Melléklet: A tó körül depónia épül 115,50 mbf szinttel, 1:3 rézsűhajlással. A depónia koronaszélessége 5,0 m.

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2012. Hiv. szám: Előadó: Műszaki ea.: Sipos Bernadett Hanyuné Krausz Szilvia Herczeg Zotán Melléklet: Tárgy: Farád, Szűcs Mihályné 0830/3 hrsz-ú horgásztó vízjogi létesítési engedélye, Vízikönyvi szám: Farád-8. H a t á r o z a t I. Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szűcs Mihályné (9321 Farád, Győri utca 47.) engedélyes részére, a Farád 0830/3 hrsz-ú ingatlanra tervezett horgásztó kialakítására vízjogi létesítési engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. 1. Engedélyes adatai: Szűcs Mihályné 9321 Farád, Győri utca 47. KÜJ: Létesítés helye: Farád 0830 hrsz-ú ingatlan d alrészlete 2. A tervezett tó műszaki jellemzői: Vízfelület: m 2 Víztérfogat: m 3 Átlag vízmélység: 1,50 m Rézsűhajlás: 1:3-1:4 A tó körül depónia épül 115,50 mbf szinttel, 1:3 rézsűhajlással. A depónia koronaszélessége 5,0 m. 3. Vízhasználat: A látványtó vízforgalmát a talajvíz, párolgás és a csapadékvíz egyenlege adja. A párolgási veszteség, mely talajvízből pótlódik: 2717 m 3 /év. III. Az engedélyes k ö t e l e s betartani az alábbi előírásokat: 1./Az eljáró hatóság előírásai: 1. A kialakítási munkák befejezésekor vízminőségi alapvizsgálatot kell végezni a tóból. A vizsgálandó komponensek: ph, vezetőképesség, kémiai oxigénigény (KOIp), oldott oxigén, ammónium-, nitrit-, nitrát- és foszfátionok. A vizsgálati eredményt a vízjogi üzemeltetési engedélyezési dokumentáció részeként a környezetvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. A mintavételt és a vizsgálatot akkreditált laboratórium végezheti.

2 2. A tó és környezete természetközeli állapotának megőrzése érdekében csak őshonos, tájba illő növényfajok telepíthetők. 3. A létesítési munkák során ügyelni kell arra, hogy a földmunkagépekből kenő és/ vagy üzemanyag elfolyás ne történjen. 4. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 5. Száraz időszakban a közlekedő utak, munkaterült kiporzását locsolással szükséges lecsökkenteni. 2./ Az eljárásba bevont szakhatóság előírásai: 2.1 Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/2018-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása és a T. Cím által csatolt Szűcs Mihályné (9321 Farád, Győri utca 47.) megbízásából o a Penta- Plan Bt. (Györ, Vadvirág u. 24.) által készített 17/2012. munkaszámú Farád 0830/3 hrsz.- ú ingatlanon tervezett horgásztó vízjogi létesítési engedélyezési terve és a o Földért 2005 Kft. (2890 Tata, Szilágyi E. u. 101.) által készített HMT-20/2012. munkaszámú Humuszmentést és rekultivációt megalapozó talajvédelmi terv Farád 0830/3 "b, d" hrsz. végleges más célú hasznosítás engedélyezési eljárásában dokumentáció alapján, a Farád 0830/3 hrsz.- ú ingatlanra tervezett horgászt6 vízjogi létesítési engedélyezési eljárása során TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSAGI HOZZÁJÁRULÁS t adok, az alábbi talajvédelmi kikötések közlése mellett: a tervezett horgászt6 kialakítását a tárgyban készült műszaki leírás szerint lehet végezni, a létesítési munkák idején a térségben meglévő, talajvédelmi célú létesítmények működőképességét fenn kell tartani. a horgásztó kivite1ezése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások, az érintett és a környező termőföldek minőségében negatív irányú változást, talajszennyezést nem idézhet elő, azokon szélsőséges vízháztartási helyzetet nem teremthet, a humuszos termőréteget a Talajvédelmi tervben előírt módon meg kell menteni, a mentett humuszos termőréteg mennyisége a Talajvédelmi terv szerint m 3, a horgásztó területéről mentett humuszos termőréteget helyben, zöldfelületek kialakításához lehet igénybe venni, a mentett humuszos termőréteg mennyiségéről nyilvántartást kell vezetni, melyet a talajvédelmi hatósághoz be kell nyújtani a vízjogi üzemeltetési eljárás során, a mentett, de helyben fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után a talajvédelmi hatóság talajvédelmi járulékot szab ki a vízjogi üzemeltetési eljárás során. A tárgyi horgásztó vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása során szakhatóságunk hozzájárulását be kell szerezni. Jelen szakhatósági hozzájárulás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/2931-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a tárgyi vízjogi létesítési engedélyhez a következő feltételekkel hozzájárul. 1. Az engedélyes a létesítés során kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyben foglalt tevékenységévei össze nem függő célra akkor használhatja fel, ha annak tulajdonjogát az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján megszerezte. 2

3 2. 2. Azután az ásványi nyersanyag mennyiség után, amelynek tulajdonjogát az engedélyes megszerezte, bányajáradékot köteles fizetni A bányajáradékot az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint önbevallásban kell meghatározni. Önbevallást a létesítést engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő első határnaptól kezdődően kell benyújtani. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott időszakban bányajáradék fizetésikötelezettség nem keletkezett A bányajáradékot negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani a bányafelügyeletnek, valamint befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számláira Az engedélyes az építési engedély alapján az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és minőségét köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a Bányakapitányságnak bejelenteni. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. IV. A vízjogi létesítési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható illetve visszavonható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Farád - 8. számon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u ) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, azaz Százezer forint, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. I n d o k o l á s Szűcs Mihályné (9321 Farád, Győri utca 47.) megbízásából a Penta-Plan Bt. (9012 Győr, Vadvirág u em. 5.) nyújtott be kérelmet a Farád 0830/3 hrsz-ú ingatlanra tervezett horgásztó kialakítása tárgyában. Kérelméhez mellékelte az általa készített 17/2012. munkaszámú terv-és iratanyag 6 példányát, a szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylat másolatát, földhivatali térképmásolatot, az érintett ingatlan három hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapját, Szűcs Mihály (9321 Farád, 3

4 Győri u. 47.), mint a 0830/3 hrsz-ú ingatlan ½ arányú tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a képviseleti jogosultságot igazoló meghatalmazást. A hatóság felhívására pótlólag megküldte a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (KHVM r.) 2 (1) bekezdés g) pontja szerinti - a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatáról adatlapot, továbbá a beruházással érintett ingatlan tulajdonosával kötött, az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó, a vízilétesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodást. Az eljáró hatóság megkereste szakhatósági állásfoglalása kiadása végett az ügyben érintett illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/2018-4/2012. számú szakhatósági hozzájárulását feltételek közlése mellett megadta, mely feltételeket jelen határozat III. fejezet 2.1. pontjában rögzített. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot a Farád 0830/3 hrsz.- ú ingatlanra tervezett horgásztó vízjogi létesítési engedélyezési eljárása kapcsán, a talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás beszerzése tárgyában. A megkeresést és a csatolt szakanyagokat talajvédelmi és közigazgatási eljárási szempontból megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy: a horgásztó kialakítására szolgáló terület a Farád 0830/3 hrsz., b) alrészlete kivett, d) alrészlete szántó művelési ágú, az ingatlan több oldalán termőfölddel közvetlenül határos, a horgásztó területéről mentett humuszos termőréteget helyben, zöldfelületek kialakításához lehet igénybe venni, a mentett, de helyben fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után a talajvédelmi hatóság talajvédelmi járulékot szab ki a vízjogi üzemeltetési eljárás során, a beruházás az érintett és szomszédos termőföld területek minőségében negatív irányú változást, talajszennyezést nem idézhet elő, azokon szélsőséges vízháztartási helyzetet nem teremthet, a horgásztó vízjogi létesítési engedélye kiadásának talajvédelmi szempontból jogszabályi akadályát nem találtuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező rész szerinti kikötésekkel hozzájárult a Farád 0830/3 hrsz.- ú ingatlanra tervezett horgásztó vízjogi létesítési engedélyének kiadásához. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági hozzájárulás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Ket.) 22. (1) bek., a 44 (1) és (2) bek., 45. (2) bek., a termőföld védelméről szóló évi CXXIX tv. 1. (1) bek, a 2. a.) és i) pont, a 43. (1) bek., a vízgazdálkodásról szóló 19,95. évi LVII. tv. 28. (1) bek., 29. (1) bek. c) pont, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 27. (1) bek., továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XI1. 27.) Korm. rendelete 17. (1) bekezdésén alapul. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/2931-2/2012. számú szakhatósági hozzájárulását feltételek közlése mellett megadta, mely feltételeket jelen határozat III. fejezet 2.2. pontjában rögzített. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Szűcs Mihályné (9321 Farád, Győri u. 47.) megbízásából a Penta-Plan Bt. (9012 Győr, Vadvirág u. 24.) kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdése alapján megkereste a Bányakapitányságot október 8-án a fenti tárgyban szakhatósági állásfoglalás céljából. A nyilvántartásunk átvizsgálása alapján megállapítottuk, hogy a tervezési területen szilárd ásványi nyersanyag lelőhely nem található. A horgásztó építése során a tervek szerint mintegy m3 ásványi nyersanyag kitermelését tervezik, amit a tervezési területen belül tereprendezés során szétterítenek. 4

5 Az ásványi nyersanyag kitermelésre tekintettel a Bányakapitányság a kitermelt ásványi nyersanyag tulajdonjogának megszerzése, az ennek következtében beálló bányajáradék fizetési és önbevallási kötelezettség körében rendelkezett. A rendelkező rész 1. pontja a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) lia. -án, a 2. pontja az évi XLVIII. törvény (Bt.) 20. (1) és (2) bekezdésén, a 3. pontja a Vhr. 4. (4) bekezdésén, a 4. pontja a Vhr. 4. (5) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet arra, hogy bányajáradék számítását, befizetését jelenleg az 54/2008. (III.20.) Korm. rendelet alapján kell teljesíteni. A Bányakapitányság a rendelkező rész 5. pontjában foglalt adatszolgáltatást a Vhr. 9. (3) bekezdése alapján írta elő. A Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. (5)-(6) bekezdése alapján adta ki, illetékességét a 267/2006.(XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya a tárgyi ügyben indult szakhatósági eljárást hatáskör hiánya miatt a VIII-B-005/3414-2/2012. számú végzésével megszüntette, tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás örökségvédelmi hatáskört nem érint. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) a Farád, 0830/3 hrsz.-on horgásztó vízjogi létesítési engedélye tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni. és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A tervezett tárgyi beruházás a hatóság jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - figyelemmel a. kulturális (örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. (1), valamint 8. (1)a) bekezdésére, valamint 1. melléklet A pontjára való tekintettelszakhatósági állásfoglalás kiadására hatásköre nincs. Felhívja a hivatal az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabásat vonhatja maga után. A megyei múzeum a muzeális intézményekr61, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közmúvel6désr61 szóló évi CXL. törvény 45. (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így a hivatal kéri, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdésről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot értesítse (Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, 9921 Széchenyi tér 5.), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét. A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló'e004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdésén, valamint a Korm. rendelet 8, (1) b) pontja 1. számú melléklet B. I. 1.,2., IV. 1. pontján alapul. A jogorvoslati út a Ket. 44. (9) bekezdése alapján került megállapításra. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 26. (1) bekezdés b) pontja alapján belföldi jogsegély keretében megkeresett Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a XVIII-G-001/ /2012. számú iratában az alábbiakról tájékoztatta a vízügyi hatóságot: A tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a horgásztó létesítésével érintett Farád 0830/3 hrsz-ú földrészlet "d" alrészlete nem felel meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009, évi XXXVII. tv (Evt) 6,, 11, és 12, -ban foglaltaknak, nem része az Országos Erdőállomány Adattárnak. 5

6 A beruházással érintett területtel szomszédos a Farád 0831 hrsz-ú üzemtervezett erdőterület (Farád 19B), melynek más célú igénybevételét nem tervezik, Tájékoztatom, hogy az Evt 62, (3) alapján az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni. A tervdokumentációban foglaltakból megállapítható, hogy a tervezett tó megfelel a vízilétesítmény építésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott műszaki és biztonsági szabályoknak. A tervdokumentációban foglaltak szerinti létesítés vízgazdálkodási előírásokba nem ütközik, vízminőségvédelmi érdeket nem sért. A tervezési terület nem érint felszín alatti vízbázis kijelölt hidrogeológiai védőterületet. A tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A földmunkákból adódó porszennyezés, ill. a munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. Hulladékgazdálkodási szempontból hulladékképződéssel nem kell számolni, a kitrmelt föld tereprendezés céljából a területen marad.- Az érintett ingatlan országosan nem védett terület, nem része a Natura 2000 hálózatnak és az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek sem. Tárgyi tó rendezése tájképi elemet nem érint, a tájhasználatot nem befolyásolja jelentősen, így természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 17. (1) bekezdése előírja, hogy a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Tvt. 42. (3) bekezdése szerint a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj: a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez; b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez; c) egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához; d) egyedének preparálásához; e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához; f) egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez; g) egyedének biotechnológiai célra történő felhasználásához; h) természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez. A hatóság egyben felhívja az engedélyes figyelmét, hogy a 17/2012. munkaszámú engedélyezési dokumentáció 4.4. Növénytelepítés, állatvilág fejezetében foglaltak szerinti növénytelepítés (a szigetközi sekélyvízi és nedves parti tájra jellemző növényfajok) természetvédelmi szempontból kedvező, de a védett növényfajok (sulyom, vízilófark) telepítése természetvédelmi engedélyhez kötött. Fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján a tevékenység/létesítmény környezeti hatás szempontjából nem jelentős, hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. A dokumentációban foglaltak és az előírások betartása mellett a tavak kialakítása vízgazdálkodási érdekeket nem sért, ezért a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (Vgtv.) 29. (1) bekezdésében, a KHVM rendeletben, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (R.) 3. (1) bekezdésében foglaltak alapján, jelen határozata rendelkező részében foglalt tartalommal kiadta a vízjogi létesítési engedélyt. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. 6

7 A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklet, hatáskörét a R. 1 (1) bekezdése határozta meg. Győr, december 07. dr. Buday Zsolt s.k. igazgató 7