között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintő szakmaszerkezeti javaslatok és döntések összehasonlító elemzése

Átírás

1 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintő szakmaszerkezeti javaslatok és döntések összehasonlító elemzése Készíttette: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság március 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Módszertan A bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések áttekintése A szakmaszerkezeti javaslatok és döntések hatása a szakmacsoportok szintjén Bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések a szakképesítések szintjén Szakközépiskolai ágazatokra vonatkozó bizottsági javaslatok és döntések összevetése A szakiskolai ösztöndíjjal támogatott szakképesítések helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Felnőttképzéssel kapcsolatos bizottsági javaslatok Összegzés Mellékletek

3 1. Bevezetés Az elmúlt években a fejlesztési és képzési bizottságok jelentős átalakuláson mentek keresztül, mind összetételüket, mind feladatkörüket tekintve. A korábban regionális fejlesztési és képzési bizottságokat (továbbiakban: RFKB) időközben a megyei fejlesztési és képzési bizottságok váltották fel, melynek köszönhetően a bizottságok összetétele, tagjainak száma, illetve feladat- és hatáskörük is módosult. Az RFKB-k tevékenységi köre 2008-tól kibővült, aminek köszönhetően a bizottságok döntöttek az adott régió beiskolázási arányairól és a képzés irányairól, valamint a testületek hatáskörébe utalták a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatokat is. A bizottságok feladatköre ezek után is folyamatos változtatásokon esett át, majd 2012-ben a jogszabályi előírásoknak megfelelően megalakultak a megyei fejlesztési és képzési bizottságok. Az RFKB-k működése során bevezetett egyik jelentős változás volt, hogy a bizottság működésével kapcsolatos munkaszervezeti, titkársági feladatokat a régióban található egyik kereskedelmi és iparkamara vette át, ami az Észak-alföldi régió esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát (továbbiakban: kamara) jelentette. A kamara jelenleg is ellátja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (továbbiakban: MFKB) munkaszervezeti feladatait, így megfelelő rálátással bír az elmúlt évek vonatkozásában a bizottságok tevékenységére. Az évek során a testület feladat- és hatásköre tovább módosult, azonban a szakmaszerkezettel kapcsolatos feladatvégzés jelenleg is meghatározó részét képezi a bizottság munkájának. A kamara rendelkezésére állnak azok az adatok és információk, melyek alapján jelen tanulmányban a 2012 és 2015 közötti bizottsági döntések és javaslatok összegzésére, a beiskolázási adatokkal és a bizottsági javaslatok kapcsán a szakmaszerkezeti döntésekkel történő összehasonlítására sor kerülhet. A tanulmány ezzel szeretné az elmúlt időszak szakmaszerkezettel kapcsolatos bizottsági tevékenységének hatékonyságát elemezni, illetve a jelenlegi bizottság munkáját segíteni a minél megalapozottabb jövőbeli javaslatok összeállításának érdekében. 3

4 2. Módszertan A tanulmány a közötti időszakot vizsgálja, hiszen a kereskedelmi és iparkamarák 2012-től látták el a bizottságok munkaszervezeti feladatait, így ebből az időszakból állnak rendelkezésre teljes körűen az adatok. A bizottságok alapvető feladata a javaslatok összeállításakor, hogy a szakképzési rendszer minél jobban igazodjon a gazdaság igényeihez. A javaslattételi folyamatban a bizottság számos adatbázist, információt használ fel, hogy javaslatai a lehető legmegalapozottabbak legyenek. A felhasznált adatok alapvetően három csoportba sorolhatóak, úgymint gazdasági adatok, foglalkoztatottsági adatok és képzési adatok. A mindenkori bizottság összetételének meghatározásakor a döntéshozók figyelemmel voltak arra, hogy a gazdasági és foglalkoztatottsági adatok a bizottsági tagok révén közvetlenül rendelkezésre álljanak, míg a képzési adatok különböző statisztikák és adatgyűjtések segítségével kerültek a bizottság elé. A bizottsági döntések és javaslatok meghozatalánál elsősorban a gazdasági és foglalkoztatottsági adatok szerepeltek nagyobb hangsúllyal, a képzési adatokat megfelelő körültekintéssel kezelték a bizottságok. A vizsgált időszakban a bizottságok évente javaslatot tehettek a beiskolázási arányokra és a képzési irányokra, mely javaslatok figyelembevételével készültek el minisztériumi szinten a szakmaszerkezeti döntések. Az elemzés tárgyát képező években más-más szempontrendszer alapján volt lehetősége a bizottságnak javaslatait megtenni, ami kissé megnehezíti az adatok összehasonlítását, de a szempontrendszerek megismerése elengedhetetlen a részletes elemzés szempontjából. A javaslatok az iskolarendszerű képzések esetében minden esetben a javaslattétel évét követő évben induló tanévre és az oktatás valamennyi munkarendjére (nappali, esti, levelező, távoktatás, egyéb) vonatkoznak ben még az RFKB feladata volt a szakmaszerkezeti javaslatok összeállítása ben a bizottságnak kizárólag az iskolarendszerű képzésre vonatkozóan volt lehetősége javaslatait megtennie és két kategóriába sorolhatta be a szakképesítéseket és a szakközépiskolai ágazatokat, melyek a költségvetési hozzájárulásra való jogosultság alapján különítették el azokat: 4

5 A kategória költségvetési hozzájárulásra jogosult, azaz korlátozás nélkül beiskolázható szakképesítések, B kategória költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítések. Ebben az évben a bizottságnak nem volt lehetősége arra, hogy konkrét keretszámokat határozzon meg, bár ajánlásként megfogalmazhatott létszámjavaslatokat megyei szinten, ami azonban az iskolákra nem volt kötelező érvényű ban már az MFKB feladata volt a szakmaszerkezeti javaslat elkészítése, az előző évtől jelentős mértékben eltérő szempontrendszer alapján. Továbbra is csak az iskolarendszerű képzésre vonatkozott a bizottsági javaslat, azonban már három kategória alkalmazása vált lehetővé: támogatott kategória - korlátozás nélkül beiskolázható szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok, korlátozottan támogatott kategória költségvetési hozzájárulásban korlátozott keretszámok mértékéig részesülő szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok, nem támogatott kategória költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok. A korlátozottan támogatott szakképesítések esetében a keretszám nem lehetett kevesebb a jogszabályokban feltüntetett osztálylétszám maximumoknál, azaz szakiskolai képzés esetén 28 főnél, szakközépiskolai képzés esetén 34 főnél. Indokolt esetben ettől a keretszámtól lefelé eltérhetett a bizottsági javaslat, azonban ekkor sem lehetett a javasolt létszám a gyakorlati képzés csoportlétszámának maximumánál, azaz 12 főnél kevesebb. Új elemként került a rendszerbe, hogy a bizottságoknak ebben az évben már a szakközépiskolai ágazatokra is javaslatot kellett tenniük. Az ágazati javaslattétel a szakképesítéseknél is alkalmazott kategóriák alapján valósulhatott meg. A 2013-as MFKB javaslatok a 2014/2015-ös tanév beiskolázási arányaira és képzési irányaira vonatkoztak ben a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti javaslat készült el, melynél ismét jelentős változás következett be az egy évvel korábbiakhoz képest, hiszen már nemcsak az iskolarendszerű képzésekre, hanem az iskolarendszeren kívüli képzésekre, a 5

6 felnőttképzésre is javaslatot kellett tennie a bizottságnak. Az iskolarendszerű szakképzés tekintetében a szakképesítések és az ágazatok besorolására ugyanazokat a kategóriákat használhatta az MFKB, mint egy évvel korábban: támogatott kategória ( T ) korlátozás nélkül beiskolázható szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok, korlátozottan támogatott kategória ( K ) költségvetési hozzájárulásban korlátozott keretszám mértékéig részesülő szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok, nem támogatott kategória ( N ) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok. A korlátozottan támogatott szakképesítéseknél a keretszámok minimuma megegyezett az előző évi javaslattételben szereplő számokkal. A felnőttképzés esetében két kategóriába sorolhatta az MFKB a szakképesítéseket: korlátozás nélkül támogatott kategória ( T ), nem támogatott kategória ( N ). Mint látható, a felnőttképzés esetén nem volt szükséges keretszámokat meghatározni és a bizottság javaslata egy éves időtartamra szólt ben a 2014-es szempontrendszerhez hasonlóan kellett az MFKB-nak a 2016/2017-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti javaslatait megtennie, mind az iskolarendszerű szakképzés, mind a felnőttképzés kapcsán. Az iskolarendszerű szakképzés vonatkozásában azonban ebben az évben is megjelent egy új elem a javaslattételi folyamatban. Az iskolarendszerű képzések esetében a korlátozottan támogatott szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok esetén külön keretszámot kellett a nappali és a felnőttoktatás tekintetében megjelölnie a bizottságnak. Az elmúlt időszakban a bizottság feladata volt a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjas szakmák körének meghatározása is és 2014 között tíz ösztöndíjas szakképesítésre, 2015-ben pedig huszonöt ösztöndíjas szakképesítésre kellett javaslatot tennie a bizottságnak. 6

7 Látható tehát, hogy a bizottság javaslattételi szempontrendszere évről-évre új elemekkel bővül, ami a bizottság tevékenységének fontosságát is jelzi. A bizottsági javaslatok, a szakmaszerkezeti döntések, illetve a beiskolázási létszámok teljes egészében terjedelmi okok miatt a tanulmány mellékletében kaptak helyet, az elemző fejezetekben csak az elemzések szempontjából fontos adatok szerepelnek. A szakmaszerkezeti döntések az alábbi jogszabályokban kerültek meghatározásra: 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról, 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról, 13/2015. (II. 10.) Korm. rendelet a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről 7

8 3. A bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések áttekintése Az előző fejezetben ismertetett módszertan segítségével az MFKB feladata, hogy az adott megyében javaslatot tegyen a beiskolázási arányokra és a képzési irányokra, azaz a szakmaszerkezetre. A javaslattételi kötelezettség több területre is kiterjed (szakképesítések, ágazatok, hiány-szakképesítések), de talán a legfajsúlyosabbnak tekinthető az iskolarendszerű képzések esetében a szakképesítések szintjén jelentkező javaslattétel. A vizsgált négy év javaslatait tekintve látható, hogy a javaslattal érintett szakképesítések száma folyamatosan változott (1. táblázat). 1. táblázat: A bizottság szakképesítéseket érintő javaslatainak kategóriánkénti megoszlása Kategória évi javaslat évi javaslat évi javaslat évi javaslat Támogatott Korlátozottan támogatott Nem támogatott Összesen: Forrás: bizottsági javaslatok alapján saját szerkesztés A évi javaslat speciálisnak mondható, hiszen abban az évben az RFKB csak a nem támogatott szakképesítésekre tett javaslatot, minden többi szakképesítés automatikusan támogatottnak minősült. Ebben az évben még nem volt lehetőség keretszámok meghatározására, azaz a korlátozottan támogatott kategória alkalmazására. Ekkor a bizottság a szakképesítések 18%-át javasolta nem támogatottnak, tehát olyan szakképesítésnek, melyek állami hozzájárulásra nem jogosultak. A évi javaslat a következő évek javaslataihoz viszonyítva viszonylag nagy mozgásteret adott a képzőintézményeknek a beiskolázások vonatkozásában, hiszen ahogy a táblázatból is kitűnik, ebben a javaslatban szerepelt a legkevesebb nem támogatott szakképesítés, és ezek többsége is olyan szakképesítés volt, melyek egyébként sem voltak jelen a megye képzési struktúrájában. A következő három évben, alapjaiban már megegyezett a javaslattételi mechanizmus és bevezetésre került a korlátozottan támogatott kategória is, ahol már konkrét keretszám 8

9 meghatározására is szükség volt. A három év javaslatait figyelembe véve jól látható, hogy a kategóriák aránya közel hasonló, azaz az MFKB nem hajtott végre jelentős változtatásokat a javaslatok szerkezetében. Legnagyobb arányban a korlátozottan támogatott szakképesítések találhatóak a javaslatokban (50-55%), míg legkisebb arányban a támogatott szakképesítések vannak jelen (9-10%). A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozó szakmaszerkezeti döntések már vegyesebb képet mutatnak, mint a bizottsági javaslatok. Összességében elmondható, hogy a kategóriák arányát tekintve jelentős különbség nincs a javaslatok és a döntések között, de jól látható, hogy a támogatott szakképesítések száma évről-évre csökken, míg a nem támogatottaké és a korlátozottan támogatottaké pedig nő (2. táblázat). A javaslatok és döntések összevetésekor kiderül, hogy 2013-ban és 2014-ben nem egyezik a javaslattal, illetve döntéssel érintett szakképesítések száma. Ezt 2013-ban a szórakoztató zenész szakképesítés okozta, mivel a javaslatban ennek a szakmának több szakmairányára kellett javaslatot tennie a bizottságnak, mint amennyi később a döntésben megjelent. Annak ellenére, hogy a szakképzési törvény értelmében a művészeti szakképesítések tekintetében nincs javaslattételi kötelezettsége a bizottságnak. Egy évvel később pedig a diétás szakács szakképesítésre nem tehetett javaslatot az MFKB, de a kormányrendeletben már szerepelt ez a szakképesítés. 2. táblázat: A szakképesítéseket érintő szakmaszerkezeti döntések kategóriánkénti megoszlása Kategória évi döntés évi döntés évi döntés évi döntés Támogatott Korlátozottan támogatott Nem támogatott Összesen: Forrás: szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés 9

