Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása"

Átírás

1 A Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-5.2.8/12/ számú Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása című kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan Kisközösség-fejlesztési módszertan kialakítása kutatás-fejlesztési feladatának B részeleme: TÁMOP / Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása A nagymintás kérdőíves kutatás kutatási beszámolója Budapest, 2014.

2 A nagymintás kérdőíves kutatás kutatási beszámolója A Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-5.2.8/12/ számú Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása című kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan Kisközösség-fejlesztési módszertan kialakítása kutatás-fejlesztési feladat ellátásának társadalmi attitűdvizsgálat című fejezetéhez 2. oldal

3 Tartalomjegyzék I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 II. BEVEZETÉS... 8 III. KUTATÁSMÓDSZERTAN IV. SZOCIO-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK Főbb demográfiai paraméterek Háztartás, család Aktivitás, jövedelmi helyzet Vallásosság V. IDŐMÉRLEG Szabadidő-felhasználás A szabadidő-felhasználás egyéb jellemzői VI. TÁRSASSÁG, BARÁTOK Bizalom Társasági élet Barátok, baráti kör VII. ONLINE KAPCSOLATOK Közösségi oldalak VIII. IFJÚSÁGI SZERVEZETEKKEL, KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEK Ismeretség, tagság, részvétel A részvétel fontossága, lehetőségei Korábbi tapasztalatok Vonzó és kevésbé vonzó célok Ifjúsági szerveződések megítélése Önkéntes tevékenység, önkéntes munka IX. ELÉGEDETTSÉG, ÉRTÉKEK Elégedettség Értékek Nevelési értékek Vonatkoztatási csoportok Közéleti érdeklődés, politikai preferenciák X. CSERKÉSZETTEL KAPCSOLATOS PERCEPCIÓK Ismertség A cserkészet megítélése XI. TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK oldal

4 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kérdőíves felmérés célcsoportját a magyarországi lakhellyel rendelkező, a kutatás lebonyolítása idején legalább 15, legfeljebb 50 éves magyar állampolgárok alkották. A mintavétel többlépcsős véletlen kiválasztás alapján történt. Az adatfelvétel március 27-e és április 5-e között zajlott. A minta reprezentálja a magyar éves népességet nem, iskolázottság, korcsoport, a lakhely településtípusa és a lakhely megyéje szerint. A minta nagysága 1203 fő és 95 százalékos konfidencia-intervallumon belül ±2,8 százalékos megbízhatóságú. A megkérdezettek tizede egyfős háztartásban él. Közel negyedük kétfős, 53 százalékuk legfeljebb négyfős háztartásban él. Ennél nagyobb háztartásméret a vizsgálatba bevontak 13 százalékára jellemző. Azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol van legalább egy gyerek, 42%. Többségben az egy, legfeljebb kétgyerekes háztartások találhatók (az összes háztartás 18 és 17 százaléka). A gyerekes háztartások körében a kisgyerekes (0-7 éves gyerek) háztartások aránya 28, a kamasz gyereket (8-14 éves) nevelőké 32, a legalább tinédzserekét (15+ éves) 40 százalék (a háztartás legfiatalabb gyerekét alapul véve). Az egyedülállók és a kétszemélyes gyerektelen párok aránya a mintában 8-8%, a nukleáris családoké (2 szülő és gyerekei) 44%, a nagycsaládoké (nukleáris család és egyéb rokonsági kapcsolatban lévők együttélése) 9 százalék. A csonkacsaládok aránya (1 szülő, vagy 1-2 nagyszülő nevel legalább egy gyereket) 16 százalék, a mozaikcsaládoké (legalább az egyik gyerek nem vérszerinti gyereke valamelyik szülőnek) 8 százalék. A magukra maradt szülők aránya (azaz azok a háztartások, ahol a gyerek(ek) már új háztartásban élnek) 6%, a be nem sorolt háztartások pedig a minta 1 százalékát teszik ki. Hétköznap fiziológiai szükségletek kielégítésére mintegy 9 órát, hétvégén 10 órát, társadalmilag kötött tevékenységre (munka, tanulás, közlekedés, bevásárlás, háztartási munka) hétköznap 9 óra 40 percet, hétvégén 5 óra 10 percet, szabadon végezhető tevékenységekre pedig hétköznap 5 óra 16 percet, hétvégén 8 óra 46 percet fordítanak a megkérdezettek. A pihenőidő legnagyobb részét a tévénézés és az internetezés tölti ki, míg hétvégén e két tevékenység mellett a társas élet, szórakozás jelentős még. Az időbeosztást az életkor, illetve az aktivitás határozza meg a leginkább. Hat csoportba soroltuk a megkérdezetteket aszerint, hogy hétköznapi és hétvégi szabadidős elfoglaltságukra mi jellemző a leginkább: társas életet élők (tévénézés, internetezés mellett főleg társas életet 4. oldal

5 élnek, szórakoznak), képernyő előtt ülők (tévét néznek, interneteznek), tévénézők (szinte csak tévénézés), aktívak (tévénézés, internetezés mellett sportolnak is), olvasók (tévénézés, internetezés mellett olvasnak is), passzívak (tévénézés mellett passzív pihenés tölti ki pihenőidejüket). A hétköznapi időbeosztást tekintve a csoportok méretei: 22, 20, 23, 10, 8 és 18%, a hétvégi időbeosztást tekintve pedig: 27, 15, 16, 16, 8 és 19%. A megkérdezettek 80 százaléka úgy érzi, időt tud szakítani azokra a dolgokra, melyekkel igazán foglalkozni szeretne. Az időbeosztásukkal elégedetlenek aránya magasabb a szülők, a nők, a háztartásbeliek és GYES-en lévők körében. A tanulók 55 százaléka jár el rendszeresen valamilyen iskolán kívüli elfoglaltságra. Nagyobb részük (52%) edzésre jár, vagy valamilyen sporttevékenységet végez, 31 százalékuk szakkörre, korrepetálásra, különórára jár, 3 százalékuknak egyéb rendszeres tevékenysége van (például néptánc). A különóra, edzés leginkább az érettségit megelőző korban jellemző. A személyes kapcsolatokban a megkérdezettek még inkább bíznak, a különböző szervezetekkel, testületekkel szemben viszont alapvetően bizalmatlanok. Általában az a jellemző, hogy az emberek barátaikkal, ismerőseikkel egyénileg, külön szoktak találkozni, ráadásul másokhoz képest a megkérdezettek a társasági életüket tekintve inkább visszahúzódóbbnak, zárkózottabbnak tartják magukat. Átlagosan 4-5 barátjuk van az embereknek. A legnagyobb arányban azok a barátok hiányoznak, akikkel közügyekről, politikáról tudnának beszélgetni. A baráti társasággal rendelkezők héttizede legalább hetente összejár. Nyári táborozáson a válaszadók 14 százaléka volt 2013-ban. A gyerekes szülőkre korlátozva az elemzésbe bevont válaszokat meglepő, hogy ez az arány nem sokkal magasabb (20%). Jellemző, hogy a kamasz gyerekes (7-14 éves korosztály) szülők körében mérhető viszonylag kiugró táborozási élmény a válaszadók gyerekeire tekintve (28%). A kutatásban résztvevők zöme, 58 százaléka naponta szokott internetezni. Gyakorlatilag folyamatosan online a válaszadók 8 százaléka. A évesek korosztályának 16 százaléka sosem internetezik. Az internetezők túlnyomó része regisztrált tag valamely közösségi oldalon (82%), és jellemzően naponta használja azt. A közösségi oldalakon regisztrált tagok általában két tevékenységet csinálnak gyakran az adott portálon: csetelnek és ismerősök megosztásait lájkolják vagy kommentelik. A közösségi oldalak használatának szokásait tekintve négy csoportba lehet sorolni a megkérdezetteket: passzív megfigyelők (36%), ismerőseikkel kapcsolatot tartók (35%), aktív használók (13%) és játékosok (19%). A passzivitás leginkább 5. oldal

6 az idősebbekhez kötődik. Ugyanakkor az offline kapcsolattartást inkább preferálják a megkérdezettek. A megkérdezettek többsége (62%) nem ismer spontán olyan szervezetet, vagy közösséget, mely településén vagy annak környékén fiatalok számára nyújtana szabadidős programokat, foglalkozásokat. A legismertebb szervezettípusok a sportegyesületek, a vallási közösségek, illetve a polgárőrség, önkéntes tűzoltóság. Jóformán minden szervezettípusra igaz, hogy azok aránya, akik szívesen részt vennének a szervezet életében, 10 százalék alatti. Mindeközben a többség úgy véli, egy fiatalnak nagyon vagy inkább fontos, hogy egy ifjúsági szervezet tagja legyen. A társadalmi vagy politikai változások elősegítése, illetve a vallásos hit a legkevésbé fontos motiváció arra vonatkozóan, hogy valaki csatlakozzon egy közösséghez, szervezethez. A megkérdezettek háromtizede életében nem végzett még önkéntes munkát, illetve nem vett részt még sosem valamely segélyszervezet munkájában. További 47 százaléknyian jelezték, hogy valaha végeztek ilyen tevékenységet, de az elmúlt egy év során nem. Mindez azt jelenti, hogy mindössze a megkérdezettek negyede végzett bármilyen önkéntes munkát az elmúlt 12 hónapban. A válaszadók kétharmada nem is akar önkénteskedni. A megkérdezettek inkább elégedettnek tűnnek azzal kapcsolatban, ahogy összességében jelenleg élnek. Jellemző, a társas kapcsolatokkal, egészségi állapottal, illetve a tanulási lehetőségekkel inkább elégedettebbek az emberek, ugyanakkor a materiális lehetőségekkel már sokkal kevésbé. A válaszadók 40 százaléka teljes mértékben, további 44 százaléka részben tud azonosulni a szülei által képviselt értékekkel. A gyerektelen egyedülállók és a csonkacsaládokban élők körében jóval nagyobb a szülői értékekkel kritikusak aránya. A megkérdezettek szerint a gyerekeknek otthon elsősorban a felelősséget, a kitartást és a szorgalmat kell megtanulniuk. A legfontosabb vonatkoztatási csoportok sorrendben a következők: szakmai, foglalkozási csoport, életkori csoport, települési csoport és nemi csoport. A legkevésbé a politikai hovatartozás, a vallási meggyőződés és az európaiság számít. A cserkész mozgalom a válaszadók többsége számára teljesen ismeretlen: 54 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem ismerik a mozgalmat, további 26 százaléknyian pedig úgy, hogy inkább nem ismerik. A cserkészetet legkevésbé a fiatalok ismerik. 6. oldal

7 A természetvédelem, természetjárás; a közösségi tevékenység, összefogás, szervezeti munka; illetve a táborozások, kirándulások, szabadidős programok jutottak először a válaszadók eszébe a cserkészettel kapcsolatban. A válaszadók zöme (58%) semlegesen viszonyul a cserkész mozgalomhoz. Inkább negatívan 4 százalékuk, inkább vagy kifejezetten pozitívan 30 százalékuk. Leginkább szervezetnek, fegyelmezettnek, kötelességtudónak, hasznos dolgot tanítónak, befogadónak, engedelmesnek, hagyományosnak és komolynak látják a cserkészetet az emberek. 7. oldal

