ORVOSI HETILAP. 12. szám június 12.

Átírás

1 ORVOSI HETILAP В Е Н Г Е Р С К И Й М Е Д И Ц И Н С К И Й Е Ж Е Н Е Д Е Л Ь Н И К DICAL HUNGARIAN WEEKLY MEJOURNAL ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN KIADJA: AZ О R VO S - E G É S Z S É G Ü G Y I SZAKSZERVEZET T A R T A L O M J E G Y Z É K Rajka Ödön dr. és Asbóth Andor dr.: Újabb kutatások a hidegurticaria pathogenesisérő l Horváth Mihály dr., Nógrády György dr. és Dános László dr.: Vizsgálatok az endemiás g olyva kórokára vonalkozcan... : Ivanovics György dr.: A gümő bacillus tenyésztésének új szempontjai Korpássy Béla dr. és Ormos Jenő dr.: A myasthenia gravis és thymus kapcsolatáról Mosonyi László dr. és Szendéi Ádám dr.: A penicillin hatása a szívizomra Brand Imre dr.: A szemnyomás myotoniás dystrophiánál Kolta Ervin dr. és Sárkány Vilmos dr.: Az acut leukaemiáról Koltay Miklós drd., Kovács Kálmán drd., Majoros Mária dr., Halmágyi Dénes dr. és Kelemen Endre dr.: A lúgos phosphatase aktivitásának változása aminobenzoesav származékokkal kezelt patkányok veséjében Elő adások, ülések A... N XC. évfolyam 12. szám 1949 június 12. Az Orvosok Lapja és O rvosi H etilap elő fizetési díja: Egy hóra 20. forin t. N egyedévre 60, forint. Egyes szám ára 5. forin t. A z O rvos-egészségügyi Szakszervezet tagjai részére : Egy hóra 5. forint. N egyedévre 15. forint. M E G J E L E N I K K E T H E T E N K E N T

2 CAUSYTHTABLETTA^ rheumás fájdalmakra, lázcsillapító, analgeticum OTI-г а szabadon rendelhető! SZÉRUMOK, DIAGNOSZTIKUMOK, TUBERCULIN, SEROTYP (vércsoportmeghatározó) FUNGIN (nyers penicillin szürlet, helyi kezelésre) V A K C IN Á K : Himlő, tífusz, kolera, pertussis, polysan, opsodermin, opsogon, neurolysin, polymycin és trichosan VÉDŐ OLTÓANYAGOK VÖRHENY ellen: SCARLAPHYLAX (3 oltás) DIFTÉRIA ellen: anatoxin csapadék (1 oltás), anatoxin szürlet (3 oltás) TÍFUSZ ellen: TYPHYLAX (1 oltás) PHYLAXIA Й Ь Ь Я П И О Ь Т О Я П а П Б Т Е Я Ш Е Ь О IF1TÉZET IT. BUDIPEST VII., Rottenbiller-utca 26. f é Telefon: ,

3 ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS BEN KIADJA: AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET XC. ÉVFOLYAM 12. SZÁM JÚNIUS 12. Fő szerkesztő :Issekutz B éla dr. Felelő s szerkesztő :T rencséni Tibor dr. Fő m unkatárs:m ilkó V ilm os dr. Szerkesztő ség:budapest. V., Nádor-utca 3 2. I. T el.: Kiadóhivatal 1 V., Nádor-utca 2 6. V. T e l.: A Szent Istvan-kórhaz bő rosztalyának közleménye (Fő orvos: Rajka Ödön dr. egyet, m. tanár) Újabb kutatások a hidegurticaria pathogenesisérő l Egyik cikkünkben1 egy rendkívül érzékeny hidegurticaria-eset kapcsán annak a véleményünknek adtunk kifejezést, hogy az eset a negatív Prausnitz-Küstner-reakció (R-.-K.-r.) ellenére a valódi fizikai allergiához sorolandó, mert a passzív átviteltő l eltekintve, úgyszólván az összes többi allergiás kritériumoknak megfelelt. Az volt a feltevésünk, hogy lehetnek egyazon kórképen belül is esetek, amelyekben a reaginek erő sebben vannak a sejtekhez kötve és így nincsenek a vérben keringő reaginek, ill. nem keringenek a szokásos módszerekkel kimutatható mennyiségben. Azóta négy hidegurticaria-esetet volt alkalmunk észlelni és pontosabban átvizsgálni, amely vizsgálatok talán némileg közelebb hoznak bennünket a hidegurticariák, általában a fizikai allergiák megértéséhez. I r ta : RAJKA Ö D Ö N dr. és ASBÓTH ANDOR dr. A z esetek a következő k :i. Cs. J. 31 éves nő. 5 6 éve tapasztalja, hogy a hideg vízre, hideg szélre télennyáron egész testén, de m indig csak a b e h a tá s helyén, csalánfoltok jelentkeznek. A n y álk ah á rty á k nem érzékenyek. Á ltalános tü n e te i nem szoktak lenni. E gyéni és családi allergiás kórelő zm ény negatív. H aem ogíobinuriá ja nincs. A lapanyagcseréje 26%. F ertő ző góc ne m u ta th a tó ki. Syphilise nincs. W ar. negatív jú n. 21-én próba-kiváltáskor 1 1 % percen á t 180 C-os v izet az alk arra folytatva, dissem ináltan kisebbnagyobb, élénk hyperaem iás u d v artó l övezett csalánfoltok jelentkeztek, erő s viszketés kíséretében ; 3perces beh atásra csalánfoltok összeolvadtak és az alk ar in to to oedem ássá le tt. T ávoli reactio (lym phangoitis) a felkaron nem észlelhető. M echanikai b eh a tá sra,n em viszkető, középerő s derm ographia. K özérzet jó, általán o s tü n etek nincsenek. V érkép norm ális, eosinophil 3%. H istam inra norm álisan, acetylcholinra kissé fokozottabban reagál. 2. D. F. 37 éves nő. 5 6 h ete hideg vízre, szélre te ste azon területen, ahol a hideg éri, m egduzzad és viszkető csalánfoltok tá m ad n a k. N y álk a h árty á k is érzékenyek : hideg vízre vagy jégre a száj m egduzzad. Á ltalános tü n e te i nincsenek. U tóbbi h etekben erő sen fogyott. C saládi és egyéni allergiás kő relő zm ény ne gatív. H aem oglobinuriája nincs.t onsillák régebben eltávolítva. Féléve nem m en stru ál. F ertő ző góca nincs. Syphilise nincs. W ar. negatív jú n. 28 : próba-kiváltáskor az alk arra 2 3 percig i8 -os v iz et folyatva, diffus hyperaem iás alapon szétszórtan gom bostű fej nyi-lencsényi erő sen viszke tő csalánfoltok tá m a d ta k. Jégrátevés % 1 percig nem v á lt ki csalánfoltot, hosszabb 2 3 perces jég b eh a tá sára eleinte tá m a d ta k ugyan kisebb-nagyobb csalánfoltok, enyhén oedem ás bő rön, azonban késő bb jégre e g y á lta á l b an nem reag ált. T ávoli reactio, lym phangoitises csík a felkaron nincsen. K özérzet jó. Á ltalános tü n e te k n in csenek. E rő s derm ographia : m á r kisfokú b eh a tá sra s i viszkető oedém a tám ad, m ely hidegre m ég erő sbödik, ill. kiszélesedik. V érképe norm ális, eosinophil 6 %. H istam in-, acetylcholin-érzékenysége norm ális. 3. K. B. 44 éves nő. K b. 1 1 % éve, h a hideg víz vagy szél éri, a b e h a tá s helyén csalánfoltok jelentkeznek. A n y álk ah á rty á k is hidegérzékenyek. Á ltalános tü n etei nincsenek. V olt m á r bő rgyulladása és»gyomorrontás«u tá n csalánkiütése. C saládi allergiás kórelő z m ény negatív ó ta diabetese van (vizeletben 4-2%, vérben 250 m gr% cukor). Je len leg insulinkezelésre a vércukor szintje norm ális. A nacid, fertő ző góca nin cs. Syphilisrő l nem tu d. W ar. negatív jú n. 28 : próba-kiváltáskor i8 -os v iz e t 3 p ercig az alk arra folyatva, a b e h a tá s helyén erő s hyperaem ia tám ad, kisebb-nagyobb, hely en k in t összeolvadó, erő sen viszkető csalánfoltokkal.t ávoli reactio, ly mp h angoitis a felkaron, általán o s tü n e t nincs. D erm o g rap h ia nincs. V érképe norm ális. E osinophil 4%. H istam in-, acetylcholin-érzékenység norm ális. 4. G. K. 37 éves férfi ben hadifogságban 35 -os hidegben erő s fizikai m u n k á t végzett nov.- ben m aláriá ja v o lt m ájusa ó ta veszi észre, hogy hideg víz, szél h a tá sá ra csalánfoltok k e le tk e z n e k ; erő sebb hidegbehatáskor, pl. hideg fürdő ben általán os tü n e tek : fő fájás, szédülés, szívdobogás, szívszorongás m egsem m isülés érzése fogja el. A roham csak p á r percig ta rt. H aem oglobinuriát nem észlelt. E gyéni és családi allergiás kórelő zm ény negatív. Syphilise nincs. W ar negatív. ' 1948 aug. 22-én próbakiváltás. i8 -os v izet 3 percen á t az alk arra folyatva, erő sen hyperaem iás alapon viszkető kisebb-nagyobb csalánfoltok, csak a b eh atás helyén. T ávoli reactio, lym phangoitis nincs. K isebb te rü letre alk alm azott hid egbeh atás általán o s tü n e te t nem okoz. D erm ographiája nincs. Vérképe kisfokú an a em iát m u ta t, eosinophil 2%. H istam in-acetylcholin-érzékenysége norm ális. Küszöbérték-meghatározás: Ennek célja két irányú a) egyrészt meghatározni azt a leg

4 ORVOSI HETILAP i* alacsonyabb és legmagasabb hő mérsékletet, mely még csalánfoltot kivált ; b) másrészt különböző adott hő mérséklet mellett megállapítani azt a legkisebb idejű behatást, mely már csalánfoltot okoz. a) Az alsó határt nem tudtuk megállapítani, chloraethylnél hidegebb ingert nem alkalmaztunk, a felső határ ig te rje d t: 1. Cs. J. : chloraethyl -» jé g 26 -os víz. 2. D. F. :» -»» 2 8 -o s» 3. К. B. : * -*.» -> 26 -os» 4. G. K. :» -> i) -» 3o -os» b) Ez a küszöbérték általában rövid, azonban függ az alkalmazott hő mérséklettő l is. Eseteinkben a hő mérséklet emelkedésével a küszöbé rté k is n ö v e k e d e tt. I,. táblázat. chloraethyl jég 6 io i. Cs. J V I. : i ' X.1: D. F. : 0 0 i 2 * О 3. К. B. : I ' 3 ' О 4. G. K V I I I.: * I. : ' 3 v) N ia c in -ta b le ttá k szedése u tá n. 2) N a p b a rn íto tt te rü lete n a küszöbérték 5 8- szorosára em elk ed ett. A küszöbérték feletti hidegingerekre az r., 3. és 4. esetben az érintett terület in toto oedemássá vált, a 2. esetben az érintett területen belül támadtak kisebb-nagyobb, részben összefolyó csalánfoltok. G. K. a vizsgálatok folyamán két típusos maláriás lázrohamot kapott, utána a beteg napokig hidegcsalánt nem észlelt, jég és i8 -os víz csak a normális érzékenységű bő rnek megfelelő reakciót adta, viszketés nem volt. Ugyanakkor azonban a vér reagineket tartalm a zott, a passzív átviteli kísérletek kifogástalanul sikerültek. A jelenség tehát nem felelt meg az»antianaphylaxiás«állapotnak. 4 5 nap után a hidegérzékenység kezdett fokozatosan visszatérni, az 5. napon a 4 -es küszöbérték jégre még két perc volt és csak kevéssé viszketett. A beteg a malária-rohamot úgy érezte, mint mikor hideg tust vett és rosszul lett. 2. táblázat. Mind a négy esetben kiváltottuk a haemoklasiás krízist, erő sebb, ill. hosszabb ideig tartó hidegbehatással; mire az kisebb-nagyobb mértékben mindegyik esetben bekövetkezett és pedig i'i -ig menő hő mérsékletcsökkenés kíséretében. Összehasonlításul szerepelnek a táblázatban a már közölt, igen erő s általános tünetekkel járó R. F. esetünk értékei is. A krízis kiváltása elő tti és utáni értékeket lásd a 2. táblázatban. Passzív átviteli kísérletek. Az erő s általános tüneteket, legkifejezettebb haemoklasiás krízist, lymphangoitist és távoli reakciót is adó R. F. esetünkkel szemben, mely P.-К. negatív volt, az újabb négy esetben sikerült a reaginek átvitele 'a P.-К. reakcióval. A negatív passzív átvitel kimondásával óvatosnak kell lennünk és ezt csak akkor tehetjük, ha különféle módszerekkel és sok test-személyen végrehajtva, a reakció változatlanul negatív. Régi tapasztalat, hogy nem minden egyén alkalmas átvitelre. Elő fordult pl. Cs. J. esetünkben, hogy az első átvitel alkalmával három test-egyénen az átvitel nem sikerült és így az esetet a passzívan nem átvihető hidegurticariákhoz- kellett volna sorolnunk, ha véletlen folytán ki nem derül, hogy ugyanannak, a több mint egy hónapja jégszekrényben állott savónak más test-egyénre való átvitele kifogástalanul pozitív eredménnyel járt. Elő fordult, hogy a D. F. savót hét testegyénre vittük át és közülük csak kettő nél volt pozitív az eredmény. A passzív átvitel úgyszólván állandóan, igen kifejezetten sikerült megfelelő testegyénen a D. F. és G. K. savókkal, gyengébb mértékben, de azért rendszeresen a Cs. J. savóval, viszot, а К. B. savóval csak bizonyos mű fogások alkalmazásával (1. késő bb). Mint kiváltó inger egyaránt szerepelt a hideg víz (i8 -ig) és a jég, ső t a D. F. esetben, ahol jég a bő rön hatástalan volt, átvitelben a jég éppúgy kiváltott korai csalánfoltos reakciót, mint a i8 -os víz. Sok függ a hidegbehatás tartamától is, elő fordult Cs. J. esetében, hogy iiem 1 2 perces, hanem csak 3 perces jég- rátevés váltotta ki a P.-K.-reakciót. A reakciót nem befolyásolta, ha a betegsavót szobahő mérsékleten, thermostatban vagy jégen tartottuk, holott azt kellene várnunk, hogy a jégen tartott betegsavó hidegreaginjei megfogyatkoznak (1. késő bb). a H ő m érséklet V érnyom ás P u s u s L euk. sz. Refractio* vv s. sülly. N E set cn e. u. e. u. e. u. e. u. e. u. e. u. K iváltó hideginger I. Cs. J.** /80 110/ D. F /90 105/ /10 17/28 3- K. B /90 125/90 IOO IOO 7.7О О /40 20/ G. K /8 120/ /26 22/44 5- R. F /90 120/ О О 6/17 8/ X40/80 120/ /24 10/24 M indkét alk ar : i8 -os víz 10 K arok, m e ll: x8 5 M indkét alk ar : i 8 ^ i o M indkét alk ar : 90 víz 5 Bal alk ar : 90 víz 5 M indkét á lk a r : 9 -os víz 10 * A bbé-féle refrak to m éterrel m eg határozva. ** Az I. és 5. esetben a k iv á ltá s u tá n v e tt (vénás) vér élénkpiros volt. 354

5 A hidegurticaria és urticaria factitia elég gyakran szövő dik egymással (Liefyner? Kenedyp Abramson,4 stb.), azonban D. F. esetünkben, úgy látszik, a hidegurticaria mellett valódi mechanikai allergia is fennállott, mert a beteg savójában nemcsak hideg-, hanem»mechanikai«reagineket is ki lehetett mutatni és pedig nemcsak egymás mellett, hanem egymás után is, azaz a P.-K.- reakció kiváltása után mechanikai ingerrel, az ödéma visszafejlő dése után, az urticariás korai reakció fajlagos kiváltása hideggel is határozottan sikerült. A negatív passzív átvitel jelenthet teljes reaginhiányt, de jelentheti azt is, hogy a reagin szintje a vérben alacsony, azaz nem kering kimutatható mennyiségben. E felfogás mellett szól, hogy vannak hidegurticaria-esetek, amikor a szokásos P.-К.-reakció nem sikerül, de bizonyos mű fogások alkalmazásával a reagint kimutathatóvá tehetjük. Idetartozik első sorban az a régi módszerünk, hogy a vér az allergen behatása után, tehát a fizikai inger után veendő {Lehnerés Rajka5). Kiderült ugyanis, hogy a behatás után nyert savó több reagint tartalmaz és általában intenzívebb P.-К.-reakciót ad, mint a behatás elő tti (reagingyarapítási módszer). Éppen a hidegurticariában sikerült több ízben kimutatni (Lehner p Liebner,7 Weissenbach és Brisset,8 Pernyés-PietschP, Lehner, Rajka és Bárkán10), ső t az is elő fordult, hogy az átvitel csak a behatás után vett savóval volt sikeres (Affolter11). De más fizikai urticariában is van rá példa, így Beái12 ű rt. solaris esetében a passzív átvitel csak besugárzás után nyert savóval sikerült. E jelenséget eseteinkben is megtaláljuk (5 6. tábl.). Az is elő fordult a késő bb tárgyalandó ismételt kiváltások alkalmával, hogy a P.-К.-reakció első kiváltása szokásos módon zajlik le, de a 2. kiváltáskor a behatás elő tti (I.) savó helye nem reagál, míg a behatás utáni (II.) savó helyén még jelentkezik a reakció (3. tábl.), ami nagy valószínű séggel arra mutat, hogy a behatás utáni savóban több volt a reagin és így az általa oltott hely nem merült ki oly gyorsan, mint a behatás elő tti savó helye. 3. táblázat. G. K. savó I. k iv á ltá s 2. k iv á ltá s I * m in. I I K o n tro lle. о о * C salánfolt-átm érő k m m -ben. Egy másik mű fogás abból áll, hogy hidegurticariában a P.-К.-reakciót elő zetesen jéggel hű tött bő rterületenvégezzük. К. B. esetünkben u. i. a szokásos P.-K.-reakció negatív volt és csak akkor sikerült, mikor a betegsavót a test-személy jéggel hű tött bő rébe fecskendeztük, abban a reményben, hogy a kevés keringő reagin így jobban kötő dik a bő rsejtekhez. Módszerünk fordított P.-К.-reakcióból indult ki. Ilyenkor a beteg a es kontroll savót jéggel 3-4 percen át elő zetesen hű tött bő rbe injiciáljuk, rögtön és 5 10 perc múlva, miközben a bő rhő mérséklet közvetlenül a hű tés után 15 i8 -kal, 5 10 perc után 6 io - ORVOSI HETILAP kai csökkent. A fordított passzív átvitel esetünkben mindig negatív volt, noha olyan betegsavókkal dolgoztunk, melyek P.-К.-reagineket tartalmaztak és olyan test-egyéneket használtunk, kiken a passzív átvitel már elő ző leg pozitív volt. Annak eldöntésére, vájjon a fordított P.-K.- kísérletben a hidegreaginek lereagáltak-e, 24 óra után a passzívan senzibilizált helyekre jeget raktunk, mire a csalánfoltok szabályszerű en megjelentek, ső t olyan savó is reagált, melyben a szokásos P.-К.-technikával reagint kimutatni nem sikerült (1. 4. és 6. tábl.). Arra lehet gondolni, hogy lassúbb felszívódás, ill. a reaginek fixálása játszik közre. Párhuzamos kísérleteket végeztünk ezért adrenalinnal kevert serummal (o-i kcm 1 : 1000-es adreneolt* adva O'g kcm savóhoz) és а К. B. esetben valóban ilyen módon is sikerült a passzív átvitel. 4 - táblázat. Jéggel h ű tö tt Adreneol-f- Szokásos P.- "Serum bő rön serum keverék reakcio i. Cs. J. д ---ü * * и D. F. I3 I к. B. 9 io I I 1 2! 0! K ontroll : 0 ' óra u tá n 3 perc jégrátevéssel kiv áltv a. * Az A dreneol m ucinsavval és N atr.b isu lfu ro su m - nal re ta rd á lt adrenalin. ** C salánfolt-átm érő k m m -ben. Ügy látszik, hogy az adrenalin-keverékes módszer általában olyankor is felhasználható, amikor csökkent reagintartalom mellett a szokásos P.-К. reakció negatív vagy minimális, pl. öreg savóknál. így Cs. J. 34 napos savója egyik test-egyénen minimális reakciót adott, ugyanakkor az adreneol serumkeverék helyén határozott P.-K.-reakció volt. A hideg okozta érösszehúzódás fixáló hatása következik abból a megfigyelésbő l is, hogy az értágítás viszont gyorsítja a reagin-felszívódást, miként azt erő s hyperaemiával és oedémával járó urticariás reakció esetében a késő i reakció hiánya az allergen felszívódása folytán szépen m utatja (Seeberg13). Megkíséreltük a hideg behatás után nyert savó feltételezett fokozott reagintartalmát quantitativ P.-K.-reakcióval is meghatározni, D. F. esetében a hideg behatás elő tt és után nyert savó azonban egyaránt 1 : 20 hígításig adta а P.-K.- reakciót, legfeljebb azzal a különbséggel, hogy a behatás utáni savó helyén támadt csalánfolt nagyobb és feszesebb volt. Természetesen a hígítással csökkent a csalánfoltok nagysága és ismételt kiváltáskor elő ször a nagyobb,-higítású helyek merültek ki (5. tábl.). D. F júl. 12 : vérvétel (I), m ajd i8 -os vizzel m ossa 10 percig m indkét k a rjá t, m ellét és h á tá t, u tá n a ism ét v érvétel (II). M indkét betegsavó és k o n t rollsavó higitási so ro zatát S. és B. test-egyéneknek beadják, á o 'i kcm in tra cu ta n, 48 óra u tá n k iv á ltá s 3 perc jégrátevéssel. Közömbösítési reakció: Már fentebb említettük, hogy a jégen tartott betegsavók épúgy adták a P.-K.-teakciót, mint a szobahő mérsékleten tartottak, ső t a napokon át megfagyasztott savók felolvadás után majdnem változatlanul 23* 355

6 ORVOSI HETILAP táblázat. * C salánfolt-átm érő k m m -ben. tartalmazták a P.-K.-reakció kiváltásához szükséges reagineket; csak annyit lehetett megnyire erő sebb csalánfolt képző déssel járt, mint Azt is megfigyelhettük,- hogy a 2. kiváltás többfigyelni, hogy.a fagyasztott savók helyén támadt az I. kiváltás, ami valószínű leg az ismert nem csalánfoltok kisebbek és kevésbbé szélesek voltak. Az in vitro közömbösítés tehát nem járt ször fokozódás, azután csökkenés egyazon terü fajlagos biológiai hullámzással függ össze (elő sikerrel. Hasonlót mondhatunk az in vivo neutrálisaimról is. Passzívan sensibilizált helyen a mely az allergen-ingerekre is vonatkozik (Lehner letnek ismételt vegyi vagy fizikai ingerlése után), P.-K.-reakciót erő sebb hidegingerrel ( és Rajkai). Ső t az is elő fordult, hogy az 1. kiváltáskor minimálisnak jelzett P.-K.-reakció a perc jégretevés) kiváltva, a reakció helye nem merült ki, amit azzal tudtunk bizonyítani, hogy 2.-ik kiváltáskor megerő södött és határozottan óránkint megismételve a hideg alkalmazását, a P.-K.-reakció 3 4 ízben is kiváltható volt. kező kísérlet (6. tábl.) pozitívvá vált. Szemléltetésül szolgáljon a követ : 6. táblázat. T. te s t : I. 2. З. 4. kiváltás D. F. savó I * 15 22! 9 i i follic-ödéma A. I I J IO----I I» I B. II и ! 8 i i» K ontr. savó О О О M to j S. te st: I.... D. F. savó idem m in. II ! csak» Cs. J.» laposabb» K. B.» 12 13!» K ontroll savó О О 0 * I : H idegbehatás elő tt, II : h idegbehatás u tá n n ye rt savó, ** C salánfolt-átm érő k m m -ben.

7 D. F., Cs. J. és K. B. savókat k ét test-egyén (T. és S.) com bjába fecskendeztük in tra cu ta n á o-i kcm. A te s t egyének b ő rét k é t tenyérn y i te rü lete n elő ző leg 3 rcig pe jéggel h ű tö ttü k. T. és S. testegyéneken a D. F. és Cs. J. betegsavók passzív á tv ite le m egelő ző en ism ételten ike s rü lt, K. B. savó á tv ite le azonban negatív v o lt. A : 5 perccel, В : 15 perccel a h ű tés u tá n injiciálva. K orai reactio nincs : a fo rd íto tt P.-К.-reactio negatív óra u tá n a savóhelyekre 3 percig jeget rak u n k. A P.-K.-reakció ismételt kiváltása természetesen akkor is bekövetkezik, hacsak a szokásos P.-K.-reakcióval dolgozunk. Átlagban háromszor sikerült ilyenkor a P.-K.-r. határozott kiváltása, azonban az a tapasztalatunk, hogy az elő zetesen ' hű tött bő rön történő ismételt kiváltás legalább ORVOSI HETILAP benzamintól, Kallós19 antistintő l. Feinberg és Friedlaender,20 McElin és Horton,21 Notier és Roth22 benadryltő l láttak jó eredményt. Chmel és Hegyi23 néoantergan bevétele után nem tudtak négyszer sikerül, mintha a hű tött bő rben tényleg több reagin maradna vissza. Az adreneol -f- bő r sem reagált hidegre. Beszámoltak ugyan hidegcsalánt kiváltani és a phénergannal infiltrált serumkeverékkel passzívan sensibilizált helyen is ismételten kiváltható a P.-K.-reakció. P.-К. kísérletben csak annyiban tudtunk némi közömbösítést kimutatni, hogy a fagyasztott betegsavóval történt átvitelben az ismételt kiváltás nem 3 4-szer sikerült, hanem csak i 2-3zer, a 3. kiváltás már negatív volt, amibő l quantitativ értelemben bizonyos fokú neutralizálásra lehet következtetni. A hidegreagin tehát, a többi reaginhez hasonlóan, meglehető sen ellenálló éppen a hideggel és raktározással szemben. Egyik esetben (D. F.) 60 napos, egy másik esetben (Cs. J.) 90 napos jégszekrényben való tartás után is pozitív P.-K.- reakciót adott a serum. A magasabb hő mérséklet iránt viszont éppen olyan érzékeny, mint a. többi reagin (thermolabil) : 6o -on tartva egy óra hosszat a serumreagin inaktiválódik. A fajlagos desensibilisatio problémáját, mint azt Gaddum15 is megállapította, a synthetikus antihistaminok felfedezése meglehető sen háttérbe szorította. Utóbbiak hidegurticariában kifejezetten jó hatásúak. Osborne, Jordon és Rausch16 egyik hidegurticaria-esetben teljes javulást értek el pyribenzaminnal. A szer praeventive is hatásos : a hidegexpositio elő tt 50 mgr pyribenzamin bevétele meggátolta az urticaria megjelenését (Kesten17) Perry és Horton18 ugyancsak pyri- kedvező tlen eredményekrő l is, azonban saját tapasztalataink alapján is a következő ket állapíthatjuk meg : 1. A synthetikus antihistaminok első sorban a viszketést enyhítik. 2. Az urticariás gyulladás erő sségét és tartamát gyengítik (7. tábl.). 3. A hidegcsalán-kiváltásnak küszöbértékét növelik (8. tábl.). 4. Gyengítik, ill. gátolják a P.-K.-reakciót hidegurticaria esetében. Igaz, hogy adrenalinnal és részben ephedrinnel is ugyanezt az eredményt lehet elérni, azonban az antihistaminok hatása határozottabb és tartósabb, mint az ephedriné.egyazon erő sségű hideginger (1 perc jég) okozta reakciók befolyásolását antihistaminokkal m utatja a 9. táblázat. 7. táblázat. B enadryl A n t i s t i n A drenalin E phedrin E set T ü n etek 100 m gr 100 m gr 100 m gr I m gr 50 m gr p er os per os in travénásán in traglu t. in tra g lu t. i. Cs. J. 31 éves nő viszketés, 0 Г I ó rán á t m inim ális m inim ális csökkent, gyorsabban csökkent _ alig v álto zo tt csalánfolt m úlik viszketés, 0 csökkent, 1 m in im ális csökkent m inim ális 2. D. F. 37 éves nő csalánfolt gyorsabban m úlik, küszöbérték em elke- csökkent gyorsabban m úlik m inim á lis csökkenés d e tt viszketés, 3. K. B ó rán á t csökkent, csgkkent 44 éves nő csalánfolt csökkent csökkent gyorsan m úlik gyorsan m úlik viszketés, 0 0 m inim ális 4. G. K. csalánfolt csökkent, csökkent alig csökkent 37 éves férfi haem okl. 5. R. F. 41 éves férfi krisis 0 0 viszketés, csökkent csalánfolt csak follic. idem oedem a lé trejö tt lé tre jö tt, - haem okl. krisis általános tü n e tek csökkent. m inim ális 357

8 ORVOSI HETILAP Az antihistaminok hatása abban is megnyilvánul, hogy a P.-К.-reakciót gátolják, amire a passzív átviteli reakció távoli kiváltásának siker kísérletekre van szükség. Ezek közül legfontosabb Vallery-Radot, Mamie és Halftern2* rámutattak. telensége. Ha reakcióképes testegyének felkarjába D. F. esetünkben, ahol mind ä hideg, mind a félkörszerű en alkalmazzuk a reagint tartalmazó»mechanikai«reaginek kimutathatók voltak, egyheti pyribenzamin-szedés után (3 4-szer napjájuk vagy jeget rakunk rá, egy esetben sem sike betegsavót és másnap az alkart hideg vízbe mártban i tabl. á 50 mgr), a P.-K:-reakció hideginger rült pozitív csalánfoltos reakciót kiváltanunk, alkalmazásával teljesen negatív volt és mechanikai ingerrel is erő sen lecsökkent. Pyribenzamin lyekre alkalmazott hidegre a reakció prompt noha késő bb közvetlenül a seruminjekciós he hatására tehát nemcsak a szubjektív és objektív jelentkezett. Ez az eredménytelen kísérletsorozat tünetek javultak, hanem a reaginek is látszólag tehát legalább is a diffundáló secundaer allergen eltű ntek a vérbő l, illető leg hatásuk nem érvé ellenyesült. azt jelentheti a kísérlet, hogy a secudaer allergen szól. A secundaer allergen hívei számára nem diffundál, ennélfogva távoli reakciót sem válthat ki. De természetesen és talán egyszerű b A kísérletek alapján a betegeknek antihistaminokat, fő leg a rendelkezésre álló pyribenzamint adtuk néhány héten át, mire állapotuk lényegesen javult, hű vös, eső s, ül. hideg napokon sem éreztek viszketést és csalánfoltok sem jelentkeztek. Foglalkozhatunk még azzal a kérdéssel, hogy mennyiben alkalmasak az itt vázolt kísérletek a fizikai allergia ftathogenesisének megoldására, nevezetesen annak a kérdésnek vizsgálatára, vájjon a fizikai inger tényleg elő bb secundaer aílergent szabadít-e fel a szervezetben és ez kötő dik a reaginnel, mint azt a legtöbb szerző gondolja vagy pedig a fizikai inger, ez esetben a hideg, közvetlenül aktiválja-e a reagint, mint valami enzymát, mint azt egyesek feltételezik (Rajka25). Secundaer allergen keletkezése ellen szól első sorban a fordított passzív átviteli kísérletek eredménytelensége. Ha ugyanis elő ször a hidegingert és utána alkalmazzuk csak a reagintartalmú betegsavót (mely a szokásos P.-К.-reakciót adta), a kísérlet nem jár sikerrel, pedig a hidegingerre keletkező secundaer allergen és az utána rögtön, vagy késő bb beadott reagin (serum) találkozásából éppúgy létre kellene jönnie az urticariás korai reakciónak, mintha az elő zetesen injiciált reagin késő bb találkozik a secundaer allergennel. A kérdés eldöntésére mindenesetre további ben úgy is magyarázható a kísérlet, hogy nincs secundaer allergen és ezért nem jöhetett létre a távoli kiváltás. Elvi meggondolások alapján tulajdonképpen a hű tött alkarból tovaáramló hideg hő mérsékletű vérnek hideg-allergenként kellene hatnia és a felkaron vagy másutt elhelyezett reagintartalmú savóhelyeken reakciót kellene kiváltania. Egy kivételével azonban ez, mint láttuk, nem következett be. Hogy ennek mi az óka, nem egészen világos, talán az áramló vér nem tud eléggé lehű lni. Bizonyos, hogy mind a négy hideg urticaria-esetünk a szigorúan lokalizált csoporthoz tartozott, melyben az expositiós próbák kapcsán távoli reakció sohasem jelentkezett, szemben a már közölt R. F. esetünkkel (Rajka és Asbóth1), melynél Bray26 esetéhez hasonlóan az alkar hű tése után a felkaron hyperaemiás csíkok vonultak a hónalj felé, egyes csalánfoltokkal a csíkokban, ső t még távolabbi helyeken is fellépett egyegy csalán. Viszont ebben az esetben а P.-K.- reakció semmiféle módszerrel nem sikerült, úgyhogy a P.-К.-reakció távoli kiváltására nem volt módunk. Az említett kivétel egyik test-személyünk volt, kinél a fent vázolt mű fogással a betegsavó- 8. Táblázat. Küszöbértékmeghatározás. Jégrátevés 6 1 IO víz, lom bikban Cs. J.- n é l: D. F.-n é l: A ntihistam in haszn álata elő tti értékek m gr an tistin i. v. injectiója m gr benadryl egyszerre per os bevéte le... P yribenzam in (naponta 3 X 50 m gr, 5 n a pon át)... A n tihistam in h aszn álata elő tti értékek.. elő tte io ' u tá n 40' u tá n u tá n a u tá n elő tte 2 " IO" 5" 15" 5" 5" i i Д á 5 30" 60" 60" 180" 120" 2 ' 60" Pyribenzam in (naponta 3 X 50 m gr, egy h é te n át)... u tá n -A ' nem v á lth ató ki 358 G. K.-n á l: m 100 m gr an tistin i. v. injectiója... elő tte u tá n a 4" IO" I ' 3' 3'

9 ORVOSI HETILAP injectiót a háton elő zetesen jéggel hű tött bő rbe Reagingyarapító módszer : hidegbehatás után fecskendezve, másnap az alkar hű tése jéggel, nyert savó több reagint tartalmaz, ez a jelenség hideg vízzel típusos reakciót váltott ki a háton eseteinkben is bekövetkezett. 2. Reaginfixálási lévő serumhelyeken. A kísérlet megismétlése módszer: a- betegsavót elő zetesen jéggel hű tött hasonló eredménnyel járt, azonban más egyéneken a kísérlet nem sikerült. Ebbő l az egy kísér bő rbe fecskendezve, olyankor is kimutathatóvá letbő l természetesen még nem lehet nagyobb horderejű következtetéseket levonni. Végeredményképpen meg kell állapítanunk, ha valamivel több kísérlet szól is ellene, a secundaer allergen kérdése fizikai allergiában az eddigi kísérletekkel nem dönthető el. Összefoglalás. Négy hidegurtic.aria-eset leírása. A hiányzó, ill. enyhe általános tünetek mellett a haemoklasiás krizis többé-kevésbbé kifejezett és a P.-К.-reakció mind a négy esetben pozitív volt. Egyik esetben a hidegurticaria valódi allergiás urticaria factitiával szövő dött, átvihető reaginekkel. Csökkent reaginszint esetében különböző müfogások alkalmazhatók : ' i. válhat a reagin, mikor a szokásos P.-К.-reakció eredménytelen. A reaginfixálás, ill. lassúbb felszívódás mellett szól, hogy érösszehúzó szerek (adrenalin) alkalmazásával hasonló jelenség figyelhető meg. A quantitativ P.-К.-reakció 1:20 hígításig adta a reakciót. A P.-K.-reakció ugyanazon a helyen ismételten kiváltható (a másodszori kiváltás adta a legerő sebb csalánfoltos reakciót), még jégszekrényben tartott, ill. fagyasztott savókkal is, azaz a neutralisatio sem in vivo, sem in vitro nem következett be. A hidegreagin tehát hideggel szemben nagyon resistens, sokáig tárolható, de thermolabil. Synthetikus antihistaminok átlag két óra tartamára megszüntetik a viszketést, átlag egy óra hosszat csökkentik, ill. 0. táblázat, i perces jégrátevésre : E set Elő ző leg A ntih istam in т о ' f 20 30' 1 45' r ó ra 1 i y3 óra u t á n v i z s g á l v a M egjegyzés C s.j. In to to oedem ás, erő s viszketés antistin, 100 m gr i. V., halv án y hyperaem ia n e m idem, oedem a kezd összefolyni v i s összefolyó oedem a z к e t idem gátló h a tá s ta rta m a csalánfoltokra 45Í, viszke- tésre 2 óra 2. D. F. intenzív hyp eraem ia, erő s viszketés ben adry l 100 m gr p er os erő s hypei aem ia gyenge n e m m inim ális hyperaem ia v i s z k e t erő sebb h y p e r aem ia ' gátló h a tá s ta rta m a a h y p era em iá ra kb. i óra, a viszketésre 2 óra 3 - к. B. in to to oedem ás erő s viszketés an tistin 100 m g r p er os in to to oedem ás lassan k e letkező, gyorsan m úló lapos oedem a n e m gyorsan visszafejlő dő follic. oedem a v i s erő sebb to v ább ta rtó follic. oedem a z к e t egyes csalánfoltok csaláncsökkentő h a tá s I óra, v iszketé st csökkentő h a tá s 2 óra»» adrenalin i m gr i. g lu t. in to to oedem ás, kissé viszket hyperaem ia, follicularis oedem a csak h y p e r aem ia idem, h y p eraem ia erő sebb az adrenalin és az a n tih istam in gátló h a tá sa kb. eg y form a n e m V s z к e t 4 - G. K.»»»» a n tis tin 100 tngr i. V. adrenalin i m gr i. glut. ephedrin 50 m gr i. glut. nikotinsav 2 5 m g ri.v., u tá n a erő s hyperaem ia az arcban és m ellen egyes csalánfoltok, lassabban kezdő dik n e m V i s oedem a kezd ism ét összefolyni z к e t h atás, m in t 3.-nál»»»»»» in to to oedem ás, de lapos, kisfokú viszketés egyes csalánfoltok, nem viszket idem idem.» * A tropin Bellafolin ta b le ttá k (napjában 3-х У 2m gr ta b i, per os) és B ellergal Sandoz szem csék hasonló, h a nem is olyan k ifejezett csökkkenést okoztak. az ephedrin h a tá sa jóval gyengébb, m int az adrenaliné a nikotinsav hatása m egközelítette az adrenalinét 359

10 ORVOSI HETILAP \ gátolják a csalánfolt képző dést, növelik a csalánfolt kiváltási küszöbértékét és gátolják a P.-K.- reakciót. Adrenalinnal hasonlók az eredmények. A secundaer allergen kérdése a fizikai allergiában : inkább ellene szól a fordított passzív átviteli reakció eredménytelensége és a passzív átviteli reakció távoli kiváltásának sikertelensége. IRODALOM : i. Rajka Ö. és Asbóth A. : B ő rgy. Sz és A n n.d erm a t N o 2. z.liebner E. : O rv. H é t sz. 3. Kenedy D. : G iorn. ita l. H erm át. 79 : és G yógyászat sz. 4. Abramson H. A. : A nn. A llergy 6 : Lehner E. és R ajka E. : K rankheitsfrschg. 8 : Lehner E. : K lin. W ochschr. 8 : Liebner E. : Z tb l. H a u tk rk h. 34 : Weissenbach R. J. és Brisset J. P. : A nn. m éd. 32 : Pernye's-Pietsch I. : Z tbl. H a u tk rk h. 56 : 8. Г 930. io. Lehner I., R ajka ö. és Bárkán L. : G yógyászat i i. Affolter J. : Schw eiz, m. W B e a lp.l. : P roc. Soc. E xp. Biol. 66 : Seeberg G. : A cta d erm at. v en. 28: Lehner E. és R ajka E. : K rankheitsfrschg. 5 : Gaddum J. H. : B rit. M. J I Osborne E. D., Jordon J. W. és Rausch N. G. : A rch, óf D erm at. 55 : Kesten B. M. : A nn. A llergy б : i8. Perry E. L. és Horton В. Т. :A m er. j. M ed. Sc. 214 : Kallós P. : N ord. M ed. 34 : F einberg S. М.б в Friedlaender S. :A m. J. M ed. Sc. 213 : M ce lin T. V. és Horton B. T. : P roc. Staff. M eet., M ayo Clin. 20 : Notier V. A. és Roth G. M. : Proc. Staff. M eet., M ayo Clin. 2 1 : Chmel L. és Hegyi E. : B ratislavské lek. L isty Vallery-Radot P., M auric G. és H alpern B. N. : C. r. Soc. Bioi nos R ajka E. : Z tbl. H a u tk rk h. 65 : és J..Allergy 13 : Bray G. W. : J. A llergy 3 : A pécsi Tudományegyetem Gyermekklinikájának (Igazgató: Kerpel-Fronius Ödön dr. egyet. ny. r. tanár), Közegészségtani Intézetének (Igazgató : Ráüss Károly dr. egyet. ny. r. tanár) és Kórbonctani Intézetének (Igazgató: Entz Béla dr. egyet. ny. r. tanár) közleménye Vizsgálatok az endemiás golyva kórokára vonatkozóan I r ta : HORVÁTH MIHÁLY dr., NÓGRÁDI GYÖRGY dr. és DÁNOS LÁSZLÓ dr. Egy megelő ző közleményben Hal József dr. tisztifő orvossal már beszámoltunk a pécsi golyvaendemia kiterjedésérő l és valószínű okairól. Említettük akkor, hogy az iskoláskorban a jól látható (II. fokú).golyvák száma 13% körül van ; valószínű okként pedig a viszonylagosan jódszegény és calciumdús ivóvíz használatát jelöltü k meg. Az azóta eltelt idő ben azonban felmerült annak szükségessége, hogy egyfelő l a golyvaendemia méreteit újra felvegyük, beszámítva most már a csupán a fej hátratartásakor elő tű nő, ú. n. I. fokú strumát i s ; másfelő l pedig az okokra vonatkozóan is újabb, állatkísérleteken nyugvó vizsgálatokat végezzünk. Ez utóbbira szükség volt a golyva-kórok gyakorlati és elméleti jelentő sége miatt. A gyakorlati jelentő séget az képezi, hogy Pécs városa a vízhiány m iatt tovább folyta tta azokat az ú. n. karsztvízkutatásokat, amelyeknek célja az egész városnak ilyen karsztos vízzel való ellátása lenne. De szükség volt ezekre a vizsgálatokra azért is, mert bár a külföldi szerző k legnagyobb része a jódhiányt jelöli meg az endemiás golyva cardinalis okaként, a golyvakórokok terén a vélemények ma is meglehető sen e ltémek. Mielő tt azonban statisztikai megállapítá-' sainkra és állatkísérleteink eredményére rátérnénk, azok könnyebb megértése végett szükségesnek látjuk Pécs bonyolult ivóvízellátásának ismertetését. Pécs vízellátását számos forrás biztosítja, ezek azonban két egységes csoportba foglalhatók : a tortyogói és a karsztos források csoportjára. A tortyogói kutak száma 13, ezek vizét villamos erő vel szállítják a városba. Éppen ezért a tortyogói víz nagyobb üzemköltséget igényel és meglehető sen drága. Ezért a tortyogói vizet csupán pótlásra használják, és pedig Pécs déli városrészein, a tettyei vízzel való keverés után. A másik forráscsoportot az ú. n. karsztos források képezik, amelyek vizüket a Mecsek vízgyű jtő medencéjébő l^ nyerik. Ezt tartalmazza az a Pécs alá mélyen lenyúló szarmata mészkő réteg is, ahová a fúrásoknak le kell érni, ha vizet akarnak nyerni. Ez a magyarázata annak, hogy a város területén fúrt artézi kutak vizének chemiai összetétele kb, megegyezik a tettyei források vízének chemiai összetételével, amint azt az alábbi táblázat is mutatja. (A meghatározásokat az OKI részérő l Papp Szilárd dr. végezte.) CaO MgO Jó d F luor T e tty e II. forrás m g 17.8 m g mg H u n -u. n m g m g mg B asam alom -u.» m g 40.0 m g mg Nincs ebben az összeállításban bent a balokányi, a Megyeri-úti, valamint a Pécsbányatelepi kutak vízének összetétele, de a fentiek alapján biztosak lehetünk abban, hogy ezek vize is ugyanilyen karsztos jellegű, hiszen ezek is a karsztos vízmedencébő l táplálkoznak. A fenti (északi) városrészeket a karsztos jellegű tettyei víz látja el, csupán nagy szárazság idején van szükség a tettyei víz pótlására tortyogói vízzel. A lenti (déli) városrészek kevert vizet kapnak. Azonban tudnunk kell azt, hogy a keverés aránya változik. Télen, amikor a bő séges csapadék folytán a karsztvizek mennyisége megnövekszik, csak kevés tortyogói víz pótlásra van szükség, ezért a kevert víz nagyobb része tavasszal tettyei víz. Nyáron viszont a tettyei források 360 /

11 elapadása miatt a lenti városrészekben csaknem tiszta tortyogói vízszolgáltatás van, 18 év statisztikája alapján a déli városrészekben a víz keverési aránya az egyes hónapokban oly módon változik, hogy abban a tettyei víz a következő százalékban szerepel : Ja n. F e b r. M árc, Á pr. M áj. Jú n. 43% Jú í. 55% A ug. 7i% S zept. 64% O kt. 57% N ov.. 43% D ec. 23% 15% 4 % 4% 21% 3i% Tudnunk kell továbbá azt is, hogy. nagy szárazság idején a tortyogói vízterületen belül fúrt és már említett artézi kutakat (Megyeri-úti, balokányi kút) is üzembe helyezik, úgy hogy a kutakat környező utcák lakossága nagy szárazság idején a tortyogói területen belül is, ezen strumigén kutak vízét kénytelen használni. Ezek után ismertetjük statisztikai megállapításainkat : j ben gyermeket vizsgáltunk át. Ezek közül 1.155, tehát 27.9% volt golyvás. Az átvizsgáltaknak azonban 40%-a tortyogói területen belül lakik, és mégis csupán csak 5 volt közöttük golyvás (0.8%). Ezért helyesebb a golyvások nagy számát a karsztos területek gyermeklakosság számához viszonyítani, vagyis a vidéki golyvások számának levonása után maradó golyvás számot a karsztos területeken lakó gyermek számához viszonyítani. Ekkor ugyanis kiderül, hogy a karsztos területeken a golyvás gyermekek arányszáma az ott lakó nem golyvás gyermekek számához képest 40%, ami olyan nagy szám, ami a külföldi golyvás helyek strumafokát is eléri. Ezt igazolja az a vizsgálat is, amelynek során a Hun-utcai karsztos kút környékének lakosságát átvizsgáltuk. Itt ugyanis 118 lakos közül 57 volt a golyvás, tehát az itteni lakosság 48.3%-a. A fenti statisztikai megállapításokat tükrözteti vissza az 1. ábra. 2. Itt kell említenünk azon tapasztalatunkat is, amely szerint 1947 nyarán, a nagy szárazság idején a fenti, északi városrészek alsó pereméu egy csomó golyva-gyógyulást észleltünk. Akkor azt a jelenséget úgy értelmeztük, hogy annak oka az lehet, hogy a karsztos víz megkevesbbedése miatt a tortyogói víz oda felnyomult. Ezen ORVOSI HETILAP feltevésünk igazolására azután meg is határoztuk ezen a bizonyos gyógyulási sávon belül az ivóvizek calcium-értékeit, összesen 4 különböző helyén és valóban azt tapasztaltuk, hogy ezek vizének calcium-értékei megegyeznek a tortyogói víz calcium értékeivel, úgyhogy ezen feltevésünk a tortyogói víz gyógyító voltára vonatkozólag beigazolódást nyert, összesen 66 ilyen spontán gyógyulási esetet észleltünk. Ez a jelenség nem új a golyvaendemiák történetében, hiszen ismertek esetek, ahol egész falvak golyvaendemiája szű nt meg vízvezeték kiépülésével, illető leg más, nem golyvás falvak vizének odavezetésével. Ezek a tapasztalatok és az ezek nyomán készült térképek kétségbe nem vonható módon igazolták azt, hogy a pécsi golyvaendemia oka a karsztos víz használata, de a kérdés gyakorlati jelentő sége miatt szükségét éreztük e megállapítások kísérleti alátámasztásának is. összesen 30 fehér patkányt itattunk 8 héten át 5 csoportban. Az első csoport karsztos területen belül (Istenkúton) nevelkedett, a második szintén, de felforralt vizet kapott. A többi hálom csoport tortyogói területen belül nevelkedett, és azonos koszt mellett az egyik csoport csak tettyei, a második csak tortyogói, a harmadik pedig feles arányban kevert vizet kapott. 8 hét után leöltük az állatokat és meghatároztuk azok pajzsmirigyés thymussúlyát. A thymusra ezért tért ki figyelmünk, mivel Messerli és Coulaud állatkísérletekben, egyes sebészek pedig mű tétek alkalmával találtak a pajzsmirigymegnagyobbodás mellett thymusmegnagyobbodást is. A mi eredményeink a következő k voltak : Isten k ú ti? ^ fő n y it K evert, isten k u ti T e tty e T ortyogo víz V1 víz pajzsm irigy 22.6 m g 17.1 m g 13.3 m g 10.4 m g 11.0 mg th y m u s m g 67.9 m g 95.5 m g 41.9 m g 60.6 m g Tehát a tettyei vízzel itatott patkányok pajzsmirigyének átlagsúlya 25%-kal, thymusának átlagsúlya pedig 123%-kal nagyobb, mint a tortyogói vízen tartott patkányoké. Az istenkúti vízen tartott állatok pajzsmirigysúlya 117%-kal, thymusának átlagsúlya pedig 145%-kal nagyobb, mint a tortyogói vízen tartott állatoké. Nyilván^ való ebbő l is a karsztos vizek stumigén, illető leg a tortyogói víz nem strumigén volta. A feles arányban kevert vízen élő állatok pajzsmirigyének súlya csak 3.7%-kal nagyobb mint a tortyogói vízen élő ké, azonban thymusuknak átlagsúlya 44.6%-kal nagyobb tehát a kevert víznek is megvan a maga biológiai hatása. Végül meg kell jegyezni a felforralás (mésztelenítés) kedvező hatását, amennyiben a felforralt istenkúti vízen élő patkányok pajzsmirigyének átlagsúlya 32.7%-kal, thymusának átlagsúlya pedig 34%-kal volt kisebb, mint a rendes vizet ivó istenkúti állatoké. Az állatok pajzsmirigye azonban nemcsak nagyságbeli eltérést mutatott, hanem szövettani eltérést is. Ugyanis az istenkúti állatok pajzsmirigyein jól megfigyelhető egy bizonyos hyperplasiás állapot ; ugyanekkor a felforralt vízzel

12 ORVOSI HETILAP itatott állatok mirigyein csak nyomokban van meg ezen elváltozás. A tettyei vízzel kezelt állatok csoportjában a pajzsmirigyek szintén bizonyos fokú megnagyobbodást mutatnak, az acinusok tágak, az acinusfal helyenként elpusztult. A colloid pedig híg és halványan festő dik. A tettyei patkányok pajzsmirigyének képe tehát a colloid golyvára emlékeztet. Ugyanezen elváltozások sokkal kisebb fokban ismerhető k csak fel a tortyogói állatoknál; míg a vegyes itatású állatok mirigyeiben ismét túlsúlyra jut a parenchymas részletek megjelenése és a colloid eltű nése. A fentiekkel tehát ismételten bebizonyítottuk, hogy a pécsi golyva-endemia oka a karsztos jellegű mecseki ivóvíz. Ez a tény mindjárt kijelölte a részletkutatások irányát, nevezetesen annak eldöntését, hogy a tettyei ivóvíznek melyik tényező je a strumigen factor. A választ annál könnyebb volt megkapni, mivel az egyes alkatrészek menynyiségi viszonyait összehasonlíthattuk a tortyogói víz hasonló alkatrészeinek mennyiségi viszonyaival. I. Jódviszonyok. Straub Magyarországon 119 ivóvíz jódtartalmának meghatározása során megállapította, hogy az összes golyvásnak jelzett helyen, az ivóvíz jódtartalma kivétel nélkül nagyon kevés, 2 у alatt van vagy nem tartalmazott jódot. Jansen Utrechtben, Mc. Clendon, Hathaway stb..amerikában, Feilenberg Schweizban talált összefüggést az ivóvíz jódszegénysége és a golyva között. Ezekkel szemben Liek Danzingban, Hojer Svédországban, Haas Holland-Indiában talált olyan golyvás helyeket, ahol szerintük az ivóvízben elegendő jód van. Pécsi viszonylatban a helyzet a következő : a tettyei ivóvíz jódtartalma 1.57, a tortyogói vízé p a jz sm iri g y -sú ly mg г ч г г 4.5 yj\. Eszerint tehát.a golyvás víz jódtartalma háromszor olyan kevés, mint a nem golyvás vízé. Ezzel az adattal tehát azokhoz a szerző khöz csatlakozunk, akik párhuzamosságot találtak az ivóvíz jódszegénysége és a golyva elterjedtsége között. Jól tudjuk, hogy nem a két ivóvíz közti 3 f-nyi jódkülönbség, illető leg 3 p-nyi jódhiány a strumigén ok, hiszen a szervezet napi jódszükséglete átlagban kb. 50 f~ra tehető. Ellenben a tettyei víz jódszegénysége indexe annak a talajnak, illető leg kő zeteknek, amelyekbő l ez a víz származott ; következtetésképpen jelzi mindazon élelmiszerek csökkent jódtartalmát, amelyek ezen a talajon fejlő dnek. Erre nézve pozitív bizonyítékként szolgálnak Zachoránszkinak és késő bb Schefferijek a pécsi talaj jódtartalmára vonatkozó vizsgálatai. Általános tapasztalat szerint azonban nemcsak az absolut jódhiány, vagy jódszegénység teremt golyvát, hanem még számos más, kísérletileg is kimutatható tényező, pl. calcium és fluor-felesleg, szennyezett és fertő zött ivóvíz, erő s radióactiv behatás, vitamin-hiány, káposzta-etetés stb. Ezek strumigén hatása azonban egyidejű jódadagolás mellett kikapcsolható, ezek tehát relativ jódszegénységet teremtenek. Adataink erre nézve a következő k : 2. Fluor-viszonyok : Christiani és Goldenberg fluoretetéssel állatokon golyvát váltottak ki. Ezzel bebizonyították magának a fluornak, illető leg fluorfeleslegnek a strumigén voltát. Feilenberg szerint azonban a fluor önmagában nem tekinthető a golyva elő idéző jének, de egy meglevő endemiát erő síthet. Straub szerint is agolyvamentes helyek ivóvizeiben éppen úgy lehet kevés thym us-s ú ly rag Н о ao N H N rl > К ~ ( 0 «* ábra. Átlag pajzsmirigy-súlyok átlag thymus-sútyok különböző vizek itatása mellett.

13 (57 '(A) és igen sok (809 7/]) fluort találni, mint a golyvás helyek ivóvizeiben. Szerinte ott, ahol a fluor/jód hányados értéke 30 felett van, ott a jód már nem képes compensálni a fluornak a pajzsmirigyre gyakorolt hatását, ott áll be a golyva Pécsi viszonylatban a helyzet a következő : a tortyogói ivóvíz fluortartalma 300 7/I, - a strumigén tettyei vízé ezzel szemben csak 150 7/I, tehát a tortyogóinak csak a fele. Fényes igazolása ez Feilenberg azon megállapításának, hogy a fluor önmagában nem okoz golyvát, illető leg- a fluorhatás a magasabb jódértékek által kikapcsolható. A fluor/jód hányados tortyogói területen 300/4.5 66, tettyei területen pedig 150/1.5 = 100. A tortyogói értékek tehát a Straub-féle hányados értékelésének kibő vítését teszik szükségessé. A fluorhatás tanulmányozására különben is állatkísérleteket végeztünk. Evégbő l 10 patkányt itattunk 7 héten át a tortyogói vízbe helyezett fluornatriummal. Mivel azonban a kezdő 0.35 \ gr Nafl-adagot az állatok nem bírták, illető leg egyharmaduk elpusztult, az adagot testsúly kg-ként o.io gr-ra szorítottuk le, majd fokozatosan ismét felemelkedtünk a gr-ig. Elmondhatjuk tehát, hogy toxicus adagban alkalmaztuk a fluort. Ennek ellenére 7 hét után a fluorozott állatok pajzsmirigysúlya megegyezett a controll tortyogói állatok pajzsmirigysúlyával. A vízvizsgálatok és az állatkísérletek eredményébő l következtethető en tehát a fluor-felesleg nem lehet oka a pécsi.golyvaendemiának. 3. Calciumviszonyok. Számos szerző (Stott, Iwai, Me. Garrison, Kikusawa, Thompson, Hellwig stb.) Ca-etetéstő l golyva kifejlő dését látta. Egybe hangzó tapasztalat szerint azonban ez a hatás jő dadagolással kikapcsolható. Ugyancsak csökkenthető a kemény vizek strumigén hatása forralással, tehát egy bizonyos fokú mésztelenítéssel (Bücher, Kocher, Répin, Iwai, Wilms, Mc. Carrisons). Mi magunk is azt találtuk, hogy a felforralt istenkúti vízzel itatott patkányok pajzsmirigyének átlagsúlya 33%-kal volt kisebb, mint az ugyanazon, de nem felforralt vizet ivó patkányoké. Woodmann mellékpajzsmirigyet etetett állatokkal, mire azoknál colloid golyva fejlő dött ki. Suzuki pedig azt találta, hogy házinyulaknál mellékpajzsmirigyetetés esetén csökken a vizelet jódkiválasztása. Tekintettel arra, hogy a mellékpajzsmirigyetetés Ca-retentiot és így Cá-felesleget jelent, a fent említett adatokból kísérletes bizonyítékát vehetjük a Calcium strumigén voltának, illető leg annak, hogy Calcium-felesleg esetén a vizelet jódmennyisége csökken, tehát relativ jódhiány áll fenn. Klose szerint a Visztuládéba, tehát Danzig talaja is Calcium-dús. Ennek alapján nem tudjuk, hogy vájjon a danzigi strumáért nem-e ez a Calcium-felesleg a felelő s, annak ellenére, hogy az ivóvizek jódértéke absolut értékben ott elég magas. Pécsi viszonylatban a calciumhelyzet a következő : a nem golyvás tortyogói víz calciumtartalma mg/1, a strumigén hatású tettyei vízé mg/1, az istenkúti vízé pedig mg/1. Tehát a strumigén vizek calciumtart alma itt ORVOSI HETILAP C U H ET SINE ARSENO T О N I C U M S T O M A C H IC U M R O B O R A N S A P E R IT IV U M, STIM ULA NS FE, MINT KÉT V É G Y É RT É KO SACCHARATUM F O G A K A T NEM RONTJA, IGEN KELLEMES ÍZŰ GYÁRTJA! VÁJNÁ G Y Ó G Y S ZE R É S ZE TI LA B O R A T Ó R IU M 24* 363 I

14 ORVOSI HETILAP csaknem kétszerese a nem golyvás vizek calciumtartalm ának; jódtartalmúk ezzel szemben a nem golyvás víz jő dtarta'lmának csupán egyharmada. Adataink tehát szintén a calcium strumigén, illető leg relativ jódhiányt kiváltó hatása mellett szólnak. 4. Fertő ző dési viszonyok : Már Kocher és Tavel utaltak arra, hogy a golyvás víz microbatartalma igen magas ; ugyanígy Mc. Carriscn és Messerli is. Kolle az erő sen golyvás vidékek vizében tízszer annyi microbát talált, mint a golyvamentes vidékek ivóvizében. Me. Garrison faecesbő l kitenyésztett bacteriumkultúrák itatásával tudott golyvát kiváltani, ugyanígy Messerli is. Jokeh különböző (typhus, dysenteria, diphtheria) toxinokat injiciált állatokba, mire a pajzsmirigy kisebb-nagyobb fokú hyperfunctioját észlelte. Cole és Womach mesterségesen hoztak létre fertő zéseket és meghatározták a pajzsmirigy jódtartalmát. Azt találták, hogy ezekben az esetebben a pajzsmirigy jódtartalma csökken, szemben a controll-állatokéval. Ugyancsak Wcmach, Cole és Heidemann szerint, ha bacteriumtoxinok mellett lugol-oldatot adtak, akkor a betegség képe lényegesen csökkent, a pajzsmirigyszövet hyperplasiája és desquamatioja pedig elmaradt. Ezek, továbbá a pajzsmirigy és immunitás közti összefüggés kiderítésére irányuló vizsgálatok arra utalnak, hogy a jódanyagcsere és a fertő zéses állapotok között összefüggés van. Az utóbbiak idején éppen úgy, mint a szervezet minden egyéb megterheltsége vagy gyengeségi állapota idején, a vitaminokhoz hasonlóan, az exogén jódfelvételben is nagyobb szükséglet áll be. Helyi viszonylatban ezen a téren a helyzet a következő : a pécsi OKI-állomás az elmúlt években állandóan végzett csiraszám és bacterium- ' meghatározásokat az ivóvizekben. Ezek szerint a strumigén tettyei vízben a csiraszám ccm-ként átlag 10, a tortyogói vízben átlag 30 volt. Bact. colit egy esetben sem sikerült kimutatni. Esetünkben tehát bizonyítottnak vehetjük azt, hogy a tettyei ivóvíz nem bacteriumt art almánál fogva hat, hiszen ez kisebb,»mint a nem golyvás vízé. Ellene szól ez a lelet annak is, hogy a golyvát valamilyen fertő ző agens okozna, mert ennek a feltételezett ágensnek a vizek keveredése folytán el kellene jutnia a tortyogói területre is. Ugyanez vonatkozik a sokak által feltételezett, lényegében azonban közelebbrő l meg nem határozott golyvás noxára is. 5. Geológiai helyzet : a tettyei víz tercier korabeli szarmata és triász mészkő bő l ered, Bircber felfogásának megfelelő en, a tortyogói víz pedig pannon homokrétegbő l. Ez a tény szerintünk azonban nem bizonyít a hydroteíluriás elmélet mellett, mert nemcsak az ilyen meszkő zetekbő l eredő vízzel lehet golyvát kiváltani, hane m a geológiai kortól független, bármilyen összetételű calciummal is. 6. Golyva és ráclióactivitás. Lang Bajorországban, Wolf Würtembergben talált párhuzamot az ivóvizek radióactiv hatása és a golyva gyakorisága között. Pighini emanatiot adva ivóvízhez, vele strumát váltott k i; ha ugyanakkor jódot is adott, ez a golyvaképző dés elmaradt. A radioactivitásnak a relativ jódhiányt kiváltó, illető leg annak jóddal compensálható voltát igazolják Straub vizsgálatai is. Szerinte a golyvamentes Nádudvaron a mélyfúrású kutak ivóvizének emanatiotartalma ugyanolyan, mint a golyvás Bodahegyközség ásott kútjainak emanatiotartalma, de a- magas jódtartalcm ( /I) miatt itt a golyva teljesen ismeretlen. Pécsi viszonylatban a vizsgálat folyamatban van. 7. A szociális viszonyok és a golyva közötti összefüggést bizonyító kísérletes vizsgálatokat itt nem soroljuk fel, hiszen esetünkben a golyvás és a nem golyvás lakosság két jól elhatárolt területre szorítkozik, amelyeken belül a szociális viszonyok között nagy eltolódás nincs. Ellenben a golyvás területen belül el kell fogadnunk bizonyos szociális körülményeknek (pl. egyoldalú vitaminhiánycs táplálkozásnak, éhezésnek, hitetlen téli lakásnak, antihygiénés körülményeknek, chronicus fertő zéseknek stb.) a meglevő alapokok mellett pajzsmirigyhyperfunctiora disponáló hatását, éppen úgy, mint az öröklésnek és bizonyos hormonalis változásoknak a disponáló szerepét. Az elmondottakból következik tehát, hogy a golyva okának kutatásánál nem szabad tisztán csak az ivóvizek jódtartalmát, vagy az esetleges jódíelvételt elegendő adátnak tekintenünk, m ert1amint láttuk, számos más tényező ezeket a jódadagokat relative is elégtelenné tehetik. Ugyancsak nem tekinthető szerintünk a golyva jódhiányoka ellen szólónak az a körülmény, hogy néhány szerző a golyvát nem tudta jódadagolással csökkenteni, illető leg meggyógyítani (Armentano, Scheffer stb.). Nemszabad ugyanis elfelejtenünk, hogy ezek a gyógyítási kísérletek felnő tteken történtek, akiknél a kötő szövet túlburjánzása, az acinusok hámjának irreperabilis degeneratioja és egyéb regressiv elváltozások miatt a nyakkörfogat csökkenése, vagy a pajzsmirigy biochemiai újjászületése már csak ritkán várható. Véleményünk szerint ugyanezt a tényt kellene tekintetbevennünk az úgynevezett jódterhelési kísérleteknél is. Therapiás eljárást mi 819 gyermeken végeztünk. A 0.1 mg-tól egészen napi 10 mg-ig terjedő adagokat adagoltunk 15 csoportban. Kb. 3 hetes jódszedés után gyógyult eseteink 74.1%-a, javult 21.1%-a, változatlan maradt 4.8%-a. Még a napi o.± mg-os, tehát prophylacticusnak tekinthető adagtól is meggyógyult 24 nap alatt eseteink 52%-a, javult 35-4%-a- - A G ellért G y ó g y fü r d ő új á r a i s - therm al gő zfürdő 4. therm al kádfürdő Hullám fürdő Nő i napfürdő 2. rövidhullám ÍO. - bélfürdő I O.- histamln orvosi m assago 5. : Heggel és este olcsó árak bérletrendszer j

15 ORVOSI HETILAP Azokkal szemben, akik a jódhiány okot azért vetik el, mert szerintük jóddal nem is lehet minden esetben sikeres propbylaxist ű zni, felhozhatjuk klinikai tapasztalatainkon túl a következő állatkísérletet: 7 héten át 10 patkányt istenkúti vízen tartottunk. Ezek azonban a strumigén vízben testsúly kg-ként naponta kb mg jódkaliumot is kaptak. 7 hét után ezek pajzsmirigysúlya 64%-kal volt kevesebb, mint a controll istenkúti állatoké, illető leg megegyezett a tortyogói vizet ivó állatok pajzsmirigysúlyával. Ez a kísérlet tehát a jódprophylaxis ioo%-os sikere mellett szól. Ha saját kísérleteinket és vizsgálatainkat összevetjük a bizonyítottnak tekinthető irodalmi megállapításokkal, akkor le kell szögeznünk, hogy az endemiás golyva oka, legalábbis pécsi viszonylatban, az absolut, vagy relativ jódhiány. Összefoglalás : 1. Statisztikai megállapításokkal és állatkísérletekkel tehát bebizonyítottuk, hogy Pécs kettő s ivóvízrendszere közül a tettyei víz biztosan strumigén, a tortyogói pedig nem az, ső t valószínű en a golyvát gyógyító hatású. 2. A pécsi golyvaendemiában nemcsak a pajzsmirigy nő meg, hanem a thymus is, még pedig eredeti térfogatának kb. 120%-ával. 3. Állatkísérleteink szerint a strumigén víz alkatrészei közül nem lehet sem a fluor, sem egy esetleges szennyezettség a strumigén factor, hanem egyedül és a kizárólag az a tény, hogy a strumigén tettyei (mecseki) vízben a jód mennyisége háromszor olyan kevés, a calcium mennyisége pedig kétszer olyan sok, mint a nem strumigén tortyogói vízben. 4. A jód-prophylaxis ioo%-os, a 819 gyermeken végzett jódtherapia 95-2 %-os sikere is a relatív jódhiány strumigén volta mellett szól. 5. Bármilyen egyéb tényező k (hormonalis viszonyok, rossz hygienes körülmények, esetleges avitaminosisok) csak annyiban számítanak strumigén oknak, amennyiben az alapokot, vagyis a magas calcium- és az alacsony jódtartalom miatti relatív jódhiány strumigén hatását súlyosbítják. IRO D ALO M : 1. Armentano : B lutjoduntersuchungen. 2. Armentano : N épegészségügy з. Bayard : Schweiz, m. W Cameron : R ecent advances in endocrinology Cole a. Womach : R ef. Z b la tt f. ges. H yg C ristiani : C. r. Soc. Biol С. II. 7. Gortvay : N épegészségügy Hellwig : K lin. W Hercus et al.: Jo u rn. of H yg Hercus et al.: Jo u rn. of H yg H o ls t: K lin. W A. Kocher : K ropf. K raus und Brugsch spec. P a th. I. 13. Liek : D. m. W L iek : D. m. W. M ünch, m. W Lunde : K lin. W Mazocco : C. r. Soc. Biol C. II M esserli et Coulaud : A nn. de l inst. P aste u r P ighini : R ef. B er. и. ges. P hys. X C I. 19. Sm iley : Am. Journ. of H yg Sós : N épegészségügy Straub: Népegészségügy , , , , Straub: B udapesti O rv. Ú jság Wegelin : Schw. m. W.: W olf : A rch. f. H yg Woodm ann : Jo u rn. pdys Womach : Cole, Heideman : E ndocrin H al Horváth : Népegészs Chologen tab l. Cholagogum és cholereticum bactericid hatással. Indikációk: Cholecystitis, cholelithiasis, cholangitis, icterus catarrh, és más hepatopáthiák. Crinex sói Peroralisan hatásos teljes ovariumkivonat az ovarium insufficientiák kezelésére. Indikációk: infantilism us, am enorrhoea, oligom enorrhoea, dysm enorrhoea, a m enopausa következm ényei. Heparin Vitrum inj. A szervezet saját véralvadást gátló anyaga. Indikációk: In trav én ásán a szervezet throm bosiskészségének csökkentésére. Thrombosis és embolia elh á rítá sá ra és kezelésére. Jodcholin * 10 %-os 40 kcm-es amp. 15 %-os 20 kcm-es amp. 6 g pulvis peroralis R öntgen-kontrasztanyag (tetrajodphenolphtalein-natrium ) a cholecystographiához. Pectolysin sói. A m egbízható és olcsó expectorans. Indikációk: A tüdő gyulladásos és meghű léses m egbetegedései, influenza, bronchitis, tracheitis, la ry n gitis stb. 365

16 ORVOSI HETILAP A Szegedi Tudományegyetem Általános Kórtani és Bakteriológiai Intézete (igazgató: Ivánovics György ir. egyetemi ny. r. tanár) A gümő bacillus tenyésztésének új szempontjai I r ta : IVÁNOVICS GYÖRGY dr. Amióta alvasztott vérserumon a gümő bacillust R. Koch-т х а к1882-ben elő ször szaporítania Sikerült, e kórokozó tenyésztésének technikája állandó fejlő dése mellett számos alkalommal jutott fordulóponthoz. A technikák fejlő désének irányát első sorban a kitű zött célok szabták meg, mivel a gümő bacillus tenyésztése a kórokozó sajátságos biológiai tulajdonságai miatt bonyolult kérdést jelent és az egyes módszerek emiatt csak bizonyos feladatok elvégzésére lehetnek alkalmasak. így pl. a nitrogen forrásként rendszerint asparagint tartalmazó, néhány, százalék glycerinnel készült syntheticus táptalajok (Proskauer és Beck1 Sauton, 2 Long és Seibert3 stb.) felszínén a gümő bacillus vastag lepedék alakjában bár lassan, de kitű nő en növekszik az esetben, érintkezésbe. Zavart okoz az is, hogy a szerek egyrésze kapillaraktiv tulajdonságú és ennek folytán oldószerének, jelen esetben a táptalajnak felületi feszültségét csökkenti, ami pedig igen ha egy elő bbeni tenyészetbő l származó morzsányi lényeges körülmény a gümő bacillus szaporodása (1 2 mg) baktériumtömeget a táptalaj felszínén óvatosan elhelyezünk és annak ott maradását biztosítjuk. A táptalaj felszínén lebegő baktériumok fokozatosan növekedni kezdenek és. 5 7 hét múlva vastag kéreg alakjában a felszínt beborítják. Ha a beoltott baktériumok elsüllyednek, egyszersmind növekedésük is elmarad. Tehát e módszer kizárólag felszíni tenyészétek készítésére alkalmas. Emódon termelhetünk tuberculini vagy nagymennyiségű gümő bacillust (pl. BCG vaccinát), mert 100 ccm tápoldatban akár I 1.5 gr baktériumot is nyerhetünk. E syntheticus táptalajok azonban egyáltalán nem alkalmasak a gümő bacillusnak diagnosticus célból történő kimutatására. Erre yiszcnt jól beváltak a különböző tojástáptalajok. A tojástáptalajok megalvadt fehérje tartalmuk miatt szilárd consinstentiájúak (pl. HohnA Corper és Cohn,5 Pertagnani,6 Löwenstein,7 Kovácss~íéle táp talajok) és így a kórokozó izolálására kiválóan alkalmasak lehetnek. Ismeretes azonban folyékony tojástáptalaj is (Besredka9), mely különösen a gümő bacillus dúsítására vált be. A tojástáptalajok, ha megbízható tisztaságú glycerinnel* készülnek, a gümő bacillus kimutatására igen megfelelő ek és diagnosticus használhatóságuk nem marad messze a tengerimalac oltás mögött.. A gümő bacillus tenyésztése azonban a vaccina-, tuberculintermelésen, valamint a diagnosticus munkákon kívül egyéb okokból is igen fontos feladatát jelenti a kísérletes orvostudománynak, így a gümő kór chemotherápiájának kérdése sem fejlő dhet kielégítő en megfelelő tenyésztési eljá * A háború ó ta forgalom ban lévő kereskedésbeli glycerinkészítm ények legtöbbször nem megfelelő tisztaság ú ak és a güm ő bacillusra to x ik u s szennyező dések et ta rta lm a z h a tn a k. K ielégítő készítm ény nyerhető a kereskedésbeli glycerinbő l akkor, h a a z t szilárd barium - hydroxydon álln i hagyjuk, m ajd vacuum ban ledesztillálju k és a középfractiót használjuk. 366 rások hiányában. E téren igen sok nehézséget okozott és sokszor hamis eredményeket adott az, hogy ezekre a célokra is az elő bb említett eljárásokat próbálták alkalmazni. A folyékony, felszíni kultúrák használata azonban számos hátránnyal jár a chemotherapeuticumoknak vagy antibioticumoknak vizsgálatánál. Egyik nagy hátrányuk az, hogy csak igen nagy inpculumok felhasználásával végezhető a vizsgálat és a vastag lepedék alakjában a táptalaj felszínén lebegő baktériumok egyrésze (a réteg mélyében, valamint a levegő vel érintkező felszínen) a szerrel nem jut benső séges szempontjából, mivel ez a physikalis tényező már egymagában is nagy mértékben befolyásolhatja az eredményt. H a ugyanis a felületi feszültség egy bizonyos érték (50 dyn) alá jut, a giiínöbacillus növekedése megáll (Model10, Cooper11). így kapillaraktiv anyagok (alkoholok, esterek, aetherek stb.) a gümő bacillus növekedését nagy mértékben befolyásolhatják még akkor is, ha azok közvetlenül nem hatnak magára a gümő bacillusra. A szilárd táptalajok, melyek, mint már említettük; diagnosztikus célokra igen jók lehetnek, chemotherápiás kísérletekre számos ok miatt szintén alkalmatlanok. A gümő bacillus ideális tenyésztésével szemben a következő körülményeket állíthatjuk : I. már igen kis számú, esetleg egy-két csira is növekedjék a táptalajban, 2. a növekvő bacillusok homogen suspensiót adjanak, 3. szaporodásuk minél gyorsabb legyen. Ezen célok szemmeltartásával készült annakidején Besredka9 folyékony tojástáptalaja is, de ez még mindig messze áll az ideális követelményektő l. Hasonló célokra szolgált volna a Kirchner1*-féle serumos tápól.dat is, melyben azonban csak nagy inoculum fejlő dik. A gümő bacillus tenyésztésével kapcsolatosan meglepő eredményekre vezettek Drea13 megfigyelései. Ö a Long és Seibert-féle asparaginglycerin tápoldatot használta mélykultúrák készítésére és megállapította azt, hogy még igen kis számú bacillus (10-7 mg) is növekszik a táptalajban az esetben, ha azt igen finoman suspendálva oltja be és ha emellett bizonyos egyéb feltételeket is biztosít. így igen fontosnak bizonyult például a kémcső üvegének minő sége, a kémcsövek tisztítására használt szer is. Igen durva hibát okozhat maga az is, ha a gyapotdugóval ellátott kémcsöveket a táptalaj betöltése elő tt a szokásos módon szárazhő vel sterilizáljuk. Youmansu szintén igen fontosnak ta rtja azt,

17 ORVOSI HETILAP hogy a beoltott bacillusok igen finoman legyenek suspendálva és ennek szemmeltartásával neki' is sikerült törzseibő l o.i mg inoculum felhasznájálsával mélykultúrákat készítenie. A mélykultúrák készítésének elő bb ismertetett nehézségeit és hátrányait küszöbölték ki Dubos15 és munkatársai a legutóbbi években végzett kísérleteikben. Dubos a gümő bacillus tenyésztésének fő nehézségét abban látta, hogy e»zsíros«bacillus folyékony táptalajban rögökben fejlő dik, mivel felszíne hydrophob jellege miatt a vízzel nem keveredik. Emiatt megpróbálták a felszínek közötti nagy ellentétet az iparban is sokat használt ú. n. nedvesítő (»detergent«) anyagokkal csökkenteni és ezzel a sejtek egyenletes elosztását biztosítani. Erre a célra legjobbnak találták a Tween 8о néven forgalomba hozott anyagot, mely a gümő bacillusra nem toxikus, ső t annak növekedésére serkentő leg hat. A T w een 8ö (Atlas P ow der Co., W ilm ington, Delew are) chem iailag polyoxyaethylen-sorbit-m ontoleat, m ely colloidalis jellegű zsírsavester, lipoidokban, valam int vízben eg y arán t jól oldódik. A m olekula zsírsav része, m in t polaris csoport lipotrop jellegű és ezzel m egkapaszkodik a güm ő bacillus lipoidokban gazdag felszínén, m íg a m olekula m ásik része a vízhez o rien táló d v a a s e jt és vízfelszín k ö zö tt m onom olecularis réte g et képez, am ivel a k ét felszín k ö zö tti ellen tétet csökkenti és így a bacillus finom eloszlásának feltételeit m eg terem ti. Dubos és Davis16 szakítottak a gümő bacillus tenyésztésére szolgáló táptalajokkal kapcsolatosan immár hagyományossá vált glycerin alkalmazásával is. Szerintük ugyanis a glycerinnek még pro anal, készítményei is a gümő bacillus növekedésére káros szennyező déseket tartalmazhatnak. Emiatt részesítik elő nyben a glucoset, mely jól tisztítható és ha a karamelizálódástól megóvjuk, kitű nő szénforrásként-szolgálhat a gümő bacillusnak. Dubos és társai15,17 nitrogen forrásként az asparagint meghagyták, de emellett gondoskodnak arról is, hogy casein hydrolysatum alakjában a gümő bacillus az összes aminosavat készen kapja. Á gümő bacillus növekedése közben a Tween 8o-at esteraseja segítségével hasítja és olajsavat tesz szabaddá, ami igen mérgező a gümő bacillusra. Az olajsav káros hatását -érdekes módon a szarvasmarha vérserumának albumin fractiója közömbösíteni tudja és emiatt e fehérje a táptalajban elengedhetetlen fontossághoz jut (Dubos19). Dubos és munkatársainak leírása alapján új táptalajuk igen alkalmas a gümő bacillus gyors tenyésztésére és különösen értékesnek látszik a gümő bacillus elleni szerek kipróbálására. Ezen utóbbi szempontok csábítottak bennünket arra, hogy e táptalajt az elő relátható nehézségek ellenére elkészítsük és kipróbáljuk. Különös gondot ad az-, hogy a táptalajhoz szükséges egyes anyagok jelenlegi beszerzése sok nehézséggel jár és emiatt megkíséreltük az eredeti elő írást úgy módosítani, hogy az minél kisebb erő feszítéssel megvalósítható legyen. Ez irányú munkánk során' több, fő leg technikai szempontból érdekes részletet ismertünk meg, melynek közlését a hazai szakemberek részére tanulságosnak gondoltuk. A Dubos-féle tá p ta la j alap o ld atának k észítése: I gr K H 2P 0 4 (Sörensen) és 6.25 gr N a 2H P 0 4 (12 m ól kristályvízzel) kevés vízben o ldjuk és k b. 50 ccm vízben o ld o tt (forralással) asparagint adunk hozzá. E z u tá n 2 gr enzym aticusan le b o n to tt caseint 40 ccm vízben oldunk és 30 percig i20 -ra h evítjü k. K ihű lése u tá n a barna, zavaros o ld a to t az elő bbeni oldathoz szű rjük. Dubos leb o n to tt caseinként különböző E gyesült Állam ok-beli készítm ényt ajánl, m elyek azonban itt nem szerezhető k be. M int m egfigyeltem, e készítm ényeket tökéletesen p ótolja a stockholm i V itrum gyár á lta l készített, nálunk is k apható (H orm on cég, M úzeum k ö rú t 15.)»Aminosol pulver«. E táp o ld ath o z ezeken k ív ü l m ég célszerű 1.5 gr n atriu m c itra to t is hozzáadni. E z t az anyagot Dubos és Middlebrook20 fölöslegesnek ta rtja, de am in t lá ttu k, c itra t h iányáb an a tá p ta la j kissé zavaros lesz. E zu tán az o ld a to t üvegbő ld estillált vízzel 900 ccm -re egészítjük k i ; a tá p ta la j készítéséhez csak ilyen v izet használunk. Végül 50 m g ferram m onium citratot oldunk a tá p o ld a t b an és i I ccm -t m érünk hozzá a következő tö rzsoldatokból: i % -os MgS0 4, 7H 20, 0.05% -os calcium - chlorid és 0.01 % -os zink, illetve cuprisulfat oldatokból. A kész o ld a t v e g y h a tá sát ph ra já llítju k b e ; rendszerint egy-két ccm norm ál sósavra v an szükség. A zé m ódon készült alap o ld ato t autoklávozása u tá n hosszú ideig v álto zatlan u l m egő rizhetjük. Az alap oldatból a tá p ta la j a következő képpen készül : 100 ccm oldathoz 0.05 ccm Tw een 80-at adunk és ennek feloldása u tá n 4 ccm -ként jól m e g tisztíto tt, de nem sterilizált, p ap írv a tta d u g ó v al vagy alum ínium kupak k al elzárt x 1 6 m m m éretű kém csövekbe szétosztjuk és a szokásos m ódon autoklávozzuk. E kikém csövezett tá p o ld a t m agában m ég nem alkalm as a güm ő bacillus tenyésztésére és a kém csövekhez m ég a megfelelő album in és glucose o ld a to t is hozzá kell adni. Dubos erre a célra a chicagói A rm our С о. á lta l forgalom ba h o zo tt»bovin P lasm a A lbum in, F ra ctio 5«készítm ényt ajá n lja. E fehérjekészítm ény nem csak, hogy igen költséges, han em csak igen nehezen, külföldrő l Physiológiás regulatorok ATRIPHOS IN J. a keringési rendszer mű ködésének physiológiás szabályozója CORHORMON IN J. a fáradt-beteg-öreg szív mű ködésének physiológiás szabályozója MAGYAR GYÓGYSZER RT. 367

18 ORVOSI HETILAP szerezhető be, am i a tá p ta la j e készítésének idehaza a fő nehézsége. A m arh aseru m o t sem eredeti, sem pedig in a c tiv á lt állap o táb a n nem ta lá ltu k alkalm asnak a tá p ta la j elkészítésére és figyelm ünk Dubos és M iddlebrook10 egyik közlem ényében e m líte tt ph 2 vegyhatás m ellett hő vel kezelt m arhaserum ra terelő d ö tt, m ely szerintük bizonyos m értékig alkalm as pótszere lehet a tis z ta album in fractiónak. A savanyú veg y h atás m e lle tt h e v íte tt serum ban ugyanis csak a globulinok den atu ráló d n ak és ezek eltávolításával nyerhető o lda t h e ly ettesíth eti a»fractio 5«készítm ényt, b á r szerintük azzal nem teljesen egyenértékű. Sok száz k u ltú ra alap ján m i a z t ta lá ltu k, hogy a vágóhídon g y ű jtö tt m arhaserum - ból az e m líte tt m ódon n y e rt album inoldat teljesen egyenértékű a drága külföldi készítm énnyel és ezérta z t a Dubos-féle tá p ta la j készítésének céljaira nyugodtan a já n lh a tju k. A szükséges album inoldatot> a következő képpen bárm ikor elő állíth atju k : A vágóhídon beszerzett m arhavérbő l n y e rt serum ot gondosan sejtm en tesre cen trifugálju k és csiram entesre szű rve jégszekrényben m egő rizzük. S züretlenül chloroform hozzáadásával t a r t h a tó el. A serum ból 100 ccm -t lem érve 15 ccm norm ál sósavval elegyítjük, am ivel v e g y h a tá á st ph 2-re á llítju k be. A m e g sav anyíto tt serum ot ta rtalm a zó lom bikot 9O0-ra m e leg ített vízfürdő be m e rítjü k és ta rta lm á t állan d ó an kevergetjük, m indaddig m íg a serum ba m e ríte tt hő m érő 87 9O0-ot nem m u ta t. A felm elegítet t serum ot ezu tán m ég 10 percig e hő m érsékleten ta rtjuk, m ajd u tá n a gyorsan le h ű tjü k. N ém ely á lla t savója e kor kocsonyásán átd erm ed, de ez am in t m egfigyelhettük a to v áb b iak b an sem m iféle h á trá n y t nem jelen t. A k ih ű lt oldathoz élénk rázogatás m e llett cseppenként norm ál töm énységű n atriu m hydroxyd o ld a to t adunk, addig, m íg v egyhatása közel neu trális (ph ) nem lesz. A sav közöm bösítése közben töm eges csapadék v álik ki, m ely d e n a tu rá lt globulinnak felel m eg. A neutrális, erő sen csapadékos o ld a to t ezután B üchnertölcsérre illesztett szű rő papíron szív atju k á t és zt e követő leg Seitz-szű rő n filtrálv a sterilizáljuk. E k rist ály tiszta, ste ril o ld a t 40 ccm -hez 10 ccm 25% -os hő vel steriliz ált glucose o ld a to t adunk és e keverékbő l a tá p o ld a to t ta rtalm a zó kém csövekbe 0.5 ccm m ennyiségeket m é rü n k. A kész tá p ta la jo k a t ezután 48 órás sterilitási próba alá v e tjü k. M egjegyezzük, hogy h ev ítetlen állap o tb an m aga az eredeti»fractio-5«készítm ény sem alkalm as a tá p ta la j elkészítéséhez, s e m ia tt an nak 5%-os o ld a tá t elő bb v ag y 56 C -ra kell félóráig felhevítenünk, vagy am i m ég jobb, az elő bbi m ódon sav-hő kezelésnek a lá vetni. A fenti módon készült kristálytiszta táp" talajban a gümő bacillusoknak már igen kis inoculumai is igen gyorsan és erő teljesen fejlő d nek. Növekedésük során a táptalaj fokozatosan megzavarosodik és a gümő bacillusok legfeljebb Az Orvosok Lapja m ájus hó 12- i szám ában a R adiológus Szakcsoport felhívást intézett a szakorvos jelöltekhez, a T udom ányos T anács ösztöndíjaira vonatkozóan. Ez a felh ívás b izo nyos m agyarázatra szorul, éspedig az ötszázforintos ösztöndíj csak azokra vonatkozik, akik kinevezett állásban vannak, m íg azok, kiknek jelenleg nincs állásuk, de radiológus szakorvosok óhajtanak lenni, ezerforin t ösztöndíjban fognak részesülni. A közlem énynek a szakorvosképzésre vonatkozó része is korrigálásra szorul, tekintve, hogy jelenleg m ég érvényben lévő szakorvosi rendelkezés van és a fen ti közlem ény tévesen csak a szakcsoport reform tervezetét idézi. Jelenleg m ég az ösztöndíjasok elm életi kiképzése szem inárium szerű en folyn a. 368 A RADIOLÓGUS SZAKCSOPORT VEZETŐ SÉGE csak laza foszlányokban állnak össze, melyek könnyen szétrázhatók. Tween hiányában vagy 0.006%-nál kevesebbet-tartalmazó táptalajokban a gümő bacillus összeálló szemcsékben növekszik és csak akkor, ha nagy inoculu mókát oltottunk a táptalajba. A teljesen kifejlett tenyészetekben ccm-ként mg száraz, tehát mg nedves, azaz kb. 1 milliárd gümő bacillust találtunk. A táptalajban elosztott baktériumok egyszerű hígítással igen jól adagolhatok és az emódon nyert kis inoculumok igen alkalmasak annak a kérdésnek eldöntésére, hogy melyik az a legkisebb baktériummennyiség, amely a táptalajba oltva még jól fejlő dik, ö t különböző human gümő bacillus törzsbő l sok száz tenyészetet készítve megállapíthattuk azt, hogy mg (szárazanyagban kifejezve) gümő bacillus szabályosan feljő dik a táptalajban. Nagyobb számú baktérium beoltása esetén természetesen hamarabb kapunk szabad szemmel észrevehető növekedést, mint kisebb inoculumoknál. így 10-4 mg gümő bacillus.beoltása már az 5 6. napon észrevehető zavarosodást adott. Igen kis inoculum, mint pl mg csak a napon vált észrevehető tenyészetté. Az elmondottak szemléltetésére nagyszámú kísérleteink közül az egyiket az alábbi táblázatban mutatjuk be, mely egyszersmind felvilágosít ást ad arra nézve is, hogy a gümő bacillus tenyésztését miként befolyásolja a táptalajhoz adott fehérje minő sége. Táblázat A z 511О O K I jelzésű human tuberculosis törzs növekedés e különböző fehérjét tartalmazó Dubos táptalajban. 4 ccm 0.05% T w een 8o-ot ta rtalm a zó alapoldat, 0.1 ccm 25% -os glucose o ld a t és 0.4 ccm különböző fehérje o ld a t. Inoculum (mg. güm ő bacillus) F ehérje IO-4 IO-5 IO-6 IO-7 IO-8 N atív m a rh a sa v ó... " -. ±. ± 5% -os»fractio 5«4-1 (savhevítve) F S av h ev ített m arhasavó , S av h ev ített lósavó...., ' M agyarázat : A m axim ális növekedés = 4 +, az éppen észrevehető = -j-. Az egym ás a la tti eredm ények a 6, 12, 14., illetve a 16. napon léolvasott m egfigyelések. Látható, hogy a gümő bacillus tenyésztését döntő mértékben befolyásolja a táptalajhoz adott fehérjeoldat minő sége. Míg a nativ marhasavó a gümő bacillus növekedésének feltételeit nem biztosítja, addig ugyanazon serum savhevítéssel nyert albumin fractiójával kifogástalan táptalajt készíthetünk. Ezen egyszerű módon,»házilag«elő állított marhasavó fractio teljesen egyenértékű a külföldi, drága készítménnyel. Érdekes, hogy a

19 lóserumból savhevítéssel elő állított albuminoldat a gümő bacillus tenyésztését nem teszi lehető vé. Hogy e feltű nő különbségnek mi az oka, azt további kísérletek fogják csak eldönteni. A Dubos-féle táptalaj készítésével kapcsolatosan még megjegyezzük azt, hogy manapság az asparagin beszerzése is nehézséggel jár. Mint láttuk, ez az anyag nem döntő jelentő ségű a gümő bacillus tenyésztése szempontjából és ha a-zt a Dubos-féle táptalajból kihagyjuk, a táptalaj értéke csak kevéssé csökken. Qerundo21 nem rég közölte azt,.hogy a Long és Seibert-féle táptalajban az asparagin borostyánkő savval tökéletesen helyettesíthető. Emiatt megpróbáltuk ezt a olcsó és könnyen beszerezhető anyagot a Dubosféle táptalajban asparagin helyett felhasználni; ez esetben a táptalaj asparagin helyett literenként 2 gr natrium succinatot tartalmazott. Az emódon nyert táptalaj az eredetivel teljesen egyenértékű nek bizonyult és így azt hisszük, hogy a táptalaj elkészítése ezzel is egyszerű bbé lesz. Végül röviden érinteni kívánjuk a Dubosféle táptalaj felhasználásának lehető ségeit i s ; diagnosticus célra -történő alkalmazását igen kívánatossá tenné az, hogy a gümő bacillus igen gyorsan fejlő dik benne. Foley továbbá Goldie23 erre a célra meglehető s jó eredménnyel használta a táptalajt, bár bizonyos hátrányait nem tagadják. A táptalaj igen könnyen befertő ző dik, de ennél nagyobb baj az, hogy a szövetek és exudátumok esterase tartalma a Tween-t hasítja, ami az ismertetett ok miatt a gümő bacillus növekedésére ORVOSI HETILAP hátrányos. Emiatt L)ubos és Middlebrook*0 szerint célszerű bb oleat-albumin oldatót használni az említett nedvesítő szer helyett, ha diagnosticus célra késiül a táptalaj. A táptalaj diagnosticus értékére vonatkozólag ezideig még saját tapasztalataink nincsenek, de úgy hisszük, ebben a vonatkozásban elő nyt a tojástáptalajokkal szemben nem jelent. Erre utalnak egyesek (Gernez Rieux,24 Ravis25) megfigyelései is. A táptalaj viszcnt kiválóan alkalmas egyes antituberculotikus szerek, pl. aminosalycilsav, streptomycin hatásának gyors, pontos és egyszerű mérésére. A táptalaj felhasználásával magunk ezideig csaknem 50 antibakteriális szert vizsgáltunk meg és a különböző alkalmakkal végzett kísérletek eredményei igen jól egyeztek. A klinikai gyakorlat szempontjából igen hasznos lehet e táptalaj a gümő bacillus gyógyszerérzékenységének meghatározására, s a kezelés alatt álló esetekbő l izolált gümőbacillus törzsek érzékenysége és annak a therápia során történő változása segítségével megbízhatóan ellenő rizhető. Összefoglalás : 1. Ismertettük Dubos és munkatársainak új tuberculosis táptalaját, mely kiválóan alkalmas különböző antituberculotikus szerek értékmérésére, valamint tuberculosis törzsek gyógyszerérzékenységének, illetve resisten- tiájának meghatározására. 2. A táptalaj elkészítésénél figyelembe vettük azt, hogy az eredeti leírás alapján készült egyes nehezen beszerezhető anyagot- megfelelő en pótoljuk. E gészséges és b e te g csecsem ő k tá p lá lá s á r a b e v á lt g yó g y tá p s z e re k : OTI, MABI terhére szabadon rendelhető LACTORIZAN Zsíros (teljes) te j 4- rizsnyák 4- dextrin-npaltose Mesterségesen táplált egészséges csecsemő k NORMÁL táplálékának elkészítésére. Közgyógyszerellátás terhére szabadon rendelhető N A L T I R 0 N Zsírszegény tej (mű író) 4 - rizsnyák 4 - dextrin-maltose tartalmú GYÓGYTÁPSZER t JAVALLATOK: dyspepsia, dysenteria, enteritisek és exsudativ diathesis bélmanifestatiói KROMPECHER tápszergyár Budapest, V., Nádor-utca

20 ORVOSI HETILAP Megállapíthattuk, hogy a táptalaj használhatóságát egyáltalán nem befolyásolja az, ha az eredetileg ajánlott, költséges külföldi marhasavó albumin fractiót savanyú vegyhatás mellett, hő kezeléssel, marhaserumból elő állított albuminoldattal helyettesítjük. 4. Az asparagin a Dühös táptalajban fontos szereppel nem bír és tökéletesen helyettesíthető borostyánkő savas nátriummal. IRODALOM : i. B. Proskauer és M. Beck : Z eitscbr. f. H yg., 18, 128, B. Sauton : C. rend. A cad. d. Sci., J55, 860, 19x2. 3. E. R. Long és F. B. Seibert: Am. R ev. T ub., 13, 393, /. Hohn : Z bl. B a k t. O rig. I., 145, 145, H. J. Corper és M. L. Cohn : A m. R ev. T ub., 46, 560, 1942'. 6. G. Petragnani : Zbl. f. B a k t. R ef. 1О 4, 486, E. Löwenstein : A nn. In st. P aste u r 5O, 161, id. Kovács Ferenc, Jancsó M iklós Emlékkönyv, A. Besredka : A nn. In st. P a ste u r 35, 291, L. Moldel, Zbl. B a k t. Orig. I., 113, 214, ix. Cooper, A m. R ev. T ub., 21, 354, О. Kirchner, Zbl. B a k t. Orig. I., 124, 403, W. F. Drea : J. B act., 48, 547, G. P. Youm ans : P roc. Soc. E xp. Biol. M ed., 57, 122, R. J. Bubos : Proc. Soc. E xp. Biol. M ed., 58, 361, R. J. Bubos és В. D. B avis : J. E xp. M ed., 83, 409, R. J. Bubos és C. Middlebrook : J. E x p. M ed., 88, 81, R, J. Bubos, E x p erientia 3, 45. *947' 19.R. J. Bubos : Proc. Soc. E x p. Biol. M ed. 63, 56, R. J. Bubos és C. Middlebrook : A m. R ev. T ub., 56, 334, M. Gerundo : A m. R ev. T ub., 55, 552, ; G. E. Foley, Jo u r. L ab. an d Clin. M ed., 32, 842, H. Goldie, P roc. Soc: E xp. Biol. M ed., 65, 210, Ch. Gernea Rieux, A. Sevin és G. S p y : C. rend. d. Soc. B iol., 142, 327, V. E. B avis : P u b l. H e a lth R ep., 63, 455, A szegedi Tudományegyetem Kórbonctani és Kórszövettani Intézetének közleménye. (Igazgató: Korpássy Béla dr. egyet, ny. rk. tanár.) A myasthenia gravis és thymus kapcsolatáról Irta : KORPÁSSY BÉLA és ORMOS JENŐ A thymus ma is egyike a legrejtélyesebb szerveknek. Dacára az igen sok idevonatkozó pathologiai észlelésnek és experimentális vizsgálatnak, élettani és kórtani szerepét, feltételezett endokrin funkcióját mindezideig még nem sikerült tisztázni. A belső elválasztású mirigyek hyperplasiái vagy daganatai nem egyszer az illető szerv normális funkcióira is élénk fényt vetnek, mivel az ilyenkor jelentkező tünetcsoport a normális mű ködés megsokszorozódásának eredménye. Ha a thymus valóban belső elválasztású mirigy, amihez úgy véljük, aligha férhet kétség úgy hyperplasiájának vagy daganatainak, ill. az ezek következtében mutatkozó kóros jelenségek vizsgálata a thymus ma még felderítetlen normális mű ködése szempontjából sem érdektelen. A myasthenia gravis és thymus kapcsolatát 1901-ben Weigert ismerte fel. Blalock és munkatársai 1939-ben az irodalomból n o boncolt vagy operált myasthenia esetet gyű jtöttek össze, ezek közül 53-ban volt thymuselváltozás, mégpedig 31 esetben daganat, míg 22-ben megnagyobbodott vagy persistens thymus. Gillespie 1941-ben már 51 olyan boncolt esetrő l tud, amelyekben a myasthenia és thymus kapcsolata megállapítható volt..szerinte az összefüggés gyakoribb, mint a legtöbb szerző által felvett 50% ; hivatkozik itt Norris-xa, aki szerint nem eléggé alapos boncoláskor kisebb thymusdaganatok el is nézhető k. A myasthenia gravisnak thymusdaganattal, vagy hyperplasiával való ily gyakori, mondhatni 370 rendszeres együttes elő fordulása aligha lehet vélet len. Ezért a thymusproblema további kutatása szempontjából is különös figyelmet érdemelnek a myasthenia esetek. Saját észlelések. Legutóbb két esetben is észleltük myasthenia és thymuselváltozás együttes elő fordulását. Mindkét esetnek vannak olyan vonatkozásai, amelyek az eddig közölt esetekkel szembeállítva érdekesnek látszanak, ezért rövid ismertetésüket indokoltnak tartjuk. 1. eset. 47 éves férfi, a szegedi Ideggyógyászati K lin ik ára csupán néhány nap ó ta fennálló panaszokkal v é te te tt fel. M yasthenia gravisra jellem ző tü n e te k et észleltek, am elyek prostigm in h a tá sá ra csupán rövid idő re ja v u lta k. F elvétele u tá n négy n ap m úlva légzésbénulás tü n e te i k ö zö tt e x itá lt. A 45 kg súlyú és 170 cm hosszú férfi boncolásakor a th y m u s hely én 1 1 x 9 X 3 cm m éretű, tö m ö tt összeállású, a pericardium ra s a jobb tü d ő felső lebenyére is reáterje d ő d ag an ato t ta lá ltu n k (1. ábra). M indkét tü d ő valam ennyi lebenyében babnyi-diónyi á tté te k. D ag a n a tá tté te k v o ltak m ég a p araao rtalis nyirokcsom ókban és a m ellkasfalban is. S zövettanilag a th y m u sd ag a n at és á tté te k szerkezete teljesen azonos : se jtd ú s dag anatszö v etet vaskos kötő szövetes nyalábok változó alakú és nagyságú lebenyekre osztanak (2. áb ra). E daganatszövetre k é t sejtféleség szoros összevegyülése jellem ző, m égpedig hám jellegű sejtek, sy n titialis összefüggésben és lym phoc y ták (3. áb ra). N éhol a nagyobb se jte k hám jellege igen szem betű nő, köb- v ag y hengeralakú, hólyagosm agvú d ag a n atsejtek palisadszerű elrendező dése révén. A Göm öri-féle m ódszerekkel ezüstözött készítm ényekben feltű n ik a finom intercellularis reticu lu m h iá n y a. K órszöv e tta n i diagnosis : lym phoepitheliom a th y m i cum m e ta sta sib u s. 2. eset. 42 éves nő. H a t éve fennálló panaszai m y a sth e n iára u ta lta k. Á llapota hol ja v u lt, hol rom lott, ez év eleje ó ta azonban m á r állan d ó an prostigm inkezelésben részesült. A k ó rtö rté n e ti a d a to k közül tach y c ard iát, a pajzsm irigy m in d k ét lebenyének m egnagyobbodását és ex o p h th alm u st em eljük ki. A beteg m y asth enia gravis, th y m u s persistens kórism ével a Sebészeti K linikára került, ahol th y m u s-eltáv o lítást készültek n ála végezni. A b eteg azonban az anaesthesia folyam án súlyos fulladási roham ot k a p o tt s így a m ű té te t m eg sem k ezdhették. N éhány h é t m úlva az Idegklinikán e x itá lt. A 49 kg súlyú és 160 cm hosszú nő boncolásakor i i X 5 X i -5 cm m éretű, 28 gr súlyú th y m u s persistenst, a jobb m ellékvesében m ogyorónyi, kénsárga színű d agan a to t ta lá ltu n k. A jobb m ellékvese egyébként 7-72 g, a b a l 4-72 g v o lt. Szív 335 g, endocarditis chronica valv u laru m bicuspidalium, m érsékeltfokú kam rahyper-

21 ORVOSI HETILAP tro p h iával. Máj 1280 g. A com bcsont egész hosszában vörös csontvelő. S zövettanilag az egyébként g súlyú pajzsm irigyben strum a colloides m akrofollicularis m ellett szám os h ely en B asedow -strum a jellegzetes képe ism erhető fel : változatos alakú és tágasságú, kolloidm entes folliculusok, p ap illá k at képező hengerhám m al bélelve, az in terstitiu m b an pedig lym phocytahalm azok. A thym us szerkezete jól felism erhető, középnagy H assall-testekkel. lefolyású esetünkben lymphorrhagiákat sok izomban, jelentő s számban találtunk, így első sorban a kis nyakizmokban (m. sternohyoideus, thyreo-' hyoideus, stylohyoideus, mylohyoideus, styloglossus, tensor veli palatini, pharyngopalatinus, geniohyoideus, cricothyreoideus, alsó és középső garatfű ző k), továbbá a nyelvizomzatban, a nagyobb felületes nyakizmokban, ső t a combizmokban is. E lymphorrhagiákban lymphocyták uralják a képet, de elő fordulnak plasmasejtek és néhány nagyobb, világosmagvú sejt, mindenek szerint histiocyta is (4. ábra). Az említett izmokban egyébként a harántcsíkolat tökéletesen megtartott, a lymphorrhagiákon kívül valamiféle elváltozást nem láttunk. Második esetünkben, annak ellenére, hogy a myastheniásnak tartott panaszok 6 évre nyúltak vissza, csupán egyetlen izomban találtunk.igen csekélyfokú lymphocyta infiltratiót. z. ábra. A thymusdaganat tüdő áttétekkel ( i. eset). 3. ábra. U. a. m in t 2. ábra erő sebb nagyítással. 2. ábra. A thymus lymphoepitheliomájának átnézetvjtépe. 4. ábra. Lymphorrhagia izomban (1. est). A jobb m ellékvese d ag anata bő séges m ennyiségben lipoidot ta rtalm azó kéregadenom ának felel m eg. A m á j b an serosus h ep a titis képe figyelhető meg, a m á jset- j gerendák jelentő s m egkeskenyedésével s m érsékeltfokú p eriportalis fibrosissal. A myasthenia gravis kórbonctana eléggé sze-t gényes. Az irodalmi adatok szerint csupán az ú. n. lymphorrhagiák az izmokban tekinthető k jellegzetes elváltozásnak, ezek fő leg capillarisok körüli, változó nagyságú lymphocytahalmazok az izmok interstitialis kötő szövetében. Első, heveny- A jimyasthenias tünetcsoport alapjául [szolgáló mechanismus kutatása,az utóbbi években nagy mértékben fokozódott (1. Hoagland). Walker ben fedezte fel, hogy a myastheniások izomerejét prostigmin helyreállítja. Walker megállapítása alapján joggal tételezhető fel, hogy ezen megbetegedésben a neuromuscularis chemiai ingerátvitel valami módon károsodott. Azon az alapon, ihogy a prostigmin gátló hatású a cholinesterasera, feltételezték, hogy a hiányos neuromuscularis inger- 371

22 ORVOSI HETILAP oldalon az orvostudomány jelenlegi állásának átfogó keresztmetszete, enciklopédiája. A gyakorlóorvos, szakorvos és a kutatóorvos számára egyaránt nagy segítség. Ez az összegyű jtött, rendszerezett és könnyen áttekinthető kiadvány a szabadon fejlő dő magyar orvostudomány nagyszerű dokumentuma. Minden magyar orvos könyvtárában meg kell, hogy legyen. Ára : 25 - Ft. c. munka 700 oldalon, mely könyv rendszeresen ismerteti az orvostudomány haladását az elmúlt tíz esztendő ben.»az orvostudomány újabb eredményei«gyű jteményes munka, melyet az egyes kérdések legkiválóbb szakembereinek összefoglaló dolgozatai alkotnak.»az orvostudomány újabb eredményei«szerkesztő bizottsága : BÍRÓ LÁSZLÓ m. t. HORN BÉLA m. t. FISCHER ANTAL m. t. LUKÁCS JÓZSEF rk. t. MAKKAI ENDRE rk. t. Ára szintén 25. Ft. A KÉT KÖNYV EGYÜTTES MEGRENDELÉS VAGY VÁSÁRLÁS ESETÉN 40 FT. Megjelent! írták i Dr. ZOLTÁN IMRE és Dr. FRANKL SÁNDOR egyet, adjunktus egyet, tanársegéd Rajzolja: Dr. SZEMESI IMRE egyet, tanársegéd K iadja: a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Bp., V., Nádor-u. 26. Telefon : , átvitel acetylcholinnak cholinesterase által való fokozott lebontásának következménye. Az idevonatkozó vizsgálatok azonban egyrészt ellentmondóak, másrészt technikailag is igen nehezen bizonyítható acetylcholin esetleges hiánya a motoros véglemezekben. A másik lehető ség, s ez jelenlegi ismereteinkkel jobban összeegyeztethető nek látszik, az volna, hogy a hiányos ingerátvitel oka valami curareszerü anyag. Elő ször West 1935-ben, majd Bennett, ill. Harvey és Masland utaltak arra, hogy a myastheniás tünetek rendkívül hasonlítanak curare i. V. adagolásakor jelentkező khöz. Mind myastheniában, mind curare adagolása után lényegében a mozgató ideginger blackjáról, vagy gátoltságáról van szó, mégpedig vagy a, myoneuralis egyesülés helyén, vagy magában az izomrostokban. Curare nincsen hatással az acetylcholinképző désre, s nem fokozza a cholinesterase aktivitását sem, de nagy mértékben csökkenti a motoros véglemez reakciókészségét. Blalock és munkatársai thymektomia kedvező hatása alapján feltételezték, hogy myastheniában a motoros véglemez blockja a thymus által termelt anyaggal függ össze. Wilson és Stoner pedig 1944-ben közölték, hogy ily betegek seruma blockálja a neuromuscularis átvitelt izolált békaidegizom-készítményen. Sajátmagunk mindkét esetben megkíséreltük a thymus valamely feltételezhető anyagának kimutatását. Az első esetbő l készült daganatszövetpépet alkohollal, majd acetonnal kezeltük s a szárított és porított anyagot vízzel extraháltuk. Ezen vizes kivonatból egy-egy ccm-t több fiatal fehérpatkánynak naponta subcutan adagoltunk, hatízben. Az állatok sem az adagolás ideje alatt, sem utána semmiféle tünetet nem mutattak. Ugyanezen vizes kivonat hatását békaidegizomkészítményen is tanulmányoztuk, kiderült azonban, hogy kivonatunk acetylcholin hatását nerr befolyásolta. Második esetünkben a thymust elő ször n/ic sósavval, majd 96%-os alkohollal, utána pedig aetherrel extraháltuk, a szárított maradékot pedig physiologiás konyhasóoldatban 24 óráig tartottuk, Kísérleteinkhez az alkohol, ill. aether hidegen vale elpárologtatása után visszamaradó anyagot, ül ennek vizes emulsióját, valamint a n/10 sósavas és vizes kivonatokat használtuk. Mind a négyféle kivonattal több napon át békákat és fehéregerekei kezeltünk. Hatást a sósavas, alkoholos és vizes kivonattól nem láttunk. (Megjegyezni kívánjuk, hogy a fehéregerek esetleges fokozottabb fáradékonyságát úsztatási próbákkal ellenő riztük.] Aetheres kivonatunk ezzel szemben toxicus volt egereknek intraperitonealisan, békáknak pedig subcutan adva, az állatok rövidesen elpusztultak. Kivonatainknak isolált békaszívre való hatását is vizsgáltuk. Míg a sósavas, alkoholos és vizes fractiók hatására a myogrammok eltérést nem m utattak, az aetheres fractio hatására az összehúzódások amplitúdója fokozatosan csökkent, végül a szív systoléban megállóit. Megkíséreltük ezen hatásnak prostigminnel, való kivédését. Több kísérletben az volt a benyomásunk, hogy prostigmin bizo- 372

23 nyos mértékben késlelteti kivonatunknak a szívizomzatra gyakorolt hatását. Isolált békaizom - idegkészítményen vizsgálva, egyik kivonatunknak sem volt curare-szerű hatása. Bár ezen tájékoztató jellegű vizsgálatok nehezen értékelhető k, a második eset lipoidextractumával észlelt jelenség mégis némi biztatást nyújt a vizsgálatoknak ilyirányú folytatására. A myasthenia gravis endokrin vonatkozásaival kapcsolatban McEachern hangsúlyozza, hogy három különböző endokrin zavarban is jelentkezhet a myastheniához hasonló hármas tünetcső port; ezek : hyperthyreosis, mellékvesekéregelégtelenség és castratio. Mindhárom endokrin zavarban izomasthenia, kreatinuria és thymushyperplasia m utatkozik. Első esetünkben, a thymus malignus lymphoepitheliomájától eltekintve, a belső elválasztású mirigyek súlya és szerkezete eltérést nem mutatott. Második esetünkben viszont igen figyelemreméltóak az endokrin vonatkozások : khnikailag hyperthyreosisra utaló jelenségek, szövettanilag pedig struma basedowificata. Összhangban áll ezzel a máj szövettani képe, ami megegyezik a Habán, majd Rössle által elő ször leírt enyhébb basedowos májelváltozásokkal, valamint az észlelt thymushyperplasia is. Hyperthyreosisra utaló pajzsmirigyelváltozásokat myastheniában többen is észleltek (Cohen és King, Thorn és Tierney, Kowallis, Haines és Pemberton). Szokatlan lelet viszont myastheniában a második esetünkben talált mellékvesekéregadenoma. Most ismertetett két esetünk, valamint az irodalom endokrinológiai vonatkozású adatainak kritikai áttekintése után úgy látjuk, hogy a myasthenia gravis nem tekinthitő pathologiailag élesen körülhatárolható egységnek, csupán tünetcsoportnak, amely különböző endokrin zavarokat is kísérhet. Második esetünket ilyen symptomás, mégpedig Basedow-kórt kísérő myastheniának kell tartanunk. Véleményünk szerint valódi myastheniának csupán azok az esetek tarthatók, melyekben hyperthyreosis, mellékvesekéregelégtelenség vagy castratio kizárhatók. Igen valószínű, hogy ezen symptomás myastheniák kirostálása után a közölt esetek összesítésekor thymusdaganatok és myasthenia együttes elő fordulása jóval gyakoribb volna, mint az eddigi összeállítások alapján felvett 50%. A thymus lymphoepitheliomájával kapcsolatban említést érdemel Wu közlése, nply szerint ha myasthenia gravist thymusdaganat kísér, az csaknem mindig lymphoepithelioma. Magyar szerző k közül Bryson ismertetett egy ilyen esetet. A közölt esetekben a thymusdaganatok csaknem ORVOSI HETILAP kizárólag tokkal bíró, jóindulatú daganatok voltak. Obiditsch szerint a myastheniával társult thymusdaganatok jóindulatúak, s szövettanilag a kis kereksejtek vannak elő térben ; myastheniával nem társuló thymusdaganatok viszont rosszindulatúak, a hámeredetű nagyobb sejtek túlsúlyával. Blalock 1939-ben még mindössze egyetlen myastheniával társult malignus thymustumorról tud. Azóta 1942-ben Eaton ismertetett a Mayoklinikáról egy újabb ilyen malignus thymus-tumor esetet. Áttéteket okozó malignus lymphoepitheliomával társult első esetünk ezek szerint kivételes ritkaság. Összefoglalás. Myasthenia gravis tünetei között elhalt két egyén (47 éves férfi és 42 éves nő ) boncolási adatai és a szövettani kép alapján tárgyalják a myasthenia gravis pathologiáját, endokrinológiai vonatkozásait s a thymussal való kapcsolatát. A myastheniát n é p tekintik pathologiailag élesen körülhatárolható nosologiai egységnek, hanem tünetcsoportnak. Symptomás myasthenia Basedow-kórt (2. eset) s egyéb endokrin zavarokát is kísérhet. Első eset : hevenyen kifejlő dő jellegzetes klinikai képpel járó myasthenia gravis, boncoláskor a thymusból kiinduló áttéteket okozó malignus lymphoepithelioma. Megkisérelték a myasthenia gravis alapját képező, ma még felderítetlen kórtani mechanismus tisztázását, daganat-, ill. thymusextractumok biológiai hatásának tanulmányozása révén. IR O D A L O M : 1. Bennett: J. A. M. A. 114, 322, Blalock, Harvey, Ford és L ilien th a l: J. A. ' M. A. 117, 1529, Blalock, Mason, Morgan ée Riven :A nn. Surg. 110, 544, Bryson : A M a gyal P athologusok T ársasága N agygyű lésének M unkála tai, 10, 106, Cohen és K ing : A rch. N eurol. 6- P sy ch ia t. 2S, 1338, Eaton : Proc. Staff. M eet. M ayo Clin. 17, 81, Gillespie : A rch. P a th. 32, 659, Habán : B e itr. p a th. A n a t. u. alig. P a th. 92, 88, Harvey és M asland : J. P harm acol. <& E x p. T her. 73, 304, 1941 ; B ull. Johns H opkins H osp. 69, I, Hoagland : A dvances in Enzym ology, 6, I I. Kowallis, H aines és Pemberton : A rch. In t. M ed. 69, 41, 1942» 12. M c Eachern : M edicine, 22, 1, N orris : A m. J. Cancer, 27, 421, Obiditsch : V irch. A rch. 300, 319, Rössle : V irch. A rch. 291, 1, Thorn és Tierney : B ull. Johns H opkins H osp. 69, 469, W alker : L ancet, 226, 1200, W eigert: Zbl. N eurol. 20, 597, W e s t: Proc. R oy. Soc. M ed. 28, 565, W ilson és Stoner : Q uart. J. M ed. 13, 1, W u : J. P a th <S- B act. 41, 351, l i. f 11 PMlfllllil Dl. Р ш 373

24 ORVOSI HETILAP A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Belklinikájának (igazgató: Haynal Imre dr. egy. ny. r. tanár) és Gyógyszertani Intézetének (igazgató: Issekutz Béla egy. ny. r. tanár) közleménye A penicillin hatása a békaszívre ír tá k : MOSONYI LÁSZLÓ dr. és SZENDE! ÁDÁM dr. Azbkban a kísérleteinkben, amelyekben galambok penicillinkezelése közben a digitalis hatása tekintetében a normálisokétól ehérő adatokat kaptunk, említést tettünk azon észleletünkrő l, hogy a penicillin hatására a túlélő békaszív összehúzódásai csökkennek. Ezen megállapításunkat Franki és Szekeres vizsgálatai megerő sítették. A kérdés további tisztázására folytattuk vizsgálatainkat és módszernek ezután is a Straub-kanülre felkötött, i cm3 béka-ringer-oldattal táplált békaszív mű ködésének megfigyelését választottuk. Mihelyt az összehúzódások egyenletessé váltak, fecskendő vel kiszívtuk a Ringer-oldatot és azt különböző concentratiójú penicillint tartalmazó Ringer-oldattal helyettesítettük. Eredményeink a következő k : a) Megállapítottuk, hogy a penicillin a szív összehúzódásainak nagyságát csökkenti. Ez a negatív inotrop hatás a Ringer-oldattal történő kimosás után minden esetben megszű nik (i. ábra). közvetítésében az idegvégző déseknek valamelyes szerepük? Ennek a lehető ségnek vizsgálata céljából mindenekelő tt megállapítottuk, hogy 20 gamma atropin vagy dihydroergotamin egymagában a szív mű ködését nem gyengíti. Ha már most ezen mennyiségeket a penicillinoldathoz adtuk a fentebb leírt módszer szerint, azt találtuk, hogy 20 gamma atropin a penicillin negatív inotrcp hatását egyáltalában nem módosítja, míg a 20 gamma dy- hydroergotamin a szívmű ködéscsökkenést még fokozta is. A parasympathicus, ill. sympathicus idegvégző dések bénít ása nem gátolja meg ezek szerint a penicillin hatását, ami a közvetlen izomhatást nagymértékben valószínű síti. d) Egy másik kísérletsorozatban arra a követ 1. ábra E penicillin hatása a szívösszehúzódásokra. A folyamat reversibilis. Az összehúzódások csökkenésének mérve párhuzamos az alkalmazott penicillin mennyiségével. A legkisebb penicillin-concentratió, mellyel még hatást tudtunk elérni, cm3-ként 20 egység volt. b) Kimosás után látszólag helyreáll a status quo ante. De pl. ha ismételve mérgezzük a szívet 2000 egység penicillinnel, akkor a 2 4. mérgezésben a negatív inotrop hatás egyre kifejezettebb lesz, jóllehet kimosás után mindannyiszor az eredeti nagyságú összehúzódásokat látjuk ismét. Ezzel szemben egység egyszerre való alkalmazása esetén az összehúzódások kimosás után sem jelentkeznek újból eredeti nagyságukban. Ügy látszik tehát, hogy ez a nagyobb adagirreversibüis elváltozást is hozhat létre. Megkell jegyeznünk, hogy mind ezekben, mind pedig az a) alatt említett kísérletekben a Ringer-oldat ph-ja 6-4 volt. c) A -penicillinnek fentiek szerint legalább is valószínű a szívizomra való közvetlen hatása. Mégis felmerülhet a kérdés, hogy nincs-e a hatás 374 keztetésre1 jutottunk, hogy a penicillin hatásmechanizmusában az SH csoportnak kell a legnagyobb jelentő séget tulajdonítani (Mosonyi és Oblatt). Ez az SH-cscport nem szerepel praefora b b 2. ábra. A lúgos közegben (ph 7,5) sem 10,000 E penicillin, (a) sem 1 mg glutathion (b) nem csökkenti a szívösszehúzódásokat. máltan a penicillin molekulájában, azonban annak lebomlása közben kétségtelenül megjelenik, akkor, midő n a penicillinbő l dimethylcystein keletkezik. Az SH-csoport szerepét újabban Mosonyi, Pálos és Komáromynak a penicillin és a véralvadás közti összefüggésekre vonatkozó adatai is melyek egyébként fő leg Jeney, Vályi-Nagy és Magyart glutathion,. cyst ein és más redox rendszereknek a véralvadásra kifejtett hatását magyarázó kísérletei alapján elméleti bizonyítást nyernek megerő sítik. Ennek folytán jelen vizsgálatainkat is kiterjesztettük egy biztosan SH gyökével ható vegyület, a glutathion viselkedésének megfigyelésére. Ha a glutathicnt szintén Ringer-oldatban oldva a rendszerhez adtuk, valóban a penicillin alkalmazása után észlelt elváltozásokhoz mindenben hasonló jelenségek mutatkoztak. Miután az eddigi kísérletekben a Ringer-oldat ph-ja 6-4 volt, tehát a penicillin szokásos reactiójánál savanyúbb, vizsgálatainkat úgy folytattuk,

25 hogy a tápláló folyadékot isotoniás és a kationokra nézve isoioniás-oldattal cseréltük fel, melynek phját puffer-oldattal 7'5-re állítottuk be. Közismert ugyanis, hogy az SH-csoportot tartalmazó vegyületek a savanyú oldatban máskép viselkednek, mint lúgos közegben, redox-systema jellegüknek megfelelő en. Mint 2. ábránk m utatja, a lúgos közegben valóban sem a penicillin, sem a glutathion egyáltalában nem csökkenti az összehúzódások nagyságát, ső t egyes esetekben azokat még növeli is. Ez a növekedés vagyis az összehúzódások erő teljesebbé válása ugyancsak arányosnak látszik a bevitt mennyiséggel és ez a körülmény eleve kizárja azt a lehető séget, mintha a hozzáadott anyagok okozta osmosis-nyomás növekedés hozta volna létre az a),b) és c) kísérletekben észlelt contractiócsökkenéseket. Az analógiának eme szembeötlő volta valószínű vé teszi azon feltevésünket, hogy az SHcsoport szerepel a penicillin hatásában. A szokottnál savanyúbb közegben megvan a lehető ség a dimethyleysteinre való lebontásnak, azonban kétséges, hegy ez a kísérlet rövid ideje alatt létrejöjjön. Másik lehetséges feltevés, hogy az oldatba került penicillin Na dissociatio következtében visszanyeri COOH csoportját és ezáltal vegyileg lényegesen különbözik a gyengén lúgos oldatban bizonyára teljes egészében megmaradó penicillin nátrium-sótól. Franki és Szekeres kísérleteiben ugyancsak a phosphat pufferes gelatina-oldat hozzátétele akadályozta meg a szívösszehúzódások csökkenésének kifejlő dését. Hasonló kísérleteket végzett Jency és Lri is, methylalkohol befecskendezésével hozva létre a contractio-csökkenéseket túlélő békaszíveken: ezen elváltozások érdekes módon ugyancsak az osmosis-nyomást növelő, fő képpen azonban neutralizáló NaHC0 3-mal voltak elháríthatok. Ezen adatokból úgy látszik, hogy a szívizomösszehúzódás csökkenése az oldóanyag reactiójának savanyú irányba történő eltolódásával függ össze. Az is lehetséges, hogy a glutathionnak fentebb leírt hasonló viselkedése is ilyen irányú elváltozáson alapul. Ennek tisztázására további kísérletek szükségesek és ezek elvégzését megkezdtük. összefoglalás i. Kristályos G penicillin 6-4 ph-s Ringer-oldatának hatására a túlélő békaszív contractiói kisebbekké válnak. A létrejött elváltozás nagysága a penicillin concent rat iójával párhuzamos. 2. A penicillin okozta hatás kisebb Concentratióban reversibilis, nagyobb töménységben azonban maradandó károsodást okoz. 3. A sympathicus, ill. parasympathicus idegvégző dések bénítása nincs hatással az elváltozás létrejövetelére, úgy, hogy közvetlen izomhatás látszik valószínű nek. F IG Y E L E M I L IK V O Z IL Spolio ism ét pank reatin n al készül. Indikációk: Hyperaciditáe, ulcusok, dyspepsia WESSELY ISTVÁN ÉS TÁESA UTÓDA: ORVOSI HETILAP A penicillinnel teljesen egyező elváltozásokat lehet glutathionnal is létrehozni. A Ringeroldat vegyhatásának lúgos irányba történő eltolódásával mindkét esetben a concentratiócsökkenés nem következik be. IRODALOM : F ranki és Szekeres idézve F r a n k i: A penicillin g y akorlati alkalm azása. Pécs Jeney, Vályi N agy és Váczi : N aunyn Schm iedeberg s A rch Jeney és Vályi N agy."n aunyn- S chm iedeberg s A rch Jeney és Úri: W iener Zschr. f. inn. M ed M osonyi és Oblatt : O rv. H sz. M osonyi, Szendéi és P orszász: O. H sz. M osonyi, Pálosés Komáromi) : O. H sz. NAGY KÁROLY FRIGYES Orvosi mű szer, mű tófelazerelések, laboratóriumi felszerelések gyára BPEST V ilii, SZIGONY-U. 21. TEL.: F e l h í v á s radiolosus-szakorvos jelöltekhez A Tudományos Tanács az orvostudomány fejlesztése három- és ötéves tervének kidolgozása során felkutatta azokat a szű k keresztmetszeteket, amelyek a hazai orvostudomány és betegellátás korszerű fejlesztését gátolják. Ezek között a szű k keresztmetszetek között első helyen szerepel a radiológia. A rohamosan fejlő dő radiológiai szükséglet, amellyel a három- és ötéves tervek elő irányzatai nagy mértékben számolnak, a mai szakorvos létszámmal nem elégíthető ki. Sürgő sen szükség van nagyobb számú radiológus szakorvos kiképzésére. A Tudományos Tanács, felis merve ezt a döntő fontosságú közegészségügyi problémát, a rendelkezésére álló anyagi eszközöknek nem jelentéktelen részét a radiológus-szakorvosképzés gyors fejlesztésére veti be. A hároméves terv utolsó évének tudományos tervében 40 radiológus-szakorvos részére havi 500 forintos ösztöndíjat biztosít. Minden orvos tehát, aki most kezdi el radiológus-szakorvosi tanulmányait a Tudományos Tanács által meghatározott kereten belül, hivatalos állásának javadalmazásán felül 500 forintos ösztöndíjat kaphat. Az ösztöndíj elnyerésének az a feltétele, hogy a pályázó kötelező ígéretet tesz a röntgenszakorvosi tanulmány teljes elvégzésére és a meghatározott szakorvos-képzési idő alatt rendszeresen látogatja a radiológus-szakorvosképzés szervezés alatt álló szakorvos-képző iskolájának 3, ill. 5 éves délutáni tanfolyamát. (A 3 éves tanfolyam alapfokú, intézetvezető i állásra nem képesítő szakképesítést ad, az 5 éves tanfolyam felső fokú, intézetvezető i állásra képesítő szakképesítést nyújt.) Az ösztöndíj elnyerésének második feltétele az, hogy a szakorvos-jelölt kiképzésének ideje alatt olyan intézményben teljesítsen rendszeres szolgálatot, akár kinevezett állásban, akár gyakornokként, amelyet a Népjóléti miniszter szakorvos-képesítésre feljogosított. Azok a radiológus szakorvos jelöltek, akik a fenti követelményeknek megfelelnek és igényt tartanak a Tudományos Tanács ösztöndíjára, kérelmüket sürgő sen írásban jelentsék be az Orvosegészségügyi szakszervezet káder-osztályán. Budapest, V. kér., Nádor-utca 32. A RADIOLÓGUS SZAKCSOPORT VEZETŐ SÉGE C D C 7 Д И A LEGMODERNEBB KATÓDCSÖVES elek tro k a rd io g rá f Nagy elő nyök tömegvizsgálatoknál. G у á r t j a : E R D É L Y é s S Z A B Ó tudományos készülékek gyára, Budapest, IX., Liliom-utca 4 6. Tel.: ,

26 ORVOSI HETILAP A Pécsi Tudományegyetem Szemklinikájáról (Igazgató : Boros Béla dr. egyet, ny. rk. tanár) A szemnyomás myotoniás dystrophiánál A dystrophia myotonica a hereditär-familiaris megbetegedések közé tartozik és nemcsak az izomzatnak ismeretes elváltozásait hozza, létre, hanem más szervek egészen különös és jellegzetes irta : BRAND IMRE dr. elváltozásaival jár. Hogy csak a szembetű nő bbeket soroljuk fef: igen gyakori a haj és köröm növekedési zavara, korai homlokkopaszodás, száraz fénylő bő r, alacsony vérnyomás, heresorvadás, nő knél a késő i menstruatio és a korai klimax, psyches változások, szellemi tompultság. A betegségnek jellegzetes ismert szemtünetei a szemhéjemelő izmok gyengesége okozta ptosis (facies myopathica), az orbitalis zsírszövet atrophiája következtében létrejött enophthalmus és a hályog A hályog a myotoniás dystrophia legkaraktprisztikusabb szemtünete, mely réseslámpa vizsgálattal minden egyes esetben megtalálható (Vogt). A hályog morphológiai képe már korán felhívhatja a figyelmet az általános megbetegedésre, amint ez a mi esetünkben is történt. Az esetet nem is hályogmorphológiai szempontból kívánom ismertetni, mivel ez a kérdés eléggé tisztázottnak tekinthető, hanem a myotoniánál éázlelt szemfeszülés változása szempontjábóh Ы. J. 31 éves földm ű ves 1 éve nem lá t a jobbszem én.a jobb lenesé'teljésen elszürkült, réseslám pával különösebb jellegzetességet nem m u ta t, ta lá n elő l a rostok találkozási helyén kifejezettebb Y alak. A b al szem v isu sa 6/15, üveg nem ja v ít. I t t typusos subcapsularis, sű rű, pontszerű és apró sz ab ály talan alakú borússágok vannak, am elyek a réseslám pa fényében vöröseszöldes felvillanó kristályocskához h aso n líth ató k. A p u pillák reakcióban eltérést nem m u ta tn a k. Tensio : jobb и, b a l 14 H g m m. A részletes belgyógyászati leletbő l kiem elném a k ö v e tk e z ő k e t: alacsonyabb term etű, közepesen fejlet t, soványabb, kopaszodó férfi. P otens, 7 éve házas, gyerm ek nem v o lt. A herék nagysága jóval kisebb a rendesnél, fő leg a balé, am ely csak b ab n y i nagyságú. Az arc m im ik a szegény, a m asseterek töm ege kisebb a norm álisnál, a m im ik ái arcizm ok so rvadtak, kissé csüngő felső szemh éjak. M indkét kézen az ökölbeszorított vagy v alam it szorító kéz k in y itásá n ál k ifejezett m yotoniás m ozgási zavar észlelhető, a te s t egyéb izm ain azonban nem. Az izm ok m echanikus ingerlékenysége nem m ondható fokozottnak, Chvostek és Trousseau tü n e t nem v á lth a tó ki. R eflexanom ália nincs. Izom idegvizsgálat : izom m egkopogtatásra dom bképző dés nincs. A quadriceps izom zat villam os ingerlékenységi v isz o n y a i: d ire k t farádos ingerlésnél (j. o. 4, b. o. 4 % fokozott ingerlékenység és pedig ta rtó s tónusos kontrakció, d ire k t galvános ingerlésnél 12 m A -nél élénk összehúzódások v á lth ató k ki. A n y itá si rángások m e g ta rto tta k, a rángási szabály nem válto zo tt, K Z R > A Z R. Részleges, csak farádos áram m al k im u ta th a tó m yotoniás reakció. Serumcalcium : n - 8, serum phosphor : 2-2 m g r%. Ideggyógyászati vizsgálat : hydrokephalus, assym etria cranii. Pro- gnatia. D ebilitas m entalis. K onturozott harántcsíkolt izom zat, késlekedő alternáló m ozgások. Dg. : D ystrophia m yotonica. A mi szempontunkból nevezetes tünet a heresorvadás, amely a myotoniás betegek legnagyobb részénél megtalálható. A gonadok és a szemnyomás közötti összefüggésre vonatkozó eddigi megfigyelések több irányúak : vizsgálták a szem nyomását és annak változását egészséges és glaukomás szemen a nemi mirigyek kivonatainak a hatására, továbbá a nemi mirigyek megváltozott funkciójának hatására (terhesség, belső secretiós megbetegedések). A hypogenitalismus és a szemnyomás közti összefüggésre vonatkozólag 1924-ben Freyburg tett elő ször közlést, aki eunuchoidismusnál és infantilismusnál csökkent tensiót talált. Legutóbb pedig Radnói hívta fel erre a figyelmet más szempontból. Szerinte a sorvadt herével ellentétes oldalon a szem rendesnél alacsonyabb nyomása észlelhető. Ezt féloldali kastracióval, a ductus deferensek lekötése, illetve a herék Rtg. besugárzása útján állatkísérletekben igazolta és ezt mi magunk is megerő síthetjük. Az ilyen kastrált állatoknál a szemek hypotoniája néhány hétig tart, majd normalizálódik, azonban az ilyen hypotoniás vagy normalizálódott szem bizonyos behatásokra másként viselkedik, mint a normális szem. Mivel emberen ez a kérdés kísérletesen természetesen nem tanulmányozható, megragadtuk ezt a ritkán kínálkozó alkalmat, hogy a szem tensióját heresorvadás mellett tanulmányozzuk. Esetünkben mindkét here sorvadt, különösen a bal, amelynek a nagysága, mint említettük, csak babnyi. Mindkét szem tensiója alacsony volt, a jobboldalon a tensiogörbe értékei 9 12, a baloldalon Hg mm között ingadoztak, tehát az inkább hvpofunctiós herével kontralaterálisan volt kifejezettebb a szem hypotoniája (1. ábra).' Sautter myotoniásoknál végzett vizsgálatai alapján az alacsony vérnyomás a gyakori tünetek közé tartozik. Miután betegünknek a vérnyomása FÉREGŰ ZŐ ASCARICID DRAGÉE HEXYLRESORCIN Dr. BAYER és TÁRSA TELEFON:

27 ORVOSI HETILAP m MEGHŰ LÉSES BETEGSÉGEK ESETEIBEN: FLUACETYL a z Ál t a l á n o s t ü n e t e k l e k ü z d é s é r e é s a s e k ü n d a e r FERTŐ ZŐ DÉS TÁVOLTARTÁSÁRA. io X 0.8 g. tabletták. HYDROCODIN A SZUVERÉN KÖHÖGÉS CSILLAPÍTÓ. TÖBBSZÖRÖSEN ERŐ SEBB HATÁSŰ A CODEINNÉL, ANNAK KELLEMETLEN MELLÉK HATÁSAI NÉLKÜL. io X г о X 25 X 0,01 gr. tabletták 15 ccm. liquid 3 X 1 ccm és 3 X 2 ccm am pullák ALOEDRIN GENERÁLIS FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ. PERORALISAN ALKALMAZVA PERCEKEN BELÜL HATÁSOS. a és 10 ta b le ttá i csomagolásban. Dr. EGGER GYÓGYSZERVEGYÉSZETI GYÁR BUDAPEST, X., FÜZÉR-UTCA

28 ORVOSI HETILAP /60 Hg mm volt, gondolhattunk arra, hogy a szemek hypotoniája összefügg az általános alacsony vérnyomással. Ezért teáztatás és egyidejű leg Sympatol injectio iv. adásával a vérnyomást emeltük 115/65 Hg mm-re, miközben figyeltük a szemek tensiováltozását. Minthogy a tensio csak i 2 Hg mm-es emelkedést mutatott, amely a normális görbe ingadozásainál nem nagyobb, megállapíthattuk, hogy a szemek alacsony nyomása nem az alacsony vérnyomás függvénye (2. ábra). mmhg thyreoidea készítmények sem befolyásolták értékelhető módon a szem feszülését. A fentiekhez hasonló eredményeket nyertünk az említett készítményekkel akkor is, amidő n a jobb szem hályogmű téte után az aphakiás szemen ismételtük meg a kísérleteinket. Vizsgálatokat végeztünk fehérjementesített sugártest és iris dialysatummal, amely Boros kísérletei szerint -a normális és a glaukomás szemen elő ször nyomásemelkedést, majd esést idéz elő, itt a hypotoniás szemen azonban hatástalannak bizonyult. De ismeretes, hogy az ilyen hypotoniás és így a myotoniás szem tensiogörbéje rendkívül monoton és általában nehezen befolyásolható. A sorvadtabb herével ellentétes oldali, tehát hvpotoniásabb szem tensiogörbéjét nehezebben lehetett befolyásolni. Ez a szem nyomásemelkedéssel válaszolt ugyan antephysanra, de nem olyan mértékben, mint a másik szem. Rhorer az irodalomból 67 myotoniás hályogos esetet gyű jtött össze, közleményeiben azonban a Ezután azt tettük vizsgálatunk. tárgyává, hogy belső secretiós készítményekkel milyen mértékben lehet a szemfeszülést befolyásolni. Az eddigi megfigyelések szerint (Samoljoff, Scalzitti, Radnót) a hypophysis mellső lebenyének a kivonata a normális szem nyomását fél egy órára csökkenti, ezzel szemben a kastració következtében hypotoniássá vált szem nyomását emeli (Radnót). Betegünknél antephysan hatására mindannyiszor kifejezett tensioemelkedést észleltünk, amely 2 2 y2 óra múlva érte el a maximumát és mindkét szemen 7 8 óra alatt parallel zajlott szemfeszülésre vonatkozólag nem közöl adatot. le (3. ábra). Nagyobb myotoniás beteganyaggal foglalkoztak Fleischer. és Sautter is, akik erre, úgy látszik, szintén nem fordítottak figyelmet, mivel a szemnyomás adatait nem említik. A szemek hypotoniájárói csak Ladekarl és Stürup közölnek adatot 1941-ben, akik két myotoniás hályogos esetükben már hangsúlyozzák a szemek alacsony nyomását. A szerző k legnagyobb része a bajt örökléstani (Fleischer, Frey, Kyrieleis, Henke-Secger, Gifford, Terrien-Sainton-Veil, Caughey, Souter, Vos, Huber, Boeters) vagy hályogmorphologiai szempontból tárgyalja (Hauptmann, Szily, Lüssi, Vogt és mások). Belső secretiós'zavar és a myotoníás hályog közötti összefüggésre. Maiílard, Fleischer, Jung, Sempau, Morales,. Aliquo-Mazzei utaknak. Curschmann, Hauptmann, Naegeli, Nikan, Scharke és Pull a genitalis mirigyek mű ködési zavarának hatására létrejött kórképnek tekintik. A nemi mirigyek kivonatainak, illetve produktumainak a szem feszülésére gyakorolt hatálatra került esetben Steinert, Foix, Lagrange és Az eddig ismeretes néhány kórszövettani vizsgásáról a vélemények eltérő k, tehát az eddigi, erre Nicolescu a gerincvelő hátsó kötegeiben elfajulásokat, a ponto-bulbo-medullaris motorikus mag vonatkozó megfigyelések eredményeibő l nem vonhatunk le egységes következtetést. Radnót emberen is azt figyelte meg, hogy mind a normális, tozó pályákban elváltozásokat találtak, hogy vakban és az extrapyramidalis rendszerhez tar mind a glaukomás szem tensióját a testosteron azonban a belső secretiós mirigyek részérő l volt-e készítmények emelik. Müller-Hennig, Velhagen eltérés, afelő l nem nyilatkoznak. szerint Progynon, Testoviron a szem nyomását Kétségtelen, hogy a sajátságos trophicus nem befolyásolják. Mi különböző készítményekkel (Testoviron, Extractum testis, Testiculi) nem más belső secretiós mirigyek részvételét is fel zavarok miatt a genitalis mirigyeken kívül még tudtuk a myotoniás hypotoniás szem nyomását kell tételeznünk a betegségben. Valószínű leg emelni. Hasonlóképpen a thyreoidea és a para pluriglandularis megbetegedésrő l van szó, a kér- 378

29 dés csak az, hogy a belső sécretiós mirigyek zavarát első dlegesnek tekinthetjük-e, vagy csak következménye a központi idegrendszer bizonyos system megbetegedésének. Több belső secretiós megbetegedés járhat a szem hypotoniájával. így az osteomalacia, Addison-kóv, Basedow-kór, a l^pophysis egyes megbetegedései, dystrophia adiposogenitalis, diabetes mellitus. E betegségek egy részénél a hypotonia csak részben magyarázható az alacsony vérnyomással (osteomalacia, Addison-kór, diabeteses kóma). Imre hangsúlyozta első nek, hogy a belső secretiós mirigyek egyensúlyi zavara a szemfeszülés egyensúlyi zavarával járhat. Amíg a mirigyek közti korreláció rendes, addig a szem nyomásában sem várható eltolódás. Ahol hypotoniát észlelünk, ott rendszerint pluriglandularis megbetegedésrő l van szó és több mirigy közti korreláció szenved zavart. A heresorvadásnál fellépő hypotoniát magyarázhatjuk a gonadok és más mirigyek, fő képpen a hypophysis közti antagonismussal. Normálisan az antagonismus úgy képzelhető el, hogy a gonadok emelik, a hypophysis csökkenti a tensiót. Feltételezhető, hogy ezért kapunk a normális szemen testosteron készítményekre nyomásemelkedést, míg a hypophysis mellső lebeny kivonatra nyomásesést. Amint, valamely okból a gonadok gátló hatása nem érvényesül, az antagonista mirigyek túlmű ködése állhat elő. Heresorvadásnál a hypophysis nyomáscsökkentő hatása jut túlsúlyra és ez okozza a szem hypotoniáját. ORVOSI HETILAP Ami az ilyen heresorvadásnál található hypotoniás szemen a hypophysis-kivonat hatására létrejött paradox reakciót, vagyis a nyomásemelkedést illeti, annak a magyarázata a következő lehet. A hypophysis-kivonattal tulajdonképpen gonadotrop hormont adunk, amely serkentő leg hat a here mű ködésére. Ha a herének még vannak mű ködő részei, ezek nyomásemelő faktort dobnak a vérpályába és emelkedik a szem nyomása. Maguk a herekivonatok, úgy látszik,.nem elégségesek e hatás elő idézésére. Összefoglalás : A szerző dystrophia myotonicás sorvadt heréjű betegnél feltű nő en alacsony intraocularis nyomást talált mindkét szemen, amely a sorvadtabb herével ellentétes oldalon kifejezettebb volt. Ez az állatkísérletekbő l ismeretes neurohormonalis befolyást látszik bizonyítani. Antephysan hatására paradox reakciót, intraocularis nyomásemelkedést észlelt. A hypotonia valószínű leg a myotoniánál elő forduló gyakoribb szemtünetek közé sorolható. IR O D A L O M : B oros: Graefes A rch. 140, 507 (r 939b Fleischer: Graefes A rch. 96, 91 (1918). Freytag : K lin. M bl. f. A ugenheilk. 72, 518. (1924). H andbuch d. E rb k ran k h eiten V. B d., 128 (1938). Imre : Arch., f. A ugenheilk. 88, 166 (1921). K lin. M bl. f. A ugenheilk. 98, 682 (1937). Ladekarl és Stürup : R ef. Zbl. f. O phth. 46, 457 (1941). ; Lubarsch-Osterlag :, E rgebnisse d. Alig. P a th. X X V I B d., 96 (1933). M iiller-h ennig: D iss. G reifsw ald 1940., R ef. Zbl. f. O p h th. 47, 482 (1941). Peters : Zbl. f. O p h th. 39, 457 (1937). R adnót: K lin. M bl. f. A ugenheilk. 109, 161 (1942) ; Orvosok L ap ja I., 199 (1945) ; O phthalm ologica 114, 168 (1947). Rohrer : D. Z eitschr. N ervenheilk. ISMÉT KAPHATÓ! Ű J G E IG Y K É S Z Í T M É N Y E K : PARPAN1T az ex trapyram is eredetű m ozgászavarok h atáso s gyógyítására. M ite és fo rte ta b le ttá k alkalm azása a d a golási sém a szerint. IRGAFEN könnyen adagolható, jól tű rh e tő Sulfonam id vegyület, am ely különösen a húgyu ta k coli fertő zése eseteiben is b ev á lt. MEDOMIN m egbízható árta lm a tla n alta tó, káb ító u tó h a tá sa nincsen. IRGAM1D SZEMKENÖCS a szem fertő ző betegségei és sérülései esetén tökéletes bakteriostasisos h a tá sú. J. R. GEIGY A.-G. BASEL Forgalomba hozza: Fischer S. és Fia Bpest» IV., B elgrad rakp

30 N ORVOSI HETILAP , 242 (1917). Samoljoff : R eí. Zbl. f. O phth. 18, 818 (1927). Sautter: Graefes A rch. 143, 1 (1941). Scalzitti : Zbl. f. O p h th. 19, 712 (1928). Vancea: G raefes A rch. 135, 19 (1936). Velhagen : Sehorgan u. Innere S ekretion 169 és 195 (1943). Sum m ary. In a p a tie n t suffering from m yotonic dystro p h y th e in traocular tension of both eyes was strikingly low, especially oil th e side co n tralateral to th e m ore atrophic testicle. T his phenom en speaks in favour of neurohorm onal factors rev ealed b y anim al experim ents. T he injection of antephysan resu lted in a p a ra doxical response, increase of th e in trao cu lar tension. H y potony of th e eye is probably a freq u en t sym ptom in m yotony. A Bethesda-kórház belő sztálydról (Fő orvos: Cseh-Szombathy László dr.) Az acut leukaemiáról I r ta : KOLTA ERVIN dr. és SÁRKÁNY VILMOS dr. Míg régebben az acut leukaemiát a chronikus betegek csak akkor kerülnek megfigyelés alá, leukaemiák (akár myelo vagy lympho) heveny amikor a csontvelő elégtelenség mellett a myeloblastos reakció is már fennáll, ill. a sejtburjánzás alakjának tartották (Naegeli, Hirschfeld, Pappenheim, Schilling, stb.), addig újabban mindinkább már oly fokú, hogy az a heveny fehérvérű ség az a vélemény alakul ki, hogy az acut leukaemia minden tünetét is mutatja. E tények valószínű vé. különálló megbetegedés és t. k. nem más, mint teszik, hogy a csontvelő elégtelenség mindig az a csontvelő elégtelenség pótlását célzó myeloblastos túlburjánzás (Boros, Stodtmeister, Büch- Tehát a csontvelő elégtelenség nem következménye első dleges és a kóros sejtszaporulat a másodlagos. mann, stb.). De a sejtek myeloblastos volta is a myeloblastos burjánzásnak, mint azt egyesek kétséges, mert nem típusos myeloblastokat találunk ilyen esetben, hanem ú. n. paramyeloblasto- nanem a kiváltó tényező. A beteg további sorsa feltételezik (Apitz, Tischendorf, Moeschlin, Rohr), kat, melyekrő l a mesenchym (ő ssejt) eredet elő ttünk még ismeretlen tényező ktő l függ: a tételezhető fel (Ferrata, Kienle). Elő ször tisztázandó volna a csontvelő elégtelenség első dlegessége. Az irodalomban számos adat szól amellett, hogy a csontvelő részleges vagy teljes pusztulását a fehérvérsejtek igen korai alakjainak megszaporodása követheti. Az esetek egy részében ezeket az agranulocytosisokat vagy panmyelophtysiseket követő ú. n. myeloblastos reakciók átmenetiek, elmúlhatnak és a betegek meggyógyulnak. Más esetben (Binder) azonban a myeloblastokhoz hasonló sejtek fokozatosan megszaporodnak és úgy a vérben, mint a csontvelő ben csaknem kizárólagos helyet foglalnak el. Ilyenkor acut para- myeloblastos leukaemiáról beszélünk. Kérdés, miért lép fel ez a szervezet szempontjából bizonyos fokig pótlásnak, védekezésnek felfogható reakció, míg más esetekben az általános csontvelő pusztulási folyamata feltartóztathatatlanul tovább halad? Hogy e kérdésre a feleletet a mesenchyma reakcióképessége, burjánzási készsége adja-e meg vagy a csontvelő elégtelenséget kiváltó inger milyensége, súlyossága befolyásolja-e, még tisztázatlan és ezekre nem is akarok kitérni. A teljes csontvelő elégtelenség lefolyását sok esetben pontosan feldolgozták (Hennig, Voit és Landes, Hoff, stb.). Ismeretes, hogy mérgezések óperrin, Boulin, Corte, Botton, Pineg), heveny és idült fertő zések (Geissler, Wurm, Lubarsch, Eckel, Rizzo, Fränckel) kapcsán fellépett heveny fehérvérű séget írtak le. Gráf a II. belklinika anyagát nézte át azon szempont alapján, megelő zte-e csontvelő elégtelenség a heveny fehérvérű séget vagy lehetett-e erre az anamnézisbő l következtetni? Azt találta, hogy az esetek többségében erre határozottan megvolt a bizonyíték. Biztos azonban az, hogy az esetek egy részében a tüne-.tek kezdetben oly kevéssé jellegzetesek, hogy a 380 csontvelő vagy teljesen kimerül és a mesenchyma sem képes még csökevényes sejteket sem képezni, a panmyelophtysis (Stodtmeister) teljes vagy. a csontvelő elégtelenség helyét fokozatosan mind éretlenebb sejtek, végül a myeloblastokhoz hasonló ú. n. paramyeloblastok foglalják el, melyek mesenchym eredetű ek és belő lük rendes granulocyták nem tudnak képző dni, az érett és éretlen sejtek között tehát nincs átmenet (teljes hiatus) és az acut leukaemia képe bontakozik ki. A beteg sorsát az dönti el, végleges-e a csontvelő kimerülése vagy csak átmeneti. Ha átmeneti, úgy akár fellép a myeloblastos reakció, akár nem, a beteg meggyógyul, feltéve, hogy a szervezet leromlása nem túl nagy (másodlagos jelenségek, septikus tünetek, stb.). Ilyenkor az esetlegesen fellépett myeloblastos sejt burjánzást a rendes csontvelő mű ködése foglalja ismét el. Ha azonban a csontvelő bénulása oly súlyos, hogy tartóssá válik, akkor a mesenchyma reakció is tartóssá válhat es a heveny léukaemia képe is teljes. A gyakorlatban tulajdonképpen csak akkor tudjuk a myeloblastos reakció kórképét az acut leukaemiátói elhatárolni, ha a betegség végső lefolyását már ismerjük. A myeloblastos reakcióból a beteg meggyógyul, míg leukaemiából nem. ű j abban szaporodnak azok a beszámolók, melyekben a súlyos teljes csontvelő elégtelenségéhez társuló acut ieukaemiának mindenben megfelelő esetek gyógyulnak. Eltekintve Naegeli és Gloor, már régebben közölt gyógyult esetét, ma az antibioticumok nagy szerepet játszanak a gyógykezelésben. Bár ma sem ismerjük még az esetek legnagyobb részében a csontvelő elégtelenséget kiváltó ártalmat, mégis a másodlagos tüneteket, (septikus) jelenségeket lényegesen javítani tudjuk. Amennyiben az ártalom a szervezetben

31 ORVOSI HETILAP 194Ó. 12. lévő fertő ző gócból indulna ki, úgy a penicillin tudtuk fenntartani, ső t idő közben csaknem panasza csontvelő re is gyógyítólag hathatna. Felmerült az mentessé tenni. (Az irodalomban ismertetett nagyobb vérmennyiség kivéreztetése után adott vér a. perniciosához hasonlóan a hiánybetegség lehető sége is, de az eddig ismert vitaminok és vitaátömlesztéssel nem volt módunkban próbálkozni, minszerű anyagok, valamint sorozatos csontvelő átültetések eddig hatástalannak bizonyultak. ' Bock a csontvelő elégtelenséget allergiás alapra vezeti vissza, amikor is anaphylaxiás alapon bénulna meg a csontvelő, elő rement senzibilizálás u tá n ; az allergén lehet toxikus fertő zés vagy kémiai eredetű és természetesen teljesen alárendelt jelentő ségű annak mennyisége. A senzibilizálás szigorúan csak a csontvelő re irányulna. Az allergia lehető ségével kétségtelenül számolni kell és a betegség lefolyása, sok tünete is jól alátámasztaná. A közelmúltban alkalmunk volt egy esetet észlelni, melynek rövid leírását érdemesnek látszik az alábbiakban közölni. S. S. 38 éves férfi, 3 4 h ó n ap ja d e ré k tá ji fájd alm a van, fárad t, b ágyadt, hő m érséke fokozatosan em elkedik, sá p a d ttá v álik. A m áshelyt e jte tt v iz s g.: vörösvs. 1, , fehérvs , H g lb. 20%, a vérkép és csontvelő erő s b alra to ló d á st m u ta t, vérben 35% m yeloblas t. L ép nem ta p in th a tó. F elvételkor (X II. 22) belső szervek részérő l nincs elváltozás, kezdő dő sto m atitis ulcerosa, hypertroph iás Ü cunáris tonsillák, m elyekbő l genycsapok exprim álható k, vizelet neg., tem p ig em elkedik, interm ittáló. Vér és csontvelő az elő bbi leletnél kifeje zettebb b alra to ló d á st m u ta t, a m yeloblastok egy része ére tlenebb (param yeloblast), a g ran ulocyták k ö zö tt az á tm e n e t hiányos (hiatus). x M ásodnaponként cm 3 vértransfusiokat, penicillint (napi E), C- és kom plex B -vitam int, m á jk iv o n ato t adunk. A kezelés folyam án a szájn y álk a h á rty a fekélyes elváltozásai fokozatosan visszafejlő d nek, a láz m egszű nik, a beteg panaszm entes, fennjár, m eghízott. II. 7-én, h a th e ti kezelés u tá n (10 m illió E penicillin és 3 és fél lit. vérátöm lesztés) vörösvs. 2, ; H glb. 38%, fehérvs A vérkép b alrato ló d o ttság a azonban nem szű nt m eg teljesen, b á r az é re tt segm entált sejtek 68% -ot m u ta tta k, m ég 14% m y elo cy tát és 4% m yeloblastot találu n k, de a hiatus eltű nt.a csontvelő ben néhány atypusos m yeloblast és prom yelocyta. B ár a kezelést fo ly ta tju k, a vérkép to v áb b i ja v u lá st nem m u ta t, ső t kb. 4 h é t a la tt a fehérvérsejt fokozatosan re em elkedik és a m yeloblastok aránylagos szám a is ú jra em elkedik. A sto m atitis kiujul, a nyelven fekély keletkezik, a tonsillák erő sen m egduzzadnak, hő emke dések lépnek fél, ta p in th a tó v á v álik a lép. A napi peni el cillinm ennyiség em elésével (átm enetileg E) a sto m atitis újra m egszű nik, a nyelv fekélye begyógyul, hő em elkedések csökkennek. T ekintve, hogy a tonsillák lelete nem válto zo tt, k iv é tettü k a teljesen genyes já ra to k k a l á tsz ő tt m a n d u lák a t (III. 3). A beteg a m ű té e t jó l tű rte, sebe gyorsan behegedt, vérzés nem v o lt. A hő em elkedések és a vérlelet azonban csak átm eneti leg m u ta to tt ném i ja v u lást. B ár a vérátöm lesztéseket, penicillinadagolást tovább fo ly ta ttu k, további lényeges ja v u lá st elérni nem tu d tu n k. T ekintve, hogy külső körülm ények m ia tt a penicillinkezelést zavartalanul tovább fo ly tatn i nem tu d tu k, ső t elő fordult, hogy 6 8 napi g sem tu d tu n k penicillinhez ju tn i, a sto m atitis k iú ju lt, a láz in te rm ittá ló v á v ált, az elesettség fokozódott, fehérvs.-ek fokozatosan re em elkedtek, a vörösvér- se jte k elő bb 2 m illióra, m ajd rövid idő a la tt 1, ra csökkentek, a vérkép és csontvelő ism ét az acu t leukaem ia képét m u ta tta és a beteg V I. 15-én e x itá lt. A v érátöm lesztések m ennyisége 8-6 liter, az adagolt penicillin m ennyisége 21 m illió E -t te tt ki. Esetünk érdekességét az adja, hogy klinikailag és kórbonctanilag biztosan kimutatott acut leukaemias beteg életét csaknem hét hónapon át kellő számú megfelelő véradó hiányában.) Azon reményünk azonban, amire a vérlelet feltű nő javulása, a hiatus eltű nése kezdetben talán feljogosíthatott hogy a csontvelő ártalom toxicus eredetű volna (tonsilla?) és penicillinnel leküzdhető lesz, nem vált valóvá. így a penicülincsak a másodlagos, septicus tünetek kezdetben gyors javításával segítette elő a remissiót, amiben a vérátömlesztéseknek, vitamin készítményeknek, stb. is igen nagy részük volt. Feltételezhető, hogyha egy ilyen, általunk is észlelt, remissió tartóssá válik, úgy a beteg meggyógyul. A betegség allergiás volta esetünk alapján sem alátámasztható, sem megcáfolható nem volt. Az erre vonatkozó elméleti fejtegetés azonban túlhaladná e közlés kereteit. Esetünk lefolyása bizonyítja azonban azt, hogy a csontvelő elégtelenség uralta a kórképet és a myeloblastos reakció, mely késő bb az acut leukaemia képét mutatta, csak kísérő tünetként szerepelt. A panmyelophtysises tünetek mellett, a hiatus idő szakos eltű nése a kezelés kapcsán, ennek meggyő ző jeleként fogható fel. Közismert, hogy az idült leukaemiák végszakaszában gyakran az acutnak mindenben megfelelő képet kaphatunk és ez a tény lenne a két kórkép közös eredetének egyik legfő bb érve. 381

32 ORVOSI HETILAP I Hogy a panmyelophtysis, a csontvelő elégtelenség első dleges ilyen esetekben is, azt következő esetünk rövid leírásával jellemeznénk. K. A. 58 éves, 6 év ó ta id ü lt m yeloid leukaem iában szenved. Több ízben R tg besugárzás, m ely á lla p o tá t kezdetben egy évnél.hosszabb ideig ja v íto tta, később azonban a besugárzások közti idő közök fokozatosan csökkentek. Betegségének 4. évében első ízben u re thá n kezelés (49 g), u tá n a csaknem 5 hónapig jól van, m a jd am ikor a fehérvérsejtek re em elkedtek, ism ét u reth án (41 g). A rem issio ism ét teljes, fehérvs IRODALOM : A p i íz : M ed. W elt Binder : H árom hónap m úlva harm adik u reth á n kezelés, am ikor K lin. W schr Bock : D ie A granulocytose, m á r csak 64 g adása u tá n indul m eg a fehérvérsejtek S tu ttg a rt Boros : H aem atologia 1942 ; A erzt. csökkenése, de a h a tá s jó (6000). A kezelés befejezése F orsch Gloor : M ünch, m ed. W schr u tá n az ad d ig nem anaem ias beteg vörösvs-jei csökkenni Gráf: O rv. tu d. beszám Hennig : D. A rch, kezdenek (4'4-rő l 3-6 m illióra). Az anaem ia a to v á b ia k kl. M éd. 1927, Hoff: V erh. d. gés. inn. b an nem jav u l és 3 hónap m úlva 2-8 m illió. A fehérvs M ed ; Z eitschr. f. kl. M ed Kienle : szám a ugyanakkor re em elkedik és a vérképben D ie S ternalpunktion. G. Thiem e Moeschlin : feltű nik m ár a m yeloblastok (param yeloblastok?) m eg Sciiiw. m ed. W schr. f 946. Moeschlin, Rohr : E rg. in n. szaporodása 18 20% -ra. T ekintve, hogy a b eteg u re th á n M ed Rohr : D as m enschl. K nochenm arck. kezelésnek sem m i körülm ények k ö zö tt sem ak a rja m a g á t G. T hiem e Schilling : In t. h ae m a t. K ongr. ú jra alávetni, annak kellem etlen m elléktünetei m ia tt, Stodtmeister : K lin. W schr Stodtmeister, óvatos R tg-besugárzás. E n n ek eredm ényeképpen a.fehérv érsejt re esik, vörösvs 2, Ű jabb kt é 1942.' Tischendorf : D. A rch. klin. M ed. 1937, Büchm ann : E rg. inn. M ed ; K lin. W schr. 1941, Voit, Landes : K lin. W schr hónap m úlva jelentkezik a beteg ism ét, erő sen leromlott állapotban, kezdő dő sto m atitis ulcerosával, vörösvs 1, , fehérvs , 45% param yeloblast és teljes h ia tu s m ellett. 4 nap m úlva exitus. Az eset mutatja, hogy a hyperplasticus myelopoeticus rendszer fokozatos pusztulásával annak helyét lassanként mesenchym burjánzás foglalja el, ső t e pusztulás az erytropoeticus részre is kiterjed, így tehát teljes a panmyelophtysis. A therapiás beavatkozások talán bizonyos mértékig siettették a folyamat kifejlő dését, bár az irodalomból ismeretes, hogy a gyógykezelésben nem részesült esetekben is elő fordul a végszakaszban az acut leukaemiába való átalakulás. Esetünkben szemünk elő tt figyelhettük meg a csontvelő fokozatos pusztulását, azon képességének csökkenését, hogy érett granulált sejteket képezzen. Csak a mesenchym eredetű (ő s) sejtek túlburjánzása indul meg, mely ha adott esetben mutat is bizonyos differenciálódást, de a teljes érettséget sohasem. így az idült leukaemia csontvelejét és vérképét fokozatosan egy új sejtféleség, a paramyeloblastok, foglalják el es kifejlő dik az acut leukaemia. Ha idült leukaemiá- ból fejlő dik ki acut myelosis, úgy a csontvelő ártalom és pusztulás oka mindenkor biztos. Még egy következtetést vonhatunk le fentiekbő l. Ha az idült leukaemiában feltételezhetjük, hogy a csontvelő daganatszerü burjánzásával állunk szemben, melynek rosszindulatos voltát még az áttételek is bizonyítják és ez a vélemény ma mindinkább általánossá válik, úgy akkor, amikor kezelések következtében vagy egyébként is a burjánzások tönkremennek, nem tételezhető fel, hogy egy új daganatszerű burjánzás lépne fel a régi helyén vagy egy rosszindulatú daganat egy másik rosszindulatúvá alakulna át. A kórtan ilyen folyamatokat nem ismer. A két kórfolyamat ilyen irányú összefüggése tehát nem tételezhető fel. Összefoglalás: Az acut leukaemiák valószínű leg első dleges csontvelő elégtelenség, agranulocytosis, panmyelophtysis alapján fejlő dnek ki, amikor is a mesenchym eredetű ú. n. para 382 myeloblastok száporodnak el a csontvelő ben és a vérben. Az acut leukaemiák és a chronikusak teljesen különálló kórképek, még akkor is, ha a chronikus végstádiumában acut leukaemia fejlő dik ki, mert a mesenchym eredetű paramyeloblastok felszaporodása akkor is csontvelő elégtelenség alapján, mintegy a hiányok pótlásaként fejlő dik ki. A szegedi Tudományegyetem Bel-Diagnosztikaii K lin iká já nak (Igazgató : Purjesz Béla dr. egyet. ny. r. tanár), Belgyógyászati K linikájának (Igazgató: H etényi Géza dr. egyet, ny. r. tanár) és Kórbonctani Intézetének (Igazgató : Korpássy Béla dr. egyet. ny. rk. tanár) közleménye \ A lúgos phosphatase aktivitásának változása aminobenzoesav származékokkal kezelt patkányok veséjében Irta : Koltay Miklós drd., Kovács Kálmán drd., Majoros Mária dr., Halmágyi Dénes dr. és Kelemen Endre dr. E lő zetes közlem ény. Legutóbb ismeretessé vált, hogy aminobenzoesav-származékok normoglykaemiás glykosuriát idéznek elő emberen (1) és állaton (2). Ez a glykosuria para-aminosaucylsavval (PÁS), para-aminobenzoesawal (PAB) és orthoaminobenzoesavval (OAB) egyaránt elő idézhető volt. Na-oxybenzoat, para-aminobenzolsulfamid és para-aminohippursav (PAH) glykosuriát nem okoznak. Kelemen- Halmágyi és Majoros (1, 2) mindezek alapján feltételezik, hogy a hatás létrejöttéhez az aminocsoport és a benzolgyű rű höz közvetlenül kapcsolható carboxyl-csoport együttes 'jelenléte szükséges. Tekintettel arra a kapcsolatra, mely mai ismereteink szerint a cukor-resorptio és a phosphor-anyagcsere között fennáll, feltételeztük, hogy a kérdéses anyagok hatásukat valamely, a phosphorylatióban, illető leg a dephosphorylatióban szereplő ferment befolyásolása útján fejtik ki. Mindezek alapján vizsgálat tárgyává tettük a fenti anyagokkal glykosuriássá tett patkányok veséjének lúgos phosphatase (a következő kben»phosphatase«) tartalm át. 15, vegyes étrenden ta rto tt, gr súlyú, nő stény és hím p atk án y veséjét dolgoztuk fel. Az ál lato k a t nyolc csoportra o sz to ttu k : a) P A B -al kezelt csoport. 4 p atk án y, egyenként n ap i 4 x gr N a-pa B s. c. Leölés idő pontja: 24, 48, 72 és 96 óra, az adagolás m egindításától szám ítva.

33 ORVOSI HETILAP b) PAS-al k ezelt egy állat, napi 4X 0-10 gr. L e ölve 72 óra m úlva. c) OAB-al kezelt egy á lla t. N ap i 3 x gr. L e ölve 48 óra m úlva. d) PA H -al k ezelt 1 á lla t. N api 4 x0-10 gr. Leölve 96 óra m úlva. e) P hlorrhizinnal kezelt k é t á,llat. N api n o m g/ te stsú ly kg. L eölve 48 ó ra m úlva. f) C ukorral kezelt k ét á lla t. N api 4 x 4 cc. 5% -os dextrose i. p. Leölve az utolsó injectio utá*n 30 perccel. g) PA B plus cukorral kezelt k é t á lla t. Cukor és PA В adag m. f. h) K ezeletlen csoport : k é t á lla t. ^ A d) és h) csoport kivételével a leölés id ő p o n t já b a n valam ennyi p a tk á n y glykosuriás v o lt. A leölés nyultvelő zúzás segítségével tö rté n t, a vesék azonnal feldolgozás alá k erü ltek. A phosp h atas-aktiv itás k i m u ta tá sá ra Gömöri (3) m ódszerét haszn áltu k. A 4 m m v astag veseszeleteket az állato k leölése u tá n azonnal rö g zítettü k. M ind a nyolc csoport veséjébő l k észített azonos vastagságú m etszeteket (4 m ikron) ugyanazon tárgylemezre vittük fel, hogy a m ódszer kivitelezése k ap csán szükségessé váló beh atáso k azonos v o ltá t ezáltal is biztosítsuk (1. áb ra). kin (4) közlésével, kik aktivitáscsökkenést írnak le, Weissberger (6) és Beck (7) közlésével, kik eltérést nem találtak és összhangban látszik állani Hepler-Simonds (5) közlésével, kik aktivitásfokozódást tapasztaltak. Cukorral kezelt állataink vese-phosphatase-aktivitását ellentétben Marsh- Drabkin közlésével (4) csökkentnek találtuk. Cukor plusz PAB-kezelés esetében a phosphataseaktivitás átmenetet képezett a csak cukorral és csak PAB-al kezelt állatoknál nyert elváltozás között, azaz, az átmeneti zónaaktivitás fokozódása kevéssé kifejezett volt.* Az észlelt elváltozások magyarázatára irányuló további vizsgálataink folyamatban vannak. Összefoglalás: PAB, OAB és PÁS hatására patkányok veséjében az átmeneti zóna (distalis tubulus) hámsejtjeiben a lúgos phosphatase aktivitása kifejezetten megnő. E jelenség összefüggésben látszik állani fenti anyagok normoglykaemiás glykosuriát elő idéző hatásával. IRODALOM. I. Kelemen Halmágyi : Orvosi H e tilap, 1949,'90 : Kelemen Halmágyi M ajoros: Közlés elő tt. 3. Gömöri : P roc. Soc. E x p. Bioi. M ed., 1939, 4 2 : M arsh D ra b kin : J. Bioi. Chem. 1947, : Hepler Sim onds : A rch. P a th. 1946, 41 : Weisberger : J. Biol. Chem. 194Г, 139 : Beck : Proc. Soc. E x p. Biol. M ed. Í942, 49 : 435. * M egjegyezni kivánjuk, hogy ez az u. n. átm en e ti zóna a kezeletlen állato k b an is a tö b b i tu b u la ris h ám sejtn él valam ivel tö b b p h o sp h a tase t ta rta lm a z. I. ábra. A lúgos phosphatase aktivitásának változásai glykosuriássá tett patkányok veséjében. A készítményeket ugyanarra a tárgylemezre történt felhúzás után egyszerre reagáltattuk le. I. P A B 48 órán át, 2. P A B 72 órán át, 3. P A B 96 órán át, К Kontrol, 4. P Á S 72 órán ál, 5. О A B 48 órán át, 6. P A H 96 órán át, 7. P A B + glukóz, 8. Phlorrhidzin, 9. Glukóz. Vizsgálataink eredményeként a PAB, OAB és PAS-sal kezelt állatok veséiben a kéreg és velő határán az első rendű kanyarulatos csatornák á t meneti szakaszának hámsejtjeiben a phosphatase aktivitást minden esetben oly kifejezetten fokozottnak találtuk, hogy a'z már makroskoposan is feltű nik (1. ábra). A PAH-al kezelt állatok veséjének fermentaktivitása mindenben megegyezett a kezeletlen állatoknál talált képpel. A phlorrhidzinnel kezelt állatok veséjében a phosphatase aktivitás fokozott. Ezen utóbbi észlelésünk ellentétben áll Marsh-Drab- ÜZEMORVOSI SZAKCSOPORT KÖZLEMÉNYE : június 19-én délután 6 órakor lesz a Szakszervezet Tanácstermében az Üzemorvosi Tanfolyam záróvizsgájáról elmaradottak vizsgája. Jelentkezés Várhegyinél a Szakszervezetben (III. emelet 1. Szervezési osztály.)» «- { а * ( P x y t i f & é r Bi-, b 2-v i t a m i n é s n i k o t i n s a v a m i d JAVALLATAI A В -csoportba tartozó valamennyi hypo- és avitaminozis : májgyulladás máj- és vasresistens anaemia angina pectoris mérgezések (ólom, sulfonamid) fénydermatózis seborrlioeás ekcéma Forgalomban : 5 am p. á 2 kcm. B ő v e b b é r t e s í t é s t k ü l d : MAGYAR PHARMA GYÓGYÁRU R. T. 383

34 ORVOSI HETILAR ELŐ ADÁSOK, ÜLÉSEK D átum H e l y Idő pont R e n d e z ő T á r g y V II. Tudományos ülés. Korányi András dr.: A hepatitisek klinikája. Lő rinc László dr.: Virus pneumonia. Bő sze Lajos dr.: Újabb szempontok VI. 12. Margit kórház (III. Vasárnap Bécsi-út 132). d e. 10 óra Orvos-Eü. Szakszerv. a nő gyógyászati és szülészeti therápiában. Mecseki Rudolf dr.: BCG-oljtás Észak-Budai Csoport alkalmazása újszülötteken. Pollerman Dénes dr.: Méhátfúrás érdekes esete. Pataki Pál dr.: Pankreatitisek. örlő s Endre dr.: Filmbemutatások. Varix mű tét. Struma mű tét. i. Szandányi Sándor d r.: Elötétlencsék, feliratkészítés. (Elő adás.) 2. Gyarmati László dr.: Tengeri utazás. (Színes keskenyfilm.) 3. Ravasz János dr.: Orvosok és Egészség- VI. 13. III. sz. Sebészeti klinika Intrathoracalis oesophagus resectio, intratrachealis altatásban. (Mű téti Hétfő (V III., Fiumei-út 17.) d. u. 8 óra ügyiek Fotó és film.) 4. Mester Zoltán dr.: Intracutan varrat. (Oktató film.) 5. Gyarmati László dr., Mester Zoltán dr., Rajk Sándor d r.: Május i-i filmék Filmköre vetítése. VI Orvosegyesület (VIII., Ankét a Radiológiai Szcs. ötéves tudományos tervérő l. Elő adó Hajdú Hétfő -Kcdd Szentkirályi-u. 21). d. u. V47 óra Radiológus Szcs. Imre dr. VI. 14. OTI (VII., Csengeri-u. OTI VII. kér. tudományos társasága Eta d r.: Újabb fogászati irányelvek a társadalombiztosításban. Galla Emil dr.: Szocialista munkamódszerek az OTI rendelésben. Krebs d. u. 8 óra Kedd 25)- VI. 15. Idegklinika Elme-, ideg-, lélektani Szcs. Továbbképző eljő adás. Horányi Béla dr.: Az agydaganatokról/. I. Szerda (VIII., Balassa-u. 6.) d. u. x/*9 óra VI. 15. Orvosegyesület (VIII Flesch Ármin d r:: Elnöki megnyitó. Weü Emil dr. üdvözlő szavai. - Szerda Szentkirályi-u. 21). d. u. 6 óra,gyermekgy. Szcs. Preisich Kornél: dr.: A fertő zéses betegségek systemába foglalása. VI. 17. Honv. Közp. Kórh. (XIII. Guszits Aurél dr.: Fejezetek a nyelő cső és gyomor sebészetébő Merényi l!. Péntek Róbert K. krt. 44.) d. e. %9 óra Honvédorvos Szcs. Gusztáv dr.: Szovjet katona eü. szolgálat. VI. 18. Szom bat Pesti izr. hitk. kórház Pesti (XIII., Szabolcs-u. 33.) d.e. %i2óra Preisich Kornél jubileuma izr. hitk. kórháza orvosainak tud. egyes. Jú n iu s 15-én tö lti b e a m ag y ar gyerm ekgyógyászat nesztora, Preisich Kornél nyolcvanadik életévét. E z t az orvosok k ö zö tt valóban ritk a évfordulót teljes szellem i frisseségben lérte el nem csak szak ad atlan nehéz m u n k ában e ltö ltö tt évtizedek sora, hanem olyan huszonöt esztendő u tá n, am ely et jogosan te k in th e tü nk a félreállítás és üld ö ztetés negyedszázadának. Preisich m unkássága és poziciója a gyerm ekgyászát egyik legkényesebb ő rállom ását je le n te tte. M int a L ászló kórház fő orvosa és egyetem i m a g án ta n ár nem csak a tu d o m á n y t g y ara p íto tta, d e éppen o ly an fontos m u n k á t v ég zett a kórház egészségügyi ellátása színvonalának em elése érdekében. B á r az ellenforradalom lényegesen kisebb h a tó sugarú m u n k a terü le tre szoríto tta, éles k ritik a i szellem ének, m indig ere d eti im m unbiológiai felfogásának m egvolt a m aga befolyása a fejlő dő m ag y ar gyerm ekorvostársadalom legjobbjaira. A felszabadulás ó ta ism ét tevékenyen kapcsolódott b e a gyerm ekorvosi tudom ányos és ism eretterjesztő m u n k áb a. M unkássá g á t száznál tö b b tudom ányos közlem ény, tö b b könyv és szám os elő adás jelzik. Preisich Kornélt, ak i tiszte letb eli ta g ja a G yerm ekgyógyász Szakcsoportnak, a m ag y ar orvostársadalom június 15-én, szerdán a Sem m elw eis terem ben ta rta n d ó szakcsoporti díszülésen ünnepli, a ju b ilán s pedig, az ilyen alk alm ak tó l eltérő en, elő adással viszonozza z a ünneplést. PÁLYÁZATOK, ORES ÁLLÁSOK A p á ly á z a ti m e llé k le te k szám listája. A pályázatokban felsorolt mellékldeh helyett számjegyek állnak. E számlista mutatja, hogy egy-egy számjegy milyen mellékidnek felel meg.) 1. Születési anyakönyvi kivonat. 2. Magyar honosságot igazoló hatósági bizonyítvány napnál nem régibb keletű hatósági erkölcsi, valamint a családi állapotot igazoló bizonyítvány. 4. A közszolgálatra alkalmas szellemi és testi épséget igazoló újkeletű tisztiorvosi bizonyítvány. д. Az ország területén orvosi gyakorlatra jogosító oklevél. Nem honosított oklevéllel rendelkező knek külföldön szerzettoklevelüket és az Orvos Szakszervezet igazolását kell csatolniok arravonatkozóan, hogy rájuk nézve 1400/1945. V. К. M. számú rendeletben (Magyar Közlöny 71. sz.) a honosításhoz megkívánt elő feltételek fennállanak. Azoknaka pályázóknak, akik elvesztett vagy megsemmisült okirat alapján pályáznak, az Orvos Szakszervezet igazolását kell csatolniok arra nézve, hogy a pályázó hol, mikor és milyen tanulmányok alapián szerzett orvosi oklevelet, külföldi oklevél esetén pedig azt is, hogy a honosítás elő feltétele pályázóval szemben fennállanak. 6. Esetleges szakorvosi képesítés, illetve szakképzettséget igazoló okmányok. 7. Esetleges nyelvismeretekre vonatkozó adatok. 8. Rövid életleírás (curriculum vitae) esetleges tudományos mű ködési igazolásával, a tanulmányok egy-egy példányának csatolásával. 384 Steiner Béla dr., Aszódi Zoltán dr., Herczeg Tibor dr., Schwarczmann Pál dr.: Mű tétekkel kapcsolatos belgyógyászati problémák. (Elő adás.) Flamm Mária dr.: Subarachnoidealis vérzés. (Bemutatás.) 9. Igazolóbizottság határozata, vagy ha a pályázót még nem vonták igazoló eljárás alá, ennek indoka. 10. Esetleges eddigi alkalmaztatásáról szóló mű ködési bizonyítványok, и. Esetleges polgári közszolgálatban való alkalmazást igazoló okmányok. 12. Egyetemi leckekönyv, szigorlati bizonyítványok és kórházi szolgálati könyvecske. Megjegyezzük, hogy ha a pályázó közszolgálatban áll, úgy a 2., 3., 4., 5. és i i. pontokban elő írt okmányokat nem kell csatolni. 7/ PÁ LY Á ZA TI H IR D E T M É N Y A N ógrád várm egyei M ária V aléria K özkórházban üresedésben lévő egy alorvosi és egy segédorvosi ál lásra p ály áz ato t h ird etek. Az állások ja v ad a lm a a 4.960/1949. M. E. rend p o n tjá b an m eg állap íto tt 3. m unkaköri csoport 21. fokozata szerin ti illetm ény és am ennyiben a kinevez e tt orvos az elm ebeteg vag y fertő ző beteg osztályon nyerne beosztást, veszélyességi pótlék. E gy b ú torozott szobából álló in tézeti lakás és élelm ezés az önköltség 50% -ának m egtérítése ellenében. A lakás, fű tés és vilá g ítá sé rt a törzsilletm énynek a m indenkori korm ányrendeletekben m eghatáro zott százaléka térítendő visza a kórháznak A pályázni kívánók a szám lista sorszám a la tt fe ltü n te te tt okm ányokkal felszerelt k érv én y ü k e t a népjóléti m iniszter úrhoz cím ezve a kórház igazgatójánál n y ú jtsák be. A kinevezendő al-, illetve segédorvos a /1947. V III. N épj. M in. szám ú ren d e let értelm ében kórházi szolgálatukon k ív ü l egyéb tevékenységet nem folyta th a tn a k. A p ály áz at h a tá rid e je jelen p ály ázati hirdetm énynek az Orvosok L ap jáb an való m egjelenésétő l szám íto tt 30. n ap déli 12 ó rája.. H iányosan felszerelt, valam in t elkésve b en y u jo tt kérvények nem lesznek figyelem be v ehető k. B alassagyarm at, Г 949. évi m áju s hó 30-án. Kenessey Albert dr. kórházigazgató-fő orvos. A H É V ÍZ I K O N G R ESSZU S résztvevő it értesíti a Magyar Pharma Gyógyáru rt., hogy azt a Diariumot, amelybe a kísérleti anyagokra vonatkozó kívánságokat feljegyezték, ismeretlen egyén véletlenül magával vitte. Kérjük, hogy kívánságaikat részletesen közöljék a Magyar Pharma Gyógyáru rt.-gal, Budapest, XIV., Telepes-'J. 53." Felelő s szerkesztő : Trencséni Tibor dr. Felelő s kiadó: Ákos Károly dr. Athenaeum Nyom da N. V. (Fv.: Soproni Béla)

35 BÉLINFECTIÓK SPECIFICUMA SULFAGUANIDIN RICHTER 1 TABLETTA 0.50 G SULFAGUANIDINT TARTALMAZ Adagja általában 6 8 tabletta 4 óránként. IN DIKÁCIÓK: BACILLARIS DYSENTERIA, ENTERITIS, ENTEROCOLI TIS. TYPHUS-PARATYPHUSCSOPORT BACILLUSGAZ- DÁINAK KEZELÉSE. VASTAGBÉLMÜTÉTEKET NYOMON- KÖVETŐ BÉLINFECTIÓK MEGéÁTLÁSA. / 7 ICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR RT. BUDAPEST, X. FELHÍVÁS! Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet, az OTESz széles körben megszervezte a szovjet orvosi folyóiratok és könyvek referálását. Felkérjük az oroszul tudó kartársakat, akik a referáló munkaközösségben még részt óhajtanak venni, forduljanak a Szakszervezet dokumentációs osztályához, (V., Zoltán-utca 12. II. emelet) az érdeklő dési kör megjelölését kérjük. Meg.jeCent! MAGYAR IMRE dr. és PETRÁNYI GYULA dr. I. kötet. Második kiadás, ára 19. Ft II. kötet. Második kiadás, ára 12. Ft III. kötet. ára 23. Ft a köze! jövő ben megjelenik a IV. kötet Kiadja : a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest, V., Nádor-utca 26 TELEFON : , Athenaeum Nyomda N. V. (Fv.: Soproni Béla)

36 P A L C H O L = A L E G H A T É K O N Y A B B = C H O L E R E T IC U M s A PALCHOL tabletta d eh yd г о c h о I s a v at tartalmaz E készítményünk ismertetése kapcsán megbízható irodalmi adatra* támaszkodva közöljük a cholsavak hatékonysági TAim ocholsav GLYCOCHOLSAV DESOXYCHOLSAV CHOLSAV DEHYDROCHOLSAV és sorrendjét: toxicitási DEHYDROCHOLSAV GLYCOCHOLSAV CHOLSAV TAUROCHOLSAV DESOXYCHOLSAV Adagolása: Háromszor naponta egy-két szemet étkezés után. Cholelithiasisnál rohammentes idő ben cholecystitisnél, cholangitisnél az epeutak átöblítésére. Rendszeresen kéthetenként ismételve esetleg karlsbadi ivókúrával felváltva. Kiváló adjuvans diureticum sziveredetű oedemáknál a diuresis megindítására. A PALCHOL tablettánként 0.25 g dehydrocholsavat tartalmaz! Forgalomba kerül 20 tablettás csomagolásban. F ogyasztói á r : Ft, incl. ad ó. *) Irodalom : E. Rothlin és W. R. Schalck ; Helv. Physiol, et Parmachol. Acta Vol. 2,249. (1944). G yártja és forgalom ba hozza : PALIK ES TA R S А g y ó g y s z e r é s v e g y é s z e t i g y á r k f t B U D A P E S T -K Ő B Á N Y A, X., MAGLÓD I-ÚT 6. TELEFON: T Á V IR Ó C IM : P A L R E M E D B U D A P E S T * I Az O rvos-e gészségügyi Szakszervezet tagjai szám ára az Orvosok Lapjával az O rvosi H etilap is jár.

37 Tür» W» Ti ORVOSI HETILAP В Е Н Г Е Р С К И Й М Е Д И Ц И Н С К И Й Е Ж Е Н Е Д Е Л Ь Н И К Sj DICAL HUNGARIAN WEEKLY MEJOURNAL ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN KIADJA: AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET T A R T A L O M J E G Y Z É K Gegesi-Kibs Pál dr.: Pertussis-pneumonia streptomycin kezelése Barta Lajos dr. és Gerlóczy Ferenc dr.: A»Guillain Barré«syndroma és a központi idegrendszer virus-betegségei közti kapcsolatról Sántha Káimán dr.: Félrevezető tünetek óriási baloldali frontalis (praecoronalis) meningeoma esetében Földi Miháiy dr., Gábor György dr. és Komáromy István dr.: A bó'r és a belső szervek vasomotoros eactiójának kérdéséhez Viczián Antal dr.: Peritonitis kezelése emetinnel 400 Incze Gyula dr.: Újabb adatok az elektromos szövetsérülések pathologiájához Fazekas I. Gyula dr.: A vér zsír- és cholesterintartalmának változása kísérleti natriumhydroxyd mérgezésben Szabó István dr.: Adatok az endocarditis kórokozóinak kitenyészthető ségéhez Sin Lajos dr.: Fibroma parovarii Hozzászólások X C évfolyam szám 1949 június 26. Az Orvosok Lapja és O rvosi H etilap elő fizetési d íja: E gy hóra 20. forint. N egyedévre 60. forint. Egyes szám ára 5. forin t. Az O rvos-egészségügyi Szakszervezet tagjai részére : Egy hóra 5. forint. N egyedévre 15- forint. M E G J E L E N I K K E T H E T E N K É..N-T

38 CAUSYTHTABLETTA* rheumás fájdalmakra, lázcsillapító, analgeticum OTI-г а szabadon rendelhető! SZÉRUMOD, Dl AGNOSZTIKUNOK, TUBERCULIN, SEROTYP (vércsoportmeghatározó) FUNG IN (nyers penicillin szürlet, helyi kezelésre) V A K C IN Á K : Himlő, tífusz, kolera, pertussis, polysan, opsodermin, opsogon, neurolysin, polymycin és trichosan VÉDŐ OLTÓANYAGOK VORHENY ellen: SCARLAPHYLAX (3 oltás) DIFTÉRIA ellen: anatoxin csapadék (1 o ltá s ), anatoxin szürlet TÍFUSZ ellen: TYPHYLAX (1 oltás) PHYLAXIA (3 oltás) ÁbbUmi ObTÓHIÜtöGTEMIlEbŐ IIITÉZET ÜT. BUDAPEST VII., Rottenbiller-utca Telefon: ,

39 ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN KIADJA: AZ OR V O 'S - EGÉSZSÉGÜGY I SZAKSZERVEZET XC. É V F O L Y A M 13. SZÁ M JÚNIUS 26. Fő szerkesztő Issekutz : B éla dr. Felelő s szerkesztő :Trencséni Tibor dr. Fő munkatárs:m ilkó V ilm os dr. Szerkesztő ség: B ud ap est. V., N ád o r-u tca 32, I. T e l.: Kiadóhivatal: V., N ádor-utca 26. V. T e l.: Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Gyermekklinikájának közleménye (Igazgató: Gegesi Kiss Pál dr. egyet, nyilv. r. tanár) Pertussis-pneumonia streptomycin kezelése* Irta: GEGESI KISS PÁL dr. A régi korok klinikusai a pertussist általában kedvező kórjóslatú betegségként írták le. Ezt a kedvező véleményt az utolsó évtizedek klinikai megfigyelései teljesen megváltoztatták. Ma a pertussist egyik legfélelmetesebb fertő ző betegségnek tartjuk. Az alábbi adatok is rám utatnak, hogy ez a vélemény nem túlzó. Magyarországon 1938 és 1948 közötti 10 évben (az év adatait kihagytuk, mert ebbő l az évbő l nincsenek meg a halálozási adatok) pertussis beteget jelentettek be. Ebbő l meghalt A pertussis-halálozás évi átlaga tehát 4-39% volt. A halálozás százaléka évente változott. A legalacsonyabb szám 2-0% (1948- ban), a legmagasabb 9-5% (1945-ben) volt. Nemcsak Magyarországon ilyen kedvező tlen a pertussis lezajlása. Az irodalmi adatokból megállapíthatjuk, hogy általános világjelenség ez. így az Amerikai Egyesült Államokban 1935 és 1939 közötti években a pertussis halálozási aránya a következő volt (C. C. Dauer) : öt hónapnál fiatalabbak közül meghalt 40%, 6 11 hó közöttiek közül 24-2%, 1 éves 21-8%, 2 éves 7-1%, 3 éves-3-2%, 4 éves 17%, 5 9 éves 2-9%, 9 év feletti korúak közül 05%. Még kedvező tlenebb a helyzet azoknál a betegeknél, akiknek betegsége olyan súlyossá vált, hogy kórházban kellett ő ket elhelyezni. Cseley József dr. igazgató fő orvos úr elő zékenységébő l áttekinthettem a budapesti Szent László kórház tízévi anyagát és közötti években e kórházban 2.08g pertussisban szenvedő t kezeltek. Ezek közül meghalt 451, azaz 22-5%. Ez a hatalmas halálozási százalék sem valami magyar kórház-különlegesség. A világirodalom adatai úgyszólván mindenütt hasonló kimenetelrő l számolnak be. Csak a legújabb kiadású Mitchell * A M agyar O rvosok Szabad Szakszervezete G yerm ekgyógyász S zakcsoportjának II. 23-án ta r to tt b em u tató ülésén elhangzott elő adás. Nelson amerikai gyermekgyógyászati tankönyv adatát említem. E szerint egy évesnél fiatalabbak kórházi szokásos m ortalitása 25%. Hogy pertussisban a tüdő elváltozásainak milyen óriási a jelentő sége, az irodalmi adatokon kívül a Szent László kórház anyaga is mutatja. Fenti idő alatt kezelt 2.08g eset közül 677-nél volt klinikailag kim utatható pneumonia. A meghaltak közül boncolásra került 432 eset közül pedig 244 esetben volt pneumonia. Gondolom, ezek a számok meggyő ző en kiemelik a pertussis félelmetes voltát és azt is, hogy a betegségben a tüdő elváltozásainak kiemelkedő a jelentő sége. Meghalt embereken és kísérleti állatokon végzett kórbonctani, kórszövettani vizsgálatok pertussis alatt a tüdő ben keletkező anatómiai elváltozásokat nagyrészt felderítették. Egyöntetű a vélemény, hogy endo-bronchitis, endo-bronchiolitis, peribronchitis, peribronchiolitis, a bronchusok és bronchiolusok falzatának, az erek falzatának sejtes infiltratiója, bronchitis fibrinosa, hoszszabb fennállása esetén bronchiolitis obliterans, bronchiolus stenosisok, diffus, máskor körülírt broncho- és bronchioloectasiák, az interstitium gyulladásos kötő szöveti burjánzása beterjedve az alveolusok falzatába is, kis gócú peribronchialis pneumoniák, exsudatio az alveolusok lumenében, lobularis és pseudo-lobaris pneumoniák, pleuritisek, nyirokmirigyek megduzzadása, emphysemák, az alveolus járatainak szű külete, obliteratiója, atelectasiák, ezeken kívül a capillarisok, nyirok járatok tágulata, túltelítettsége, vérzések léphetnek fel. Úgyszólván minden szerző egyetért, hogy pertussisban meghaltak tüdejében ezek az anatómiai és functionalis elváltozások mind jelen lehetnek. A felfogások között eltérés abban van, hogy ezek az elváltozások milyen sorrendben

40 ORVOSI HETILAP jönnek létre, melyik közülük az első dleges és melyiknek mi a tulajdonképeni kórokozója. Egyesek mindezen elváltozásokért a Bordet- Gengou-féle pertussis-bacillust teszik felelő ssé s e tüdő elváltozásokat a pertussis jellegzetes képének tartják. Mások az elváltozások egyrészét másodlagosnak, tehát tulajdonképpen complicatiónak tekintik s ezek létrejöttét társfertő zésre (pneumococcus, streptococcus, influenza bacillus, stb.) vezetik vissza. E kérdésre késő bb visszatérek Ȧ klinikust a betegágynál az érdekli: felléptek-e tüdő elváltozások, ha igen, milyen formában és mi a tennivaló. Ezt a kérdést 1921-ben Pospischil munkája hozta ismét az orvosi érdeklő dés elő terébe. Szerinte az általa basalis szörtyzörejeknek nevezett tünetnek van a legnagyobb kórisméi jelentő sége. Ezek keresendő k s ha ezek megvarrnak, számolni kell a leírt specificus pertussis-elváltozások jelenlétével. A másik fontos és már ugyancsak régen ismert klinikai tünetet Duken közleménye (1931) újította fel. Szerinte, ha az addig üvegszerű en áttetsző, tisztán nyálkás köpet genyessé válik, máris fel kell vennünk a társfertő zés jelenlétét. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a többi alaknak, tehát a lobularis és a pseudo-lobaris pneumoniáknak, a pleuritiseknek, az atelektasiáknak, az emphysemának, a bronchiektasiáknak a klinikai tünetei egyeznek a más okból létrejött hasonló kórképek klinikai tüneteivel. E tünetek megjelenésekor legfeljebb az a probléma áll az orvos élő it, hogy a tüneteket nem tuberculotikus fellobbanás vagy complicatio adja-e. Ha azonban gondol erre a lehető ségre, nem túl nagy feladat az elkülönítés. Ki kell emelnem, hogy annak eldöntése, vájjon pertussis alatt van-e a tüdő szövetében anatómiai elváltozás, nem minden esetben dönthető el klinikai vizsgálattal. Kopogtatás és hallgatódzás szempontjából»néma«esetekben is lehet a tüdő kben anatómiai elváltozás. Igénybe kell venni a röntgenvizsgálatot. A szerző k véleménye között eltérés van mind a röntgenlelet értékelése, mind pedig a röntgenjeleket elő idéző közvetlen oknak magyarázatában. A röntgenvizsgálatok alapján klinikus szempontból kétségtelen, hogy a pertussist nem tekinthetjük nyálkahártya-elváltozás kiváltotta»köhögési tünet«-nek. Röntgenvizsgálattal foglalkozó szerző k mindenike talált a tüdő ben röntgenelváltozásokat olyan esetekben is, ahol a pertusissnak semmi más tünete nem volt,, csak köhögés. E szakemberek vitája azon csúcsosodik, hogy az ú. n.»tiszta pertussis«eseteknek hány százalékában fordul elő pozitív röntgen jel, de hogy ilyen lehet, abban megegyeznek. Milyen röntgen jelek találhatók a tüdő ben pertussis alatt? Régebben a szerző k (Assmann, Duken stb.) a hilus-árnyék szimmetrikus megnagyobbodásáról írtak ban Gottlieb és Möller a tüdő k diffus homályáról, csökkent légzési feltisztulásáról, a kilégzés és belégzés közötti világosság különbségének csökkenésérő l, mélyen álló rekeszekrő l írtak. 386 Ezeket tartják a csecsemő kori pertussis jelleg-, zetes röntgentüneteinek ben Pincherle a hilus-árnyékból minden irányba kisugárzó kötegekrő l s ezeknek néha gyű rű szerű elhelyezkedésérő l ír ben Göttche ezen jelek mellett felveszi, hogy a hilusból lefelé sugárzó kötegek árnyékai kiszélesedhetnek, jellegzetes alakot ölthetnek, amit ő»basalis háromszögnek«nevez. E jeleket tiszta pertussis esetekben is 40% körüli arányban megtalálta. Ugyancsak 1929-ben Hayakawa állatkísérletekben m utatott rá az ismertetett röntgenjelek és anatómiai elváltozások összefüggéseire. Utánvizsgálók mind megegyeznek e röntgenjelek elő fordulásában, vélemény-eltérés a»tiszta pertussis «-ban elő fordulás százaléka körül van. A lobularis és pseudo-lobaris pneumoniák, pleuritisek, atelectasiák, emphysemák, bronchiek- tasiák röntgenjelei olyanok, mint amilyeneket más kórképek elő idézte hasonló tüdő folyamatoknál leírtak. Nem volt célom ennek a kérdésnek teljes ismertetése, csupán annyit emeltem ki, amennyi a bemutatandó esetek szempontjából szükségesnek látszott. Ma úgyszólván minden szerző egyetért abban, hogy a pertussisnak specifikus kórokozója van s ez a Bordet Gengou-féle bacillus, a haemophilus pertussis. Vélemény különbség abban van, hogy a pertussis alatti tüdő folyamatokat kizárólag ez a bacillus idézi-e elő, vagy szerepe van társfertő zéseknek is. Ma e kérdésnek nemcsak akadémikus a jelentő sége, hanem döntő a kezeléshez választandó antibiotikum megválasztásakor. Állatkísérletek, meghaltak tüdejének és beteg ember tüdő punctatumának bakteriológiai vizsgálatai kim utatták, hogy pertussis alatt tüdő elváltozásokat mind maga a pertussis bacillus, mind pedig annak akárcsak intravénásán bevitt endotoxinja minden más kórokozó hozzájárulása nélkül is elő tud idézni. Kétségtelen azonban az is, hogy a pertussis m iatt elváltozott tüdő rendkívül érzékeny társfertő zések iránt. A specifikus pertussis subacut és chronicus anatómiai alapelváltozásokhoz e társfertő zések következtében acut jellegű anatómiai elváltozások csatlakozhatnak. E szempontból különösen fontosnak látszik Duken megállapítása. Szerinte a másodlagos fertő zések miatt létrejött genyes bronchitisek különösen felelő sek az anatómiai jellegű körülírt bronchiektasiák kifejlő déséért, szemben a pertussis-bacillus elő idézte diffus functionalis ectasiákkal. Klinikai szempontból e vizsgálatok eredményei abban foglalhatók össze, hogy a haemophilus pertussis önmagában is felelő s a tüdő anatómai elváltozásaiért, de a pertussis harmadik hete után fellépő genyes jellegű köpettél, kísért tüdő elváltozások elő idézésében mindég fel kell vennünk társfertő zést is; Rendkívül fontos azután annak a felismerése, hogy a körülírt anatómiai jellegű bronchiektasiák fő leg másodlagos fertő zések miatt tönkrement bronchus-falakon jönnek létre.

41 Ezek az ismeretek Szabják meg az antibiotikumok alkalmazását ben C. P. Hegarty, E. Thiele és W. F. Verwsy, majd ugyanabban az évben valamivel késő bb W. L. Bradford és E. Day in vitro és állatkísérletekben kimutatták, hogy a gram negativ természetű haemophilus pertussis streptomycin iránt rendkívül érzékeny. Ezen tapasztalatok alapján klinikusok néhány esetben megpróbáltak streptomycint alkalmazni csecsemő k és gyermekek pertussisának kezelésére is. Az eredmények nem egyöntetű ek. Mi nem tiszta pertussis esetek hezelésére vettük igénybe a sterptomycint, hanem szinte reménytelenül súlyosnak látszó pertussis alatti tüdő elváltozásoknál. Három ilyen esetrő l számolpk be : i. R. E. 7 éves leány. P ertu ssisán ak 5-ik h etéb e n vétkük fel a k lin ik ára (1948. X II. 18-án). Kórelózmény': betegségének első h e te m egszokottan z a jlo tt. Az első h é t végén azonban (X I. 20.) lázas le tt. E láz k é t nap u tá n elm últ. Betegsége h a rm a d ik hetének kezdetén ú jb ó l lázas le tt, azóta állan d ó an subfebrilis v a g y lázas. Az ekkor tö rté n t rö n tg en -átv ilá g ításn ál sy m m etrik u san nagyobb hilusokat, k ö rü lö ttü k különösen feltű nő en felfelé szétsugárzó á g a z a to t és jo b b o ld a lt a z ágazat k ö zö tt dió nagyságú te rü le te n elm o só d o tt h o m á ly t.találtak. Betegsége 4-ik h etéb e n to n sillitis follicularis, o titis m edia p u ru len ta lé p e tt fék K linikai felvétele (elő tti utolsó négy napon, te h á t betegsége 5-ik Instében, n ap o n ta hidegrázása és 39' k ö rü li lázai v o lta k. E k k o r k észített röntgen-felvételen (1948. X II. 15-én) a' sy m - m etrik u s hilus-m egnagyobbodás jó v a l k ifejezette b b, m in t a X II. 3-i á tv ilá g ítá sk o r v o lt. A jobb hilus a la tt (egyébként m in d k ét tü d ő fe le tt h allgatódzva diffuse közép- és nagyhólyagú szörtyzörejek, m in d e n ü tt búgás, sípolás h allh ató. T o ro k vizsgálatkor jellegzetes p ertu ssis köhögési roham v á lth a tó ki. K ópete kissé zöldes, k ifejezetten sárgás genyes, nem bű zös, benne tu b erculo sis bacillusok nem m u ta t h ató k ki. V érképe : v ö rö sv érte st : 4, , H gb. : 82%, fe h é rv é rs e jt: Q ual. : Ju. : 3, S táb : 3, Segm. : 66, L y. : 32, Mo. : 4, P l. : 2%. V örösvértest süllyedési gyorsaság : 56 m m. V izeletben sem m i kóros. In tra c u ta n tuberculin-próba so ro zatb an vizsgálva A lttuberculin i : 100-as h íg ításb a n is n e g a tív. A röntgenvizsgálat lelete m egegyezik a három nap elő tti felvétel leletével. Diagnosiswik: Pertussis. Bronchitis purulenta. Jobboldalt broncho-pneumoni.ás területek a hilus felső, középső és alsó részébő l kisugározva, interlobaris kezdő dő exsudatum a nagy rés alsó részénél. Baloldalt fent peribronchitis, a bal hilus alsó részénél bronchopneumonia. Or v o s i h e t i l a p iá. Kezelés ; n ap o n ta 1 gr streptom ycin és egység penicillin egyenlő en széto sz to tt adagban három órán k ént i. m. injectióban. E zenkívül n ap o n ta i. v. 10 ccm 20% -os dextrose-oldatban 500 m gr C- és 10 m gr B ^ v itam in és per os naponta ötször 0-20 g P y ram idon, három szol o-io g C- és három szor g B j-vitam in, szén h v d rat étrend. E gy n ap i kezelés u tá n a közérzet feltű nő en m egja v u lt, hő m érséklete nem h a la d ta meg a 37-4 fokot, a pulzusszám leszállt 106-ra. Ezt a kezelest folytattuk kilenc napon át (X II. 27 ig) azzal a válto ztatással, hogy a streptom ycin n api ad ag já t négy napon á t nap o n ta csö k k en tettü k o-io gr-mal, m ajd az ö tö d ik n ap tó l kezdve m á r csak napi 0-55 g-ot ad tu n k ugyancsak egyenlő részekre szétosztva három ó rán k ént i. m. injectióban. A kilenc napi kezelés alatt összesen 6-5 gr streptomycint és összesen 1, egység penicillint kapott. A kónefolyás : általán o s állapoca napról-napra ja v u lt, étv ág y a visszatért, derű s kedélyű le tt, a öpet- k ürítes m egszű nt, pulzus percenkénti szám a fokozatosan le sz á llt 88-ra, vérnyom ása felm ent 90/50 H g m m -re, a (kezelés negyedik n ap játó l kezdve láztalan. A tü d ő k iizikális lelete : a kezelés negyedik n ap já ra a с о т р и la t eltű n t, a zörejek szám a, kiterjedé se és in ten zitása napról-napra csökkentek, úgy, hogy a kezelés nyolcadik n ap ján m á r nem csak kis hólyagú, csengő, h anem közép, vagy nagy hólyagú szörtyzörejek sem h allh ató k, csak itt-o tt v o lt durvább búgás. A köhögés m á r a kezelés negyedik n ap jára nagyfokban csökkent s a nyolcadik n ap ra teljesen m egszű nt. A röntgenlelet a kezelés a la tt a következő képpen v álto z o tt (X II. 23-án, a kezelés ötödik nap ján : sym m etrik u san m egnagyobbodott hilusok, de nem olyan m értékben, m in t X II. 15-én. A jobb hilus alsó részénél levő foltos, köteges hom ály m ajdnem teljesen eltű, n t A jo b b h ilu s felső és középső részénél levő pedig ényegesen m egkisebbedett, különösen a középső. A jobb l m edialisan közel a fél tü d ő m ező t elfoglaló foltos gaza- á h ilu s középső részén 'evő hom ály felfelé m ég m indig tos hom ály. A jobb hilus közepétő l pedig a m e llk a s <slég élesen h a tá ro lt, de a jobb rekeszen levő kihúzottfaláig laterálisán h alad v a egynem ű finom hom ály h ú zó :,ság m á r e ltű n t. U gyancsak e ltű n t b alo ld alt a csúc s dik, ez t átszeli a hilusból kifelé induló vízszintesen fu tó félé v e z e te tt fokozott tü dő rajzolat és a b a l hilus alsó éles csík. A jobb rekesz kupolá ja kissé k ih ú z o tt. A jobb részén levő hom ályból is alig 1 2 kisebb fo lt látszik. hilus felső részénél d ió n y i foltos, közepesen in tenziv B a l o ld a lt a tüdő m ező légtartóssága norm ális, de a jobb hom ály. M indkét o ld a lt dús á g a z a t a hilusok körül, középső tüdő m ező a b al felső résszel összehasonlítv a különösen kifejezetten b a l o ld a lt felfelé, m ely hely en kiese csökkent lé g tarta lm ú. k én t k ifejezetten k ettő s k o n tu rá ltság o t m u ta t. A b al Х Ц. 27-én a kezelés kilencedik n ap ján : liilushilus alsó részén m a n d u lán y i te rü le te n puha, elmosóárn y é k to v á b b kisebbedéit, m á r csak alig nagyobb a d o tt szélű finom foltok. M in d k ét tüdő m ező diffuse csökkent légtarta lm ú. norm álisnál. A jobb hilus alsó részén levő hom ály teljesen eltű n t, a felső részén még v an kis ágazato s Status praesens : K lin ik ai felvételkor (1948. X II. hom ály. A 'jobb hilus középső részén levő hom ály mr á iß.), betegségének 5-ik h ete végén) súlyos b eteg benyom á sát k e lte tte. L áza 39-5 C, pulzus percenkénti szám a kisfokú hilus m egnagyobbodástól el-ekintve, m ás el csak kis fáty o lo zo ttság k én t tű n ik fel. B al oldalon a 122, vérnyom ása 85/40 H g m m. M ellkas fe le tt jo b b térést nem ta lálu n k. o ld a lt h á tu l alól tenyérn y i te rü le te n rö v id ü lt kopogta tá s i hang, ugyanezen a te rü le te n egészen finom, A ke elés befejeztével a vérkép : vörösvértest «crepitatio jellegű kis hólyagú, kissé csengő sz öy rt zörejei, (süllyedési gyorsaság.28 m m, Vvs. : 3, , H gb. : 70%,.Fvs , J u.: 3, S t. : 10, S e g m.: 35, Eo. : í, M o. : 2, L y. : 49%. Értékelés : 7 éves leánybeteg pertussisa 5-ik hetében már napok óta fennálló kétoldali több gócú, össz-efolyóan több segmentumra terjedő bronchopneumonia, genyes bronchitis, peribronchitis, interlobaris plepritis kilenc nap alatt kombinált streptomycin, penicillin és vitaminokkal kiegészített kezelésre gyógyult. 2. S. A. három éves le á n y t pertussisa negyedik hetének végén v e ttü k fel a k lin ik ára ( ). Kórelő zmény :betegsége első k ét hetének lefolyása ab ban té rt el a m egszokott p ertu ssistó l, hogy b á r lázta la n volt, de rendkívül b ág y a d t. E m ia tt állandóan ág y b an fek ü d t. Köhögési roham ai igen súlyosak voltak, so k a t h á n y t. Betegsége h arm ad ik h etén ek végén a Szabadsághegyre v itté k fel állandó tartó zk o d ásra. O tt m ásnapra 39 fokos láza le tt. L ázcsillapítókra egy-egy lá z ta la n nap, m a jd m egint m agas láz. E napokon is -rendkívül b á g y a d t. K öhögési roham ai a Szabadság- 387

42 I ORVOSI HETILAP hegyen is súlyosak m ajd n em m in d ent kih ány. B etegsége h arm a d ik hetéb en (1948. X II. 22) készült rönigen- tű n t el. A to m p u lat a negyedik n ap tó l kezdve m á r nem tű n te k, a bágás, sípolás Viszont csak a tizedik napon felvételen sym m etrikusan m egnagyobbodott, dúsabb m u ta th a tó ki. hilusok, belő lük dúsabb ágazat húzódik la teral felé, Röntgenlelet : a kezelés nyolcadik n ap ján (1949 m ely fő ként jo b b o ld a lt len t és bal o ld a lt fent "s aszívcsúcs m e lle tt kifejezett. A szívcsúcs m e lle tt halvány, hilus, de különösen a b al kevésbbé intenziv árn y ékot I. 9.): A felvételen. legfeltű nő bb az, hogy m in d kt é k b. dió nagyságú fátyolozottság, m ely oldalnézetben az ad és hogy a szívcsúcs m elle tti hom ály e ltű n t. A jobb alsó lebeny elülső lészére lo k alizálh ató. A jobb hi lus hilus alsó reszénél levő hom ály v álto zatla n u l fennáll, a la tt i 2 lencsényi finom, elm osódott szélű folt. m íg a hilus felső részénél levő h om ály ném ileg m egk isebbedett. А и napos kezelés befejeztével (1949. Status praesens : klinikai felvételkor (1949. I. 2.) betegsége negyedik h etének végén súlyos általán o s á lla I. 13-án) : a rendesnél alig nagyobb hilusok, inkább potb an v an. B ágyadt, nem eszik, tónusa, tu rg o ra nagyfokban csökkent. H ő m érséklete : 37-1 C, pulzus p er eltű n t, a jobb hilus alsó részén igen finom, elm osódott csak a jobb. A jobb hilus felső részén levő hom ály cenkénti szám a : 90. T üdő k fe le tt kopogtatv a : bal szélű köteges fátyolozottság v an. M indkét hilusban o ld a lt h á tu l alu l kissé rö v id ü lt kopogtatási hang, hall- i 2 közepesen co n tu rá lt m irigyárnyék. gatódzáskor m in d k ét o ld a lt diffuse érdesebb alaplégzés, sípolás, búgás és közép hólyagú nedves szörtyzörejek Értékelés : 3 éves leány pertussisa 4-ik hetének végén már 10 napja fennálló kétoldali több h allh ató k. T orokvizsgálatnál jellegzetes pertussis köhögési roham v á lth a tó ki. gócú, baloldalt két vagy három segmentre terjedő bronchopneumoniaj a, bronchitise 11 nap In tra c u ta n tuberculin reactio i : higításig negativ. V örösvértest süllyedési g y o rsasá g : 20 m m., Vérkép : Vvs. : 4, , H g b.: 100%, F v s. : alatt kombinált streptomycin, penicillin és vitaminokkal kiegészített kezelésre gyógyult. Q u a l.: S t. : 7, Segm. : 35, Mo. : 1, P l. : 1, L y. : 56%* Röntgenfelvétel (1949. I. 2.) : A korábbi felvételhez k épest k ifejezetten nagyobb, sy m m etrik u san m eg dik h etében v e ttü k fel a klin ik ára (1949. I. 1.). 3. A. M. három éves leány. P ertu ssisán ak h a rm a nagyobbodott hilusok elm osódott szélekkel. A k ö rü lö t Kórelözmény : Betegségének első h e te m egszokotta n zajlo tt, m ásodik hetének kezdetén lázas, b ágyadt, tü k levő ág a zat is dúsabb, m in t az utolsó felvételen. A szívcsúcs m elle tti hom ály m a körülbelül kétszer étv ág y ta la n le tt, tonsillitis follicularis com plicálta a akkora, egynem ű, elm osódott szélű. Jobb o ld a lt fent lefolyást. E zóta állandóan 38-5 körüli láza v an. K linik ai felvétele e lő tti napon nagyfokú légszom ja le tt, p aratrach ealisan is v an kis foltos, kb. dió nagyságú hom ály. A jobb rekesz-szívszögletben kissé foltos, a láza felm ent 39 -ra, N ehéz légzése óráról-órára fokozódik. rekesz-szívszögletet k itö ltő hom ály. A jobb hilus felső Felvételkor status praesens (1949. I. 1.) : N agyon részénél levő h om ály kevésbbé intenziv, m in t a szívcsúcs m elle tti és a jo b b rekesz-szívszögletben levő h o bő r- és n y á lk a h á rty á k feltű nő sápadtsága, n y álk ah ár súlyos beteg benyom ását kelti. N agyfokú dyspnoe, m ály. Rekeszek, sinusok szabadok. A b a l tü d ő lé g tarta lm a fokozottabb, m in t a jobbé és jobb o ld alt az ágazat ijesztő vé teszik a kó rk ép et. L áza 390 C. P ulzus p er ty á k cyanozisa, tonus, tu rg o r nagyfokú csökkenése is sokkal kifejezettebb, m in t b a l oldalt, nelyenként cenkénti szám a 160, vérnyom ása 125/0. Szívtom pum ajdnem a m ellkas faláig k ö v eth ető laterálisán. H a rá n t felvételen a b a l alsó lebeny elülső része látszik infiltráltn ak, le b e n y h a tá rt nem resp e k tálja. Valószínű, hogy a b a l felső lebeny alsó része is filtrált in Diagnosis : Pertussis, bal oldalt a szívcsúcs mellett valószínű leg két vagy három segmentre kiterjedő lobularis infiltratio, jobb hilus felső s é alsó részénél többgócú bronchopneumonia, bronchitis. Kei eles : naponta i-o gr strep tom ycin és egység penicillin nyolc egyenlő részre psztva három ó rán k én t i. m. injectióban. E zenkívül i. v. naponta 10 ccm 20% -os dextrose-oldatban 500 m g C-, 10 m g K- és 10 m g B j-vitam in. T ovábbá p er os ötször 0-10 g P yram idon. E zeken kívül 0-5 ccm Sevenal s. c. N aponta három szor 1 órán á t 350 C vízben á z ta to tt kendő vel borogatás a m ellkasra. E z t a kezelést fo ly ta ttu k négy napon á t.azzal a v álto ztatá ssa l, hogy a streptom ycin napi ad a g já t nap o n ta о -m g-m al csö k k en tettü k. Az ö tö d ik n ap tó l kezdve elh ag y tu k a penicillin és a К -vitam in a d á sá t s a streptom ycin n ap i ad agja e ttő l kezdve 0-50 g v o lt nyolc egyenlő részre elosz tva, m inden három órában i. m. injectióban. E n ap tó l a sevenalt is per os k a p ta, n ap o n ta három szor 1 ta b l. seven aletta (3x0-015) form ájában. A kezelés 11 napon át tartott. I I nap alatt 7 gr streptomycint kapott és 84О.О О О egység penicillint. Kórlefolyás : a kezelés első 24 ó rája u tá n teljesen láztalan, a köhögés a kezelés ö tö d ik napja» u tá n kezd csökkenni, közérzete viszont m á r a m ásodik 24 óra u tá n feltű nő en ja v u lt és a jav u lás napról-napra fok ozód o tt, étvágya, kedélye visszatért, tonus, tu rg o r jó le tt. A vérkép változása : a kezelés ötödik n ap ján a Vvs. : 4, , H g b.: 100%, F v s.: 9.800, Ju. : 1, St. : 3,' Segm. : 60, Mo. : 1, L y. : 35%. A kezelés tizedik n ap já n V v s.: 4, , H g b.: 100%, F vs. : 8.800, S t. : 4, Segm. : 50, L y. : 46%. V örösvértest sülyedés gyorsaság : 16 m m. T üdő k felett a hallgatódzási l e l e t : a kezelés h ato d ik n a p já tó l kezdve a nedves szörtyzörejek el 388 jata m inden irán y b an m egnagyobbodott, szívhangok tom pák, a csúcson és b a l o ld a lt parastern alisan a I I IV. borda m agasságában p u h a systolés zörej h allh ató. Tüdő k fe le tt k o p o g tatási eltérés nincs, hallgatódzáskor csak érdesebb alaplégzés h a llh ató. Röntgen á tv ilá g ítá s n á l csak sym m etrikusan m egnagyobbodott hilusokat és b a lra m egnagyobbodott szívárnyékot ta lá ltu n k. M áj k é t és fél h a rá n tu jja l m eghaladja a bordaívet, ta p in tá sra fájdalm as, fele tte defense. V izeletben acetonbő ségesen k im u ta th a tó. Diagnosis: Pertussis, dilatatio cordis acidosis. Kezelés: I.v.-a n 0-2 m illigram m Strophantin, 10 m g B j-vitam in, 200 m g C -vitam in, 0-5 ccm P ulsoton 60 ccm 5% -os dex tro se-o ld at physiologiás konyhasóo ld a tta l. P er os 0-20 gr P yram idon. S. c.-an 0-5 ccm Sevenal és i.. m.-an h árom ó rán k n t egység penicillin. M ásnap (I. 2.) to v áb b i vizsgálatok V érkép : V vt. : 1, , H g b.: 32%, F v s.: :, Qual. Segm. : 30, L y. : 70%. T hrom bocytaszám : 32/1000. V érzési idő : 1 perc 30 m ásodperc, alv ad ási idő 1 erc p 50 m ásodperc. V örösvértest sülyedési gyorsaság 155 m m. N apokon á t sorozatban vizsgálva in tra cu ta n tuberculin r. i : 100 h ig ításig n eg atív. E n ap i rö n tg en -átv ilágításn ál m in d k ét hilus m egnagyobbodott, különösen a jobb hilus dús, töm eges, a la tta a rekesz-szívszögletet k itö ltő ágazat. (Kezdő dő infiltratio?) Ecg. : Sinus tachycardia, a rh y th m u s közel van a k ritik u s frequentiához, a T befejező dése u tá n szívperiodus nélkül indul a rákövetkező P hullám, Q a I. es I I I. levezetésben kifejezetten m ély, QRS dextrogram m typusú, S T lefu tása m indhárom levezetésben eltér a rendestő l, T m indhárom levezetésben feltű nő en alacs ony. Á ltalános állap o ta e napon is igen aggasztó. Súlyos b eteg benyom ását kelti, igen elesett, sápadt, fakószínű, cyanotikus, légszom jjal küzd. T üdő k fe le tt k o p o g tatá s i eltérés nélkül h allg atódzásnál e napon m á r jo b b o ld a lt h á tu l alól néhány apró, csengő, kishólyagú és néhány középhólyagú nedves szörtyzörej is h allh ató.

43 L áz 38-5* C, pulzus percenkénti szám a 160, vizeletb en ugyanaz a lelet, m in t elő ző n ap. Diagnosis: Pertussis, kezdő dő jobboldali bronchopneumonia, dilatatio cordis, heveny coronariás keringési elégtelenség, anaemia. Kezelés : i. v.-an o-i m illigr. Strophantin, 10 m g B j-vitam in, 500 m gr C- és 10 m gr K -vitam in, 10 ccm 20% -os dektrose-oldat és 20 ccm csoport azonos vértransfusio. P e r os h atszo r o-io gr P yram idon, h árom szor о -m C- és három szor B j-vitam in. I.'m.-a n három ó rán k é n t egység penicillin. E kezelést fo ly ta ttu k három napon á t azzal a különbséggel, hogy az utolsó napon a penicillint elh ag y tu k és nagyfokú nyugtalan ság m ia tt nap o n ta k é t szer 0-5 ccm sevenal s. c. Az általán o s állap o t nem ja v u lt, a légszom j, a keringési elégtelenség, 380 körüli lázak m egm aradtak. O lyan súlyos v o lt az általános állapot, hogy a halálos kim eneteltő l m inden órában ta rta n i le h e te tt. A klinikai ta rtó zk o d ás ö tödik n ap ján (I. 5.) készíte tt röntgenfelvételen : erő sen m egnagyobbodott hilusok, különösen a jo b b. M ellette középen vele összefüggő foltos köteges infiltratio. Jobb o ld a lt len t a m ellkas faláig érő, a hilustól kiinduló foltos köteges hom ály, az egész jobb rekesz fele tt szétterül. A b a l hilus középső része m e lle tt 1 2 pu h a folt. A b al alsó tüdő m ező ben pedig finom foltos hom ály. B a lo ld a lt len t kb. fél cm széles fali exsudatum árnyéka. Az épnek látszó tü d ő m ező kben igen dús, sugárszerüen kiágazódó rajzo lat. M indkét tüdő m ező, eltekintve a jobb o ld alt középütt és b a l o ld a lt k ö zépütt levő részektő l csökkent légt arta lm ú. A be nem szű rő d ö tt tüdő részek, az elő bb em líte tt b bjo oldali és b al oldali k ö zépütt levő te rü lete k fokozottan légtartó k. Az Ecg. lelete a ttó l eltek in tv e, hogy a percenkénti szívrevolutiók szám a leszállt 140 körülire, egyezik a korábbival. hiagnosis: Confluáló bronchopneumonia jobb oldalt, középütt és mindkét oldalt lent. A bal hilus mellett 1 2 bronchopneumonias góc. Fali exsudatum bal oldalt lent. A tüdő k egy része csökkent légtartalmú, másik része emphysemára utaló. A kezelésben streptom ycin ad á sá ra határozzuk m ag u n k at. P ro die 1 gr strep to m y cin t adunk nyolc egyenlő részre osztva három ó rán k én t i. m.-an, a penicillin a d á sá t három óránként egységgel újból elkezdettük, a transfusiók napi ad a g já t 30 ccm-re em eltük. A stro p h an tin t h a t n ap i adagolás u tá n elh ag y tu k. U gyancsak elh ag y tu k négy napi adagolás u tá n a К -v itam in t is. Az egym ásután következő napokban a streptomycin adásával ak k ént já rtu n k el, hogy a napi adagot m inden nap о -m g-al csökkentettük, úgy, hogy a hato d ik nap u tá n a napi adag 0-50 g v o lt. E z t az ad ag o t k ap ta négy napon á t s azu tán n ap i 0-30 g-ra té rtü n k á t s ezt az adagot k a p ta m ég kilenc napon á t, 19 kezelési napon át összesen 8-y gr Streptomyoint és 3, egység penicillint kapott. Ezen idő a la tt 12 vértransfusiót k a p o tt összesen 330 ccm m ennyiségben. E transfusiók közül 10-et az egym ásután következő napokban k ap ta I. 2-tő l I. 11- ig, ORVOSI HETILAP az utolsó k e ttő t pedig 2 2 n ap szünet nap közbeiktatá sáv a l. 14 alkalom m al k a p o tt i. v. 500 m g C- és 10 m g B j-v itam in t egym ásután I. x-tő l I. 12-ig következő m inden nap és I. 14-én és I. 16-án. I. 4-tő l I. 22-ig k a p o tt naponta s. c. kétszer 0-5 ccm. sevenalt és per os állandóan három szor o -ю gr C- és három szor gr B j-v itam in t. Étrendje : kezdetben szénhydrat, m ajd te jje l k i eg észített szén h y d rat volt, hús, á llati fehérjék és hú s leves nélkül. A kezelés a la tt a kórlefolyás a következő v o lt az általán o s állap o t nem ja v u lt olyan hirtelen egyik napról a m ásikra a streptom ycin adása u tán, m in t az elő ző k ét esetben. Csak lassan fokozatosan szű nt a dyspnoe, az elesettség, a keringési zavar. A tüdő fele tt észlelhető fizikális jelek is csak nagyon lassan csökkentek. A röntgenlelet a következő ként v álto zot. t I. 11-en a streptom ycin-kezelés h eted ik n ap ján : A b al hilus m á r csak alig nagyobb a norm álisnál. A jobb hilus középső része m e llett levő hom ály jóval kiseb b- m in t a korábbi felvételen volt, de az árnyék intenzitása alig v álto zo tt. E bben azonban a hom álytól elk ülöníthető kezd lenni egy m ogyoró nagyságú, m irigyárnyéknak megfelelő te rü let. M indkét hilus alsó részén levő hom ály jóval kisebb és sokkal kevésbbé inxenziv, m in t I. 5-én, bennük az ágazatosságnak kettő s k o n tú rja i is kifejezetten feltű n tek. H elyenként gyű rű szerű én elhelyezkedő hom ályok is lá th a tó k. H asonló stru k tú ra látszik a jobb hilus középső része m ellett levő ter ületen, a korábbi hom ály helyen. A b al oldali e lh atá ro lt exsu d atu m m ár eltű n t. A tüdő m ező kben m ég m indkét o ld alt lá th a tó a dús ágazat és a csökkent légtartósság, em physem ás rész csak b al o ld alt a hom ály felett látszik. I. iy-én a streptom ycin-kezelés tizenharm adik n ap já n a I. n - ik i röntgenlelethez képest to v ábbi javulás. B al o ld a lt a szívcsúcs m e lle tt a le írt elváltozások enyhébb fokban, de m ég lá th a tó k. U gyancsak m egkisebb e d e tt a jobb hilus középső részénél levő hom ály. is A h om ály inten zitásán ak csökkenése fo ly tán a m irig y árnyéknak im ponáló te rü le t m ég feltű nő bben lá th a tó. B al o ld alt lent m ég van em pysem ás te rü let, a tü d ő többi része diffuse csökkent lég tarta lm ú. I. з О -ána streptom ycin-kezelés tizen h ato d ik n ap já n : a b a l hilus m ég kissé dúsabb, de csak m érsékelten nagyobb. A szívcsúcs m elletti hom ály e ltű n t. A hilus felső részén m ég v an r 2 kisebb folt. A jobb hilus m ég kifejezetten dús, benne v álto zatlanul m egvan a m egnagyobbodott m irigyárnyékra gyanús te rü let. A középső és alsó részen levő hom ály kisebb, kevésbbé intenzív és különösen lent kifejezetten foltos, köteges jelleget ö ltö tt. E rő sen csökkent a tü d ő rajzo lat s zzel e eg y ü tt a tüdő szövet légtartalm únak tű n ik, viszont a b al rekesz fele tt levő em physem ás te rü le t m ég m indig látszik. I. 23-án a streptom ycin-kezelés tizenkilencedik n ap já n : B al o ld alt norm ális hilus és norm ális tüdő rajzola t. Az em physem a alul k ö rü lírt területen még látszik. A jo b b oldalihilusban kifejezetten látszik a m egnagyobbod o tt m irigyárnyékra gyanús hom ály, m ellette m á r csak finom fátyolozottság, a la tta igen finom elm osódott szélű ágazatos foltos te rü le t. Jobb oldali tüdő m ezőlégta rta lm a is norm ális. A vérkép a következő képpen rendező dött : I. y-én, h a t transfusio u tá n Vvs. : 3, , H gb. : 52%, F vs. : , Ju. : 2, Segm. : 16, L y. : 82%.

44 ORVOSI HETILAP I. io-én, kilenc transfusio u tá n : Vvs. : 3, , H g b.: 58%, F vs. : , S t. : 2, Segm. : 26, L y. : 72%. I. 17-én 12 transfusio u tá n : V v s.: 3, , H g b.: 71%, F v s.: 6.600, Ju. : 2, S egm.: 26. M o. : 4, L y. : 60% én : V v s.: 4, , H g b.: 72%, F v s.: , Ju. : 2, St. : 3, Segm. : 45, L y. : 50%. A vérnyomás v álto zása : a felvételkor m é rt 125/0 H g m m három napi S trophantin u tá n 110/15 H g m m, h a t n ap i S trophantin u tá n 110/20 H g m m én, a kezelés n - ik n ap ján 100/30 H g m m, a z u tá n a lelet szinte nap o n ta ja v u lt. Az egym ásutáni napok értékei I. 12-tő i I. 22-ig: 95/35, 95/35, 95/40, 95/40, 100/50, 110/60, 110/60, 100/50, 85/35, 105/45, 105/50 H g m m. A z electrocardiogramm változása : I. 7-én, a h a t napos strophantin-kezelés b e fe je z té v e l: a percenkénti szívrevolutiók szám a 152, S T az I. és II. levezetésben az isoelectrom osban fut, T 2 és T 3 negativ. 7. lo-én, a kezelés 10-ik n apján : m ár a T 2 is positiv én, a kezelés 17-ik n ap ján : a szívrevolutiók percenkénti szám a 140, a T t és T 2 kifejezetten positiv, a kitérés nagysága norm alis, T 3 m ég negativ án, a kezelés 20-ik n ap ján : a P, és P 2 kitérési nagysága is fokozódott. P R ideje a norm ális felső h atárán, T, és T 2 positiv, kitérési nagysága norm ális, T 3 lapos. Láz : az utolsó három kezelési n ap tó l eltekintve, m inden nap 38 -ot m eghaladó hő m érséklet az utolsó három napon C. Értékelés : 3 éves leány pertussisának 3-ik hetére mindkét oldali súlyos bronchopneumonia, pleuralis exsudatio, interstitialis tüdő folyamat, máshol emphysema fejlő dtek ki. 32%-os haemoglobin és 1, vörösvértest értékű anaemia, súlyos dyspnoe, szívdilatatio, heveny coronariás keringési elégtelenség, myocarditis, myodegeneratio állottak fenn. A klinikai kép négy és fél napig tartó penicillin, nagy adagú C- és K-vitamin, Strophantin kezelés ellenére nem javult, ső t a tüdő folyamat és az általános állapot olyan nagymértékben súlyosbodott, hogy a beteg elveszettnek látszott. 19 napon át tartó kombinált streptomycin, penicillin, C- és B^vitamin, vér transfusiós kezelésre a beteg gyógyult. összefoglalás : Három esetben pertussis kapcsán súlyos tüdő elváltozások jöttek létre. Az első eset 7 éves, a másik kettő 3 éves gyermek volt. A tüdő elváltozásai: genyes bronchitis, több lebenyben összefolyó bronchopneumonia és ezen kívül kisgócú bronchopneumoniák, kétségtelenül megállapíthatóan peribronchitis, interstitialis beszű rő dések, emphysemák, mirigy megnagyobbodások, interlobaris és fali pleuritis voltak. Ezen elváltozások a szokásos kezelésekkel dacoltak. Egyik esetben megpróbáltuk napokon át csak penicillin, óriási adagú C-vitamin és K- vitamin i. v.-ás és C-vitaminnak még ezenkívüli per os adásával gyógyítani a folyamatot, azonban nem hogy javulás következett volna be, hanem végzetesen súlyos állapot bontakozott ki. Mikor a kezelést streptomycinnel kiegészítettük, a súlyos általános állapot két esetben szinte egyik napról a másikra megjavult és láztalanság állott be. A harmadik esetben az általános állapot javulása és a láztalanság is csak lassan, fokozatosan következett be. Egyik esetben a pertussis 3-ik hetére súlyos anaemia és szívmű ködési zavar állott be. Ebben az esetben a kezelést Strophantin és vértransfusiókkal kellett kiegészítenünk. A tüdő anatómiai és mű ködési zavarainak változását röntgenvizsgálattal sorozatosan ellenő riztük s a javulást így is észlelhettük. Annak ellenére, hogy a tüdő ismert elváltozásai a röntgen- leletek szerint is javultak, ső t eltű ntek, a köhögé si rohamok nem múltak el. E gyeseiben a jellegzetes köhögési rohamok akkor indultak újból el, mikor a tüdő elváltozásai és az általános állapot javulni kezdett. Ügy véljük, hogy pertussis 3-ik hetében és ezen idő pont után fellépő tüdő elváltozásokat részben a Bordet Gengou-féle bacillus, részben az ehhez társuló különféle társfertő zések hozzák létre. A kóroknak e kettő ssége miatt e betegek kezelésében nem elégedhetünk meg kizárólagosan Streptomycin adagolásával, hanem kombinált streptomycin-f- penicillin kezelést kell.bevezetnünk, kiegészítve e specifikus kezeléseket C-, K- és Bi-vitamin nagy adagú per oralis és i v- bevitelével. A 3-ik számú esetünk viszont meggyő ző en m utatja, hogy a pertussis tüdő elváltozásainak kezelésében a penicillin, C- és K-vitamin önmagában nem hatásos. Mikor kezdjük pertussisos betegek streptomycin kombinált kezelését? Úgy vélem, hogy ha lázas mozgalmak kapcsán a klinikai és röntgenvizsgálat a tüdő anatómiai elváltozását kimutatja, vágy a megszokott tiszta pertussishoz akárcsak bronchitis purulenta csatlakozott, tanácsos e kezelés megkezdése. 1Nemcsak azért taitopr ezt szükségesnek, mert ilyenkor már közvetlen életveszély vän, hanem azért is, mert így járva el a következményes bronchiektasiák lehető sége ellen is beavatkozunk. Meddig tartson a streptomycin kombinált kezelés? A penicillint és a К -vitamint a szörtyzörejeknek, a láznak, a genyes bronchitis tüneteinek, a genyes köpetnek elmúlása után 48 órával elhagyhatjuk ; a streptomycin, C- és Bx-vitamin adását azonban folytassuk addig, amíg a röntgenvizsgálat is befejezettnek m utatja a tüdő folyamatot. Nem kell megvárnunk viszont a köhögés megszű nését, mert ez még heteken át megmaradhat. Ismerve a pertussis recidivára való rendkívüli készségét, az így gyógyult esetet további ellenő rzésünk alatt kell tartanunk. Eljárásunkban a streptomycin adagja az első nap napi i-o gr volt. Nyolc egyenlő részre osztva három óránként i. m. injectióban adtuk. Az első nap után minden nap о н о g-al csökkentettük a napi adagot. Ha a javulás igen gyors volt, 3 4 nap után rátértünk napi 0-50 g adására. Ezt is nyolc egyenlő részre osztva fecskendeztük be három óránként i. m.-an. Úgy véljük, hogy kis súlyú gyermekeknél elhúzódó kezelés eseteiben lemehetünk napi 0-30 g-os adagig. Eseteink kapcsán úgy látjuk, hogy kombinált streptomycin kezeléssel még a legsúlyosabb pertussis-tüdő elváltozásokat is kedvező en tudjuk befolyásolni.

45 3Q1 ORVOSI HETILAP д ;н ;» и я»!» «» м ч ч ч ч ч т ч ч ч т м и» п щ i _ MEGHŰ LÉSES BETEGSÉGEK ESETEIBEN: FLUACETYL AZ ÄLTALÄNOS TÜNETEK LEKÜZDÉSÉRE ÉS A SEKÜNDAER FERTŐ ZŐ DÉS TÁVOLTARTÁSÁRA. i o ж 0.8 g. tabletták. HYDROCODIN A SZUVERÉN KÖHÖGÉS CSILLAPÍTÓ. TÖBBSZÖRÖSEN ERŐ SEBB HATÁSÜ A CODEINNÉL, ANNAK KELLEMETLEN MELLÉK HATÁSAI NÉLKÜL. üli! io X г о X 25 X 0.01 gr. tabletták 15 ccm. liquid 3 x 1 ccm és 3 ж 2 ccm am pullák ALOEDRIN GENERALIS FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ. PERORALISAN ALKALMAZVA PERCEKEN BELÜL HATÁSOS. 2 é i 10 tablettáé csomagolásban. Dr. EGGER GYÓGYSZERVEGYÉSZETI GYÁR BUDAPEST, X., FÜZÉR-UTCA 30 isii!?* *» *!!!!!!!! í! I 5»SSSSSSSSSSSSSSú

46 ORVOSI HETILAP A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Gyermekklinikájáról. (Igazgató: dr. Gegesi Kiss Pál egyet, ny. r. tanár) '3 0 * A»Guillain Barré«syndroma és a központi idegrendszer virus-betegségei közti kapcsolatról A Guillain Barré (G. B.) syndromát (8) : I. bénulásig rosszabbodható mozgászavarok, 2. Irta : BARTA LA JO S dr. és GERLÓCZY FERENC dr. idegrendszer bacterialis megbetegedései kapcsán a betegség különböző stádiumába^ nem jellemző en az alapbetegségre észlelhetjük, ilyenkor azonban differential diagnostikai nehézségek a betegség természete folytán alig jönnek szóba. 3. Végül számolni kell a d. a. с.-vel a központi kórokozata lehet. Már a betegség első leírói elő tt 1909-ben Roehmeld, 1910-ben Feer észlelt diftériás polyneuritis kapcsán d. a. c.-t. Késő bbi vizsgálók osteomyelitis és bótulismus kapcsán írtak le G. B.-re jellemző tünetcsoportot, ahogy ezekre az adatokra már Fényes.és Göttche cikkében is utalást találunk. Shoo (25) bárányhimlő kapcsán, Micheletti (22) diphteria anatoxin után észlelt G. B. syndromát. A legújabbkori magyar irodalomban Geréb (12) arzénmérgezés kapcsán észlelt jellemző G. B. syndromát. Gorwey-Nathaniel- Stofford (13) sulfathiasol + lázkezelés után észlelt d. a. c.-t és végül megemlítjük, hogy a felső légutak infectiója Rabiner szerint bénulási tünetek nélkül bizonyos esetekben d. a. с.-hoz vezethet. Láthatjuk tehát, hogy a szervezet legkülönböző bb megbetegedései vezethetnek a G. B. syndromához vagy a d. a. c. symptomához. Ha ragaszkodunk is ahhoz, hogy a G. B. polyradiculitisekhez csak azokat a megbetegedéseket soroljuk, melyeknél a gyökök primaer megbetegedése tehető fel, még akkor is : differential diagnostikai szempontból több betegséggel kell számolni: 1. D. a. c.-t. okozhatnak a központi idegrendszer tumorj ai, s ugyanakkor polyradicu- litisre jellemző kép lehet jelen. 2. Gyakrabban lát juk a d. a. c.a a központi idegrendszer virusbetegségei kapcsán s ezen körülmény differential diagnostikai szempontból talán az elő bbinél is fontosabb. H. M. kapcsán az acut tünetek lezajlása után ahogy erre Kiss (16) a figyelmet felhívja jellemző a d. a. e., de virus meningitisek és encephalitisek kapcsán is gyakori a késő i szakban a d. a. c. Egyébként a d. a. c.-t a központi érzészavarok az inreflexek eltű nésével, a bő r- reflexek megtartásával és 3. a liquorban dissociatio albummo-cytologique (d. a. c.) jellemzi. A betegség az első leírók szerint a monoradiculitisektő l és a polyneuritisektő l elkülöníthető. Mar-idegrendszegulis (19) szerint aki elő ször végzett histologiai betegségei kapcsán is, ahogy erre Kiss és Mészöly degenerativ és ismeretlen aethiologiai vizsgálatokat G. B. eseteknél a G. B. a gerinc- (i7)-nél találunk utalásokat. agyi gyököknek primaer infectiosus betegsége. Finom differential diagnostizálással csak néha A kóroktan szempontjából nem egységes az sikerül tisztázni a klasszikus formában mutatkozó állásfoglalás : toxicus, allergiás és infectiosus G. B. által leírt primaer polyradiculitist. Mivel eredet jön szóba. Mayer (21) már 1934-ben neu- azonban az atipusos H. M. a központi idegrendszer bármely részének megbetegedését okozhatja, rotrop vírussal hozza kapcsolatba a betegséget. A betegségnek a d. a. c. nem obiigát tünete. nyilvánvaló, hogy egy kialakult neurológiai kórképnél fennálló d. a. c. elkülönítő kórismézése Sántha (24) oly esetekrő l számol be, ahol magas sejtszám jellemezte a kórképet, továbbá egy olyan csaknem lehetetlen. A különböző virusbetegségek esetet ismertet, amelyre a G. B.-re jellemző d. a.c. egymástól való elkülönítése sikerült. Egyrészt fordítottja: magas sejtszám alacsony fehérjével azonban a virus kimutatására irányuló vizsgálatok volt jelen. A megfigyelések további sora azt mutatta, hogy az ú. n. G. В syndromának igen sok tekinthető k klinikai rutinvizsgálatoknak, csak ritkán eredményesek és semmiképpen sem másrészt a különböző vírusok is okozhatnak egyugyanazon megbetegedést. így Markoff (20) hepatitis kapcsán észlelt d. a. c.-t. Tiddy (28) felhívja a figyelmet arra, hogy mononucleosis kapcsán a mirigyduzzanatok teljesen hiányozhatnak és csupán a meningitis serosára jellemző kép áll elő térben. Par otitis-járvány kapcsán ismeretes, hogy a nyálmirigyek megbetegedései nélkül meningo encephalitis elő fordulhat. Ezen észlelésekkel kapcsolatban felmerülhetne az a gondolat, hogy a szervezetet egyszerre több virus betegíti meg. Dalldorf (7) és Andrewes érdekes észlelései azt mutatják, hogy a polyomyelitis és a choriomeningitis lymphocytica vírusai között éppen interferentia áll fenn, ami azt jelenti, hogy a két virus együttesen mint kórokozó nem fordulhat elő. Ezt támasztják alá Petrilla (23) magyarországi észlelései, melyek szerint, ahol meningitis serosa tömegesen elő fordult, ott H. M. még járványos idő ben sem lépett fel. Gál (11) a debreceni Idegklinika 10éves anyaga alapján megállapítja, hogy a G. B. syndroma nem m utat gruppos halmozódást, továbbá, hogy a központi idegrendszer járványos betegségeivel, mint pl. H. M. vagy encephalitis, semminemű kapcsolatba nem hozható. Észleléseink, ahogy erre a késő bbiekben még részletesen rátérünk, nem erő sítik meg ezen megfigyelést(5). Az elmúlt években a magyarországi virusmegbetegedések erő s megszaporodásáról számoltak be. Ezt egy szokatlanul erő s H. M. -járvány vezette be, amivel egy idő ben az ország különböző részeiben a virus meningitisek gruppos felléptét írták le. (Juba Udvardy (15), Tanka (26), Tárczy (27.) Beszámolnak továbbá negativ liquor-

47 lelettel járó járványos polyneuritisekrő l. (Flamm-) (9) is, de a viscerotrop vírusok által okozott megbetegedések is megszaporodtak; utóbbi virus pneumoniákra és hepatitisekre vonatkozik. Ugyanakkor a magyar irodalomban Frigyes (10) egy valószínű leg virus által okozott, jól körülírt kórképnek, a Pfeiffer-féle mononucleosisnak megszaporodását észleli. A budapesti I. sz. Gyermekklinikán mi is észlelhettük a virus megbetegedések halmozódását. Vonatkozik ez a viscerotrop vírusok által okozott betegségekre, így hepatitisekre, pneumoniákra, továbbá egy elő ttünk kibontakozó mononucleosisos mirigyláz esetre is, de legfő képpen az idegrendszer virus megbetegedéseire. A központi idegrendszer virusmegbetegedéseit három csoportba osztottuk, amire már másutt utaltunk (3) ; 1. olyan esetekre, ahol a liquor fehérje a sejtszám megszaporodásával arányosan emelkedik, 2. olyan esetekre, ahol a d. a. c. áll fenn és végül 3. olyan esetekre, amikor dissociatio cytoalbuminosa van jelen. A G. B. syndromát észleltük H. M. járvány alatt (4), meningitis serosa járvány alatt és végül járványmentes idő ben is (5) elő fordultak esetek, amelyek a G. B. syndryma jellegzetes képét m utatták. Jelen közleményünk célja észlelt eseteink kapcsán annak megállapítása, hogy a G. B. syndroma i. milyen vonatkozásban van a H. M.-el, 2. milyen vonatkozásban a meningitis serosával és végül 3. ha a G. B.-t önálló neurotrop virus okozza, mi a jelentő sége a virusmegbetegedéseknél megállapított interferentiának nyarán a magyarországi H. M. járvány alatt 6 olyan esetet észleltünk, amelyben a liquor a megbetegedés első napjától d. a. c.-t m utatott (4). Az esetekre az volt jellemző, hogy klinikailag meningitises képét m utatták, ső t sokszor az volt a benyomásunk, hogy meningitis basilaris kórképével állunk szemben. Az állapot napok alatt feltisztult, a liquor azonban hetekig, ső t 1 1 esetben hónapokig m utatta a d. a. c.-t. 2 bénulásos esetet is észleltünk, azonban a bénulás fellépté ORVOSI HETILAP nek ideje nem volt H. М.-re jellemző, mivel a betegség első tünetei után 2% hétre, illetve 8 napra lépett fe l; a liquor 8 10 nappal a bénulás elő tt már a jéllemző d. a. c.-t mutatta. Mi ezen esetekbő l akkor irodalmi adatok alapján ' azt a következtetést vontuk le, hogy a liquor magas fehérjetartalma, alacsony sejtszám mellett #sem a korai, sem a késő i szakban nem szól H. M. ellen. A H. M. járvány megszű ntével klinikai anyagunkban a meningitis serosa esetek erő s megszaporodása volt észlelhető. Ezen meningitis serosa járvány alatt a téli és tavaszi hónapokban olyan sporadikusan elő forduló eseteket észleltünk, melyek kezdettő l fogva m utatták a d. a. c.-t. Egy esetben a klasszikus G. B. syndroma volt jelen bénulásos tünetekkel és érzés-. zavarral. Végül 1948 késő nyarán ismét az esetek halmozódását észleltük. Ezen idő szakban egy eset a teljes G. B. syndromát m u ta tta ; a gyermeket mindkét oldali ischiásszerű fájdalmai miatt hozták a klinikára; renyhe patella és inreflex, a térd és sarokpróba szerint a mély érzés zavara állott fenn, a liquorban kifejeze+t d. a. c. (fehérje 3 5%0, sejtszám 6), 3 nap alatt a gyermek tünetmentés, a d. a. c. még hetek múlva is fennáll. Az észlelt esetek alapján feltehető, hogy a H. M. járvány alatt észlelt d. a. c. eseteket H. M. virus, a meningitis serosa járvány alatt észlelt d. a. c.-t mutató eseteket pedig a meningitis serosa vírusa okozta. Bár ismeretes, hogy a különböző virusmegbetegedések kórokozói nem azonosak, elő fordulhat ahogy errő l már megemlékeztünk hogy egy és ugyanazon virus más virusbetegségre jellemző syndromának lehet okozója. Magyarországon, ahogyan azt több szerző megállapítja, többféle virusmegbetegedés is felszaporodott. Feltehető tehát, hogy a G. B. syndromát okozó neurotrop virus által okozott betegségek a H. M. járvány alatt is halmozódást mutatnak. Ez esetben a Dalldorf és Andrewes által ismertetett virus interferentiának nagy jelentő sége lehet, mivel a kezdeti szaktól kezdve d. a. c.-t mutató esetek nem volnának a H. M. fertő zés veszélyének kitéve. A második lehető séget valószínű síti, hogy a kezdettő l fogva d.a.c.- t mutató esetek már a liquor-kép alapján is élesen elválaszthatók mind a H. M.-tő l, mind a meningitis serosától. Továbbá a bénulás felléptének ideje ezen esetekben nem a H. М.-re, hanem a G. B. syndromára jellemző. Tekintettel, hogy a betegségeket csoportos elő fordulásban a virus betegségekre legjellemző bb idő szakban (késő nyár, Az étrendváltozás okozta gyomor' és bélzavarok megelő zésére és kezelésére OTI, MÁV BBI, Posta BBI, stb. terhére szabadon rendelhető Z)e. W a t o d c c GYÓGYSZER ÉS TÁPSZERGYÁR R. T

48 ORVOSI HETILAP kora ő sz) észleltük és végül az a körülmény, hogy a közti idő szakban sporadikus esetek képezték a láncszemet, valószínű sítik azt a feltevést, hogy a d. a. c.-t mutató betegségek fertő ző virus megbetegedések. Támogatja ezt a felfogásunkat továbbá az az észlelésünk is, hogy a H. M. járványnyal egyidő ben 1947-ben, de attól függetlenül 1948-ban is nagy számban léptek fel a kezdeti szaktól d. a. c.-t mutató esetek és ezek között I :I teljes G. B. syndroma képét mutató kórkép is volt. 1. G. T. 5 éves. fiú. 3 n ap ja láz, hányás, szédülés, fejfájás, álm ából felriad. T arkóm erevség, pozitív K e r nig, pozitív com btünet, lá zta la n. 3 n ap m ú lv a m eningeális izg. tü n e te i m egszű ntek. G yógyult. D g. : M e ningitis serosa. 2. В. J. и éves, fiú. 5 n ap ja heves fejfájás, szédülés, székrekedés, láz. K ernig, tarkóm erevség. Szem fenék : p apilla nasalis széle erő sebben a b. felső széle fejez k i e tte n elm osódott. W a R. : neg. 2 n ap m ú lv a lá zta la n. M eningeális tü n e te k fokozatosan csökkennek. G yóg y u lt. D g. : M eningitis serosa. 3. К. S. 5 hónapos, fiú. 10 n a p ja m agas láz, hányás, hasm enés. M eningeális izgalom. 2 n ap m ú lv a láztalan, m eningeális tü n e te k nem észlelhető k. Ja v u lt. Dg.: M eningitis serosa. 4. H. J. 20 hónapos, fiú. 7 n ap ja b ág yadtság, láz, hányinger, obstipatio, fej-, hasfájás. Tarkóm erevség, pozitív K ernig. Súlyos állap o t. V II. 10-én h irtelen a j. felső és b. alsó vég tag p e ty h ü d t b énulása köszönt be areflexiával, an aesth esiáv al. H. M. gy an ú ja m ia tt fertő ző kórházba k ü ld jü k. V áltozatlan. Dg. : M eningitis serosa, H erpes zooster. P araly sis ex trem, sup.. d. exitrem. inf. 1. s. 5. Sz. J. 6 éves, fiú. C erebellaris atax ia, A chilles clonus m. o. B abinsky j. o. suspect. V égtagok tó n u sa kissé fokozott. É p szem fenék. Vér, liquor, W a R, M einicke : neg. L iquor : gyulladásos colloid görbe. E ncephalographia eltérést nem m u ta t. X. 25. Levegő befuvás. J a v u lt. D g. : M eningitis serosa. (Oligophrenia.) 6. Cs. J.4 h ó n a p o s, leány. 10 n a p ja m agas láz, é t v ágytalanság, 3 n ap ja felijed, felvétel n ap ján eclam psia. T iszta sensorium. T arkó kissé k ö tö tt. D eh y d ratatio. Fokozódó súlyesés. Sensorium m indig za v arta b b á válik. N a p já b a n 1 2-szer, 5. napon sű rű egym ásutánban eclam psiás görcsroham. Á llapota rom lik. 8. napon b. alsó vég tag p e ty h ü d t paralysise, j. alsó v ég tag paralysise. 8. napon exitál. 7. K. J. 15 hónapos, fiú. 2 h ó n ap p a l e z e lő tt v a r i cella. 5 n ap ja lázas, b ág y a d t, felsír. A zóta felülni, felállni nem akar. N y u g talan, felsír. K issé m erev ta rk ó. K ernig pozitív. H asreflex nem, j. o. patella, A chilles reflex alig v á lth a tó k i. J. o. a lsó v é g ta g já t passzív m ozgatáskor fájlalja, sp o n tán m ozgatás alig v a n. P aresis a j. alsó végtagon. V. 19. j. o. patella, A chilles reflex nem v á lth a tó ki. T alpreflex b. o. m in t j. o. G yenge védekezési h a jlítá s. Izom tónus csökk e n t a quadriceps és flexor csoportban. F e lü ltetn i nem lehet. V. 31. H á felü ltetik, ülve m arad, j. lábbal jól ad d ucál. E lénk. V I. 5. M agától felül, igen élénk. V I. 8. H a felá llítják kapaszkodva b alláb án m egáll, jo b b a t felhúzva ta r tja. V I. 12. K özérzete kitű n ő, hazabocs átju k. J a v u lt. Dg. : M eningitis serosa. P aresis ex tr. inf. 1. d. (H eine-m edin?) 8. К. I. 4 hetes, fiú, 1 n ap ja hasm enés, láz. E clampsiás görcsroham ban, h y p erp y rex iában vesszük fel. F eszülő k u tacs. M. o', jobbracsapó ny stag m u s. Sensorium za v art. 2 hétig in te rm ittá ló m agas láz m e lle tt jó közérzet, m a jd subfebrilitas. J a v u lt. Dg. : M eningitis serosa. (Angina, soor oris.) 9. M. E. 3 hónapos, leány. 3 h etes k ora ó ta ta rtó m a gas láz. 3 hónapos korban 1 ízben eclem psia. Szem eivel lefelé te k in t. F ejk ö rfo g at 37.5 cm. E nyhén k ö tö tt ta rk ó. E lső n ap m agas láz, m ajd végig láztalan, élénk. 394 J a v u lt. D g.: M eningitis serosa. (Ó titis m. supp. í. d. H ydro cep h alu s.) 1 0. D. V. 6 hónapos, leány. 2 h e te belázasodott, azóta in te rm ittá ló lázak. 2 n ap ja n ap o n ta 8 9-szer híg, nyálkás széklet. T arkó szabad. B rudsinszky jelzetten pozitív. R eflexek kissé fok o zo ttak. E lső lp. u tá n láztalan, élénk. Végig subfebrilis, m a jd lá ztalan. G yógy u lt. D g.: M eningitis serosa. (O titis m. supp. 1. u.) 11. Sz. P. 3 hónapos, fiú. 2 n ap ja m agas láz, m indent kihány, n y u g ta lan. 3 4-szérhíg vizes széklet. B ágyad t. T ónus kissé fokozott, tu rg o ra csökkent. L. p. u tá n élén- kebb, m ásn ap tó l kezdve végig lá ztalan. G yógyult. Dg. : M eningitis serosa. (O titis m. s. 1. u.) 12. Cs. L. 7 éves, leány. 4 nap ó ta h á tá t fájd ítja, lázas. Somnolens, ta rk ó k ö tö tt. B rudsinszky jelzett. K óros reflex nincs. M antoux reakció : 1 : pozitív. Sülly. 14 m m. M ellkas R tg. átv il. : neg. 3 n ap m ú lv a tarkóm erevsége m egszű nt, közérzete jó. E gy h ó n ap m úlva varicella. G yógyult. Dg. : M eningitis serosa, V aricella. (Eccem a chron., vitiu m cordis, angina, o titis m ucosa 1. s.) 13. В. M. 8 éves, fiú. 2 h ó n ap ja v á llá t és lá b á t fájla lja. N éh ány n ap ó ta fok láz. T arkóm erevség. T iszta sensorium. K ernig +, B rudsinszky -f, com b tü n e t - f M ásodik n ap tó l kezdve lá zta la n. 3. napon élénkebb, felül az ágyban, beszélget. V III. 17. ta rk ó szabad, felső B rudsinszky jelzett, alsó B ru d sin szky és K ernig k iv á lth a tó. A nisocoria : j.p u p illa tá g a b b, m in t b. R enyhe fényreakció. R eflexkor ép. V III. 21. K ernig tü n e t neg. V III. 24. F elkel, jól van, h a z aadju k. G yógyult. D g. : M eningitis serosa. 14. К. L. 4 hónapos, fiú. G yógyult. Dg. : M eningitis serosa. 15. К. А. 6 hónapos, fiú. G yógyult. Dg. : M eningitis serosa. (E nteritis, toxicosis) 16. R. M. 9 éves, leány, i h e te já rá sk o r m in d k ét lá b szá rá t fájlalja. Lépcső nlefelé nem tu d m enni, fejét g y ak ran fájlalja, álm áb an beszél. S ápadt. K ernig je l z e tt. M. o. patella-a chilles r. k ie sett. Súlyos ata x ia m in d k ét alsó végtagban, je lz e tt a ta x ia m. k é t felső v ég tag részérő l. L áb u jjak helyzetérzése m k. o. bizonytalan, ingereket m. o. té rd tő l lefelé nem, ill. hibásan identifical. X. 13. F ájd a lm a i csökkennek, ä ta x ia szünő ben. X. 15. L á b á t nem fá jd ítja, m enése norm ális. X. 19. F á jd a lm a i nincsenek. X. 24. Já rá sa b iztos. M eningealis tü n e te i nincsenek. Végig láztalan. G yóg y u lt. D g. : P oliradiculitis (r. poster.). 17. M. F. 7 éves, fiú. 12 n ap ja fejét fá jd ítja, hány, fárad t, m agas láz. Ü lő helyzetben rosszul lesz, h án y. Sensorium tiszta, inreflexek fokozottak. T arkó elő re h a jlíth a tó, de fájd a lm a t jelez. K ernig pozitív. B ru d sinszky pozitív. Az első lp. u tá n ta rk ó teljesen szabad. É lénk. IX. 8. K ernig, B rudsinszky je lz e tt. Jó étvágy, nem h á n y. Ja v u lt. D g. : M eningitis serosa. 18. O. I. 6 hónapos, fiú. E gy h éten belül 2 ízben eclam psia. T arkó m inim álisan k ö tö tt. K ernig : pozitív. X I. 23. K ernig gyengén pozitív, étv ág y a jó. IX. 25. K ernig ép. Je lze tt. T arkó szabad. Ja v u lt. Dg. : M e n ingitis serosa. 19. M. J. 6 éves, fiú. E gy n ap ja h irtelen láz, b á g y a d t ság, hányás, fejfájás, za v a rt te k in te t és viselkedés. A lvás közben id ő n k in t kezét, lá b a it rá n g a tta. K ö töt ta rk ó. K ernig, B rudsinszky enyhén pozitív. M ásnaptól kezdve lá zta la n. Á llapota ja v u lt. T arkókötöttsége kisfokban m ég egy h é t m úlva is fennáll. G yógyult. D g. : M eningitis serosa. 20. H.L. 6 hónapos, fiú. E g y h ó n a p ja : 4 ízben eclam psia, az ó ta m agas láz,m ereven ta rtja m agát, m ozgatásk o r sír. Fogy, 2 h ete sugárban h án y. Z av art sensorium, ta rk ó k ö tö tt, k ifejeze tt opisthotonus, K ernig 4-, B rudsinszky -b- L áztalan. X I. 7. É lénkebb sensorium a tis z ta. T arkó m ég k ö tö tt. X I. 11. T arkó szabad. X I. 13. M eningealis tü n e t nincs. G yógyult. Dg. : M e nin g itis serosa. (R achitis.) 2 1. N. P. 5 éves, fiú. i % hónapja láz, fejfájás, hányás. K isfokú tarkókötöttség, je lz e tt K ernig : B. o. spasticus hem iplegia kóros reflexekkel. A gyerm eknél, az a p á n ál és an y á n ál vér lues reakciók erő sen pozitívak, liquorb an W a R A m ásodik lp. u tá n feltű nő

49 «ORVOSI HETILAP Sorszám Lumb. p. ideje Sejtsz. Quant. eh.»/ot Liquor Cukor mg% cerebrospinal is Üledék Bakteriol s 'rt 0 cn Lumb. p. ideje Sejtsz. Liquor cerebrosp n a 1 i s c g- a 3 Ä Cukor mg % Üledék Bakterioi i VII lymph., leuc. steril VII lymph., leuc. Koch. neg. VII VII VII VII VII. 23- n o VII VIII VIII VII VII *56 61 VII VII kevés lymph. steril VII VII VIII VII. 14. З О VII lymph. steril VII VII VII VI lymph, kevés steril VII. i. I O leucocyta VII I i i lymph. VII » IX X X X. i i X X X X X X VIII ír VIII VIII VIII VIII. II VIII VIII V lymph. Koch. neg. V lymph. Koch. neg. V elvétve i i. steril V lymph. V. 31. I VII. 31- I VIII VIII ymphocyták steril VIII V. 29. i VI. I IX. I. n o 0.64 IX i.00 IX IX i i VIII VIII. I lymphociták Koch : neg. VIII i i leuc. Koch : neg. Sj VIII i I lymph. Koch : neg VIII VIII v ili. 18. I VIII. 24. I 0.64 l VIII. и VIII. 14. О VIII VIII VIII. 23- I X X X X X. 27. I i XI lymph. Koch : neg. XI XL XI. i i XL XI XI i a lymph. steril XI Koch : neg. XI XI XI genysejtek XI lymphocyták steril XI Koch : neg. XI XI XI ymphocyták Koch : neg. XI. 18. i XII XII XII. I i i lymph. XII. i i i i lymph. táptalajok XII stéritek XII XII javulás, fel tu d állni a láb ára. J a v u lt. Dg. : M eningitis serosa. (Lues cerebrospinalis.) 22, T. S. 2 i hónapos, fiú. io n a p ja fejfájás, hányinger. 4 n ap ó ta körn y ezetét nem ism eri m eg. Székletét, v izeletét m aga alá b o csátja. H á tra fe sz íte tt fejjel vad ászk u ty a fekvésben fekszik, eszm életlen. Alsó végtagokon b. o. renyhébb reflexek, m in t j. o. Csám csogás perioralis extrapyram idalis hyperkinesis. M ind a négy v ég tag b a n b allisticus a th eto id, a törzs és n y ak izm okban a th e to id hyperkinesis., f. szájzúg lejjebb áll. Szem fenéken kóros nincsen. W a R. M einicke : neg. X II. 12. É lénkeb b. X II. 24. Á llapota lényegesen ja v u lt. H yperkinesis m egszű nt. X II. 27. Felül, jól eszik, iszik. X II. 29. C supán b. o.-i abducens paresis, továbbá, a b al alszár peroneus csoportjának paresise észlelhető pes equinovarussal. E le k tr. vizsg. E R -t partialisan sem m u ta t, a pes equinovarus és flexios lá b ta rtá s t e h á t centrális eredetű, valószínű leg stria talis laesio övetkezm énye. Ja v u lt. Dg. : E ncephalom eningitis k serosa. Befejezésül megemlíthetjük, hogy az egyes lumbalpunctiók különösen az első után a betegek állapota feltű nő javulást m utatott még azokban az esetekben is, ahol csak enyhe meningismus állt fenn és kevés liquor ürült. Ezen észle lésünk összhangba hozható Biemond (6) azon megállapításával, mely szerint a G. B. syndroma lényege az arachnoidealis ű rben lévő hyperaemia, illetve endothel duzzanat. Újabban Bannwarth (2) MEDICHEMIA R. T. NEUROLIN SPASMOTROPIN STERALGIN 26* 395

50 ORVOSI HETILAP utal arra, hogy az egész syndroma lényege tulajdonképpen gyulladásos oedema a subarachnoider alis ű rben. О ezt egy allergiás jelenségnek tartja. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a legújabb kutatások szerint az ilyen gyulladásos oedemák, granulomatosisok virus megbetegedések kapcsán elő fordulhatnak. Pl. Kiss (18) tanítása szerint amit a legújabb irodalom is támogat a rheuma lényege egy virus által okozott idült granuloma^ tosis, aminek az egyes stádiumait a szervezet allergiás állapota lényegesen befolyásol. E helyütt kiemeljük 22. számú esetünket, ahol a már negatívvá vált liquorban 40 ccm (morbilli prophylaxis céljából) i,- m. adott savóra ismét megjelent a jellegzetes diss. a-c, ami két nap múlva újból eltű nt. összefoglalás: Szerző k csoportosan fellépő G. B. syndromát mutató esetekrő l számolnak be. Észleléseik alapján valószínű, hogy H. M.-tő l és meningitis serosától függetlenül neurotrop virus okozta a betegségeket. Eseteik jórésze tünetszegény volt, csupán a liquor m utatta a betegség kezdeti szakától a jellemző d. a. c.-t. Feltehető, hogy a poly- radiculitisek G. B. formája gyakran tünetmentesen zajlik le. Máskor meningismus lehet elő térben. Ez utóbbi esetben a látszólagos gyógyulást követő en még hetekig fennállhat ad. a. c. a liquorban. Észleléseik szerint a G B. syndromát okozó virusmegbetegedések mind a H. M., mind a meningitis serosa járvány alatt fölszaporodnak. IRO D A LO M. I. Andrewes : Cit. P om othy : O rv. L ap ja 4 : 1112, r 2. Bannwarth : C it. G á l: O rv. H etilap. 89 : Baría és Erdő s : A nn. P aed. (M egjelenés a la tt). 4. Barta és Gerlóczy : P aed. Dán. 3 : Barta és Gerlóczy: A rch. F ranc. P ed. 5 ; 356, B iem ond: F. beige N eu r. 38 :2 3 г C it Z entr. K heilk. 35 : D alldorf: C it. P o m o th y : O rv. L a p ja. 4 : 1112, Fényes Göttche : D. Zschr. N erv, heilk. 141 : Flamm : O rv. L ap ja. 4 : Frigyes : O rv. L a p ja. 4 : и. G ál: O rv. H e tila p. 8 9 : Geréb : O rv. L ap ja. 3 ; Gorwey Nathaniel Stofford : J. A. M., A. 115 : G uillain Barré S tro h l: B ull. e t m ém. Soc. m ed. hő p. P aris Juha es Udvatdy : O rv. L ap ja. 3 : K iss : B p. R ir. O rv. E gy É v könyv. 17. K iss M és'öly:: M schr. K heilk. 59 : K iss : A febris rheum aticáról, (Megjelenés ala tt.) 19. M argulis : C it. Fényes G öttche : D. Zschr. N ervheilk. 141 : M arkoff : Schweiz. M ed. W schr. 25 : M ayer R.: C it. F én y es G öttche : D. Zschr. N ervheilk. 14t : 49. 1: Micheletti : Zbl'. N ervheilk. 103 : P etrilla : N épegészségügy. 3 : Sántha : D. Zschr. N ervheilk. 136 : Shoo : Zbl. N ervheilk. 101 : Tanka : O rv. L ap ja. 3 : Tárczy : O rv. L ap ja. 4 : Tiddy : C it. P om othy : O rv. L ap ja. 4 : A Debreceni Tudományegyetemi Idegklinikáról. (Igazgató: Sántha Kálmán dr.) Félrevezető tünetek óriási baloldali frontalis (praecoronalis) meningeoma esetében Irta! SÁNTHA KÁLMÁN dr. H. B.-né 27 éves nő t a miskolci Erzsébet- ugrók. Pajzsmirigy kissé nagyobb. Szív balra közkórház szemészeti osztálya küldte a debreceni egy ujjnyival nagyobb, csúcs felett systolés zörej. Idegklinikára 1948 december 3-án»papilla intu- Nő orvos lelete szerint a méh feltű nő en hypomescenc, neuritis optica«kórismével. plasiás. Egyébként belső szervek épek. Vizelet Elő zmény: Egy év óta állandó fejfájás a bal rendes. Vér és liquor WaR negativ. Vvs-süllyedés homlokhalántéktájon, 11 hónap óta zsibbadás és 15/40. Cisternalis liquor fokozott nyomással, de égés-érzés a bal arcfélben, késő bb a bal arcfélben lassan, cseppekben ürül, víztiszta, fehérjetartalma kipirulások és a bal orrnyílásból váladékürülés, 0.04% (csökkent), egyébként negativ. A selláról 6 hónap óta havi vérzés kimaradása, 4 hónap óta készült röntgenfelvételen a sella igen mély, az látásromlás elő bb a bal, majd a jobb szemen. elülső clinoideusok mészszegények és alávájtak, A miskolci kórházban végzett gerinccsapolás után a dorsum majdnem eltű nt. D-S oldalirányú felvételen a homlokcsont vastagabb, belfelülete két óráig eszméletlen állapot, majd hányások. Az utolsó hetekben a jobb szem látásának romlása majdnem a vakságig. nem készült). hepe-hupás és erezett (több felvétel film hiányában Régebbi elő zményi adatok:15 éves kora óta Idegrendszeri lelet: Szaglás b. o. csökkent. havi baja rendes volt, 19 éves korában ment férjhez, egy gyermeke él, egy másik meghalt. Férjétő l Látótér : balszemen jobb felső quadrans, jobb Látásélesség j. o. 1/0, b. o. 12/0 20/0 (változó). luest szerzett, két kúra után vére negatiwá vált. szemen teljes jobboldali hemianopsia. Szemfenéken Rossz házassága miatt többször kísérelt meg ön- m. k. o. atrophia felé haladó pangásos papilla, gyilkosságot. Iszákos, goromba férje két év elő tt i 2 D elő emelkedéssel, a decoloratio j. o. elő rehaladottabb. Jobb pupilla tágabb, bal kp. tág, úgy megverte, hogy eszméletét elvesztette, azóta különváltan él. fényre a bal jól, a jobb kisebb kitéréssel szű kül. Felvételi állapot: 154 cm, 53 kg, athletoid alkatú, arányos testű nő. Szemgolyók kissé elő re-szabadok, nystagmus nincs. Jobb Összetérítés nehezített. Szemmozgások egyébként szaruhártya- 396

51 reflex renyhe, bal hiányzik. A bal trigeminus mindhárom ága területén a nyelvre is kiterjedő en nagyfokú hypaesthesia. Rágóizmok mű ködése jó. Facialis mű ködése jó. Hallás rendben. Hangképzés, nyelés zavartalan, garatreflexek kissé renyhébbek. Nyelvmozgások szabadok. Gerincvelő i reflexkor és érző kör eltérés nélkül. Járás kisfokban bizonytalan, egyébként mozgatókor is ép. Klinikai kórisme: Baloldali parasellaris, részben intrasellaris daganat. Mű tét: 1948 december 14-én (op. Prof. Sántha). Baloldali transfrontalis behatolás, mintha hypophysis-daganatot operálnánk. Már a lágyrészlebeny lefejtésekor egészen szokatlan csonthártyavérzések és csontvérzések okoznak zavart. A böralatti vénák hatalmasan tágultak és a csont is megszámlálhatatlan pontból vérzik. A csontlebeny kitörése után azonnal feltű nik, hogy a csont belfelületének közepe táján érdes és a dura megfelelő része kb. 10 fillérnyi területben daganatos jellegű. Ez utóbbit ollóval körülvágjuk, majd innen sugaras irányban nyitjuk meg a durát. Óriási, az egész megnyitási területet elfoglaló, erő sen vérző meningeoma tárul elénk, amelynek széle csak ittott érhető el. Ezért elő ször a daganat belső részét távolítjuk el darabokban, hogy a daganat megmaradt része összeessék. A vérveszteséget transfusiókkal pótoljuk, mégis a beteg rossz állapota a mű tét befejezését követeli a daganat teljes eltávol í tása elő tt. Aznap délután a beteg jól van, beszélget. Másnap zavart, nyugtalan. Harmadik nap hasonló a helyzet, talán kissé aluszékonyabb. Negyedik nap reggel mély kábultság, baloldali pupillatágulat, jobboldali faciobrachialis paresis. Nyilvánvaló lévén az utóvérzés és a daganat vérzéses duzzadása, azonnali mű tétet végzünk, amelynek során a bennmaradt daganatrészeket gyors ütemben ujjal eltávolítjuk, a vérzéseket csillapítjuk, transfusiókat adunk és a sebet most már végг. ábra. Vázlat a daganat helyének és kiterjedésének érzékeltetésére. A vastag vonal a csontlebeny határát m utatja a fúrási likakkal. A bevonalkázott terület a daganatnak felel meg. A pontozott terület a daganat összefüggése a darával, vagyis a daganat kiindulási helye. ORVOSI HETILAP legesen zárjuk. A beteg estefelé már jobban van, beszélget, idő nként felületes, aphasiás jellegű zavartság. Harmadik napon drain-kivétel, ötödik napon varratszedés, zavartalan sebgyógyulás. Az általános erő állapot rohamosan javul, a látás azonban igen rossz, két szemmel is mindössze 2 3/0. A mű tét utáni második héten fennjár, a látás is javulni kezd. A második hét végén a visus 2/0 és 30/0, a mű tét elő tti hemianopsia teljesen megszű nt. A 34. napon gyógyultan távozik bejöveteli testsúlyával, minden bénulási tünet nélkül; egyetlen fogyatkozás a látásgyengeség, amely az utolsó vizsgálat eredményével egyezik. (A kézirat beküldése után írt levelében a beteg arról számol be, hogy már az imakönyv kis betű it is jól tudja olvasni és havi vérzése visszatért.) Kórbonctani adatok: A két szakaszban eltávolított daganat összsúlya 220 g (első részlet 90, második 130 g. A daganat a convexitas durájából indult ki és a coronavarrat elő tt a homloklebeny helyét teljesen elfoglalta (1. ábra). A koponya alapját a daganat nem érte el, az utóbbi és a daganat között az összenyomott basalis agyállomány helyezkedett el. Kórszövettanilag meningeoma, szerkezete a Cushing-féle II. typus különböző variánsainak-felel meg. Megbeszélés: Az eset érdekessége az, hogy óriási bal frontalis meningeoma felhasználható localisatiós tüneteket nem okozott, hanem ehelyett olyan félrevezető tüneteket produkált, amelyek a mű téti megoldást komolyan veszélyeztették. Góctünetként ellenoldali centrális jellegű facialisparesist, motoros vagy más typusú magasabb-, rendű expressiv aphasiát, mentalis zavarokat esetleg ellenoldali felső végtag-paresist és ügyetlenséget, tremort és ataxiát várhattunk volna. Ehelyett egy kifejezetten agyalapi syndroma m utatkozott a bal olfactoriusra (b. o. szagláscsökkenés), bal tractus opticusra (jobboldali hemianopsia), bal Gasser-ducra (bal arcfél súlyos érzészavara cornealis areflexiával) és infundibulumra (amenorrhoea) utaló tünetekkel, kitágult sellával., Az eset magyarázatát annak tökéletes hasonmása adja meg. Ez pedig Cushing egyik esete (Meningiomas, 1938, 557. oldal, Ida Jones esete), amely mű tét után boncolásra került. A daganat teljesen azonos helyen csak a jobboldalon, fejlő dött (praecoronalis meningeoma) és majdnem pontosan megegyező méretű volt (200 g). Cushing kiemeli a tünetek félrevezető jellegét, az agyalapi folyamatra utaló első dlegesnek látszó opticussorvadást, a hypophysis-tüneteket, (amenorrhoea, meddő ség, elhízás), a góctüneték háttérbeszorulása mellett. A bonctani leírásnál pedig felhívja a figyelmet a III. kamra fenekének (infundibulum) hatalmas kitágulására, a hypophysis csészealjszerű összenyomatására, valamint a Gasser-ducok súlyos compressiós elváltozására. Nyilván hasonló bonctani elváltozásokkal magyarázhatók saját esetünk félrevezető tünetei is. Esetünkben ventriculographia nem történt mivel az agyalapi syndroma tisztának látszott, mivel az erő sen fokozott agynyomás miatt ezt nem 397

52 ORVOSI HETILAP is erő ltettük és mivel a filmekkel takarékosságra voltunk kényszerítve. Kérdés azonban, vájjon ventriculographia esetén sikerült volna-e a baloldali kamrát megcsapolni és így eredményes ventriculogrammhoz jutni. Az ugyanis nagyon kétséges, hogy a jobb kamra felő l a balt sikerült volna megtölteni, mivel az óriási deformatio a bal Monro-léle likat bizonyára át járhatatlanná tette. Az üres koponyafelvétel (D S) a homlokcsonton mutat valamit, ez azonban dyshormonalis eredetű hyperostosisnak is felfogható (1. hyperostosis frontalis interna) és post operationem sem minő síthető jellemző meningeomás csontelváltozásnak. A mű téti megoldás esetünkben ha két ülésben is simán és teljes eredménnyel sikerült, noha hypophysis-mű tét módjára fogtunk hozzá. Ebben kétségtelenül nagy segítségünkre volt az hogy a hypophysis-tájék daganatainak megközelítésére legalább is jelenlegi gyakorlatunkban a szokástól eltérő nagyobb és a coronavarrat mögé terjedő csontlebenyt szoktunk készíteni. A félrevezető tünetekre agydaganatoknál (false localizing signs) már Collier és azóta többen felhívták a figyelmet. A most ismertetett eset a maga tökéletesen félrevezető syndromájával és a várható localis tünetek teljes hiányával a ritkaságok közé tartozik. Ritkasága és tanulságos volta m iatt tartottuk érdemesnek közlését. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Belklinikájának közleménye. (Igazgató: Rusznyák István, ny. r. tanár.) A bő r és a belső szervek vasomotoros reactiojának kérdéséhez Irta: FÖLDI MIHÁLY dr., GÁBOR GYÖRGY dr. és KOMÁROMY ISTVÁN dr. Igen régi az a felfogás, hogy a bő r és a vese kében nem közli.) ereinek beidegzése között összefüggés v a n ; a bő r ereinek szű külését a vese ereinek contractiója kíséri. Ennek a nephritis keletkezése szempontjából is jelentő séget tulajdonítottak:»megfázáskor«a bő r lehű l, ugyanakkor a vese ischaemiássá válik s mint locus minoris resistentiae szerepel. White' a közelmúltban valóban ki is mutatta, delkezésünkre Trafurilt. hogy a vesén átáramló vér mennyisége csökken, ha a vizsgált egyén kezét jeges vízbe mártja; Lényegében azonos Smith2 észlelete az adrenalinra vonatkozólag: az adrenalin a bő r és a vese ereit szű kíti, a splanchnicus-terület praecapillari - sait ellenben kitágítja. Ezek a modern vizsgálatok tehát megerő sítik azt a régi felfogást, hogy a bő r és a vese beidegzése között összefüggés van ; ez az összefüggés vasoconstrictio esetén pozitív irányú, szű kületre szű kület következik. Gross és Merz3 a közelmúltban beszámolt a Ciha-gyár egy új készítményérő l, melyet Trafuril néven fognak forgalomba hozni. Ez az anyag, kémiailag nicotinsavas tetrahydrofurfurylester localisan, kenő cs vagy tinctura alakjában a bő rre applicálva, hatalmas bő rhyperaemiát idéz elő ' Stehler4, adatai szerint a helyileg alkalmazott sok átlag percig tartottak. A Trafurilt (2 ccm-es ampullából, 50 mg-ot) lassan, intravénásán adtuk be. Az injectio után néhány Trafuril hatására, ugyanakkor, amikor a bő r hő másodperccel hatalmas hyperaemia jelentkezett mérséklete emelkedik, a megfelelő izom hő mérséklete csökken. (Az izom hő mérsékletét az a fejen, a törzsön és a felső végtagon,' az alsó izomba szúrt finom thermoelemmél mérte.) Hasonlóképpen süllyed a hő mérséklet a gyomorban, ha a szert az epigastrium bő rébe dörzsölte (a thermoelem egy gyomorsonda olivajába volt szerelve) s ha az ágyéktápn hozott létre hyperaemiát, romlott a vese vérellátása. (A vese vérellátásának mérésére alkalmazott módszert cik 398 Praecordialisan alkalmazott bő rhyperaemia hatására pathologiás EKG néha javult, normális EKG nem változott. Ezen adatok alapján a Trafuril alkalmasnak látszott a bő r és belső szervek beidegzése közti összefüggés tanulmányozására. Kérésünkre a Ciha-gyár ampullázott formában bocsájtott ren Miután elő bb kutyán megállapítottuk a szer adagját és meggyő ző d tünk ártalmatlan voltáról, megkezdtük kísérleteinket emberen. Vizsgálat tárgyává tettük az intravénásán adott Trafuril hatását a bő r, a szív, a vese és a splanchnicus-terület vérellátására. Eljárásunk a következő volt : A vizsgálat céljára olyan egyéneket választottunk, akiknek keringési rendszerük ép volt és veséjük normálisan mű ködött. Egy liter víz megitatása után perccel állandó kathetert helyeztünk a hólyagba, a véna cubitalisba kötött canulebe pedig para-amino-hippursav-oldatot infundáltunk (egyes esetekben mannitotis). A kísérlet közben mértük a vérnyomást és több ízben vettünk fel EKG-t. Az egyes clearance-periodu- végtagon nem vagy alig. A bő r piros lett és meleg, gyakran verejtékezés indult meg. Subjective a betegek nagy meleget és zsibbadást éreztek a jelzett területen. Elő fordultak anginoid fájdalmak i s! Ennek megfelelő en az Ekg-on az injectio után a T-hullám ellaposodását észleltük ; ez az elváltozás a bő rpir megszű nésével együtt visszafejlő dött. (L. 1. sz. ábra.)

53 Eseteink egy részét táblázatban foglaljuk össze. A táblázatból látható, hogy Trafurilinjectio hatására a (mannit vagy endogen kreatinin-clearanceel mért) glomerulusfiltratum és a (paraamino-hippursav-clearanceel mért) vesén átáramló effectiv plasmamennyiség csökken. A vesén átáramló plasma mennyisége általában, de nem mindig jobban csökken, mint a glomerulusfiltratum, ami a filtratiós fractio emelkedésében nyilvánul meg. (L. táblázat.) A vérnyomás nem változott számbavehető en. Glom. Á táram ló F iltr. D iuresis filtratu m. plasm a. fract. R R S z.m /80 5 m g T rafuril i. V i 8-5 ' /75 L. Gy /11 5 m g T ra iu ril i. V З i 55/ i 5 i r T. E / mg T rafu ril i. V. r í i -б /105 В. В /85 50 mg T rafuril i, V. I I /70 Eredményeinkkel kapcsolatban a következő pontokra kell felhívnunk a figyelmet : 1. Feltű nő különbségek vannak a Trafurilkiváltotta bő rhyperaemiában a hyperaemia elhelyezkedése tekintetében: az alsó végtagon nem ORVOSI HETILAP fejlő dik ki hyperaemia. Más bő rtágítóknál (pl. histamin) is ez a helyzet; ez arra mutat, hogy az alsó végtag és a test többi részének vasomotoros viselkedése között alapvető különbség van. 2. A localisan létrehozott bő r hyperaemia hatásában nem mindenben egyezik a parenteralis 7>a/wn'/-injectióval létrehozott általános bő r- hyperaemia hatásával. a) Egyezik a hatás a vesén : mindkét esetben inkább csökken a véráram lás; b) Különbözik a szíven : parenteralis adásnál noimális egyénben г ш п И к, localis alkalmazásnál javul a koronariakeringés. 3. Feltű nő, hogy normális egyénben a testfelület túlnyomóan nagy területére kiterjedő hatalmas bő rértágulatot nem követi a vérnyomás csökkenése. Ez nem képzelhető el másként, csak úgy, hogy a bő rerek tágulását azonnal és quantitative követi a splanchicusterület praecapillaris arterioláinak szű külete. A vérnyomás változatlanulmaradásán kívül bizonyítja ezt a felfogást 4. a vesén az idő egységben átáramló effectiv plasmaáramlás viselkedése is : a bő rhyperaemia kifejlő dését általában apah-clearance csökkenése kíséri. Amikor a filtratiós fractio emelkedik, ez azt jelenti, hogy a vese vérkeringésének csökkenését a glomerulusok efferens arterioláinak összehúzódása okozza. 5. Míg a bő rerek szű külését az irodalmi adatok alapján a vas efferensek szű külése követi, addig vizsgálatainkban a bő rerek kitágulását nem követi a vese ereinek tágulata : ellenkező leg, a vas efferensek ilyenkor is rendszerint szű külnek. 6. Generalizált bő rértágulat hatására a coronariák reflektorikusan szű külnek. Hogy a coronariákra való hatás reflektorikus és nem közvetlen, pharmakologiai, azt azon észleletünk bizonyítja, mely szerint az EKG-elváltozás hamarabb fejlő dik vissza, mint a bő rhyperaemia. Befejezésül megemlítjük, hogy a Trafurillal további kísérleteink vannak folyamatban. Egyrészt vizsgáljuk azt, hogy a vese és a splanchnicusterület reactiója essentialis hypertoniában különbözik-e a normálistól, másrészt megkíséreljük e szer therapiás alkalmazását. IR O D A L O M : 1. W h ite: A m er. J. P hys., 152, 505, H. W. Sm ith : L ectures on th e kidney (Kansas, 1943.) és 4. : Schweizerische M ed. W eh schrift, 1948, X L 27. szám. 399

54 ORVOSI HETILAP Somogy vármegye marcali közkórháza (Igazgató-sebészfő orvos: Schustek Jenő ár.) Peritonitis kezelése emetinnel Irta : VICZIÁN ANTAL dr. Nem kétséges, hogy a peritonitis kezelése kivéve a pneumococcus és gonococcus okozta peritonitiseket első sorban sebészi lehet. Elő fordulnak természetesen olyan esetek is, melyeknél* a conservativ kezelést is mérlegelnünk, ső t elő térbe kell helyeznünk. Különösen körülírt kismedencei peritonitiseknél érvényesül ez a felfogás, abban az esetben is, ha nem gonococcus szerepel mint kórokozó. Igen sokszor a mű téti megoldás a beteg leromlott állapota, vagy gyenge ellenállóképessége miatt már nem életmentő. A mű téti schock a beteg részére túl nagy megrázkódtatás. Abban az esetben is azonban, amikor a mű téti schockkon túl van a beteg, nem jelenti azt, hogy az életveszélyen is túl van. Mű tét csak az elő feltételeit adja meg a peritonitis gyógyulásának, a harcot csak azután kell a szervezetnek megvívnia. A peritonitis conservativ és mű tét utáni kezelése első sorban keringésjavításból, a peristaltica megindításából, melegkezelésbő l stb. áll. Az ultraseptyl, penicillin, peritonitis elleni serumok hatása igen kétséges, különösen b. coli okozta fertő zéseknél. Igen nagyjelentő ségű volna tehát, ha olyan gyógyszer állna rendelkezésünkre, melyet az igen nagy mű téti kockázattal járó esetekben, kismedencei peritonitiseknél és mű tét után, tudnánk sikerrel alkalmazni. Ilyen irányú próbálkozást jelent az emetin alkalmazása. Az emetinum hydrochloricumnak amoebás dysenteria, entamoeba histolytica okozta hepatitis elleni hatása már régebben ismert. Nemrég Melchior volt az, aki felhívta a figyelmet az emetinnek peritonitis és egyéb nem specifikus gennyes gyulladások elleni hatására. Elő re kell bocsátanunk, hogy az emetin sem az a gyógyszer, mely tökéletesen beválna a fenti esetekben, azonban határozottan jó eredményeket észlelhetünk alkalmazásával kapcsolatban. Következő kben néhány emetinnel kezelt esetünkrő l számolunk b e : T ek in tettel a n y ito tt m éhszájra és a fele tte lévő I. sz. I. J. и éves fiú. F elvétele e lő tt k é t nap táto p al n g ó résre, m ely szabad lefolyást biztosít a hasüri az alhasban, fő leg a köldök tá já n, éles, szúró fájdalom lé p ett fel. A zóta többször v o lt hányingere, hányása. L e le t: A has egész terjedelm ében, de fő leg a kcldöktá jo n fájdalm as, k ifejezett izom védekezés. P ulsus szapora, arc b eesett, sáp ad t, láz 39 C. A zonnali m ű té te t végzünk. A p eritoneum m egn y itása u tá n bő gennyes exsudatum ü rü l a szabad h a s üregbő l. Az appendix gangrénás, széteső. A ppendecto exsudátum nak, konservativ kezelésre h atározzuk m a gunkat. H árom napon á t physiológiás konyhasós infusiót adunk, n ap o n ta 1000 gr-ot, továbbá keringésjavítókat injiciálunk. Egyidejű leg E. penicillint és 3 napon á t u ltra sep ty lt kap a beteg. Á llapota átm enetileg javul, azonban a 7-dik n ap tó l visszaesés áll be. Á llapota roszszabbodik, septikus lázm enet m ellett, száraz, b ev o n t m iá t végzünk, chain behelyezése u tá n a m ű té ti sebzést- nyfelv, m indinkább fokozódó m eteorism us, szapora lazán, néhány öltéssel zárju k. M ű tét u tá n néhány órával physiologiás konyhasós pulsus, bű zös, véres folyás. 14-ik napon a beteg többszer h án y. E kkor kezdjük el az em etin adagolását. A periinfusiót k ap a beteg. K övetkező napon állap o ta rosszabbodik, m eteorism us van, többször h án y. Pulsus szapora, toneális tü n e te k gyorsan visszafejlő dnek, m eteorismus alig ta p in th a tó. Ü jabb infusiót és keringés ja v ító k a t k ap. M ásodik napon állap o ta v áltozatlan, m eteorism us fokozódik, delirál. E kkor ad u n k elő ször 3 ctgr em et in t i. m. N égy napig adagoljuk az em etint. Az első injectio, u tán, de különösen a m ásodik u tá n, a m eteorism us m egszű nik, p eristaltica m egindul, pulsus, általán o s állap o t javul, láz leesik. A m int abbahagyjuk az em etint,' 400 láz újból em elkedik, kisebb m eteorism us jelentkezik, azonban m ár nem fenyegető form ában. E z az állapot 3 napig ta rt, u tá n a zav artalan gyógyulás következik. L á th a tju k te h á t, hogy a súlyos, perforált gangrenás appendicitisbő l kiinduló általán o s perito n itis sú lyosságából a m ű té t u tá n i m ásodik napon sem engedet t, ső t a tü n e te k m ég fenyegető bbekké v áltak. M ár az ső el em etin u tá n javulás m u ta tk o z o tt. N égy n ap a la tt m inden fenyegető tü n e t e ltű n t. A m int ab b ahag y tu k az em etint, átm enetileg visszaesés v o lt ta p asz talh ató, m ely azonban néhány n ap a la tt m agától, m inden gyógyszeres kezelés nélkül újból eltű n t. M inden jel a rram u ta t, hogy h a az em etin t to v á b b adagoljuk, ez a visszaesés sem jelentkezik. 2. sz. Z. L.-né 35 éves nő beteg. E lm ondása ezerint felvétele elő tt 10 n appal kisebb m éhvérzései voltak, m a jd az alhas jobb oldalán, az ad n e x tá jo n fájd a lm a t és d ag a n ato t érz ett. 10 n ap ó ta többször v o lt láza, hidegrázása. L e le t: K ülső m éhszáj zárt, a jobboldali param etrium nak m egfelelő en kb. lúdtojásnyi fájdalm as terim enagyobbodás ta p in th a tó. P ulsus : 120, vérsejtsüllyedés : 145/1 óra, leucocyta sz á m : Felm elegedő b o rogatásokat alkalm azunk az alhasra, u gyanakkor E. penicillint és 3 napon á t u ltra se p ty lt adunk. A kezelés ellenére állap o ta nem jav u l, ső t m eteorism us lép fel, hányinger jelentkezik. A negyedik napon adunk elő ször em etint, m égpedig n ap o n ta késtzer 3 ctgr-ot, te h á t összesen 6 ctgr-ot. Ö tödik napon a m eteorism us eltű nik, általán o s állap o t javul. E ttő l az idő tő l kezdve, am íg az em etin t adagoljuk 6 ( napon át) a láz fokozatosan csökken. A m int ab b ah ag y ju k az em etint, a b eteg állap o ta rosszabbodik, visszatér a m eteorism us. F o ly ta tv a az em etin kezelést, j.avulás m utatkozik, valam ennyi fenyegető tü n e t fokozatosan visszafejlő dik. F elv étel u tá n i negyedik h éten a beteg s a já t kérelm ére távozik. Teljesen jól van, jcbb param etrium ban diónyi tum or ta p in th a tó. 3. sz. M. L.-né 25 éves nő beteg. E lm ondja, hogy 3 n ap ja a z t gondolván, hogy teherb en van, kihegyezett fapálcával a terhesség m egszakítása végett, felszúrt a m éhbe. U tán a erő s vérzés, in d u lt m eg, m ajd fájd a lm at érz ett az alhasban. K övetkező napon liárjyingeie volt, m ajd h á n y t. L e le t: B eesett sá p a d t arc, szapora, alig ta p in th a tó pulsus, száraz b ev o n t nyelv. Az u te ru s és környéke ta p in tá sra fájdalm as, egész hasra kiterjedő defense m use., m ely azonban legkifejezettebb az alhasb an. Bő séges, bű zös, véres folyás. A külső m éhszáj u jjn y i. A cervix h átsó falán kb. 2 u jjn y i nyílás van, m elyen keresztül a szabad hasüregbe ju tu n k. Az uterus lúdtojásnyi. egyik napról a m ásikra eltű nik, láz fokozatosan csökken, általán o s állap o t és pulsus ja v u l. A h ato d ik em etin u tá n a b eteg teljesen jó l van, láztalan. N ap o n ta 3 ctg r em e tin t adunk i. m. E m etin-kúra m egkezdése u tá n, a 12-dik napon a beteg gyógyultan távozik. 2. és 3. sz. esetünkben á peritonealis tünetek javulása és a láz csökkenése a legfeltű nő bb. Az

55 általános állapot javulása természetesen a két elő bbi következménye volt. A 2. sz. esetben kevésbbé volt kifejezett a kezdő dő bélparalysis megszű nése, mint a 3. sz. esetben. 3. sz. esetben frappáns hatást észlelhettünk, egyik napról a másikra eltű nt a meteorismus. Az emetinnek peritonitis elleni hatásával Melchior foglalkozott. Erre vonatkozó közlegényében 20 egészen súlyos cholecystitisbő l és cholangitisből kiinduló peritonitis-esetet ismertet. Az esetek egy részében mű tétet végzett és az emetint mű tét után alkalmazta. Olyan esetekrő l van itt szó, melyeknél a beteg állapota nem javult, ső t a peritoneális tünetek erő sbödtek és az addig alkalmazott gyógyszeres kezelés hatástalan maradt. Emetin alkalmazására betegei gyorsan gyógyultak. Melchior több olyan esetet is közöl, amikor súlyos acut cholecystitises betegeknél, melyeknél progrediáló folytamat állt fenn, nem végzett mű tétet, hanem csak emetinnel kezelte ő ket. A betegek állapota néhány nap alatt javult, majd teljesen gyógyultak. Nemcsak cholecystitisnél, hanem cholangitisnél is hasonlóan járt el. A legsúlyosabb cholangitisek is gyógyultak ORVOSI HETILAP emetinre. Több esetben elő ző leg penicilint adagolt minden eredmény nélkül. Ugyanezt tapasztalhattuk saját eseteinkben is, igaz ugyan, hogy csak igen kevés penicillint adtunk. Melchior beszámol arról is, hogy emetinnel gyógyított cholangitises betegeinél többször sikerült b. colit kimutatni. Ez a körülmény annál is inkább fontos, mert coli ellen biztos fegyverünk nincsen. Melchior szerint áz emetin traumás, puerperális, appendiculáris eredetű, továbbá epeutak ból kiinduló peritonitiseknél hatásos. Ugyanakkor igen jó eredményt látott egyéb, mégpedig haematogen séptikus infectiónál is. Az emetin jó hatását Bernouilli igazolta in vivo (fehér egereken) végzett kísérleteivel. Bernouilli szerint az emetin nem specifikus hatású, hanem a szervezet ellenállóképességét mozgósítja a fertő zés leküzdésére. Ez a feltevés azonban beigazolva még nincsen. Klatskin és Friedmann az emetin toxikus hatásáról szánkóinak be. 93 esetben vizsgálták napi 6 ctg-os subcutan dosisok hatását. Az esetek 91%-ában észleltek helyi fájdalmat, 42%-ában hasmenést, 31%-ában émelygést, 42%-ában EKG-elváltozásokat, 15%-ában neuritiseket. H. Fischer és Almásy az emetinnek légzésre gyakorolt bénító hatását észlelték. Melchior, aki napi 6 ctg-os adagokat alkalmazott, toxikus hatásról nem tesz említést. Saját eseteinkben diarrhoet észleltünk (a 2. és 3. sz. esetnél), azonban egyáltalában riem vagyok meggyő ző dve, hogy ez az emetin hatása lett volna, mert a hasmenés az emetin-adagolás elő tt is megvolt, s inkább egyszerű en séptikus hasmenésnek fogható fel. Hányingert vagy egyéb toxikus tünetet nem észleltünk. Kérdés most már az, hogy valóban az emetinnek köszönhető -e eseteinkben a gyógyulás. Az I. sz. esetben méltán gondolhatunk arra, hogy bár súlyos appendicitisbő l kiinduló peritonitissel állunk szemben, mégis a gyógyulás talán inkább a két infusiónak és keringésjavítóknak köszönhető, me- I 401

56 ORVOSI HETILAP Í949.*13. Megjelenik! k i l v e i! Emlékkő iét A Semmelweis emlékkönyv teljes képet ad azokról a kérdésekrő l, amelyek hazai szülészeinkét ma foglalkoztatják. A l i i m í r n i I b i é t i d j e i i p 1500 oldalon az orvostudomány jelenlegi állásának átfogó keresztmetszete, enciklopédiája. A gyakorlóorvos, szakorvos és a kutatóorvos számára egyaránt nagy segítség. Ez az összegyű jtött, rendszerezett és könnyen áttekinthető kiadvány a szabadon fejlő dő magyar orvostudomány nagyszerű dokumentuma. Minden-magyar orvos könyvtárában meg kell, hogy legyen. Ára : 25 - Ft. c. munka 700 oldalon, mely könyv rendszeresen ismerteti az orvostudomány haladását az elmúlt tíz esztendő ben.»az orvostudomány újabb eredményei«gyű jteményes munka, melyet az egyes kérdések legkiválóbb szakembereinek összefoglaló dolgozatai alkotnak.»az orvostudomány újabb eredményei«szerkesztő bizottsága : BÍRÓ LÁSZLÓ m. t. HORN BÉLA m. t. FISCHER ANTAL m. t. LUKÁCS JÓZSEF rk. t. MAKAI ENDRE rk. t. Ára szintén 25. Ft. A KÉT KÖNYV EGYÜTTES MEGRENDELÉS VAGY VÁSÁRLÁS ESETÉN 40 FT. Megjelent! írták i Dr. ZOLTÁN IMRE és Dr. FRANKL SÁNDOR egyet, adjunktus egyet, tanársegéd Dr. SZEMESI IMRE egyet, tanársegéd R ajzolja: Kiadja i a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Bp., V., Nádor-u. 26. Telefon : , Jyek a súlyos toxikus állapoton segítették át a beteget. Megállapítható azonban, hogy az emetinadagolás beszüntével a láz újból felszökött és a peritonealis tünetek, bár nem olyan fenyegető formában mégis visszatértek. Ez a visszaesés bizonyítja, hogy az emetin segítette át a beteget a kritikus idő szakon. 2. sz. esetünkben sem tekinthetjük véletlennek, hogy a hatástalannak bizonyult penicillin és ultraseptyl után mindig éppen az emetin adagolásakor csökkent a láz, enyhült a többi tünet is és végül az eltokolt parametritis gyógyult. 3. sz. esetünkben be kell látnunk, hogy az első napok súlyos állapotából a beteg az infusiók és keringésjavítók hatására lábalt ki. Ugyanakkor lehetséges, hogy jó hatással volt a penicillin és ultraseptyl is. A késő bbi visszaesés után azonban minden kétséget kizáróan az emetin hatására állt be a gyors javulás. Az adagolás tekintetében véglegesen kialakult álláspontunk még nem lehet három eset kapcsán. Erre vonatkozóan is csak a további megfigyelések adnak majd módot. Melchior tapasztalatait alapul véve, 6, illetve 3 ctg-ot adtunk i. m. Első próbálkozásunk volt a 3. sz. eset. Itt még 3 ctg-ot adtunk naponta, az esetleg fellépő, toxikus hatás elkerülése végett. Tekintve, hogy káros hatást nem észleltünk,következő esetben már 6 ctg-ot adagoltunk. Különbség nem mutatkozott hatás tekintetében a különböző nagyságú dosisoknál. Az 1. sz. esetnél, mivel и éves fiúról volt szó, 3 ctg-os dosisokat alkalmaztunk. Távol áll tő lünk, hogy ezen néhány eset után az emetint a peritonitis biztos gyógyszerének tekintsük. A mű tét szükségessége nem lehet vitás, csupán az utókezelésben és kismedencébő l kiinduló folyamatokban játszhat szerepet. Jelen közleményünk célja csupán az, hogy felhívjuk a figyelmet az emetinnek ilyen irányú hatására. A további megfigyelések és tapasztalatok fogják majd eldönteni, hogy valóban egy újabb hatásos gyógyszerrel gazdagodtunk-e a peritonitis leküzdésében. Összefoglalás : 3 esettel kapcsolatban az emetinum hydrochloricum peritonitis elleni hatását ismertettük. 3, illetve 6 ctg-os napi adagokban alkalmazva jó hatást észleltünk. Súlyos appendicitisbő l kiinduló általános peritonitises esetünkben a peritonealis tünetek emetin-adagolásra gyorsan javultak. Ugyanígy jó hatást észleltünk kismedencébő l kiinduló fertő zéseknél is. Valamennyi esetben emetin hatására lázcsökkenést, peritonealis tünetek enyhülését vagy teljes eltű nését észleltük. Ellentétben néhány szerző közlésével, toxikus hatás nem mutatkozott^ IRO D ALO M. Melchior : H elv. C hir. A cta, 75 (1948). Melchior: Svájc. M ed. W schr P. Bernouilli : Svájc. Z. P a th. u. B akt. 525 (1944). F i scher es Alm ásy : H elv. Physiol. A cta 423 (1946). K latskin és H. Friedmann : A nn. In t. M ed. 829 (1948). irdető ink szíves figyelmébe I Hirdetések zdrlata csütörtökön reggeli Késő bb feladott hirdetést a következő heti számban már nem közölhetünki

57 4.П Я ORVOSI HETILAP A Pázmány Péter Tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Intézetébő l (Igazgató : Incze Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár) Újabb adatok az elektromos szövetsérülések pathologiájóhoz* Irta: INCZE GYULA dr. Az intézetemben 1947-ben állatokon és holttesteken végzett elektromos áramkísérleteimbő l ezúttal a következő ket ismertetem : 1. Holttesteken halál után növő idő közökben végzett n o 220 V feszültségű egyenáramütések szöveti képét vizsgáltam. A bő ráramütések a halál után 15 perc, fél óra, néhány óra, 1, 2 nap múlva történtek. A bő ráramjegyek szöveti képe az általam vizsgált nagyobb számú élő beni, azonnal halálos áramütések elváltozásaitól sem qualitative, sem quantitative nem különbözött. Fokozatbeli különbség a postmortalis sorozat elváltozásai között sem volt látható. Csupán a test elülfekvő részein elő idézett késő i áramjegyekben voltak a gázhólyagok néha kisebbek, mint a korábban okozott áram jegyekben. A különbséget a halál utáni süllyedéses nedvveszteség okozza. Annyira lényegtelen, hogy pl. a postmortalis sérülés keletkezési idejének meghatározására alkalmatlan. 2. Példa a nem fémelektródos áramütéses kísérleti sorozatból : Élő háziegerek borotvált bő rén és halottak bő rén közvetlenül a halál után vízoszlopelektroddal a n o V egyenáram 1 2 mp-es ütése macroscopos bő rváltozást nem okoz, csupán csekély microcoagulatiót, noha a test a megfelelő feszültség alatt áll és rajta a tapasztalat szerint halálos elektromos energia átáramlik. Folyadéksugár által közvetített halálos áramütések ismeretesek. 3. Ha a halál után azonnal ember vastag talpbő rére helyezzük az alacsony ( n o V) feszültségű vezeték egyik elektródját, ott 1 2 mp-es áramlás alatt olyan eltérés, ami az áramütésre a figyelmet felhívhatná, nem keletkezik, míg ugyanennyi idő alatt a kézhát vékony bő rén a másik elektród alatt typusos áramjegy fejlő dik. Az elváltozásmentes vastag bő rfelszín alattazonban microscoposan és néha macroscoposan is kimutatható az áramjegy : a szabad szemmel is látható intra-subepithelialis gázhólyag és ennek a falában a jól ismert microscopos áramhatásos eltérések. A bő rfelszín azért lehet intact, mert a vastag szaru gázhatásos hólyagképző désre nem alkalmas, foglalkozási és egyéb szennyező dés miatt a jellemző elektromos színváltozás sem ismerhető fel rajta. Mivel áram általi halálkor az áramsujtás, a bekapcsolás módjának az utólagos reconstructioja rendszerint csak mind a belépési, mind a kilépési áramjegy alapján lehetséges, az ilyen»rejtett«áramjegyek megtalálása fontos. Keresésére-ajánlatos a szóbajöhető bő rfelszín alatti szöveteknek a felszínre merő legesen ejtett sű rű bemetszésekben való vizsgálata. Ismeretes, hogy * K ivonat a pathologus szakcsoport iki ülésén ta r t o tt elő adás egy részébő l. a durva, kérges bő rfelszín,^dudorai, egyenetlenségei, a bő rráncok, foglalkozási szennyező dések, sérülések, kóros elváltozások, így szemölcsök s'tb. macroscoposan áramjegyeket nemcsak leplezhetnek, hanem utánoznak is, ezért az elkülönítés csak szövetileg lehetséges, de gyakran így sem sikerül. Kísérleti példák helyett a mellékelt ábra három halálos áramütésbő l mutat rejtett áram jegyet : I. G yári m unkás jobb kezével 220 V v áltó áram vezetéket é rin te tt. H a lá l azonnal. A jobb ta lp közepén (fémszeges cipő!) ty pusos kim eneti áram jegy. A jo b tenyéren a kérges, vasporbeékelő déstő l feketésszürk e bő rfelszínen sem m i áram su jtásra gyanús eltérés. A zonb an a h üvelyk-m utatóujj k ö zö tti redő k é t o ldalán verticalis bő rm etszésben k ét subepithelialis hólyagot (A) ta láltam, am i szövetileg elektrom os gázhólyagnak bizonyult. X. ábra. 2. G yárban a lám pavezetéket, á tfú rt v asajtó n v ezették keresztül. Az ajtó n y ito g atás a. szigetelést lek o p ta tta. E gy m unkás az a jtó elő tt h o lta n esett össze. Az ajtó áram o t v e z etett. A h a lo tt jobb kezén a tenyéren és az ujjakon több typusos áram jegy- lá tsz o tt m acroscoposan, a sarkak, ta lp a k áram jegym entesek voltak. A b a l kézen sem v o lt m acroscopos, áram j egyre gyanús eltérés, de a ten y ér h a rá n t bő rredő jének (az»m«btű e ujjfelő li szárának a flexiós dom bján) intact bő rfelszíne a la tt m e g találtu k az in tra cu tá n gázhólyagot (B) és ennek a falában m icroscoposan az elektrocoagulatiós m om entán-necrosist. íg y le h e te tt bizonyítani, hpgy a m unkás m indkét kezével árarnvezetó fém et é rin te tt (Bipolaris bekapcsolódás). 3. Z ivatar idején egy üzem ben az em eleten levő elektrom os anyagfelvonógéptő l a te tő beázása m ia tt a felvonó dró tk ö tele 380 V feszültség alá k erü lt. Az alagsorban vizes ta lajo n fnezítláb dolgozó rakóm unkás az eső m ia tt á tá z o tt rongyburkolaton keresztül a -d ró t k ö telet kezével m egfogta (»indított«). Eszm életlenül esett össze és p ár percen belül m eghalt. A jobb kézem a tenyéren tö b b typusos áram j egy m u ta tk o z o tt, a földelési áram jeg y et első sorban. a ta lp ak o n k ellet t keresni, ázonban azokon sem m i féle áram sú jtásra gyanús elváltozás nem v o lt ta lá lh a tó. A sorozatos bő rmets.zésekben csupán a jobb sarkon ta lá lta m egy fillérnyj, lapos subepithelialis üreget, a hám fedél belső -felszínén köralakú szürke egynem ű sávval (PJ. am i m icroscoposan elektrocpagulationak bizonyult. M int C a la tt lá th ató,

58 ORVOSI HETILAP a bő r felszínannyira in tact, hogy m ég a papillaris rajz o lat is m egfigyelhető ra jta. (A hám fedelet a dem onstratio és áb ra spórolás m ia tt szét k ellett vágni, a képen a b ő rte rü letn ek csak Vi-része lá th ató.) A három példa is mutatja, hogy milyen fontos és néha milyen körülményes az elektromos áramjegy felismerése. Még. fontosabb a gyanítása. Amikor valaki pl. elektromos berendezéssel, vezetékkel manipulálva tanuk elő tt összeesik és meghal és rajta legalább i áramjegyet megtalálunk, az áramsujtás ténye nem probléma. H a elektromos berendezés mellett halottat találnak, az első gyanú az áramütés, és az elhívott szakértő vagy a boncoló megtalálhatja az áramjegyet. Sok eset bizonyítja azonban, hogy az áramsújtott nem hal meg azonnal, nem is veszti el eszméletét, mozgóképességét, hanem az áramütés helyérő l nagyobb távolságra, egy hang nélkül elvánszorog és ott hal meg tanuk nélkül, ahol nincs áramütési lehető ség. Ilyenkor a helyszíni vagy halottszemlén az áramütésnek a gyanúja sem merül fel, különösen akkor, ami elég gyakori ha az áramjegyek nagyon kicsik, nem jellemző k. Ezekben az esetekben pláne ha a nyomozati adatokban megelő ző betegségek is szerepelnek, a tulajdonképpen áramsujtott egyén holtteste még boncolás ellenére is többékevésbbé súlyos idült organicus elváltozásokkal, esetleg nemleges vegyi vizsgálattal is alátámasztott természetes okbóli hirtelen halál diagnosisával kerül temetésre és sokszor rejtve maradhat az is, hogy a különben egymagában is letalisnak véleményezhető sérülést pl. egy szintén halálos áramütés miatti lezuhanás, leesés okozta. Ezért fontos a mindenre kiterjedő szakszerű helyszíni halottkémlés. Az elektromos szövetsérülések kísérleti és tapasztalati irodalmát az érdeklő dő fő ként a törvényszéki orvostani irodalomban találhatja. A szegedi Tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Intézetének közleménye Intézetvezető : Fazekas I. Gyula dr. egyet, magántanár) A vér zsír- és cholesterin tartalmának változása kísérleti natriumhydroxydmérgezésben Irta : FAZEKAS I. GYULA dr. Nyulakon végzett vizsgálatokban sikerült kimutatni (Fazekas) hogy az eddigi felfogással ellentétben a NaOH mérgezés alkalmával nemcsak helyi maróhatással kell számolni, hanem a mérgezés távolhatásaként a szervezet chemismusában létrejövő súlyos elváltozásokkal is (hyperglykaemia, hyperphosphataemia, hypokalcaemia, serumchlorcsökkenés, serumnatrium-szaporodás, acidosis). Lúggal mérgezett állatok szerveinek szöveti vizsgálata során kiderült, hogy az egyes szervekben (fő ként a tüdő kben és a plexus chorioideusban) többnyire súlyos zsírembolia található (Fazekas). Mivel a traumás eredet kizárható volt, a zsírembolia okát a szervezet chemismusának megváltozásában kellett keresnünk. Kétségtelennek lá t szott az, hogy a lúgmérgezés a szervezet lipoidanyagforgalmában is mélyreható változást hoz létre. Tekintettel arra, hogy a lúgmérgezésnek a szervezet lipoidanyagforgalmára való hatása eddig teljesen ismeretlen volt és mivel a kérdés a szervezet zsíranyagcsereforgalmának szempontjából általános jelentő séggel is bír, ilyen irányban újabb állatkísérleteket végeztünk. Kísérleteinkben NaOH-val mérgezett nyulak vérének zsír- és cholesterin tartalmát vizsgáltuk a mérgezés elő tt és különböző idő múlva a mérgezés után. 404 A kísérlethez gr súlyú 14 h ázin y u lat használtunk. Az állatok m á r a k ísérlet e lő tt 3 4 hétig azonos táplálékon és az esetleges terhesség elkerülése vég ett a külön-nem ű eket egym ástól elkülönítve ta r tottu k. (Ism eretes u. i., hogy a terhesség a vérlipoidok m ennyiségének m egváltozását vonja m aga után.) A zabból, száraz herébő l és vízbő l álló tá p lá lé k 2 órán á t v o lt az állato k elő tt. Ü gy az összzsír-, m in t az öszch olesterin-tartalm at m indig legalább órával az etetés befejezése u tá n, közvetlenül a m érgezés elő tt 2 2 párhuzam os m enetben h a táro ztu k m eg. A m érgezés u tá n i a d a ta in k a t is m indig 2 2 párhuzam os vizsg á la t középértékébő l n y ertü k. A vér z sírtartalm át 0.1 ccm teljes vérben, a Pollákféle (oxydim etrias) eljárással, a vér cholesterin ta rta lm á t pedig 0.2 ccm te ljes vérben Rappaport és Engelberg colorim etries m ódszerével h atáro ztu k m eg. A m érgezéseket órával az elő ző etetés u tá n gyom orsondán á t b e a d o tt 2 3 % -os ccm N ao H o ld a tta l végeztük úgy, hogy I kg testsú ly ra gr N ao H ju to tt. V izsgálatainkat a m érgezés u tá n különböző idő (órák, napok) m úlva végeztük. E redm ényeinket tá b lá z a tb a foglaltuk össze (1. tá b lá z a t). A táblázat adataiból kitű nik, hogy egészséges nyulak vérének zsírtartalmát mgr%-nak, középértékben 399 mgr%-nak találtuk. Ezzel szemben a vér zsírtartalma a mérgezés után kivétel nélkül minden esetben kisebb-nagyobb mértékben megszaporodott. A zsírszaporodás- foka egyes esetekben már 2 órával a mérgezés után a kiindulási érték 15 30%-át tette ki (7, 8, 14 sz. nyúl), más esetekben 3y2 4 óra múlva 34 42%-os zsíremelkedés volt észlelhető (3, 6, 9. sz. nyúl). Egy esetben (11. sz. nyúl) 4 óra múlva a mérgezés után még nem változott a kiindulási érték, 2 nyúlnál pedig ezen idő alatt csak alig 4 5%-os zsíremelkedés mutatkozott (5, 12. sz. nyúl), ső t akadt egy olyan eset is (1. sz. nyúl), amelyben 10 óra múlva a mérgezés után -6%-os zsírcsökkenést találtunk. Ezen utóbbi értékek azonban a hibahatár körül mozognak és ezért nem értékesíthető k. A mérgezés után óra múlva azonban már kivétel nélkül zsíremelkedés volt

59 ORVOSI HETILAP Állatszám és súly kg A vér Össz-zsír és össz-cholesterin tartalmának változása N ao H mérgezésben. NaOH oldat О Ö\p 0 CT4 a С С Ш 43 bß cö A vér norm. zsír tart. mg % Cholesterin tart. mg % Idő (óra vagy nap) Vh M 'с о ö N Mérgezés után Vér tart. növekedés % Cholesterin mg % növekedés % É l t : napot I. 10 óra О 78 З.З I4 * У а I I4O IO» 4OO I Д» » I 559 IO » О » ю з 1У а 5-4» » з У а» З O * V4 46 i> 9OO b I * 1156 IIO II. nap óra » II. nap óra I4O 24» : II. nap /4 IV.» IO. 15 óra * » О 85 7/4 II. nap 4IO óra 350 О I I. 24» r 93 2 * III. nap У 2 V.» V III.» ' I kimutatható, amelynek értéke 23 63%-ot tett ki (1, 2, 3, 10, 13. sz. nyúl). Általában 24 óra múlva a mérgezés után %-os volt a vér zsírtartalmának megszaporodása (5, 6, 7, 8, 11, 12, 14- sz. nyúl) s csak mindössze egy esetben észleltünk ezen idő alatt 10%-os zsírnövekedést (3. sz. nyúl). A mérgezést követő 2. napon még tovább növekedett a vér zsírtartalma, úgy, hogy ekkor már %-os volt a szaporodás (4, 6, 8, 9, 10, и, 12. sz. nyúl). A vér zsírtartalmának maximális emelkedése egy állatnál (7. sz. nyúl) 1 4 óra * II. nap IV.» VI.» 78з IX.» óra » 45r II. nap ' óra » II. nap Életben maradt már 23 óra múlva bekövetkezett, amikor annak értéke 110%-ot (549 mg%-ról 1156 mg%-ra) tett ki. Három esetben a vérzsír megszaporodása a 2. napon (6, 9, 10. sz. nyúl) érte el tető fokát ( %), egy nyúlnál (12. sz.) a 4. napon (103%), egynél (11. sz.) pedig fokozatos emelkedés után a 8. napon, amikor az eredeti érték 228%-át tette ki a zsírnövekedés foka (350 mg%- ról 1200 mg%-ra). A maximalis érték elérése után legtöbbször fokozatosan csökkent a vér zsírtartalma, úgy azonban, hogy a mérgezés utáni» 405

60 ORVOSI HETILAP 1949, napon még mindig 48 85%-os zsírszaporodást észleltünk a vérben (9, 12. sz. nyúl). A halálos mérgezések közül csupán egy esetben (7. sz. nyúl) láttunk a 23 óra múlva fellépő 110%-os emelkedés után a mérgezést követő 2. napon a kiindulási értékhez képest 40%-os zsírcsökkenést. A pem halálos esetekben a vér zsírtartalmának legnagyobb emelkedése mindössze %-ot te tt ki. Ezek alapján tehát megállapítható, hogy a kísérleti NaOH mérgezés után legtöbbször már órák (2 15 óra) múlva, az első 24 órában pedig kivétel nélkül a vér zsírtartalmának megszaporodása, azaz lipaemia jön létre. A zsírvérű ség kivételesen már az első, többnyire azonban a második napon éri el tető fokát, majd ezután fokozatosan csökken, úgy azonban, hogy 4 9 nappal a mérgezés után még mindig sokkal magasabb a kiindulási értéknél. Egészséges nyulak vérének cholesterin ta r talmát mg%-nak, középértékben 137 mg%-nak találtuk. A vér cholesterin tartalma a lúgmérgezés következtében állatainknál kivétel nélkül megszaporodott. Ezen megszaporodás a mérgezés után 2 óra múlva 19 37%-át tette ki a kiindulási értéknek (7, 8, 14. sz. nyúl). 4 óra múlva pedig már 28 86%-át (5, 9, xi, 12. sz. nyúl). A továbbiak során fokozatosan növekedett a vér cholesterin tartalma, úgy, hogy óra múlva a mérgezést követő leg % közti emelkedést észleltünk (r, 2, 4, 10, 13. sz. nyúl), 24 óra múlva pedig már általában %-os cholesterin szaporodást állapíthattunk meg (5, 6, 8, 9, i i, 12,14. sz. nyúl). Mindössze 2 esetben észleltünk 24 óra múlva aránylag kisebb fokú 17 25%-os cholesterin emelkedést (3, 6. sz. nyúl). Öt állatnál a legnagyobb cholesterin szaporodást a mérgezés után óra múlva találtuk. Ezeknél a maximalis cholesterin-emelkedés a kezdeti értéket %-kal haladta meg (5, 7. 8>9. n* sz. nyúl). Négy nyúlnál a cholesterin-szaporodás legnagyobb értékét a mérgezés után a 2. napon érte el, amikor a növekedés nagysága %-ot tett ki (4, 6, 10, 13. sz. nyúl). Egy állatnál a 4. (12. sz.), egynél pedig a 8. napon (11. sz. nyúl) érte el a cholesterin-szaporodás a maximumot. Az elő bbinél a kiindulási értékhez képest 131%, az utóbbinál pedig 150% volt a szaporodás. A maximális érték elérése után az állat vagy elpusztult, vagy a következő napokon kisebb-nagyobb mértékben csökkent a vér cholesterin-szintje, úgy azonban, hogy a napok múlva elpusztult állatoknál még közvetlenül az elpusztulás elő tt is %-os cholesterin-szaporodást lehetett kimutatni (7, 8, 9, i i. sz. nyúl). A nem halálos esetekben, szemben az aránylag kis fokú zsírszaporodással, igen magas ( %-os) cholesterin emelkedést észleltünk. Fentiekbő l tehát kitű nik, hogy a kísérleti NaOH-mérgezés hatására nyulak vérének cholesterin-tartalma már órák (2 15 óra) múlva kivétel nélkül nagymértékben megszaporodik. A cholesterin-szaporodás legmagasabb fokát az esetek túlnyomó többségében a mérgezés után 1 2 nap múlva éri el, majd ezután bizonyos fokú csökkenése következik be, úgy azonban, hogy az állatok elpusztulása elő tt (4 9 nap) még jelentékeny 43 47%) cholesterin szaporodás áll fenn. A natrium hydroxydm érgezésen kívül az irodalm i adato k szerint m ás m érgezések is okozhatják a vér zsír, illetve cholesterin ta rta lm á n a k m egszaporodását, vagyis lipaem iát. P uppe phosphorm érgezés, Winogradow chlorkaliuirm iérgezés, Reicher, Mahler és m ások aeth er narkosis, Feigl, Tscherkes és Gorodinsky heveny és id ü lt alkoholm érgezés, M cm ahon és Weiss te tra c h lo r- m e th an (bensinoform)-mérgezés, Pennetti, Peisachowitsch ólom m érgezés, Fazekas am m onium hydroxydm érgezés, Kliwanskaja Kroll, Gerlei thyroxyn-m érgezés h atásá ra észlelték a vér zsír-, illetve cholesterin ta rtalm á n ak jelentékeny m egszaporodását (lipaem ia). Ism eretes azonban, hogy nem csak a külvilágból a szervezetbe ju tó m érgező anyagok h atására, hanem betegségek, bizonyos toxicus állapotok alkalm ával is keletkezhetik lipaem ia. íg y pl. Wirchow éhezés, terhesség, eclam psia, Fischer, Paltauf, Marchand, Busse diabetes esetén észlelt zsírvérüséget. M ivel m indezen mérgezések, illetve autointoxicatiok esetén ugyanúgy, m in t a natrium hydroxydm érgezés alkalm ával is a lipaem ia m e llett úgyszólván m indig acidosis v o lt m egállapítható (Omeljariovitsch és Pawlenko, Prisco, Schort, Baló, Fazekas és m ások) feltehető, hogy a lúgmérgezés fo ly tán béálló zsírvérű ség éppúgy az acidosis következm ényének tekin th ető, m int m ás eredetű acidoticus állapotokban (pl. diabetes) észlelt lipaem ia. Jelen vizsgálataink eg y ú ttal azt bizon y ítják, hogy a kísérleti lúgm érgezésben észlelt zsírem bolia (Fazekas) oka első sorban a vér zsírtartalm ának m egszaporodásában rejlik. Összefoglalás: Korábbi vizsgálatokban kimutattuk, hogy NaOH mérgezés hatására házinyulaknál acidosis keletkezik, a különböző szervekben pedig zsírembolia lép fel. Jelen vizsgálatunkban megállapíthattuk, hogy 2 3%-os Na OH-val mérgezett házinyulak vérének összzsírés cholesterintartalma legtöbbször már a mérgezés után 2-15 óra múlva (20 120%-kal), 24 óra múlva pedig kivétel nélkül minden esetben (30 150%-kal) megszaporodott. A vér zsír- és cholesterintartalmának megszaporodása a mérgezést követő első -második napon érte el maximumát (amikor a kiindulási érték no- 210%-át tette ki a növekedés), majd ezután fokozatosan csökkent, úgy azonban, hogy az elhúzódó esetekben a mérgezés-ntán 4 9 nap múlva még mindig számottevő (40 85%-os) zsír- és cholesterinszaporodás volt észlelhető. Ezen eredmények arra utalnak, hogy a kísérleti NaOH mérgezés E D C 7 R I I Í LEGMODBBNEBB KATÓDCSÖVBS elek tro k a rd io g rá f Nagy elő nyök tömegvizsgálatokn&l. Gyártja: ERD É L Y é s S Z A B Ó tudományos készülékek gyára, Budapest, IX., Liliom-utca 4 6. Tel.: , HOLLÓSTETŐ (700 m.) ERDEI PENZIÓ u. p. Bükkszentkereszt. T el.: 14/a Hollósfenyves központjában kitű nő gyógy- és üdülőly, he a Miskolc-Eger mű út tető pontján. GYERMEKEK részére orvosi és tanerő i felügyelet mellett külön nyaraltatás. Orvosok és családtagjai részére engedmény. 406

61 ORVOSI HETILAP esetén a lipoidanyagcsere is zavart szenved és az ilyenkor észlelt zsírembolia okát első sorban a vér zsírtartalmának megszaporodásában kell keresni. A vér zsírtartalmának növekedése pedig minden valószínű ség szerint'a lúgmérgezés hatására beálló acidosissal függ össze éppen úgy, mint más eredetű (pl. diabetes) acidoticus állapotoknál keletkező lipaemia. IR O D A L O M : I. B a ló : B eitr. pathol. A nat , Busse : K orrespondenzbl. f. Schweizer A rzte 45, 308, F azekas: A rch. f. exper. P a th. u. P h arm. 184, 587, M agyar O rvosi A rchiv. 38, i, F ra n k fu rte r Z eitschr. f. P a th. 51, 524, M agyar O rv. A rchivum 35, 487, A rch. f. exper. P a th. u. Pharm. 180, 93, M agyar O rv. A rchiv. 36, 285, F eig l: Biochem. Z eitschr. 92, 282, F ischer: V irchows A rch. 172, 30 és 218, Gerlei : E ndokrinologie , Fl eff ter : H db. d. exper. P harm. B d. 3. J. Spingér B erlin K aufm ann : L eh rb. d. Spez. P a th. A n at. B d. 1, 192. o ld ; Kliwansk a ja K r o ll: V irchows A rch. p a th. A n at. 268, M c M ahon és W eiss : A m er. Journ. P a th. 5, 623, и. M ahler : Journ. bioi. Chem. 69, 653, M archand : M ünch, m ed. W schr. 62, igr, Omeljanowitsch és Pawlenko : Z eitschr. H yg. n o. 348, 'Idézve H effter u tá n. 14. Paltauf : H an d b. K rehl M archand 2. B d. 1. A bt Idézve K aufm ann u tá n. 15. Peisachowits : Virchow A rch. p a th. A n at. 273, 276, Pennetti : A rch, in te rn a t. P harm acodyn. 30, 255, Idézve H effter u tá n Pollák : Orvosi H etilap 80, 200, Prisco : A rch. F arm acol. sper. 55, 123, Idézve H effter u tá n. 19. Puppe : V tljschr. ger. M ed. 12, 3, 95, Rappaport és Engelberg : K iin. W schr. 10, 700, R appaport: Mikro- Chemie des B lutes 161 old. H eim <5- Co. W ien u. Leipzig Reicher : Zeitschr. f. klin. M ed. 235, S h o rt: Am. Journ. biol. Chem. 41, 503, R ef.: B er. Physiol, u. exp. P harm. 2, 307, Tscherkes és Gorodinsky : Piochem. Zeitschr. 168, 48, Virchow : Berl. klin. W schr. 23, 489, Winogradow : Virchows A rch. 190, 92, Wyrner : D tsche. Zeitschr. Chir. 211, Z en tralb l. f. Chir Pécsi Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének közleménye (Igazgató: Ráüss Károly ár. egyet. ny. r. tanár.) Adatok az endocarditis kórokozóinak kitenyészthető ségéhez Irta: SZABÓ ISTVÁN dr. egyet, tanársegéd Az endocarditis kórokozóinak kitenyésztése nem tartozik az egyszerű bakteriológiai feladatok közé. Miután úgy a hazai, mint a külföldi irodalomban több szerző foglalkozik a problémával, elhatároztuk, hogy a kérdést vizsgálat tárgyává tesszük. Vizsgálatainkban a következő kérdések megoldását tű ztük ki célul : 1. Olyan eljárást találni a tenyésztésre, melylyel az eddigieknél nagyobb gyakoriságban lehet a kórokozót kitenyészteni. 2. Az eddig használatos különleges táptalajokat egyszerű bbekkel helyettesíteni, úgyhogy az ne menjen az eredmény rovására. 3. A kitenyésztett törzsek sulfamiddal és antibioticumokkal szembeni resistenciájának vizsgálata, Az eddig használatos eljárások közül az alábbiakat ismerjük. Massa és Battistini1 ^következő metódust közük. 1 2 ccm steril novirudinhoz 5 7 ccm vénás vért adnak, melyet óráig thermostátban tartanak. Innen 3 5 ccm-t bouillonba visznek, majd órai tenyésztés után véres és ascites agaira oltanak Ugyanő k használják a polianetolsulfosavat (liquoid Roche) is. 1 ccm oldathoz (i%-os) 5 ccm vért tesznek. 48 órai incubació után oltanak az elő bb említett táptalajokra, de 5 nap múlva a liquoidos vérculturákból mikroskópos készítményt is vizsgálnak, összefoglaló eredményeket nem közölnek. Sgalitzer a következő eljárást közli.* Oxalsavas, citratos, saponin bouillonba olt, de a liquoidos eljárást is kipróbálja. A táptalajokból óra múlva dextrosebouillonba olt, de agar lemezt is önt. Használ ezeken kívül májbouillont is. Leírja, hogy sokszor öt nap is kell, hogy bizonyos streptococcus fajok kitenyésszenek. Penfold, Goldmann és munkatársaik3 routine vizsgálatokhoz a következő eljárást tartják alkalmasnak. Két ccm vénás vért -glycose-trypsinbouillonba, liquoid és anaerob bouillonba oltanak, majd ezeket keverik agarral és lemezt öntenek. Széndioxyd tensio mellett is állítanak be tenyészetet. A bouillonokból 24 óránkint öt napon át keresztül oltanak ki, illetve kevernek agarba. 160 vizsgálati anyagukból 33 pozitív esetet közölnek. Beeson és munkatársai4 25 mgr natriumcitrathoz 2 ccm vért vesznek és evvel agar lemezt öntenek, leolvasás 72 óra múlva. Pectolysln a m eg b ízh a tó és olcsó expectorans o l d a t i s m é t k a p h a tó 407

62 ORVOSI HETILAP novemberig a következő eljárást alkalmaztuk. 4 ccm vénás vért keverünk 1 ccm steril 3-8-% citrát-oldattal, melybő l 1 ccm-t 45 fokra lehű tött agárhoz tettünk és vele lemezt öntöttünk, 4 ccm-t pedig 50 ccm. dextrosebouillonba tettünk és óráig incubáltük. Ezután véres agarra kioltottunk, illetve az öntött lemezt leolvastuk. Az elért eredményeinket táblázatban foglaltuk össze (lásd 1. és 2. sz. táblázat). I. sz. táblázat. I. Endocarditis diagnosissal beküldött esetek. V izsgálat Pozitiv Szennyezett Steril Ő szszám % szám % szám j % szesen AJ R égi m ódszer 2 II II B ) Ű j m ódszer IO sz. táblázat. 2. Egyéb diagnosissal beküldött esetek. V izsgálat P ozitiv Szennyezett S teril Ő szszám % szám % szám % szesen A ) R égi m ó d s z e r B ) Ű j m ódszer A táblázatból (A) rovat) megállapítható, hogy a vizsgálati anyagokból aránylag alacsony hányadban sikerült a kórokozót kitenyészteni. Megállapítható az is, hogy a tenyészetnek nagy része beszennyező dött. Miután eredményeink nem voltak kielégítő ek, revisio alá vettük egyrészt a vérvételi technikát, másrészt a tenyésztési' eljárást. Vért az alábbi technikával veszünk. Lázas idő szakban, elő ző leg negyedóráig fő zéssel sterile- zett és steril csipesszel közvetlen a vétel elő tt összeállított Luer-fecskendő vel pungálunk. A vérvételi helyet kétszer jódozzuk. A levett 4 ccm. vért i ccm steril 3-8%-os citrát-oldatba fecskendezzük. Ajánlatos az egész vérvétel alatt a szájkendő használata. Az így levett vért jól összerázzuk s a következő módon táptalajokba oltjuk. Tíz darab, egyenkint 5 ccm mennyiségű i%-os dextrosebouillon minden csövébe fél ccm citrátos vért mérünk.* A táptalajokat öt napig incubáljuk anélkül, hogy hozzányúlnánk. Ha növekedés mutatkozik, akkor kioltunk, ha nem, akkor a két tenyerünk között sodorva, összerázzuk és újabb öt napig incubáljuk. A tizedik napon kioltunk véres agarra, melyet áerob és anaerob módon tenyésztünk tovább. Az ilyen eljárással történt vizsgálataink eredményét össze- * Ü jabban L ev in th al bouillont is h asználnak. vetve a régi vizsgáló módszerrel az 1. és 2. tábla B) rovata szemlélteti. A táblázatban különválasztottam az endocarditis diagnosissal beküldött vizsgálatokat a más (sepsis, tonsilitis, pneumonia) diagnosissal beküldött vizsgálatoktól. A táblázatból megállapítható, hogy a régebbi eljáráshoz viszonyítva, jóval nagyobb hányadban sikerült a kórokozót kitenyészteni. Evvel az eljárással sem sikerült megelő zni, hogy a tenyészetek bizonyos hányada be ne szennyező djék. De alig fordult elő olyan eset, hogy mind a tíz cső beszennyező dött volna és így teljesen alkalmatlanná vált volna a vizsgálatra. Ennél az ú. n. osztott tenyésztési eljárásnál tehát kevesebb annak a valószínű sége, hogy az egész tenyészet beszennyező djék és ezáltal az egész vizsgálati anyag kárba vesszen. Külföldi szerző k is megállapítják, hogy igen sok esetben a legnagyobb gondosság mellett is a táptalajok egy része beszennyező dik. Tapasztalatunk, hogy különösen a streptococcus csoportba tartozó baktériumok egy része csak a második 24 órában mutat növekedést, subculturában pedig egy napig szobahő n való állás után elpusztul. Megfigyeltük azt is, hogy félanaerob körülmények között a növekedés a legtöbb törzsnél erő teljesebb, ső t nem egy esetben csak ilymódon volt növekedés az első subculturában. Sok esetben azt is megfigyeltük, hogy csak az ötödik napon túl kezdett a kórokozó a bouillonban növekedni. Ezért tartjuk szükségesnek a 10 napig tartó incubálást. Ezek a megfigyelések alátámasztani látszanak Gömöri és Gábor5 azon megfigyelését, hogy a kórokozók resistenciájában és tenyésztési nehézségeiben is keresse annak az okát, hogy oly kevés endocarditis esetben lehet a kórokozót kitenyészteni. A kitenyészett kórokozó identifikálása után meghatározzuk annak a resistentiáj át sulfamiddal és antibioticumokkal szemben Jensen módszert6 alkalmazva. Az erre vonatkozó vizsgálataink eredményeit a 3. táblázat tünteti fel. A tö rzs szám a 3. sz. táblázat. 3. A kitenyészett törzsek resistentiája. Sulfam id Pénicillin S trep to m ycin A törzs neve refracter érzékeny refracter v irid a n s 12768»»» viridans 1768»»» viridans 12345»»» d ip h th er ь» staph., aur érzékeny refracter refracter érzékeny» refracter csak közösten g átolnak» viridans refracter 1 refracter érzékeny pyocyaneus sta p h.aur. viridans WESSELY ISTVÁN ÉS TÁRSA UTÓDA: NAGY KÁROLY FRIGYES Orvosi mű szer, mű tófelszerelések, laboratóriumi felszerelések gyára BPB8T, V III., 8ZIGONY-U. 21. TEL.: A Gallért Gyógyfürdő úi á r a i: th e r m a l g ő z fü rd ő 4. th e r m a l k á d f ü rd ő 4.5Q H u llá m fü rd ő 5, N ő i n a p f ü rd ő 2. rö v id h u llá m 10 b ó lfü rd ő. - h ista m ln 6. o rv o si m a s s a g e 5. Reggel és este olcsó árak bérletreüdszer 408

63 A táblázatból kitű nik, hogy az aránylag kis anyagban is elég nagy a változatosság a gyógyszer-érzékenység tekintetében. A technikailag egyszerű en kivihető vizsgálattal a kezelésre vonatkozólag támpontot tudunk nyújtani a kezelő orvos számára, másrészt nagymennyiségű olyan gyógyszert tudunk megtakarítani, melyet refrakter esetben hiába adtunk volna a betegnek. A kitenyészett baktériumok között szerepel a diphtheroid pálca, mely a megfigyelések szerint endocarditisek kórokozójaként elő fordulhat, melyre Wallner7 egy cikkében rá is mutat. Jelen munkám írásakor még két esetben sikerült diphtheroid pálcát kitenyésztenünk endocarditises beteg vérébő l, mely baktériumok teljesen megegyeztek az első esetben kitenyésztettekkel. ORVOSI HETILAP IS. Köszönetét mondok Mráz Tibor szigorlóorvos, intézeti demonstrátornak szíves közremű ködéséért. összefoglalás. 1. Leírtunk egy módszert, mellyel az eddigi eljárásoknál nagyobb hányadban sikerült a kórokozót sepsis eseteiben kitenyészteni. 2. Kiküszöböltük a drága és nehezen összeállítható táptalajokat, melyek használata nélkül is kielégítő eredményeket érünk el. 3. A módszerrel jelentő sen csökken a táptalaj beszennyező désének lehető sége és így hevesebb esetben kell a vizsgálatot megismételni. IRODALO M. I. Zbl. f. B a k t ő rig. 2. Zbl. f. B a k t ő rig. 3. L ancet, J.exp. M ed O. L Jensen : szóbeli közlés. 7. O. H A szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának (Igazgató : Jáki Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár) közleménye I. Chr. Rosenmüller már 1902-ben leírt újszülötteken az ala vespertilionisokban, a tuba és ovarium között, rövid, keskeny csövecskékbő l álló szervet, melyet Köbeit óta sokat vizsgáltak. Köbeit parovariumnak vagy epoophoronnak nevezte el ezt a szervet, mely az ovarium és a tuba fimbriái között foglal helyet. A jól kifejlő dött, 6 20 cérnavékonyságú, % 2 cm hosszú ductuli transversibő l, mint az ő svese maradványából és az ezeket összekötő éppen olyan vastag ductuli logitudinalesbő l, mint a Wolf-féle cső (elő vese kivezető e) csöv maradványaiból áll. A parovarium daganatairól meglehető sen kevés közleményt találunk az irodalomban. Az adnexumok területén van több, nehezen magyarázható elváltozás, melynek eredetét alig lehet eldönteni a topographiai orientálódás nehézsége miatt. Ebbő l adódik, hogy régebben igen heves viták folytak a parovariáiis tumorok létezésérő l. Brunet leír egy parovariáiis cysticus adenofibromát, amely az ovariumot az uterus felé tolta. Pick kétoldali adenomyomáról számol be egy 46 éves asszonyon. A daganatok fekvésébő l és összefüggésébő l kétségtelenül megállapította parovariáiis eredetét. Aschoff részben cystás, rész- ben solid adenomyoma, Zachariás, Hefner, Czyczewicz teratoma, Spanton és Goldschmidt pedig sarcoma esetet közöl. Első leges carcinomát nem írtak le, de az uterus corpusáról, a tubáról és azovariurnról átterjedhet az a parovariáiis cysta falára. Krompecher szerint kvstadenoma, fibroma, myoma, adenomyoma, carcinoma és sarcoma igen kivételesen fordul elő a parovariumban. Robert Mayer is megemlíti, hogy az ő svese differentiálatlan sejtjei bő l is kiindulhatnak ilyen tumorok. ' Kermauner és B em u tatta a Szegedi O rvosok Szabad Szakszervezete Tudom ányoe C soportjának 1948 m ájus 20-i ülésén. Fibroma parovarii* Irta : SIN LAJOS dr. V. Franque hosszú cikkekben vitatkozik a parovariális solid daganatok létezésérő l, az elő bbi két ségbe is vonja azt. Közlésem célja nem az, hogy a vitát eldönteni igyekezzem, csak néhány adatot szeretnék szolgáltatni ezen még le nem zárt témához o któber 6-án 24 éves nő beteget v e ttü n k fel a klinikára m ájus 19-én szült. Szülése zavartalanul z a jlo tt le. Még szülés elő tt 4 nappal görcsös alhasi fájd alm ai voltak, m elyek a szülés u tá n m ég egy hónapig ta r to tta k. E zu tán 6 hétig egészségesnek érezte m agát. A ugusztus m ásodik felében ism ét egyre gyakrabban jelen tk eztek elő ző höz hasonló görcsei. K ezelő orvosa petefészekgyulladást á lla p íto tt m eg és injekciós kezelésben részesítette. Szeptem ber elején észlelte elő ször orvosa a hasüregében k ifejlő d ö tt daganatot, m ely m ia tt m ű té e t ajá n lo tt. M ivel az u tóbbi p á r nap a la tt h asi daganata érzékenyebbé v ált, k lin ik án k at kereste fel. H av i vérzése a szülés u tá n rendben. A bélm ű ködésre, vizelésre v on atkozó panasza nincs. A beteg m ellkasi szervei épek. A hasfal puha, jól b etap in th ató. A coecum tá já n ökölnyi, kissé egyenetlen felszínű, összehúzódott izo m tap in tatú, alap ja felet alig elm ozgatható terim enagyobbodás tap in th a tó, m ely a hasfalat is elő dom borítja, de azzal összekapaszkodva nincs Ṅ ő gyógyászati lelet (Palánkat dr.) : közepesen tá g hüvely, a k étajk ú sím a portio h á tra te k in t. Közepes nagy u teru s anteflexioversióban. Az uterus m e llett jobboldalon az e m líte tt tum or ta p in th a tó, am ely ta lá n az uterussal v an összefüggésben. A tum or alig érzékeny, m obilis. Tükörkép, param etrium ok norm álisak. V vt. : 4, , H b. : 81%, F vs. : 9200, Q u alitativ vérkép : S tab : 2%, Segm ent : 59%, E o sin o p h il: 6%, Lym phocy ta : 30%, M onocyta : 3%. V örösvértestsüllyedés : (W estergreen szerint) y2 óra a la tt 22 m m, i óra a la tt 51 m m, 2 óra a la tt 87 m m. Subfebrilis hő m érséklet. Irrigoscopiás vizsgálat : a kontrasztanyag a k a d ály ta la n u l h ato l fel a vastagbélben a coecumig. A coecum a hozzá lekanyarodó colon transversum m al patlcószerű en veszi körül az extraintestinálisan fekvő terimenagyobbodást. A vastagbél lum ene m in d enütt norm ális tágasságú, a conturok és red ő zet rendes. X. 13-án m ű té t (Prof. Jáki) : ileocoecalis-táji ferde transm uecularis m etszés. K özvetlenül a h a sh á rty a a la tt

64 ORVOSI HETILAP fekszik a vörhenyes tum or, m ely et m egpungálva szolidnak ta lálu n k. T om pán körül le h e t já rn i és kiem elve kitű nik, hogy az a hasüregben a coecum -appendix-tuba alk o tta szögletben fekszik. Az ökölnyi d ag a n at a fali h ash árty áv al, az appendix-szel, a tubával, hátsó felszínén a m esocoeum m al csajc laza, vérbő h á rty á k k a l függ ösze. Alsó pólusán ta lá lh a tó csupán noteszceruzavastagságú kocsány, m ely a kism edence felé az övarium m ellé vezet. E z t kell élesen szétvágni, hogy a d ag a n at teljesen szab ad d á váljék. L. a. appendektom ia. Á fali hash árty áb ó l szöveti vizsgálatra kim etszünk. R éteges sebegyesítés. Első leges sebgyógyulás. Az asszony teljesen lázta lan n á v álik. A m ű té t u tá n i io. napon távozik. A zóta tökéletesen egészségesnek érzi m ag át. Az ökölnyi, savós h á rty á v a l fed e tt, m etszlapján barnásszürke, a tok a la tt barnásvörös d ag anat, a szöv e tta n i vizsg álat szerint (prof. Korpássy) : jelentő s részb en elhalt, úgyhogy az elh alt te rü le t m agfestést egyálta lá n nem ad, teljesen vérszegény, az t polym orph m agvú leukocytákból és sejtd etritu sb ó l álló széles szegély veszi körül (dem arcáló lóbösodás). A m agfestést is adó részek sejtszegény, hyahnosan is elfaju lt rostos kötő szövetnek felelnek m eg. Dg. : részben e lh alt fibrom a, dem arcáló lobosodássa'l (kocsánycsavaredás következm énye?). (L. az áb rá t.) Az appendixen periappendicitis chronica, id ü lt lobosodás jelei a fali hashárty arészleten. A parovariális daganat legtöbbször szülő nő kön fordul elő és gyakran járt menstruatiós zavarokkal, amit esetünkben nem észleltünk. Valószínű leg a tumor szöveti szerkezetével is összefüggésben van ez. Növekedése lassú, panaszokat ritkán okoz, esetleg hasi, deréktáji fájdalmakat, fő leg ha nagysága folytán téraránytalanság áll fenn. Nagysága és helyzete nagyjából azonos a gyakran elő forduló parovariális cystáéval. Általában ökölnyi mekkoraságú, de nagyobbat is írtak le. Elhelyezkedését illető leg intraligamentosus, ezért savóshártyaborítéka van. Természetszerű en a szabad hasüreg felé növekedvén, azala vespertilionis elülső lemezét emeli meg jobban, tehát az ovarium és tuba a hátsó felszínére kerül. Acut következményeket csak elhalás következtében okoz. Ez kocsánycsavarodás vagy mint esetünkben, az elhalás részleges volta és az aránylag gyors növekedés sejteti, táplálkozási zavar következtében állhat eb. Elkülönítő kórismézése rendkívül nehéz. Cysticus daganatok esetében megelégszünk azzal, ha tapintjuk azt az uterus mellett. A parovariális eredetet csak akkor lehet sejteni, ha a cysta alsó pólusán biztosan ki tudjuk tapintani az ovariumot. Ha heveny tüneteket okoz, el kell különítenünk az appendicitistő l, az extrauterin graviditástól, de általában minden heveny hasi és medencebeli folyamattól. Sokkal nehezebb a kórisme felállítása a tömör daganat esetében. Ha a daganattól függetlenül kitapintható az uterus és az adnexumok, mivel a daganat elég jól mozgatható, nem is gondolunk genitalis eredetére. Ha röntgen- és fizikális vizsgálattal ki is tudjuk zárni intestinális vagy mesenteriális eredetét, a retroperitoneumból kiinduló tumoroktól elkülöníteni nem tudjuk. Legtöbbször a heveny tüneteket okozó elhalás vagy rosszindulatú elfajulás hívja fel a figyelmet rá és ismeretlen eredetű hasi tumor díagnosissal vagy mellékleletként találjuk meg a mű tétkor. A par ovariális daganatok, illetve cysták kórisméje sokszor még a mű téti lelet alapján is nehéz. Kórismézési nehézséget a velő skötegek, a rete ovarii és a Wolf-járat daganatai és cystái támasztanak. Kermauner-rel egyetértve a legtöbb szerző szerint döntő a topographia pontos megállapítása, A gyógyítás mind a solid, mind a cystikus daganatok esetében csak a mű tét lehet. Minden cystikus daganat, úgy a parovariális cysta is magában rejti a kocsánycsavarodás, bevérzés, rosszindulatú elfajulás stb. veszélyét, tehát nem tarthatjuk helyesnek az egyesek által ajánlott punctiót. A mű tét alapelve : eltávolítani a tumort de lehető leg megkímélni az ovariumot. Súlyos összenövések, bevérzések esetében azonban sajnos, fel kell áldoznunk a tubát, ső t az ovariumot s. i Összefoglalás: Parovariális fibromáról számol be, mely a részleges elhalás által okozott heveny tünetek következtében, mint ismeretlen eredetű hasi tumor került mű tétre. IR O D A L O M : B runet: Z. ; G eburtsh (1904), Cushier : M ed. R ec. Ja n. 188 j. Czyczewicz :. Zbl. G ynäk. igoy : Henke-Lubarsch : H andbuch der speziellen pathologischen A natom ie und H istologie B d. V II. T eil I. und 2. Hüfner : Zbl. G ynäk. ig 2 i. 85. Kossmann : M schr. G eburtsh (1895).. Landau : A natom ische u. klinische B eiträge zur L ehre von dem M yom en am w eiblichen S exualapparate. 47. o. A. M artin : D ie K rankheiten d er E ierstöcke und N ebeneierstöcke. Leipzig Nürnberger: D ie E rkrankungen des N ebeneierstockes und des übrigen m esonephritischen System s. H andbuch der Biologie und P athologie des W eibes v. H alb an und Seitz. B d. 5. T eil I Pick : W irchow s A rch /1899. Zbl. G ynäk. igoo Schottlaender: M schr. G eburtsh (1905). Tauffer-Tóth : A nő gyógyászat kézikönyve W endel: M ünch. M ed. W schr. i g n. N r. 17. Werth : M ünch. M ed. W schr. i8 g s Wichmann : Das Epoophoron. Helsingfors Zacharias : Zbl. Gynäk. igio, 1222, /М П

65 Hozzászólás Melczer Miklós dr. *Rák és ingerhatás«(o. H I.) c. közlem ényéhez és a szerző válasza Több esetben mi is megfigyeltük, hegy daganatos betegeknél a trauma helyén a primär daganathoz hasonló daganat keletkezett. Egyik betegünknél, akinek az arcán volt basalsejtes carcinomája, kutyaharapás után a kézfejen fejlő dött ki hasonló daganata. Ezekben az esetekben feltehető en a vérben keringő carcinogén anyagok az ingerelt helyen felszaporodtak és így hoztak létre daganatot. Az ingerelt helyen, mint Jancsó vizsgálataiból ismeretes, histamin, illető leg histaminszerű anyagok keletkeznek, melyeknek hatására az erek áteresztő kepessége és a reticuloendothel ' sejtek tárolóképessége fokozódik. Jancsó vizsgálatai szerint a RÉS tárolást szabályozó hormonja a histamin. Bár mind a saját megfigyeléseink, mind Melczer vizsgálatai bő rrákokra vonatkoznak, feltételezhető, hogy a szervezetben keletkező carcinogen anyagok (chemiai, virus?) hatására a belső szervi rákok, illető leg azok metastasisai is hasonló módon jönnek létre. (A RÉS tárolóképességének fokozása következtében a carcinogen anyagek fel- halmozódása.) Ebbő l a feltevésbő l kiindulva, arra következtettünk, hogy ha histamin, illető leg histaminszerű anyagok hatását antihistamin anyagek adásával felfüggesztjük, akkor megakadályozzuk a carcinogen anyagok felhalmozódását és ezzel a daganat, illető leg metastasis kifejlő dését. (Meg ll ke ORVOSI HETILAP j egyezni, hogy Törő szerint a különböző belső szer vek reticuloendothel rendszerének tárolóképességét nem a histamin, hanem más anyagok szabályozzák, pl. máj eseten Resactor.) Vizsgáltuk azt a kérdést, hogy vájjon a metastasisképző dés megakadályozható-e, ha a primär tumor besugárzásával egyidejű leg antihistamin anyagot adunk. Vizsgálatainkhoz a Cibagyár által forgalomba hozott Antistint (2 phenyl-benzylaminomethylimidazolin) használtunk. Egy esetünkben az antistinkezelés alatt és után két hónapig metastasiéképző dést nem észleltünk, habár a betegnek elő ző leg már áttétele volt, ami röntgenbesugárzásra visszafejlő dött. A betegnek vese-sarccmája volt, melynél köztudomású, hogy az első metastasis megjeleneseütán igen gyorsan kifejlő dik a többi metastasis. Az antistinkezeles elhagyása után két hónappal a betegnek rohamosan számos áttétele keletkezett. Több esetünkben v szont az antistinkezelés ellenére is kifejlő dtek az áttételek. (Az Antistinre és több antihistamin anyagra vonatkozó vizsgálatainkat még nem zártuk le.) Az elért eredmények csekély volta alapján arra gondoltunk, hogy talán jobb eredményeket lehetne elérni, ha az antihistamin anyagok adása helyett a szervezet histaminbontó képességét fokoznánk. E célból betegeinknek Histidint adunk. E. Áron és Herschberg vizsgálatai szerint a Histidin fokozza a histaminase és cholinesterase hatását. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy Schmidt a serum cholinesterase szintjét daganatos A C T O R INJ. AZ EMBRIONÁLIS MÁJ SPECIFIKUS HATÓANYAGA A RÉS AKTIVÁTORA ÉS REGENERÁTORA INDIKÁCIÓK: KAPHATÓ MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN HEPATITIS INFECTIOSA MÉREGTELENÍTŐ HATÁS (ENDOGEN-EXOGEN) VEGYI, ILLETVE GYÓGYSZERMÉRGEZÉSEKNÉL. SULFANILÁRTALMAK MEGELŐ ZÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE. Fogyasztói á ra. 6x1.1 ccm csom agolásnál '20x1.1 ccm csom agolásnál % eng. MAGYAR GYÓGYSZER R. T. BUDAPEST, V., SZENT ISTVÁN-KÖRÚT 18

66 ORVOSI HETILAP betegeknél nagyon alacsonynak találta. Különösen alacsony értékeket kapott a parenchymás szervek tumorainál és kiterjedt áttétek esetén. Radicalis mű tét után a cholinesterase-szint emelkedését figyelte meg. A h stamin hatásának felfüggesztésére még egy lehető ség adódik. Jancsó és Castari vizsgálatai szerint a Heparin a RÉS tárolóképességét felfüggeszti. (A Heparin-kezelésre vonatkozólag meg kell említeni, hogy Sandblom, Ekström és Quist^puerperalis sepsisnél, Silverskiöld kísérleti nephritisnél, Wassen és Zander poly arthritisnél, pclyomyelitisnél, pneumoniánál és psoriasisnál alkalmazták bíztató eredménnyel.) A Histidinre, illető leg Heparinra vonatkozó vizsgálataink eredményeirő l késő bb fogunk beszámolni. Bár eddigi, aránylag kevés eredményt mutató vizsgálatunkból végső következtetést levonni nem lehet, a kérdéssel véleményünk szerint mégis foglalkozni kell, mert úgy genetikailag, a carcinoma és az áttétel keletkezésének magyarázatára vonatkozólag, mint pedig therapiás szempontból új lehető ségeket nyújt. Frigyesi Gyula dr., Gordcz István dr. Még a második világháború elő tt, 1938-ban, a minden bő rgyógyász elő tt jól ismert, de ismeretlen pathogenesisű Köbner-féle tünet más néven Kreibich-féle isomorph bő rreactio vagy sensibilisatio lényegének a kutatása közben világosodott meg elő ttem az, hogy a trauma és a daganatok közötti, már ugyancsak régóta ismert, de megint csak ismeretlen mechanismusú összefüggésnek a Köbner-féle tünettel azonos jelenségnek kell lennie. Sorozatos állatkísérletek s a reticuloendothel rendszerre vonatkozó szétszórt s nehezen hozzáférhető irodalom áttanulmányozása után már 1940-ben világosan láttam,hogy a Köbner-féle tünet hasonló a Schürczleírta jelenséghez (Über ikterische Hautschrift. Deutsche med. Wochenschr. 1922,593) s annak létrejötte csakis a Lewis által 1924 táján felismert hármas visszahatással magyarázható (Lewis és Grant: Vascular reactions of the skin to injury. Pt. II. The liberation of a histamin-like substance in injured skin etc. Heart 11, , 1924). Ennek ellenére a rendkívüli idő k miatt sokáig várpom kellett a közléssel. Éveket vett ugyanis igénybe az, hogy a hármas visszahatással kapcsolatos alapvető jelenségekrő l első sorban is az izgatás helyén felszabaduló H-anyagck quantitativ mennyiségérő l s a halmozás módjáról magam is tapasztalatokat szerezzek. Munkatársam, Gróf Pál, kérésemre száz és száz állaton, több ez er esetben végzett idevágó kísérletet s ezeknek eredményeirő l részben be is számolt a magyar és külföldi szaklapokban (Gróf P. : A bő r reticuloendotheljének változása bő ringerek hatására savanyú festékek felhalmozódása alapján. Magy. Dermat. Társ évi nagygyű lése ; Gróf P. : A bő r reticuloendotheljének mű ködésváltozása vegyi ingerek hatására. Magy. Orv. Archiv. 45, , 1944 ; Gróf P.; Die Wirkung thermischer Reize auf das л 10 Retikuloendothel der Haut. Acta dermatovenerei. Stockholm 25, , etc.) Magam részletesen vizsgáltam többek között a különféle dispersitású anyagok s így az ismert carcinogenek halmozásának a módját, a halmozás mértékét a bő rben, különféle belső szervekben. A daganatok kórszármazását újabb megvilágításba helyező vizsgálataimról»rák és ingerhatás«címen elő ször 1947 szeptemberben számoltam be a Magyar Pathologus Szakcsoport nagygyű lésén, majd a Magy. Dermatologiai Társaságban (Orvosok Lapja évi 7. s z.; Schweizerische med. Wochenschr sz. ; Excerpta Medica Section XIII. 3, и 7, 1949 ; Bő rgvógyász. és Venerologiai Szemle 1948, 24). E kérdéssel szorosan összefüggő másik munkám (Orvosok Lapja évi 43. sz. és Dermatologica Basel évi 5. füzet) az ingerek jelentőségével foglalkozott a bő r fertő zéses eiedetű áttételeiben. Vizsgálataim alapján úgy látom, hogy a betegségeknek egy csoportját kell majd elkülönítenem. Ezeknek közös sajátsága, hogy a vér transportfehérjéihez kötő dő vegyi anyagoknak vagy mikrobáknak a felhalmozódása pexise folytán támadnak és pedig a test ama részeiben, ahol ingerek behatása miatt ismételten H-anyagok szabadulnak fel. Elő re kellett mindezeket bocsátanom, mert Frigyesi és Gorácz kartárs urak hozzászólásából arra kellett következtetnem, hogy sem az idézett közleményeket, sem pedig az abban foglalt irodalmi adatokat nem vették kellő képpen figyelembe s maga a hozzászólás szinte magától értető dő nek tünteti fel a daganatok pathogenesisében az általam leírt pexigén mechanismust. De térjünk immáron a hozzászólás érdemi részére. Hozzászóló kartársak szerint»feltételezhető, hogy a szervezetben keletkező carcinogen anyagok (chemiai, virus?) hatására a belső szervi rákok, il lető leg azok metastasisai is hasonló módon jönnek létre.«(ares tárolóképességének fokozása következtében a carcinogen anyagok felhalmozódása.) Még nem közölt állatkísérleteim szerint 3:4- benzpyrennel, mint rákkeltő anyaggal kezelt egerekben a belső szervek : első sorban a gyomor rendszeres ingerlésére, noha sokkal ritkábban de a bő rhöz hasonlóan rákos átalakulás támasztható az ingerlés helyén s ugyanitt a vérbe jutott benzpyren akárcsak a bő rben, JEoorf-fényben jól kimutathatóan halmozódik. Természetesen elektronegativ semicolloidok is halmozódnak a belső szervekben, perceken belül az ingerlés helyén, úgyhogy e modell-kísérletek alapján semmi kétségem sincs afelő l, hogy a belső szervek daganatai is pexigén mó don támadnak. Ebben tehát teljesen egyetértek a hozzászóló kartársakkal. Nem oszthatom azonban felfogásukat a daganatos metastasisok pathogenesisé'nek tekintetében. Véleményem szerint a különféle metastasisok közül csakis a haematogen lehet pexigen eredetű.fonalas gombák spóráival és a még nagyobb erjesztő gombákkal végzett állatkísérleteim alapján a mikronnál is nagyobb daga- natsejtek a legtöbbször daganatsejtes halmazok

67 413 megtapadásában noha ennek lehető ségét nem tagadom azt hiszem, hogy az endothelsejtes adsorptio csak egészen jelentéktelen szerepet vihet. Az idézet zárójelbe tett része is kifogásolható. Míg az emberi carcinogen anyagok dispersitását nem ismerjük, nem merném állítani, hogy a»res tárolóképességének fokozása következtében«halmozódnak a carcinogen anyagok. Nagyon is lehetséges, hogy amint azt pl. trypánkék esetében is látjuk a kisebb dispersitású s a vér transportfehérjéihez kötött szmes semicolloid az inger helyén, ahol H-anyagok szabadulnak fel, a permeabilissá váló érfalon keresztüllépve, a kötő szövet hézagaiban halmozódik fel s a percek alatt kialakuló színes foltban bizony hiába keresünk sejtes halmozást. Hozzászólók ama gondolatát, hogy»ha hista- ORVOSI HETILAP min, illető leg histaminszerű anyagok hatását antihistamin anyagok adásával felfüggesztjük, akkor megakadályozzuk a carcinogen anyagok halmozódását és ezzel a daganat, illető leg metastasis kifejlő dését«, igen figyelemreméltónak tartom. Egérben és nyálon a 3 : 4-benzpyren halmozódásáhak a gátlására sikerrel is alkalmaztam az antistint. Emberen azonban a szer nem vált be. Rous a rákot a tengeri hajók hajítógéppel levegő be dobott hydroplánjához hasonlította, melynek, ha egyszer a levegő be emelkedett, már nem kell a hajítógép. A vegyi rák kialakulásából aránylag jól ismerjük, hogy ha a normális sejt egyszer már rákossá alakult, feleslegessé válik a hajítógép szerepét betöltő carcinogen anyag is, mert a rákossá vált sejt a carcinogen megvonása esetében is, legtöbbször tovább nő. Éppen ezért nem is várhatunk sokat, még az első leges daganat növekedése ellen alkalmazott antihistaminoktól sem. Belső szervi rákos betegeim nagyon rosszul tű rték a prolongált antistines kezelést. Öt méhrákos betegem közül négyben 6 10 nap leforgása alatt, az adag folytonos csökkentése ellenére is a szer olyan ideges tüneteket, vasomotoros zavart, palpitatio cordis nervosát támasztott, hogy a betegek vonakodtak továbbszedni a készítményt. Már elő bb jeleztem, hogy a metastasisok közül csakis az aránylag ritka haematogen áttételek akadályozását várhatnék az antihistaminos kezeléstő l. \ daganatsejtek nagysága miatt véleményem szerint a reticuloendotheles halmozás nem vihet különösebb szerepet még az ilyesféle metastasisok eredetében sem, úgyhogy nem is csodálkozom azon, hogy a hozzászóló kartársak kísérleteikben antihistamin adagolásával, a metastasisok akadályozásában nem értek el határozott eredményt. Az elő bb mondottak alapján histamin-antigen, histidines vagy heparinos kezeléstő l sem várhatunk különösebb eredményt a metastasisok kifejlő désének meggátlásában, mert hiszen azok genesisében a reticuloendotheles halmozás nem vihet különösebb szerepet. Minthogy az antistin huzamosabb szedése legtöbbször kivihetetlen, kísérleteket tettem a bő r reticuloendotheljének az izgatásával (bő rvörösítő k- kel, ibolyántúli enyhe besugárzással, a bő r deriváló dörzsölésével) belső szervek rákja eseteiben a vérben keringő carcinogen anyagoknak a bő rbe tere- E gészséges és b e te g csecsem ő k tá p lá lá s á r a b e v á lt g yó g y tá p s z e re k : OTI, MABI terhére szabadon rendelhető L ACTORIZAN Zsíros (teljes) tej + rizsnyák 4- dextrin-maltose Mesterségesen táplált ^egészséges csecsemő k NORMÁL táplálékának elkészítésére. Közgyógyszerellátás terhére szabadon rendelhető N A L T I R О N Zsírszegény tej (mű író) 4 - rizsnyák-f-dextrin-maltose tartalmú GYÓGYTÁPSZER JA V A LL A TO K : dyspep sia, d ys en teria, enteritisek és exsudativ diathesis bélm anifestatió i KROMPECHER tápszergyár Budapest, V., Nádor-utca 15.

68 ORVOSI HETILAP lésére, rögzítésére, hogy ilymódon a folyton termelő dő carcinogen anyagok esetleges burjánzást, növekedést fokozó hatását lecsökkentsem s a belső rákos milieu fokát enyhítsem. Egyik-másik kísérleti sorozatban felületaktív anyagok alkalmazásával igyekeztem a carcinogen anyaggal telt sejteket kiüríteni. E célra a 20%-os gyüjtő érbe fecskendezhető natrium dehydrocholicumot alkalmaztam. 10 ccm ilyen oldat befecskendezése után csak aethylmorphinnal vagy morphinnal csillapítható fájdalmú inoperabilis s már be sem sugározható betegek fájdalma 6 8 órára lecsökkent, ső t sokszor kimaradt. 8 óránkint napi három befecskendezéssel néhány betegen határozott javulást észleltem. A vörösvérsejtek süllyedési sebessége csökkent, a fájdalmak megszű ntek s kisebb súlygyarapodás következett be. Megfelelő beteganyag és vegyi anyag hiányában ezeket a vizsgálatokat egyelő re megszakítottam s véglegesen nem is értékelhetem. Mindent egybevetve, Frigyesi és Gorácz dr. urak hozzászólását nagyra értékelem s igen nagy érdeklő déssel várom a histidinre, illető leg heparin ra vonatkozó vizsgálataiknak eredményét. De teljesen egyetértek velük abban is, hogy az általam felismert carcinogenopexissel foglalkozni kell, mert az mind genetikailag, mind pedig a therapia szempontjából új lehető ségeket nyújt. Melczer Miklós dr. Hozzászólás Bornemissza György dr. Az idiopathicus cardiospasmus sebészi kezelése" (Archivum Chirurgicum 3. sz ) c. közlem ényéhez és a szerző válasza Bornemissza dr. cikkéhez az alábbi megjegyzéseket fű zöm : A 72. oldalon a 2. sorban szerző ezt írja :»A nyujtványok a gerincvelő t elhagyva az elülső külső gyökön keresztül...«az anatómia elülső és hátsó gyököt ismer, de melyik az elülső külső gyök és hol van a neki megfelelő elülső belső gyök? A 72. oldalon az 5. sorban belépnek (t. i. a sympathicus rostok) a nervus phrenicus m ajorba...«talán a nervus splanchnicus majorba? Tudomásom szerint minden cikk kétszer volt korrektúrára kiadva a szerző knek. A 72. oldalon a 21. sorban:»a recurrens gondoskodik a cardia érző beidegzésérő l«. A recurrens a gégeizmok mozgató és a gége nyálkahártya egy részének érző idege. Agakat ad az oesophagushoz is, de csak annak nyaki részéhez. A nyelő cső mellkasi részéhez és különösen a cardiához a recurrensnek semmi köze sincsen, jp Braus (Anatomie des Menschen Bd. II oldal) a következő t írja :»Az oesophagus sensibilitása kisfokú. Nyomás- és hő differenciákat, kémiai (alkohol, menthol) ingereket egész hosszában nem érez, tapintási és elektromos ingereket csak a felső részén. A nyálkahártya próbaexcisiója fájdalmatlan. Az érző idegek a 414 gerincvelő 5. thoracads segmen'urnához tartoznak.«a 74. oldalon a 15. sorban :»Elektrotherapiát is megkísérelhetünk«. Errő l többet egy szót sem ír. Minthogy ez nem egy közismert therapiás eljárás a cardiospasmusnál, helyes lett volna megírni, hog}7 ez mibő l áll és kik milyen eredményeket értek el vele? A 76. oldalon a 13. sorban : A cardia denerválása voltaképpen sympathektomia s a cholinergiás komponens kiirtásában áll«. Már III. éves medikus korunkban tanultuk, hogy a sympathicus az adrenergiás és a parasympathicus a cholinergiás. Ezt a szerző nek is tudnia kedett volna. Miért kell továbbá kiirtani a komponenst, elég lett volna talán kiiktatni. A 76. oldalon alulról a 2. sorban :»A vegetatív idegrendszer visceralis része még ma sem egészen felderített terület s éppen ezért az eredmények is igen változatosak«. Vájjon ezért változatosak az eredmények vagy talán azért, mert mint késő bb helyesen írja»nagy a variáció az idegszálak lefutásában«. A cikk végén egyetlen irodalmi adat sincsen, ahol az ember megtalálná azoknak a szerző knek a közleményeit, akikre Bornemissza dr. cikkében hivatkozik. A cikkben számos nyomdahiba van, aminek kétszeres korrektúra után nem volna szabad elő fordulni. Az Archivum Chirurgicum és a Sebész Szakcsoport tekintélyét csak úgy tudjuk fenntartani, ha a közölt cikkek komoly tudományos színvonalat képviselnek, ennek pedig elemi követelménye, hogy súlyos ténybeli valótlanságokat ne tartalmazzanak. A szerkesztő bizottság feladata, hogy a benyújtott kéziratokat átolvassa és megszű rje. Littmann Imre dr. * * * Az Archivum Chirurgicum I. kötet 3. számában megjelent»az idiopathicus cardiospasmus sebészi kezelése«című cikkembe többszöri lektorizálás után ь hibák kerültek. Miután idő közben Littmann Imié d..-tól is korrekciós bejelentés érkezett, továbbá, miután az Archivum Chirurgicumnak cikkem megjelenése után csak egy emlékszáma jelent meg, az O. }p hasábjain kérem a hibák korrigálását és egyben a választ Littmann dr. hozzászólására. A cikkben elő iorduló elírások bonctani vonat- kozásúak, de ezek a cikkben foglalt sebészi állítások lényegét egyáltalában nem befolyásolják. 72. old sorban levő»elülső külső gyök«helyesen elülső gyök. 72. old. 5. sorában levő»phrenicus major«helyesen splanchnicus major. 76. old. 15. sorban levő»cholinergiás componens«helyesen adrenergiás componens. 72. old. 21. sorban levő»a recurrens gondoskodik a cardia érző beidegzésérő l«állításomat illető en hivatkozom Verebély Tibor dr. : Sebészklinikai Elő adások II. kötet 207. old. 6. bekezdé-

69 ORVOSI HETILAP ben foglaltakra, melyben a nyelő cső beidegzésé ex.rautrő l írva a következő ket mondja : A beidegzés epithelioma áttétel) ezúttal azonban azok terhesség, radikális mű tét utáni chorionrő l érzésileg a recuirens, mozgatólag pedig a ról a nehézségekrő l szeretnék megemlékezni, vagus gondoskodik. P. Poirier : Traité d Anáto- melyeken magam is átmentem. A kísérleti mie Humaine, Tome IV old. szerint a nyelő állat, a béka körüli nehézségekrő l van szó. cső alsó szakaszának beidegzése a vagusból ered. Mindenekelő tt mindenki, aki a reakciót végzi, Prof. Kiss Ferenc : Le raport entre le pneumo- tanulja meg a hím békát a nő sténytő l megkülönböztetni. Erre a magától értető dő dologra gastrique et le grand sympathique című munká mégis jában kifejti, hogy a nyelő cső alsó szakaszát úgy érzésileg, mint mozgatólag a vagus idegzi be. A recurrens és vagus anatómiai viszonya egyébként is annyira közismert, hogy feleslegesnek tartom részletes kifejtését. Ami a 76. old. 13. sorában foglalt»kiirtás«szót illeti, amelyet Littmann dr. kiiktatás szóval ajánlott pótolni, erre nézve az a válaszom, hogy a leközölt mű téti eljárás alapján a sympathicus rostok teljes átvágásáról és részbeni kiirtásáról van szó, amelyet a kiiktatás szóhoz fű zött fogalom egyáltalán nem fed, annál kevésbbé, mert a kiiktatás fogalmában benne van az átmeneti jelleg. 76. old. alulról 2. sorában kifogásolt»ezért«szót helyénvalónak tartom, mert a vegetatív idegrendszernek ez a területe még. J. C. White and R. Smithwick : The autonomic Nervous System 1947-ben megjelent munkájában is mint nem teljesen felderített szerepel, nem beszélve az idegszálak lefutásának nagyszámú variációi ról Az elektrotherapiáról cikkemben nem beszéltem részletesen, mert annak eredményességérő l eltérő k a vélemények. Szeretném még megjegyezni, hogy a cikkhez részletes irodalmi ismertetést mellékeltem, amelyrő l az Archivum Chirurgicumnak átadott eredeti példány tanúskodik, az irodalmi összefoglalás kihagyása rajtam kívülálló okokból történt, de természetesen, bárkinek rendelkezésére áll. A kisebb szedési hibák. így pl. nevem hibás szedése, nem befolyásolják a szöveg értelmét. Az Archivum Chirurgicum és a Sebész Szakcsoport tekintélyét valóban csak úgy tudjuk fenntartani, ha a közölt cikkek komoly, tudományos színvonalat képviselnek. A fenti hibák helyesbítését magam is fontosnak találom, megjegyezve, hogy az általam ismertetett sebészi eljárást lényegében nem érintik. Bornemissza György dr. külön fel akarom hívni a figyelmet. Ez nem nehéz feladat, különösen, ha sikerül a békát brekegésre bírni, mely esetben a feje két oldalán megjelenő kis mogyorónyi léghólyag, mely csak a hímeknél van meg, a kérdést eldöntötte. Schill prof. által leírt fogás (a béka hátának símogatása) sajnos nem já r mindig eredménnyel, a béka nem szólal meg. Ilyenkor meg kell keresni ennek a hólyagnak a helyét : kis barázdát, valamint meg kell nézni a mellső végtagon a hüvelykujjnak megfelelő ujját, mely hímbékánál erő senpárnázott és megvastagodott. (Vigyázat, mert az ujj a nő sténynél is vastagabb a többinél!) Semmi esetre se bízzuk magunkat megbízható szállítókra, akiknek a megbízhatóságát erő sen befolyásolja az a körülmény, hogy a hím békák arányszáma a nő stényekhez képest igen kedvező tlen. Pl. egyik 250 drb-ból álló szállítmányban kerek 10 hímpéldányt találtam! Amíg télen, amikor is a béka nem táplálkozik, néhány békával hosszú heteken át elgazdálkodtam, addig tavasszal a békák tárolása körül komoly nehézségeim támadtak. A nehéz- Hozzászólás Bach Imre dr.,,a chorion-ganndotrop hormon egyszerű kimutatása honi békákon és felhasználása gyors terhességi reactio céljaira (О. H ) c. közleményéhez és a szerző válasza Bach prof. úr lekötelező felvilágosítása alapján közel fél esztendeje használok hazai békát a terhesség kimutatására az OTI Uzsoki-u. kórházában. A békák téli beszerzésének ismeretes nehézségei miatt a reakciót válogatott kórházi anyagon végeztem el közel hetven esetben. Benyomásom a lehető legkedvező bb (több igazolt 415

70 ORVOSI HETILAP ségek abból álltak (és állnak), hogy a békák most már a) táplálkozni és b) párosodni akarnak. Ad a). A béka ragadozó állat : csak élöt eszik, rovarokat, férgeket, hernyókat és effélét, tehát olyasmit, amit a tárolás helyén valamilyen fogással el kell szaporítani. Én már sok mindenfélét megkíséreltem és jóllehet a tárolásra szolgáló medencém a szabadban van és növényzetrő l is gondoskodtam : békaállományom rohamosan fogy. Az elhullott állatok gyomrát majd mindig üresnek találtam, legfeljebb növényi rostokat találtam a gyomorban, olyasmit, amit a béka kétségtelenül csak akkor fogyaszt, ha nagy bajban van. Valószínű, hogy az állatok éhen pusztultak el. A helyzet tehát legalább is kora tavasszal határozottan kedvező tlenebb, mint télen*volt. Ad b). Az oltásra használt békát oltása elő tt éppen úgy meg kell vizsgálni arra, hogy kloakatartalmában nincsenek-e spermiumok, mint oltás után. Eleinte csak hím békát tároltam a tároló- medencében, de meggyő ző dtem, hogy az állatok kopulációs kísérleteket végeznek. Egyébként ismeretes, hogy a Friedmann-oltásra szánt nő stény nyulakat is szeparálva kell tartani. Másrészt az egynemű társaság tagjai verekedtek és pusztították egymást. Erre nő stény állatokat raktam közéjük és a közvetlen felhasználásra szánt hímbékákat külön helyen tartottam szeparálva. Az állatveszteségem nem csökkent, de többet nem fordult elő, ami egy ízben megesett velem: pozitívnak minő sítettem a reakciót, mert az egyik békában spermiumokat találtam (igaz, hogy kis számban) az eset pedig nem bizonyult terhességnek. A spermiumokra való elő zetes vizsgálat különösen fontos, amikor közvetlenül a szállítás után akarjuk az oltást végezni. 416 O rs zá g o s V íz b ő lm e n té si Kongresszus A z Orvos Egészségügyi Szakszervezet Mentésügyi Szakcsoportja 1949 augusztus én. rendezi m eg az Országos Vízbő lm entési Kongresszust B udapesten. A K ongresszus tá rg y a a következő : I. Országos szervezés. (Folyam i-, ta v i állom ások, szem élyzet,' felszerelés, szolgálat, hír- és jelző szolgálat, jégárból m entés, stb.). I I. Technikai mentés. (Eszközös és eszköznélküli m entés, kézi- és gépierő vel h a jto tt vizijárm ű vek, jégárból m entés, szabványosítási k érdések, stb. ). I I I. Curativ mentés. (Újraélesztés, intracardiális injekció, m esterséges lélegeztetés, stb.). V ezértém a a preventio, m elybő l kiem elkedik az országos szervezés és o k ta tás kérdése. Részletes programmed: a M agyar M entésügy augusztusi szám ában ad unk. E zúton is felkérünk m indenkit, aki a vízbő l- m entés ügyével foglalkozik, vagy az ügy irá n t érdeklő dik, hogy a fentvázolt tém aköröknek megfelelő en, folyó évi július hó 10-ig a pontos név, foglalkozás, beosztás és lakás m egjelölésével elő adásaik, illető leg hozzászólásaik, vagy jav aslataik rövid leírását kü ld jék m eg a M entésügyi Szakcsoport titk árság á n ak (B udapest, V., M arkóu tc a 22.). Jóllehet a béka mesterséges tenyésztése egyelő re nem látszik valószínű nek és a veszteségek is drágítják az eljárást, még mindig sokkal gazdaságosabb az egér-, vagy éppen a nyúl-oltásnál. Eddig 120 békát vásároltam kerek 300 Ft. árban. Evvel az állománnyal legalább 100 oltást fogok elvégezni. Ugyanennyi oltáshoz szükséges egér ára leggazdaságosabban is jóval 1000 Ft. felett lenne. További elvitathatatlan elő nye a gyorsaság, mely különösen kórházi viszonylatban igen lényeges az ápolási napok megrövidítése révén. Nem kissebbítendő le Bach és munkatársainak érdeme : a Galli Mainini-reakciónak hazai békával való elvégezhető ségének igazolása. Mindezt azért tartottam érdemesnek elmon-. dani, hogy segítségére legyek azoknak, akik a reakciót rendszeresen kívánják elvégezni és nem utolsó sorban abból a célból, hogy segítséget kapjanak azoktól, akik fenti nehézségek kiküszöbölésére jó tanáccsal tudnak szolgálni. Kertész Tivadar dr. Kertész Tivadar dr. fő orvos úr hozzászólása az O. jj. ezévi 9. számban megjelent közleményünkhöz annak egy hiányosságát egészíti ki. Minthogy a leírt terhességi reakció csak hím békákon végezhető, a hímek felismerése természetesen az alapfeltétele a reakció használhatóságának. Hogy Kertész fő orvos úr hozzászólása nem felesleges, bizonyítja egyik laboratóriumunk esete, melynek vezető je panaszkodott, hogy biztos terhesség eseteiben is cső döt mondott a békareakció. Hamarosan kiderült, hogy a reakciót hímnek deklarált nő stényeken végezte. A másik probléma a békák tárolása. Mi is tapasztaltuk, hogy a békáink kora tavasszal nagyon pusztultak. Veszteségeink május második felében lényegesen csökkentek. Mödlinger profeszszor úrnak, az állattan tanárának véleménye szerint, akit ez ügyben megkérdeztem, a békák tavaszi pusztulásának oka valószínű leg az, hogy a tavasszal hirtelen felfokozott pajzsmirigymű ködés a tél folyamán tartalékait kimerített és a fogságban elégtelenül táplálkozó állatokat debilisekké teszi. Ügy hiszem, hogy a megoldás úgy a téli, mint a tavaszi tárolásra vonatkozólag az volna, ha megbízható állatkereskedő szervezné azt meg, akinél bármikor és bárki beszerezhetné a szükséges kísérleti állatokat. Bach Imre dr. ' A HULLÁDÉKPAP1ROS gyű jtés fontos nem zetgazdasági érd ek" N e dobd el a h as zn álhatatlan p ap irost, ú jság o t, hanem gyújtsd és add át a hulladékgyű jtő kn ek " H ulladékpaplros gyű jtés jö ved elm ező " Takarékoskodj a p ap irossal" Felelő s szerkesztő : Trencséni Tibor dr. Felelő s kiadó: Ákos Károly dr* Athenaeum Nyom da N. V. (Fv-: Soproni Béla)

71 [ R enyhe bélm ű k ödésnél: V: ' S E N N A d ra g ée RICHTER Természetes növényi hashajtó Adagolása a szükséghez m érten átlagban 1-2 szem R IC H TER Gyógyszer-és Vegyészeti gyár N. V A thenaeum N yom da N, V. (Fv-: Soproni Béla)

72 A z O r v o s-e g é sz sé g ü g y i S z a k sz e r v e z e t ta g ja i sz á m á r a a z O rvosok L ap jával a z O rv o si H e tila p is já r.