10 A szakmaszerkezeti döntésekből is jól látszik, hogy a legnagyobb arányban a korlátozottan támogatott szakképesítések szerepelnek a rendeletekben, míg a legkisebb arányban a támogatott szakképesítések vannak A szakmaszerkezeti javaslatok és döntések hatása a szakmacsoportok szintjén Célszerű áttekinteni, hogy a bizottsági javaslattal érintett szakképesítések hogyan oszlanak meg szakmacsoportonként, hiszen a jogszabály szerint a bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre, tehát nem a teljes Országos Képzési Jegyzék tekintetében születnek a javaslatok 1. A javaslat minden évben 21 szakmacsoportot érintett, melyek közül az alábbi szakmacsoportok adták a legtöbb szakképesítést: közlekedés 34 szakképesítés, mezőgazdaság 29 szakképesítés, gépészet 26 szakképesítés, egészségügy 21 szakképesítés, élelmiszeripar 19 szakképesítés. Legkevesebb szakképesítéssel a nyomdaipar és az ügyvitel (2-2 szakképesítés), valamint a faipar, az oktatás és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (4-4) szakmacsoport rendelkezik (4. melléklet). Érdemes a szakmacsoportok kapcsán megvizsgálni, hogy egy-egy szakmacsoport esetében hogyan alakul a javasolt és a végleges kategóriák egymáshoz viszonyított aránya. Tíz szakmacsoportnál mind a négy évben megegyezik mindhárom kategóriába tartozó szakképesítések száma a bizottság által javasolt kategóriák és a rendeletben megjelent 1 Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő további szakképesítések esetében más-más minisztérium felelős a szakmaszerkezeti javaslatok elkészítéséért. A Nemzetgazdasági Minisztérium a javaslattétel lehetőségét a fejlesztési és képzési bizottságok hatáskörébe utalta. 10

11 kategóriák vonatkozásában. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a szakképesítések szintjén nem fordulnak elő eltérések a javaslatok és a döntések között. A év ebből a szempontból viszonylag egységesnek mondható, mivel csupán egy szakmacsoportnál található eltérés (mezőgazdaság). A többi évet vizsgálva megállapítható, hogy a legjelentősebb eltérések az egészségügy, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsán merültek fel a támogatási kategóriák kapcsán a javaslatok és döntések között (3. táblázat). 3. táblázat: Az adott szakmacsoportban az egyes kategóriákba tartozó szakképesítések számának alakulása a javaslatok és döntések összevetése alapján Szakmacsoport T KT N T KT N T KT N Egészségügy 4/6 6/10 11/5 4/2 6/9 11/10 4/2 6/8 11/11 Mezőgazdaság 6/6 17/17 6/6 6/3 17/17 6/9 6/2 16/17 7/10 Élelmiszeripar 1/1 8/8 10/10 1/1 8/7 10/11 2/0 6/7 11/12 Vegyipar 0/0 5/5 7/7 0/3 5/5 7/4 0/0 5/8 7/4 Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés Látható, hogy az egészségügy szakmacsoportnál minden évben az összes támogatási kategóriánál van eltérés, de a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakmacsoportoknál is több esetben fedezhető fel kategóriaváltás. A támogatási kategóriák közül a nem támogatott kategória alkalmazása okozhatja a legnagyobb problémákat a megye szakképzésében, hiszen a nem támogatott kategóriába kerülő szakképesítés akár a megye képzési struktúrájából is eltűnhet. A szakmacsoportok szintjén vizsgálva a nem támogatott szakképesítések arányát, látható, hogy bizonyos szakmacsoportok esetében arányuk viszonylag magas (4. táblázat). A legtöbb nem támogatott szakképesítés a közlekedés, a mezőgazdaság, az egészségügy és az élelmiszeripar szakmacsoportokból került ki, amit elsősorban az okoz, hogy ezekhez a szakmacsoportokhoz 2 Jelmagyarázat: T - támogatott kategória, KT - korlátozottan támogatott kategória, N - nem támogatott kategória; 1/1 - bizottsági javaslat/szakmaszerkezeti döntés 11

12 tartozik a legtöbb javaslattal érintett szakképesítés. A 2012-es adatokat leszámítva a közlekedés, az élelmiszeripar és az egészségügy szakmacsoportok tekintetében volt 50% felett a nem támogatott szakképesítések aránya. A táblázatokban az egyes szakmacsoportoknál a nem támogatott szakképesítések száma mellett, zárójelben a nem támogatott szakképesítések szakmacsoporton belüli aránya látható. 4. táblázat: A legtöbb nem támogatott szakképesítéssel rendelkező szakmacsoport a bizottsági javaslatok alapján Szakmacsoport és a hozzátartozó szakképesítések száma évi javaslat évi javaslat évi javaslat évi javaslat Közlekedés 14 (41%) 19 (56%) 19 (56%) 19 (56%) Mezőgazdaság 8 (28%) 6 (21%) 6 (21%) 7 (24%) Gépészet 5 (19%) 8 (31%) 8 (31%) 8 (31%) Egészségügy 3 (14%) 11 (52%) 11 (52%) 11 (52%) Élelmiszeripar 2 (11%) 10 (53%) 10 (53%) 11 (58%) Vegyipar 1 (8%) 7 (58%) 7 (58%) 5 (42%) Művészet, közművelődés, kommunikáció 0 5 (100%) 5 (100%) 5 (100%) Építőipar 1 (7%) 5 (33%) 5 (33%) 5 (33%) Forrás: bizottsági javaslatok alapján saját szerkesztés A javaslatok és a szakmaszerkezeti döntések összevetése után kirajzolódik, hogy a javaslatok és a döntések összhangban vannak egymással, hiszen alig tapasztalható eltérés közöttük. A közlekedés, a gépészet, az építőipar és a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportok esetében teljesen megegyeznek a javaslatok és a döntések, de a többi szakmacsoportnál is alacsony az eltérések száma. 13 szakmacsoportban minden évben volt legalább egy nem támogatott szakképesítés a javaslatokban, valamint a szakmaszerkezeti döntésekben, és öt olyan szakmacsoport van, amelyekben egyik évben sem volt nem támogatott szakképesítés (oktatás, faipar, informatika, ügyvitel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) a javaslatok és a döntések esetében sem. 12

13 5. táblázat: A legtöbb nem támogatott szakképesítéssel rendelkező szakmacsoport a szakmaszerkezeti döntések alapján Szakmacsoport és a hozzátartozó szakképesítések száma évi döntés évi döntés évi döntés évi döntés Közlekedés 14 (41%) 19 (56%) 19 (56%) 19 (56%) Mezőgazdaság 7 (24%) 6 (21%) 9 (31%) 10 (34%) Gépészet 5 (19%) 8 (31%) 8 (31%) 8 (31%) Egészségügy 3 (14%) 5 (24%) 10 (48%) 11 (52%) Élelmiszeripar 2 (11%) 10 (53%) 11 (58%) 12 (63%) Művészet, közművelődés, kommunikáció 0 5 (100%) 5 (100%) 5 (100%) Építőipar 1 (7%) 5 (33%) 5 (33%) 5 (33%) Forrás: szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés A nem támogatott szakképesítések helyzete után célszerű megvizsgálni a támogatott szakképesítéseket is. Fontos megjegyezni, hogy számuk jóval kevesebb, mint a nem támogatott szakképesítéseké. Négy olyan szakmacsoport van, amelyekben mind a négy vizsgált évben szerepelt támogatott szakképesítés mind a javaslatokban, mind a döntésekben (egészségügy, gépészet, építőipar, mezőgazdaság). 6. táblázat: A legtöbb támogatott szakképesítéssel rendelkező szakmacsoportok helyzete a bizottsági javaslatok és a szakmaszerkezeti döntések összevetése alapján Szakmacsoport Javaslat Döntés Javaslat Döntés Javaslat Döntés Javaslat Döntés Egészségügy Gépészet Építőipar Mezőgazdaság Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés A táblázat alapján megállapítható, hogy a gépészet és az építőipar szakmacsoportok esetén a javaslatok megegyeznek a döntésekkel, míg az egészségügy és a mezőgazdaság szakmacsoportoknál találhatóak jelentősebb eltérések. Elmondható, hogy mind az MFKB 13

14 javaslatai, mind a minisztériumi döntések alapján az ezekbe a szakmacsoportokba tartozó szakképesítések megerősítése a cél Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A korlátozottan támogatott szakképesítések szakmacsoportonkénti megoszlását tekintve szintén azok a szakmacsoportok tartoznak az élmezőnybe, melyekben a legtöbb szakképesítés található. Ezek alapján a legtöbb korlátozottan támogatott szakképesítés a mezőgazdaság, a közlekedés, a szociális szolgáltatások, a gépészet és az építészet szakmacsoportokat jellemzi. Egyetlen olyan szakmacsoport van, mely 2013 és 2015 között egyetlen egy korlátozottan támogatott szakképesítéssel sem rendelkezett, a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport összes bizottsági javaslattal érintett szakképesítése nem támogatott kategóriás. Emellett négy szakmacsoport (oktatás, informatika, faipar, ügyvitel) esetében fordul elő, hogy csak korlátozottan támogatott szakképesítéseket tartalmaznak a korlátozottan támogatott kategória bevezetése óta Bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések a szakképesítések szintjén A szakmacsoportok áttekintése után lehetőség nyílik a szakképesítések szintjén is megvizsgálni a javaslatok és döntések egymáshoz való viszonyát. Itt elsősorban a támogatott és korlátozottan támogatott szakképesítéseket célszerű áttekinteni, hiszen a nem támogatott szakképesítések döntő része olyan szakképesítés közül került ki, melyek a megye képzési kínálatában nem szerepelnek. Ha közötti bizottsági javaslatokat és szakmaszerkezeti döntéseket megvizsgáljuk, 33 olyan szakképesítés található, mely az összes javaslatban és döntésben nem támogatottként szerepel (3. melléklet). Ezek a szakképesítések többnyire Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képzési kínálatában nem szerepelnek, sok közülük országos beiskolázású, azaz képzésük egy-egy nagyobb városban valósul meg (pl.: légi közlekedésüzemvitel-ellátó, matróz-gépkezelő, hajózási technikus), vagy képzésük inkább a felnőttképzésben jellemző. A 33 szakképesítés 11 szakmacsoportot érint, közülük a legtöbb a közlekedés (13), a gépészet (5) és a mezőgazdaság (4) szakmacsoportból kerül ki. Ha a támogatott szakképesítéseket tekintjük át, akkor látható, hogy 14 olyan szakképesítés van a megyében, amely mind a négy vizsgált évben egyaránt szerepelt a javaslatokban és a szakmaszerkezeti döntésekben is (7. táblázat). 14

15 7. táblázat: A bizottsági javaslatokban és a szakmaszerkezeti döntésekben is mind a négy vizsgált évben támogatott szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Szakképesítés OKJ szám Szakmacsoport 1. Ács Építészet 2. Ápoló Egészségügy 3. Bádogos Építészet 4. CNC-gépkezelő Gépészet 5. Épület- és szerkezetlakatos Gépészet 6. Gépgyártástechnológiai technikus Gépészet 7. Gépi forgácsoló Gépészet 8. Hegesztő Gépészet 9. Ipari gépész Gépészet 10. Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Gépészet 11. Mentőápoló Egészségügy 12. Mezőgazdasági gépjavító Mezőgazdaság 13. Szerszámkészítő Gépészet 14. Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő Gépészet Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés A támogatott szakképesítések esetében a gépészeti szakmák túlsúlya figyelhető meg, arányuk több mint 60%-os a javaslatokban és döntésekben is támogatottként szereplő szakképesítéseken belül. A javaslatokban és a döntésekben is támogatott szakképesítések tekintetében az elmúlt időszak beiskolázási létszámait elemezve kijelenthető, hogy a szakképesítések nagy részénél megyei szinten alacsonyak a létszámok, és azok az esetek többségében ingadozóak. Látható, hogy az ösztöndíjjal támogatott szakképesítéseknél (hegesztő, épület- és szerkezetlakatos, ipari gépész) jelenthető ki, hogy egyértelműen növekednek a létszámok. 15

16 8. táblázat: Mind a négy év bizottsági javaslataiban és szakmaszerkezeti döntéseiben támogatottként szereplő szakképesítések beiskolázási létszámai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Szakképesítés 2010/ 2011/ 2012/ 2013/ 2014/ Ács Ápoló Bádogos CNC-gépkezelő 8 Épület- és szerkezetlakatos Gépgyártástechnológiai technikus Gépi forgácsoló Hegesztő Ipari gépész Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Mentőápoló Mezőgazdasági gépjavító Szerszámkészítő Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés Érdekes adat, hogy 8 olyan szakképesítés van, amelyek mind a négy vizsgált év bizottsági javaslatában támogatottként szerepel, azonban a kormányrendeletekben esetenként már korlátozottan támogatottként jelennek meg. Itt a megye gazdasági szerkezetét meghatározó agrár szakképesítések felülreprezentáltak. Ezek a szakképesítések a következők: dísznövénykertész (mezőgazdaság) gazda (mezőgazdaság) gyakorló ápoló (egészségügy) gyakorló mentőápoló (egészségügy) mezőgazdasági gépész (mezőgazdaság) mezőgazdasági gépésztechnikus (mezőgazdaság) pék (élelmiszeripar) zöldség- és gyümölcstermesztő (mezőgazdaság)

17 Összességében tehát 22 olyan szakképesítés van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amely mind a négy év bizottsági javaslataiban támogatott kategóriában szerepel. A négy év javaslatait és döntéseit összevetve látható, hogy nem mutat nagy szórást azoknak a szakképesítéseknek a száma, melyek más kategóriába kerültek a döntés után, mint amelyikben a bizottsági javaslatban szerepeltek. A 6-7%-os változás a javaslatok és a szakmaszerkezeti döntések között elfogadható mértékű, az RFKB és MFKB javaslatainak megalapozottságát mutatja ben a javaslattételi és döntési mechanizmus egyszerűsége miatt, mindössze egy olyan szakképesítés volt (halász, haltenyésztő), mely az RFKB javaslatában nem támogatottként szerepelt, de a kormányrendeletben már támogatottként jelent meg (9. táblázat) ban már jelentősebb eltérések voltak, hiszen 15 szakképesítés esetében változott meg központilag a javasolt kategória, ami az összes szakképesítésnek 6%-át jelentette. Kilenc szakképesítés a javasolt korlátozottan támogatott kategória helyett támogatott lett, míg hat esetben nem támogatott kategóriából korlátozottan támogatott kategóriába történt átsorolás. 11 korlátozottan támogatott szakképesítés vonatkozásában került sor keretszám változtatásra, ami a korlátozottan támogatott szakképesítések 4%-át érintette ben 17 szakképesítés bizottság által javasolt kategóriája változott meg a végleges döntés során, ami a szakképesítések közel 7%-át foglalja magába. Ebben az évben legjelentősebb mértékben a korlátozottan támogatott kategória esetén történt változtatás az MFKB javaslatához képest, három esetben a nem támogatott, míg öt esetben a támogatott kategóriába soroltak át szakképesítést a szakmaszerkezeti döntésben. A keretszámok kapcsán jelentkező eltérések viszonylag sok szakképesítést érintettek (46%), de az esetek nagy részénél ez a létszámeltérés minimális különbséget jelentett ben 14 szakképesítéssel összefüggésben következett be változás, ez a szakképesítések 6%-ának előzetesen javasolt támogatási kategória megváltozását jelentette. A keretszámok tekintetében bekövetkező változások aránya az előző évihez hasonlóan alakult. A kategóriaváltozások többnyire az egészségügyi, vegyipari, mezőgazdasági szakképesítések helyzetét befolyásolta. 17

18 9. táblázat: A szakképesítések szintjén jelentkező, a bizottsági javaslatok és a szakmaszerkezeti döntések közötti kategóriaváltások Támogatott korlátozottan támogatott Korlátozottan támogatott nem támogatott Korlátozottan támogatott támogatott Nem támogatott korlátozottan támogatott Nem támogatott támogatott Keretszám változás Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját A támogatási kategóriákat elemezve kirajzolódik, hogy a szakképesítések legnagyobb része a korlátozottan támogatott kategóriába tartozik ben ezt a kategóriát még nem alkalmazhatta a bizottság, így az adatok csak a évi javaslatoktól kezdődően állnak rendelkezésre. Az ebbe a kategóriába tartozó szakképesítések aránya a bizottsági javaslatokban 54-55%-os, míg a szakmaszerkezeti döntésekben 54-56%-os, ez utóbbi esetében évről-évre növekszik. Terjedelmi okok miatt nincs lehetőség arra, hogy az összes korlátozottan támogatott szakképesítés elemzésre kerüljön, a tanulmányban főleg azok a szakképesítések kerülnek kiemelésre, melyek vonatkozásában a közötti időszakban jól látható növekedési vagy csökkenési tendencia állapítható meg. Az összes korlátozottan támogatott szakképesítés keretszámai a 3. számú mellékletben találhatóak meg. Előzetesen kijelenthető, hogy nagyon alacsony az olyan szakképesítések száma, melyek esetében az MFKB javaslatainak és a szakmaszerkezeti döntéseknek a szintjén ellentétes folyamatok játszódnak le. Természetesen akadnak ilyen szakképesítések, amelyeknél a három év alatt láthatóan szembemegy egymással a bizottsági javaslat és a minisztériumi döntés. Ezek a szakképesítések a következők: csecsemő- és gyermekápoló (egészségügy) fodrász (egyéb szolgáltatások) gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (egészségügy) gyakorló fodrász (egyéb szolgáltatások) informatikai rendszergazda (informatika)

19 pedagógiai- és családsegítő munkatárs (szociális szolgáltatások) pénzügyi és számviteli ügyintéző (közgazdaság) villanyszerelő (elektrotechnika-elektronika) A csecsemő- és gyermekápoló, a gyakorló csecsemő- és gyermekápoló, a fodrász, az informatikai rendszergazda és a pedagógiai- és családsegítő munkatárs szakképesítések esetében a bizottsági javaslatokban meghatározott keretszám évről-évre növekszik, míg a szakmaszerkezeti döntésekben a létszámok folyamatosan mérséklődnek. A villanyszerelő szakképesítés esetében a szakmaszerkezeti döntésekben folyamatos csökkenés figyelhető meg, míg a bizottsági javaslatok alapján komoly ingadozás jellemzi a szakképesítést. Számos olyan szakképesítés található, melyek mind a javaslatokban, mind a döntésekben azonos tendenciát mutatnak az idősoros adatok alapján. Ezekkel a szakképesítésekkel kapcsolatban kijelenthető, hogy az MFKB és a minisztérium szándéka egy irányba mutat, azaz vagy a szakképesítés létszámainak visszaszorítása vagy emelése az egyértelmű cél. Az adatokat áttekintve szembetűnő, hogy jóval kevesebb olyan szakképesítés van, amelynél mind a két szinten a csökkentési szándék a jellemző. A három év adatait vizsgálva megállapítható, hogy mind az MFKB javaslatai, mind a szakmaszerkezeti döntések alapján a következőkben felsorolt szakképesítések esetében egyértelműen csökkenés jellemző 2013-tól kezdődően: agrár áruforgalmazó technikus, bőrdíszműves, erdészeti szakmunkás, halász, haltenyésztő, tartósítóipari szaktechnikus. Bizonyos szakképesítések keretszámai folyamatos növekedést mutatnak az MFKB javaslatok és a kormányrendeletekben megjelenő döntések esetében is. Itt mind az MFKB, mind a minisztériumi szándék az érintett szakképesítések helyzetének megerősítése, a tanulói létszámok növelése. Közülük a legjelentősebbeket, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghatározó szakképesítéseket a 10. táblázat tartalmazza. 19

20 10. táblázat: Az MFKB javaslatai és a szakmaszerkezeti döntések alapján növekvő keretszámokkal jellemezhető fontosabb szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 3 Szakképesítés évi javaslat évi döntés évi javaslat évi döntés évi javaslat évi döntés Asztalos H 212H Autószerelő Egészségügyi asszisztens Férfiszabó H 132 Húsipari termékgyártó Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő H 144H Karosszérialakatos Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés A javaslatok és a végső döntések alapján is növekvő keretszámokkal rendelkező szakképesítések beiskolázási adatait elemezve megállapítható, hogy a 2010/2011-es tanév beiskolázási létszámaihoz képest nagy részüknél a 2014/2015-ös tanévre emelkedett a létszám, az asztalos szakképesítés esetében 102 főről 156 főre, az autószerelőnél 47 főről 75 főre, a húsipari termékgyártónál 19 főről 54 főre. A férfiszabó és a hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő szakképesítésnél is növekedés figyelhető meg, de a növekedés mértéke kevésbé jelentős. Több olyan szakképesítés is van, melyek a szakmaszerkezeti döntésekben évről-évre emelkedő keretszámokkal szerepelnek, azonban az MFKB javaslatokban ugyanolyan létszámokkal jelennek meg, azaz a bizottság javaslata alapján a létszámok szinten tartása elegendő lenne Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kormányrendeletekben megjelenő keretszámok ezen szakképesítések esetében folyamatos növekedést mutatnak a közötti időszakban. A szakmaszerkezeti döntések alapján az alábbi szakképesítések szerepelnek növekvő keretszámokkal 2012-től (ezeknél a szakképesítéseknél a bizottság a beiskolázási létszámok szinten tartását javasolta): 3 Jelmagyarázat: 196H korlátozottan támogatott kategóriába tartozó hiány-szakképesítés. Korábban csak a támogatott kategóriába sorolt szakképesítések kerülhettek a hiány-szakképesítések közé. 20

21 autótechnikus (közlekedés) CAD-CAM informatikus (informatika) elektromos gép- és készülékszerelő (elektrotechnika-elektronika) épületgépész technikus (gépészet) magasépítő technikus (építészet) mélyépítő technikus (építészet) női szabó (könnyűipar) Az előbb felsorolt szakképesítések közül a női szabó, illetve az elektromos gép- és készülékszerelő szakképesítések a hiány-szakképesítések közé is bekerültek a rendeletek alapján, előbbi 2014-ben, utóbbi 2015-ben jelent meg a megyei hiány-szakképesítések listáján. Ha megnézzük a szakmaszerkezeti döntések által preferált, de az MFKB által szinten tartandó szakképesítések elmúlt időszakra jellemző beiskolázási létszámait, látható, hogy viszonylag alacsony létszámokkal jellemezhetőek ezek a szakképesítések, és általában a megye egy-egy intézményének képzési kínálatában tűnnek fel. Kivételt képez ez alól a női szabó szakképesítés, amely a 2011/2012-es tanévtől növekedést mutat és a 2014/2015-ös tanévben már 120 fő kezdte meg ebben a szakmában tanulmányait (emellett több intézményben is oktatják a megyében). Kifejezetten csökkenő tendenciát a magasépítő technikus szakképesítés mutat, a szeptemberi adatok alapján a 2011-es értékhez viszonyítva a felére csökkent a beiskolázott tanulók száma. A többi szakképesítés alacsony létszámokkal jellemezhető és folyamatos ingadozás figyelhető meg a beiskolázásokkal kapcsolatban. 21

22 4. Szakközépiskolai ágazatokra vonatkozó bizottsági javaslatok és döntések összevetése A bizottság javaslattételi kötelezettsége a szakképesítések mellett az iskolarendszerű szakképzéssel összefüggésben a szakközépiskolai ágazatok esetében is megjelenik. Az ágazatokat a szakképesítéseknél is alkalmazott módszertan alapján kellett kategóriákba sorolnia a bizottságnak. Minden vizsgált évben 35 szakközépiskolai ágazat tekintetében volt javaslattételi kötelezettsége a bizottságoknak, ami nagyban megkönnyíti a javaslatok elemzését, összehasonlítását. 11. táblázat: A szakközépiskolai ágazatok kategóriánkénti megoszlása a bizottsági javaslatok Szakközépiskolai ágazat alapján évi javaslat évi javaslat évi javaslat évi javaslat Támogatott Korlátozottan támogatott Nem támogatott Forrás: bizottsági javaslatok alapján saját szerkesztés A bizottsági javaslatokat áttekintve látható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében három olyan szakközépiskolai ágazat van, mely mind a négy vizsgált évben a nem támogatott ágazatok között szerepelt a bizottság javaslataiban. Ezek az ágazatok sem a megye képzési struktúrájában, sem gazdasági szerkezetében nincsenek jelen. Ezek az ágazatok a következők: bányászat, kohászat, földmérés. A javaslatok alapján elmondható, hogy a megyében három olyan szakközépiskolai ágazat van, mely az összes javaslatban támogatottnak minősült, ezek a szakközépiskolai ágazatok nem csak a megye vonatkozásában, hanem általában országosan is támogatottak: 22

