SOK ELEKTRONOS ATOMOK.
|
|
- Etelka Nagy
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 3 SOK ELEKTRONOS ATOMOK. Több elektronos atomok esetében már a potenciális kölcsönhatás nem csak atommag és az elektronok között, hanem az elektronok között is fellépnek, mert taszítják egymást. e Ø Z ø V = Œ- + œ 4peo Œº i ri i æj rij œß Ahol n= az elektronok száma, r i = a mag és az i -ik elektron közti távolság, r ij = az i -ik és j-ik elektronok közti távolság és a Z = rendszám (pozitív atommagtöltés). A megoldást szintén a Schrödinger egyenlet szolgáltatja: h F = - D(i) F + VF m i A függvény egy elektronos Slater determinánssal adjuk meg artree-fock (F) közelítésében és F-CI (F-Konfigurációs) közelítéssel tovább javítjuk. Az eredményül azt kapjuk, hogy az Energia a fô és mellék kvantumszámoktól függ és minden kvantumszinten két elektron foglalhat helyet ellentétes spinnel (s= ± /) a Pauli-elv értelmében, vagyis Így az energiák növekvő sorrendje a következő: E = f(n, l) E s : E s, E p : E 3s, E 3p, E 3d : E 4s,E 4p, E 4d, E 5f... E Ez a sorrend megváltozik a kisebb rendszámú atomoknál, spin-pálya kölcsönhatás miatt, 3p pálya betöltése után a 4s pálya következik, majd ez után töltődik be a 3d pálya elektronokkal, majd a 4p pályák. következnek és ezután megint az 5s pálya, következik, majd 4d pályák. A Báriumnál betöltődik a 6s pálya, majd a 4f pálya, utána 5d pálya és végül az 5p pálya következik. Ugyanez ismétlődik a Rádiumnál is; ahol a sorrend 7s, 5f, 6d, 7p lesz. Ezért az elemek periódusos rendszer felépítése a kvantumszámok törvényeit követi. Így soronként s elem. 6 p elem, 0 d elem és 4 f-elem van. A periódusos rendszer tulajdonképpen három sorozat szuperpozicója:.) Főcsoport S-P mező elemei, amikor is a legkülső ns - np -6 szint épül be.) D-elemek átmeneti fémek csoportja, amikor ns 0-, (n-).d -0 héj töltődik fel. 3.) F-elemek ritka földfémek csoportja, amikor ns.(n-).d 0-. f -4 héj töltődik fel. s s 3s 4s 5s 6s 7s S F Elemek periódusos rendszer képe D P 3
2 4 MOLEKULA Legegyszerűbb molekula a hidrogén molekula, amely két elektronnal rendelkezik, vegyjellel. a R ab b z idrogén molekula két protonból és két elektronból álló egység. Molekulában a következő potenciális energia tagok lépnek fel: e Za.Mag elektron pot. Tag: V ( me) = vonzás 4πε r. Elektron elektron pot. tag 3.Mag-Mag pot. o a i ai e V (ee) = taszítás 4pe r o a æb ab i æj ij e Z az b V (mm) = taszítás 4pe R o ahol n= elektronok száma, N= atommagok száma, Z a és Z b a magok rendszáma, i-ik és j-ik elektron, a-ik és b-ik atommag. idrogén esetében N és n =. A teljes potenciális energia: V = V(me) + V(ee) + V(mm) Megoldást szintén a Schrödinger egyenlet adja artree-fock-roothaan, (FR) közelítésben. Ez azt jelenti, hogy az atom-függvények lineáris kombinációjával közelijük a molekulapályafüggvényeket (LCAO-MO). Így a - molekula esetében két s függvényből adjuk meg a MO függvényt (s a és s b ). ^ h [ D + D ] F + VF F = - a b m Φ = ϕ ( σ )() ϕ( σ )() η, ahol η s = spin függvény s A ϕ egyelektronos Molekulapálya függvényt (MO) atompálya függvények lineáris sorával közelítjük (Linear Combination of Atomic Obitals=LCAO) w jk = c kic i k= kvantumállapot jele, i= atompálya függvény jele, χ= atompálya függvény. i ω, ezért ω csak ésszerű véges értékként választható, pl. a molekula minimálisan két s -bázis függvényből már közelíthető. j s) = c( c + c ) ( a b ahol a c= normálási faktor, χ a és χ b a és b hidrogén atom s atomi függvényei. A ϕ(σ)() és a ϕ(σ)() az -es és -es elektron MO függvényei. Megoldás azt eredményezi, hogy két atom-pályából szintén két molekula-pálya keletkezik kötő (σ) és lazító ( σ* ) pálya. j ( s) = c( c + c és j s*) = c * ( c a c ) a b) ( b 4
3 5 A molekula állapot függvényét az un. l kvantumszám határozza meg, amely a mágneseskvantumszám abszolút értéke. λ = m vagyis λ: 0,,, 3 Így mivel s pályáiból képződött σ, π, δ, ϕ molekula n=, l=0,ezért λ=0 A hidrogén molekula esetében, sσ kötő és sσ* lazító pályák keletkeznek A - molekula esetében a két MO energiája a következő lesz: E( sσ ) E + E + J V ( mm) ahol E = -. aj E = me σσ + * ( sσ *) = E + Eme + J σ * σ * + V ( mm) E(me) = - előjelű E*(me) = +előjelű mag elektron kölcsönhatás tag, míg J(σσ) és J(σ σ ) elektron taszítási coulomb-integrálok, a V(mm) pedig a 3. egyenlet szerinti magtaszítás. Az E*(me) lazító állapotban pozitív előjelű. Ezért kötő állapotban (sσ) kisebb