Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr"

Mária Somogyiné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

2 Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült gerinces közül a hal (53%), a madarak 8.600, hüllők 5.000, az emlősök 4.500, míg a kétéltűek fajjal jellemezhetők. Az édesvízi halfajok száma re tehető. Magyarországon mintegy 80 halfaj, míg a Rába folyóban összesen 56 halfajról tesznek említést.

600, hüllők 5.000, az emlősök 4.500, míg a kétéltűek 2.000 fajjal jellemezhetők.

3 Vízi fauna vándorlását akadályozó építmény Az alvízi folyó módosult vízháztartása (hozam) Halak turbinába jutásának kockázata Módosult üledék dinamika Vízi erőmű Vízszint ingadozás a tározóban Az alsó folyómeder, a part & partmenti zóna szerkezetének módosulása A tározó partmenti élőhely szerkezetének módosulása Az alsó víztestek fizikai-kémiai viszonyainak módosulása A tározófizikai-kémiai viszonyainak módosulása Vízi erőmű okozta jellemző lehetséges VKI módosítások, melyek utólagos biológiai módosulásokat okozhatnak

módosulása A tározó partmenti élőhely szerkezetének módosulása Az alsó víztestek fizikai-kémiai viszonyainak módosulása A

4 Rába folyó közepes prioritás

5 Biológiai minőségi elemek Hidrológiai-morfológiai elemek Fizikai-kémiai elemek -általános viszonyok - specifikus szintetikus szennyező anyagok -specifikus nemszintetikus szennyező anyagok Jó ökológiai potenciál Hidrológiaimorfológiai elemek Minden mérséklő intézkedést megtettek a fauna migrációjára, továbbá a megfelelő szaporodási és táplálkozási lehetőségekre

anyagok Jó ökológiai potenciál Hidrológiaimorfológiai elemek Minden mérséklő intézkedést

6 1. A különböző típusú vízi életterek optimális kihasználásának biztosítása valamennyi hidrológiai helyzetben 2. Az ivadék mederbe történő visszajutási lehetőségeinek biztosítása 3. A táplálékbázis optimális kihasználása érdekében történő vándorlás biztosítása 4. A telelőhelyek elérhetőségének megteremtése Hossz- és keresztirányú átjárhatóság biztosításának célja 5. A menekülési hely elérhetőségének biztosítása (pl. árvíz vagy vízszennyezés idején) 6. Az állománysűrűséget kiegyenlítő vándorlás biztosítása 7. A visszatelepülést biztosító vándorlási lehetőség megteremtése (pl. árvízi lesodródást, halpusztulást követően)

A telelőhelyek elérhetőségének megteremtése Hossz- és keresztirányú átjárhatóság biztosításának célja 5. A menekülési hely elérhetőségének biztosítása (pl.

7 Diadrom fajok Hosszú távú vándorlók (> 300km/év egy irányban) Anadrom (viza, lazac) tenger Katadrom (angolna) tenger Potamodrom fajok Közép távú vándorlók (30-300km/év egy irányban) (paduc, márna) Rövid távú vándorlók (<30km/év egy irányban) Halak vándorlása Aphidrom fajok

fajok Közép távú vándorlók (30-300km/év egy irányban) (paduc, márna)

8 Közép távú vándorlók (30-300km/év) 1 Abramis brama Dévérkeszeg (Brasche) 2 Abramis sapa Bagolykeszeg (Pleinze) 3 Acipenser ruthenus Kecsege (Sterlet) 4 Aspius aspius Balin (Scheid) 5 Barbus barbus Márna (Barbe) 6 Chondrostoma nasus Paduc (Nase) 7 Hucho hucho Dunai galóca (Huchen) 8 Lota lota Menyhal (Quappe) 9 Vimba vimba Szilvaorrú keszeg (Russnase)

(Scheid) 5 Barbus barbus Márna (Barbe) 6 Chondrostoma nasus Paduc (Nase) 7 Hucho hucho

9 Ivási időszakok Harcsa Domolykó Jász Compó Márna Halványfoltu küllő Réti csík Folyami géb Szilvaorrú keszeg Fenékjáró küllő Kecsege Süllő Garda Leánykoncér Balin Galóca Fürge cselle Magyar bucó Német bucó, Durbincs, Tiszai ingola Pénzes pér Dunai ingola Csuka Sebes pisztráng Sügér Botos kölönte Menyhal I. II. III. IV. V. VI. VII. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

cselle Magyar bucó Német bucó, Durbincs, Tiszai ingola Pénzes pér Dunai ingola Csuka

10 A tervezés alapelvei 1. A rendszert minimális fenntartásra kell tervezni. 2. A rendszert a természetes energia hasznosításával kell tervezni. 3. A rendszert a hidrológia, az ökológia, a tájkép és klimatikus viszonyok figyelembe vételével kell tervezni. 4. A tervezett rendszer többcélú legyen, de a fő célkitűzést meg kell határozni, számos másodlagos célkitűzés mellett. 5. A rendszert ökoton-ként kell tervezni. 6. A rendszernek időt kell adni. 7. A rendszert funkcióra és nem formára kell tervezni. 8. Kerüld a túl mérnöki rehabilitációs megoldásokat

A rendszert a hidrológia, az ökológia, a tájkép és klimatikus viszonyok figyelembe vételével kell tervezni. 4.

11 A halvándorlást segítő művek főbb formái Mesterséges, művi megoldások Természetközeli megoldások Mesterséges és természetközeli megoldások kombinációja Az ökológiai folyosó és a csónak, kajak-kenuegyüttes átjárhatóság Durva rámpa kis esésű durva felületű kőmű Hallépcsők vagy medencés átjárók, melyeknél az alvíz és a felvíz közötti magasságkülönbséget, egymást lépcsőzetesen követő medencerendszeren átáramló víz segítségével győzik le Angolnalétrák, kisvízhozamú csatornák, melyeket különböző pl. szalma, műagyag szálak, műanyag-kefék - anyagokkal töltenek meg az üveg és fiatal angolnák számára Halzsilipek, a hajózsilipek működéséhez hasonlóan töltik fel és ürítik, a vándorlásra hajlamos halak mozgásának megfelelően Halliftek, melyek liftszerű konténerben emelik az alvízről a felvízre az abban lévő halakat

medencerendszeren átáramló víz segítségével győzik le Angolnalétrák, kisvízhozamú csatornák, melyeket különböző pl.

12 Az átjárhatóság hidraulikai, áramlási feltételei Átjárhatóság A koncentrált eséskülönbség 0,2 m-t ne haladja meg A koncentrált eséskülönbség közötti medencékben a teljesítménysűrűség (E) 200W/m 3 alatt maradjon Az áramlási sebesség a szűkületekben se haladja meg a 2,0 m/s-ot A teljes egészében vasbeton műtárgyként kialakított változatoknál és a természetközeli megoldás műtárgyszerű szakaszain a fenékközeli sebesség csökkentésére illetve a gerinctelen vízi élőlények számára az áthaladás biztosítása érdekében a fenékbetonon vízépítési terméskőből és homokos kavicsból fenékérdesítést kell kiképezni A beüzemelés fontossága, a működőképesség folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring), a szükséges intézkedések, átalakítások végrehajtása

megoldás műtárgyszerű szakaszain a fenékközeli sebesség csökkentésére illetve a gerinctelen vízi élőlények számára az áthaladás biztosítása érdekében a fenékbetonon vízépítési

13 A hallépcső megtalálhatósága A hallépcsőn átvezetett vízhozam lehetőleg haladja meg a műtárgyon áthaladót. Amennyiben ez nem lehetséges csalivíz biztosítása szükséges csalivíz-vezetékkel csalivíz-turbinán át A hallépcső alvízi torkolata közvetlenül a műtárgy alatt helyezkedjen el. Mivel a halak vándorlás közben leggyakrabban a part mellett haladnak a torkolatnál egy öböl kialakítása kedvező A megtalálhatóság szempontjából a lehetséges legnagyobb vízhozam a kedvező

alvízi torkolata közvetlenül a műtárgy alatt helyezkedjen el.

14 Meander hallépcső áramlási kép m/sec

18 3,5 m testhosszú halak részére 550 m. hosszú, 45 medence, hossza16 m. szélessége 6 m.

19 Működőképesség hiányosságai Átjárhatóság A belépő oldal (alvíz) - a csalivíz helytelen bevezetése, ill. annak hatékonyságának hiánya, a halak, illetve az egyes halcsoportokra nem érzékelik kellőképpen, - helytelen medercsatlakoztatás utófenék biztosításának hiányában helyi átbukások kialakulása, - a csalivíz nem elégséges vízhozama. Átmeneti szakasz - túl kicsi a vízmélység, - túl nagy vízsebességek, vagy erős turbolencia, - átjárhatatlan közbenső átbukások, - alulméretezett átjáró, nagyobb halak számára átjárhatatlan, - nem típusspecifikus mederanyag.

biztosításának hiányában helyi átbukások kialakulása, - a csalivíz nem elégséges vízhozama.

20 Működőképesség hiányosságai Átjárhatóság Kilépő oldal (felvíz) - túl sekély kilépő oldal, - nem megfelelő uszadékeltávolítás, - a kilépő oldal elfajulása, - nem megfelelő csatlakozás a duzzasztott térbe, ezzel összefüggésben erős feltöltődési potenciál, - a turbinákhoz történő túl közeli elhelyezés, - nem megfelelő átmeneti mederanyag, Fenntartás - rossz elhelyezés költségnövelő hatása, - az időközi uszadékeltávolítás hiánya, -hiányos fenntartás, vagy javítások az árvízi események után, - a medencék nem megfelelő karbantartása,

turbinákhoz történő túl közeli elhelyezés, - nem megfelelő átmeneti mederanyag, Fenntartás - rossz elhelyezés költségnövelő hatása, -

21 Köszönöm a figyelmüket Műszaki tudományok Természet tudományok

Hasonló dokumentumok

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok