Adatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia)

Átírás

1 Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat Pécs, 1998 Adatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia) MAJER József MAJER, J.: Contributions to data on the fish, amhibian and reptile fauna (Pisces. Amphibia, Reptilia) of river Dráva and adjacent areas. Abstract. The scanty information available on the vertebrate fauna of the Duna-Dráva National Park is from occasional studies only. Only two papers (HARKA 1992 and MAJER 1995) have had the Dráva and its estuary section as their main target. Each of the species mentioned in the present paper were identified by the author, the paper does not include questionable literature data or references without a voucher specimen. A new species for the fauna of the river Dráva, with no published occurence data up to now is the brook trout, Salvenius fontinalis (Mitchill, 1815), which is getting more widely distributed in the Carpathian basin. Kutatási előzmények A Duna-Dráva Nemzeti Park gerinces faunájáról csak szórványos, alkalmi kutatások szolgáltatnak adatokat. Ezek közül, HARKA (1992) és MAJER (1995) dolgozata irányul kizárólag a Drávára, illetve a Dráva befolyói torkolati szakaszára. Pontos lelőhely nélküli adatokat találunk VUTKITS (1917) és LOVASSY (1927) cikkében. A kétélű- és hüllófelmérés még ennél is rosszabbul áll, itt csak MARIÁN (1981) dolgozatát tudjuk megemlíteni a Barcsi Borókásból. Határozáshoz MÜLLER (1983) és PINTÉR (1989) munkáit használtuk. I. Halak (Pisces) Vizsgálati helyek A Dráva vízjárásáról és a halfaunát befolyásoló mederviszonyokról MAJER (1995,1997) közöl összefoglalót, ezért ezeket itt nem ismételem meg. A halfelmérések kiterjedtek a főágra, a hullámtérhez tartozó átöblített mellékágrendszerre, a mentett oldalhoz tartozó szivárogtató csatornákra, patakokra és egyéb vízfolyásokra. A Dráva magyarországi szakasza a hazai vízfolyások közép és alasószakasz-jellegének szinte minden jellemzőjével rendelkezik, ennek megfelelően igen változatos élőhelyekkel bír, ennek a sokféleségnek a halfajok magas száma is bizonyítéka. A felmérés Vejti, Zeni-puszta, Zaláta, János-sziget, Révfalu, Felsószentmárton, Szentborbás, Drávatamási, Péterhida, Heresznye, Vízvár, Bélavár, Zákány, Őrtilos, mellék- illetve holtágaiban és az élő Dráván történt. Ugyancsak felméréseket végeztünk az Őrtilos és Vízvár közötti szakaszon található nagyszámú felhagyott kavicsbányatóban és anyagkivételi gödörben is. E vizek és a hozzájuk kapcsolódó kisvizek kétéltű faunájának felvételezése (elsősorban mint petézőhelyek) ugyancsak megtörtént.

2 432 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Az ívási időszak alatti horgászati tilalmat az élő Dráván szinte sehol sem tartják be. Halórrel eddig még soha sem találkoztam. A zughorgászat, a meg nem engedett eszközökkel való halászat (gereblyézés, csapóhorgok felállítása) általánosan elterjedt. Megkezdtük a Dráva befolyói halállományának felmérését is. Gyűjtési módszerek 1. Ivadékfogó keretesháló. 2. Elektromos kutató halászgép. 3. Rendszeresen átvizsgáltuk azokat a horgászzsákmányokat is amelyekhez azok tulajdonosai hozzájárultak, az adatok jelentős részéhez ily módon jutottunk. A halfelmérés eredményei Amur - Ctenopharyngodon idella (Cuvier et Valenciennes, 1844) - Drávasztára, V. 17., Felsószentmárton, VII. 14., Bagolykeszeg - Abramis sapa (Pallas, 1811) - Barcs, V. 2 Bélavár, VI. 1., Dráva, VI. 2, Heresznye, VIII. 9.,Őrtilos, Dráva, V. 16., Vízvár, V. 20. Bálin - Aspius aspius (Linné, 1758) Barcs, Kózátony, V. 2., Bélavár, IV. 20., VIII. 28., Drávasztára, V. 20., Heresznye, VIII. 9., őrtilos, Dráva, V. 16. Bodorka - Rutilus rutilus (Linné, 1758) - Barcs, V. 2., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Bélavár és Vízvár közötti mellékág, V. 17, Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 16., Drávatamási, Rigóc-patak torkolata, VII. 6., Felsőszentmárton, V. 8., őrtilos, Dráva, VIII. 2., Révfalu holtág, VI. 15., V. 8., Szentborbás, télikikötő V. 23., Tésenfa (Fekete-víz torkolata), VIII. 18., V. 30, Zákány (vasút alatti holtág, ), VII. 24., Zaláta, holtág, VII. 8., Zaláta, János-sziget, VIII. 17., VIII. 4., Zehi-puszta, Kemsei-ág, VI. 11. Botos kölönte - Cottus gobio Linné, Heresznye, VIII. 9., Őrtilos, Dráva, III. 23. Compó - Tinea tinea (Linné, 1758) - Barcsi borókás. Magaspart, VII. 6., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Dázsonyi-tó (Gordisa), VII. 21., V. 26., Felsőszentmárton, V. 8., Gordisa, V. 4., Gyékényes, holtág, VI. 1., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., őrtilos, Dráva, V. 16., Révfalu holtág, VI. 15., Szentborbás, télikikötő V. 23., Zaláta, holtág, VII. 8. Csuka - Esox lucius Linné, Barcs, V. 2., Barcsi Borókás, Kis-Bók, VIII.6., VIII. 30., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Bélavár, VI. 1., IV. 20., V.17., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Felsőszentmárton, V. 8., Gordisa, Hótedra, V. 4., Gyékényes, holtág, V. 20., Heresznye, VIII. 9., Őrtilos, Dráva, V. 16., III. 23., Szentborbás, télikikötő V. 23., Vízvár, V. 20. Zákány (vasút alatti holtág), IV. 26., kavicszátony, III. 29., Zaláta, holtág, VII. 8. Dévérkeszeg - Abramis brama (Linné, 1758) - Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII.6., VIII. 30., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Bélavár, VI. 1., IV. 20., V.17, VIII.18., VIII. 28., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22, Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 14, Drávasztára, V. 20, Felsőszentmárton, V. 8, Gordisa, Hótedra, V. 4, Gyékényes, holtág, V. 20, VI. 1, Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., Őrtilos, Dráva, V. 16, VIII. 2, Révfalu holtág, VI. 15, 1997, V.24, Szentborbás, télikikötő V. 23, Tésenfa (Feketevíz torkolata), VIII.18, Vejti, VII. 6, Vízvár, VI. 1, ГХ. 14, Zákány (vasút alatti holtág, ), VII. 24, Zaláta, holtág, VII. 8, János-sziget, VIII. 17, VIII. 25, VIII. 31, VIII. 4, V. 29, Zehi-puszta, Kemseiág, VI. 11. Domolykó - Leuciscus cephalus (Linné, 1758) - Barcs, Dráva, V. 2. Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII. 6, Bélavár, VI. 1, VIII. 28, Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22, Dráva, VI. 2, VII. 14, Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 18, Drávasztára, V. 20,

3 MAJER J.: A DRÁVA ÉS A DRÁVA MENTE HAL-, KÉTÉLTŰ- ÉS HÜLLOFAUNÁJA 433 Drávatamási, Rigóc-patak torkolata, VII. 1., Felsőszentmárton, V. 8., Gyékényes, holtág, V, 20., Heresznye, VIII. 9., Órtilos, Dráva, V. 16., VIII. 2., Szentboibás, télikikötő V. 23., Tésenfa (Feketevíz torkolata), VIII. 18., Vízvár, VI. 1., V. 20., DC. 14., Zákány, Dráva, IV. 26., Zaláta, holtág, VII. 8., János-sziget, DC VIII.4., V. 29. Dunai galóca - Hucho hucho Linné, (1758) - órtilos, Október (Énok László határozása). A faj azért fontos, mert Harka biztosra vette, hogy a hazai folyószakaszról eltűnt. Ezüstkárász - Carassius auratus gibelio Linné, Barcs, Dráva, V. 2., Barcsi borókás, Kis- Bók, VIII.6., Barcsi borókás, Nagyberek, VIII. 30., Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Bélavár, VI. 1., VIII. 18., Cun- Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Dázsonyi-tó Gordisa), VII. 21., Drávaszabolcs, (régi) Feketevíz torkolata, VI. 18., Drávasztára, Vájás, V. 20., Felsőszentmárton, V. 8. Gordisa, Hótedra, V. 4. Gyékényes, holtág, V. 20., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., Órtilos, Dráva, V. 16., Révfalu holtág, VI. 15., Szentboibás, télikikötő V. 23., Tésenfa (Feketevíz torkolata), III. 27., 19%. V. 30, Vejti, VII. 6., Vízvár, VI. 1., LX. 14., Zákány (vasút alatti holtág), VII. 24., Zaláta, holtág, VII. 8. Fehérbusa - Hypophihalmichthys molitrix (Cuvier et Valenciennes, 1844) - Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., Szentboibás, télikikötő V. 23. Fekete törpeharcsa - Ictalurus melas (Raf inescue, 1820) - Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII.6., III. 30., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Barcsi-borókás, Nagyberek, 1997.VIII. 30., Cun- Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Dázsonyi-tó (Gordisa), VII. 21., V. 4., V. 26., Drávasztára, V. 14., V.17., V.20., Felsőszentmárton, V. 8., Gyékényes, holtág, VI. 1., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., Révfalu holtág, VI. 15., V. 8., Szentboibás, télikikötő V. 23., Vejti, VI. 15., Zaláta, holtág, VII. 8., V. 29., Zehi-puszta, Kemsei-ág, VI. Fenékjáró küllő - Gobio gobio (Linné, 1758) - Bélavár, VI. 1., Heresznye, VIII. 9., Órtilos, Dráva, VIII. 2. Fogassülló - Stizostedion lucioperca (Linné, 1758) - Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Drávasztára, Dráva, V. 20., Heresznye, VIII. 9., Órtilos, Dráva, V. 16., VIII. 2. Garda - Pelecus cultratus (Linné, 1758) - Bélavár, VI. 1., Vízvár, VI. 1., Zákány Dráva, IV. 26. Gyöngyös razbóra - Pseudorasbora parva (Schlegel, 1842) - Barcsi borókás, Kis-3ók, VIII.6., VIII. 30., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Felsőszentmárton, V. 8., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14. Harcsa - Silurus glanis Linné, Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII.6., VIII. 30., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18. Jász - Leuciscus idus (Linné, 1758) - Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Bélavár, VI. 1., IV. 20., V.17., VIII.18., VIII. 28., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Drávasztára, V. 20., Órtilos, Dráva, V. 16., VIII. 2. Kárász - Carassius carassius Linné, Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII.6., VIII. 30., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Cun- Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Dázsonyi-tó Gordisa), VII. 21., V. 26., Felsőszentmárton, V. 8., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14. Karika keszeg - Blicca bjoerkna (Linné, 1758) - Bélavár, VI. 1., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Csurgó, IV. 12., Dázsonyi-tó (Gordisa), VII. 21., V. 4., V. 26., Dráva, VI. 2., VII.4., VII. 14., Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 14., VI. 16., VI 18., Drávasztára, V. 20. Kecsege - Acipenser ruthenus Linné, Barcs, 145. folyamkilométer környéke, 1 példány V. 2. Küsz - Alburnus alburnus (Linné, 1758) - Barcs, V. 2., Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII. 6., VIII. 30., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Bélavár, VI. 1., VIII. 28., Cun- Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 18., Drávasztára, Vájás, V. 14., V/20., Drávatamási, Rigóc-patak torkolata, VII. 1., Felsőszentmárton, V. 8. Gordisa, Hótedra, V. 4., Gyékényes, holtág, V. 20., VI. 1., Heresznye, VIII. 9., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., órtilos, Dráva, V. 16., VIII. 2., Révfalu holtág, I. 15., V. 24., Szentboibás, télikikötő V. 23., Vejti, VII. 6., Vízvár, VI. 1., LX. 14., Zákány (vasút alatti holtág), VII. 24., Dráva IV. 26., Zaláta, holtág, VII. 8., Zehi-puszta, Kemsei-ág, VI. 11. Lapos keszeg -Abramis ballerus (Linné, 1758) - Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.

4 434 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Magyar bucó - Zingel zingel (Linné, 1758) Ortilos alatt 1987-től nem ritka (Énok László közlése szerint), korábban csak egyetlen példány fogásról szóló hírt említ Harka. Máma - Barbus barbus (Linné, 1758) - Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Heresznye, VIII. 9., Ortilos, Dráva, V. 16. Naphal - Lepomis gibbosus (Linné, 1758) Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII. 6., VIII. 30., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Barcsi borókás, Nagyberek, VIII. 30., Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Dázsonyi-tó (Gordisa), VII. 21., 1997, V. 26., Drávasztára, Vájás, V. 20., Drávatamási, Rigóc-patak torkolata, VI. 28., Felsőszentmárton, Mrtvica, V. 8., Gordisa, Hótedra, V. 4., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., Révfalu holtág, VI. 15., V. 24., Zákány (vasút alatti holtág), III. 24., Zaláta, holtág, VII. 8 Zehi-puszta, Kemsei-ág, VI. 11. Német bucó - Zingel stréber (Siebold, 1863) Énok László szerint 1987-től ortilos alatt ez a faj gyakori. Nyúldomolykó - Leuciscus leuciscus (Linné, 1758) - Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Bélavár, VI. 1., VIII. 28., Ortilos, Dráva, V. 16. Paduc - Chonrostoma nasus (Linné, 1758) Zákány Kavícszátony, III. 29. Pataki szajbling - Salvelinus fontinalis (Mitchill, 1815) Ortilos, Január. Énok László fogta és határozta. Pénzes pér - Thymallus thymallus (Linné, 1785) - ortilos, Dráva, VIII. 2. (Énok szerint őrtilosnál gyakori). Pettyes busa - Aristichthys nobilis (Richardson, 1845) - Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Felsőszentmárton, V. 8 Majláthpuszta, holtág, V. 14. Pisztrángsügér - Micropterus salmoides Lacépéde, Ortilos, Dráva, III. 23. Ponty - Cyprinus carpio Linné, Barcs, Hótedra, V. 2., Barcsi borókás, Kis-Bók, III. 6., VIII. 30., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Bélavár és Vízvár közötti mellékág, III. 18., Bélavár, VI. 1., IV. 20., VIII. 28., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 14., VI. 16., VI. 18., Drávasztára, V. 17., V.20., Drávatamási, Rigóc-patak torkolata, VI. 28., VII. 1., Felsőszentmárton, V. 8., Gordisa, Hótedra, V. 4., Gyékényes, holtág, V. 20., VI. 1., Heresznye, VIII. 9., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., Ortilos, Dráva, V. 16., VIII. 2., Révfalu holtág, VI. 15., V. 24., Szentborbás, télikikötő V. 23., Tésenfa (Feketevíz torkolata), VIII. 18., VIII. 27., V. 30, Vejti, VI. 15., VII.6., Vízvár, VI. 1., V. 20., LX. 14., Zákány (vasút alatti holtág, ), VII. 24., Zaláta, holtág, VII. 8., V. 29., Zehi-puszta, Kemsei-ág, VI. 11. Réti csík - Misgurnus fossilis (Linné, 1758) Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Cun-Szapor ca, Kisinci-tó, VI. 22., Tésenfa (Feketevíz torkolata), VIII. 27., V. 30. Sebes pisztráng - Salmo trutta m. fario Linné, ortilos, Dráva, 1990, Geg. Énok László). Kutatásaink alatt nem sikerült fogni, sem pedig a horgászzsákmányokban észlelni. Selymes durbincs - Gymnocephalus schraetzer (Linné, 1758) - Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Bélavár, V. 17., Ortilos, Dráva, V. 16., VIII. 2., Vízvár, Vízház, VI. 1., V. 20. Sügér - Perca fluviatilis Linné, Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII. 6., VIII. 30., Bélavár, VI. 1., IV. 20., V. 17., VIII. 18., VIII. 28., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 14., Drávasztára, Vájás, V. 20., Felsőszentmár ton, V. 8., Gordisa, Hótedra, V. 4., Gyékényes, holtág, V. 20., VI. 1., ortilos. Dráva, V. 16., III. 23., Zákány (vasút alatti holtág, ), VII. 24., Dráva, IV. 26., Zaláta, holtág, VII. 8., V. 29. Széles durbincs - Gymnocephalus baloni Holĉik et Hensel, Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Bélavár, VIII.18., Zákány, Dráva, IV. 26. Szélhajtó küsz - Atburnus alburnus (Linné, 1758) - Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII.6., VIII. 30., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., CunSzaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Drávasztára, Vájás, V. 20., Felsőszentmárton, V. 8., Gordisa, Hótedra, V. 4., Gyékényes, holtág, V. 20., VI. 1., Révfalu holtág, VI. 15., V. 24., Szentborbás, télikikötő V. 23., Tésenfa (Feketevíz torkolata), V. 30, Zákány (vasút alatti holtág, ), VII. 24., Zaláta, holtág, VII. 8., Zehi-puszta, Kemsei-ág, VI. 11. Szilvaorrú keszeg Vimba vimba (Linné, 1785) - Heresznye, VIII. 9., Ortilos, Dráva, V. 16., Zákány (vasút alatti holtág), VII. 24., Dráva, IV. 26., Kavicszátony, III. 29. Szivárványos ökle - Rhodeus sericeus amarus (Bloch, 1783) - Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI.

5 MAJER J.: A DRÁVA ÉS A DRÁVA MENTE HAL-, KÉTÉLTŰ- ÉS HÜLLÖFAUNÁJA , Drávatamási, Rigóc-patak torkolata, VI. 28., VII. 1., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., Révfalu holtág, VI. 15., V. 8., Szentborbás, télikikötő V. 23. Tarka géb - Proterhorhinchus marmoratus (Pallas, 1811) - Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18. Törpeharcsa - Ictalurus nebulosus (Le Sueur, 1819) - Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18., Gyékényes, holtág, VI. 1., Heresznye, VIII. 9., Örtilos, Dráva, VIII. 2. Vágó csík - Cobitis tenia Linné, 1758: Cun- Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 18., Gordisa, Hótedra, V. 4. Vágódurbincs - Gymnocephalus cernuus (Linné, 1758) - Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII.6., VIII. 30., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Bélavár, VIII. 18., VIII. 28., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 18., Drávasztára, Vájás, V. 14., V. 17., V. 20., Drávatamási, Rigóc-patak torkolata, VI. 28., Felsőszentmárton, V. 8., Gordisa, Hótedra, V. 4., Gyékényes, holtág, V. 20., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., Örtilos, Dráva, V. 16., VIII. 2., Révfalu holtág, VI. 15., Szentborbás, télikikötő V. 23., Tésenfa Feketevíz torkolata), VIII. 18., Zákány (vasút alatti holtág, ), VII. 24., Zaláta, holtág, VII. 8., Zehi-puszta, Kemsei-ág, VI. 11. Vörösszámyú keszeg - Scardinius erythrophthalmus (Linné, 1758) - Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII. 6., Barcsi borókás, Magaspart, VII. 6., Cun-Szaporca, Kisinci-tó, VI. 22., Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 14., Felsőszentmárton, Mrtvica, V. 8., Majláthpuszta, holtág, kifolyó, V. 14., Révfalu, holtág, VI. 15., Szentborbás, télikikötő V. 23. A halfauna értékelése Jelenlegi dolgozatunkban csak azokat a fajokat vettük figyelembe, amelyek bizonyító példányait vagy magunk fogtuk, vagy határozásra azokat rendelkezésünkre bocsátották, beleértve a megtekintésre rendelkezésünkre bocsátott horgászzsákmányokat is. A korábbi összesítések (HARKA 1992, MAJER 1995) a Drávából fogott halak mellett magukba foglalták a többé-kevésbé hiteles irodalmi adatokat is, amiknek bizonyító példányai már nem ellenőrizhetők, ráadásul a pontos lelőhelyeket sem adják meg. A mintegy 80 hazai halfajból korábban az irodalmi adatokat is figyelembe véve 56-ot sikerült a Drávából kimutatni (1. Táblázat) (MAJER 1992). Sajnos, ezek közül a tokfélék egy része (a sőreg-, a vágó tok és a viza) valószínűleg teljesen kiveszett a folyóból, mivel az utolsó 25 évben egyáltalán nem kerültek elő. Dolgozatunk olyan 48 faj adatát tartalmazza, amelyeknek a bizonyító példányait láttuk és meghatároztuk. Ezek közül sajnos csak a betelepített fajok jelentenek a faunára újdonságot, aminek a hatása ma még nem értékelhető. A korábbi listák fajai közül hiányzik több tokféle, amelyek már valószínűleg nem élnek a Drávában és azok a fajok, amelyeket az utóbbi években telepítettek be a régióba és felvándoroltak a folyóba. Van olyan hal is, ami nagy valószínűséggel él a Drávában, csak nem sikerült megfogni. Ilyen az angolna (Anguilla anguilla), a dunai galóca (Hucho hucho).

