RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS"

Átírás

1 RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS 1. Mire jó a röntgen-fluoreszcencia analízis? A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA vagy angolul XRF) roncsolás-mentes atomfizikai anyagvizsgálati módszer. Rövid idõ alatt el lehet vele végezni anyagminták minõségi és mennyiségi analízisét, azaz, hogy a minta milyen kémiai elemeket tartalmaz és azokat milyen százalékos arányban. Azt, hogy egy gyûrû anyaga arany-e, vagy réz, néhány perc alatt el lehet dönteni. Miután a módszer roncsolásmentes, semmilyen nyomot nem hagy a mintán. A röntgen-fluoreszcencia analízis nem hoz létre maradandó változást a mérendõ mintában, a minta nem válik radioktívvá. A vizsgálandó anyagot alkotó atomoknak mindössze a belsõ elektronhéjain történik átmeneti (10-15 s) változás, tehát kémiai álapottól függetlenül használható. A mérés többször is elvégezhetõ, amivel a pontosságot növelni lehet, illetve új szempontok szerint másképpen is végre lehet hajtani. Megjegyezzük, hogy ez a kémiai módszereknél nincs így. Ezeknél a vizsgálandó minta egy részét reakcióba kell vinni, így a mintának ez a része megsemmisül. A hordozható RFA berendezések lehetõséget adnak lényegében bármely helyszínen mérésekre. Ez biológiai és környezeti méréseknél nagy segítséget jelent, de például vitatott Csontváry-festményrõl is derült már ki RFA méréssel, hogy másolat. Csontváry idejében még nem használtak olyan összetételû festéket, amelyet az analízis kimutatott. Ugyancsak egyedülálló vizsgálati módszer más égitestek anyagának vizsgálatában: ezzel vizsgálták a Hold-utasok a helyszínen a kızeteket, vagy ilyen készülékkel vannak felszerelve a Mars-járók. A röntgen-fluoreszcencia módszer lényege, hogy valamely kis energiájú röntgen-, vagy gamma-sugárzással a minta atomjainak belsõ elektronjait kiütjük (a fizika törvényei szerint ez a valószínőbb, semmint a külsı elektronok kiütése, jóllehet elıbbiek kötési energiája nagyobb). Ehhez az szükséges, hogy a gerjesztı sugárzás energiája nagyobb legyen, mint az adott héjon az elektronok kötési energiája. A gerjesztést követıen egy magasabb energiaszintrõl (ahol az elektronok gyengébben kötöttek) ugrik be egy külsı elektron a lyukba (tekintve, hogy az elektronhiány az atom természetellenes állapota, amelytıl az minél elıbb megszabadulni igyekszik), és az atom a két nívó energiakülönbségének megfelelõ energiájú karakterisztikus röntgensugárzást bocsát ki. Ezt a folyamatot hívjuk röntgen-fluoreszcenciának. Az elemeket a kilépõ röntgen-foton energiája alapján ismerhetjük fel, hasonlóan ahhoz, amikor a rádióállomásokat a frekvenciájuk alapján azonosítjuk (ui. a fotonok energiája arányos a frekvenciájukkal: E=h ν, ahol E a foton energiája, h a Planck-állandó és ν a foton frekvenciája). A röntgenfotonok energiája a megfigyelések szerint a rendszám négyzetével arányos. A kibocsátott karakterisztikus sugárzás intenzitásából a hatásfokok és az önelnyelõdés meghatározása után az adott elem koncentrációja meghatározható. Így a röntgen-fotonok energiája alapján lehet minõségi-, az intenzitásuk alapján pedig mennyiségi analízist végezni. Természetesen csak olyan anyagoknak kelthetı a karakterisztikus röntgensugárzása, amelyeket alkotó atomoknak legalább két elektronhéja van (Li, Be,B, ), és amelyek között átmenet engedélyezett is. Késıbb látni fogjuk, hogy a gyakorlatban egyéb okok miatt (Auger effektus, alacsonyenergiás detektálási hatásfok) is nehezített az alacsony rendszámú elemek meghatározása. A legerjesztõdés nagyon rövid, jellegzetesen másodperc nagyságrendû idõ alatt megy végbe. A minta tehát a gerjesztéssel

2 gyakorlatilag egyidejőleg sugároz, erre utal a fluoreszcencia szó. A fotonokat az elnevezésnél általában származásuk szerint különböztetjük meg. Az elektronhéjból belsejébıl kilépõ fotonokat hívjuk röntgen-fotonoknak, a legkülsı héj gerjesztéseibıl származnak a látható fotonok, míg az atommag által kibocsátottakat gamma-fotonoknak nevezzük még akkor is, ha energiatartományaik között átfedés is van. A fékezési röntgensugárzás pedig akkor keletkezik, ha gyors, energikus elektronok az anyag belsejében lévı atomok elektromos terében eltérülnek (szóródnak), irányváltásuk következtében pedig röntgen-fotonokat bocsátanak ki. Ez által energiát veszítenek, azaz lefékezıdnek. Mivel az energialeadás véletlenszerő folyamat, a fékezési röntgensugárzás energia eloszlása folytonos, szemben a karakterisztikus röntgensugárzás fotonjaival, amelyeké diszkrét. A karakterisztikus röntgen sugarak energiatartománya kb. 100 ev- 100 kev, a gamma sugaraké kb. 1 kev-5 MeV, míg a fékezési röntgensugarak energiája a nullától az elektron energiájáig terjed, amely a mai gyorsítási lehetıségeket figyelembe véve, akár GeV is lehet! A karakterisztikus röntgensugárzás tanulmányozása során az angol Moseley 1913-ban megfigyelte, hogy annak hullámhossza a rendszám függvényében folyamatosan változik. Törvénye alapján sikerült meghatározni akkor még ismeretlen elemek rendszámát is. Moseley eredeti mérései szerint, a frekvencia négyzetgyöke arányos a rendszámmal. Az eredeti cikk alapján készített ábrát alant láthatjuk: Fékezési RTG-sugázás: folytonos energiaeloszlás Karakterisztikus RTG-sugárzás: diszkrét energiaértékek ~ E 1/2 1. ábra: Karakterisztikus és fékezési-röntgensugárzás A Moseley-törvény kísérleti háttere.

3 Az 1. ábrán bemutatjuk a Moseley-törvényre vezetõ kísérleti eredményeket a szerzõ eredeti cikke alapján. A függõleges tengelyen, az ábra bal oldalán található az elem rendszáma. Ha tanulmányozzuk az ábrát észrevesszük, hogy természetesen hiányoznak az akkor még ismeretlen technécium, promécium és a rénium elemek. Az alsó vízszintes tengelyen a frekvencia négyzetgyöke található. Miután egy foton energiája egyenlõ a frekvenciájának és a Planck-állandónak a szorzatával (E=h ν), ugyanúgy egyenest kapunk, ha a vízszintes tengelyen az energia négyzetgyökét ábrázoljuk. Az alsó két, kevésbé meredek egyenes a K α és K β (magyarázatát l. a 2.1. fejezet végén) átmeneteket jelzi, míg a három fölsõ egyenes az L α és L β átmeneteket jelöli. Az L β átmenetek felhasadnak két különálló egyenesre. Moseley kristály-diffrakciós eljárással végezte a méréseit, így tudott alumíniumig fölvenni adatokat. A diffrakciós kristálynál az interferencia-maximumokat kell kimérni, a távolság változtatásával jó felbontás érhetõ el, de a mérés nagyon lassú, mert a spektrumnak egyszerre csak egy szûk hullámhossz-tartományát detektáljuk. A félvezetõ detektor gyorsabb mérést tesz lehetõvé, mert a detektált összes fotonnak egy méréssel meg tudjuk határozni az energiáját. Az alkalmazott szoftver alkalmas a finomszerkezet kimutatására, de ez nem része ennek a gyakorlatnak. A félvezetõ detektorral csoportokat választunk szét, csak a nagyobb rendszámok esetén látjuk a finomszerkezetet. A laboratóriumi gyakorlat célja az, hogy betekintést nyerjünk a röntgenfluoreszcencia analízis elméletébe és gyakorlatába. Megismerkedünk egy félvezetõ detektort alkalmazó mérõrendszerrel. Ez a berendezés a 20-as rendszámnál (ez a kalcium) nagyobb rendszámú elemek vizsgálatára használható. Ennek oka az, hogy a félvezetõ detektort takaró berillium-ablak nem engedi át a kisebb energiájú fotonokat. Az eljárás a magasabb rendszámtartományban érzékenyebb, tehát kiválóan alkalmas pl. szerves (biológiai) mintákban lévõ nehézfém szennyezések kimutatására. 2. A röntgen-fluoreszcencia jelenség elméleti alapjai 2.1 A karakterisztikus röntgen-sugárzás Egy alapállapotban lévõ Z rendszámú atomban a legalacsonyabban fekvõ Z energiaszint mindegyike betöltött. Amennyiben valamilyen gerjesztés (foton, elektron vagy nehéz töltött részecskék) eredményeképpen egy elektron egy betöltött szintrõl egy magasabb (be nem töltött) szintre kerül, vagy kilökõdik, az atomból, helyén egy lyuk keletkezik. Elég nagy gerjesztési energia esetén ez a kilökõdés bekövetkezhet valamelyik belsõ szinten. Ilyenkor az atom úgy kerül alacsonyabb gerjesztettségû állapotába, hogy egy magasabb energiaszinten lévõ elektron átugrik a kisebb energiájú szintre. Eközben vagy a két héj energiakülönbségének megfelelõ karakterisztikus röntgen-foton keletkezik, vagy pedig ez az energia átadódik valamelyik héjelektronnak, és az a helyén újabb lyukat hátrahagyva elhagyja az atomot (Auger-elektron). Alacsonyabb rendszámok esetén az Auger-jelenség, míg magasabbak esetén a karakterisztikus röntgensugárzás dominál. Magas rendszámoknál a keletkezett új lyuk ismét betöltõdik, és végül az atom a legkülsõ héjakon akár többszörösen ionizált állapotban maradhat vissza. A sokelektronos atomokban a belsõ elektronhéjak energiaszintjei hidrogénszerû elrendezést mutatnak ( a hidrogénatom egy protonból, mint atommagból és egyetlen,

4 körülötte keringı elektronból áll). Emlékeztetõül: egy Z e pozitív töltésbõl (itt e az elemi töltés) és egyetlen elektronból álló rendszer lehetséges energiaszintjei leírhatók az E N = - Z 2 h R/n 2 (1) formulával, melyben h a Planck-állandó, R= s -1 a Rydberg-állandó és n a fõkvantumszám (n=1,2,3..egész). Két energiaszint, melyeket n és n' fıkvantumszámok jellemeznek, közötti elektronátugrás esetén a kisugárzott foton energiája: E = E n' - E n = Z 2 R h (1/n 2-1/n' 2 ) (2) ahol n'=n+1, n+2, egész szám. Sokelektronos atomokban a fõkvantumszámon kívül a belsõ héjak energiája kissé függ az l mellékkvantumszámtól (l=0,...n-1) és a j belsõ kvantumszámtól is. A legfontosabb röntgenátmeneteket ennek megfelelıen a 2. ábrán mutatjuk be.

5 2. ábra: Az atomok dipólátmeneteinek rendszere. Az energiahéjak szokásos jelölése K, L, M, N (n=1: K, n=2: L, n=3: M, ) a 2. ábra baloldalán, míg az energiaszintek szempontjából lényeges n, l és j kvantumszámok az ábra jobb oldalán vannak feltüntetve. A 2.a ábra az energiák aránya szempontjából torzított, az azonos fõkvantumszámokhoz tartozó nívók közti különbség jóval kisebb, mint ahogy az a valósághoz közelebb álló módon a 2.b ábrán látható. A karakterisztikus röntgensugárzás rendszerezéséhez bevezetett jelölésrendszer: ha az átmenet a K (L,M, stb.) héjra történik, akkor K (L,M, stb.) sorozatbeli sugárzásról beszélünk, míg egy sorozaton belül a legintenzívebb vonal az α, ami pl. K sorozat esetén az L K átmenetnek felel meg ( K α ), míg az M K átmenethez tartozót K β vonalnak nevezzük, sít. Egy alsorozaton belül számozott alsó indexeléssel jelöljük a finomszerkezetbıl adódó vonalakat (lásd 2.b ábra). A gyakorlatban megfigyelhetõ átmenetekre (dipól átmenetek) a j=0,±1 és l=±1 kiválasztási szabályok érvényesek. A gyakorlat során csak a legintenzívebb vonalakat (átmenet-csoportokat) különböztetjük meg, mert a mérés célja az, hogy ismeretlen mintában a különbözõ rendszámú elemeket biztonságosan felismerjük. Akkor biztonságos a minõségi analízisünk, ha egy elem összetartozó átmeneteit felismerjük. 2.2 Röntgen-fluoreszcencia analízis Csak a fõhéjakat tekintve a karakterisztikus röntgen-fotonok energiáját az E = A (Z-B) 2 (3)

6 alakban kereshetjük, ahol A és B illesztõ konstansok, E a foton energiája, Z az elem rendszáma. Ennek a formulának a háttere az, hogy amikor a karakterisztikus röntgensugárzást kiváltó elektron belsõbb héjra ugrik, nemcsak az atommag pozitív töltése hat rá, hanem a közbeesõ héjakon elhelyezkedõ elektronok töltését is érzékeli. Ezt a jelenséget hívjuk árnyékolásnak, a közbensõ elektronok árnyékolják a mag pozitív terét, magyarán a külsı elektron a tényleges Z+ magtöltés helyett ennél kicsit kevesebb, csak (Z-B)+ töltést érzékel. A B együttható dimenzió nélküli, míg az A energia mértékegységû. A karakterisztikus röntgensugárzásnak ez az egyszerû rendszámfüggése, valamint a félvezetõ detektorok megjelenése egy viszonylag olcsó és egyszerûen kezelhetõ anyagvizsgálati módszert ad a kezünkbe. A vizsgálandó mintát töltött részecskékkel, gamma- vagy röntgen-fotonokkal besugározva létrejöhet a benne elõforduló elemek karakterisztikus röntgensugárzása. Ha a gerjesztés röntgen- vagy gamma-sugárzással végezzük, akkor beszélünk röntgen-fluoreszcencia analízisrõl (az angol nyelvû szakirodalomban X-Ray Fluorescence Analysis XRF). Izotópos gerjesztés esetén a leggyakrabban használt gerjesztõ források a 109 Cd, 125 I, 241 Am radioaktív izotópok. Detektálva a mintából kijövõ röntgensugárzást a vonalak energiája alapján meghatározhatók a mintát alkotó elemek, míg az egyes vonalak intenzitásából a koncentrációra következtethetünk. Az elemek azonosítása az energia alapján általában egyszerû, míg a mennyiségi meghatározás jóval bonyolultabb feladat. RFA esetén a K (ill. L) héjakban a gerjesztõ sugárzás a K (illetve L) héjakból fotoeffektussal üt ki elektronokat (ha az energetikailag lehetséges), és ennek valószínûsége kb. a rendszám ötödik hatványával nõ. A karakterisztikus legerjesztõdéssel versengõ folyamat, az Augerjelenség is rendszámfüggõ, kevésbé függ a rendszámtól. Ezen kívül pedig az egészen alacsony rendszámú elemek karakterisztikus vonalai nem detektálódnak a félvezetõ detektorokban, mert még a detektor elıtt elhelyezkedı anyagrétegekben (pl. levegı, a detektorkamra ablaka, vagy magának a detektornak az elektródája) elnyelıdnek. 3. ábra Szilicium röntgen detektorok érzékelési hatásfoka az energia függvényében különbözı ablak-, illetve detektor-vastagságok esetére.

7 Ugyanakkor nagyobb energiákon a detektor egyre kevésbé nyeli el a röntgen (és gamma-) sugárzást, ami szintén a detektálási hatásfok (= elnyelt/beesı fotonok aránya) csökkenését okozza (3. ábra). Így az abszolút koncentráció meghatározása a spektrumból meglehetõsen nehéz. További nehézséget okoz, hogy a mintát alkotó egyes elemek bonyolult módon hatnak kölcsön egymás röntgenfotonjaival. Míg általában bármely elem képes a másik által kibocsátott fotont elnyelni (abszorbció), addig az már ritkábban fordul elı, hogy az egyik elem karakterisztikus röntgen fotonja képes a másik elem karakterisztikus röntgen fotonját kelteni (miközben, persze ı maga megsemmisül, ez a belsı gerjesztés esete). Többféle atomot tartalmazó minta esetében, ezért a kijövı röntgenfotonok energia és intenzitás eloszlásából nem egyszerő feladat az összetétel pontos meghatározása. Erre a célra, általában egy-egy anyagtípusra nézve speciális szoftvereket használnak. Egyszerûbb a relatív mérések elvégzése. Ez azt jelenti, hogy ismert koncentrációjú mintával történõ összehasonlítás segítségével kell meghatározni ismeretlen koncentrációt. Itt is figyelembe kell venni azt, hogy az érdekes energiatartományban a sugárzás áthatolóképessége kicsiny, így csak a minta egy vékony felületi rétegébõl tud kijönni a karakterisztikus sugárzás. Ez az effektív vastagság egy adott vizsgált elemnél tehát adott energia esetén a mintát alkotó többi elemtõl is függ. Így általában azonos koncentráció nagyobb átlagrendszámú környezetben kisebb effektív vastagsághoz, tehát kisebb intenzitáshoz vezet, mint kisebb átlagrendszámúban. Ez a mátrix effektus (itt matrix = maga az összetett minta). Ugyanannyi, mondjuk vas atomot a kilépõ karakterisztikus röntgen-vonalak alapján könnyû magokból álló környezetben például paraffinban vagy növényi mintákban lényegesen többnek látunk, mint ólommal ötvözve. Így relatív méréseknél ügyelnünk kell arra, hogy etalonjaink hasonló összetételûek legyenek, mint a vizsgált minta. Fellép továbbá az ún. belsõ gerjesztési effektus, amikor is a vizsgált vonalat a mintában elõforduló, a vizsgált elemnél nagyobb rendszámú elemek karakterisztikus sugárzása is gerjeszti az elsõdleges gerjesztõ forráson kívül, és ez a mért vonal intenzitásának növekedéséhez vezet. Így az elõbbi példában említett vas atomokat többnek látjuk a szekunder gerjesztés miatt akkor is, ha a minta átlagos rendszáma nem változik, de van pl. a mintában nikkel, amelynek a karakterisztikus sugárzása hatékonyan tudja gerjeszteni a vas karakterisztikus sugárzását. Megjegyezzük, hogy ezeket a hatásokat az abszolút mérések kiértékelésénél is figyelembe kell venni. A fenti hatások figyelembe vételére szolgál a belsõ standard hozzáadása. Ekkor a mintát kétfelé osztva (ehhez pl. folyadék vagy porított minta szükséges), az egyik részt kismértékben beszennyezzük azzal az elemmel, aminek a koncentrációjára kíváncsiak vagyunk. Ha tudjuk, hogy mennyi szennyezõ elemet vittünk be, a szennyezett és szennyezetlen esetben mért csúcs alatti területekbõl a szennyezés elõtti koncentráció meghatározható Az RFA (elvben) roncsolás-mentes anyagvizsgálati módszer, azonban a röntgensugarak kis áthatolóképessége miatt sokszor szükséges a minta nagyfokú homogenizálása, esetleg halmazállapotának megváltoztatása, vagyis kémiai kezelése. Az így elõállított minták persze többször is felhasználhatók. A módszer széles koncentráció tartományban, néhány milliomod résztõl (ppm) 100%-ig használható.

8 3. A mérõberendezés Egy mérõberendezés elvi felépítése a 4. ábrán, magának a detektor egységnek a részletei pedig az 5. ábrán láthatóak. A detektor felé leárnyékolt gyûrû alakú gamma forrás fotonjai fotoeffektussal kilökik a mintát alkotó elemek K vagy L héjaiból az elektronokat ( a jelen mérés során a gerjesztés röntgen csıvel fog történni). A keletkezett gerjesztett atomok legerjesztõdése során megjelennek az egyes elemek karakterisztikus röntgen-fotonjai, amelyek a Si(Li) félvezetõ detektorban fotoeffektussal az energiával arányos, kb. 0.1 µs hosszú impulzusokat hoznak létre. Az impulzusokat erõsítés után (ekkor már 5-50 µs az egyes impulzusok hossza) amplitúdó szerint szétválogatjuk egy ún. sokcsatornás amplitúdó-analizátor segítségével, és gyûjtjük a különbözõ amplitúdókhoz tartozó beütésszámokat. 4. ábra: A mérõberendezés vázlata. A töltésérzékeny elõerõsítõ a detektor házában van, a nagyfeszültségû tápegység és az erõsítõ külön. Az adott röntgen-energiához tartozó jelek magasságának (amplitudójának) Gaussszerû-eloszlása van, amelynek szórása kicsiny a várható értékhez képest. A szórás felléptének összetett, elsõsorban statisztikai okai vannak. Így ha egy töltéshordozó pár létrehozásához 1 ev energia szükséges, egy 10 kev energiájú foton átlagosan 10 4 töltéshordozó párt hoz létre. Poisson-eloszlás esetén ennek szórása kb. 10 4, azaz kb. 1% (ez félérték-szélességben kb. 2.4 %-t, azaz 240eV-ot jelent). Egy mérõrendszer felbontóképességén a vonalak energiában kifejezett félérték-szélességét értjük (5. ábra). Az átmenetek Gauss-görbe alakú kiszélesedésének tehát elsõsorban statisztikai okai vannak, de a mérõelektronika erõsítõi a saját zajjárulékuk miatt a félérték-szélességet tovább növelhetik.

9 Réz hőtırúd Si(Li) kristály ddddetektor Si(Li) detektor kristály Ultra kis zajú hőtött erısítı bemeneti erısítı Ultra vékony Berillium vákuum-ablak vákuum-ablakok hőtött bemeneti erısítı külsı erısítı 5. ábra Egy Si(Li) röntgen detektor felépítése Megegyezés alapján egy RFA mérõrendszer jóságát a mangán K α vonalának energiájánál, azaz 5900 ev-nál, vett félérték-szélességével jellemzik. Ma ez korszerû berendezéseknél 150 ev körül van. 5. ábra: A félérték-szélesség szemléltetése. Adott detektor-beállítás (detektor tápfeszültség, erõsítés) esetén ismert energiájú vonalakat felvéve kimérhetõ a csúcshely-energia függvény (kalibrálás), amely jó közelítéssel lineáris. Ennek ismeretében bármely amplitúdó értékhez meghatározható a karakterisztikus röntgen sugárzás energiája, míg a csúcs nagyságából, a csúcs alatti területbõl a koncentrációra következtethetünk.

10 6. ábra Egy tipikus röntgen spektrum K és L sorozathoz tartozó vonalakkal. 4. Mérési feladatok 4.1. Ellenõrzõ kérdések 1. Mi a fékezési- és a karakterisztikus röntgensugárázás? Milyen energiákkal rendelkezhetnek? 2. Mi az Auger-jelenség? 3. Hogyan jelöljük a különbözõ alhéjakat? 4. Milyen átmeneteket jelölünk K α val és K β -val? 5. Melyek a kiválasztási szabályok? 6. Hogyan függ a karakterisztikus röntgen-fotonok energiája a rendszámtól? Mit okoz az árnyékolás? (Mi árnyékol mit?) 7. Mi a röntgen-fluoreszcencia jelensége? 8. Mi alapján lehet a mintában lévõ elemeket azonosítani? 9. Mi alapján lehet a mintában lévõ elemek koncentrációját meghatározni? 10. Mi a mátrixhatás?

11 11. Mit értünk (energia)felbontóképesség alatt? 12. Hogyan lehet elkészíteni a mérõcsatorna energia-kalibrációját? 13. Hogyan értelmezzük a detektálási hatásfokot? 14. Hány % egy ppm? Hány ppm egyenlı 1 %-kkal? 4.2. Mérési feladatok 1. Vas (esetleg réz) és molibdén minta segítségével kalibráljuk a berendezést, ábrázoljuk az energia-csatornaszám összefüggést. Feltételezve, hogy az lineáris, határozzuk meg a kalibrációs egyenes paramétereit. A vas (esetleg réz) K α vonalára határozzuk meg a rendszer felbontóképességét. 2. A kapott ismeretlen minta spektrumából határozzuk meg a K α és K β vonalak alapján a mintát alkotó elemeket! 3. A kapott rendszám(energia) függvénybõl határozzuk meg a (3) összefüggésben szereplõ A és B konstansokat. Ábrázolva a mért energia négyzetgyökét a rendszám függvényében egyenest várunk, amelynek paraméterei pl. a legkisebb négyzetek módszerével meghatározhatók, s azokból A és B kiszámítható. Hasonlítsuk össze a kapott A konstanst a (2) összefüggésbõl a K α vonalakra érvényes n=1 és n =2 esetre meghatározottal. 4. Határozzuk meg ugyanígy a K β vonalakra érvényes A, B konstansokat. 5. Ólom- és arany, vagy más L vonalak alapján határozza meg az A, B konstansokat L α és L β vonalakra is. 6. Határozzuk meg aranyékszerek (aranytartalmú fémötvözetek) összetételét. Ezt a feladatot a gyakorlatvezetı tanárok segítségével végezzük el. A mért spektrumban található csúcsok területének meghatározásához a QXAS programot, míg a koncentrációk számolásához a CORAL programot használjuk..

12 Egyszerősített röntgenenergia táblázat Richard B Firestone: Table of Isotopes, John Wiley & Sons Inc. alapján Vegyjel Z Név K α K β L α L β L γ Ca 20 Kalcium Sc 21 Szkandium Ti 22 Titán Va 23 Vanádium Cr 24 Króm Mn 25 Mangán Fe 26 Vas Co 27 Kobalt Ni 28 Nikkel Cu 29 Réz Zn 30 Cink Ga 31 Gallium Ge 32 Germánium As 33 Arzén Se 34 Szelén Br 35 Bróm Kr 36 Kripton Rb 37 Rubídium Sr 38 Stroncium Y 39 Ittrium Zr 40 Cirkónium Nb 41 Niobium Mo 42 Molibdén Tc 43 Technécium Ru 44 Rutenium Rh 45 Ródium Pd 46 Palládium Ag 47 Ezüst Cd 48 Kadmium In 49 Indium Sn 50 Ón Sb 51 Antimon Te 52 Tellúr I 53 Jód Xe 54 Xenon Cs 55 Cézium Ba 56 Bárium La 57 Lantán Ce 58 Cérium Pr 59 Prazeodimium

13 Nd 60 Neodimium Pm 61 Prometium Sm 62 Szamárium Eu 63 Europium Gd 64 Gadolinium Tb 65 Terbium Dy 66 Diszprózium Ho 67 Holmium Er 68 Erbium Tm 69 Tullium Yb 70 Itterbium Lu 71 Lutécium Hf 72 Hafnium Ta 73 Tantál W 74 Wolfram Re 75 Rénium Os 76 Ozmium Ir 77 Iridium Pt 78 Platina Au 79 Arany Hg 80 Higany Tl 81 Tallium Pb 82 Ólom Bi 83 Bizmut Po 84 Polónium At 85 Asztácium Rn 86 Radon Fr 87 Francium Ra 88 Rádium Ac 89 Aktinium Th 90 Tórium Pa 91 Protaktinium U 92 Urán Vegyjel Z Név K α K β L α L β L γ

14 Részletesebb röntgenenergia táblázat J. A. Bearden, "X-Ray Wavelengths", Review of Modern Physics, (January 1967) pp alapján Z Element Kα1 Kα2 Kβ1 Lα1 Lα2 Lβ1 Lβ2 Lγ1 3 Li Be S B C N O F Ne Na Mg Al Si P S Cl Ar K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe Cs Ba La Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm

15 70 Yb S Lu Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po S At Rn Fr Ra Ac Th Pa U Np Pu Am

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 201. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos

Részletesebben

Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2013.feb.18. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály,

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 9. mérés: Röntgen-fluoreszcencia analízis. 2008. április 22.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 9. mérés: Röntgen-fluoreszcencia analízis. 2008. április 22. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. április 22. A mérés száma és címe: 9. mérés: Röntgen-fluoreszcencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 5. A mérést végezte: Puszta Adrián,

Részletesebben

1. Katalizátorok elemzése XRF módszerrel Bevezetés A nehézfémek okozta környezetterhelés a XX. század közepe óta egyre fontosabb problémává válik. Egyes nehézfémek esetében az emberi tevékenységekből eredő

Részletesebben

15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl

15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl 1. oldal 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Sindely Dániel Sindely László: Atommag modellek és szimmetriáik 325

Sindely Dániel Sindely László: Atommag modellek és szimmetriáik 325 Sindely Dániel Sindely László: Atommag modellek és szimmetriáik 325 MODELLEK ÉS SZIMMETRIÁK BEVEZETÉS Az atomokról alkotott elképzelésünket állandóan módosítják az újabb felfedezések. Az atom modelljének

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 2005.11.30. A röntgenfluoreszcencia analízis és a Moseley-törvény

Modern Fizika Labor. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 2005.11.30. A röntgenfluoreszcencia analízis és a Moseley-törvény Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.11.30. A mérés száma és címe: 9. A röntgenfluoreszcencia analízis és a Moseley-törvény Értékelés: A beadás dátuma: 2005.12.14. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth

Részletesebben

Röntgensugárzás 9/21/2014. Röntgen sugárzás keltése: Röntgen katódsugárcső. Röntgensugárzás keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás

Röntgensugárzás 9/21/2014. Röntgen sugárzás keltése: Röntgen katódsugárcső. Röntgensugárzás keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás 9/1/014 Röntgen Röntgen keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken on December 1895 and presented

Részletesebben

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 9. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI (AZ ATOMERŐMŰ LESZERELÉSE)... 1 9.1. A leszerelés szempontjából

Részletesebben

1.ábra A kadmium felhasználási területei

1.ábra A kadmium felhasználási területei Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok

Részletesebben

Radioizotópok az üzemanyagban

Radioizotópok az üzemanyagban Tartalomjegyzék Radioizotópok az üzemanyagban 1. Radioizotópok friss üzemanyagban 2. Radioizotópok besugárzott üzemanyagban 2.1. Hasadási termékek 2.2. Transzurán elemek 3. Az üzemanyag szerkezetének alakulása

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag

Részletesebben

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés. 9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

A talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor

A talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor Bevezetés talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor z ember már õsidõk óta ki van téve a radioaktív sugárzásoknak 1 1 ( α, β, γ, n, p, ν, ~,... ). Egy személy évi sugárterhelésének

Részletesebben

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi

Részletesebben

3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA

3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 1. Az aktivitásmérés jelentosége Modern világunk mindennapi élete számtalan helyen felhasználja azokat az ismereteket, amelyekhez a fizika az atommagok

Részletesebben

Könnyűfém és szuperötvözetek

Könnyűfém és szuperötvözetek Könnyűfém és szuperötvözetek Anyagismeret a gyakorlatban Dr. Orbulov Imre Norbert Anyagtudomány és Technológia Tanszék Az előadás fő pontjai A könnyűfémek definíciója Alumínium és ötvözetei Magnézium és

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

Szigetelők Félvezetők Vezetők

Szigetelők Félvezetők Vezetők Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám Egy nukleonra jutó kötési energia Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás Varga József Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám 1. 1. Áttekintés: atomfizika Varga

Részletesebben

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása anyaggal, nehéz és könnyű töltött részek kölcsönhatása, röntgen és γ-sugárzás kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások mérése, gáztöltésű detektorok (ionizációs kamra,

Részletesebben

Részecske- és magfizikai detektorok. Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3.

Részecske- és magfizikai detektorok. Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3. Részecske- és magfizikai detektorok Atommag és részecskefizika 9. előadás 2011. május 3. Detektorok csoportosítása Tematika Gáztöltésű detektorok, ionizációs kamra, proporcionális kamra, GM-cső működése,

Részletesebben

138 (2016.3.17-i verzió) Függelék 18 VIIIA. 10 Ne. neon. 17 Cl. 18 Ar. 35 Br. 36 Kr 53 I. 54 Xe. 86 Rn. 85 At. radon. asztáci- (259) (262) nobéli-

138 (2016.3.17-i verzió) Függelék 18 VIIIA. 10 Ne. neon. 17 Cl. 18 Ar. 35 Br. 36 Kr 53 I. 54 Xe. 86 Rn. 85 At. radon. asztáci- (259) (262) nobéli- F.1. A standard relatív atomtömegek Függelék 1 IA 18 VIIIA 1 H 1 1,0079 hidrogén Az elemek periódusos rendszere He,006 hélium IIA IUPAC csoportszám CAS 13 IIIA 1 IVA 15 VA 16 VIA 17 VIIA 3 Li 6,91 Be 9,01

Részletesebben

3/2006. (I. 26.) EüM rendelet. az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről

3/2006. (I. 26.) EüM rendelet. az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. -ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a

Részletesebben

Biofizika tesztkérdések

Biofizika tesztkérdések Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!

Részletesebben

Képalkotás a pásztázó elektronmikroszkóppal

Képalkotás a pásztázó elektronmikroszkóppal 1 Képalkotás a pásztázó elektronmikroszkóppal Anton van Leeuwenhoek (1632-1723, Delft) Havancsák Károly, 2011. január FEI Quanta 3D SEM/FIB 2 A TÁMOP pályázat eddigi történései 3 Időrend A helyiség kialakítás

Részletesebben

Környezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.

Környezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa. 2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai

Részletesebben

In-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis

In-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis In-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis MOKKA Konferencia, 2007.június 15. Sarkadi Adrienn Hordozható röntgenspektrométer környezetvédelmi alkalmazásokra Nehézfémek talajban

Részletesebben

3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű

3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű Nagytisztaságú 4 He-es izotóphígítás alkalmazása vízminták tríciumkoncentrációjának meghatározására a 3 He leányelem tömegspektrométeres mérésén alapuló módszerhez Az édesvízkészletek felmérésében, a rétegvizek

Részletesebben

13. RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS

13. RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS 13. RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS 1. Mire jó a röntgen-fluoreszcencia analízis? A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) roncsolás-mentes atomfizikai anyagvizsgálati módszer. Rövid idő alatt el lehet

Részletesebben

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus A Mössbauer-spektroszkópia igen nagy érzékenységű spektroszkópia módszer. Alapfolyamata

Részletesebben

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 - Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos vezetőképesség

Részletesebben

AZ MFGI LABORATÓRIUMÁNAK VIZSGÁLATI ÁRAI

AZ MFGI LABORATÓRIUMÁNAK VIZSGÁLATI ÁRAI 1. ELŐKÉSZÍTÉS Durva törés pofás törővel pofás törő 800 Törés, talaj porló kőzetek törése pofás törő+ Fritsch szinterkorund golyósmalommal max. 20 g +szitálás 1000 0,063 mm-es szitán Törés, kőzet masszív

Részletesebben

2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.

2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. Toxikológia és Ökotoxikológia X. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. B) Fémes és nem fémes elemek Fémes elemek:

Részletesebben

Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18

Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18 1 Az anyagmennyiség, a periódusos rendszer Előtétszavak (prefixumok) Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18 Az anyagmennyiség A részecskék darabszámát

Részletesebben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben Bajor fizika érettségi feladatok (Tervezet G8 2011-től) Munkaidő: 180 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia. A két feladatsor nem származhat azonos témakörből.)

Részletesebben

Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia

Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia E m S Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia Paramágneses anyagok vizsgáló módszere. A mágneses momentum iránykvantáltságán alapul. A mágneses momentum energiája B indukciójú mágneses térben = µ

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai

Részletesebben

6. A preparált minták röntgen-fluoreszcens vizsgálata

6. A preparált minták röntgen-fluoreszcens vizsgálata 6. A preparált minták röntgen-fluoreszcens vizsgálata 6./1. Mérési körülmények A mérések során Mo-targetet és 30 kev gyorsító feszültséget alkalmaztam, a munkatávolság (az objektív lencse és a minta távolsága)

Részletesebben

Gamma-spektrometria HPGe detektorral

Gamma-spektrometria HPGe detektorral Gamma-spektrometria HPGe detektorral 1. Bevezetés A gamma-spektrometria az atommagból valamilyen magfolyamat következtében (radioaktív bomlás, mesterséges vagy természetes magreakció) kilépő gamma sugárzás

Részletesebben

2012.11.21. Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai

2012.11.21. Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Nehézfém szennyezések forrásai és ezek környezeti hatásai Szennyezések I. Térben és időben elkülöníthetők: 1) felszíni lefolyás során a szennyezőanyagok

Részletesebben

Pannon Egyetem Környezetmérnöki Tudástár Sorozatszerkesztő: Környezetmérnöki Szak XXVIII. kötet Dr. Domokos Endre

Pannon Egyetem Környezetmérnöki Tudástár Sorozatszerkesztő: Környezetmérnöki Szak XXVIII. kötet Dr. Domokos Endre Az anyag a TÁMOP- 4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 téma keretében készült a Pannon Egyetemen. Környezetmérnöki Tudástár Sorozat szerkesztő: Dr. Domokos Endre XXVIII. kötet Nukleáris mérési technológia környezetmérnököknek

Részletesebben

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

A fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás

A fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás A fény Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. 2010. október 19. Huber Tamás PTE ÁOK Biofizikai Intézet E A fény elektromos térerısségvektor hullámhossz A fény kettıs természete: Hullám (terjedéskor)

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1159/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1159/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1159/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. Tiszaújváros Termelés Műszaki Felügyelet Műszaki Vizsgáló Laboratórium

Részletesebben

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton?

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számítsd ki egyetlen szénatom tömegét! 2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? 3. Mi történik, ha megváltozik egy

Részletesebben

Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések

Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal Készítette: Fehértói Judit (Z0S8CG) Fábián Balázs (IT23JG) Budapest, 2014.04.15. 1 Bevezetés:

Részletesebben

1. Atomspektroszkópia

1. Atomspektroszkópia 1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az

Részletesebben

XLVIII. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny február 11. * Iskolai forduló I.a, I.b, I.c és III. kategória

XLVIII. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny február 11. * Iskolai forduló I.a, I.b, I.c és III. kategória Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVIII. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2016. február 11. * Iskolai forduló I.a, I.b, I.c és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont Periódusos

Részletesebben

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 12 A MODERN FIZIKa ELEMEI XII. MAGfIZIkA ÉS RADIOAkTIVITÁS 1. AZ ATOmmAG Rutherford (1911) arra a következtetésre jutott, hogy az atom pozitív töltését hordozó anyag

Részletesebben

a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A METALCONTROL Anyagvizsgáló és Minõségellenõrzõ Központ Kft. (3540 Miskolc, Vasgyár u. 43.) akkreditált

Részletesebben

19. Az elektron fajlagos töltése

19. Az elektron fajlagos töltése 19. Az elektron fajlagos töltése Hegyi Ádám 2015. február Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Mérési összeállítás 4 2.1. Helmholtz-tekercsek.............................. 5 2.2. Hall-szonda..................................

Részletesebben

a NAT-1-1088/2008 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1088/2008 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1088/2008 számú akkreditált státuszhoz A Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Kémiai Laboratórium (1096 Budapest,

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Synlab Hungary Kft. Synlab Kecskeméti Környezetanalitikai Laboratórium (6000

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Labor Fizika BSC Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond

Részletesebben

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek 1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek A lecke célja: a nikkel alapú szuperötvözetek példáján keresztül megismerjük általában a szuperötvözetek viselkedését és alkalmazásait. A kristályszerkezet

Részletesebben

Villamos tulajdonságok

Villamos tulajdonságok Villamos tulajdonságok A vezetés s magyarázata Elektron függıleges falú potenciálgödörben: állóhullámok alap és gerjesztett állapotok Több elektron: Pauli-elv Sok elektron: Energia sávok Sávelméletlet

Részletesebben

Anyagvizsgálati módszerek

Anyagvizsgálati módszerek Anyagvizsgálati módszerek tételsor 1. A TOC (total organic carbon) meghatározás, az egyes méréseknek mi az elve? 2. Mi a Soxhlet extraktor működési elve, mire használják? 3. Kőszenek kénmegoszlása és mi

Részletesebben

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást

Részletesebben

Kulcsszavak:szén, kén., környezetvédelem, kémiai elemzés, talaj Keywords: carbon, sulphur, environmental protection, chemical analysis, ground

Kulcsszavak:szén, kén., környezetvédelem, kémiai elemzés, talaj Keywords: carbon, sulphur, environmental protection, chemical analysis, ground MŰSZERES ANALITIKA ANALYSIS WITH INSTRUMENT Karbon kén elemzés környezetvédelmi alkalmazásai Environmental Protection Application of the Chemical Analysis of Carbon- Sulphur Szabó Mária 1 - Pallósi József

Részletesebben

Kimenő üzemmód ; Teljesítmény

Kimenő üzemmód ; Teljesítmény állítható, ezért gyógyászati anyagként is használhatóak: leszűkült érbe húzva megakadályozza a vérrögök haladását miután a test hőmérsékletén rugóvá ugrik vissza. Hasonlóan széles körben használják az

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

Gamma-kamera SPECT PET

Gamma-kamera SPECT PET Gamma-kamera SPECT PET 2012.04.16. Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>100keV (1.6*10-14 J), λ

Részletesebben

a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezõgazdaságtudományi Kar Agrármûszerközpont (4032 Debrecen, Böszörményi

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

4. Szervetlen anyagok atomemissziós színképének meghatározása

4. Szervetlen anyagok atomemissziós színképének meghatározása Környezet diagnosztika fizikai módszerei, Környezettudományi MSc, környezetfizika szakirány 4. Szervetlen anyagok atomemissziós színképének meghatározása 1.1. Emissziós lángspektrometria, 1.2. Induktív

Részletesebben

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Atomok, atommodellek (tankönyv 82.o.-84.o.) Már az ókorban Démokritosz (i. e. 500) úgy gondolta, hogy minden anyag tovább nem osztható alapegységekből,

Részletesebben

Az elektronikai hulladék megoldatlan problémái

Az elektronikai hulladék megoldatlan problémái EGYÉB HULLADÉKOK 6.7 Az elektronikai hulladék megoldatlan problémái Tárgyszavak: elektromos hulladék; elektronikai hulladék; kezelés; hasznosítás; újrahasználat; EU-előírások; költségek. Az EU a lehető

Részletesebben

1. A neutronvisszaszórási hatáskeresztmetszet

1. A neutronvisszaszórási hatáskeresztmetszet Bevezetés Az értekezés azon munka összefoglalása, melyet 1999 februárjában még egyetemi hallgatóként kezdtem, 1999 szeptembere és 2002 augusztusa között mint PhD ösztöndíjas, 2002 szeptembere és 2003 júniusa

Részletesebben

CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2008)

CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2008) AZ MTA ATOMMAGKUTATÓ INTÉZETE 4026 Debrecen, Bem tér 18/c (4001 Debrecen, Pf. 51) Tel: 06-52-509200, fax: 06-52-416181 E-mail: director@atomki.hu; honlap: http://www.atomki.hu CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2008)

Részletesebben

Mössbauer Spektroszkópia

Mössbauer Spektroszkópia Mössbauer Spektroszkópia Homa Gábor, Markó Gergely Mérés dátuma: 2008. 10. 15., 2008. 10. 22., 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 23. Figure 1: Rezonancia-abszorpció és szórás 1 Elméleti összefoglaló

Részletesebben

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői 5.3.1. Termikus szórási eljárások általános jellemzése Termikus szóráskor a por, granulátum, pálca vagy huzal formájában adagolt hozag (1 és 2. táblázatok) részleges vagy teljes megolvasztásával és így

Részletesebben

a NAT-1-1370/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1370/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1370/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A MECSEKÉRC Zrt. Környezetvédelmi Igazgatóság izsgáló Laboratórium (7673 Kõvágószõlõs, 0222/15 hrsz) akkreditált

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez

Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez Bevezető Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez A Függelékben két eredeti angol nyelvű szemelvényt olvashatunk néhány elválasztási módszer

Részletesebben

Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása

Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása Doktori munka Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK Alkotás leírása Budapest, 1990. 2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A doktori munka célja az egyéni eredmény bemutatása. Feltétlenül hangsúlyoznom

Részletesebben

Jellemző redoxi reakciók:

Jellemző redoxi reakciók: Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

3. Óraterv. Az óra cél- és feladatrendszere: modellalkotás (a valóság leképezése számunkra fontos szempontok szerint)

3. Óraterv. Az óra cél- és feladatrendszere: modellalkotás (a valóság leképezése számunkra fontos szempontok szerint) Az óra témája: A fémes tulajdonságok és a fémrács kapcsolata 3. Óraterv Az óra cél- és feladatrendszere: modellalkotás (a valóság leképezése számunkra fontos szempontok szerint) Balazs Katalin_3_oraterv

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

Bevonatok vizsgálata ködfény-kisüléses spektrometriával

Bevonatok vizsgálata ködfény-kisüléses spektrometriával Bevonatok vizsgálata ködfény-kisüléses spektrometriával Szakdolgozat Kukel Gábor Levelező fizika szakos Intézményi konzulens: Dr. Német Béla Ipari konzulens: Dr. Pallósi József Pécsi Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY Országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont

Részletesebben

Áldott, szép húsvéti ünnepet kívánok!

Áldott, szép húsvéti ünnepet kívánok! Áldott, szép húsvéti ünnepet kívánok! Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2012. május 1. TAKÁCS

Részletesebben

Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor

Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor Feladatok a mintavétel, spektroszkópia és automatikus tik analizátorok témakörökből ökből AZ EXTRAKCIÓS MÓDSZEREK Alapfogalmak megoszlási állandó:

Részletesebben

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer 12-09-16 1 A rendszerezés alapja, az elektronszerkezet kiépülése 12-09-16 2 Csoport 1 2 3 II III IA A B 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 IV V VI VII

Részletesebben