23 egészségügy, gépészet, mezőgazdasági gépész. Mivel 2012-ben a kormányrendeletben minden ágazat támogatottként jelent meg, így nincs olyan ágazat a megyében, amely mind a négy vizsgált évben a nem támogatott kategóriában szerepel. A szakmaszerkezeti döntések alapján két olyan ágazat van a megyében, amely minden évben a támogatott ágazatok között szerepelt, ezek pedig az egészségügy és a gépészet. A vizsgált évek bizottsági javaslatait és szakmaszerkezeti döntéseit összehasonlítva látható, hogy 2012-ben négy, 2013-ban kettő, 2014-ben négy, 2015-ben pedig egy ágazat jelent meg másik kategóriában a kormány döntésében, mint a bizottsági javaslatban. Az ágazatokat tekintve tehát a legnagyobb eltérés a bizottsági javaslatok és a kormányzati döntések között alig több mint 10%-os, ami a bizottsági javaslatok megalapozottságát igazolja ben mind a négy ilyen esetben, a javaslatban szereplő nem támogatott kategóriából támogatott kategóriába kerültek átsorolásra az ágazatok, 2013-ban két ágazat került a korlátozottan támogatott ágazatok közül a támogatottak közé, 2014-ben egy ágazat a javasolt támogatott körből korlátozottan támogatottá vált, míg három ágazat lett támogatott a javaslatban megadott korlátozottan támogatott helyett ben egy ágazat besorolása változott meg, korlátozottan támogatott kategóriából nem támogatott lett. Konkrétan az ágazatokat tekintve az alábbi esetekben beszélhetünk kategóriaváltásról a javaslatok és döntések esetében: 2012-ben a bányászat, a kohászat, a közlekedésépítő és a földmérés ágazatok a javasolt nem támogatott kategória helyett kerültek a támogatott ágazatok közé, 2013-ban az informatika és a közlekedésgépész ágazatok besorolása módosult, azaz a javasolt korlátozottan támogatott kategória helyett támogatottá váltak, 2014-ben a mezőgazdasági gépész lett támogatottból korlátozottan támogatott, míg másik három ágazat (vegyipar, vegyész, faipar) a javasolt korlátozottan támogatott helyett lett támogatott, 23

24 2015-ben az erdészet és vadgazdálkodás ágazat a bizottsági javaslatban szereplő korlátozottan támogatott kategória helyett nem támogatottként jelent meg a szakmaszerkezeti döntésben. A még RFKB által 2012-ben elfogadott javaslatban tulajdonképpen még csak a nem támogatott ágazatokat kellett megjelölnie a bizottságnak, a többi ágazat automatikusan támogatottnak minősült. A bizottság 4 ágazatot javasolt nem támogatottnak (bányászat, kohászat, közlekedésépítő, földmérés), melynek következtében összesen 31 ágazat került a támogatott kategóriába. A 331/2012. (XI.28.) kormányrendelet azonban a bizottsági javaslattal ellentétben mind a 35 szakközépiskolai ágazatot támogatottnak nyilvánította. A évtől kezdődően már korlátozottan támogatott ágazatok kijelölésére is volt lehetősége a bizottságnak, azzal a feltétellel, hogy minden ilyen esetben - előre meghatározott szempontrendszer alapján - létszámot is tartalmaznia kell a javaslatnak. A javaslatokból kiderül, hogy a bizottság élt is ezzel a lehetőséggel, hiszen javaslataikban nagy arányban vannak jelen a korlátozottan támogatott ágazatok, hiszen az ágazatok több mint kétharmada ebbe a kategóriába sorolható. A 12. számú táblázat tartalmazza azokat a szakközépiskolai ágazatokat, melyek a legmagasabb javasolt létszámokkal rendelkeznek Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. 12. táblázat: A bizottsági javaslatok alapján legjelentősebb keretszámokkal rendelkező szakközépiskolai ágazatok a megyében Szakközépiskolai ágazat évi javaslat évi javaslat évi javaslat Informatika Szociális Ügyvitel Közgazdaság Szépészet Kereskedelem Forrás: bizottsági javaslatok alapján saját szerkesztés 24

25 2013-ban a korlátozottan támogatott ágazatok javasolt és a szakmaszerkezeti döntésben szereplő keretszáma egy ágazat esetében eltérő, az élelmiszeripar esetében 20%-os csökkenés figyelhető meg a bizottság javaslatához képest ben már minden korlátozottan támogatott ágazat esetében változott a rendeletben meghatározott keretszám a javaslathoz viszonyítva. A változások nagy része abból adódik, hogy a bizottságoknak javaslataik elkészítésekor alapvetően 34 fős keretszámmal (vagy ennek többszörösével) kellett dolgozniuk, azonban a kormányrendelet már nem minden esetben alkalmazta ezt a szabályt. Ennek köszönhetően az ágazatok egy részénél szinte elhanyagolható (1-9%) a javasolt és a jogszabályban megjelenő keretszám közötti különbség ben a javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésben is korlátozottan támogatott ágazatok (23 ágazat) 52%-nál csökkent, 48%-nál pedig emelkedett a rendeletben megjelenő keretszám a bizottság által javasolt létszámhoz viszonyítva. A legjelentősebb eltéréseket a 13. táblázat tartalmazza. 13. táblázat: A bizottsági javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésben szereplő keretszámok egymáshoz viszonyított aránya a legjelentősebb eltéréseket mutató ágazatok esetében (2014) A bizottsági javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésben szereplő Szakközépiskolai ágazat keretszámok egymáshoz viszonyított aránya Faipar +32% Pedagógia +24% Közgazdaság +22% Szépészet -17% Mezőgazdaság -76% Erdészet és vadgazdálkodás -94% Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés Az adatokból jól látható, hogy jelentős eltérés mutatkozott az erdészet és vadgazdálkodás és a mezőgazdaság ágazatok vonatkozásában, melyeknél csökkent a javaslathoz képest a végleges 25

26 keretszám, míg a legjelentősebb emelkedés a faipar, a pedagógia és a közgazdaság ágazatoknál volt érzékelhető ben az előző évhez hasonlóan szintén az összes olyan korlátozottan támogatott ágazatnál változott a keretszám, melyek a bizottsági javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésben is ebben a kategóriában szerepeltek (23 ágazat). A évi közel 50-50%-os arányhoz viszonyítva azonban eltérés, hogy 2015-ben a 23 ágazat 74%-nál magasabb, 26%-nál pedig alacsonyabb keretszám jelent meg a kormányrendeletben. Az is jól látható, hogy a bizottsági javaslatok és a jogszabályban megjelenő értékek közötti különbség folyamatosan csökken, azaz a javaslatok és a döntések mutatói közeledtek egymáshoz, hiszen amíg 2014-ben 94%-os volt a legmagasabb arányú csökkentés, addig 2015-ben ez 61%-ra esett vissza (14. táblázat). 14. táblázat: A bizottsági javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésben szereplő keretszámok egymáshoz viszonyított aránya a legjelentősebb eltéréseket mutató ágazatok esetében (2015) A bizottsági javaslatban és a Szakközépiskolai ágazat szakmaszerkezeti döntésben szereplő keretszámok egymáshoz viszonyított aránya Villamosipar és elektronika +28% Pedagógia +24% Közgazdaság +22% Élelmiszeripar, mezőgazdaság mindkettő -41% Kertészet és parképítés, mindkettő -61% környzetevédelem-vízgazdálkodás Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés Mivel a bizottság évente tesz javaslatot a beiskolázási arányokra és képzési irányokra, így a kategóriák és a keretszámok alkalmazásával lehetősége van arra, hogy a folyamatosan beérkező információk, adatok alapján befolyásolja egy-egy ágazat helyzetét. A bizottság természetesen kellő óvatossággal sorolja be az ágazatokat a különböző kategóriákba, a javaslatok összeállításánál érvényesül a fokozatosság elve. 26

27 A közötti javaslatokat vizsgálva látható, hogy a bizottság az ágazatok esetében évről-évre inkább mérsékli a keretszámokat. Számos olyan ágazat van, amelynél 2013-tól kezdve csökken a javasolt keretszám, vagy legalábbis a évi létszám a évitől elmarad sok esetben a évi és évi keretszám megegyezik. Ezek az ágazatok a következők: villamosipar és elektronika, erdészet és vadgazdálkodás, ügyvitel, szépészet, sport, közlekedésgépész, élelmiszeripar, kertészet és parképítés. A javaslatokat elemezve látható, hogy olyan szakközépiskolai ágazat nincs, ahol évről-évre növekszik a javasolt keretszám, és olyan ágazat is csak kettő van, amelyik a korlátozottan támogatott kategóriából került a támogatott kategóriába 2015-ben (vegyipar, vegyész), tehát a bizottság úgy ítéli meg, hogy ezekben az ágazatokban szükség van a megyében a létszámok növelésére. Ezzel egyébként a szakmaszerkezeti döntés is egybecseng. Az ágazatokkal kapcsolatos szakmaszerkezeti döntéseket áttekintve megállapítható, hogy a döntések már jóval határozottabb irányokat mutatnak. Négy olyan ágazat van, amelyiknél 2013-tól kezdve folyamatosan csökken a beiskolázási keretszám (informatika, erdészet és vadgazdálkodás, élelmiszeripar, környezetvédelem-vízgazdálkodás), közülük az informatika 2013-ban még támogatott volt, az erdészet és vadgazdálkodás 2015-re pedig nem támogatottá vált. A vizsgált időszakban folyamatos növekedést mutatnak az építőipar, a közlekedésépítő, a vendéglátóipar és a turisztika ágazatok. 27

28 5. A szakiskolai ösztöndíjjal támogatott szakképesítések helyzete Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében A tanulmány készítésekor érvényben lévő jogszabályok értelmében a szakiskolai ösztöndíjjal támogatott szakképesítések meghatározásával a kormányzat célja, hogy anyagilag is támogassa a hiány-szakképesítéseket választó tanulókat. A tanulók a tanulmányi eredményeik függvényében havonta ezer forint támogatást is kaphatnak az államtól, amennyiben első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben vesznek részt. A jogszabályoknak köszönhetően mind az RFKB-nak, mind az MFKB-nak lehetősége volt a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések körére vonatkozóan döntést hozni, illetve javaslatot tenni. A szakmaszerkezeti javaslatokhoz hasonlóan a gazdaság által igényelt szakmák kiválasztásakor is évenként változó metódus alapján kellett a bizottságoknak dolgozniuk. Évről évre változott az ösztöndíjas szakképesítések száma, valamint a javaslattételi mechanizmus is, azonban az alapelv mindig ugyanaz volt, mégpedig, hogy a valós gazdasági igényekre alapozva tegye meg javaslatát a bizottság. A tanulmány által érintett négy évet vizsgálva látható, hogy 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben tíz, míg 2015-ben huszonöt szakképesítésre kellett javaslatot tennie a bizottságnak. Már az ösztöndíjjal támogatott szakképesítések számából is látható, hogy 2015-ben jelentős változások következtek be a hiány-szakképesítésekkel kapcsolatban. A jogszabályi változásoknak köszönhetően tízről huszonötre emelkedett a javasolható szakmák száma, továbbá markáns változásnak tekinthető, hogy 2015-ben a korábbi évekkel ellentétben már nemcsak szakiskolai szakképesítéseket lehetett javasolni, hanem az érettségire épülő szakképesítések is helyet kaphattak a javaslatokban. A 2015-ös javaslattétel előtt kizárólag a támogatott kategóriába sorolt szakképesítések közül kerülhettek ki az ösztöndíjas szakmák, míg 2015-ben már a magasabb keretszámokkal rendelkező korlátozottan támogatott szakképesítések köréből is választhatóak voltak szakképesítések. A közötti időszak megyei ösztöndíjas javaslatait, döntéseit vizsgálva látható, hogy a bizottságok viszonylag egységes javaslatokat hoztak. Hét olyan szakképesítés volt, mely mind a négy évben szerepelt a bizottságok javaslataiban: ács (építészet) , épület- és szerkezetlakatos (gépészet) , 28

29 gépi forgácsoló (gépészet) , hegesztő (gépészet) , ipari gépész (gépészet) , mezőgazdasági gépész (mezőgazdaság) , pék (élelmiszeripar) grafikon: a bizottsági javaslatokban szereplő ösztöndíjas szakképesítéseknek javasolt szakképesítések szakmacsoportonkénti megoszlása (db) évi javaslat évi javaslat évi javaslat évi javaslat Forrás: bizottsági javaslatok alapján saját szerkesztés A minden javaslatban szereplő szakképesítések közül egyértelműen a gépészet szakmacsoportba tartozó szakképesítések emelkednek ki, hiszen a hét szakma közül négy sorolható ebbe a szakmacsoportba. Ez az arány figyelhető meg azoknál a szakképesítéseknél is, melyek minden évben be is kerültek a hiány-szakképesítések közé, hiszen az öt ilyen szakképesítés közül három tartozik a gépészet szakmacsoportba. A vizsgált időszak minden évében az ösztöndíjjal támogatott szakképesítések között szerepeltek az alábbi szakképesítések: 29