HATÁROZAT. vízjogi létesítési engedélyt ad

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda - Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2012. Hiv.szám: Tárgy: Előadó: dr. Hegyi-Koczka Ágnes/ Melléklet: Hencz Gabriella Győr, PANNON-VÍZ ZRT. Győrszentiváni szennyvizek leválasztása a győri szennyvízelvezető rendszerről, ill. Győrszentiván városrész ellátó ivővíz hálózat fejlesztése vízjogi létesítési engedélye Vízikönyvi szám: Győr-4. Győr-131. HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a PANNON-VÍZ Víz- Csatornamű és Fürdő Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4.) engedélyes részére a VIADUKT Kft. (9024 Győr, Baross G. u ) munkaszámú tervdokumentációja alapján a Győr 0748/93, 5475/84, 01045/6, 01047/52, 01047/55, 01047/58, 01047/61, 01047/64, 01047/67, 01047/70, 0748/108, 01045/9, 0748/111, 5475/87 hrsz.-ú ingatlanokat érintő ivóvízellátás és szennyvízelvezetés megvalósítására az alábbiak szerint: A. / Műszaki adatok: Tervezett ivóvíz vezeték főbb műszaki adatai vízjogi létesítési engedélyt ad A tervezett ivóvízvezeték fejlesztés összeköti az NA 600 ac K-i főnyomóvezetékről leágazó, az AUDI fejlesztési terület É-i oldali új, leendő főbejáratig kiépült D315 KPE vezetéket a Győrszentiváni Ny-i belterületi határától az Ipari Park irányába húzódó D225 KPE vezetékkel. Az összekötés kétirányú betáplálást biztosít a Győrszentiváni ivóvízhálózatra a K-i főnyomóvezetékről. A tervezett ivóvíz nyomóvezeték a D315 KPE vezetékhez a meglévő szakaszoló tolózár után csatlakozik és a meglévő vezeték meghosszabbításaként épül ki D315x28,6 KPE 100 RC SDR17 csövekkel összesen 2997,34 fm hosszban. A tervezett nyomóvezeték az AUDI K-i és D-i elkerülő útépítésének kapcsán külön tervezett vezetékhez (D225 KPE) csatlakozik szakaszoló tolózár beépítésével, növelve a településrész és az Ipari Park vízellátásának biztonságát. A nyomóvezeték az útcsatlakozásoknál és az Andrásvári árok keresztezésénél védőcsőbe kerül. A védőcső Ø50 cm TO TA gumigyűrűs illesztésű betoncső. Tervezett szennyvíz nyomóvezeték főbb műszaki adatai A tervezett szennyvíz nyomóvezeték összeköti a meglévő 2x160 KPE nyomóvezetékpárt az AUDI fejlesztési terület É-i oldalán létesített szennyvízátemelő műtárggyal. A tervezett nyomóvezeték az AUDI K-i és D-i elkerülő útépítésének kapcsán tervezett körforgalom helyén kiváltásra kerülő szetiváni szennyvíz nyomóvezetékpárhoz csatlakozik a csatlakozás helyén kialakításra kerülő tolózáraknában. A tervezett szennyvíz nyomóvezeték D315x28,6 KPE 100 RC SDR17 csövekkel

2 összesen 2911,04 fm hosszban. A nyomóvezeték az útcsatlakozásoknál és az Andrásvári árok keresztezésénél védőcsőbe kerül. A védőcső Ø50 cm TO TA gumigyűrűs illesztésű betoncső. II. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./ Az eljáró hatóság előírásai: 1. A kivitelezés során a szakhatóságok, közmű üzemeltetők állásfoglalásaiban, továbbá a vonatkozó szabványokban rögzítetteket be kell tartani. Az ivóvízvezeték, szennyvíz nyomóvezeték vízszintes és magassági vonalvezetése, a csatlakozások kialakítása, közműkeresztezések a terv szerint, a közművek kezelőinek előírásai alapján kivitelezhetőek. 2. A létesítés során a kiviteli munkákat úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vezetékeknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő vízellátó, szennyvízelvezető rendszerrel. 3. A kivitelezés során tilos a talaj és a felszín alatti vizek káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. A munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenőanyag és üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. Amennyiben a kivitelezés során szennyezett terület kerül feltárásra, azt az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 4. A tervezett közművek és az Andrásvári árok keresztezését úgy kell végrehajtani, hogy az árok vízlevezető képessége sem a kivitelezés, sem a majdani üzemeltetés során nem válhat kedvezőtlenebbé. Az árok keresztezést az árok kezelőjével egyeztetett módon lehet végrehajtani. 5. A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. 6. A porszennyezés megakadályozása céljából: - a burkolatlan útfelület igénybe vétele esetén a szállító járművek sebességét csökkenteni kell, - száraz időben szükség esetén a munkaterületet locsolással kell pormentesíteni, - a gépjárművek kerekeit a közútra való ráhajtás előtt pormentesíteni kell, - amennyiben keletkezik kiszoruló föld, annak lerakóhelyre történő elszállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni. 7. A megépülő vízilétesítmények folyamatos karbantartását, állagmegóvását a rendeltetésszerű üzemeltetésre kiadandó vízjogi üzemeltetési engedély jogerőssé válásáig is el kell végezni. 2./ A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Intézete a VIII-R-049/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárult az alábbi feltételekkel: Vízi közmű hálózat létesítésekor a keresztezési pontokat úgy kell kivitelezni, hogy a víz- és szennyvízvezeték között védőcső hiányában legalább 0,5 méter vízszintes távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatornavezeték fölött kell vezetni. Az ivóvízvezeték kiépítését követően vízvizsgálatot kell végeztetni, majd annak eredményét követően az üzemeltetési engedélyezési eljárás során be kell nyújtani az Intézetemhez. 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VIII-P- 001/3065-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához az alábbi feltételek betartása mellett hozzájárult: Az MK-2.2 MK-3.2 szakasz szakaszán, valamint az MK-2.4, MK-2.5, Mk3.4, MK3.5 szakaszokon a földmunkák csak folyamatos régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők! Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. 2

3 A régészeti tevékenység végeztetésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult (9021 Győr, Széchenyi tér 5.). A további szakaszok földmunkáinak megkezdése előtt 8 nappal be kell jelenteni Hivatalomnak és a területileg illetékes múzeumnak. Lehetőséget kell biztosítani a terület átvizsgálására! A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. 4./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály 17.2/1180-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához az alábbi kikötések mellett hozzájárult: A termőréteg mentés a vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedése után kezdhető meg a beruházás által igénybe vett területrészen. A tervezett beruházás létesítési munkálatai által igénybe vett termőföld területen a humuszos termőréteget az Agrolabor-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft (8900 Zalaegerszeg, Kinizsi u. 81.) részéről a Fülöp István talajvédelmi szakértő (szak.eng. szám: 49532/2006.) által készített, 87/2011. munkaszámú Humuszos talajréteg mentését megalapozó és humuszgazdálkodási talajvédelmi terv Győr keleti iparterület körüljárását biztosító közutak létesítse szakanyagban foglaltak alapján meg kell menteni és a mentett humuszos termőréteg termőföldként történő további hasznosításáról elsősorban helyben az ingatlan jelen beruházással nem érintett részein gondoskodni kell. A tervezett beruházás létesítésének munkálatait úgy kell megvalósítani, hogy az a közvetlen szomszédos termőföld területek vízháztartását ne zavarja, az eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, szélsőséges talaj-vízháztartási helyzetet ne okozzon. A tárgyi létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása során szakhatóságunk hozzájárulását be kell szerezni. 5./ Be kell tartani továbbá az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. F /2012. számú, és az E.On Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. 251/1077/2012. számú közmű üzemeltetői nyilatkozatában, a Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. K számú kezelői hozzájárulásában, valamint a Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete 21-86/2012. számú tulajdonosi és útkezelői hozzájárulásában foglaltakat. III. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció csatolásával, és a megvalósulást igazoló dokumentáció benyújtásával. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. IV. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt ivóvízellátás esetében Győr-4., szennyvízelvezetés esetében Győr-131. számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. 3

4 VI. A hatóság a határozat kiadásával egyidejűleg gondoskodik annak nyilvános közzétételéről. VII. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. I N D O K O L Á S PANNON-VÍZ Víz- Csatornamű és Fürdő Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4.) képviseletében a VIADUKT Kft. (9024 Győr, Baross G. u ) kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a győrszentiváni szennyvizek győri szennyvízelvezető rendszerről történő leválasztása, illetve Győrszentiván városrészt ellátó ivóvíz hálózat fejlesztése vízjogi létesítési engedélye iránt. Kérelméhez csatolta munkaszámú tervdokumentációt, az érintett ingatlanok tulajdoni lapját, az érintett területről készült térképmásolatot, a Pannon-Víz Zrt. meghatalmazását, valamint nyilatkozatát, és a közműkezelői nyilatkozatokat. A hatóság felhívására a kérelmező megfizette az eljárás igazgatási szolgáltatási díját. Az eljárás során a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. (3) bekezdés alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Intézete a VIII-R-049/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a hozzájárulását a rendelkező részben foglalt kikötésekkel megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tárgyi engedélyezési ügyben megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. alapján. Az Intézetemhez megküldött dokumentációt alapján megállapítottam, hogy az a hatályos ágazati jogszabályokban előírtaknak megfelel. Állásfoglalásomat a rendelkező résznek megfelelően adtam ki. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki az önálló jogorvoslatot és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, illetékességét a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai állapítják meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VIII-P- 001/3065-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását a rendelkező részben foglalt feltételek betartása mellett megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Győr, Győrszentiváni szennyvizek leválasztása a győri szennyvízelvezető rendszerről, illetve Győrszentiván városrész ellátó ivóvíz hálózat fejlesztése vízjogi létesítési engedélye tárgyában július 3-án szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste hivatalomat. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 19. (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. a Kötv. 22. (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és a beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a 4

5 továbbiakban: megelőző feltárás). a régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet) írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét jelenlegi adataink szerint elsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) biztosítja. A Kötv pontja szerint Régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása, ami azonban nem terjed(het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (Kötv. 22. (3) bekezdés), és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető (Kötv. 20. (1) bekezdés). A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Kötv. 19. (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kötv. 23. (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján, mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik, és régészeti emlékek előkerülése vérható, szakhatósági állásfoglalásomat a fenti feltételekkel adtam meg. Felhívom a figyelmet, hogy a Kötv ában foglaltak szerint amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésén, hatásköröm a 324/2020. (XII.27.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdésén, illetékességem az 1. számú mellékleten alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése alapján állapítottam meg. A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. Állásfoglalásom a Ket. 72. (2) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását. A másodfokú szakhatósági állásfoglalás kiadására a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogosult. A másodfokú szakhatósági eljárásért fizetendő illeték mértéke 5.000,- Ft. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály 17.2/1180-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt feltételek betartása mellett a vízjogi létesítési engedély kiadásához hozzájárult. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út sz.), fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, a Győrszentiváni szennyvizek leválasztása a győri szennyvízelvezető rendszerről, illetve a Győrszentiván városrész ellátó ivóvíz hálózat fejlesztése tárgyú beruházás vízjogi létesítési engedélyezési eljárása során, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A kérelmet és mellékleteit közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból megvizsgáltuk. Hatóságunk a 17.2/1180-2/2012. számú iratában megállapította, hogy a megkereséshez mellékelt tervdokumentáció alapján a tényállás talajvédelmi szempontból pontosan nem tisztázható az alábbiak miatt: a tervdokumentáció nem tartalmazza az érintett ingatlanok hrsz. és művelési ágak szerinti terület igénybevételének kimutatását (terület-kimutatás); egyértelműen nem tisztázható az igénybe vételre kerülő termőföld terület nagysága (m2) és a talajvédelmi és humuszgazdálkodási tervek szükségességének kérdése. Ezért hatóságunk a 17.2/1180-3/2012. számú végzésében adatszolgáltatásra és talajvédelmi tervek benyújtására kérte az ügyfelet a termőföld védelméről szóló évi CXXIX törvény (a továbbiakban Tfvt.) 43. (1), (2) bekezdés, 44., 50. (2) bekezdés és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 50. (1) bekezdés alapján. A hiánypótlásról értesítettük az eljáró hatóságot is. Az ügyfél a án kelt elektronikus levelében nyilatkozott, hogy a tervezett vezetékek az AUDI gyár kapacitás-bővítése kapcsán, a Győr, Keleti iparterület körüljárását biztosító közút területén lesznek. Hatóságunk az ügyet és a 17.2/1205/2011. számú útépítési eljárás előzményes iratot ismételten megvizsgálta és megállapította, hogy: a beruházás által érintett ingatlanok a Győr keleti iparterület körüljárását biztosító közutak nyomvonalával azonosak; az útépítés engedélyezési eljárása 5

6 során hatóságunk a 17.2/1205-5/2011. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adta; a beruházás megvalósítása során 400 m 2 -nél nagyobb területnagyságú termőföld igénybevételére kerül sor; a humuszos termőrétegmentés jogszabályban előírt kötelezettség; az útépítési engedélyezési eljáráshoz készített 87/2011. munkaszámú talajvédelmi terv szerint az útépítés által érintett m 2 - es területről m 3 humusz kerül letermelésre 32 cm vastagságban, amely teljes mennyiségben az építendő útszakasz tartozékainak visszahumuszolására kerül felhasználásra; a tárgyi vízjogi létesítési engedély köteles létesítmény megvalósítása a közölt műszaki tartalommal talajvédelmi érdekeket nem sért. Ezért az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező részben foglalt kikötések közlése mellett hozzájárulását adta a tárgyi beruházás vízjogi létesítési engedélyének kiadásához. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Ket.) 22. (1) bek., 44. (1) (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló évi CXXIX tv. 1. (1) és (3) bekezdés, 2. a) és i) pontján, 12., 43. az 50., 51., 55. -án, a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) FVM r. 1. (1) bek. d) pont, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. (Kt.) 16. -án, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. Korm.r. 32/E. (3) bekezdés a) pont, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm.r án alapul. A benyújtott tervek vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból történő átvizsgálása alapján megállapítható, hogy a tervezett vízilétesítmények megépítése beilleszkedik a meglévő ivóvízellátó és szennyvízelvezető rendszerbe. A tervezett vízilétesítmények megvalósításával növekszik a győrszentiváni víziközműhálózat tehermentesítése, üzembiztonsága. A víziközmű rendszereket üzemeltető Pannon-Víz Zrt. PV/1126/2012/4020 számú közműkezelői nyilatkozatában a tervezett vízvezeték és szennyvíznyomóvezeték kivitelezéséhez hozzájárult. A tervező becsatolta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján összeállított, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva felszíni vízvédelmi, felszín alatti vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegő- és zajvédelmi és természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházással jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. A tervezett beruházás vízvédelmi és vízgazdálkodási érdekeket nem sért, a megvalósítással biztonságosabbá válik Győrszentiván településrész ivóvízellátása, illetve a győrszentiváni szennyvizek más irányba történő elvezetésével tehermentesítésre kerül a győri szennyvízcsatorna hálózat. A vezetékek lefektetése által érintett terület nem érint felszín alatti vízbázis védőterültet. A beruházás során jelentkező környezeti hatások a felszín alatti vizekre vonatkozóan nem tekinthetőek jelentősnek. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a tervezett vízilétesítmények létesítése, majdani üzemeltetése során jelentős hulladékképződéssel nem kell számolni. A kitermelt földet a helyszínen visszatöltik. Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladék (pl. szennyezett föld) keletkezhet. A keletkező hulladékok további kezelése megoldott. A tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet porszennyezésével járhat, az építésnél használt munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok okozhatnak az érintett területeken minimális többlet légszennyezést. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A közművek kiépítésével együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében - az építési munkák időtartama alatt - a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4. (1) a) pontja alapján. A kialakításra kerülő létesítmények használata zajvédelmi szempontból érdektelen, a létesítés és üzemeltetés külterületeket illetve ipari területeket érint. A tervezett szennyvízelvezető és ivóvízellátó rendszer a NIF Zrt. beruházásában létesülő Győr, keleti iparterületet elkerülő út alatt létesül, így természet- és tájvédelmi hatásai nem lépnek túl az út építése során bekövetkező környezeti hatásokon. A Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása tárgyában SZTM sz. alatt Győr Megyei Jogú Város Városi Főépítésze a Győri Logisztikai Park létesítése és az ahhoz 6

7 kapcsolódó, Győr, keleti iparterület körüljárását biztosító közlekedési infrastruktúra fejlesztés kapcsán megkereste a Felügyelőséget előzetes állásfoglalás megadása érdekében. A megküldött előzetes tájékoztatót áttanulmányozva a Felügyelőség megállapította, hogy a terület része a Natura 2000 hálózatnak (Gönyűi homokvidék HUFH20009) és az ökológiai hálózatnak, ill. országosan védett értékek találhatóak rajta. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő településrendezési tervek esetében, amennyiben a terv a külön jogszabályban meghatározott Natura 2000 területre jelentős káros hatással lehet, a környezeti vizsgálat [Kvt. 43. (6) bekezdés] lefolytatása mindig kötelező. A tervezett beruházások megvalósulása esetén Natura 2000 élőhelyek ill. jelölő fajok fognak megsemmisülni, tehát a jelentős káros hatás vélelmezhető volt. A településrendezési terv módosítására irányuló és az ahhoz kapcsolódó környezeti vizsgálati eljárás során készült Natura 2000 hatásbecslés, továbbá környezeti értékelési dokumentáció, illetve ebben az eljárásban készült el az Európai Unió felé később benyújtásra került, a társadalmi-gazdasági közérdek meglétét véleményeztető dokumentáció. A Felügyelőség megállapította, hogy az Audi Hungária Motor Kft. személygépjármű gyártó kapacitásbővítése és az ahhoz kapcsolódó, Győr, keleti iparterület körüljárását biztosító közlekedési infrastruktúra fejlesztés kiemelt közösségi jelentőségű fajokra és kiemelt közösségi jelentőségű élőhely típusokra jelentős hatással lehet. Emellett az érintett beruházási területet jelentős kiterjedésben borítják természetes és természetközeli élőhelyek, melyek számos védett fajnak biztosítanak élő-, táplálkozó- és szaporodó helyet. A beruházással érintett terület korábban az országos ökológiai hálózat részeként magterület besorolásban szerepelt. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rend. 10/A. (1) bekezdése rögzíti, hogy az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a 2. B) vagy 3. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű fajra vagy a 4. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű élőhely típusra a (3) bekezdés kivételével kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el, illetőleg engedélyezhető. A 10/A. (2) bekezdés szerint, az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. A 10/A. (3) bekezdés értelmében a Natura 2000 területen előforduló kiemelt közösségi jelentőségű élőhely típusra vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajra várhatóan jelentős hatással lévő olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amelyhez a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül egyéb kiemelt fontosságú közérdek fűződik, ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. Egyéb kiemelt fontosságú közérdeknek minősülhetnek különösen a 4. (2) bekezdés a) pontjában foglalt, az ország társadalmigazdasági fejlődését szolgáló célok. A 10/A. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Felügyelőség augusztusában az Európai Bizottság véleményét a Korm. rend. 8. számú melléklete szerinti adatlap kitöltését követően, az illetékes miniszter útján kikérte. Magyarország megkeresésére, az május 21- én elfogadott, a Tanács természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EEC irányelv (Élőhelyvédelmi irányelv) 6. cikkének (4) bekezdése alapján, Győr Város Rendezési Terv módosításával kapcsolatban az Európai Bizottság január 25-én kelt véleményében - figyelemmel az irányelv 6. cikk (3) és (4) bekezdéseiben foglaltakra - megállapította, hogy elkészült a megfelelő hatásbecslés, mely tartalmazza, hogy a tervezett beruházások jelentős hatással lesznek a Gönyűi-homokvidék elnevezésű Natura 2000 területre, méghozzá elsősorban két élőhely típusra és két közösségi jelentőségű fajra (6260 Pannon homoki gyepek, 91I0 Euro-szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal, homoki nőszirom, magyar futrinka). Az Európai Bizottság megállapította, hogy nincs alkalmas alternatívája a tervezett beruházásoknak. A Bizottság úgy látta, hogy a hatáscsökkentési lépések ellenére a projekt káros negatív hatással jár a Natura 2000 site integritására nézve, különösen a 6260 kódszámú (Pannon homoki gyepek), a 91I0 kódszámú (Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal) és a 91N0 kódszámú (Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) élőhely típus tekintetében, valamint a magyar futrinka, a homoki nőszirom, a hőscincér és a szarvasbogár közösségi jelentőségű fajok tekintetében. Az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú környezetvédelmi hatóság a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) részére, a Győr Keleti iparterület körüljárását biztosító közlekedési infrastruktúra létesítésére /2011. számú határozatával környezetvédelmi engedélyt adott, amelyben hatáscsökkentő és kiegyenlítő intézkedések elvégzését írta elő. A Felügyelőség a határozat III. fejezet 5.1. pontjában előírta, hogy a 7

8 beruházási területen előforduló egyes védett növényfajok áttelepítése érdekében külön természetvédelmi engedélyt kell beszerezni. A Felügyelőség /2011. számú határozatával engedélyezte a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság részére a Győr Keleti iparterület körüljárását biztosító utak területéről az ott előforduló védett növényfajok áttelepítését a Győr 13046/1 hrsz-ú területre október 30- ig. A Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság az áttelepítési munkálatokat befejezte. A természetvédelmi mentési munkák elvégzéséről október 30- i dátummal készített szakmai jelentés alapján megállapítható, hogy az áttelepítés a /2011. számú határozatban foglaltaknak megfelelően történt. A szakmai jelentés tartalmazza az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által 14/2136-3/2011. számú határozattal engedélyezett magyar futrinka (Carabus hungaricus) egyedeinek mentése kapcsán kért jelentést is, melyet a Felügyelőség tudomásul vett. Az elkerülő utak által igénybe vett területről a védett növények és a fokozottan védett magyar futrinka egyedeinek áttelepítése megtörtént, a mentést, ill. annak eredményeit dokumentáló szakmai jelentést a Felügyelőség elfogadta. Az áttelepített védett növények túlélési helyzetéről, az áttelepítés sikerességéről 5 évig, évente kell tájékoztatni a Felügyelőséget. Fentiekről a Felügyelőség /2011. számú levelében igazolást adott ki a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság részére, melyet tájékoztatásul megküldött Győr MJV Önkormányzata, a NIF Zrt. és az OKTVF részére is. A kiegyenlítő intézkedések folyamatban vannak és a /2011. számú környezetvédelmi engedély alapján fontosabb lépéseit december 31-ig kell megvalósítani. A tervezett szennyvízelvezető és ivóvízellátó rendszer létesítése természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Fentiek alapján a tervezett tevékenység jelentős környezeti hatást nem fog okozni, a megvalósítással kapcsolatban kizáró okok nem merültek fel. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi létesítmények megépítése műszaki előírásokba nem ütközik, ezért a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett a tárgyi víziközmű fejlesztés megvalósítható. A havária bejelentése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. és 29. -ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. -ára alapozta. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. A hatóság a határozat nyilvános közzétételéről a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5/B. -a alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (1) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 97 -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98. (1) bekezdése biztosítja. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, szeptember 18. Dr.Buday Zsolt s.k. igazgató 8

9 A határozatot kapják: 1./ Pannon-Víz Zrt Győr, Országút u vétívvel 2./ VIADUKT Kft Győr, Baross G. u vétívvel 3./ Égáz-Dégáz Zrt Győr, Puskás T. u. 37. vétívvel 4./ Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete 9024 Győr, Kálvária u vétívvel 5./ GYÖR-SZOL Zrt Győr. Orgona u. 10. vétívvel 6./ Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt Budapest, Váci út 45. vétívvel 7./ E.ON Zrt Győr, Kandó K. u vétívvel 8. / Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 9021 Győr, Káptalandomb HKP 9./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Intézete 9022 Győr, Batthyány tér 3. - HKP 10./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 9028 Győr, Arató u HKP 9