ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\Kuller\ doc A határozat jogerős év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2013. Hiv. szám: Tárgy: Molnár Béla Esztergom, 0770/4 hrsz.-ú ingatlanon lévő tavak - vízjogi létesítési Előadók: dr.kuller Gábor/ Melléklet: engedélye Hoffmann György Vízikönyvi szám: Esztergom 112. HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) Molnár Béla (2500 Esztergom, Kettőspince sor 19.) képviseletében Tegerdius Kft. (9026 Győr, Irinyi J. u. 11/A) által előterjesztett kérelmének helyt ad, és részére a Tagerdius Kft. által készített 01/13.-TDG. munkaszámú tervdokumentáció alapján az alábbiak szerint: 1. Alapadatok: Engedélyes neve: Molnár Béla 2500 Esztergom, Kettőspince sor 19. Érintett terület címe: 2500 Esztergom 0770/4 hrsz. 2. A tervezett tavak műszaki jellemzői: vízjogi létesítési engedélyt ad 1. számú tó EOV koordináta: X: és Y: Üzemi vízszint: 116,00 mbf Fenékszint: 114,5 mbf Maximális üzemi vízszint: 116,50 mbf Vízfelület üzemi vízszintnél: 4927 m 2 Víztérfogat üzemi vízszintnél: 5878 m 3 Vízmélység üzemvízszintnél: 0-1,5 m Rézsűhajlás: 1:2 Vízpótlás: talajvízből és felszíni vízből (Csenkei-árok) A tóhoz tartozó műtárgyak:

2 2 Vízkormányzó műtárgy betétpallós duzzasztó a területen lévő árkon Vízkormányzó műtárgy betétpallós duzzasztó a tóhoz vezető csatornán Vízkormányzó műtárgy a tervezett Ø 60 leeresztő barátzsilip 2. számú tó EOV koordináta: X: és Y: Üzemi vízszint: 116,50 mbf Fenékszint: 115,0 mbf Maximális üzemi vízszint: 117,00 mbf Vízfelület üzemi vízszintnél: 9664 m 2 Víztérfogat üzemi vízszintnél: m 3 Vízmélység üzemvízszintnél: 0-1,5 m Rézsűhajlás: 1:2 Vízpótlás: talajvízből és felszíni vízből (Csenkei-árok) A tóhoz tartozó műtárgyak: Vízkormányzó műtárgy betétpallós duzzasztó a területen lévő árkon Vízkormányzó műtárgy betétpallós duzzasztó a tóhoz vezető csatornán Vízkormányzó műtárgy a tervezett Ø 60 leeresztő barátzsilip 3. A tavak vízhasználata: A tó talajvízre és felszíni vizes utánpótlódásra támaszkodik, hasznosítás célja halastó. A tavak párolgási vesztesége m 3 /év, mely elsősorban talajvízből, illetve a Csenkei árkon keresztül a Csenkei patakba kerülő csapadékvízből pótlódik. II. Az engedélyes köteles az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./Az eljáró hatóság előírásai: a./a vízszintszabályzó műtárgyon vízmércét kell elhelyezni. b./a kialakítási munkák befejezésekor a tavakból vízminőségi alapvizsgálatot kell végezni. A vizsgálandó komponensek: ph, vezetőképesség, kémiai oxigénigény (KOIp), oldott oxigén, ammónium-, nitrit-, nitrát- és foszfátionok. A vizsgálati eredményt a vízjogi üzemeltetési engedélyezési dokumentáció részeként a környezetvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. A mintavételt és a vizsgálatot akkreditált laboratórium végezheti. c./a létesítési munkák során a földmunkagépekből olajelfolyás nem történhet. d./a tavak kialakítása során biztosítani kell nádas vegetáció kialakulását a terület min. 25%-án, továbbá meg kell teremteni min. 5 m széles part menti sekélyvizes zóna és azon nádas vegetáció kialakulásának lehetőségét a partvonal min. 20%-án. e./a tó és környezete természetközeli állapotának megőrzése érdekében csak őshonos, tájba illő növényfajok telepíthetők. f./a tavak leeresztő műtárgyába be kell építeni egy sűrű akár kavicságy formában kivitelezett szűrőt annak érdekében, hogy a tóban spontán megjelenő és elszaporodó nem őshonos halak és azok ivadékai ne juthassanak ki a tóból természetes vizekbe (Csenkei-patak). g./a tóban extenzív haltartás folyhat.

3 3 h./a munkavégzés során ügyelni kell arra, hogy a munkagépekből kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. i./a munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. j./az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. k./az esetlegesen keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtését környezetszennyezést kizáró, további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve kell végezni, azokat a környezetvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett, vagy hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek kell átadni. l./amennyiben a tó létesítés során keletkező kavicsos feltalaj, iszap, kavicsos homokos iszap teljes mennyisége nem kerül a parti sávban elhelyezésre, úgy az elszállítani tervezett mennyiséget hulladéknak kell tekinteni és engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. m./az évi LVII. Tv. 15/C. (1.) bekezdés l) pontja alapján figyelemmel a felhasznált vízmennyiség jellegére az engedélyes a vízkészlet-járulék fizetése alól mentesül. n./az évi LVII. Tv. 15/C. (2.) bekezdés alapján az engedélyest a vízhasználatra vonatkozó bejelentési kötelezettség terheli. 2./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2/1634-5/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély megadásához az alábbi feltételekkel járult hozzá: a./a beruházás területén található humuszos feltalajt a talajvédelmi terv szerint kell letermelni mind a tó létesítés, mind a tervezett mezőgazdasági célú tereprendezés helyszínén. b./a mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásról vagy értékesítéséről a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni. c./feltöltésre vagy töltésépítésre a humuszos talaj nem használható fel. A kialakított humuszos talajréteg vastagsága a beruházás területén az 1 m-t nem haladhatja meg. d./az értékesített, vagy nem a beruházás területén felhasznált humuszos talaj után talajvédelmi járulékot kell fizetni. e./a beruházás területén fel nem használható humuszos talaj egyéb módon történő hasznosításáról a tervezett létesítmények használatbavételi engedélyezéséig gondoskodni kell. f./a tavak kiviteli munkálatai során felszabaduló terméketlen altalajt a beruházással érintett területen mezőgazdasági célú tereprendezésre felhasználható. g./a tereprendezést követően kialakult műterepnek a tájba kell illeszkednie, és átművelhetően kell csatlakoznia a szomszédos termőföldekhez. h./a szomszédos termőföldeken a beruházás során felszabaduló terméketlen talajanyagok nem helyezhetők el, nem teríthetők szét. i./a munkák megkezdését a talajvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 3./A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BBK/2588-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása a következő:

4 4 A Budapesti Bányakapitányság T. Cím megkeresésére, a hivatkozott számon folytatott Csitár-pataki tározó tárgyában indult vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban szakhatóságként közreműködve, a csatolt engedélyezési dokumentációban és a hiánypótlási dokumentációban foglaltak alapján a) Molnár Béla (2500 Esztergom, Kettőspince sor 19.) jogosított (engedélyes) részére b) Esztergom 0770/4 hrsz-ú ingatlanjai területén tervezett c) Csitár-pataki tározó (esetleg annak kivitelezésével összefüggő tereprendezésnek) hatósági engedélyezéséhez a következő feltételek érvényesítése esetén járul hozzá: 1. Engedélyes kizárólag a fent meghatározott ingatlanok engedélyezési dokumentációban meghatározott helyén, azok m 2 térmértékű részén jogosult az engedélyezni kért létesítmény kivitelezésére / tevékenység végzésére. 2. Az 1. pontban meghatározott létesítmény kivitelezése / tevékenység végzése során legfeljebb m 3 mennyiségű képlékeny agyag II. (kódja: 1419) típusú ásványi nyersanyag termelhető ki eredeti, természetes előfordulási helyéről. Engedélyes a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét köteles geodéziai mérési módszerekkel meghatározni. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolnia kell. Köteles továbbá az ásványi nyersanyag kitermelés befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló földtani szakértő által ellenjegyzett jelentést a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak (a továbbiakban: MBFH) megküldeni. A jelentésnek tartalmaznia kell az eredeti terepfelszín és a kialakított végállapot mérési adatait, valamint az ezek alapján végzett térfogatszámítást. 3. Engedélyes a 2. pontban meghatározott ásványi nyersanyagból legfeljebb 0 m 3 -t használhat fel az engedélyezési dokumentációban meghatározott, de az engedélyezett tevékenységgel össze nem függő egyéb célra. Az így hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után bányajáradékot köteles fizetni. A bányajáradék mértéke az engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték 50%-a. 4. A bányajáradékot az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint engedélyesnek önbevallásban kell meghatározni. A bányajáradékot negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak (1059 Budapest, Pf.: 95), valamint egyidejűleg befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számlájára (Magyar Államkincstár ). Önbevallást az engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő első határnaptól kezdődően köteles benyújtani, az önbevallást akkor is be kell nyújtania, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettsége nem keletkezett. 5. Engedélyes tevékenységéről és az ennek során kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségről köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető valamennyi bevallási időszakban bevallott bányajáradék meghatározásának és megfizetésének jogszerűsége. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot, az ásványi nyersanyag tárgyévre vonatkozó mennyiségi változását bemutató hites bányamérő által ellenjegyzett geodéziai felmérésen alapuló számítást (térfogatszámítást), mérőműszeres mennyiség meghatározás esetén a mérőműszer hitelesítését igazoló bizonylatot. Engedélyes köteles a bányajáradék bevallásokat, az erről vezetett nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni.

5 5 A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. III. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. A létesítmény átadás-átvételét követően a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízimunka elvégzése illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. IV. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Esztergom 112. számon a vízikönyvbe bejegyzi. V. Molnár Béla (2500 Esztergom, Kettőspince sor 19.) az eljárás lefolytatásáért a Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS Molnár Béla (2500 Esztergom, Kettőspince sor 19.) megbízásából a Tagerdius Kft. (9026 Győr, Irinyi J. út 11/A.) június 26-án kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelmében a 01/13.-TDG munkaszámú, és Esztergom, 0770/4 hrsz-en Csenkei tavak vízjogi létesítési engedélyezési terve tárgyú tervdokumentáció alapján vízjogi létesítési engedély kiadását kérte. A kérelmező beadványához a tervdokumentáció 6 példányát, egy példány tulajdoni lap másolatot, egy példány térképkivonatot, a megbízólevelet, és a vízminta vizsgálati jegyzőkönyvet csatolta. A kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

6 6 A kérelmező a hatóság eljárása során kibocsátott hiánypótlási felhívásaiban foglaltakat a hatóság által engedélyezett határidőn belül csatolta. A hatóság eljárása során megállapította, hogy a beruházással érintett ingatlan Molnár Béla tulajdonában van. Takács Jenő tervező /2013. számon iktatott beadványában kijelentette, hogy tervezett vízi munka és vízilétesítmény az Esztergom 0770/4 hrsz-ú területeken valósul meg, és a tervezett vizimunka közműveket nem érint. Az eljárás során a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. (3) bekezdés alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2/1634-5/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész szerinti kikötésekkel hozzájárult az engedély kiadásához. Döntését az alábbiakkal indokolta: A Felügyelőség augusztus 22-én kelt, /2013. számú levelében megkereste Igazgatóságunkat, mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdése alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. Fenti munkaszámú talajvédelmi terv és annak kiegészítése a talajvédelmi követelményeknek megfelelően készült, a beruházással érintett területen mentésre érdemes humuszos feltalaj található. Szakhatósági állásfoglalásunk rendelkező részében foglaltak megtartásával a beruházással érintett terület, illetve a szomszédos termőföldek minősége megóvható. Feltételeinket a termőföld védelméről szóló CXXIX. törvény 43. (1) és (3) bekezdése, és az 48. (1) bekezdése alapján írtuk elő. Amennyiben nem állapítható meg kétséget kizáróan a beruházási területen belül fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége (nyilvántartási hiányosságok), úgy a talajvédelmi járulék mértéke a Tfvt. 55. (3) alapján megkezdett hektáronként Ft.-ban kerül megállapításra. A talajvédelmi szakhatósági eljárás augusztus 26-án indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/201. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet pontja határozta meg, melyet az Ügyfél megfizetett. Szakhatósági hozzájárulásunkat a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (Ket.) 44. (1) és (6), valamint a 72. (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. (1)-(4) bekezdése rendelkezik. Hatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléseiről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése alapján járt el. A Magyar Bányászati Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BBK/2588-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész szerinti kikötésekkel hozzájárult az engedély kiadásához. Döntését az alábbiakkal indokolta: A Bányakapitányság azért döntött a rendelkező részben foglaltak szerint, mert az engedélyezési dokumentáció átvizsgálása során tárgyi hatósági engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (rendelet) 32/E (5) alapján megállapította szakhatósági hatáskörét és e minőségben történő bevonásának szükségességét.

7 7 A szakhatósági nyilatkozatot az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása szakkérdésben adta ki. Az engedélyezési dokumentációból megállapította, hogy az engedélyezni kért létesítmény kivitelezése/tevékenység végzése során m 3 mennyiségű, képlékeny agyag II. típusú (kódja: 1419) ásványi nyersanyagot terveznek kitermelni. A kitermelni tervezett ásványi nyersanyag típusát és kódját tervező az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően határozta meg. Az engedélyezési dokumentációból megállapította azt is, hogy a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyiségéből 0 m 3 mennyiséget engedélyes az engedélyezett tevékenységgel össze nem függő célra kíván hasznosítani / értékesíteni kíván. Mindezek alapján a Bányakapitányság a rendelkező részben foglalt feltételek előírását tartotta szükségesnek az alábbiak szerint: - Az 1. pontban azért határozta meg a tervezett létesítmény kivitelezésének / tevékenység végzésének tényleges helyét és területét, mert az ennek során végzett ásványi nyersanyag kitermelés kizárólag erre a területre korlátozódhat. - A 2. pontban rögzítette, hogy a tervezett létesítmény kivitelezése / tevékenység végzése során legfeljebb milyen mennyiségű és típusú ásványi nyersanyag termelhető ki az engedélyezési dokumentációban foglaltak végrehajtásával. A 2. pont további rendelkezései a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 9. (3) bekezdés, illetve az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 2. (4)-(5) bekezdésében foglaltakon alapulnak. - A 3. pontban meghatározta, hogy a létesítmény kivitelezése / tevékenység végzése során kitermelt ásványi nyersanyagból legfeljebb 0 m 3 használható fel az engedélyezési dokumentációban meghatározott, de az engedélyezett tevékenységgel össze nem függő egyéb célra és az így hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után bányajáradékot köteles fizetni. Engedélyes kizárólag ez utóbbi ásványi nyersanyag mennyiség tulajdonjogát szerzi meg, a helyszínen felhasznált vagy megőrizni köteles ásványi nyersanyag továbbra is állami tulajdont képez. A 4. pontban összefoglalta a bányajáradék bevallására és megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Mindezen előírások a Bt. 3. (1a) bek., 7. (2) bek., 20. (2) bek. b) pontján, illetve a a Vhr. 4. (1) bek. ac) pontján, valamint 9. (3) bek. előírásain és az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeleten alapulnak. - Az 5. pontban az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 8. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rendelkezett a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének kimutatásáról. A Bányakapitányság felhívja engedélyes figyelmét, hogy az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 2. (5) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szükség esetén a kitermelt mennyiség ellenőrzése céljából geodéziai méréseket rendelhet el. A Bányakapitányság hatáskörét a már korábban meghatározott jogszabály, illetékességét pedig a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A Bányakapitányság szakhatósági közreműködésekor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. -ának megfelelően járt el. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság végül felhívja az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott jogerős döntését, valamint annak módosítását, hosszabbítását, átruházását a Ket. 78. (1) bekezdése alapján haladéktalanul megküldeni szíveskedjen. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1689-2/2013. sz. végzésében eljárását hatáskörének hiánya miatt megszüntette. Végzését az alábbiakkal indokolta: A Tagerdius Kft. (9026 Győr, Irinyi J. u. 11.) kérelmére az Esztergom, 0770/4 hrsz. ingatlanra tervezett tavak vízjogi létesítési engedély ügyében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél indult eljárásban szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalomhoz.

8 8 Megállapította, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás örökségvédelmi hatáskört nem érint. A kérelem tárgyát képező beruházási ingatlan Hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így tekintettel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. (3) bekezdésére - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Felhívom a figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló többször módosított évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. (2) bekezdésében foglaltak értelmében, amennyiben az földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet a hatóság intézkedéséig szüneteltetni, illetve a helyszín és a lelet őrzéséről a felelős őrzés szabályai szerint - gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! Hatóságom hatáskörét a Kr 2., (1) bek. a) pontja, a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bek. c) pontja, illetékességét a Kr. 2. (3) bekezdése, és 1. melléklete határozza meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Ket. 71. (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslati módjáról a Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik. Az Ügyfél által benyújtott kérelem és a Tagerdius Kft. által készített dokumentáció vízvédelmi, vízgazdálkodási tárgyú vizsgálata alapján megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak. A hatóság a csatolt dokumentációk, kellékek, nyilatkozatok áttanulmányozása során megállapította, hogy az abban foglaltak szerinti üzemeltetés környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi érdeket nem sért, továbbá a tervezett vízi létesítmény nem veszélyeztet vízkészlethez fűződő érdeket, a megvalósítás megfelel a vízi létesítmény létesítésére és üzemeltetésére kiadott műszaki és biztonsági szabályoknak. A vizsgálattal érintett terület a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján fokozottan és kiemelten érzékeny felszín alatti területnek minősül, de lokálisan 2a érzékenységi kategóriába tartozik. A beruházással érintett ingatlan nem érinti vízbázis védőterületet. A kiépítéssel együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében az építési munkák időtartama alatt a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes Esztergom Város jegyzője gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4. (1) a) pontja alapján. A kialakított létesítmény üzemszerű használata nem jár környezeti zajkibocsátás nem várható. Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A természet védelméről szóló évi LIII. Törvény (Tvt.) 8. (1) szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A

9 9 természet védelméről szóló évi LIII. Törvény 14. alapján tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítése, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élővizekbe való juttatása. Ennek értelmében tóba kizárólag őshonos halfajok telepítése engedélyezett A Tvt. 43. (1) bek. alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A vízjogi létesítés fenti feltételek betartásával védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja negatívan, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A tervezett tevékenység a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 11. pontjában szerepel. A környezeti hatások vizsgálata alapján a létesítés és üzemelés során jelentős hatással nem kell számolni, hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. és 29. -ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. -ára alapozta. A hatóság a határozat nyilvános közzétételéről a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5/B. -a alapján rendelkezett. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 97 -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98. (1) bekezdése biztosítja. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (1) bekezdése határozta meg. Győr, dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán sk. mb. igazgatóhelyettes A határozatot kapja: 1./Molnár Béla (2500 Esztergom, Kettőspince sor 19.) 2./Tagerdius Kft. (9026 Győr, Irinyi J. u. 11/A)

10 10 3./Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága (2890 Tata, Új út 17.) 4./Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (2800 Tatabánya, Bárdos László u. 2..) 5./Budapesti Bányakapitányság (1145 Budapest, Columbus u ) Jogerő után: 1./ Molnár Béla (2500 Esztergom, Kettőspince sor 19.) T. LEÍRÓ IRODA! Kérem vétívvel postázni, majd kérem nyvt: