nyilvántartását is. Az ISZIIR a tanulószerződésekkel összefüggésben a következő információkat rendszerezi:

Átírás

1 A tanulószerződések számának alakulása között Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján július 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Módszertan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete vállalkozási környezet A tanulószerződés A tanulószerződések számát befolyásoló tényezők A kamarai garanciavállalás A tanulószerződések számának alakulása Országos adatok áttekintése A tanulószerződések számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A tanulószerződéssel érintett szakmacsoportok helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A tanulószerződéssel érintett szakképesítések helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A tanulószerződéssel érintett érettségire épülő szakképesítések helyzete Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj hatása a tanulószerződések számának alakulására Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Tanulószerződéses gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Összefoglalás Mellékletek

3 1. Bevezetés A hazai szakképzés területén jelentős változások zajlottak le az elmúlt években, melyek jelenleg is éreztetik hatásukat a szakképzésben résztvevők mindennapjaiban. A kormányzat egyik legfontosabb célja a duális szakképzési modell bevezetése, majd általánossá tétele volt. Ennek keretében 2012-ben hazánkban is bevezetésre került a duális szakképzési rendszer, mely akkor közel 40 ezer diákot érintett. A duális szakképzés lényege, hogy a tanulók iskolában folyó elméleti oktatása és a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzése párhuzamosan történik. Ez természetesen nem új keletű a szakképzésben, de a döntéshozók szándéka szerint még tovább kell erősíteni a gyakorlat szerepét, azon belül is a vállalatoknál folyó gyakorlati képzését. Ennek egyik kiváló eszköze a tanulószerződés, illetve a tanulószerződések elsődlegességét szorgalmazó 2015-ben bevezetésre kerülő kamarai garanciavállalás rendszere. A tanulószerződés intézményrendszere korántsem ismeretlen fogalom a hazai szakképzésben, hiszen már a 90-es évek végén megjelentek az első tanulószerződések, melyek száma a kereskedelmi és iparkamarák által működtetett tanácsadói hálózatnak köszönhetően az évek során jelentősen emelkedett. A tanulószerződéseknek köszönhetően egyre több tanuló sajátítja el szakmájának fortélyait valós munkahelyi körülmények között, miközben hasznos tapasztalatokat is szerez a munka világáról. A kormányzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara célja is egyértelműen az, hogy a tanulószerződések száma tovább növekedjen, ami a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tevékenységét is érinti, hiszen a bizottságok szakmaszerkezeti javaslataik révén sokat tehetnek azért, hogy a gyakorlatigényes szakmák támogatásával lehetőséget biztosítsanak a tanulóknak tanulószerződés megkötésére. Ehhez a bizottságnak megfelelő információkkal kell rendelkeznie arról, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt időszakban hogyan alakultak a tanulószerződés kötési szokások. Jelen tanulmány célja, hogy segítse a bizottság munkáját azzal, hogy a tanulószerződésekkel kapcsolatos kamarai tapasztalatokat elemezve átfogó képet mutasson az MFKB számára. A bizottságok ugyanis szakmaszerkezeti javaslataikkal, a képzési irányok és beiskolázási arányok, valamint a tanulmányi ösztöndíjjal támogatható szakképesítések körére vonatkozó javaslataikkal jelentős mértékben befolyásolhatják a tanulószerződések számának alakulását. 3

4 2. Módszertan Mivel a tanulószerződések nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat kizárólag a gazdasági kamarák végzik, így a tanulmányban felhasznált és elemzett adatok is kizárólag kamarai adatbázisokon alapulnak. A megyében megkötésre kerülő tanulószerződések jelentős része a kereskedelmi és iparkamara hatáskörébe tartozik - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága az elmúlt években átlagosan csupán a megkötött tanulószerződések 2%-át regisztrálta -, ennek megfelelően a tanulmányban csak a kereskedelmi és iparkamara által szolgáltatott adatok kerültek feldolgozásra. Ennek ellenére bizonyos években mezőgazdaság szakmacsoportba tartozó szakképesítések vonatkozásában is kötött tanulószerződést a kereskedelmi és iparkamara, melyek megjelennek az adott év adatsorában. A tanulmány a kamarai adatok vonatkozásában a közötti időszakra fókuszál, méghozzá úgy, hogy minden év esetében a február 01-jei állapotot veszi figyelembe. A tanulószerződések száma folyamatosan változik, szerződések szűnnek meg, illetve új szerződések kerülnek megkötésre, így az éves adatok összehasonlíthatósága miatt szükség volt az év egy adott napjának kijelölésére. A vizsgált időszakban több alkalommal is módosult az Országos Képzési Jegyzék (röviden: OKJ), így az elemzések elkészítésénél szükség volt a különböző OKJ-ban szereplő szakképesítések megfeleltetésére. A tanulmány a készítéskor hatályos, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendeletben meghatározottak szerint tartalmazza a szakképesítéseket, hiszen az MFKB-nak is a jelenleg hatályos OKJ szerint kell javaslatait megtennie. A szakképesítések megfeleltetése nem teljes körű, mivel néhány, főként a vizsgált időszak első éveiben még létező szakképesítést a jogszabályok alapján sem lehetett megfeleltetni a jelenleg hatályos OKJ-ban szereplő szakképesítéseknek. Ezek a szakképesítések megfeleltetés nélkül, eredeti nevükön szerepelnek/szerepelhetnek a tanulmányban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a 2000-es évek elején kifejlesztett egy on-line rendszert, mely a kamara szakképzéssel kapcsolatos feladatait támogatja. Az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer (ISZIIR) a kamara minden szakképzéshez kapcsolódó tevékenységét tartalmazza, köztük természetesen a tanulószerződések 4

5 nyilvántartását is. Az ISZIIR a tanulószerződésekkel összefüggésben a következő információkat rendszerezi: tanulói adatok, gazdálkodó szervezet adatai, gyakorlati képzésre vonatkozó adatok, Az ISZIIR a honlapon bárki számára elérhető, és bizonyos részei nyilvános lekérdezésekre is lehetőséget adnak az érdeklődőknek. A tanulmányban alkalmazott számszerű adatok az ISZIIR-ből származnak. Az ISZIIR adatai mellett a tanulmány készítése során felhasználásra kerültek a tanulószerződésekkel, gyakorlati képzéssel kapcsolatos kamarai tapasztalatok is, melyek az évente megjelenő a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzéseinek tapasztalatait tartalmazó kiadványokban jelentek meg írott formában. 1. ábra: Az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer (ISZIIR) kezdőlapja Forrás: internet 5

