MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS VIZUÁLIS ÁBRÁZOLÁS ELMÉLET Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló ismerje a mozgóképi ábrázolás eszközeit legyen képes felismerni a valóság és fikció viszonyát a filmekben tudja a filmtér és filmidő fogalmait értelmezni a megtekintett filmek kapcsán ismerje a XX. századi európai film nagy korszakait, jellegzetes alkotásait Ismeretkörök, tananyag Értelmezési szint Közép Emelt A MOZGÓKÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPESZKÖZE A SZEREPJÁTÉK A szerepjáték tradíciója a mozgóképen A fotogenitás fogalma Színész és civilszereplő A viselkedés jelrendszere A státuszjáték fogalma Élőbeszéd és dialógus 6 5 A MOZGÓKÉPI ÁBRÁZOLÁS A látvány ábrázolásának

245 ALAPESZKÖZE A KÉP tradíciója a mozgóképen A fotografálás fontosabb ábrázoló eszközei A képkivágás A nézőpont A kameramozgás A felvevőgép A szereplő és az elbeszélő viszonya A MOZGÓKÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPESZKÖZE A KÉP A mozgóképi látványszervezés A mozgóképi beállítás típusa 3 - A FILM ÉS A VALÓSÁG VISZONYA A valószerű fogalma A klasszikus dokumentarista szemlélet Dokumentum és valóság viszonya a dokumentumfilmben - 4 REALIZMUS, STILIZÁCIÓ ÉS HITELESSÉG A MOZGÓKÉPEN A hitelesség és a művészi igazság kapcsolata Valószerűség és stilizáció Környezet és atmoszféra - 6 A FILMTÉR ÉS A FILMIDŐ A folymatos téridő felbontása és újra szerkesztése Beállítás, jelenet 3 - A MOZGÓKÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPESZKÖZE A MONTÁZS A filmtér és filmidő megteremtése a montázs segítségével A montázs jelentésgeneráló képessége A flash-back és a párhuzamos montázs A montázselv A montázs és a jelentés, a A belső montázs A kép és a hang viszonya a

246 montázsban A MOZGÓKÉPI ELBESZÉLÉS ALAPFOGALMAI Történet, cselekmény, elbeszélés Időbeliség és oksági kapcsolatok Az elbeszélő a mozgóképen Expozíció és lezárás, fordulat és epizód Stílus 7 5 AZ ELBESZÉLŐ SZERKEZET A makro és mikroszerkezet Történet és a cselekmény A jelenetézés, a ritmus 3 6 A MOZGÓKÉPI ELBESZÉLÉS Az elbeszélő szerepe Az elbeszélő és a narrátor különbözősége A szerzői és a tömegfilm elbeszélője 2 2 A KIEMELÉS ELEMI ESZKÖZEI A MOZGÓKÉPEN Elhagyás, közelkép, megvilágítás, szinek, hossz és tempó, zenei hangsúly, ismétlés - 3 A MOZGÓKÉPI ÁBRÁZOLÁS ÉS A TECHNIKAI FEJLŐDÉS KAPCSOLATA A fejlesztők alaptörekvése: a maximális valósághűség A technikai korlátok és a művészi kifejezőerő paradox viszonya A hang, majd a szín megjelenése A mélységben komponálás jelentősége A képkészítés és a forgalmazás korlátai 4 3 KORSTÍLUSOK A FILM TÖRTÉNETÉBŐL Az egyéni stílus és a korstílus fogalma

247 A német expresszionizmus A német expresszionizmus műfaji öröksége A szovjet avantgarde filmművészete A francia avantgarde Az olasz neorealizmus A francia új hullám A kelet-európai új hullámok A csehszlovák új hullám A német új hullám AZ EGYÉNI STÍLUS ÉS A KORSTÍLUS FOGALMA A mozgóképi ábrázolás stílusformáló eszközei Az alkotó kézjegye 3 6 FILMNÉZÉS 4 4 SZÁMONKÉRÉS Írásbeli teszt Beszámolók Önálló feladatok elvégzése 4 4 A továbbhaladás feltételei: írásbeli teszt a mozgóképi ábrázolás alapeszközeiből készítsen montázsnaplót, vagyis a filmtörténet ismert alkotásai közül írjon 10 olyan jelenetsort, amelyben a montázsnak dramaturgiai szerepe volt (magyarázza is meg az egyes megoldásokat) egy film szerkezeti felépítését kell leírni jelenetváltások és ritmus összefüggésében írásbeli teszt a nagy filmes korstílusokból MOZGÓKÉP és kommunikáció Bölcsész GYAKORLAT Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes elkülöníteni a különböző filmelemzési szempontokat tudja alkalmazni a filmnézés során az elméleti ismereteit Ajánlott filmek listája mellékelve 247

248 legyen képes 2-3 perces film technikai forgatókönyvének a létrehozására ismerje az interjúkészítés fontosabb szabályait tudja alkotó módon használni a filmes szakirodalmat (lexikonok, internet, könyvtár stb.) 248

249 Ismeretkörök, tananyag Értelmezési szint Köz ép Em elt FILMKRITIKA Filmes újságok, filmes portálok Filmkritika típusok, különböző szövegek vizsgálata (ajánló, kritika stb) Elemzési szempontok: operatőri munka (kompozíció, színdramaturgia, világítás) Elemzési szempontok: forgatókönyv (dramaturgia, történet, szimbolikusság, karakterelemzés, archetípusok, dialógusok) Elemzési szempontok: a rendezés (ritmus, színészvezetés, szerzőiség jelenléte) Írásgyakorlat Egy kiválasztott film közös megtekintése Közös elemzési szempontok keresése a közösen megtekintett film kapcsán Rövid filmajánló készítése a filmről Feladat: kritikaírás a közösen megtekintett filmről Feladat: Szabad esszé a megtekintett filmről 12 5 FILMNÉZÉSI ATTITŰD Szoros filmnézés Egy film (Tarkovszkij: Stalker) kikockázása és megbeszélése Látszat és valóság összefüggései a művészfilmekben Filmnézési szokások átalakulása 8 6 A FORGATÓKÖNYV Irodalmi forgatókönyv alapján 8-249

250 A RIPORT ÉS AZ INTERJÚ kétszereplős helyzetgyakorlatok készítése, dialógussal együtt Technikai forgatókönyv készítés Rajzos storyboard készítés A forgatás szabályai, a stáb tagjainak feladata, szükséges felszerelések Feladat: 5 perc hosszúságú videoetűd forgatókönyvének az elkészítése Otthon, Szerelem vagy Példakép címmel Munkanapló az elképzelésekről, a megvalósítás nehézségeiről, döntési helyzetekről Feladat: Egy klasszikus némafilm mai remake-je rövid (max. 3 perces) jelenetének a forgatókönyvét kell elkészíteni Műfaji tisztázások Felületes interjú és mélyinterjú Rövid interjú a társaddal Az elején legyen egy kiemelt kérdés Feladat: Fiktív interjú a kedvenc rendezővel A nagy beszélgetők a különböző médiumoknál Feladat: Különös emberek különös bogarai interjúkészítés Riporttémák és események Feladat: Tényfeltáró riport egy provokatív művészeti eseményről Munkanapló mellékelése a riport elkészülésének körülményeiről 10 4 FILMES SZAKIRODALOM Filmlexikonok szócikkek keresése

251 Készítsünk egy virtuális filmlexikon számára szócikkeket (pl. Kortárs magyar film, Szőke András, Rófusz Ferenc, Macskássy Gyula, statisztálás) Feladat: Ami a lexikonból kimaradt : új szócikkek alkotása Filmes monográfiák Feladat: kiselőadások egyegy jelentős filmes monográfia bemutatásával Kiről írnál szívesen monográfiát? az anyaggyűjtés lehetőségei a Szabó Ervin Könyvtárban AZ ESSZÉ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Az esszé hőskora klasszikus esszéírók és esszék A filmes esszé Feladat: Filmes esszé - Témák: a magyar művészfilmek katasztrofális nézettségi adatairól; A magyarok Hollywood hőskorában; A premier plán Ingmar Bergman filmjeiben Beszélgetés az elkészült esszékről Az összehasonlítás lehetőségei és szempontjai Három Macbeth-film (Orson Welles;Kurosawa;Polanski) Az 1976-os és a 2005-ös King-Kong Egy asszony illata Vittorio Gasmannal és Al Pacinóval Volt egyszer egy vadnyugat (Sergio Leone) és Rosszemberek (Szomjas György) TANULMÁNY A tudományos feldolgozás feltételei

252 JELENSÉGEK MÉDIA VILÁGÁBAN A A feldolgozható jelenségek csoportosítása Esettanulmány valamely videoszerepjáték használatáról A videojátékban résztvevők virtuális vagy valódi körének a bemutatása A nyelvhasználat sajátosságai Játékfüggőségek Kik mesélnek történeteket? A közönség hatalmáról A választék sokszínűségéről és más hasonló illúziókról Erőszak a mozikban: következmények és veszélyek Az alkohol a filmekben Művészfilm vagy közönségfilm? 6 6 SZÁMONKÉRÉS Írásbeli teszt Beszámolók Önálló feladatok elvégzése 4 2 A továbbhaladás feltételei: teszt a filmkritika-írás témájából (folyóiratok, elemzési szempontok, kritikusok stb.) kritikaírás a közösen megtekintett filmről a megbeszélt szempontok felhasználásával esszéírás egy megtekintett film kapcsán 5 perc hosszúságú videoetűd forgatókönyvének az elkészítése Otthon, Szerelem vagy Példakép címmel kiselőadások elkészítése (A téma: egy-egy jelentős filmes monográfia bemutatása) MOZGÓKÉPI SZÖVEGALKOTÁS GYAKORLAT Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes a mozgóképi ábrázolás alapvető eszközeit alkotó módon használni 252

253 ismerje a filmes műtermi park használatát legyen képes szituációs játékokban kipróbálni saját vagy társai forgatókönyvének dialógusait tudja a gyakorlatban is a filmforgatás fázisait, szabályait Ismeretkörök, tananyag MOZGÓKÉPI ÁBRÁZOLÁS Értelmezési szint Közép Emelt A mozgókép eszközeinek ismerete, használata Mozgókép elemi kifejezőeszközei Kompozíció a térben és időben Kamerahasználat A látvány térbeli és időbeli megszervezése: a montázs 4 4 MOZGÓKÉPI ÁBRÁZOLÁS Kamerakezelés, expozíció Jelenet forgatása 1 vagy 2 szereplővel külsõ helyszínen (pl. metrólejáró, mozgólépcső) Felvétel készítése adott helyszínről, figurák nélkül 4 3 MOZGÓKÉPI ÁBRÁZOLÁS A tér manipulációja: mozgás nélküli tér, statikus kamerával, csak világítás technikai eszközökkel. A tér manipulációja: mozgó kamerával (svenk, fahrt, fahrtzoom, kézi kamera) 4 - MOZGÓKÉPI ÁBRÁZOLÁS Meglévő mozgóképes felvételből szabadon választott, különleges kameramozgás elemzése és reprodukciója - 4 MŰTERMI GYAKORLATOK Műtermi eszközpark használat Világítási gyakorlatok (műtermi lámpapark) Tárgyak és figurák világítása Blue Box, Green Box építése Enteriőr, csendélet létrehozása, Különböző hangulatok, zsánerek világítása (esti,

254 reggeli, éjszakai, esős) effektek, szűrők használatával MOZGÓKÉPES GYAKORLATOK Képsor és dialógustervezés Képrögzítési, folyamatábrázolási és kompozíciós készségek fejlesztése Szituációs gyakorlatok (drámajátékos módszerek) Esemény, vélemény, személyiség megjelenítése (drámajáték) 6 - FORGATÁSI GYAKORLAT Irodalmi forgatókönyv alapján kétszereplős helyzetgyakorlatok készítése, dialógussal együtt Technikai forgatókönyv készítés Rajzos storyboard készítés 4 - FORGATÁSI GYAKORLAT A forgatás szabályai, a stáb tagjainak feladata, szükséges felszerelések A forgatás megtervezés A "stáb" felállása, a forgatás megkezdése A felvételek között szerepcserék, a tervek finomítása Naplóvezetés Az elkészült anyag ellenõrzése, scriptelés 6 3 FORGATÁSI GYAKORLAT Játékfilmszerű forgatás Világítás, a plánozás, kameramozgatás Színészvezetés 8 4 MONTÍROZÁSI GYAKORLAT A korábban leforgatott szituációs gyakorlat utómunkája. Plánváltások hatása, a vágás ritmikája, dinamikája, és ezek dramaturgiai hatása Főcímkészítés

255 Zenehasználat FORAGTÁSI ÉS TERVEZÉSI GYAKORLAT Néhány másodperces videó portrék létrehozása (kellékek, hangtechnikai eszközök nélkül) Kompozíció, kameramozgások, szűrők, világítási és vágási technikák használata 4 4 PROJEKTFELADATOK KIDOLGOZÁSA Téma kiválasztása Kutatómunka - az adott kérdéskörrel foglalkozó tanulmányok, művek felkutatása és rendszerezése Koncepció kidolgozás a projekt ill. a mű céljának, pontos meghatározása és a cél eléréséhez szükséges feladatok és lehetőségek feltárása A munka fázisainak feltérképezése és lépésrőllépésre való koordinálása; részletes munkaterv; időrendi táblázat; a megvalósításhoz szükséges technikai háttér, stb. A produktum létrehozása - 36 SZÁMONKÉRÉS A mozgókép szövegek értékelése 4 4 A továbbhaladás feltételei: a kamera kezelésének gyakorlati bemutatása 1 perces felvétel készítése adott helyszínről, figurák nélkül 3 perces külső helyszínen, szereplőkkel forgatott felvétel 2 perces különleges hatású felvétel (mozgó kamera, különleges világítás, objektívek használata stb.) tesztfeladat: a forgatás szabályai és fázisai projectfeladat: 8 perces kisjátékfilm létrehozása a tervezéstől a megvalósításig 255

256 13. ÉVFOLYAM (HETI 2 ÓRA KÖZÉP SZINT= 60 ÓRA + HETI 2 ÓRA EMELT SZÍNT = 60) MÉDIAISMERET ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes átlátni a tömegkommunikáció tényezőit, működési rendszerét tudja értelmezni a valóság és a virtuális valóság különbségeit, jellegzetességeit ismerje a távközlési hálózatok és a digitalizáció jelentőségét legyen fogalma az új médiumokról és azok jelentőségéről ismerje a média által felvetett problémákat (etikai kérdések, erőszak, testiség stb.) Ismeretkörök, tananyag Értelmezési szint Közép Emelt A TÖMEGKOMMUNIK ÁCIÓ ALAPKÉRDÉSEI A tömegkommunikáció intézményes jellege A média és az üzenet Az egyoldalú kommunikáció fogalma A technikai kép A globális távközlési hálózatok és a digitalizáció jelentősége A valóság virtualizálódása 6 6 A TELEVÍZIÓS HÍRMŰSOROK A hír fogalma A hír és a vélemény Az információ hírré formálása A televíziós hiradó és a valóság viszonya A hír kereskedelmi értéke A társadalmi nyilvánosság fogalma Szöveg és kép viszonya a hírekben

257 Sztereotípiák HATÁS, KÖZÖNSÉG, BEFOGADÁS Korok, kultúrák értékvilága és a média A globális média A lokális media 3 5 HATÁS, KÖZÖNSÉG, BEFOGADÁS A társadalmi nemi szerep A gender, mint tanulható nemi szerepkészlet A nő a férfi jutalma a médiareprezen-tációban A média által közvetített szépségkultusz 3 4 HATÁS, BEFOGADÁS KÖZÖNSÉG, A kultiváció elve Az aktív közönség modellje - 2 ÚJ MÉDIUMOK Az interaktivitás fogalma A multimédia Virtuális valóság Internet 5 5 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A globális és a lokális kapcsolata a információs társadalomban A média kultikus jellege A valóság virtualizálódása 4 4 A MÉDIA ETIKAI KÖRNYEZETE ÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA A média szabályozása A média őrkutya-szerepe A médiajog és az alkotmány kapcsolata A média működést érintő erkölcsi konfliktusok Újságírói normák A lépcsőzetes felelősség elve Médiaetika A MÉDIA ETIKAI A plurális média megjelenése 4 3

258 KÖRNYEZETE ÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA ALAPFOGALMAI Magyarországon Tartalomszabályozás a médiatörvényben MÉDIA ETIKA Az erőszak ábrázolása a mozgóképen 3 4 ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ - ÖSSZEFOGLALÁS MOZGÓKÉPKULTÚRA - ÖSSZEFOGLALÁS MÉDIAISMERET - ÖSSZEFOGLALÁS A 9. év anyagának ismerete 3 1 A év anyagának ismerete 6 3 A 10., 13. év anyagának ismerete 2 1 FILMNÉZÉS 4 4 SZÁMONKÉRÉS Írásbeli teszt Beszámolók Önálló feladatok elvégzése 4 4 A továbbhaladás feltételei: írásbeli teszt: az új médiumok esszéírás: a média közönségre gyakorolt hatásáról (előre megbeszélt témában) írásbeli teszt: a legfontosabb médiaszabályok és törvények prezentáció készítése egy hír problémás médiatálalásáról Médiakommunikáció Bölcsész GYAKORLAT Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes különböző újságok, műsorok összehasonlító vizsgálatára tudjon árnyalt, sokszempontú véleményt megfogalmazni a média különböző területeihez kapcsolódva ismerje a kritikaírás szempontjait, szabályait Ajánlott filmek listája mellékelve 258

259 tudjon különbséget tenni a hír és a tálaláshoz kapcsolódó vélemények között legyen képes értékelni a különböző televízziós cstornák működését, műsoraik jellegét, tartalmát és színvonalát Ismeretkörök, tananyag KÉT IFJÚSÁGI ÚJSÁG ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Értelmezési szint A hazai újságok csoportosítása, újságolvasási szokások A két kiválasztott újság megtekintése Az újságok formavilága Rovatok meghatározása Címek szerepe, kiemelésük Műfaji sajátosságok Cikkek jellege Egy cikk feldolgozása A cikkek hatásfoka, társadalmi szerepe A célközönség megítélése Kik mesélik a történeteket? Feladat: Összehasonlító vizsgálata a két újságnak - valamely sajátosság szempontjából Köz ép 10 Em elt A KRITIKAÍRÁS Közvetlen élmények Az alkotók szakmai előélete Az alkotás keletkezéstörténete A műalkotás műfaji jellemzői A kritika szerkezete, terjedelmi szempontjai A megjelenés közege (Az És kritikái és a Magyar Narancs kritikái) Az elemzés szempontjai Az olvasók társadalmi-kulturális összetétele A szöveg stílusa A jó cím Feladat: Valamely iskolai rendezvényről kell kritikát írni az eddig tanultak felhasználásával 10 KRITIKÁK Rádiókritika (egy rádióműsor meghallgatása és közös

260 elemzése) A rádió hatásmechanizmusa Iskolarádió szerkesztése Televíziós kritika A televízió, mint varázslatos medium A televíziózási szokások átalakulása Stílusgyakorlat: egy-egy mondatos filmajánlók Feladat: Stílusgyakorlat: heti szubjektív tévéműsor-ajánló (váltogatás a különböző csatornák közt) Feladat: Rövid kritika (1-5-ig pontozással a végén) egy adott televíziós műsorról Feladat: Készíts zenekritikát kedvenc együttesed koncertjéről vagy legújabb lemezükről! EGY MAGYAR TELEVÍZIÓS CSATORNA MŰKÖDÉSÉNEK AZ ELEMZÉSE EGY TELEVÍZIÓS MŰSOR ELEMZÉSE (MÓNIKA-SHOW) A csatorna műsorainak összetétele, jellege, arányai A műsorok jellege Milyen tartalmak jelennek meg? Milyen képiség, látványvilág jelenik meg? A csatorna stílusa Emblematikus szereplők Megcélzott közönségréteg A csatorna működésének társadalmi vetületei A kereskedelmi jelleg következményei Értékőrzés, értékközvetítés Feladat: Egy írásbeli összehasonlító vizsgálat leadása A műsor közös megtekintése A problémák tálalása A szereplők A műsorvezető személye A nézők és a befogadás Következtetések

261 EGY HÍR TÖBBFÉLE MEGJELENÉSE A MÉDIÁBAN A FORGATÓKÖNYV SZÁMONKÉRÉS A hír bemutatása a nyomtatott sajtóban A hír bemutatása az interneten A tárgyilagosság kérdése A hír milyen vonatkozásait erősítették az egyes médiumok? 6 Egyéb vonatkozások, amelyek a hír speciális tálalásával együtt jelentek meg A hír közvetítésével a média hatása a társadalomra és annak egyes rétegeire Irodalmi forgatókönyv alapján kétszereplős helyzetgyakorlatok készítése, dialógussal együtt Technikai forgatókönyv készítés 4 Rajzos storyboard készítés A forgatás szabályai, a stáb tagjainak feladata, szükséges felszerelések Írásbeli teszt Beszámolók Önálló feladatok elvégzése 4 A továbbhaladás feltételei: összehasonlító vizsgálata a két újságnak - valamely sajátosság szempontjából valamely iskolai rendezvényről kell kritikát írni az eddig tanultak felhasználásával stílusgyakorlat: heti szubjektív tévéműsor-ajánló (váltogatás a különböző csatornák közt) rövid kritika (1-5-ig pontozással a végén) egy adott televíziós műsorról hosszú kritika egy televíziós műsorról készíts zenekritikát kedvenc együttesed koncertjéről vagy legújabb lemezükről! egy írásbeli összehasonlító vizsgálat leadása MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLAT Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes önállóan műsort szerkeszteni rendelkezzen riporteri képességekkel (koncentráció, felkészültség a témában, lokikus kérdéssor, időkeretek betartása, a riportalanyra való figyelem stb.) 261

262 képes legyen többkamerás helyzetben a jó ritmusú vágásra tudjon montírozni, utómunkákat elvégezni legyen képes arra, hogy az (iskolai) rendezvényeket rögzítse akár többkamerás rendszerben is Ismeretkörök, tananyag TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLAT TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLAT MÉDIA SZÖVEGEK LÉTREHOZÁSA TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLAT MÉDIA SZÖVEGEK LÉTREHOZÁSA Értelmezési szint Közép Emelt Kommunikációs rendszerek: beszámolók, kritikák adásokról, műsorokról (egyéni és csoportos) Különböző műfajú írások készítése Műsorfigyelés, adások eljátszása, felvétele, rendezése Diáklap-szerkesztés Iskolarádió-adás szerkesztése A tömegkommunikációs eszközök tudatos használata Esemény és tömegtájékoztatás drámajátékos módszerekkel Műsorszerkesztés drámajátékos eszközökkel Riport, önreprezentáció, önbemutató, saját (valós vagy pszeudó) imázs tervezése A hagyományos interjú forma felbontása, új formák és lehetőségek felkutatása Kétszereplős televíziós beszélgetés közvetítése 3 kamerával Televíziós képkompozíciók megismerése és a plánok egymásra történő vágásának gyakorlata 3 fős stábok (riporter, operatőr, riportalany) interjút készítenek egymással úgy, hogy a stábokban minden egyes interjú esetében cserélik a szerepeket. (max. 3 perc, angolul feliratozva) MÉDIA SZÖVEGEK Video anyag készítése egy 8 4

263 LÉTREHOZÁSA MÉDIA SZÖVEGEK LÉTREHOZÁSA MÉDIA SZÖVEGEK LÉTREHOZÁSA PROJEKTFELADATOK KIDOLGOZÁSA SZÁMONKÉRÉS frekventált helyszínről Szinopszis készítése a projektről A helyszín leszervezése, engedélyeztetése, program szervezése Montírozás Tervezési feladat: videópóker (adott kifejezés körülírása képekkel, mozgásokkal, gesztusokkal) 5-6 fõs csoportokban Koncepció, ötlet fejlesztése, felvételek készítése, vágás, utómunka, prezentáció Szerkezet, felépítés, belsõ tagolás, az alkotóelemek egysége, a rész és egész viszonya, összefüggés, rendszer Többkamerás felvétel készítése szabadon választható eseményrõl (tánc, színház, akció, stb.) Rövidfilm készítése a több kamerás felvételből (trükkök és effektek az utómunkában, időkezelés) Téma kiválasztása Kutatómunka - az adott kérdéskörrel foglalkozó tanulmányok, művek felkutatása és rendszerezése Koncepció kidolgozás a projekt ill. a mű céljának, pontos meghatározása és a cél eléréséhez szükséges feladatok és lehetőségek feltárása A munka fázisainak feltérképezése és lépésrőllépésre való koordinálása; részletes munkaterv; időrendi táblázat; a megvalósításhoz szükséges technikai háttér, stb. A produktum létrehozása A mozgókép szövegek értékelése

264 A továbbhaladás feltételei: egy rádióadás szerkesztése, elkészítése diáklap szerkezetének, felépítésének a megtervezése egy hagyományos és egy különleges (módon készített) interjú elkészítése videoanyag készítése: egy frekventált helyszín bemutatása 2 perces rövidfilm készítése speciális effektekkel, trükkökkel, utómunkával A Média-kommunikáció résztárgyai és óraszámai A Média-kommunikáció résztárgyai és óraszámai 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Elméleti tárgyak Anyanyelvi 2 kommunikáció Anyanyvi 2 kommunikáció a médiában Mozgó-képolvasás 3 Mozgóképkultúravizuális 2 ábrázolás Médiaismeret- 2 tömegkommunikáció Emelt szintű 2 2 érettségi felkészítő Gyakorlati tárgyak* Képességfejlesztés 1 1 Vizuális nyelv 1 Mozgóképi 2 szövegalkotás Média 2 kommunikáció Megjegyzés: * A gyakorlati tárgyak órái csoportbontásban zajlanak. 264

265 A természettudományi osztály Helyi tanterve Célok: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megvalósíthatóságára, illetve ennek szükségszerűségére irányul. Ebben rendkívüli felelőssége van az oktatásnak. Az ökológiai, gazdasági, társadalmi összefüggések felismeréséhez feltétlenül szükség van a korszerű természettudományos ismeretek birtoklására is. Iskolánkban, ezen belül különös tekintettel a természettudományos osztályban a diákok számára olyan oktatást kívánunk biztosítani, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket szeretnénk kialakítani. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a természettudományi osztályban a 9., nyelvi évfolyamon a tanulók képességfejlesztését a környezettan segítségével végezhetjük, heti 1 órában. A természettudományos osztály helyi tanterve ebből következően a kémia, a biológia, a földrajz és a környezettan tantárgyak közötti együttműködésre épül. Igyekszünk megismertetni gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű és komplex természet- és környezetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák és meglássák a köztük rejlő összefüggéseket. Ennek színterei többek között a szakórákon: a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése (a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre); interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); multimédiás módszerek alkalmazása; és a szakórákon kívül: szakmai nap szervezése a évfolyamon tanórán kívüli szakórák szervezése; (pl.füvészkert, Állatkert) májusi terepgyakorlat a 10. évfolyamon egész napos tanulmányi kirándulások természetvédelmi versenyekre felkészítés; Belvárosi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli 265

266 programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A tanulók megszerzett ismereteinek értékelése A szokásos felmérőkön, szóbeli és írásbeli számonkéréseken kívül, a természettudományi osztályba járó tanulók a 11. évfolyam végén a pedagógiai programban szabályozott helyi szakaszvizsgán a magyar, történelem, matematika vizsgán kívül az általuk választott természettudományi tantárgyak (biológia, kémia, földrajz) egyikéből is írásbeli vizsgát tesznek. Továbbtanulás A évfolyamon a természettudományi osztályba járó tanulók továbbtanulási szándékaiknak megfelelően a választott emeltszintű érettségi előkészítőkön fejleszthetik ismereteiket és készülhetnek az érettségire. 266

267 Környezettan Helyi tanterv A 9. évfolyam természettudományos osztályában Célok és feladatok A környezettan tantárgyat természettudományos osztály nyelvi előkészítő évében tanítjuk. A tantárgy tanulásának elsődleges célja a környezetvédelem iránti érdeklődés felkeltése, a környezettudatos gondolkodásmód kialakítása ill. fejlesztése. A tantárgy tanulása során a diákok megismerkednek korunk legfontosabb környezeti problémáival, a lehetséges megoldásokkal és ebben az egyén, az országok felelősségével. A tantárgy keretében lehetőség nyílik az általános iskolában tanult számos biológiai, földrajz ill. kémia ismeretet felelevenítésére és egységben láttatására. A tananyag feldolgozásának módja elsősorban egyéni és csoportmunka. Az önálló munka célja a szövegértés fejlesztése, az önálló szövegfeldolgozás megtanítása, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, a vázlatírás technikájának megtanulása. Az önálló kiselőadások készítése során a diákok megtanulják a tudományos igényű kiselőadás ismérveit. Az előadás megtartásával fejlődik előadókészségük. Egyes témákat vita formájában dolgozzuk fel, melynek során a diákok megtanulják az érvelés technikáját, a mások véleményének tiszteletben tartását ill. meggyőzésénék lehetőségeit. A csoportmunkában végzett kísérletek, mérések során fejlődik együttműködő képességük, ill.megfigyelőképességük. A savas eső mérésekkel megtanulják a tudományos igényű, pontos mérés és jegyzőkönyvkészítés jellemzőit. Feladat az évben a folyamatos környezetvédelmi témájú cikkek gyűjtése és előadása. Szeretnénk elérni, hogy a médiát kritikusan figyelő olvasókká ill. nézőkké váljanak. 267

268 Az éves óraszám (36 óra) felosztása: Új ismeretek feldolgozására: 24óra. Összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 3 óra. Írásbeli számonkérésre: 3óra. Tanulói kísérletezésre: 6 óra. Összesen: 36 óra 268

269 Földrajz Helyi tanterv Célok és feladatok A gimnáziumi földrajz oktatás célja az, hogy az általános iskolában területi bontásban tanult, azaz regionális földrajzi ismerteket rendszerezze, azokra rálátást biztosítson, megerősítse a tényanyag ismeretét és egyben segítse azok felhasználását a napi új információk beépítésében és értékelésében. A tanár feladatai: Segítse a diákokat a körülöttük zajló természeti jelenségek és azok következményeinek megértésében. Mutasson be helyi és globális környezeti problémákat azok következményeivel együtt. Mutassa be a természetföldrajzi környezet megóvásának lehetőségeit, ebben az egyes emberek és a társadalom más szereplőinek felelősségét. Segítse megérteni a Föld eltérő adottságaiból eredő társadalmi-gazdasági különbségeket. Segítse elfogadtatni más kultúrák, népek különbözőségét a tolerancia jegyében. Értesse meg a legalapvetőbb közgazdasági folyamatokat. Hangsúlyozza a világgazdaság összefonódásából adódó globalizáció előnyeit és hátrányait. Mutassa meg az önálló ismeretszerzés és feldolgozás lehetőségeit. Segítse a diákokat a sikeres szakasz- (11. évf.) és érettségi vizsgák (12. vagy 13. évf.) megszerzésében. Fejlesztési követelmények a diákok számára: Végezzenek önálló megfigyeléséket, adatgyűjtést, vonják le a következtetéseket, amelyet saját véleményük megformálásával legyenek képesek kifejteni. Legyenek képesek grafikonok, folyamatábrák leolvasására, értelmezésére. Otthonosan tájékozódjanak középszintű szakmai irodalomban. Legyenek képesek a térképolvasásra, térbeli és időbeli tájékozódásra. Tegyenek szert alapvető topográfiai ismeretekre. Kapcsolják össze az évek során a biológia, a történelem, a kémia és a fizika tantárgyakban tanultakat a földrajzi ismeretekkel. Értsék a körülöttük zajló gazdasági és természeti folyamatokat, vonjanak le magukra nézve következtetéseket. Fogadják el a sokféleséget, mint értéket mind a természeti, mind a társadalmi környezet vonatkozásában. Érezzék kötelességüknek a környezet megóvását, tegyenek érte a saját hatáskörükben. 269

270 Vegyenek részt terepgyakorlatokon, amelyek segítik közvetlen lakóhelyük jobb megismerését. Ismerjék meg hazánk helyét és lehetőségeit a globalizálódó világban. Taneszközök, feltételek: Szaktanterem rendelkezésre áll, a tankönyveken és atlaszokon kívül szükséges eszközök még: diavetítő és diasorozatok tanári segédlet írásvetítő és transzparensek tanári segédlet televízió, video rekorder, DVD lejátszó és filmek tanári segédlet számítógép, CD-ROM, internet csatlakozás tanári segédlet ásvány-, kőzet- és fosszília gyűjtemény tanulói/tanári segédlet turistatérképek, gördülő távolságmérők, tájolók tanulói/tanári segédlet falitérképek, földgömb, tablók tanulói/tanári segédlet Tananyagbeosztás 10. évfolyam évi 108 óra Kozmikus környezetünk, térképészeti ismeretek (15+2óra) csillagászat, űrkutatás 6 óra látogatás a csillagvizsgálóba 3 óra tájékozódás időben 2 óra térképészet elmélet és gyakorlat 4 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra Geoszférák földrajza (50+6 óra) kőzetburok 14 óra látogatás a budai barlangokba 5 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra vízburok 12 óra látogatás egy víztározóba 4 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra légkör 12 óra film a levegő óceánról 3 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra 270

271 Természetföldrajzi övezetesség és biomok (32+2 óra) szoláris és valódi övezetek 2 óra látogatás a planetáriumba 3 óra a talaj elmélet és gyakorlat 3 óra trópusok 5 óra látogatás a pálmaházba 3 óra mérsékelt övezet 5 óra kirándulás a Budai-hegyekbe 5 óra hideg övezet és hegyvidékek 4 óra környezetvédelmi film 2 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra Az év zárása és értékelése (1óra) A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a Föld helyét a kozmikus környezetben, tudjon alapvető helymeghatározási és térképészeti számításokat elvégezni. Ismerje a Föld mozgásainak következményeit a mindennapi életre. Készségszinten használja a térképet adatforrásként. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, a bennük zajló folyamatokat és azok következményeit az emberre. Ábrák rajzolásával, értelmezésével szemléltesse tudását. Ismertesse az e szférákat veszélyeztető környezetkárosító folyamatokat, ezek kivédési lehetőségeit. Erről önálló munkával kiselőadás, plakátkészítés adjon tanúbizonyságot. Ismerje az élettelen környezet, az éghajlat és az élővilág elterjedésének összefüggéseit. Tudjon éghajlati diagramokat értelmezni. Lássa az emberiség mezőgazdálkodási lehetőségeinek határait a fenntartható fejlődés tükrében. Az iskolán kívüli programokról, önálló megfigyeléseiről vezessen munkanaplót. Tananyagbeosztás 11. évfolyam évi 108 óra A természeti és a társadalmi környezet (16+2 óra) a földrajzi környezet 1 óra népességföldrajz, túlnépesedés 7 óra településföldrajz 6 óra 271

272 projektmunka egy település v. kerület fejlődéséről 2 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra A világgazdasági folyamatok (22+4 óra) a világgazdaság fejlődése 10 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra a nemzetközi szervezetek 4 óra projektmunka egy nemzetközi szervezetről 3 óra a pénz 5 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra A gazdasági élet szerkezete (14+2 óra) mezőgazdaság, éhezés 5 óra ipar, túlfogyasztás 5 óra tercier szektor, K+F 4 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra Régiók, országok, ország csoportok (27+4 óra) gazdasági pólusok 1 óra az amerikai gazdasági erőtér 6 óra az ázsiai gazdasági erőtér 8 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra EU és periféria területe 12 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra Magyarország (14+2 óra) rendszerváltás 5 óra lehetőségeink 5 óra hazai környezetvédelem 4 óra összefoglalás, számonkérés 2 óra Az év zárása és értékelése (1 óra) A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a világ népesedési folyamatát, a fejlett és a fejlődő világ eltérő gondjait e téren, a túlnépesedés, az éhezés, a nagyvárosi és falusi lét problémáját. Ismerje a világgazdaságban zajló globalizációs folyamatokat, a nemzetközi integrációk és szervezetek növekvő szerepét. A pénzvilággal kapcsolatos legfontosabb folyamatokat, az eladósodás veszélyét és következményeit. Tudja a fő gazdasági ágak szerepét, fejlődését és jövőjét a fogyó nyersanyagok és a 272

273 fenntartható fejlődés tükrében. Tudjon értelmezni grafikonokat, adatokat, következtetéseit világos formában fogalmazza meg. Ismerje az egyes régiók szerepét, a köztük fennálló összefonódásokat, a centrumperiféria viszonyt. Hozzon példákat felemelkedő és lemaradó gazdaságú országokra. Lássa Magyarország helyét a világgazdaságban és Európában, lehetőségeit, problémáit. Kövesse a legfrissebb híreket, eseményeket a napi sajtó rendszeres figyelésével. Legyen tájékozott az aktuális helyi és országos környezeti problémákkal kapcsolatosan és környezettudatos viselkedéssel tegyen ezek megoldásáért. Vegyen részt valamilyen kijelölt projektmunkában és ezt mutassa be társainak. Témakörök A Föld és a világegyetem keletkezése, összetétele A légkör Új anyag feldolgozásra: 12 óra Tanuló kísérletekre:2 óra Összefoglalás, témazáró: 2 óra A víz és a talaj környezetvédelme Új anyag feldolgozásra: 6 óra Tanuló kísérletekre, 4 óra Összefoglalás, témazáró: 2óra TARTALMAK Az univerzum anyagainak eredete. A Föld kialakulása és felépítése. Autrotrof és hetrotrof élőlények, fotoszintézis lényege Az anyagok körforgása a természetben A mai légkör kialakulása és felépítése A levegő szennyezőanyagai Az üvegházhatás A savas esők kialakulása A savas esők következményei Az ózonréteg elvékonyodása A fotokémiai szmog és a téli (londoni) szmog A közlekedés és levegőszennyezés A természetes vizek A vizek szennyezése A víztisztítás A vízminőség vizsgálata Talajképződés, talajtípusok és a talaj összetétele Talajszennyezés Talajvizsgálatok 273

274 Hulladékok és enrgiaforrásaink Új anyag feldolgozásra: 6 óra Összefoglalás, témazáró: 2 óra A hulladékok fajtái A hulladékok kezelése Hagyományos energiaforrások Alternatív energiaforrások Hazánk környezeti állapota Környezetvédelmi egyezmények A továbbhaladás feltételei A beadandó házi dolgozatok, kiselőadások megfelelő színvonalú elkészítése. Legalább egy előadás megtartása. A gyűjtőmunka teljesítése. A témazáró dolgozatok legalább 40 % ra való megírása. A savas eső mérés pontos elvégzése és jegyzőkönyv leadása. Kémia Helyi tanterv A évfolyam természettudományos osztályában Célok és feladatok Az élményszerű kémia tanulás édekében minden lehetséges alkalommal a tanulók önállóan kísérleteznek. Így ők valóban gyakorlatot szerezhetnek a kísérletezésben. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elő és hajtanak végre, értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Az érdeklődők a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat: kísérletet terveznek egyegy probléma vizsgálatára, megoldására A molekulamodelleket használnak a molekulaképződés ill. a szerves kémia feldolgozása során. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek A frontális óravezetés mellett gyakrabban dolgozhatnak a tanulók csoportmunkában ill. kaphatnak személyre szóló feladatokat. A tanult témák főleg tudománytörténeti és környezetvédelmi vonatkozásait önállóan, tudományos igényű kiselőadások formájában dolgozzák fel, és adják elő. A szóbeli előadást power-point előadás egészítheti ki. A képességfejlesztés órákon tanult környezeti kémiai ismereteket tovább bővítjük ill. ismételjük. Figyelemmel kísérjük országunk ill. a világ aktuális környezeti problémáit. Így a diákok jártasságot szereznek a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában, felismerik mindennapi életükben a környezeti problémákat. 274

275 Tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Ennek elérése érdekében különös nagy hangsúllyal tanítjuk a biológiailag fontos szerves vegyületeket, élettani hatásukat, jelentőségüket, a biológia tantárggyal szorosan együttműködve. A évfolyamon az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. Ennek tartalma ill. követelményei a középszintű érettségi követelmények kb. 80 %-ban, néhány témában pedig az emeltszintű érettségi követelményeknek megfelelő. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémia tanulásukban. A kémiai jelenségek megértésével az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudják. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A megfelelő számú órákon a tanulók gyakorlatot szereznek a középszintű számítási feladatok megoldásában, és van lehetőség a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására. Ezeknek a gyerekeknek nagyobb esélyük lesz sikeres, előrehozott érettségit tenni a 12. évfolyam végén. Akik pedig emeltszintű érettségit szeretnének tenni, eleve összetettebb feladatok megoldásával kezdhetik a felkészülést a magasabb szintű érettségire. A tanulók tudásának értékelése Rendszeresen és sokoldalúan végzendő! Tanítási órán: Szóbeli értékelés (egyéni és közös), Írásbeli értékelés (munkalapokkal, feladatlapokkal) Önálló tanulói tevékenységek értékelése: munkafüzet, segédkönyvek használata, anyagok tulajdonságainak vizsgálata, kísérletek önálló elvégzése, értelmezése, tanulói jegyzőkönyvek értékelése, kiselőadás bírálata, stb. Tanítási órán kívüli tevékenységek alapján Adott téma szakirodalmi feldolgozása, felkészülés kiselőadásra, kísérlet otthoni elvégzése, házi feladat, szorgalmi feladatok, stb. Az értékelés terjedjen ki a magyar nyelv helyes használatának megkövetelésére, a 275

276 szókincsre, és az előadás (íráskép) színvonalának ellenőrzésére is. A tartalmi munka feltételei Személyi: Kémia szakos egyetemi végzettségű tanár Tárgyi: Szaktanterem: a tanulók számára vízszintes berendezett terem, víz, gáz, egyenáram, audiovizuális eszközök. Szertár, a tanári bemutató és tanári kísérletezéshez szükséges minőségű, és mennyiségű anyagok és eszközök. Zárható méregszekrény. Legalább 4 db kalottmodell készlet. 18 db pálcikamodellkészlet, 18 db elektrokémiai tanulókísérleti készlet. Fémrács-, ionrács-, gyémántrács-, molekularács-modellek. 10.évfolyam Az éves óraszám (108 óra) felosztása: Új ismeretek feldolgozására: 55óra. Összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 12 óra. Számítási feladatok megoldására: 19 óra. Írásbeli számonkérésre: 6 óra. Tanulói modellezésre, kísérletezésre: 16 óra. Összesen: évi 108 óra Témakörök TARTALMAK Tudománytörténet A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. (Demokritosz, Dalton, Thomson, Rutherford, Bohr, Heisenberg, Schrödinger, Curie-házaspár, Hevesy, Müller, Berselius, Avogadro, Le Chatelier, Braun, Arrhenius, Brönsted, Galvani, Volta, Faraday 276

277 Tájékozódás a részecskék világában Új anyag feldolgozásra: 10 óra Számítási fel.-okra: 2 óra ÖK.:1-15 Tanuló kísérletekre: 2 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra Atomszerkezet: 17 óra Atommodellek a tudománytörténetben. Az atom felépítése. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, párosítatlan elektron, betűs és cellás ábrázolás. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Periódusos rendszer és elektonszerkezet. Elektronegativitás. Atomméret és EN változása a per. rendszerben. A radioaktivitás, maghasadás, magfúzió alkalmazásai és veszélyei. Az anyagmennyiség mértékegysége: a mol, N A, moláris tömeg, vegyjel, képlet minőségi, mennyiségi jelentései. Új anyag feldolgozásra: 10 óra Számítási fel.-okra: 2 óra ÖK.:40-50 Tanuló kísérletekre, modellezésre: 2 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra Kémiai kötések 17 óra Fémes kötés. Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és apoláris kötés. Kötési energia. Fontosabb molekulák szerkezeti képletének megszerkesztése. A molekulák téralkata, apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei. Másodrendű kötések. Ionok képződése, ionizációs energia, ionkötés, ionrácsos vegyületek képletének megszerkesztése. Új anyag feldolgozásra: 11 óra Számítási fel.-okra: 4 óra ÖK.:15-56, Tanuló kísérletekre, 3 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra Anyagi halmazok: 21 óra A gázok jellemzése, moláris térfogata, relatív sűrűsége. Állapotjelzők, Avogadro-törvénye. A folyadékok jellemzése. Az oldatok és oldódás. Anyagmennyiség-százalékos és térfogatszázalékos összetétel, tömegkoncentráció, koncentráció (mol/dm 3 ). Oldatok hígítása, töményítése, kristályosítás. A szilárd és amorf anyagok jellemzése, Atom-, fém-, ion-és molekularácsj ellemzése. A kolloid és heterogén rendszerek. 277

278 A kémiai reakciók a részecskék ismeretében Új anyag feldolgozásra: 8 óra Számítási fel.-okra: 4 óra ÖK.: Tanuló kísérletekre, 3 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra A kémiai reakciók I. 18 óra Kémiai reakciók lényege, gázfejlődéssel, csapadékképződéssel járó reakciók, kémiai oldódás. Exoterm és endoterm reakciók, reakcióhő, képződéshő, Hess-tétele. A reakciók lezajlásának feltételei, aktiválási energia, a reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Egyensúlyra vezető kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier-elv. Új anyag feldolgozásra: 8 óra Számítási fel.-okra: 4 óra ÖK.: Tanuló kísérletekre, 3 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra A kémiai reakciók II. 18 óra Arrhenius savak és bázisok. Sav és bázis Brönsted szerint, savbázis párok. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, ph, közömbösítés, hidrolízis. Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom viszonylagossága. Az oxidációs szám. Egyenletrendezés oxidációsszámváltozás alapján. Új anyag feldolgozásra: 8 óra Számítási fel.-okra: 3 óra ÖK.: , Tanuló kísérletekre, 3 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra Elektrokémia 17 óra A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő, standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai. A redoxi reakciók irányának becslése Elektrolízis katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Faraday-törvények. Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise). Javasolt tanulókísérleti témák: pálcika modellezés, a molekulák térszerkezete, térfogatmérés, oldatok készítése, hígítása, kristályosítás, exo- és endoterm folyamatok vizsgálata, csapadékképződéssel, gázfejlődéssel járó reakciók, katalizátor hatásának 278

279 vizsgálata, színváltozással járó egyensúlyi folyamatok vizsgálata, sav-bázis indikátorok működése, sav-bázis titrálás, vízvizsgálat, redoxi-rekaciók elvégzése, Daniell-elem összeállítása, működtetése, sóoldatok elektrolízise, elektrokémiai korrózió vizsgálata. Környezeti nevelés a tanítási órákon: A radioaktív sugárzás, atomerőművek veszélyei, savas eső helyzet Magyarországon és a világban, fémionok hatása az élő szervezetekre, az alumínium-gyártás környezeti problémái. A továbbhaladás feltételei A középszintű általános kémia érettségi követelmények 40 %-nak megfelelő tudásszinten ( fogalmi-, megértés-, alklalmazás szinten) való teljesítése. Az anyagok atomos szerkezetének ismerete. Alkalmazza a tömeg-darabszámanyagmennyiség kapcsolatát. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion töltésszámára. Említsen példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ezek veszélyeit, kockázatait is ismerje. Szerkessze meg egyszerűbb vegyületek képletét. A tanult molekulák modelljét készítse el önállóan és értelmezze alakjukat a modell segítségével. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Ismerje a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. Értelmezze a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat és sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerje ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat. A hétköznapokban előforduló oldatok összetételét értelmezze. A használati utasítás alapján készítse el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igénylő vegyszerek oldatait. Szerkesszen egyszerű kémiai egyenleteket. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonkat, táblázatokat. 11. évfolyam Éves óraszám (108 óra) felosztása: Új ismeretek feldolgozására: 60 óra. 279

280 Összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 12 óra. Számítási feladatokra: 9 óra Írásbeli számonkérésre: 6 óra. Tanulói modellezésre, kísérletezésre: 15 óra. Összesen: 108 óra TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet Bevezetés a szerves kémiába Szénhidrogének Új anyag feldolgozásra: 9 óra Számítási fel.-okra: 3 óra ÖK.: Tanuló kísérletekre, 3 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. (Berzelius, Lavoasier, Wöhler, Kekulé, van t Hoff, Le Bel, Fischer,) Telített szénhidrogének: 18 óra Szerves kémia tárgya,, a szén központi szerepe, a szerves vegyületek nagy számának okai. A szénvegyületek csoportosítása. A szénvegyületek kémiai analízise. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása. A metán: égése, hőbomlása, halogén-szubsztitúciója. Egyéb telített szénhidrogének, a szabályos nevezéktan alapjai, alkilcsoportok. Konformáció, konstitúciós izoméria. A telített szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságai. A földgáz és a kőolaj. A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái. 280

281 Új anyag feldolgozásra: 9 óra Számítási fel.-okra: 3 óra ÖK.: Tanuló kísérletekre, 3 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek Új anyag feldolgozásra: 13 óra Számítási fel.-okra: 3 óra Tanuló kísérletekre, 4 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra Telítetlen és aromás szénhidrogének: 18 óra Az etén égése, addíciós reakciói (halogén-, hidrogénhalogenid- víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció. Polietilén (PE).Egyéb alkének elnevezése, geometriai (cisz-transz) izoméria, reakciói, polipropilén (PP). Diének: butadién, izoprén. Természetes polialkének, kaucsuk, gumi, műgumi. Alkinek elnevezése, etin fizikai tulajdonságai, égése, addíciós és polimerizációs reakciói, PVC és környezetvédelmi problémái. Aromás szénhidrogének fogalma, a benzol (részletesen), szubsztitúciós reakciókészsége, jelentősége, mérgező hatása. Egyéb aromás szénhidrogének: toluol,.xilolok, sztirol, polisztirol (PSt), naftalin. Halogéntartalmú szénvegyületek; Alkoholok,éterek, ketonok, aldehidek 20 óra Halogéntartalmú szénvegyületek elnevezése, tulajdonságai, szubsztitúciós és eliminációs reakciói. A fontosabb halogénezett szénhidrogének (freonok, szén-tetraklorid, etil-klorid, teflon) tulajdonságai, jelentőségük, élettani és környezeti hatásuk. Egy oxigénatomos funkciós csoporok. Az alkoholok általános szerkezete, elnevezése, csoportosítása. Az etanol (részletesen), halmazszerkezete (hidrogénkötés), főbb fizikai sajátságai, jelentősége, éghetősége, enyhe oxidációja, reakciója nátriummal, vizes oldatának kémhatása. Egyéb fontos alkoholok tulajdonságai, jelentőségük, élettani és környezeti hatásuk: metanol, glikol, glicerin. Az alkoholizmus. A fenol. Éterek elnevezése, csoportosítása, előállítása, dietil-éter gyúlékonysága, jelentőségük. Az aldehidek elnevezése, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A formaldehid, acetaldehid (részletesen), formalin, redukciójuk és oxidációjuk, előállításuk és jelentőségük.a ketonok elnevezése, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelentősége 281

282 Új anyag feldolgozásra: 15 óra Tanuló kísérletekre, 4 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra Összetett funkciós csoportot tartalmazó oxigéntartalmú szénvegyületek; Nitrogéntartalmú szénvegyületek 22 óra Karbonsavak csoportosítása, elnevezése, hidrogénkötésre való hajlam, fizikai tulajdonságok. Fontosabb alkánsavak: hangyasav és az ecetsav, palmitinsav, sztearinsav (részletesen), sav-bázis tulajdonságok, jelentőség. A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak: akrilsav, olajsav, benzoesav, oxálsav, borostyánkősav, adipinsav, tejsav, szalicilsav). Az észterek elnevezése, előállításuk karbonsavból és alkoholból, főbb fizikai és kémiai sajátságaik, előfordulásuk, felhasználásuk. Gyümölcsészterek és viaszok. Felépítésük, fizikai tulajdonságaik, biológiai jelentőségük. Zsírok és olajok, margaringyártás, elszappanosítás, főbb sajátságaik, biológiai szerpük. A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása, táplálkozásban betöltött szerepük.ásványi savak észterei:foszfatidok elvi felépítése és biológiai jelentősége (koleszterin), nitroglicerin. Szappangyártás régen és ma, szappanok és mosószerek, a tisztító hatás mechanizmusa, micella, szennyvíz, eutrofizáció, környezetbarát mosóporok. Az oxigéntartalmú szénvegyületek fizikai tulajdonságainak összehasonlítása Az oxigéntartalmú szénvegyületek kémiai tulajdonságainak összehasonlítása Aminok elnevezése, fizikai és kémiai tulajdonságai.nitrogéntartalmú heterociklusosok: piridin, pirimidin, pirrol, imidzol, purin. Alkaloidok: koffein, nikotin, drogok: amfetaminok, kokain, kannabiszok, LSD: előfordulás, élettani hatás, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén. Amidok elnevezés, fizikai, kémiai tuljdonságok, jelentőség. 282

283 Természetes szénvegyületek Új anyag feldolgozásra: 10 óra Tanuló kísérletekre 5 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra Környezeti szerves kémia és műanyagok Új anyag feldolgozásra: 4 óra Tanuló kísérletekre 2 óra Gyakorlás, összefoglalás, témazáró: 3 óra Szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak 21 óra A szénhidrátok csoportosítása, a glükóz (részletesen) fizikai, kémiai tulajdonságai, biológiai jelentősége. Konfiguráció, optikai izoméria Fontosabb monoszacharidok: ribóz, 2-dezoxi-ribóz, fruktóz felépítésük, biológiai jelentőségük. Diszacharidok. A cellobióz, maltóz és a sörgyártás, a szacharóz, biológiai jelentőségük. A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). Poliszacharidok. A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehetőségek, a keményítő, a glikogén, a redukciós készség hiánya. A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, csoportosításuk, ikerion, amfotéria, az aminosavak kapcsolódása. Polipeptidek, fehérjék. A fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Denaturáció és koaguláció. A fehérjék kimutatási reakciói Nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökítőanyag módosulása, mutációk, mutagén anyagok. Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés). Reakcióláncok: biokémia és vegyipar, hasonlóságok, eltérések. 9 óra Szintetikus és természetes eredetű műanyag, termoplasztikus és termoreaktív, illetve polimerizációs és polikondenzációs műanyag (egy-egy példa), le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek, állattenyésztés, antibiotikumok, hormonok, tartósítószerek, E-számok, biogazdálkodás. Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, előnyeik, hátrányaik. Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az elég a személyes és a társadalmi léptékű fogyasztásban. Javasolt tanulókísérleti témák: Organogén elemek kimutatása, nyersolaj és párlatok vizsgálata, acetilén bróm addíciója és égése, szénhidrogének égése, és égéstermékeik kimutatása, toluol vizsgálata, dietil-éter oldhatósága, aldehidek kimutatása (ezüsttükör-, Fehling-próba), karbonsavak tulajdonságainak vizsgálata, reakciói, ecetsav titrálása nátrium-hidroxiddal, 283

284 zsírok, olajok tulajdonságainak vizsgálata, szappanok mosószerek vizsgálata, szénhidrátok vizsgálata, monoszacharidok redukáló hatása, keményítő oldása és kimutatása, aminosavak vizsgálata, fehérjék kicsapási és színreakciói. A továbbhaladás feltételei A középszintű szerves kémia érettségi követelmények 40 %-nak megfelelő tudásszinten (fogalmi-, megértés-, alklalmazás szinten) való teljesítése. A tanuló sorolja fel a szerves vegyületeket felépítő elemeket. Tudja a szerves vegyületek főbb alaptípusait (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gyűrűs, szénhidrogén stb. ). Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, konstitúciójukat, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Használja szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a szervesvegyipari termékeket. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Az elvégzett tanulókísérleteket mutassa be; eközben használja szakszerűen a vegyszereket és a kísérleti eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Soroljon fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, és említsen megoldási lehetőségeket ezekre. Ismerje a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlődés fogalmát. 284

285 Biológia és egészségtan Helyi tanterv A évfolyam természettudományos osztályában Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint a többi tantárggyal együtt kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő szerepe van, de a problémák megelőzésében és kezelésében minden embernek szerepe van. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak, és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. 285

286 Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Ismertessük meg, vetessük észre a természet szépségeit. Juttassuk ismeretekhez a környezet jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat, és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit, tudja a diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológia tananyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Ismertessük meg a globális környezeti problémákat és ismertessük fel azok mérséklésének szükségességét és lehetőségeit. Ismertessük meg a környezet-egészségügyi problémákat és azok megelőzésének lehetőségeit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, alakuljon ki benne ökológiai szemléletmód. Mindezen általános elveken felül a természettudományos osztályban - különösen 11.-ben, amikor ezt az óraszám is lehetővé teszi, -igyekszünk testközelibbé és gyakorlatiasabbá tenni a biológia tanítását. Ezért tervezünk kirándulásokat, állatkerti, füvészkerti sétát, terepgyakorlatot stb. Decemberben a 10. és 11. évfolyamon szakmai napot tervezünk, amelynek keretében a tanulók bemutathatják projekt munkáikat. A projektek témáit október közepéig ismertetjük és kiosztjuk. A projektek a földrajz, kémia, biológia témaköreiből kerülnek ki. Minden tanuló csak egy projekt kidolgozásában és bemutatásában vesz részt. Az egyes projektek lehetőleg csoport munkában készüljenek (2-3 fős teamek). Taneszközök, feltételek: fel: A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a tankönyvön és munkafüzeten kívül szükséges segédleteket soroljuk Kis Növényhatározó vagy Növényismeret tanulói segédlet 286

287 Állatismeret Csontvázak, kitömött állatok, alkoholos készítmények Valósághű modellek, emberi torzó Preparált rovarok, puhatestű héjak, tüskésbőrű vázak Diavetítő, vetítővászon, diasorozat Írásvetítő, transzparens sorozat Televízió, videorekorder Ismeretterjesztő filmek Kézinagyító Mikroszkóp, metszetkészítő felszerelés Számítástechnikai eszközök (számítógép, CD-ROM) tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári/tanulói segédlet Tananyagbeosztás 11. évfolyam) évi 108 óra Az élővilág sokfélesége (58+12 óra) Vírusok, prokarióták, egys. eukarióták, gombák 10 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra A növények országa 17 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Látogatás a Füvészkertben 2 óra Az állatok országa 31 óra Összefoglalás, számonkérés 4 óra Látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2 óra Az állatok viselkedése (5+2 óra) Összefoglalás, számonkérés 2 óra Az élővilág és a környezet (12+4 óra) A bioszféra 7 óra 287

288 Összefoglalás, számonkérés Hazai társulások 5 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra 2 óra A populációk kölcsönhatásai (12+3 óra) Populációk és társulások 7 óra Összefoglalás, számonkérés A bioszféra jelene és jövője Értékelés 2 óra 5 óra 1 óra A decemberi szakmai napon kívül április-májusban 2 x 1 napos terepgyakorlatot tervezünk. Egyik nap a Budai hegyekbe ill. a Pilisbe, másik napon a valamelyik alföldi nemzeti parkba. A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködésük alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy biológiai nézőpontból az ember csak egy az élőlények közül. A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotószintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket 288

289 milyen testszerveződés biztosítja.. Ismerjék az állatok viselkedésének legfontosabb elemeit és azok okát. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Lássák meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Ennek a tanévnek a tananyaga számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre, az ökológiai szemlélet kialakítására, hiszen éppen az ökológia az egyik téma. A környezeti nevelés kapcsán: Értsék az egyes élőlénycsoportok szerepét a bioszférában és a környezet robbanásszerű átalakulásának következményeit az élőlények életműködéseire. Értsék, hogy a környezet szennyezése hogyan befolyásolja az élőlényeket. A Föld Napjához kapcsolódva minden tanuló otthoni gyűjtőmunka során dolgozza fel egy hazai szigorúan védett, veszélyeztetett növény vagy állatfaj jellemzőit (élőhely, veszélyeztetettség oka, védetté nyilvánítás, eszmei érték, stb.) évi 72 óra Tananyagbeosztás 12. évfolyam A sejtek felépítése és életműködése (25+6 óra) A sejtet felépítő kémiai anyagok 7 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra A sejtek anyagcsere-folyamatai 8 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra A sejtalkotóktól a szövetekig 10 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Az ember életműködései (24+6 óra) A kültakaró és a mozgás 6 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra 289

290 Az önfenntartó működések 18 óra Összefoglalás, számonkérés 4 óra Az ember szaporodása és egyedfejlődése (6+5 óra) A szaporodás biológiája 6 óra Családtervezés, gyermekvállalás 2 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Értékelés 1 óra A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és működésük összefüggését. Ismerjék a férfi és női ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Tudják a nem kívánt terhesség megelőzésének módjait. Ismerjék a nemi úton terjedő betegségek veszélyeit, a megelőzés módjait. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként. A környezeti nevelés kapcsán: Az egyes szervrendszerek tanulmányozása során ismerjék meg a környezetkárosító anyagok, jelenségek emberi szervezetre gyakorolt hatását és e hatások csökkentésének lehetőségeit. Készüljenek kiselőadásokkal, otthoni gyűjtőmunkával, poszterekkel pl. az élelmiszeradalékokról (E számok), a légszennyezés egészségkárosító hatásáról az UV sugarak hatásáról, stb. 290

291 évi 64 óra Tananyagbeosztás 13. évfolyam Az ember életműködéseinek szabályozása (17+4 óra) A hormonális szabályozás 5 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Az idegi szabályozás 12 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Öröklődés a sejt és a szervezet szintjén (13+4 óra) Molekuláris genetika 5 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Mendeli genetika 8 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Az élővilág evolúciója ( 11+2 óra) Az evolúció genetikai alapjai A bioszféra evolúciója 4 óra Az ember evolúciója 3 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra 4 óra A biológia legújabb eredményei (13 óra) Projektek formájában tanulói feldolgozás Értékelés; miért tanultunk biológiát A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket mi és hogyan szabályozza. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. 291

292 Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket mi és hogyan szabályozza. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jussanak el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássák világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Ennek a tanévnek a tananyaga is számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre, az ökológiai szemlélet kialakítására, hiszen éppen az élővilág evolúciója az egyik téma. Erre az időre a diákok már szellemileg is megértek arra, hogy feltegyük a koronát a környezeti nevelésre. 292

293 Művészettörténet helyi tanterv ( választható érettségi tantárgy) 11. évfolyam Célok Iskolánkban a művészettörténet oktatás célja, hogy megismertessük diákjainkkal a tárgy legfontosabb ismeretanyagát, továbbá, hogy ellássuk őket kellő mértékű jártassággal a művészettörténeti fogalomalkotás és elemzés terén. Fontos számunkra, hogy a nálunk szerzett tudás alapján képesek legyenek arra, hogy eligazodjanak a különböző művészeti ágak, műfajok és stílusok között, fel tudják ismerni és értelmezni az ide tartozó alkotásokat. Időbeosztás A középszintű érettségire való felkészítéshez a 11. évben heti 1 óra művészettörténetet és mellette heti 1 óra egyéni felkészítő foglalkozást szükséges tanítanunk. A Művészettörténet tantárgy tanítását már évfolyamon a Rajz és vizuális kultúra tantárgyban megalapozzuk, előkészítjük. Belépő tevékenységek 11. évfolyam Évi 37 óra - órai előadás követése, jegyzetelés, otthoni tanulás, - múzeum- és kiállítás látogatás, - önálló- és csoportos műelemzés, - művészettörténeti tárgyú filmek elemzése, feldolgozása, - órai beszámoló, kiselőadás, - művészettörténeti házi dolgozat készítése, - művészettörténeti tabló készítése, - osztálykiránduláson, táborban helyi művészettörténeti emlékek megismerése Tananyag A vizuális közlés eszközei - pont, vonal, sík, felület, tónus, szín, kompozíció Ábrázolási módok - (tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra) - A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők- nézőpont, arányok - A színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, szimultán, magában való, mennyiségi, minőségi) Művészeti technikák 293

294 - alkotói technikák A tömegkommunikáció, média - a tömegkommunikáció és média eszközei - fotó, mozgókép Tárgy és környezetének kapcsolata - különböző korokból, kultúrákból származó tárgyak, objektumok ismerete Művészeti ágak, műfajok - Képzőművészet, építészet, iparművészet Művészettörténeti - stíluskorszakok - Stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító ikonográfia - A műalkotások létrehozásában szereplő tényezők (kulturális környezet, megrendelői igény, technikai feltételek, alkotói beállítottság) Az őskor művészete - A termékenységszobrok. - A barlangfestészet kialakulásának okai és fejlődési fokozatai. - A halottkultusszal és a termékenységgel kapcsolatos építmények Franciaország és Anglia területén Az ókor művészete - Az ókori Mezopotámia népeinek és birodalmainak művészete; sumer, akkád, Babilon, asszír, perzsa. A vallásos és uralkodói reprezentáció építészeti és szobrászati emlékei. - Az ókori Egyiptom halottkultusszal összefüggő építészete, a sírhelyek típusának alakulása a masztabáktól a Királyok völgyéig. A fáraókultusz és a szobrászat, festészet kapcsolata. A szobrászat és a festészet stílusjegyei az Ó- és az Újbirodalomban - Az ókori görög építészet formavilága, az oszloprendek. A görög kultúrában kialakult épülettípusok, a templom, a színház és a különböző funkciójú épületegyüttesek, az akropoliszok és a szent körzetek. Az antik görög szobrászat nagy korszakai, az archaikus a klasszikus és a hellenisztikus kor szobrászatának jellemző jegyei. A görög vázafestészet nagy korszakai, a geometrikus s fekete- és a vörös alakos vázafestészet jellemzői. - Az ókori Római Birodalom művészete. A Római Birodalomban kialakult városépítészeti feladatok megoldása, a fórumok, a vízvezetékek, az amfiteátrumok és a boltozatos közfürdők építészete, a római lakóház típusa. - A római szobrászatban létrejött új típusok, a portré- és a császárszobrok dombormű szobrászat a császári reprezentációt szolgáló diadalíveken. A festészet fennmaradt emlékei Pompei-ben és az ott megállapítható stíluskorszakok. - Az iparművészet emlékei. Az ókeresztény művészet, Bizánc, az iszlám és a népvándorlás kora - A katakombák keletkezése és freskóinak stílusa. Az ókeresztény szimbólumok a díszítőművészetben. 294

295 - A kora keresztény építészet emlékei, a keresztény templomtípus kialakulása - Pannónia provincia művészeti emlékei, Aquincum fontosabb leletei - A bizánci birodalom építészetének sajátosságai, az Hagia Sophia és a ravennai emlékek. - A mozaikfestészetben alkalmazott technika, a jellemző stílusjegyek és az ábrázolt témák. - Az iszlám világ épülettípusai a vallás és a hatalom igényeinek megfelelően. Az épületek díszítésénél alkalmazott formai megoldások. - Népvándorlás-kori népek ötvösművészetének díszítőelemei, a fontosabb emlékek. A honfoglaló magyarság művészetének és hiedelemvilágának kapcsolata a sírleletek alapján. A ruházat részei; a veretes öv, a tarsolylemez, a hajfonat- és ruhakorongok és a süvegcsúcs A román kor művészete - Az európai román kor építészete Németországban és Franciaországban. A szobrászat és festészet formai és tartalmi sajátosságai - Magyar román kor művészeti emlékei. Építészeti és szobrászati emlékek a román kori Székesfehérvárról, Jákról és Pécsről. - A magyar koronázási jelvények, (a korona a jogar az országalma és a palást) keletkezése, a különböző elméletek az egyes darabok keletkezéséről. A gótika művészete - Az európai gótika művészetének stílusjegyei. A gótikus katedrálisok építészete, kiemelten a francia katedrálisokat; Saint Denis, párizsi Notre- Dame, Reims és Amiens katedrálisai. A gótikus szárnyasoltár. - Az épületszobrászat és a festészet formai jegyei. - A gótikus üvegablak-festészet - A magyarországi gótika művészeti emlékei. - A koragótika megjelenése Esztergomban, Pannonhalmán, Zsámbékon és Bélapátfalván. A reneszánsz művészete - Az itáliai reneszánsz művészet igazodása az új humanista filozófiához és irodalomhoz, a klasszikus kultúra felélesztésére, a kor igényeihez igazított felhasználásra tett kísérletek. - Az építészetben használt formai elemek, az épületek kialakításánál figyelembe vett alapelvek. - A szobrászat és festészet stílusjegyei, a reneszánsz gondolkodás megjelenése a formai jegyekben és a témaválasztásban. - A quattrocento három nagy művészegyéniségének munkássága; Leonardo, Michelangelo és Raffaello művei - A németalföldi és német reneszánsz sajátos vonásai. - A festészet és grafika jellemző jegyei és témái az eltérő kultúrkör tükrében - A reneszánsz művészet korai jelentkezése Magyarországon A Mátyás király udvarában kialakult 295

296 humanista kultúra és az olasz és dalmáciai mesterek tevékenysége során keletkezett művészeti emlékek. A barokk művészete - Az európai barokk építészet, szobrászat és festészet fő jellemzői. - Az egyházi és udvari barokk az abszolutisztikus berendezkedésű államokban, különös tekintettel Spanyolországra és Franciaországra. - A holland területen kialakult protestáns barokk művészet jellemzői, az itt kialakult új festészeti műfajok. - A magyarországi barokk művészet emlékei. - A barokk templom és kastélyépítészet Magyarországon. - A barokk főnemesi kultúra emlékei. A klasszicizmus és a romantika művészete - Az ősgalériák kialakulása és a kiemelkedő portréfestő, Mányoki Ádám hazai működése. - Az európai klasszicizmus és romantika irányzatának építészeti, szobrászati és festészeti emlékei, különös tekintettel a franciaországi emlékekre. - A klasszicista, a historizáló és eklektikus építészet jellemzői. - A klasszicizmus és a romantika szobrászatának és festészetének törekvései, egy-egy jelentős alkotójuk - A klasszicizmus és romantika művészeti emlékei Magyarországon. - A klasszicista portré és tájképfestészet képviselői. - A romantika magyarországi sajátosságai. A nemzeti történelem eseményeit feldolgozó festészet és szobrászat - Ismerje a magyarországi romantika történelmi eseményeket feldolgozó műveit. A realizmus művészete - A XIX. században jelentkező realista tendenciák a festészetben. - A barbizoni festőiskola. - A Courbet-i realista festészet - Realista tendenciák Magyarország festészetében, Paál László Barbizonban és Munkácsy Mihály. Az impresszionizmus - Az impresszionizmus, a neoimpresszionizmus és a posztimpresszionizmus festészetének törekvései. - Az impresszionisták festészeti mozgalma Franciaországban, hatása a festői látásmód megváltozására. - A neoimpresszionisták (pointilisták) művészeti törekvései és festésmódja. - A három nagy posztimpresszionista festő, Cézanne, Van Gogh és Gauguin munkássága és hatása a következő művészgeneráció festészetére. A századforduló művészete - A szimbolizmus festészeti törekvései és a szecesszió festészetének követői - Az európai századforduló művészete 296

297 - A szecesszió építészete, iparművészete és központjai (Anglia, Franciaország, Németország, Bécs, Spanyolország). - A magyarországi századforduló művészete. - A szecessziós építészet, festészet és iparművészet jelentkezése és kapcsolata a magyar népművészettel. - A gödöllői művésztelep létrejöttének célja és jelentős alkotói A XX század főbb művészeti irányzatai - A fauve, expresszionista, kubista, futurista, dadaista irányzatok törekvései, jelentősebb művészeik és műalkotásaik Európában és Magyarországon. - A fauve irányzat festési eljárásának fő jellemvonásai és vezetőjük Matisse művészete. - Az expresszionista festészeti mozgalom kialakulása, a Die Brücke és a Blaue Reiter csoport. - A kubista festészet kialakulása és fejlődési szakaszai Braque és Picasso munkásságában. - Az olaszországi futurista mozgalom festészeti és szobrászati alapelvei. - A dadaista alkotók művészeti elvei és jelentős műveik. - A Bauhaus, De Stijl, funkcionalista, purista és organikus építészet jellemzői, jelentős építészek és művek - A szürrealista iskola kialakulása, jelentős képviselői és alkotási alapelvei. - A geometrikus és a lírai absztrakció irányzatai Európában, jelentős képviselőik és alkotásaik Neoavantgárd törekvések - Neoavantgárd irányzatok: informel (tasizmus, gesztusfestészet, kalligráfia), tudományos, technicista irányzatok (Op-art, kinetika, minimal-art, post-painterly abstraction, konceptuális művészet, land art, earth art, arte povera). - A Pop art mozgalom művészeti törekvései és új kifejezési eszközei; combine painting, assemblage, environment. A Nouveau Realisme és a hiperrealizmus Fejlesztési követelmények Tudja felismerni és használni a vizuális eszközöket és értelmezni a vizuális eszközök jelentését meghatározó összefüggéseket. Tudja ismertetni az alkotói technikák, eljárások lépéseit. Ismerje a vizuális minőségeket. Ismerje fel a látványértelmezésben szerepet játszó tényezőket. Ismerje fel a színharmóniákat, színkontrasztokat. Ismerje fel a művészetben használt alkotói technikákat. Ismerje a tömegkommunikáció eszközeit és formáit. Ismerje a különböző művészeti korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok stílusjegyeit, ezek alapján legyen képes besorolni őket. Ismerje a művészeti ágak legfontosabb jellemzőit. Ismerje a tanult korszakok legfontosabb jellemzőit. 297

298 Ismerje fel a tanult korszakok legfontosabb alkotásait és alkotóit. Ismerje a műelemző módszereket és használja ezeket a műelemzés során. Ismerje fel a művek tárgyi és kulturális összefüggéseit. Ismerje a műalkotás létrehozásában szereplő tényezők szerepét. Ismerje az őskori ember művészetét. Ismerje az ókor művészetét - Mezopotámia, Egyiptom, Görögország, Róma művészete - Iparművészeti emlékek, Az ókeresztény művészet, Pannónia művészete, A bizánci művészet. Ismerje a mozaikfestészet, az iszlám művészete, a népvándorlás művészettörténeti emlékeit. Ismerje a német, francia és magyar román kor építészetének, szobrászatának és festészetének jellegzetességeit Tudjon a magyar koronázási jelképek keletkezésének elméleteiről Ismerje az európai gótika művészetének stílusjegyeit. Ismerje a magyarországi gótika emlékeit. Ismerje a reneszánsz stílushegyeit. Lássa át a kapcsolatot a humanista filozófia és az itáliai reneszánsz művészet között. Ismerje Leonardo, Michelangelo és Raffaello, Tiziano fontos alkotásit. Ismerje a németalföldi és német reneszánsz sajátosságait. Ismerje Mátyás király szerepét a magyarországi reneszánsz kialakulásában. Ismerje a barokk jellemzőit (spanyol, francia, holland). Ismerje a legfontosabb magyarországi barokk emlékeket. Ismerje az európai klasszicizmus jellemzőit. Ismerje a romantika építészeti, szobrászati és festészeti megoldásit, magyarországi emlékeit. Ismerje a realista tendenciákat, a barbizoni festőiskolát Ismerje az impresszionizmus ágait, képviselőit Ismerje az európai és magyar századforduló művészetét Ismerje a főbb művészeti irányzatokat a XX. században, és ezek jeles képviselőit. Értékelés Az értékelés szempontjait és bonyolítását lásd az iskola pedagógiai programjának bevezetőjében. Tantárgy specifikus jellemzők: - az ismeretek biztonsága a művészettörténet, a műalkotás-elemzés és a képző- és iparművészeti technikák terén. - a feleletek előadásának módja - a feleletek összefüggő, logikus felépítése Módszerek Frontális óra (fogalommagyarázat) 298

299 Műelemzés szóban és írásban reprodukciók segítségével Csoportmunka, kooperatív módszerek Szemléltetés (tablók, reprodukciók, dia, videó, DVD) Múzeumlátogatás (múzeumpedagógiai módszerek: tárlatvezetés, kérdőíves feldolgozás, alkotás) A tankönyvválasztás elvei A használt tankönyvünk Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban c. két kötetes munkája lesz. A tankönyv nagyon didaktikusan felépített, pontosan követi az érettségi témák logikáját. Az első kötet az ismeretanyagot, alkotók neveit, évszámokat, adatokat tartalmazza. A második kötet pedig a témákhoz kapcsolódó képanyagot foglalja össze. A gazdag illusztrációs anyag alapján a diákoknak lehetőségük nyílik az összehasonlításra és műelemzésre. Taneszközök, tankönyvek - Színes képi anyagok és azok bemutatásának technikai eszközei (könyv-reprodukció, diakép, DVD, stb., dia- írásvetítő, számítógép, projektor, videó) - Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban (A kezdetektől napjainkig), Győr, Beke László: Műalkotások elemzése, Tankönyvkiadó, Bp., Szentkirályi Zoltán Détshy Mihály: Az építészet rövid története, Műszaki könyvkiadó, Bp., E.H. Gombrich: A művészet története, Gondolat, Bp., Petz György (szerk.): A művészet története (I-XVI.), Magyar Könyvklub, Bp., Jude Welton: Képelemzés, Park Kiadó, Gilles Plazy: Művészettörténet képekben, Vince Kiadó,1999. Források: A Nemzeti Alaptanterv Az érettségi vizsgaszabályzat 299

300 Módósított tantervek Biológia egészségtan Célok és feladatok a kerettantervhez A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint a többi tantárggyal együtt kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő szerepe van, de a problémák megelőzésében és kezelésében minden embernek szerepe van. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak, és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. 300

301 Fejlesztési követelmények a kerettantervhez Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit. Juttassuk ismeretekhez a környezet jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat, és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit, tudja a diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Ismertessük meg a globális környezeti problémákat és ismertessük fel azok mérséklésének szükségességét és lehetőségeit. Ismertessük meg a környezet-egészségügyi problémákat és azok megelőzésének lehetőségeit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, alakuljon ki benne ökológiai szemléletmód. A képzésből adódó speciális feltételek Iskolánkban a drámatagozatos osztályokban a kerettantervi összes órakeretnek és tartalomnak megfelelően folyik a biológia oktatása. Az ajánlástól annyiban tértünk el, hogy nem tizedikben, hanem tizenegyedikben lesz 55 az éves óraszám és ennek megfelelően a tananyag ütemezése ill. sorrendje módosul. Taneszközök, feltételek: A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a tankönyvön és munkafüzeten kívül szükséges segédleteket soroljuk fel: 301

302 Kis Növényhatározó vagy Növényismeret tanulói segédlet Állatismeret tanulói segédlet Csontvázak, kitömött állatok, alkoholos készítmények tanári segédlet Valósághű modellek, emberi torzó tanári segédlet Preparált rovarok, puhatestű héjak, tüskésbőrű vázak tanulói segédlet Diavetítő, vetítővászon, diasorozat tanári segédlet Írásvetítő, transzparens sorozat tanári segédlet Televízió, videorekorder tanári segédlet Ismeretterjesztő filmek tanári segédlet Kézinagyító tanulói segédlet Mikroszkóp, metszetkészítő felszerelés tanulói segédlet Számítástechnikai eszközök tanári/tanulói segédlet (számítógép, CD-ROM) 302

303 Tananyagbeosztás 10. osztályok részére évi 74 óra Az élővilág sokfélesége (51 óra) A rendszerezés alapjai A vírusok Proharióták Egysejtű eukarióták Gombák Összefoglalás, számonkérés A növények országa A növények testszerveződése és szövetei A növénytörzsek A növények életműködései Összefoglalás, számonkérés Az állatok országa Az állatok életműködései Állattörzsek I. Összefoglalás, számonkérés Állattörzsek II. Összefoglalás, számonkérés Az élővilág és a környezet ( 9+2 óra) A biomok A bioszféra jelene és jövője Összefoglalás, számonkérés A populációk kölcsönhatásai (9+3 óra) Populációk és társulások Összefoglalás, számonkérés Értékelés 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 10 óra 3 óra 2 óra 1 óra 10 óra 2 óra 10 óra 2 óra 6 óra 3 óra 2 óra 9 óra 2 óra 1 óra A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle 303

304 testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködésük alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy biológiai nézőpontból az ember csak egy az élőlények közül. A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotószintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Lássák meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. A környezeti nevelés kapcsán: Értsék az egyes élőlénycsoportok szerepét a bioszférában és a környezet robbanásszerű átalakulásának következményeit az élőlények életműködéseire. Értsék, hogy a környezet szennyezése hogyan befolyásolja az élőlényeket. A Föld Napjához kapcsolódva minden tanuló otthoni gyűjtőmunka során dolgozza fel egy hazai szigorúan védett, veszélyeztetett növény vagy állatfaj jellemzőit (élőhely, veszélyeztetettség oka, védetté nyilvánítás, eszmei érték, stb.) Tananyagbeosztás drámatagozatos 11. osztályok részére évi 55 óra A sejtalkotóktól a szövetekig (10+2 óra) A sejtalkotók felépítése és működése 6 óra 304

305 Az állati szövetek 4 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Az ember életműködései (21+5 óra) A kültakaró és a mozgás 5 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Az önfenntartó működések áttekintése 14 óra Összefoglalás, számonkérés 3 óra Az ember életműködéseinek szabályozása I. ( 6+2 óra) A hormonális szabályozás 6 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Az ember szaporodása és egyedfejlődése (6+3 óra) Összefoglalás, számonkérés 2 óra Értékelés 1 óra A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggéseket, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és működésük összefüggését. Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket melyik hormon és hogyan szabályozza. 305

306 Ismerje a férfi és női ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Tudja a nem kívánt terhesség megelőzésének módjait. Ismerje a nemi úton terjedő betegségek veszélyeit, a megelőzés módjait. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként. A környezeti nevelés a tanórákon: Az egyes szervrendszerek tanulmányozása során ismerjék meg a környezetkárosító anyagok, jelenségek emberi szervezetre gyakorolt hatását és e hatások csökkentésének lehetőségeit. Készüljenek kiselőadásokkal, otthoni gyűjtőmunkával, poszterekkel pl. az élelmiszeradalékokról (E számok), a légszennyezés egészségkárosító hatásáról az UV sugarak hatásáról, stb. Tananyagbeosztás 12. osztályok részére évi 64 óra Az ember életműködéseinek szabályozása II. (14+2 óra) Az idegi szabályozás 14 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Az állatok viselkedése (6+2 óra) Az állatok viselkedésének elemei 5 óra Humánetológia 1 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra Öröklődés a sejt és a szervezet szintjén (12+2 óra) Összefoglalás, számonkérés 2 óra Az élővilág evolúciója ( 15+4 óra) Az evolúció genetikai alapjai 6 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra A bioszféra evolúciója 6 óra Az ember evolúciója 3 óra Összefoglalás, számonkérés 2 óra A bioszféra jelene és jövője ( 5+2 óra) Értékelés 2 óra 306

307 A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jussanak el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássák világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Ennek a tanévnek a tananyaga számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre, az ökológiai szemlélet kialakítására, hiszen éppen az élővilág evolúciója az egyik téma. Erre az időre a diákok már szellemileg is megértek arra, hogy feltegyük a koronát a környezeti nevelésre. 307

308 Kémia Órakeret: 9. évfolyamon heti 2 óra Éves óraszám: 74 Célok és feladatok Ebben a speciális tantervű osztályban, ahol a diákok érdeklődése általában messze esik a természettudományoktól, különös gondot kell fordítanunk arra, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre építve megragadjuk a diákok jelentős része számára utolsó lehetőséget a természettudományos ismeretek bővítésére, a környezettudatos magatartás kialakítására. A diákok ebben az életkorban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásban. A kémiai jelenségek megértésével az élő rendszerekben lezajló folyamatokat is kezelni tudják, vagyis a biológia tanulása során kamatoztathatják megszerzett ismereteiket. A hétköznapi életből vett példák szándékaink szerint emberközelivé teszik ezt a megismerési folyamatot. Ugyanakkor a leszűkült órakeret miatt a biológiailag fontos makromolekulák (fehérjék, nukleinsavak) megismerése a biológia órákra marad. Anyagismeretük gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedően fontos szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, illegális drogok) és ezek biológiai, társadalmi hatását. Tanulóink ebben az életkorban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti problémákra, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni ezek megismertetésére és a gondok enyhítésének lehetőségeire. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés és alkalmazás Szerezzenek jártasságot a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket kiaknázva legyenek képesek kiselőadás tartására, kisebb nagyobb házi dolgozat készítésére. Ismerjék és használják a molekulamodelleket. Ismerjék fel saját mindennapi életükben a környezeti problémákat és keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. 308

309 Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel mind több eleme. Meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetéról rendelkezzenek életkoruknak és elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok szerkezetét, fontosabb tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatát. Legyenek tájékozottak a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról, ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. (E számok) Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az illegális drogok jelentik a legnagyobb veszélyt erre a korosztályra, ezért ismerniük kell élvezetük rövid és hosszú távú személyes és társadalmi következményeit. Legyenek képesek felismerni környezetükben a káros anyagokat és ismerjék a velük kapcsolatos megfelelő teendőket. A képzésből adódó speciális feltételek A drámatagozatos osztályokban a speciális képzés óraigénye a természettudományok rovására teljesíthető. Ezt úgy igyekeztünk megoldani, hogy nagymértékben építünk az általános iskolában szerzett ismeretekre és a biológiailag fontos makromolekulákat a biológia tantárgy keretében tanítjuk. Tehetjük ezt annál is inkább, mert jó képességű, válogatott gyerekekkel dolgozhatunk, bár a természettudományok iránti érdeklődésük általában kicsi. Szándékaink szerint így többé-kevésbé teljesíthetők a kerettantervi követelmények bár az idő hiányában nem tudunk olyan mélységekbe belemenni, mint az általános tantervű osztályoknál. Úgy gondoljuk azonban, hogy az általános műveltség kialakításához, a környezettudatos magatartás elsajátításához a tantárgyak közötti együttműködés segítségével elegendő ismeretet tudunk nyújtani. 309

310 Témakörök ÁLTALÁNOS KÉMIA Tájékozódás a részecskék világában (8 óra) Atomok Molekulák Anyagi halmazok Kémiai reakciók (8 óra) Sztöchiometria Reakciótípusok Elektrokémia (5óra) SZERVES KÉMIA Szénhidrogének (15 óra) Telített szénhidrogének Telítetlen szénhidrogének Aromás szénhidrogének Földgáz, kőolaj energiával kapcsolatos környezeti problémák Halogéntartalmú szénvegyületek Oxigéntartalmú szénvegyületek (20 óra) Alkoholok Éterek Oxovegyületek Karbonsavak Karbonsavészterek Zsírok és olajok Szappanok, mosószerek 310

311 Szénhidrátok (6 óra) N-tartalmú szerves vegyületek (4 óra) Teától a heroinig Környezeti szerves kémia (8 óra) Műanyagok Hulladékok Fenntartható fejlődés A továbbhaladás feltételei Ismerjék az anyagok atomos szerkezetét. Ismerjék a különböző kötéstípusokat, azok főbb jellemzőit és előfordulásukat. Ismerjék fel az egyes kémiai reakció típusokat. Tudjanak példákat az elektrolízis és a galvánelemek gyakorlati felhasználására, ismerjék ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat Ismerjék a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, ismerjék környezeti és élettani hatásukat. Ismerjék a szenvedélybetegségekhez kapcsolódó tanult anyagokat és ismerjék hatásukat a szervezetre. Tudjanak egyszerű szerves kémiai egyenleteket szerkeszteni. A tartalmi munka feltételei Tárgyi: szaktanterem, tanulói kísérletezésre alkalmas asztalokkal, víz, gáz, egyenáram, audiovizuális eszközök. Szertár a kísérletekhez szükséges vegyszerekkel és laboratóriumi eszközökkel. Zárható méregszekrény, lemezszekrény a tűzveszélyes anyagok tárolására. Vegyi fülke. Atom ill. molekula modellek. Tankönyv: a kerettantervnek megfelelő szerves kémia tankönyv a hozzá tartozó munkafüzettel. 311

312 Földrajz 9. osztály Cél: a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódás, változások, fejlődésük és következményeik megláttatása, a Föld és a rajta élő emberek közötti kapcsolat feltárása, áttekintés a földrajzi környezet jelenségeinek, folyamatainak, kölcsönhatásainak térbeli és időbeli eloszlásáról és differenciálódásáról a Földön, ismertesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelenlevő többirányú, kölcsönös függőséget, az emberi jogok, más népek, nemzetek tisztelete, megismerésük és a velük való együttműködés igényének alakítása a humanitás és a tolerancia jegyében, a közgazdasági szemléletmód formálása, a környezeti gondolkodás fejlesztése, helyi, országos, kontinentális és globális példákkal, a tanulók felkészítése arra, hogy 12. évfolyam végén az érettségi vizsgát letehessék. A tantárgy tanításának további feladatait az évfolyamoknál, illetve a témáknál részletezzük. Követelmény: Sajátítsák el a tanulók az ismeretszerzési módszereket és bizonyítsák az önálló ismeretszerzéshez szükséges feldolgozási készségeiket, képességeiket. pontos megfigyelésekkel, önálló vizsgálatokkal, az ezekről alkotott véleménnyel, a megfigyeléseik, ismereteik szakszerű elmondásával, írásbeli és rajzos rögzítésével, az alapvető természettudományos módszerek alkalmazásával, az eredmények értékelésével és indoklásával, ábrák, grafikonok, diagramok, statisztikai adatsorok, képi és szimbolikus 312

313 ábrázolási módok földrajzi tartalmának megértésével és összehasonlító elemzésével, különböző információs anyagokban (folyóiratok, szakkönyvek, lexikonok, filmek, Internet) való tájékozódással, forráselemzéssel, vázlatrajz, metszet, térképvázlat készítésével, a rendszeres térképhasználattal, a szemléleti és logikai térképolvasással, térbeli és időbeli tájékozódásukat a Földről szerzett ismeretek felhasználásával, problémamegoldó gondolkodásban való jártasságukat a problémák, a törvényszerűségek felismerésével, döntéshozatallal, megfelelő kommunikációs készségüket a pontos és kötelező földrajzi szaknyelv alkalmazásával. Bizonyítsák tájékozottságukat az ismeretanyagban: a környezet anyagainak felismerésével, jellemzőik megkülönböztetésével (pl. ásványok, kőzetek, nyersanyagok, talajok), a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismeretével és alkalmazásával, időbeni tájékozottságukat a földtörténeti, a társadalmi-gazdasági folyamatok nagyságrendjének ismeretével, az időbeli párhuzamok példáival, az időszámításokban való jártasságukkal, az alapvető földrajzi fogalmak, jelenségek, folyamatok, összefüggések megértésével és tartalmuk kifejtésével, a Föld egyes tájainak, országainak, kontinenseinek tipikus természeti és társadalmi jellemzőinek, kölcsönhatásainak ismeretével, lokális, regionális és globális környezettani és környezetvédelmi kérdésekről, az okokról, a megelőzés és a védekezés lehetőségeiről alkotott véleményükkel és cselekedeteikkel, a földrajzi tanulmányaik végén tudjanak tájékozódni a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi környezetben, legyenek képesek arra, hogy földrajzi ismereteiket felhasználják a mindennapi életben. A környezeti nevelés kapcsán: alapvető ismeretek megszerzése a Földre vonatkozó természeti folyamatokról, ezek megbolygatásának következményeiről, 313

314 legyenek tisztában azzal, hogy a helyi és globális folyamatok összefüggenek, hozzanak példákat és megoldási módokat a világ különböző részeiről, ismerjék, szeressék, óvják környezetüket, ismerjék a túlnépesedés veszélyeit, a fenntartható fejlődés fogalmát. Az egészségi nevelés kapcsán: alapvető ismeretek megszerzése ahhoz, hogy a szabadidejüket hasznosan tölthessék (turista térkép használata, látnivalók ismerete), legyen igényük szűkebb és tágabb környezetük aktív megismerésére. Taneszközök, feltételek: A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre. Tankönyveken, munkafüzeteken, tanulói atlaszokon kívül a következő segédletekre van szükség: diavetítő diasorozatok írásvetítő transzparens sorozatok televízió videorekorder ismeretterjesztő filmek számítógép CD-ROM (világatlasz, Naprendszer, kontinensenként önálló programok) ásvány- és kőzetgyűjtemény gördülő távolságmérők tájolók turistatérképek kétoldalas falitérképek (tematikus, vaktérkép) 1-9 tanári segédlet tanári/tanulói segédlet 10. osztály Cél: korszerű tudományosan megalapozott és rendszerezett természettudományi ismeretanyag és szemlélet nyújtása a Világegyetemről, a Földről, mint égitestről és a geoszférákról a földrajzi környezet folyamatainak, összefüggéseinek átfogó rendszerként való értelmezéséhez, az előző évfolyamok követelményeire építve a kontinensek, tájak, országok, típuspéldáin bemutatott jelenségek, folyamatok alkalmazása a Föld egészére, 314

315 általánosítás a geoszférákra, a tanulók földrajzi gondolkodásának fejlesztése következtetések levonásával, a térbeli és időbeli földtörténeti és evolúciós változások bemutatatásával, okokozati összefüggések elemzésével, bemutatni minden szférában a környezet adottságának változását, a természet védelmére irányuló megoldásokat a tanulók globális környezeti gondolkodásának fejlesztése céljából, beláttatni a földrajzi kölcsönhatások legszembetűnőbb eredményét, a földrajzi zonalitást, bemutatni a természetföldrajzi övezetesség hatását a társadalom életére, a természeti adottságok és a településhálózat közötti kapcsolat alakulását, megismertetni a tanulókkal a népesség számának alakulását, kapcsolatát a természeti és a társadalmi viszonyokkal, fenti ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás bizonyítására, értsék meg a kapcsolatot a népesség számának alakulása és a természeti és társadalmi viszonyok között, értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere kerül veszélybe. Követelmény: legyenek helyes képzeteik a világegyetemről és a Földről, mint az egész és a rész viszonyáról értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait, megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben, a térképi alapismeretekre építve legyenek képesek a térképolvasásra, tematikus térképek összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére, földrajzi gyakorlatok végzésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs és keresőhálózat alkalmazása, távolságmérés, magasságmeghatározás, helymeghatározás, helyi- és zónaidő kiszámítása stb.), ismerjék a tanulók a kőzetburokhoz kapcsolódó általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeit, ismerjék fel a természetben, ábrákon, képeken tudjanak előfordulási helyire példákat mondani, s azokat mutassák meg a térképen. értsék meg és tudják ábrákon magyarázni: a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát, megfigyeléseik, vizsgálataik alapján ismerjék fel a legfontosabb kőzeteket, 315

316 ásványokat, legyenek képesek a témakörhöz kapcsolódó fizikai, kémiai, biológiai ismeretek alapvető szintézisére, rendelkezzenek a tanulók szilárd ismeretekkel a levegőburokról, használják a témakör alapvető fogalmait biztonságosan írásbeli és szóbeli megnyilvánulásaikban egyaránt, értsék meg és magyarázzák a természetben megfigyelt, képeken-rajzokon ábrázolt folyamatokat, a levegő felmelegedését, és lehűlését, a felhő- és csapadékképződést, a ciklon és az anticiklon keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klímaváltozást, a levegő szennyeződését, lássák be és bizonyítsák példákkal az összefüggéseket a Föld mozgástípusai a hőmérséklet napi és évi járása, hőmérséklet magasság légnyomás, a napsugarak hajlásszöge földrajzi szélesség, domborzat a felszín minősége felmelegedés, ózon káros sugárzás ózonlyuk, ciklonok és anticiklonok az időjárás változása, hőmérséklet és csapadék mezőgazdaság között, tudják biztonsággal elvégezni, megoldani a következő gyakorlatokat: meteorológiai és időjárási térképek elemzése, tematikus térképek (hőmérséklet, szél, csapadék) értelmezése, időjárási megfigyelések és mérések végzése, középhőmérséklet és hő ingás kiszámítása, adatok grafikus ábrázolása és összehasonlítása, definiálják és bizonyítsák példákkal a tanulók a hidroszféra általános fogalmainak jellemzőit, ismerjék fel a természetben, képekben, ábrákon tudjanak példákat mondani előfordulásaikra, s mutassák meg a térképen azokat, ismerjék fel és magyarázzák: a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgási-áramlási rendszerének, a folyó és a jég felszínformálásának a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit, ismerjék a talaj kialakulását, összetételét és szerkezetét, a Föld jellemző talajfajtáit, ismerjék a Föld belső és külső erőinek a szerepét a felszínfejlődésben, a jellegzetes felszínformák kialakulásában, legyenek képesek önállóan elvégezni a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat, ismerjék a tanulók a zonalitáshoz kapcsolódó új fogalmak tartalmi jegyeit és tudják a fogalmakat topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz, 316

317 értelmezzék és magyarázzák a szoláris és a módosított éghajlati övezetek kialakulását, a szél, a folyók, a jég, az aprózódás és a csapadék felszínformáló munkáját, tudják elvégezni biztonsággal az alábbi földrajzi gyakorlatokat: klímadiagram felismerése, összehasonlító elemzése, tájakkal való azonosítása, tematikus térképek logikai elemzése (pl. éghajlat, talaj, természetes növénytakaró), a témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket, ismerjék a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat, értsék meg és tudják ábrán elemezni a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő társadalmak tipikus korfáit, a világ népességének növekedését, indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit, tudják jellemezni a főbb településtípusokat, magyarázzák és bizonyítsák példákkal a népességmozgások különböző típusait, használják a témakörben biztonsággal a statisztikai adatokat, a települési alaprajzokat, a tematikus térképeket, a különféle forrásanyagokat ismereteik bővítésére. A továbbhaladás feltételei: A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási és csillagászati földrajzi feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. A környezeti nevelés kapcsán: ismerje a víz- és levegőszennyezés okait, következményeit, ismerje a természetbe való beavatkozás + és formáit /pl. folyószabályozás, szikesedés, talajerózió/, tudja, hogy mit tehet közvetlen környezetének védelmében, ismerje az egyes földrajzi övezetek speciális környezetvédelmi gondjait, 317

318 lássa be a Föld eltartó képessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti, összefüggést, s ennek a környezetre gyakorolt hatásait. 318

319 Tananyagbeosztás 9. osztály Témakörök Óraszám 4 évf. évi 74 óra I. Kozmikus környezetünk, térképészeti ismeretek 12+1 A Föld helye a Világegyetemben 1 A Naprendszer 2 A Föld alakja, fő mozgástípusai 1 Tájékozódás a földi térben és időben 2 A földrajzi környezet ábrázolása, a térkép 1 A térképek fajtái méretarány és tatalom szerint A tér használata 1 Gyakorlatok Az űrkutatás szerepe a Föld megismerésében 1 A műholdfelvételek 1 A távérzékelés. Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók 2 Összefoglalás, ellenőrzés 1 II. Geoszférák földrajza 34+4 A Föld belső szerkezete 1 Kőzetlemezek lemeztektonika 1 A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység 1 A kőzetlemezek és a földrengések 1 A kőzetlemezek és a hegységképződés 2 A litoszféra építőkövei a kőzetek 2 A Föld története 2 A légkör anyaga és szerkezete 1 A napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséig 2 Az időjárás és az éghajlat elemei 3 Ciklonok, anticiklonok 1 Az általános légkörzés 2 A monszun szélrendszer 1 A légszennyezés nem ismer határokat! 1 319

320 Óceánok és tengerek A tengervíz mozgásai Felszín alatti vizek Felszíni vizek A vízszennyezés sem ismer határokat A földfelszín formakincse A Föld belső és külső erői, felszínformálásuk A talaj Összefoglalás, ellenőrzés 4 III. Természetföldrajzi övezetesség 10+1 Az éghajlati és a földrajzi övezetesség kialakulása 2 A forró övezet 2 A mérsékelt övezet 3 A hideg övezet 1 A hegyvidékek függőleges övezetessége 1 Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei 1 Összefoglalás, ellenőrzés 1 IV. A földrajzi övezetesség hatása a társadalmi életre 10+1 Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi alakulása 1 A világnépesség növekedése 2 A népességnövekedés tényezői és következményei 2 A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége 2 A települések és a városiasodás folyamata 3 Nemzetközi szervezetek 1 Összefoglalás ellenőrzés Évi munka értékelése osztály A drámatagozat speciális tantervet igényel ebben az évfolyamban, mivel magas a drámai képzés időigénye. Így a kerettantervi előírásokhoz képest 74-ről 56-ra csökken a földrajz éves óraszáma. 320

321 Az egyes fejezeteket így kisebb mélységben lehet tanítani, valamint tájékoztatni kell a szülőket, diákokat arról, hogy ebből a tantárgyból így érettségizni nem lehet. Cél: a kontinensek és országok konkrét példái alapján általánosítás a világban lezajló társadalmi folyamatokra, a gazdaság ágazati és területi szerveződésére, a globalizáció, a piacgazdaság működésének bemutatásával segítsük a tanulók világban való eligazodását, a nemzetközi intézmények, pénzügyi szervezetek, transznacionális vállalatok szerepének bemutatásával áttekintő képet adni a világgazdaság mozgatórugóiról, a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan önmérsékletre nevelés a fogyasztásban: a túlnépesedés, az urbanizáció, a korlátozott nyersanyag és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával, a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban történő elemzésével, következményeik mérlegelésével. Követelmény: legyenek képesek a tanulók a tankönyv és a különféle információhordozók (televízió, napi sajtó, Internet stb.) segítségével megszerzett adatok, tények birtokában következtetések levonására, általánosítások megfogalmazására, ismeretek új szituációban történő alkalmazására, legyen áttekintő képük a gazdaság tagolódásáról, szerkezetéről, rendszeréről, ismerjék fel és indokolják a földrajzi munkamegosztás szükségességét, az együttműködés sokféle lehetőségét, az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok olvasásában, elemzésük türközze elméleti ismereteik biztonságát, legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére, tudják ezek aktuális híreit ismereteik bővítésére használni. A továbbhaladás feltételei: A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmigazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tudja elemezni különböző térkép információk felhasználásával az egyes térségek, gazdasági régiók történelmi és 321

322 területi átrendeződését. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. Környezeti nevelés kapcsán: a teljes III. témakör ezt szolgálja az évek során tanultak felhasználásával. Tananyagbeosztás 10. osztály Témakörök Óraszám:56 I. A világ változó társadalmi gazdasági képe 14+1 A világgazdaság meghatározó tényezői 2 A gazdasági fejlettség fő mutatói 1 Az országok közötti gazdasági kapcsolatok hagyományos 1 formái 6 A gazdasági ágazatok jellemzői 2 A nemzetközi tőke, az adósság, a pénzügyi függés szerepe 2 a gazd.-ban Nemzetközi szervezetek és feladatok 1 Összefoglalás, ellenőrzés II. a világgazdaságban különböző szerepeket betöltő régiók, 31+2 országcsoportok, országok A világgazdaság földrajzi szerkezete 1 Az amerikai világgazdasági erőtér, USA és Latin-Amerika 5 Japán és a csendes-óceáni erőtér 5 Az Európai Unió, valamint a közép és a kelet-európai 10 országok 10 Magyarország 2 Összefoglalás, ellenőrzés III. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai 6+1 Az emberi tényezők szerepe a gazdasági és társadalmi 1 életben 1 322

323 A népesedési és urbanizációs válság 1 Az emberiség élelmezési helyzete 1 A Föld természeti erőforrásai 1 A megsebzett Föld 1 A fenntartható fejlődés kérdőjelei 1 Összefoglalás, ellenőrzés Évi munka értékelése 1 323

324 Módosításra került tantervek Biológia-egészségtan HELYI TANTERV Célok és feladatok a kerettantervhez A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint a többi tantárggyal együtt kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő szerepe van, de a problémák megelőzésében és kezelésében minden embernek szerepe van. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak, és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Fejlesztési követelmények a kerettantervhez Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit. 324

325 Juttassuk ismeretekhez a környezet jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat, és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit, tudja a diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Ismertessük meg a globális környezeti problémákat és ismertessük fel azok mérséklésének szükségességét és lehetőségeit. Ismertessük meg a környezet-egészségügyi problémákat és azok megelőzésének lehetőségeit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezetés természetvédelem legfontosabb alapelveit, alakuljon ki benne ökológiai szemléletmód. Taneszközök, feltételek: fel: A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a tankönyvön és munkafüzeten kívül szükséges segédleteket soroljuk Kis Növényhatározó vagy Növényismeret tanulói segédlet Állatismeret tanulói segédlet Csontvázak, kitömött állatok, alkoholos készítmények tanári segédlet Valósághű modellek, emberi torzó tanári segédlet Preparált rovarok, puhatestű héjak, tüskésbőrű vázak tanulói segédlet Diavetítő, vetítővászon, diasorozat tanári segédlet Írásvetítő, transzparens sorozat tanári segédlet Televízió, videorekorder tanári segédlet 325

326 Ismeretterjesztő filmek Kézinagyító Mikroszkóp, metszetkészítő felszerelés Számítástechnikai eszközök (számítógép, CD-ROM) tanári segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári/tanulói segédlet 6 évfolyamos képzés a kerettantervnek megfelelő tananyagbeosztás szerint, általános iskola 7., 8. gimnázium 10., 11., 12. osztály 10. osztályban a kerettantervben előírt 1,5 óra helyett heti 2 óra biológia lesz. 326

327 Tananyagbeosztás 7. osztály évi 55 órára TÉMAKÖR TARTALOM ÓRASZÁM 1. Emlékeztető: 4 óra A hazai életközösségek áttekintése 2. Távoli tájak természetes élővilága 29 óra A trópusi éghajlati övezet természetes életközösségei 13 óra A földi élővilág övezetessége 1 óra Az esőerdők élővilága 4 óra A szavannák élővilága 4 óra A sivatagok és félsivatagok 1 óra élővilága A trópusi éghajlati övezet 3 óra életközösségei (munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák) A mérsékelt éghajlati övezet természetes 7 óra életközösségei A mediterrán területek élővilága 1 óra A mérsékelt övi puszták élővilága 2 óra A tajgák élővilága 4 óra A hideg éghajlati övezet természetes élővilága 2 óra A tundrák élővilága 1 óra A sarkvidékek élővilága 1 óra A tengerek és tengerpartok élővilága 3 óra A tengerek és tengerpartok 3 óra élővilága Távoli tájak védett területei 1 óra A tajgák, a tundrák és a tengerek 4 óra életközösségei (munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák) Az élőlények rendszere 20 óra A rendszerezés alapjai 1 óra Sejtmagnélküliek: A baktériumok, 1 óra 327

328 a kékmoszatok, a vírusok Egysejtű sejtmagvasok törzsei A moszatok és mohák törzsei A harasztok és a nyitvatermők törzse A zárvatermők törzse A gombák törzsei A növényvilág törzseinek összefoglalása (munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák) A szivacsok, a csalánozók és a férgek törzsei A puhatestűek és az ízeltlábúakt törzsei A gerincesek törzse Az állatvilág törzseinek összefoglalása (terepmunka, munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák) Összesen: 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 3 óra 1 óra 1 óra 2 óra 6 óra 55 óra Ez a tananyag, - különösen a távoli tájak élővilágát bemutató része számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre. Minden biom jellemző környezeti problémáit meg lehet beszélni. A távoli tájak védett területei témakört pedig önálló gyűjtőmunkával, poszter készítéssel, stb. lehet feldolgozni. A továbbhaladás feltételei Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és 328

329 környezete közötti összefüggésre. A tananyagban nem szereplő élőlények esetében is legyenek képesek az élőlény testfelépítése, életmódja alapján a környezetére és a környezet alapján az élőlény testfelépítésére, életmódjára következtetni. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Legyen gyakorlatuk abban, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. 329

330 Tananyagbeosztás 8. osztály évi 55 órára TÉMAKÖR TARTALOM ÓRASZÁM Testünk felépítése Testünk szerveződése Az emberi test szövetei A bőr és a mozgás A bőr felépítése, működése, egészsége A mozgás szervrendszere: a vázés az izomrendszer felépítése, működése, egészsége A kültakaró és a mozgás (munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák) Az anyagcsere A légzés szervrendszere és egészségvédelme A táplálkozás szervrendszerének felépítése, működése, egészsége Az anyagszállító rendszer felépítése, működése, egészsége A kiválasztórendszer felépítése, működése, egészsége Az anyagcsere (munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák) A szaporodás A szaporodás szervrendszerének felépítése, működése Szexuális viselkedés A szabályozás A központi idegrendszer felépítése, működése 4 óra 1 óra 3 óra 8 óra 3 óra 3 óra 2 óra 12 óra 2 óra 3 óra 4 óra 1 óra 2 óra 6 óra 4 óra 2 óra 15 óra 2 óra 330

331 Az érzékszervek Az idegrendszer érző és mozgató működése A vegetatív idegrendszer A hormonális szabályozás A szaporodás és a szabályozás (munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák) Növekedés és fejlődés Az egyedfejlődés szakaszai Egészség betegség Összhangban a környezettel Kórokozók, fertőzések, járványok A serdülők egészségét veszélyeztető hatások Egészség betegség (összefoglaló, ellenőrző, értékelő órák) Összesen: 4 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 1 óra 1 óra 9 óra 1 óra 3 óra 2 óra 3 óra 55 óra Az élettan is kínál lehetőséget a környezeti nevelésre. Az anyagcsere, valamint a kültakaró és mozgás témakörén belül az egyes környezeti hatások egészségkárosító szerepére és ezek megelőzésére lehet felhívni a diákok figyelmét. Az egészségbetegség témakörben pedig egy teljes tanítási óra szól az ember és környezete kapcsolatáról. A továbbhaladás feltételei Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket meg tudják szerezni a népszerűsítő művekből, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros. 331

332 Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát. Legyenek képesek egyszerű élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. Tananyagbeosztás 10. évfolyam (hatévfolyamos képzés és négyévfolyamos élsportolói osztályok) évi 74 órára Az élővilág sokfélesége A rendszerezés alapjai A vírusok Proharióták Egysejtű eukarióták Gombák Összefoglalás, számonkérés A növények országa A növények testszerveződése és szövetei A növénytörzsek A növények életműködései Összefoglalás, számonkérés Látogatás a Füvészkertben/Állatkertben Az állatok országa Az állatok testszerveződése, szövetei Az állatok életműködései Állattörzsek I. Összefoglalás, számonkérés Állattörzsek II. Összefoglalás, számonkérés Az állatok viselkedése 64 óra 1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 10 óra 3 óra 2 óra 2 óra 3 óra 2 óra 12 óra 2 óra 14 óra 2 óra 5 óra 332

333 Összefoglalás, számonkérés Értékelés 2 óra 1 óra A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködésük alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy biológiai nézőpontból az ember csak egy az élőlények közül. A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotószintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja.. Ismerjék az állatok viselkedésének legfontosabb elemeit és azok okát. A környezeti nevelés kapcsán: Értsék az egyes élőlénycsoportok szerepét a bioszférában és a környezet robbanásszerű átalakulásának következményeit az élőlények életműködéseire. Értsék, hogy a környezet szennyezése hogyan befolyásolja az élőlényeket. A Föld Napjához kapcsolódva minden tanuló otthoni gyűjtőmunka során dolgozza fel egy hazai szigorúan védett, veszélyeztetett növény vagy állatfaj jellemzőit (élőhely, veszélyeztetettség oka, védetté nyilvánítás, eszmei érték, stb. 333

334 Tananyagbeosztás 11. évfolyam évi 74 óra A sejtek felépítése és életműködése A sejtet felépítő kémiai anyagok Összefoglalás, számonkérés A sejtek anyagcsere-folyamatai Összefoglalás, számonkérés A sejtalkotóktól a szövetekig Összefoglalás, számonkérés Az ember életműködései (17+5 óra) A kültakaró és a mozgás Összefoglalás, számonkérés Az önfenntartó működések áttekintése Összefoglalás, számonkérés Az ember életműködéseinek szabályozása (16+5 óra) A hormonális szabályozás Összefoglalás, számonkérés Az idegi szabályozás Összefoglalás, számonkérés Értékelés (25+6 óra) 7 óra 2 óra 8 óra 2 óra 10 óra 2 óra 5 óra 2 óra 12 óra 3 óra 4 óra 2 óra 12 óra 2 óra 1 óra A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. 334

335 Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és működésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket mi és hogyan szabályozza. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként. A környezeti nevelés kapcsán: Az egyes szervrendszerek tanulmányozása során ismerjék meg a környezetkárosító anyagok, jelenségek emberi szervezetre gyakorolt hatását és e hatások csökkentésének lehetőségeit. Készüljenek kiselőadásokkal, otthoni gyűjtőmunkával, poszterekkel pl. az élelmiszeradalékokról (E számok), a légszennyezés egészségkárosító hatásáról az UV sugarak hatásáról, stb. Tananyagbeosztás 12. évfolyam évi 64 óra Az ember szaporodása és egyedfejlődése Öröklődés a sejt és a szervezet szintjén (10+2óra) Az élővilág evolúciója Az evolúció genetikai alapjai A bioszféra evolúciója Az ember evolúciója Összefoglalás, számonkérés Az élővilág és a környezet A bioszféra Összefoglalás, számonkérés A biomok (6+2 óra) ( 11+2 óra) 4 óra 4 óra 3 óra 2 óra (12+4 óra) 7 óra 2 óra 5 óra 335

336 Összefoglalás, számonkérés A populációk kölcsönhatásai Populációk és társulások Összefoglalás, számonkérés A bioszféra jelene és jövője Értékelés 2 óra (15 óra) 7 óra 2 óra 5 óra 1 óra A továbbhaladás feltételei Ismerje a férfi és női ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Tudja a nem kívánt terhesség megelőzésének módjait. Ismerje a nemi úton terjedő betegségek veszélyeit, a megelőzés módjait. Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Lássa meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Ennek a tanévnek a tananyaga számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre, az ökológiai szemlélet kialakítására, hiszen éppen az ökológia ill. az élővilág evolúciója a téma. Erre az időre a diákok már szellemileg is megértek arra, hogy feltegyük a koronát a környezeti nevelésre. 336

337 Kémia Helyi tanterv 7 8. évfolyam Célok és feladatok A 7-8. osztályos kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket. A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerű elv alapján jól megérthető és kezelhető. A mindennapi élet példáival kell megmutatni mind a sokféleséget, mind az osztályozás hatékonyságát. El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböző szempontok szerint történő vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életműködéstől elhatárolni a kémiai folyamatokat. Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő szerepére. Az élményszerű tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszerűek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). A kísérletek sokaságának elvégzésével szoktassuk hozzá a diákokat az anyagokkal és eszközökkel való figyelmes, pontos munkára, a mindenre nyitott észlelésre. A jelenségek értelmezése során lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. Ebben a korban óvatosan kell bánni az absztrakt fogalmak használatával. Az atomok és molekulák mikrovilágát úgy kell bevezetni a tanulóknak, hogy az a kémiai tulajdonságok és reakciók értelmezését látványosan könnyítse. A molekulamodellek, kristálymodellek használatával a szemmel láthatatlan részecskék világának térbeli viszonyait jelenítsék 337

338 meg a gyerekek. A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítői is. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, de meg kell mutatni, hogy annak alapján könnyű a tájékozódás az egyszerűbb elemek tulajdonságai között. A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletező készsége nagy fejlődésen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekről, valamint kábítószerekről és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhető kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során. A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely elsősorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni. A osztályos kémiaoktatás alapvető célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszerű alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban. A kémiai tananyag a lehetőségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A diákok kifejezőkészsége sokat fejlődik a különböző műfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. Kísérleti tapasztalatokról írt beszámolók segítségével fejleszthető a nyelvi kifejező készség, elsősorban a pontosság, valamint a vizsgálatok szempontjából lényeges momentumok megragadása a jelenségekben. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthető a kémiai szakkifejezések megfelelő használata. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszerű számításokkal szemléltethető a matematika természettudományos alkalmazása. Az informatika tárgyban elsajátított 338

339 képességek, készségek alkalmazása során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért A osztályos kémiaoktatás célja végső soron olyan alapvető kémiai tudás, valamint e tudás rutinszerű alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülő kémiai jellegű problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, műanyagok, ivóvíz szennyvíz, szemét, stb. ).A tananyag elsajátítása és megfelelő képességfejlesztés után a tanulók életkoruknak megfelelő szintű, a további természettudományos képzésükhöz stabil alapot biztosító kémiai tudással lépnek a osztályba. Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét. Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönből a tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében. A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg 339

340 összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak. A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket. A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait, következményeit. Diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket, életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Tájékozottság az anyagról Az anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat.. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről osztályos tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák 340

341 megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll. A tanulók tudásának értékelése Rendszeresen és sokoldalúan végzendő! Tanítási órán: Szóbeli értékelés (egyéni és közös), Írásbeli értékelés (munkalapokkal, feladatlapokkal) Önálló tanulói tevékenységek értékelése: munkafüzet, segédkönyvek használata, anyagok tulajdonságainak vizsgálata, kísérletek önálló elvégzése, értelmezése, tanulói jegyzőkönyvek értékelése, kiselőadás bírálata, stb. Tanítási órán kívüli tevékenységek alapján Adott téma szakirodalmi feldolgozása, felkészülés kiselőadásra, kísérlet otthoni elvégzése, házi feladat, szorgalmi feladatok, stb. Az értékelés terjedjen ki a magyar nyelv helyes használatának megkövetelésére, a szókincsre, és az előadás (íráskép) színvonalának ellenőrzésére is. A tartalmi munka feltételei Személyi: Kémia szakos főiskolai vagy egyetemi végzettségű tanár Tárgyi: Szaktanterem: a tanulók számára vízszintes berendezett terem, víz, gáz, egyenáram, audiovizuális eszközök. Szertár, a tanári bemutató és tanári kísérletezéshez szükséges minőségű, és mennyiségű anyagok és eszközök. Zárható méregszekrény. Legalább 4 db kalottmodell készlet, 18 db pálcikamodell-készlet. Fémrács-, ionrács-, gyémántrács-, molekularács-modellek. Egyéb: A, 8. osztályos kémiaoktatás céljait, feladatait, fejlesztési követelményeit sokkal hatékonyabban lehetne megvalósítani, ha 8. osztályban is legalább az egyik órát csoportbontásban tartanánk. Szervetlen kémiát csak a 8.osztályban tanulnak a diákok. E témában nyílik lehetőség a kiemelt jelentőségű környezetvédelmi nevelésre. Ezért célszerű lenne a 8. osztályos óraszámot fél órával, másfélről kettőre emelni. 341

342 7. évfolyam Évi óraszám: 55 Belépő tevékenységformák A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata.az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása.egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élő beszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása a hálózatról történő információgyűjtés során. A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése.a használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel. Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban. Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése. 342

343 Az éves óraszám felosztása (55 óra): Új ismereteket feldolgozására: 38 óra Öszefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 8 óra. Tanulói kísérletezésre, modellezésre: 5 óra. Írásbeli számonkérésre: 4 óra. Összesen: 55 óra TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Mindennapi A kísérletezés alapszabályai, a kémia tárgya, és helye a anyagaink: természettudományokban, az anyagok fizikai és kémiai 16 óra tulajdonságai, fizikai és kémiai változások, egyesülés, bomlás, égés, oxidáció, az égés feltételei, tűzoltás, az anyag változásai - energiaváltozások, exoterm és endoterm folyamatok, halmazállapotok és halmazállapotváltozások, a levegő, levegőszennyezés, üvegházhatás. A levegő összetevői, nemesgázok, a víz, természetes vizek és szennyezéseik, az oldatok, az oldódás energiaviszonyai, keverékek és az oldatok szétválasztása, az oldatok töménysége, tömeg%, a víz alkotórészei. Atomok és elemek: 12 óra Az elem és az atom. Vegyjel, az anyagmennyiség mértékegysége a mól, moláris atomtömeg. Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, proton, neutron, elektonhéjak, méretviszonyok, tömegszám, izotóp. A periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok. Atomok kapcsolódása: Elemmolekulák, hidrogén, oxigén, klór és nitrogén molekula. Kovalens kötés, molekulák összeg és szerkezeti képlete, moláris 15 óra molekulatömeg. Fémes elemek, fémes kötés fémrács. Vegyületmolekulák a víz, szén-dioxid, hidrogén-klorid és az ammónia példáján. A molekulák polaritása, molekularács. Atomrács, a gyémánt, grafit, kvarc példáján. Kémiai reakciók: Kémiai reakció, a tömegmegmaradás törvénye, a kémiai 12 óra egyenletírás szabályai, a kémiai reakciók mennyiségi viszonyai, 343

344 sztöchiometriai számítások. Oxidáció és redukció, redoxi reakciók. Sav-bázis reakciók, Arrhenius sav-bázis fogalom sósav, nátriumhidroxid, kálium-hidroxid, ammónia példáján. Savas és lúgos kémhatás, indikátorok, ph, közömbösítés. Javasolt tanulókísérleti témák Különböző anyagok fizikai tulajdonságainak megfigyelése, a jód szublimációja, alumínium-, vas-, cinkpor égetése. Magnézium égése, cukor hevítése, fixírsó olvasztása, a világító láng részei, kálium-permanganát hevítése, oxigén kimutatása, csapvíz bepárlása, jód és kálium-permanganát oldhatósága különböző oldószerekben. Vas- és kénpor szétválasztása mágnessel, ülepítés, szűrés, kristályosítás. Hidrogéngáz fejlesztés, durranógáz próba. Szén-dioxid kimutatása égő gyújtópálcával és meszes vízzel. Fenolftalein és lakmusz indikátorok színe savas és lúgos oldatokban. Rézdrót hevítése. Réz-oxidos drót alkoholba mártása. Sósav és nátriumhidroxid-oldat reakciója. A tanulókísérleteket nemcsak tanulókísérleti órán lehet végezni, hanem új ismereteket feldolgozó órán is. Ez utóbbin motivációként, az elméleti probléma kiindulásaként vagy a megtanult ismeret bizonyításaként szolgálhat egy-egy tanulói kísérlet. 344

345 Környezeti nevelés a tanítási órákon: A levegő környezetvédelme a) Házi dolgozatok a levegő szennyező anyagairól, káros hatásukról és a lehetséges védekezésről. b) Májusban a csapadék ph-jának mérése egy hónapon keresztül. A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket Tudja felírni tanult ionrácsos vegyületek képletét Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz Tegyen különbséget 1 db és 1 mol részecske tömege között 8. évfolyam Évi óraszám: 56 Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7.évfolyam tantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. 345

346 Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából. Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával. Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel. A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben. A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben. Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján. Az éves óraszám felosztása: Új ismereteket feldolgozására: 35 óra Öszefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 10 óra. Tanulói kísérletezésre, modellezésre: 6 óra. Írásbeli számonkérésre: 5 óra. Összesen: 56 óra 346

347 TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. A nemfémes elemek és vegyületek: 24 óra Fémes elemek és vegyületeik: 20 óra Hétköznapi kémia: 12 óra A hidrogén és a víz. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás. A halogén elemek. A klór. A sósav. Az oxigén és az ózon. A kén. Szulfidok. Kénhidrogén, kén-dioxid, kénes-sav, kénsav. A kénsav sói: a szulfátok. A nitrogén, nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid, ammónia, szalmiáksó, salétromsav, műtrágyák. A foszfor, foszforsav. Foszfátok, gyufagyártás. A gyémánt és a grafit, mesterséges szenek, szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav, karbonátok. A szilícium, félvezetők, kvarc, vízüveg, szilikátok. Fémes elemek fizikai tulajdonságai, ötvözetek, a fémek redukáló sora. A nátrium, és vegyületei: nátrium-klorid, nátrium-hidroxid, nátrium-karbonát, nátrium-hidrogénkarbonát. A kalcium és vegyületei: kalcium-karbonát, égetett mész, oltott mész, gipsz. A víz keménysége, és a vízlágyítás. Az alumínium. A vas. Alumíniumgyártás, vasgyártás, acélgyártás. A fémek korróziója. Nehézfémek, színesfémek, nemesfémek, (réz, cink, ón, ólom, higany, ezüst, arany). Energiaforrásaink, megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Tápanyagok. Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Építőanyagok, üveg, porcelán, finomkerámia. Néhány műanyag. Hulladékok, hulladékkezelés, újrahasznosítás, hulladék-égetés és veszélyei. Háztartási vegyszerek. Javasolt tanulókísérletek Magnéziumpor és brómos víz. Ezüstnitrát-oldat és nátrium-bromid oldat. Keményítő és jódoldat. Sósav kémhatásának vizsgálata, lakmusz, fenolftalein és univerzál indikátorral. Vas, réz és cink reakciója sósavval. Kalcium-oxid és víz reakciója. Mészkő és sósav reakciója. Amorf kén előállítása. Kénsav reakciója vassal. Kristályos réz-szulfát hevítése. Sósav és kalcium-hidroxid reakciója. Szalmiákszesz kémhatásának vizsgálata. Salétromsav kémhatásának vizsgálata. Híg salétromsav és vas reakciója. Szén-dioxid gáz kimutatása. Nátrium-karbonát-oldat és sósav reakciója. Fém és fémionok közötti reakciók. Nátrium-hidroxid megfigyelése és oldódása. Kalcium, magnézium és víz reakciója. Kalcium-hidroxid és sósav reakciója. Kalcium, magnézium és sósav reakciója. 347

348 Mészkő hevítése. Gipszöntés. Csapvíz bepárlása. Kalciumklorid-oldathoz szódaoldatot öntünk. Kalciumklorid-oldathoz trisó oldatot öntünk (vízlágyítás). Az alumínium megfigyelése, oxidmentesített alumínium reakciója vízzel. Az alumíniumpor égése. Az alumínium és sósav reakciója. Vas és sósav reakciója. Étolaj oldása vízben, benzinben és alkoholban. Cukor hevítése. Keménytojás fehérjéjét nátrium-hidroxiddal főzzük. Környezeti nevelés a tanítási órákon: A víz környezetvédelme a) Házi dolgozatok a vízszennyezésről, a víztakarékosságról. b) Két kémia órán vízminőség meghatározás különböző vizekkel (kútvíz, csapvíz, Dunavíz, stb) A továbbhaladás feltételei A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket, ismerje környezeti, élettani hatásukat. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Értelmezze az egyszerű kémiai reakciókat a kémiai egyenlet alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. 348

349 9 10. évfolyam (hatévfolyamos osztályok, valamint az élsportolói osztályok részére) Célok és feladatok A gimnázium évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. A kémiai jelenségek megértésével az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudják. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elő és hajtanak végre, értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Az érdeklődők a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat: kísérletet terveznek egy-egy probléma vizsgálatára, megoldására. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Fontos cél és egyben lehetőség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú 349

350 tanulmányok folytatását. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés és alkalmazás Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igényű előadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése és leírás után történő elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Ismerjék a diákok az anyag különböző szerveződési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérő ezek között. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra.. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek 350

351 Tudniuk kell a diákoknak, hogy az idő alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetőségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul elő, az élő rendszereket más jellegű egyensúlyok jellemzik. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról, ennek változásáról és az ezen alapuló izomériáról. Ismerjék a részecskékből felépülő halmazok alapvető térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. A tanulók tudásának értékelése Rendszeresen és sokoldalúan végzendő! Tanítási órán: Szóbeli értékelés (egyéni és közös), Írásbeli értékelés (munkalapokkal, feladatlapokkal) Önálló tanulói tevékenységek értékelése: munkafüzet, segédkönyvek használata, anyagok tulajdonságainak vizsgálata, kísérletek önálló elvégzése, értelmezése, tanulói jegyzőkönyvek értékelése, kiselőadás bírálata, stb. Tanítási órán kívüli tevékenységek alapján Adott téma szakirodalmi feldolgozása, felkészülés kiselőadásra, kísérlet otthoni elvégzése, házi feladat, szorgalmi feladatok, stb. Az értékelés terjedjen ki a magyar nyelv helyes használatának megkövetelésére, a szókincsre, és az előadás (íráskép) színvonalának ellenőrzésére is. A tartalmi munka feltételei 351

352 Személyi: Kémia szakos egyetemi végzettségű tanár Tárgyi: Szaktanterem: a tanulók számára vízszintes berendezett terem, víz, gáz, egyenáram, audiovizuális eszközök. Szertár, a tanári bemutató és tanári kísérletezéshez szükséges minőségű, és mennyiségű anyagok és eszközök. Zárható méregszekrény. Legalább 4 db kalottmodell készlet. 18 db pálcika-modell-készlet, 18 db elektrokémiai tanulókísérleti készlet. Fémrács-, ionrács-, gyémántrács-, molekularács-modellek. 9. osztály Belépő tevékenységformák Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szereplő tartalomhoz. Kísérletek, megfigyelések végzése a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő ismerete. Az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata. A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás tartása az ismeretekről. A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megállapítása, és ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. Ismert anyagok tulajdonságainak magyarázata a bennük lévő elsőrendű és másodrendű kötések alapján. Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. A tanult anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a korábban tanult elemekre, vegyületekre. A reakcióban szereplő anyagok szerkezetváltozásainak megállapítása. 352

353 A megismert kémiai reakciók osztályozása típusuk szerint; a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok felismerése. A redoxireakciók értelmezése az oxidációsszám-változások alapján, reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. A redoxifolyamatok irányának becslése a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Ionegyenlet írása egyszerű esetekben. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Egyszerű számítási feladatok megoldása (egyszerű sztöchiometria, képletmeghatározás, keverékek, elegyek összetétele, termokémia, elektromotoros erő és standardpotenciál, egész számú ph); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére és az SI mértékegységek használatára vonatkozó ismeretek alkalmazása. Az eredmények nagyságrendjének ellenőrzése fejben. Az éves óraszám felosztása (74 óra) Új ismeretek feldolgozására: 45 óra. Összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 11 óra. Feladatok megoldására: 6 óra. Írásbeli számonkérésre: 6 óra. Tanulói modellezésre, kísérletezésre: 6 óra. Összesen: évi 74 óra 353

354 TÉMAKÖRÖK TARTALMAK TudománytörténeA tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok t munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Tájékozódás a Atomszerkezet: 12 óra részecskék Atommodellek a tudománytörténetben. Az alapállapotú atom és világában gerjesztése. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, párosítatlan elektron. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Ionizációs energia. Elektronegativitás. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. Molekulaszerkezet: 13 óra Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és apoláris kötés. Kötési energia. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok: 14 óra Állapotjelzők, Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége. Első- és másodrendű kötések, fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Anyagmennyiség-százalékos és térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm 3 ). Oldatok hígítása. Kristályrács típusok, amorf anyagok. A kémiai reakciók Termokémia: 3 óra a részecskék Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hesstétele. ismeretében Reakciósebesség és egyensúly: 7 óra A reakciók lezajlásának feltételei, aktiválási energia, a reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Egyensúlyra vezető kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier-elv. Redoxireakciók, sav-bázis reakciók: 11 óra Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom viszonylagossága. Az oxidációs szám. Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C- on), kémhatás, ph 354

355 Galvánelemek: 6 óra A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő, standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai. Elektrolízis: 8 óra Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Faraday-törvények. Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise). Javasolt tanulókísérleti témák: modellezés, a molekulák térszerkezete, térfogatmérés, oldatok készítése, hígítása, exo- és endoterm folyamatok vizsgálata, a katalizátor hatásának vizsgálata, színváltozással járó egyensúlyi folyamatok vizsgálata, sav-bázis indikátorok működése, sav-bázis titrálás, vízvizsgálat, redoxi-rekaciók elvégzése, Daniell-elem összeállítása, működtetése, sóoldatok elektrolízise, elektrokémiai korrózió vizsgálata. Környezeti nevelés a tanítási órákon: A hulladékkezeléssel kapcsolatos környezeti problémák a) Házi dolgozatok a különböző eredetű hulladékok kezeléséről, ahulladékok megsemmisítésének, újrafeldolgozásának lehetőségeiről. b) Oktatófilm megtekintése a hulladék kezelésről. Ivóvízkezelés Kirándulás a Gellérthegyi Víztározóhoz. A továbbhaladás feltételei A tanulók: Ismerjék az anyagok atomos szerkezetét. Alkalmazzák a tömeg-darabszám-anyagmennyiség kapcsolatát. Számolják ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsák meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessenek az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion 355

356 töltésszámára. Említsenek példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ezek veszélyeit, kockázatait is ismerjék. Szerkesszék meg egyszerűbb vegyületek képletét. A tanult molekulák modelljét készítsék el önállóan, és értelmezzék alakjukat a modell segítségével. Leírás alapján mutassák be a tanulókísérleteket, ezek során használják szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Értelmezzék az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Ismerjék a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázzák ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. Értelmezzék a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget. Ismerjék fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat és sav-bázis reakciókat. Mondjonak példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerjék ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat. A hétköznapokban előforduló oldatok összetételét értelmezzék. A használati utasítás alapján készítsék el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igénylő vegyszerek oldatait. Szerkesszenek egyszerű kémiai egyenleteket. Értelmezzenek egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonkat, táblázatokat. 10. évfolyam Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 9. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. Új jelenségek önálló értelmezése a korábban észlelt és értelmezett jelenségek ismeretében. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak igazolása a megfelelő kísérletekkel. A tanult szerves anyagok molekulamodelljének elkészítse és jellemzése; annak megítélése, milyen erők hatnak a vegyület halmazában és milyen fizikai tulajdonságok következnek ebből. A számítástechnikában elsajátított ismeretek (pl. minternet, levelező, 356

357 szövegszerkesztő, függvény- és diagramszerkesztő, táblázatkezelő vagy grafikai programok használata) alkalmazása az információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán. Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. A mindennapi életben előforduló ártalmas szerves anyagok felsorolása; az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik kifejtése; tájékozódás szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. Információk szerzése és önálló vélemény kialakítása a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól. Kolloid rendszerek említése a hétköznapi életből, összetevőik elemzése. Az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak magyarázatára: összefüggés keresése a funkciós csoport, a moláris tömeg és a molekula térszerkezete, polaritása, valamint az olvadás- és a forráspont, illetőleg az oldhatóság között. Egy vegyületben előforduló funkciós csoport felismerése az anyag fizikai sajátságai, kémiai viselkedése alapján. Szerkezeti képlet alapján az izoméria fajtájának felismerése. Egyszerű szerves kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás megismert szabályai szerint. A tökéletes égés egyenletének felírása bármely adott összegképletű C, H és O atomokból álló vegyületre. A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Információk szerzése arról, hol vesznek át a tanuló lakóhelyéhez legközelebb háztartási veszélyes hulladékokat és újrahasznosítható anyagokat. Vizsgálat tervezése a háztartások hulladéktermelésének mennyiségi, minőségi viszonyainak felmérése érdekében, a kapott adatok elemzése. Megoldások említése a háztartási csomagolóanyagok mennyiségének háztartáson belüli és országos szintű csökkentésére. Az éves óraszám felosztása Új ismeretek feldolgozására: 56 óra. Összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 7 óra. 357

358 Írásbeli számonkérésre: 5 óra. Tanulói modellezésre, kísérletezésre: 6 óra. Összesen: évi 74 óra TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Szénhidrogénkincs Telített szénhidrogének: 11 óra ünk, mint Szerves kémia, a szén központi szerepe. A földgáz és a kőolaj: energiahordozó Keletkezésük. A metán (részletesen), szénhidrogén, égése, 11 óra hőbomlása, halogén-szubsztitúciója, PB-gáz, környezetkímélő autógáz. Kőolajfeldolgozás, kőolajpárlatok és felhasználásuk, telített szénhidrogének, alkánok, a szerves vegyületek nagy számának oka, összegképlet és szerkezeti képlet, homológ sor, általános összegképlet. Konstitúciós izomerek, cikloalkánok, a szabályos nevezéktan alapjai, alkilcsoport. Az alkánok égése, tűzoltási lehetőségek. Halogén-szubsztitúció. Aromás szénhidrogének, a benzol (részletesen), szubsztitúciós reakciókészsége, jelentősége, mérgező hatása. A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái. Legfontosabb Telítetlen szénhidrogének: 9 óra műanyagaink Alkének. Az etén (részletesen), égése, addíciós reakciói (halogén-, 12 óra hidrogén-halogenid- víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció, polietilén (PE). Konformáció, polipropilén (PP), sztirol, polisztirol (PS). Az alkének ipari jelentősége, geometriai (cisz-transz) izomerek. Diének (butadién, izoprén), kaucsuk, gumi, műgumi. Alkinek, etin, addíciós reakciói, reakciója nátriummal, ipari jelentősége. Halogénezett szénhidrogének: Halogén tartalmú szénvegyületek: 3 óra A fontosabb halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) tulajdonságai, jelentőségük, élettani és környezeti hatásuk (freon és PVC). Szubsztitúció és elimináció. 358

359 Szerves vegyületek Alkoholok, ketonok, aldehidek, éterek: 11 óra a kamrától a Funkciós csoport. Az alkoholok általános szerkezete. Az etanol laboratóriumig (részletesen), halmazszerkezete (hidrogénkötés), főbb fizikai 36 óra sajátságai, jelentősége, éghetősége, enyhe oxidációja, reakciója nátriummal, vizes oldatának kémhatása. Éterszintézis, dietil-éter, gyúlékonysága, jelentősége. Az alkoholizmus, a metanol, a glicerin, a fenol. Az alkoholok lebomlásának első terméke a szervezetben: az aldehidek. A formaldehid (részletesen), formalin, redukciója és oxidációja, előállítása és jelentősége.. Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelentősége Karbonsavak: 4 óra Hidrogénkötésre való hajlam. A hangyasav és az ecetsav (részletesen), sav-bázis tulajdonságok, jelentőség. A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak (zsírsavak, tejsav, benzoesav, szalicilsav). Az alkohol oxovegyület karbonsav redoxi átalakulások. Illatok, ízek, fűszerek - karbonsavészterek: 4 óra Előállításuk karbonsavból és alkoholból, főbb fizikai sajátságaik, előfordulásuk, felhasználásuk. Zsírok, olajok - gliceridek: 4 óra zsírok és olajok, margaringyártás, elszappanosítás, főbb sajátságaik. A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. A foszfatidok és a nitroglicerin. Kolloid rendszerek. Szappanok, mosószerek: 1 óra Szappangyártás régen és ma, szappanok, a tisztító hatás mechanizmusa, micella, szennyvíz, eutrofizáció. Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok: 8 óra Monoszacharidok, funkciós csoportjaik, a glükóz (részletesen), erjedés, a fruktóz, biológiai jelentőségük. Konfiguráció, optikai izoméria (léte). Diszacharidok. A maltóz, a sörgyártás, a szacharóz, biológiai jelentőségük. A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). Poliszacharidok. A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehetőségek, a keményítő, a glikogén, a redukciós készség hiánya. 359

360 Tej, tojás, hús - fehérjék: 4 óra Az aminok, aminocsoport, bázikusság. Amidok, az amidcsoport szerkezete. A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, ikerion, amfotéria, az aminosavak kapcsolódása, polipeptidek, fehérjék. A fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Denaturáció és koaguláció. A biológia határán Nukleinsavak: 4 óra 4 óra A ribóz, a 2-dezoxi-ribóz, piridin (részletesen), pirimidin, pirrol, imidazol, purin, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökítőanyag módosulása, mutációk, mutagén anyagok. Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés). Reakcióláncok: biokémia és vegyipar, hasonlóságok, eltérések. A teától a heroinig A drogok: 3 óra 3 óra A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek, drog (alkohol, nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén. Környezeti szerves 8 óra kémia Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, 8 óra előnyeik, hátrányaik. Egyéb műanyagok: Szintetikus és természetes eredetű műanyag, termoplasztikus és termoreaktív, illetve polimerizációs és polikondenzációs műanyag (egy-egy példa), le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek, állattenyésztés, antibiotikumok, hormonok, tartósítószerek, E-számok, biogazdálkodás. Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az elég a személyes és a társadalmi léptékű fogyasztásban. Javasolt tanulókísérleti témák: Organogén elemek kimutatása, acetilén-bróm addíciója, szénhidrogének égése, és égéstermékeik kimutatása, aldehidek kimutatása (ezüsttükör-, Fehling-próba, karbonsavak tulajdonságainak vizsgálata, reakciói, ecetsav titrálása nátrium-hidroxiddal, 360

361 zsírok, olajok tulajdonságainak vizsgálata, szappanok mosószerek vizsgálata, szénhidrátok vizsgálata, monoszacharidok redukáló hatása, keményítő oldása és kimutatása, fehérjék kicsapási és színreakciói. Környezeti nevelés a tanítási órákon: Energiával kapcsolatos környezeti problémák a) Házi dolgozat a megújuló és meg nem újuló energiaforrásokról, ezek felhasználásának környezetkárosító hatásairól, az energiatakarékosság lehetséges módjairól. b) Oktatófilm megtekintése az energiatakarékosságról. c) Látogatás egy budapesti hőerőműben. A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel a szerves vegyületeket felépítő elemeket. Tudja a szerves vegyületek főbb alaptípusait (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gyűrűs, szénhidrogén stb.). Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, konstitúciójukat, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Használja szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a szervesvegyipari termékeket. Ismerje fel a mindennapi életben gyakran előforduló kolloid rendszereket, értelmezze szerkezetüket, összetevőiket. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Az elvégzett tanulókísérleteket mutassa be; eközben használja szakszerűen a vegyszereket és a kísérleti eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Soroljon fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, és említsen megoldási lehetőségeket ezekre. Ismerje a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlődés fogalmát. 361

362 Földrajz HELYI TANTERV Cél: A tantárgyi tanításának célja: a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódás, változások, fejlődésük és következményeik megláttatása, a Föld és a rajta élő emberek közötti kapcsolat feltárása, áttekintés a földrajzi környezet jelenségeinek, folyamatainak, kölcsönhatásainak térbeli és időbeli eloszlásáról és differenciálódásáról a Földön, ismertesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelenlevő többirányú, kölcsönös függőséget, az emberi jogok, más népek, nemzetek tisztelete, megismerésük és a velük való együttműködés igényének alakítása a humanitás és a tolerancia jegyében, a közgazdasági szemléletmód formálása, a környezeti gondolkodás fejlesztése, helyi, országos, kontinentális és globális példákkal, a tanulók felkészítése arra, hogy 12. évfolyam végén az érettségi vizsgát letehessék. A tantárgy tanításának további feladatait az évfolyamoknál, illetve a témáknál részletezzük. Követelmény: Sajátítsák el a tanulók az ismeretszerzési módszereket és bizonyítsák az önálló ismeretszerzéshez szükséges feldolgozási készségeiket, képességeiket. pontos megfigyelésekkel, önálló vizsgálatokkal, az ezekről alkotott véleménnyel, a megfigyeléseik, ismereteik szakszerű elmondásával, írásbeli és rajzos rögzítésével, az alapvető természettudományos módszerek alkalmazásával, az eredmények értékelésével és indoklásával, ábrák, grafikonok, diagramok, statisztikai adatsorok, képi és szimbolikus ábrázolási módok földrajzi tartalmának megértésével és összehasonlító elemzésével, különböző információs anyagokban (folyóiratok, szakkönyvek, lexikonok, filmek, Internet) való tájékozódással, forráselemzéssel, vázlatrajz, metszet, térképvázlat készítésével, a rendszeres térképhasználattal, a szemléleti és logikai térképolvasással, 362

363 térbeli és időbeli tájékozódásukat a Földről szerzett ismeretek felhasználásával, problémamegoldó gondolkodásban való jártasságukat a problémák, a törvényszerűségek felismerésével, döntéshozatallal, megfelelő kommunikációs készségüket a pontos és kötelező földrajzi szaknyelv alkalmazásával. Bizonyítsák tájékozottságukat az ismeretanyagban: a környezet anyagainak felismerésével, jellemzőik megkülönböztetésével (pl. ásványok, kőzetek, nyersanyagok, talajok), a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismeretével és alkalmazásával, időbeni tájékozottságukat a földtörténeti, a társadalmi-gazdasági folyamatok nagyságrendjének ismeretével, az időbeli párhuzamok példáival, az időszámításokban való jártasságukkal, az alapvető földrajzi fogalmak, jelenségek, folyamatok, összefüggések megértésével és tartalmuk kifejtésével, a Föld egyes tájainak, országainak, kontinenseinek tipikus természeti és társadalmi jellemzőinek, kölcsönhatásainak ismeretével, lokális, regionális és globális környezettani és környezetvédelmi kérdésekről, az okokról, a megelőzés és a védekezés lehetőségeiről alkotott véleményükkel és cselekedeteikkel, a földrajzi tanulmányaik végén tudjanak tájékozódni a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi környezetben, legyenek képesek arra, hogy földrajzi ismereteiket felhasználják a mindennapi életben. A környezeti nevelés kapcsán: alapvető ismeretek megszerzése a Földre vonatkozó természeti folyamatokról, ezek megbolygatásának következményeiről, legyenek tisztában azzal, hogy a helyi és globális folyamatok összefüggenek, hozzanak példákat és megoldási módokat a világ különböző részeiről, ismerjék, szeressék, óvják környezetüket, ismerjék a túlnépesedés veszélyeit, a fenntartható fejlődés fogalmát. Az egészségi nevelés kapcsán: alapvető ismeretek megszerzése ahhoz, hogy a szabadidejüket hasznosan tölthessék (turista térkép használata, látnivalók ismerete), 363

364 legyen igényük szűkebb és tágabb környezetük aktív megismerésére. Taneszközök, feltételek: A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre. Tankönyveken, munkafüzeteken, tanulói atlaszokon kívül a következő segédletekre van szükség: diavetítő diasorozatok írásvetítő transzparens sorozatok televízió ásvány- és kőzetgyűjtemény gördülő távolságmérők tájolók turistatérképek videorekorder kétoldalas falitérképek (tematikus, ismeretterjesztő filmek számítógép vaktérkép) CD-ROM (világatlasz, Naprendszer, kontinensenként önálló programok) tanári segédlet tanári/tanulói segédlet 6 osztályos képzés A kerettantervnek megfelelő tananyagbeosztás szerint 7. és 8. évfolyamon heti 1,5-1,5 órában tanítjuk a földrajzot. 7. osztály Cél: nyújtsunk áttekintést a Föld kontinenseinek, jellegzetes országainak, tájainak természet- és társadalomföldrajzi képéről, sokszínűségükkel, szépségeik bemutatásával szerettessük meg a tantárgyat, a kontinensek, országok karakterének megrajzolása, leírása oly módon, hogy közben az általános és egyedi fogalmak, folyamatok, összefüggések is beépüljenek az ismeretrendszerbe a legtipikusabb tananyagrészeknél, tágítsuk a tanulók földrajzi világképét az egyes kontinensek világgazdaságban betöltött szerepének bemutatásával, erősítsék a tanulók nemzeti és európai azonosságtudatát a népek, különösen a szomszéd népek kölcsönös egymásrautaltságának, más kultúrák sajátos értékeinek megismerésével és tiszteletben tartásával, fejlesszük a tanulók következtetési képességét a világ és Európa társadalmigazdasági eseményeinek egybevetésével, a hasonlóságok és a különbségek megfogalmazásával, 364

365 problémafelismerő és elemzőképességük alkalmazásával a szükségletek és a lehetőségek közötti összefüggések megláttatása a Föld különböző országainak példáiban, formáljuk a tanulók ökológiai szemléletét. Követelmény: értsék meg és tudják példákkal bizonyítani a földrajzi munkamegosztás szükségességét és az együttműködés lehetőségeit, kiemelten az európai integrációt, ismerjék a kontinensek és kiemelt országaik természetföldrajzi és társadalomföldrajzi jellemzőit, tudjanak következtetéseket levonni a kontinensek adottságainak ismeretében egyegy térség világgazdasági szerepéről, ismerjék fel képek, tájleírások alapján a kontinensek tipikus tájait, mutassák be szemléletes leírással a tájakat, alkalmazzák korábbi ismereteiket a természetföldrajzi összefüggések felismerésénél, ismerjék fel az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás fontosságát, legyenek nyitottak a különböző életmódok, szokások, nyelvek, vallások megismerésére és megbecsülésére, igyekezzenek a tágabb és szűkebb környezetükről szerzett ismereteiket cselekedeteikben és érvényre juttatni, tudják segítséggel felhasználni ismereteik bővítésére a grafikonokat, adatsorokat, legyenek képesek készségszinten a szemléleti térképolvasásra, tudják megmutatni biztonsággal a térképen a kontinensek legfontosabb topográfiai fogalmait. A továbbhaladás feltételei: legyenek képesek az egyes kontinensek földrajzi jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatsorok elemzésére, tudjanak megadott szempontok alapján bemutatni kontinenseket, főbb országokat, tipikus tájakat, ismerjék föl a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit, tudjanak térképi információkat felhasználni a földrajzi jellemzésekhez, tudjanak térképen elhelyezni az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat A környezeti nevelés kapcsán: ismerjék az egyes kontinensek sajátos környezeti gondjait, megoldásuk lehetséges módjait, készítsenek beszámolókat, végezzenek gyűjtőmunkát a világ híres nemzeti parkjairól, vegyenek részt a Föld Napján meghirdetett eseményeken. 365

366 Tananyagbeosztás 7. osztály Évi 56 óra Témakörök Óraszám I. Afrika, Ausztrália és Óceánia földrajza 10+1 Földtörténet Afrika fekvése, felfedezése Szerkezetének kialakulása, felszíne, tájai Afrika éghajlata és vízrajza Természetes növénytakarója és állatvilága. Az élővilág veszélyeztetettsége Lakossága, néhány országa, jellegzetes települései Gazdasági élete a világgazdaságban jelentős 1 mezőgazdasági, bányászati és ipari termékei 1 1 A Dél-afrikai Köztársaság Ausztrália és Óceánia természeti adottságai és értékei 1 Ausztrália és Óceánia gazdasági sajátosságai Összefoglalás, ellenőrzés II. Amerika földrajza, A sarkvidékek 13+1 Amerika helyzete, határai, felfedezése 1 Szerkezetének kialakulása, felszíne, tájai 1 Éghajlata, vízrajza, természetes növényzete és állatvilága 2 É-amerika lakossága, országai, települései 1 Kanada 1 Amerikai Egyesült Államok 3 Közép- és dél-amerika országainak természet- és 3 társadalomföldrajzi jellemzői. Szerepük a világgazdaságban 1 Sarkvidékek 1 Összefoglalás, ellenőrzés III. Ázsia földrajza 12+1 Ázsia fekvése, felosztása, felfedezése 1 366

367 A kontinens kialakulása és felszíne Éghajlata 1 1 Vízrajza. Természetes növénytakarója és állatvilága. 1 Érintetlen és pusztuló élővilág Lakossága, főbb országai és települései Ázsia a világgazdaságban Japán Délkelet-Ázsia országai Kína India Közel-Kelet országai a világgazdaságban 1 Összefoglalás, ellenőrzés IV. Európa és Oroszország földrajza 15+1 Európa helyzete, felosztása Kialakulása és felszíne Éghajlata. Vizei és természetes növénytakarója Lakossága. Országcsoportjai. Az Európai Unió és az eurorégiók Észak-európa országai Nagy-Britannia Franciaország Dél-európa országai. Spanyolország és Olaszország A Balkán-félsziget államai Kelet-Európa természetföldrajzi jellemzői, népessége, 2 gazdasága 1 Ukrajna, Oroszország Európa és az Európai Unió helye a világgazdaságban 1 Összefoglalás, ellenőrzés Évi munka értékelése 2 367

368 8. osztály Cél: az ismereteken és élményeken alapuló hazaszeretet és nemzettudat formálása, annak felismertetése, hogy a Kárpát-medence országai természeti adottságaik és történelmi hagyományaik alapján gazdasági, környezetvédelmi kérdésekben, népességük összetétele folytán egymásra utaltak, ismerjék meg Magyarország természeti és társadalmi értékeit, s ezáltal alakuljon ki bennük kötődés a hazai tájakhoz, szűkebb és tágabb pátriájukhoz. Követelmény: rendelkezzenek ismeretekkel a haza földrajzának fő jellemzőiről, lássák be együttműködésünk szükségszerűségét, szomszédainkkal és az Európai Unióval, értsék és alkalmazzák a földrajz szaknyelvét, tudjanak a különböző információhordozók által elérhető tények, adatok között válogatni, köztük összefüggéseket feltárni, a tematikus térképeket olvasni. A továbbhaladás feltételei: ismerje fel a természeti adottságok és a társadalmi tényezők szerepét Közép-Európa országainak életében, tudják Magyarország tájainak természet- és társadalomföldrajzi jellemzőit ismertetni térképi információk segítségével, legyen képes önálló információgyűjtésre megadott szempontok alapján, s ezek feldolgozására tanári irányítással, tudja elhelyezni kontúrtérképen az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat, tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket. A környezeti nevelés kapcsán: ismerje a Kárpát-medence országainak egymásra utaltságát a természet védelmében, a határokon átnyúló környezetkárosítás következményeit, az együttműködés fontosságát és formáit, ismerje hazánk környezeti értékeit, tudjon helyi és országos példát mondani környezetvédelmi intézkedésekre, célokra, feladatokra, 368

369 ismerje a hazai nemzeti parkokat, vegyen részt a Föld Napja rendezvényein. 369

370 Tananyagbeosztás 8. osztály Évi 57 óra Témakörök Óraszám I. Közép-Európa és a Kárpát-medence 15+2 Közép-Európa földrajza 2 Németország 2 Lengyelország 1 Az Alpok országai 2 A Kárpát-medence kialakulása, földrajza 2 A Kárpát-medence országai 6 Összefoglalás, ellenőrzés 2 II. Magyarország Magyarország földrajzi helyzete 1 Felszíne, nagy tájai 4 Éghajlata, vízrajza, természetes növényzete 3 Természeti erőforrásaink 3 Magyarország népesség, népesedési folyamatai 4 Gazdasági életének jellemző vonásai 6 Településhálózata, infrastruktúrája 4 Nagy tájak komplex földrajzi jellemzése 3 Magyarország és az Európai Unió 2 Budapest földrajza 3 Régióink földrajza 2 Összefoglalás, ellenőrzés, éves zárás

371 9. osztály 4 osztályos képzés heti 2 óra 6 osztályos képzés heti 2,5 óra Cél: korszerű tudományosan megalapozott és rendszerezett természettudományi ismeretanyag és szemlélet nyújtása a Világegyetemről, a Földről, mint égitestről és a geoszférákról a földrajzi környezet folyamatainak, összefüggéseinek átfogó rendszerként való értelmezéséhez, az előző évfolyamok követelményeire építve a kontinensek, tájak, országok, típuspéldáin bemutatott jelenségek, folyamatok alkalmazása a Föld egészére, általánosítás a geoszférákra, a tanulók földrajzi gondolkodásának fejlesztése következtetések levonásával, a térbeli és időbeli földtörténeti és evolúciós változások bemutatatásával, ok-okozati összefüggések elemzésével, bemutatni minden szférában a környezet adottságának változását, a természet védelmére irányuló megoldásokat a tanulók globális környezeti gondolkodásának fejlesztése céljából, beláttatni a földrajzi kölcsönhatások legszembetűnőbb eredményét, a földrajzi zonalitást, bemutatni a természetföldrajzi övezetesség hatását a társadalom életére, a természeti adottságok és a településhálózat közötti kapcsolat alakulását, megismertetni a tanulókkal a népesség számának alakulását, kapcsolatát a természeti és a társadalmi viszonyokkal, fenti ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás bizonyítására, értsék meg a kapcsolatot a népesség számának alakulása és a természeti és társadalmi viszonyok között, értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere kerül veszélybe. Követelmény: legyenek helyes képzeteik a világegyetemről és a Földről, mint az egész és a rész viszonyáról, értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait, megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben, 371

372 a térképi alapismeretekre építve legyenek képesek a térképolvasásra, tematikus térképek összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére, földrajzi gyakorlatok végzésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs és keresőhálózat alkalmazása, távolságmérés, magasságmeghatározás, helymeghatározás, helyi- és zónaidő kiszámítása stb.), ismerjék a tanulók a kőzetburokhoz kapcsolódó általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeit, ismerjék fel a természetben, ábrákon, képeken tudjanak előfordulási helyire példákat mondani, s azokat mutassák meg a térképen. értsék meg és tudják ábrákon magyarázni: a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát, megfigyeléseik, vizsgálataik alapján ismerjék fel a legfontosabb kőzeteket, ásványokat, legyenek képesek a témakörhöz kapcsolódó fizikai, kémiai, biológiai ismeretek alapvető szintézisére, rendelkezzenek a tanulók szilárd ismeretekkel a levegőburokról, használják a témakör alapvető fogalmait biztonságosan írásbeli és szóbeli megnyilvánulásaikban egyaránt, értsék meg és magyarázzák a természetben megfigyelt, képeken-rajzokon ábrázolt folyamatokat, a levegő felmelegedését, és lehűlését, a felhő- és csapadékképződést, a ciklon és az anticiklon keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klimaváltozást, a levegő szennyeződését, lássák be és bizonyítsák példákkal az összefüggéseket a Föld mozgástípusai a hőmérséklet napi és évi járása, hőmérséklet magasság légnyomás, a napsugarak hajlásszöge földrajzi szélesség, domborzat a felszín minősége felmelegedés, ózon káros sugárzás ózonlyuk, ciklonok és anticiklonok az időjárás változása, hőmérséklet és csapadék mezőgazdaság között, tudják biztonsággal elvégezni, megoldani a következő gyakorlatokat: meteorológiai és időjárási térképek elemzése, tematikus térképek (hőmérséklet, szél, csapadék) értelmezése, időjárási megfigyelések és mérések végzése, középhőmérséklet és hőingás kiszámítása, adatok grafikus ábrázolása és összehasonlítása, definiálják és bizonyítsák példákkal a tanulók a hidroszféra általános fogalmainak jellemzőit, ismerjék fel a természetben, képekben, ábrákon tudjanak példákat mondani előfordulásaikra, s mutassák meg a térképen azokat, ismerjék fel és magyarázzák: a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgásiáramlási rendszerének, a folyó és a jég felszínformálásának a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit, ismerjék a talaj kialakulását, összetételét és szerkezetét, a Föld jellemző talajfajtáit, ismerjék a Föld belső és külső erőinek a szerepét a felszínfejlődésben, a jellegzetes 372

373 felszínformák kialakulásában, legyenek képesek önállóan elvégezni a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat, ismerjék a tanulók a zonalitáshoz kapcsolódó új fogalmak tartalmi jegyeit és tudják a fogalmakat topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz, értelmezzék és magyarázzák a szoláris és a módosított éghajlati övezetek kialakulását, a szél, a folyók, a jég, az aprózódás és a csapadék felszínformáló munkáját, tudják elvégezni biztonsággal az alábbi földrajzi gyakorlatokat: klímadiagram felismerése, összehasonlító elemzése, tájakkal való azonosítása, tematikus térképek logikai elemzése (pl. éghajlat, talaj, természetes növénytakaró), a témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket, ismerjék a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat, értsék meg és tudják ábrán elemezni a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő társadalmak tipikus korfáit, a világ népességének növekedését, indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit, tudják jellemezni a főbb településtípusokat, magyarázzák és bizonyítsák példákkal a népességmozgások különböző típusait, használják a témakörben biztonsággal a statisztikai adatokat, a települési alaprajzokat, a tematikus térképeket, a különféle forrásanyagokat ismereteik bővítésére. A továbbhaladás feltételei: A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási és csillagászati földrajzi feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. Társadalomismeret esetén: (6 osztályos képzésben) ismerje az egyes övezetek hatását a társadalmi fejlődésre, ismerje az övezetek környezetvédelmi gondjait, ismerje a legfontosabb politikai, gazdasági folyamatokat, a nemzetközi szervezetek tevékenységét, szerepét. 373

374 A környezeti nevelés kapcsán: ismerje a víz- és levegőszennyezés okait, következményeit, ismerje a természetbe való beavatkozás + és formáit /pl. folyószabályozás, szikesedés, talajerózió/, tudja, hogy mit tehet közvetlen környezetének védelmében, ismerje az egyes földrajzi övezetek speciális környezetvédelmi gondjait, lássa be a Föld eltartó képessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti, összefüggést, s ennek a környezetre gyakorolt hatásait. 374

375 Tananyagbeosztás 9. osztály Témakörök Óraszám 4 évf. évi 74 óra Óraszám 6 évf. évi 92 óra I. Kozmikus környezetünk, térképészeti ismeretek A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer A Föld alakja, fő mozgástípusai Tájékozódás a földi térben és időben A földrajzi környezet ábrázolása, a térkép A térképek fajtái méretarány és tatalom szerint A tér használata Gyakorlatok Az űrkutatás szerepe a Föld megismerésében A műholdfelvételek A távérzékelés. Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók u.az. Összefoglalás, ellenőrzés 1 II. Geoszférák földrajza A Föld belső szerkezete 1 Kőzetlemezek lemeztektonika 1 A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység 1 A kőzetlemezek és a földrengések 1 A kőzetlemezek és a hegységképződés 2 A litoszféra építőkövei a kőzetek 2 A Föld története 2 A légkör anyaga és szerkezete 1 A napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséig 2 Az időjárás és az éghajlat elemei 3 u.az. Ciklonok, anticiklonok 1 Az általános légkörzés 2 A monszun szélrendszer 1 A légszennyezés nem ismer határokat! 1 Óceánok és tengerek 1 375

376 A tengervíz mozgásai Felszín alatti vizek Felszíni vizek A vízszennyezés sem ismer határokat A földfelszín formakincse A Föld belső és külső erői, felszínformálásuk A talaj Összefoglalás, ellenőrzés 4 III. Természetföldrajzi övezetesség Az éghajlati és a földrajzi övezetesség kialakulása 2 2 A forró övezet 2 3 A mérsékelt övezet 3 4 A hideg övezet 1 2 A hegyvidékek függőleges övezetessége 1 1 Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei 1 3 Összefoglalás, ellenőrzés 1 1 IV. A földrajzi övezetesség hatása a társadalmi életre Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi 1 3 alakulása 2 3 A világnépesség növekedése 2 4 A népességnövekedés tényezői és következményei 2 3 A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége 3 5 A települések és a városiasodás folyamata 1 5 Nemzetközi szervezetek 1 1 Összefoglalás ellenőrzés Évi munka értékelése

377 10. osztály sportosztályos képzés: 92 óra 6 osztályos képzés: 74 óra Cél: a kontinensek és országok konkrét példái alapján általánosítás a világban lezajló társadalmi folyamatokra, a gazdaság ágazati és területi szerveződésére, a globalizáció, a piacgazdaság működésének bemutatásával segítsük a tanulók világban való eligazodását, a nemzetközi intézmények, pénzügyi szervezetek, transznacionális vállalatok szerepének bemutatásával áttekintő képet adni a világgazdaság mozgatórugóiról, a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan önmérsékletre nevelés a fogyasztásban: a túlnépesedés, az urbanizáció, a korlátozott nyersanyag és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával, a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban történő elemzésével, következményeik mérlegelésével. Követelmény: legyenek képesek a tanulók a tankönyv és a különféle információhordozók (televízió, napi sajtó, Internet stb.) segítségével megszerzett adatok, tények birtokában következtetések levonására, általánosítások megfogalmazására, ismeretek új szituációban történő alkalmazására, legyen áttekintő képük a gazdaság tagolódásáról, szerkezetéről, rendszeréről, ismerjék fel és indokolják a földrajzi munkamegosztás szükségességét, az együttműködés sokféle lehetőségét, az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok olvasásában, elemzésük türközze elméleti ismereteik biztonságát, legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére, tudják ezek aktuális híreit ismereteik bővítésére használni. A továbbhaladás feltételei: A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. 377

378 Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmigazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tudja elemezni különböző térkép információk felhasználásával az egyes térségek, gazdasági régiók történelmi és területi átrendeződését. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. Társadalomismeret esetében (sportosztályban erre szolgál a magasabb óraszám): ismerjék az Európai Unió szervezeti felépítését, EU intézményeit, döntéshozási mechanizmusát, EU tagsággal járó jogok, kötelezettségek és lehetőségek ismerete, más nemzetközi szervezetek ismerete. Környezeti nevelés kapcsán: a teljes III. témakör ezt szolgálja az évek során tanultak felhasználásával. 378

379 Tananyagbeosztás 10. osztály Témakörök Óraszám:74 6 évf. Óraszám:92 sportosztály I. A világ változó társadalmi gazdasági képe A világgazdaság meghatározó tényezői A gazdasági fejlettség fő mutatói Az országok közötti gazdasági kapcsolatok hagyományos formái A gazdasági ágazatok jellemzői A nemzetközi tőke, az adósság, a pénzügyi függés szerepe a gazd.-ban Nemzetközi szervezetek és feladatok Összefoglalás, ellenőrzés II. a világgazdaságban különböző szerepeket betöltő régiók, országcsoportok, országok A világgazdaság földrajzi szerkezete Az amerikai világgazdasági erőtér, USA és Latin-Amerika Japán és a csendes-óceáni erőtér Az Európai Unió, valamint a közép és a kelet-európai országok Magyarország Összefoglalás, ellenőrzés III. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai Az emberi tényezők szerepe a gazdasági és társadalmi életben A népesedési és urbanizációs válság Az emberiség élelmezési helyzete A Föld természeti erőforrásai A megsebzett Föld A fenntartható fejlődés kérdőjelei Összefoglalás, ellenőrzés Évi munka értékelése

380 Élő idegen nyelvek Helyi tanterv (módosítás) I. Helyzetelemzés Tantárgyak, óraszámok Tanulóinknak két idegen nyelv tanulása kötelező. Első idegen nyelv: angol Második idegen nyelv: francia, német, olasz, spanyol Az első idegen nyelvet a beiskolázás szerinti csoportokban, a második nyelvet jelentkezés alapján történő csoportbeosztásban tanítjuk, az alábbi csoportokban és óraszámban: 1. Hatévfolyamos osztályokban: Első idegen nyelv: angol nyelv. Két osztályban négy csoport 7-8. évfolyamon heti 5 órában, 9. évfolyamon heti 12 órában, a évfolyamon heti 4 órában, évfolyamon heti 3 órában tanulja a nyelvet. Második idegen nyelv: négy csoportban jelentkezés alapján: francia, német, olasz vagy spanyol nyelvet tanítunk évfolyamon, heti három órában. Nyelvi előkészítő évfolyam: 8.évfolyam után, angol nyelv heti 12 órában 2. Négyévfolyamos osztályokban: Első idegen nyelv: Két osztályban négy csoport: angol nyelvi, négy évig sportosztályban:heti óraszámban, drámai osztályban: heti 3 órában Második idegen nyelv: négy csoport: sportosztályban: heti óraszámban, német,ill. olasz nyelv drámai osztályban :heti 3 órában, olasz, francia, ill. spanyol nyelv Mind a hat-, mind a négyévfolyamos párhuzamos angol nyelvi csoportokban 2-2 évenként - amennyiben ez lehetséges és szükséges lesz - szintfelmérés alapján 'átjárhatóság' biztosítható. 380

381 A 11. és a 12. évfolyamon plusz 2 órával (emelt szintű) érettségire felkészítő csoportok alakíthatók ki, mind az első, mind a második nyelvek esetében - megfelelő létszámú jelentkezés szerint. II. A nyelvtanítás célja: a NAT, a KT és az Érettségi Szabályzatnak megfelelően. Hatévfolyamos osztályokban: legalább egy idegen nyelv jó elsajátítása, a második idegen nyelvből is a közép szintű érettségi követelményszintje szerinti tudás megszerzésének biztosítása. Négyévfolyamos osztályokban: egy idegen nyelv jó elsajátítása, a második idegen nyelvből is a középszintű érettségire való felkészülés biztosítása. III. Szükséges tan- és segédeszközök: A tankönyv kiválasztásának szempontjai: A tankönyv beosztása, tematikája feleljen meg a NAT,a KT és az érettségi követelményeinek. A teljes tananyagcsomag tartalmazza a következőket: tankönyv, munkafüzet, tesztfüzet, tanári kézikönyv, audiokazetták vagy CD-k), videokazetták. Segédanyagok: Célnyelvi és Magyarországról országismereti videó és a hozzá való tankönyv. Kiegészítő tankönyvek társalgási, országismereti, kulturális, történelmi tematikákhoz. Kiegészítő anyag hallás utáni értéshez, fogalmazás tanításához. Nyelvtani készségfejlesztő gyakorló könyvek, 1-1 csoportnyi. Emelt és középszintű érettségire felkészítő segédkönyvek, legkevesebb 1-1 csoportnyi. Legalább 1 csoportnyi -kb.20 darab - egy- és kétnyelvű szótár nyelvenként. Alapvető módszertani könyvek - a tanárok munkáját fejlesztendő, és megfelelő egynyelvű szótárak. Számítógépes nyelvi programok, CD-ROM-ok. Technikai felszerelések: Minden nyelvtanárnak legyen jó minőségű magnója, valamint a nyelvi mk-nak legalább két CD lejátszó. A tantermekben legyen írásvetítő és távirányítós videólejátszó. A számítógépes tananyag használatát biztosító gyakorló termek. 381

382 IV. Ellenőrzés, minősítés Osztályzatok, érdemjegyek az iskolai 5 jegyű skálának megfelelően - a minősítés rendszerében leírtak szerint. Szakaszvizsga, záróvizsgák rendszere - a minősítés rendszerében leírtak szerint. Szóbeliség és írásbeliség viszonya: A 9. évfolyamig a szóbeliség az elsődleges, a 9. évfolyam után mindkét kifejezési forma egyaránt fontos, a négy alapkészség, valamint nyelvtani tudás - a vizsgakövetelményeknek megfelelően,. Írásbeliség minősítése: diagnosztizáló tesztek után értékelő tesztek íratása; baráti és hivatalos levelek fogalmazása - irányított forma -; szövegértést ellenőrző feladatok;; történetek, tervek leírása, képleírás. Dolgozatok száma az éves óraszámnak megfelelően 3, 4 ill. 5, arányosan elosztva és megosztva témájában, valamint az éves ütemezésben. megfelelően. V. Aktív és passzív szókincs, nyelvtani ismeretek a NAT, a KT és az érettségi követelményeknek VI. Helyi tanterv tantárgyak szerinti bontásban: A./ ANGOL nyelv I. hatévfolyamos, első nyelvként II. négyévfolyamos, első nyelvként B/ NÉMET nyelv I. hatévfolyamos, második nyelvként II. négyévfolyamos, második nyelvként C/ FRANCIA nyelv I. hatévfolyamos / 9-12.évf./, második nyelvként II. négyévfolyamos /11-12.évf./, második nyelvként D/ OLASZ nyelv I. hatévfolyamos / 9-12.évf./, második nyelvként II. négyévfolyamos /11-12.évf./, második nyelvként E/ SPANYOL nyelv I. hatévfolyamos / 9-12.évf./, második nyelvként II. négyévfolyamos /9-12.évf./, második nyelvként A/ ANGOL NYELV Hatévfolyamos osztályban első nyelvként 7-8. évfolyamon heti óraszám: évfolyamon: egy csoport heti 5 órában három csoport heti 3 órában ( nyelvi előkészítő évfolyam léte esetén: négy csoport heti 3 órában!) évfolyamon: négy csoport heti 3 órában évi óraszám: heti 3 óra esetén:9-11.évf.: 111 óra/tanév 12.évf.: 99 óra/tanév 382

383 heti 5 óra esetén: 7-8.évf,ill.9-10.évfolyamon egy csoport:185ó/tanév iskolai óraszám: 802 ó /ill.950 ó TANTERV a RAABE Első idegen nyelvek Angol nyelv hatévfolyamos gimnázium E típusú tanterv 1. nyelv szerint / angol haladó / Eltérések: Óraszámban: helyett , valamint egy csoport esetében: évfolyamon: Írásbeli készség: Tudjon mindennapi eseményeket röviden leírni. 8. évfolyamon: Nyelvtan:' szenvedő igeragozásból ' csak a Present Simple Passive - Past Simple Passive, - a többi a 9. évfolyamra kerül át. 9. évfolyamon: Olvasásértés: 'Olvasson szintjének megfelelő, könnyített regényeket' - fakultatív; 10. évfolyamon: Témakörök, szókincs: egy XIX. vagy XX. sz-i angol költő életrajza, egy-két költeménye. Írásbeli készség: 'Gyakorolja az írást változatos műfajokban...'-ból: beszámoló, ismertetés, interjú. 11. évfolyamon: Témakörök, szókincs: egy XIX. vagy XX. sz-i amerikai író életrajza, egy szemelvény feldolgozása; egy XIX. vagy XX. sz-i amerikai költő egy verse; 1 novella, 1 ismeretterjesztő szöveg házi olvasmányként. Beszédkészség: 1-1 téma (rövid) kifejtése Olvasásértési készség: közepes hosszúságú újságcikk házi olvasásra. évfolyamon: Témakörök, szókincs: Shakespeare és egy XX.sz-i drámaíró egy művéből szemelvény. Olvasási készség: Olvasott műről személyes véleményt mondani tudjon. A/II. ANGOL NYELV Négyévfolyamos osztályban első nyelvként / sport-és drámai osztályok/ 9-12.évfolyamon heti óraszám: és évi óraszámok: l óra/tanév és 111x3-99 óra/tanév TANTERV: a RAABE első idegen nyelvek Angol nyelv, négyévfolyamos 383

384 gimnázium és szakközépiskola /haladó/ C típusú tanterv Eltérések: helyett ó