HALŐRZÉS - HALVÉDELEM HALMENTÉS

Átírás

1 HALŐRZÉS - HALVÉDELEM HALMENTÉS Makarovné Demeter Edit halászati felügyelő Békés megye

2 Miért kell védeni, őrizni a halakat? Hol kell védenünk a halakat? A halak élőhelyének védelme = a víz minőségének védelme és a természetvédelem-környezetvédelem.

3 Ki védi a természetes vizeinkben a halakat? A Magyar Állam az évi XLI. törvényben előírtakkal A halászati jogosultak a helyi horgászrenddel Halászok, horgászok, halőrök, természetőrök, mezőőrök Hatósági személyek Az állampolgárok akik nem horgásznak, nem halásznak csak élvezik a vízi sportokat, a víz közelségét, azzal, hogy nem szemetelnek és vigyáznak a természetes környezetre.

4 A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME érdekében a Magyar Állam a Halászatról és a horgászatról szóló évi XLI. törvényben határozza meg azt a naptári időszakot és azt az egyes halfajt, amelynek egyedét tilos kifogni (halászati tilalmi idő), - halfajonként a legkisebb fogási méretet (halászati méretkorlátozás), a naponta kifogható mennyiséget (mennyiségi korlátozás) a horgászkészségek számát

5 TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK A természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok fogása (gyűjtése) egész évben tilos

6 Állas küsz, Botos kölönte, Cifra kölönte, Dunai galóca, Dunai nagyhering, Felpillantó küllő, Fenékjáró küllő, Folyami rák, Fürge cselle, Gyöngyös koncér, Halványfoltú küllő, Homoki küllő, Kecskerák, Kövicsík, Kurta baing, Lápi póc, Leánykoncér, Magyar bucó, Német bucó, Nyúldomolykó, Petényi-márna, Pénzes pér, Réti csík, Selymes durbincs, Sima tok, Sőregtok, Sujtásos küsz, Széles durbincs, Szivárványos ökle, Tarka géb, Törpecsík, Vágócsík, Vágótok, Vaskos csabak, Viza, Dunai ingola, Tiszai (erdélyi) ingola, Kövi rák, összes békafaj.

7 1. Sebes pisztráng október 1.- december cm 2. Csuka február 15.- március cm 3. Balin március 1.- április cm 4. Fogassüllő március 1.- április cm 5. Kecsege március 1.- május cm 6. Kősüllő március 1.- május cm 7. Ponty május 2.-június cm 8. Márna május 2.-június cm 9. Harcsa 80 cm alatti május 2.-június cm 10. Jászkeszeg május 2.-június Paduc május 2.-június Szilvaorrú keszeg május 2.-június Menyhal 20 cm, Amúr 40 cm, Szivárványos pisztráng 22 cm, Pisztrángsügér 30 cm

8 Horgászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy legfeljebb kettő egyenként legfeljebb három horoggal felszerelt horgászkészséget, valamint egy darab, egy négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat. A gyermek horgászjegy birtokában egy darab, egy horoggal szerelt horgászkészség használható.

9 A felnőtt horgász a menyhal kivételével a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A gyermekhorgász méretkorlátozás alá tartozó halfajokból a menyhal kivételével naponta összesen egy darabot, méretkorlátozás alá nem eső fajokból és menyhalból pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki.

10 A jogosult köteles a halászati vízterületén élő hal állományát, életközösségét, valamint élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását ideértve áradás esetén a halivadék mentését is elősegíteni. A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén annak tulajdonosa köteles tűrni, illetőleg lehetővé tenni a halivadéknak a halászati vízterületre történő visszajuttatását.

11

12 A halászati vízterületen bekövetkezett halpusztulás észlelése esetén a jogosult, a halászati őrzéssel megbízott vagy a jogszerűen halászó, horgászó személy köteles haladéktalanul a halászati hatósághoz bejelentést tenni!

13 A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó, vagy más, a halászati jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról a szükséghelyzetet kivéve legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni.

14 A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében a halászati hatóság a folyókon épülő duzzasztóművek beruházóját (üzemeltetőjét) hallépcső létesítésére és működtetésére kötelezi.

15 A halak ívási időszakában a vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során a környezettani (ökológiai) szempontokat is köteles figyelembe venni!

16 Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja.

17 Tiltott eszközök és módok váltóáramú elektromos eszköz alkalmazása, mérgező vagy kábító hatású anyag, robbanóanyag, szúrószerszám, illetve búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, valamint gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer alkalmazása. tilos folyóvízen olyan halfogó eszköz vagy -készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely átlagos vízállás esetén a folyó, illetve a holtág, mellékág medrének felénél többet keresztirányban folyamatosan elzár.

18 Tilos egyenáramú eszközzel a hal fogása, kivéve a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával -keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez, - ártéren végzett ivadékmentéshez, - rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz, - tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez -a halászati hatóság indokolt esetben felmentést adhat, eseti engedéllyel

19

20 Védett természeti területen a rendkívüli kár megelőzéséhez szükséges állománymentés, továbbá tudományos kutatási célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése kivételével tilos az elektromos halászat. Az állománymentést, továbbá a tudományos célú gyűjtést a természetvédelmi hatóság engedélyezi!

21 A halászatra jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles a halászati vízterületen az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és sűrűségű halállomány tartósan fennmaradjon.

22 A Btk. 266/b (2) bekezdése szerint aki a halászati törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy tiltott módon halászik (horgászik) az állatkínzás vétségét követi el. A büntetés már akkor is kiszabható ha a cselekmény erre alkalmas.

23 Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény tiltja a gerinces állat, így többek között a hal kínzását. Továbbá az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni. A halak tárolásánál alap követelmény, hogy azokat vizes közegben kell tartani (haltartó, szák). A zsákban való elhelyezés előtt, minden egyes egyed életét szakszerűen és gyorsan, azaz megengedett módon kell kioltani.

24

25 A HALGAZDÁLKODÁSI ÉS HALVÉDELMI BÍRSÁG A halgazdálkodási bírság -A halászati hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki, ha a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halászati hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget; b) a halászati hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt, vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz; c) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat; d) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget; e) állami halászjeggyel vagy horgászjeggyel nem rendelkező személy számára területi engedélyt ad. A halgazdálkodási bírság mértéke hektáronként 100 forinttól forintig terjedhet.

26 A halvédelmi bírság -A halászati hatóság halvédelmi bírságot szab ki a) a jogosulatlanul halászó vagy horgászó, b) az e törvény által nem megengedett módon vagy tilalmi időben halászó vagy horgászó, c) a fogási napló vezetésének elmulasztása, a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag vízbe helyezése, illetőleg abból történő kiemelése ha nem a jogosult által vagy annak hozzájárulásával történik, a természetvédelmi oltalom alatt álló hal fogása (gyűjtése), halászati tilalmi idő és a halászati méretkorlátozás megszegése, kíméleti területen meghatározott rendelkezést megsértő, d) állami halászjegy, illetve horgászjegy igénylése során kitöltött nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő személlyel szemben. -Halvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben is, aki halfogásra jogosító okmányok nélkül vagy a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik halászati vízterületen vagy annak partján A halvédelmi bírság mértéke forintig terjedhet.

27 HALÁSZATI ŐRZÉS A halászatra jogosult köteles a halgazdálkodási terv alapján hasznosított halászati vízterület halállományát és élőhelyét őrizni, vagy őrzéséről halászati őr útján gondoskodni. Halászati őr egyéb vízterületen, illetőleg halastavon is igénybe vehető. Halászati őrt több jogosult közösen is foglalkoztathat.

28 Ki lehet halászati őr (hivatásos halőr)? Halászati őr az a nagykorú büntetlen előéletű személy lehet, aki hatósági orvosi igazolvánnyal igazolja, hogy nem szenved olyan testi és szellemi fogyatékosságban, amely gátolná feladata ellátásában, a működési helye szerinti halászati hatóságnál vizsgát és esküt tett; a halászati hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

29 A halászati őr jogosult - azt a személyt, aki a halászati vízterületen halászik, horgászik, a halászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani; - jogosultság hiányában járművét átvizsgálni, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani; - a személytől a területi engedélyt elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni, - a személytől az állami halász- és horgászjegyet visszatartani és azt a halászatra jogosulton keresztül a kezdeményezett hatósági eljáráshoz mellékelve köteles a halászati hatóságnak megküldeni.

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!