PHD ÉRTEKEZÉS WINDT SZANDRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PHD ÉRTEKEZÉS WINDT SZANDRA"

Átírás

1 PHD ÉRTEKEZÉS WINDT SZANDRA Miskolc 2008.

2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA WINDT SZANDRA AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ KRIMINOLÓGIAI JELLEMZŐI (PHD ÉRTEKEZÉS) DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A DOKTORI ISKOLA VEZETŐJE: DR. BRAGYOVA ANDRÁS A DOKTORI PROGRAM CÍME: A BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI TUDOMÁNYOS VEZETŐ: DR. FEHÉR LENKE Miskolc

3 Témavezető ajánlása...6 Bevezetés...9 A. I. Bevándorlás az EU-ban...12 I.1. Társadalmi háttér...19 I.2. A vándorlás típusai...22 I.3. Lépések az egységes uniós migrációs politika felé...24 I.3.1. Tampere...27 I.3.2. Hágai Program...41 I.3.3. Európa-erőd (?!)...43 Összegzés...50 II. Az irreguláris migráció kriminológiai jellemzői...53 II.1. Az irreguláris migráció fogalma...53 II.2. Az irreguláris migráció nagysága...60 II.3. A jelenség kezelésére tett kísérletek...62 II.3.1. Határátlépés, Schengeni Egyezmény és az irreguláris migráció elleni fellépés...63 II A Schengeni Egyezmény...72 II A Schengeni Információs Rendszer (SIS)...77 II Az irreguláris migráció ellenőrzése...79 II Az illegális bevándorlás és az embercsempészés közötti kapcsolat...87 II.3.2. Tartózkodás...95 II A visszatérési politikáról röviden...96 II A jogszerűsítő intézkedésekről II.3.3. Illegális munkavállalás Irreguláris migránsok munkavállalása II.4. Az illegális bevándorlás jellemzői néhány országban (Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország) II.4.1. Nagy-Britannia IV Migrációpolitika jogi háttér IV Migráció Nagy-Britanniában: számok és tények II.4.2. Németország IV Migrációpolitika jogi háttér IV Migráció Németországban: számok és tények II.4.3. Olaszország II Migrációpolitika-jogi háttér IV Migráció Olaszországban: számok és tények II.4.4. Spanyolország IV Migrációpolitika jogi háttér IV Migráció Spanyolországban: számok és tények Összegzés III. A menekültügy története és intézményei III.1. Menekültek 1945-től napjainkig III.1.1. A menekült státust kérelmezők száma - nemzetközi kitekintés III.2. Alapfogalmak III.3. A menekültek jogi helyzete III.3.1. A menekültek sorsának tartós rendezésére szolgáló intézmények Convention Plus III.3.2. A közös európai menekültpolitikáról III.4. Az irreguláris migránsok és a menekültek közötti kapcsolat Összegzés B. IV. Magyarország - a hazai szabályozás IV.1. A magyar állampolgársági jog fejlődése - Az állampolgársági jogviszony tartalma IV.2. A magyar állampolgárság szabályozásának történeti vázlata IV.3. A külföldiek, a hontalanok és a menekültek IV.3.1. A külföldiek beutazása, tartózkodása és eltávozása IV Tartózkodási engedély IV Letelepedési engedély IV.3.2. Hontalanok IV.3.3. Menekültek IV Menekültek száma hazánkban

4 IV A menekült fogalmának meghatározása IV A menekültekre vonatkozó hazai szabályozás harmonizációja IV.4. Magyarország és az irreguláris migráció IV.4.1. A hazai statisztikák IV Külföldi bűnelkövetők Magyarországon IV Külföldi sértettek Magyarországon IV.4.2. Illegális belépés IV Statisztikai adatok IV Az embercsempészés jellemzői Magyarországon IV Az illegális bevándorlókról általában IV.4.3. Illegális foglalkoztatás - illegális munkavállalás IV Jogszabályi háttér IV A külföldiek illegális foglalkoztatása számokban Összegzés Záró gondolatok - Javaslatok Angol nyelvű összefoglaló Felhasznált irodalom Honlapok Jogszabályok Hazai jogszabályok: Uniós jogszabályok Melléklet Ábrajegyzék 1. ábra: Az uniós normák felosztása ábra: Tapinos modellje az irreguláris migrációról ábra: A külföldiek aránya a börtönökben, Európában ábra: A német bűnelkövetők és a külföldi elkövetők száma, ábra: Külföldi bűnelkövetők állampolgárság szerinti megoszlása ábra: A külföldi elkövetők bűncselekmény szerinti megoszlása ábra: Az uniós polgársággal rendelkező elkövetők megoszlása ábra: A külföldi elkövetők tartózkodás státusza szerinti megoszlása ábra: A külföldi elkövetők státusz szerinti megoszlása ábra: A regularizációs programokra jelentkezők és a regularizáltak száma, ábra: A menekültek állampolgárság szerinti megoszlása, ábra: A menekülők megoszlása régiók szerint ábra: Magyarországra érkezett menekültek számának alakulása a belépés módja szerint ( ) ábra: Ismertté vált összes bűnelkövető és a külföldi bűnelkövetők száma ( ) ábra: Ismertté vált külföldi állampolgárságú bűnelkövetők száma, ábra: Külföldi bűnelkövetők állampolgárság szerint ( ) ábra: külföldi bűnelkövetők által megvalósított bűncselekmények száma bűncselekmény csoportonként ábra: Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények megoszlása (%), ábra: Az embercsempészés számának alakulása, ábra: A szállított migránsok állampolgársága összesen ábra: A BÁH-hoz felterjesztett tartózkodási vízumkérelmek a beutazás célja szerint,

5 Táblajegyzék 1. táblázat: Bevándorlási egyenleg a különböző európai országokban (1000 lakosra) között táblázat: Bevándorlók száma néhány európai országban, (1000 fő) táblázat: A nemzetközi terminológiák táblázat: Az irreguláris migránsok és a menekültek közötti hasonlóság - a megelőzés lehetséges pontjai táblázat: Eljárás alá vont személyek száma ( ) táblázat: A tartózkodási, a menekültekkel foglalkozó és a személyek szabad áramlásáról szóló törvények megsértésével megvalósított bűntetteket elkövetők száma táblázat: A becsült külföldi populáció 1986 és 2000 között táblázat: Külföldiek száma Spanyolországban táblázat: Tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek száma a főbb állampolgárság szerint december 31. állapot táblázat: Tartózkodási engedély kiadás és hosszabbítás iránti kérelmek számának alakulása a tartózkodás célja szerint táblázat: BÁH Vízum Osztályhoz felterjesztett tartózkodási vízumkérelmek főbb állampolgárság szerint D - tartózkodási vízum táblázat: A felterjesztett tartózkodási vízumkérelmek a beutazás célja szerint " D " típus táblázat: Letelepedési engedéllyel rendelkező külföldiek száma a főbb állampolgárság szerint december 31. állapot táblázat: A honosítási, visszahonosítási kérelmet benyújtó külföldiek állampolgárság szerint táblázat: Magyarországra érkezett menekültek számának alakulása táblázat: Magyarországra érkezett, menekültként elismert személyek száma főbb állampolgárság szerint táblázat: A Magyarországról kiutasítottak száma állampolgárságuk szerint táblázat: Az okirat-hamisítást megvalósító külföldiek állampolgárság szerinti megoszlása, táblázat: A jogellenes belföldi tartózkodást megvalósító külföldi bűnelkövetők állampolgárság szerint,

6 TÉMAVEZETŐ AJÁNLÁSA Windt Szandra: Az illegális migráció kriminológiai jellemzői című Ph.D értekezéséhez Windt Szandra rendkívül érdekes és egyben aktuális témát választott Ph.D értekezése tárgyául. A szerző doktori értekezése témájánál és megközelítési módjánál fogva hiánypótló jellegű a hazai kriminológiában. A migráció problematikája manapság a korábbinál is intenzívebben foglalkoztatja a szakmai és a széles közvéleményt egyaránt, hiszen óriási volumenű a munkaerőnek a világ fejlett régiói felé irányuló vándorlása. A jelenség okai igen összetettek, és következményei is hasonlóképpen komplexen jelentkeznek. Az illegális migráció kriminológiai jellemzői c. munka átfogóan vizsgálja a migráció jelenségét, foglalkozva annak történeti aspektusaival, okaival, irányaival, hazai és nemzetközi problémáival egyaránt. Ennek keretében, kitér az Európai Unió erőfeszítéseire a migrációval kapcsolatban, ismerteti és értékeli az egységes migrációs politika megvalósításának irányába tett lépéseket, valamint elemzi az erre vonatkozó európai dokumentumokat. Így többek között részletesen foglalkozik a Schengeni Egyezményben meghatározott feladatokkal, illetve a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS). A migráció ellenőrzése azon törvényileg üldözendő magatartás-formák kiszűrését célozza, amelyek bármely személy engedély nélküli határátlépését, illegális tartózkodását, illetve a menekültjoggal való visszaélését segítik, vagy támogatják. Ennek érdekében, az Európai Unióban egymást kiegészítő intézkedések sorát kell végrehajtani különböző szinteken, annak érdekében, hogy a schengeni szűrőrendszer megfelelő hatékonysággal működhessen. 6

7 A szerző mélyrehatóan elemezi az illegális bevándorlás jellemzőit és főbb vonásait négy európai országban (Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország). Átfogó képet ad a menekültügy történetéről, jellemzőiről, a menekültek helyzetéről és a sorsukat rendező, segítő intézményekről, illetve vizsgálja a menekültügy és az irreguláris migráció kapcsolatát. A munka az illegális migráció mellett az embercsempészet, emberkereskedelem főbb problémáival is foglalkozik. A szerző kiemelkedő érdeme, hogy empirikus kutatásokat folytatott az embercsempészet hazai jellemzőinek a megismerésére. Az empirikus vizsgálat eredményei a dolgozat igen értékes részét képezik. A dolgozat rövid összefoglalást ad a külföldiek bűnözéséről illetve áldozattá válásáról is. Az illegális migráns helyzete a cél-országban nem könnyű, státusa marginális és sebezhető, így gyakran viktimizálódik. Az illegális határátlépést ugyanis az országban való illegális tartózkodás és engedély nélküli munkavállalás követi. Az is előfordul, hogy erre szakosodott bűnözői csoportok, a cél-országba illegálisan belépő migránsokat zsarolással, fenyegetéssel kényszerítik a szervezett bűnözésbe való bekapcsolódásra, illetve annak kiszolgálására. Különösen azok sebezhetők, akiket részletfizetéssel vagy készpénzfizetés híján, az embercsempészek úgy juttatnak be illegálisan más országba, hogy ott majd ledolgozzák a tartozást. Ennek ugyanis szinte kivédhetetlen következménye a kizsákmányoló jellegű munkavégzésre illetve a bűncselekményekben való közreműködésre kényszerítés. Windt Szandra elmélyülten tanulmányozta a témára vonatkozó nemzetközi dokumentumok széles katalógusát, a gazdag irodalmat, beleértve jogirodalmat és jogi szabályozást, valamint a statisztikai adatokat. A rendelkezésre álló 7

8 forrásokból biztos érzékkel választ, sajátos, egyéni látásmóddal elemzi, összegzi a tanulságokat, valamint felvázolja a továbblépés lehetőségeit. A dolgozat szerkezete logikus, rendkívül világosan áttekinthető, jól tagolt. Az értekezés számos tartalmi és formai érdeme mellett, kiemelést érdemel, hogy a szerző az egyes fejezetek végén, tömören összefoglalja a mondanivaló főbb elemeit, s levonja a szükséges következtetéseket, ami jelentősen megkönnyíti az anyag lényegének az áttekintését. Az értekezés önálló, újszerű, saját javaslatokat is tartalmazó, igényes munka, amely a vonatkozó hazai és a legfontosabb külföldi irodalom és joganyag ismeretén és mélyreható elemzésén alapul. A dolgozat tudományos értekezések kritériumainak messzemenően megfelel. Budapest, április 24. Dr. Fehér Lenke, (témavezető) egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, MTA Jogtudományi Intézete 8

9 BEVEZETÉS Az a baj a mi korunkkal, hogy már a jövőnk sem a régi. (Paul Valéry) A XXI. század elején számos új kérdést kell megválaszolnunk. Olyanokat is, amelyekről eddig még nem is nagyon hallottunk. Korunk társadalmának fő jelzői: a fogyasztói, a globalizált és Beck óta tanuljuk a kockázat-társadalom kifejezést. 1 Ezek mind arra hívják fel a figyelmet, hogy olyan változó világban élünk, amelyben újra kell fogalmaznunk szinte minden, eddig jól ismert kifejezést. Könyvtárnyi irodalom szól a globalizáció negatív és pozitív hatásairól, az új rendről, a leszakadókról és a vezetőkről. A világ ma még jobban halad a polarizáltság felé. Bauman szerint két világ alakul ki: az első világ - a globális üzletemberek kozmopolita világa számára nem léteznek államhatárok. A másik világ számára ezzel egyidejűleg a falak folyamatosan magasabbak lesznek. Az árkok, amelyek elválasztják őket vágyakozásuk helyétől, egyre mélyebbek lesznek. Az első világba tartózókkal szemben a második világ lakói titokban, gyakran illegálisan utaznak, néha többet fizetnek az álomutazásért, mint mások az első osztály luxusáért, mindemellett rossz szemmel nézik őket. 2 Ez a helyzet komoly ellentéteket von maga után. Az persze magától értetődik, hogy a legtöbben igyekeznek a vezető országokban élni, ha születésüktől fogva nem, akkor vándorlással. A nemzetközi vándorlás napjainkban olyan méreteket ölt, amire korábban még nem volt példa. Ma a világ minden 35. embere nem abban az országban él, amelyikbe született. A migráció okaival, összetettségével Ravenstein óta foglalkozik a szociológia, újabban a közgazdaságtudomány és a kriminológia is. Van-e kapcsolat a bűnözés és a migráció között? A bevándorlók követnek el bűncselekményeket, vagy ők válnak inkább áldozattá? Régóta foglalkoztatja 1 L. BECK (2003) 2 BAUMANN (2002) pp

10 ez a kriminológusokat. Ebben az értekezésben mégsem csak erről lesz szó. Nem is csak a migrációval, annak csupán egy szeletével foglalkozom. A nemzetközi migrációban részt vevő személyeket három csoportba lehet sorolni. Egyrészt a legálisan érkező bevándorlókra, akik szabályosan, önként hozott döntés alapján, választott hazájuk szabályait betartva telepednek le. A legális migránsok mellett megemlítendő a menekültek, menedékesek csoportja is. Ők azok, akik illegálisan érkeztek, ám a Genfi Konvenció értelmében a célország illetékes hatóságai távozásukat indokoltnak ítélték meg, és tartózkodásukat jogszerűvé teszik. A harmadik csoportba tartoznak az illegális migránsok, akik tudatosan hajtják végre jogellenes cselekedetüket. 3 Ebből is jól látható, hogy nem egyszerű a különbségtétel. Már a második és a harmadik csoport között sem teljesen egyértelmű, de néha még az első és a harmadik közötti sem. Értekezésem célja ennek az összetettségnek a bemutatása. Az illegális migráció elleni fellépés ezért nem koncentrálódhat csak a jelenség egy szegmensére. Ezen tevékenységek sikeressége az együttműködésen is múlik, ezért dolgozatomban az Európai Unió gyakorlatára helyezem a hangsúlyt, a hasonló gondokkal küzdő Egyesült Államokra pedig csak utalok. Az első fejezetben a legális bevándorlás felé tett uniós lépések előtt Európa demográfiai helyzetét és jövőképét mutatom be. Ebben a fejezetben az uniós jogszabályok elemzése mellett, a statisztikai adatbázisok és a szakirodalom megismerése után alakítottam ki véleményemet. A fejezet végén szólok az Európa-erőd kifejezésről és annak fogadtatásáról, ám ez egy külön értekezés témája is lehetne. A dolgozat törzsét adó második fejezetben a migráció szabálytalan formájának fogalmi összetettsége mellett annak megfékezésére tett kísérleteket, majd egyes országok (Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország) válaszait vázolom fel. A szabálytalan (be)vándorlás országonként más és más 3 Vö. SZABÓ (2006) pp

11 arcot mutat. Az országok kiválasztása során igyekeztem a sokszínűséget követni, de szinte minden régebbi tagállam helyet kaphatott volna ebben a fejezetben. A harmadik fejezetben mutatom be a menekültügy rövid történeti vázlatát, ezen belül is kitérve a még gyermekcipőben járó, de egyre sürgetőbb európai menekültügyi politikára. Az ugyanis már az előzőekben látható volt, hogy a menekültek és az illegális bevándorlók közötti határvonal nem túlságosan éles, így érdemes megvizsgálni azokat a jogszabályokat, amelyek rámutatnak a közös politika hiányára. Az értekezés negyedik, befejező fejezetében mutatom be a magyarországi helyzetet. Magyarország számára az illegális bevándorlás, illetve az ahhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények még korántsem olyan jelentősek, mint Európa déli országaiban, ám ahogy ezt május elseje óta Málta is tapasztalja, az uniós tagság, a zöldhatár, a külső határellenőrzési szerep, elég nagy csábítást jelent. Ebben a fejezetben röviden vázolom a hazai bevándorlás történetét, azt, hogy ez soha nem állt távol a magyar lélektől, majd a hazai statisztikák és jogszabályok bemutatása után egy empirikus kutatás eredményeinek elemzése következik, amely a hazai embercsempész tevékenység során csempészett személyekről ad képet. Az illegális migráció kriminológiai vizsgálata, bár sok módon megközelítették már, hiányos. Ez a dolgozat igyekszik ennek a jelenségnek az összetettségére rámutatni, összegzését adni az elmúlt évek kutatómunkájának. 11

12 "Európa nagy erőforrása és áramtelepe mindig az itt élő népek öntudatos, egymás ellen és egymás mellett folytatott versenyéből táplálkozik majd. Európa, melynek lakosai közös nyelvet beszélnek, melynek népei elvesztették történelmi öntudatukat, népi becsvágyukat, megszűnne Európa lenni a szónak abban az értelmében, ahogyan az volt, az utolsó háromszáz esztendőben, mikor valóságosan az emberi akarat áramtelepe volt az egész világ számára. Európa ereje a sokszínűség, az ellentét, a vita, az emlékezés, a bizonyítás és a különbözés." 4 A. I. Bevándorlás az EU-ban A bevándorlás kezelésével kapcsolatban, Európában négy szemlélet uralkodott az elmúlt évtizedekben: az asszimiláció, a szegregáció, az univerzalizmus valamint a multikulturalizmus. 5 A bevándorlók integrációja mind a négy esetben fontos, jelentős szempont, ám az ahhoz vezető út eltérő. Az integráció során az állampolgárság kérdése is felmerül, ennek szabályozása szintén erre a négy említett kategóriára vezethető vissza. Kinek, mikor és milyen feltételekkel adunk állampolgárságot? Egyáltalán örülünk-e, hogy itt vannak a külföldiek? Megtartsák-e szokásaikat vagy inkább igyekezzenek a mieinket elsajátítani, sajátjukként megélni? Mind olyan kérdések, amelyek az elmúlt száz évben sokszor felmerültek, ugyanakkor mégis úgy érezzük, hogy az utóbbi évben a válaszokat még egyszer újra kell gondolni. A konzervatív világszemléletben magától értetődő dolog, hogy a közösségek életét és sorsát döntő mértékben határozza meg az előző nemzedékből örökölt kultúra: a politikai és nemzeti alapon szervezett társadalmak számára mindig is a kultúra biztosította a meghatározó azonosulási keretet. 6 A multikulturalizmus abból indul ki, hogy a késő modernitás korában a transznacionális folyamatok által mind jobban összefűzött társadalmakban a tradicionális nemzeti kultúrák pozíciói megrendültek, s az így keletkező vákuumban a különböző törésvonalak mentén képződő kisebbségek nyomulnak be. A multikulturalizmust Egedy kétszintűként határozza meg: 4 MÁRAI (1993) p Az értekezésben csak a multikulturalizmusról ejtek szó. 6 EGEDY (2001) p

13 egyrészt ez egy leíró fogalom, amely az erősödő etnikai és kulturális heterogenitást társadalmi valóságként, új realitásként határozza meg, másrészt egy normatív, ideológiai szint, megjelölve, hogy milyen teoretikus és gyakorlati következményeket kell levonni a sokféleség tényéből, milyen programokat kell kidolgozni erre való tekintettel. Ez utóbbi szint új normák, új megoldások felé mutat. 7 Ma Európa nyugati felének (és tegyük hozzá, lassan a keletinek is), ismernie kell ezt a fogalmat, és előbb-utóbb döntenie kell, hogy a multikulturalizmus melyik elméleti síkjához szeretné tartania magát. A multikulturalizmust leginkább politikai fogalomként szokták használni, amely a soketnikumú társadalmak kulturális sokféleségének az elfogadtatására és bátorítására irányul. Egedy szerint ahhoz a szituációhoz, hogy egy társadalmon belül különféle kultúrák élnek egymás mellett, elméletileg háromféleképpen lehet viszonyulni: 1. a monokulturalizmus elvi alapjaira helyezkedve: ez az álláspont a kisebbségi (bevándorlók képviselte) kultúrák minél teljesebb körű asszimilációját tekinti céljának (pl. Franciaországban); 2. az olvasztótégely politikáját választva: ez az egyes kultúrák összeolvadásával, s ennek következtében egy teljesen új kikristályosodásával jár (pl. az Egyesült Államok esetében); 3. a multikulturalizmust elfogadva abból indul ki, hogy minden csoport őrizze meg és ápolja zavartalanul a maga saját kultúráját. Ez volt az irányelv Kanadában és Ausztráliában, valamint az 1997 óta Nagy- Britanniát vezető munkáspárti kormányzat is ezt a szemléletet képviseli. 8 A liberális demokráciák Joseph Raz szerint háromféleképpen válaszoltak a kulturális heterogenizáció kihívásaira. Az első reakció a tolerancia garantálása volt; ennek alapján a kisebbségek által választott életmód folytatását 7 EGEDY (2001) p és l. még NEUBERT ROTH YILDIZ (2008) 8 EGEDY (2006) pp

14 mindaddig lehetővé teszik, amíg nem ütközik össze a többség kultúrájával. A második válasz kimondja a meg nem különböztetéshez való jogot, azaz bármilyen társadalmi diszkrimináció tilalmát. A multikulturalizmus elfogadása és bevezetése Raz szerint a heterogenizáció folyamatára adott válasz harmadik típusa és stádiuma, amely szakít az individualista orientációval, és a kollektív jogokra helyezi a hangsúlyt. Ezzel a multikulturalizmus eljut odáig, hogy azt követelje az államtól, ne tegyen különbséget kisebbség és többség között. Ugyanakkor a multikulturális társadalmaknak új képet kell kialakítaniuk magukról: egyik csoport sem gondolhatja azt, hogy a másik az ő türelmétől függ. 9 A bevándorlás az Európai Unió döntéshozói számára emiatt is jókora fejtörést okoz. A problémát bonyolítja az is, hogy a kontinens társadalmai öregszenek, számuk csökken, így a feladat a megfelelő egyensúly megtalálása, a bevándorlók megjelenését követő pozitív folyamatok kiaknázása mellett, azok árnyoldalainak csökkentése. Az EU közös migrációs politikája még várat magára, s bár szerény lépések folyamatosan történnek, ám az egységes rendszer és hozzáállás még mindig kezdetleges. Egy azonban bizonyos: a bevándorlók száma folyamatosan nő, és közöttük a szabálytalanul, papírok nélkül érkezők egyre többen vannak. Az EU országaiba illegálisan vándorlók többnyire a mediterrán térség adta lehetőségeket használják ki. Az 1990-es években és a 2000-es évek elején a Dél-Európába irányuló bevándorlás különösen Olaszországba, Portugáliába és Spanyolországba - jelentős mértékben növekedett, ezzel egy időben Belgiumban, Németországban és Hollandiában csökkent a bevándorlók száma. 10 A lakosság számához viszonyítva Ciprus görög részének volt a legnagyobb a bevándorlási egyenlege (+27, lakosra), ezt követi Spanyolország (+15), Írország (+11,4), Ausztria (+7,4), Olaszország (+5,8), Málta (+5). 9 RAZ (1997) p MÜNZ (2006) p.3. 14

15 1. táblázat: Bevándorlási egyenleg a különböző európai országokban (1000 lakosra) között Ország Francia 0,6 0,3-0,1-0,3-0,3-0,2-0,1 0,8 0,9 1,0 1,1 0,9 Német 9,6 5,7 3,9 4,9 3,4 1,1 0,6 2,5 2,0 3,3 2,7 1,7 Olasz 0,5 0,4 0,5 0,6 1,0 1,0 1,1 0,8 1,0 0,8 6,1 10,4 Spanyol 1,4 1,5 1,4 1,5 1,9 2,1 3,8 5,7 9,4 10,5 15,8 17,6 Nagy- Britannia 0,8 1,5 1,4 2,0 1,8 1,5 3,6 2,8 2,8 3,1 2,1 4,4 EU-15 3,3 2,4 1,8 2,1 1,8 1,3 1,8 2,4 2,8 3,5 4,5 5,4 Forrás: Eurostat Abszolút számokban a legnagyobb migráció 2005-ben Spanyolországban volt ( fő), Olaszországban ( fő), az Egyesült Királyságban ( fő), Franciaországban ( fő), Németországban ( ), Portugáliában ( fő), Ausztriában ( fő) és Írországban ( fő). Az újonnan csatlakozott kelet-európai országok közül Csehországba vándoroltak a legtöbben ( fő) táblázat: Bevándorlók száma néhány európai országban, (1000 fő) Teljes lakosság Bevándorlók száma Franciaország Németország Olaszország ,1 338 Hollandia ,8 Spanyolország ,6 652 Nagy-Britannia ,9 196 Forrás: Münz, Ugyanakkor megemlítendő, hogy az abszolút számok szerint a legnagyobb külföldön született populáció Németországban él (10,1 millió), majd Franciaországban (6,4 millió), az Egyesült Királyságban (5,8 millió), Spanyolországban (4,8 millió), Olaszországban (2,5 millió), Svájcban (1,7 millió) és Hollandiában (1,6 millió). 11 MÜNZ (2006) p.3. 15

16 Az olasz és spanyol hatóságoknak a legális migrációs nyomás mellett az egyre jelentősebb illegálissal is számolnia kell. Az illegális migráció jelensége az utóbbi tíz évben jelent meg ezen déli országok mindennapi életében. (l. erről bővebben a II.4. Az illegális bevándorlás jellemzői néhány országban (Nagy- Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország) című fejezetben.) Az illegális migráció vizsgálata fontos kérdés, hiszen bizonyítékul szolgál arra, hogy a bevándorlási rendszer hiányos, rosszul működik, fenyegeti az egyes országok biztonságát (pl. a terrorizmussal való vélt vagy valós kapcsolata miatt), felveti a nemzeti szuverenitás kérdését, valamint a sebezhető személyek kizsákmányolásához is vezet(het). 12 Az EU területére bevándorlók száma folyamatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben. A demográfiai kérdések ugyanakkor felvetik a további betelepülők megjelenésének kérdését is. Ennek ellenére nincsen egységes bevándorlási politika, amely egységesen szabályozná mind a legális, mind az illegális migrációs folyamatokat. A négy szabadság elve fontos lépcsőfok volt a gazdasági integráció felé. Az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlása egyértelműen a belső piac kialakításának megkönnyítésére szolgált. Ugyanakkor a közgazdasági pozitívum mellett napjainkra ennek árnyoldalai is megjelentek. A személyek szabad mozgása például szükségszerűen magával hozta azt is, hogy adott esetben éppen a bűncselekmények elkövetőjének mozgása miatt válnak deliktumok nemzetközivé, a határok tényleges lebontása pedig adott esetben megkönnyítheti a hatóság üldözése előli menekülést, hiszen az országhatárok az útlevél-ellenőrzés intézményével kiváló szűrő és ellenőrző funkciót töltöttek be Vö. FARRANT GRIEVE SRISKANDARAJAH (2006) p KARSAI (2004) p

17 A szakirodalomban olvashatók olyan értékelések, amelyek szerint a határok létezése a belső biztonság fenntartása céljából sem mennyiségileg, sem minőségileg nem számottevő jelentőségű, legfeljebb az alkalmi bűnelkövetésre lehet megelőző hatással. Ennek ellenére az EU tagállamainak megítélésében az ellenőrzés megszűnése biztonsági deficitet jelent, amelynek egyes aspektusait a büntetőjog (anyagi és eljárásjogi) eszközeivel lehet és kell kiegyenlíteni. 14 Ezt a schengeni rendszer kiépítésével igyekeznek csökkenteni (ezt l. később a II.3. A jelenség kezelésére tett kísérletek című fejezetben). A nemzetközi migráció elméleti megközelítései mindig egy szempontot követnek, holott az egyértelműnek látszik, hogy azt sohasem egy indok magyarázza. Az elmúlt ötven évben a vándorlási mozgalom komplexebbé vált. 15 A nemzetközi migráció térbeli hálózatok összességéből áll, amelyek keletkezése ugyanakkor a gyökereknél közös. 16 A Nyugat-Európára jellemző migrációs hálózatot az különbözteti meg a többitől, hogy szerves kapcsolat van a volt gyarmatokkal, némi bűntudat is kapcsolódik ehhez, amely segítségével a volt gyarmatbirodalmak szülöttei egyszerűbben tudnak az anyaországban munkát találni, letelepedni (l. Franciaország, Nagy-Britannia). 17 A második világháború után két jellemzője volt a migrációnak. Egyrészt a beáramlás, amely a már korábban említett gyarmatok polgárait foglalta magában; valamint az a vendégmunkás-rendszer, amely egy tudatos, a nyugati kormányok által preferált és elősegített folyamat volt KARSAI (2004) p SALT (2001b) 16 SALT (2001b) p SALT (2001b) p. 64. A többi hálózat: Közel-Kelet, USA- Kanada, Karib-térség, Dél-Afrika. 18 PORTES BÖRÖCZ (2001) 17

18 Ezzel egy időben felmerült az a probléma is, hogy a munkaerőt importáló országokban a férfi vendégmunkás mellett megjelent a felesége, később a gyermekei is. Ez a családegyesítési hullám megnehezíti a csupán munkaerőt biztosítani próbáló kormányzati munkát. 19 Az elmúlt negyven évben (1960 és 2000 között) 16,7 millió migránssal, azaz 4,3%-kal nőtt a nyugat-európai államok lakossága és 2000 között 8,7 millió fő hagyta el hazáját és költözött valamelyik nyugat-európai állam területére. Ezen belül is főleg Németországba (3,6 millióan 1990 és 2000 között), Olaszországba (1,2 millióan), míg az Egyesült Királyság területére 0,8 millióan települtek. 20 A migráció jelenségének fontosságát és jelentőségét az is bizonyítja, hogy míg az 1950-es években csupán 3,8 millió külföldi tartózkodott Nyugat- Európában, az 1970-es években már 11 millió. A 21. század fordulóján már 20,5 millió fő él választott új hazájában. 21 Mindemellett nem szabad megfeledkezni arról a további, mintegy 8 millió főről sem, akik bár külföldi eredetűek, de már a szüleik által választott új hazában születtek. A más országból érkező nyilvánvalóan saját országának kultúráját, szokásait is magával hozza a választott, ám mégis idegen környezetbe. Hogyan tud beilleszkedni az új társadalomba, környezetbe? Ez az egyén oldaláról felmerülő ezernyi kérdések egyike, de más kontextusban szemlélve: mit tehet ezért a politika? Hogyan lehet jogszabályokkal, irányelvekkel szabályozni, korlátok közé szorítani a vándorlási folyamatokat és nem utolsó sorban azok következményeit? A továbbiakban ezekre a kérdésekre is keresem a válaszokat. 19 Érdekes ugyanakkor, hogy az OECD 2003-as jelentésében hangsúlyozza, hogy a vándorlások legnagyobb hányadát éppen a családdal kapcsolatos migráció teszi ki. (Trends in International Migration: SOPEMI 2003, OECD, 2003.) 20 World Migration 2003 Managing Migration Challenges and Responses for People on the Move. IOM Publications, 2003., p World Migration p

19 I.1. Társadalmi háttér A migráció összetett, komplex jelensége azt is jelzi, hogy túl a büntetőjogi, vízumpolitikai viszonylatain a szociálpolitika, a demográfia és a társadalompolitika elé is megoldandó kérdéseket állít. A legtöbb európai országban hasonló problémák jelentek meg az utóbbi évtizedekben. A kontinens szinte minden állama az öregedő és számában csökkenő társadalom egyre égetőbb problémájával néz szembe. Az OECD által végzett kutatás szerint az alábbi folyamatok várhatóak az előttünk álló évtizedekben. A Nyugat-Európában 2002-ben 63,4 millió 65 és annál idősebb lakosság száma 92 millióra fog emelkedni (37,2 %-os növekedés) 2025-re. Ez a szám ugyanakkor 2050-re 84,3 millióra fog csökkenni. 22 Ám Kelet-Közép-Európában sem sokkal jobb a helyzet. A magyar társadalom demográfiai összetételével kapcsolatban már évek óta kongatják a vészharangokat a népmozgalommal foglalkozó kutatók ben Európa keleti felén 16,6 millió 65 és annál idősebb lakos volt, amely 23,6 millióra nő 2025-re (41%-os növekedés), és 29,2 millióra 2050-re. 23 Ha a bevándorlókkal nem számolunk, nehéz helyzetbe kerül a kontinens társadalmainak nagy része. Ki fog dolgozni, hogy a fent említett milliós nagyságrendű idősek nyugdíját, illetve a szociális ellátórendszert fenntartsa? Az OECD erre vonatkozóan is végzett számításokat. A nyugat-európai államok 15 és 65 év közötti lakossága 259 millióról (2000-ben) 237,3 millióra csökken 2025-re (-8,5%), ami tovább apad 162,8 millióra 2050-re (-37,2%) World Population Prospects - The 2000 Revision, OECD Online-Database, May 2002; Calculation: Humboldt University Berlin. 23 World Population Prospects - The 2000 Revision, i.m. 24 World Population Prospects - The 2000 Revision i.m. 19

20 A csökkenés a mi térségünkben is komoly problémát fog jelenteni ezek szerint ben 15 és 65 év között 88 millió fő volt munkaképes korú re 80 millióan (-9,2%), míg 2050-re már csupán 61 millióan (-30,9%) lesznek munkára alkalmas korúak. 25 Mielőtt bemutatnám, hogy milyen lépéseket tett meg a helyzet felismerése után az EU, tekintsük át a Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organisation of Migration, továbbiakban: IOM) által ajánlott három megelőzési lehetőséget. Az IOM szerint megoldás lehet: 1. a korai nyugdíjazás visszaszorítása, 2. a nők munkaerő-piaci arányának növelése (főleg Dél-Európában, Belgiumban valamint Írországban, ahol még mindig alacsony a nők részvétele a munka világában), 3. az emigránsok szerepének növelése a munkaerőpiacon. 26 Az ENSZ által 2000-ben megjelentetett elemzés szerint ugyan a vándorlás nem fogja megváltoztatni az öregedő európai társadalmak összetételét, ám hasznos lehet a munkaerőpiacon. Ahhoz, hogy az EU 27 stabilizálni tudja a munkaképes populációt, évente külföldire lenne szüksége 2010-ig, és további 1,6 millióra között. Ez 68 millió bevándorlót jelentene 2003 és 2050 között. Sőt további 46 millió munkaerőre lenne szükség ig. 28 Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy ezek a számok mit jelentenek. Vajon valóban hajlandók lesznek az uniós társadalmak felismerni, hogy nekik is szükségük van az országukat választó bevándorlókra, azon túl, hogy elfogadják az öregedő és egyre apadó populáció valóságát. 25 World Population Prospects - The 2000 Revision, i.m. 26 World Migration 2003., p Még a 15 tagállammal. 28 World Migration 2003, p

PHD ÉRTEKEZÉS WINDT SZANDRA

PHD ÉRTEKEZÉS WINDT SZANDRA PHD ÉRTEKEZÉS WINDT SZANDRA Miskolc, 2008. MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA WINDT SZANDRA AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ KRIMINOLÓGIAI JELLEMZŐI (PHD

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés Doktori (PhD) értekezés Tari Tamás 2012 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Tari Tamás: A magyar rendőrség tevékenysége a schengeni térséghez történő csatlakozás terén 2004-2010 között

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.27. C(2012) 1152 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) a vízumkérelmezők által Egyiptomban (Kairó és Alexandria) benyújtandó igazoló dokumentumok jegyzékének

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Van-e Magyarországra irányuló megélhetési bevándorlás? o Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak. A Magyarországon élő külföldiek száma lényegében évek óta változatlan:

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Áttekintés. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2003. évi kiadás

Áttekintés. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2003. évi kiadás Áttekintés Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2003. évi kiadás Overview Trends in International Migration: SOPEMI 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai.

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA

AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA NAGY KATALIN 2 A 90-es évek közepétől a foglalkoztatási helyzet javítása az Európai Unió legmagasabb szintű döntéshozó fórumainak

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás folyamatai a statisztika tükrében. Sárosi Annamária Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 2008

Nemzetközi vándorlás folyamatai a statisztika tükrében. Sárosi Annamária Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 2008 Nemzetközi vándorlás folyamatai a statisztika tükrében Sárosi Annamária Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 2008 NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Az előadás tartalma A nemzetközi vándorlás

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben