ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 A határozat jogerős: év: hó: nap: KÜJ: Iktatószám: /2013. Hiv. szám: - Tárgy: Uraiújfalu, Önkormányzat, 212/1 hrsz-ú Előadó: Műszaki ea.: Szakértő: Sipos Bernadett Hencz Gabriella Pandur László Takácsné Németh Éva Tarjányi István Kristóf Andrea Horváth Valéria Hanyuné Krausz Szilvia Melléklet:- H a t á r o z a t I. telephely (csibekeltető) szennyvíz elvezetésének vízjogi létesítési engedélye Vízikönyvi szám: Uraiújfalu 16. Uraiújfalu 17. Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Uraiújfalu község Önkormányzata (9651 Uraiújfalu, Szentivánfa u. 46.) engedélyes részére, az Uraiújfalu 208/2., 209. és 212/1. hrsz-ú ingatlanok szennyvíz elvezető műtárgyaira ad, az alábbiak szerint: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\SiposBe\ doc v í z j o g i l é t e s í t é s i e n g e d é l y t II. 1. Műszaki adatok: A tárgyi vízilétesítmények megvalósításával érintett az Uraiújfalu 208/2, 209 és 212/1 hrsz.-ú ingatlanok. Az ellátandó ingatlanokról várhatóan elvezetendő szennyvíz mennyisége: 2-5 m 3 /d A tervezett szennyvízcsatorna a Kossuth Lajos u-i meglévő szennyvízcsatorna D 100 beton aknájára csatlakozik. A tervezett gravitációs szennyvízcsatorna NA 20/PP SN 10 csövekkel épül ki 63,4 fm hosszban, 5 és 10 lejtéssel. A tervezett gerincvezetékre 2 db előregyártott D100 beton tisztítóakna kerül elhelyezésre. A kis fektetési mélység miatt a tervezett csatorna az M jelű és az Sc-1-2 jelű tisztító aknák között betonvédelemben kerül beépítésre. A fejlesztési területen összegyűjtésre kerülő szennyvizek az Uraiújfalu települési szennyvíztisztító telepen kerülnek megtisztításra. Az engedélyes k ö t e l e s betartani az alábbi előírásokat: 1./ Az eljáró hatóság előírásai: A kivitelezés során a szakhatóságok, közmű üzemeltetők állásfoglalásaiban, továbbá a vonatkozó szabványokban rögzítetteket be kell tartani. A szennyvízcsatorna vízszintes és III.

2 magassági vonalvezetése, a csatlakozás kialakítása, közműkeresztezések a terv szerint, a közművek kezelőinek előírásai alapján kivitelezhetőek. A létesítés során a kiviteli munkákat úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vezetékeknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő szennyvízelvezető rendszerrel. A kivitelezés során tilos a talaj és a felszín alatti vizek káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. A munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenőanyag és üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. A létesítés során száraz időben szükség esetén a munkaterületet locsolással kell pormentesíteni, valamint a gépjárművek kerekeit a közútra való ráhajtás előtt pormentesíteni kell. Amennyiben keletkezik kiszoruló föld, annak lerakóhelyre történő elszállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 31. értelmében a hulladékbirtokos a Ht. 12. (1) bekezdése szerint- elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a hulladék kezelőnek/közvetítőnek/kereskedőnek/közszolgáltatónak vagy a hulladék átvételi helyen, ill. az átvételre kötelezettnek történő átadás útján kell gondoskodni. A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. Az épülő közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. A megépülő vízilétesítmények folyamatos karbantartását, állagmegóvását a rendeltetésszerű üzemeltetésre kiadandó vízjogi üzemeltetési engedély jogerőssé válásáig is el kell végezni. A kivitelezés során felszíni,- felszín alatti víz, valamint földtani közeg nem szennyeződhet. Esetleges szennyeződés bekövetkezését a kárelhárítás haladéktalan megkezdése mellett be kell jelenteni a Felügyelőségnek és befogadó kezelőjének. 2. Egyéb előírások: Be kell tartani: Magyar Közút Nonprofit Zrt. VAS-713-3/2013. számú vagyonkezelői és VAS-713/2/2013. számú közútkezelői, Vasivíz Zrt. ÉCSÜ/284-3/2013. számú közműkezelői, E.on Zrt. 251/994/2013. számú közműkezelői, Égáz-Dégáz Zrt. F /2013. számú közműkezelői, Magyar Telecom Nyrt. 5321T /2013. számú közműkezelői nyilatkozatában foglaltakat. IV. A vízjogi létesítési engedély január 15. napjáig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható illetve visszavonható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Az üzemeltetésre vonatkozó kérelmet a majdani üzemeltetőnek kell benyújtania. 2

3 Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Uraiújfalu 16. és Uraiújfalu számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. Az ügyfél az eljárás lefolytatásáért a Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u ) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, azaz Ötvenezer forint, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. I n d o k o l á s Uraiújfalu Község Önkormányzata kérelmet nyújtott be az Uraiújfalu 212/1 és 212/2 hrsz-ú ingatlanokon tervezett csibekeltető szennyvízelvezetése tárgyában. A csatolásra került a Blue&Green Mérnöki Iroda Kft. által 13_B&G_H_05 tervszámon készített tervdokumentáció 8 példánya, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (KHVM r.) 2. (1) g) bekezdése alapján a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szóló, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete szerinti adatlapok 5 példánya. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket, egyéb szervezeteket, az érintett ügyfelek iratbetekintési és nyilatkozattételi jogaikkal nem éltek. A hatóság felhívására pótlólag megküldte az eljárás, valamint a szakhatóságként bevonandó talajvédelmi hatóság igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot. Az eljáró hatóság megkereste szakhatósági állásfoglalása kiadása végett az ügyben érintett illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala tárgyi ügyben indult szakhatósági eljárást hatáskör hiánya miatt a VA-06D/EOH/1716-2/2013. számú végzésével megszüntette, tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás örökségvédelmi hatáskört nem érint. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az Uraiújfalu 212/1 hrsz. alatti csibekeltető telephely szennyvízelvezetésének vízjogi létesítési engedélyezése tárgyában augusztus 26-án szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste hivatalomat. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/

4 (XII. 20.) Korm. rendelet Korm. rendelet 2. (1) a) pontjára és 13. (1) bekezdésére tekintettel - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni. és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Döntésem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdésén alapul. Állásfoglalásomat a Ket. 44. (6) bekezdésére és 71. (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése alapján állapítottam meg. Vas Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága tárgyi ügyben indult szakhatósági eljárást a VAF/TALVO/1468-2/2013. számú végzésével hatáskör hiánya miatt az alábbi indokokra hivatkozva megszüntette: Az eljáró hatóság megkereste Igazgatóságunkat a tárgyi vízjogi létesítési engedélyezési eljárás ügyében. A megkereséshez csatolták a BLUE&GREEN Mérnöki Iroda Kft. 13_B&G_H_05. tervszámú vízjogi létesítési engedélyezési tervét. A megküldött tervdokumentációból megállapítottam, hogy a beruházás termőföldet nem érint, ezért nem tartozik a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény hatálya alá. A megkeresés tárgyában közölt Uraiújfalu 212/2 hrsz-ú ingatlan a TAKARNET Földhivatali Információs Rendszer adatai alapján már nem létezik, az ingatlant az Uraiújfalu 212/1 hrsz-ú ingatlanba összevonással beolvasztották. Fentiek figyelembe vételévei a rendelkező rész szerint döntöttem. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdés a) pontja, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése állapítja meg. Végzésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket) 45. (3) bekezdése alapján hoztam meg. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket 98. (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. (3) bekezdése alapján zártam ki. A becsatolt dokumentációk, iratok és szakhatósági hozzájárulás alapján megállapíthatóak az alábbiak: A kérelem felszíni vízvédelmi, vízgazdálkodási tárgyú vizsgálata alapján megfelelt a KHVM r. előírásainak. A beruházással érintett Uraiújfalu 208/2 és 209 hrsz-ú kivett országos közút művelési ágú ingatlanok a Magyar Állam tulajdonában, és a Közlekedésfejlesztési és koordinációs Központ vagyonkezelésében álló ingatlanok. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. VAS-713/2/2013. számú közútkezelői és VAS-713-3/2013. számú vagyonkezelői nyilatkozatát tárgyi vízjogi létesítési engedély kiadásához megadta. Az Uraiújfalu 212/1 hrsz-ú kivett építési terület művelési ágú ingatlan tulajdonosa a Bábolna Tetra Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. A tisztítóakna építésével érintett ingatlanra vonatkozó megállapodást az Önkormányzata a hatóság részére megküldte. A benyújtott tervek vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból történő átvizsgálása alapján megállapítható, hogy a tervezett vízilétesítmények megépítése beilleszkedik a település meglévő szennyvízelvezető rendszerébe. A közmű rendszereket üzemeltető VASIVÍZ Zrt. ÉCSÜ/284-3/2013. számú közműkezelői nyilatkozatában hozzájárult a vízjogi létesítési engedély kiadásához, és a terv szerinti kivitelezéshez. A szennyvíz kibocsátási határértékek megállapítása a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében az egyéb befogadóba való közvetett bevezetésre vonatkozóan történt. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1.) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a Felügyelőségnek be kell jelenteni. A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához benyújtott adatlapot vízvédelmi-vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság- és zajvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból átvizsgáltuk. A tervezett beruházás vízvédelmi és vízgazdálkodási érdekeket nem sért, a megvalósítással a területen jelentkező ivóvíz- és szennyvízelvezetési igények a meglévő víziközmű rendszerek kapacitásán belül kielégíthetőek. A tervezett vízilétesítmények által érintett terület felszín 4

5 alatti vízbázis védőterületét nem érinti. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a tervezett vízilétesítmények létesítése, majdani üzemeltetése során jelentős hulladékképződéssel nem kell számolni, a keletkező hulladékok további kezelése megoldott. A tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet porszennyezésével járhat, illetve az építésnél használt dízel üzemű munkagépek kipufogógáza által kibocsátott légszennyező anyagok okozhatnak az érintett területeken minimális többlet légszennyezést. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. Az előírásokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a alapján tettük: Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A közmű megvalósításával együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében - az építési munkák időtartama alatt - a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 284/2007.(X. 29.) Kormányrendelet 4. (1) a) pontja alapján. A kialakításra kerülő létesítmények üzemszerű használata zajvédelmi szempontból érdektelen. A beruházással érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Fentiek alapján a tervezett tevékenység jelentős környezeti hatást nem fog okozni, a megvalósítással kapcsolatban kizáró okok nem merültek fel. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi vízilétesítmények megépítése és tervezett vízimunkák megvalósítása műszaki előírásokba nem ütközik, ezért a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadása mellett döntött. A hatóság határozata a fenti jogszabály helyeken, továbbá a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (Vgtv.) 29. (1) bekezdésében, a KHVM r.-ben, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (Vhr.) 3. (1) bekezdésében foglaltakon alapul. Az engedély időbeli hatályáról a Vhr. 3. (7) bekezdése alapján rendelkezett. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalások elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a Vhr. 1. (1) bekezdése határozta meg. Győr, dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán sk. mb. igazgatóhelyettes 5