6 436 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) 1. táblázat. A Dráva és mellékvizeinek jelen vizsgálata során kimutatott halfajok áttekintése 1 Amur - Ctenopharyngodon idella (Cuvier et Valenciennes, 1844) 2 Bagolykeszeg - Abramis sapa (Pallas, 1811) 3 Baiin - Aspius aspius (Linné, 1758) 4 Bodorka - Rutilus rutilus (Linné, 1758) 5 Botos kölönte - Cottus gobio Linné, Compó - Tinea tinea (Linné, 1758) 7 Csuka - Esox lucius Linné, Dévérkeszeg - Abramis brama (Linné, 1758) 9 Domolykó - Leuciscus cephalus (Linné, 1758) 10 Dunai galóca - Hucho hucho Linné, (1758) 11 Ezüstkárász - Carassius auratus gibelio Linné, Fehérbusa - Hypophthalmichthys molitrix (Cuvier et Valenciennes, 1844) 13 Fekete törpeharcsa - Ictalurus melas (Rafinescue, 18209) 14 Fenékjáró küllő - Gobio gobio (Linné, 1758) 15 Fogassüllő - Stizostedion lucioperca (Linné, 1758) 16 Garda - Pelecus cultratus (Linné, 1758) 17 Gyöngyös razbóra - Pseudorasbora parva (Schlegel, 1842) 18 Harcsa - Silurus glanis Linné, Jász - Leuciscus idus (Linné, 1758) 20 Kárász - Carassius carassius Linné, Karika keszeg - Blicca bjoerkna (Linné, 1758) 22 Kecsege - Acipenser ruthenus Linné, Kurta baing - Leucaspius delineatus (Heckel, 1843) 24 Küsz - Alburnus alburnus (Linné, 1758) 25 Lapos keszeg - Abramis ballerus (Linné, 1758) 26 Magyar bucó - Zingel zingel (Linné, 1758) 27 Márna- Barbus barbus (Linné, 1758) 28 Naphal - Lepomis gibbosus (Linné, 1758) 29 Német bucó - Zingel stréber (Siebold, 1863) 30 Nyúldomolykó - Leuciscus leuciscus (Linné, 1758) 31 Paduc - Chonrostoma nasus (Linné, 1758) 32 Pataki szajbling - Salvelinus fontinalis (Mitchill, 1815) 33 Pénzes pér - Thymallus thymallus (Linné, 1785) 34 Pettyes busa - Aristichthys nobilis (Richardson, 1845) 35 Pisztrángsügér - Micropterus salmoides Lacépéde, Ponty - Cyprinus carpio Linné, Réti csík - Misgurnus fossilis (Linné, 1758) 38 Sebes pisztráng - Salmo trutta m. fario Linné, Selymes durbincs - Gymnocephalus schraetzer (Linné, 1758) 40 Sügér - Perca fluviatilis Linné, Széles durbincs - Gymnocephalus baloni Holĉik et Hensel, Szélhajtó küsz - Alburnus alburnus (Linné, 1758) 43 Szilvaorrú keszeg - Vimba vimba (Linné, 1785) 44 Szivárványos ökle - Rhodeus sericeus amarus (Bloch, 1783) 45 Tarka géb - Proterhorhinchus marmoratus (Pallas, 1811) 46 Törpeharcsa - Ictalurus nebulosus (Le Sueur, 1819) 47 Vágó csík - Cobitis tenia Linné, Vágódurbincs - Gymnocephalus cemuus (Linné, 1758) 49 Vörösszárnyú keszeg - Scardinius erythrophthalmus (Linné, 1758)

7 MAJER J.: A DRÄVA ÉS A DRÁVA MENTE HAL-, KÉTÉLTŰ- ÉS HÜLLÓFAUNÁJA 437 II. Kétéltűek (Amphibia) Vizsgálati módszerek és gyűjtési eredmények A kétéltűeket egyeléssel illetve a gőtéket egyeléssel és csapdázással, a hüllőket egyeléssel fogtuk meg. A területeken az alábbi fajok fordultak elő: Tarajos gőte -Triturus christatus (Laurenti, 1768) - Barcsi borókás, Magaspart, III. 23., Bélavár, Lóka, V. 17., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15. Zákány vasút alatti holtág, III. 30. Pettyes gőte - Triturus vulgaris (Linné, 1758), Barcsi borókás Magaspart: III. 23., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Zákány vasút alatti holtág, III. 30., Dázsonyi-tó (Gordisa): IV. 13., Drávatamási, Dráva part, V. 18., Gyékényes: IV. 20. Holtág, Örtilos-Belezna: III. 16. Vöröshasú unka -Bonbina bonbina (Linné, 1761) - Dázsonyi-tó (Gordisa), IV. 13., Drávatamási, Dráva part, V. 18., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Gyékényes: IV. 20. Holtág, Örtilos-Belezna: III. 16. Zöld varangy - Bufo viridis Laurenti, Barcsi borókás Magaspart: III. 23., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Zákány vasút alatti holtág, III. 30., Dázsonyi-tó (Gordisa): IV. 13., Drávatamási, Dráva part, V. 18., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, , Gyékényes: IV. 20. Holtág, Örtilos-Belezna: III. 16., Bélavár: VI. 1. Vasútoldal, Szentborbás, V. 23. Zöld levelibéka - Hyla arborea (Linné, 1758) - Barcsi borókás Magaspart: VII. 6., Barcsi borókás Kis-Bók: VII. 6., Bélavár: VI. 1. vasútoldal, Dázsonyi-tó (Gordisa): IV. 13., Drávatamási, Dráva part, V. 18., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Gyékényes: IV. 20. Holtág, Heresznye: III. 24., Kisinci-tó: III. 30., Örtilos-Belezna: VI. 16., Örtilos: IV. 16. Szentborbás, V. 23., V. 30., Vejti: VI. 29., Vízvár: VI. 1., Bolhó: V. 12., Zákány vasút alatti holtág: IV. 28., VII. 24., Zaláta, holtág: VII. 8., Zehi-puszta: VI. 11; Bélavár, Lóka, V. 17., Suli-mező, 1997, IV. 20.; Darány, Borókás, V.2., Darány, Nagyberek, VII. 12., Darány, Szürúhely-folyás, V. 2., Drávaszabolcs, Dázsonyi-tó, 1997., VIII. 11., Drávasztára, Vájás, V. 20.; Drávakeresztúr, Révfalu, holtág, V. 24., Felsőszentmárton, Mrtvica, V. 8., Gordisa, Mattyi-tó, V. 4., Gordisa, Hótedra, V. 4., Gyékényes, Lankoczi erdő VI. 1., Heresznye, VIII. 9., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., Örtilos, Dráva, III. 23, VIII. 2., Révfalu holtág, V. 8., V. 24., Szentborbás, télikikötő IX. 6., Vízvár, Vízház, VII. 20., Dravapart és mellékág, Dí. 14., Zákány (vasút alatti holtág), III. 29., Zaláta, holtág, János-sziget, V. 29. Mocsári béka - Rana arvalis woltestorffi Fejérváry, Barcsi borókás Magaspart: III. 6-, Bélavár: VI. 1. vasútoldal, Dázsonyi-tó (Gordisa): III. 21., Drávatamási, Dráva part, V. 18., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Gyékényes: IV. 20. Holtág, Heresznye: III. 24., Kisinci-tó: III. 30., Örtilos-Belezna: VI. 16., Örtilos: IV. 16. Szentborbás, V. 23., Zákány vasút alatti holtág, : IV. 28., VII. 24. Zaláta, holtág, : VII III. 4., Zehi-puszta: VI. 11., Drávaszabolcs, Dázsonyi-tó, VIII. 11., Drávasztára, Vájás, V. 20.; Drávakeresztúr, Révfalu, holtág, V. 24., Gyékényes, Lankoczi erdő VI. 1., Vízvár, Vízház, VII. 20., Zákány (vasút alatti holtág), III. 29. Kecske béka - Rana esculenta Linné, Barcsi borókás Magaspart: III. 6., Barcsi borókás Kis-Bók: VII. 6., Bélavár: VI. 1. vasútoldal, Dázsonyi-tó (Gordisa):1996. III. 21., Drávatamási, Dráva part, V. 18., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Gyékényes: IV. 20. Holtág, Heresznye: III. 24., Kisinci-tó: III. 30., Örtilos-Belezna: VI. 16., örtilos: IV. 16. Szentborbás, V. 23., LX. 3., Vejti: VI. 29., Vízvár: VI. 1., Bolhó: V. 12., Zákány vasút alatti holtág, : IV. 28., VII. 24. Zaláta, holtág: VII III. 4., Zehipuszta: VI. 11., Bélavár, Lóka, V Suli-mező, 1997, IV. 20.; Darány, Borókás, V. 2., Darány, Nagyberek, VII. 12., Darány, Szürúhelyfolyás, V. 2., Drávaszabolcs, Dázsonyi-tó, 1997., VIII. 11., Drávasztára, Vájás, V. 20.; Drávakeresztúr, Révfalu, holtág, V. 24., Felsőszentmárton, Mrtvica, V. 8., Gordisa, Mattyi-tó, V. 4., Gordisa, Hótedra, V. 4., Gyékényes, Lankoczi erdő VI. 1., Heresznye, VIII. 9., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., örtilos, Dráva, 1997, III. 23, VIII. 2., Révfalu holtág, V. 8., V. 24., Szentborbás, télikikötő DC. 6., Vízvár, Vízház, VII. 20., Drávapart és mellékág, IX. 14.,

8 438 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Zákány (vasút alatti holtág, ), III. 29., Zaláta, holtág, János-sziget, V. 29. Tavi Ъекй-Rana ridibunda Pallas, Barcsi borókás Magaspart: III. 6., Barcsi borókás Kis- Bók: VII. 6., Bélavár: VI. 1. vasútoldal, Dázsonyi-tó (Gordisa): VII. 21., Drávatamási, Dráva part, V. 18., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Gyékényes: IV. 20. Holtág, Heresznye: III. 24., Kisinci-tó: III. 30., Hétöles tó, III. 30., Szentborbás, V. 23., Vízvár: VI. 1., Zaláta, holtág: VII. 8., Bélavár, Lóka, V. 17., Suli-mező, 1997, IV. 20.; Darány, Borókás, V. 2., Darány, Nagyberek, VII. 12., Drávaszabolcs, Dázsonyi-tó, 1997., VIII. 11., Dráva- sztára, Vájás, V. 20.; Drávakeresztúr, Révfalu, holtág, V. 24., Felsőszentmárton, Mrtvica, V. 8., Gordisa, Mattyi-tó, V. 4., Gordisa, Hótedra, V. 4., Majláthpuszta, Holtág, kifolyó, V. 14., Révfalu holtág, V. 8., Szentborbás, télikikötő 1997, LX. 6. Kis tavi béka - Rana lessonae Camerano, Dázsonyi-tó (Gordisa): VII. 21., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Szentborbás, V. 23., Zaláta, holtág, VII. 8., Darány, Nagyberek, VII. 12., Drávaszabolcs, Dázsonyi-tó, 1997., VIII. 11., Drávakeresztúr, Révfalu, holtág, V. 24., Gordisa, Hótedra, V. 4. (valamint az utolsó 3 faj hibridjei) Összefoglalás 4 kivételével valamennyi hazai kétéltű faj megtalálható a területen, egyesek igen nagy egyedszámban. A sekély petézőhelyek megóvásával az állomány fenntartható. A barna varangy (Birfo bufo) előkerülése szinte biztosra vehető, de a barna ásóbéka (Pelobates fuscus) előkerülése is valószínű. III. Hüllők (Reptilia) Fali gyík - Podarcis muralis (Laurenti, 1768) - Barcsi borókás Magaspart: V. 4., Barcsi borókás Kis-Bók: VI. 5., Bélavár: VI. 1. vasútoldal, Dázsonyi-tó (Gordisa): VII. 21., Csurgó: VI. 8. Drávatamási, Dráva part V. 18., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Gyékényes: V. 20. Holtág, Majláth puszta gátoldal VI. 18., Őrtilos-Belezna: VI. 16., Őrtilos: V. 16. Szentborbás: V. 23. Tésenfa (Feketevíz torkolata): V. 30., Vejti: VI. 29., Vízvár: VI. 1., Bolhó: V. 12., Zákány vasút alatti holtág: V. 28., Zehipuszta: VI. 11. Fürge gyík - Lacerta agilis Linné, Barcsi borókás Magaspart: V. 4., Barcsi borókás Kis- Bók: VI. 5., Bélavár: VI. 1. vasútoldal, Dázsonyi-tó (Gordisa): VII. 21., Csurgó: VI. 8. Drávatamási, Dráva part V. 18., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Gyékényes: V. 20. Holtág, Majláthpuszta gátoldal VI. 18., Őrtilos-Belezna: VI. 16., Őrtilos: V. 16. Szentborbás: V. 23. Tésenfa (Feketevíz torkolata): V. 30., Vejti: VI. 29., Vízvár: VI. 1., Bolhó: V. 12., Zákány vasút alatti holtág: V. 28., Zehi-puszta: VI. 11. Lábatlan gyík - Anguis fragilis Linné, Bélavár: VI. 1. vasútoldal, Gyékényes: V. 20. erdőszegély, Heresznye: III. 24. tölgyes. Zákány vasút oldal. Erdei sikló - Elaphe longissima (Laurenti, 1768) - Barcsi borókás Magaspart: VII. 6. Bélavár: VI. 1. vasútoldal, Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Szentborbás: V. 23. Vízi sikló - Natrix natrix Linné, Dázsonyi-tó (Gordisa): 19%. VII. 21., Csurgó: VI. 8 Gyékényes: V. 20. Holtág, Heresznye: III. 24. erdő, Kisinci-tó: III. 30., Őrtilos: V. 16. Szentborbás: LX. 3., Vízvár: VI. \., Zákány vasút oldal, V. 28. Kockás sikló -Natrix tesselata (Laurenti, 1768) - Bélavár: VI. 1. vasútoldal. Rézsikló - Coronelta austriaca Laurenti, Dázsónyi-tó (Gordisa): VII. 21. Teknős - Emys orbicularis (Linné, 1758) - Barcsi borókás Magaspart: III. 6., Barcsi borókás Kis- Bók, VII. 6., Felsőszentmárton: Révfalu holtág, VI. 15., Drávasztára, Vájás, V. 20.; Drávakeresztúr, Révfalu, holtág, 1997, V. 24., Felsőszentmárton, Mrtvica, 1997., Gordisa, Hótedra, V. 4., Révfalu holtág, V. 8., Szentborbás, télikikötő 1997, IX. 6.

9 MAJER I.: A DRÄVA ÉS A DRÁVA MENTE HAL-, KÉTÉLTŰ- ÉS HÜLLÓFAUNÁJA 439 A fauna értékelése A terület és hüllőfaunájáról eddig összefoglaló munka még nem készült. A vízisikló var. persa változata, Vízvár, Zákány és Örtilosnál fogott példányokra jellemző. A fürge gyík var. rubra változata ugyancsak elterjedt a Barcsi borókás, Vízvár és Bélavár térségében. Köszönetnyilvánítás Ezúton teszek eleget annak a szíves kötelességemnek, hogy köszönetet mondjak Dr. Uherkovich Ákosnak a kutatások szervezéséért, Énok László, halász-szakmunkásnak és egyetemi hallgatónak, valamint Plecskó Mihálynak az értékes élőhely és haladatokért, amivel a munkámat nagyban segítették. Ugyancsak köszönetem fejezem ki a mattyi, a majláth-pusztai, a zalátai horgászegyesület tagjainak és mindazon ismert és számomra ismeretlen horgászoknak akik lehetővé tették, hogy az általuk fogott halakat átvizsgálhassam és a helyszínen meghatározhassam. Irodalom HARKA Á. 1992: A Dráva halai. - Halászat, 85 (1): Társulat, Budapest. Pp MARIAN M. 1981: A Barcsi borókás kétéltű- és hüllő- MAJER J. 1995: Adatok a Dráva halfaunájához és faunája (Amphibia, Reptilia). - Dunántúli Dolgoegyes holtágak vízminőségéhez. - Dunántúli zatok Term. tud. Sor. 2: Dolg. Term. tud. Sorozat, 8: MÜLLER, H. 1983: Fische Europas. - Leipzig - Rade- MAJER J A Dráva Barcs alatti hazai szakasza beul. holtágainak vízminősége. - Dunántúli Dolgozatok PINTÉR K. 1989: Magyarország halai. - Akadémiai Term. tud. Sor. 9: Kiadó, Budapest, pp LOVASSY S. 1927: Magyarország gerinces állatai és VUTSKITS Gy. (1902): Classis Pisces. - In: Fauna gazdasági vonatkozásaik. - Természettudományi Regni Hungáriáé Budapest.

10 440 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Contributions to data on the fish, amhibian and reptile fauna (Pisces, Amphibia, Reptilia) of river Dráva and adjacent areas József MAJER The present study conveys occurrence data of 48 fish, 9 amphibian and 8 reptile species from the areas adjacent to river Dráva. Out of the cca. 80 fish species living in Hungary, 56 had been previously shown to occur in the river Dráva, which number included references to literature data. Our paper contains data on 48 species the proof specimens of which were seen and individually identified. Out of these, unfortunately, it is only introduced species (e.g. brook trout Salvelinusfontinalis Mitchill 1815, gaining wider distribution in the Carpathian basin) that represent new items to our fauna. Up to now, the effect of introduced species has not become perceptible. Several of the sturgeon species included in earlier species lists have become extinct, which probably do not any longer live in the river Dráva. Our fish survey extended to the main current of the river, the system of branches with moving water in the flood area, drainage ditches on the protected side, brooks and other moving waters. The Hungarian section of the river Dráva exhibits almost all of the middle and lower reach characteristics of moving waters in the country, for which reason it includes a great variety of habitats, resulting in the high number of fish species. A general and complete work has not been published about the reptile fauna of the area. The Natrix natric var. persa variety of the grass snake is often encountered in the region of Vízvár, Zákány and Őrtilos. The Lacerta agilis var, rubra variety of the sand lizard is commonlly found around Vízvár, Bélavár, and the area of the Barcsi Borókás. Author's address: Dr. József MAJER Janus Pannonius University Department of Ecology and Zoogeography Ifjúság útja 6. H-7601 Pécs