8 II. BEVEZETÉS A Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-5.2.8/12/ számú Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása című kiemelt projekt célja, hogy a gyermek és fiatal korosztályra fókuszoló kisközösségek létrehozását elősegítse. Ennek érdekében a projekt célul tűzi ki a szükséges módszertani és szervezetfejlesztési tevékenységek knowhow-k kidolgozását. Jelen kutatási beszámoló egy háromfázisú kutatás-sorozat harmadik pillére. Az első két fázisban kvalitatív módszerek alkalmazásával (strukturált interjúk, fókuszcsoportok, narratív interjúk) megvizsgáltuk a fiatalok közösségi integritásának, közösségi kapcsolatainak, közösséghez való tartozásának, illetve közösségi tevékenységhez kapcsolódó attitűdjeinek jellemzőit. Összesen öt célcsoportot vontuk be a kvalitatív kutatások körébe: a (potenciálisan) érintett fiatalokat; ifjúsági civil szervezetek vezetőit, szervezőit; vallási ifjúsági szervezetek vezetőit, szervezőit; pedagógusokat, illetve kiemelt célcsoportként vizsgáltuk a Magyar Cserkészszövetség tagjait, vezetőit. Az interjúk jelentősen hozzájárultak a kutatás-sorozat harmadik ütemének, a kvantitatív kérdőíves felmérés kérdőívének kialakításához. A kérdőíves felmérés elsődleges célja volt, hogy megismerjük a magyar társadalom attitűdjeit és igényeit a kisközösségi neveléssel, illetve az azt meghatározó tényezőkkel kapcsolatban. A kutatásba azonban nemcsak a fiatalokat, hanem a szülők generációját is bevontuk: ezt egyrészt a szülői státusz indokolta, másrészt törekedtünk arra, hogy a különböző nemzedékek véleménykülönbségeit is felmérjük a kutatásba. Az alábbi kutatási beszámoló nyolc fő fejezetre tagolódik. Először ismertetjük a kutatás fontosabb módszertani paramétereit, illetve részletesen beszámolunk a vizsgált népesség főbb szocio-demográfiai jellemzőiről. A következő, bővebb fejezetben a megkérdezettek időbeosztását vizsgáljuk meg. Kutatási témánk szempontjából kitüntetett szerepe van a szabadidő-felhasználásnak, így az erre vonatkozó eredményeket külön alfejezetben taglaljuk külön megvizsgálva a hétköznapi és a hétvégi időráfordításokat. Kitérünk az időfelhasználás egyéb jellemzőire is (elégedettség, részben kötött programok, illetve a szabadidő-felhasználás térbeli szerkezete). A kutatási beszámoló negyedik fejezete szintén nagy témakört ölel fel: a megkérdezettek társasági kapcsolataira, baráti viszonyaira voltunk kíváncsiak. Az eredmények feldolgozása során távolról indítunk: az általános bizalmi kérdésektől a társasági élettel foglalkozó általánosabb kérdéseken át jutunk a baráti társaságok főbb jellemzőinek kérdésköréig. Az elmúlt évtized talán legfontosabb változása, hogy a személyes 8. oldal

9 kapcsolatok rendszere egyre inkább virtuális formában jelenik meg: az online, internetes kapcsolattartás főbb aspektusaival az ötödik fejezetben foglalkozunk. A kutatási beszámoló következő blokkjában az ifjúsági szervezetekkel, ifjúsági közösségekkel kapcsolatos ismereteket, attitűdöket ismertetjük. Részletesen mértük a különböző szervezettípusok ismertségét, a szervezetekben való tagságot, a rendezvényeken való részvétel lehetőségeit, jellemzőit. Külön kitértünk arra, mely célok tehetnek vonzóvá egy-egy ifjúsági szervezetet, illetve milyen általános megítélés övezi a jelenleg működő civil szerveződéseket. Külön alfejezetben foglalkozunk az önkéntes munka jellemzőivel. A hetedik fejezetben az elégedettséggel, értékekkel kapcsolatos kérdések elemzésére tértünk ki. A személyes értékeken kívül megvizsgáltuk a fontosnak vélt nevelési értékeket, a megkérdezettek vonatkoztatási csoportjait, illetve röviden kitértünk a politikai preferenciákra is. Végezetül, az utolsó fejezetben a cserkészettel kapcsolatos ismereteket, véleményeket foglaltuk össze. Jelen dokumentum műfaja kutatási beszámoló. Az elemzés elkészítése során alapvető célunk az eredmények tömör ismertetése, a fő eloszlások bemutatása, illetve a különböző háttérváltozók mentén a lényeges összefüggések feltárása volt. Éppen emiatt részletes szakirodalmi ismertetésre, az egyes témakörökön belül hipotézisek felállítására és azok tesztelésére, a megfigyelt jelenségek magyarázó modelljeire nem tértünk ki. Az elemzés zömében kétdimenziós kereszttáblák segítségével mutatjuk be az összefüggéseket. Többségében a szocio-demográfiai alapparamétereket ismertető fejezet főbb mutatóit használtuk fel egy-egy kérdés mélyebb megismerésére. A kutatási beszámolóban számszerűen csak szignifikáns összefüggéseket mutatunk be 1, a nem szignifikáns (magyarán magas megbízhatósággal nem valós) vagy nem értelmezhető összefüggéseket *-gal jelezzük vagy nem ábrázoljuk külön. Az adatokat táblázatok, illetve grafikonok segítségével mutatjuk be. Esetenként a megértés és feldolgozhatóság megkönnyítése érdekében csoportosítási eljárásokat, kategorizálásokat, illetve adatredukciós eljárásokat alkalmaztunk. Fel kell hívnunk arra is a figyelmet, hogy az összefoglaló kereteit meghaladja egy-egy jelenség részletes oksági magyarázatainak felderítése, így erre sajnos nem voltunk módunk törekedni. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy bár a szöveg első olvasatra száraznak tűnik, akkor végeztünk jó munkát, ha több kérdést generál ez az összefoglaló, mint amennyire választ ad. Bízunk abban, hogy a későbbiekben lehetőség adódik e kérdések tematikus, részletes feldolgozására is. 1 95%-os konfidencia-intervallumon belül. 9. oldal

