Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása"

Átírás

1 A Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-5.2.8/12/ számú Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása című kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan Kisközösség-fejlesztési módszertan kialakítása kutatás-fejlesztési feladatának B részeleme: TÁMOP / Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása A nagymintás kérdőíves kutatás kutatási beszámolója Budapest, 2014.

2 A nagymintás kérdőíves kutatás kutatási beszámolója A Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-5.2.8/12/ számú Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása című kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan Kisközösség-fejlesztési módszertan kialakítása kutatás-fejlesztési feladat ellátásának társadalmi attitűdvizsgálat című fejezetéhez 2. oldal

3 Tartalomjegyzék I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 II. BEVEZETÉS... 8 III. KUTATÁSMÓDSZERTAN IV. SZOCIO-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK Főbb demográfiai paraméterek Háztartás, család Aktivitás, jövedelmi helyzet Vallásosság V. IDŐMÉRLEG Szabadidő-felhasználás A szabadidő-felhasználás egyéb jellemzői VI. TÁRSASSÁG, BARÁTOK Bizalom Társasági élet Barátok, baráti kör VII. ONLINE KAPCSOLATOK Közösségi oldalak VIII. IFJÚSÁGI SZERVEZETEKKEL, KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEK Ismeretség, tagság, részvétel A részvétel fontossága, lehetőségei Korábbi tapasztalatok Vonzó és kevésbé vonzó célok Ifjúsági szerveződések megítélése Önkéntes tevékenység, önkéntes munka IX. ELÉGEDETTSÉG, ÉRTÉKEK Elégedettség Értékek Nevelési értékek Vonatkoztatási csoportok Közéleti érdeklődés, politikai preferenciák X. CSERKÉSZETTEL KAPCSOLATOS PERCEPCIÓK Ismertség A cserkészet megítélése XI. TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK oldal

4 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kérdőíves felmérés célcsoportját a magyarországi lakhellyel rendelkező, a kutatás lebonyolítása idején legalább 15, legfeljebb 50 éves magyar állampolgárok alkották. A mintavétel többlépcsős véletlen kiválasztás alapján történt. Az adatfelvétel március 27-e és április 5-e között zajlott. A minta reprezentálja a magyar éves népességet nem, iskolázottság, korcsoport, a lakhely településtípusa és a lakhely megyéje szerint. A minta nagysága 1203 fő és 95 százalékos konfidencia-intervallumon belül ±2,8 százalékos megbízhatóságú. A megkérdezettek tizede egyfős háztartásban él. Közel negyedük kétfős, 53 százalékuk legfeljebb négyfős háztartásban él. Ennél nagyobb háztartásméret a vizsgálatba bevontak 13 százalékára jellemző. Azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol van legalább egy gyerek, 42%. Többségben az egy, legfeljebb kétgyerekes háztartások találhatók (az összes háztartás 18 és 17 százaléka). A gyerekes háztartások körében a kisgyerekes (0-7 éves gyerek) háztartások aránya 28, a kamasz gyereket (8-14 éves) nevelőké 32, a legalább tinédzserekét (15+ éves) 40 százalék (a háztartás legfiatalabb gyerekét alapul véve). Az egyedülállók és a kétszemélyes gyerektelen párok aránya a mintában 8-8%, a nukleáris családoké (2 szülő és gyerekei) 44%, a nagycsaládoké (nukleáris család és egyéb rokonsági kapcsolatban lévők együttélése) 9 százalék. A csonkacsaládok aránya (1 szülő, vagy 1-2 nagyszülő nevel legalább egy gyereket) 16 százalék, a mozaikcsaládoké (legalább az egyik gyerek nem vérszerinti gyereke valamelyik szülőnek) 8 százalék. A magukra maradt szülők aránya (azaz azok a háztartások, ahol a gyerek(ek) már új háztartásban élnek) 6%, a be nem sorolt háztartások pedig a minta 1 százalékát teszik ki. Hétköznap fiziológiai szükségletek kielégítésére mintegy 9 órát, hétvégén 10 órát, társadalmilag kötött tevékenységre (munka, tanulás, közlekedés, bevásárlás, háztartási munka) hétköznap 9 óra 40 percet, hétvégén 5 óra 10 percet, szabadon végezhető tevékenységekre pedig hétköznap 5 óra 16 percet, hétvégén 8 óra 46 percet fordítanak a megkérdezettek. A pihenőidő legnagyobb részét a tévénézés és az internetezés tölti ki, míg hétvégén e két tevékenység mellett a társas élet, szórakozás jelentős még. Az időbeosztást az életkor, illetve az aktivitás határozza meg a leginkább. Hat csoportba soroltuk a megkérdezetteket aszerint, hogy hétköznapi és hétvégi szabadidős elfoglaltságukra mi jellemző a leginkább: társas életet élők (tévénézés, internetezés mellett főleg társas életet 4. oldal

5 élnek, szórakoznak), képernyő előtt ülők (tévét néznek, interneteznek), tévénézők (szinte csak tévénézés), aktívak (tévénézés, internetezés mellett sportolnak is), olvasók (tévénézés, internetezés mellett olvasnak is), passzívak (tévénézés mellett passzív pihenés tölti ki pihenőidejüket). A hétköznapi időbeosztást tekintve a csoportok méretei: 22, 20, 23, 10, 8 és 18%, a hétvégi időbeosztást tekintve pedig: 27, 15, 16, 16, 8 és 19%. A megkérdezettek 80 százaléka úgy érzi, időt tud szakítani azokra a dolgokra, melyekkel igazán foglalkozni szeretne. Az időbeosztásukkal elégedetlenek aránya magasabb a szülők, a nők, a háztartásbeliek és GYES-en lévők körében. A tanulók 55 százaléka jár el rendszeresen valamilyen iskolán kívüli elfoglaltságra. Nagyobb részük (52%) edzésre jár, vagy valamilyen sporttevékenységet végez, 31 százalékuk szakkörre, korrepetálásra, különórára jár, 3 százalékuknak egyéb rendszeres tevékenysége van (például néptánc). A különóra, edzés leginkább az érettségit megelőző korban jellemző. A személyes kapcsolatokban a megkérdezettek még inkább bíznak, a különböző szervezetekkel, testületekkel szemben viszont alapvetően bizalmatlanok. Általában az a jellemző, hogy az emberek barátaikkal, ismerőseikkel egyénileg, külön szoktak találkozni, ráadásul másokhoz képest a megkérdezettek a társasági életüket tekintve inkább visszahúzódóbbnak, zárkózottabbnak tartják magukat. Átlagosan 4-5 barátjuk van az embereknek. A legnagyobb arányban azok a barátok hiányoznak, akikkel közügyekről, politikáról tudnának beszélgetni. A baráti társasággal rendelkezők héttizede legalább hetente összejár. Nyári táborozáson a válaszadók 14 százaléka volt 2013-ban. A gyerekes szülőkre korlátozva az elemzésbe bevont válaszokat meglepő, hogy ez az arány nem sokkal magasabb (20%). Jellemző, hogy a kamasz gyerekes (7-14 éves korosztály) szülők körében mérhető viszonylag kiugró táborozási élmény a válaszadók gyerekeire tekintve (28%). A kutatásban résztvevők zöme, 58 százaléka naponta szokott internetezni. Gyakorlatilag folyamatosan online a válaszadók 8 százaléka. A évesek korosztályának 16 százaléka sosem internetezik. Az internetezők túlnyomó része regisztrált tag valamely közösségi oldalon (82%), és jellemzően naponta használja azt. A közösségi oldalakon regisztrált tagok általában két tevékenységet csinálnak gyakran az adott portálon: csetelnek és ismerősök megosztásait lájkolják vagy kommentelik. A közösségi oldalak használatának szokásait tekintve négy csoportba lehet sorolni a megkérdezetteket: passzív megfigyelők (36%), ismerőseikkel kapcsolatot tartók (35%), aktív használók (13%) és játékosok (19%). A passzivitás leginkább 5. oldal

6 az idősebbekhez kötődik. Ugyanakkor az offline kapcsolattartást inkább preferálják a megkérdezettek. A megkérdezettek többsége (62%) nem ismer spontán olyan szervezetet, vagy közösséget, mely településén vagy annak környékén fiatalok számára nyújtana szabadidős programokat, foglalkozásokat. A legismertebb szervezettípusok a sportegyesületek, a vallási közösségek, illetve a polgárőrség, önkéntes tűzoltóság. Jóformán minden szervezettípusra igaz, hogy azok aránya, akik szívesen részt vennének a szervezet életében, 10 százalék alatti. Mindeközben a többség úgy véli, egy fiatalnak nagyon vagy inkább fontos, hogy egy ifjúsági szervezet tagja legyen. A társadalmi vagy politikai változások elősegítése, illetve a vallásos hit a legkevésbé fontos motiváció arra vonatkozóan, hogy valaki csatlakozzon egy közösséghez, szervezethez. A megkérdezettek háromtizede életében nem végzett még önkéntes munkát, illetve nem vett részt még sosem valamely segélyszervezet munkájában. További 47 százaléknyian jelezték, hogy valaha végeztek ilyen tevékenységet, de az elmúlt egy év során nem. Mindez azt jelenti, hogy mindössze a megkérdezettek negyede végzett bármilyen önkéntes munkát az elmúlt 12 hónapban. A válaszadók kétharmada nem is akar önkénteskedni. A megkérdezettek inkább elégedettnek tűnnek azzal kapcsolatban, ahogy összességében jelenleg élnek. Jellemző, a társas kapcsolatokkal, egészségi állapottal, illetve a tanulási lehetőségekkel inkább elégedettebbek az emberek, ugyanakkor a materiális lehetőségekkel már sokkal kevésbé. A válaszadók 40 százaléka teljes mértékben, további 44 százaléka részben tud azonosulni a szülei által képviselt értékekkel. A gyerektelen egyedülállók és a csonkacsaládokban élők körében jóval nagyobb a szülői értékekkel kritikusak aránya. A megkérdezettek szerint a gyerekeknek otthon elsősorban a felelősséget, a kitartást és a szorgalmat kell megtanulniuk. A legfontosabb vonatkoztatási csoportok sorrendben a következők: szakmai, foglalkozási csoport, életkori csoport, települési csoport és nemi csoport. A legkevésbé a politikai hovatartozás, a vallási meggyőződés és az európaiság számít. A cserkész mozgalom a válaszadók többsége számára teljesen ismeretlen: 54 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem ismerik a mozgalmat, további 26 százaléknyian pedig úgy, hogy inkább nem ismerik. A cserkészetet legkevésbé a fiatalok ismerik. 6. oldal

7 A természetvédelem, természetjárás; a közösségi tevékenység, összefogás, szervezeti munka; illetve a táborozások, kirándulások, szabadidős programok jutottak először a válaszadók eszébe a cserkészettel kapcsolatban. A válaszadók zöme (58%) semlegesen viszonyul a cserkész mozgalomhoz. Inkább negatívan 4 százalékuk, inkább vagy kifejezetten pozitívan 30 százalékuk. Leginkább szervezetnek, fegyelmezettnek, kötelességtudónak, hasznos dolgot tanítónak, befogadónak, engedelmesnek, hagyományosnak és komolynak látják a cserkészetet az emberek. 7. oldal

8 II. BEVEZETÉS A Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-5.2.8/12/ számú Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása című kiemelt projekt célja, hogy a gyermek és fiatal korosztályra fókuszoló kisközösségek létrehozását elősegítse. Ennek érdekében a projekt célul tűzi ki a szükséges módszertani és szervezetfejlesztési tevékenységek knowhow-k kidolgozását. Jelen kutatási beszámoló egy háromfázisú kutatás-sorozat harmadik pillére. Az első két fázisban kvalitatív módszerek alkalmazásával (strukturált interjúk, fókuszcsoportok, narratív interjúk) megvizsgáltuk a fiatalok közösségi integritásának, közösségi kapcsolatainak, közösséghez való tartozásának, illetve közösségi tevékenységhez kapcsolódó attitűdjeinek jellemzőit. Összesen öt célcsoportot vontuk be a kvalitatív kutatások körébe: a (potenciálisan) érintett fiatalokat; ifjúsági civil szervezetek vezetőit, szervezőit; vallási ifjúsági szervezetek vezetőit, szervezőit; pedagógusokat, illetve kiemelt célcsoportként vizsgáltuk a Magyar Cserkészszövetség tagjait, vezetőit. Az interjúk jelentősen hozzájárultak a kutatás-sorozat harmadik ütemének, a kvantitatív kérdőíves felmérés kérdőívének kialakításához. A kérdőíves felmérés elsődleges célja volt, hogy megismerjük a magyar társadalom attitűdjeit és igényeit a kisközösségi neveléssel, illetve az azt meghatározó tényezőkkel kapcsolatban. A kutatásba azonban nemcsak a fiatalokat, hanem a szülők generációját is bevontuk: ezt egyrészt a szülői státusz indokolta, másrészt törekedtünk arra, hogy a különböző nemzedékek véleménykülönbségeit is felmérjük a kutatásba. Az alábbi kutatási beszámoló nyolc fő fejezetre tagolódik. Először ismertetjük a kutatás fontosabb módszertani paramétereit, illetve részletesen beszámolunk a vizsgált népesség főbb szocio-demográfiai jellemzőiről. A következő, bővebb fejezetben a megkérdezettek időbeosztását vizsgáljuk meg. Kutatási témánk szempontjából kitüntetett szerepe van a szabadidő-felhasználásnak, így az erre vonatkozó eredményeket külön alfejezetben taglaljuk külön megvizsgálva a hétköznapi és a hétvégi időráfordításokat. Kitérünk az időfelhasználás egyéb jellemzőire is (elégedettség, részben kötött programok, illetve a szabadidő-felhasználás térbeli szerkezete). A kutatási beszámoló negyedik fejezete szintén nagy témakört ölel fel: a megkérdezettek társasági kapcsolataira, baráti viszonyaira voltunk kíváncsiak. Az eredmények feldolgozása során távolról indítunk: az általános bizalmi kérdésektől a társasági élettel foglalkozó általánosabb kérdéseken át jutunk a baráti társaságok főbb jellemzőinek kérdésköréig. Az elmúlt évtized talán legfontosabb változása, hogy a személyes 8. oldal

9 kapcsolatok rendszere egyre inkább virtuális formában jelenik meg: az online, internetes kapcsolattartás főbb aspektusaival az ötödik fejezetben foglalkozunk. A kutatási beszámoló következő blokkjában az ifjúsági szervezetekkel, ifjúsági közösségekkel kapcsolatos ismereteket, attitűdöket ismertetjük. Részletesen mértük a különböző szervezettípusok ismertségét, a szervezetekben való tagságot, a rendezvényeken való részvétel lehetőségeit, jellemzőit. Külön kitértünk arra, mely célok tehetnek vonzóvá egy-egy ifjúsági szervezetet, illetve milyen általános megítélés övezi a jelenleg működő civil szerveződéseket. Külön alfejezetben foglalkozunk az önkéntes munka jellemzőivel. A hetedik fejezetben az elégedettséggel, értékekkel kapcsolatos kérdések elemzésére tértünk ki. A személyes értékeken kívül megvizsgáltuk a fontosnak vélt nevelési értékeket, a megkérdezettek vonatkoztatási csoportjait, illetve röviden kitértünk a politikai preferenciákra is. Végezetül, az utolsó fejezetben a cserkészettel kapcsolatos ismereteket, véleményeket foglaltuk össze. Jelen dokumentum műfaja kutatási beszámoló. Az elemzés elkészítése során alapvető célunk az eredmények tömör ismertetése, a fő eloszlások bemutatása, illetve a különböző háttérváltozók mentén a lényeges összefüggések feltárása volt. Éppen emiatt részletes szakirodalmi ismertetésre, az egyes témakörökön belül hipotézisek felállítására és azok tesztelésére, a megfigyelt jelenségek magyarázó modelljeire nem tértünk ki. Az elemzés zömében kétdimenziós kereszttáblák segítségével mutatjuk be az összefüggéseket. Többségében a szocio-demográfiai alapparamétereket ismertető fejezet főbb mutatóit használtuk fel egy-egy kérdés mélyebb megismerésére. A kutatási beszámolóban számszerűen csak szignifikáns összefüggéseket mutatunk be 1, a nem szignifikáns (magyarán magas megbízhatósággal nem valós) vagy nem értelmezhető összefüggéseket *-gal jelezzük vagy nem ábrázoljuk külön. Az adatokat táblázatok, illetve grafikonok segítségével mutatjuk be. Esetenként a megértés és feldolgozhatóság megkönnyítése érdekében csoportosítási eljárásokat, kategorizálásokat, illetve adatredukciós eljárásokat alkalmaztunk. Fel kell hívnunk arra is a figyelmet, hogy az összefoglaló kereteit meghaladja egy-egy jelenség részletes oksági magyarázatainak felderítése, így erre sajnos nem voltunk módunk törekedni. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy bár a szöveg első olvasatra száraznak tűnik, akkor végeztünk jó munkát, ha több kérdést generál ez az összefoglaló, mint amennyire választ ad. Bízunk abban, hogy a későbbiekben lehetőség adódik e kérdések tematikus, részletes feldolgozására is. 1 95%-os konfidencia-intervallumon belül. 9. oldal

10 III. KUTATÁSMÓDSZERTAN A kérdőíves felmérés célcsoportját a magyarországi lakhellyel rendelkező, a kutatás lebonyolítása idején legalább 15, legfeljebb 50 éves magyar állampolgárok alkották. A mintavétel többlépcsős csoportos véletlen minta alapján történt. Első lépcsőben megyénként lakosságszámmal arányos szisztematikus, visszatevés nélküli mintát vettünk a hazai települések közül. Ennek első fázisaként szisztematikus mintavétellel kiválasztottuk a nagy létszámú célpopulációt tartalmazó települési egységeket, melyek biztosan bekerülnek a mintába. Ez összesen 46 települési egységet jelent (23 fővárosi kerület, valamint 23 megyei jogú város) ezekben tehát mindenképpen folytattunk kérdezést. A második fázisban a ki nem választott települések közül véletlen szisztematikus mintavétel segítségével kiválasztottuk azokat a településeket (szintén megyénként), melyek még a mintába kerültek. A településméret alapján két kategóriát különítettünk el: 5000 fő alatti és 5000 fő fölötti településeket. Tapasztalataink szerint szociológiai értelemben relevánsabb a település nagysága, mint annak közigazgatási besorolása, hiszen a rendszerváltás óta rengeteg olyan település kapott városi rangot, melynek tényleges urbanizációs szintje ezt a besorolást nem igazolja. A kiválasztás során így figyelembe vettük, hogy a települések mérete és regionális elhelyezkedése igazodjon az ország településszerkezetéhez. Egy településen minimum 4 interjút készítettünk. Összesen 121 mintavételi pontot határoztunk meg. A mintavétel második lépcsőjében a háztartások kiválasztására került sor. A kiválasztás véletlen sétás módszerrel történt. A véletlen séta a településen kijelölt mintavételi pontból indulva egy szigorúan kötött algoritmus alapján zajlott. A sűrűn lakott lakókörnyezet esetében (például emeletes házak, lakótelepek) minden 15., a ritkábban lakott lakókörnyezet esetében pedig (kertes házak) minden 5. háztartásban kezdeményeztek interjút kérdezőbiztosaink. A mintavétel harmadik, utolsó lépcsőjében a lekérdezendő személy kiválasztása történt meg. Ezt úgynevezett születésnap-módszerrel valósítottuk meg: amennyiben a kiválasztott háztartásban több év közötti személy élt, azzal a személlyel készült interjú, akinek születésnapja közelebb esett a kérdezés dátumához. A lekérdezés papír-alapú személyes kérdőív segítségével zajlott. A kérdezés menetét a minta 20 százaléka esetében két hullámban ellenőriztük. Az adatfelvétel március 27-e és április 5-e között történt. Az adatfelvételt követően az összeállított adatbázis kisebb mintatorzulásait úgynevezett esetszámtartó többszempontú peremsúlyozási eljárással korrigáltuk. A súlyozás során a évi Népszámlálás adatait vettük alapul. A súlyozási paraméterek a következők voltak: nem, iskolázottság, életkor, valamint településtípus. 10. oldal

11 1. táblázat: A minta alapstatisztikái, a súlyozatlan és a súlyozott minta alapeloszlásai, N és % évi Népszámlálás súlyozatlan minta súlyozott minta fő % N % N % NEM férfi ,48% % % nő ,52% % % ISKOLÁZOTTSÁG nincs érettségije ,34% % % érettségizett ,79% % % diplomás ,87% % % KORCSOPORTOK évesek ,25% 113 9% % évesek ,39% % % évesek ,64% % % évesek ,72% % % TELEPÜLÉSTÍPUS főváros ,11% % % megyei jogú város, megyeszékhely 5000 főnél nagyobb települések 5000 főnél kisebb települések ,05% % % ,12% % % ,72% % % ÖSSZESEN: ,00% % % 2. táblázat: A súlyváltozó főbb statisztikai paraméterei paraméter érték N 1203 hiányzó esetek száma 0 átlag 1,0000 szórás 0,2339 súlyváltozó alsó 2,5%-a 0,6911 súlyváltozó felső 2,5%-a 1, oldal

12 3. táblázat: A súlyváltozó átlagai a súlyozási paraméterek szerint átlag NEM férfi 1,031 nő 0,970 ISKOLÁZOTTSÁG nincs érettségije 0,931 érettségizett 0,954 diplomás 1,376 KORCSOPORTOK évesek 1, évesek 0, évesek 1, évesek 0,851 TELEPÜLÉSTÍPUS főváros 0,013 megyei jogú város, megyeszékhely 0, főnél nagyobb települések 1, főnél kisebb települések 0,943 Összességen a minta reprezentálja a magyar éves népességet nem, iskolázottság, korcsoport, a lakhely településtípusa és a lakhely megyéje szerint. A minta nagysága 1203 fő. A minta 95 százalékos konfidencia-intervallumon belül ±2,8 százalékos megbízhatóságú. 12. oldal

13 IV. SZOCIO-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK Főbb demográfiai paraméterek A válaszadók fele férfi, fele nő. 12 százalékuk húsz éven aluli, negyede húszas éveiben jár, harmada éves, háromtizede pedig éves. A minta legnagyobb része (47%) nem rendelkezik érettségivel, a diplomások aránya 20 százalék. Az érettségivel nem rendelkezők magas aránya a minta célcsoportjának életkorából adódik, magyarán a megkérdezettek jókora hányada még nem fejezte be iskolai tanulmányait. Közel minden ötödik megkérdezett budapesti, míg 21 százalékuk megyei jogú városban, megyeszékhelyen lakik. A települési jogállásnál véleményünk szerint a lakosságszám jobban érzékelteti a települési lejtő hatását, így a kisebb települések esetében megkülönböztettük az 5000 fősnél nagyobb és az 5000 fősnél kisebb településeket. Az előbbi településtípusban élők a minta 30, az utóbbiakban élők a minta 31 százalékát adják. A mintába tartozó korosztály háromtizede Budapesten, vagy Pest megyében él. 4. táblázat: A minta regionális eloszlása, N és % N % RÉGIÓ Közép-Magyarország % Észak-Magyarország % Észak-Alföld % Dél-Alföld % Dél-Dunántúl 104 9% Közép-Dunántúl % Nyugat-Dunántúl % ÖSSZESEN: % A megkérdezettek 23 százaléka ingázik, azaz munkahelye vagy iskolája nem ugyanazon a településen található, ahol életvitelszerűen él. Az ingázók meghatározó hányada (87%) napi ingázó, az egy-két napot távol lévők aránya 4, a heti ingázóké 6 százalék. Ebből is következik, hogy az ingázás főleg régión, illetve megyén belül valósul meg a távolabbra járók aránya csak a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régióban magasabb és jellemzően a középmagyarországi régió felé irányul. Megyék szerint Nógrád, Heves és Veszprém megye a legjelentősebb ingázót kibocsátó megye (Pest megyét nem számítva), jellemzően Budapest célponttal (a nógrádiak számára Heves megye is meghatározó). A legkisebb, 5000 főnél kisebb települések lakói ingáznak a legnagyobb arányban (47%), körükben átlagosan a jelenleg iskolába járó tanulók 83, a dolgozó aktívkorúak 57 százaléka jár más településre 13. oldal

14 tanulni, dolgozni. Az 5000 főnél nagyobb lélekszámú településeken (de melyek még nem megyei jogú városok, megyeszékhelyek) esetében az ingázók aránya átlagos (23%). 1. ábra: A más régióba ingázók aránya, %, az ingázók körében, N=238 18% 4% 4% 4% 18% 6% 5% 2. ábra: Az ingázók aránya településtípusonként és aktivitásként, %, érdemben válaszolók, N= % 80% 83% 60% 57% 40% 33% 29% 20% 0% 0% főváros 12% 6% 7% megyei jogú város, megyeszékhely 5000 főnél nagyobb települések 5000 főnél kisebb települések tanulók dolgozók A megkérdezettek többsége (82%) nem váltott lakhelyet ahhoz képest, hogy melyik településen élt 14 éves korában (a fővároson belüli költözéseket nem számítottuk lakóhelyváltásnak). A legnagyobb arányban Észak-Alföldről, Nyugat-Dunántúlról és Közép- 14. oldal

15 Dunántúlról költöztek el a megkérdezettek (az észak-alföldiek és a nyugat-dunántúliak költözései a központi régió felé, a közép-dunántúliaké jellemzően Nyugat-Dunántúl felé irányultak). Megyei szinten Budapest-Pest megye agglomerációs költözési tendenciája kiugróan erős. A fővárosból elköltözők így legnagyobb arányban 5000 fősnél nagyobb településekre költöztek. A megyeszékhelyekről, megyei jogú városokból származók inkább kisebb településekre költöztek. Az 5000 főnél nagyobb településeken felnövők vagy kisebb településekre, vagy Budapestre költöztek, míg a kistelepülések lakói jellemzően nagyobb községek, városok felé orientálódtak. 3. ábra: Azok aránya, akik 14 éves koruk lakhelyéhez képest elköltöztek, régiónként, %, érdemben válaszolók körében, N=1153 5% 5% 4% 15. oldal

16 14 éves életkor lakóhelyének településtípusa 4. ábra: Területi mobilitás településtípusok között (14 éves kori lakóhelyhez viszonyítva), %, azok körében, akik lakóhelyet váltottak, N=203 főváros 29% 54% 18% megyei jogú város, megyeszékhely 6% 6% 25% 53% 5000 főnél nagyobb települések 19% 16% 13% 53% 5000 főnél kisebb települések 3% 22% 37% 39% 0% 20% 40% 60% 80% 100% jelenlegi lakóhely településtípusa főváros megyei jogú város, megyeszékhely 5000 főnél nagyobb települések 5000 főnél kisebb települések A szülők iskolai végzettségére jellemző, hogy az apák zöme (42%) szakmunkás bizonyítványt szerzett, az anyák pedig vagy nem tanultak az általános iskola után (30%) vagy érettségit szereztek (33%). Az anyákhoz és apákhoz képest a megkérdezettek nagyjából ugyanolyan arányban szereztek alacsonyabb vagy magasabb iskolázottságot: százalékuk jelenlegi iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a szülőé, százalékáé magasabb (emlékeztetőül: a minta egy része még tanul). Nemi bontásban nézve az adatokat látható, hogy a lányok az anyákhoz (és apákhoz) képest viszonyított iskolai előrelépése nagyobb volumenű, mint a fiúk apjukhoz képest számított mobilitása. A szülők legalacsonyabb iskolai végzettségéhez képest a megkérdezettek közel fele (48%) magasabb iskolázottságot szerzett, 14 százalékuk alacsonyabbat. Az előrelépés ebben a viszonylatban általában egy magasabb iskolai fokozatot jelent. Ha a szülők legmagasabb iskoláját vesszük alapul, a magasabb iskolázottság megszerzése a megkérdezettek 30 százalékára jellemző, és megfigyelhető az is, hogy főként az alacsonyabb iskolai fokozatok terén (8 általános->szakmunkás, szakmunkás->érettségizett) érvényesül a mobilitás. Az iskolázottsági szintben mért mobilitás körülbelül a 25 éves korig képlékeny. 16. oldal

17 apa anya 5. táblázat: a megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerint (anya-nők, apa-férfiak relációban), %, N=1182 megkérdezettek iskolázottsága (nők) legfeljebb 8 általános szakmunkás érettségi diploma legfeljebb 8 általános 39% 32% 21% 8% szakmunkás 14% 25% 42% 20% érettségi 11% 8% 51% 30% diploma 16% 1% 33% 49% megkérdezettek iskolázottsága (férfiak) legfeljebb 8 általános szakmunkás érettségi diploma legfeljebb 8 általános 47% 38% 12% 3% szakmunkás 20% 42% 31% 6% érettségi 20% 11% 43% 27% diploma 12% 6% 33% 49% 6. táblázat: a szülők (apa és anya) legkisebb és legnagyobb iskolai végzettségéhez képest a megkérdezettek legnagyobb befejezett iskolai végzettségének viszonya nem, iskolázottság és korcsoportok szerint, %, érdemben válaszolók, N=1193 szülők legkisebb iskolai végzettségéhez képest szülők legnagyobb iskolai végzettségéhez képest alacsonyabb ugyanaz magasabb alacsonyabb ugyanaz magasabb NEM férfi 16% 42% 42% 28% 48% 25% nő 11% 36% 53% 20% 44% 36% ISKOLÁZOTTSÁG legfeljebb 8 ált. 44% 57% 0% 58% 42% 0% szakmunkás 8% 43% 50% 23% 51% 26% érettségizett 5% 33% 62% 16% 49% 35% diplomás 0% 24% 76% 0% 38% 62% KORCSOPORTOK évesek 66% 27% 8% 75% 23% 2% évesek 14% 45% 41% 31% 54% 15% évesek 5% 44% 51% 19% 48% 34% évesek 6% 43% 51% 16% 52% 32% évesek 4% 35% 62% 12% 44% 44% ÖSSZESEN: 14% 39% 48% 24% 46% 30% 17. oldal

18 Háztartás, család A megkérdezettek tizede egyfős háztartásban él. Közel negyedük kétfős, 53 százalékuk legfeljebb négyfős háztartásban él. Ennél nagyobb háztartásméret a vizsgálatba bevontak 13 százalékára jellemző. Azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol van legalább egy gyerek, 42%. Többségben az egy, legfeljebb kétgyerekes háztartások találhatók (az összes háztartás 18 és 17 százaléka). A gyerekes háztartások körében a kisgyerekes (0-7 éves gyerek) háztartások aránya 28, a kamasz gyereket (8-14 éves) nevelőké 32, a legalább tinédzserekét (15+ éves) 40 százalék (a háztartás legfiatalabb gyerekét alapul véve). Jellemző, hogy az esetek zömében (70%) két generáció él együtt egy háztartásban. Az egygenerációs háztartások aránya 24, a háromgenerációsaké 6%. 18. oldal

19 5. ábra: Háztartások alapjellemzői, összes megkérdezett, %, N=1203 HÁZTARTÁS LÉTSZÁMA egyfős 10% % 28% 25% % 10% VAN-E GYEREK A HÁZTARTÁSBAN van 42% nincs 58% GYEREKEK SZÁMA % 17% % 2% nincs 58% LEGFIATALABB GYEREK kisgyerek (0-7 éves) kamasz (8-14 éves) tinédzser (15+ éves) 12% 13% 17% nincs 58% EGYÜTTÉLŐ GENERÁCIÓK SZÁMA 1 24% 2 70% 3 6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Kutatásunk céljának megfelelően kicsit átalakítottuk a család- és háztartáskutatásokban standarddá vált Laslett-féle háztartástipológiát. Eszerint az egyedülállók és a kétszemélyes gyerektelen párok aránya a mintában 8-8%, a nukleáris családoké (2 szülő és gyerekei) 44%, a nagycsaládoké (nukleáris család és egyéb rokonsági kapcsolatban lévők együttélése) 9 százalék. A csonkacsaládok aránya (1 szülő, vagy 1-2 nagyszülő nevel legalább egy gyereket) 19. oldal

20 16 százalék, a mozaikcsaládoké (legalább az egyik gyerek nem vérszerinti gyereke valamelyik szülőnek) 8 százalék. A magukra maradt szülők aránya (azaz azok a háztartások, ahol a gyerek(ek) már új háztartásban élnek) 6%, a be nem sorolt háztartások pedig a minta 1 százalékát teszik ki. 6. ábra: Háztartástipológia, %, összes megkérdezett, N=1203 1% gyerektelen egyedülálló 9% 6% 8% 8% gyerektelen háztastársak, élettársak csonkacsalád 16% mozaikcsalád nukleáris család 44% 8% nagycsalád magukra maradt szülők egyéb A diplomás megkérdezettek körében magasabb arányban találjuk a gyerektelen egyedülálló, illetve a gyerektelen párkapcsolatban élőket (29%). Ezzel párhuzamosan a csonkacsaládok és a mozaikcsaládok aránya kisebb, mint az alacsonyabb iskolázottságúak körében. Ennek valószínűleg az az oka, hogy egyrészt a házasságkötés időpontja tolódik ki körükben, másrészt kisebb a gyerekvállalási kedv, harmadrészt a diplomás nők később szülik első gyereküket is (átlagosan 27 évesen 2 ). A legkisebb településeken a nukleáris és nagycsaládok gyakoribbak, míg a vidéki nagyvárosokban és Budapesten a csonkacsaládokban élők, illetve a főváros esetében a gyerektelenek aránya magasabb. 2 Ebben az esetben a legalább 25 éves megkérdezettekre szűkítve az elemzést. 20. oldal

21 7. ábra: Háztartástípusok iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerint, összes megkérdezett, N=1203 ÖSSZES MEGKÉRDEZETT 8% 8% 16% 8% 44% 9% 6% ISKOLÁZOTTSÁG diplomás 11% 18% 13% 5% 42% 4% 7% érettségizett 8% 8% 17% 10% 43% 9% 5% nincs érettségije 7% 5% 16% 8% 45% 11% 8% TELEPÜLÉSTÍPUS főváros 11% 15% 19% 5% 37% 7% 4% megyei jogú város, megyeszékhely 8% 7% 21% 8% 43% 5% 9% 5000 főnél nagyobb települések 9% 9% 15% 9% 43% 8% 7% 5000 főnél kisebb települések 6% 5% 11% 8% 48% 14% 6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% gyerektelen egyedülálló csonkacsalád nukleáris család magukra maradt szülők gyerektelen házastársak, élettársak mozaikcsalád nagycsalád egyéb A megkérdezettek negyede számolt be arról, hogy szülei elváltak. A felnőtt megkérdezettek 21 százaléka már maga is elvált legalább egyszer. Ebből következik, hogy a válások aránya biztosan magasabb, mint volt annak idején a szülők körében (sajnos a kérdőívben nem tértünk ki arra, hogy házasodott-e már korábban a megkérdezett vagy sem). A sikertelen házasságokat leginkább a szülői minta, illetve az életkor határozza meg. Figyelemreméltó, hogy annak hatása, hogy a megkérdezett szülei elváltak-e vagy sem, a legalább 30 évesek körében számít hatványozottan. A válaszadók 12 százalékának van olyan gyereke, aki nem abban a háztartásban él, ahol ő. Ez az arány jóval magasabb, ha azokat nézzük, akik átéltek már válást (34%), illetve körükben is akkor, ha férfi megkérdezetteket vizsgálunk (49%). Háromból két válaszadónak van jelenleg párkapcsolata. 7. táblázat: Elvált-e már a megkérdezett a szülői minta és az életkor szerint, %, érdemben válaszolók, N=1150 a megkérdezett életében előfordult-e már válás 21. oldal

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében Gyorgyovich Miklós Áttekintett kutatások az önkéntesség tükrében Ifjúság2008 gyorsjelentés (2008) A magyar önkéntesek motivációinak kutatása (2009) A NIS első

Részletesebben

KSH felmérés a kulturális fogyasztásról

KSH felmérés a kulturális fogyasztásról KSH felmérés a kulturális fogyasztásról Pillanatkép a kulturális statisztikákról 2013.05.28. Bárdosi Mónika Társadalomstatisztikus, KSH monika.bardosi@ksh.hu Amiről van adat 1. Szórakoztatás statisztika

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

SZKC207_08. Csak lógok a neten... SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!

Részletesebben

1. tábla Főkereső azonos a főbevásárlóval

1. tábla Főkereső azonos a főbevásárlóval Műhely Fő bevásárlók és fő keresők tévénézése A média-ipar szempontjából a háztartás két legfontosabb személyéről kérdezte meg az AGB Hungary a 2001. évi őszi alapozó adatfelvételében, hogy mennyit televíziózik.

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Győri Lóránt, Mikolai Júlia

Győri Lóránt, Mikolai Júlia És mégis ifjúságkutatás? Közönség és kultúrafogyasztás a Művészetek Völgyében Előadók: Győri Lóránt és Mikolai Júlia Készítette: Antók Péter, Bak Anita, Győri Lóránt, Hordósy Rita, Mikolai Júlia Előzmények

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 27.3.5. 12:21:25 182

Részletesebben

Alba Radar. 14. hullám

Alba Radar. 14. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 14. hullám Lakossági vélemények a háziorvosi ügyeletről 2012. szeptember 27. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium matematika Előállítás ideje: 27.3.. 12:2:16

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu. www.echoinn.hu

Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu. www.echoinn.hu Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Önkéntességgel kapcsolatos lakossági attitűdök - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014. június 27. Készítette:

Részletesebben

Szakmai beszámoló a K 63661 sz.-es számú társadalomtudományi OTKA kutatásról

Szakmai beszámoló a K 63661 sz.-es számú társadalomtudományi OTKA kutatásról Szakmai beszámoló a K 63661 sz.-es számú társadalomtudományi OTKA kutatásról A kutatás eredeti címe Az ISSP 2006. és 2007. évi kutatásában való részvétel volt. A kutatás megvalósítása során azonban a külföldi

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés -

A Budapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A Budapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 007-ben és 009-ben végzett hallgatók között lebonyolított 00. évi kutatás

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda 27 Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.6.23. 1:39: 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd

Részletesebben

1000 fős országos reprezentatív vizsgálat eredményei

1000 fős országos reprezentatív vizsgálat eredményei 1000 fős országos reprezentatív vizsgálat eredményei 52 A vizsgálati populációt a 16-55 éves, magyarországi lakosok alkották, azok, akiknek nincsen középfokú iskolai végzettségük. A célpopulációt 1000

Részletesebben

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók?

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók? Jelszavak 2011-ben Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók? Összefoglaló A legjellemzőbb jelszótípus e-mail fiókok esetében a betűk és számok (például: gabi34, ilrw12) kombinációjának

Részletesebben

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében I. Bevezető Jelen vizsgálat a TIOP-3.3.2-12-/1. kiemelt projekt keretében készült, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs

Részletesebben

KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született.

KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született. Tisztelt Válaszadó! Köszönöm, hogy vállalkozik kérdőívem kitöltésére, és ezzel segíti a szakdolgozatom elkészítését. Kutatásom a kisgyermekes szülők és a család kulturális fogyasztási szokásainak vizsgálatára

Részletesebben

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET NKI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS A kutatás dokumentációja 2003 Tartalom Bevezetés 3 A minta 4 Az adatfelvétel főbb adatai..5 Az adatbázis súlyozása.8

Részletesebben

A hátrányos helyzetű kistelepülések társadalma 1

A hátrányos helyzetű kistelepülések társadalma 1 TÁRKI REGIONÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK 2014/2. SZÁM A hátrányos helyzetű kistelepülések társadalma 1 Gregor Anikó (ELTE TáTK) és Sik Endre (TÁRKI) TÁRKI, 2014. február 1 A kutatás a Kockázatkutató Kft. számára

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda 27 Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28.3.22. 15:59:14 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

Széchenyi István Gimnázium

Széchenyi István Gimnázium 27 Széchenyi István Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.1.4. 19:34:1 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben