MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS. Szakkifejezések, fogalmak. Minőség fogalma a szabvány szerint. Minőség fogalmának kialakulása

Átírás

1 Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Szakkifejezések, fogalmak MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Minőség szó szinonimái: alkalmasság megbízhatóság tartósság ezek bizonyítása Előadó: Bükiné Foki Ariel január Minőség fogalma a szabvány szerint Minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket. Jellemzők: megkülönböztető tulajdonság Követelmény: kinyilvánított igény vagy elvárás, amely általában magától értetődő vagy kötelező Minőség fogalmának kialakulása Duzzasztógát építményei (Mariba; É-Jemen) Piramisok mérete; márványtömbök csiszolásának méretpontossága Medicinák készítését szabályozó előírások Termék felelősség (Hamurabi; ie. 1700) Textíliák minőségellenőrzése (Franciaország) Waterloo-i csata

2 Klasszikus minőség fogalom 1. Feigenbaum: A termék és szolgáltatás mindazon értékesítési, tervezési, gyártási és karbantartási jellemzőinek teljes összetettsége, amely által a termék és szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait. Klasszikus minőség fogalom 2. Crosby: Minőség: az igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti Klasszikus minőség fogalom 3. Taguchi: Minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége, annál jobb a minősége. Japán minőségiskolák 1. szint: szabványnak, előírásnak való megfelelés 2. szint: a vevők ismert igényének való megfelelés 3. szint: megfelelő ár/ költség viszony 4. szint: a felhasználók látens igényeinek való megfelelés

3 Juran szerint a minőség A minőség megfelelés a felhasználó igényeinek TQM A vevőt a teljes körű minőséggel lehet megszerezni és megtartani. Ez az, ami a vevőt érdekli, ezért hajlandó a cég termékeit, szolgáltatásait több alkalommal megvenni, igénybe venni. Végső soron tehát a vevő mond értékítéletet, ő dönti el, hogy szükség vane erre a vállalkozásra. A vevő pénze tartja el a céget és valamennyi alkalmazottját TQM építőelemek A minőség fejlődésének szakaszai Ered. TQM gyakorlat TQM szemlélet Problémamegoldás Minőségtervezés Mérés, visszacsatolás Folyamatmenedzsment Szabályozás Team munka Folyamatos tanulás Vevőközpontúság Teljeskörű részvétel Folyamatszemlélet Folyamatos fejlesztés Stratégiai szemlélet Nyitottság az újítások iránt A MINŐSÉGÜGY GY FEJLŐDÉSÉNEK SZAKASZAI Az elsődleges cél: eladható termékek gyártása!!! ~1910 ~1940 ~1960 ~1980 Ma A MINŐSÉGÜGYI RENDSZER IRÁNTI IGÉNY Az előírások teljesítése A termékek minőségének nek ellenőrz rzése A vevői igényeknek való megfelelés Minőségellenőrzés Minőségszabályozás Minőségbiztosítás Minőségmenedzsment Az elvárások túlteljesítése A vállalati v folyamatok minőségének nek menedzselése

4 Minőségügy szakaszainak jellemzői Minőségmenedzsment rendszerek ISO 9000 szabvány sorozat ISO 9001:2000; ISO 9004:2000; ISO 9000:2000 Ágazati szabványok: Autóipar Élelmiszeripar Környezetirányítási rendszer kialakításának szabványa Munkabiztonsági rendszer kialakításának szabványa Információbiztonsági rendszer kialakításának szabványa Minőségirányítási rendszer fejlesztése Minőségirányítás alapelvei 1.) Vevő Orientált Szervezet 2.) Vezetés 3.) A munkatársak részvétele 4.) Folyamat alapú megközelítés 5.) Rendszer megközelítés és irányítás 6.) Folyamatos fejlődés 7.) A tényeken alapuló döntéshozatal 8.) Kölcsönösen előnyös beszállítói kapcsolatok

5 A ISO 9001:2000 szabvány jellemzői Rendszer előírásokat tartalmaz. A szabvány alkalmazása minőségügyi rendszer kialakítását eredményezi. A kialakított minőségügyi rendszer harmadik fél, tanúsító szervezetek által tanúsítatható. A tanúsítványt háromévi érvényességgel állítják ki az akkreditált szervezetek. ISO 9001:2000 szabvány szerkezete Előszó 0. Bevezetés 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkező hivatkozások 3. Kifejezések és meghatározások 4. A minőségirányítási rendszer 5. A vezetőség felelőssége 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 7. A termék előállítása/ szolgáltatás nyújtása 8. Mérés, elemzés és továbbfejlesztés MIR követelményei Általános követelmények Dokumentálás követelményei Minőségügyi kézikönyv Dokumentumok kezelése A minőségügyi feljegyzések kezelése A vezetőség felelőssége Vezetőség elkötelezettsége Érdekelt felek igényei és elvárásai Jogszabályok és szabályzatok követelményei Minőségpolitika Minőségtervezés (Minőségi célok; minőség tervezés) Felelősség, hatáskör és kommunikáció

6 Gazdálkodás az erőforrásokkal Általános követelmények Emberi erőforrások Munkahelyi környezet Információ A termék előállítása/ szolgáltatás nyújtása Általános követelmények A vevőkkel (érdekelt felekkel) kapcsolatos folyamatok Tervezés és/vagy fejlesztés Beszerzés Előállítás és szolgáltatás nyújtása A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése Mérés, elemzés és fejlesztés Általános útmutatás Figyelemmel kísérés és mérés A nem megfelelő termék kezelése Az adatok elemzése Fejlesztés Minőségügyi tevékenységek Minőségügyi tervezés Minőségügyi képzés Belső audit Vevői elégedettség mérés Vezetőségi átvizsgálás

7 Autóipari szabványok 1. QS 9000:1998 rendszer A három nagy amerikai autógyár General Motors, Ford, Chrysler- által kifejlesztett előírás rendszer Kiegészítő kötetei napjainkban is érvényesek. Autóipari szabványok 2. VDA 6. sorozat A QS 9000:1998 minőségügyi előírás rendszer német megfelelője. A VDA 6.3 a folyamat auditok lebonyolításának technikáját írja le. IAFT állásfoglalása értelmében ezen szabvány leírásai alapján kell elvégezni minden esetben a folyamat auditot Autóipari szabványok 3. ISO/TS 16949:2002 Olyan minőségirányítási rendszer kialakítását segíti elő a szabvány alkalmazása, amelyben folyamatos a fejlesztésre, a hibamegelőzésre, az ingadozások, a változékonyság, a veszteségek és a selejt csökkentésére a szállítói láncban helyezik a hangsúlyt. Élelmiszerbiztonsági szabvány ISO 22000:2005 A szabvány kulcselemei: közvetlen kapcsolattartás a lánc szereplői között; rendszerirányítás az ISO 9001:2000 megközelítése szerint; HACCP alapelvek; előfeltételi (prerekvizit) programok

8 KIR szabvány ISO 14000:2004 szabványsorozat Egy olyan környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit írja elő, amely képessé teszi a szervezetet a jogszabályi követelményeket és a jelentős környezeti tényezőkre vonatkozó információkat figyelembe vevő politika és célok meghatározására és bevezetésére. MEBIR OHSAS 18002:2000 (nemzetközi szabvány) MSZ 28002:2003 (hazai szabvány) A szabványt azért fejlesztették ki, hogy a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó irányítási rendszer értékelhető és tanúsítható legyen Az információ biztonsági rendszerek ISO 17799:2002 szerinti rendszer Azon vállalatok, vállalkozások számára fontos a szabvány alkalmazása, akik partnereik adatait kezelik illetve azokhoz hozzáférést biztosítanak más cégek felé. Kiválóság elismerése A japán felfogás Az amerikai felfogás A nyugat-európai felfogás

9 A Japán felfogás - Piaci igények felől közelít - Alulról építkezik: tömeges dolgozói bevonás a minőségi körök révén - Egyszerű minőségtechnikák alkalmazása (PDCA; 7 régi, 7 új módszer) - A folyamatos fejlesztés gyakorlattá tétele - Munkafegyelem, motiváció, hozzáállás) Az amerikai felfogás - Felülről terjeszkedik: a felső vezetés elkötelezettsége; példamutatása - Feltétele: hosszú távú, stratégiai megközelítés, innováció - Módszerei: Benchmarking, QFD, FMEA - Minőségmódszerek alkalmazása nemcsak a termelés területén, hanem az egész szervezetben A Nyugat-Európai felfogás - Méréstechnikai és számítógépes háttérrel megerősített minőségbiztosító rendszer (CAD, SPC) - Formalizált (SAP; ISO 9001:2000) Az EFQM modell története 1951 Deming Díj (Japán) 1987 Malcolm Baldrige Minőségi Díj (USA) 1988 EFQM szervezet megalakulása (Európa) Alapítók 14 vezető vállalat pl. Fiat, Renault, VW, Philips, Bosch, Nestlé, KLM

10 Az EFQM elismerési rendszere Magyar példák a kiválóságra A kiválóság útja NAGYDÍJ GYŐZTES DÖNTŐSÖK KIVÁLÓSÁG ELÉRÉSE KIVÁLÓSÁG ELKÖTELEZETTJE WESTEL 900 GSM Rt. Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. Burton-Apta Kft. OPEL Magyarország Kft. Petőfi Nyomda SAPU Bt. Höldmayer Hungária Kft Kiválósági rangsor Európában Nemzeti Minőség Díj 1. Spanyolország 2. Németország 3. Anglia 4. Magyarország 5. Törökország 6. Olaszország 7. Svájc 8. Dánia 9. Görögország 10. Franciaország

11 Minőségügyi eszközök csoportosítása Minőségügyi eszközök, módszerek, technikák 7 régi eszköz 7 új eszköz 7 legfontosabb eszköz 7 különleges eszköz Minőségügyi eszközök Adatgyűjtő lap 2. Pareto elemzés 3. Ishikawa diagram 4. Hisztogram 5. Ellenőrzőkártya 6. Összefüggés vizsgálat 7. Gráfok, mérföldkövek Minőségügyi eszközök K-J-S módszer 2. Ok- okozati diagram 3. Fadiagram, fagráf 4. Mátrixdiagram 5. Hálódiagram 6. PDCA 7. Faktoranalízis

12 Minőségügyi eszközök Kérdéslisták, ellenőrző listák 2. Ishikawa diagram 3. Pareto elemzés 4. Hisztogram 5. Ellenőrzőkártya 6. Blokkséma, folyamatábra 7. PDCA Minőségügyi eszközök QFD 2. Pókháló diagram 3. Kölcsönhatás diagram 4. Erőtér elemzés 5. KIPA/Harris/JUHAR módszer 6. Mintaszám tervezés 7. Hat szigma Kérdéslista Főbb alkalmazási területei: - belső felülvizsgálatok - beszállítók számára készült kérdőívek -vevői megelégedettségi kérdőívek Kérdőív készítésénél fontos: - tesztelés - kiértékelési mód meghatározása Ishikawa diagram 1. Többféle elnevezés: Ok-okozati diagram (Ishikawa diagram) Halszálka diagram (Fishbone) A módszer célja: egy jelenség, hatás, okozat, probléma létrejöttében szerepet játszó okokat megkeresni csoportmunka alkalmazása során

13 Ishikawa diagram 2. A módszer leírása: A diagramban általában 4-5 ok csoportot tüntetnek fel. (5M) Matéria (anyag) Material Módszer Method Munkaerő (ember) Man Munkaeszköz (gép) Machine Mérőrendszer Measure Ishikawa diagram 3. Kopás Pontatlan gép GÉP Ellenőrzés hiánya MÓDSZER Pontatlan szerszám Rossz technológia EMBER ANYAG Alapanyaghiba Sok hiányzás Gyakori váltás HATÁS: 14 % selejt B gépen (elmúlt héten) Ishikawa diagram 4. Feladatmegoldás Pareto elemzés 1. A módszer célja: A hiba okokat azok gyakorisága szerint rangsorolni a hatékony beavatkozás érdekében. A módszer leírása: Hiba okok szerinti gyűjtés, grafikus Ábrázolás és súlyozás

14 Pareto elemzés Pareto elemzés 3. Feladatmegoldás Kopás Techn. Rajz Gépbeállítás Alapanyag Hisztogram 1. A módszer célja: Az adatok grafikus ábrázolása oszlopdiagramok formájában. A módszer leírása: Adatokat csoportokra, alcsoportokra bontjuk és oszlopdiagram formában ábrázoljuk. Hisztogram Adatsor

15 Hisztogram 3. Ellenőrzőkártya SZÓRÁS ELOSZLÁS KÖVETKEZTETÉS A módszer célja: A folyamatok szabályozása Kicsi, tűrésen belül. Kicsi, tűrésen belül. Közepes, tűrésen belül. Központos Nem központos Erősen nem központos Tűrésmező nagyobb, mint a szórás. Hibás termék keletkezése valószínű. Sok hibás termék. A módszer leírása: Mért értékek figyelemmel kísérése. Átlag-terjedelem Átlag-szórás Nagy, tűrésen kívül. Központos Sok hibás termék Medián-terjedelem Folyamatábra 1. Egy folyamat lépéseinek grafikus, időrendben való ábrázolása. A módszer célja: Az alábbi kérdésekre válaszolni. Hogyan működik a folyamat? Hogyan kapcsolódnak az egyes lépések? Milyen hibák fordulhatnak elő? Folyamatábra 2. Szimbólumok: Kezdet, vég Általános művelet Döntés

16 Folyamatábra 3. Folyamatábra 4. START Információgyűjtés Feladatmegoldás Információ elemzés Javaslatok kidolgozása Döntés Nem Igen Elfogadott javaslat megvalósítása STOP PDCA ciklus 1. További elnevezései: Shewart ciklus Deming kör A módszer lényege: PLAN tervezni DO csinálni CHECK ellenőrizni ACT cselekedni PDCA ciklus 2. Alkalmazása: - folyamatos fejlesztés - probléma megoldás

17 Probléma megoldás 7 lépése Probléma megoldás és a PDCA ciklus 1. A probléma meghatározása 2. Adatgyűjtés 3. Az adatok elemzése 4. Okok elemzése 5. A javító, fejlesztő tevékenységek megtervezése 6. Az elért hatások értékelése 7. Szabványosítás, azaz a megoldás rögzítése 1-4. lépés a tervezés: Tervezd meg! (P) 5. lépés a végrehajtás: Cselekedj! (D) 6. lépés az eredmény értékelése: Ellenőrizd! (C) 7. lépés a megoldás szabványosítása: Avatkozz be! (A) A 7 speciális eszköz 1. QFD 2. Pókháló diagram 3. Kölcsönhatás diagram 4. Erőtér elemzés 5. KIPA/Harris/JUHAR módszer 6. Mintaszám tervezés 7. Hat szigma Folyamatmenedzsment

18 A működési kiválóság szintjei Folyamat Best Practice Hibátlan folyamatok Hatékony folyamatok Eredményes folyamatok Kézben tartott működés Hibák kiküszöbölése 6 Sigma Erőforrások hatékony felhasználása Veszteségek csökkentése Folyamatcélok elérése, Elégedett vevők Szabályozott, mért, dokumentált folyamatok Fogalma: Egymással összefüggő események egységes, időbeli rendezettsége. A folyamat egymáshoz kapcsolódó tevékenységek sorából épül fel. Célja: értékteremtés Irányítója: folyamatgazda A folyamatok keretei SIPOC modell Eljárások Szabványok Követelmények Célkitűzések Anyag Belső Célok, elvárások Külső Szabályozás Termék Beszállítók Folyamat Vevő Suppliers Input Prozess Output Customer Energia Inputok Folyamat Outputok Érték Információ Erőforrások Szolgáltatás Beszállítói teljesítmény Emberi Fizikai Technikai

19 Feladatmegoldás Vállalati folyamatmodell Határozzuk meg a következő folyamatok célját, vevőit, szállítóit, kimeneteit és bemeneteit! Utas szállítás a buszon (helyi járat) Egyetemi felvételi Gyári alapanyag beszerzés V E V Ő I I G É N Y Input folyamatok Irányító folyamatok Vevő Orientált folyamatok Támogató folyamatok Output folyamatok V E V Ő I E L É G E D E T T S É G APQC folyamat kategorizálás Piacok és vevők megértése 2. Jövőkép és stratégia kifejlesztése 3. Termékek és szolgáltatások megtervezése 4. Piacra vitel és eladás 5. Előállítás és leszállítás 6. Számlázás és a vevő kiszolgálása 7. Humán erőforrás fejlesztése és menedzselése APQC folyamat kategorizálás Információ menedzselése 9. Pénzügyi és fizikai erőforrások menedzselése 10. Környezetmenedzsment program végrehajtása 11. Külső kapcsolatok menedzselése 12. Fejlesztések és változás menedzselése

20 Irányítási folyamatok Összehangolják, fejlesztik az egyes vevőorientált és támogató folyamatokat az eredményesség és hatékonyság javítása érdekében. Koordinálják az egyes folyamatok közötti erőforrás és információ megosztást. Példák irányítási folyamatokra Minőségirányítási rendszer tervezése Környezetirányítási rendszer tervezése Helyesbítő tevékenységek tervezése Dokumentumok kezelése Beszerzés menedzselése Mérőeszközök felügyelete Nem megfelelő folyamatok kezelése Támogató folyamatok A vevőorientált folyamatok működési feltételrendszerét biztosítják, kiszolgálva azok működését, ezeknek a folyamatoknak a vevői a vevőorientált folyamatok. Pl.: képzés, karbantartás Vevőorientált folyamatok Piacelemzés / vevői követelmények 2. Ajánlat / tender 3. Rendelés / Igény 4. Termék és folyamat tervezés 5. Termék és folyamat igazolás / jóváhagyás 6. Termék előállítás 7. Szállítás 8. Pénzügyi teljesítés 9. Jótállás / szerviz 10. Pótlólagos értékesítés / vevői visszajelzés

21 Vevőorientált folyamatok 2. Folyamatmérés Input Mit kellene kapnunk? Mivel? - eszköz, - berendezés Mennyit? Teljesítménymutatók FOLYAMAT Kivel? - munkatársak gyakorlata, tudása Hogyan? Eljárások, módszerek Output Mit kellene szállítanunk? Bement (kapacitások, erőforrások, elvárások) Folyamat (paraméterek, arányszámok, összhang) Kimenet (paraméterek) Eredmény (érték, elégedettség, hatások) Példák a mutatókra 1. Eredmény mutatók - árbevétel arányos nyereség -vevői elégedettség - dolgozói elégedettség Kimenet mutatók: -vevői ppm - szállítási pontosság - dolgozói javaslatok száma Példák a mutatókra 2. Folyamat mutatók: - átfutási idő - ciklusidő - hozzáadott érték arány - készletforgás Bemenet mutatók: - beszállítói ppm - rendelkezésre álló kapacitások (létszám, gépképesség)

22 Folyamatmutatók csoportosítása Hogyan mérnétek a teljesítményét? Egy kórházi ambuláns sebészetnek Egy gyógyszergyár kutatás fejlesztési folyamatának Egy autógyár késztermék raktározási folyamatának Egy biztosító társaság vevőszolgálati folyamatának Egy ERP-t fejlesztő cég értékesítési folyamatának Egy csokoládégyár stratégiai tervezési folyamatának Mit nézzünk? Szint, érték Változás (ingadozás, fejlődés, csökkenés) Szórás Kihasználtság Kockázat, bizonytalanság Eltérés (tervektől, előző értékektől, mások teljesítményétől) Mutatószámok Mérőszámok (elsődleges) Arányszámok (indikátorok- lehetővé teszik a vállalatközi összehasonlítást) - pénzügyi (pl. egy alkalmazottra jutó bevétel) - nem-pénzügyi (pl. selejt arány)

23 Kulcs teljesítménymutatók A folyamatfejlesztés típusai Időre történő szállítások Külső ppm Elsőre jót minőség % Előállítási folyamat átfutási idő Gyártási általános költség Készletforgás Termelékenység Gép kihasználtság P A Standard Idő D C Javítás A folyamatfejlesztés lépései 1. Az alapvető folyamatok meghatározása 2. A folyamatok dokumentálása 3. A folyamat mérése 4. Elemzés 5. fejlesztési intézkedés 6. A fejlesztés nyomon követése 7. A megoldás szabványosítása A BPR célja Drámai teljesítmény javulás elérése a vállalati működés érintettjei által kulcsfontosságúnak tartott területeken. A stratégiai célkitűzések megvalósítása. A vállalati értékteremtő képesség növelése. A vállalat kompetenciáinak erősítése

24 A BPR folyamat Előkészítés BPR célok Változtatás Helyzetfelmérés Újratervezés Konszolidálás Korszerű hatékonyságnövelő eszközök Hatékonyság növelő eszközök Lean menedzsment 5S Kaizen Hat szigma Támogató rendszerek: TPM; SMED; POKA-YOKE; JIT Gazdasági kihívás 1970-es évek japán termékek piacvezetővé váltak. (fényképezőgépek, autók, fénymásolók) Válaszok a japán csodára

25 USA válasza Motorola elindítja a Hat szigma módszertant Megalapítják a Malcolm Baldrige Díjat. 2. Womach és kollégái a japán ipari menedzsmentet tanulmányozza és ben bevezeti a Lean fogalmát. Európa válasza ISO szabvány bevezetése EFQM modell kidolgozása 3. Európai Minőségi Díj megalapítása Lean menedzsment Célja: a veszteségek azonosítása és kiküszöbölése Ötvözi a termelékenység és minőségfejlesztés nemzetközi gyakorlatait. Alapja: TPS (TOYOTA Production System) TPS Üzleti célok Pénzügyi eredményesség Just-In-Time Pull rendszer Folyamatos flow Vevő szabta ütem Szabványosítás, Heijunka; Folyamatos fej. Kiegyensúlyozott termelés 5 S; TPM; SMED; Beszállítók; Veszteségek Stabilitás Elkötelezett dolgozók Jidoka Poka-Yoke Automatika Vizuális kontrol

26 Lean vállalat Egy vállalat Lean, mert a tömegtermeléshez képest mindenből kevesebbet használ fel: kevesebb emberi erőforrást, időt és raktárkészletet igényel a gyártás során, jóval kisebb a hibaszázalék, és végeredményként sokszínű és állandóan bővülő termékskálát hoz magával. Lean alkalmazásának eredményei Javuló gépkihasználtság Fejlettebb kommunikáció Raktárkészlet csökkenése, ésszerűbbé válása A termelési folyamatban lekötött anyag-, eszköz- és tőkeállomány csökken Tanulószervezet alakul ki Minőség beépül a termelő folyamatba Lean alkalmazásának eredményei Fogyasztói elégedettség növekedik Jobb helykihasználás, hatékony munkavégzés Termelés optimalizált ütemezése Rugalmasabb, hatékonyabb termelés Lean alapelvek Pontosan specifikáljuk egy adott termék értékét! 2. Minden egyes termékre azonosítsuk az értékfolyamot! 3. Az érték folyamatosan haladjon előre! 4. Az értékfolyamot a vevő igénye húzza! 5. Törekedjünk a stabilitásra és a tökéletességre!

27 Lean alapelvek Alapelv: Érték fogalma: a terméknek/ szolgáltatásnak annyi az értéke, amennyire kielégíti a vevő valós és látens elvárásait. Hozzáadott érték: valamilyen mérhető (fizikai, kémiai, információ, funkció) változáson megy keresztül és ez az értékét növeli. Lean alapelvek alapelv (folytatás) Veszteségek okai: MUDA: a folyamatainkban keletkező veszteségek MURI: a folyamatainkban található ésszerűtlenségek MURA: a folyamatainkban található kiegyensúlyozatlanságok Lean alapelvek 4. Veszteségek Pazarlás, veszteség, MUDA A MUDA két fajtája: - Teljesen felesleges pazarlás (pl. azon műveletek ellenőrzése, ahol soha nem találnak hibát.) - Olyan pazarló műveletek, amelyek szükségesek jelen körülmények között. Lean alapelvek 5. MUDA kategóriái 1. Túltermelés 2. Készlet 3. Várakozás 4. Szállítás 5. Mozgás (dolgozó) 6. Feldolgozás 7. Hibák

28 Lean alapelvek 6. Veszteségek okai: - Munkamódszerek - Morál, fegyelem - Információáramlás - Karbantartás minősége - Beszállítók megbízhatósága Lean alapelvek alapelv: Értékáram Az értékáram mindazon tevékenységek összessége, amelyek szükségesek az alapanyagok és az információk termékké/ szolgáltatássá, információvá történő átalakításához és a vevőkhöz való eljuttatásához Lean alapelvek Alapelv: Folyamatos áramlás Elemei: ütemidő, Heijunka, egy darabos áramlás, cella rendszerű gyártás, Jidoka Ütemidő=rendelkezésre álló idő/ vevői igény Heijunka: lépések átcsoportosítása, megszűntetése, egyszerűsítése. A folyamatlépéseket úgy alakítjuk, hogy mindegyik megfeleljen az ütemidőnek, így a folyamatban meglévő mudákat megszüntetjük. Lean alapelvek Alapelv: Folyamatos áramlás (folytatás) Egy darabos áramlás Cella rendszerű gyártás Jidoka: az automatizálás egyik formája, amelyben a gépsor ellenőriz minden egyes terméket, annak legyártása után. Hiba esetén leállítja a folyamatot

29 Lean alapelvek alapelv: A húzó gyártás JIT A toló gyártás A húzó gyártás Kanban Szupermarket Cél: Nem raktárra termelés Lean alapelvek 11. JIT: A szükséges anyag (erőforrás), információ, a szükséges helyen, a szükséges mennyiségben, a megadott minőségben, a vevő által megkívánt időpontban rendelkezésre áll Lean alapelvek 12. A toló gyártás: a gyártás előrejelzés alapján történik, az erőforrásokat toljuk be a rendszerbe, és a termék előállítása mindaddig folyik, míg az erőforrások rendelkezésre állnak. A húzógyártás rendszere pontosan ellentétesen működik, a gyártás vevői igény alapján történik, a következő munkaállomás húzza maga után a gyártást, amikor a megfelelő jelzést megkapja. Lean alapelvek 13. Kanban: látható jel Vizualizálja az igényt (miből, mennyit, hova) Szupermarket: két művelet közötti kis mennyiségű stratégiai készlet, amelyből a következő munkaállomás húz

30 Lean alapelvek S 5. alapelv: Stabil működés Szabványosított munkafolyamatok A tökéletesítés alapjai: 5S, KAIZEN 5S elemeinek megnevezése SEIRI SEITON Követelmények Szükségtelen dolgok eltávolítása a munkaterületről Szükséges dolgok elrendezése; tárgyak, eszközök helyének meghatározása és jelölése Bevezetett intézkedések Az egyedi gyártás során használt eszközöket, berendezéseket mobilizálhatóvá tettük és elkülönítettük. Így a tömeggyártás során ezen eszközök nem akadályozzák a munkatársakat a munkavégzésben. A műveleti sorrendet átvizsgálva, átrendeztük a gyártósort. A csomagoló asztalt a gyártósor végére helyeztük át. Így a csomagolást végző dolgozónak nem kell elmennie az asztaltól a kész termékért, hanem közvetlenül a tesztnyomtatás után a megfelelő kazetta átnyújthatóvá válik. SEISO A munkahely tisztaságának biztosítása Napi takarítási tervet készítettünk, amely tartalmazza a takarítás menetét, a takarítással megbízott személy nevét, továbbá a takarítást elvégző személy aláírását. SEIKETSU Az első 3S szabványosítása, fenntartása A kialakított gyakorlatot (műveleti sorrend, szükséges eszközök, takarítás, tisztántartás) az oktatási programba beépítettük. A havonta tartott szakmai képzéseket ezekkel az elemekkel kiegészítettük. SHITSUKE Személyes példamutatás, fegyelmezett magatartás Az előírt szabályoknak a maradéktalan betartásával a cél a fegyelmezett munkavégzés. A műveleti sorrend pontos, részletes leírása és kifüggesztése az egyes munkahelyeken megtörtént Hat Sigma 1. Célja: hibák kiküszöbölése minden termékből, folyamatból és műveletből. A Hat Sigma egy módszer, amely a projekt kiválasztásából, projektmenedzsmentből, valamint a problémamegoldó és statisztikai módszerek következetes használatából áll. Hat Sigma 2. 5 projekt fázisra oszlik, amelyeket a DMAIC betűszóval azonosítunk. D: Define, definíció M: Measure, mérés A: Analyze, elemzés I: Improve, fejlesztés C: Control, felügyelet és szabályozás

31 Milyen sikereket értek már el vele? A selejt és utómunka csökkentése A ciklusidők csökkentése A raktárkészlet csökkentése A kintlévőségek csökkentése A szervezeti struktúra újraépítése folyamatstruktúrává