A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása
|
|
- Dániel Fábián
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása Comparision of fish stocks in littoral and deep benthic habitats in the Danube elektromos kece Szalóky Zoltán MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet Mellékágak és ártéri élőhelyek nagy folyóink mentén LIFE+ projekt zárókonferencia november , Mohács
2 Vázlat Mélyvízi bentikus élőhelyek vizsgálata, az elektromos kece. A főág halállományának bemutatása "szabvány" mintavételi módszer és egy új módszer eredményeinek összehasonlításával. Környezeti változók szerepe. A 3. Nemzetközi Duna Expedíció (Joint Danube Survey 3 - JDS3) halbiológiai felmérései és első eredményei (
3 Résztvevő szakértők Csányi Béla, György Ágnes Irma, Szekeres József, Szalóky Zoltán MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet Tóth Balázs, Sevcsik András Duna-Ipoly Nemzeti Park Erős Tibor, Specziár András MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet
4 Mélyvízi bentikus élőhelyek vizsgálata, az elektromos kece
5 Litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek mintavételei Litorális minták Mélyvízi bentikus minták 207 db 500 m-es mintavételi egység: km, 47 faj, közel 48 ezer példány 175 db 500 m-es mintavételi egység: 87.5 km, 36 faj, több mint 8000 példány
6 A két élőhely összehasonlítása a fajok elterjedtsége alapján (0,5 % feletti gyakorisággal előforduló fajok esetén) 100 Neokes Aspasp 80Leuidu Gymsch Sanluc Gobalb 60 Neoflu Neogym Leucep Barbar Rutrut Chonas Abrbra Vimvim Lotlot Abrsap Perflu Abrbjo Neomel Albalb Német bucó (Zingel streber) halványfoltú küllő német bucó selymes durbincs magyar bucó széles durbincs A parti zóna zóna mintái, mintái. relatív x tengely: (x tengely) tömegesség és előfordulási y tengely: (y előfordulási tengely) gyakoriságai. gyakoriság 60 Litorális 40gymsch barbar albalb zinzin abrbra leuidu 20 sanluc ikrás német bucó A meder A meder élőhelyeinek élőhelyeinek mintái. mintái, x relatív tengely: (x tengely) tömegesség és y tengely: előfordulási előfordulási (y tengely) gyakoriságai. Eltérő eredmények. Módszerek kiegészítik egymást. 80 zóna 0 gobalb abrsap neokes gymbal neogym abrbjo zinstr Mélységi zóna Relatív gyakorisága 0,05 % 15,1 % Előfordulási gyakorisága 7 % 75 % neomel
7 Fajok és környezeti változók kapcsolatának vizsgálata (Spearman Rank Correlations, p < 0.05) változó mélység (m) távolság a parttól (m) vízseb. (cm/sec) iszap homok <2 mm apró kavics 2-6 mm kavics 6-80 mm szikla >80 mm márga fkm Σ márna német bucó> folyami géb német bucó< selymes durbincs csupasztorkú géb feketeszájú géb karikakeszeg dévérkeszeg kessler-géb halványf. küllő süllő magyar bucó bagolykeszeg - 1 küsz - 1 Taxa_S Individuals Shannon Simpson Evenness Equitability + - -
8 Keresztirányú mintázat vizsgálata Canonical Variate Analysis (CVA) partvonalhoz közel 2 - átmeneti 3 - partvonaltól távol 3 2 Root Távolság a parttól, kategóriák: 1,2, Root 1
9 Hosszirányú mintázat vizsgálata Canonical Variate Analysis (CVA) Gönyű-Pilismarót Vác-Göd Százhbatta-Kulcs Paks-Dombori Baja-Mohács Gönyű Pilismarót BUDAPEST Százhalombatta Kulcs Vác Göd Root Paks -2 Dombori -3-4 Baja Root 1 Mohács
10
11 A Harmadik Nemzetközi Duna-expedíció JDS folyamkilométer, 68 hely, halas program: 34 hely, 47 nap 8 országból 33 kutató + nemzeti kutatók csapatai Minta típus Komponens csoportok Hidrobiológiai változók 8 Hidromorphológiai változók 6 Általános fiziko-kémiai minták 25(+360) Fémminták 11 Kémiai minták: felszíni- és talajvíz, üledék, lebegőanyag, BIOTA 8 Ökotoxikológiai vizsgálatok 4 Mikrobiológiai vizsgálatok 12 Izotóp vizsgálatok 4
12 A halas csapat Nemzeti csapat: Erős Tibor Tóth Balázs Sevcsik András Magyar résztvevők: Weipert András György Ágnes Irma Szalóky Zoltán
13 Halbiológiai felmérések JDS3 2 program 2) Mélységi bentikus élőhelyek vizsgálata korábban nem kutatott élőhelyek, új módszerrel 1) Litorális élőhelyek vizsgálata szabvány szerint
14 Bentikus élőhelyek elektromos kecével végzett felmérései JDS2 Litorális élőhelyek szabvány felmérései
15 Elektromos kecével végzett felmérések helyszínei min. 6 db 500 m-es szakasz
16 A meder élőhelyeinek jelentősebb állományalkotó fajai relatív gyakoriság és előfordulás alapján védett fajok gébfélék keszegfélék süllő ritkáb fajok 0% 10% 20% 30% JDS3
17 Felső szakasz ritka halai Botos kölönte Galóca
18 heringféle Alosa tanaica Alsó szakasz ritka halai kecsege és viza hibrid
19 Benthophilus stellatus Fekete-tengeri tűhal Syngnathus abaster
20 Kecsege
21 Viza Tulcea, Duna parti sétány
22 Védett, fokozottan védett, Natura 2000 jelölő, specialista, szűk tűrésű fajok: márna, selymes durbincs, halványfoltú küllő, magyar bucó, német bucó Chilia-ág, 55 fkm Bala-ág, 346 fkm Sulina-ág, 15 fm
23 magyar bucó Bala-ág, 346 fkm Chilia-ág, Sulina-ág, fkm fm német bucó
24 Klasszikus tudás az egyes bentikus fajok elterjedésével és környezeti igényeivel kapcsolatban (szaporodás, ivadék és adult állományok) környezeti változók szűk intervallumában víz sebessége és mélysége; mederanyag összetétele; időszak (szakirodalom alapján) új módszer, térben kiterjesztett vizsgálatok újra gondolás, populáció genetikai különbségek (?) genetikai vizsgálatokhoz minták FORRÁS HIÁNY
25 JDS2 tipológia: halállomány alapján 5 JDS fkm, Medve fkm, Mohács Dissimilarity fkm, Újvidék fkm Cluster analysis of grouping sites, based on quantitative data (SYNTAX, UPGMA, Eucledian, Single link) Javasolt tipológia: Felső szakasz Középső szakasz Vaskapu duzzasztott szakasza Alsó szakasz fkm 0 Duna
26 Karakterfaj elemzés IndVal módszerrel 1) csoport képzés (Klaszter analízis) 2) előfordulási gyakoriság, tömegesség adatok 3) hűség 4) IndVal érték 5) típus specifikus karakterfaj elemzés Felső szakasz Középső szakasz Vaskapu duzzasztott szakasza IndVal értékek 0 nyúldomolykó domolykó paduc magyar bucó márna sujtásos küsz tüskés pikó dunai galóca sebes pisztráng feketeszájú géb angolna szilvaorrú keszeg küsz leánykoncér szivárványos pisztráng német bucó kövicsík botos kölönte fürge cselle pénzes pér dunai ingola széles durbincs menyhal kessler-géb fekete törpeharcsa tarka géb folyami géb jász balin garda laposkeszeg vágócsík vágódurbincs dévérkeszeg kecsege réticsík balkánicsík vörösszárnyú keszeg szivárványos ökle csupasztorkú géb bagolykeszeg ezüstkárász naphal ponty razbóra fehér busa amurgéb csuka karikakeszeg bodorka fenékjáró küllő süllő fekete-tengeri tűhal harcsa sügér compó selymes durbincs sőregtok törpeharcsa Black Sea tadpole-goby tengeri pér szélesfejű géb széles kárász kősüllő sávos békagéb halványfoltú küllő
27 JDS2 tipológia: vízi makrogerinctelenek és halak alapján Serial number Name of section From rkm To rkm K&S-All taxa P/A K&S-GBC taxa P/A A-L-All taxa P/A A-L-GBC taxa P/A K&S+A-L-All taxa P/A K&S+A-L-All taxa Abund K&S+A-L-GBC taxa Abund Litoral fishing Abund 1 Geisling-Deggendorf Deggendorf-Jochenstein Jochenstein-Us/dam Abwinden-Asten Us/dam Abwinden-Asten-Oberloiben Oberloiben-Wildungsmauer Wildungsmauer-Medvedov/Medve Medvedov/Medve-Szob Szob-Ds/Budapest Ds/Budapest-Paks Paks-Hercegszanto Hercegszanto-Dalj Dalj-Ds/Novi-Sad Ds/Novi-Sad-Ds/Pancevo Ds/Pancevo-Banatska Palanka/Bazias Banatska Palanka/Bazias-Irongate Reservoir (Tekija/Orsova) Irongate Reservoir (Tekija/Orsova)-Us/Timok (Rudujevac/Gruia) Us/Timok (Rudujevac/Gruia)-Ds/Kozloduy Ds/Kozloduy-Ds/Zimnicea/Svishtov Ds/Zimnicea/Svishtov-Us/Arges Us/Arges-Us/Cernavoda Us/Cernavoda-Braila Braila-Chilia Arm, Bystroe canal 167 8
28 További feladatok Környezeti háttérváltozók szerepének pontosabb tisztázása. Medermorfológiai változékonyság és a halállomány összetételének kapcsolata. Fajszerkezet változásainak hosszú távú követése, pl. gébfélék. Genetikai vizsgálatok bentikus fajokkal. A Víz Keretirányelv feladatainak teljesítése nagy folyók, a Duna esetén: mintavételi módszertan véglegesítése, szükséges-e a mélyvízi módszer, Duna tipológia: hazai szakaszra és a teljes Dunára, halbiológiai alapokon nyugvó ökológiai minősítő rendszer kidolgozása, interkalibráció (???).
29 Milyen területeken használható eredményesen az elektromos kece? - Ajánlások! Rutin monitoring tevékenységekben. Költség, eszköz, szakember igényes. Ausztriában bevezetés alatt áll. Tervezett műszaki beavatkozások hatásainak becslésére. Pl.: Hajózhatóság javítása Élő- és ívóhely térképezési feladatok elvégzésében. Természetvédelem szempontjából értékes halak és NATURA 2000 jelölőfajok térképezése, populációk monitorozásában. Élőhely rekonstrukciós programokban. Köszönjük a figyelmet
Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán
Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán Szalóky Zoltán II. éves PhD hallgató Környezettudomány Doktori
RészletesebbenAz MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről
Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi
RészletesebbenAdatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához
Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a
RészletesebbenXII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ
XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ Beadási határidő: 2017. március 29. CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2017-03-09. FELADATOK I. Feladat:
RészletesebbenHALŐRZÉS - HALVÉDELEM HALMENTÉS
HALŐRZÉS - HALVÉDELEM HALMENTÉS Makarovné Demeter Edit halászati felügyelő Békés megye Miért kell védeni, őrizni a halakat? Hol kell védenünk a halakat? A halak élőhelyének védelme = a víz minőségének
RészletesebbenAz őshonos halaink védelmében
Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%
RészletesebbenÁtjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr
Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült
RészletesebbenRejtvények /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány. Februári feladvány
Rejtvények 2016 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi
RészletesebbenRejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/
Rejtvények 2013 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenA halászati őr az ellenőrzés közben jogosult-e elkérni a személyi igazolványt? apple igen, minden esetben
A halgazdálkodási törvény alapján hány darab és milyen eszközöket használhat díj ellenében váltott állami horgászjeggyel és területi jeggyel rendelkező felnőtt horgász? apple kettő darab fenekező és egy
RészletesebbenSály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45
F1 Elektronikus függelék Sály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45 című közleményhez. Electronic appendix for
RészletesebbenA Ráckevei (Soroksári)-Duna hal együttesének vizsgálata
A Ráckevei (Soroksári)-Duna hal együttesének vizsgálata (különös figyelemmel a Dél Pesti Szennyvíztisztító hatásaira) kivonat Györe Károly Ugrai Zoltán Udvari Zsolt 2018-ban már a szövetség honlapján is
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenRejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/
Rejtvények 2014 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenPISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS VIII
PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS VIII Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2014 Pisces Hungarici 8 (2014) Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság időszaki kiadványa
RészletesebbenFőbb jellemzőik. Főbb csoportok
Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok
Részletesebben1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.
A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában
RészletesebbenHogyan, hová és miért úsznak a halak?
Oknyomozó tudomány Hogyan, hová és miért úsznak a halak? Pannonhalmi Miklós ÉDUVIZIG MTA VEAB Győr, 2016.11.15. Az előadás tartalma Közegellenállás Testforma Úszóhólyag Úszók Érzékszervek Hová Miért Gerinces
RészletesebbenORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK
ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott hal gazdálko dá si vízterületen
RészletesebbenBentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban
Pisces Hungarici 8 (2014) 9 18 Bentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban Biological surveys of benthic fish habitats in the Joint Danube Survey 3 (JDS 3) Szalóky Z. 1,
RészletesebbenSzakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről
Dr. Bokor Zoltán tudományos főmunkatárs, halászati szakértő szakértői névjegyzék száma: SZIF/16-3/2011. Szakértői vélemény A Duna folyam 1630-1564 fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz
RészletesebbenPisces Hungarici 5 (2011) ELEKTROMOS KECÉVEL VÉGZETT VIZSGÁLATOK ELSŐ EREDMÉNYEI A DUNA MONITOROZÁSÁBAN
ELEKTROMOS KECÉVEL VÉGZETT VIZSGÁLATOK ELSŐ EREDMÉNYEI A DUNA MONITOROZÁSÁBAN DEVELOPMENT AND TESTING OF AN ELECTRIFIED BENTHIC TRAWL FOR MONITORING BENTHIC FISH ASSEMBLAGES IN THE RIVER DANUBE SZALÓKY
RészletesebbenVASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ
VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2013 02 25 FELADATOK I. Feladat: Iskolátok, vagy lakóhelyetek környékén biztosan
RészletesebbenPontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership
Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership Szolgáltatások természetes vizeken folyó horgász célú halgazdálkodáshoz Services provided by a pond fish farm for fisheries management in natural angling
RészletesebbenÚj horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető
Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások
RészletesebbenADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ
A Puszta 2001. 1/18. pp. 77-86. ADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ 1 2 SZEPESI ZSOLT HARKA ÁKOS 1 3300 EGER, CSIKY SÁNDOR U. 52. 2 5350 TISZAFÜRED, TÁNCSICS U. 1. 2002. Bevezetés Az
RészletesebbenA selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.
A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza (védett, SCI, SPA)
RészletesebbenHorgászatra jogosító okmányok
Horgászatra vonatkozó legfontosabb új jogszabályi előírások kivonata amely a 2013. évi CII. sz. halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényből és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletből készült Magyarország
RészletesebbenAz emberi tevékenység hatása a halfauna
Tájökológiai Lapok 8 (3): 591 599. (2010) 591 Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán Guti Gábor, Potyó Imre MTA Magyar Dunakutató Állomás 2131 Göd,
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH
A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH UGRAI Zoltán 1, GYÖRE Károly 2 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve, ugrai@rdhsz.hu 2 Halászati
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE
ADATOK A MURA LETENYEI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁHOZ DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE KERESZTESSY Katalin 1, BELICZKY Gábor 2, KISS Gergő 2 1 Vas-Hal Bt., Maglód, keresztessy.katalin@gmail.com
RészletesebbenTermészetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:126-135 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára Palkó Csaba
RészletesebbenVASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ I. FORDULÓ
VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ I. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2013-02-05 FELADATOK I. Feladat: Találjatok ki egy ötletes csapat logót (szimbólumot),
RészletesebbenA horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok
A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon Szári Zsolt vezérigazgató 2017.04.07. Siófok A Balaton kialakulása A tómeder süllyedése mintegy 20.000 évvel ezelőtt kezdődött meg, a végleges medence
RészletesebbenA horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség
A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 13 25
Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap szennyeződést követően Regeneration of the fish fauna of the Marcal river and Torna stream after red
Részletesebben9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE
9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 9.1 MELLÉKLET AZ EGYES VÁLTOZATOK KATEGÓRIÁNKÉNTI, SÚLYOZOTT KRITÉRIUMOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI 9.2 MELLÉKLET AZ
RészletesebbenCSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN
Híreink 2010-2 CSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN A csupasztorkú géb első hazai előfordulását a Szigetközben észlelték 2004-ben. A faj azóta a Duna teljes magyarországi szakaszán és
RészletesebbenTermészetes vizeink élővilágának védelme. Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gödöllő
Természetes vizeink élővilágának védelme Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság zingelzingel@gmail.com 2015. Gödöllő Nemzeti Park Igazgatóságok " A mi meggyőződésünk lehet szilárd, munkánk
RészletesebbenA vízi élővilág hatásbecslése az Almásfüzitő I-VII. számú vörösiszap-tározói mentén a Duna-szakaszon
A vízi élővilág hatásbecslése az Almásfüzitő I-VII. számú vörösiszap-tározói mentén a Duna-szakaszon Készült az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetében A munka kidolgozásában közreműködő kutatók:
RészletesebbenA résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)
A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott
RészletesebbenA halak váltv állatok.
Halak más m s váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok A halak váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok. Váltózó testhőmérs rsékletű még: Rákok Békák Kagylók Polipok Tintahal Csigák Halak húsa A halhús kedvező
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2017-ben. Pálinkás Imre Pál Udvari Zsolt Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztály
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2017-ben Pálinkás Imre Pál Udvari Zsolt Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztály Hazánk természetes vizein, vagyis a halgazdálkodási vízterületeken kifogott
RészletesebbenPaks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok
Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Csányi Béla MTA ÖK Duna-kutató Intézet Energia Klub, Budapest, 2014. október 8. Hőszennyezésselkapcsolatos alapfogalmak Energiatermelés hűtés hűtővíz Egyszeri átfolyásos
RészletesebbenFolyóvízben előforduló fontosabb halfajok
Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok Dr. Csenki-Bakos Zsolt Tudományos munkatárs Halgazdálkodási Tanszék csenki.zsolt@mkk.szie.hu mellék: 06/28-522-000 m:2316 Bodorka Rutilus rutilus (Linnaeus, 1758)
Részletesebben---------------------------------------------------------------------------------
2011 nyarán nyaralni voltunk a Magas-Fátrában, akkor találtam ezt a halacskát a Blatnica patakban. Biztos hogy kölönte, csak nem tudom, cifra vagy botos. A hossza úgy 7-8 cm volt. Tisztelettel K. Gy. A
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE
A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ 2006. ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE FISHFAUNISTIC AND LANDSCAPE-FARMING ESTIMATE OF THE FISHING OF ANYITA-LAKE IN NAGYKÖRŰ IN 2006 DEMÉNY Ferenc,
RészletesebbenHalvizsgálati eredményközlés
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR DR. HEGYI ÁRPÁD TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS AKVAKULTÚRA ÉS KÖRNYZETBIZTONSÁGI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK 2100 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28)
RészletesebbenGERINCESEK ÁLATLÁNOS JELLEMZÉSE HALAK. Szerkesztette Vizkievicz András
GERINCESEK ÁLATLÁNOS JELLEMZÉSE HALAK Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás,
RészletesebbenFISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY
Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A KÁRÓKATONA (Phalacrocorax carbo) HALFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo)
RészletesebbenA HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE
51 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 27: 51 65, 2012 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE H A R K A Á K O S 1 S A L L A I Z O L T Á N 2 1 Magyar Haltani Társaság,
RészletesebbenSomogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)
Natura Somogyiensis 1 439-444 Kaposvár, 2001 Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) MAJER JÓZSEF - BÍRÓ PÉTER MAJER J. - BÍRÓ P.: Checklist of fish of Somogy county (Pisces) Abstract: The data
RészletesebbenFEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) A RÁBÁBAN
Híreink 2007-4 FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) A RÁBÁBAN A magyar halfaunából 2001 óta ismert feketeszájú géb a ponto-kaszpikus térség invazív fajainak egyike. Első hazai példányai Göd térségében
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenSzékhely: 1224. Budapest, Diótörő út 61. Tel., Fax: 207-42-92 Mobil: 20/945-87-15
B A L A T O N I H O R G Á S Z E G Y E S Ü L E T Székhely: 1224. Budapest, Diótörő út 61. Tel., Fax: 207-42-92 Mobil: 20/945-87-15 A BALATON HALAI, BIOLÓGIÁJUK ÉS A HALÁLLOMÁNY KEZELÉSÉNEK KÉRDÉSEI Magyar
RészletesebbenTervezési alapelvek a halátjárók/hallépcsők vizsgálatához (monitoring) Pannonhalmi Miklós ÉDUVIZIG, Győr
Tervezési alapelvek a halátjárók/hallépcsők vizsgálatához (monitoring) Pannonhalmi Miklós ÉDUVIZIG, Győr Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb
RészletesebbenA HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE
HALBARÁT VÍZ PROGRAM 2008-2011 www.tavirozsa-egyesulet.hu A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2011. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program
RészletesebbenA Duna hazai szakaszának természeti
A Duna hazai szakaszának természeti értékei Tóth Balázs Sipos Katalin Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság zingelzingel@gmail.com gmail.com 2010 A Duna hazai szakaszának természetes jellegzetességei: gei:
RészletesebbenHALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE
HALBARÁT VÍZ PROGRAM www.tavirozsa-egyesulet.hu A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2012. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program és a
RészletesebbenA HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE
Kiemelt szponzor: A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2010. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program és a pályázati rendszer célja A Tavirózsa
RészletesebbenA BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas. http://pj.piotr.pagesperso orange.fr/pix/balaton.
A BALATONI VÍZGYV ZGYŰJTŐ HALFAUNÁJÁNAK NAK ÉRTÉKELÉSE ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT HIDROBIOLÓGIAI PROBLÉMÁK K BEMUTATÁSA XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas http://pj.piotr.pagesperso
RészletesebbenRáckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április
Zárójelentés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából. A Ráckevei Duna-ág halközösségének felmérése című pályázatról (Az anyag rövidített kivonata) Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenA III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai
Magyar Haltani Társaság A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztéstudományi Intézet, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási
RészletesebbenAdatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 189-202 Pécs, 1995 Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez MAJER József MAJER, J.: Data to the fish fauna (Pisces) of Dráva river (Hungary) and
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN
NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN OCCURENCE OF PROTECTED FISHES OF THE NATURA 2000 SYSTEM IN THE HUNGARIAN SECTION OF THE DANUBE TÓTH Balázs 1, SEVCSIK András 2, ERŐS Tibor 3
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA
A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA ROLE OF THE WATER QUALITY IMPROVEMENT ON THE FISH FAUNA IN THE HUNGARIAN SECTION OF SAJÓ RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, HALASI-KOVÁCS
RészletesebbenKisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján
Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet
RészletesebbenElemi csapásból hozzáadott érték
Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő
RészletesebbenHorgászturizmus Erdélyben. Adorjáni István AGROPISC KFT - Homoródszentpál
Horgászturizmus Erdélyben Adorjáni István AGROPISC KFT - Homoródszentpál Horgászturizmus? A horgászat, a vadászattal egyidős, az ember ősi, zsákmányszerző tevékenységei közé tartozik Napjainkban a természetben
RészletesebbenKUMULATÍV NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS A SZOB-DÉLI ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI DUNA SZAKASZRA 4. MELLÉKLET
KUMULATÍV NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS A SZOB-DÉLI ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI DUNA SZAKASZRA 4. MELLÉKLET a Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról tárgyú projekt KÖRNYZETI ÉRTÉKELÉS fejezetéhez Trans-European
RészletesebbenPisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE
ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE EFFECT OF FLOODING ON THE FISH COMMUNITY OF A SMALL RIVER (TARNA RIVER, TISZA BASIN, HUNGARY) SZEPESI Zs. 1, HARKA Á. 2 1 Omega-Audit Kft., Eger 2 Magyar
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenHORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV
HORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV 0 TARTALOMJEGYZÉK 1. HALGAZDÁLKODÁSI ÉS HALVÉDELMI JOGSZABÁLYOK ISMERETE... 4 1.1. A horgászok számra fontos alapfogalmak... 4 1.2. Alapvető rendelkezések...
RészletesebbenCOMPARATIVE STUDY OF WOLD AND LOWLAND SITUATED SMALL WATERCOURSES FROM FISHBIOLOGICAL ASPECT
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) DOMBVIDÉKI ÉS SÍKVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK HALÁLLOMÁNYAINAK
RészletesebbenA Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.
A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1.
RészletesebbenAlkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében?
Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében? Trábert Zsuzsa Kiss K. Tihamér, Tóth Bence, Ács Éva XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 85 96
Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 A halfauna vizsgálata a kelet magyarországi Eger patak vízrendszerén Investigation of the fish fauna in the drainage system of the Eger Brook (Eastern Hungary) Harka Á.
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenA HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni
A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több
RészletesebbenAz év hala: a compó (Tinca tinca)
Az év hala: a compó (Tinca tinca) Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Budapest, 2016. május 10. A hazai gerincesek védettsége 100% 7 90% 80% 34 70% 59 60% Nem védett 50% 100 100 93 Védett
RészletesebbenA Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei
A Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei Az év hala ötödször A Magyar Haltani Társaság minden természetkedvelő ember örömére ötödször is kiírta az év hala pályázatot, amelynek legfőbb célja a hazai őshonos
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenÖSSZEVONT TERÜLETI JEGY
ÖSSZEVONT TERÜLETI JEGY Az Összevont Területi Jegy szabályai 2016 1. A jegy tulajdonosa jogosult a feltüntetett vízterületeken a vonatkozó jogszabályok, az országos és a helyi horgászrendben meghatározott
RészletesebbenBÁTONYTERENYE-MACONKAI SZABADIDŐ- ÉS SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET
BÁTONYTERENYE-MACONKAI SZABADIDŐ- ÉS SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET 2016.. évii NAPIIJEGYES TÁJÉKOZTATÓ Felhívjuk a figyelmet, hogy e tájékoztató tartalmazza az egységes állami horgászokmány kitöltésére vonatkozó
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenTermészetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig
Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig Fodor Ferenc tógazdasági ágazatvezető 2017.04.08. Siófok Feladataink: az állami tulajdonban lévő balatoni halállomány
RészletesebbenTHE CHANGES OF THE ICHTHIOFAUNA OF RIVER BERETTYÓ AND TRIBUTARIES
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG A BERETTYÓ ÉS MELLÉKVIZEI HALFAUNÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI THE CHANGES OF THE ICHTHIOFAUNA OF RIVER BERETTYÓ AND TRIBUTARIES DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenA halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon
MAGYAR-ROMÁN HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA WORKSHOP SZARVAS, 2018. OKTÓBER 25-26. A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon Halasi-Kovács Béla igazgató NAIK Halászati Kutató Intézet A HAKI
RészletesebbenA MOHOSZ ORSZÁGOS HORGÁSZRENDJE
Magyar Országos Horgász Szövetség 1124 Budapest, XII., Korompai u. 17. A MOHOSZ ORSZÁGOS HORGÁSZRENDJE A MOHOSZ Országos Horgászrendjének célja: elősegíteni a horgászat céljának érvényesülését, sportszerű
RészletesebbenSELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL
SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk
RészletesebbenBevezetés. Élőhelyfejlesztési javaslatok
A KözépTisza vidék árterületein ívó halfajok Képes zsebhatározó 1 Bevezetés A Tisza szabályozását 1846 nyarán kezdték el, ami jelentős átalakulásokat hozott a Tiszavidéken. Az egykori árterületeknek mindössze
RészletesebbenHORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV
HORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV 0 TARTALOMJEGYZÉK 1. HALGAZDÁLKODÁSI ÉS HALVÉDELMI JOGSZABÁLYOK ISMERETE... 4 1.1. A horgászok számra fontos alapfogalmak... 4 1.2. Alapvető rendelkezések...
Részletesebben