Tartalomjegyzék Az egészségtervezés és társadalmi egészségfejlesztés néhány elméleti összefüggése (Girán János)... 4

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék... 1 1. Az egészségtervezés és társadalmi egészségfejlesztés néhány elméleti összefüggése (Girán János)... 4"

Átírás

1

2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Az egészségtervezés és társadalmi egészségfejlesztés néhány elméleti összefüggése (Girán János) Az egészségfejlesztési tervezés módszere Az egészségfejlesztési tervezés módszerének kialakulása Az egészségfejlesztési tervezés értékei és irányelvei Az egészségfejlesztési tervezés módszerének munkaszakaszai A társadalmi egészségfejlesztés elméleti keretei A társadalmi egészségfejlesztés egy lehetséges modellje Társadalmi gazdasági háttér bemutatása (Nadrai Lászlóné) Bevezetés Zalaegerszeg Többcélú Kistérségi Társulás lakosságának egészségi állapotot befolyásoló néhány demográfiai mutatója A Zalaegerszegi (és a Pacsai) kistérség lakónépességének változása A településszerkezet változása Környezet, lakásállomány nagysága és min sége Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség Hátrányos helyzet társadalmi csoportok A fiatalok veszélyeztetettsége Társadalmi-gazdasági helyzet összefoglaló Kedvez, a kistérségekben él lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényez k Kedvez tlen társadalmi-gazdasági tényez k Javaslatok Népegészségügy-A Zalaegerszegi és a Pacsai Kistérségben él lakosság egészségi állapotmutatói, befolyásoló tényez i, a hátrányos lakossági csoportok jellemz i, problémák, lehet ségek, megoldási irányok (Dr. Menyhárt Ildikó) A leggyakrabban el forduló és befolyásolható kockázati tényez kre ható társadalmi tényez k A korai halandóság területi egyenl tlenségei férfiak és n k körében a Nyugat-dunántúli régió kistérségeiben és településein, (SHH) Kedvez jelenségek a kistérségekben él lakosság egészségi állapotára vonatkozóan:

4 Kedvez tlen jelenségek Javaslatok Megyei, kistérségi szinten egyes szakágazatok véleményeinek kikérése javasolt témák Mikrotérségek, helyi önkormányzatok számára javaslatok Az egészségnevelés és az egészségfejlesztés a közoktatási intézményekben (Prenner Zsuzsanna) Helyzetelemzés A közoktatási intézmények szakmai munkáját meghatározó dokumentumok Dokumentumelemzés az iskolák pedagógiai programjának kötelez részét képez egészségnevelési programok elemzése Vezet i kérd ívek Kérd íves felmérés az iskolahasználók körében A munkahelyi egészségfejlesztés lehet ségei (Dr. Vargáné Dr.Papp Éva) Munkahelyi Egészség és Biztonság, mint vállalati kultúra Munkafeltételek Magyarországon A gazdasági szféra szerepe a munkaer -vagyon meg rzésében A munkahelyi egészségkárosodások költsége A munka világa a kistérségben Hogyan gondolkodnak munkavállalóik egészségével kapcsolatban a gazdasági szféra illetve a munkahelyi vezet k? Mit tapasztalhatunk a munkavállalók munkakörülményeiben, egészségi állapot mutatóiban? A munkaegészségügyben jelent s megel z szerepet betölt foglalkozásegészségügyi szolgálatok tevékenységében rejl lehet ségek bemutatása Munkahelyi egészségfejlesztés lehet ségei Az egészségbarát munkahely hazai kritériumrendszere Megállapítások és javaslatok Kistérségi Partner Program: Stratégiai cél Eredmények, fenntarthatóság Lakossági szükségletek és vélemények az egészségterv kidolgozásához (Girán János)

5 6.1. A lakossági vélemény-elemzés eredményei Lakóhellyel kapcsolatos vélemények és problémák Helyi döntéshozatallal való viszonyrendszer Az egyéni egészségi helyzettel és kockázatokkal kapcsolatos vélemények A kistérségi egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos vélemények Helyi sportolási lehet ségekkel kapcsolatos vélemények Az egészségmeg rzés- és fejlesztés helyi lehet ségeire vonatkozó ismeretek Összegzés és javaslatok A döntéshozatali gyakorlat és az egészségfejlesztés összefüggései (Girán János) Elméleti keretek Zalaegerszeg és térsége Többcélú Kistérségi Társulás aktuálisan érvényes koncepcióinak dokumentumelemzése A dokumentumelemzés módszertani vonatkozásai A dokumentumelemzés eredményei A dokumentumelemzés kritikai összegzése és javaslatok Zalaegerszeg és térsége Többcélú Kistérségi Társulás településeinek polgármesterei körében végzett adatgy jtés elemzése A Kistérség polgármesterei körében végzett adatgy jtés módszertani vonatkozásai A Kistérség polgármesterei körében végzett adatgy jtés elemzés Összegzés, javaslatok Egészségfejlesztési cselekvési terv javaslatai Szocio-kulturális, társadalmi-gazdasági és népegészségügyi színtér Oktatási-nevelési intézmények színtér Munkahelyi színtér Döntéshozatali színtér Egészségfejlesztési terv prioritásai Id terv Felhasznált irodalom 169 Mellékletek.170 3

6 1. Az egészségtervezés és társadalmi egészségfejlesztés néhány elméleti összefüggése Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott az Útlevél az Egészséghez projekt egyik meghatározó célkit zése, hogy a kezdeményezésben résztvev városok és községek számára olyan egészségfejlesztési tervet dolgozzon ki, amely hozzásegíti a helyi döntéshozókat ahhoz, hogy települési környezetüket mint a mindennapi élet egy meghatározó színterét minél inkább az egészséget támogató közeggé alakíthassák, és az egészségi állapotbeli egyenl tlenségeket csökkenthessék. E folyamat egyik lényegi eleme, hogy a helyi közösségen belül, az egészségi állapotot meghatározó társadalmi tényez k pozitív irányba változzanak. Mindehhez egy tervszer en felépített, legalább középtávra érvényes cselekvési elképzelés pl. egészségfejlesztési terv szükséges, hogy a korszer multiszektoriális egészségfejlesztés és prevenció megvalósulhasson. E szemlélet alapjait el ször az Egészséget Mindenkinek 2000-re stratégia 1 fogalmazta meg azáltal, hogy az egészségmeg rzés és egészségfejlesztés feladatait a klasszikus népegészségügy medikalizáló-gyógyító kontextusából egyértelm en áthelyezte a társadalmi-gazdasági-politikai összefüggések rendszerébe, és így jelent sen hozzájárult annak a folyamatnak a kiteljesedéséhez, amely eredményeként az egészség társadalmi meghatározó tényez i 2 az alábbiak szerint definiálásra kerültek: 1. társadalmi lejt ; 6. munkanélküliség; 2. stressz; 7. társadalmi támogatás helyi közösség; 3. gyermekkor; 8. szenvedélybetegségek; 4. társadalmi kirekesztettség; 9. táplálkozás; 5. munka; 10. közlekedés. Az egészség társadalmi meghatározói önmagukban is egyértelm sítik, hogy ezeknek a tényez knek a kezelése messze túlmutat az egészségügyi ellátórendszer kompetenciáján, sokkal inkább olyan, a társadalom- és szociálpolitika területeihez kapcsolódó beavatkozásokat igényel, amelynek alapját a mindennapi életfeltételek milyenségét meghatározó szakterületek közötti multiszektorális együttm ködés kell, hogy jelentse. Ez a megközelítés az egészséget 1 Global Strategy for Health for All by the Year 2000, (1981): World Health Organization. Geneva, Wilkinson, R.-Marmot, M. (szerk.) (1999): Tagadhatatlan tények. Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége, Pécs 4

7 rendszerszemléletben értelmezi, és lehet séget teremt a komplex megel zési módszerek alkalmazására, amelyben már az egészségnevelés és ismeretátadás, az egészségfejlesztés, valamint az egészségvédelem, mint a három alapvet népegészségügyi tevékenység egymást kiegészít módon jelenik meg. Mindez azért is érdemel kiemelt figyelmet, mivel az emberek születésükt l fogva számos tekintetben egyenl tlen helyzetben vannak. Ezek között az egyenl tlenségek között vannak olyanok, amelyek elkerülhetetlenek, amelyek elfogadhatóak és vannak olyanok, amelyek igazságtalanok. Az egészségi állapot vonatkozásában elkerülhetetlenek a genetikai adottságok által kialakuló különbségek. Elfogadhatóak azok, amelyek azonos társadalmi-gazdasági helyzetben lév egyének eltér egyéni választásai alapján keletkeznek. Igazságtalanok azok a különbségek, amelyek a társadalmi-gazdasági helyzet különbségeib l adódnak 3. Az egészségi állapot igazságtalan különbségeit a települések nagyon jól tükrözik: az alacsony társadalmi státuszú csoportok lakókörnyezetét általában a slumosodás, a települési szegregáció, a természeti környezet pusztuló állapota, valamint az egészségtelen lakáskörülmények jellemzik. E problémákhoz járul még, hogy az ezekben a településrészekben él emberek általában alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, az átlagos jövedelmekhez képest jóval kevesebb pénzb l élnek, rendszerint sz kösebbek a lehet ségeik a rekreációs tevékenységek és a különböz akár az alapszint szolgáltatások igénybevételére, mint a település más részein él knek. A hátrányos helyzet csoportok tagjai tehát fokozottan ki vannak téve azoknak az egészségi kockázatoknak, amelyek ahogy arra számos publikáció 4 felhívja a figyelmet els sorban az alacsony társadalmi státuszra vezethet ek vissza. Erre a tényre hívja fel a figyelmet a Tagadhatatlan tények cím publikáció is, amelynek szerz i szerint a világ leggazdagabb országaira is az a jellemz, hogy a módos emberek évekkel tovább élnek és kevesebb betegségben szenvednek, mint a szegények. Ezek az egészségi állapotbeli különbségek igen jelent s társadalmi igazságtalanságot fejeznek ki, és jól tükrözik a mai modern világ egészségre gyakorolt legalapvet bb hatásait. Az egészségügyi ellátás ugyan lehet vé teszi számos súlyos betegség kezelését és túlélését, de a társadalom egészét tekintve az egészség javítása szempontjából sokkal fontosabbak azok a társadalmi és gazdasági 3 Orosz, É. (2001): Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái. Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest pp pl.: Towsend, P.-Davidson, N (ed) (1982): Inequalities in health. The Black Report. (letöltve: ); Whitehead, M. (1991): The concepts and principles of equity and health. = Health promotion International. Vol.6. No ; Marmot, M. (2006): Health in an unequal world. Royal College of Physicians, London; Wilkinson-Marmot, 1999; stb. 5

8 feltételek, amelyek azt határozzák meg, hogy az emberek megbetegednek-e vagy sem 5. Ezek a feltételek a már korábbiakban említett egészség társadalmi meghatározói, amelyek pozitív irányú befolyásolásához a komplex egészségfejlesztés nyújthat segítséget. A gyakorlati tevékenységek ez irányú megalapozásához az Ottawai Chartában 6 foglaltak nyújtanak segítséget, többek között az egészségfejlesztés fogalmának a következ k szerinti meghatározásával: az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát mint a mindennapi élet er forrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni er forrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége. Az egészségi állapot javítása érdekében a Charta három alapvet egészségfejlesztési stratégiai területet határoz meg: a politikai döntéshozatali mechanizmusok befolyásolása, a társadalmi egyenl tlenségek leküzdése és a legteljesebb egészségi potenciál elérése, összehangolt cselevés a társadalom minden szektora között. Ezek az irányvonalak ugyanakkor a multiszektorális egészségpolitika alapjait is értelmezik. A multiszektorális egészségpolitika f jellemz je, hogy az állam, a helyi közösségek és az egyének közös felel sséget viselnek a társadalom, az egyének egészségének meg rzésében, egészségi állapotának javításában. Ennek érdekében a különböz, egészségügyön kívüli szektorok és szakterületek döntéseik során az egészség szempontjait figyelembe veszik, megsértésüket hatékonyan szankcionálják. Ezáltal megvalósulhat az egészségi kockázatok csökkentése és az egészséget támogató környezet kialakulása és m ködése 7. A multiszektorális együttm ködés feladatához kapcsolódóan szintén a Charta fogalmazza meg el ször, hogy az egészségfejlesztés nem kizárólag az egészségügyi 5 Wilkinson, R.-Marmot, M. (szerk.) (1999): Tagadhatatlan tények. Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége, Pécs pp Ottawa Charter for Health Promotion. First International Conference on Health Promotion. Ottawa, 21 November WHO/HPR/HEP/ Orosz, É. (2001): Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái. Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest, pp.299; Orosz, É. (2006): Egészségügy: kihívások és lehetséges válaszok. In Stratégiai kutatások - Magyarország Társadalmi kohézió er sítése. (szerk. Tausz, K.) Új Mondátum Kiadó, Budapest pp

9 ellátórendszer feladata, hanem az egészségfejlesztés túlmegy az egészségügyi ellátás keretein: az egészséget a politikát alakítók napirendjére t zi valamennyi ágazatban és valamennyi szinten, tudatosítva bennük, hogy döntéseiknek milyen következményei lehetnek az egészségre nézve, és elfogadtatva velük felel sségüket az egészségért. [ ] Az egészségfejlesztési közpolitika megkívánja azoknak a nehézségeknek a felmérését, amelyek az egészség szempontjából kedvez állami politika és intézkedések elfogadását gátolják a nem egészségügyi ágazatokban. A cél az legyen, hogy az egészséges választás váljék a könnyebb választássá a döntéshozók számára is. A Charta a multiszektorális egészségpolitika szükségességének kinyilvánításán túlmen en meghatározza még, hogy az egészségfejlesztési tevékenység az egészséget támogató közpolitikát, a kedvez környezet kialakítását, a közösségi tevékenységek er sítését, az egyéni képességek fejlesztését és az egészségügyi ellátás átszervezését jelenti. E tevékenységek kiteljesedése érdekében a gyakorlati feladatok megvalósítása olyan közegben kell, hogy realizálódjon, amelyek a mindennapi élet színtereit jelentik. Ez a szakmaimódszertani felfogás jelenti mind a mai napig az egészségpolitikában és az egészségfejlesztésben a színtér-megközelítés, és az arra épül színtérprogramok koncepcionális alapját. Az egészségfejlesztés színtereire vonatkozó meghatározás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a következ k szerint került megfogalmazásra: színtérként tekinthet minden olyan hely, ahol az ott él k aktívan alakítják a környezetüket annak érdekében, hogy egészségi állapotukkal kapcsolatos problémáikat megoldják. A színterek általában térben jól lehatárolhatóak, stabil szervezeti struktúrával rendelkeznek, amelyhez meghatározott szerepeket betölt személyek csoportjai tartoznak. A színterek az egészség védelme érdekében is használhatóak azáltal, hogy elérik az ott tartózkodó/dolgozó embereket, biztosítják a megfelel szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a színterek közötti kapcsolat révén a helyi közösség egészét képesek bevonni az egészségmeg rz kezdeményezésekbe 8. Ennek megfelel en színtérként tekinthet az iskola, a munkahely, a település, a piac, és minden olyan helyszín, amely meghatározó szerepet játszik a mindennapi élet történéseiben. E színterek teremtik meg az egészség el feltételeit, azonban számos esetben az egészség nem szerepel e színterek m ködési és fejlesztési terveinek, koncepcióinak prioritásai között. Ennek oka az lehet, hogy egyrészt a színtereknek nem els dleges feladata az egészség 8 WHO, (1998): Health Promotion Glossary, Geneva, pp.19. 7

10 védelme, így általában nem is fordul külön figyelem az egészség, mint érték hangsúlyozására; másrészt, általában egy adott szervezet különböz, jól definiálható problémák megoldására jön létre 9. Az egészség védelme azonban nem problémaként jelenik meg, mivel a problémát az egészség elvesztése, a betegség kialakulása jelenti, de ennek kezelésére rendelkezésre áll az egészségügyi ellátórendszer. Az egészségfejlesztés önálló intézményrendszerének létrejöttét nehezíti továbbá az a helyzet is, hogy az egészségfejlesztési tevékenység egyszerre több társadalmi alrendszert céloz meg annak érdekében, hogy minden területen a legmegfelel bb kapcsolódási pontot találja meg, mivel közvetlenül vagy közvetve minden döntésnek, cselekvésnek van/lehet hatása az egészségi állapot alakulására. Az Útlevél az Egészséghez projekt mindezen elméleti háttérösszefüggések alapján az egészségi állapotbeli egyenl tlenségek csökkentése érdekében a színtér megközelítést és a multiszektorális együttm ködés kialakítását célozza a helyi közösség meghatározó színterein, amelyek a következ k: helyi döntéshozatal, mint színtér; oktatási-nevelési tevékenység helyszíne, mint színtér; munkahely, mint színtér; család/háztartás, mint színtér. Alkalmazott módszerként az egészségfejlesztési tervezés került kiválasztásra, mint a nemzetközi és hazai gyakorlatban elismert olyan stratégiai tervezési eszköz, amely a legeredményesebben képes támogatni a színtérszemlélet és a multiszektorális együttm ködés helyi szint kialakulását. A projektben résztvev településeken megvalósuló hatékony és eredményes munkavégzés érdekében a jelen bevezet fejezet további részében el ször az egészségfejlesztési tervezés módszerének ismertetése, majd az egészségi állapotbeli egyenl tlenségek csökkentését célzó színtér-szemlélet tevékenységek meghatározásához alkalmazható elméleti keretrendszer bemutatása következik. Mindezen módszertani információk reményeink szerint megkönnyítik a helyzetelemzés eredményeinek értékelését, továbbá az erre épül egészségfejlesztési tervben foglalt javaslatok és kezdeményezések értelmezését. 9 Grossmann, R.-Scala, K. (2004): Egészségfejlesztés és szervezetfejlesztés. Juhász Gyula Fels oktatási Kiadó, Szeged, pp.9. 8

11 1.1. Az egészségfejlesztési tervezés módszere Az egészségfejlesztési tervezés módszerének kialakulása Az egészségfejlesztési tervezés módszerének kidolgozása az Egészséges Városok mozgalom egyik legfontosabb szakmai eredményeként tekinthet. A korábban egységes módszer nélkül végzett települési egészségiállapot-becslések helyett e módszerrel egységes szakmai keretként szolgál egy adott településen él lakosok egészségi állapotának szakszer, és megismételhet adatgy jtést lehet vé tév feltérképezéséhez. A tervezési folyamatot megel zi az egészségkép-nek nevezett elemzés elkészítése, amely az adott településre vonatkozóan az egészségi állapotot meghatározó tényez kr l összegy jtött adatokat és információkat összegzi. Az elemzés eredményei az egészségpolitika alakítása érdekében a közösség tagjai és a döntéshozók számára információval szolgál a városban (vagy egyéb színtéren) él k egészségi állapotáról, az azt befolyásolni képes tényez kr l és kockázatokról; azonosítja az egészségi állapotuk miatt fokozottan veszélyeztetett csoportokat és azok speciális igényeit; el segíti az egészségfejlesztési terv prioritásainak megfogalmazását, továbbá az azok érvényesítéséhez szükséges források allokációjának és a szolgáltatások körének, valamint fejlesztési irányainak kijelölését; alapot biztosít a multiszektorális cselekvéshez 10. Az egészségkép adatai alapján kidolgozott egészségfejlesztési terv szakítva a korábban általánosan jellemz ha egészség, akkor egészségügy szemlélettel széles kör települési együttm ködésen alapul és integrálja a helyi közösség tagjainak egészségfejlesztése érdekében folyó tevékenységeket. Ennek megfelel en kitért többek között az oktatás, a szociális ellátások, a közbiztonság, a foglalkoztatás és az egészségügyi ellátórendszer és egyéb területek feladatvállalásainak összehangolására, amelyekhez a városi döntéshozatal támogatása is elengedhetetlen tényez. Az egészségfejlesztési terv eszközként, és nem célként tekintend, hiszen a helyi közösség egészségi állapotával kapcsolatos közös víziót fogalmaz meg. F érdeme, hogy mind a szakmai, mind a politikai-döntéshozói területek számára egyértelm síti, hogy a helyi egészségfejlesztési feladatok egyrészt nem els sorban az egészségügyi ellátórendszerhez és az abban dolgozó szakemberekhez köthet k, másrészt, hogy csakis multiszektorális megközelítés 10 WHO (1997): Twenty steps for developing a Healthy Cities project. 3rd edition, WHO Regional Office for Europe 9

12 alkalmazásával érhet ek el olyan eredmények, amelyek hosszú távon fenntarthatóak, és az egyedi, alkalomszer akciók általában rövidtávú hatásain túlmutató eredményeket produkálnak. Az egészségfejlesztési tervezés szakmai alapvetése, hogy az egyes színtereken m köd döntéshozatal alapját azok a szakmai koncepciók, fejlesztési tervek, akcióprogramok képezik, amelyek közép- és hosszú távra meghatározzák az adott színtér tevékenységének irányvonalait, jöv képét. Ebb l következ en, ha minden az adott színtér tekintetében lényeges szakterületen a koncepcionális célok az egészségi állapot támogatása, mint prioritás figyelembevételével kerülnek megfogalmazásra, akkor lényegesen nagyobb az esély arra, hogy az adott színtér a koncepciókra alapozott operatív döntések révén az egészséget támogató módon m ködik. Az egészségfejlesztési tervezés lényege, hogy az egészségfejlesztéssel kapcsolatos aktuális értékek és alapelvek már a koncepcionális tervezés során eljuthatnak a döntéshozói szintekre, ezáltal prioritásokként jelenhetnek meg a különböz cselekvési területek koncepcióiban, távlati terveiben, jöv képében. Ennek eredményeként a multiszektorális együttm ködés alapján a különböz területeken m köd döntéshozók és szakemberek már koncepcionális szinten is összehangoltan, azonos értékek, alapelvek és prioritások mentén tehetnek meg mindent az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi tényez k javítása és az egészségi állapotbeli egyenl tlenségek csökkentése érdekében. Megteremtve ezáltal a feltételeket az egészség-központú multiszektorális egészségpolitika m ködéséhez Az egészségfejlesztési tervezés értékei és irányelvei Az helyi szint egészségtervezési munka egyik meghatározó iránymutatója a nemzeti egészségfejlesztési dokumentumokban foglaltak mellett az Egészségügyi Világszervezet adott id szakra aktuálisan érvényes értékpreferenciája és az ehhez kapcsolódó irányelvek összessége. Az e tekintetben jelenleg aktuális értékpreferenciák és irányelvek a Health For All in the 21 st Century 11 deklarációjában fogalmazódtak meg a következ k szerint: Az egészség alapvet emberi jog; esélyegyenl ség az egészségvédelem terén és szolidaritás az ehhez kapcsolódó programok esetében, az országok között és az egyes országokon belül egyaránt; részvétvev felel sségvállalás az egyének, a csoportok, az intézmények és közösségek részér l az egészségfejlesztés érdekében. 11 Health 21 Health for all in the 21 st Century. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen pp

13 A felsorolt három értékre épül négy alapelv, amelyek a helyi közösségek egészségfejlesztésre fókuszáló stratégiai tervezési folyamataiban kell, hogy meghatározó szerephez jussanak: Az egészségi kockázatok kezelésére irányuló programok során megkülönböztetett figyelem forduljon a fizikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és nemek közötti eltérésekb l adódó sajátosságokra, a multiszektorialitás elvének hangsúlyozására, az egészségi állapotról képet adó felmérések eredményeinek felhasználására; az egészségre gyakorolt hatások által vezérelt programok és beruházások az egészségfejlesztés és a kórházi ellátás területén; integrált család-, és közösség-orientált egészségügyi ellátórendszer m ködtetése, rugalmas és felel sségteljes kórházi háttér biztosítása; részvételen alapuló egészségfejlesztési folyamat, amelyben partnerként jelennek meg a családok, iskolák, munkahelyek és a helyi közösség képvisel i, és amely egyben támogatja a döntéshozatali és megvalósítási folyamatokat, ezzel is er sítve a közös célokért való felel sségvállalást. A nemzetközi fórumokon megfogalmazott értékekkel és elvekkel állnak összhangban a hazai egészségfejlesztési irányelvek, amelyek aktuális változata az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja által kijelölt célok megvalósítása érdekében a következ ket hangsúlyozza: Az egészség fejlesztése csakis hatékony ágazatközi együttm ködésben valósítható meg. Ennek f bb vonásai a következ k: Az együttm ködés az egészség társadalmi-gazdasági meghatározóinak kedvez befolyásolását célozza. Az ágazatközi együttm ködés országos, regionális és helyi szinten egyaránt elengedhetetlen. Hazánk uniós csatlakozásával meghatározóvá válik a nemzetközi koordináció jelent sége. Az ágazatközi együttm ködés ki kell terjedjen az egyes tárcákra, önkormányzatokra, közintézményekre, a magánszektorra, a civil szférára és a médiára. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az egyes politikai döntések, a társadalmigazdasági változások hatását a lakosság egészségi állapotára, különös tekintettel az egyes lakossági csoportok eltér, egyenl tlen helyzetére. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos stratégiákat meghatározó alapelvek tehát különös hangsúlyt helyeznek a multiszektorialitás, a széles kör és többszint partnerségen alapuló feladat-, és felel sségvállalás, valamint az esélyegyenl ség biztosítása tényez kre, mint az eredményes tervezés és tevékenység ismérveire. 11

14 Az eddigiekben említett értékek, elvek és prioritások alapján az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége szakért i az egészségfejlesztési módszerének hazai adaptációja során olyan alapelveket határoztak meg, amelyek beépítése az adott színtér minden készül vagy átdolgozásra kerül koncepciójába beépítésre javasolt annak érdekében, hogy az minél inkább az egészséget támogató módon m ködhessen. Az egészségfejlesztési tervezés alapelveiként a következ k kerültek meghatározásra: Multiszektorialitás: minden koncepcióban jelenjen meg a több szakmai terület, szervezet, intézmény közös feladatvállalásának, együttm ködésének meghatározása a koncepcionális célok elérése érdekében illetve azzal összefüggésben. Kimenet oldali vezérlés általában: a koncepcionális célok megfogalmazása minden koncepció esetén az érintett célcsoportok (pl.: lakosság) igényeinek figyelembe vételével történjen 12. Az egészségre gyakorolt hatások általi vezérlés: minden koncepcióban jelenjen meg a koncepcionális célok egészségvédelemmel, egészségfejlesztéssel való kapcsolatának értelmezése. Közösségi részvétel: minden koncepcióban jelenjen meg, hogy a különböz közösségi szintek és csoportok (pl. civil szervezetek, üzleti szektor, egyházak, informális szervez dések, stb.) miként vehetnek részt vagy miként érintettek a koncepcionális célok megvalósításában. Esélyegyenl ség biztosítása: minden koncepcióban jelenjen meg a koncepcionális célokkal összefüggésben a speciális csoport (n k, nemzeti kisebbségek, fogyatékosok, megváltozott munkaképesség ek, szociálisan hátrányos helyzetben lév k, stb.) sajátos igényeinek nevesítése. Környezeti, és környezet-egészségi kockázatok csökkentése: minden koncepcióban jelenjenek meg a koncepcionális célokkal összefüggésben a környezeti, és környezetegészségi kockázatok csökkentését segít intézkedések. Az egészségfejlesztési tervezés során els dleges cél, hogy minden színtér koncepciójában minden egyes alapelv explicit módon legyen jelen, így minden színtér a maga lehet ségeit aktivizálva támogathatja az egészségfejlesztés feladatait. Ily módon az egészségfejlesztési terv nem egyetlen színtérhez (pl. iskola, önkormányzat, stb.) vagy szakterülethez (egészségügy, oktatás, stb.) köthet en készül, hanem egyes elemei lesznek szakterületekhez köthet k. Ezáltal elkerülhet lehet, hogy ugyanaz a feladat egymástól 12 Ennek az alapelvnek a megfogalmazását az indokolja, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor a felhasználói igények figyelembevétele nélkül is megtörténhet a koncepcionális célok megfogalmazása, pl. ha azok objektív feltételekhez és elvárásokhoz igazodnak (törvényi el írás, EU elvárások, pénzügyi korlátok, stb.) és így nem a valós helyi igényeket szolgálják ki. 12

15 függetlenül több különböz koncepcióban is megjelenjen, illetve csökkenthet annak kockázata, hogy bizonyos területeken a szükséges teend k elmaradjanak. A helyi szint egészségtervezési gyakorlat új alapokra helyezése, a lokális er források hatékonyabb kihasználása területén is változásokat indukálhat, mivel egyrészt a multiszektorialitást jelent együttm ködéseken alapuló kapcsolati t kében rejl er források válhatnak optimálisan kihasználhatóvá, másrészt az egyes színtereken az egyébként is fejlesztésre szánt anyagi források fedezhetik a koncepciókban foglaltak megvalósítását. Ebb l következ en az egészségi kockázatok csökkentése nem igényel jelent s plusz forrásokat, mivel a már tervezett fejlesztések és az azok fedezetére szánt anyagi eszközök felhasználása egységes egészségközpontú tervezés alapján történik meg. Ezáltal az egészségfejlesztési tervezés a legegyszer bben, mint a már meglév szellemi és anyagi er források új allokációja értelmezhet, ami egyben e tevékenység fenntarthatóságának az alapját is jelentheti Az egészségfejlesztési tervezés módszerének munkaszakaszai 1. Dokumentumelemzés: az egészségfejlesztési tervezést jelent munka els elemeként megtörténik az adott színtér aktuálisan érvényes koncepcióinak, terveinek, szabályzatainak stb. dokumentumelemzése attribúció-analízis annak megállapítására, hogy mely dokumentumban melyik alapelv jelentéstartalma található már meg, és melyeket kell a kés bbiek során beépíteni 13. Az elemzés során az alapelvek jelentéstartalmának mind implicit, mind explicit megjelenési formáját szükséges keresni a koncepciók szövegében. 2. Strukturált interjúk készítése: az egyes színterek kulcsszerepl i körében végzend adatgy jtés a strukturált interjú alkalmazásával végezhet el a leghatékonyabban. Az interjú kérdései arra vonatkozóan fogalmazódnak meg, hogy az adott színtéren folyó tevékenységével kapcsolatosan az egészség, mint prioritás miként érvényesíthet a koncepcionális célok meghatározásakor, és hogyan építhet be az egészségközpontú döntés el készítés az egyes szakterületek munkájába. Az ezúton gy jtött információk 13 Ez az elemzés természetesen nem jelent min sítést, mivel nyilvánvaló, hogy a koncepciókat kidolgozó szakemberek számára a koncepció készítésekor nem jelent meg elvárásként, hogy a dokumentumelemzés során vizsgált alapelveket azokba beépítsék. A elemzés eredménye azonban kiindulópontként szolgálhat az átdolgozáshoz, amely id r l-id re egyébként is feladata az adott szakterületért felel s bizottságnak. 13

16 hatékonyan egészíthetik ki a dokumentumelemzés elvégzése után rendelkezésre álló információ-bázist és segíthetik el a multiszektorális feladatmegosztás tervezését. 3. Helyzetelemzés: a dokumentumelemzés és az interjúk és egyéb adatforrások elemzésének eredménye egy helyzetértékelést eredményez, amelyb l kiderül, hogy az egyes színterek különböz koncepcióiban és más meghatározó dokumentumaiban, valamint a kulcsszerepl k jöv képében hol jelentek vagy jelenhetnek meg hasonló elképzelések a helyi közösség egészségi állapotának javítása érdekében, illetve hol hiányoznak a kapcsolódási lehet ségek. 4. Stratégiai tervezés: a helyzetértékelésre alapozva határozható meg az a stratégia és cselekvési terv, amely tulajdonképpen az egészségfejlesztési terv, mind a koncepcionális tervezés, mind az operatív szint cselekvés területein. Meghatározó azonban, hogy minden adott cél elérésére megfelel szint és irányultságú cselekvés irányuljon. Az egészségi állapotbeli egyenl tlenségek csökkentéséhez szükséges megfelel cselekvési szint és irányultság eldöntését a társadalmi egészségfejlesztés, mint keretrendszer segítheti A társadalmi egészségfejlesztés, mint az egészségi állapotbeli egyenl tlenségek csökkentését célzó színtér-szemlélet tevékenységek meghatározásához alkalmazható elméleti keretrendszer A társadalmi egészségfejlesztés elméleti keretei A társadalmi egészségfejlesztés az egészégi állapot alakulását tekintve els sorban a társadalmi tényez k szerepét hangsúlyozza. Az e területhez sorolható tevékenységek f ként azokra a kölcsönhatásokra koncentrálnak, amelyeket a modern ipari társadalmakban b ségesen rendelkezésre álló fogyasztási javak és az egészségi állapot; az oktatási rendszer és az egészségtudatosság alakulása; a szociális helyzet és az egészségi állapot; a helyi közpolitika és az egészség társadalmi meghatározó tényez i befolyásolásának lehet ségei és egyéb, ezekhez hasonló összefüggések jelentenek. Az egészség és az egészségi állapot különbségeinek kérdése tehát sokkal inkább társadalmi kérdés, mintsem kizárólag az egészségügy, az egészségügyi ellátórendszer 14

17 kompetenciájába tartozó probléma. Ezt a megközelítést er sítik azok a vélemények 14 is, amelyek a társadalmi szolidaritás értelmezéséb l kiindulva azt állítják, hogy az egészségi állapotbeli különbségekben számos egyéb társadalmi dezintegrációs hatás is megjelenik. Ezért az egészségi állapotbeli egyenl tlenségek csökkentése egyrészt a társadalmi kohézió er sítésének meghatározó feltétele, másrészt az egészségi állapotbeli egyenl tlenségek a leghatékonyabban oly módon csökkenthet ek, ha a társadalom szegény és a gazdag csoportjai között jelenleg meglév szakadék sz kül 15. Az emberi jogok fel l közelítve, az egészségi állapotbeli egyenl tlenségek arra is felhívják a figyelmet, hogy ha a társadalom bizonyos csoportjai akadályoztatva vannak, hogy elérjék a teljes egészségi potenciáljukat, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy akadályoztatva vannak más egyéb alapvet emberi joguk kiteljesítésében is. Ebb l következ en a társadalmaknak úgy kell megszervezniük és felhasználniuk az egészségi állapotbeli egyenl ség elérésére rendelkezésre álló er forrásaikat, hogy azok mindenki számára azonos módon legyenek hozzáférhet ek 16. Nem minden egészségi állapotbeli egyenl tlenség jelenti azonban a teljes egészségpotenciál elérése esélyeinek egyenl tlenségét, mivel e problémáról akkor beszélhetünk, ha az egészségi állapotot befolyásoló er források és körülmények igazságtalan eloszlása a jellemz. Az egészség vonatkozásában az esélyek egyenl sége azt jelenti, hogy minden társadalmi csoport tagjának azonos lehet sége van egészségesen élnie 17. Amennyiben ezek a lehet ségek nem állnak rendelkezésre, egy bizonyos ponton túl, csorbítják két alapvet emberi-társadalmi érték, az élet és a szabadság összértékét 18. A szabadság ugyanakkor az egészségi állapot különbségei tekintetében különösen meghatározó jelent ség, mivel Sen nézetei alapján Orosz Éva megállapítja, hogy az egyén szabadságát azok a képességei alkotják, hogy különböz típusú életvitelek/életutak közül 14 pl. Whitehead.M-Dahlgren G. (2004): Revisiting the concepts and principles equity in health in the 21 st Century (manuscript); Whitehead.M-Dahlgren G.-Evans, T. (2001): Equity and health sector reforms: can lowincome countries escape the medical poverty trap? = The Lancet. vol.358, Issue 9284, ; Mackenbach, J.P.-Howden-Chapman,P. (2003): New Perspectives on Socioeconomic Inequalities in Health. = Perspectives in Biology and Medicine, vol.46. no.3; WHO (2005): Health and the Millennium Development Goals. World Health Organization (letöltve ); stb. 15 Whitehead, M. (1991): The concepts and principles of equity and health. = Health promotion International. Vol.6. No WHO (1999/d): Reducing inequalities in health proposals for health promotion policy and action. Consensus Statement. WHO Regional Office for Europe. Copenhagen 17 Braveman, P.-Gruskin (2003): Defining equity in health. = Journal of Epidemiology and Community Health Ferge, Zs. (2005): Ellenálló egyenl tlenségek. (A mai egyenl tlenségek természetrajzához). = Esély, 2005/4,

18 választhat 19. Ehhez kapcsolódik még Stern megállapításai alapján Marmot azon véleménye, hogy a lehet ségek felismerését és kihasználását segít egyéni képességek fejlesztése nélkül a gazdasági növekedés önmagában nem hoz fejl dést sem az egészségi állapot, sem az iskolázottság, sem a szegénységb l való kitörés tekintetében 20. Ezáltal azon képességek egyenl ségei illetve meglétei vagy hiányai tekinthet k az egészségi állapot egyenl tlenségeit meghatározó tényez kként, amelyek befolyásolhatják a ténylegesen megvalósított egészségi állapotot. Ezek lehetnek például az egészséges lakókörnyezet, és/vagy az egészséget nem károsító munkahely választásának lehet ségei, továbbá a megfelel ismeretek birtoklása az egészséges táplálkozás, az egészségtudatos életvitel kialakítása, az egészségfejlesztési és rekreációs lehet ségek, valamint a megfelel egészségügyi szolgáltatások választása 21. A választás szabadságát kihasználni képes társadalmi rétegbe tartozók száma jelenleg azonban még meglehet sen alacsony, mivel az egészségre figyelés igen sz k körre korlátozódik. Azokra, akik megfelel információval bírnak, s akad idejük az önmagukra figyelésre, van módjuk sportolásra, egészséges táplálkozásra, kikapcsolódásra, kiegészít biztosítások befizetésére és f ként a kárt okozó megterhelések és a stressz elkerülésére 22. A jobb egészségi állapot elérése érdekében tehát szükséges az objektív feltételek (szabadid, anyagi háttér, infrastruktúra, stb.) rendelkezésre állása, az egészségtudatos szemlélet, valamint olyan információkhoz és tudásokhoz történ hozzájutás egyenl esélyeinek megteremtése, amely a legjobb egészségi állapot megszerzését és megtartását tehetik lehet vé. E háttér-feltételek kialakítása, illetve az egészségfejlesztés területén rendelkezésre álló lehet ségek kihasználása a hátrányos helyzet társadalmi csoportok esetén kizárólag az önérdek felismerésére alapozottan általában csak nagyon gyengén m ködik, mivel a társadalmi kirekesztettségb l következ en az önérdek felismeréséhez szükséges tudás valamint a lehet ségek kihasználásához szükséges tudatosság hiányzik 23. Az okok egyrészt, az alacsony iskolai végzettségre vezethet k vissza, amely következtében az írott ismeretterjeszt anyagok befogadása esetenként megértési nehézségekbe ütközik. Másrészt sem a hazai sem a nemzetközi gyakorlatban nem jellemz, hogy a marginalizálódott 19 Orosz É. (2001) i.m. pp Marmot (2006) i.m. pp1. 21 Orosz (2001) i.m. 22 Ferge, Zs. (2006): A Zöld könyv és a társadalmi tények. = Egyenlít, 2006/ pp v.ö. Ambrus, P. (1988): A Dzsumbuj. Magvet Kiadó. Budapest; Gyukits, Gy. (2000): A romák egészségügyi ellátásának szociális háttere. In Cigánynak születni (szerk. Horváth, Á.; Landau E.; Szalai, J.) Aktív Társadalom Alapítvány Új Mondátum Kiadó, Budapest; Labonte, R. (2004): Social inclusion/exclusion: dancing the dialectic = Health Promotion International. vol.19.no

19 társadalmi csoport tagjai számára olyan speciális egészségfejlesztési programok szervez dnének, amelyek figyelembe veszik e csoportok sajátos helyzetét és problémáit. Harmadrészt nagyon komoly kihívást jelent a kirekesztett csoportok tagjaira jellemz jöv kép-nélküliség, a napról-napra élés, amely életvezetési stratégiában az egészségmeg rzés vagy az egészségfejlesztés, mint hosszú távú szempont nem igazán értelmezhet 24. Ugyanakkor, ha a kirekesztett csoport tagjai rendelkeznek a kell tudatossággal az egészségfejlesztés területén, akkor sem aufklerista felvilágosító programokra van szükség, hanem olyan komplex megoldásokra, amelyek a valós segítséget nyújthatnak egyrészt az egészségtudatos életvitel megvalósításához szükséges ismeretek megszerzéséhez, másrészt a társadalmi kirekesztettség helyzetéb l való kitöréshez 25. E célok szükségszer en kapcsolják össze az egészségfejlesztési és a szociálpolitikai er feszítéseket, kialakítva így a társadalmi egészségfejlesztés tevékenységét. E feladatvállalás abban különbözik a medikalizáló egészségfejlesztést l, hogy míg az utóbbi kategóriába tartozó tevékenységek jellemz en az egészség-magatartáshoz kapcsolódó tényez k és az egyéni egészségkockázatok befolyásolására fókuszálnak, addig a társadalmi egészségfejlesztés során a társadalmi környezet megváltoztatása a cél annak érdekében, hogy azok az igazságtalanságok, amelyek az egészségi állapotbeli egyenl ségeket okozzák csökkenjenek A társadalmi egészségfejlesztés egy lehetséges modellje A társadalmi egészségfejlesztés egy lehetséges modellje 27 szerint az egészségi állapotbeli egyenl tlenségek csökkentése érdekében négy különböz támogató magatartás különíthet el, attól függ en, hogy azok az okok vagy a következmények kezelésére irányulnak: (1) érdekképviselet, (2) közösségfejlesztés, (3) közösségi kezdeményezések, (4) szociálpolitikai/társadalompolitikai reformok. E lehet ségek közül az érdekképviselet és a szociálpolitikai/társadalompolitikai reformok a normatív eszközöket használó protektív támogatásokat jelentik, míg a közösségfejlesztés és a közösségi tevékenység a kölcsönös 24 Gyukits (2000) i.m. A szerz ugyan a magyarországi romák körében végzett Budapesten és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében vizsgálatot, én mégis általános érvény nek tekintem az egészségvédelem és egészségmeg rzés vonatkozásában tett megállapításait a nem roma alacsony társadalmi helyzetben él csoportok tagjaira is, mivel véleményem szerint a tárgyalt jellemz k els sorban a társadalmi helyzet és nem az etnikai kissebséghez való tartozás által meghatározottak. 25 Babusik F. (2005): Az esélyegyenl ség korlátai Magyarországon. L' HARMATTAN Kiadó Budapest pp Seedhouse, 1997, idézi Carlisle, (2000): Health promotion, advocacy and health inequalities: a conceptual framework = Health Promotion International. vol. 15. no Carlisle (2000). i.m. 17

20 együttm ködésre épít, facilitatív támogatást biztosítják. A modell összefüggésrendszerét az 1. ábra mutatja. Az érdekképviseleti támogatás az egészségi állapot milyenségét els sorban, mint következményt értelmezi. A pozitív átalakulás érdekében az egészségfejleszt k célja a hagyományos normatív támogatás biztosítása, amely a magatartásváltozást célzó oktatás és felvilágosítás révén segíti az egyének és csoportok egészségfejlesztését, ily módon próbálva meg csökkenteni az egészségi állapotbeli egyenl tlenségeket. Els sorban azoknak a gondjait próbálják kezelni, akik nem képesek a saját jogaik kiteljesítése érdekében egészségi igényeiket megfogalmazni, kommunikálni és a különböz fórumokon (hivatalok, intézmények, stb.) érvényesíteni. Ez a fajta támogatás a segít részér l mindenképpen igényel egy olyan szakértelmet, amely révén a hátrányos helyzet csoportok tagjainak érdekérvényesít képessége fokozható, így a segít, mint szakért jelenik meg a segít kapcsolatban. Abban az esetben célszer ezt a támogatást alkalmazni, ha az egyén, vagy egy csoport illetve az egész közösség nem képes részt venni az egészségi állapotot befolyásoló tényez k és folyamatok megtervezésében, befolyásolásában még abban az esetben sem, ha erre egyébként minden objektív lehet sége adott. Ugyanakkor az e támogatási formát biztosító szakemberek számára az is feladat kell, hogy legyen, hogy a szemléletformálás során fejlesszék a kliensek azon igényét, hogy, az egészségi állapotuk javítása érdekében a kés bbiek során a facilitációs támogatásokat is igénybe vegyék. A közösségfejlesztés, mint az egészségi állapot javítását és az e területen tapasztalható egyenl tlenségek csökkentését célzó támogatás els sorban a cselekvési képesség fejlesztését segíti és nem a védelmet biztosító megel zés körébe tartozó feladatokat vállalja fel. Ennek érdekében az egészségfejleszt szakember együttm köd segít ként vesz részt a folyamatban. Ily módon a közösségek tagjaival való együttm ködés egyben a közösségek tagjaiért való tevékenységet is jelenti. A közösségfejlesztési támogatás az érdekképviseleti támogatáshoz hasonlóan szintén az egészségi állapot, mint következmény befolyásolására irányul azáltal, hogy egyrészt a kisebb csoport illetve a közösség egésze esetén el segíti az egészségszükségletek felismerését és pontos meghatározását, másrészt módszerek, eszközök, kapcsolati t ke és egyéb szükséges támogatási formák biztosításával katalizálja azoknak a közösségi kezdeményezéseknek a kidolgozását és megvalósítását, amelyek a helyi viszonyok egészséget támogató irányú változtatásait eredményezhetik. 18

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai 1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai Fogalom Befolyásoló (Determinant) tényező Meghatározás Mindazok a biológiai, fizikai, társadalmi, kulturális és magatartásbeli tényezők, amelyek

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK

EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK 2011. Szeptember 29-30. Solymosy József Bonifácz EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Döntés előkészítő hatásvizsgálati lap Miről lesz szó? Segítség a hatásvizsgálati lap kitöltéséhez előélet döntési spirál egy

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE W O b D H BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE Tárgy: Budapest XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezeti Stratégiája 2011-2014 Tisztelt Képviselő-testület! A hazai önkormányzatok

Részletesebben

Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban

Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban Szakirodalmi áttekintés II. (Részletek) Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban 3.1 Az egészségpolitika Az egészségpolitika korszerű értelmezésében

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára

Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára Bevezetés és előzmények Budapest vezetése elkötelezett a városmegújítás ügye iránt. A főváros kiemelt fejlesztési stratégiája a rehabilitációs program,

Részletesebben

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció:

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció: 2. Sikeres CSR kommunikáció Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen 2014. 02. 15. Sikeres CSR kommunikáció: megfelelő üzenet megfelelő mennyiségű információ megfelelő eszköz (mindig a média???) 3. Hogyan?

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Beszámoló. a Révfülöpi Szociális Szolgálat 2011. évben végzett munkájáról VÁGÓÖRS

Beszámoló. a Révfülöpi Szociális Szolgálat 2011. évben végzett munkájáról VÁGÓÖRS Beszámoló a Révfülöpi Szociális Szolgálat 2011. évben végzett munkájáról K VÁGÓÖRS Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Képvisel -testület! Révfülöp Szociális Alapszolgáltató Társulás Szociális Szolgálata

Részletesebben

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA Ministry of Employment and Labour Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz c. pályázathoz Kódszám: TÁMOP- 3.1.1-11/1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004.

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004. A Hevesi Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak,

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE Budapest 2012 2 Írta: Harmat Anna Somogyi Gyula Lektorálta

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr!

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Miniszterelnöki Hivatal Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére Budapest Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége ezúton szeretné szíves állásfoglalását

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

Stratégiai tervezés a szociális munkában

Stratégiai tervezés a szociális munkában Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ A nevelőszülői ellátás standard-leírása (szolgáltatási standardok) VITAANYAG Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ Létrehozás dátuma: 2006. november 2007. február 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Száma:.../2015. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez. Dombrád Város 2015-2019 közötti időszakra vonatkozó Sportkoncepciójának elfogadására

Száma:.../2015. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez. Dombrád Város 2015-2019 közötti időszakra vonatkozó Sportkoncepciójának elfogadására DOMBRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL ---------------------------------------------------------- ---- 4492 Dombrád, Rákóczi út 36. Tel/fax: (45) 465-001, 565-002 Száma:.../2015. ELŐTERJESZTÉS -

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret

nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret Minden ötödik európai nehézségekkel küzd a szövegértés területén AZ EU SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZSÉGGEL FOGLALKOZÓ MAGAS SZINTŰ SZAKÉRTŐI CSOPORTJA

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben