A szakképzési kapacitások területi eloszlása Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 2017

Átírás

1 A szakképzési kapacitások területi eloszlása Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 2017 Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Módszertan Általános helyzetkép - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatása, településszerkezete Vállalkozási környezet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzésének általános jellemzői intézményi oldalról Tanulói létszámok alakulása települési és járási szinten A szakmacsoportok képzésének területi megoszlása A tanulószerződések számának alakulása szakképző intézményenként Tanulószerződések a gazdálkodó szervezetek oldaláról Tanulószerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezetek területi eloszlása Gyakorlati képzőhelyek járásonkénti és településenkénti megoszlása Tanulószerződések megoszlása a gyakorlati képzőhelyek szerint Megállapítások Mellékletek

3 1. Bevezetés A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság évről-évre folyamatosan szakmai tanulmányok elkészítését támogatja, mely szakmai anyagok jelentős segítséget nyújtanak a bizottság munkájához. A tanulmányok minden esetben a megye szakképzését érintő területet ölelnek fel és vizsgálnak meg, ezzel is megteremtve a lehetőségét annak, hogy az MFKB tagjai minél megalapozottabb javaslatokat állíthassanak össze a megye szakképzését illetően. A bizottság tagjai mellett a szakmai tanulmányok a kereskedelmi és iparkamara jóvoltából bárki számára elérhetőek, akik érdeklődnek a megye szakképzése iránt. A bizottság megbízásából 2017-ben újabb tanulmány elkészítésére került sor, melynek témája a megyei szakképzési kapacitások területi eloszlása járási, illetve települési szinten. A szakmai anyag elsősorban azt kívánja bemutatni, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egyes járásokban, településeken milyen szakképzések érhetőek el, illetve a képzések gyakorlati részének megvalósítására az adott térségben jelenleg milyen gazdálkodói háttér áll rendelkezésre. A tanulmánynak nem célja javaslatok megfogalmazása, csupán megállapításokat tesz a tények ismertetésén keresztül. Az útmutatások megfogalmazása a bizottság feladata a szakmaszerkezeti javaslatok keretein belül, amelyhez a tanulmány jelentős segítséget nyújthat a szakképzési kapacitások területi feltérképezésével, az iskolai kapacitások és képzési kínálatok, valamint az egyes területeken jelentkező gazdálkodói aktivitás meghatározásával. Azonban a szakmaszerkezeti javaslatok kialakításához jelen tanulmány ismerete nem elegendő, megállapításai más szakmai dokumentumokkal és információkkal együtt komplexen kezelendőek. Ugyan a szakképzési keretszámok fenntartónkénti elosztása nem a bizottság feladata, de a szakmailag megalapozott szakmaszerkezet kialakításához, azaz a megye képzési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásához a javaslattevőknek szükséges megismerni a szakképzés megyén belüli területi eloszlását. Ennek a tanulmánynak is az a célja, hogy ebben segítse az MFKB-t, a bizottság tagjai így egy helyen, egy szakmai anyagban összesítve tanulmányozhatják az adatokat. 3

4 2. Módszertan A tanulmány elkészítése során alapvetően két adatbázis adatai kerültek felhasználásra. Az iskolákhoz kapcsolódó adatok az Oktatási Hivatal által működtetett köznevelési információs rendszerből (KIR), valamint közvetlen iskolai adatszolgáltatásból kerültek kigyűjtésre, míg a gazdálkodó szervezetekhez, gyakorlati képzőhelyekhez köthető információk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszeréből (ISZIIR) kerültek lekérdezésre. Az előbb említett adatbázisok mellett a megye településszerkezetének és vállalkozási környezetének bemutatásakor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak elemzése történ meg. A tanulmány alapját a rendelkezésre álló legfrissebb adatok képezik, ami a KIR esetében a 2016-os, a kamarai ISZIIR vonatkozásában a 2017-es évet jelenti. A KSH mutatók ezeknél korábbiak is lehetnek, de itt is minden esetben az elérhető legújabb tényadatok felhasználása valósult meg. A tanulmányban elsősorban a szakmacsoportok szintjén kerül bemutatásra a megyei szakképzés, de a tanulószerződésre vonatkozó fejezetek esetében szakképesítések is megjelennek. A tanulmány elkészítése során más kapcsolódó dokumentum nem került feldolgozásra, kizárólag a korábbiakban említett statisztikák szolgáltatják a tanulmány alapját. 4

5 3. Általános helyzetkép - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A konkrét adatok ismertetése előtt fontos megismerni a megye településszerkezetét és annak jellemzőit, illetve fontos a járási rendszer áttekintése is, hiszen a tanulmány a későbbiekben települési és járási szinten elemzi majd az adatokat. Emellett röviden áttekintésre kerül a megye vállalkozási környezete, amely a gyakorlati képzést végzőkkel kapcsolatos fejezetben leírtakkal kapcsolható össze. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el, hazánk legkeletibb megyéje. A megye három országgal is határos, északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, míg délkeletről Románia tekinthető szomszédjának. A megye gazdasági szempontból hazánk egyik legelmaradottabb megyéje, kevés a nagyvállalat, alacsony a foglalkoztatottak száma, magas a közfoglalkoztatottak aránya, jelentős a mezőgazdasággal foglalkozó kis- és középvállalkozások száma, valamint a kényszervállalkozások száma is az egyik legmagasabb Magyarországon. A megye gazdaságában elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vegyipar és a turizmus szektorok a meghatározóak, ez utóbbi szektor dinamikusan fejlődik, a megye egyik legnagyobb kitörési pontjaként definiálják. 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképe Forrás: internet 5

6 3.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatása, településszerkezete A megye településszerkezetének jellemzésekor a KSH településhierarchiája szerinti besorolást célszerű alapul venni. Ennek alapján a településeket az alábbi kategóriákba lehet besorolni: - főváros, - felsőfokú központ, - középfokú központ, - alsófokú központ, - falu, - aprófalu. A kategóriák kialakítása, majd a hazai települések besorolása számos mutató alapján valósult meg. A településhierarchia elkészítés során figyelembe vették a népességszámot, az elérhető szolgáltatásokat, az egészségügyi és szociális ellátás jellemzőit, az oktatási kapacitásokat, a gazdasági potenciált, az ügyintézéshez való hozzáférési esélyt, a munkaerő-megtartási, illetve vonzási képességet, a kulturális lehetőségeket és a vendéglátás sajátosságait is. Ezek alapján a településeket városokra és községekre különítették el, majd ezután történt meg az előzőekben említett településszintekre való besorolás, melynek végén jól meghatározható az egyes megyék településszerkezete. A KSH besorolása alapján a városok tartoznak a főváros, a felsőfokú, középfokú és alsófokú központok közé, míg a községek a falvak, aprófalvak szintjén helyezkednek el. Magyarország népességének több mint fele az alsófokú központokban és a falvakban él, annak ellenére, hogy az ezen a szinten található településeken folyamatosan csökken a lakónépesség. A fővárosban jelentősen többen élnek mint a felsőfokú vagy középfokú központokban, míg az aprófalvakban a lakosság 3%-a él. A fővárosban, a felsőfokú és középfokú központokban a 2000-es évek második felében a népesség gyarapodása volt megfigyelhető, azonban 2011-től kezdve ez a megállapítás már csak a főváros tekintetében helytálló, a másik két szintbe sorolt települések esetében csökkenésnek indult a népességszám. 1. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településszerkezete Településszint Településszám Népesség (fő) Felsőfokú központ Középfokú központ - - Alsófokú központ Falu Aprófalu Összesen Forrás: a KSH adatai alapján saját szerkesztés 6

7 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen 229 település van, melyek közül egy település, a megyeszékhely, Nyíregyháza számít felsőfokú központnak. A megye vonatkozásában középfokú központról nem beszélhetünk, az alsófokú központok száma 27, a megyében összesen 28 város és 201 község található. A megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található az ötödik legtöbb település, míg a városok száma alapján a harmadik helyen áll a megye, hiszen csak Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében magasabb a városi szintű települések száma. A települések területi eloszlása alapján a megye térségei heterogén képet mutatnak, hiszen a megye nyugati és déli részén alacsonyabb a települések száma, míg a keleti részen jóval sűrűbben helyezkednek el a települések. A megyében található városok eloszlása viszonylag egyenletesnek mondható a megye területén. A lakónépesség alapján megállapítható, hogy a megye népességének 54%-a a városokban, 46%-a pedig a községekben él, ami az országos átlagnak megfelelő. A megye közigazgatásának jellemzésekor fontos kiemelni a járásokat. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 13 járás került kialakításra. A 13 járás mind népességszámban, mind településszámban eltérő mutatókkal rendelkezik. A legnépesebb járás a Nyíregyházi, melyhez a megye lakosságának közel 30%-a tartozik, ezt követi a Mátészalkai (11,5%), a Kisvárdai (10%) és a Nyírbátori járás (7,7%). A legkevesebben a Csengeri járásban élnek, ami a megye népességének 2,5%-át teszi ki, de alacsony a népesség aránya a Baktalórántházi (3,4%), a Záhonyi (3,5%) és a Kemecsei (3,9%) járásokban is. A legtöbb település a Fehérgyarmati járásban található (50), azt követi a Vásárosnaményi (28), a Mátészalkai (26) és a Kisvárdai (23), míg a legkevesebb település a Tiszavasvári járásban található (6), de alacsony a települések száma a Nagykállói és az Ibrányi járásban is (8-8). 2. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye járásai Forrás: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) 7

8 3.2. Vállalkozási környezet 2017 márciusában Magyarországon gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, melyek 32%-a társas vállalkozás, míg 68%-a önálló vállalkozó volt. Az előző év azonos időszakához képest hazánkban 0,4%-kal növekedett a gazdasági szervezetek száma, míg azonban az önálló vállalkozók aránya 2,2%-kal emelkedett, addig a társas vállalkozások aránya 3,3%-kal csökkent. Az ezer lakosra jutó vállalkozásszám alapján elmondható, hogy a vállalkozássűrűség Budapest után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2017 márciusának végén gazdasági szervezetet tartottak nyilván, ami az összes gazdasági szervezet 6,5%-át tette ki. Az országos arányoktól eltérően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 87% az önálló vállalkozók aránya, amivel Budapest után a legmagasabb mutatóval rendelkezik a megye. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva látható, hogy az önálló vállalkozók száma tovább nőtt (0,4%-kal), míg a társas vállalkozások száma tovább csökkent (3,7%-kal). A több mint 100 ezer önálló vállalkozás mindössze 23%-a volt egyéni vállalkozó, számuk 4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gazdasági szervezetek főtevékenységének gazdasági áganként való megoszlása alapján a megyei társas vállalkozások esetén a kereskedelem, gépjárműjavítás, illetve a tudományos, műszaki tevékenység gazdasági ágakba sorolható a legtöbb vállalkozás, míg az önálló vállalkozók esetén a mezőgazdaság gazdasági ág dominált. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az összes regisztrált vállalkozás 65%-a mezőgazdasági profilú, a kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások aránya 7%, míg az ipari és feldolgozóipari vállalkozások aránya 2-2% körüli. A vállalkozások számának alakulása településenként és járásonként is igen differenciált. Míg a nagyobb városokban - Nyíregyháza, Nyírbátor, Kisvárda és Mátészalka - és vonzáskörzetükben magas a vállalkozások száma és jelentősnek mondható a gazdasági aktivitás is, addig több városban (Csenger, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Ibrány, Baktalórántháza), és főleg a perifériákon elhelyezkedő településeken rendkívül alacsony a vállalkozások száma. A megyei járások esetében ugyanez a helyzet figyelhető meg, hiszen a gazdasági szempontból jelentős központtal rendelkező járások, mint például a Nyíregyházi, Kisvárdai, Nyírbátori és Mátészalkai járások aktív és vállalkozásszám alapján sűrű vállalkozási környezettel jellemezhetőek. Az erős, prosperáló központtal nem rendelkező járások esetén a térség vállalkozásainak száma alacsonynak mondható és a vállalkozói aktivitás is igen gyenge, ez a megállapítás elsősorban a megye keleti részén elhelyezkedő járások esetében igaz. 8

9 4. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzésének általános jellemzői intézményi oldalról Az intézményi adatszolgáltatások alapján megállapítható, hogy 2017 januárjában Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 33 intézményben folyt szakképzés. A szakképzést folytató intézmények száma pár évvel ezelőtt jóval magasabb volt, azonban a szakképzési centrumok megalakulásával jelentősen csökkent a számuk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy lényegesen kevesebb iskola vesz részt a szakképzésben, mint korábban, csak az intézményi struktúrában következtek be változások. Az intézmények fenntartónkénti megoszlása alapján a szakképzést folytató intézmények 30%- a korlátolt felelősségű társaság, 21%-a állami szervezet, 18-18%-a tankerületi központ vagy alapítvány, 9%-a egyházi jogi személy, 4%-a pedig egyéb szervezet fenntartásában működik. A fenntartók székhelye alapján a fenntartók 36%-a megyén kívüli székhelyű, közülük is 30% budapesti székhellyel rendelkezik, ami egyértelműen az állami szervezetek hatása. Budapest mellett még egy-egy debreceni és szegedi székhelyű fenntartó intézménye van jelen Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A megyében szakképzést folytató intézmények közül 21 rendelkezik megyei székhelyű fenntartóval, melyek kétharmada nyíregyházi, a megyei fenntartók összesen nyolc településről kerülnek ki. A fenntartók, valamint az intézmények székhelyének járásonkénti eloszlását a 2. számú táblázat tartalmazza. Fontos a szakképzési kapacitások megismerésekor felmérni, hogy a szakképzést folytató intézményekben milyen képzési formák szerint tanulhatnak a tanulók. Az intézmények 52%- ában kizárólag nappali tagozatos képzésben, 27%-ában pedig csak iskolai rendszerű felnőttképzés keretében vehetnek részt szakképzésben a tanulók, azonban az intézmények 21%-ában mindkét képzési forma elérhető a diákok számára. A településenkénti és járásonkénti megoszlás alapján kirajzolódik, hogy a megye 13 járása közül 12 járásban folyik valamilyen szakképzés, egyedül a Kemecsei járásban található településeken nincs jelenleg szakképzés a statisztikák szerint. A 12 járás esetében 33 településen folyik valamilyen szakképzés, közülük a legtöbb, azaz öt település a mátészalkai járásban található meg januárjában a megye településeinek kevesebb, mint 15%-án volt elérhető valamilyen szakképzés, a megyében megtalálható városok esetén ez az arány épp 50%. Ha az adott intézmények székhelyének eloszlását vesszük alapul, akkor látható, hogy az intézmények közel felének (16) Nyíregyházán található a székhelye, öt intézménynek Kisvárdán, míg 2-2 intézménynek Vásárosnaményban. A többi hat intézmény hat különböző településen rendelkezik székhellyel. Az intézményi székhelyek járásonkénti megoszlásának vizsgálata alapján megállapítható, hogy hét járásban találhatóak meg azok. 17 intézmény székhelye a Nyíregyházi járásban, 5 intézményé a Kisvárdai járásban, 4 intézményé a Vásárosnaményi járásban, 3 intézményé a Nagykállói járásban, 2 intézményé a Mátészalkai járásban, 1-1 intézményé pedig a Nyírbátori és Baktalórántházi járásban van. 9

10 2. táblázat: A megyei fenntartók számának és a szakképzéssel érintett települések számának járásonkénti megoszlása Járás A járáshoz tartozó települések száma Járásonkénti települések száma, ahol folyik valamilyen szakképzés Szakképző intézmények székhelyének megoszlása járásonként A fenntartók száma járásonként Baktalórántházi Csengeri Fehérgyarmati Ibrányi Kemecsei Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi Összesen: Forrás: a KIR és a TeIR adatai alapján saját szerkesztés Az intézményi szintről egyet visszalépve érdemes a feladatellátási helyek szintjén vizsgálni a megye szakképzési kapacitásait, hiszen ez már valósabb képet mutat arról, hogy a tanulók és szüleik részére melyik településen milyen szakképzés elérhető. A feladatellátási helyek feltérképezése azért szükségszerű, mivel ez szolgál hasznos információkkal azzal kapcsolatban, hogy az adott intézmény csak a székhelyén lát el szakképzési feladatokat, vagy amellett még egy vagy több telephelyen, azaz feladatellátási helyen is. A KIR-STAT januári statisztikái alapján a megyében szakképzést folytató intézmények 89 feladatellátási helyén vehetnek részt szakképzésben a tanulók. Vegyes képet mutat, hogy az egyes intézmények mennyi feladatellátási hellyel rendelkeznek, hiszen vannak olyan intézmények, melyek esetében mindössze egy feladatellátási helyről beszélhetünk, de olyan is akad, melynél a feladatellátási helyek száma tíz. Az 1. számú grafikon alapján látható, hogy 18 intézmény esetében egy feladatellátási helyen valósul meg szakképzés, emellett öt intézmény három feladatellátási hellyel rendelkezik és két intézmény tíz feladatellátási helyen ad lehetőséget a szakképzésbe történő bekapcsolódásra. 10

11 1. grafikon: Szakképzést folytató intézmények megoszlása feladatellátási helyek száma alapján Forrás: a KIR adatai alapján saját szerkesztés A feladatellátási helyek tekintetében célszerű megvizsgálni, hogy azok hogyan oszlanak el járásonként, illetve településenként. Mint korábban említésre került, a megyében kialakított tizenhárom járásból egyedül a Kemecsei járásban nincs egyik intézménynek sem feladatellátási helye. A többi tizenkét járás esetében legalább egy feladatellátási hely jelen van, ahogyan az az alábbi felsorolásból is kitűnik. Nyíregyházi járás: 32 feladatellátási hely, Kisvárdai járás: 12 feladatellátási hely, Mátészalkai járás: 9 feladatellátási hely, Nagykállói járás: 8 feladatellátási hely, Vásárosnaményi járás: 7 feladatellátási hely, Fehérgyarmati járás: 6 feladatellátási hely, Nyírbátori járás: 5 feladatellátási hely, Tiszavasvári járás: 3 feladatellátási hely Baktalórántházi járás: 2 feladatellátási hely, Csengeri járás: 2 feladatellátási hely, Ibrányi járás: 2 feladatellátási hely, Záhonyi járás: 1 feladatellátási hely. 11

12 Látható, hogy a Nyíregyházi járás a feladatellátási helyek száma alapján kiemelkedik a járások közül és mellette csak a Kisvárdai járáshoz tartozik több mint tíz feladatellátási hely. Kevés a feladatellátási helyek száma a Záhonyi, az Ibrányi, a Csengeri és a Baktalórántházi járásokban, azaz ezekben a járásokban kevesebb szakképesítés képzése folyik, így nagyobb a valószínűsége, hogy a keresett szakképzésért távolabbra kell utaznia az ezekben a járásokban élő tanulóknak. Településenkénti bontásban vizsgálva a feladatellátási helyeket jól kirajzolódik Nyíregyháza központi szerepe a megye szakképzésében, hiszen ez az egyetlen település, ahol több mint tíz - szám szerint harminc - feladatellátási helyen zajlott szakképzés. Nyíregyházától jelentősen leszakadva következik Kisvárda (9), Fehérgyarmat (5), Mátészalka (4), valamint Vásárosnamény, Nyírbátor, Nagykálló és Biri (3-3). A 33 település közül 4 településen kettő, 21 esetében pedig egyetlen feladatellátási helyről beszélhetünk Tanulói létszámok alakulása települési és járási szinten A KIR, valamint a közvetlen iskolai adatszolgáltatásnak köszönhetően felmérhető, hogy az egyes településeken és járásokban hogyan alakul a szakképző intézményekben tanulók száma. A szakképzéshez kapcsolódóan minden esetben dinamikusan változó számokról beszélhetünk, hiszen folyamatosan, akár napról-napra változhat akár a tanulószerződések vagy akár a gyakorlati képzőhelyek száma is. Nincs ez másképp a szakképzésben tanulók létszámával sem, hiszen itt sem beszélhetünk egy adott tanév esetében állandó létszámról, azonban nagyságrendek meghatározhatóak a rendelkezésre álló adatbázisok alapján februárjában Szabolcs-Szatmár Bereg megyében valamivel több, mint 12 ezer tanuló tanult szakközépiskolában vagy szakgimnáziumban szakképzési évfolyamon. A szakképzési évfolyamokon tanulók 62%-a szakközépiskola, míg 38%-uk szakgimnázium tanulója volt. Ha a szakképzésben tanulók létszáma járásonkénti bontásban kerül elemzésre, látható, hogy az összes tanuló 39%-a a Nyíregyházi járásban működő intézményekben tanul, ezt követi a Kisvárdai járás a tanulók 16%-ával, majd a Mátészalkai járás a maga 9%-os részesedésével. Az előbb említett járások a megyei tanulók 64%-át adják, míg a többi kilenc járás között oszlik el a tanulók 36%-a, a Kemecsei járásban egyedüliként pedig nincs szakképző intézmény. A létszámok alapján igen alacsonynak mondható a tanulói létszám az Ibrányi (1%), a Záhonyi (1%), a Baktalórántházi (2%) és a Csengeri járásban (3%). Településenkénti megoszlásban vizsgálva az adatokat Nyíregyháza áll a lista élén, a tanulók 39%-a tanul a városban. A megyeszékhely mögött található Kisvárda valamivel több, mint a tanulók 15%-ával és Mátészalka 8%-kal. Nyíregyháza, Kisvárda és Mátészalka esetében a szakképzésben tanulók létszáma meghaladja az ezer főt, a többi település tekintetében ez a mutató jóval elmarad attól. Nyírbátor, Fehérgyarmat, Vásárosnamény és Nagykálló esetében a tanulói létszám több mint ötszáz fő. Ez alapján megállapítható, hogy a tizenkét, szakképző intézménnyel rendelkező járás közül hét járás esetében a szakképzésben tanulók száma eléri vagy át is lépi az ötszáz fős határt. 12

13 4.2. A szakmacsoportok képzésének területi megoszlása Az általános járási és települési statisztikák elemzése után a szakmacsoportok szintjén is áttekinthető, hogy az egyes járásokban és településeken milyen szakmacsoportok képzése valósult meg az elmúlt időszakban. A hatályos Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) megtalálható 23 szakmacsoport közül a KIR- STAT januári adatai alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21 szakmacsoportban folyt legalább egy szakképesítés tekintetében szakképzés. A két szakmacsoport, melyekben jelenleg nincs iskolarendszerű szakképzés a megyében a nyomdaipar és a vízügy. Jól látható a 3. számú táblázat alapján, hogy a vendéglátás-turisztika szakmacsoportba tartozó szakképesítést, szakképesítéseket oktatják a legtöbb intézményben (15) a megyében, ezt követi a közgazdaság és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (12-12), az informatika (11), valamint a szociális szolgáltatások és az építészet szakmacsoportok (10-10). Viszonylag magasnak mondható még a mezőgazdaság, az egészségügy, a gépészet, az ügyvitel, illetve az oktatás szakmacsoportba tartozó szakképesítések jelenléte. A KIR adatai alapján mindössze egy intézményben folyik szakképzés a környezetvédelem, a vegyipar, valamint a rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoportokban a megyében. Teljesen más képet mutat az egyes szakmacsoportok intézményenkénti és feladatellátási helyenkénti megoszlása, hiszen egy intézmény nemcsak egy helszínen szervezheti meg a szakképzést. A feladatellátási helyeket alapul véve egyértelműen kiemelkedik a szociális szolgáltatások szakmacsoport, melyet 27 feladatellátási helyen képeznek a megyében. Ebből a szempontból magasnak mondható még az egyéb szolgáltatások, a vendéglátás-turisztika, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és az építészet szakmacsoportok mutatója is, ezek mindegyike esetében legalább 20 helyszínen valósul meg szakképzés valamilyen formában. A feladatellátási helyekhez kapcsolódóan megállapítható az is, hogy a járások és települések szintjén hogyan alakul a szakmacsoportok helyzete. Látható, hogy a legtöbb járásban, a tizenháromból tizenegyben elérhető a szociális szolgáltatások szakmacsoport valamely szakképesítése, az építészet szakmacsoport tíz járásban van jelen a megye szakképzésében, míg 9 járásban van lehetőség arra, hogy az informatika, a vendéglátásturisztika vagy éppen a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport valamelyik szakképesítését válasszák a tanulók. Kijelenthető, hogy a megye területén élő tanulók nagy eséllyel találnak lakóhelyükhöz közel szakképzést ezekben a szakmacsoportokban. Járási szinten elemezve a szakmacsoportokat kiderül, hogy a vegyipar, a művészet, közművelődés, kommunikáció, a környezetvédelem, valamint a rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoportokba tartozó szakképesítések tanulására csupán egy-egy járásban van lehetőség jelenleg. Ezen szakmacsoportok tekintetében kijelenthető, hogy települési szinten is csak egy adott településen folyik a képzésük. 13

14 3. táblázat: Az egyes szakmacsoportok helyzete a megye szakképzésében Szakmacsoport Intézmények száma a megyében, ahol folyik szakképzés az adott szakmacsoport ban Feladatellátási helyek száma a megyében, ahol folyik szakképzés az adott szakmacsopor tban Települések száma a megyében, ahol folyik képzés az adott szakmacsopor tban Járások száma a megyében, ahol folyik képzés az adott szakmacsoport ban Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnikaelektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásturisztika Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar Rendészet, honvédelem és közszolgálat Vízügy Forrás: a KIR adatai alapján saját szerkesztés Látható, hogy a legtöbb szakmacsoport a Nyíregyházi járáshoz tartozó településeken érhető el, ebben a járásban 19 szakmacsoportban képeznek az intézmények, azonban a vegyipar, a nyomdaipar, a vízügy és a rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoportokhoz 14

15 tartozó szakképesítések képzése jelenleg nem folyik a járásban. Ezzel szemben a környezetvédelem szakmacsoport az egyetlen, amely kizárólag a Nyíregyházi járásban szerepel a képzési kínálatban. A 12 járásból nyolc esetében több, mint tíz szakmacsoport szakképesítése vagy szakképesítései elérhetőek a tanulók számára és mindössze négy járásban van jelen viszonylag kevés szakmacsoportban szakképzés. Ez alapján kijelenthető, hogy a járások többségében változatos képzési kínálattal találkozhatnak a pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik, azaz nagy valószínűséggel találnak az adott járásban olyan szakképzést, amelyet tanulni szeretnének, és ezért nem kell nagyobb távolságokat megtenniük naponta. 2. grafikon: A szakmacsoportok megjelenése a képzési kínálatban járásonként Forrás: a KIR adatai alapján saját szerkesztés A járások esetében jól látható, hogy az Ibrányi, Kemecsei és Baktalórántházi járásokban összességében nagyon kevés szakmacsoportban folyik oktatás, a szakképzési kapacitások igen alacsonynak mondhatóak. Ennek oka valószínűleg a Nyíregyházi járás közelsége, amely az említett járásokból könnyen megközelíthető, így a szakképző intézmények sem alakítottak ki sok feladatellátási helyet ezekben a járásokban. Települési szinten is kirajzolódik a nagyobb lélekszámú és jelentősebb gazdasági potenciállal rendelkező települések fölénye. Ezt a rangsort is Nyíregyháza vezeti 19 szakmacsoporttal, Kisvárdán 15 szakmacsoport, Nyírbátorban és Mátészalkán szakmacsoport, míg Nagykállóban 12 szakmacsoport szakképesítéseit oktatják. Ezek azok a települések, ahol a szakmacsoportok több mint 50%-a elérhető, ez a szakképzéssel érintett megyei települések 15%-át, míg a megye összes településének alig több, mint 2%-át jelenti. A 33 település közül, ahol van feladatellátási hely a megyében, tizenöt esetében egy szakmacsoport van jelen, általában egy szakképesítéssel. A legalább tíz szakmacsoporttal rendelkező települések után, melyek mindegyike járási központ is egyben, nyolc 15

16 szakmacsoporttal Biri község következik. A község meglepetésre olyan településeket előz meg, mint Záhony, Csenger, Tiszalök, ahol jelentős hagyományai vannak a szakképzésnek. 4. táblázat: Azon települések, melyek képzési kínálatában legalább tíz szakmacsoport szakképesítései megtalálhatóak Település Az adott település képzési kínálatában megtalálható szakmacsoportok száma Nyíregyháza 19 Kisvárda 15 Nyírbátor 14 Mátészalka 14 Nagykálló 12 Fehérgyarmat 11 Tiszavasvári 11 Vásárosnamény 10 Forrás: a KIR adatai alapján saját szerkesztés 4.3. A tanulószerződések számának alakulása szakképző intézményenként Rendelkezésre állnak adatok azzal kapcsolatban is, hogy az egyes szakképző intézmények milyen arányban részesülnek a tanulószerződésekből. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nyilvántartott tanulószerződések 25 szakképző intézmény között oszlanak meg. A 25 intézmény közül kilenc intézmény nem a megyében található, az ezekhez az intézményekhez köthető tanulószerződések az összes megyei tanulószerződés közel 2%-át adják. Nem meglepő módon a tanulószerződések jelentős része az elmúlt időszakban megalakult szakképzési centrumokhoz kapcsolható, hiszen ezekhez a centrumokhoz tartozik a szakképző intézmények jelentős része. A legtöbb tanulószerződéssel a Nyíregyházi Szakképzési Centrum rendelkezik, amely az érvényes tanulószerződések több mint egyharmadát teszi ki (36%), utána következik a Kisvárdai Szakképzési Centrum (23%) és a Mátészalkai Szakképzési Centrum (14%). Látható, hogy a szakképzési centrumokhoz köthető a tanulószerződések 73%-a, ami igen jelentős részesedésnek számít. Ha a megkötött tanulószerződéseket az intézmények területi elhelyezkedése alapján vizsgáljuk, látható, hogy a tanulószerződések 44%-a nyíregyházi szakképző intézménnyel kapcsolahtó össze, 35%-a pedig kisvárdán működő intézmény tanulóinak a szerződése. Mátészalkai intézményekhez rendelhető a tanulószerződések 14%-a, míg Vásárosnaményhoz a 4%-a. Ezek mellett a települések mellett még Biri (1,5%) és Szakoly (1%) településeken működő intézmények tanulói kötöttek tanulószerződést, valamint Baktalórántháza és Rakamaz egy-egy intézménye is részesedik a tanulószerződésekből. Főleg a szakképzési centrumok esetén fordul elő az a helyzet, hogy a tagintézmények nem ugyanazon a településen működnek. Így az intézményenk szintjén történő tájékoztató jellegű elemzés után, mindenképpen szükséges a tagintézményenként, azaz feladatellátási helyenként történő megoszlás áttekintése is. Ez alapján megállapítható, hogy a megyei tanulószerződések 16

17 több mint 70%-a a Nyíregyházi és Kisvárdai járásban, ezeken belül pedig a Nyíregyházán és Kisvárdán működő intézményekből kerül ki. Az a tény, hogy ennek a két járásnak és településnek az intézményei állnak az első két helyen, nem meglepő, ha a járások és települések lakosságszáma, vállalkozási környezete, illetve gazdasági súlya a vizsgálat alapja, azonban az, hogy olyan nagyobb megyei települések, mint Mátészalka és Nyírbátor intézményei csupán a tanulószerződések 6%-át adják, már jelzésértékű. Mátészalka és Nyírbátor jellemzőik alapján kiváló lehetőségeket rejtenek magukban, hogy a jelenleginél több tanulószerződéses tanuló kerüljön ki szakképző intézményeikből. 5. táblázat: A tanulószerződések településenkénti és járásonkénti megoszlása a tanulószerződést kötő tanulók iskolája alapján Település Tanulószerződések Tanulószerződések Járás aránya aránya Nyíregyháza 40% Nyíregyházi 40% Kisvárda 31% Kisvárdai 31% Mátészalka 6% Mátészalkai 6% Nyírbátor 6% Nyírbátori 6% Vásárosnamény 4% Nagykállói 5% Tiszavasvári 3% Vásárosnaményi 4% Fehérgyarmat 2,5% Tiszavasvári 4% Nagykálló 2,5% Fehérgyarmati 2,5% Biri 1,5% Záhonyi < 1% Szakoly 1% Csengeri < 1% Záhony < 1% Baktalórántházi < 1% Csenger < 1% Tiszalök < 1% Baktalórántháza < 1% Rakamaz < 1% Forrás: az ISZIIR adatai alapján saját szerkesztés Tájékoztató jellegű adatként elemzésre került, hogy az egyes járásokban működő szakképző intézményekben tanulók összlétszáma és az ugyanezekhez az iskolákhoz tartozó tanulószerződések száma hogyan viszonyul egymáshoz. Ebben az összevetésben a Kisvárdai járás szerepel a legjobban, hiszen az összes járásban tanuló 45%-a rendelkezik tanulószerződéssel. Ugyanez az arány a Nyíregyházi járásban 24%, a Nyírbátori járásban 23%, a további járásokban pedig 20% alatti. Ebből a szempontból a legrosszabb a helyzet az Ibrányi járásban, ahol nincs tanulószerződéses tanuló, de alacsony ez a mutató a Baktalórántházi (0,5%), a Csnegeri (7%) és a Fehérgyarmati (12%) járásokban is. A többi járásban ez az arány 15-18% között mozog. 17

18 5. Tanulószerződések a gazdálkodó szervezetek oldaláról Az iskolai adatok elemzése után a tanulók gyakorlati képzésében résztvevő gazdálkodó szervezetek statisztikáinak vizsgálatára is sor kerül. A gazdálkodó szervezetek és a gyakorlati képzőhelyek járásonkénti és településenkénti elhelyezkedésének áttekintése, valamint az intézmények képzési kínálatának területi eloszlása után már tehetőek megállapítások a szakképzés területi jellemzőit illetően. A tanulószerződéssel kapcsolatos adatok a február 01-jei állapotot tükrözik, míg a vállalkozásokra vonatkozó KSH statisztikák márciusiak februárjában, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 335 gazdálkodó szervezet szerepelt a kereskedelmi és iparkamara nyilvántartásában, azaz ennyi gazdálkodó szervezet rendelkezett legalább egy érvényes tanulószerződéssel a megyében Tanulószerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezetek területi eloszlása A tanulók gyakorlati képzésében résztvevő gazdálkodó szervezetek székhelyük alapján összesen 74 településen vannak jelen. A 74 település közül 10 település nem a megyében található, amiből következik, hogy a tanulószerződéses vállalkozások 64 megyei településről kerülnek ki, ami az összes megyei település 28%-át fedi le. A 74 települést vizsgálva látható, hogy közülük 35 város, 39 pedig község. Ha csak a megyei székhelyű gazdálkodó szervezeteket nézzük, akkor 25 város és 39 község szerepel a listán, azaz a nem megyei vállalkozások mindegyikének székhelye városban található meg. A nem megyei székhelyű gazdálkodó szervezetek száma 32, ami az összes tanulószerződéses vállalkozás közel 10%-a. Székhelyük alapján 5 megyéből (Fejér, Pest, Borsod-Abaúj- Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar), azon belül pedig 10 településről kerülnek ki. A megyén kívüli székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek számától csak a Nyíregyházi és a Kisvárdai járás mutatói magasabbak. A hatályos tanulószerződéssel rendelkező megyei gazdálkodók székhely szerinti megoszlása alapján a Nyíregyházi járásban koncentrálódik a legtöbb gazdálkodó (133), ezt követi a Kisvárdai (46), majd a Mátészalkai (24), valamint a Nyírbátori járás (23). Ez a négy járás adja a gazdálkodó szervezetek több mint 67%-át, és a megyén kívüli székhelyű cégekkel együtt már 77%-a a gazdálkodó szervezeteknek ezekben a térségekben található meg. A gazdálkodó szervezetek területi elhelyezkedése alapján pozitív, hogy minden járásban van legalább egy gazdálkodó szervezet, amelyik tanulószerződéssel rendelkezik. A legkevesebb cég a Csengeri járásban van, itt mindössze két vállalkozásnál folyik a tanulók gyakorlati képzése, de alacsony a Kemecsei (3), a Baktalórántházi (5) és az Ibrányi járás (7) mutatója is. 18

19 6. táblázat: A tanulószerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezetek megoszlása járásonként Járás Gazdálkodó szervezetek száma járásonként a szervezet székhelye alapján A gazdálkodó szervezetek megoszlása a járáshoz tartozó településtípusok szerint a szervezet székhelye alapján Baktalórántházi 5 4 település (1 város, 3 község) Csengeri 2 1 település (1 város) Fehérgyarmati 17 4 település (1 város, 3 község) Ibrányi 7 3 település (2 város, 1 község) Kemecsei 3 3 település (2 város, 1 község) Kisvárdai település (3 város, 11 község) Mátészalkai 24 7 település (1 város, 6 község) Nagykállói 11 4 település (2 város, 2 község) Nyírbátori 23 5 település (1 város, 4 község) Nyíregyházi település (4 város, 5 község) Tiszavasvári 11 2 település (2 város) Vásárosnaményi 11 3 település (2 város, 1 község) Záhonyi 10 5 település (2 város, 3 község) Megyén kívüli település (10 város, 5 megye) Forrás: az ISZIIR adatai alapján saját szerkesztés A járások után lehetőség van arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek településenkénti elhelyezkedésük alapján is elemzésre kerüljenek. Mint korábban már szó volt róla, összesen 74 település között oszlanak meg a gazdálkodó szervezetek. Ebben a sorrendben is Nyíregyháza áll az első helyen, hiszen 114 gazdálkodó szervezet székhelye található meg a városban, ami az összes gazdálkodó 34%-át jelenti. A második legtöbb gazdálkodó szervezet Kisvárdán van (27), azt követi Nyírbátor és Budapest (18-18), Mátészalka (17) és Fehérgyarmat (14). Nem éri el a tíz gazdálkodó szervezetet, de a megyei sajátosságokat figyelembe véve jónak mondható Vásárosnamény mutatója, ahol 9 gazdálkodó szervezetnek van székhelye, mellette még Tiszavasvári (8), Nagykálló (7), Mándok (5), valamint Újfehértó, Dombrád és Rakamaz (4-4) adatai mondhatóak jelentősebbnek. Települési szinten viszonylag elszórtan helyezkednek el a gazdálkodó szervezetek, hiszen a 74 település 57%-án, azaz 42 településen egy-egy gazdálkodó szervezet székhelye található meg. Ezekből az adatokból látható, hogy elsősorban a városi székhellyel rendelkező vállalkozások vesznek részt a tanulók gyakorlati képzésében. 19

20 5.2. Gyakorlati képzőhelyek járásonkénti és településenkénti megoszlása A gazdálkodó szervezetek után érdemes a gyakorlati képzőhelyek szintjén elemezni az adatokat, mivel ez alapján már sokkal pontosabban lehet meghatározni, hogy az egyes járásokban és településeken milyen arányban vannak jelen olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek felvállalják a tanulók képzését. Ennek jelentősége abban áll, hogy egy gazdálkodó szervezet több telephelyén, azaz gyakorlati képzőhelyén is folytathatja a képzést, emiatt csupán a gazdálkodó szervezetek székhelyének szintjén történő adatelemzés nem elegendő február 01-jén 335 gazdálkodó szervezet rendelkezett legalább egy hatályos tanulószerződéssel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és ezek a gazdálkodó szervezetek 437 telephelyen, azaz gyakorlati képzőhelyen végeztek gyakorlati képzést. A 437 képzőhely közül 373 képzőhely valamelyik megyei városban, míg 64 községben található meg. A gyakorlati képzőhelyek a megye 66 települését érintik, azaz a megyei települések 29%-án folyt gyakorlati képzés az adott időpontban. A 437 képzőhely közül 329 képzőhelyen - ami a képzőhelyek 75%-át adja - egy szakmában kötöttek tanulószerződést, 72 képzőhely esetében két szakképesítésről, 30 képzőhely tekintetében három szakképesítésről, öt képzőhely vonatkozásában négy szakképesítésről beszélhetünk, míg egy olyan képzőhely van a megyében, ahol hat szakképesítésben kötöttek tanulószerződést. A megye minden járásában van legalább egy gyakorlati képzőhely. Kiemelkedik a járások közül a Nyíregyházi és a Kisvárdai járás a maga olyan településével, ahol van gyakorlati képzőhely. Megyei szinten magasnak mondható még a Fehérgyarmati és a Nyírbátori (7-7), valamint a Mátészalkai járás (6) mutatója is. A legkevesebb település, ahol van regisztrált képzőhely a Csengeri járásban van, itt mindössze a járási központnak számító Csengerben található képzőhely. Érdekes képet mutat, hogy az egyes járásokhoz tartozó településeken belül milyen arányban vannak az olyan települések, ahol gyakorlati képzőhely található. A legnagyobb arányban a Nyíregyházi járás valamelyik településén találhatnak képzőhelyet a tanulók, hiszen a járás 15 településéből 10 településen (67%) van képzőhely. Az arányokat tekintve a járáshoz tartozó települések felén van képzőhely a Nagykállói és a Tiszavasvári járásban, azonban ez elsősorban a járáshoz tartozó települések eleve alacsony számának köszönhető, mivel a Nagykállói járáshoz összesen nyolc, míg a Tiszavasvári járáshoz hat település tartozik. Arányaiban a Csengeri járásban a legrosszabb a helyzet, hiszen itt csupán a járáshoz sorolható települések 9%-án folyik gyakorlati képzés, ami azt jelenti, hogy a járás 11 települése közül kizárólag Csengerben van képzőhely. Szembetűnő még a Fehérgyarmati járás helyzete is, hiszen itt csak a települések 14%-án (7 település) regisztrált a kamara képzőhelyet, ami a megyei adatokat nézve a második legalacsonyabb érték, a járásban megtalálható 50 településhez viszonyítva igen kevésnek mondható a gyakorlati képzőhellyel rendelkező települések száma. Itt természetesen megjegyzendő, hogy nemcsak a már regisztrált képzőhelyeken van lehetőség a gyakorlati képzés megszervezésére, hanem olyan új helyszíneken is, amelyeket a kamara engedélyeztetési eljárása során megfelelőnek minősít. 20

21 7. táblázat: A gyakorlati képzőhellyel rendelkező települések száma és aránya járásonként Járás Az adott járásban képzőhellyel rendelkező települések száma Az adott járáson belül a képzőhellyel rendelkező települések aránya a járás összes településéhez viszonyítva Baktalórántházi 4 33% Csengeri 1 9% Fehérgyarmati 7 14% Ibrányi 3 38% Kemecsei 3 27% Kisvárdai 10 43% Mátészalkai 6 23% Nagykállói 4 50% Nyírbátori 7 35% Nyíregyházi 10 67% Tiszavasvári 3 50% Vásárosnaményi 4 14% Záhonyi 4 36% Forrás: az ISZIIR adatai alapján saját szerkesztés Lehetőség van arra is, hogy a járásokat és településeket az ott nyilvántartásba vett képzőhelyek száma alapján is megvizsgáljuk. A járások szintjén a legtöbb képzőhellyel a Nyíregyházi járás rendelkezik, számuk 196, ami az összes képzőhely 45%-át teszi ki. Ettől jóval elmarad a második helyen álló Kisvárdai járás a maga 71 képzőhelyével és 16%-ával. A képzőhelyek száma alapján még a Kisvárdai járás mutatójától is jócskán elmarad a többi járás adata, hiszen a Nyírbátori járás (33) és a Mátészalkai járás (32) mutatója még annak felét sem éri el. A képzőhelyek száma alapján legrosszabb helyzetben a Csengeri (2), a Kemecsei (5) és a Baktalórántházi járás (6) van, itt a járásban megtalálható képzőhelyek száma nem éri el a tízet. 21

22 5.3. Tanulószerződések megoszlása a gyakorlati képzőhelyek szerint 8. táblázat: A képzőhelyek és a tanulószerződések megoszlása járásonként Járás Képzőhelyek száma Tanulószerződések száma Tanulószerződéssel érintett szakmák száma Baktalórántházi Csengeri Fehérgyarmati Ibrányi Kemecsei Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi Forrás: az ISZIIR adatai alapján saját szerkesztés A kamara nyilvántartásának köszönhetően alkalom nyílik arra, hogy a gyakorlati képzőhelyekhez köthető tanulószerződések száma is elemzés tárgyát képezze járásonkénti bontásban. Az így vett tanulószerződések száma alapján is kiemelkedik a Nyíregyházi járás (966) és a Kisvárdai járás (767), azonban megfigyelhető, hogy a tanulószerződések számát illetően kisebb a különbség a két területi egység között, mint a képzőhelyek számát illetően, hiszen míg a Nyíregyházi járásban átlagosan 5 tanulószerződés jut egy képzőhelyre, addig a Kisvárdai járásban ez a szám közel 11. A Nyíregyházi járásban nyilvántartott tanulószerződések száma a megyében érvényben lévő tanulószerződések egyharmadát, míg a Kisvárdai járásban megkötött szerződések annak 26%-át teszi ki, így ehhez a két járáshoz kapcsolható a megyei összes tanulószerződés 60%-a. A többi 11 járás így átlagosan 107 tanulószerződéssel rendelkezik, ami alacsonynak mondható, hiszen az összes szerződést figyelembe véve a megyei átlag 224 tanulószerződés járásonként, és ezt az átlagot csak a két legtöbb szerződéssel rendelkező járás múlja felül. Az említett két járás mellett egyébként csak a Nyírbátori járásban éri el a tanulószerződések száma a kétszázat, míg öt járás esetében még a százat sem közelíti meg a megkötött szerződések száma. Feltűnő a Fehérgyarmati járás mutatója, hiszen ebben a járásban a megyei szinten magasnak mondható képzőhely-szám 22

23 mellett is igen alacsony a tanulószerződések száma. Amíg a legkevesebb képzőhellyel rendelkező Csengeri járásban két képzőhelyre 23 tanulószerződés jut, addig a Fehérgyarmati járásban a csengerinél tizenegyszer több képzőhelyre csupán 82 szerződés, ami a csengeri szerződésszám mindössze 3,5-szerese. A nyilvántartásnak köszönhetően még a járásokban fellelhető képzőhelyeken oktatott szakképesítések száma is kimutatható. Ez alapján látható, hogy a Nyíregyházi járásban működő képzőhelyeken összesen 38 szakképesítésben kötöttek tanulószerződést, ezt követi a Kisvárdai 24, a Mátészalkai 19 és a Nyírbátori 17 szakképesítéssel. Ezekben a járásokban változatos képet mutat a gyakorlati képzőhelyek szakmánkénti megoszlása, hiszen viszonylag sok szakképesítés esetén találhatnak képzőhelyet maguknak a tanulók. Ezzel szemben a Csengeri (3 szakképesítés), a Baktalórántházi és a Kemecsei járásban (7-7) nagyon szűk lehetőségek közül választhatnak a tanulók. Megjegyzendő, hogy a gyakorlati képzőhelyek száma nem korlátozott, bármikor bármelyik szakképesítésben kerülhet be új képzőhely a kamara nyilvántartásába, amennyiben az a személyi és tárgyi feltételeknek megfelel. A járási szint megismerése után célszerű településenkénti bontásban is áttekinteni a képzőhelyek megoszlását a megyében. A 66 érintett település közül egyértelműen Nyíregyháza emelkedik ki, itt 173 képzőhelyen 38 szakképesítésben 879 tanulószerződés szerepel a nyilvántartásban, így a megyeszékhely a képzőhelyek 40%-át, a tanulószerződéseknek pedig a 30%-át fedi le. A többi település mind a képzőhelyek számát, mind a tanulószerződések számát illetően eléggé le van maradva Nyíregyháza mögött. A képzőhelyek számát illetően Nyíregyházát Kisvárda követi 48 képzőhellyel, valamint 20 szakképesítésben megkötött 520 tanulószerződéssel. A többi település esetében a képzőhelyek száma nem éri el a harmincat, míg a tanulószerződések száma a kétszázat. A 66 település felén csak egy képzőhelyen folyik gyakorlati képzés és összesen 7 olyan település van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a képzőhelyek száma legalább tíz. Ezek közül hat település esetében a tanulószerződések száma meghaladja a százat, kivéve Fehérgyarmatot, ahol a megyei szinten magasnak mondható képzőhely szám (17) mellett mindössze 64 tanulószerződés került megkötésre. Települési szinten említést érdemel még Fényeslitke, mint egyetlen olyan település, ahol a korábban felsorolt hét település mellett a regisztrált tanulószerződések száma meghaladja a százat (110). 9. táblázat: A képzőhelyek és tanulószerződések száma alapján jelentősebb megyei települések Település Képzőhelyek száma az adott településen Tanulószerződése k száma az adott településen Tanulószerződéssel érintett szakmák száma az adott településen Az adott településen működő képzőhelyekhez köthető gazdálkodó szervezetek száma Nyíregyháza Kisvárda Nyírbátor Mátészalka Fehérgyarmat Vásárosnamény Tiszavasvári Forrás: az ISZIIR adatai alapján saját szerkesztés 23

24 A megyei tanulószerződések alapján megállapítható, hogy az adott szakképesítések esetében melyik járásban, illetve településen van gyakorlati képzőhely regisztrálva. Ha a járásokat vesszük alapul, akkor látható, hogy két olyan szakképesítés van, amelyben tizenegy megyei járásban folyik a tanulók gyakorlati képzése. Az eladó szakképesítés esetén csak a Csengeri és a Nagykállói járásban, míg a szakács szakképesítés tekintetében csak a Kemecsei és a Tiszavasvári járásban nincs gyakorlati képzőhely jelenleg. Az eladó és a szakács szakképesítések után a hegesztő és a pincér szakképesítések következnek, melyeket kilenc járás gyakorlati képzőhelyein oktatnak. Nyolc járásban található asztalos, cukrász, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő képzőhely, míg hét járásban van ipari gépész és villanyszerelő gyakorlati képzőhely. Ezek azok a szakképesítések, melyek vonatkozásában a megyei járások több mint felében szerepel gyakorlati képzőhely a kamara nyilvántartásában. Ezek a szakképesítések az összes tanulószerződéssel érintett szakképesítés 15%-át adják, kevesebb mint a felük pedig hiány-szakképesítésnek is minősül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A szakképesítések 41%-a csak egy járásban rendelkezik gyakorlati képzőhellyel, míg 20%-uk esetében mindössze két járásban folyik jelenleg gyakorlati képzés. A települések szintjén vizsgálva a tanulószerződéses szakképesítéseket, megállapítható, hogy az eladó szakképesítés kiemelkedik a többi szakképesítés közül, hiszen a megye 27 településén van ebben a szakképesítésben képzőhely. Az eladó szakképesítést követi a szakács 17, a hegesztő 15, a pincér 14, a kőműves 13 településsel. Több mint tíz településen van jelenleg asztalos (12), ipari gépész és villanyszerelő (11-11) gyakorlati képzőhely. 20 szakképesítés tekintetében, ami a tanulószerződéssel érintett szakképesítések 34%-át jelenti, mindössze egy-egy településen van gyakorlati képzőhely. Ez elsősorban abból adódik, hogy a szakma iskolarendszerű képzése egyetlen településen valósul meg, így az ott tanulók lehetőségei gyakorlati képzőhely szempontjából területileg behatároltak. Ide sorolható az optikai üvegcsiszoló, amely egyedül Mátészalkán rendelkezik képzőhellyel, a vasúthoz köthető szakképesítések (jegyvizsgáló, közlekedésautomatikai műszerész, vasúti személyszállítási ügyintéző, vasútforgalmi ügyintéző), amelyek Záhonyban vannak jelen, a nyomdaipari gépmester, amely csupán Nyíregyházán rendelkezik képzőhellyel vagy a postai üzleti ügyintéző, melynek képzése csak Kisvárdán folyik. Továbbá ugyanez a helyzet a szárazépítő, a járműfényező, a CNC gépkezelő és a szobafestő szakképesítésekkel is, ugyanis ezeket jelenleg csak egy-egy intézményben oktatják a megyében. 24

25 6. Megállapítások a megyei vállalkozások 87%-a önálló vállalkozás, ami az egyik legmagasabb aránynak számít a megyék között, csak Budapesten van több önálló vállalkozás, a megyében rendkívül sok a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozás, a regisztrált vállalkozások 65%-a a mezőgazdasági profilú a megyében, a vállalkozások száma járásonként és településenként is nagyon eltérő, alacsony a gazdaságilag aktív települések, járások aránya, több járás és település esetében kevés a működő, nem mezőgazdasági tevékenységű vállalkozás, a szakképzés szempontjából elsősorban a megye keleti része, főként a határmenti térségek vannak hátrányos helyzetben, a megye szakképzési kínálata igen változatos, számos szakmacsoport szakképesítései megtalálhatóak a szakképző intézmények képzési listájában, a szakképző intézmények feladatellátási helyeinek területi eloszlása nem egyenletes, egyharmaduk Nyíregyházán van, míg öt járásban kettő vagy annál is kevesebb feladatellátási hely működik, a megyei települések alig több mint 14%-án található meg valamelyik szakképző intézmény feladatellátási helye, a Baktalórántházi, az Ibrányi és a Kemecsei járásban a legalacsonyabb az oktatott szakmacsoportok száma, amit elsősorban a járások Nyíregyházához való közelsége okoz, a legtöbb járásban a vendéglátás-turisztika szakmacsoport valamely szakképestítését oktatják, több mint húsz feladatellátási helyen oktatják a megyében a szociális szolgáltatások, az építészet, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a vendéglátás-turisztika szakmacsoportokba tartozó szakképesítések valamelyikét, így ezen szakmacsoportok a megye legtöbb lakosa számára elérhetőek, a Nyíregyházi és a Kisvárdai járás, illetve azok járási központjai minden szempontból kiemelkedő mutatókkal rendelkeznek, megyei szinten magas a tanulószerződések, a szakképzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek és a gyakorlati képzőhelyek száma is, a Baktalórántházi, a Csengeri, az Ibrányi és a Kemecsei járásokban kevés gazdálkodó szervezet foglalkozik szakképzéssel, az országos adatokat tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszonylag magasnak mondható a tanulószerződések száma, a tanulószerződések több mint 70%-át két járásban (Nyíregyházi, Kisvárdai) működő intézmények tanulói kötötték, a többi járásban megtalálható szakképző intézmények tanulóihoz kapcsolható tanulószerződések száma alacsonynak mondható, a Nyírbátori és Mátészalkai járásokban működő intézmények tanulói létszámai, illetve a járások gazdasági aktivitása ellenére alacsonynak mondható a tanulószerződések száma, a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek megyén belüli területi eloszlása nem egyenletes, bizonyos térségekben, járásokban alacsony a tanulók képzésében résztvevő vállalkozások száma, rendkívül alacsony a gyakorlati képzőhelyek száma a Baktalórántházi, a Csengeri és a Kemecsei járásokban, 25