HATÁROZAT. vízjogi létesítési engedélyt ad

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\KoczkaA\ doc A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2013. Hiv. szám: Tárgy: Győrzámoly Előadó: dr. Hegyi-Koczka Ágnes/ Hencz Gabriella/dr. Busáné Melléklet: Önkormányzat, Tánczos Lászlóné, Benes Gábor 065/25 hrsz.-melletti telkek vízellátása, szennyvíz elvezetés vízjogi létesítési engedélye Vízikönyvi szám: Győr-6. Győrzámoly-6. HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győrzámoly község Önkormányzata (9172 Győrzámoly, Rákóczi u. 45.), Tánczos Lászlóné (9172 Győrzámoly, Dr. Pécsi Gy. u. 36.) és Benes Gábor (9172 Győrzámoly, Tölgyfa u. 2.) engedélyesek részére a Kajdacsy István munkaszámú tervdokumentációja alapján a Győrzámoly 065/25, 065/1, 064 és 267/50 hrsz.-ú ingatlanokat érintő ivóvízellátás és szennyvízelvezetés megvalósítására az alábbiak szerint: A. / Műszaki adatok: Tervezett ivóvíz vezeték főbb műszaki adatai vízjogi létesítési engedélyt ad A tervezett közművezeték 3 db ingatlan vízellátást fogja biztosítani. Várható vízigény összesen: 0,9 m 3 /d. Az ivóvíz vezeték fejlesztés a 267/50 hrsz-ú úton meglévő NA 100 KM PVC vezetékhez csatlakozik az 1. jelű csomópontban. A tervezett vízvezeték ágvezetékként épül ki, a gerincvezetékre végszelvényénél 1 db NA 100-as földfeletti tűzcsap kerül beszerelésre. Az ivóvíz nyomóvezeték D 110 KPE (10 bar) csövekkel valósul meg 69,0 fm hosszban. A lakóingatlanok bekötése D32 KPE csövekkel épül ki. A kiépítésre kerülő szennyvízcsatorna rendszer főbb műszaki adatai Az új teleknél keletkező kommunális szennyvíz várható mennyisége: 0,9 m 3 /d A tervezett gravitációs szennyvízcsatorna NA 200 KG PVC csövekkel épül ki 70,0 fm hosszban, 3 lejtéssel, amely az mb jelű csomópontban csatlakozik a 267/50 hrsz-ú úton meglévő szennyvízcsatorna tisztítóaknájára. A gyűjtőcsatornára végpontjában Ø100 beton tisztítóakna kerül beépítésre. A házi bekötések NA 150 KG PVC csövekkel épülnek ki. A fejlesztési területen összegyűjtött szennyvizek a Győr városi szennyvíztisztító telepen kerülnek megtisztításra.

2 II. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./ Az eljáró hatóság előírásai: 1. A kivitelezés során a szakhatóságok, közmű üzemeltetők állásfoglalásaiban, továbbá a vonatkozó szabványokban rögzítetteket be kell tartani. A vezetékek, csatornák vízszintes és magassági vonalvezetése, a csatlakozások kialakítása terv szerint, a közművek kezelőinek előírásai alapján kivitelezhetőek. 2. A létesítés során a kiviteli munkákat úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vezetékeknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő vízellátó, szennyvízelvezető rendszerrel. 3. A kivitelezés során tilos a felszín alatti vizek káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. A munkavégzés során ügyelni kell arra, hogy a munkagépekből kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. A 2019/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg be kell jelenteni Felügyelőségünknek. 4. A kivitelezés során keletkező hulladékok gyűjtése a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró, további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve történhet, további hasznosításukról vagy ártalmatlanításukról erre, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező kezelőnek történő közvetlen átadással kell gondoskodni. 5. A burkolatlan útfelület igénybe vétele esetén a szállító járművek sebességét csökkenteni kell, száraz időben, szükség esetén a munkaterületet locsolással kell pormentesíteni. A gépjárművek kerekeit a közútra való ráhajtás előtt pormentesíteni kell. Amennyiben keletkezik kiszoruló föld, annak lerakóhelyre történő elszállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni. 6. A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. 7. Az épülő közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. 8. A megépülő vízilétesítmények folyamatos karbantartását, állagmegóvását a rendeltetésszerű üzemeltetésre kiadandó vízjogi üzemeltetési engedély jogerőssé válásáig is el kell végezni. 2./ Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Győri Járási Intézet Járási Népegészségügyi Intézet a VIII-R-049/ /2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárult az alábbi feltételekkel: A vízvezeték és szennyvízcsatorna keresztezése során a vízvezeték védelmét biztosítani kell. 3./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály a 17.2/483-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában talajvédelmi szakhatósági szempontból a vízjogi létesítési engedély kiadásához az alábbi feltételek betartása mellett hozzájárult: 1. A víziközművek létesítési munkálatait úgy kell megvalósítani, hogy az a közvetlen szomszédos termőföld területek vízháztartását ne zavarja, az eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, szélsőséges vízháztartási helyzetet ne okozzon. 2. A területen fellehető talajvédelmi célú létesítmények működését a kivitelezési munkálatok végzése során biztosítani kell. 4./ Be kell tartani továbbá a PANNON-VÍZ Víz- Csatornamű és Fürdő Zrt. PV/157-1/2013/ számú, az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. F /2013. számú, és az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/1019/2012. számú közmű üzemeltetői nyilatkozatában, valamint Győrzámoly község Önkormányzata 72-2/2013 és 72-4/2013. számú közútkezelői hozzájárulásában foglaltakat. 2

3 III. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmények teljes körű megvalósulási dokumentációit, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelező nyilatkozatot. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. IV. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt ivóvízellátás esetében Győr-6., szennyvízelvezetés esetében Győrzámoly-6. számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. A hatóság a határozat kiadásával egyidejűleg gondoskodik annak nyilvános közzétételéről. VII. Az ügyfél az eljárás lefolytatásáért a Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VIII. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. I N D O K O L Á S Győrzámoly község Önkormányzata (9172 Győrzámoly, Rákóczi u. 45.), Tánczos Lászlóné (9172 Győrzámoly, Dr. Pécsi Gy. u. 36.) és Benes Gábor (9172 Győrzámoly, Tölgyfa u. 2.) kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a Győrzámoly 065/25 hrsz.-ú út melletti ingatlanok víziközmű ellátásának vízjogi létesítési engedélye iránt. Kérelméhez csatolta a számú tervdokumentációt, az érintett ingatlanok tulajdoni lapját, a közműkezelők nyilatkozatait, az Önkormányzat közútkezelői hozzájárulását, valamint a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. (1) g) bekezdése alapján a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete szerinti adatlapok. A hatóság felhívására a kérelmező benyújtotta a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 15. (2) bekezdésében foglalt egyedi vizsgálati dokumentációt. 3

4 Az eljárás során a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. (3) bekezdés alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet a VIII-R-049/ /2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a hozzájárulását a rendelkező részben foglalt kikötésekkel megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tárgyi engedélyezési ügyben megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A dokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy szennyvízcsatorna és vízvezeték kereszteződése előfordul, ezért a fenti feltétellel járultam hozzá a közművek létesítéséhez. Állásfoglalásom kialakításánál az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) korm. rendelet és a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.9 Korm. rendelet előírásait vettem figyelembe, a feltételt ez utóbbi rendelet 4. számú melléklete alapján határoztam meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki az önálló jogorvoslatot és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdése, illetékességét a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai állapítják meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály a 17.2/483-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában talajvédelmi szakhatósági szempontból a vízjogi létesítési engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt feltételek betartása mellett hozzájárult. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út ), fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, a Győrzámoly, 065/25 hrsz. melletti ingatlanok vízellátása, szennyvíz elvezetése vízjogi létesítési engedélyezési eljárása kapcsán, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése tárgyában. A megkeresését és mellékleteit talajvédelmi szempontból megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a tervezett víziközművek létesítési munkálatai jelen eljárás során termőföld területeket nem érintenek, a tervezett beruházás megvalósításával érintett ingatlanok egyes helyein határosak termőföld területekkel is, ezért azok védelme indokolt, a tervezett beruházás vízjogi létesítési engedély kiadásának talajvédelmi szempontból jogszabályi akadályát nem találtuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező rész szerinti talajvédelmi kikötésekkel hozzájárult a Győrzámoly, 065/25 hrsz. melletti ingatlanok vízellátása, szennyvíz elvezetése tárgyú beruházás, vízjogi létesítési engedélyének kiadásához. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről. Jelen szakhatósági hozzájárulás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Ket.) 22. (1) bek., 44. (1) (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló évi CXXIX törvény (továbbiakban Tft.). 1. (1) bek., a 2. a) és i) pontján, a 43. (1) bekezdésén, a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 28. (1) bek., a környezetvédelmi természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm.r. 32/E. (3) bek. a) pont., továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. r án alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/1028-1/2013. számú végzésében a szakhatósági eljárását hatáskörének hiánya miatt megszüntette. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9028 Győr, Árpád út ) a Győrzámoly-Önkormányzat Tánczos Lászlóné Benes Gábor 065/25. Hrsz. melletti telkek vízellátása, szennyvíz elvezetése tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A tervezett tárgyi beruházás a hatóság jelenlegi adatai szerint kulturális örökségvédelmi elemeket nem érint, így szakhatósági állásfoglalás kiadására hatásköre nincs. Felhívom az engedélyt kérő figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során 4

5 régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/ (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A megyei múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 45. (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy a tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdésről azt megkezdésről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes megyei múzeumot értesítse (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (9021 Győr, Széchenyi tér 5.), és biztosítsa a terület átvizsgálásának a lehetőségét. A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A (3) bekezdésén, valamint a Korm. rendelet 8.0 (1) b) pontja 1. számú melléklet B.I.1,., IV.1. pontján alapul. A joghatóság a Ket. 18. (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet 2., illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg. A hatóság a Ket. 26. (1) bekezdés b) pontja alapján belföldi jogsegély keretében megkereste a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltségét. Az Igazgatóság a 08-01/343-2/2013/GyH számú végzésében megállapította, hogy a tervezett vízellátás kialakítása megfelel a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet 164; 165; 166 szakaszában foglaltaknak. Végzését az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (KET) 26. (1) bekezdés b) pontja alapján belföldi jogsegély kiadásával kapcsolatban kereste meg a kirendeltségünket, mint elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságot. Az eljárást a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (KET) alapján folytattam le. A végzésem ellem külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. Hatásköröm a tűzvédelmi feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozó kötelező élet és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII.7.) Kormányrendelet 1. (1) bekezdése, illetékességem illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI.30. BM rendelet 1. -hoz tartozó mellékelte határozza meg. A benyújtott tervek vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból történő átvizsgálása alapján megállapítható, hogy a tervezett vízilétesítmények megépítése beilleszkedik a település meglévő ivóvízellátó és szennyvíz elvezető rendszerébe. A vizsgálattal érintett terület a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján kiemelten érzékeny felszín alatti területnek minősül. A beruházással érintett ingatlanok közül a Győrzámoly 267/50 és a 065/1 hrsz-ú ingatlanok a kijelölés alatt álló Révfalui vízbázis hidrogeológiai B védőterületét érintik, ebből kifolyólag a Rendelet 15. (2) bekezdésében foglaltak alapján elvégezték az egyedi vizsgálatot. A tervezett települési szennyvizek elvezetése - ezzel is csökkentve a szikkasztás által a felszín alatti vízre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat - a vízbázis vízkészletének védettségét fokozza, ezért a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével a felszín alatti víz állapotának javulása feltételezhető. A tervezett beruházás a vízbázis által termelt vízkészlet védettségét nem befolyásolja, vízvédelmi és vízgazdálkodási érdekeket nem sért. Az elvégzett egyedi vizsgálatot a felügyelőség jóváhagyja. A település vízellátó és szennyvízelvezető létesítményeit üzemeltető Pannon-Víz Zrt. PV/157-1/2013/4020. számú nyilatkozata feltételekkel hozzájárult a vízjogi létesítési engedély kiadásához. A szennyvíz kibocsátási határértékek megállapítása a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletében az egyéb befogadóba való közvetett bevezetésre vonatkozóan történt. A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához benyújtott adatlapot vízvédelmi-vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság- és zajvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból átvizsgáltuk. A tervezett beruházás vízvédelmi és vízgazdálkodási érdekeket nem sért, a megvalósítással a területen jelentkező ivóvíz és szennyvízelvezetési igények a meglévő víziközmű rendszerek kapacitásán belül kielégíthető. 5

6 A tervezett vízvezeték és szennyvízcsatorna létesítése, üzemelése, illetve felhagyása során hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatás nem várható. A tevékenység megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet porszennyezésével járhat. Az építésnél használt dízel üzemű munkagépek (árokásó gép, csőszállító jármű, tehergépkocsi, tömörítő gép) kipufogógáza az érintett területeken minimális többlet légszennyezést okozhat. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A közmű megvalósításával együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében - az építési munkák időtartama alatt - a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4. (1) a) pontja alapján. A kialakításra kerülő létesítmények üzemszerű használata zajvédelmi szempontból érdektelen. Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. A tevékenység a természetés tájvédelem szakmai érdekeit nem sérti. Fentiek alapján a tervezett tevékenység jelentős környezeti hatást nem fog okozni, a megvalósítással kapcsolatban kizáró okok nem merültek fel. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi létesítmények megépítése műszaki előírásokba nem ütközik, ezért a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett a tárgyi víziközmű fejlesztés megvalósítható. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. és 29. -ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. -ára alapozta. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. A hatóság a határozat nyilvános közzétételéről a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5/B. -a alapján rendelkezett. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 97. -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98. (1) bekezdése biztosítja. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (1) bekezdése határozta meg. Győr, augusztus 27. dr. Buday Zsolt igazgató 6