A PUBERTÁS ÉS EGYETEMISTA KORÚAK ÉRTÉKORIENTÁCIÓJA AZ INTERNET KONTEXTUSÁBAN

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Pr és szóvivői szakirány A PUBERTÁS ÉS EGYETEMISTA KORÚAK ÉRTÉKORIENTÁCIÓJA AZ INTERNET KONTEXTUSÁBAN Készítette: Kolláth Lilla Budapest, 2011

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezetés... 4 II. Az érték fogalma és meghatározása... 5 II.1. A fogyasztói magatartástudomány érték megközelítése... 5 II.2. A szociológia érték megközelítése... 6 II.2.a Az érték változása... 6 III. Értékorientáció... 8 III.1. A kultúra kereke modell... 8 IV. A személyiség... 9 IV.1. A személyiségfejlődés... 9 IV.1.a A serdülőkor IV.1. b Az ifjúkor IV.2. A személyiségfejlődést befolyásoló tényezők IV.2.a Biológiai öröklődés IV.2.b Környezet IV.2.c Nevelés IV.3. Az ÉN-funkciók kialakulása és működése IV.3.a Éntudat IV.3.b Énkép IV.3.c Énidentitás IV.3.d Én-imázs V. A médiahatás-kutatás történeti áttekintése V.1. A használat-kielégülés modell V.2.Performatívhatás elmélet VI. Az internet története VI.1. WWW (World Wide Web) VII. Web VII.1. A Web 2.0.-ás tartalmak jellemzői VII.1.a Tipikus Web 2.0.-ás weboldalak VII.2. Blog VII.2.a A blogolás pszichológiája oldal 2

3 VII.2.b Magyarországi blogvilág VII.3. Virtuális közösségek ismertségi hálózatok VII.3.a Magyarország és az ismertségi hálózatok VII.3.b Aki nincs a Facebook-on az nem is él? VII.3.c Facebook-függőség VII.3.d Magyarország és a Facebook VIII. Internethasználat Magyarországon VIII.1. Magyarországi internet penetráció VIII.2. Technofóbia vs. bizalmatlanság IX. Kockázatok és mellékhatások tekintetében IX.1. Szabályozási formák IX.2. Személyes adatok védelme IX.2.a A személyes adatok és a közösségi oldalak X. Kutatás IX.1. Kérdőív IX.1.a Általános kérdések IX.1.b Közösségi hálózatok használata IX.1.c Feltöltés/ letöltés/ YouTube IX.1.d Blog IX.1.e Hirdetések IX.1.f Internetes vásárlás IX.2. Strukturált interjú IX.2.a Függőség IX.2.b Profil-alkotás IX.2.c Facebook kapcsolatok IX.2.d Megosztási szokások IX.2.e Összegzés XI. Összefoglalás Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Mellékletek oldal 3

4 I. Bevezetés Dolgozatom témájának megválasztásakor már tudtam, hogy mindenképpen a média és az egyén értékorientációja, értékrendje közötti kapcsolatról szeretnék írni és a fiatalok körében, ezen a területen, kutatást végezni. Az, hogy az internetet választottam a szakdolgozatom keretének, azon a meggondoláson és trenden alapszik, hogy a fiatal generáció körében a világháló hazai és nemzetközi kutatások alapján is első helyre került a televíziót megelőzve az információszerzési ranglétrán. Emellett a XXI. század olyan technológiai újítások használatának sorát hozta el az egyének közvetlen környezetébe, mely révén az információs szupersztráda a felhasználók mindennapjaiba ágyazódik. A technikai megoldások áthidalva az időt és teret, mindenkor és mindenhol hozzáférhetőséget nyújtanak, mely korábban elképzelhetetlen távlatokat nyitott az emberek számára. Az egyén személyiségfejlődésében fontos szerepet játszik a környezet, amely a társas érintkezés által hatást gyakorol az egyén személyiségének alakulására és a különböző énfunkciók realitásának mértékére, azaz arra, hogy mennyire valós az a kép mellyel az egyén önmagáról rendelkezik és mennyire képes identitásának kiteljesítésére. A web 2.0.-ás tartalmak, különösen a virtuális közösségek, a valóságos kapcsolatok egy leképzett mását jelentik, melyek interaktivitásuk és gyorsaságuk révén teljesen új utat biztosítanak a közvetett kommunikációra. A web 2.0. által teremtett új generációs szolgáltatásoknak köszönhetően a fogyasztókról kialakult kép is változóban van, hisz aktivitásuk és információ megosztásuk tölti meg igazi tartalommal az egyes weboldalakat, mely feltételezi a működtetők felhasználókkal való pro-aktív és re-aktív kommunikációját egyaránt. Az új virtuális valóságok hihetetlen teret és szabadságot nyújtanak az egyén személyiségének kifejezésére, illetve biztosítják annak a lehetőségét, hogy egy saját imázst építsen ki magáról, melyet saját elképzelése szerint színezhet ki vagy tehet valóságossá. Ennek a ma még ismeretlen területnek a feltérképezésére tettem erőfeszítéseket kutatásaimmal, melyek révén egy általános képet is kaptam a fiatalok internetezési szokásairól. oldal 4

5 II. Az érték fogalma és meghatározása Általában egy tárgy és egy mérték között az értékelő ember által létrehozott kapcsolat: egy dolgot, magatartást, eszményt stb. kitüntetetté, fontossá, követendővé vagy elvetendővé tesznek, olyan viszony, amelyet pozitív és/vagy negatív minősítéssel látnak el. 1 Időben és térben az értékek viszonylagosak és változóak, amelyek humán értékelő viszonyhoz kapcsolódnak, azaz az ember számára valamilyen jelentőséggel bírnak és semmiképpen sem függetlenek tőlük. Hordozóik általában a társadalom tagjai vagy intézményei. Az értékek között hierarchia épülhet ki a szerint, hogy mennyire dominánsak, az értékek egymáshoz viszonyított kapcsolatai képezik az egyes emberek értékrendszerét. Az értékrendszert empirikus úton lehet vizsgálni, melyből az életcélokra vonhatnak le következtetéseket a kutatók. Az értékrendszer alkotó elemei, tehát az egyes értékek, sokszor az egyén számára sem tudatosak, csupán a bizonyos szituációkra való reakciókból lehet következtetni rájuk. A Hofstede által megalkotott hagymamodell is arra hívja fel a figyelmet, hogy az értékek állnak legbelül, azaz a cselekedetek, tettek hátterében, és sokszor a külső szemlélők számára ezek láthatatlanok, érzékelhetetlenek. 2 II.1. A fogyasztói magatartástudomány értékmegközelítése Az érték viselkedésünk kritériuma, mérce, mely önmagunknak és másoknak a megítélésére szolgál. Minden kultúrának megvannak a sajátos alapértékei, melyek meghatározzák a közösségi tagok számára a kívánatos és követendő magatartásmintákat. Az értékek és értékrendszerek befolyásolják a fogyasztói magatartást is, a fogyasztás körülményeit, módját, szokásait, sőt a fogyasztás trendjét is. 3 A kultúra, melyben az egyén él, rendkívül erős hatást gyakorol az egyének által vallott értékekre, azaz az egyéni értékrendszereikre. Az értékek tehát egyfajta kulturális alapelvek, melyek magukon viselik az adott kultúra, társadalom világképét, azaz azt, hogy mit tartanak követendőnek és elítélendőnek vagy rossznak és jónak. 1 Pete Krisztián-Mihalik Judit: Érték ( ) 2 Kató Linda: Társadalmi értékek ( ) 3 Dr. Horváth Ágnes: Fogyasztói magatartás jegyzet, Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Marketing Intézet, Gödöllő, 2010 oldal 5

6 A szakirodalomban fellelhető definíciók nem mondhatók egységesnek. A klasszikus elméletek szerint léteznek alapvető/ létfenntartó értékek, melyek szükségesek az ember fiziológiai, biológiai létéhez, és vannak létkiteljesítő értékek, melyek nem kötődnek közvetlenül a létfenntartáshoz, de az egyén bio-szociális létét tágítani képesek. Az értékek vizsgálatánál rendkívül fontos jellemző az is, hogy mint egyetlen meggyőződés vagy hit, nem kapcsolódik konkrét tárgyhoz, szituációhoz szemben az attitűddel. II.2. A szociológia értékmegközelítése Az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. 4 Az értékek tekintetében nagy eltérések figyelhetők meg a különböző kultúrák esetében, illetve az egyes kultúrákon belül, a társadalmi osztályok között is fellelhetőek eltérések abból a szempontból, hogy mihez mekkora értéket társítanak. Az értékek hierarchikusan szerveződnek, amely azt takarja, hogy az egyik érték felbecsülése egy másik éték leértékelését, akár elutasítását vonhatja maga után. Megkülönböztetünk objektív amire egy rendszernek (emberi szervezet, intézmény, embercsoport stb.) a létezéshez, működéshez szüksége van - és szubjektív értékeket amit a rendszer a létezése, működése, fejlődése szempontjából szükségesnek vél. II.2.a Az értékek változása Az 1950-es 1960-as években a modernizáció fogalmának előtérbe kerülésével és folyamatával egyszerre amerikai szociológusok az értékek vizsgálatakor felfigyeltek egy változásra, mely a modern embert jellemezték. A tradicionális értékeket elkezdték felváltani a világi-racionális értékek. Egyesek szerint egy új, hedonisztikus nézet kezdett el terjedni, míg mások úgy vélték, hogy a modern értékeket posztmodern értékek váltják fel, azaz a világi- racionális értékek helyét az önkifejezés értékei veszik át. A kor elméletei egyetlen lényeges motívumban értettek egyet abban, hogy az értékek területén változás következett be, de az irány 4 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest, 2006 oldal 6

7 tekintetében, illetve értelmezésében már igen eltérő nézetekkel találkozhatunk. 5 Az önkifejezés értékei közé tartozik például a másokban való bizalom, a szólásszabadság, az önkifejezés, az sors egyéni irányíthatósága stb. Tradicionális értékek modernizáció Világi - racionális értékek posztmodernizáció Önkifejezés értékei 1. ábra Forrás: és 2009 között készült egy nemzetközi összehasonlító értékvizsgálaz, melyet a World Wide Survey végezett el öt hullámban 97 orszég között. Az utolsó hullám ben zajlott le, melynek hazánk szempontjából releváns eredményeit foglalja össze az alábbi két diagramm. 2. ábra Forrás: 3. ábra Forrás: 5 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest, 2006 oldal 7

8 A kutatók megállapították a felmérésekre adott válaszok alapján, hogy Magyarországra jellemző a zárt gondolkodásmód, amely nem jellemző a nyugati kultúrára, nincsen kapcsolatban hazánk társadalomszerkezetével, sem gazdasági fejlettségével, de időben változatlan jellemző. III. Értékorientáció Az értékorientáció kialakulása egy olyan folyamat, amely célok, aspirációk, értékek kialakítására és befolyásolására irányul. Az embereket életük során végig érik olyan hatások, amelyek befolyásolják az értékorientációt. Másképpen mondhatjuk úgy is, hogy az értékorientáció az egyén viszonya a közvetlen és közvetett környezetéhez, melynek alapja az élmény. 6 Az ember értékorientációja az egyén által magáénak vallott értékekből épül fel, mely építkezik a személyes tapasztalatokból, illetve a társadalom által helyesnek vélt értékekből, normákból, amelyek meghatározzák az egyén magatartását és viselkedését. III.1. A kultúra kereke modell Karl Erik Rosengren alkotta meg a kultúra kereke elnevezésű modellt, mely a társadalmi intézményeket két értékorientációs pár köré csoportosulva ábrázolja. Ez a pár a kognitív-, vs. normatív értékorientáció, illetve az expresszív-, vs. instrumentális értékorientáció, melyek mindegyikét egy fő érték határozza meg, az igazságérték, erényesség, szépség és hasznosság. A kördiagram középpontjában a kultúra áll, másképpen a társadalom eszmerendszere, amelyben egyszerre érvényesül a négy értékorientáció és azok 4. ábra alrendszerei, melyek kapcsolatai meglehetősen összetettek, hiszen elkülönülnek, de ugyanakkor kölcsönösen függenek is egymástól. 7 6 Eszmény, cél, feladat a nevelésben: ( ) 7 Kató Linda_ Társadalmi értékek ( ) oldal 8

9 IV. A személyiség A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását. /G. W. Allport, 1961/ Dolgozatom e részében kitérek majd a személyiségfejlődésre és szakaszaira, ezen belül is a serdülő-, illetve ifjúkorra, melyeknek jellemzői relevánsak kutatásom célcsoportjait tekintve. Az egyes személyiségfejlődési szakaszokhoz tartozó jellemvonások befolyásolják az egyének értékorientációját és környezetükhöz való viszonyát. A személyiség fejlődésére bizonyos tényezők hatással vannak, ilyen például a nevelés, a biológiai öröklődés és a környezet. Az egyes befolyásoló erők összefüggésben állnak egymással, de önállóan is képesek hatással lenni az egyénre. Témám a média, azon belül is az értékorientáció az internet kontextusában, így én a környezet által eredményezett változásokra fogom fektetni a hangsúlyt. IV.1. A személyiségfejlődés Mint, ahogy maga a kifejezés személyiségfejlődés is sejtetni engedi, a személyiség nem az ember veleszületett sajátossága, hanem változás, előrehaladás eredményeképpen teljesedik ki. Természetesen bizonyos egyéni vonásai már az egyedfejlődés kezdeti szakaszában is felismerhetőek és létezőek, de valójában csupán az én-tudat kialakulása után kezdődik meg a kifejlődése. Fontos megemlíteni, hogy a személyiségfejlődés egy olyan életen át tartó folyamat, melynek épp úgy része a stagnálás és visszaesés, mint az előrelépés. 8 A személyiségfejlődés szakaszai: újszülött-, csecsemő-, kisgyermek-, óvodás-, kisiskolás-, prepubertás-, serdülő-, 8 Szabó István: Pszichológia, Eötvös József Kiadó, Budapest, 2000 oldal 9

10 ifjú-, felnőtt-, öregkor. A fent említett valamennyi szakasz saját vonásokkal rendelkezik, mely sajátosságok minőségi többletet képeznek az azt megelőző fejlődési állomáshoz képest. Az egyes periódusok életkori alsó- és felső határa nehezen meghatározható, hiszen az akcelerációval azaz a biológiai és értelmi előhaladással az egyéni különbségek is jelentősebbé válnak. Dolgozatom és kutatásom szempontjából releváns a serdülőkor, illetve az ifjúkor pontos meghatározása és ismertetése, hiszen ez az a két személyiségfejlődési szakasz, mely tárgyát képezi az általam vizsgált hatás mechanizmusoknak. IV.1.a A serdülőkor A serdülőkor két szakaszra bontható: 1. pubertáskor éves korig 2. serdülőkor éves korig Pubertás: az általános iskolai felső tagozatos éveit öleli fel, mely életperiódusra jellemző a testi és lelki harmónia. Jellemzői: tárgyi érdeklődés, specializálódás, a külvilág áll az érdeklődés középpontjában (felfedezés, megismerés), elvont-, fogalmi gondolkodás kifejlődése, nemi szerepelvárások változása, gyermeki szerep szertefoszlása, időszakos flegmaság, érdektelenség, Én központú énkép. Serdülő: jelentős és gyors változások a testi fejlődésben, a szervezet instabil fázisba kerül. Jellemzői: személyiségváltozás, a környezet elvárásainak változása következtében (felnőttesedés), oldal 10

11 gyermek-szülő viszony átkonvertálódás barát-szülő kapcsolattá, nemiség felfedezése, megértése, főbb problémák: önismeret, gyermeki világkép megváltoztatása-, pályaválasztásra, partnerkapcsolatra való felkészülés, ennek következtében egyfajta általános befordulás jellemző. IV.1.b Az ifjúkor Ezt az életkori periódust másképpen a felnőtté válás korának is nevezzük. Általánosságban év közé határolják be a lefolyását, de a felső határ az iskolázottság mértékétől függően rendkívül eltérő. Jellemzői: a testi erő és reagáló-képesség kiteljesedése, (erőfelesleg állapot) gyors regenerálódás, biológiai érés véget ér, kialakul egyfajta lelki harmónia (lelki személyiségbeli változás), magaviselet szempontjából jellemző a vakmerőség és meggondolatlanság, széleskörű érdeklődés, nagy ambíció, életkörülmények megváltoztatására való hajlamosság, társadalomba való beilleszkedés problémája, a munkára való felkészülés, barátság és szerelem a legrelevánsabb személyiségformáló tényezők egyike, céltudatos válasz-, hely-, és társkeresés. 9 IV.2. A személyiség fejlődését befolyásoló tényezők A XXI. századi modern tudomány három determináns (meghatározó) létét és hatását ismeri el. Ezek: az öröklés, a környezet, és a nevelés. A történelem során több, szélsőséges és egyoldalú felfogás született, melyek egy-egy meghatározót ismertek el és állítottak vizsgálataik középpontjába. A preformizmus irányzata szerint az öröklés a meghatározó, tehát e szerint a biogenetikus elgondolás szerint az ember minden egyes alapvető jellemvonása öröklődik. A szociáldetermizmus hívői szerint a környezet az a ható tényező, mely hatására az 9 Pszichológia ( ) oldal 11

12 egyén személyisége formálódik. A konvergencia elmélet, mely William Stern német pszichológus nevéhez fűződik, mind az öröklés, mind a környezet hatását elismeri, de fajsúlyosnak az öröklést tekinti. IV.2.a Biológiai öröklődés A biológiai öröklődés az a folyamat, mely során az utódokban megjelennek a szülőktől öröklött gének, illetve azok kombinációi. (A gén az öröklés funkcionális egysége, a DNS molekula egy meghatározott szakasza.) 1011 IV.2.b Környezet Az egyént körbevevő természeti és társadalmi tényezők összessége. A környezet determinálja a személyiség fejlődését azzal a hellyel, ahol az ember él, azaz a szűkebb, közvetlen környezettel, a településsel, a terület kultúrájával. Személyiség interiorizáció exteriorizáció Környezet 5. ábra: A személyiség és a környezetének kapcsolata IV.2.c Nevelés Az egyén adottságaira, melyek már a fogamzással egy időben eldőlnek, hatást gyakorolni csak külső tényezőkkel lehet, tehát az öröklött adottságokból a nevelés, tanulás révén képességek alakíthatóak ki, melyek biztosítják, hogy az ember megadott tevékenységek elvégzésére képes legyen ( ) 11 Pszichológia ( ) oldal 12

13 IV.3. Az Én-funkciók kialakulása és működése A személyiségnek, mint önszabályozó rendszernek feltételezett középpontja a saját tudattal bíró én, amely nemcsak irányítja, elemzi, ellenőrzi és értékeli önmagát, hanem reális képet is igyekszik kialakítani személyiségéről, sőt önmaga fejlesztésére is képes. 12 IV.3.a Éntudat Az éntudat fokozatos kialakulását befolyásolja a szocializáció, illetve az értelmi fejlődés is. Az éntudat más néven a saját személyiség tudata, képesség arra, hogy az egyén megkülönböztesse magát környezetétől, másoktól és arra, hogy személyisége egyediségét és egységességét értse, átélje. Az én és környezetének elkülönülése két vonalon megy végbe: a testséma, test-vázlat kifejlődésén és az egyén tapasztalatán a társas környezetben önmagáról. Az éntudat kialakulása csecsemő-, illetve kisgyermekkorban lezajlik és már 3 éves kortól megjelenik egyfajta kezdetleges énkép. 13 IV.3.b Énkép Az egyénnek az önmagáról alkotott véleményét, illetve az önmagának tulajdonított személyiségvonások összességét énképnek nevezzük, amely egy dinamikusan változó reprezentáció, vagyis az ember által megszerzett információk alapján folyamatosan alakul és változik. Lényegét az önismerettel, illetve a környezet visszajelzései alapján önmagunkról alkotott összképpel ragadhatjuk meg. Az énkép hosszú tanulási folyamat révén alakulhat ki, melynek kisgyermekkori formája még emocionális, érzelmi jellegű, és csak a serdülőkorban alakul ki a reálisabb önvizsgálat, önértékelés. Az egyén saját magáról képzelt önképének realitásfoka függ a környezete visszajelzéseitől, és azoknak őszinteségétől és valóságától. Az énkép az ember minden egyes tettére és cselekedetére kihat, tehát fontos nagyon az egyén és környezete közötti kapcsolat, hisz a reális önkép és valós önismeret megkönnyíti az ember boldogulását a mindennapokban. 12 Dr. Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába, Nemzetközi Tankönyvkiadó, Budapest, Margitics Ferenc: A személyiség fejlődése, Krúdy Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2008 oldal 13

14 Az énképnek napjainkban három elemét különítik el: 1. Aktuális-énkép: azoknak a tulajdonságoknak az összessége, amelyekkel az egyén jellemezni tudja jelenlegi önmagát. 2. Ideális-énkép: ebbe a kategóriába azok a tulajdonságok tartoznak, amelyekkel rendelkezni szeretne az ember. 3. Kell(ene) énkép: olyan tulajdonságok, amelyeket a személy saját véleménye alapján birtokolnia kellene, ezek általában a kötelességhez, illetve a felelősséghez kapcsolódnak. 14 Az énkép fejlődésének különböző szakaszai vannak, melyek közül a pubertás korban bekövetkező változtatásokat ismertetem, hiszem dolgozatom kutatásának ez a korosztály is a fókuszában áll. Ebben a korban a fiatalokat introspektív, önmegfigyelő gondolkodás jellemzi. A pubertás számára énképe problémát okozhat, hisz még egy válaszkereső (ki, mi vagyok?) korszakban él, mely nehézséget csak fokozza az önreprezentáció kialakulatlansága. Az egyéneket rendkívül érdekli a mások véleménye és az, hogy őróla mit gondolnak. A pubertás későbbi szakaszában az énkép kiteljesül személyes elméletekkel, nézetekkel, illetve megfogalmazódik egy jövőkép. Ezek alapján tehát elmondható, hogy a pubertások énképe még változó és erős hatást gyakorol rá a környezet, illetve a mások véleménye. IV.3.c Énidentitás Az egyik legfontosabb kapcsolatlétesítő, és közvetítő a társadalom és az egyén között az énidentitás. Az identitás teremti meg az önazonosságot, amely annak a tudatosultsága, hogy ki és mi vagyok. Ezt a fogalmat Erik Erikson vezette be, aki szerint a pszichoszociális fejlődés része az identitás és a szocializáció folyamán figyelhető meg. A szocializációt szakaszokra bonthatjuk a pszichoszociális előremenetel szerint, mely egész életen át tart, amely befolyásolja és változtatja az egyének attitűdjét, kognitív folyamatait és viselkedését. Minden stádium az arra jellemző szociális, társas viszonyokon is alapszik, illetve mindegyik sajátos problémákkal és krízisekkel teli, melyekkel az egyénnek szembe kell néznie. Ezeknek a gondoknak, válságoknak a megoldása viszi előre az embert a pszichoszociális fejlődésében. 14 Margitics Ferenc: A személyiség fejlődése, Krúdy Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2008 oldal 14

15 Az erikson-i pszichoszociális elmélet 6. ábra Forrás: Jankovich Krisztina: Erikson elmélete szerint a személyiség fejlődése során a serdülőkorra alakul ki az identitás, ez az a kor, amikorra az egyénre jellemző életszemlélet kikristályosodik, illetve a nemi-, és társadalmi szerep megformálódik. Minden ember életében a serdülőkor az az időszak, amikor kipróbálja a különböző viselkedésmintákat, új érdeklődési köröket fedez fel, illetve különböző ideológiákat alkot, melyek közül a számára leginkább megfelelőeket választja ki. Mindaddig az egyén nem rendelkezik teljesen kiforrott énképpel, amíg az identitásválság nem oldódik meg. Erikson elgondolása alapján a húszas évek elejére zajlik le ez a korszak és rajzolódik ki az ember identitása Pszichológiai szempontból az identitásképzés folyamata egy időben alkalmaz megfigyelést és önmegfigyelést, amelyek a mentális működés minden szintjén zajlanak, és amelyek segítségével az egyén annak fényében ítéli meg magát, ahogyan mások ítélik meg őt saját magukhoz és az általuk használt mércékhez képest, miközben mások róla szóló ítéleteit aszerint ítéli meg, hogy hozzájuk képest és a számára fontos mércékkel mérve milyennek látja önmagát. (Erikson 1968, idézi Cole Cole 1998, 653.) Dolgozatom szempontjából tehát releváns különbség feltételezhető a serdülő-, illetve az ifjú felnőttkorban járó fiatalok identitása között, amely nagyban befolyásolja cselekedeteiket. Hiszen amíg a serdülők még keresik önmagukat és más-más mintákat alkalmazva igyekeznek 15 Identitás ( ) 16 Erik Erikson élete ( ) oldal 15

16 kifejezni önmagukat, illetve megtalálni saját énjüket, addig az ifjú felnőttek már egy kikristályosodott identitással rendelkeznek, mely hatással van önkifejezésükre és az önmegvalósításukra. IV.3.d Én-imázs Az image (imázs vagy imidzs) azon elképzelések és benyomások összességét jelenti, amely egy emberben vagy csoportban egy adott személyről, termékről vagy vállalatról kialakult. 17 Az image-t objektív és szubjektív elemek építik fel. Kialakulása szerint lehet spontán vagy tudatos, az idő dimenziójába helyezve lehet jelenlegi vagy kívánatos, illetve irányultsága alapján lehet ön (self) vagy külső (outside) image. Az egyénről kialakult képet, azaz imázst több tényező is befolyásolja, ilyen például az iskolázottság, beszédstílus, viselkedését irányító értékrendje, csoport-kötődései, illetve önismerete is. Az önismeret az ember saját magáról való tudását jelenti. Az imázs abban segít, hogy a személy környezete úgy ítélje, ahogyan azt ő szeretné, azaz pozitív kép alakuljon ki róla. A kommunikáció a személyiség integratív megnyilvánulása, aminek kellő önismeretre, tudatos image-formálára, az önprezentációs technikák alkalmazására és motivációd bázisunk karbantartására kell épülnie Fazekas Ildikó Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció,Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, Bíró Mária, Nyárády Gáborné: Közéleti kommunikáció, Perfekt Kiadó, Budapest, 2004 oldal 16

17 V. A médiahatás-kutatás történeti áttekintése Dolgozatom e fejezetében a médiahatás-kutatás történetében kialakult elméleteket fogom bemutatni, melyek meghatározzák, hogy hogyan viszonyulnak a tudósok az ember és a média között fennálló viszonyhoz, illetve milyen hatást, erőt tulajdonítanak a médiának. Végül pedig részletesen is ismertetni fogom azokat a modelleket, melyek vélemények szerint a leginkább helytállóak. Napjainkban igen elterjedt és széles körben elfogadott az, az egyesek szerint hit, míg mások szerint tévhit, hogy a média képes hatást gyakorolni olvasóira, nézőire, hallgatóira, sőt befolyásolni is képes őket. Ezzel ellentétben hipotézisem szerint ma az internet adta interaktivitásnak köszönhetően a fogyasztás egyfajta tartalomkészítési folyamat is egyben, hiszen minden egyes kattintás, illetve oldal megnyitás kinyilvánítja az érdeklődésünket. Ennek a kérdésnek a fontossága napjainkig mit sem csökkent annak ellenére, hogy sokszor már lerágott csontként viszonyulunk a témához -, hiszen a XXI. századi ember napjának szerves része a tömegkommunikáció és a tömegkommunikációs eszközök, s ezek váltak a legfőbb információforrássá. Hatás- és befogadás elméletek Direkthatás-elméletek Korlátozotthatás elméletek Lövedékelmélet (Lasswell, 1927) Kétlépcsős hatásmodell (Lazersfeld, 1944) Kultivációs elmélet (Gerbner, 1969) Szelektívészlelés-elmélet (Klapper, 1960) Hallgatásispirál-elmélet (Noelle-Neumann, 1974) Napirendelmélet (McCombs és Shaw, 1972) Framingelmélet (Herman és Chomsky, 1988) Használat és kielégülés-modell (Blumer és Katz, 1974) Kódolás-dekódolás-modell (Hall, 1980) Performatívhatás-elmélet (Dayan és Katz, 1992) 7. ábra A fenti táblázatban kissé leegyszerűsítve, de kategorizáltan vannak felsorolva a különböző elméletek és modellek, melyek mind a média és a fogyasztó különös kapcsolatát igyekeznek feltárni. Számos elképzelés ellentétes egymással és teljesen már alapokra helyezi az ok-okozat megmagyarázását. Az egyik legfontosabb különbség a direkt-, és korlátozotthatást valló elméletek között a fogyasztó viselkedésének megítélése, amelyet a médiafogyasztás és médiahasználat szó is jól szemléltet. Médiafogyasztás esetén az egyén, mint a folyamat passzív és kiszolgáltatott résztvevőjét írja le, akire a média erős hatást képes gyakorolni, míg oldal 17

18 a médiahasználat kifejezés egyfajta kölcsönös viszonyt feltételez, melyben a néző/ hallgató saját meggyőződésén alapulva, tudatosan szelektálva képes a fogyasztó szerepébe beleilleszkedni. 19 V.1. A használat-kielégülés modell A használat-kielégülés elmélet szerint az emberek egyedi elvárásokkal, szükségletekkel bírnak, melyek kielégítésére használják a médiát, tehát ez magába foglalja már azt a tényt is, hogy nem a média alakítja az embereket és a közvéleményt, hanem éppen fordítva. Azok az igények, melyek pedig médiahasználatra inspirálják a fogyasztót több forrásból származhatnak, mint például információszerzés, tanulás; szociális kontaktus lehetőségének megteremtése; kimenekülés a mindennapokból; szórakozás, időtöltés. Ez a modell már egy interaktív kapcsolatot feltételez, melynek táptalaja az egyéni elvárások, értékek, attitűdök, szerepek, melyekhez hozzá tartozik egy korlátozott hatás, mely nem meghatározó mértékben képes befolyásolni az egyén akaratát. V.2. Performatívhatás elmélet A performatív megközelítés szerint a média befolyásolási hatékonyságát az határozza meg, hogy a befogadó közönségnek, illetve egyéneknek milyen az attitűdje, a hozzáállása az adott tartalommal kapcsolatban. Egyfajta fogékonyságról beszélünk tehát, válaszokat a miért, mit, kivel kérdésekre, melyek meghatározzák a fogyasztó kapcsolatát a médiával, illetve az adott tartalommal. Ennek az elméletnek a veleje tehát az, hogy performatív médiahatások nem alakulhatnak ki a közönség hajlandósága, fogékonysága nélkül. Véleményem szerint a XXI. században a fogyasztásról kialakult passzív kép egyre inkább felbomlani látszik és előtérbe kerül egy olyan felfogás, melyben az egyén, mint gondolkodni és választani képes jelenlévő áll a média és a tömeg közötti kapcsolatban, aki az újfajta technikai megoldások révén egyfajta tartalomformáló, -teremtő is egyben. Korunkban egyre jellemzőbb, hogy a különböző médiumok igyekeznek bevonni, interaktivizálni nézőiket, hallgatóikat, látogatóikat. Ennek a korszaknak az alapköve a web 2.0, amely megteremtette a technológiai hátteret mindahhoz az aktivizálódási lehetőséghez, amelyet ma szinte természetesnek tekintünk Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom, Antenna, Budapest, Manipulál-e a média? ( ) oldal 18

19 VI. Az internet története 21 Az internet története és kifejlesztése, mint oly sok technikai újításnak a kifejlesztése, a hadtörténettel fonódik össze az 1960-as években. Az Amerikai Egyesült Államok Hadügyminisztériuma 1969-ben kísérleti szándékkal létrehozott egy telefonos, csomagkapcsolt hálózatot az ARPAnet-et - Advanced Research Projects Agency Network -, amely egy atomcsapást követően is működőképes maradt volna. Az idő teltével más jellegű szervezetek és intézmények is csatlakoztak (oktatási, kutatási stb.) a hálózathoz ban az USA-ban az ARPAnet-et leválasztották Military Network (MILnet) elnevezésű, hasonló működésű hálózatról, amely az ARPAnet katonai alkalmazásának a végét jelentette. Ezután egy összekapcsolódási dominólánc hatására létrejött a hálózatok hálózata, az, amelyet ma Internetként ismerünk. 22 Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy az internet 1995 után bekövetkezett privatizálása után egyetlen hatóság sem gyakorolt ellenőrzést, bár létrejöttek koordináló testületek, szervezetek (pl.: Internet Society, IANA/ICANN), de ezek egyike sem volt egységesen annyira elismert, hogy valós hatalommal bírt volna az Internet fölött. Így elmondhatjuk azt, hogy ez az új médium képes volt mind technológiai, mind kulturális szempontból megőrizni önállóságát és szabadságát re fejlesztették ki az úgy nevezett Világhálót, azaz a World Wide Web-et, amely grafikus felületet biztosít az internet felhasználók számára. Maga az internet több szolgáltatást is nyújt, amelyek három fő témakör köré csoportosulnak úgy, mint a kommunikáció, az információk továbbítása és más, távoli rendszerek elérése. 21 Jason Powers: Az internet története: ( ) 22 Az internet története: ( ) 23 Manuel Castells: A hálózati társadalom kialakulása, Az információ kora I. kötet, Gondolat-Infonia, 2005 oldal 19

20 VI.1. WWW (World Wide Web) Sokak számára maga a kifejezés, hogy World Wide Web, magyarul világháló, egybeolvadt az Internet fogalmával, de valójában ez egy interneten működő, egymással hiperlinkekkel összekapcsolt dokumentumok rendszere. A World Wide Web 1990-ben, Genfben a világ egyik legnívósabb kutatóközpontjában, a CERN-ben (Centre Européen pour Recherche Nucléáire) született meg. A rendszerhez webböngésző program révén lehet kapcsolódni. Ez a program képes megjeleníteni a dokumentumokat, weblapokat. A felhasználó a weboldalakon található hiperlinkek segítségével más lapokat érhet el, amelyeken újabb hiperlinkeket találhat. Ez adja a rendszer háló -jellegét. Szemléletesebbé téve a leírtakat, képzeljünk el egy pókhálót, melynek csomópontjai az egyes dokumentumok és az ezekből ágazó szálak a hiperlinkek, amelyeknek köszönhetően más csomópontokhoz eljuthatunk Napjainkban az öregkontinenst, Európát és az újvilágot, Amerikát az óceánon keresztül üvegkábelek kapcsolják össze, de lehetséges továbbítani adatokat a levegőn keresztül is, azaz műholdak révén. Nem is olyan távoli jövő perspektíva az Internet egységes kommunikációs közegként való konvertálása az informatikai, hírközlő, telekommunikációs és szórakoztató iparágak összekapcsolódása által. Ezt szokták ICE age-nek is nevezni, azaz Information - Communication - Entertainment. VII. Web 2.0 A Web 2.0 egy gyűjtőnév, amely olyan internetes szolgáltatásokat rejt magában, amelyek a közösségen alapulnak, vagyis a felhasználók saját maguk készítik a tartalmat, illetve osztják meg információjukat egymással. Az ilyen típusú szolgáltatások éltető ereje az internetezők közötti kapcsolatok, kommunikáció és az egyének interaktivitása. A szerverek gazdái, azaz az 24 Világháló: ( ) 25 Az internet története: ( ) oldal 20

21 oldalak üzemeltetői csupán a keretet nyújtják, amelyet a felhasználók töltenek meg információkkal és tartalommal. Tim O Reillynek tulajdonítják a web 2.0 kifejezés kitalálását a 2004-es évben, de már korábban Dale Dougherty és Craig Line is használta egy közös előadásuk során. Eredetileg, mint az internetes gazdagság újraéledését kifejező szót alkotta meg, amely később már a generációváltás értelmezést is magában hordozta. 26 VII.1. A Web 2.0-ás tartalmak jellemzői O Reilly szerint a Web 2.0. nem rendelkezik jól érzékelhető határokkal, hanem, mint egy igazi naprendszerben, a középpontban helyezkedik el és rendelkezik egy vonzáskörrel, melyben a különböző weboldalak helyezkednek el a szerint, hogy hány web 2.0-ás jellemzővel rendelkeznek. Az az oldal, amelyik több ilyen vonással rendelkezik, az a középponthoz közelebb áll, míg azok, amelyek csak 1-2 ilyen típusú alkalmazást kínálnak, a vonzáskörzet perifériájára szorulnak. o A web, mint platform: olyan alkalmazásokat fejlesztettek ki, melyek lehetővé teszik, hogy a webes felületen használjunk hagyományos asztali alkalmazásokat, például a Google Docs. Emellett pedig igazolja ezt az is, hogy ha az ember rendelkezik egy számítógéppel, de nincsen hozzá internet elérése, szinte haszontalan az egész. Az igazi történések az információs szupersztrádán mennek végbe. o Az adat, mint hajtóerő: az adat, információ válik a legfőbb értékké, amellyel a felhasználó rendelkezik és kedvére alakíthatja és oszthatja meg különböző közösségekkel. A Web 2.0.-ás szolgáltatások úgy épülnek fel, hogy minél többen használják, annál érdekesebbek és okosabbak lesznek. Az egyes oldalak intelligenciájának a kulcsa a minél több adat, amely minél több felhasználót is jelent egyben. o Részvételen alapuló tervezés: az interaktivitás válik mindennek az alapjává, hiszen az egyén birtokolja az információt, amely által irányítani képes az eseményeket és fejlesztheti a tartalmakat. Itt fontos megemlíteni, hogy napjainkban már nem csak 26 Web ( ) oldal 21

22 számítógépeken és laptokon keresztül csatlakozhatnak a felhasználók az internethez, hanem más technikai eszközök révén is, mint például az iphone, mobiltelefon, PDA. Elmondható tehát, hogy az internetezés már nem helyhez kötött, hanem bárhol és bármikor felléphetünk a világhálóra. o Komponensalapú fejlesztés: az egyes alkalmazások úgy állnak össze, hogy akár több fejlesztő is készíthette őket. o Laza szervezeti struktúra: a web 2.0. típusú szolgáltatások állandóan fejleszthetőek, és a javításokról azonnali visszajelzést kaphatnak a készítők a felhasználóktól. Így egyfajta soha véget nem érő fejlesztési stádium alatt állnak, amelyet állandó béta perpetual beta - verziónak is szoktak nevezni VII.1.a Tipikus Web 2.0.-ás weboldalak o Közösségi oldalak: Facebook, iwiw, Twitter, LinkedIn, MySpace, MyVIP o Képmegosztó oldalak: Flickr, Picasa, Indafotó o Wikipédia és wikik o Fórumok o Hírforrások/ feedek: RSS o Blogok: blogspot.com, blog.hu, blogter.hu, Plurk o Aukciós oldalak: TeszVesz, Vaters, ebay.hu, ebay.de o Online kiskereskedelemmel foglalkozó oldalak: PayPal o Videómegosztó oldalak: YouTube, Google Videos, IndaVideó o Online irodai alkalmazások: Google Calendar, Google Docs, Zoho 8. ábra 27 Web ( ) 28 Mi a Web 2.0.? ( ) oldal 22

23 VII.2. Blog A szó eredete 1997-ig nyúlik vissza, amikor is Jon Bargernek köszönhetően megjelent az a kifejezés, hogy weblog, azaz webes napló. Ezt a szókapcsolatot használta azokra az újonnan feltűnt, személyes hangvételű weboldalakra, amelynek szerzői belső késztetés hatására vagy közvetlen környezetük szórakoztatására kezdték el interneten közzétenni életük történéseit, eseményeit. A blog egy olyan periodikusan újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal, amely ezek sorozatából áll, függetlenül attól, hogy mi az oldal témája, formája és hogy nyilvánosan elérhető-e. 29 Két évvel később, 1999-ben Peter Merholz az idáig használatos weblog szóújdonságnak teljesen új értelmet adva megalkotta a we-blog kifejezést, magyarul mi blogolunk. Az új név elterjedését nem csak megjegyezhetősége és más nyelvekre való könnyen adoptálhatósága segítette elő, hanem az is, hogy magában rejtette azt a változást, amelyet a blogok idéztek elő a fogyasztók életében. Ettől kezdve már nem őróluk volt szó, hanem rólunk, hétköznapi emberekről, a nyilvánosságról, akik idáig hallgatásra voltak kárhoztatva. Természetesen, mint minden technológiai újdonság esetében, a blogolás is csak kiváltságosoknak volt elérhető, aminek az oka az volt, hogy szerkesztőinek értenie kellett a webes oldalakat leíró kódoláshoz, amely tudás leginkább az informatikusok kiváltsága ben jelent meg az első blogszoftver, a Movable Type, mely működtetéséhez még saját szerverre vagy tárhelyre volt szükség. Ez az előrelépés elindított egy gyors fejlesztési láncot, melynek eredményeképpen megszülettek az internetes blogszolgáltatások, melyek esetében már tárhelyre sincsen szükség és a szolgáltatást is ingyenessé tették. A bloghullám, melyet a Blogger, Blogspot, TypePad és társai elindítottak, a mai napig nem ért véget. 30 A blogok jellemzői: periodikusan, újabb bejegyzésekkel bővülnek, leggyakrabban fordított időrendi sorrendben helyezkednek el az oldalon, gyakorlatilag semmilyen formai vagy tartalmi megkötéssel, előírással nem rendelkeznek, témájuk sokrétű lehet (személyes, tematikus, elmélkedő, blogregény, hírblog, politikai stb.). Emellett általában bárki által elérhetőek az interneten és lehetőséget biztosítanak az azonnal feedback-re, tehát a látogatók 29 Blog: ( ) 30 Gerényi Gábor: Internetes tartalomszolgáltatás, Elektromédia Kft., 2009 oldal 23

24 megjegyzéseket írhatnak és véleményt nyilváníthatnak, amelynek révén virtuális közösségek alakulhatnak ki. A blogolás kialakulásának egyik előnye és pozitívumaként szokták említeni a hálózatosodás lehetőségét, vagyis azt, hogy az egyes blogírók felkereshetik egymás oldalait és segíthetik egymás munkáját további hasonló tartalmú cikkek, írások ajánlásával. A linkek elhelyezése révén a látogatók pedig egy kattintással eljuthatnak a felajánlott tartalomra. Ennek köszönhetően született meg a médiafilozófusok által blogoszférának nevezett, világ blogjainak hálózata. 31 VII.2.a A blogolás pszichológiája Miért osztják meg a bloggerek a személyes információikat, a magánéletüket a nagyvilággal? Miért igyekeznek minél több posztban leírni érzéseiket, vágyaikat és minden mást? Ezeket a kérdéseket rengeteg kutató is feltette napjainkig és a pszichológusok úgy vélik, hogy a társas kontroll, a kötődés, az önbecsülés, és az identitás tartoznak a háttérben meghúzódó motivációk közé. Társas kontroll: a kifejezés azt rejti magában, hogy az emberek lelki harmóniájának, egészségének szemszögéből rendkívül fontos, hogy az az érzésük legyen, hogy uraik sorsuknak és képesek irányítani az életüket. Ezt az érzetet képes a blogolás nyújtani, amellett, hogy a bloggerek által képviselt és leírt nézetek és filozófiák képesek elterjedni és megértésre találni az interneten keresztül. Társas kötődés: A szeretet és a valahová tartozás érzése olyan mozgatóerővel bírnak, melyek már régóta ismertek a kutatók előtt. A kommunikációhoz, illetve a társas interakcióhoz az internet szinte kimeríthetetlen eszköztárat biztosít. A Pew egyik kutatása kimutatta, hogy a bloggerek elsődleges indítéka a nyilvánossághozatalra a kapcsolatok fenntartása a családdal és a barátokkal (37%), 16% vélte elsődlegesnek az új kapcsolatokra való kilátást, illetve kapcsolati háló kiépítését. Önbecsülés: Az emberek okvetlenül is összehasonlítják magukat másokkal, amelyek esetében az egyénnek szüksége van arra, hogy számára pozitív kimenetelű eredményt kapjon, azaz ő 31 Bőgel György: Blogvilág, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2009 oldal 24

25 legyen a jobb, szebb, okosabb emelve ezzel önbecsülését. A blogokon keresztül, íróik elismerést, pozitív visszajelzést szeretnének kapni függetlenül attól, hogy az oldal látogatói idegenek vagy ismerősök. Társas identitás: Az egyének nem csak saját identitással rendelkeznek, hanem társaik révén is képeznek egy azonosságtudatot, tehát a szuverén önértékelést befolyásolja az a csoport, amelyhez tartozik, amelynek tagjának vallja magát. A bloggerek a saját világukban, a blogoszférában is igyekeznek pozícionálni önmagukat, illetve azonosulni és elhatárolódni a többi blogtól, bloggertől. 32 VII.2.b Magyarországi blogvilág Az előző részben leírtakat támasztja alá az a kutatás is, amit az NRC Piackutató Intézet ben végzett a magyarországi blogolók körében. A felmérés kimutatta, hogy a legfontosabb motivátorok között szerepel a személyes élmények megosztása és az önkifejezés, amelyek mellett megjelent a kapcsolattartás, illetve az új emberek megismerése is. Az eredményeket foglalja össze az alábbi grafikon. 9. ábra Forrás: 32 A blogolás pszichológiája: ( ) oldal 25

26 Egy másik az egész világot átkaroló kutatás, melyet az Universal McCann végzett 2008 márciusában, a web 2.0-ás alkalmazások használatával kapcsolatban kérdezett meg 29 országban felhasználót. Hazánkkal kapcsolatban a legérdekesebb eredmények egyike az lett, hogy a magyarországi internetezők a második legaktívabbak a felmérésben résztvevő országok közül a közösségi oldalakon való aktivitás mértékében, azaz az emberek 79,9%-a töltötte már fel a személyes adatlapját, profilját. Ehhez képest a feltérképezett országok összesített átlaga csupán 58,8%. A világátlagot hazánk az online videók megtekintésében is felülmúlta. A magyar megkérdezettek 86,5%-a tekintett már meg valamilyen videót az interneten, míg a nemzetközi átlag 82%. A blogolás és blogolvasás tekintetében azonban Magyarország már nem múlja felül a közös átlagot. A hazai megkérdezettek mindösszesen 7,8% ír blogot, amely jóval a 35,2%-os világszint alatt marad. A blogolvasás adatait összehasonlítva az 50,5%-kal országunk alul maradt az összesített 70,2%-hoz képest. Ezen a területen a közeljövőben fejlődést ígérnek a kutatók, vagyis azt, hogy itthon is terjedni és hódítani fog a blogolás. 33 VII.3. Virtuális közösségek ismertségi hálózatok Az ismertségi hálózatok social network olyan közösségi struktúrák, amelyek az egyének, illetve szervezetek viszonyaiból, kapcsolataiból épülnek fel. Az egyes felhasználók közötti kapcsolatok milyensége széles skálán mozoghat, a felületes ismertségtől egészen a vér szerinti viszonyokig. A social network kifejezés 1954-ben született meg J. A. Barnes-nek köszönhetően. Az internet és a közösségi hálózatok közös történelme 1995-ig nyúlik vissza, amikor is az első amerikai oldal, a Classmates.com, elérhetővé vált a nagyközönség számára is. A 90-es évek végéig újabb és újabb hasonló profilú szolgáltatások jelentek meg a kontinensen, - mint a SixDegrees.com, Epinions - majd Európában is (Cao.com, Dooyoo, To Luna). Ezeknek a típusú ismertségi hálóknak a kapacitása az ismerősök, barátok és rokonok tárolására volt elegendő csupán. 33 Világ átlag alatt a magyar bloggerek száma: ( ) oldal 26

27 A 2001-et követő években az ismertségi hálózatoknak egy új generációja jelent meg, amely már azokat a XXI. századi virtuális közösségeket jelenti, amelyeket mi magunk is használunk nap, mint nap. Új szolgáltatások jelentek meg, mint a fórumozás, chatelés, üzenetküldés, blogolás, képmegosztás, amelynek köszönhetően az ilyen típusú oldalak éltető eleme a felhasználók interaktivitása lett re az ismertségi hálózatok száma elérte a 200-at és a legkedveltebb oldal, a MySpace legyőzte a Googlet a világ első számú keresője a nézettségszámok tekintetében. Ezeknek a hálózatoknak a keretét és alapját a regisztrált felhasználók adják. Léteznek olyan oldalak, ahová regisztrálni csak meghívó birtoklása révén lehet (pl.: iwiw), illetve vannak olyanok, amelyeken bárki elkészítheti egyéni profilját (Facebook). Csatlakozás után a lehetőségek széles kínálatával találja magát szemben a felhasználó. Kialakíthatja saját oldalát, profilját, ahová személyes információkat tölthet fel magáról (iskolai végzettség, nyelvtudás, rokoni kapcsolatok, elérhetőségek, hobbi ). Klubok, közösségek tagjaivá válhat, képalbumokat tölthet fel és megjelölheti a rajta szereplő embereket, üzeneteket küldhet ismerőseinek, blogolhat és akár hirdetéseket is készíthet. Az egyes közösségi oldalak, mindmind más profillal és szolgáltatásokkal várják a felhasználókat. 34 VII.3.a Magyarország és az ismertségi hálózatok Az ismeretségi hálózatok térhódítása alól hazánk sem volt kivétel. Az első magyarországi hálózatot egy baráti társaság hozta létre 2002-ben, eredetileg wiw (who-is-who) néven, amelyet később, 2005-ben iwiw-re változtattak. Az új piaci lehetőség hazai és külföldi sikerein felbuzdulva rengeteg oldal született itthon is, ilyen például a 2006-ban megalapított MyVIP, majd a Barátikör.hu, Milgram.hu. Végül pedig 2009-ben keltették életre a MyBarátot, amely az addig ismert közösségi oldalak összemosása, és szolgáltatásaik egyvelegét kínálja. Ma Magyarországon a legkedveltebb és leginkább használt internetes közösségi oldalak a Facebook, Twitter, iwiw. A hazai netezők 84 százaléka látogatja ezeket az oldalakat, a teljes 34 Ismertségi hálózat ( ) oldal 27

28 lakosságnak a 40 százaléka. Az idő tekintetében pedig a szörföléssel eltöltött időnek a 15 százalékát használjuk fel arra, hogy ezeket a lapokat kövessük figyelemmel, ami havi megközelítésben annyit tesz, hogy 10 és negyed órát. Az alábbi ábra szemlélteti számunkra azt, hogy mennyire felgyorsult a változás mértéke napjainkra, hiszen amíg a telefon 89 év alatt érte el a 150 millió termék eladását, addig a Facebook felhasználók száma 5 év alatt lett ugyanennyi. Mára már ez a tábor 600 millióra bővült. 35 A változás sebessége 10. ábra (Forrás: Portio Research) Itt fontosnak tartom megemlíteni a magyar iwiw-et, mely a Facebook-kal szemben haldoklik, amiről az év elején olvashattunk a hírekben. 36 Ezt az állítást támasztja alá az alábbi grafikon, melyek az iwiw helyzetét mutatják be a többi hasonló oldallal együtt. A Magyarországi Top7 social media oldal látogatottsága hete és hete között 11. ábra 35 Elérte a 600 milliót a Facebook ( ) 36 Haldoklik az iwiw ( ) oldal 28

29 Ezt a kimutatást a Statcounter készítette, amely megbízható forrásként ismert a webes forgalommérésben, de ebben az esetben semelyik másik (Webaudit, Alex, Trends) nem hívta fel hasonló drasztikus csökkenésre a figyelmet. Valójában a Statcounter a közösségi oldalak látogatottságát annak alapján méri, hogy azokra az oldalakra, ahol van Statcounter-mérőkód (ez nagyjából hárommillió weboldal a világ minden táján), mennyien érkeznek az adott közösségi oldalakról. Magyarul nem látogatottságot mér, hanem az iwiwes, facebookos hírfolyamokban előforduló linkekre való kattintásokat. 37 VII.2.b Aki nincs a Facebook-on az nem is él? A Facebook-ot, eredeti néven a Thefacebook, február 4-én kezdte meg a működését Amerikában, mely közösségi hálózatnak napjainkra több mint 637 millió felhasználója van. Az oldal létrehozásának története egy tipikus garázstörténet. Az eredeti ötlet a Philips Exter Academy egyetemi előkészítői iskola egy fényképes, könyvszerű kiadványából ered. Ezek a könyvek már évek óta használtak és kedveltek voltak a diákok és oktatók körében egyaránt. A Facebook története igazából 2003-ban kezdődött, amikor is Adam D Angelo elkészítette a Facemash nevű közösségi oldalt. Ez az alkalmazás olyan sikert aratott az egyetemisták körében, hogy a felhasználók száma a et is meghaladta hamarosan. Ennek a gyümölcsöző eredményeket produkáló fejlesztésnek a hatására alkotta meg Mark Zuckerberg a CourseMatch nevű programot, amely végül elvezettet a Facebook alapjait lefektetéséhez. Zucherberg a Harvard Egyetemen eltöltött évei alatt fejlesztette ki a Facebook-ot Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz és Chris Hughes közreműködésével. Az oldal a kezdetek kezdetén csak a Harvard hallgatói számára volt nyilvános, majd az idő teltével más felsőoktatási intézményeknek is elérhetőséget adtak, ilyen volt például az Ivy League és a Stanford Egyetem. Később a hihetetlen siker hatására már minden egyetemista, majd pedig a 13 évnél idősebbek is elkészíthették saját profiljukat. A Facebook anyagi támogatóinak tábora mára 37 Haldoklik az iwiw ( ) oldal 29

30 már számos, de az első ember Peter Thiel volt, aki félmillió dollárral finanszírozta meg az oldal működését. 38 Napjainkban a Facebook 637 millió ember mindennapi életének része, és amely az online kommunikációnak új távlatait mutatta meg és tette elérhetővé a nyilvánosság számára. Az emberek és a világra tett hatása pedig szinte felmérhetetlen még napjainkban, de példákkal igazolni lehet, hogy a kultúrára, politikára, mind pedig a társadalomra is hatást gyakorol. Ha a Facebook ország lenne, a harmadik 12. ábra legnépesebb ország lenne a mai 637 milliós felhasználó számmal is Indiát és Kínát követve. A multinacionalitásnak pedig az egyik nagykövete lehetne több mint 60 hivatalos nyelvével. 39 A Facebook egy sajátos nyelvvel is rendelkezik, melynek szavait magyarosítva mára már bármilyen kontextusban megtalálhatjuk. Az egyik ilyen szó és annak származékai a like, magyarosan lájk gomb fejlesztéséből születtek meg. A szó eredetei jelentése az, hogy tetszik. A Like gomb révén az emberek tetszésüket fejezhetik ki egy bizonyos bejegyzés, dolog vagy termék kapcsán. A gombnak köszönhetően egyetlen kattintással képesek a felhasználók kifejezni a véleményüket anélkül, hogy bármit is írnának. A kattintás révén a felhasználó üzenőfalán megjelenik, hogy kedveli az adott oldalt, aminek köszönhetően terjedni kezd az oldal linkje. Így tehát a Like gomb ki tudja váltani a megosztás gombot, hiszen minden átkerül a saját oldalunkra is. A lájkolás annyira elterjedt, hogy rengetegszer más célokra is használják (például adománygyűjtő honlapok). A fejlesztés hazai népszerűségét példázza, hogy már zenei szám is készült ezzel a címmel: Fluor Lájk dala. 40 Tehát az, hogy a Facebook alakítja a kultúrát és társadalmat, főleg a fiatal generáció világát és mindennapjait, tagadhatatlan. Az pedig, hogy életünket végig kíséri, sőt éljük is azt magán a közösségi hálózaton Maxime Luére A Life on Facebook című YouTube-on elterjedt kisfilmje mutatja be Facebook ( ) 39 A Facebook sztori ( ) 40 Fluor Lájk ( ) 41 ( ) oldal 30

31 VII.2.c Facebook-függőség A strukturált interjúk készítése során minden résztvevő megemlítette a facebook-függőséget, mely hatására úgy gondoltam, hogy ezt a témát is belefűzöm dolgozatom gondolatmenetébe, hisz ez az egyén értékeinek egyfajta torzulását okozza. A függőséget másképpen szenvedélybetegségnek is nevezhetjük, amely egy kóros szenvedély, addikció, mely hátrányos szituációba sodorhatja az egyént, illetve környezetét is egyaránt, mivel kényszeres viselkedési mintákból épül fel, mely során a viselkedés tudatos befolyásolása, megváltoztatása vagy abbahagyása sikertelen. Pszichológiai értelemben véve a kóros szenvedély azt jelenti, hogy egy a hétköznapokban elterjedt és normálisnak vagy csak enyhén deviánsnak látszó viselkedésmód mintegy elszabadul, dominánssá válik. 42 Napjainkra már számos kutatást végeztek arról, hogy létezik-e facebook függőség, amelyre a kapott válasz a legtöbb esetben igen volt. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy az Amerikai Pszichiátriai Egyesület hivatalosan is pszichológiai zavarrá nyilvánította az internetfüggőségen belül a közösségi oldalaktól való dependenciát. 43 A döntést megalapozó vizsgálatokból igyekeztem a legérdekesebbeket összefoglalni. Az egyik ilyen nemzetközi kutatás az Unplugged elnevezést kapta, amely magyarul annyit tesz, hogy kihúzva. 12 egyetem hallgatói vettek részt önkéntes alapon a programban, mely azt jelentette, hogy egy napon keresztül nem használhattak internetet, mobiltelefont, ipodot, televíziót, rádiót és nem olvashattak újságot. Mindösszesen a vonalas telefonálás és a könyvolvasás volt engedélyezett. A fiatalok közül néhányan a dohányzásról való leszokáshoz hasonlatos tüneteket produkáltak, míg a résztvevők egy része úgy érezte, mintha kemény drogokról szokott volna le, illetve mintha szigorú diétába kezdett volna. "Nem csupán mentális, hanem testi tüneteket is tapasztaltunk. A résztvevők nyugtalanságról számoltak be, és gyakran önkéntelenül is nem létező mobiltelefonjaik után nyúltak" - mondta Roman Gerodimos, a kutatás lebonyolításában szerepet játszó, Bournemouthi Egyetem munkatársa, 42 Függőség ( ) 43 Hivatalos pszichológiai betegség lett a Facebook-függőség ( ) oldal 31

32 illetve a Marylandi Egyetem média és köztémák nemzetközi központja által vezetett kutatás brit részlegének vezetője. 44 Egy amerikai egyetemen (Harrisburgi Természettudományi és Műszaki Egyetem) egy hétig blokkolták a diákok Facebook hozzáférését, amely időszak alatt a hallgatók a dohányzókhoz hasonlatosan osontak ki az órák után, hogy telefonjaikkal megnézzék adatlapjaikat és a virtuális történéseket. Az egyetem igazgatója, Eric Darr, a következőket mondta: a hallgatók ráébredtek, hogy a közösségi média, különös tekintettel a folyamatos Facebook-kapcsolatra, átveheti életük irányítását, ha nem tartják kordában. 45 Az eredmények alapján kimutatták azt is, hogy a közösségi hálózatok állandó használata emelheti a stressz mértékét, mérsékeli a személyes interakciókat, illetve kóros esetekben alváshiányt is okozhat. VII.2.d Magyarország és a Facebook Hazánkba november 26-án robbant be a Facebook, mely Magyarországon is szárnyalni kezdett, mint mindenhol a világon. Az oldal magyar nyelvre való fordítását a felhasználók végezték és végzik is a mai napig. Idén márciusban a Socialbakers felmérései alapján az aktív magyar felhasználók száma A Facebook év eleji statisztikája kimutatta, hogy az akkor regisztráltnak a 35%-a a év közötti korosztály tagja, 30%-ot tesznek ki a év közöttiek, 12%-ban képviseltetik magukat a évesek és a 45 év felettiek töltik ki a maradék 24%-ot. Nem szerint a felhasználók megoszlása: 52% nő, 48% férfi. 13. ábra Forrás: Google Double Click AdPlanner 44 Új kábítószer: megjelent a Facebook-függőség ( ) 45 Elfajulhat a Facebook-függőség ( ) 46 Facebook ( ) oldal 32

33 A fenti táblázat számokban mutatja be számunkra, hogy milyen kedvelt és használt is volt 2010 februárjában a Facebook. Hazánk tekintetében 1,5 millió ember, egyedi látogató nézte meg a Facebook-ot, akik 28 millió alkalommal látogattak el az oldalra, vagyis fejenként 18 oldalt tekintettek meg. A nemzetközi adatokat szerint 490 millió egyedi látogatója volt a közösségi hálózatnak, akik 17 milliárdszor keresték fel a Facebook-ot, azaz minden egyes felhasználó 34 oldalt tekintett meg. A magyar internetezők 26,5%-ával lehet kapcsolatot teremteni a Facebook-on, ami a nemzetközi átlagtól 31,1% - nem sokkal tér el. Az hálózaton eltöltött átlagos idő tekintetében sincs nagy eltérés a hazai, illetve a nemzetközi átlagot vizsgálva: Magyarország: 20perc; Világszerte: 23 perc 20 másodperc. A következő grafikon a magyarországi egyedi látogatók számának alakulását mutatja be 2009 január és 2010 január között. Jól látható az a hihetetlennek tűnő fejlődés, hogy a magyar napi látogatók száma közel megötszöröződött egy év alatt ábra Forrás: Google Double Click AdPlanner A felhasználói adatokat tekintve Magyarország is a leggyorsabban növekvő országok közé tartozik, hiszen Európában a harmadik leggyorsabban itt nő a felhasználók száma, a növekedés 2010-ben a júliust megelőző három hónapban 27 százalékos volt. Minket csak Románia előz meg 34 százalékkal, illetve Fehéroroszország 33 százalékkal A Facebook számokban ( ) 48 A Facebook sztori ( ) oldal 33

34 15. ábra Forrás: VIII. Internethasználat Magyarországon A éves népesség egyharmadának van valahol internet-hozzáférése: 62 százalékuknak egy,35 százalékuknak kettő, 3 százalékuknak három helyen. A legtöbb internet-hozzáférés a válaszadók lakásában van. 49 A Medián a Mobil Innovációs Központ megbízásából készített 2006 júniusában egy felmérést az internethasználatról, melyben 1500 fő vett közvetlenül részt. A készített minta a év közötti magyar népességet reprezentálja nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint. Az első ábrán az internet-hozzáférés lakhely szerinti megoszlását láthatjuk, ami szemlélteti az elérési helyek közötti rangsort. Az első helyen az otthon áll 19 százalékkal, melyet a munkahely követ 12 százalékkal, majd az iskola 7 százalékkal és 5 százalék a máshol. A grafikonról tehát leolvasható, hogy Magyarországon az emberek legnagyobb része a lakásában tud hozzáférni az internethez. 16. ábra (Forrás: ábra (Forrás: oldal 34

35 A második ábra az internet-hozzáférést teszi láthatóvá néhány társadalmi-demográfiai csoportban. A nők és férfiak tekintetében ez a százalék megegyezik, A korcsoportok szerinti megoszlás esetében a éves korosztály 75 százalék, amely a legmagasabb. A második helyen a évesek állnak, de már 30 százalékos lemaradással, amely igazán meglepő. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a legnagyobb hozzáféréssel rendelkező korcsoport, a évesek, és a legkevesebb hozzáféréssel rendelkező korosztály, a évesek között 71 százalékos eltérés van! 18. ábra (Forrás: ábra (Forrás: A harmadik grafikon az iskolai végzettség, illetve a keresői státusz szempontjából mutatja be az internet-hozzáférés megoszlását a társadalomban. A főiskolát, egyetemet végzettek 64 százaléka, a középiskolai végzettségűek 41 százaléka, a szakmunkások 18 százaléka és a legfeljebb 8 általánost befejezett csoport 6 százaléka rendelkezik hozzáféréssel. A keresés szempontjából a tanulók állnak az első helyen 79 százalékkal. 50 VIII.1. Magyarországi internet penetráció Az NRC által 2009 második félévében készített gyorsjelentés szerint 3 százalékponttal 55 százalékra nőtt az internet penetráció, azaz a rendszeresen - legalább havonta - internetezőknek a éves lakosságon belüli aránya. A gyakori - legalább hetente - internetezők aránya 5 százalékponttal 52%-ra növekedett a korábbi félév 47%-ról. A kutatás szerint az internet penetrációs szintjénél valójában már többen próbálták ki az internetet, azaz a lakosság 63%-a, tehát már közel a kétharmada ( ) 51 Piackutatási hírek ( ) oldal 35

36 20. ábra Magyarország az internet tekintetében még fejlődő korszakban van, hiszen, mint azt az alábbi grafikon is mutatja 2000 és 2009 között minden korosztály esetében nőtt a rendszeresen internetezők száma. A legdinamikusabban a 15-24, illetve a korcsoportok aránya nőtt, 55-55%-kal, aminek hatására ma már a évesek 84%-a, a évesek 67%-a rendszeres felhasználója a világhálónak. A legkevésbé az évesek körében terjedt az információs szupersztráda kedveltsége, de még így is 2%-ról 25%-ra emelkedett a jelenlétük a weben. 21. ábra oldal 36

37 Hazánk területén nagy eltérés figyelhető meg a különböző településtípusokon internetezők arányát tekintve ban a főváros területén, Budapesten a éves népesség 79%-a számított rendszeres internetezőnek, míg a 22. ábra faluk és községek lakosságának csupán 40%-a. VIII.2. Technofóbia vs. bizalmatlanság A GfK Hungária által készített felmérés rávilágított, hogy a legaktívabb felhasználók számára is az életvitelhez és annak menedzseléséhez szükséges és elengedhetetlen a világháló, nem pedig holmi játékszer vagy élményforrás. Létezik egy úgy nevezett megszállottak csoportja, akik több mint 4-4,5 órát töltenek el nap, mint nap az információs szupersztrádán, és akiknek a száma 550 ezer főre tehető a kutatás szerint. Fény derült egy generációs különbségre az internet világának tekintetében: a magyarországi internetezők egyharmadára jellemző attitűd a magas érdeklődés, de többnyire a fiatalok tartoznak ebbe a kategóriába, hiszen ők azok, akiknek körében markánsabb a kötődés a digitális technológiákhoz, eszközökhöz, illetve magához a világhálóhoz. A felmérés arról is tájékoztatást ad, hogy létezik a fiatalok, általában még iskolás státusúak körében egy csoport, akik érzelmileg is kötődnek az e-világhoz, és akik megközelítőleg 230 ezren lehetnek. Jellemzi ezeket a felhasználókat a különböző digitális tárgyak, eszközök gyűjtése és saját felhasználói profiljaiknak a személyessé, egyedivé tétele. Szabadidejükben ezekkel foglalkoznak és szociális életüket is jellemzően ezen élik, amelynek fontos tényezője a már sokat emlegetett social media. Számukra elfogadhatatlan az ilyen típusú oldalaktól való hosszabb távollét. Innovátorok, korai adoptálók, akik elsőként szeretik kipróbálni a legkorszerűbb technológiákat és eszközöket, illetve azok különböző újításait, funkcióit. Másik csoport a GfK Hungária szerint az interneten lógók -é, akik kevésbé kötődnek az eszközökhöz, számukra sokkal fontosabb, hogy véleményt nyilváníthassanak, és maguk alakíthassák a tartalmat. Az ide tartozó 320 ezer internetező jellemzően interaktív és körükben elterjedt az online ügyintézés, tehát életüket megkönnyíteni igyekszenek az online világgal. oldal 37

38 A magyarországi webezők közül körülbelül 750 ezren a célzott tájékozódók közé tartoznak, akik racionálisan vannak jelen a hálózaton. Rendkívül gyenge kapcsolatban állnak a különböző közösségi hálózatokkal és web 2.0-ás felületekkel, számukra sokkal inkább a mindennapi ügymenet online elősegítése és lebonyolítása a cél. A negyedik csoportot a bizalmatlanok képezik, akik szigorúbb szabályozást sürgetnének. A kutatás egyik legérdekesebb adata az, hogy ez a szegmens a legnépesebb, 1,1 millió tagot számlál. Ezek a felhasználók a legkevésbé innovatívak és igyekeznek védetten használni az internetet. A korszerű technikák hátulütőjétől való félelem leginkább a középkorúaknál, a éveseknél volt mérhető, de mellettük sok fiatal is a bizalmatlanok táborához tartozik. 52 IX. Kockázatok és mellékhatások tekintetében Napjainkat az információs társadalom korában éljük, melyet nem mi választunk, hanem szerves részét képezi az életünknek, így hát fel kell ismernünk a tényt, hogy nem lehet elfutni és megszökni a változás elől, hanem meg kell ismernünk és integrálnunk ahhoz, hogy megkönnyítse a mindennapjainkat és ne hátráltassa. Az információs társadalom azt jelenti, hogy világunk, mind a társdalom, mind pedig a gazdaság annyira felgyorsult és bonyolulttá vált, hogy irányítani és követni kell, amely abban az esetben valósulhat meg, ha a percenként az egyénre zúduló hatalmas információs halmaz feldolgozásra és közlésre kerül, amelyhez ma már rendelkezésre állnak a szükséges technológiák. Ezek a technológiák pedig folyamatosan integrálódnak a gazdasági világból az egyének privát életébe. 53 Az internet tekintetében a szabályozás kialakítása igen nehéz feladat volt, hiszen ez a médium magán viseli társai jellemzőt, tehát kicsit olyan, mint a televízió, mint a rádió, és mint a nyomtatott sajtó, de együttesen. Fontos különbség azonban, hogy az interneten való tartalomfogyasztás során az ember nem passzív, hanem aktív és saját maga döntheti el, hogy mikor és mit néz meg az interneten (pull media). Az előbb említett egyediségről és sajátosságról 1997-ben az Amerikai Egyesült Államokban egy per során döntött a legfelsőbb bíróság, amikor is a következő indoklás hangzott el: Az 52 Kaputa Júlia: Mennyit lógunk az interneten? ( ) 53 Sebestyén György: Légy az információs társadalom polgára!,elte Eötvös Kiadó, Budapest, 2002 oldal 38

39 interneten továbbított közlések nem törnek be senki otthonába, és nem jelennek meg hívatlanul senki számítógépes képernyőjén. A felhasználók nem ütköznek valamely tartalomba véletlenül. 54 Megállapították azt is, hogy az online tartalmak nem rendelkeznek olyan nagy befolyásoló képességgel, mint a televízió vagy a rádió, és egyidejű tömeghatásuk sem olyan releváns, így a kevésbé korlátozó szabályozás is elegendő. IX.1. Szabályozási formák Három különböző szabályozási típust különítünk el az internet tekintetében: az ön-, társ-, és jogi szabályozást. Az önszabályozás olyan saját elhatározáson alapuló felelősség vállalás, amely lehetőséget kínál az egyes cégeknek, szervezeteknek, hogy kialakítsanak önmaguk számára kötelezően betartandónak tekintett elveket, iránymutatásokat. Az önszabályozás hatóköre tehát csak azokra terjed ki, akik elfogadják és csatlakoznak az adott belső normarendszerhez. A társszabályozás átmenetet jelent az önszabályozás és a jogi szabályozás között, hiszen kapcsolatot épít ki a gazdasági szereplők és az állam között és feltételez egy bizonyos állami szerepvállalást. Az előbb említett két szabályozási típus pozitívuma és hatékonysága abban rejlik, hogy általában a résztvevők, illetve csatlakozottak aktív támogatásában részesülnek, amely növeli a betartásukra való hajlandóságot is. Magyarország tekintetében a társszabályozásra sajnos még nincsen példa, de az önszabályozást szemléltetik a reklámpiacon, illetve az újságírói társadalomban elfogadott etikai normák rendszere, kódexe. 55 Az önszabályozás egyik kiemelkedő példája ma hazánkban a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), amelyet 2001-ben olyan tartalomszolgáltatók hoztak létre, mint az Index vagy az Origo, hogy hozzájárulhassanak a magyar internetes piac fejlődéséhez. Az MTE célja, hogy az internet szabadságát fenntartva, annak szabályozása a lehető legkisebb állami beavatkozással történjen meg önszabályozás révén. Ez az elképzelés teremtette meg az alapjait az egyesület által létrehozott szakmai kódexnek, illetve etikai normákat is magába foglaló etikai kódexnek Gerényi Gábor: Internetes Tartalomszolgáltatás,Elektromédia Kft., Budapest, Gerényi Gábor: Internetes Tartalomszolgáltatás,Elektromédia Kft., Budapest, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete ( ) oldal 39

40 Az MTE célja, hogy: helyet teremtsen az internetes tartalomszolgáltatást érintő viták számára, önszabályozóként lépjen fel az internetet érintő kérdésekben, létrehozza és ismertesse a nyilvánossággal az internetes tartalomszolgáltatás szakmai és etikai kódexét, egy egységes normarendszer kialakítása az internetes tartalomszolgáltatás tekintetében, ezeknek a normáknak a fogyasztók körében való elterjesztése, a kódex érvényesülésének biztosítása, garantálása, az egyesület tagjainak képviselete az állammal szemben, az internetes kultúra fejlesztése és biztonságosabbá tétele. A harmadik típusa a szabályozási formáknak a jogi szabályozás, amely az internet esetében két részre bontható az internethez való hozzáférést, illetve interneten végzett tevékenységekre vonatkozó szabályzásokra. Az első csoportba a hírközlésre, a hozzáférés technikai kérdéseire kiterjedő törvények, jogi normák szerepelnek, míg a második csoportba a tartalomszabályozási-, internetes reklámozási, illetve webshop-okat szabályozó jogi normák tartoznak. A hazai jogrendszerben találhatunk néhány, specifikusan az internetet szabályozni hivatott jogszabályt, mint például az elektronikus kereskedelmi törvényt, az elektronikus hírközlési törvényt és az elektronikus információszabadságról szóló törvényt. IX.2. A személyes adatok védelme A személyes adtok védelméhez fűződő emberi jogot a legmagasabb szintű jogforrás, az Alkotmány rögzíti a Szabadság és felelősség VI. cikkelyében az alábbi módón: (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. oldal 40

41 (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. 57 Tehát az embernek jogában áll a saját személyes adataival rendelkezni és erre más nem jogosult helyette. A világháló révén a valós életet egy virtuális életté konvertálhatjuk, melyben bizonyos, a való világban is létező kapcsolataink is integrálódnak, melyeknek egy része a jog kiterjedésének határköre alá esik, és így szabályozza azokat, gondolok itt például a bank és ügyfele kapcsolatára, mely a netbank szolgáltatások révén az interneten keresztül is fenntartható. Ezekben az esetekben a szereplők között jogviszony áll fenn, amelynek kettő vagy több szereplője is lehet. A személyes adatok kezelésének két alapelve ismeretes: a célhoz kötöttség elve és az adatminimum elve. A célhoz kötöttség azt jelenti, hogy az adatkezelőnek mindenkor tudnia kell igazolni, hogy melyik adatot milyen jog gyakorlása vagy milyen kötelezettség teljesítése céljából használ fel. Az adatminimum elve azt takarja, hogy csak olyan személyes adatokat kezelhető, amely az adatkezelés céljának teljesítéséhez szükséges, és csak a cél beteljesüléséhez elengedhetetlen mértékben és ideig. A német szövetségi adatvédelmi hatóság vezetőjétől, Peter Schaartól származtatják azt az elképzelést, hogy a személyes adat fog a XXI. század egyik új valutájává válni. Ez a gondolat azért nagyon fontos, hogy a felhasználókban tudatosítani kell, hogy a személyes adataik értéknek számítanak, amely mások számára is fontosak lehetnek például érdemes megvásárolniuk azokat és erre gondoljanak akkor is, amikor az interneten keresztül az adatok kiszolgáltatásából származó előnyök és hátrányok nem érzékelhetőek rögtön. 58 IX.2.a A személyes adatok és a közösségi oldalak A közösségi oldalak esetében a személyes adatokat irányított módon kell megadni a felhasználóknak. A személyes profil elkészítésekor különböző prioritású és személyes jellegű adatokat tehet nyilvánossá magáról az ember. Ezek között léteznek kötelezően kitöltendő, illetve szabad választáson alapulóak is. Kiemelném például a vallásra, felekezeti hovatartozásra irányuló kérdéseket, melyek a különleges adatok közé tartoznak az évi 57 Magyarország Alaptörvénye: ( ) 58 Talyigás Judit: Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében, Scolar Kiadó, Budapest, 2010 oldal 41

42 LXIII. törvény 2. alapján. Az adat fontosságát jelzi az is, hogy a 2011-es népszámlálás kérdőívére sem került rá. Érdekes, hogy az emberek, akik a valós világ mindennapjai során formálódnak és tapasztalnak, azok ennek a világnak a virtuális másában sokkal felelőtlenebbül és könnyebben osztanak meg személyes tartalmakat másokkal, akikkel a valóságban ezt nem tennék meg, vagy éppen tesznek közzé olyan adatokat, melyekre irányuló kérést a valóságban elvből elutasítanának. Fontosnak tartom, hogy itt visszakanyarodjak Peter Schaar gondolatához, mely erre a visszásságra hívja fel a figyelmet és hirdeti a személyes adatok fontosságának tudatosítását a felhasználókban. Sajnos sokszor hiába állítja be az egyén, hogy ki láthassa az adatait, mivel a különböző játékok, tesztek, virtuális ajándékok bombázása és elfogadása végett, bizonyos információk automatikusan az alkalmazást működtető cégnek is a rendelkezésére fognak állni a program letöltésekor elfogadott feltételek alapján. Az alapvető probléma az, hogy sokan ezeket a feltételeket el sem olvassák, hanem gondolkodás nélkül kattintanak az elfogadom gombra. Ezekben az esetekben a cím, telefonszám, esetleg cím kivételével minden adat informálásra kerül. Azt, hogy ezeket az adatokat a különböző cégek mire használják fel a Facebook például szerződésben rögzítette, vagyis azt, hogy az egyes típusokat mire lehet felhasználni. A folyamatos botrányok és rosszindulatú híresztelések hatására folyamatosan igyekeznek olyan lehetőségeket is létrehozni a közösségi oldalak, melyek megnyugtatják a felhasználókat, hogy adataik biztonságban vannak és maguk rendelkezhetnek a felett, hogy ki számára teszik nyilvánossá és elérhetővé a személyes információikat. Erre irányul a Facebook oldalon található adatvédelmi beállítások oldal, melyen még videón keresztül is tájékozódhat az ember. A Virginia Egyetem hallgatója, Adrienne Felt kutatást végzett a Facebookon található alkalmazásokról. Eredményei alapján az adatokat, amelyeket az alkalmazások készítői birtokolnak vagy semmire, vagy reklámozási célokra használják fel. Fontosabbnak tekinthetjük azt a következtetést, hogy a profilok adatait egyszerűen össze lehet kapcsolni különböző publikus nyilvántartásokkal, tehát el lehet adni és el lehet lopni őket. Felt rámutatott, hogy a nem megfelelő elővigyázatosság és a túlzott bizalom az ilyen típusú oldal 42

43 oldalak iránt akár az identitásunk ellopásához is vezethet, hiszen igazából szinte semmi sem védi a felhasználók személyes adatait. 59 Richard Allen, a Facebook adatvédelemért felelős vezetője Nagy-Britanniában a Westmister Media Forumon tájékoztatta a nagyközönséget cége és az adatvédelem, azaz privacy kapcsolatáról. Allen ugyanazon az állásponton helyezkedett el, mint a leghíresebb közösségi hálózat alapítója, Mark Zuckerberg. A legfiatalabban milliárdossá lett amerikai úgy véli, hogy a klasszikus, a digitális kor előtti időszakban született adatvédelmi megfontolások mára érvényüket vesztették, mivel a közösségi oldalak új viselkedési formákat hoztak létre, és az önkéntes adatmegosztás gyakorlata megváltoztatta a felhasználók magatartását is. Ebből következik, hogy a korábbi, kissé paternalista elvek idejétmúltak, a felhasználók adatait nem kell védeni, ha ők nem akarják, ha önkéntesen kínálnak fel információkat a világhálón Veszélyes közösségi oldalak ( ) 60 Nem a facebook etikátlan, hanem a felhasználó ostoba ( ) oldal 43

44 X. Kutatás X.1. Kérdőív Kutatásom célja az volt, hogy egy átfogó képet kaphassak a pubertások, illetve az ifjúkorban lévő fiatalok internetezési szokásairól. A kérdéseket hat különböző témakörbe soroltam be úgy, mint az általános kérdések; közösségi oldalak/ socail network; feltöltés/ letöltés/ YouTube; blog; hirdetések; internetes vásárlás. Egy 34 kérdésből álló kérdőívet töltettem ki egy 68 fős mintával, melyben az általam vizsgálni kívánt két különböző célcsoport számossága megegyezik, az az éves, és éves vett részt a kutatásomban. A résztvevők nem szerinti megoszlása a évesek esetében 47% nő és 53% férfi, míg a évesek 71%-a volt nő és 29%-a férfi. Az teljes minta tekintetében a válaszadók 57%-a nő, és 43%-a férfi volt. A kutatásom eredményei nem tekinthetők reprezentatívnak. Ennek a kvantitatív kutatási módszernek az önkitöltős formáját választottam, melynek egyik oka a földrajzi távolság volt, a pubertás korcsoportot képviselő kitöltőket a szülővárosomban, Miskolcon, a volt gimnáziumomban sikerült megkérdeznem, melyben segítségemre voltak volt tanáraim is. A kérdőíves kutatás jellemzői közé sorolják a megbízhatóságot, az alkalmazás egyszerűségét és az adatok egyszerű kódolását. Bár témám az internet, és rendelkezésre állnak internetes kérdőívkészítő szolgáltatások is, a kérdéseim száma és sokszínűsége miatt a papír alapú megkérdezés mellett döntöttem. A kérdések típusait tekintve alkalmaztam skálát, rangsorolást, nyitott és zárt kérdéseket is egyaránt. 61 Célom volt, hogy a fentebb említett tematika szerint összehasonlító képet tudjak készíteni a pubertás-, és ifjú korosztály internetezési szokásairól és számokkal is szemléltetni tudjam a releváns hasonlóságokat és markáns eltéréseket, amely alapját képezheti kutatásom másik részének, a strukturált interjúmnak az elkészítését és irányvonalainak megállapítását. Hipotézisem szerint az idősebb korosztály sokkal komplexebb módon képes használni az internetet és az életének egyik központi eleme is a világháló, melyen mindenfajta igényét és szükségletét képes kielégíteni, amelyben szerepet játszik az is, hogy egy nagyobb fokú önállósággal bír, mint egy év közötti gyermek. 61 Earl Babbie. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest, 1996 oldal 44

45 X.1.a Általános kérdések A kérdőívem elkészítése során úgy véltem, hogy bevezető részként olyan kérdéseket teszek fel, melyek révén képet kaphatok az általam vizsgálni kívánt célcsoportok médiafogyasztásáról. Adatokat kívántam gyűjteni arról, hogy mely médiumot használják leggyakrabban a fiatalok és milyen eltérések figyelhetőek meg a pubertások és az ifjúkorúak között. Kutatásom és szakdolgozatom középpontjába az internetet helyeztem, így az első kérdést követően a további kérdéseim e köré a téma köré csoportosultak. Arra voltam kíváncsi, hogy hol és mennyi időt töltenek az információs szupersztrádán a megkérdezettek illetve, hogy a keresési, szörfölési szokásaik milyenek. Itt fontosnak tartom megemlíteni, hogy különbséget kívánok tenni a keresés és a szörfölés szó között az világháló vonatkozásában, hiszen napjainkra minden ember kialakított egy úgy nevezett napi rutint, amely azokat az oldalakat tartalmazza, amelyeket a felhasználó minden nap meglátogat és rendszeresen követ, és amelyhez egyfajta keresési szokások is társulnak, amelyek szintén gyakori. Ezzel ellentétben a szörfölés a továbbiakban a céltalan böngészést fogja jelenteni, amely nem a rutin által, hanem azon túl történik. Médiahasználat 4 A vizsgált célcsoportok médium preferenciája Átlagos érték évesek évesek Átlag 0 Rádió Televízió Internet Újság/ Magazin Médium 23. ábra oldal 45

46 A fent látható diagram szemlélteti, hogy a kérdőíves kutatásom során arra a kérdésre, hogy Milyen gyakorisággal használod az alábbi médiumot tájékozódáshoz a mindennapokban? a kapott válaszok alapján milyen átlagos értéket kaptak az egyes médiumok az 1-től 4-ig terjedő skálán. A sorrendet tekintve nincs különbség a két korosztály médium használatában, de az a ma már ismert hit, hogy az internet megelőzte a televíziót, beigazolódni látszik. Erről a változásról szolgáltatott adatokat az amerikai médiapiacról a Forrester Research 2010-es decemberi kutatása. Az internet térhódítását jól példázza az, az adat is, hogy Amerikában 5 év alatt 24. ábra szinten tartásra volt képes (+5%). 62 az 121%-kal nőtt az átlagos internetezési idő, míg a televízió csak A saját felmérésem adatait összesítve érdekes, hogy egyedül a televízió esetében állnak igen közel egymáshoz a kapott eredmények, azaz a televízió fogyasztásának aránya szinte teljesen megegyezik a két korosztály tekintetében. A harmadik az újság, magazin, azaz a print média lett és az utolsó helyre került a rádió, melynek egyik alapvető oka, hogy napjainkban a rádió funkciója a tájékoztatásról áttolódott a szórakoztatás felé és azon belül is a leggyakoribb a háttérrádiózás, amely a médiafogyasztásnak egy különös fajtája. A következő kérdéssel arra akartam választ kapni, hogy hol szoktak az internethez csatlakozni a fiatalok. Több kimenetelű zárt formában érdeklődtem a helyszínek után, melyben lehetőséget biztosítattam egyéb válasz megadására is. A leggyakoribb válasz mindkét célcsoport esetében az otthon volt 33 és 34 fővel, amely azt jelenti, hogy a éves megkérdezettek mindegyike szokott a családi fészekből internetezni. Jól látható különbség 62 Az internet beérte a televíziót ( ) oldal 46

47 rajzolódik ki a munkahely estében is, hiszen amíg a évesek körül 11-en is megjelölték, addig a fiatalabb korcsoport egyetlen egy tagja sem választotta ezt a lehetőséget. A netezési szokások helyszín szerinti összehasonlítása évesek évesek Fő Otthon Iskola Munkahely Internetkávézó Egyéb: mobil Helyszín 25. ábra Releváns eltérés figyelhető meg az iskolai internethasználatban is, amelynek egyik oka lehet az, hogy az egyetemeken és főiskolákon már engedélyezett a laptop használata az előadások során, illetve a vezeték nélküli internet, WiFi hálózatok kiépítése is jellemző napjainkban (például a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán is 2009 szeptemberében). Utólagosan is helyes döntésnek bizonyult az egyéb, mint válaszlehetőség megadása, hiszen mindkét korcsoport esetében 6 és 1fő - új helyszín ként jelentkezett a mobil. Internethasználat Az internetezés gyakoriságát vizsgáltam a célcsoportjaim körében, illetve, hogy milyen rendszerességgel szörfölnek a világhálón, azaz milyen gyakran böngésznek céltalanul (A szörfölés fogalma dolgozatom keretében az Általános kérdések című fejezetben olvasható). Az internetezés tekintetében látványos különbségek rajzolódtak ki a pubertások és az ifjúkorúak között, hiszen míg a év közötti válaszadókból 27-en válaszolták azt, hogy naponta többször is kapcsolódnak a hálózathoz, addig a évesek ugyanekkora sokaságából csak 13. Tehát az idősebb korosztálynak több mint kétszer annyi képviselője internetezik több alkalommal is egy nap, mint a pubertások. oldal 47

48 Gyakoriság Fő Az internetezés gyakoriságának összehasonlítása még ritkábban 2-3naponta naponta többször ábra Gyakoriság mindennapjaiknak szerves részét képezi évesek évesek Érdekes, hogy a minden egyes év közötti kitöltő legalább 2-3 naponta fellép az internetre a számítógépén, míg a évesek között akadt olyan is, aki ritkábban, mint hetente csatlakozik a világhálóhoz. A pubertások esetében a leggyakoribb válasz a naponta volt, melyet 16-an jelöltek meg a kérdőíven. A kapott eredmények jól ábrázolják, hogy az ifjúkorban lévő fiatalok gyakrabban használják az internetet és a Az ezt követő kérdésben a szörfölési szokásokat vizsgáltam, azaz azt, hogy milyen gyakran böngésznek a fiatalok, keresgélnek céltalanul az interneten keresztül. Itt is az előzőhöz hasonló eredményeket kaptam. Amíg a évesek legnagyobb arányban, 20 fő, naponta szörfölnek az interneten, addig a évesek közül 15-en jelölték meg ezt a választ, amely csupán 1 fővel több, mint ahányan a heti rendszerességet választották közülük. A két korcsoportot összehasonlítva érdekes az az eredmény, hogy csak az ifjúkorúak között volt olyan, aki ritkábban, mint havonta szörföl, míg a havonta választ mindkét korcsoport esetében két két fő jelölte meg. Az szörfölés gyakoriságának összehasonlítása még havonta 2hetente hetente naponta Fő 27. ábra évesek évesek A következő diagram azt szemlélteti, hogy milyenek a pubertások és ifjúkorúak keresési szokásai. Egy, egytől négyig terjedő skálás kérdés formájában intéztem kérdésemet a kérdőívem kitöltőinek. A kapott válaszokat súlyozva átlagoltam, melynek köszönhetően kaptam meg az alábbiakban szemléltetett adatokat. oldal 48

49 Fő évesek évesek Átlag 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, éves és a éves korosztályok keresési szokásai Hírek Programok Tananyag Képek Filmek Zene Tartalom típusa 28. ábra A évesek körében a legnépszerűbb a zenei tartalmak letöltése volt, amely 3,91-es értéket kapott, ami az idősebb korosztály esetében csupán 3,29-es értéket vett fel, de így is átlagosan a zene a legtöbbször letöltésre kerülő tartalom, mind a pubertások, mind pedig az ifjúkorúak tekintetében 3,60-as értékkel. A második helyre a évesek esetében a hírek, információk került 3,41 -, míg a évesek esetében ez csak a negyedik legkeresettebb tartalom típus. A fiatalabbak a kép-keresést sorolták a második helyre 3,12-es értékkel. A legnagyobb különbség a hírek, információk letöltése esetében alakult ki, mivel amíg az idősebbek esetében 3,41-es értéket kaptunk az összesítés végén, addig a pubertásoknál ez az érték csupán 2,74 lett, tehát a különbség 0,68. Ehhez hasonló mértékű különbség jelentkezett a program letöltés megítélésénél is, ahol 2,91-es átlagos értéket kaptam a két korcsoport által kialakított értékek összesítésénél. Mindkét korcsoport esetében a legkisebb értéket a tananyag, jegyzet letöltése kapta, amely végül egy 2,49-es értéket vett fel a diagramon, tehát így az átlagolt értékek esetében is ez lett a legkisebb. oldal 49

50 Közösségi oldal X.1.b Közösségi hálózatok használata Ebben a fejezetben a magyarországi fiatalok szokásaira voltam kíváncsi a közösségi hálózatok tekintetében. Kérdéseimmel a preferált oldalak iránt érdeklődtem, illetve az azokon töltött időre, hisz ezek az oldalak napjainkban a legkedveltebbek és az interaktivitás és a gyors közvetett kommunikáció, amelyet lehetővé tesznek, olyan szolgáltatások, melyek akár órákig képesek lekötni a felhasználókat. Az ilyen típusú oldalak éltető ereje a felhasználók által közölt információ, azaz a regisztráltak interaktivitása és minél gyakoribb tartalom megosztása. Ebből kiindulva tettem fel kérdéseket a felhasználók megosztási szokásaira és gyakoriságára. Kérdéseimben érezhető, hogy a nyelvezet, szóhasználat, amelyet alkalmaztam a Facebook profiljához igazodik, amelynek oka, hogy ez a legkedveltebb oldal világszerte és hazánkban is egyaránt. Ezt a saját kutatásaim eredményei is igazolták. Végezetül pedig a véleménynyilvánítást kívántam górcső alá venni, hiszen a közösségi hálózatok világában egy egyre inkább terjedő megoldás a Like/ Tetszik gomb használata, melynek köszönhetően az oldal felhasználói egyetlen kattintással kifejezhetik pozitív attitűdjüket az adott tartalommal kapcsolatban. Ez a technikai megoldás pedig hihetetlen hódítást végzett a fiatalok körében és mára már magyarosítva is használjuk ezt a kifejezést: lájk. A kérdőívem tizenharmadik kérdésemmel arra kívántam választ kapni, hogy mi az oka, a kiváltója annak, hogy a fiatalok kattintanak egyet az egérrel, és megnyomják a lájk gombot. Egyéb Twitter iwiw Facebook évesek évesek Közösségi hálózatok használatának összehasonlítása ábra Fő Ezt a témakört általánosabb jellegű kérdésekkel indítottam, melynek célja az volt, hogy képet kaphassak az általam vizsgált korcsoportba tartozó fiatalok által preferált közösségi hálózatokról, illetve az azokon eltöltött időről, mely tekintetében igen megdöbbentő oldal 50

51 Fő Óra eredményt kaptam. Mind a pubertások, mind pedig az ifjúkorúak esetében a legtöbben a Facebook-ot jelölték meg, mint használt közösségi oldalt. A éves megkérdezettek 97%-a, a évesek 94%-a használja ma a világ első számú ilyen típusú oldalát, a Facebook-ot. Hazánkban a Facebook berobbanása előtt a vezető oldal az iwiw volt ezen a területen, mely napjainkra már a második helyre szorult, sőt idén év elején még arról cikkeztek az újságok, hogy haldoklik az iwiw. 63 A közösségi hálózatokon eltöltött idő tekintetében a legtöbben az 0,5-1 órát adták meg válaszképpen, azaz a pubertások 53%-a, és a ifjúkorúak 47,1%-a tölt naponta fél-, egy órát az ilyen típusú oldalakon. A grafikont nézve jól látható, hogy az idősebb korosztály tagjai több időt töltenek el a social network világában. Több, mint , évesek évesek Közösségi hálózatokon eltöltött idő összehasonlítása ábra Fő Felhasználói szokások A fenti grafikon azt vizualizálja, hogy a vizsgálatomban részt vett Facebook felhasználóknak hány virtuális kapcsolata van A Facebook ismerősök számának megoszlása évesek évesek Ismerősök száma 31. ábra a közösségi hálózaton. Az első adat, amely szembeötlik az embernek az, hogy majdnem kétszer annyi évesnek van között az ismerőseinek a száma, mint év közöttinek, ugyanez igaz 63 Haldoklik az iwiw ( ) oldal 51

52 fordítottan a közötti adat esetében is. Ahhoz, hogy tisztább képet kapjak egy hetes skálának tekintve az ismerősök számának intervallumait átlagoltam a kapott eredményeket, melynek köszönhetően elmondhatom, hogy az idősebbek átlagosan több ismerőssel állnak kapcsolatban a Facebookon (3,75), mint fiatalabb társaik (3,58). Így kaptam meg a két vizsgált célcsoport együttes, átlagos közösségi hálózati kapcsolatainak számát, mely 3,66, azaz több mint 260 fő. A megosztási szokásokat vizsgáló kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy milyen gyakran osztanak meg a válaszadók bizonyos típusú tartalmakat a közösségi hálózatokon. Egy, egytől négyig terjedő skálán kellett megadniuk (1=soha, 2=ritkán, 3=gyakran, 4=rendszeresen), hogy milyen rendszerességgel posztolnak, osztanak meg saját profiljukon egyes fajtájú bejegyzéseket. Az alábbi típusokat különböztettem meg: komment, szöveges bejegyzés; hír; kép; zene; videó; program, meghívó; blog. A megkérdezettek közösségi oldalakon való megosztási szokásai 4 3 Fő évesek évesek Átlag 1 0 Komment Hír Kép Zene Videó Meghívó Blog Tartalom típusa 32. ábra A két korcsoport átlagát tekintve a leggyakrabban megosztott tartalom típus a kép, 2,47-tel (ami a ritkán és a gyakran közötti átlagos rendszerességet jelenti), a második a zene, 2,46-tal, a harmadik pedig a szöveges bejegyzés, komment lett. 2,43-mal. Mind a évesek körében, mind pedig a évesek körében a legritkábban blog hivatkozást tesznek közre, melynek oka abban kereshető, hogy Magyarország messze elmarad a világ átlagtól a blogolás tekintetében. Érdekes eredményt kaptam a programajánlók és meghívók esetében, hiszen csak utolsó előtti lett az átlagolt és a korosztályonkénti bontásban is, amely meglepő, hiszen a közösségi hálózatokon naponta találkozik ilyen típusú tartalmakkal az ember. A következő két kérdésben a kitöltők közösségi hálózatokon való csoportokhoz csatlakozási hajlandóságát vizsgáltam. A tízedik kérdésnek köszönhetően elmondhatom, hogy a év oldal 52

53 Fő közötti megkérdezettek 76,5%-a csatlakozott már valamilyen csoporthoz, míg a évesek körében ez az arány 91,2%-a. A másik kérdésben pedig számszerű adatot kértem nyitott kérdésben a válaszadókról, melynek eredménye a következő: A csatlakozott csoportok száma évesek évesek Darab 33. ábra A grafikon jól szemlélteti, hogy a megkérdezettek többsége, a évesek 88%-a, a évesek 67,6%-a 0-5 csoport tagja. Kiemelkedő eredmény, hogy az idősebb korcsoport 17,6%-a tagja több mint 21 kis közösségnek a közösségi hálózatokon. Tetszésnyilvánítás/ lájkolás Kérdést intéztem a kitöltőkhöz a lájkolási szokásaikkal kapcsolatban, mely témakörben az első kérdésem magára a Like gomb megnyomására vonatkozott, azaz, hogy szoktak-e tetszést nyilvánítani a közösségi hálózatokon keresztül. A évesek 88,2%-a válaszolt igennel, míg a évesek esetében csak 76,5%. Kíváncsi voltam arra, hogy mi az az ok, amiért ma egy fiatal lájkol egy bejegyzést, és milyen mértékben hatnak a döntésre az egyes tényezők. Előzetesen is megadtam válasz/ ok lehetőségeket, amelyeket egy, egytől négyig terjedő skálán kellett értékelni, de egy egyéb válaszlehetőséget is megadtam, hisz ebben az esetben várható volt, hogy egyéni válaszok is kaphatok. Az általam előre feltételezett lehetőségek nagy részben lefedték a lájkolás mögött meghúzódó okokat, hiszen 3 egyéb kategóriájú feleletet kaptam, amely mellé a kitöltők magyarázatot is írtak, azaz az okot. oldal 53

54 Miért lájkolnak a fiatalok? 3 Fő Ok 34. ábra évesek évesek Átlag A fiatalabbak körében a bejegyzések viccessége lett az elsődleges ok, amiért tetszést nyilvánítanak, míg az idősebbek esetében az egyetértés a fő mozgatóerő. Ha a két korosztály összesített átlagát vesszük figyelembe, akkor a humor áll az első helyen a lájkolás miértjének tekintetében. Amikor ezt a kérdést készítettem kíváncsi voltam, hogy ok lehet-e az, hogy egy személynek sok ismerőse pozitívan jelzett vissza egy adott bejegyzésre, tehát, hogy virtuális barátai nyilvánosan közzétett véleménye hatást gyakorolhat-e az egyén megítélésére. Összesített eredményként 1,44-es értéket vett fel az a válasz, hogy sok ismerősöm lájkolta már. (A skála értékeinek jelentése: 1 = soha; 2 = ritkán; 3 = gyakran; 4 = rendszeresen). Ez a kérdés abban a tekintetben is igen érdekes, hogy itt valójában az egyén énképéről kaphatunk információt, a kérdés önbevallásos jellege miatt. A megkérdezettek körül egyetlen egy 19-28év közötti válaszadó adta azt a választ, hogy rendszeresen ez az ok húzódik meg a tetszésnyilvánítása mögött, míg a gyakran lehetőséget 7-en választották. (Erre a kérdésre a dolgozatom későbbi részében, a strukturált interjúm során is kitérek majd.) oldal 54

55 X.1.c Feltöltés/ Letöltés/ YouTube A következő részben a válaszadók le-, és feltöltési szokásait vizsgáltam, amelynek középpontjába a YouTube-ot állítottam, melynek oka, hogy ez napjaink legkedveltebb videó megosztó online felülete. 64 A ma már hat éve alapított YouTube-ra percenként átlagosan egy napnyi, azaz 24 órányi tartalmat töltenek fel a felhasználói. Az oldal nagyszerűségét példázza az is, hogy 2006-ban az év találmányának kiáltotta ki a Time magazin. 65 Magyarországon a YouTube a Google mögött a második legnézettebb és leglátogatottabb oldal, jócskán lehagyva az iwiw-et, a Facebookot vagy bármely más tartalomszolgáltatót. 66 A YouTube használata mellet kitértem a fel-, és letöltött tartalmak típusára is, hisz ennek tekintetében releváns különbségeket feltételeztem a két korosztály között. Természetesen ennél a kérdésnél a helyzet jogi oldalát is boncolni lehetne, de a hatósági szabályozásról már esett korábban a dolgozatomban szó, így itt erre nem térnék ki. Letöltési szokások A kérdőív e fejezetének első kérdésében arra voltam kíváncsi, hogy szoktak-e az internetről letölteni a fiatalok. A évesek 100%-a, a évesek 88,24%-a felelt igennel. Az iránt, hogy milyen típusú tartalmakat töltenek le ma a fiatalok, nyitott kérdésben érdeklődtem, mely során a következő válaszokkal találkoztam: film, zene, videó, könyv, tananyag/ jegyzet, sorozat, játék, videó, kép, program. Minkét korcsoport esetében az első helyre a zene, a másodikra pedig a film került, tehát ezek a legkedveltebb tartalmak a fiatalok körében. A évesek esetében a harmadik helyre az egyéb kategória került a játékokat jelenti -, amely az idősebbek esetében az utolsó előtti helyre került a válaszadók számát tekintve. 64 Átlépte a kétmilliárdot a YouTube napi forgalma ( ) 65 A YouTube lett az év találmánya ( ) 66 Napi kétmilliárd videót nézünk a YouTube-on ( ) oldal 55

56 Típus A legkisebb különbség a két korosztály eredményeinek tekintetében a programok válasznál alakult ki, amelyet a évesek közül 4 fő, a évesekből 5-en jelölt meg, mint letöltött tartalmat Milyen típusú tartalmakat töltenek le a fiatalok? évesek évesek egyéb sorozat videó kép program könyv tananyag film zene Fő ábra Videó megosztó oldalak használata Arra a kérdésre, hogy használod-e a YouTube-ot a pubertás válaszadók 100%-a igennel felelt, míg a19-28 évesek 97,1%-a, így is elmondhatjuk azt, hogy a fiatalok 98,6%-a nézelődik online a világ legkedveltebb videó-megosztó oldalán. A YouTube tekintetében nem köteles az internetező regisztrálni ahhoz, hogy megnézhesse a különböző tartalmakat, de a regisztrált felhasználók több és gazdagabb funkciókkal ellátott oldalon töltheti idejét. Ebből kiindulva voltam arra kíváncsi, hogy a válaszadók hány százaléka készítette el saját profilját az oldalon. A kapott válaszok alapján a évesek 41,18%-a, a évesek 47,06%-a rendelkezik saját oldallal a YouTube-on. Ez az arány nagyon érdekes, hiszen a tizenhatodik kérdésre igennel felelők kevesebb, mint a fele készített már el a profilját, ami igen csekély, ahhoz képest, hogy ez a leghasználtabb ilyen típusú oldal és úgy, hogy a regisztráció útján további funkciókat használhat ingyenesen a felhasználó. A YouTube mellett természetesen léteznek más videó-megosztó felületek is az interneten, melyek használata országonként, korosztályonként igen eltérő lehet. A pubertás válaszadók 38,23%-a mondta, hogy más ilyen típusú oldalakat is használ, míg a évesek csupán 14,71%-a. A leggyakoribb válasz az indavideó volt, amely az magyar vonatkozású Index oldal 56

57 Inda néven futó közösségi szolgáltatásainak az egyike 67, emellett a Videa az Origo által működtetett felület - volt az, amely megosztó oldal, mindkét korcsoport esetében felmerült. Feltöltési szokások A következő kérdésben arra akartam választ kapni, hogy azok a fiatalok, akik nem csak passzív fogyasztói a videó megosztó oldalaknak, milyen típusú tartalmakat töltenek fel és Fő Feltöltött tartalmak típus szerinti megoszlása Saját videó Film Klipp Koncert Tartalom típus 36. ábra évesek évesek osztanak meg a nagyközönséggel. A leggyakoribb válasz mindkét korosztálynál a saját készítésű videó volt, amelyet egységesen követett a zenei klipp. A diagramon látható, hogy a koncert típusú tartalmat csak a korúak képviselői töltöttek már fel az internetre. Ennél a kérdésnél is megadtam egy egyéb lehetőséget, melyre egyetlen egy választ kaptam- sport - egy, az idősebb korcsoporthoz tartozó kitöltőtől. X.1.d Blog A magyarországi blogoszféráról már írtam egy korábbi fejezetben, mely igen borús képet alkotott a magyarok ilyen fajta interaktivitásáról. Kíváncsi voltam, hogy mennyire igaz és milyen kép fog kialakulni az én kutatásom során mondhatni sajnos beigazolódott az a passzivitás, amelyet a magyarok mutatnak a blogvilág iránt. A blogról írt fejezetben kitértem a műfaj mögött meghúzódó pszichológiai kiváltó okokról, amelyekre én is ki kívántam térni a kérdéseim során, és amelyre majd a huszonötödik kérdés kifejtésekor fogok kitérni. E témakör esetében az első három kérdés összekapcsolódik, hisz ezekben a blog írás különböző formáira kérdeztem rá. Először arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók hány 67 Inda ( ) oldal 57

58 százaléka blogolt már valaha az életében, mely tekintetében a évesek 14,71%-a és a évesek 29,41%-a lett az eredmény. A blogírás estében ezek a százalékos arányok már csökkentek, a pubertások 0%-a, az ifjúkorúak 11,76%-a. Fontos tudni a blogírásról, hogy egy blogot természetesen nem csak egy ember írhat, hanem több is, azaz létezhetnek társszerkesztők. A kutatásomban résztvevő évesek 2,94%-a, a évesek 17,65%-a társszerkesztője egy online naplónak. Igen színes képet kaptam a kérdőív kitöltőinek blogolásra használt oldalaik tekintetében. Az előző kérdésekben kiderült, hogy a megkérdezettek igen kis aránya blogol vagy társírója egy ilyen oldalnak, de azok, akik írnak online naplót, szinte mind-mind más online felületet neveztek meg. Egyetlen egy oldal, a blogspot volt az, amely mindkét korcsoport válaszai között megtalálható volt, és összesen hárman jelölték meg, mint használt oldalt. Emellett a freeblog volt még olyan válasz, amely több alkalommal, kétszer is válaszként kaptam. Blogok használata A blog típusú oldalak egyik legfontosabb éltető ereje az interaktivitás, amelynek egyik mértéke a rendszeresség, azaz a bejegyzések gyakorisága, amelyet vizsgálni kívántam ezzel a kérdésemmel. Az előző blogírással kapcsolatos kutatási eredményim jól példázzák azokat a felmérési eredményeket, melyeket a blogról írt fejezetemben írtam le. Sajnos a kapott eredményem nem tekinthető száz százalékosan elfogadhatónak, mert olyan kitöltők is válaszoltak a kérdésre, akik korábban már kijelentették, hogy nem írtak soha sem blogot. A éves korosztályból ember jelölte meg Fő évesek évesek A blogolás gyakorisága naponta hetente havonta ritkábban Gyakoriság 37. ábra a naponta, hetente, havonta választ, míg a éveseknél senki sem blogol naponta, de 4-en írnak online naplót hetente és 3-an havonta. A ritkábban válaszlehetőséget 15-en, illetve 21-en választották, amely adat tartalmazza azoknak a számát, akik nem írnak blogot, illetve azokét is, akik ritkábban, mint havonta készítenek blog bejegyzéseket, ez 6 főt jelent összesen. oldal 58

59 A blogolás mögött meghúzódó érvek, okok 6 Miért blogolnak a fiatalok? Fő Feladat/ kötelesség Napló Kapcsolattartás Mert jó évesek évesek Ok 38. ábra A dolgozatomban a Blog című fejezetében már kitértem a blogírás mögött meghúzódó pszichológiai okokra, melyek igen változatosak és sokrétűek. Érdekes és igen különös válaszként jelenik meg a feladat, kötelesség a éveseknél, melynek oka, hogy azok, akik ezt a választ írták egy kurzus keretein belül kötelesek blogot vezetni a heti élményeikről, tapasztalataikról. Ennél a korosztálynál a második helyre a naplóírás került, mely a igazi kiváltó oka az első blogok megszületésének, és amely az általam már korábban említett kutatásban, mint társas kontroll jelent meg. Mindkét vizsgált csoport esetében válaszként érkezett a kapcsolattartás is, amelynek, mint társas kötődés mindig is fontos szerepet tulajdonítottak. oldal 59

60 X.1.e Hirdetések A kérdőívem következő részével az online hirdetések világát kívántam kutatni, azon belül is a reklámok sikerességét, illetve a kitöltők attitűdjét az ilyen típusú online tartalmakhoz, illetve, hogy a válaszadók átlagosan hány reklámmal találkoznak egy nap a világhálón. Napjainkban közismert tény, hogy az emberek nem kedvelik a reklámokat és igyekeznek kikerülni a velük való találkozást, ám az internet esetében ez nem olyan erős ellenállást jelent a jövőbeni fogyasztókban, mint például a televízió tekintetében. A válaszadók attitűdjéről szerettem volna képet kapni ezzel a kérdésemmel, melyben a kitöltők egy, 1-től 4-ig terjedő skálán (1 = zavarnak; 2 = inkább negatívan; 3 = inkább pozitívan; 4 = hasznosnak tartom őket) kellett meghatározniuk, hogy hogyan viszonyulnak az A kitöltők viszonya az internetes hirdetésekhez online hirdetésekhez. A kapott válaszokat, a válaszként adott értékkel súlyozva átlagoltam 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Átlag érték Átlag és a következő eredményeket kaptam: a pubertások válaszai átlagosan 1,68-as értéket vettek fel, azaz ez a korcsoport mindenképpen negatívan viszonyul az internetes reklámokhoz. Ezzel ellentétben a 39. ábra évesek átlagos értéke 2,15 lett, ami az jelenti, hogy még ők sem kedvelik a reklámokat, de ez a korcsoport már pozitívabban attitűddel rendelkezik. A két korosztály összesített átlagos értéke 1,91, amely egyértelműen következik abból, hogy a pubertások és ifjúkorúak külön-külön is inkább negatív attitűddel rendelkeznek. Az internetes reklámozás sikeressége A reklámok célja az interneten az, hogy elérjék, hogy a felhasználók, akik találkoznak az adott hirdetéssel, rákattintsanak és így célt érve terjesszenek egy adott terméket vagy szolgáltatást. A kutatásomban résztvevő fiatalok egy, 1-től 4-ig terjedő skálán (1 = soha; 2 = ritkán; 3 = gyakran; 4 = rendszeresen) sorolták be válaszukat, az alapján, hogy milyen gyakorisággal kattintanak rá az internetes reklámokra. A kapott eredményeket súlyozva átlagoltam, aminek köszönhetően egy egyszerűbben értelmezhető diagramot tudtam készíteni. oldal 60

61 A reklámok megnyitásának gyakorisága A év közöttiek válaszainak átlagolt értéke 1,53 lett, hogy nagyon ritkán nyitják 1,65 1,6 1,55 1,5 1,45 Átlag érték Átlag meg az egyes hirdetéseket. A évesek 1,65-ös rendszerességgel kattintanak az online reklámokra, azaz ennél a korosztálynál már gyakrabban érik el a célúkat a hirdetők. 40. ábra A reklámozás célja az eladásösztönzés, amely az internetes reklámok esetében is ugyanúgy létezik, mint a hagyományos hirdetéseknél. A pubertáskorú megkérdezettek 5,88%-a, az ifjúkorúak 35,29%-a mondta azt, hogy vásárolt már valamilyen terméket vagy szolgáltatást online reklám hatására. Érdekes, hogy ilyen nagy mértékű eltérés van a két korcsoport között, amelynek egyik oka lehet az, hogy a évesek általában a szüleik pénzéből vásárolnak, tehát igazából az idősebb generáció az, aki kiadja a pénzt, amelynek hátránya az, hogy a mai 40-50, illetve ettől idősebb korosztály nem bízik még olyan mértékben az internetben, mint a fiatalabbak. Kíváncsi voltam arra, hogy a megkérdezettek mit gondolnak, naponta hány reklámmal találkoznak az interneten. Mindkét korosztály esetében a legtöbb válaszoló fő közé tette a hírekkel való találkozás számát. Azaz, az összes megkérdezett 73,5%-a vélte így. Ezt a kérdést nyitott formában tettem fel, így nagyon változatos számokat kaptam, aminek hatására intervallumokban tudtam leglátványosabban kiértékelni és ábrázolni az eredményeket. Voltak olyan kitöltők is, 5 fő, akik a sok, illetve túl sok kifejezéssel számszerűsítették a kérdésemet. X.1.f Internetes vásárlás Az online vásárlás egyre inkább elterjed az internet felhasználók körében ban végeztek egy felmérést, melyben kimutatták, hogy a év közötti magyar lakosság Fő Az online reklámokkal való találkozás gyakorisága %-a használja az internetet és ennek a főnek a fele naponta kapcsolódik az információs szupersztrádára. A naponta évesek évesek Sokkal Hirdetések száma 41. ábra oldal 61