A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések és jogszabályváltozások

Átírás

1 A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések és jogszabályváltozások Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

2 A köznevelési rendszer Erőforrásai Szabályozása Finanszírozása Fenntartása és működtetése Fenntartói szerkezete

3 Szt. és Nkt. módosítás Egyes szakképzési feladatok átadása az NSZFH-hoz Fenntartói feladatok Szakképzési centrumok Szakképző iskolák új típusai Tartalmi változás 21 éves beiskolázási korhatár eltörlése Első két szakképesítés ingyenessége Köznevelési tartalmak

4 A köznevelési rendszer foglalkoztatási kérdései igazgatók, vezetők pedagógusok nevelő-oktató munkát segítők előmeneteli rendszer

5 Pedagógus előmeneteli rendszer K Ö T E L E Z Ő 60% 85% 85% 75%

6 326/2013. Kormány rendelet gyakornoki idő számítás portfólió védés előtti hét nappal a kérdések közlése önhibán kívüli minősítés meghiúsulás 2015 évi minősítés és intézményi önértékelés nem teljesített portfólió nevelő oktató munkát segítők besorolása gyermek, ifjúság védelmi felelős és szociális munkás Újabb módosítás

7 Állam Jogi szabályozás Fenntartó Hivatal Szakmai munka Intézményellenőrzés Intézményvezető ellenőrzése Pedagógus ellenőrzése Országos pedagógiaiszakmai ellenőrzési SZAKTANÁCSADÁS Pedagógus minősítése

8 20/2012. EMMI rendelet óvodai beiratkozás pontosabb szabályozása magántanulóvá nyilvánítás részletszabályai országos pedagógiai önértékelés pedagógus szakmai ellenőrzése folyamata de átmeneti szabály is igazolatlan mulasztás mértékének összege megállapítás évente egyszer, viszony a szabálysértési eljárással INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS ÖNÉRTÉKLÉS eredmények KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS Dereguláció

9 229/2012. Kormány rendelet egyházi és magánfenntartású intézmények fenntartóinak finanszírozási szabályai hitéleti, nemzetiség, és IPR alapú oktatásszervezés korai iskola elhagyás és iskolai lemorzsolódás elleni feladatok

10 100/1997. Kormány rendelet érettségi vizsgaszabályzat és általános vizsgaleírások követelményrendszer és vizsgaleírás kisebb változása, egyértelműsítésre került a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyra történő jelentkezés lehetősége a vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie az érettségi vizsga helyszínén, speciális eszközhasználat, rendezésre került a vizsgáztató tanári feladatot ellátó személy megbízásának kérdése is, eddig az Nkt. 3. mellékletében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatta, kibővítésre került az eddigi rendelkezés a Nkt. egészére, ezáltal a 3. mellékleten kívüli egyéb rendelkezésekben meghatározott kivételi szabályok szerint középiskolában oktató is lehet az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár. emelt szinten vizsgáztatói díjak 2016-tól változnak 40/2002. OM rendelet érettségi vizsga részletes követelményeinek a Nat-al való harmonizációja

11 Az emberi erőforrások minisztere 28/2015. (V.28.) EMMI rendelete a 2015/2016. tanév rendjéről

12 Méltányos, eredményes, hatékony köznevelés A köznevelés esélyteremtő szerepének javítása, a végzettség nélküli iskolaelhagyók, lemorzsolódók arányának csökkentése. Magyarország vállalása, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát 2020-ra 10%-ra csökkenti

13 A koragyermekkori intervenció a köznevelés rendszerében Óvodai nevelés

14 A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdésekről Rövidtávon választ kell adni a végzettség nélküli iskolaelhagyás (lemorzsolódás) problémáira. A gyermekek tanulmányi idejének minél hasznosabb megszervezése, a tanulmányi terhek csökkentése, az iskolában töltött idő minél hatékonyabb megszervezése. Az óvoda-iskola határa élesen elkülönül, az intézményrendszerek közötti átmenet biztosítása. Az iskolaszerkezet elaprózott, a fenntartása és a hatékonysága nem szervezhető a minőségi fejlesztések irányába. A kisiskolák felső tagozatos képzései, a szakos ellátottság és az infrastruktúra széttagolt. Egyenlő hozzáférés biztosítása a középfokú iskolába lépéshez.

15 A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdésekről A gyermekek leterheltsége nagy, a NAT és a kerettantervi szabályozás tartalmi felülvizsgálata indokolt, az általános iskolában sokkal nagyobb hangsúlyt kell a matematikai/logikai gondolkodás, szövegértés/olvasás/írás és a természettudományos valamint az ezeket a képességeket erősítő egyéb foglalkozásokra, mintsem a tantárgyi klasszikus lexikális ismeretátadásra fordítani. Hosszú ideje nem javul, a matematikai mérések tekintetében erőteljesen romlik akár a PISA, akár a belső mérések alapján a tanulói teljesítmény. A köznevelésnek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a családi nevelés támogatásában is.

16 A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdésekről Hátránykompenzációs szerep erősítése, a társadalmi olló inkább nyílik, mint szűkül a magyar iskolarendszerben. Szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy minden gyermek azonos feltételek mellett folytathassa tanulmányait. Fejlődését nevelésoktatását nem befolyásolhatja, döntő mértékben, hogy Magyarország mely vidékén, városában született.

17 Tartalom, módszertan, oktatásszervezés Tartalmi szabályozás (tanórai, tanórán kívüli programok; új tananyag tartalmak, tananyagcsökkentés) Digitális tudás Egész napos iskola Módszertani fejlesztések Alapkészségek fejlesztése Differenciálás Reflektív pedagógia Tanulási környezet, tanulási képesség Iskolán kívül szerzett tudás validációja Pedagógiai értékelési eszközök diagnosztikus, fejlesztő

18 A mérés, értékelés rendszerének további fejlesztése A mérési eredmények hasznosulása A pedagógusok hazai és nemzetközi mérések iránti érzékenyítése Kiemelt cél, hogy egyértelműen javuljanak a tanulók mérési eredményei Diagnosztikus mérési, értékelési eszközök Mérési, értékelési és vizsgarendszer

19 A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdésekről

20 A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdésekről Nemzetközi példák Kutatások, tanulmányok összegzése Az iskolaszerkezet különböző modelljeinek elemzése Az egyes iskolatípusban tanító pedagógusok körének pontos meghatározása, pedagógus igény A tantervi, tartalmi szabályozás Mérési, értékelési és vizsgarendszer Infrastrukturális igények

21 Az általános iskolai alapozó szakaszban Erőteljesebb szerep és több idő kell az iskolai beilleszkedés pedagógiai támogatására, az alapkészségek felmérésére, a szükséges fejlesztések megtervezésére. Ezt követően az általános életviteli és szocializációs fejlesztési feladatokra, az alaposabb tantárgyi ismeret elmélyítésére, a szövegértés, a komplex gondolkodásfejlesztés, a matematikai gondolkodásfejlesztés kerülne megerősítésre.

22 Az általános iskola általános műveltséget megalapozó, középfokú oktatásra felkészítő szakaszában ( évfolyam) Megerősítésre kerülne a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulókat védő és a köznevelési rendszerben történő biztonságos továbbhaladásukat támogató pedagógiai tantárgyi támogató és felzárkóztató és nyomon követő rendszer. A nyolcadik és kilencedik évfolyamokon beépítésre kerülhet a tantervbe a pályaorientációs és a pályaválasztási tanácsadással összefüggő tevékenység támogatása.

23 Mindenki tehetséges lehet csak meg kell találni, hogy ki miben az! Pedagógiai Oktatási Központok Szakszolgálatok Nevelési-oktatási intézmények Tehetségsegítő szervezetek

24 A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

25 Köszönöm a figyelmet és az együttműködést! Sipos Imre imre.sipos@emmi.gov.hu