6 A megye gazdasági helyzetét bemutató rész összeállításához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai kerültek felhasználásra. 6

7 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete vállalkozási környezet A tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzés egyik elengedhetetlen feltétele, hogy elegendő számú és a gyakorlati képzés követelményeinek megfelelő gyakorlati képzőhely álljon a tanulók rendelkezésére. A kamara tanácsadói hálózatának egyik fő feladata, hogy a gazdálkodó szervezeteket tájékoztassák a tanulószerződéses gyakorlati képzés lehetőségéről, és ösztönözzék a vállalkozásokat, hogy részt is vegyenek a tanulók képzésében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete nem mutat kedvező képet, szinte minden gazdasági mutató tekintetében az elmaradott megyék között szerepel, habár az elmúlt időszakban gazdasági mutatói kis mértékben ugyan, de növekedéssel jellemezhetőek. Összességében azonban kijelenthető, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági teljesítménye alapján az egyik leggyengébb megye, kifejezetten kedvezőtlen versenyhelyzetben van a megyék többségével szemben, ami erősen befolyásolja a megyében működő vállalkozások számát. A témához kapcsolódóan elsősorban a megye vállalkozói környezetének bemutatása fontos, ezért a tanulmány is erre szorítkozik. A KSH adatai szerint 2014-ben volt az összes vállalkozás száma Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, melyből volt társas vállalkozás. Ezzel a megyék közötti rangsor közepén helyezkedik el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A társas vállalkozások számát tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos társas vállalkozások közel 3%-át adja, a Budapest nélküli adatokat figyelembe véve pedig 5%-át. Az önálló vállalkozók száma volt 2014-ben, ami a harmadik legtöbbnek számít Pest megye és Budapest után, ami azt jelenti, hogy az önálló vállalkozók közel 10%-a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében található. A KSH adatok alapján jól látható, hogy az önálló vállalkozások száma jelentős mértékben meghaladja a többi megye hasonló értékét. Ezeknek a mutatóknak az ismerete azért lehet fontos, mert mint az a későbbiekben is látható lesz, a tanulószerződést kötő vállalkozások gazdasági forma szerinti összetételében jelentős átalakulások következtek be az elmúlt években. Mivel a középtávú célkitűzésekben az szerepel, hogy a tanulószerződéssel foglalkozó vállalkozások számát növelni kell, célszerű 7

8 megismerni, hogy a megye milyen kapacitásokkal rendelkezik a társas és az önálló vállalkozásokat illetően. 1. táblázat: A főbb nemzetgazdasági ágazatokban működő vállalkozások száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) A megyében működő vállalkozások Nemzetgazdasági ág aránya 2012-ben az ország azonos gazdasági ágán belül (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat % Ipar % Építőipar % Kereskedelem, gépjárműjavítás % Forrás: KSH A kamara által nyilvántartott tanulószerződések nem minden gazdasági ágat érintenek, a főbb nemzetgazdasági ágak közül az 1. táblázatban szereplő ágazatokhoz tartozó vállalkozások adják a tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezetek zömét. A mezőgazdaságban a korábbi években nem volt elterjedt a tanulószerződés, azonban az elmúlt időszakban a megkötött szerződések száma növekedett, de arányuk még mindig alacsony. A főbb nemzetgazdasági ágakat elemezve látható, hogy az ipar, az építőipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás területén is folyamatos csökkenés jellemzi a vállalkozások számát. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében jelentős a mezőgazdaság szerepe, amit az is mutat, hogy ebben az ágazatban évről-évre növekszik a gazdálkodó szervezetek száma. 8

9 Hasznos információkkal szolgálhat annak ismerete, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek által érintett főbb nemzetgazdasági ágakon belül működő vállalkozások milyen arányban vannak jelen az összes működő vállalkozáson belül. A 2. táblázat adatai mutatják, hogy a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetek az összes megyei vállalkozás negyedét teszik ki, míg az ipari vállalkozások 7-8%-ot, az építőipari cégek 8-9%-ot adnak. A KSH adatai alapján látható, hogy a vizsgált időszakban az építőipari vállalkozások száma folyamatosan csökkent, míg az ipar ágazat mutatói stagnáltak. A kereskedelmi vállalkozások aránya ugyan növekedésre utal, ez azonban annak eredménye, hogy a megyében működő vállalkozások száma csökkent. Önmagában a kereskedelmi ágazatba tartozó vállalkozások száma is évről-évre kevesebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 2. táblázat: A főbb nemzetgazdasági ágazatban működő vállalkozások aránya Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5,6% 6,0% 6,3% 6,6% 7,0% Ipar 8,0% 7,6% 7,4% 7,5% 7,6% Építőipar 9,5% 9,3% 9,1% 9,0% 8,6% Kereskedelem, gépjárműjavítás 26,0% 25,2% 24,6% 24,8% 25,5% Forrás: KSH Ezen adatok elemzése hasznos lehet az MFKB számára, hiszen látható, hogy a tanulószerződéssel érintett főbb ágazatokban hogyan alakul a működő vállalkozások száma, így tervezhető, hogy mely ágazatok terén van lehetőség a gyakorlati képzést végző vállalkozások számának bővítésére. 9

10 4. A tanulószerződés A megyei tanulószerződéses statisztikák elemzése előtt röviden célszerű megismerkedni a tanulószerződés intézményrendszerével. A tanulószerződéssel kapcsolatos részletes beszámoló jelen tanulmány keretei között nem indokolt, így a következőkben az csak általánosságban kerül bemutatásra. Bővebb információkkal a kereskedelmi és iparkamara szakképzési munkatársai, illetve a kamara honlapja ( szolgálnak. Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél a tanuló és a gazdálkodó szervezet között, gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyhat. A tanulószerződés megkötéséhez tehát szükség van egy gyakorlati képzőhelyet biztosító gazdálkodó szervezetre, valamint legalább egy szakképzési évfolyamon tanuló diákra. A tanulószerződés megkötésével mind a tanuló, mind a gazdálkodó szervezet jogokat szerez, ugyanakkor kötelezettségeket is vállal. A gazdálkodó szervezet elsődleges feladata, hogy a tanulókat a szakmai záróvizsgára felkészítse. Tanulószerződés kizárólag a képzés szakmai vizsgáig tartó időtartamára köthető. A gazdálkodó szervezeteknek egyrészt gazdasági szempontból is érdemes a tanulók gyakorlati képzésével foglalkozniuk, másrészt nem elhanyagolható tényező az sem, hogy saját maguk képezhetik ki jövőbeni munkatársaikat. A tanulószerződéses gyakorlati idő a tanuló szolgálati idejébe beleszámít, a szerződés megkötésével társadalombiztosítási jogviszonyba kerül. Azok a tanulók, akikkel a gazdálkodó szervezetek elégedettek, a végzés után, akár már azonnal munkaviszonyba is kerülhetnek. Ez mindkét fél számára számos előnnyel jár, hiszen a tanuló munkalehetőséghez jut, ráadásul ismerős környezetben kell tovább dolgoznia, a gazdálkodó szervezetnek pedig nem kell egy új munkatárs kiképzésével foglalkoznia, amivel rengeteg időt, energiát és nem utolsósorban pénzt tud megtakarítani. A tanulószerződéssel kapcsolatos feladatok elvégzésében (szerződések megkötése, módosítása, megszüntetése stb.) a kereskedelmi és iparkamara szakképzési tanácsadó munkatársai vesznek részt. Az ő feladatuk a tanulószerződéses gyakorlati képzés népszerűsítése, a gazdálkodók, a tanulók és szüleik tájékoztatása erről a képzési formáról. A kamarai tanácsadói tevékenység mellett a kormányzat is igyekszik többnyire gazdasági ösztönzőkkel arra sarkallni a vállalkozásokat, hogy vegyenek részt a tanulószerződéses 10

11 gyakorlati képzésben ezen keresztül pedig a duális rendszerű szakképzésben. A kamara szakértők bevonásával vizsgálja meg az egyes gyakorlati képzőhelyeket, hogy azok a jogszabályokban előírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelelnek-e, valamint a képzés megkezdése után folyamatosan nyomon követik a feltételek folyamatos teljesülését. A tanulószerződéssel rendelkező tanulókat minden hónapban úgynevezett tanulói juttatás illeti meg, melynek mértékét minden sikeresen teljesített félév után emelni kell. Azt, hogy egy-egy tanulót milyen összeg illett meg havonta, elsődlegesen az határozza meg, hogy milyen szakmában tanul, azon a szakmán belül milyen az elméleti és gyakorlati képzés aránya. A pénzbeli juttatás félévenkénti emelésének szempontrendszerét a gazdálkodó szervezet határozza meg, melynek során elsősorban a tanulmányi eredményeket, a gyakorlat során nyújtott teljesítményt veszik figyelembe. A tanulókat a pénzbeli juttatás mellett munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz és kedvezményes étkeztetési lehetőség is megilleti A tanulószerződések számát befolyásoló tényezők Mielőtt a tanulószerződésekre vonatkozó számszerű adatok elemzésére sor kerülne, mindenképpen szükséges azoknak a kamarai tapasztalatoknak a megismerése, összegzése, melyek jelentős mértékben befolyásolják a megköthető tanulószerződések számát. A kamarai munkatársak mind a képzőintézmények, mind a gazdálkodó szervezetek részéről számos információval rendelkeznek a tanulóképzéssel kapcsolatban. A tanulószerződések megkötésének két legfontosabb feltétele, hogy elegendő számú tanuló kerüljön a szakiskolai képzésbe, valamint álljon rendelkezésre megfelelő számú gazdálkodó szervezet, aki vállalja a tanulók gyakorlati képzését. Nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, hanem Magyarországra is jellemző az a demográfiai tendencia, miszerint a népesség csökken. A demográfiai és elvándorlási hatások következtében évről-évre csökken az általános iskolát megkezdő gyerekek száma, ami közvetlenül hatással van a középfokú oktatásban résztvevő tanulók számának alakulására is. Amellett, hogy összességében egyre kevesebb tanuló van a középfokú oktatásban, a középiskolában tanulók közül a szakiskolába járók aránya mindössze 20-25% között mozgott az elmúlt években, ami igen alacsonynak mondható. 11

12 Az iskolák és a gazdálkodó szervezetek is évek óta hangoztatják azt a véleményüket, hogy a szakiskolába a maradék-elv alapján kerülnek be a tanulók, akiknek jelentős része hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A középiskolás korba kerülő jó, illetve közepes képességű tanulókat a gimnáziumok és a szakközépiskolák szívják el a szakképzéstől, így előre meghatározva annak alacsony színvonalát. A szakiskolai képzésben résztvevő tanulók képességbeli hiányai, magatartási és tanulási problémái sok gazdálkodó szervezet esetében csökkenti a tanulóképzési hajlandóságot. A korábbi évek tapasztalatai alapján a szakképző intézmények sem minden esetben partnerek a tanulószerződéses gyakorlati képzés erősítésében. Az intézmények elsősorban saját tanműhelyeik feltöltésében érdekeltek és azokat is a jobb képességű tanulókkal töltik fel - hangsúlyozva, hogy ebben az esetben a szakképzésben tanulókon belül jobb képességű tanulókról van szó. Ha a gazdálkodó szervezeteknek ezek után egyáltalán jut még tanuló, akkor az esetek többségében azok a gyengébb képességű tanulók közül kerülnek ki, akikkel sok esetben a vállalkozások sem tudnak vagy akarnak foglalkozni. A duális képzési modell, illetve a kamarai garanciavállalás intézményének bevezetése a tanulószerződéses gyakorlati képzés kiterjesztését célozza, alapja, hogy minél több tanuló kerüljön gazdálkodó szervezetekhez gyakorlati képzése során. Így bizonyos esetektől eltekintve a jövőben az intézmények sem akadályozhatják meg, hogy a tanulók tanulószerződést kössenek, ha van rá lehetőségük. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alacsony azoknak a vállalkozásoknak az aránya, melyek a tanulók gyakorlati képzésével foglalkoznak. A gyakorlati képzést végző vállalkozások számát növelni szükséges, azonban ehhez olyan ösztönző rendszer kialakítására van szükség, mely érdekeltté teszi a gazdálkodó szervezeteket. Ez a folyamat már korábban elkezdődött az adminisztrációs terhek csökkentésével, illetve a felmerülő költségek elszámolásának kedvezőbbé tételével, azonban a vállalkozások jelzései alapján további, többek között jogszabályi változásokra lenne szükség. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye igen heterogén képet mutat a gyakorlati képzést figyelembe véve. Nyíregyházán és vonzáskörzetében elfogadható a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások és a rendelkezésre álló tanulók száma, ám a megye nagyobb részéről ez nem mondható el. Vannak olyan térségei a megyének, ahol szinte nem is lehet a gyakorlati képzés megvalósulásáról beszélni, amit elsősorban a vállalkozások hiánya okoz. Ezekben a 12

13 térségekben nagyon alacsony a tanulószerződések száma. Emellett gondot okoz, hogy számos képző intézmény képzési kínálata nem találkozik a vonzáskörzetében működő vállalkozások szakember igényével. A gazdálkodó szervezetek részéről felmerülő probléma, hogy a tanulók gyakran változtatják gyakorlati képzőhelyüket, vándorolnak egyik képzőhelyről a másikra. Ez többnyire a tanulók által túl szigorúnak tartott munkafegyelemre, munkaidőre vonatkozó szabályok miatt következik be. Emellett nagyon magas a tanulói hiányzások aránya is, ami sokszor a gazdálkodó szervezetek már nem tudnak kezelni. A túlzott mértékű fluktuáció és hiányzás a gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzési hajlandóságát csökkentik. Emellett a tanulók mobilitása is igen alacsonynak mondható, általában csak az iskolájuk vagy a lakhelyük szerinti településen hajlandóak gyakorlatra járni. Általánosságban elmondható, hogy a következő tényezők befolyásolják negatívan a tanulószerződések számának alakulását: szakiskolai tanulók alacsony száma, magas a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos tanulók aránya, alacsony a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek, képzőhelyek száma, képző intézmények elsősorban saját tanműhelyeiket látják el tanulókkal, tanulók alacsony mobilitása, tanulók alulmotiváltsága, magatartása, munkafegyelme, a megye bizonyos térségeiben nincs megfelelő vállalkozói háttér, az adott térség szakképző intézményeinek képzési kínálata nincs összhangban a térség gazdasági igényeivel. 13

14 5. A kamarai garanciavállalás A duális képzési rendszer kiterjesztésével és a tanulószerződések számának növelésével kapcsolatban fontos megemlíteni a kamarai garanciavállalás intézményrendszerét. Az erre vonatkozó jogszabályok július 1-jétől hatályosak. A kamarai garanciavállalás lényege, hogy amennyiben a kamara biztosítani tud olyan gyakorlati képzőhelyet, amely megfelel a jogszabályi feltételeknek és a tanulószerződés megköthető, a tanulók gyakorlati képzése kizárólag tanulószerződéses jogviszony keretében valósulhat meg. Azon tanulók számára, akiknek a kamara nem tud megfelelő képzőhelyet biztosítani, a kamara igazolást állít ki, mellyel a tanuló gyakorlati képzésére iskolai tanműhelyben is sor kerülhet. A kamarai garanciavállalás a gyakorlati képzés, azon belül is a gazdálkodó szervezeteknél megszervezésre kerülő gyakorlati képzés elsődlegességét hivatott megerősíteni. Célja, hogy a szakiskolai tanulók minél hamarabb vállalati körülmények között sajátítsák el szakmájukat. A kamarai garanciavállalás intézményrendszerének bevezetése egyértelműen a duális szakképzés megerősítését eredményezheti rövid, illetve középtávon. A kamarai garanciavállalás elősegíti, hogy a tanulószerződések száma tovább növekedjen. 14

15 6. A tanulószerződések számának alakulása A tanulmány célja, hogy az MFKB számára képet adjon, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt esztendőkben hogyan alakultak a tanulószerződések. Az elemzés az ISZIIR rendszerben nyilvántartott adatokra vonatkozik és minden esetben a közötti időszakot vizsgálja. Az elemzés szakképesítésenkénti és szakmacsoportonkénti bontásban tartalmazza az adatokat, melyek minden év vonatkozásában a február 01-jei állapotra vonatkoznak Országos adatok áttekintése Mielőtt a megyei adatok elemzésére sor kerül, érdemes kitekinteni, hogy hogyan alakultak a tanulószerződéssel kapcsolatos számok országosan. Az 1. grafikonon látható, hogyan alakult a megkötött tanulószerződések száma 2005 és 2015 között Magyarországon. A grafikonon is jól kirajzolódik, hogy a tanulószerződések száma folyamatos növekedést mutat, egyetlen kivételtől eltekintve, amikor is 2013-ban több mint három és fél ezerrel kevesebb szerződést regisztráltak, mint egy évvel korábban. Ebben főként a negatív demográfiai hatások, a gazdasági válság, a szakiskolai tanulók kedvezőtlen aránya, valamint jogszabályi változásokból adódó hatások játszottak szerepet. Többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kidolgozott intézkedési terv mentén a kormányzattal együttműködve sikerült orvosolni a problémákat és 2014-ben ismét emelkedésnek indult a tanulószerződések száma. A 2005-ös adatokat alapul véve elmondható, hogy 2015-re több mint két és félszeresére emelkedett a tanulószerződések száma országosan. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megkötött tanulószerződések a vizsgált időszakban átlagosan közel 5%-át tették ki az országosan megkötött tanulószerződéseknek, mellyel a megyék közötti rangsorban általában a nyolcadik, kilencedik helyet foglalta el Szabolcs- Szatmár-Bereg megye ben és 2015-ben a megyei szerződések aránya meghaladta az 5%-ot, ami egyben azt is jelentette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kötötték meg a hatodik, illetve ötödik legtöbb tanulószerződést ezekben az években re háromszorosára emelkedett a tanulószerződések száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a évi állapothoz viszonyítva, ami az országos növekedésen is túlmutat. 15

16 1. grafikon: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által nyilvántartott tanulószerződések számának alakulása Magyarországon (db) Forrás: ISZIIR A tanulószerződések számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében február 01-jén 2695 hatályos tanulószerződés volt, ami minden idők legmagasabb megyei értéke. A 3. számú táblázat számai alapján a vizsgált időszakban folyamatosan növekvő tendenciáról beszélhetünk a szerződések számát illetően. A korábban említett, tanulószerződések számát csökkentő országos folyamatok Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében is éreztették hatásukat, hiszen 2013-ban közel háromszáz szerződéssel kevesebbet kötöttek a megyében, mint egy évvel korábban. Összességében elmondható, hogy a tanulószerződések száma növekszik, és a jogszabályi környezet változásainak köszönhetően várhatóan a következő években is emelkedni fog. 16

17 3. táblázat: A tanulószerződések száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Tanulószerződések száma (db) A megyei tanulószerződések aránya az összes tanulószerződésen belül (%) Forrás: ISZIIR ,65 4,72 4,61 4,69 4,85 4,84 4,80 4,54 4,28 5,20 5, A tanulószerződéssel érintett szakmacsoportok helyzete Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében A tanulószerződések számának emelkedése a tanulószerződésekkel érintett szakképesítések és szakmacsoportok számának növekedésére is hatással volt. Általánosságban elmondható, hogy az érintett szakképesítések és szakmacsoportok száma növekedett a vizsgált időszakban, azonban az OKJ módosításai következtében előfordult, hogy egymást követő években csökkenés tapasztalható a tanulószerződéssel érintett szakképesítések tekintetében, ami azonban a tanulószerződések számában nem okozott érdemi csökkenést. 4. táblázat: Tanulószerződésekkel érintett szakképesítések és szakmacsoportok számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Az adott évben tanulószerződéssel érintett szakképesítések száma a évi hatályos OKJ alapján (db) Az adott évben tanulószerződéssel érintett szakmacsoportok száma a évi hatályos OKJ alapján (db) Forrás: ISZIIR

18 A 4. számú táblázat alapján látható, hogy a tanulószerződéses szakképesítések száma közel a duplájára emelkedett 2005 és 2015 között, míg az érintett szakmacsoportok száma közel azonos szinten mozgott. A szakmacsoportokat vizsgálva látható, hogy 11 olyan szakmacsoport van, amely a vizsgált évek mindegyikében produkált tanulószerződést. Ezek a szakmacsoportok a következők: Egészségügy, Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Építészet, Könnyűipar, Faipar, Közlekedés, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, Vendéglátás-turisztika, Egyéb szolgáltatások, Élelmiszeripar. 5. táblázat: A jelentősebb, a vizsgált időszak minden évében tanulószerződéssel érintett szakmacsoportok szerződéseinek alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) Szakmacsoport Gépészet Építészet Közlekedés Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásturisztika Egyéb szolgáltatások Élelmiszeripar Forrás: ISZIIR 18

19 Az 5. számú táblázat alapján elmondható, hogy a legnépszerűbb szakmacsoportok a gépészet, az építészet, a közlekedés, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátás-turisztika. Míg 2005-ben ezek a szakmacsoportok az összes tanulószerződés 66%-át, 2010-ben 76%-át adták, addig 2015-re arányuk már 85% volt ig jelentős mutatókkal rendelkezett az egyéb szolgáltatások szakmacsoport is, azonban többek között a szakmaszerkezeti javaslatoknak, döntéseknek köszönhetően az ebbe a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekben megkötött tanulószerződések száma jelentős mértékben csökkent. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gazdasági válság által legkomolyabban érintett ágazat az építőipar volt, ami a tanulószerződések számának alakulásában is megmutatkozik, hiszen az építészet szakmacsoport mutatói 2012-ig folyamatosan emelkedtek, azóta viszont erőteljes visszaesés tapasztalható. 2. grafikon: A legtöbb tanulószerződéssel rendelkező szakmacsoportokban megkötött tanulószerződések számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) Forrás: ISZIIR Gépészet Építészet Közlekedés Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-turisztika Egyéb szolgáltatások 19

20 Az elmúlt két év vonatkozásában a közlekedés szakmacsoport is csökkenő tendenciát mutat, az élelmiszeripar szakmacsoport pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatáskörébe került át, az ISZIIR-ben már csak a kifutó szerződések jelennek meg. Folyamatos növekedés jellemzi a gépészet, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és vendéglátás-turisztika szakmacsoportokat. Különösen utóbbi szakmacsoport mutat dinamikus fejlődést a megkötött tanulószerződések számát illetően, hiszen míg 2005-ben az ebbe a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekben 116 szerződést kötöttek, addig 2015-ben már 780 tanulószerződést regisztrált a kamara. Hasonló emelkedést mutat a gépészet szakmacsoport, amelyben a 2005-ös 68 szerződésről tíz év alatt 512-re nőtt a szerződések száma és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport is jelentősen bővült, itt 134-ről 505-re nőtt a tanulószerződések száma. A tanulmány által vizsgált időszak minden évében érintett szakmacsoportok között szerepel még az egészségügy, az elektrotechnika-elektronika, a könnyűipar és a faipar is. Ezekben a szakmacsoportokban egy-két szakképesítés esetén jellemző a tanulószerződéses gyakorlati képzés, és az esetek többségében viszonylag alacsony a megkötött tanulószerződések száma. Látható, hogy az egészségügy (fogtechnikus, fogászati asszisztens) alacsony mutatókkal rendelkezik és az elektrotechnika-elektronika (főként villanyszerelő) és a könnyűipar (zömében női szabó, férfiszabó) szakmacsoportok egyik vizsgált évben sem érték el a száz darab tanulószerződést. A faipar szakmacsoportban (túlnyomórészt asztalos) megkötött tanulószerződések száma 2008 és 2011 között meghaladta a százat, de azóta meg sem közelítette azt. Az asztalos szakképesítés esetében 2010-ben kötötték meg a legtöbb, 132 tanulószerződést, ami 2015-re 35%-kal csökkent. A 6. táblázat adatai alapján kirajzolódik, hogy a vegyipar és a szociális szolgáltatások és a közgazdaság szakmacsoportokban az elmúlt években kezdődött meg a tanulószerződés megkötése, de azok száma továbbra sem jelentős. 20

21 6. táblázat: A kevés tanulószerződéssel rendelkező szakmacsoportok helyzete Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (db) Szakmacsoport Szociális szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció Informatika Vegyipar Nyomdaipar Közgazdaság Ügyvitel Mezőgazdaság Forrás: ISZIIR 6.4. A tanulószerződéssel érintett szakképesítések helyzete Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében A szakmacsoportokhoz hasonlóan az ISZIIR adatai alapján elemezhető, hogy a vizsgált időszakban milyen szakképesítésekben kötöttek tanulószerződéseket és azok száma hogyan alakult. A 3. számú táblázatban szerepelt, hogy az egyes években hány szakképesítés vonatkozásában kerültek tanulószerződések megkötésre. A jelenleg hatályos OKJ szerint 2015-ben már 60 szakképesítésben volt érvényes tanulószerződés, ami már igen jelentős számnak mondható. A 2005 és 2015 közötti időszakot elemezve kiderül, hogy 20 olyan szakképesítés van, amelyben minden évben volt legalább egy érvényes tanulószerződés. Ezek a szakképesítések a következők: asztalos, autóelektronikai műszerész, autószerelő, cipőkészítő, cukrász, eladó, festő, mázoló, tapétázó, fodrász, 21

22 fogtechnikus, hegesztő, húsipari termékgyártó, járműfényező, karosszérialakatos, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, kőműves és hidegburkoló, pék, pincér, szakács, villanyszerelő, víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő. Általánosságban elmondható, hogy ezen szakképesítések köre az, amelyben a jövőben is biztosan lesz majd tanulószerződés, néhány újabb szakképesítéssel kiegészülve. A megyei sajátosságokat figyelembe véve, az iskolákban oktatott szakképesítéseket ismerve ezek azok a szakképesítések, melyekben a vállalkozások is keresik a tanulókat. Ezek közül a legtöbb szakképesítés a közlekedés szakmacsoportból kerül ki (4 szakképesítés), a gépészet és a vendéglátás-turisztika szakmacsoport 3-3, az építészet és az élelmiszeripar pedig 2-2 szakképesítést ad. További hat szakmacsoport szerepel 1-1 szakképesítéssel ezen a listán. A vizsgált időszak minden évében legalább egy érvényes tanulószerződéssel rendelkező szakképesítések szerződéseinek a számát vizsgálva látható, hogy 2005-ben ebben a 20 szakképesítésben 717 tanulószerződés volt megkötve, ami az összes megyei tanulószerződés 79,7%-át tette ki ben ez a szám 1980 volt, ami 85,3%-nak felelt meg, 2015-ben pedig 1937 tanulószerződés volt ezekben a szakképesítésekben, ami 71,9%-os arányt jelent. A 7. számú táblázatban kerültek felsorolásra azok a szakképesítések, melyek a legjelentősebb mutatókkal rendelkeznek ezek közül. 22

23 7. táblázat: A vizsgált időszak minden évében legalább egy érvényes tanulószerződéssel rendelkező jelentősebb szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) Szakképesítés Asztalos (11) Eladó (17) Festő, mázoló, tapétázó (9) Fodrász (19) Kőműves és hidegburkoló (9) Pék (21) Pincér (18) Szakács (18) Forrás: ISZIIR (zárójelben a szakképesítés szakmacsoportjának száma látható) Érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a szakképesítések, melyek a 2005 és 2015 közötti időszakban, ha nem is folyamatos, de jelentős növekedést produkáltak. Hét olyan szakképesítés van, amelyről ez elmondható. Az ezekben a szakképesítésekben megkötött tanulószerződések számának alakulását a 3. grafikon szemlélteti és 2013 között majd mindegyik szakképesítésben visszaesett a megkötött szerződések száma, azonban a következő évtől ismét növekedésnek indultak a szakmák (lásd 6.1. fejezet). Az eladó szakképesítés 2013 után sem mutatott növekedést, azonban 2005-höz viszonyítva így is kimagasló számokkal rendelkezik, közel háromszorosára nőtt az ebben a szakképesítésben megkötött szerződések száma. Legnagyobb mértékben a szakács szakképesítésben megkötött tanulószerződések száma növekedett, hiszen míg 2005-ben 24, 2010-ben 182, 2015-ben már 455 szerződést tartott nyilván a kamara, ami 2005-höz képest közel húszszoros emelkedést mutat. Kifejezetten jól alakult a pincér szakmában regisztrált tanulószerződések száma, a 2005-ös 49 szerződésről 2015-re 180-ra nőtt a számuk. Emellett ki kell emelni néhány gépészeti szakmát, a hegesztőt, az ipari gépészt és az épület- és szerkezetlakatos szakképesítéseket, melyek közel azonos növekedési pályán mozogtak, hiszen amíg 2005-ben gyakorlatilag nem volt tanulószerződés ezekben a szakmákban, addig ben már 92 ipari gépész, 97 hegesztő és 111 épület- és szerkezetlakatos szerződést hitelesített a kamara. Megemlíthető még a cukrász szakképesítés is, amelyben közel hatszorosára emelkedett a szerződések száma a vizsgált időszak alatt. 23

24 Folyamatosan növekvő tendenciát - az előbbiekben említett gépészeti szakmákhoz hasonló - mutat a pék szakképesítés is, azonban az élelmiszeripari szakképesítések Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához való átkerülése után az ISZIIR rendszerben már csak a kifutó szerződések szerepelnek. Ezzel magyarázható, hogy 2015-re csökkent az ISZIIR-ben nyilvántartott szerződések száma, azonban a ténylegesen megkötött szerződések száma a évihez hasonló lehet. Az MFKB javaslatának szempontjából azonban mindenképpen a növekvő tanulószerződés-számmal jellemezhető szakképesítések között kell megemlíteni. Az is megállapítható a 3. grafikon adatai alapján, hogy a legjelentősebb növekedést a vendéglátás-turisztika szakmacsoportba tartozó szakképesítések érték el (cukrász, pincér, szakács), de a gépészet szakmacsoport felfutása is erőteljesnek mondható Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében (hegesztő, ipari gépész, épület- és szerkezetlakatos, szerszámkészítő). 3. grafikon: A legjelentősebb növekedést mutató szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) Cukrász (18) Eladó (17) Épület- és szerkezetlakatos (5) Hegesztő (5) Ipari gépész (5) Pincér (18) Szakács (18) Forrás: ISZIIR (zárójelben a szakképesítés szakmacsoportjának száma látható) 24

25 Természetesen olyan szakképesítések is vannak, melyek vonatkozásában a tanulószerződések száma csökkenő tendenciát mutat. A 4. grafikon szemlélteti, hogy melyek azok a szakképesítések, melyek tekintetében visszaesés tapasztalható a vizsgált időszakban. Legnagyobb arányban a fodrász szakképesítést érintő tanulószerződések száma esett vissza, 2005-ben 103, 2015-ben viszont már csak 37 tanulószerződést regisztrált a kamara. A legtöbb tanulószerződés 2009-ben volt ebben a szakképesítésben, abban az esztendőben 172 tanulószerződés volt érvényben, ami azt jelenti, hogy napjainkra az akkori adathoz viszonyítva, közel ötödére csökkent a hatályos szerződések száma. A kozmetikus szakképesítés tekintetében ugyan nem beszélhetünk olyan magas számokról, mint a fodrásznál, de látható, hogy 2015-ben egyetlen egy érvényes tanulószerződés sem volt ebben a szakmában. Csökkent még a víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő, a vendéglátó eladó és néhány könnyűipari szakma tanulószerződés-száma is. 4. grafikon: Csökkenést mutató szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) Bőrtárgy készítő (10) Cipőkészítő (10) Fodrász (19) Kozmetikus (19) Vendéglátó eladó (18) Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő (5) Forrás: ISZIIR (zárójelben a szakképesítés szakmacsoportjának száma látható) 25

26 Ismét meg kell említeni az építőipart sújtó gazdasági válságot, ami az építészet szakmacsoportba tartozó festő, mázoló, tapétázó és kőműves és hidegburkoló szakképesítések tanulószerződéseinek számát is negatívan befolyásolta. Ezek a szakképesítések a kezdetektől fogva meghatározók voltak a tanulószerződéses gyakorlati képzésben. A vizsgált időszakban a kőműves és hidegburkoló szakképesítés folyamatos növekedést mutatott 2012-ig ra azonban 45%-kal csökkent a megkötött tanulószerződések száma az egy évvel korábbi állapothoz képest től ismét növekedésnek indult a tanulószerződések száma, de az meg sem közelíti a 2012 előtti mutatókat. A festő, mázoló, tapétázó szakképesítésben már 2008-tól elindult a szerződések számának csökkenése, ami azóta is változó képet mutat, de összességében elmondható, hogy kevesebb lett ebben a szakképesítésben a tanulószerződések száma. A visszaesés elsősorban az egyéb szolgáltatások és a könnyűipar szakmacsoportok vonatkozásában tapasztalható, azonban a fodrász és kozmetikus szakképesítések esetében meg kell említeni, hogy az új OKJ-ban a gyakorló fodrász és a gyakorló kozmetikus szakképesítéseket érinti majd a tanulószerződés-kötés, de a szerződések számának csökkenését a szakmaszerkezeti döntések is erőteljesen befolyásolták. A húsipari termékgyártó szakképesítés vonatkozásában megkötött tanulószerződések száma 2014-ig növekedett, 2015-ben azonban kevés szerződés szerepelt a kamara nyilvántartásában. A szakképesítés a pék szakképesítéshez hasonlóan a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához került át, így a jelenleg érvényes szerződésekről a kereskedelmi és iparkamarának már nincsenek adatai. A vendéglátó eladó szakképesítés tekintetében 2010 óta nem kötöttek tanulószerződést, de 2016-tól kezdődően várhatóan újra megjelennek majd a szerződések ebben a szakképesítésben is. Számos olyan szakképesítés található még a tanulószerződéssel érintett szakképesítések között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, melyek esetében növekedés és csökkenés is megfigyelhető, de általánosságban elmondható, hogy a tanulószerződések száma nem változott jelentős mértékben. Ezen szakképesítések között említhető meg az autószerelő, a járműfényező, a karosszérialakatos, a húsipari termékgyártó, a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, a férfiszabó és a női szabó szakképesítés is. Ezek, szakképesítéstől függően többnyire 20 és 80 közötti tanulószerződés-számokkal rendelkeznek. 26

27 Az optikai üvegcsiszoló szakképesítés nem jellemezhető magas értékekkel, de az országban kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében oktatják ezt a szakmát, így tanulószerződést is csak ebben a megyében regisztráltak. Vannak olyan szakképesítések, melyekben az elmúlt két-három évben kezdődött meg a tanulószerződések megkötése, ami főként a szakmaszerkezeti javaslatok, döntések hatásának köszönhető. Ilyen szakképesítések a gépi forgácsoló, amelyben 2014-ben 18, 2015-ben 29 tanulószerződést regisztráltak, a kereskedő (16 és 32), a gépgyártástechnológiai technikus (17 és 15), illetve a mechatronikai technikus (35, illetve 31). Ezekben a szakképesítésekben várhatóan a következő években is növekedni fog a tanulószerződések száma. Az OKJ változás miatt növekedés jellemezheti a következő években a turisztikai szervező, értékesítő szakképesítést, mely először 2015-ben jelent meg a tanulószerződéses szakmák körében A tanulószerződéssel érintett érettségire épülő szakképesítések helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgálható, hogy az érettségire épülő szakképesítések milyen arányban vannak jelen a tanulószerződésekkel érintett szakképesítéseken belül. A vizsgált időszakban összesen 40 érettségire épülő szakképesítésben kötöttek tanulószerződést, a legkevesebb tanulószerződéssel érintett szakképesítést, 8-at 2008-ban, a legtöbbet, 26-ot pedig 2014-ben regisztráltak. Azon érettségire épülő szakképesítések köre, melyekben regisztráltak tanulószerződést évről-évre bővült, 2005-ben 10, 2010-ben 12, 2015-ben pedig már 24 érettségire épülő szakképesítés esetében volt legalább egy érvényes tanulószerződés. Ugyanez a növekvő tendencia érvényesül a szakmacsoportok esetében is, hiszen 2005-ben és 2010-ben 6, 2015-ben már 12 szakmacsoport volt érintett. Fontos adat, hogy az érettségire épülő szakképesítésekben megkötött tanulószerződések aránya hogyan alakult a megyében megkötött összes tanulószerződéseken belül. Ez a mutató 2005 és 2015 között 12-20% között mozgott, legmagasabb 2005-ben volt (20%), legalacsonyabb pedig 2012-ben (12%) től 2012-ig fokozatosan csökkent arányuk az összes szerződésen belül, majd a és évi emelkedést követően (15% és 17%)

28 re 14%-ra csökkent ezeknek a szakképesítéseknek az aránya. A legtöbb tanulószerződést 2014-ben regisztrálták az érettségire épülő szakképesítések esetében, amikor is 430 tanuló kötött szerződést valamelyik érettségire épülő szakképesítés vonatkozásában ig a legjelentősebb mutatókkal rendelkező szakmacsoportok az egyéb szolgáltatások és a közlekedés szakmacsoportok voltak ben ez a két szakmacsoport adta az érettségire épülő szakképesítésekben megkötött tanulószerződések 85%-át, 2010-ben ez az arány 90% volt, 2013-ban viszont már csak 52%, míg 2014-ben 34%-ot, 2015-ben pedig már csak 22%- ot tett ki ennek a két szakmacsoportnak az aránya. A csökkenés egyik oka, hogy évről-évre bővült az érintett szakmacsoportok száma, a másik, hogy három szakmacsoport, a gépészet, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátás-turisztika szakmacsoportokban növekedett meg a tanulószerződések száma, 2014-ben 51%, 2015-ben már közel 59% volt a részesedésük. 5. grafikon: Az érettségire épülő szakképesítésekben regisztrált tanulószerződések, illetve az azokkal érintett szakképesítések és szakmacsoportok számának alakulása Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében (db) Tanulószerződések száma Érintett szakképesítések száma Érintett szakmacsoportok száma Forrás: ISZIIR 28

29 Az egyéb szolgáltatások szakmacsoport visszaesésének további oka, hogy annak a két szakképesítésnek a létszáma, amely korábban jelentős mértékben meghatározta a szakmacsoport helyzetét (fodrász, kozmetikus), folyamatosan csökkent. Az érettségire épülő szakképesítések között három olyan szakképesítés található, mely 2005 és 2015 között minden évben rendelkezett legalább egy hatályos tanulószerződéssel, ezek az autószerelő, a fodrász és a fogtechnikus. Az érettségire épülő szakképesítések közül 2012-ig minden évben kiemelkedő tanulószerződés-számmal rendelkezett a fodrász szakképesítés. Mellette meghatározó volt az autószerelő, a kozmetikus, a postai üzleti ügyintéző és a vasútforgalmi szolgálattevő szakképesítés. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a kereskedő, a mechatronikai technikus és a vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítésekben regisztrált tanulószerződések száma. Ezek további növekedése várható A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj hatása a tanulószerződések számának alakulására Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A tanulószerződések számának alakulását nagy mértékben befolyásolja, hogy egy-egy szakképesítés mennyire ismert a tanulók és szüleik körében. A megfelelő pályaorientáció mellett egyéb eszközökkel is motiválhatóak a szülők és a tanulók, hogy bizonyos szakképesítéseket válasszanak. Az egyik ilyen jelentős eszköz a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj, mely arra ösztönzi a tanulókat, hogy a gazdasági szereplők által igényelt szakmákat válasszák, melyek tanulásáért az állam ösztöndíjat fizet számukra. Az ösztöndíj mértéke tanulmányi eredménytől függően ezer forint között mozog, ami a tanulószerződést kötő tanulót megillető tanulói juttatással kiegészítve vonzó lehet a szakmaválasztás előtt álló fiatalok számára. A 2011/2012-es tanévtől a 2014/2015-ös tanévig megvizsgálva a tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések körét (2 számú melléklet) látható, hogy 6 olyan szakképesítés van, amely mind a négy tanévben szerepelt az ösztöndíjas szakmák között Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében: ács, épület- és szerkezetlakatos, 29

30 gépi forgácsoló, hegesztő, pék, szociális gondozó és ápoló. Az ösztöndíjas szakmák szempontjából a tanulmány alapját képező február 01-jei tanulószerződés-számok közül a 2012, a 2013, a 2014 és a évi adatok a relevánsak, hiszen a szeptember 01-től induló tanév kapcsán először a februári állapot a mérvadó. Az ezekben a szakképesítésekben megkötött tanulószerződések számát elemezve látható, hogy az ács szakképesítés kivételével a többi szakképesítés esetében évről-évre emelkedett a tanulószerződések száma. Az ács szakképesítés esetén az ösztöndíjas támogatottság ellenére is visszaesés tapasztalható a tanulószerződésekben, hiszen míg 2012-ben 36 tanulószerződés volt regisztrálva a megyében, addig 2015-ben már csak 12. Ennek egyik fő oka az építőipar megtorpanása. A gépészet szakmacsoportba tartozó gépi forgácsoló, hegesztő és épület- és szerkezetlakatos szakképesítésekben viszont jelentős növekedés figyelhető meg. A hegesztő szakképesítésben 2012-ben 21 szerződést tartott nyilván a kamara, míg 2015-ben már 97-et, az épület- és szerkezetlakatos szakmában is több mint kétszeresére nőtt a szerződések száma 2015-re (52) 2012-höz viszonyítva (111) és a gépi forgácsoló szakképesítésben regisztrált szerződések száma is növekedésnek indult, hiszen az elmúlt két évben már 18, illetve 29 érvényes tanulószerződés volt. A pék szakképesítésben a kereskedelmi és iparkamara nyilvántartása alapján 2012-ben 105, 2013-ban 127, 2014-ben pedig 133 tanulószerződés volt, ami egyértelmű növekedést mutat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához átkerülő szakképesítésben vélhetően 2015-ben sem kötöttek kevesebb tanulószerződést. A szociális gondozó és ápoló szakképesítés a gépi forgácsolóhoz hasonlóan az utóbbi két évben jelent meg a tanulószerződéssel érintett szakképesítések között, előbb 15, majd 38 érvényes tanulószerződéssel. 30

31 Valószínűleg az ösztöndíj hatására indult emelkedésnek az ipari gépész tanulószerződések száma is, amely a 2012/2013-as tanévtől kezdődően szerepel az ösztöndíjas szakmák között. A évi 50-ről, 2014-re 74-re, 2015-re pedig 92-re nőtt a számuk. A húsipari termékgyártó és a villanyszerelő tanulószerződések száma nem változott jelentős mértékben, a 2014/2015-ös tanévben már nem is szerepeltek az ösztöndíjas szakképesítések között. Látható, hogy a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések jelentős részénél érzékelhető a tanulószerződések számának növekedése, ami az mfkb-k számára jelzésértékű a megfelelő ösztöndíjban részesülő szakképesítések kiválasztásánál. 31