lesz az MO- energia, mint E, ezért kötés jön létre, de lazító állapotban, viszont ez a E*(me) pozitív értéke miatt az energia, nagyobb lesz, ezért ebben az állapotban kötés nem jön létre. sσ* E s s sσ R ab Disszociációs energia E(sσ) - E = 5,3 - (,) = 0,73 aj R o =74 pm molekula elbontásához 0,73 aj szükséges, viszont ez az energia szabadul fel, amikor két hidrogén molekulává egyesül. + - ±0,73 aj A molekulában azonban az atomok nem mozdulatlanok, hanem egymáshoz viszonyítva rezgő és forgó mozgást végeznek és ezek a mozgások is kvantáltak. Így a valódi energia a - molekula esetében a következő h J ( J + ) E = E(s σ ) + hν o( v + ) xhν o( v + ) + µ R ν o = rezgési frekvencia, v rezgési és J a forgási kvantumszám, mindkettő 0,,, 3, 4... lehet, az m a redukált tömeg, R a kötéstávolság, x= anharmonicitási koefficiens. m m µ = m ill.m -atom tömegek m+ m Abszolút zérus fokon v is és J is nulla lesz de, a rezgés akkor is van hv o / értékben. Ez az úgy nevezet nullpont energia. Ez nem termikus, hanem kvantummechanikai mozgás. Ez a 5
4 6 eisenberg elvből szintén következik. a a két mag mozdulatlan lenne, akkor Dx=0 lenne és a Dp tartana, mivel a két mag ekkor is rezeg ezért ez az ellentmondás nem lép fel. KÖTÔ-LAZITÓ MOLEKULA PÁLYA ELMÉLET. idrogén molekula esetében a két hidrogénatom s atompályájából két új molekulapálya keletkezet sσ kötő és s σ* lazító MO pálya. sσ* sσ* sσ* sσ* sσ sσ sσ sσ + + e e / / 0 0,45 aj 0,73aJ 0,50 aj 0 aj a két proton egy elektronból álló molekula - + -ion esetében legalacsonyabb sσ pályára kerül az elektron: Ez a létező molekula-ion / kötésszámú és 0,45 aj kötésenergiájú, ha még egy elektront beviszünk a molekula-ionban, akkor már kötésszámú stabilabb 0,73 aj kötésenergiájú hidrogén-molekulához jutunk. A további harmadik elektron már Pauli elv értelmében a lazító pályára kerül e + molekulaionnál. Ezért megint feles kötésű molekulaion keletkezik és a kötésenergia is csökken 0,50 aj-ra és négy elektron esetén, már e nem is képződik, hanem csak atomos állapot a stabil. Ezért a élium nemesgáz, amely stabil vegyületet nem tud képezni. Ezekből a tényekből az következik, hogy a kötő pályák elektron számából kivonjuk a lazító pályákon levő elektronok számát és elosztjuk kettővel az eredő kötésszámhoz jutunk: Kötésszám= nk n l n k = kötő elektronok száma és n l = lazító elektronok száma. Pauli elv azt jelenti, hogy egy kavatumszintet fermionok tehát az elektron is csak ellentétes spinnel két elektron töltheti be. kvantumszámú s és p atompályákból, a λ kvantumszám figyelembe vételével, két s pályából egy sσ és egy sσ* MO pálya és p pályákból (px, py,pz) egy pσ és egy pσ* valamint két pπ és két pπ* MO pályák keletkeznek. Az utóbbi esetben, ha l =, úgy m kvatumszám 0 és ± lehet, így a λ=0, (σ, π )lehet előző fejezetben leírtak szerint. Az elemek periódusos rendszerének sorában taláható elemek a következő kétatomos molekulákat képezhetik. Molekula Kvantumállapot, kötésszám DE aj Li KK sσ. 0,7 Be KK sσ sσ*. 0 0 B KK sσ sσ* pπ x p y π*. 0,49 C KK sσ sσ* pπ x p y π*...0 N KK sσ sσ* pπ x p y π* pσ. 3.6 O KK sσ sσ* pπ x p y π* pσ p x π* p y π*. 0,8 6
5 7 F KK sσ sσ* pπ x p y π* pσ p x π* p y π*. 0,6 F KK sσ sσ* pπ x p y π* pσ p x π* p y π* pσ* 0 0 A lítium kötése azonos a hidrogénével, csak sokkal kisebb lesz. A molekula csak magas hőmérsékleten gőzállapotban létezik, fém olvadékban ill. szilárd állapotú fémes kötésű halmazt képez (l. később). Kétatomos berillium nem létezik, hasonlóan a éliumhoz. A kétatomos bór szintén csak gőz állapotban létezik és két egy elektronos π kötés, köti össze. a a bór gőzt lecsapjuk azonnal kristályos halmazt, képez, ehhez hasonló a kétatomos szén molekula, amely 3000 C -on létezik. űtéskor grafitot képez. A kétatomos nitrogén, oxigén, fluor szobahőmérsékleten valódi stabil gáz állapotú molekulák. Mivel az oxigénnek két páratlan elektronja van a pπ* lazító szinten, paramágneses, míg a nitrogén, amely csak párosított elektronjai vannak és a pπ* pályái üresek, diamágneses és ezért a nitrogén molekula sokkal stabilabb, mint az oxigén. Az oxigén igen reaktív az égést táplálja, míg a nitrogén rendkívül stabil molekula. A fluor azért reaktiv, mert kicsi a kötésenergiája. Neon megint csak egy atomos állapotban létezik, mert az összes kötő és lazító pályák be vannak töltve és eredő kötés zéró lesz. Eddigi példáknál azonos atomok kapcsolódtak, egymással un homonukleáris molekulák keletkeztek, de gyakoribb eset, hogy kettő vagy több különböző atom létesít kapcsolatot, akkor heteronukleáris poláris molekulák keletkeznek. Utóbbi esetben a töltés felhő már nem lesz szimmetrikus, az elektronvonzóbb (elektronegatívabb) atom maga felé húzza az elektronokat, és így töltéseltolódás jön létre a kötés mentén és parciálisan egyik atom pozitív töltésű, míg az elktronvonzóbb atom negatív lesz. Így kötés-dipolus-momentum támad és a molekulának dipólus momentuma lesz, amennyiben a kötés-dipol-vektorok erdője nem lesz nulla, Ilyen poláros molekula a hidrogén - flourid, víz, ammónia, de metán (C 4 ) szén-tetraklorid (CCl 4 ) apoláris molekulák, annak ellenére, hogy az egyes kötések polárosak, de mindkettőnél a tetraéderes szerkezet miatt az eredő dipolusmomentum zéró. A dipolusmomentum elktrodinamikai definiciója= töltés szorozva töltések közti távolsággal. µ F O F, O C 4 CCl 4 µ =,85 D µ=.85 D µ =0 A D egység neve Debye. Debye töltésegység, szorozva Å -ben megadott kötéstávolsággal. IBRIDIZÁCIÓ. Adott molekula esetében az elektronok mindenegyes molekulapályákon delokalizáltak, mert a molekula összes atomjaira (atompályáira) kiterjednek. Egy adott molekulapályán két elektron tölt be, amelyhez meghatározott pályaenergia tartozik. Viszont ebből a leírásból a tapasztalati 7
6 8 kémiakötésre semmiféle választ nem kapunk. Pedig tudjuk, pl. a metán 4 ekvivalens C- kötésből áll. Erre vonatkozóan a lokalizált pályák, elvét kell alkalmaznunk. Ez az elv lokalizált σ kötésekre jól alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy nem az atomi pálya függvényekből képezzük a molekulapályákat, hanem az s és p típusú atompálya függvények lineáris kombinációjából, un. ibridfüggvényekből, mert ha a Schrödinger egyenletnek atompálya függvények a megoldásai, akkor ezek lineáris kombinációi is korrekt megoldások. Az s és p(x), p(y), p(z) pályafüggvények kombinációi, három féle lehet:.) digonális vagy sp hibridizáció egy s és egy p pálya függvény, vegyérték szög 80 h = a s + b p x.) trigonális vagy sp hibridizáció egy s és két p pálya függvény, vegyérték szög 0 3.) h = a s + b px + b py 4.) teraéderes vagy sp 3 hibridizáció egy s és három p pálya függvény, vegyérték szög ) h = a s + b px + b p y + c pz Digonális sp hibridizáció Pl. BeCl két ekvivalens Be-Cl kötést tartalmaz. Ennek ténynek leírására az alábbi rajzból követhetően a s pályán két elektron csak úgy hozhat kötést létre, ha az egyik elektront felvisszük gerjesztéssel, un. promocióval a p(x) pályára. Ezután nem az s és p pálya hoz létre kötést, hanem ebből a kettőből leszármaztatható két hibrid pálya h és h, amelyek 80 -os szöget zárnak be egymással és h = + [ s p x ] és h [ s p x ] = két üres p(y), p(z) AO két egyenrangú kötést hoznak létre két klór atommal. ibrid pályák torzult p- pályák, mert s pálya rész jelen esetben 50%-os mértékben kombinálódik szintén 50%-os mértékben jelenlevő p pályával. Ez a két h és h pályát vektorként is felfoghatjuk, melyeknek csak két x vektor komponense van. (h és h függvények p szorzói). Így két vektor skalár szorzata h. h = = cosθ cosθ=- kötésszög Θ=80. A ± normálási faktorok, amelyeknek a négyzetes értékeinek összegének et kell adniuk. Trigonális hibridizáció érték a BCl 3 nál, a Be atom s pályáról egy elektron felkerül promocióval a p(y) pályára. 3 hibrid pálya h, h, h 3 h = s p x, h s p x + p y p(z) üres AO marad. = és 3 6 = h3 s + p x p y A három hibrid pálya 0 -os szöggel három klórt köt meg. A molekula planáris lesz. Tetraéderes sp3 hibridizáció CCl 4 nál, a C atom s pályáról egy elektron felkerül promocióval a p(z) pályára. 3 hibrid pálya h, h, h 3, h 4 = [ s + px + p y pz ] h = [ s p x p y + pz ] h + 8
7 9 h 3 = [ s p + p p ] h4 = [ s + p p p ] x y z A négy hibrid pálya 09 8-os szöggel négy klórt köt meg. A molekula teraéderes lesz. x y z 9
8 30 ibridizáció sp diagonális BeCl s + p p s hibridizáció promoció hibridizáció h h h Be h Cl BeCl sp trigonális BCl 3 h p s promoció hibridizáció h h h3 3 sp 3 tetragonális C 4 B h h h3 Cl B Cl Cl p s promoció hibridizáció h C h3 h3 Amonia N 3 s p hibridizáció N Víz O s p hibridizáció O Etilén C =C p s promoció hibridizáció h h h3 p C C 30
9 3 Az ammónia N atomja sp 3 hibridizációval három hidrogént köt meg, a negyedik hibridpálya kételektronos magános párt képez, ezért ez a pálya taszítja a kötő párokat és a vegyértékszög nem lesz teraéderes, hanem 07. A víznél az oxigén atom hasonlóképen csak kettő hidrogént köt meg a két magános párú hibridpályák a vegyérték szöget 04.5 torzítják. Ezért a víz háromszögű molekulát alkot. Az etilén szénatomjai sp hibridizációval kettő hidrogént köt meg a harmadikkal, pedig C-C σ kötést képez. Az etilén planáris molekula és erre merőlegesen helyezkedik el a két szén atom p(z) pályái, amelyek a σ kötésnél gyengébb π kötés képeznek Ezért az etilén telítetlen vegyület addíciós és polimerizáció reakciókban részt vesz. SÁVELMÉLET. Szilárd testek elektronszerkezete. a igen nagy számú atom-köteg képződik, akkor polimerek ill. halmazok alakulnak ki. Példa kedvéért építsünk ki lítium atomokból szisztematikusan egy lineáris rácsot, majd ebből térben centrált lítium köbös rácsot. Így eljutunk a lítium fémes állapotához. II sáv p sáv vezetô sáv ε =tiltott sáv vegyérték-sáv I-sáv s-sáv 3 4 n az n számú lítium atom egyesüléséből két sáv keletkezik I (s-sáv) vegyérték-sáv és II (p-sáv) vezető-sáv és kettőt a tiltott-sáv ( ε ) válasza el. Ebbe a sávba elektronok nem juthatnak. a két lítium atomot közelítünk egymáshoz, két molekula szint keletkezik. Az egyik molekulaszint nívója alcsonyabb (kötő pálya), a másiké magasabb (lazító pálya), mint az atomi szinteké. (l előző fejezetet). árom atom kölcsönhatása révén már három molekulaszint alakul ki. Általában a lítium egykristályt felépítő n darab azonos atom kölcsönhatása az egyes szintek n- szeres felhasadását idézi elő. A lítium-fémnél, ahol igen nagyszámú atom áll egymással kölcsönhatásban. Érthető, hogy a szabad atomi nívók, igen sok, egymáshoz közel álló szintre hasadnak fel, vagyis energiasávok jönnek létre. (l. fenti ábrát). Az elektronok a legalacsonyabb energiaszintű sávokat foglalják el. A legmagasabb, még betöltött sáv az un. vegyértéksáv. A pauli elv értelmében egy sávon belül maximálisan n elektron foglalhat helyet ellentétes spinnel. Természetesen magasabb energiaszintű sávok is léteznek (pl. a p pályákból kiépülő), de ezek legalábbis alapállapotban-nincsenek betöltve. A legalacsonyabb, be nem töltött energiasáv, az un. vezetési sáv, fontos szerepet játszik a szilárd 3
10 3 test tulajdonságainak kialakításában. Ilyen módon egymáshoz igen közelálló, nagyszámú energianívót tartalmazó energia intervallumok váltakoznak olyan energia intervallumokkal, amelyeken elektron nem foglalhat helyet. Ezek az un. tiltott sávok. Az általános törvényszerűségeknek megfelelően, viszonylag alacsony hőmérsékleten először a vegyértéksávon belül a legmélyebb szintek töltődnek fel. A fém lítium esetében a külső s héjon egy elektron vesz részt a fémes kötés kialakításában. Így n lítium atom n szintből álló sávot hozz létre és ennek csak a fele lesz betöltve két-két elektronból álló párokkal. Ezért a legkülső vegyértéksáv csak félig telitett. Ilyen fémkristályokban az elektronok könnyen (kis energiák hatására) átmehetnek sávban magasabb energiaszintekre, ennek következtében elektromos tér (mező) vagy termikus hatására könnyen elmozdulnak. azok a kristályok tehát, amelyeken az alapállapot vegyértéksávjainak szabad szintjei vannak, jó elektron és hővezetők, fémes jellegűek. (l. ábra a.). a viszont az alapsáv teljesen betöltött, akkor az elektromos tér hatására az alapsávon belül nem mozdulnak el az elektronok, mert az alapsávban nincs üres energiaszint. Elmozdulás csak akkor lehetséges, ha üres sáv tiltott sáv betöltött sáv tiltott sáv a b c d betöltött sáv a b c d fémes vezető szigetelő félvezető az elektronok magasabb sávba mennek át. a a következő vezető sáv messze van, akkor az elektronok elmozdulása nagy energiát igényel (l. ábra c.). Ilyen esetben tehát az elektronok gyakorlatilag nem mozgékonyak: a kristályszigetelő. a a következő sáv nagyon közel van, vagy esetleg a vegyértéksáv és a vezetési sáv egymást átfedi, akkor az elektronok átmenete kevés energiát igényel, a kristály jó elektronvető. Pl. a kalcium esetében a kialakult vegyérték és vezetési sáv átfedi egymást, azaz nem alakul ki tiltott sáv a kettő között (l. ábra b.). A 4s állapotban levő két elektron a 4s és 4p sáv összeolvadásából keletkezett, új sávot csak részlegesen tölti be, ezért a kalcium - bár a lítiumnál valamivel rosszabbul, de vezeti az elektromos áramot. Összefoglalva: Minden primer vezetőre - tehát fémes állapotú, kristályos anyagra - a részlegesen betöltött sáv (az un. vegyértéksáv) jellemző. A részlegesen betöltött sáv egyben a vezetési sáv is. A részlegesen betöltött sávrendszerrel a fémeknek számos fizikai és kémiai tulajdonsága megmagyarázható. Így pl. a fémek különleges fényelnyelő képessége abban rejlik, hogy az elektronok lehetséges energiájára korlátozás nincs. Ezért az elktromágneses mező teljes spektrumát elnyeli. Ezért nem lehet zárt fémkalickába rádiót hallgatni. Ismeretes, hogy a fémek elektromos vezetőképessége a hőmérséklet növekedésével csökken. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy magasabb hőmérsékleten a fémionok rezgő mozgása egyre inkább 3
11 33 növekszik, és így az elektronok a rezgő fémkationokba ütköznek. Ez okozza a fémek ellenállását, vagyis az elektronok rendezetlen hőmozgása növekszik, amely az elektromos tér hatására létrejövő rendezett elektonmozgással ellentétes. A fémek ellenállása szennyező (és ötvöző) anyagok hatására is legtöbbször növekszik. Az idegen atomok ugyanis megbontják a fémrács szerkezetét, és akadályt jelentenek a vándorló elektronok útjában a fémek jó hővezetése is a vezetési sávban (részlegesen betöltött vegyértéksávban) levő elektronokkal magyarázható. Fémekben a hőenergia szállítást is az elektronok végzik. Ezért a hő és az elektromos vezetés között szoros összefüggés áll fent, amelyet a Widemann-Franztapasztalati szabályai is kifejez: λ κ.t = konst ahol a λ a fajlagos hővezetés, κ a fajlagos elektromos vezetés, és T Kelvin fokban kifejezett hőmérséklet, vagyis a fém, amely jó hővezető, egyúttal jó elektromos vezető is. elektromos térerő elmozdulás vektor őmozgás vektorai minden irányban azonosak. Eredő áram nincs. Rendezetlen hőmozgás. Térerő irányában az elektron vezetés vektora nagyobb, mint a mint a többi irányokban. Áram folyik Rendezett mozgás A szigetelők esetében a tiltott sáv nagy értékű és így az elektronok elmozdulásához olyan nagy energia szükséges, amely közönséges körülmények között sem az elektromos tér, sem a hő mozgás nem biztosít. Ezért az ilyen anyagok nagyon rossz áramvezetők és hővezetők. Vannak azonban olyan anyagok, amelyek alacsony hőmérsékleten szigetelők, a T hőmérséklet emelkedésével azonban fokozódó mértékben elektronvezetőké válnak. Az ilyen kristályokban az elektronokkal betöltött sáv és a betöltetlen vezetési sáv közel (0, aj -nál kisebb távolságra) van egymáshoz (l. ábra d.). Ezek az un. félvezető anyagok. E két utóbbi típusra a szén, szilícium, és az ón a legjobb példa. Az azonos atomrácsot alkotó gyémánt, szilícium, germánium és az ón esetében teraéderesen négy kovalens kötést létesít egy atom és a kialakult vegyértéksáv teljesen betöltött. A kötő elektronok gerjesztéséhez szükséges energia (a tiltott sáv szélessége) a gyémánttól az α- ón irányába csökken: C 0,90 aj Ge 0, aj Si 0,8 aj Sn(α) 0,0 aj Ezzel értelmezhető fényelnyelő képességük fokozatos változása is. A gyémánt esetében a látható fény fotonjainak energiája nem elegendő arra, hogy az elektronokat a vezetési sávba emelje. Ezért a gyémánt csak a nagy (0,9 aj -nál nagyobb ) energiájú ultraibolya sugarakat tudja elnyelni. A gyémánt esetében nagy a tiltott sávszélesség, így szobahőmérsékleten az elektronok nem juthatnak a vezetési sávba, ezért elektromosan szigetelők. A jó elektromos szigetelő anyagok (mint kvarc, üveg, szilikátok, kén, műanyagok stb.) szigetelő tulajdonsága a nagy tiltott sávszélességgel függ össze. A szigetelők azonban nem minden határon túl szigetelnek, egy bizonyos feszültségnél az elektronok gerjesztődnek, és a vezetési sávba 33
12 34 kerülnek, ilyenkor a szigetelő átüt. A szigetelők általában nagy tiltott sávszélességük miatt átlátszóak, és a hőt is rosszul vesetik, azaz hőszigetelők. A gyémánttól eltérően a szilícium és a germánium tipikus félvezetők (a tiltott sávszélesség kicsi), mert magasabb hőmérsékleten az elektronok egy része a vezetési sávba kerül, és így vezetővé válik. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több elektronnak lesz olyan nagy az energiája, hogy a tiltott sávon átugorhat. Ez a hőmérsékleti félvezetés vagy intriszk vezetés. Ily módon a vezetési sávban levő elektronok visszamaradó pozitív lyukak is vezetni fognak. A hőmérséklet növekedésével a félvezetők fajlagos vezetése az alábbi összefüggés szerint növekszik, κ Δε = κ o exp( ) kt ahol a ε a tiltott sáv szélessége, k a Boltzmann állandó (R/N A ), κ o a T hőmérséklethez tartozó fajlagos vezetést jelenti (anyagi állandó). A szilícium, germánium és az ón félvezető tulajdonsága abban is megnyilvánul, hogy a fémekhez hasonlóan a látható fény komponenseit elnyelik, mert mindig található olyan elektron, mely a közepes fényenergiát elnyelve a vezetési sáv megfelelő energia szintjére képes ugrani. A kis energiájú (infravörös) sugárzást azonban a fémektől eltérően átengedik. Ezért egyes foton vezető szilárd testek sötétben nem vezetnek. Megfelelő frekvenciájú fénnyel megvilágítva azonban az elektronok a vezetési sávba kerülhetnek. - ε = kt = hν + a b c Adott szilárd test akkor lesz jó fotonvezető, ha nagymértékben abszorbálja, azokat a E= hν energiájú fotonokat, amelyeknek energiája a tiltott sávszélségnél nagyobb értékűek (l. ábra a). A szigetelők, félvezetők, vezetők - általában a szilárd testek - sávrendszerének kialakulása alapján a fényelnyelésük (abszorpciójuk) eltér a gázokétól Az atomi gázok színképe, mivel diszkrét energiaszintjeiken vannak az elektronok, vonalas (l. - színképe ); a szilárd testek színképe pedig az energiasávok különbségekének megfelelően sávos, azaz bizonyos határon belül minden hullámhosszúságú fénykomponenst elnyelnek. A röntgen színképek a szilárd testek esetében is vonalasak, mivel a belső atomi szintek nem vesznek részt a kémiai kötés- ben, gy nem szélesednek ki sávokká. A gyakorlatban fontos szennyezési félvezetők közül n-tipusú félvezetőknek nevezik azokat, amelyeknél a szennyező atomok egy vagy több vegyértékelektront tartalmaznak, mint a rácsot alkotó atomok, és ilyenkor a szennyező atom energianívója közel esik az üres vezetési sávhoz (pl. szilíciumot foszforral szennyezik). Ebben az esetben már kis energia hatására a szenyezőnek a tiltott sávba eső energiaszintjéről az elektronok könnyen a vezetési sávba lépnek, azaz elektromos tér hatására elektronvezetés áll elő (l. ábra b.). A p- típusú szennyezés félvezetőknél viszont a szennyező atomok kevesebb vegyértékelektront tartalmaznak, mint a rácsot felépítő atomok (pl. a szilícium egykristályt bórral. Ilyenkor a szennyező atomhoz tartozó üres energiaszintek a tiltott sávban, a betöltött vegyértéksávhoz közel helyezkednek el. Ekkor a vegyértéksávból könnyen átléphetnek az elektronok a szennyező atom egyik üres energianívójára, és a vegyértéksávban visszamaradó elektronhiány (az un. 34
13 35 pozitív lyuk) mozdulhat el a külső elktromos tér hatására (l. ábra c.). Ezt a vezetést lyukveztésnek is nevezik. 35
14 S ns- n e ns0- (n-)d-0 Li Be Na Mg ns(n-)d(n-)f-4 D 3 K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn 4 Rb Sr F Y Zr Nb MoTc Ru Rh Pd Ag Cd 5 Cs Ba La Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy o Er Tm Yb Lu f Ta W Re Os Ir Pt Au g 6 Fr Ra Ac Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lw 7 ns np-6 P B C N O F Ne s p d f Al Si P S Cl Ar 3 Ga Ge As Se Br Kr 4 5f 6d 7s In Sn Sb Te I Xe 5 7s Tl Pb Bi Po At Rn 6 6p,4f,3d,6s 6s 5s 5p,4d,5s 4s 3s s 4p,3d, 4s 3p, 3s p,s s s 34
A kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 13-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 13- Vegyérték kötés elmélet 13-3 Atompályák hibridizációja 13-4 Többszörös kovalens kötések 13-5 Molekulapálya elmélet 13-6 Delokalizált
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenA kovalens kötés polaritása
Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74
Elsőrendű kötések Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/74 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Ionos vegyületek képződése ˆ Ionok típusai ˆ Kovalens kötés ˆ Fémes kötés ˆ VSEPR elmélet ˆ VB elmélet 2/74 Periodikus
RészletesebbenAz elektronpályák feltöltődési sorrendje
3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis-elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
RészletesebbenA kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)
4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi
RészletesebbenA hidrogénmolekula. Energia
A hidrogénmolekula Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve! Ezt két H-atomra alkalmazva: Erősítő átfedés csomósík Energia
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenXLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória
Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 201. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos
RészletesebbenA hidrogénmolekula. Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve!
Energia A hidrogénmolekula Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve! Ezt két H-atomra alkalmazva: Erősítő átfedés csomósík
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenAtomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai
RészletesebbenFELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!
FELADATMEGOLDÁS Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! 1. Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a) 2 H 2 ; 0,25 C b) O; 4 H; 4 H 2 c) 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d) 2 H;
RészletesebbenPeriódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil
s-mezı (fémek) Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) http://www.ptable.com/ nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil p-mezı (nemfém, félfém, fém) d-mezı (fémek) Rendezés elve: növekvı rendszám (elektronszám,
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 12-1 Lewis elmélet 12-2 Kovalens kötés: bevezetés 12-3 Poláros kovalens kötés 12-4 Lewis szerkezetek 12-5 A molekulák alakja 12-6 Kötésrend, kötéstávolság 12-7 Kötésenergiák Általános Kémia,
RészletesebbenNév:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2013.feb.18. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály,
RészletesebbenKémiai kötés Lewis elmélet
Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,
RészletesebbenKémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
RészletesebbenAz elemek rendszerezése, a periódusos rendszer
Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer 12-09-16 1 A rendszerezés alapja, az elektronszerkezet kiépülése 12-09-16 2 Csoport 1 2 3 II III IA A B 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 IV V VI VII
RészletesebbenAtomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer energia szintek atomokban
Részletesebbentema04_
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai A kötések kialakulásának oka: energianyereség. A kémiai kötés típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Kötések kialakítása - oktett
RészletesebbenFizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion
06.07.5. Fizikai kémia. 4. A VB- és az -elmélet, a H + molekulaion Dr. Berkesi ttó ZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Előzmények Az atomok szerkezetének kvantummehanikai leírása 90-30-as
RészletesebbenKémiai alapismeretek 3. hét
Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenSzilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t
Szilárdtestek elektronszerkezete Kvantummechanikai leírás Ismétlés: Schrödinger egyenlet, hullámfüggvény, hidrogén-atom, spin, Pauli-elv, periódusos rendszer 2 Szilárdtestek egyelektron-modellje a magok
RészletesebbenMolekulák világa 2. kémiai szeminárium. Szilágyi András
Molekulák világa 2. kémiai szeminárium Szilágyi András Kvantummechanikai ismétlés Kvantummechanikai részecskéről csak valószínűségi állítást tehetünk A részecske leírója a hullámfüggvény, ez kódolja a
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenA kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS KOVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Ionos kötés Na Cl Ionpár képződése e - Na + Cl - Na:
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenEnergiaminimum- elve
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája között? Energiaminimum elve Energiaminimum- elve
RészletesebbenSzilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján
Szilárdtestek sávelmélete Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra
RészletesebbenA SZILÁRDTEST FOGALMA. Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. molekula klaszter szilárdtest > σ λ : rel.
A SZILÁRDTEST FOGALMA Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. a) Méret: b) Szilárdság: molekula klaszter szilárdtest > ~ 100 Å ideálisan rugalmas test: λ = 1 E σ λ : rel. megnyúlás
RészletesebbenNagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek
Nagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek 1. Atomspekroszkópiai módszerek 1.1. Atomabszorpciós módszerek, AAS 1.1.1. Láng-atomabszorpciós módszer, L-AAS 1.1.2. Grafitkemence atomabszorpciós
RészletesebbenAz elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek
Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai köté magaabb zinten 5-1 Mit kell tudnia a kötéelméletnek? 5- Vegyérték köté elmélet 5-3 Atompályák hibridizációja 5-4 Többzörö kovalen kötéek 5-5 Molekulapálya elmélet 5-6 Delokalizált elektronok:
Részletesebben20/10/2016 tema04_biolf_
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. Típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Egy egyszerű modell a kémiai kötések kialakítására:
RészletesebbenFÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás
FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK A leggyakrabban használt félvezető anyagok a germánium (Ge), és a szilícium (Si). Félvezető tulajdonsággal rendelkező elemek: szén (C),
RészletesebbenIzotópkutató Intézet, MTA
Izotópkutató Intézet, MTA Alapítás: 1959, Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete Gazdaváltás: 1967, Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, de hatósági ügyekben OAB felügyelet Névváltás: 1988,
RészletesebbenSzigetelők Félvezetők Vezetők
Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
RészletesebbenI. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
RészletesebbenDR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. (DISZKRÉT FÉLVEZETŐK, ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET
MISKOLCI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI INTÉZET ELEKTROTECHNIKAI- ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. (DISZKRÉT FÉLVEZETŐK, ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET 2003. 2.0. Diszkrét félvezetők és alkalmazásaik
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 3. hét. Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Az elızı órán elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 3. hét Az elızı órán elsajátítottuk, hogy milyen a kvantummechanikai atommodell hogyan épül fel a periódusos rendszer melyek a periodikus tulajdonságok Mai témakörök elsıdleges
RészletesebbenRÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS
RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS 1. Mire jó a röntgen-fluoreszcencia analízis? A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA vagy angolul XRF) roncsolás-mentes atomfizikai anyagvizsgálati módszer. Rövid idõ alatt
RészletesebbenVegyületek - vegyületmolekulák
Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenPeriódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35
Periódusosság 3-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 3-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 3-3 Az atomok és ionok mérete 3-4 Ionizációs energia 3-5 Elektron affinitás 3-6 Mágneses 3-7 Az elemek periodikus
RészletesebbenFermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
Részletesebben4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai. Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség.
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. Típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Kötések kialakítása - oktett elmélet (1916-19
RészletesebbenAtomszerkezet, kötések
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 016/17 Atomszerkezet, kötések Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Az előadás során megismerjük: a két alapvető atommodell alapjait, és a modellek közötti különbségeket;
RészletesebbenMolekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás
Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás I. Egyatomos molekulák He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn - a molekula alakja: pontszerű - a kovalens kötés polaritása: NINCS kötés
RészletesebbenÁtmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi A párosítatlan elektron d-pályán van. Kevéssé delokalizálódik a fémionról, a fém-donoratom kötések meglehetısen ionos jellegőek. A spin-pálya csatolás viszonylag
Részletesebbendinamikai tulajdonságai
Szilárdtest rácsok statikus és dinamikai tulajdonságai Szilárdtestek osztályozása kötéstípusok szerint Kötések eredete: elektronszerkezet k t ionok (atomtörzsek) tö Coulomb- elektronok kölcsönhatás lokalizáltak
RészletesebbenAz elemek periódusos rendszere (kerekített relatív atomtömegekkel)
Kedves versenyző! A kémia feladatsor megoldására 60 perc áll rendelkezésedre. Nem kell arra törekedned, hogy ennyi idő alatt minden feladatot megoldj, az a fontos, hogy minél több pontot szerezz! A feladatok
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenSzénhidrogének II: Alkének. 2. előadás
Szénhidrogének II: Alkének 2. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C = C kötést
RészletesebbenATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
RészletesebbenMézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.
és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
Részletesebben8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
8. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenAz atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az atomok szerkezete A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Atommodellek A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük. Az atomok felépítésével kapcsolatos
RészletesebbenFizikai kémia 2. ZH II. kérdések I. félévtől
Fizikai kémia 2. ZH II. kérdések 2018-19 I. félévtől Szükséges adatok, állandók és összefüggések: c= 2,99792458 10 8 m/s; e= 1,602177 10-19 C; h=6,62608 10-34 Js; N A= 6,02214 10 23 mol -1 ; me= 9,10939
RészletesebbenSzínképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.
Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok
RészletesebbenPeriódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35
Periódusosság 11-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 11-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 11-3 Az atomok és ionok mérete 11-4 Ionizációs energia 11-5 Elektron affinitás 11-6 Mágneses 11-7 Az elemek
RészletesebbenBevezetés az anyagtudományba II. előadás
Bevezetés az anyagtudományba II. előadás 010. febuá 11. Boh-féle atommodell 1914 Niels Henik David BOHR 1885-196 Posztulátumai: 1) Az elekton a mag köül köpályán keing. ) Az elektonok számáa csak bizonyos
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenA periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok
A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenAtomok és molekulák elektronszerkezete
Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
Részletesebben7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.
Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod a periódusos
RészletesebbenNE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:
A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola
Részletesebben6) Az átmenetifémek szerves származékai
Rendszeres fémorganikus kémia 2009-2010 (134) Átmenetifém-átmenetifém kötések és klaszterek Történet: A. Werner (1866-1919) oligonukleáris komplexekben ligandum-hidakat tételezett fel: (H 3 N)(Cl)Pt(µ-Cl)
RészletesebbenAz anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése
Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
RészletesebbenORVOSI KÉMIA. Az anyag szerkezete
ORVOSI KÉMIA Az anyag szerkezete Nagy Veronika PTE ÁOK 2017/18. Egyes ábrákat a Chemistry c. (McMurry & Fay, 4 th ed.) könyvből vettünk át. Tanulási célok Az anyagot felépítő elemi részecskék (atomok,
RészletesebbenThomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
RészletesebbenElektronszínképek Ultraibolya- és látható spektroszkópia
Elektronszínképek Ultraibolya- és látható spektroszkópia Elektronátmenetek elektromos dipólus-átmenetek (a molekula változó dipólusmomentuma lép kölcsönhatásba az elektromágneses sugárzás elektromos terével)
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenÁtmenetifém-komplexek mágneses momentuma
Átmenetifém-komplexek mágneses momentuma Csakspin-momentum μ g e S(S 1) μ B μ n(n 2) μ B A komplexek mágneses momentuma többnyire közel van ahhoz a csakspin-momentum értékhez, ami az adott elektronkonfigurációjú
RészletesebbenAz időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben
Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),
RészletesebbenAZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.
AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA Mágneses dipólmomentum: m H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat. M = m H sinϕ (Elektromos töltés, q: monopólus
RészletesebbenVezetési jelenségek, vezetőanyagok
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2015/16 Vezetési jelenségek, vezetőanyagok Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Elektromos vezetési folyamatban töltést továbbító (elmozdulni képes) részecskék: Vezetők
RészletesebbenI. ATOMOK, IONOK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
I. ATMK, INK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSS TESZTEK 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 A C C D C D A D C 1 C B C E* B E C C ** E 2 D C E D C B D A E C 3 A B D B B B D C D C 4 B B D B B D D C C D 5 D B * a negyedik, vagyis
RészletesebbenA tudós neve: Mit tudsz róla:
8. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenMinta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?
Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl, NaCl C) Fe(NO
RészletesebbenFizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor
Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi
Részletesebben