10 III. KUTATÁSMÓDSZERTAN A kérdőíves felmérés célcsoportját a magyarországi lakhellyel rendelkező, a kutatás lebonyolítása idején legalább 15, legfeljebb 50 éves magyar állampolgárok alkották. A mintavétel többlépcsős csoportos véletlen minta alapján történt. Első lépcsőben megyénként lakosságszámmal arányos szisztematikus, visszatevés nélküli mintát vettünk a hazai települések közül. Ennek első fázisaként szisztematikus mintavétellel kiválasztottuk a nagy létszámú célpopulációt tartalmazó települési egységeket, melyek biztosan bekerülnek a mintába. Ez összesen 46 települési egységet jelent (23 fővárosi kerület, valamint 23 megyei jogú város) ezekben tehát mindenképpen folytattunk kérdezést. A második fázisban a ki nem választott települések közül véletlen szisztematikus mintavétel segítségével kiválasztottuk azokat a településeket (szintén megyénként), melyek még a mintába kerültek. A településméret alapján két kategóriát különítettünk el: 5000 fő alatti és 5000 fő fölötti településeket. Tapasztalataink szerint szociológiai értelemben relevánsabb a település nagysága, mint annak közigazgatási besorolása, hiszen a rendszerváltás óta rengeteg olyan település kapott városi rangot, melynek tényleges urbanizációs szintje ezt a besorolást nem igazolja. A kiválasztás során így figyelembe vettük, hogy a települések mérete és regionális elhelyezkedése igazodjon az ország településszerkezetéhez. Egy településen minimum 4 interjút készítettünk. Összesen 121 mintavételi pontot határoztunk meg. A mintavétel második lépcsőjében a háztartások kiválasztására került sor. A kiválasztás véletlen sétás módszerrel történt. A véletlen séta a településen kijelölt mintavételi pontból indulva egy szigorúan kötött algoritmus alapján zajlott. A sűrűn lakott lakókörnyezet esetében (például emeletes házak, lakótelepek) minden 15., a ritkábban lakott lakókörnyezet esetében pedig (kertes házak) minden 5. háztartásban kezdeményeztek interjút kérdezőbiztosaink. A mintavétel harmadik, utolsó lépcsőjében a lekérdezendő személy kiválasztása történt meg. Ezt úgynevezett születésnap-módszerrel valósítottuk meg: amennyiben a kiválasztott háztartásban több év közötti személy élt, azzal a személlyel készült interjú, akinek születésnapja közelebb esett a kérdezés dátumához. A lekérdezés papír-alapú személyes kérdőív segítségével zajlott. A kérdezés menetét a minta 20 százaléka esetében két hullámban ellenőriztük. Az adatfelvétel március 27-e és április 5-e között történt. Az adatfelvételt követően az összeállított adatbázis kisebb mintatorzulásait úgynevezett esetszámtartó többszempontú peremsúlyozási eljárással korrigáltuk. A súlyozás során a évi Népszámlálás adatait vettük alapul. A súlyozási paraméterek a következők voltak: nem, iskolázottság, életkor, valamint településtípus. 10. oldal

11 1. táblázat: A minta alapstatisztikái, a súlyozatlan és a súlyozott minta alapeloszlásai, N és % évi Népszámlálás súlyozatlan minta súlyozott minta fő % N % N % NEM férfi ,48% % % nő ,52% % % ISKOLÁZOTTSÁG nincs érettségije ,34% % % érettségizett ,79% % % diplomás ,87% % % KORCSOPORTOK évesek ,25% 113 9% % évesek ,39% % % évesek ,64% % % évesek ,72% % % TELEPÜLÉSTÍPUS főváros ,11% % % megyei jogú város, megyeszékhely 5000 főnél nagyobb települések 5000 főnél kisebb települések ,05% % % ,12% % % ,72% % % ÖSSZESEN: ,00% % % 2. táblázat: A súlyváltozó főbb statisztikai paraméterei paraméter érték N 1203 hiányzó esetek száma 0 átlag 1,0000 szórás 0,2339 súlyváltozó alsó 2,5%-a 0,6911 súlyváltozó felső 2,5%-a 1, oldal

12 3. táblázat: A súlyváltozó átlagai a súlyozási paraméterek szerint átlag NEM férfi 1,031 nő 0,970 ISKOLÁZOTTSÁG nincs érettségije 0,931 érettségizett 0,954 diplomás 1,376 KORCSOPORTOK évesek 1, évesek 0, évesek 1, évesek 0,851 TELEPÜLÉSTÍPUS főváros 0,013 megyei jogú város, megyeszékhely 0, főnél nagyobb települések 1, főnél kisebb települések 0,943 Összességen a minta reprezentálja a magyar éves népességet nem, iskolázottság, korcsoport, a lakhely településtípusa és a lakhely megyéje szerint. A minta nagysága 1203 fő. A minta 95 százalékos konfidencia-intervallumon belül ±2,8 százalékos megbízhatóságú. 12. oldal

13 IV. SZOCIO-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK Főbb demográfiai paraméterek A válaszadók fele férfi, fele nő. 12 százalékuk húsz éven aluli, negyede húszas éveiben jár, harmada éves, háromtizede pedig éves. A minta legnagyobb része (47%) nem rendelkezik érettségivel, a diplomások aránya 20 százalék. Az érettségivel nem rendelkezők magas aránya a minta célcsoportjának életkorából adódik, magyarán a megkérdezettek jókora hányada még nem fejezte be iskolai tanulmányait. Közel minden ötödik megkérdezett budapesti, míg 21 százalékuk megyei jogú városban, megyeszékhelyen lakik. A települési jogállásnál véleményünk szerint a lakosságszám jobban érzékelteti a települési lejtő hatását, így a kisebb települések esetében megkülönböztettük az 5000 fősnél nagyobb és az 5000 fősnél kisebb településeket. Az előbbi településtípusban élők a minta 30, az utóbbiakban élők a minta 31 százalékát adják. A mintába tartozó korosztály háromtizede Budapesten, vagy Pest megyében él. 4. táblázat: A minta regionális eloszlása, N és % N % RÉGIÓ Közép-Magyarország % Észak-Magyarország % Észak-Alföld % Dél-Alföld % Dél-Dunántúl 104 9% Közép-Dunántúl % Nyugat-Dunántúl % ÖSSZESEN: % A megkérdezettek 23 százaléka ingázik, azaz munkahelye vagy iskolája nem ugyanazon a településen található, ahol életvitelszerűen él. Az ingázók meghatározó hányada (87%) napi ingázó, az egy-két napot távol lévők aránya 4, a heti ingázóké 6 százalék. Ebből is következik, hogy az ingázás főleg régión, illetve megyén belül valósul meg a távolabbra járók aránya csak a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régióban magasabb és jellemzően a középmagyarországi régió felé irányul. Megyék szerint Nógrád, Heves és Veszprém megye a legjelentősebb ingázót kibocsátó megye (Pest megyét nem számítva), jellemzően Budapest célponttal (a nógrádiak számára Heves megye is meghatározó). A legkisebb, 5000 főnél kisebb települések lakói ingáznak a legnagyobb arányban (47%), körükben átlagosan a jelenleg iskolába járó tanulók 83, a dolgozó aktívkorúak 57 százaléka jár más településre 13. oldal

14 tanulni, dolgozni. Az 5000 főnél nagyobb lélekszámú településeken (de melyek még nem megyei jogú városok, megyeszékhelyek) esetében az ingázók aránya átlagos (23%). 1. ábra: A más régióba ingázók aránya, %, az ingázók körében, N=238 18% 4% 4% 4% 18% 6% 5% 2. ábra: Az ingázók aránya településtípusonként és aktivitásként, %, érdemben válaszolók, N= % 80% 83% 60% 57% 40% 33% 29% 20% 0% 0% főváros 12% 6% 7% megyei jogú város, megyeszékhely 5000 főnél nagyobb települések 5000 főnél kisebb települések tanulók dolgozók A megkérdezettek többsége (82%) nem váltott lakhelyet ahhoz képest, hogy melyik településen élt 14 éves korában (a fővároson belüli költözéseket nem számítottuk lakóhelyváltásnak). A legnagyobb arányban Észak-Alföldről, Nyugat-Dunántúlról és Közép- 14. oldal

15 Dunántúlról költöztek el a megkérdezettek (az észak-alföldiek és a nyugat-dunántúliak költözései a központi régió felé, a közép-dunántúliaké jellemzően Nyugat-Dunántúl felé irányultak). Megyei szinten Budapest-Pest megye agglomerációs költözési tendenciája kiugróan erős. A fővárosból elköltözők így legnagyobb arányban 5000 fősnél nagyobb településekre költöztek. A megyeszékhelyekről, megyei jogú városokból származók inkább kisebb településekre költöztek. Az 5000 főnél nagyobb településeken felnövők vagy kisebb településekre, vagy Budapestre költöztek, míg a kistelepülések lakói jellemzően nagyobb községek, városok felé orientálódtak. 3. ábra: Azok aránya, akik 14 éves koruk lakhelyéhez képest elköltöztek, régiónként, %, érdemben válaszolók körében, N=1153 5% 5% 4% 15. oldal

16 14 éves életkor lakóhelyének településtípusa 4. ábra: Területi mobilitás településtípusok között (14 éves kori lakóhelyhez viszonyítva), %, azok körében, akik lakóhelyet váltottak, N=203 főváros 29% 54% 18% megyei jogú város, megyeszékhely 6% 6% 25% 53% 5000 főnél nagyobb települések 19% 16% 13% 53% 5000 főnél kisebb települések 3% 22% 37% 39% 0% 20% 40% 60% 80% 100% jelenlegi lakóhely településtípusa főváros megyei jogú város, megyeszékhely 5000 főnél nagyobb települések 5000 főnél kisebb települések A szülők iskolai végzettségére jellemző, hogy az apák zöme (42%) szakmunkás bizonyítványt szerzett, az anyák pedig vagy nem tanultak az általános iskola után (30%) vagy érettségit szereztek (33%). Az anyákhoz és apákhoz képest a megkérdezettek nagyjából ugyanolyan arányban szereztek alacsonyabb vagy magasabb iskolázottságot: százalékuk jelenlegi iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a szülőé, százalékáé magasabb (emlékeztetőül: a minta egy része még tanul). Nemi bontásban nézve az adatokat látható, hogy a lányok az anyákhoz (és apákhoz) képest viszonyított iskolai előrelépése nagyobb volumenű, mint a fiúk apjukhoz képest számított mobilitása. A szülők legalacsonyabb iskolai végzettségéhez képest a megkérdezettek közel fele (48%) magasabb iskolázottságot szerzett, 14 százalékuk alacsonyabbat. Az előrelépés ebben a viszonylatban általában egy magasabb iskolai fokozatot jelent. Ha a szülők legmagasabb iskoláját vesszük alapul, a magasabb iskolázottság megszerzése a megkérdezettek 30 százalékára jellemző, és megfigyelhető az is, hogy főként az alacsonyabb iskolai fokozatok terén (8 általános->szakmunkás, szakmunkás->érettségizett) érvényesül a mobilitás. Az iskolázottsági szintben mért mobilitás körülbelül a 25 éves korig képlékeny. 16. oldal

17 apa anya 5. táblázat: a megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerint (anya-nők, apa-férfiak relációban), %, N=1182 megkérdezettek iskolázottsága (nők) legfeljebb 8 általános szakmunkás érettségi diploma legfeljebb 8 általános 39% 32% 21% 8% szakmunkás 14% 25% 42% 20% érettségi 11% 8% 51% 30% diploma 16% 1% 33% 49% megkérdezettek iskolázottsága (férfiak) legfeljebb 8 általános szakmunkás érettségi diploma legfeljebb 8 általános 47% 38% 12% 3% szakmunkás 20% 42% 31% 6% érettségi 20% 11% 43% 27% diploma 12% 6% 33% 49% 6. táblázat: a szülők (apa és anya) legkisebb és legnagyobb iskolai végzettségéhez képest a megkérdezettek legnagyobb befejezett iskolai végzettségének viszonya nem, iskolázottság és korcsoportok szerint, %, érdemben válaszolók, N=1193 szülők legkisebb iskolai végzettségéhez képest szülők legnagyobb iskolai végzettségéhez képest alacsonyabb ugyanaz magasabb alacsonyabb ugyanaz magasabb NEM férfi 16% 42% 42% 28% 48% 25% nő 11% 36% 53% 20% 44% 36% ISKOLÁZOTTSÁG legfeljebb 8 ált. 44% 57% 0% 58% 42% 0% szakmunkás 8% 43% 50% 23% 51% 26% érettségizett 5% 33% 62% 16% 49% 35% diplomás 0% 24% 76% 0% 38% 62% KORCSOPORTOK évesek 66% 27% 8% 75% 23% 2% évesek 14% 45% 41% 31% 54% 15% évesek 5% 44% 51% 19% 48% 34% évesek 6% 43% 51% 16% 52% 32% évesek 4% 35% 62% 12% 44% 44% ÖSSZESEN: 14% 39% 48% 24% 46% 30% 17. oldal

18 Háztartás, család A megkérdezettek tizede egyfős háztartásban él. Közel negyedük kétfős, 53 százalékuk legfeljebb négyfős háztartásban él. Ennél nagyobb háztartásméret a vizsgálatba bevontak 13 százalékára jellemző. Azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol van legalább egy gyerek, 42%. Többségben az egy, legfeljebb kétgyerekes háztartások találhatók (az összes háztartás 18 és 17 százaléka). A gyerekes háztartások körében a kisgyerekes (0-7 éves gyerek) háztartások aránya 28, a kamasz gyereket (8-14 éves) nevelőké 32, a legalább tinédzserekét (15+ éves) 40 százalék (a háztartás legfiatalabb gyerekét alapul véve). Jellemző, hogy az esetek zömében (70%) két generáció él együtt egy háztartásban. Az egygenerációs háztartások aránya 24, a háromgenerációsaké 6%. 18. oldal

19 5. ábra: Háztartások alapjellemzői, összes megkérdezett, %, N=1203 HÁZTARTÁS LÉTSZÁMA egyfős 10% % 28% 25% % 10% VAN-E GYEREK A HÁZTARTÁSBAN van 42% nincs 58% GYEREKEK SZÁMA % 17% % 2% nincs 58% LEGFIATALABB GYEREK kisgyerek (0-7 éves) kamasz (8-14 éves) tinédzser (15+ éves) 12% 13% 17% nincs 58% EGYÜTTÉLŐ GENERÁCIÓK SZÁMA 1 24% 2 70% 3 6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Kutatásunk céljának megfelelően kicsit átalakítottuk a család- és háztartáskutatásokban standarddá vált Laslett-féle háztartástipológiát. Eszerint az egyedülállók és a kétszemélyes gyerektelen párok aránya a mintában 8-8%, a nukleáris családoké (2 szülő és gyerekei) 44%, a nagycsaládoké (nukleáris család és egyéb rokonsági kapcsolatban lévők együttélése) 9 százalék. A csonkacsaládok aránya (1 szülő, vagy 1-2 nagyszülő nevel legalább egy gyereket) 19. oldal

20 16 százalék, a mozaikcsaládoké (legalább az egyik gyerek nem vérszerinti gyereke valamelyik szülőnek) 8 százalék. A magukra maradt szülők aránya (azaz azok a háztartások, ahol a gyerek(ek) már új háztartásban élnek) 6%, a be nem sorolt háztartások pedig a minta 1 százalékát teszik ki. 6. ábra: Háztartástipológia, %, összes megkérdezett, N=1203 1% gyerektelen egyedülálló 9% 6% 8% 8% gyerektelen háztastársak, élettársak csonkacsalád 16% mozaikcsalád nukleáris család 44% 8% nagycsalád magukra maradt szülők egyéb A diplomás megkérdezettek körében magasabb arányban találjuk a gyerektelen egyedülálló, illetve a gyerektelen párkapcsolatban élőket (29%). Ezzel párhuzamosan a csonkacsaládok és a mozaikcsaládok aránya kisebb, mint az alacsonyabb iskolázottságúak körében. Ennek valószínűleg az az oka, hogy egyrészt a házasságkötés időpontja tolódik ki körükben, másrészt kisebb a gyerekvállalási kedv, harmadrészt a diplomás nők később szülik első gyereküket is (átlagosan 27 évesen 2 ). A legkisebb településeken a nukleáris és nagycsaládok gyakoribbak, míg a vidéki nagyvárosokban és Budapesten a csonkacsaládokban élők, illetve a főváros esetében a gyerektelenek aránya magasabb. 2 Ebben az esetben a legalább 25 éves megkérdezettekre szűkítve az elemzést. 20. oldal

21 7. ábra: Háztartástípusok iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerint, összes megkérdezett, N=1203 ÖSSZES MEGKÉRDEZETT 8% 8% 16% 8% 44% 9% 6% ISKOLÁZOTTSÁG diplomás 11% 18% 13% 5% 42% 4% 7% érettségizett 8% 8% 17% 10% 43% 9% 5% nincs érettségije 7% 5% 16% 8% 45% 11% 8% TELEPÜLÉSTÍPUS főváros 11% 15% 19% 5% 37% 7% 4% megyei jogú város, megyeszékhely 8% 7% 21% 8% 43% 5% 9% 5000 főnél nagyobb települések 9% 9% 15% 9% 43% 8% 7% 5000 főnél kisebb települések 6% 5% 11% 8% 48% 14% 6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% gyerektelen egyedülálló csonkacsalád nukleáris család magukra maradt szülők gyerektelen házastársak, élettársak mozaikcsalád nagycsalád egyéb A megkérdezettek negyede számolt be arról, hogy szülei elváltak. A felnőtt megkérdezettek 21 százaléka már maga is elvált legalább egyszer. Ebből következik, hogy a válások aránya biztosan magasabb, mint volt annak idején a szülők körében (sajnos a kérdőívben nem tértünk ki arra, hogy házasodott-e már korábban a megkérdezett vagy sem). A sikertelen házasságokat leginkább a szülői minta, illetve az életkor határozza meg. Figyelemreméltó, hogy annak hatása, hogy a megkérdezett szülei elváltak-e vagy sem, a legalább 30 évesek körében számít hatványozottan. A válaszadók 12 százalékának van olyan gyereke, aki nem abban a háztartásban él, ahol ő. Ez az arány jóval magasabb, ha azokat nézzük, akik átéltek már válást (34%), illetve körükben is akkor, ha férfi megkérdezetteket vizsgálunk (49%). Háromból két válaszadónak van jelenleg párkapcsolata. 7. táblázat: Elvált-e már a megkérdezett a szülői minta és az életkor szerint, %, érdemben válaszolók, N=1150 a megkérdezett életében előfordult-e már válás 21. oldal

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében Gyorgyovich Miklós Áttekintett kutatások az önkéntesség tükrében Ifjúság2008 gyorsjelentés (2008) A magyar önkéntesek motivációinak kutatása (2009) A NIS első

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Léteznek-e tipikus mobilfelhasználók?

Léteznek-e tipikus mobilfelhasználók? 1 Léteznek-e tipikus mobilfelhasználók? Pintér Róbert HWSW App!mobile konferencia, MOM Budapest, 2014. november 12. 2 I. Kiinduló kérdés Vajon alátámaszthatók-e kemény kutatási adatokkal az okostelefon

Részletesebben

Győri Lóránt, Mikolai Júlia

Győri Lóránt, Mikolai Júlia És mégis ifjúságkutatás? Közönség és kultúrafogyasztás a Művészetek Völgyében Előadók: Győri Lóránt és Mikolai Júlia Készítette: Antók Péter, Bak Anita, Győri Lóránt, Hordósy Rita, Mikolai Júlia Előzmények

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20.

Vecsés város kutatás. Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Vecsés város kutatás Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 20. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom A kutatás háttere 2 Demográfia

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Alba Radar. 13. hullám

Alba Radar. 13. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 13. hullám Lakossági vélemények az önkormányzati médiáról 2012. július 3. Készítette: Domokos Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

A hátrányos helyzetű kistelepülések társadalma 1

A hátrányos helyzetű kistelepülések társadalma 1 TÁRKI REGIONÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK 2014/2. SZÁM A hátrányos helyzetű kistelepülések társadalma 1 Gregor Anikó (ELTE TáTK) és Sik Endre (TÁRKI) TÁRKI, 2014. február 1 A kutatás a Kockázatkutató Kft. számára

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2014. február

Kutatási jelentés. 2014. február Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Kutatási jelentés. A Budapesti Gazdasági Főiskola. Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított

Kutatási jelentés. A Budapesti Gazdasági Főiskola. Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított 2011. évi telefonos kutatás eredményei 2011. szeptember A Diplomás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT DIPLOMÁS PÁLYA- KÖVETÉS AVKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS AVKF 2010. TAVASZ VÉGZETT HALLGATÓK ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. Egy jó szó Zuglóban 2013. április Kutatási gyrsjelentés Zugló közbiztnságának megítélése "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április 1 Bevezető, módszertani kérdések A Strategplis Kft. telefns kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Budapest

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A házasság, mint érték 2012 Székesfehérvári lakosok házasságról vallott értékei 2012. február 14. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta)

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) 4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) Az 1999. évi TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat a társas kapcsolatok feltérképezésére az 1985-ös Egyesült Államok-béli általános társadalmi felmérésben

Részletesebben

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda 27 Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.6.23. 1:39: 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda 27 Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28.3.22. 15:59:14 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt

Részletesebben

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra

Részletesebben

Napjainkban egyre gyakoribbá válik a diákok körében a külföldi oktatási intézményekben

Napjainkban egyre gyakoribbá válik a diákok körében a külföldi oktatási intézményekben I~ KUTATÁS KÖZBEN Napjainkban egyre gyakoribbá válik a diákok körében a külföldi oktatási intézményekben történő tanulmányok folytatása. A külföldi tanulásnak különös jelentőséget adott hazánk tavalyi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 27.3.5. 12:21:25 182

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése -

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése - TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette:

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 27 \'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28..23. 1:38:34 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

ESS KÁRTYAFÜZET 2010

ESS KÁRTYAFÜZET 2010 ESS KÁRTYAFÜZET 2010 1. KÁRTYALAP Semennyit Kevesebbet, mint fél órát Maximum 1 órát Maximum 1 és fél órát Maximum 2 órát Maximum 2 és fél órát Maximum 3 órát 3 óránál többet 2. KÁRTYALAP Milyen gyakran

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Kutatási jelentés 2006. január 22.

Kutatási jelentés 2006. január 22. FÖLDRAJZI MOBILITÁS BUDAPESTEN Kutatási jelentés 00. január. TARTALOMJEGYZÉK. ÖSSZEFOGLALÁS.... A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJAI.... A KUTATÁS MÓDSZERTANA.... MUNKAHELYRE MENET.... MUNKÁJUK SORÁN VIDÉKRE UTAZÓK

Részletesebben

Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok

Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok On-line kutatás a pedagógusok és szülők kommunikációjáról Lannert Judit 1 A kutatásról Majdnem 1500 fő (1469) válaszolt

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861 Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861 Megjelenik a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával Maczuczáné Fenyvesi Viktória: Az önkéntesség megítélése Székesfehérváron

Részletesebben

Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai

Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai Írta: Bocsi Veronika, I. PhD Az egyetemisták életmódja, életritmusa komoly mértékben eltér a magyar társadalom átlagos jellemzőitől. Ennek oka

Részletesebben

Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról

Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról A Formatex kérdőíves kutatása Mintavétel: 2012. október-december 1 1. Vezetői összefoglaló A Formatex több bevásárlóközpontban és egy családi nagyrendezvényen

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok-

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok- Rubeus Egyesület Szedervessző 1082 Budapest, Nap u. 3. Tel.: 06-20/669-5629 www.rubeus.hu e-mail: rubeus@rubeus.hu Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - Tématerületek és tevékenység típusok-

Részletesebben

Karinthy Frigyes Gimnázium

Karinthy Frigyes Gimnázium 27 Karinthy Frigyes Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium szövegértés 1 Az Önök telephelyének átlageredménye szövegértésből a többi

Részletesebben

Hétvezér Általános Iskola

Hétvezér Általános Iskola 27 Hétvezér Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28..19. 1:9:8 1 Az Önök telephelyének átlageredménye matematikából

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Majd ha fagy... Televíziónézés és időjárás

Nielsen Közönségmérés. Majd ha fagy... Televíziónézés és időjárás Nielsen Közönségmérés Majd ha fagy... Televíziónézés és időjárás A rossz időre való tekintettel ezen a héten valószínűleg még többen fognak tévét nézni, a jövő héten kiderül, kinek kedvez a farkasordító

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Otthon internetező gyerekek a magyar háztartásokban 14% 2% 9%

Otthon internetező gyerekek a magyar háztartásokban 14% 2% 9% NMHH: A digitális világban a gyerekek már jobban eligazodnak, mint a szüleik Az NMHH friss kutatásai alapján a világháló mára a gyerekek életének szerves részévé vált, és több mint egymillió magyar háztartást

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök Budapest, 1. január 15. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET 159 BUDAPEST, PF. 551. TELEFON: 250 422 TELEFAX: 250 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu/ Ragadozómadarak mérgezése és védelme

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra Tisztelt Jelentkező! Kérjük, gondosan töltse ki ezt a Jelentkezési Lapot kézzel, majd szkennerje be és PDF formátumban

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI

A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI Az elégedettségi kérdőív A válaszadás önkéntes volt A kérdőív kitöltése névtelen volt

Részletesebben

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Free-Mail User Report 1 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Kutatási ismertető 01. január KutatóCentrum Online Piackutató 1036 Budapest, Lajos utca 103. I. emelet Tel.:+36

Részletesebben

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya Műhely Ünnepi tévénézés Az év végi ünnepek - Karácsony, Újév és a kettő közötti időszak - a televíziós csatornák számára mindig komoly kihívást jelentenek, hiszen ezen időszak alatt a nézők különlegesen

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1024 Budapest, Buday László u. 1 3 Telefon: (36 1) 345 6320, FAX: (36 1) 345 1115 e-mail: nki@demografia.hu ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Ezt a címet

Részletesebben

Alba Radar. 9. hullám

Alba Radar. 9. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 9. hullám Lakossági vélemények a 9/11 terrortámadás évfordulója kapcsán 2011. szeptember 9. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben